Embed Size (px)
Citation preview
Mohácsi
1. A társnemzeti lét
Külügyek a Monarchia idején
1848-ban alakul meg az első önálló magyar külügyi szerv1867 után közös külügyminisztérium (a monarchiában közös volt még a pénzügy és a hadügy)A döntéshozatal mechanizmusa
egyedi volt, eltért a korabeli szabványoktól akkoriban három adaptációs lehetőség: orosz, német, angol - mindegyikből
átvettünk valamit három döntéshozatali fórum volt: közös külügyminiszter és az uralkodó kettőse,
katonai-politikai konferencia, és a közös minisztertanács
A leghíresebb külügyéreket más-más munkabírás, stílus jellemezte (közülük összesen 4 volt magyar származású):
Külügyminiszterek munkastílusaGróf Andrássy (1879-ig), hobbiszinten oroszellenes, írásiszonya voltGustav Kalnoky, akinek a híres mondás tulajdonítható: "A belső hatalom erejétől függ a Külpolitikai döntések szabadsága" (íróasztal-miniszter)Berchtold: koncepciózus fickó, korrekt ügyintézés kedvelője
A diplomataképzésben jellemző volt a keleti hagyomány (keleti akadémia): török, perzsa, arab tanulásaK.u.K. Konsulakademie: itt több száz diplomata végzett az évek során
Mit kell tudnia egy jó diplomatának? Teleki szerint értsen a közgazdaságtanhoz, joghoz, történelemhez (ezt a felfogást a
Magyar Külpolitikai Szemle jellege is osztotta: "történeti, világgazdasági, nemzetközi jogi folyóirat")
Gömbös Gyula viszont a "nemzeties" gondolkodásmód mellett szállt síkra, és a Monarchiában kiképzett diplomatáktól megszabadul (nem ismeri el a jogfolytonosságot)
Külpolitikai orientációk a terítéken:1. magyar-román oroszellenesség2. cseh germanofóbia, de tartanak az oroszoktól is3. szlovákok messianisztikus oroszvárása4. lengyelek osztrákoktól való félelme5. szlovének német-és olaszfélelme
Az OMM "stratégiai dilemmái": Centrifugális hatások: a nemzetiségek közül 5-nek van anyaországa, az antant célja
is a megszabadításuk; a multikulturális állam felbomlása tehát nem gazdasági okokra vezethető vissza; nem estek egybe a nemzetiségi érdekek az államérdekkel!
Regionális egyenlőtlenség jellemzi a Monarchiát: a csehek az elszakadásuk után akkora nemzeti jövedelmet produkálnak, mint Ausztria és Magyarország együttvéve, sikeres gazdaságpolitikát folytatnak, elkerülik a hiperinflációt
Rossz geopolitikai fekvés: periferiális, körülöttünk a nemzetiségek anyaállamai (Románia mohón tátotta a száját, hogy lenyelje Erdélyt), etnikai tömböket szeltek át a határok
Területszerzés: csak a Balkán irányába történhetett, 1908: hipp-hopp annektáljuk Bosznia-Hercegovinát - Kállay Béni szervezi
Magyar érdekek érvényesülése a Monarchia keretein belül zsarolási pozíciót is szívesen elfoglaltunk külső veszély esetén befolyásunk mindenesetre volt az ügyek folyására, de korántsem olyan mértékű, mint
az a terület és a lakosság nagysága alapján elvárható lett volna
Utazási gyakorlat az utazási gyakorlat liberalizált volt (Törökország és Oroszország kivételével) Tisza Kálmán rendelkezése megfosztotta a magyar állampolgárságától azt a személyt,
aki 10 évnél tovább élt külföldön 1903: első útlevéltörvény, eladdig nem volt egységes útlevél a szigorúbb eljárás csak az első világháború után indul meg
Az első világháború következményei: tartalékok kimerülése jelentős munkaerő-tömegek igénybevétele szétesik a korábbi liberális világkereskedelem a közép-európai államok csak belső erőforrásaikra támaszkodhatnak
2. Padovától Trianonig
A magyar külpolitika Károlyi alatt
1918. október: őszirózsás forradalom, az 500 tagú Nemzeti Tanács veszi át a hatalmat 1918. november 16: népköztársaság kikiáltása (korabeli értelmében köztársasággal
egyenértékű)demokratikus berendezkedés,a korabeli elit támogatása (Jászi Oszkár, Berinkey Dénes)
Károlyi Mihály miniszterelnök A fegyverszünet: 1918. november 3. Villa Giusti (Padova mellett)
ám mindezt magyar hozzájárulása nélkül teszik meg, az Osztrák-Magyar Monarchia nevében!
Magyarország hadsereg nélkül maradKárolyi pacifizmusa: le akarja szerelni a hadseregetLinder Béla hadügyminiszter: "Soha többé nem akarok katonát látni"Pedig ütőképes hadsereg megszervezésére volt szükség!
Károlyi naiv hite a wilsonizmusban: pedig a tények beszélnek 1918. november 13: Belgrádi Katonai Konvenció - diplomáciai siker
Villa Giusti tulajdonképpen csak az olasz frontra vonatkozottFranchet d'Esperey tábornok (a balkáni antant haderőparancsnoka) biztosítani akarta vele a francia-szerb katonaság helyzetét
Marosvásárhely-Baja-Pécs vonaltól északra kellett visszavonni a magyar csapatokat, a Szamos vonalát követő demarkációs vonal jött létre.Károlyinak "de facto" elismerést jelentClemanceau-t és a románokat is bosszantotta az ötletVixnek semmit: szerinte ez "csak egy papír", elő is áll majd a saját verziójával (Vix-jegyzék)a kisantant-államok nem tartják be az egyezményt: a szerbek megszállják Baranyát, elfoglalják Pécset, BajátA csehek is megindulnak november folymán.A november 20-ai mozgósítás eredményeképpen a románok elfoglalják Erdélyt, és az Alföld határáig jutnak. Dec. 1.: gyulafehérvári erdélyi gyűlés a Romániához való csatlakozás mellett foglal állást
Jászi Oszkár tárca nélküli miniszter javaslata: "Keleti Svájc" koncepció - de a fellobbanó nacionalizmus lesöpri az asztalról.
V. néptörvény (1918. december 13.)o Külügyminisztérium létrehozásao diplomáciai képviseletek, konzuli hivataloko a külföldön rekedt diplomatáknak megengedik, hogy újra szolgálatba lépjeneko jó részük korábban Ballhausplatzon szolgált, a Monarchia kötelékébeno sokan kritizálták őket, mert "nem elég magyarok", ekkoriban azonban igazi
szakemberekre volt szükség, és ők igazán értették a dolgukato paragrafus... o a Pénzügyminisztérium feladata a finanszírozás
1919. jan. Berinkey Dénes koalíciós kormánya alatti külpolitikája Államfő és külügyek irányítója Károlyi Meghirdeti az ukrán "felszabadító hadjáratot", el akarják érni Nyugat-Ukrajnát Berinkey fegyvereket szállít Ukrajnába, keresztezve a francia érdekeket. 1919. március 2: Károlyi beszédet tart a székely alakulatoknak, revideálja
pacifista-antantbarát nézeteit: " „Mi végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot. […] Ha olyan békét akarnak velünk aláíratni, amely Magyarország feldarabolását jelenti, akkor […] én ezt a békét nem fogom aláírni.”
1919. január: Coolidge-Taylor misszió: felmérést készítenek Magyarország gazdasági állapotáról. Szerintük ingatag a helyzet, antant-támogatásra lenne szükség. Támogatják az új kormányt, mert tartanak a kommunista hatalomátvételtől.
Vix-jegyzék: 1919. március 20. vonjuk vissza csapatainkat 3 napon belül, adjunk teret a román megszálló csapatoknak 40-50 km-es semleges övezet létrehozása, ami antant-ellenőrzés alatt áll, a
közigazgatás magyar lenne Szeged, Békéscsaba is a semleges zónába esett volna nem fogadhattuk el - a polgári demokratikus Berinkey-kormányzat átadta a hatalmat a
szocdemeknek, akik megegyeztek a kommunistákkal, így került sor a Tanácsköztársaság kikiáltására, Károlyi emigrál
A Tanácsköztársaság - 1919. március 21
Az új hatalom alapja: világforradalom + szovjet-orosz kapcsolatKun Béla elismeri a Belgrádi Egyezményt, kinyilvánítja békés szándékát, de a Vix-jegyzéket elutasítja.
Kun Béla négy hatalomhoz címzett jegyzéke:1. A Vix-jegyzék elutasítása nem jelent megszegést.2. A kormányzótanács szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal, ami nem jelenti azt,
hogy megszakítanak az antanttal minden kapcsolatot3. Magyarországon szociális állam jön létre, ahol mindenki a munkájából él, továbbá
Magyarország nem ellenséges állam, együttműködésre törekszik4. Népek önrendelkezési elvét be kell tartani.
1919. áprilisában érkezik Budapestre a Smuts tábornok vezette antant-delegáció:fogadjuk el a Vix-jegyzéket20-30 km-es semleges zóna, olasz-francia-angol-amerikai felügyelet alattmagyar álláspont: a román egységek a belgrádi egyezményben előírt vonalon maradnak, a
semleges zónában magyar közigazgatás lesz, Szeged és Arad magyar fennhatóság alá kerül
a megállapodás szerint Smuts a magyarok álláspontját a békekonferencia elé terjesztieredmény nincs: a hátunk mögött döntenek határainkról, és a franciák csatlósaira bízzák a
piszkos munka elvégzését
1919. április: átfogó román-csehszlovák támadás a megszállók május elejére elfoglalják Debrecent, Salgótarjánt, Miskolcot, a románok
elérik a Tisza vonalát válaszlépés: átszervezik a Vörös Hadsereget, munkás-zászlóaljak alakítása: megalakul
Böhm-Stromfeld Vörös Hadserege Északi hadjárat: meghátrálásra késztetik a csehszlovákokat Salgótarjánnál, Bártfa,
Eperjes, Kassa visszafoglalása, csapatok júniusra elérik a lengyel határt is kikiáltják a rövid életű Szlovák Tanácsköztársaságot
A Tanácsköztársaság ellehetetlenülése és összeomlása Természetesen Clemanceau-nak nem tetszik a dolog, olyannyira nem, hogy
intervenciót fontolgat. Követeli a támadás leállítását. Engedelmesség esetén kilátásba helyezte, hogy meghívják a magyar fél képviselőit Párizsba, és megkötik a békeszerződést. Kun Béla válasza: a csehszlovákok szegték meg a belgrádi egyezményt, a Tanácsköztársaság védelmi háborút folytat.
Clemanceau újabb jegyzékét azonban elfogadják (ígéret: a románok kiürítik a Tiszántúlt, ha a magyarok kivonulnak Szlovákiából). Kun célja az időnyerés volt. Böhm és Stromfeld lemond, nem értenek egyet a kivonulással. Becsaptak minket: a románok maradnak.
1919. májusától ellenforradalmi szervezkedések indulnak meg. A Tanácshatalom kemény kézzel torolta meg a lázadást.
1919. április: Antibolsevista Comité (Bethlen István vezetésével) 1919. május: megalakul a franciák ellenőrizte Aradon Károlyi Gyula vezetésével az
ellenforradalmi kormány, május végén átteszik székhelyüket Szegedre 1919. június 9-én Horthy, a szegedi kormány hadügyminisztere, elrendeli a Magyar
Nemzeti Hadsereg felállítását. Horthy júliusban felveszi a "fővezéri" címet. Siófokon rendezik be a sereg főhadiszállását.
1919. július végén a Tisza mentén indít támadást a Forradalmi Kormányzótanács. A románok ellentámadásba lendülnek. Nem sokkal ezután lemond a Kormányzótanács (augusztus 1.), Kun Béla Bécsbe repül, ott elfogják.
Peidl Gyula hatnapos szakszervezeti kormánya tehetetlen Budapest román megszállása (1919. augusztus 4-5.): fosztogatás kezdődik,
rekvirálások Bandholtz tábornok megakadályozza a Nemzeti Múzeum kincseinek elrablását megkezdődik a fehérterror
Friedrich István katonai puccsa (1919. augusztus 6.) eltávolítja a Peidl-kormányt Friedrich királypárti volt hatalmát gyengítette, hogy szegedi ellenkormány a Dunántúlon tőle független hatalmi
centrumot alakított ki.
Sir George Clerk missziója 1919. októberében a párizsi békekonferencia megbízottja, célja egy polgári-liberális, koalíciós kormány
megalakításában való segédkezés (általános, titkos és egyenlő választójog alapján) az új kabinetnek kellett aláírnia a békeszerződést a tárgyalásokba bevonják a siófoki fővezérséget is (féltek, hogy Horthy katonai
diktatúrát akar) közvetítésével ideiglenes koalíciós kormány alakul: Huszár-kormány, melynek
feladata a választások lebonyolítása volt az új kormány jelentősége abban állt, hogy elismerték a nagyhatalmak Horthy 1919. novemberében bevonul Pestre, a románok eltávoznak, a
csehszlovákok is kivonulnak a jogtalanul elfoglalt területekről
Később, 1920. márciusában kormányzóvá választják (amit némi terror előzött meg)1920. márciusától Simonyi-Semadam kormánya (Horthy nevezi ki).
Szervezetek: ABC (Antibolsevista Comité, Horthy is a tagja), MOVE, ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete), TESZ
1919. decemberében összeáll a magyar külügy osztályok szerinti tagozódás különös jelentősége volt a politikai osztálynak a politikai osztály vezetője mindenkori kulcsfigura, feladatai:
o külképviseletek munkájának összehangolásao követségekről beérkező jelentések elemzése, politikai helyzetkép megrajzolásao ezek alapján a külpolitikai vonal megfogalmazása a külképviseletek feléo és a külpolitikai vonal érvényesítése
elnöki osztály: alkalmazottak személyi dolgait intézte, ide került minden ügy, ami nem tartozott más osztályokhoz
3. Trianon és ami utána jött
Teleki Pál A békeszerződés aláírása után júliusban lemond Simonyi-Semadam, őt Teleki Pál
követi a miniszterelnöki székben Megalakul az elsõ Teleki-kormány (1920.júl.19-1921.ápr.14.)
a szegedi kormányban külügyminiszteri posztot töltött be, dolgozott a békeelőkészítésen, de már ekkor látta, hogy nincs túl sok értelme erőfeszítéseinek
jó kapcsolatokat épített ki a jugoszláv kormánnyal elkészíti a híres vörös térképet 1920. évi XXV. tv. Numerus Clausus
o Teleki alatt vezetik beo 7%-ban maximálják a zsidó származásúak egyetemi részvételi arányát (35%-os
volt az arányuk)A magyar külpolitika a huszas években:
három fő feladat: közjogi kérdések, határkérdések, gazdasági szanálás biztosítása külföldi tőke segítségével
a gazdasági szanálás diplomáciai sikert jelent a munkamódszert, hagyományokat tekintve még mindig meghatározóak a
ballhausplatzi gyökerek 1921-ben még alapelv, hogy mindazokban a kérdésekben, amiket nem szabályoztak,
továbbra is a volt közös szolgálat elvei az irányadóak a külügyi irányításban fontos szerepet töltöttek be a ballhausplatzi diplomaták, akik a
Tanácsköztársaság külügyi szerveiben is képviseltették magukat, bár Kun Béla számos embert elbocsátott a külügyi népbiztosságból
Teleki Pál, miniszterelnöksége idején, több ízben is birtokolja a külügyi tárcát ballhausplatzi hagyományokra épít, a folytonosságot hangsúlyozza Teleki áprilisi levele a külszolgálatok vezetőihez:
o ami korábban bevált, azt most kamatoztassáko felelősségérzet hangsúlyozása, a fiatal tisztségviselők kötelezettségérzetének
ápolásao hivatalos titkok szigorú megőrzéseo közgazdasági kérdésekben való jártasságo nemzetközi jogi ismereteko szolgálati érdek elsődlegessége, személyi érdekek lényegtelenségeo tisztelet és szerénységo a diplomatánál fontos, hogy ismereteiket állandóan gyarapítsáko külföldön "szerénységgel párosult önérzet" jellemezze őket
külképviseleteko első követség: Bécs (az őszirózsás forradalom idején, Harrer Ferenc szervezte
meg)o 1919-tól Berlin, Róma, Varsóo 1920: Vatikán, Párizso a békeszerződés aláírásáig nem volt lehetőség külképviseletek felállítására,
hiszen az antant nem engedte: személyes megbízottak nagy szerepe arisztokraták növekvő szerepe (50 főnemes vesz részt az állományban 1920-tól 1940-
ig)
állandó pénzhiány jellemzi a követségek működését, tiszteletbeli konzulok száma ugrásszerűen megnő
Teleki ügyvitelszabályzatot állít össze, ami alapelvvé válik a következő években: eszerint a legtöbbet a külügy a külgazdasági kapcsolatok kiépítésével tehet az országért, hiszen csak azok segíthetnek az ország talpraállásában
1920. június: a Nemzetgyűlés XI. számú törvénye: nagyarányú elbocsátások (azon tisztviselők közül, akik részt vettek a forradalmakban), a külügyet is súlyosan érinti
Döntési folyamat a magyar külpolitikában (1919-1945): számos párt volt, ezek külpolitikai koncepciói "keresztbe metszették" egymást, két fő
külügyi áramlat volt érezhető: kiegyezés a kisantanttal (liberális), ill. német-olasz orientáció
Horthy szava is sokat számított, komoly befolyása volt egyes külpolitikai döntések meghozatalában
A minisztertanács erős szerepe: a miniszterelnök és a külügyminiszter nagy hatással volt a külkapcsolatok alakítására.
A szélesebb társadalmi akarat is beleszövődött a külpolitika alakításába!
A Magyar Külügyi Társaság (1920. ápr.) gróf Apponyi Albert nevéhez fűződik céljai:
o Népszövetségen belül ellátja a magyar érdekképviseleteto előmozdítani a nemzetek érintkezéséto kapcsolat a hasonló külföldi és belföldi szervezetek közötto a külügyi kérdések iránti érdeklődés felkeltéseo folyóiratok, munkák közzétételeo gondoskodás a külügyi ismeretek terjesztéséről az iskolákbano nemzetközi jog ismeretének előmozdításao nemzetközi kongresszusokon való szereplés előmozdítása
folyóirata a Külügyi Szemle társelnökei (többek közt): Apponyi, Teleki, Andrássy Gyula alosztályok:
o Népszövetség-alosztályo Nemzetközi jogi alosztályo Társadalmi alosztályo Közgazdasági alosztályo Történelmi alosztályo Tudományos és művelődési alosztály
Apponyi-delegáció kiküldése (már csak az ország felosztása után ülhettünk le a "tárgyalóasztalhoz"). Tagja volt Teleki, Bethlen is.
Apponyi franciául és angolul elmondott, olaszul összefoglalt beszédében, ami még Clemenceau szerint is ragyogó szónoki teljesítmény volt, lemondva a történelmi Magyarország határairól, azt kérte, hogy a vitatott területek sorsáról az ott élő népek szavazás útján döntsenek (wilsoni népek önrendelkezése)
a magyar előterjesztésről nem indult vita, a delegáció hazautazik 1920. június 4. Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágost miniszter aláírják a
békeszerződést
A trianoni békeszerződés következményei a Horvátország nélkül számított 282 000 km²-ből 93 000 km² marad meg (kb. 30%-a) 20 886 000 főből 7 600 000 maradt a trianoni határokon belül az elcsatolt lakosság 30%-a (3 241 895 fő) magyar volt (ebből románia 1 600 000 fő) a határokon kívül rekedt magyarságnak több mint a fele a határok mentén, összefüggő
tömbben élt jogilag visszaáll az ország függetlensége (tulajdonképpen ez az egyetlen pozitívuma) Katonai Ellenőrző Bizottságot állítanak fel Budapesten (1927-ig fog működni) 200 millió koronás háborús jóvátétel elvész a nemzeti vagyon 2/3-a, kártérítésre semmi remény nem volt 35 000 fős sereget tarthattunk legfeljebb, megtiltották repülőgépek tartását vagy felborítjuk a status quót, vagy belenyugszunk abba, amibe nem lehet
belenyugodni
A Habsburg-ügy 1919 - Habsburg-törvény (Ausztria): kiutasítás és vagyonelkobzás (Svájcban
telepednek le) 1921. tavaszán IV. Károly visszatér Magyarországra, és követeli Horthytól a
hatalom átadását, aki természetesen erre nem hajlandó. Ezután Szombathelyre megy, ahonnan tovább követelődzik. Horthy kiutasítja az országból. Svájcba távozik: ekkor még nem híve a fegyveres hatalomátvételnek.
1921. október 23-24. - budaörsi csata 1921. november 6. Trónfosztás Magyarországon 1922-ben hal meg IV. Károly Madeirán.
Területi afférok: Burgenland elcsatolása után: Lajta-bánság, mint független állam kikiáltása 1921.
októberében (Prónay) Baranya-háromszög: szerb megszállás alatt - Baranya-Baja szerb köztársaság
kikiáltása Soproni népszavazás (civitas fidelissima) 1921. okt: Velencei Egyezmény - megállapodás Magyaro-Ausztria közötti határról 1923. feb.: Burgenlandi Egyezmény
4. Bethlen kora, harc az egyenjogúságért
Bethlen István 1921. áprilisa és 1931 októbere között miniszterelnök keresztény-nemzeti kormányok ellenezte a II. vh-ba való belépést népszövetségi főtárgyalónak Apponyit jelöli ki művei: Magyarország az új Európában, Magyar birtokpolitika részt vesz az ABC-ben, ill. a MOVE megalapításában 1920-ban a menekültügy felelőse: Erdélyből rengetegen érkeztek (lakhatás biztosítása,
lakásépítési program 1920-ban visszaadja a megbízását a vad pártcsatározások miatt, maga helyett Telekit
javasolja, aki felkéri külügyminiszternek, de Bethlen ezzel a lehetőséggel sem él Horthynak két feltétele volt: 1) Bethlen egységes kormánypártot szervezzen, 2) Horthy
feloszlathassa a nemzetgyűlést
Bethlen külpolitikája Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének kudarca
o Rapallo után (1922) tapogatózás a szovjetek felé (sem a szovjetek, sem a németek, sem az olaszok nem voltak elégedettek a békerendszerrel)
o 1924-ben magyar-szovjet megállapodást parafálnak, ahol a magyar fél a nyilvánosságra hozást a kormányzó hozzájárulásához kötötte, a szovjet fél pedig három hónapot adott a ratifikálásra
o a megállapodás kiszivárog, szenzációt kelt a külföldi sajtóban is Kapcsolatkeresés a délszláv állammal
o 1926-ban Bethlen Nincic külügyminiszterrel tárgyal, aki késznek mutatkozott egy különmegállapodás megkötésére
o Nincic: négyszemközt hajlandó lenne kiegyezni. Horthy a mohácsi csatavesztés évfordulóján nyilvánosan, meleg hangon üdvözli az ötletet, innen már nincs visszaút: szerb partner feladja a közeledést
o az 1929-ben létrejött Jugoszlávia Olaszország útjában áll (az ő "céljuk" a Duna-medence volt)
Népszövetségi tagság elnyeréseo 1921. május: kérjük a népszövetségi felvételt (nem volt kedvező a helyzet, nem
támogattak minket az olaszok és a bolgárok)o 1922-ben már kedvezőbb a helyzet a kérelem elfogadását illetően, de még
mindig vannak fenntartások: úgymond "nem tartjuk be" a békeszerződést, valamint IV. Károly restaurációs kísérlete sem aratott tetszést
o 1922. szeptember 8. Magyarország a Népszövetség tagjao Népszövetség-hitellel véghezvisszük a gazdasági rekonstrukciót 1925-re
Úton az egyerangúság feléo 1924-től Anglia javasolja az ellenőrzés enyhítéséto 1927-ben szűnik meg a Katonai Ellenőrző Bizottság (a tárgyalások elhúzódnak
a frankhamisítási botrány miatt) Az olasz szál
o mérges olasz-jugoszláv viszonyo Mussolini meg akarja torpedózni a magyar-jugoszláv megállapodás
megkötését, 1926-ban javaslatot tesz egy politikai szerződés megkötéséreo 1927: örökbarátsági szerződéso az olaszok célja az volt, hogy megvessék lábukat a térségben: piac a
mezőgazdasági termékeikneko a magyarok szempontjai:
fegyverkezés (olasz ígéret: visszajuttatják az első világháborús fegyvereket)
Bethlen fel akarja bomlasztani a kisantantot A német szál megerősödése
o Bethlen úgy látta, igazából Berlintől várható a status quo megkérdőjelezése és a revízió megvalósítása
o már keresi, miként lehetne összehozni a németeket és az olaszokat: 1930-ban időszerűtlen magyar javaslat születik az olasz-német közeledésre
o 1931: német-magyar kereskedelmi szerződéso 1928-ban titkos Mussolini-Bethlen találkozó, amely az osztrák Heimwehr
puccsát volt hivatott előkészíteni (végül nem lesz rá szükség, mert "megfelelő" kormány alakul)
Bethlen és a revízióo 1927.: Harold Sidney Rothermere - "Magyarország helye a nap alatt". A
revízió szükségességéről íro "újragombolni a kabátot": Bethlen a békés revíziót pártolja: 1928-ban,
debreceni beszédében hirdeti meg A két botrány
o frankhamisítási ügy (1925)o 1928. újév: osztrák vámosok Szentgotthárdnál titkos - olasz -
fegyverszállítmányt lepleznek le
A gazdasági szükséghelyzet a gazdaság nehéz helyzete: fő gond a hiperinfláció 3 millió font sterling hitel felvételére volt szükség, a Bank of England 4 millió
fontot előlegez meg (Norman-Popovics egyezmény) cserébe: a magyar valutát tehát a font sterlinghez kötik, illetve beleszólhatnak a
magyar kamatpolitikába fontos tényező azonban a növekedő brit támogatás, érdekükben áll közép-európai
pozícióik erősítésekétszeres kamatra kapunk hitelt - nem igazán volt más választásunk ("A koldusok nem válogathatnak"); jelentős államadósság 1929-re (GDP 80%-a)
1924-ben alakul meg az MNB Sir John Salter szerepe: sokat segített a magyar hitelfelvételnek, 4 millió fontos
előleget adtak az önálló magyar jegybank megalapításához probléma: bár a britek arra törekedtek, hogy megőrizzék gazdasági befolyásukat és a
font világvaluta-pozícióját, fokozatosan teret nyert az amerikai dollár (az osztrákok a dollárhoz kötötték a valutájukat)
1925-re az államháztartási egyensúly helyreáll gazdaság helyreállítása vs. revíziós politika: a '20-as években fontosabb a gazdasági
stabilitás elérése a revíziós céloknál (meggyőződés: a gazdaság stabilizálása szükséges előfeltétele a revíziónak)
A határon túliak meghurcoltatása és a Népszövetség kisebbségi ügyek a Népszövetség előtt, többnyire a német kisebbséggel
kapcsolatban simán elfogadták a román, csehszlo., stb. magyarázatokat, nem történnek érdemi
lépések optánsperek: A Magyarország javára optáltak - tehát azok, akik magyar honosságot
választottak valamelyik kisantant ország állampolgársága helyett - földbirtokait, más anyagi javait gyakran elkobozták kártérítés nélkül. Mivel ezt a békeszerződés tiltotta, ezért a kárvallottak pereskedésbe fogtak, eredményt azonban nemigen értek el. Védelmükben a magyar állam már 1927-ben a Népszövetséghez fordult, annak tekervényes ügyintézése ellenben nem hozott eredményt.
Irk Albert: "Károsan fogant, beteg szervezet" a Népszövetség. Bizonyos államok érdekeit szolgálja.
1939-ben lépünk majd ki belőle, Teleki kormányzása alatt, az I. bécsi döntés után
Osztrák-Magyar Bank (1922. március) aranytartalék szétosztása: korábbi bankjegykibocsátás és népességarány alapján
5. Magyarország külpolitikája a harmincas években
1930: a Hágai Szerződés megszünteti a jóvátételi kötelezettséget. 200 millió aranykoronás "tartozásunkból" 23 milliót fizettünk ki.
A külügyi szolgálat a '30-as évek elején Károlyi Gy. 10%-kal csökkenti a külügyi költségvetést 1933-ban Gömbös rövid ideig külügyminiszter is volt Kánya Kálmán: 1933-1938-ig külügyminiszter
o 1913-ban a Monarchia mexikói követeo 1925-ben berlini követo 1933: protokollosztályt létesít
Perényi János genfi nagykövet 1931-re 1922-höz képest 30%-kal csökkennek a külügyi kiadások, takarékoskodás
jellemzi a korszakot, kevesebbet költünk e célra, mint a környező államok 1935: szovjet nagykövetség Mo-n Gömbös elvárásai a külügyi szolgálattal kapcsolatban (1933)
o a magyar szellemiség és a magyar gondolatiságo a szolgálat képviselői ismerjék a magyar nép jellemét, föld- és néprajzi
viszonyaito ismerjék a kormány "Nemzeti Munkatervét"
Gömbös "nemzeti" külügyet akart lojalitást, teljes tudást vár el több mint 50% nemesi származású a külügyben
Nagyhatalmi "tülekedés" a régió körül segítségnyújtás címén politikai befolyás erősítése Mussolini ambíciói felülmúlták országának gazdasági-katonai képességeit angolok csökkenő aktivitása, céljuk, hogy más se szerezzen erős befolyást a térségben a harmincas évek elején Franciaország került előnyös helyzetbe, mert később érte el a
válság (ezzel magyarázható Károlyi Gyula kormányának franciák felé való fordulása) 1930 után: politikai irányváltás Németországban; németek befolyásuk növelésének fő
színterének látták a Duna-medencét K-Eu. Londontól és Párizstól függött pénzügyileg, de egyik ország sem tudta
felvásárolni a régió agrárfeleslegéto magyar agrártermékek piacát is meg kellett megtalálni, ebben leginkább az
olaszok és a németek voltak partnereko később, 1933-ban Gömbös Hitlerrel megegyezik bizonyos magyar termékek
piacra jutásáról
Károlyi Gyula kormánya (1931-1932) Károlyi vezette korábban a szegedi kormányt Bethlen 1931-ben lemond kormányprogramjának lényege a franciabarát politika a gazdasági válság utáni helyzetet próbálják kezelni hamar megbukik, 1932 végén lemond
Gömbös Gyula 1932-ben Mussolinivel találkozik: egyetértenek abban, hogy Ausztriában jobboldali
fordulatra van szükség
a németországi fordulattól a revíziós lehetőségek javulását várta 1935-ben politikailag legyőzi Bethlent német militarizmus pártolása Fajvédő múlt Gömbös koncepciója: alapkompromisszum a nagytőkével, korporatív rendszer
kialakítása (olasz minta) "Kelet-Európa angoljai" legyünk: kultúrszerep főbb belpolitikai intézkedések
o 95 pontos Nemzeti Munkaterv (reformok iránti elköteleződés, mindenesetre megvalósítási tervek nélkül, sok egymásnak ellentmondó pont): munkanélküliség csökkentése, választójogi reform, hadseregfejlesztés
o cél a válságból való kilábalás
Gömbös külpolitikája status quo-ellenes Gömbös ingázik: "tojástánc" a németek és az olaszok között kérdéses volt, meddig támogatják az olaszok a revíziós törekvéseket 1933-ban Németországba látogat (első kormányfőként!), de ott még nem támogatják
a széleskörű revíziót, csak Csehszlovákia ellen a németországi út idegesíti az olaszokat, de 1934-ben az abesszíniai fiaskó miatt
rászorulnak majd a német segítségre diplomáciai kapcsolatok felvétele a SZU-val (1934), ennek ellenére bolsevista-
ellenes, ideológiai okok miatt nem használja ki a kapcsolatban rejlő lehetőségeket 1934: osztrák-magyar-olasz hármas egyezmény: Mussolini kezdeményezésére,
németellenes céllal. Nem kerül bele az osztrák függetlenség garantálása. A német-olasz viszony nem rózsás, mivel 1934-ben náci puccskísérlet volt Ausztriában.
1935. Duna-paktum: francia-olasz együttműködésben újabb közép-európai integrációs terv készül, idehaza nagy riadalmat okoz. Status quo megőrzése a Duna-medencében
botrányok: 1933-ban fegyverek érkeznek az ausztriai Hirtenbergbe az olaszoktól, Magyarország volt a cél, illetve 1934. októberében Marseilles-ben meggyilkolják Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert. Kiderül, hogy a merényletben közreműködő horvát usztasákat részben Jankapusztán képezték ki - belpolitikailag még jót is tesz a kormánynak
voltak problémák a hazai németséggel (szélsőségesség jellemezte őket); bizonyos németellenes intézkedések is voltak: pl. névmagyarosítás
Integrációs ötletek: 1931. Beneš: csehszlovák-magyar-osztrák vámunió terve 1932. Tardieu: öt állam gazdasági blokkja (Mo. is) Magyarország nemigen partner, hiszen a revízió kérdését tartotta a legfontosabbnak,
ezt nem tűzték volna napirendre Berlin is ellenezte az ötleteket (francia hegemonisztikus törekvések)
Németország a nácizmus útján - új kilátások expanzív felfogás érvényesül Hjalmar Schacht: Neuer Plan - fegyverkezés, importkorlátozás, nyitás Kelet-Európa
felé, csökkenő munkanélküliség nem volt megfelelő ellentételezés, eladósodnak Kelet-Európával szemben
Gömbös 1936-ban meghal.
6. A külpolitika Darányitól Telekiig (1936-1941)
A magyar katonai vezetés és a külpolitika már 1928-tól titkos fegyverkezés folyik (RUISK - Rendőr Újonc Iskola) az 1932-es genfi leszerelési konferencián szóvá teszik a dolgot egységes kisantant-fellépés Mo. ellen a fegyverkezési egyenjogúságot "megnemtámadási szerződéshez" kötik hadvezetés álláspontja
o Werth Henrik: csalódott; "a magyar politika cserben hagyta a katonákat", vezérkari főnök lesz
o másik prominens személyiség Röder Jenő ezredeso lenézik az olasz sereget az abesszin kudarc után, németbarátság jellemzi őketo faji alapon tartották eredményesebbnek a magyar katonát! (kompenzálandó a
technológiai hátrányokat)o noha harckocsikon és repülőkön múlik majd a háború, az I. vh. alapján úgy
gondolják, ezek befuccsoltak (!), ezért inkább a gyalogság szerepét hangsúlyozzák
o hadseregfejlesztés kell 1932-ben vezeti be az általános hadkötelezettséget Károlyi Gyula: cél 82 000 fős
sereg (Trianoni max.: 30 000) Nagybaconi Nagy Vilmos (1935): Mo. nem tud harckocsikból, repülőkből álló
sereget építeni. Megoldás: gyalogos, lovas, kerékpáros alakulatok a németek nem adják át a modern technológiákat! jelentősebb gyáregység: Csepeli Weiss Manfréd Művek ('42-től repülőgépmotor-
gyártás) 1936: Előd program - 80 millió pengő, 2 évre - Röder honvédelmi miniszter lesz 1938: győri program (by Darányi): fegyverkezés
o a fegyverkezési programunk igencsak költséges (p. egyszeri vagyonadó kell), járulékos költségek: vasút kiépítése, élelmezés, szakoktatás
o hadiipari konjunktúrao növekvő államadósságo következmények (később): Jurcsek Béla közellátási államtitkár - 1940 -
mezőgazdasági termékek zárolása, beszolgáltatási rendszerrel kellett biztosítani a hadsereg ellátását
1938. bledi egyezmény: a Kistantant elfogadja fegyverkezési egyenjogúságunkat jelentős német tartozások halmozódnak fel a hadianyag-szállítások miatt (lásd.:
Hjalmar Schacht-féle Neuer Plan)
Szűkülő mozgástér Mussolini 1935-ös abesszin kalandjához nem kapott francia támogatást, ezért
megromlik a franciákkal való viszony (Duna-paktum meghiúsul), így a németek felé fordul
1936: Berlin-Róma tengely megalakul 1938 körül: elhidegülés a magyar-német viszonyban, a németek nem támogatják
egyértelműen a magyar revíziós törekvéseket, Darányiék tartottak a német
hegemóniától; London felé tapogatózunk - nem vezet eredményre; a Kistantant mereven elzárkózik
1938. Anschluss - tény a német befolyás a térségben, megkerülhetetlen
Belpolitikai események 1938. elején Hitler sikerein felbuzdulva szélsőbboldali mozgalmak éledeznek,
tüntetések, nyilas röplapok Darányi: 1938. őszén benyújtja az első zsidótörvény javaslatát - az indulatok
lecsillapodását várta tőle; még vallási alapú, 20%-ban maximalizálja az értelmiségi pályákon a zsidók arányát
Kormányok Darányi 1936-1938. máj.. Lemondását 1938. májusában nyújtja be, nem bír az
erősödő szélsőjobboldallal Imrédy 1938-1939. feb. Második Teleki-kormány 1939. 02. 16- 1941. 04. 03
Imrédy-kormány 1938. augusztusában németországi látogatást tesz Horthy, Imrédy, Kánya: Hitler
javaslata, hogy együtt támadjuk meg Csehszlovákiát, cserébe revízió az 1938-as bledi megállapodás (kiegyezés a kisantanttal) pofon Hitlernek - Berlin
vádja: Magyarország letett a revízióról; Kánya elutasítja Hitler Csehszlovákia lerohanására tett javaslatát, mondván, hadseregünk még nincs készen, és tartottunk a román hátbatámadástól
1938. szeptember 29: Müncheni Egyezmény - Csákyt Teleki elküldte Mussolinihez, és emígy be tudott kerülni a szerződésbe, hogy később előveszik a revízió kérdését
Eredmény: komáromi tárgyalások a csehszlovákokkal (Zsófia gőzösön) 1938. októberében Imrédy szorosabbra fűzi a szálakat a Tengelyhatalmakkal, megígéri
a Népszövetségből való kilépést, az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozást a tárgyalások eredménytelenek voltak: német-olasz döntőbíráskodás az új határokat Ciano húzza meg 1938. november 2. Bécsi döntés: Magyarország visszakap 12 000 négyzetkilométert 1940 után az elhaló olasz kapcsolat helyét átveszi a németorientáció Imrédy lemondásának oka: saját zsidótörvényének áldozata lesz
Zsidótörvények: 2. zsidótörvény (1939): faji alapú, korlátozások: oktatás, értelmiségi pályák, stb.
állami alkalmazottak: 0%! (Teleki alatt) 3. zsidótörvény (1941): megtiltja a zsidók és nem-zsidók közötti házasodást, nemi
kapcsolatot (már Bárdossy alatt!) 4. zsidótörvény (1942): földek eladása, nem vásárolhattak mezőgazdasági ingatlant
(Kállay alatt!)
Második Teleki-kormány (1939. 02. 16- 1941. 04. 03)
titkos tárgyalások az olaszokkalo 1940. ápr. Baranyai Lipótot küldi Mussolinihez, titkos akcióo megsegítené-e Magyarországot német agresszió esetén?o Románia orosz megtámadása esetén mik az olasz hatalmi törekvések?o Olaszország kezdeményező szerepe egy hármas paktumban?
o Kölcsönös devizaellátás hogy történjen?o Fegyveres támogatást hajlandóak-e nyújtani?o első találkozó: elhalasztják a választ; második válasz: igazodjunk
Hitlerhez Werth Henrik: "Nem maradhatunk ki a háborúból". "Totális háború lesz" 1939. április - kilépünk a Népszövetségből 1939. tavasza - Kárpátalja megszállása (többségében rutén), amikor Hitler
márciusban végleg felszámolja Csehszlovákiát, és áldását adja az önálló magyar manőverre
1939. szept. megtagadja a németek átvonulási igényét Lengyelország ellen, kb. 75 ezer lengyel menekült befogadása - a németek válaszul leállítják a hadianyag-szállításokat!
Erdély kérdése: turin-severini tárgyalások a románokkal - eredménytelenek, a románok javasolják a német-olasz döntőbíráskodást!
1940. augusztus 30.: második Bécsi döntés (Belvedere-palota)- Hitler meg akarta leckéztetni a "későn jövő" románokat; Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyföld (fele volt magyar összességében)
o igazából nem hoz megnyugvást, Dél-Erdélyre is fájt a fogunko román-magyar versenyfutás a német kegyekérto a nemzetiszocialista mozgalmak megerősödnek Magyarországono a Volksbund látja el a magyarországi németség képviseletét, megszületik a
nyilaspártok egysége, miután Szálasi szabadlábra kerül Az utolsó nyitott ablak a Nyugat felé: Jugoszlávia 1940. december 12.: jugoszláv–magyar örökbarátsági szerződés
o Jugoszlávia volt a kiút Telekineko 1941. márciusában azonban angolbarát jugoszláv kormány alakult meg,
keresztúlhúzva Hitler számításait Teleki célja a háborúból való kimaradás volt, sőt, az angol kapcsolatot
elengedhetetennek tartotta ahhoz, hogy elismertessük a revíziós eredményeket Hitler felszólítja Telekit, vegyünk részt a Jugoszlávia elleni hadműveletben
o feloldhatatlan dilemma: visszautasítás esetén talán német megszállás, bábkormány veszélye, ráadásul a társadalom az újabb revízió reményében németpárti volt; elutasítás esetén pedig angol hadüzenet, végleges elköteleződés Hitler mellett
o április 3-án Teleki öngyilkos lesz, miután megindulnak a német csapatok Mo-n keresztül (Horthy a háttérben kiegyezett, "elragadta a pillanat mámora")
o Teleki: "hullarablásnak" minősíti az akciót...
új kormány: Bárdossy-kormányo megindul a Jugoszlávia elleni invázió, megszálljuk Bácskát, megalakul a
független horvát államo a Bánátot nem kapjuk meg, az német igazgatás alatt marado etnikailag igencsak sokszínű terület, a lakosság 30%-a magyar, 25% szerb,
20% német
7. Magyar külpolitika a második világháború alatt
ideológiai alap: Turáni Társaság - 1910, Turán Szövetség - 1920 (az előző mellett)
„A turánizmus, ha könnyed előadásban alkalmaztatik, ma a hazafias stílus egy eszköze, ha politikailag, akkor a 19. század nagyszámú nemzeti illuzióinak egyik elkésett, de éppenséggel nem javított kiadása, ha azonban a tudomány rendjébe tartozó gondolatok közt merül fel, akkor vaskos tévedés, melyet nem lehet elég eréllyel visszautasítani.”
turánizmus, faji néprokonság elve: a magyarság a "turáni" népcsoport tagja lenne eszerint (nomád népek nyelve, amik nem indoeurópaiak)
a miniszterelnökök mindegyike tag volt ismertebb tagok: Teleki, Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő, Károlyi Mihály Gömbös: küldetésünk van a Balkán felé (?) 1921 után jelentős török-magyar kapcsolatfelvétel, "nyitás" kelet felé
1937. január - A magyar hadsereg állapota 35 000 fős sereg - kevés vegyes alakulatok (pedig gépesítésre volna szükség) összehasonlításképp: Németország 600 000 fő, Románia 160 000 fő
A balkáni események miatt Hitler kénytelen elhalasztani a Barbarossa-tervet (Szovjetunió megszállását), amit 1940. decemberében hagyott jóvá.
a SZU elleni támadásban épített a magyarok erőforrásaira, de katonai segítséggel nem számolt
jóindulatú semlegességet várt el Hitler, hogy a román kőolaj akadálytalanul jusson el Németországba (szüksége volt az erőforrásokra)
Beintegrálódás a hitleri rendszerbe: Antikominern Paktum zsidótörvények 1940. szeptemberében kötik meg a háromhatalmi egyezményt, mi 1940. nov. 20-án
csatlakozunk 1939. szeptemberében pedig kilépünk a Népszövetségből summa summarum: "világrendszert elhagyjuk"
Teleki 1941. márciusi levele a nagykövetekhez Magyarország őrizze meg anyagi/népi erejét a háború végéig távol kell maradni az eseményektől orosz, román veszélyt hangsúlyozza, a kommunizmus is veszedelmes ne kockáztassuk az ország fiatalságát, haderejét szabadságszeretet és függetlenség Magyarország kis állam, a nagyhatalmak nem fognak velünk törődni
Werth Henrik vezérkari főnök követeli a német oldalon való hadbalépést. Érvei: az ország területi épsége orosz szomszédság gyengítése antibolsevista, keresztény indíttatás elköteleződés a tengelyhatalmak mellett további területgyarapodás ettől függ
Alfred Jodl: "Semmit sem akarunk követelni, de minden önkéntes fölajánlást hálásan veszünk. Szó sincs arról, hogy Magyarország esetleges részvételét nem akarnánk."
Molotov a moszkvai magyar követnek: "A szovjet kormánynak, mint, azt már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, nem volt
észrevétele, hogy magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak, e tekintetben a jövőben sem lesz észrevétele!" Bárdossy nem továbbítja azt az üzenetet Horthynak.
Belesodródunk a háborúba A német támadás (1940. június 22.) megindulásának másnapján megszakítjuk
kapcsolatainkat a SZU-val. A támadás felkészületlenül éri a magyar vezetést. Werth Henrik személyesen követeli Horthynál a hadbalépést (lázadás esélyét helyezi
kilátásba a tisztikarban!) Szlovákia is beszáll! Ezután végképp megerősödik az az érzés, hogy az eddigi
revíziós eredmények is elveszhetnek, ha mi nem teszünk ugyanígy. "casus belli": rahói gyors meggépuskázása, majd a jún 26-án a kassai bombázás
(ismeretlen gépek, nem zárható ki a német provokáció) június 27-én hajnalban támadunk, 40 e fős sereggel (Szombathelyi Ferenc
vezetésével), légitámadásokat hajtunk végre szovjet városok ellen december 7.: beáll a hadiállapot Nagy-Britanniával december 12-én: hadat üzenünk az USA-nak (gratulálok)
Újvidéki vérengzés - 1942. január szerb partizánakciók válasz: Zsablyán kb. 1000 ártatlan ember legyilkolása, Újvidéken pedig 3340 ember
lemészárlása, ebből 147 gyermek (Horthy megszüntettette az eljárást a vétkes tisztekkel szemben)
Kállay-kormány (1942. március 9 - 1944. március 22.) Bárdossy megbukik: Albrecht Habsburg főherceget látta volna szívesen a
kormányzóhelyettesi tisztségben, ezért mennie kell a Kállay-kormányt taktikázás jellemzi 1942. őszéig németbarátság; de hangsúlyozottan a magyar érdekek követése utána - a szövetségesek sikerei nyomán - már az angolszászok megszállását várja
(érthető okokból) 1942-től titkos diplomácia - üzenetek az USA-nak, GB-nek (érvek: nincs totális
fasizmus, legálisan működik a baloldali ellenzék) Hitler bizalmatlan vele szemben, Kállay megpróbál lazítani a németbarátságon októberben már követelik a zsidók deportálását, Kállayék elutasítják kapcsolatfelvételi helyszínek
o Lisszabon - sikerteleno Isztambul, 1943. szept. Bennett: átad egy tervezetet, mely a Németországgal
való gazdasági együttműködés csökkentését követelte meg.o Stockholm, Svájc
Barcza György 1943-ban Kállaynak azt mondja, hogy szovjet befolyás várható Kelet-Európában
A 2. hadsereg pusztulásao 40 fokos hidegben, nyári ruhában, technikai és ellátási hiányosságok
közepette kétszeres szovjet túlerővel szembeno Jány Gusztáv vezérezredeso az oroszok átcsoportosításokat hajtanak végre keletről, produktivitásuk is megnőo 1943. januárjában átfogó orosz támadás. A voronyezsi csatában lényegében
megsemmisül a magyar sereg. 40-50 ezer fő eltűnik Mik voltak a lehetőségek?
o a britek teljes és feltétel nélküli megadást követelnek, amit Kállay ellenez
o a magyar köztudatban a bolsevizmus a nácizmusnál is veszedelmesebbnek tűnt, tehát folyik a tökölés
o 1944. március 15.: a Führer Horthyt Klessheimbe invitáljao 1944. március 18. német megszállás - the time is upo proklamációt akartak velünk aláíratni, hogy mi hívtuk be őket, Horthy nem
hajlandó megtenni ezt a szívességet
Nyilas diktatúra és német megszállás hazánk hadműveleti területté válik, a német megszállók ellenszolgáltatás nélkül
sajtolják ki az erőforrásokat nincs számottevő ellenállás a gazdag zsidó családok tagjainak kimeneküléséért cserébe német tulajdonba kerül a
magyar ipari kapacitás (Weisz Manfréd, Kornfeld, Choin)
Fegyverszüneti kísérletek: 1944. szeptemberében Náday vezérezredest Olaszországba küldik a fegyverszüneti
kérelemmel román barátaink persze szokás szerint kiugranak a balhéból, Horthy nem tud élni a
helyzettel, pedig a németek körében erős volt a zavarodottság 1944. október: Horthy megbízásából Faragho Gábor vezérezredes és Teleki Géza
(Teleki fia) Makarov alezredes levelére Moszkvába utaznak, ahol azonban Molotov leoltja őket, mondván, nem ismeri el az ajánlatot (pl. területi integritás, népszavazás Erdélyről), mindenesetre október 11-én Horthy elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket (azonnali hadüzenet Németországnak, kivonulni a szerzett területekről)
Október 15: Horthy rádióbeszéde - a fegyverszünet mellett döntött Kudarc: németek beavatkoznak, megszállják a város főbb pontjait. Így leszünk mi
"Hitler utolsó csatlósai" nyilasterror - október 16-án Horthy lemond, Szálasi Ferencet kinevezi
miniszterelnökké (a fiát túszul tartották fogva a nácik)o menlevelek - schutzpass, Palatinus-házakban nki. gettóo Giorgio Perlasca olasz kereskedő magát spanyol konzulnak kiadva több mint
5000 ember életét menti meg! Dálnoki Miklós Béla 20 000 katonával átáll a Vörös Hadsereg oldalára Horthy bácsi még mindig angolszász megszállásban bízik... zsidók deportálása - 440 000 embert gyilkol meg a náci kegyetlenség
FelszabadÚlás Sztálin sem finom kezű a polgári lakossággal "Budapest-erőd" ostroma: a szovjetek hosszú küzdelemre rendezkednek be 1944. karácsonyára bekerítik a várost, 1945. január 18-ára "szabadul fel"
8. A háború utáni évek
A Weisz Manfréd vagyon sorsa a szóban forgó vagyok a magyar ipari kapacitás fele volt ekkoriban 1944. nyarán az SS magyarországi vagyonokat akar megszerezni
o gondjuk: zsidó vagyont nem lehetett átörökíteni - ezt végül az Imrédy által előterjesztett, a Sztójay-kormány által benyújtott, a zsidó vagyon elidegeníthetőségéről szóló tv. oldja meg
o fontos volt az SS-nek a repülőmotor-gyártás Chorin Ferenc képviselte a család érdekeit. Őt egy internálótáborból hozza ki Kurt
Becher, és információ szolgáltatását akarják tőle Chorin 51%-os árja majoritást ajánl fel; "bizalmi kezelésre", 25 évre adják át alku: a család kiemenekülhet, cserébe átadják a vagyont 5 családtag túszként visszamarad (biztosíték, hogy a család nem fog a németek ellen
dolgozni) új holding alakul: Házkezelő és Házértékesítő Rt. Becher vígan él a háború után, az összerabolt zsidó vagyonból
Új világrend kiépülése: kettősség érvényesül: tömbösödés & globális rendszer, illetve az előbbi kettőt elutasítók "tábora"
egyfelől létrejönnek a bretton woods-i intézmények, az ENSZ, a FAO másfelől kialakul a jaltai rendszer, Kelet-Európa szovjet érdekszférává válik törekvések vannak a huszas évek nemzetközi rendszerének helyreállítására a globális szint alatt létrejönnek a blokkok, kétpólusú világrend: "Atlanti Charta vs.
Eurázsia": a globális szint alatt akarnak létrehozni szerződéseket, tartós katonai szövetségeket
ENSZ: szerepe leginkább az államok elismerésében ragadható meg, "nemzetközi béke biztosítása", gyarmati rendszer felszámolása, jó életkörülmények, egyenrangúság, stb.
megindul a sztálini szocializmus-export (a lenini elvekkel ellentétben), a SZU határainak nyugatra tolása
A koalíció évei: 1945-1947 - a többpártrendszerű demokrácia megteremtésére tett kísérlet
Ideiglenes Nemzetgyűlés - 1944. december Dálnoky Miklós Béla alakít ideiglenes, koalíciós kormányt: baloldali-kommunista
túlsúly, moszkvai legitimáció a debreceni kormány legitimációt kölcsönzött hazánknak, a háború után "némileg
pozitívan" írják a számlánkra, hogy megszakított a nácikkal minden kapcsolatot eleinte nem rendezik az államforma, az államfő kérdését, nem törlik el a királyságot
sem a szuverenitás letéteményese a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, élén Vorosilov
marsallalo döntően szovjet érdekek érvényesülnek, de volt amerikai osztály iso minden megyében kirendeltséget alakítottak kio a gyakorlatban csak azok a pártok működhettek, amiket a SZEB engedélyezett
bizonyos pártok és egyesületek feloszlatása (pl. levente-mozgalom, MOVE), illetve népbírósági perek (közel 500 halálos ítélet)
'45: demokratikus választás: kisgazda győzelem (Tildy-kormány) 1946. feb. 1.: köztársaság kikiáltása a szovjetek meg akarták vetni a lábukat:
o 1945. gazdasági együttműködési szerződés a SZU-valo nem akadályozták a választásokat, de elérték, hogy a kommunisták kezében
maradjon a közigazgatás, a fegyveres erők irányítása, ill. a politikai rendőrség ellenőrzése
o Vorosilov azt hangsúlyozza, hogy a "kisgazdákra akarják építeni a szovjet-magyar barátságot"
o a koalíciós években a kommunista párt szovjet orientációt szorgalmazott, lemondást bárminemű revízióról Romániával szemben, engedményeket a csehszlovákokkal szemben, szorgalmazták a németek kitelepítését, tiltakoztak a jóvátétel mérséklése ellen (!)
később '47-ben kommunista "győzelem" a kommunista pártnak nem volt akkora hagyománya, viszont hatalmi támogatottsága
annál inkább: megjelennek a moszkoviták (Kádár, Rákosi, Nagy Imre) újjáépítés: önkormányzati alapokon (a SZEB nem tiltotta a működésüket)
A háború következményei 900 ezer halott, nemzeti vagyon 40%-a elpusztul jóvátétel: 300 millió dollár (GDP 30-40%-a), ebből 200 milliót kapnak a szovjetek megszakadnak a német kereskedelmi kapcsolatok Magyarország 1947. feb. 1-ig megszállt ország: párizsi béke - Gyöngyösi János
írja alá gazdasági veszteség
o 400 vállalatot leszerelnek, elszállítják a gyárak berendezéséto hiperinfláció, az államadósság emiatt is 2 milliárd pengőre rúg o a németek kitelepítése jelentős munkaerő-veszteséget okoz (jól képzettek)o az összes tőkekivonás a Marshall-segély mértékével összevethető!
Magyar külpolitikai célok Erdély tekintetében még mindig reményeket tápláltunk, ám miután Romániától
elveszik Besszarábiát és Bukovinát, ez a kérdés egyre reménytelenebbé válik, hiszen a szovjetek várhatóan kompenzálni akarják a románokat
o Molotov: "A magyarok sosem mondanak le Erdélyről" Marshall-segély: Mihályfi Ernő kisgazdapárti megbízott külügyminiszter
"feltételezett segély feltételeiről" érdeklődik, meghívnak minket az 1947. júliusi értekezletre az angolok és a franciák
mindhiába: a szovjetek nem "engedélyezik", hogy a keleti államok részesüljenek a segélyekből
korábban Horthyék az angolszász megszállásban bíztak valóság: 100%-ban szovjet érdekszféra lesz Magyarország is hazánk számára 1945 ún. "stunde null", újrakezdéssel ér fel
A határon túli magyarok ügye és a kitelepítések alap: a győztem hatalmak potsdami megállapodása Beneš és a kollektív bűnösség elve érdekképviseletünk zérus
o bosszúállás a "hideg napokért": Tito embereinek vérengzései a Vajdaságban
o kassai kormányprogram: Csehszlovákiában csak azok a németek és magyarok kaptak állampolgárságot, akik igazolni tudták, hogy aktív ellenállói múlttal rendelkeztek, másoktól megvonták a polgárjogokat. Rosszabb esetben vagyonelkobzás, cseh bányevidékekre való áttelepítés várt a magyarokra.
o 1944. ősze: Maniu-gárdisták: magyar kisebbség elleni terror (a szovjet közigazgatásnak kellett őket megfékeznie)
1946. feb. csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményo 75 000 magyart érint, főleg Csallóközből érkezneko sokszor a kitelepített németek birtokait kapják mego korabeli kommunista propaganda: "kovászszerepet" fognak betölteni, ezzel
szemben a valóság az volt, hogy sokan csak a hegyvidéki életmódhoz voltak hozzászokva, más gazdasági környezetben éltek
o sok magyart a Szudéta-vidékre deportáltak a kitelepített németek helyére németek kitelepítése: első hullámban kb. 180 000 fő, utána még kb. 50 000
(gazdasági baklövés: kiváló gazdálkodók) Visinszkij-elv: a bűnösséghez nem kell bizonyítás (koncepciós perek alapja is) "modern kori népvándorlás": Lengyelországból 8 millió német kitelepítése! Erdély, Délvidék megtartása sem lehetséges (ez utóbbié azért nem, mert aggressziót
követtünk el) Jugoszláviában létrejön a Vajdaság Autonóm Tartomány, végülis kedvezőbb helyzetbe
kerülnek az ottani magyarok
9. A párizsi béke és következményei, a magyar külpolitika mozgástere a szovjet béklyóban
Magyar békecélok területi revíziót akartunk nem tudtuk befolyásolni a tárgyalások menetét kisebbségek kérdése fontos volt nekünk
A tárgyalások érdekszférák: Olaszország, Japán - nyugati, Kelet-Európa - szovjet a britek európai erőegyensúlyra, az amerikaiak pedig "méltányos rendezésre"
törekedtek megelőzte a béketárgyalásokat a "három nagy" potsdami konferenciája (1945. júl.
7.- augusztus 2.) Truman váltja Roosevelteto többek között kitelepítésekről, új határok meghúzásáról döntenek
3 szakaszos békekonferencia: London, Párizs, New York
A magyar békekötés és következményei 1947-es magyarországi állapotok: Gyöngyösi János szerint amennyiben jóvátételt
kell fizetni, összeomlik a magyar gazdaság (pl. csak egy hónapra elegendő búzatartalék volt)
Nagy Ferenc miniszterelnök körutat tesz Nyugat-Európában, de nem lel megallgatásra Gyöngyösi Kertész Istvánt bízza meg a béke előkészítésével
o szakítás a Horthy-rendszerrelo alap: szoros együttműködés az oroszokkalo "Magyarország rokonnép nélküli ország"
1947. február 10. Párizsi béke aláírása (Gyöngyösi János írja alá) o a békeszerződés aláírása a feltétele a szuverenitásnak!o aláírásával megszűnik a SZEBo 50-60 ezer szovjet katona itt marad az utánpótlási vonalak biztosítására
Ausztria feléo visszaállnak az 1937. dec. 31-i határok
a béke gazdasági és katonai következményei
o hadseregünket 65 ezer főben maximáltáko 300 millió dolláros jóvátétel, ebből 200 millió a szovjeteknek
követelések realitásao Jugoszlávia: a délvidéki vérengzéseink miatt nincs esély, plusz agresszorok
voltunko csehekkel szemben sem voltak reálisak a követeléseko Ausztriával szemben esélyes volt: pl. Trieszt - Jugoszláviáhozo Ruténföld/Kárpátalja a Szovjetunióhoz került
1946. 05. 07: Kódex: kollektív jogok érvényesítéséről - végső megoldás, mivel a többi elképzelés befuccsolt
román-magyar határvitao Románia Hitler csatlósa volt, akárcsak mio Gyöngyösi 22 000 km2-t akart (Partium), ezt kifejti a békekonferenciáno később visszavesznek a követelésekből: 11 000 km2
o végül csak egy 4000 km2-es keskeny sáv megtartását akartuko Litvinov orosz diplomata szerint Románia is "büntetést" érdemelt, ám az volt a
gond, hogy a szovjetek el akarták csatolni Besszarábiát és Bukovinát (stratégiai fontosságú területek a tengeri kijáratok miatt), ezért kompenzációképp Erdélyt román fennhatóság alá helyezték (nem akarták őket azért annyira megbüntetni)
végül még három falut is elcsatolnak a pozsonyi hídfőnél: Horvátjárfalu, Dunacsuny és Oroszvár (összesen 43 km2)
A szovjet uralom kiteljesedése és következményei elszigetelődés
o Marshall-segélyből nem részesülünko COCOM-lista: csúcstechnológiák nem jutnak el hozzánko "barátsági szerződések" megkötése: SZU - 1946. október (innen a mondás:
Sztálin - van barátod)o 1947-1948 folyamán megszilárdul a "pax sovietica"o koncepciós pereko budapesti szovjet nagykövet: Georgij Puskin
1947. április: Molotov-Rákosi tárgyalások - mi kerül szóba?o Rákosi: rossz fegyver-ellátottság, a hadsereg Dinnyés Lajos kezében;
"Jugoszlávia még a SZU-nál is népszerűbb" Magyarországon, o Molotov: bizalmatlan; tagadja, hogy lennének szovjet kézen magyar
hadifoglyok (szemenszedett, arcátlan hazugság)o "Magyar Közösség Összeesküvés": kisgazda politikusok diszkreditálása,
Nagy Ferenc is elmenekülo Hároméves terv - 1947-1949: totális államosítás
A kommunista hatalomátvétel folyamata 1945: magyar-szovjet gazdasági egyezmény: következménye a magyar-szovjet
vegyesvállalatok létrehozása (pl. MASZOVLET, MASZOLAJ) Magyar Testvéri Közösség - titkos mozgalom, a kommunisták fel akarják számolni,
és ennek kapcsán is üldözik a kisgazda politikusokat, kompromittálni akarják őketo Kovács Béla parlamenti képviselőt elhurcolja az NKDV (1947. feb.), mentelmi
joga ellenére!o ún. népítéletek bevezetése: pogromok
Baloldali Blokk (1946-1948): MKP, MSZDP, Nemzeti Parasztpárt részvételével
o tagjai Rákosi, Gerő, Farkas, Rajk, Kádáro szalámitaktika
köztársasági elnök: Tildy Zoltán, miniszterelnök: Nagy Ferenc (később Amerikába emigrál)
B-listázás (1946): 60 ezer fő elbocsátása, a szakértelem helyett ideológiai hűség a SZU nem akadályozza a választásokat, eleinte a kisgazdákra is épít (egyfajta "dán
típusú, 3. utas politika" a cél) 1947: a "kékcédulás választást" a kommunisták nyerik kiszorítják a "nép ellenségeit" a koalícióból 1948. június - megalakul a Magyar Dolgozók Pártja
o beolvasztják a szociáldemokratákato elnöke: Szakasits Árpádo főtitkár: Rákosi Mátyáso többi vezető: Marosán György, Farkas Mihály, Kádár J.o kimondják a két táborra való szakadást: béketábor vs. imperialisták
1949. február 1. Magyar Függetlenségi Népfronto elnök: Rákosio 1949-es "választások" 96%-os megnyeréseo kiépül a totális diktatúra
Integráció szovjet módra: KGST (1949)o termelés, technológia, iparfejlesztés "összehangolása"o "cserebutik": jellemzően kétoldalú barteregyezményeko magyar termékek 18-20%-a selejteso a "100% fetisizálása" (Kornai)o kapukon belüli munkanélküliségo hiánygazdaságo állami külkereskedelmi vállalatok, monobank-rendszero elszámolási egység a konvertibilis rubelo egyenlőtlenségek a SZU javára
10. A szovjet szövetségi rendszer, a forradalom, Kádár János külpolitikai nézetei
Johann Gottlieb Fichte: bevezeti a tervgazdaság fogalmát5 fő építőelem:
1. marxista-leninista párt2. állami tulajdon3. hiánygazdaság4. bürokrácia túlsúlya5. terveken alapuló mennyiségi hajsza
Társadalompolitika: "teljes foglalkoztatottság", alacsony színvonalú biztonság, antiklerikalizmus, kisipar visszaszorítása
Kornai: a 100% fetisizálásaJellemzők: kapun belüli munkanélküliség, kauzalitás hiánya
1955: Hruscsov elismeri Titónak, hogy van "másik út"
1955: osztrák államszerződés1955: Varsói Szerződés
A KGST ellentmondásai a szovjeteknek szüksége volt rá: olcsó élelmiszer, egyéb erőforrások klasszikus értelemben nem integráció: nincs közös valutarendszer, vámrendszer a '60-as évektől fogva már inkább teher a szovjeteknek! túlterjeszkedés: Mongólia, Vietnam, Kuba felvétele nagy előnye: olcsó energia, vezetékek megépítése jelentős szovjet eladósodás a többi KGST-állam felé
Varsói Szerződés egyesített katonai parancsnokság Moszkvában a '70-es években jelentősen megnő a Kelet-Európában állomásozó haderő állománya beavatkozás '68-ban Prágában (Románia nem vesz részt)
A forradalom rokonszenvtüntetés a lengyel felkelés mellett október 23-án, Gerőék nem tiltják be,
még a Szabad Nép is üdvözli elszabadulnak az események: a Sztálin-szobor ledöntése október 24.: Nagy Imre miniszterelnök - többpártrendszer bevezetése, követeli az
oroszok kivonulását Andropov nagykövet: "A helyzet rendkívül veszélyes" október 24. hajnal: első szovjet támadás, gyalogsági támogatás nélkül
o Lascsenko tábornagy vezetio kudarcot vallo 25-én erősítés Romániából: súlyos harcok után 30-án kivonják őketo okt. 30. köztársaság téri ostrom, 23 ÁVH-s megöléseo okt. 31. MSZMP megalakul Kádár vezetésével, az MDP megszűniko nov. 1-én Kádár elítéli a múlt bűneit rádióbeszédében (ekkor már nincs is
Magyarországon!), ugyanezen a napon Nagy Imre az ENSZ-et kéri, hogy járuljon hozzá a magyar függetlenséghez
o a kínai pártvezetés további beavatkozást sürgeto november 4. Forgószél Hadművelet - brutális és győzedelmes (nov 11-ig vége)
nyugati propaganda: Eisenhower "népek felszabadításának doktrínája" (1953-1956): szavakban biztatnak, tettek nem követik a szóbeli kiállást
az amerikai dilemmao nem volt befolyási lehetőség K-Eu-bano egy esetleges beavatkozás nem generálhat-e erőteljesebb szovjet fellépést?
válság elmélyülése? összeütközés a SZU-val?o propaganda-szinten kiállnak mellettünk, de ígéreteikkel ellentétben nem
tesznek semmito nem reagálnak az amerikaiak Nagy Imre semlegességi ötletére (a példa az el
nem kötelezett Jugoszlávia és a semleges Ausztria volt) Nagy Imre Szabó Jánost bízza meg üzenete átadásával Dulles külügyminiszter nyilatkozata: "Mi nem tekintjük ezeket (mármint a kelet-
európai M.Zs.) nemzeteket potenciális szövetségeseinknek". kérelmünket mellőzik az ENSZ-tárgyalásokon, nem foglalkoznak vele, nem szavaznak
róla
A megtorlás koncepciós perek Nagy Imre-per: államrend megdöntése, idegen hatalommal való tárgyalás Kádár a megtorlások miatt nyugaton jó ideig nem lesz szalonképes 150 ezren elhagyják az országot, 230 kivégzés, 20 ezer ember bebörtönzése
Kádár élete Fiumében születik később együtt ül Rákosival kétkezi munkás ideája a Rajk-perben részt vesz de őt is perbe fogják - több évig ül börtönben (életfogytiglan), kínozzák 1954-ben mégis kiszabadul
Kádár külpolitikai nézetei "diplomáciai antitálentum" - saját bevallása szerint reálpolitikai nézpontot követ: a szovjetek megkerülhetetlenek címszó az "imperializmus megsemmisítése", ő ezen 1960-ban finomít: "A
kapitalizmus egy 90 éves öregasszony", úgyis kimúlik, a fő a béke; ill. "az imperializmus stratégiailag visszavonul, de még taktikai ellentámadásokra képes"
1963-ban méltatja a nyugati szociáldemokráciát egy francia lapnak mivel nyugaton eleinte nem elismert, kicsi a mozgástere: ezért inkább közvetítő
szerepre törekszik 1962-ben visszakapjuk az ENSZ-mandátumot, miután 1962. márciusában Kádár
általános amnesztiát hirdet
1963-1967: emancipáció, "láthatatlan akciók" számos harmadik világbeli vezető érkezik Magyarországra (Nehru, Szukarno,
Nasszer) 1963-ban U-Thant ENSZ-főtitkár Magyarországra látogat 1963 után tapogatózások az NSZK felé, 1964 után pedig kapcsolatok normalizálása
megkezdődik az USA-val is (Johnson hídépítési politikája), 1966-tól nagyköveti szintű képviselet
1963-64: intenzív tárgyalások a Vatikánnal Mindszenty-ügyben (majd csak '74-ben hagyhatja el a nagykövetséget)
1964: kiegyezés az egyházzal 1965-ben új gondolatok: munkamegosztás kelet és nyugat között, szocializmus
világgazdasági részvétele 1965-66: közvetítési kísérlet a vietnámi háborúban (Péter János külügyminiszter) MSZMP VIII. kongresszusa: pozitív semlegesség elve
o békés tárgyalások útjao általános leszereléso barátság a Szovjetunióval, hűség a Varsói Szerződéshez
1966. november: MSZMP IX. kongresszuso szuverenitás védelme az imperializmussal szembeno szocialista országok egységének és súlyának növeléseo erősíteni kell a nemzetközi munkásmozgalom eredményeit
o békés egymás mellett élés a Nyugattal Sajátos magyar út
o fontosak a nyugati kapcsolatok (modernizálódás) jus murmurandi: a "morgás" joga, lényeg: hallgatólagos kiegyezés a rendszerrel "Aki nincs ellenünk, az velünk van" 1968 és 1989 között: az öregedő Kádár, a "nagy öreg" szabadabb utazás (kék útlevél - Ny, piros útlevél - K)
Egy meghatározó váltás 1964-ben leváltják Hruscsovot , aki Kádár "patrónusa" volt, jó barátja - megváltozik a
helyzet Kádár számára (szabolcsi almát küld ajándékba Hruscsovnak, de Brezsnyev visszaküldi az ajándékot, egy üzenettel együtt: "Címzett ismeretlen")
1965. szeptember: Brezsnyev-doktrína: a Szovjetunió joga a bevatkozás, ha valamelyik "testvéri országban veszély fenyegeti a szocializmust".
11. A rendszer megújításának kísérletei, 1968 kihívásai
Fegyverkezés a hetvenes évekre már tizenötször akkora mennyiségű nukleáris fegyver van a Földön,
ami annak elpusztításához elegendő lenne, számos nukleáris kísérlet fémjelzi a kort Svéd Királyi Akadémia jelentése (1983): A világ katonai kiadásainak 40%-a a
Varsói Szerződésre jutott, melyből 90% a Szovjetunióra jutott a tervutasításos rendszer teszi lehetővé a nagymértékű fegyverkezést olcsóbb a haderő-fenntartás keleten: erős propaganda, olcsó munkaerő,
hadkötelezettség (és nem professzionális hadsereg)
Szakítópróba: prágai tavasz (1968) Kádár nehezen dönt a beavatkozás mellett: nemzeti és internacionalista érdekek
ütközése Ceasueşcu bevállalta a fekete bárány szerepét Kádár "óvatosságra" intette Dubčeket, a többieket pedig "nagyobb türelemre"
A sajátos magyar út a nyugati kapcsolatok felvétele fontos a gazdaság modernizálása érdekében felmerül a gazdasági mechanizmus reformjának kérdése nyugati hitelekre van szükség: a rendszer legitimációját ugyanis a viszonylagos "jó
élet" jelentette, ennek a fenntartásához kellettek, emiatt nem merték volna bevállalni az életszínvonal-csökkenést
o teljes foglalkoztatottság ideáljának fenntartásao a szociális támogatási rendszer működtetése
a hatvanas évek végétől kezdve indul meg az eladósodási folyamat (Földes György: "tervszerű eladósodás"
az 1973-as olajválság következményeként a magyar cserearány romlása tapasztalható, külkereskedelmünk deficites lesz
a kádári korrekció része az is, hogy az ötven legnagyobb vállalatot közvetlen állami irányítás alá vonják
a magyar eladósodásban részben az is szerepett játszott, hogy a szovjetek világpiaci áron kezdték el kínálni a kőolajat, és a mi ellátásunk tőlük függött, így pótlólagos hitelfelvételre volt szükség
1979-re "kattan" az adósságcsapda: innentől jellemző, hogy kamattörlesztésre vesznek fel újabb hiteleket
Az Új Gazdasági Mechanizmus (1968) a gazdaság irányításának és tervezésének átfogó reformja alapdilemma:
1. Ha a reformok túllépnek a gazdaság szféráján, a szovjetek biztosan beavatkoznak2. Tehát amennyiben az átalakulás nem vezet politikai destabilizációhoz, zöld utat
adhatnak neki a szovjetek a hatvanas évek közepétől fogva készítik elő Nyers Rezső vezetésével a tulajdonviszonyok nem változnak meg, a reform lényege a központi tervezés a piaci
szabályozás elemeinek vegyítése nem érinti a politikai-társadalmi-gazdasági intézményrendszert, a hivatalosan
elfogadott ideológia sem változik három jelentős változás:
o csökken a központi tervezés szerepe, ezzel szemben nő a vállalati önállóság a termelés és a beruházás terén
o egyes termékek árainak liberalizálásao némileg flexibilisebb bérrendszer
egyéb változások:o tervutasítás nélküli tervgazdálkodáso termelőeszköz-kereskedelemo többszektorú gazdaság csírái megjelenneko külső és belső piac összekapcsolása (nehézkesen ment)
1972-1974 között a reformok lassulása tapasztalható az ellenzők megerősödése miatt
A '70-es évekre Kádár Nyugaton is elfogadottabbá válik 1976-ban Ausztriába látogat, de fogadják az NSZK-ban, Olaszországban és
Jugoszláviában, Franciaországban (1978) is 1978: Jimmy Carter visszaadja a koronaékszereket (ebben Nagy Ferenc volt
miniszterelnökünk is jelentős szerepet játszott) a hetvenes évek végén Helmut Schmidt, Mitterrand is Budapestre látogat
A határon túli magyarok helyzete 1968-ban Romániában megszüntetik a Magyar Autonóm Tartományt (az
internacionalista logika alapján) Gheorghiu Dej elnyomó, sztálinista politikája (a SZU-val való szakítás a "a
desztalinizációval való szakítást is jelentette") Ceauşescuval Kádár nem konfrontálódik, bár 1977-ben felveti a magyarok ügyét,
de érdemi választ nem kap. Kádár nem hajlandó ezután találkozni vele. ideológia: a romániai magyarok magyarul beszélő románok a diszkrimináció és elnyomás példái:
o egyfajta numerus clasus érvényesült az oktatásban: míg a magyarság aránya elérte a 10%-ot, az egyetemeken 5% körül volt a részarányuk
o magyar kulturális intézmények elsorvasztása (pl. kétnyelvűvé teszik a kolozsvári magyar egyetemet)
o elvágni az anyaországgal meglévő szálakat
A Helsinki Záróokmány (1975) és az EBEÉ megalakulása
elsősorban szovjet kezdeményezés volt, ennek ellenére elmondható, hogy bár sikeres volt, öngólt rúgtak vele (emberi jogok kodifikálása)
1. európai status quo sérthetetlensége2. gazdasági "együttműködés"3. kisebbségek ügye, emberi jogok, békés egymás mellett élés a szovjetek őszintesége igencsak megkérdőjelezhető volt, különösen a későbbi afgán
beavatkozás és az angolai polgárháború kapcsán
12. A nyolcvanas évek diplomáciája, Magyarország szerepe a német újraegyesítésben
Tömbök felbomlása Kissinger: katonai értelemben 2 tömb, de igazából 5 pólus van (pentarchia, Kína,
India, Japán beleszámításával) Gorbacsov 1985-től műve: Átalakulás és az új gondolkozás
o gazdaságilag nem bírja a Szovjetunió a katonai szembenállásto átalakulásra van szükség, melynek ára a szembenállás (fegyverkezési verseny)
feladásao elismeri a lemaradásto új fogalom: egyenlő partnerség elve
Nemzetközi eseményeko Carter-doktrína (1980): Ha valaki a Perzsa-öböl feletti uralomra tör, azt az
USA elleni támadásnak veszio a Carter-kormány előszeretettel hangsúlyozta az emberi jogokat, szelektív
külpolitikát folytatott a kelet-európai államok felé (pl. Magyarországnak visszaadják a koronaékszereket)
o "kis hidegháború" indul be az afganisztáni szovjet beavatkozás nyomán, az USA bojkottálja az 1980-as moszkvai olimpiát, leállítják a gabonaszállításokat, elzárkóznak a személyes találkozóktól
o 1979: nem ratifikálják a SALT-2 egyezményt az afganisztáni szovjet támadás miatt
o 1985: genfi leszerelési tárgyalásoko 1988: Reagan-Gorbacsov megállapodás: közép-hatótávolságú rakéták
leszerelése, de nem szól az interkontinentális rakétákrólo Gorbacsov 1988-ban egyoldalú leszerelési programot ajánl föl: 500 ezer
fővel csökkentik a hadsereg létszámát és megkezdik a páncélos alakulatok kivonását Kelet-Európából
o 1989. Bush-Gorbacsov: a szovjet fél "elengedi" a kelet-európai országokat regionális kezdeményezések indulnak be a szovjet blokk szétesése után (pl. KEK,
Quadragonale, Alpok-Duna Munkaközösség), más nemzetközi kapcsolati formák veszik át a tömbök szerepét
o a regionális integrációkat szuverén államok alkotjáko megjelenik a kistérségi szint
A Szovjetunió végnapjai a gorbacsovi Glasznoszty célja a "pangás" felszámolása égető problémák
o etnikai feszültségek: 20 db 1 millió fő feletti létszámú etnikum!o mezőgazdaság fejletlen, szükségletük 40%-át importból kénytelenek fedezni
o sztrájkok ('80-as é.)o feszültség a szovjet elit és az átlagember közötto növekvő nemzetközi elszigeteltségo Brezsnyev alatt elharapódzik a korrupció
K-Eu szerencséje, hogy Gorbacsovot nem érdekelte a térség, a Brezsnyev-doktrína fokozatos feladása mellett volt
első lépésként a balti államok szakadnak ki (1940-es jogi állapotra térnek vissza, ergo nem jogutódai a SZU-nak, egy garast sem örökölnek az államadósságból)
15 részre hullik szét a SZUo Minszki Egyezmény: FÁK - 3 szláv államo Alma-atai Egyezmény: többi utódállam számára
1991. december 4. Szovjet vagyon felosztása, területi/népességi/stb. százalékos alapon (Oroszo.: 61,3%), vitás kérdések: flotta (ukrán-orosz disputa), gyémánt, vasút, űrkutatás (Bajkonur megosztása)
1991. december 25-én szűnik meg a Szovjetunióo jogutódja elvileg a FÁK, gyakorlatban Oroszország (atomütőerő)
A multinacionális államok felbomlása az 1978-as bécsi konvenció rendelkezik a nemzetközi szerződések ügyéről államok
felbomlása esetén (az 1983-as, az államvagyonról szóló bécsi konvenciót nem ratifikálják)
Csehszlovákiában a vagyonmegosztás 2:1 arányban történt Csehország javára
A magyar külpolitika mozgástere: a moszkvai támasz nélkül maradó magyar rendszer 1969-től nő az osztrák kapcsolatok jelentősége 1980-1985 között jelentősen bővül a külpolitikai mozgásterünk mindvégig meghatározó motivátor a nyugati hitelekhez való hozzájutás - egyre
igényesebb a szovjet piac is 1981-ben fizetésképtelenséghez közeli helyzet alakul ki, Kádár zárt körben bejelenti a
kényszerhelyzetet 1982-ben Magyarország IMF-tag lesz a SZU tudta nélkül! 1984: Szűrös Mátyás szerint a magyar külpolitika szerepe leginkább a közvetítés lehet
a nagyhatalmak között a '84-es madridi EBEÉ-konferencia után Magyarországon fórumot hívnak össze
o bárkit be kell engedni, aki részt akar venni - dilemma: emigránsok, végül lemondanak a rendőri fellépésről
o fő témák: kulturális információáramlás, előadóművészet, irodalomo közös nyilatkozat nem születik
1988-ban Bush hazánkba látogat: türelemre inti az ellenzéket 1988: kapcsolatok normalizálása az EK-val a magyar rendszer fő bírálója az NDK Gorbacsov tisztelettel viseltetik Kádár iránt szimbolikus események: Nagy Imre újratemetése, Orbán Viktor beszéde - 2 héttel
ezután meghal Kádár (aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját)
Grósz Károly lesz Kádár halála után a főtitkár ("Előttem az utódom" - mutatott rá Kádár)
Fordulat a magyar-német kapcsolatokban 1987-től intenzívebb NSZK-magyar kapcsolatok
a magyarországi német kisebbség "hídszerepet" tölt be a két állam között Grósz-Kohl kétoldalú egyezmények: bizalmi légkört alakítanak ki
o kulturális intézetek (pl. Goethe Institut Magyarországon)o műszaki-technológiai megállapodáso vízumkönnyítés
1988. január: Németh Miklós miniszterelnök látogat az NSZK-ba, és 1 milliárd márkás hitellel érkezik haza
1988. júniusban ugyanő az NSZK-ba látogat, ahol felkérik Magyarországot a német-lengyel viszonyban való közvetítésre
1988. végén Pozsgay Bonnba látogat
Változások Kelet-Közép-Európában NDK-s menekültügyi válság
o 1969-től visszatoloncolási megállapodásunk volt az illegális határátlépőkre az NDK-val, ennek nem teszünk eleget, hiszen az ellenkezett volna az ENSZ Menekültügyi Konvenciójával
o elvileg "itthon vonjuk őket felelősségre", a gyakorlatban ez csak figyelmeztetés volt
o Hoenecker fenyegetőzik, elmérgesedik a viszony, tiltakozó jegyzékek garmadája érkezik
o 1989. júliusától egyre több NDK-s érkezik Magyarországrao Páneurópai Piknik - átmeneti határnyitás Sopronnál (Habsburg Ottó
kezdeményezésére)o dilemma: ekkor még 80 000 szovjet katona állomásozott hazánkban, kérdéses
volt, hogy Hoenecker milyen hatást tud tenni az oroszokra, nem volt kizárható egy szovjet intervenció
o több tízezer NDK-s menekült érkezik Magyarországra, nagy terhet jelentve a kormánynak
o 1989. augusztus 23. Vöröskeresztes okmányokkal Ausztria felé távozhatnak a budapesti NSZK-követségen tartózkodó NDK-s állampolgárok (nagy nyugati sajtóvisszhang)
o 1989. augusztus 25. gymnichi találkozó (Horn, Németh, Kohl, Genscher), elismerik, hogy Budapest helyzete több szempontból is kényes (Varsói Szerződés érvényben volt!)
o Kohl titokban egyeztet Gorbival, aki megígéri, erőszakkal nem tartóztatja fel az eseményeket
o Magyarország egyoldalúan felfüggeszti az NDK-val megkötött egyezményto teljes határnyitás: 1989. szeptember 10. A berlini fal leomlásáig 60 000
menekült áramlik át hazánkon Változások a két német állam belpolitikájában, a német egység megvalósulása
o 1989. szeptemberi CDU-kongresszus: téma a magyar menekültügyi helyzet, 1 MRD márkás külön hitelt kapunk, Kohl a magyar euroatlanti integráció felgyorsítása mellett érvel
o 1989: Hans Mudrow reformkormánya az NDK-ban ("a szocializmus totálisan megbukott")
o 2+4 tárgyalások a német egyesítésről (egykori megszállók és a két Németo.); angolok: egyensúly, franciák: aggódnak, oroszok: elnézőek, USA: támogatja
o 1989. dec. Kohl magyarországi köszönőbeszédeo Egységokmány (Einigungsvertrag)
a belépés hatásai alaptörvény jogasszimilálás nemzetközi jogi szerződések, egyezmények zárgondnokság és jogi következmények közvagyon és adósság társadalmi szolgáltatások, család, eü, kvédelem képzés, tudomány, sport átmeneti és záró rendelkezések
o A vagyon államutódlása az NSZK átvállalja az NDK-s tartozásokat az egyso. 21. és 22. cikkelye szabályozta a vagyonátadást Stasi-vagyon: special case
