4
10. Magyarország története a 16-17. században A. Ismertesse a Habsburg-ellenes rendi küzdelmeket és ennek okait a XVII. században 1660-ig! A Bocskai-felkelés - az első magyar felkelés a Habsburgok ellen – 15-éves háború - kirobbantó ok: Bocskai István bihari várait ostromolja Belgiojoso - Bocskai (1557-1606) erdélyi nagybirtokos, kezdetben a Habsburgok híve - a felkelés támasza: hajdúk - elszegényedett kisnemesek, munkanélküli marhahajtók, szökött jobbágyok - korábban a császár is gyakran használja őket harcra, így ismerik a császári harcmodort - protestáns mivoltuk miatt gyűlölik a Habsburgokat - győzelem Álmosdnál - gyakran kisebb vereségeket szenvednek - elfoglalják a Felvidék és Erdély nagyobb részét (török segédcsapatokra támaszkodnak) - 1605 február erdélyi rendek fejedelmükké választják - 1605 magyar rendek is fejedelmükké választják - Bocskai rájön, hogy nem tudja Erdélyt és Magyarországot egyesíteni - béketárgyalásokra törekszik - 1606 bécsi béke: magyar-Habsburg békeszerződés - protestánsoknak szabad vallásgyakorlat - az uralkodó nem indít felségsértési pereket - az udvar elismeri Erdély különállását - 1605 Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz és letelepíti őket - ezért a hajdúknak katonai szolgálatot kell vállalniuk - 1606 meghal; eredménye: erősítette a rendi ellenállást, együttműködést a rendek között II. Mátyás (1608-1619) uralkodása - a rendektől kapott támogatásért belenyugszik a rendi jogok kiterjesztésébe - 1608 pozsonyi országgyűlés – a bécsi béke megerősítése - az uralkodó helyettese teljes jogkörrel a nádor - nem indíthat hadat a rendek megkérdezése nélkül 1

10. Magyaro 16-17. szd (2)

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: 10. Magyaro 16-17. szd (2)

10. Magyarország története a 16-17. században

A. Ismertesse a Habsburg-ellenes rendi küzdelmeket és ennek okait a XVII. században 1660-ig!

A Bocskai-felkelés- az első magyar felkelés a Habsburgok ellen – 15-éves háború- kirobbantó ok: Bocskai István bihari várait ostromolja Belgiojoso

- Bocskai (1557-1606) erdélyi nagybirtokos, kezdetben a Habsburgok híve- a felkelés támasza: hajdúk

- elszegényedett kisnemesek, munkanélküli marhahajtók, szökött jobbágyok- korábban a császár is gyakran használja őket harcra, így ismerik a császári harcmodort- protestáns mivoltuk miatt gyűlölik a Habsburgokat

- győzelem Álmosdnál- gyakran kisebb vereségeket szenvednek- elfoglalják a Felvidék és Erdély nagyobb részét (török segédcsapatokra támaszkodnak)- 1605 február erdélyi rendek fejedelmükké választják

- 1605 magyar rendek is fejedelmükké választják- Bocskai rájön, hogy nem tudja Erdélyt és Magyarországot egyesíteni- béketárgyalásokra törekszik

- 1606 bécsi béke: magyar-Habsburg békeszerződés- protestánsoknak szabad vallásgyakorlat- az uralkodó nem indít felségsértési pereket- az udvar elismeri Erdély különállását

- 1605 Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz és letelepíti őket- ezért a hajdúknak katonai szolgálatot kell vállalniuk

- 1606 meghal; eredménye: erősítette a rendi ellenállást, együttműködést a rendek között

II. Mátyás (1608-1619) uralkodása- a rendektől kapott támogatásért belenyugszik a rendi jogok kiterjesztésébe- 1608 pozsonyi országgyűlés – a bécsi béke megerősítése

- az uralkodó helyettese teljes jogkörrel a nádor- nem indíthat hadat a rendek megkérdezése nélkül- számos pénzügyi és igazságszolgáltatási kérdésben megkötik az uralkodó kezét

- a nemesség megszilárdítja a második jobbágyság rendszerét – polgári fejlődés megreked

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége (1613-1629)- 1580-ban születik, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedik

- később Báthory Gábor tanácsadója- abszolút cél: az ország újraegyesítése

- önálló erdélyi fejedelemség aranykora- pénzügyek rendezése

- eladományozott, zálogba adott fejedelmi birtokok visszavétele- a fejedelem kereskedelmi monopóliumai: szarvasmarha, ló, réz, vas, bőr, viasz, méz- iparfejlesztés külföldiek segítségével

- fellendül a kereskedelem- félmillió aranyforint évi jövedelem- rendektől független erős hadsereg

1

Page 2: 10. Magyaro 16-17. szd (2)

A harmincéves háború (1618-1648)- 1618 cseh-morva rendek felkelése

- Bethlen Pfalzi Frigyes cseh királyhoz csatlakozik a Habsburgok ellen- elfoglalja Pozsonyt, Kassát

- 1620 Dunántúl elfoglalása után a cseh rendek döntő vereséget szenvednek Fehérhegynél- hatalmas adók kivetése, Bethlen támogatottsága csökken, békét kényszerül kötni

- 1621 nikolsburgi béke II. Ferdinánddal, kényszerből- bécsi béke (1608) megtartása- Bethlen kivonul Alsó-Magyarországról- hét vármegye adójövedelme a fejedelemé lesz + hercegi cím

- 1623 török-tatár segédcsapatokkal ismét a Habsburgok ellen támad – 1624 békekötés- 1626 csatlakozik a dán-angol-holland koalícióhoz

- szembekerül Wallenstein seregével, csatára nem kerül sor- 1626 pozsonyi béke- Bethlen utóda I. Rákóczi György lesz- 1643 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem csatlakozik a svéd-francia szövetséghez

- 1644 beveszi Kassát, a Vág folyóig előrenyomul- a svéd segédcsapatok nem érkeznek meg, a törökök kilépnek- vereség Galgócnál; Fülek, Szendrő, Szerencs is császári kézre kerül

- 1645 linzi béke III. Ferdinánddal- protestáns vallásszabadság kiterjesztése- megerősítik a nikolsburgi béke pontjait (7 vármegye)- a Rákóczi-család megkapja Tokajt és számos uradalmat

- a harmincéves háborút a vesztfáliai béke zárja le

A szégyenteljes vasvári béke utáni elégedetlenség- Zrínyi Péter horvát bán (ZM öccse) XIV. Lajosnak ajánl szövetséget a Habsburgok ellen- Zrínyi felesége, Frangepán Katalin Velencében tárgyal a Habsburgok ellen

B. Zrínyi Miklós politikai és katonai tevékenysége

Politikai elképzelése, tevékenysége- törököt ki kell űzni Magyarországot

- ehhez kell önálló nemzeti hadsereg, melyben a parasztságnak is helyet kell kapnia- legfőbb akadály a Habsburg udvar – egyre távolodik a Habsburgoktól- nemzeti királyra van szükség: az erdélyi fejedelmet II. Rákóczi Györgyöt gondolja- mintaképe: Mátyás központosított rendi monarchiája- legfontosabb műve: Az török áfium ellen való orvosság – a törököt önerőből kell kiűzni

Katonai tevékenysége- 1660 nagyszabású török támadás indul Magyarország ellen- 1663 Érsekújvár elfoglalása, Zrínyi visszaűzi a törököket Budáig- 1664 több Dráva-menti várat visszafoglal- sikerek fellelkesítik a rendeket, a török kiűzésén gondolkodnak- Montecuccoli-t bízzák meg a császári sereg vezetésével- 1664 Szentgotthárdnál súlyos török vereség- szégyenteljes vasvári béke – a bécsi udvar kötötte a törökökkel 20 évre

- a törökök megtarthatták a hadjárat során elfoglalt területeiket- megállapodás: kölcsönösen figyelmeztetik egymást a magyarok ellenséges terveiről

2