11. óra

BMEFilozófia és Tudománytörténet Tanszék

1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610.

Dr. Margitay Tihamé[email protected]

11. óra




A döntési eljárások javításának lehetőségei I.: A döntéshozatali szabályok megfelelő megválasztása

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

23.04.21.

3

Döntési eljárások megválasztása Többségi szavazás (A normál parlamenti rendszer szerint) Konszenzus (Mindenki állást foglal, ha nem alakul ki konszenzus, akkor

mindenki előadja az alternatívákkal kapcsolatos fenntartásait, ezek fényében újabb vita a probléma értelmezésétől kezdődően, kompromisszumos javaslat, konszenzus, vagy különvélemény, vagy blokkolás.)

Képviselő választása (A csoport legjobbja gyakran jobb, mint a csoport.) Nominál csoport-technika (Delphi-módszer) (Teljesen racionális döntés)

Szokásos munkahelyi esetekben a nominál csoportok módszere a legjobb a csoportos döntést veszélyeztető fenti hatások csökkentésére. (A polarizációt kivéve!)


23.04.21.

4

A nominál csoportok módszere Menete: Világosan megfogalmazott kérdés – a tagok egyéni

javaslatainak kidolgozása – közös megvitatás – újabb egyéni javaslat, több körben; majd a javaslatok egyéni értékelése – ennek közös megvitatása – végső egyéni értékelés – egyéni értékelések összesítése.

Egyéni munkaszakaszokat célszerű beiktatni a döntési folyamat

fokozott kreativitást igényelő lépéseibe (pl. a megoldandó probléma meg-, ill. újrafogalmazása, alternatívák keresése, lehetséges kockázati tényezők és ellenérvek felderítése stb.) és a

végső állásfoglalás kialakításának szakaszába (az alternatív lehetőségek pontos megfogalmazása és értékelése).




A döntési eljárások javításának lehetőségei II.: Az értekezletek megfelelő szervezése


23.04.21.

6

Társas döntéshozatali testületek, fórumok Mit csinálunk a döntést hozó értekezleteken, informális megbeszéléseken? Mi a

szerepe ezeknek?


23.04.21.

7

Rögzítendő szabályok 1. Rögzítjük, hogy az értekezlet elsődleges célja a lehető legjobb döntés, és nem a

lojalitás bizonygatása, nem a résztvevők rátermettségének bizonygatása, nem egymás közötti meccseink lejátszása, nem a részérdekek védelme (erre majd adunk lehetőséget), nem a főnök javaslatának marketingje, nem a döntés melletti mozgósítás.

Lojalitását, rátermettségét az bizonyítja a legjobban, aki a legtöbbet tesz a jó döntésért.


23.04.21.

8

Rögzítendő szabályok 2. A jó döntés leginkább ésszerű, alapos és kritikus vitától várható, ezért a kritika

mindenkinek feladata. Mindenkinek joga van új szempontot felvetni, tisztázni és további információt kérni. Mindenki kérdez, kritizál és új javaslatokat tesz! (Lásd az értekezlet vezetését!)

A csoport kikéri külsők, lehetőleg nem beosztott viszonyban lévők véleményét. A külsők feladata, hogy kritizálják az uralkodó nézeteket.

A szabályokban közösen megállapodunk, és nyilvánosan rögzítjük őket! Nem elég, ha főnök bátorítja a kritikát!!!!!


23.04.21.

9

A szokásos értekezlet Előzetes írásos napirend szűk időkerettel Mindenkit meghívnak, aki valamely

témában érintett!

Előzetes írásos javaslat

Főnöki bevezető

Hozzászólások, először a támogatók és legmagasabb rangúak („Elszaladt az idő!”)

A főnök lezárja és összegezi a vitát

(Döntés a résztvevők látható viselkedése alapján)


23.04.21.

10

A kívánatos értekezleti szabályok a fontos döntésekhez 1.

Csak az érintettek vannak jelen. (A látszatkonszenzus, a csalóka többség ellen!)

Nem készül előzetes javaslat, vagy legalább két alternatívára vonatkozóan készül, de inkább mindenki egyénileg előre kidolgoz egy előzetes javaslatot, amelyet megvitatnak.

Nem a főnök vezeti az ülést, vagy esetleg jelen sincs.

Hozzászólás a rangsorrenddel ellentétes sorrendben! (Először a legalacsonyabb beosztású, azután a következő legalacsonyabb és így tovább.)

Kijelölik az ördög ügyvédeit.


23.04.21.

11

A kívánatos értekezleti szabályok a fontos döntésekhez 2.

Feszes idő gazdálkodás, de nincs abszolút időkorlát. Az időkorlátra hivatkozva nem lehet döntéssel lezárni a vitát.

Az egyéni, az alcsoportban végzett és a plenáris munka megfelelő kombinációja (lásd Nom.csop!)

A testülettől független külső szakértőket kell meghívni.

Ennek egy speciális esete, ha a döntés-előkészítést projektfeladatnak tekintjük, és alkalmi munkacsoportot állítunk össze, hogy az tegyen javaslatot.


23.04.21.

12

A moderátor A szokásosan ismert feladatain kívül a moderátor feladata az alapos

kritikai vita biztosítása: Az információ-megosztás biztosítása, Minden résztvevő kikérdezése

egyenként, hogy mit tud, ami hasznos lehet a megoldáshoz. (De ne a megoldási javaslatokat mondják!)

A hozzászólások relevanciájának ellenőrzése, visszakérdezés. („Akkor mindaz alapján, amit elmondtál, hogyan is gondolod megoldani a … kérdést?”) A mellébeszélés, elkalandozás csökkentése.

Az egész (probléma, érdek, szempont) szem előtt tartása a résszel (probléma, érdek, szempont) szemben; a részletek helyének tisztázása.(„Pontosan mit is jelent az általad felvetett részlet a kérdésünk egésze szempontjából?”)

A lehető legtöbb résztvevő bevonása. (Pl. egyes kérdéseket mindenkinek feltesz.)

Az erőviszonyok (meggyőzőerő, tekintély, hatalom, nyomulás, többség-kisebbség) kiegyenlítése, érzelmi feszültségek kezelése.




Összefoglalás: csoportos döntés


23.04.21.

14

Feladat, kontextus és időfüggő A tárgyalt mechanizmusok esetében a döntés romlásának mértéke függ a

feladattípusától, jellegétől (újszerű vagy rutin, egyszerű vagy bonyolult)

Intellektuális feladat: van egy bizonyíthatóan jó megoldás (logikai vagy ténykérdések)

Véleményalkotási: nincs ilyen az információhiány miatt, vagy mert értékítéleteket tartalmaz.

Függ a kontextustól.

A katasztrofális döntés általában nem egyetlen döntés, hanem egy döntési sorozat eredménye. Hibát hibára halmozunk – de nem véletlenül! (Lásd az elkötelezettség irracionális fokozódását is!)


23.04.21.

15

Összefüggés a döntést befolyásoló tényezők között A polarizáció és a csoportgondolkozás kialakulásában szerepet játszik a

konformitás, a társas serkentés és a társas lazsálás.

Sok egyéni döntési heurisztika (lásd egyéni döntések) torzító hatása felerősödik a csoportos döntéshozatal során.

Pl.: polarizáció és a csop.gond. estén működik a hozzáférhetőség, a megerősítés keresése, a lehorgonyzás, a túlzott magabiztosság, az alaptalan optimizmus, a véletlen elutasítása és az elkötelezettség irracionális fokozódása, a megfogalmazásból eredő torzítás.


23.04.21.

16

A döntési hibák okai Világosan kell látni, hogy a hibák nem esetleges kiküszöbölhető tényezők miatt

jelennek meg, hanem a társas együttműködés szükségszerű velejárói.

A társas befolyásolás kiküszöbölhetetlen (nem is lenne kívánatos megszabadulni tőle), csak a hogyan és a mérték a kérdés.


23.04.21.

17

A döntési hibák A döntéseink általában nem rosszak, de mindig javíthatók!

Kis javulás is nagy hasznot hoz!


23.04.21.

18

A javítás 3 legfontosabb eszköze Ördögügyvédje

Nominál csoport-technika

Jó moderátor


23.04.21.

Integráló feladat

A feladat célja, hogy Önöket hozzásegítse ahhoz, hogy a félév során tanult információkat, eljárásokat egységes rendszerben

lássák, és így tudják kezelni.

képesek legyenek a tanultak komplex feladatban alkalmazni.

Az integráció kerete maga a komplex megismerési / ítéletalkotási / probléma-megoldási / döntési eljárás! Ebben kell elhelyezni, amit tanultak, mert ebben kell használniuk majd!


23.04.21.

10. Házi feladat 1. csop.

1, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet a szakdolgozatírást megszervezni, hogy időben, megfelelő minőségben a hallgatóknak kedves és számukra tanulságos szakdolgozatok készüljenek.

Brusszel Dóra, Cselényi Szandra, Elek Nikolett, Farkas Noémi, Gábriel Milán, Gáspár Andrea, Hegedűs Anita, Kiss Dóra

Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!)

Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat?

Milyen feladatok és szerepek lesznek?

Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját!

Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására!

Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!


23.04.21.


2, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet a BME Komm MA szak jelentkezőinek létszámát növelni, színvonalát tovább emelni.

Kollárik Ferenc, Lázár Alexandra, Lókucza Sándor, Márkus Júlia, Mavrák Katalin

Meng Roberta, Pintér Szilvia, Skach Ágnes








23.04.21.


3, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet magukat a munkaerőpiacon pozícionálni. Mit tud a kommunikáció szakot végzett (a marketingeshez, HR-eshez képest is), amire a cégeknek szüksége van? Milyen keretben kell magukat bemutatni az állásinterjúkon?

Szabó Orsolya, Szabó Sz. János, Szalai Ágnes, Szász Tamás, Szijártó Adrienn, Toldi Krisztina, Tóth Viktória, Vasvári Anna








23.04.21.

Tanulás: Visszacsatolás, elemzés és értékelés A döntés végrehajtása után visszacsatolás, elemzés és értékelés:

Mit csináltunk?,

Mi lett az eredmény?

Mit kellett volna másképp csinálni?

Csak a döntés utólagos tárgyilagos elemzésből és értékelésből lehet tanulni! (Lásd egyéni döntés: tanulás!) Ezért nélkülözhetetlen!




A vizsga


23.04.21.

A vizsga Írásbeli vizsga

Célja, hogy felmérje

a tárgyi tudást

a tanultak felismerésének képességét

a tanultak alkalmazásának képességét

Felkészülés: ppt., hf-ok, az anyag eseteken való gyakorlása


23.04.21.

A kérdések típusai Tárgyi tudást visszakérdező (pl. Mi a lehorgonyzás?, Hogyan védhető ki a

lehorgonyzás?)

Esetek elemzése (pl. Mutasson be egy döntési (ítéletalkotási, probléma-megoldási stb.) esetet, amelyben a lehorgonyzás működött! Magyarázza meg, hogyan torzította ez a mechanizmus a döntést! Milyen módszerekkel lehetett volna kivédeni ezt a torzítást? Ismertesse az összes tanult módszert!)

Esetekkel kapcsolatos feladatok megoldása (pl. Olvassa el az alábbi döntési feladatot, majd oldja meg döntési táblázat segítségével, és ismertesse a megoldást! Vagy: Tervezze meg a csoportos döntési eljárást, amelyben megoldják! Vagy: Hogyan tudná a megoldást befolyásolni a lehorgonyzás mechanizmusa segítségével? )




Összefoglalás


23.04.21.

Áttekintés Ítéletalkotás (vélekedés, értékelés), probléma-megoldás, döntés

Racionális döntési eljárás, táblázat és fa, a rac döntés lehetséges hibái, a rac döntés korlátai, korlátozott racionalitás: kielégítő megoldások

Heurisztikák, kivédésük módjai, az egyéni döntések javításának módszerei: tanulás, lineáris modellek, az intuitív döntés korrekciója

Csoportos döntést befolyásoló tényezők, brainstorming, csoportos döntési módszerek, döntést javító módszerek: értekezlet, moderátor, ördög ügyvédje


23.04.21.

Happy End nincs?

NINCS! Na jó, … legyen!


23.04.21.

Ökölszabály Ha valami fontos, akkor megállunk, és MÓDSZERESEN próbáljuk

megoldani!


23.04.21.

Köszönöm.


23.04.21.

32

Irodalom Hewstone, M. – Stroebe, W. (szerk.) 2007: Szociálpszichológia európai

szemszögből, Bp.: Akadémia

Smith, E.R. – Mackie, D.M. 2002: Szociálpszichológia, Bp.: Osiris (Mindkettő a fenti jelenségek általános szociálpszichológiai tárgyalása.)

Plous, S. 1993: The Psychology of Judgment and Decision Making, New York: McGraw-Hill

Argyris, C. 1966: „Interpersonal Barriers to Decision Making”, in: Harvard Business Review on Decision Making, Boston: Harvard Business School Press, 2001, 59-96. o. (Kiterjedt empirikus vizsgálatra támaszkodva mutatja meg, hogy a vezetők rendszerint csak szavakban támogatják az önálló gondolkodást, a kritikát, az újítást, a viselkedésükkel és a kialakított gyakorlattal azonban sokkal inkább a fenti döntéshozatali hibák kialakulását segítik elő.)

Bálint S. – Erdős Gy. – Nahlik G. 1984: Csoportos szellemi alkotó technikák, Bp.: K.J.K. (A Delphi-módszer és a nominál csoportok módszerének formalizált bemutatása. A brainstormingra elavult!!)

Documents

11. óra