padatica 381 palac

pa 1. és; trči ~ mu kaíi szaladj és mondd meg neki; ja ~ja én és csak én; mislim ~ mislim i ne mogu da se selim gondolkodom, gondolkodom és csak nem jut eszembe; jeo sam ~ ipak sam gladan ettem és mégis éhes vagyok; ja ~ti én és (csak) aztán te; én és (csak) utánam te; 2. hát; ~pevaj! hát énekelj! ~ neka! ám legyen ! ~ nek dođe hadd jöjjön; csak jöjjön; 3. (hát) hiszen; Ma ne izlaziš? ~ pada kiša miért nem mégy el? hiszen esik az eső; 4. hát; kako je? ~tako hogy vagy? hát csak úgv; 5. ~onda azután, utána; ~šta onda? na és aztán? és akkor mi van? és mi van abban? 6. még ha; otićiiu, ~ da znam da ću nastradati elmegyek, még ha tudom is, hogy megszenvedek; učinim, ~ makar ne znam šta bilo megteszem, akármi is történjék; 7. ~da persze, hogyne; ~ dabome természetesen

pabirak [6a, biti -rka] 1. mgazd kapa-rék, kúszálék; tallózott kalászok; 2. dtv összetallózott anyag; összetákolt holmi; komriláció

pabirčenje [18] 1. mgazd böngészés, tallózás; 2. átv összetákolás, össze-hordás, kompilálás

pabirčitl [621 1- mgazd böngész, tal-lóz; 2. átv összetákol, összehord, kompilál

pac [8] sós pác/lé; staviti u ~ (be)pácolpaclfički [25b]: -ka ieleznica Pacific-

vasútpacifikacija [1] pacifikálás, pacifiká-

ció; lázadás fegyveres elfojtásapacifist [5], pacifista [1, h] pacifistapacifizam [5a, birt -zma] pacifizmuspacijent [5aJ beteg, pacienspacka [lf] 1. vessző; 2. ütés, le-

gyintés; ~ po prstima körmös; 3. folt, paca

pacolovka [lh] patkányfogópacov [5] 1. patkány; vodeni ~pocok:

2. átv tolvaj, szarkapačanje [18] be(le)avatkozáspačarlz, pačarls [5] 1. kár, veszteség;

2. fejetlenség, rendetlenség; napra-viti ~ felfordulást/botrányt csinál

pačati se [61] be(le)avatkozik; ~ svuda mindenbe/mindenhova bele-üti az orrát

pačaura, pačavra [1] 1. mosogató-rongy; 2. átv csoroszlya, szipirtyó

pače1 [21a, birt -eta] fiatal kacsapače2 [csak tb, 1] kocsonyapače3 sőtpačetvorlna [1 ] paralelogramma; egyen-

lőköztí négyszögpačica [lc] kis kacsapaciéi [csak tb 5] kis/fiatal kacsákpačiji [26] tó pačjipačiniti [62] hamisít, utánozpačinjak [6] kacsaólpačiti [62] 1. árt; kárt tesz; 2. zavar,

akadályoz; ~ se rakoncátlankodikpačji [26] kacsa-; -je meso kacsahúspaćel [5], paćelo [16] 1. (egy fajta)

menyasszonyi fátyol; 2. főkötőpaćenički [25b] szenvedőpaćenik [6] <személy> szenvedőpaćenje1 [18] szenvedéspaćenje2 [18] szaporodáspad [S] 1. esés, zuhanás; (fiz:) slobodni

~szabadesés; ~ vrednosti v vrednos-nih papira értékpapírok értéktele-nedése; 2. esés, lejtés, hajlás, dő-lés; ~ reke a folyó esése; ~ ulice

az utca lejtése; 3. vízesés; 4. bukás; ~ s konja bukás a lóról; 5. kai el-esés, eleste; ~ Beograda Belgrád eleste; 6. pol <~ vlade a kormány

bukása; 7. ~ na ispitu bukás (vizs-gán); 8. átv ~ ove áevojke ennek a lánynak (erkölcsi) bukása

padalica [lc] 1. hullott gyümölcs; 2. zvezda ~ hullócsillag

padalište [18] tábor; gyülekező hely; (cigány)tanya

padanje [18] 1. esés, elesés, leesés, zuhanás; 2. <háborúban> elesés; 3. esés, süllyedés, csökkenés; 4. esés, hullás; 5. átv elbukás, megtukás; <vizsgán> bukás; 6. ~ u nemilost kegvvesztés; 1. ~ u nesvest elájulás

padati [61] 1. Iá pasti1; kiša pada esik az eső; 2. hull; lišće pada a lomb hull; 3. ova haljina lepo pada ennek a ruhának szép esése van; 4. on mi pada stric ő nekem nagybátyám; 5. tu ne pada mnogo nem sokat keres ezen; nincs sok haszna belőle

padavlcaflc] epilepszia, nyavalyatöréspadavičav [25] epilepsziás, nyavalya-

törőspadavlna [1] csapadékpadež [7b] 1. nyelv eset; prvi ~ alany-

eset; 2. csapadékpadežni [25b] nyelv eset-; ~ završetak/

nastavak esetvégződés, esetrag; -na promena (névszó)ragozás

padina [1] 1. lejtő, hegyoldal, domb-oldal; 2. völgv(teknő)

padni [25b] lejtős, meredekpadnutl [50, -nem] Id pasti1

padobran [5] ejtőernyő; skok ~om ejtő-ernyős ugrás

padobranac [8a, birt -nca] ejtőernyőspaganin stb Id poganin stbpaginacija [1] paginálás, lapszámozás,

oldalszámozáspahalica [1] tollseprű, porseprűpahati [61] 1. kiporol, leporol; 2. ~

žito gabonát szelei, kifuvatpahulj [7], pahulja [1] 1. hajfürt, haj-

tincs; 2. pernye; 3. növ komócsinpahuljica [lc] pehely, pihe; snelne -ce

hópelyhek; zobna ~ zabpehely; sneg pada ~ma v na -ce pelyhekben hull a hó

paja [1] 1. csík, sáv, vonal; 2. rész, adag, porció; 3. áll lebernyeg; 4. vmilyen fokozat v méltóság

Pajafl, h] Pálpajac [8] fcohócpajalica [lc] tollseprűpajanta[li] 1. léc; 2. kakasülő, tyúk-

ülőpajanje [18] (le)porolás; četka za ~

tollseprű, porseprűpajati [61] (le)porolpajednica [1] pattanás, pörsenéspajiti [62] csicsikál, hajcsizikpajvan [5] 1. kötél, pányva; 2. <lo-

vaknak) nvűg, béklyópajvanta [lg] Id pajantapak I. ksz és; on usta, ~ mu stade

govoriti (ő) felkelt és elkezdett hozzá beszélni; ~? na és? II. [nyomatéko-sító szócska] pedig, de; ili ~ vagy pedig; ako ~ želite de ha kívánja; ha pedig kívánja

pakao [5b, birt -kla] pokolpaket [5] csomagpakivati [61] W pakovatipakla [1] csomagpaklen [25] pokoli; ~o leglo pokolfaj-

zatpaklenik [6] ördögpaklenjača [1] Iá paklinapaklié [5] kis csomag; pakli; ~ duvana

pakli dohánypaklina [1] 1. szurok; 2. kátrány;

3. aszfaltpakoručica [1] kézhátpakosnlk [6] gonosz emberpakost [3f] 1. gonoszság; 2. gonosz

cselekedet/tettpakostan [25, -sna] gonoszpakostiti [62b] agvarkodik; kárt teszpakovanje [18] csomagolás; hartija za

~ csomagolópapír; troškovi oko -nja csomagolási költségek

pakovati [60, -kujem] csomagolpakpapir [5] csomagolópapírpakt [9] paktum, szerződés, egyezség,

egyezmény; ~ o nenapadanju meg-nemtámadási szerződés

paktirati [61] paktál, szerződik, meg-állapodik

pakutnjak [6] bölcsességfogpalac1 [8a, birt palca] 1. <kézen> hü-

velykujj; 2. <lábon> nagyujj; 3. <mérték> hüvelyk; dugačak dva pal-

382 pamet

palište [18] égés/tűz színhelye paliti [62] 1. (meg)gyújt, felgyújt, (el-) éget; ~ dokumente elégeti az iratokat; ~ svecu gyertyát gyújt; ~ sela i gradove falukat és városokat felgyújt; 2. tüzet fog; meggyullad; ovaj upaljač ne pali ez az öngyújtó nem gyullad meg; 3. <csalán> csíp, éget; 4. kat tüzel; ~ pušku a puskát elsüti; pali! tűzi 5. (szól:) nepáli to više ez már nem használ; ez már nem sikerül; ~ i žariti tűzzel-vassal pusztít; žariti i ~ rendelkezik, intézkedik, garázdálkodik; ~ se meggyulladpalma [Ifi] pálma(fa) palmik [6] pálmaliget palok: na ~« kéznél; keze ügyében pálos [7] pallos paluba [1] fedélzet palucati [61] Id palacati palj [7] merítőlapát palja [1] fáklyapaljati [54, -Ijem] kimer, kimerít paljavac [8a, birt -vca] korpakenyér paljba [li] 1. gyújtás; 2. tüzelés; brza ~ gyorstűz; počasna ~ dísz-lövés, üdvlövés; topovska ~ ágyútűz palje [csak tb 1] korpa paljenica [le]: žrtva ~ tűzáldozat paljenje [18] 1. (meg)gyújtás, felgyújtás; (el)égetés; 2. csípő/égető fájdalom; 3. kat tüzelés; 4. (átv.) kasno ~ késő kapcsolás paljevina [1] 1. égésszag; mirisati na -nu égett szaga van; 2. gyújtogatás, felgyújtás, tűzgyújtás; 3. égés, tűz; 4. átv szenvedélyes v hirtelen haragú emberpaljika [la] erdőtűz/erdőégés helye paljikovača [1] bot, dorong, husáng paljiy [25] égethető, gyúlékony pamćenje [18] 1. emlékezőtehetség,emlékezet; 2. emlékezés pamet [3c] 1. ész; naučiti koga ~i megtanítja móresre; észre téríti; nije mi ni na kraj ~i eszemágában sincs; ne pada mi na ~ eszembe sem jut; kokošija ~ tyúkész; soliti kome ~ leckéztet vkit; 2. večna mu ~! legyen emléke áldott 1

pametan

pametan [25, -tna] eszes, okos, ésszerű; jesi li ti ~? észnél vagy? ne mogu da budem ~ nem vagyok elég okos; nem ismerem ki magam; taj nije ~ ez bolond; ez nincs észnél; -tniji popušta okos enged pametar [5e] 1. emlékeztető könyv; 2. jó emlékezettel bíró ember; 3. rég évkönyviró, krónikáspametnik [6] okoskodó; kis okospametnjak [6] okoskodó, bölcselkedőpametnjaković [7] gúny rettenetcsen

bölcspametovati [60, -tujein] 1. emléke-

zik; 2. okoskodik, akadékoskodikpamflet [5] pamflet, gúnyiratpamfletist [5], pamfletista [1, h] pamf-

letíró, gúnyiratírópamtilo [16] jó emlékezettel bíró em-

ber; slab sam ~ rossz az emlékező-tehetségem

pamtiti [62b] 1. eszében tart; on ne pamti ništa nem jegyez meg sem-mit; (szól:) pamti pa vrati köl-csönkenyér visszajár; 2. emlékszik; od kako za sebe pamtim amióta az eszemet tudom; i ne pamtim kad je bio ovde nem is emlékszem rá, mikor volt i t t

pamtiyek: od ~a emberemlékezet ótapamtljiv [25] 1. jó emlékczőtehetségű;

2. emlékezetespamučan [25, -čna] 1. gyapot^; -ina

industrija pamutipar; 2. patnut-pamučar [5e] gyapotáruspamučika [la] gyapot(cserje)pamuk [6] 1. gyapot(cserje); 2. gya-

pot; <gyárban> pamut; tkanina od ~a pamutszövet

pamuklija [1] vattakabátpanađur [5e] vásárpanađurište [18] vásárhelypancir [5] páncélpanča [lg] karompandur [5] tört pandúr, hajdú, csendőrpanduriti [62], pandurovati [60, -rujem]

pandúrkodikpandža [lg] karompanegirik [6] dicsőítő vers/beszéd;

dicshimnuszpangaloz [5 "Jcsavargó

papčanik

panica [1] cseréptálpaničan ,[25, -čna] páni; -ini strah

páni félelempaničar [5e] pánikkeltő, rémhírter-

jesztőpanički [25b] pánikkeltő, rémhírter-

jesztőpanihida [1] <pravoszlávoknál> éjsza-

kai istentiszteletpanika [la] pánik, vakrémületPanonac [8a, birt -nca] pannóniai la-

kospanorama [1] 1. tájkép; 2. körképpansion [5] <lakás, ellátás) panziópansionat [5] nevelőintézetpanslavizam [5a, birt -zma] pánszlá-

vizmuspantalone [csak tb 1] (férfi) nadrágpanteizam [5a, birt -zma] panteizmuspanter [5], pantera [1] párducpantljičara [1] galandféregpantljika [ l a j szalag; ~ za merenje

mérőszalagpantomima |1 ] pantomim, némajétákpanzión [5] Id pansionpanj [10, lb -njevi] 1. tuskó, tőke,

tönk, rönk; mesarski ~ mészáros-tőke; húsvágó tönk; (átv:) dobićeš u ~evima megkapod sohanapján; 2. átv fajankó, fatuskó; stari ~ vén medve

panjega [la] 1. falmélyedés; 2. fali-szekrény

panjkalo [16] 1. rágalmazó, becs-mérlő; 2. veszekedő, kötekedő

panjkati |61] 1. rágalmaz, becsmérel, ócsárol; 2. összeveszít; ~ se veszek-szik, kötekedik

pao Id pastipaočanica [le] féksarúpaočiti [62] fékezpaor [5] parasztemberpapa [1, li\ pápapapagaj [7] áll, átv papagájpapagajisati [55, -išem] utána mond,

papagáj/szajkó módra ismételpapák [6a, birt -pka] pata, csülök;

(szói:) zabosti ~ u ledinu elillan, meglóg

papar [5a, birt -pra] bors i papčanik [6] körömfájás

383palac

ca két hüvelyknyi hosszú; 4. míísz megállító szerkezet; zárópecek palac2 [8c, birt paoca] 1. küllő; 2. vízimalom keréklapátja; 3. <csónakon> evezővillapalacati [61] <kígyó> nyelvet öltöget palacka [1] kákabuzogány palacké [csak tb, 1] kat, rég töltény-táskapalača [1] palota palačinka [l(a)g] palacsinta palamar [5] haj alattság; erős kötél palanački [25b] kisvárosi, mucsai palančanin [12, tb -ani] kisvárosi lakos;

mucsaipalanka [laf] 1. mezőváros; 2. kis-város; vidéki fészek; „Mucsa" palata [1] palota palatin [5] nádor Palčić [7] Hüvelyk Matyi paleografija [1] paleográfia, írástörténetpaleontologija [1] palentológia, ős-

lénytanpaleontološki [25b] paleontológiái, ős-

lénytanipaleta [1] (festő)paletta paletkovati [60, -kujem] Id pabirčiti palež [7b] 1. gyújtogatás; 2. égés, tűz;zaudara na ~ égés szaga érzik pali [25b]: ~ u borbi a harcban elesettek

palica [1] 1. pálca, bot; čarobna ~ varázspálca; dirigentska ~ karmes-teri pálca; episkopska ~ püspök pásztorbotja; kraljevska ~ jogar; maršalska ~ marsallbot; pastirska ~ pásztorbot; 2. sétabot; 3. járomszeg paličnjak [6] járomfúró palidrvce [18a] gyufa paligorka [lh] zsémbes asszony; banya palija [1] emelő, emeltyű palije [csak tb 1] csusztatófa palikuća [1, h] 1. gyújtogató; 2. növ

héricspalilo [16] gyújtó(készülék) palionica [le] gyújtókészülék palir [5] pallér palisada [1] palánk palist [9, tb -tovi] melléklevél palistić [7] pálhalevél

paperje 384 parakati paraknuti 385 parket

paperje [18] pelyhekpapiga [1] papagájpapin [32] vall pápai; ~ blagoslov

pápai áldáspapinski [25b] pápai; -ka potvrda

pápai megerősítéspapinstvo [16a] pápaságpapir [5e] papir(os); korpa/košara za ~

papírkosárpapirnat [25] papir-; ~a vrećica papír-

zacskópapirni [25b] papír-; ~ novac papír-

pénzpaplrnica [le] papírkereskedéspapiti [62] papizik, majszolpapkar [5e] páros ujjú emlőspapkonozi [tb, Í j ] áll páros ujjú pa-

tásokpaprac [5] cickórópaprad {21] páfrányfélékpapradnik [6] növ holdrutapaprat [3c] páfrány(fa), harasztpapratina [1] páfrányospapratka [lh] páfrányszárpapratnjača [1] páfrányospaprčina [1] kukoricaszárpapren [25] 1. paprikás, borsos; 2. útv

~a cena borsos ár; 3. útv paprikás; hirtelen haragú

paprenica [1] borsdoboz, torstar tó

paprenjača [1] ld paprenjakpaprenjak1 [6] süteményféle borssalpaprenjak2 [6] keseríígombapaprenje [18] borsozás, paprikázáspaprica1 [1] malom vaspaprica2 [ld] hirtelen haragú emberpapriciran [25] paprikázottpaprika [la] paprikapapriti [62] borsoz, paprikázpapski [25b] pápaipapstvo [16] pápaságpapuča [1] 1. papucs; (átv.) biti pod

-čom papucs alatt van; 2. müsz fék-sarú

papučar [5e] 1. papucskészítő; 2. pa-pucskereskedő; 3. átv papucshős

papudžija [1, A] ld papučarpapula [1] kása, péppar1 [9, tb -rovi] 1. pár; ~ cipela egy

pár cipő; on nije tvoj ~ (ő) nem a te

párod; nema ma ~a nincs párja;2. páros-szám; ~ po ~ párosával

par2 [9, tb -rovi] rég pillanat, perc,szempillantás; u jedan ~ egyszerre; u ovaj ~ez alkalommal; ebben a pil-lanatban; a taj ~ abban a pillanat-ban

para1 [1] 1. <a dinár század része) para; 2. [főleg tb] pénz; on ima ~van pénze; platili gotovim ~ma kész-pénzzel fizet; pare ili život! pénzt vagy életet! (szót:) pare govore usta sprdaju pénz beszél, kutya ugat;3. (szólásokban) fillér; nema niprebijene pare egy lyukas fillérjesincs; gledati na svaku paru krajcá-roskodik; biti težak na paru mindenfillért a fogához ver

para2 [1] 1. gőz; punom parom teljes gőzzel; 2. pára

parabola [1] 1. mat parabola; 2. ir parabola, példabeszéd

parac [8a, birt -rca] 1. felperes, pana-szos; perben álló fél; 2. {Dubrovnik-ban) védnök; sv. Vlaho je ~ Dubrov-nika szt. Balázs Dubrovnik patro-nusa

parada [1] 1. parádé, díszszemle, dísz-kivonulás; 2. {lovaglás) parádé; 3. <vívás) hárítás, védelem; 4. lepa ~! szép kis meglepetés !

paradajz [5] paradicsomparadigma [1 fi] nyelv paradigma; rago-

zási minta/példaparadirati [61] 1. parádézik, díszeleg,

hivalkodik, pompázik; 2. ~ nečim vmivel kérkedik

paradni [25b] dísz-; ~ marš díszmenetparadoks [5] paradoxon; látszólagos

ellentmondásparafirati [61] parafái; kézjeggyel ellát;

aláírparafraza [1] 1. ir körülírás; 2. zene

parafrázis; virtuóz átiratparafrazirati [61] 1. ir körülír; 2. zene

(virtuóz módon) á t í rparagraf [5] paragrafus, szakasz, cikkparajlija [1, /.'] dúsgazdag emberparakamilavka [lag] {pravoszláv szer-

zeteseknél) csuklyaszalagparakati [01] tép, karcol, hasít

paraknuti [50] feltép, felkarcol, fel-hasít

parakuvar [5e] kuktaparalaža [I, li] a hazug segédjeparalela [1] 1. párhuzamos egyenes;

2. átv párhuzam, összehasonlításparalelan [25, -Ina] párhuzamosparalitičan [25, -čnaj paralitikus, szél-

hűdött, agyaJágyultparalitičar [5(e)L paralitik [6] paraü-

tikus/szélhűdött/agyalágyult emberparaliza [1] paralízis, bénaság; delja ~

gyermekbénulásparalizovati [60, -zujem] (átv is) para-

lizál, megbénítparamparče [21, birt -eta] szilánk,

repeszdarab; u -Čad kis darabokra; apróra, ripittyára; čaša ode u -čađ a pohár százfelé repedt

paran [25, -rna] páros; -mi broj páros szám

párának [6a, birt -nka] 1. emelődaru; 2. csigasor

paranoičan [25, -čna] orv paranoiásparapet [5] 1. könyöklő; 2. kat mell-

védparasit [5] ld parazitparasiti [62] otthagy; ~ se čega vmivel

felhagy, abbahagy vmitparastos [5] (pravoszláv) gyászisten-

tisztelet, gyászmiseparati [61] 1. fejt; 2. tép; 3. átv {fü-

let, szívet) hasít; takva mi muzika para uši az ilyen zene sérti a füle-met; 4. orv boncol; 5. to mi srce para megszakad a szívem; ~ se 1. feslik; 2. szétszakad, megszakad; srce mi se para vérzik/megszakad a szívem

paravan [5] paraván, spanyolfal, el-lenző

parazit [5] parazita, élősködő, élősdiparazitizam [5a, birt -zma] parazitaság,

élősködés, élősdiségparba [li] 1. per; 2. cívódásparbiti se [62] perlekedik, pereskedikparbljenje [18] perlekedés, pereskedésparcelisati [55, -išem] parcelláz; (bir-

tokot) feldarabolparcov [5] patkányparčad [21] darabok

25 Szerbhorvát—magyar

parče [21, birt -eta] darab; preći dobi0

~ puta megtesz egy jó darab utaíparčence [21, birt -eta] darabkaparče tar [5e] akkordmunkás, darab-

béresparčetarski [25b] darab; ~ rad darab-

munkaparčetati [61] darabolparenje1^] l.melengetés; 2. forralás;

3. melegedés; 4. gőzölgésparenje2 [18] párosítás, párzásparfem [5] parfümparfimerija [1] illatszertárparfimisati [55, -išem] beparfűmözpari [csak tb 3] {karókra feszített)

halászháló apró horgaiparica1 [1] 1. para, fillér; 2. fabatka;

kevés pénz; imam svoju -cu van pénzem

parica2 [le] 1. egykorú nő; 2. párcs holmi; ove dve rukavice nisu -ce ez a két darab kesztyű nem egy pár

paralište [18] 1. gőzfürdő; 2. párolog-tató üzem

parionica [1] 1. lúgozókád; 2. müsz párologtató üzem

parip [5] lóparipče [21, birt -eta] Iovacskapariški [25b] párizsiPariskinja [1] párizsi nőpariški [25b] párizsiparište [18] gőzfürdőparitet [5] paritás, egyenérték, ará-

nyosságpariti1 [62] 1. párol, gőzöl;~ kupus

káposztát párol; ~ rublje fehérne-műt gőzöl; 2. melenget, melegít; ~ noge melengeti a lábát; 3. melegen borogat; 4. lúgoz, lúgosít; 5. ~ oči szemet legeltet; ~ se 1. gőzölög; 2. gőzfürdőt vesz

pariti2 [62] 1. párosít; 2. {háziállatot) pároztat; ~ se párzik

Parižanin [12, tb -ani] párizsiParižanka [l/i] párizsi nőParižlija [1, A] párizsipark [5] 1. park, liget; 2. telep, gyűj-

tőhely; 3. (kocsi)park; vozni ~ kocsiállomány, kocsipark

parket [5] 1. parketta, padló; 2. {színházban) parkett, földszint

parketar 386 pas387 pasti

parketar [5e] parkettázó(mester) parketirati [61], parketovati [60, -tu-

jcm] parkettázparking-plac [5] parkirozó(hely) parkiralište [18] parkirozó(hely)parkirati [61] parkol; ovđe je zabranjeno

~ kola i t t tilos a parkírozásparlamenat, parlament [5a, birt -nta]

parlament, országgyűlésparlametitar [5e] parlamenterparlamentarac [8a, birt -rca] 1. par-

lamenter; 2. a parlamentarizmus híve

parlamentaran [25, -rna] parlamentá-ris, parlamenti; -rna stranka ország-gyűlési párt

parlamentarizam [5a, birt -zrna] parla-mentarizmus; parlamentáris rend-szer

parlamentski [25b] 1. országgyűlési, parlamenti; 2. parlamentáris

parloff [6] parlagparloški [25b] parlagi; ~ konj parlagi

lóparložiti [62] parlagon hagy; ~ se par-

lagon heverparmak [6] 1. faléc, karó; 2. rácsparnaski [25b] parnasszusiparni [25b] gőz-; -no kupatilo gőzfürdőparnica [le] per; dići -cu protiv nekoga

pert indít vki ellen; voditi -cu peres-kedik

parničar [5e] peres félparničiti se [62] perlekedik, pereskedikparnički [25b], parnični [25b] perbeli,

per-; ~ troškovi perköltségekparnuti [50, -nem] felfejt, feíhasít, fel-

metszparnjak [6] 1. kortárs, az egvidős, az

egykorú; 2. (tárgyról, állatról) a pár; 3. váltótárs egv műszakban; párosmunkás, társmunkás

parobrod [5] gőzhajóparobrodarstvo [16] gőzhajózásparobrodski [25b] gőzhajó-, gőzhajó-

zásiparodirati [61] parodizál, utánoz, ki-

gúnyolparog [6] horgas botparoh [6] plébánosparohija J I ] plébánia, egyházközség

parojak [6a, birt -jka] utóraj; kirajzott új méhcsalád

parojčiti se [62] utólag rajzikparola [1] jelszó, jelmondat; ~ partije

a párt jelszavaparomer [5] manométer, (gőz)nyomás-

mérőparomlin [9, tb -novi] gőzmalomparoplov [5] rég gőzhajóparostroj [10, tb -jevi] gőzgépparotina [1] karcolásparožak [6b, birt -ška] 1. villaág; 2.

<szarvasagancson> ág, bogpártája [1] 1. partáj, lakó, bérlő; u

kući stanuju tri -je a házban három lakó lakik; 2. (ügy)fél

párta jičan [25, -čna] pártos, részre-hajló, elfogult

parter [5e] földszintparticip [5] participium; melléknévi

igenévpartija1 [1] pol párt; radnička ~ mun-

káspárt; -je i društvene organizacije pártok és társadalmi szervezetek

partija2 [1] 1. ker részlet, tétel; ~ robe árutétel; 2. játszma, parti; ~ šaha sakkparti; 3. parti, házasság; dobra ~ jó parti

partijac [8a, birt -jca] (kommunista) párttag

partijski [25b] párt-; -ka karta/knjiíica párttagsági könyv; ~ kongres párt-kongresszus; -ko rukovodstvo párt-vezetőség

partikla [1] parteriipartizan [5] partizánpartizanka [ I h ] partizán nőpartizanski [25b] partizán-; ~ rat

širokih razmera széles körű partizán-háború

partizanstvo [16] 1. partizánkodás; 2. partizánság

partner [5e] partnerparveni [7, -birt -ija] parvenű, újgaz-

dagpas1 [9, tb -sovi] 1. öv, haskötő; 2. de-

réktáj; ona je u ~u tanka karcsú dereka van; 3. nemzedék; ~oW će pričati o njemu nemzedékek fognak róla beszélni; 4. (házastársakról) prekinuti ~ elválik

pas2 [5a, birt psa, tb psi] 1. kutya, besan ~ veszett kutya; lovački ~ vadászkutya; ~ čuvar házőrző kutya; 2. morski ~ cápa; 3. (szól:) gladan sam kao ~ éhes vagyok mint egy farkas; umoran kao ~ fáradt, mint a kutya; holtfáradt, dögfá radt

pasaći [26] legelő-pasamce [21; birt -eta] kis motring pasanci [tb 8a] öves állatok pasast [25] (állatról) csíkos pasati [55, pasem] övez; ~ se felövezi

magát; övet vesz magára pasatni [25b]: ~ vetar passzátszelek pasaž [7] átjáró pasažir [5e] utaspasažirski [25b] utas-, utasszállító pasem Id pasti2 pasija [1] 1. szenvedély, tűz, hév; 2.kínszenvedés pasijans [5] pasziánsz pasina [1] óriási kutya pasirati [61] 1. (kártyában, labdarúgásban) passzol; 2. átszűr pasište [18] legelőpasiv [5] 1. nyelv passzívum; szenvedő

alak; 2. ker passzíva, teher, tarto-zásfok)

pasiva [1] ker Id pasiv 2. pasivan [25, -vná] 1. passzív, tétlen; -vni otpor passzív ellenállás; 2. ker passzív; 3. nyelv szenvedő, passzív pasjaća [1] korpából készült kutyaeledel

pasjak [6] szemfog pasjaluk [6] aljasság pasji [26] 1. kutya-; átv ~dani kánikula; 2. növ ~ dren varjútövisben-ge; -je grožđe Ione; -ja leska benge; ~ stric bogáncs; -ja trava tarackbúza; 3. ~ zub szemfog; ~m zubima nagy nehezen paskurica [1] vall ostya paskvica [I] ebszőlő pasmina [1] áll faj, fajta pasmo [16á] motring pasom legelve pasoš [7] útlevélpasoški [25b] útlevél-; -ko odeljenje

útlevélosztály

25*

paspalj [7] 1. lisztpor, malompor; 2.lenpozdorja, kenderpozdorja pasta

[1] 1. pép; 2. paszta; ~ zazube fogkrém, fogpaszta pastela [ 1 ]

1. pasztellkréta; 2.pasztellkép pastel-boja [1] pasztellszín pasterizovati [60, -zujem] pasztörizál,

pasztőröz pašteta [1] paštetom; ~ od guščjedíiger-ice libamájpástétom pasti1 [50c, padnem, foiy padati 61] 1. esik, elesik, leesik, zuhan; nesretno ~ szerencsétlenül esik; ~ na kamen kőbe botlik; megbotlik egy kőbe; ~ na kolena térdre esik/borul; nisam valjda pao na teme nem estem a fejem lágyára; ~ oko vrata nyakába borul; ~ s konja leesik a lóról; ~ u krevet ágynak dől; megbetegszik; ~ kome u naručje vkinek a karjába omlik; 2. elesik; ~ na bojnom polju elesik a harctéren; ~ od mača karei által meghal; 3. esik, süllyed, csökken; pao je barometar a barométer esett/süllyedt/leszállt; pale su cene estek/csökkentek az árak; ugled mu je pao tekintélyéből sokat veszített; tekintélyében nagyot esett; 4. esik, hull; prvi sneg je pao leesett az első hó; zastor pada a függöny legördül; 5. átv elbukik, megbukik; ~ na ispitu elbukik a vizsgán; pala je vlada megbukott a kormány; on je duboko pao mélyre süllyedt; 6. átv esik, kerül, jut; to mi je palo teško ez nehezemre esett; izbor pade na mene rám esett a vá-lasztás; govor pade na njega a beszéd rá terelődött; na njega je pao red ő került sorra; palo mi je na pamet eszembe jutott; ~ na teret terhére van; ker ~ pod stečaj megbukik; csődbe jut; ~ u deo osztályrészül jut; ~ ugreh bűnbe esik; ~ u nemi-lost kegyvesztett lesz; ~ u nesvest elájul; pada u oči szembeötlik; ~ kome u ruke vkinek a kezébe kerül; ~ u vatru tűzbe jön; ~ u vodu meg-hiúsul; kútba esik; ~ u zaborav el-felejtődik; on pade u zamku csap-dába esett; 7. lane je uskrs pao rano

pasti 388 patiti patiti 389 pazilja

tavaly a húsvét korán volt; 8. (szól:) kocka je pala a kocka el van vetve; odluka je pala a döntés megszületett

pasti2 [44, pasem] 1. legel; 2. (átv is) legeltet; ~oči legelteti szemeit

pasti3 [44, pasem] áll fedez, meghág; pastuh pase kobilu a csődör meghágja a kancát; ~ se sárlik

pastila [1] pasztillapastir [5e] 1. pásztor; 2. duhovni ~

lelkipásztorpastirče [21, birt -eta] pásztorgyerekpastirlna [1] pásztorbérpastirski [25b] 1. pásztor-, pásztori;

~ način života pásztoréletmód; -ka plemena pásztortörzsek; -ko sto-čarstvo pásztorkodó állattenyésztés; ~ štap pásztorbot; 2. (vall:) -ko pismo pásztorlevél; 3. (ir:) -ka pesma pásztorköltemény

pastor [5] protestáns lelkészpastorak [6a, birt -rka] mostohafiúpastorala [1] pásztorköltemény, pász-

torjátékpastorčad [21] mostohagyerekekpastorče [21, birt -eta] mostohagyerekpastorka [laf] mostohaleánypastrma [1] 1. pisztráng; 2. füstölt

húspastrmka [lah] pisztrángpastrnak [6], pastrnjak [6] rióv pasz-

ternákpastruga [la] áll tok(hal)pastrva [1] pisztrángpastuh [6] csődör, ménpastuharna [1] ménteleppastušast [25] heréletlenpasttiv [5] csődör, mén; ~ za priplod

tenyészcsődörpastva [1] 1. nyáj; 2. vall hívek, nyájpasulj [7] bab; čorba od ~a bablevespasuljica [le] aprószemű babpasus [5] bekezdés--paša1 [1] legelőpaša2 [I , ft] pasa, basapaša3 [1, h] <a feleség nővérének a

férje) sógorpašaluk [6] tört pasalikpašanac [8a, birt -nca] Id paša3

paščad [21] kutyakölykökpašćadija [1] kutyafajzat

pašče [21, birt -eta] kutyakölyökpašenog [6] <a feleség nővérének férje)

sógorpaševina [1] 1. fűbér, legelőpénz; 2.

legelőpasié [7] pasa/basa fiapašlnac [8a, birt -nca] tört a basa szol-

gájapašiti [62] rothadás szaga vanpaškanat [5] paszterriákpašnjača [1] <fegyver részére) széles

bőrövpašnjak [6] legelőpašovati [60, -šujem] (átv is) basás-

kodikpašteta [1] pástétompaštitac [8a, birt -tea] növ álernyő;

cvat ~ ernyős virágzatpaštiti se [62] 1. iparkodik, siet; 2.

igyekszik, gondoskodikpata1 [1] (nőstény)kacsapata2: ~ karte döntetlen játékpatak [9a, birt -tka, tb -tkovi] áll gácsérpatarica [le] pálca, botpatarice [tb, 1] szláva <házi védszent-

ünnep) utáni nappateljak [6a, birt -Ijka] Id patrljpatent [5a] szabadalompatentirati [61] szabadalmazpatetičan [25, -čna] patetikus, méltó-

ságteljes, ünnepélyespatetika [la] pátoszpaticvrk [6] 1, áll sármány; 2. Bab-

szem Jankó; Hüvelyk Matyipatika [la] papucs, házicipőpatilac [8c, birt -tioca] szenvedőpatinirati [61] patináz; patinával von

bepatinuti [50 -nem, foly patisati 55,

-išem] eláll, enged, abbahagy, abba-marad; -inula je kiša elállt az eső

patisak1 [6a, birt -ska] abbahagyás,abbamaradás patisak2 [6a, birt -ska]

1. utánnyomat;2. utánzat

patisati Id patinutipatiti1 [62b] 1. szenved; ~ od neke

bolesti vmilyen betegségben szenved; ~ od ljubavi szerelmi bánata van; 2. elszenved; ~ glad elszenved éhsé-get; éhezik; ~ se vesződik

patiti2 [62b] tenyészt; ~se szaporodik; miševi se pate vrlo brzo az egerek nagyon gyorsan szaporodnak

patka [lf] 1. kacsa; réce; divlja ~vad-kacsa; 2. átv kacsa; novinska ~ hír-lapi kacsa

patlidžan [5] 1. padlizsán; kékparadi-csom; 2. paradicsom

patnički [25b] szenvedő, sanyarúpatnik [6] szenvedőpatnja [1] vesződés, szenvedéspatoka [la]bundapálinka,seprőpálinkapatologija [1] kórtan, patológiapatološki [25b] kórtani, patológiaipatos1 [5] padlópatos2 [5] pátosz, hév; nemes szenve-

délypatosati [55, -ošem] padlózpatrgati [61] 1. kivágja magát egy

nehéz helyzetből; 2. üzérkedikpatrice [tb, 1] vall olvasó, rózsafűzérpatricij [7] tört patríciuspatrijarh [6a] vall pátriárkapatrijaršija [1] 1. patriárkaság; 2. vall

patriarchátus; pátriárkái palotapatriot [5], patriota [I , /;] patrióta,

hazafipatriotičan [25, -čna] hazafiaspatriotizam [5a, birt -zma] patriotiz-

mus, hazafiasság, hazafiságpatriotski [25b] hazafiaspatriti [62] 1. ~ kome vkić, vkihez

tartozik; 2. ~ koga megillet vkit; 3. ~ kome használ vkinek

patrlj [7], patrljak [6] 1. fatörzs, fa-tuskó, fatönk; 2. csonk

patrola [1] járőr, őrjáratpatroldžija [I, ft] járőrpatroliti [62], patrolirati [61] őrjáratot

tartpatrolni [25b] járőr-; ó'rjárati; ~ brod

őrnaszádpatrona [1] tölténypatuljak [6a, birt -Ijka] törpepatuljast [25], patuljkast [25] törpe-

szerű; ~i konj poni (ló)patvorina [1] 1. hamisítás; 2. után-

zás, utánzatpatvoriti [62] 1. hamisít; 2. utánozpaučina [1] pókhálópaučljiv [25] pókhálós

paučnjaci [tb 6] pókfélékpauk [6] 1. pók; 2. csűdsömör (a ló

lábán); 3. <rákféle> tengeri pókpaun [5 v 9, tb -novi] pávapaunčad [tb, 21] pávafiókákpaunče [21, birt -eta] pávafipaunica [le] nősténypávapaušal [5] paušale, átalányösszegpauza [1] (szính is) szünetpauzirati [61] szünetet tartpauznica [1] inennyezetlécpaužina [1] utóuzsonnaPavao [5d, birt Pavla] Pálpavedrina [1] félig derült ég; (eső

utáni) derüléspavetina [1] hl pavitpavijan [5] áll páviánpaviljon [5] 1. pavilon; kerti ház; 2.

<kiállításon) pavilon; árusító fülke; bódé, kioszk; 3. (fényképészeti) műterein; filmstúdió; 4. épület-szárny, melléképület

pavit [3c], pavitina [1] növ iszalag, bérese

pavitnjak [ti] iszalagbokor, bérese-bokor

pavlaka [ la] 1. tejföl; a tej föle; 2. vánkoshéj

Pavle [14]PálPaz (= Protivavionska zaštita) lég-

védelempazakup |5] al(haszon)bérletpazakupitl [C>2d] al(haszon)bérbe vesz;

albérletbe veszpazar [5e] 1. piac; (átv:) izneti na ~

fitogtat vnrit; 2. vásár; nositi svoju kožu na ~ vásárra viszi a bőrét; 3. üzlet; zaključiti ~ üzletet (le)köt; (átv:) tvrditi ~ kéreti magát

pazarenje [18] 1. (be)vásárlás; 2. eladás; 3. üzérkedés, kereskedés

pazarište [18] vásárhelypazariti [62], pazarivati [60, -rujem] 1.

vásárol; 2. elad; 3. kereskedikpazarni [25b], pazarski [25b] piaci,

vásári; ~ dan vásárnap; (heti)vásár napja

pazikuća [I, ft] házmester pazilac [8c, birt -ioca] felvigyázó, felügyelő pazilja [1] felvigyázónő, felügyelőnő

pazitelj 390 pećnjak ped 391 pepelište

pazitelj [7] felvigyázó, felügyelőpaziti [62a] 1. vigyáz; moraš više da

paziš jobban kell vigyáznod; 2. ~ na nekoga, na nešto vigyáz,ügyel vkire, vmire; ~ na svoje zdravlje ügyel az egészségére; 3. ~ nekoga, nešto gondoz vkit, vmit; ona ga je pazila kao svoje rođeno dete úgy gondozta (őt), mint a saját gyerekét; ~ se 1. vigyáz magára; pazi se dobro! jól vigyázz magadra I 2. ügyel magára; óvja magát; 3. sze-retik egymást

pazuh [6] hónalj ; pod ~om hóna alatt

pazuho [16] Id pazuhpazvuk [6 v 9, tb -kovi] utóhangpaž [7bl apródpažljiv [25] 1. figyelmes; 2. előzékenypažnja [1] 1. figyelem; vredan -nje

figyelemre 'méltó; obratiti na sebe -nju magára vonja a figyelmet; 2. figyelem, előzékenység; znak -nje a figyelem jele; ukazati kome -nju figyelmes vkivel szemBen

pčela [1] méh; roj ~ méhrajpčelanik [6] méhespčelar [5e] méhészpčelari« [62] méhészkedikpčelarstvo [16] méhészet, méhtenyész-

téspčelica [lc] méhecskepčelinak [6], pčelinjak [6], pčelnjak [6]

méhkaspecač [7] horgászpecaljka [lg] horogpecar [5e] horgászpecara [1] <épület> pálinkafőzőpecaroš [7] szenvedélyes horgászpecati1 [61] horgászik; átv ~ što

vadászik vmirepecati2 Id pecnutipecivo [16] (pék)süteménypeckalo [16, h] kötekedőpeckati [61] csipkéd, kötekedikpecnuti [50, -nem, foly pecati 61]

1. megcsíp; 2. átv kötekedik, ugratpečalba [1] napszám v napibéres munka

idegenben; ići u -bu idénymunkára megy idegenbe

pečat [5] 1. pecsét; metnuti j udarit i ~ pecséttel ellát;, lepecsétel; bélyegző-vel ellát; lebélyegez; 2. pecsétnyo-mó

pečatiti [62b] pecsételpečatnl [25b] pecsét-; ~prsten pecsét-

gyűrű; ~ vosak pecsétviaszpecefíö, 1] hullafoltokpečem Id pećipečen [25] 1. sült; (átv:) novo ~i újdon-

sült; čekaš ti da ti ~e ševe padnu u ustaí arra vársz, hogy a sült galamb a szádba repüljön? 2. ~a cigla égetett tégla; 3. átv jártas; biti ~ u svojoj struci jártas v otthon van a szakmájában; 4. átv ~ si véged van

pečenica [1] 1. sült, pecsenye; 2. kará-csonyi malac

pečenka [lag] sült, pecsenyepečenje1 [18] sült, pecsenyepečenje4 [18] 1. sütés; (szól:) kakvo ~

takvo rešenje amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten; 2. sülés

pečenje3 [18] 1. kényeztetés; 2. be-gveskedés

pečiti1 [62] csíppečiti2 [62] kényeztet; ~ se "begyes-

kedik, kényeskedikPečuh [5], Pečuj [7]földr PécsPečujac [8a, birt -jca] pécsipečujski [25b] pécsipečurka [lf] (csiperke)gomba; juha od

-raka gombalevespeć [3e] kályha; ~ od kaljeva v kaljeva

~ cserépkályha; (müsz:) visoka ~ kohó, nagyolvasztó

pećar [5e] 1. kályhás(mester); 2. sütő, pék

pećarnica [1] pékműhely, sütödepeći [46, pečem] 1. süt, főz; ~ rakiju

pálinkát főz; 2. éget; ~ ciglu téglát éget; 3. <csalán, paprika) csíp; 4. <nap> éget; <seb> ég; sunce peče a nap süt; (átv.) tome peče ez gyötör/kínoz engem; svako zna gde ga najviše peče mindenki maga tudja, hol szorít a cipő; ~ se sül

pećina [1] barlangpećinski [25b] barlang; ~ Cövek barlang-

lakó; ~ medvéd barlangi medvepećnjak [6] cserépfazék

ped [3c] araszpedagog [6] pedagóguspedaeogija [1] pedagógia, nevelés-

tudománypedál [5] pedálpedalj [7a] araszpedantan [25, -tna] pedáns; kínosan

pontos; szőrszálhasogató, kicsinyes-kedő

pedepsati [55, -pšem] rég büntet; ~ se vesződik

pedeset ötvenpedeseti [25b] ötvenedikpedesetogodišnjica [lc] ötvenedik év-

forduló; ötvenéves fennálláspedesetorica [41a] ötven férfipedesetoro [42] ötvenenpedica [lc] 1. petty; 2. pattanás,

pörsenéspedičast [25], pedičav [25] pettyespediker [5e] pedikűröspedikirati [61] pedikűrözpega[l] 1. folt; Sunčeve pege napfoltok;

-ge Sunca napfoltok; 2. szeplő; 3. pettv; s crvenim ~ma piros pöttyös

pegast [25] <tarka> foltospegav[25] 1. (tarka) foltos; 2. szeplős;

3. ~itifus kiütéses tífusz; 4. pettyespegavac [8a, birt -vca] kiütéses tífuszpegla [1(0] vasalópeglati [61] vasalpeglerka [1] vasalónőpeh [5] balszerencse; imati ~ peche

van; nincs szerencséjepehar [5e] serleg, pohár; (sp:) prelazni

~ vándorserlegpehanik [6] pohárnokpejzaž [7] 1. táj, vidék; 2. tájkép;

slikanje ~a tájképfestészetpejzažist [5], pejzažista [1, h] tájkép-

festőpekao Id pećipekar [5e] pékpekara [1] 1. pékműhely; 2. péküzletpekarina [1] stitőpénzpekarnica [Id] Id pekarapekinški [25b] pekingipekmez [5] lekvár, gyümölcsízpekna [1] karácsonyi malacpekotina [1] égési sebpekslmit [5] kétszersült

pelc [7] prémpelcovati [60, -cujem] orv oltpelen [5] növ ürömpelena [1] pólya; dete u ~ma pólyás-

(gyerek)pelenaš [7] ürmöspelengaće [csak tb, 1] gyapjúgatyapelen jača [!] ürömpálinkapelin [5] növ ürömpelinkovac [8a, birt -vca] ürömpálinkapelivan [5] 1. kötéltáncos; 2. hős,

vitézpelud [5] hímpor, virágporpeljar [5e] révkalauzpena [1] tajték, hab; ~odjaja tojáshabpenal [5] sp büntetőrúgáspenavac [8a, birt -vca] szappanfűpendeljlti [62] imbolyog, támolyogpendrek [6] gumitotpendže [20, birt -eta] féltalppendžer [5e] ablakpendžetirati [ül] talpalpeniti [62] 1. tajtékoztat, haboztat,

pezsgésbe hoz; 2. habzik, tajtékzik; ~se habzik, fajtékzik

pentrati se [61] felmászik, felkúszikpenušati se [61 ], penušiti se [62] pezseg,

tajtékzik, habzikpenzija [1] nyugdíj; pravo na -ju nyug-

díjjogosultság; lična ~ <nem öz-vegvi) személyi nyugdíj; invalidska ~ rokkantsági nyugdíj

penzionat [5] nevelőintézetpenzioner [5e] nyugdíjaspenzionisatl [55, -išem] nyugdíjazpenjača [1] habverő kanálpenjalica [lc] 1. müsz mászóvas; 2.

emelő, felvonópenjati [54, -njem] 1. emel, feltol;

kapaszkodásban segít; 2. ~ šator sátrat ver; (legeltetésnél) ~ konja lovat kipánvváz; ~se 1. emelkedik; brdo se fenje strmo uvis meredeken emelkedik a hegv; 2. felmegy, má-szik; ~ se na drvo felmászik a fára; 3. (növényről) felkapaszkodik, fel-kúszik; loza se penje uz kuću a szőlő kúszik fel a házra; 4. cene se penju emelkednek az árak

pepelište [18] 1. tűzhely; 2. hamu-gödör

pepeliti 392 perjav perje 393 peskuša

pepeliti [62] hamvaz; ~ se hamvaz-kodik; hamut hint fejére

pepelnica [le] hamutartóPepelnica [le] vall hamvazó szerdapepeljar [5e] hamucgetőpepeljara [1] hamutartópepeljast [25] hamuszínű, hamvaspepeljav [25] hamuval fedett; hamu-

val telipepeljaviti [62d] hamvazpepeljika [la] hamuzsírpepeljinjak [6] hamugödörpepeljiti se [62] ld pepeliti sepepeljnjača [1] hamutartópepeljuga [la] 1. lúgszűrő; 2. növ liba-

topPepeljuga [1] Hamupipőkepepeo [5b, birt -ela] 1. hamu; 2. átv

hamvai, porai; urna za ~ hamv-veder; hamvakat tartalmazó urna; mir pepelu njegovu! béke hamvai-nak !

pepeonlca [le] hamutartópepeonik [6] hamutartóPera [1, /i] <Petar beceneve) Petiperač [7] 1. mosómunkás; 2. arany-

mosóperad [tb, 21] 1. tollak; 2. baromfiperaja [1] 1. uszony, úszó(szárny);

2. hátserteperaji^ri [tb, 5] áll úszólábúakperaje [18] ld perajaperajevina [1] átfésült/gerebenezett-

lenperajica [le] 1. meszelő; 2. gerebenperast [25] tollas; toll alakú; ~Í oblaci

pehelyfelhőkperce [18 v 20, birt -eta] tollacskapercin [5] rég üstök, copfperda1 [1] 1. válaszfal; 2. kulcs tollaperda2 [1] 1. fátyol; staviti nekome -dii

na oči vkit elbolondít/megtéveszt; 2. ágyfüggöny; 3. <kirakaton> ponyva

perdašiti [62] bőrt nyújt/kifeszítperdaška [la] kőműves simítólap;

spatulaperec [8], pereca [1] perecperecar, perečar [5e] perecesperfek(a)t [5a, birt -kta] nyelv perfec-

tum; befejezett múlt

perfektan [25, -tna] perfekt, tökéletesperfektivan [25, -vna] nyelv perfectum-,

befejezett; ~ glagol befejezett ige-alak

perforacija [1] 1. perforálás, átlyu-kasztás, fúrás; 2. perforáció, át-fúródás

pergamen(a)t [5a, birt -nta] perga-men(papír)

periferija [1] 1. mai kerület; 2. vminek szélső/külső része; 3. periféria, kül-város, városperem; ~ grada perem-város

periferijski [25b] környékbeli, külvá-rosi; -ka oblast peremvidék

perifrastičan [25, -čna] perifrasztikus, körülíró, körülírásos

perifraza [1] körülírásperigon [5], perigonij [7] növ lepelperika [la] parókaperilo [16] mosóhelyperilja [1] mosónőperina [1] 1. párna; 2. dunyhaperiod [5] 1. korszak, periódus, idő-

szak; ~ procvata virágkor; 2. nyelv (kör)mondat; 3. periódus; perio-dikus ismétlődés

perioda [1] 1. ld period; 2. menstruá-ció; havi tisztulás

periodičan [25, -čna] periodikus, idő-szakos, időszaki, szakaszos; ~časopis időszaki folyóirat; -tni razvoj/stadij szakaszos fejlődés

perionica [le] mosóház, mosókonyha, mosóhely

peripetija [1] sorsfordulat, viszontagságperiskop [5] periszkóp, kilátócső, néző-

csőperistil [5] perisztilium, oszlopcsarnokperivoj [7] kertperjan [25] tollból készült; toll-, tollas;

~i jastuk tollpárnaperjanica [le] tollbokréta; krestala ~

tolltarajperjanik [6] 1. tollbokrétás; 2. tört

testőrperjar [5e] kakastollas (csendőr)perjat [25], perjatan [25, -tna] tollasperjati [61] 1. gerebenez; 2. lobog,

lebeg, leng; 3. átv szökikperjav [25] tollas, pelyhes

perje [18] 1. toll; 2. tollazat; 3. (szól:) raste mu ~ szárnyai nőnek (az öröm-től)

perla [1] gyöngyperlast [25] gyönggyel díszített; (ki-)

gyöngyözöttpermanentan [25, -tna] permanens,

tartós, állandó, folytonospernat [25] tollas; ~e životinje baromfi;

szárnyas jószágpernavka [la] fészekhagyóperni [25b] tollas; ~ buzdovan tollas

buzogánypernica1 [1] pehelydunnapernica2 [1] tolltartópero [16] 1. toll; nojevo ~ strucctoll;

lak kao ~ pehelysúlyú, pehely-könnyű; könnyű mint a pehely; 2. (író)toll; crtež ~m to\ka\z; govoriti u ~ tollba mond; diktál; junak na peru tollharcos; imati oštro ~ éles hangon ír; čovek od pera tollforgató ember; íróember; 3. a hal uszonya; 4. rugó; 5. hagyma zöldje; káposzta levele; sziromlevél; kukoricalevél; 6. buzogánytoll; 7. ~ ključa kulcs-toll; ~ šamije fejkendő széle; ~ raonika ekevas éle

Pero [16, h] <Petar beceneve) Petiperon [5] peronperonospora [1] peronoszpóra, szőlő-

ragyaperonskl [25b] peron-; -ka karta peron-

jegyperorez [5] tollkésperovođa [1] 1. jegyző, jegyzőkönyv-

vezető; 2. odvetnički ~ ügyvéd-gyakornok, biz ügyvédbojtár

perslflaža [1] persziflázs, kigúnyolás, kifigurázás

persiflirati [61] kigúnyol, kifigurázPersijanac [8a, birt -nca] perzsa férfiPersijanka [lh] perzsa nőpersijski [25b] perzsa; ~ čilim perzsa-

szőnyegpersona [1] személypersonal [5] személyzetpersonalac [8a, birt -Ica] személyzeti

előadó; káderespersonalan [25, -Ina] 1. személyi, sze-

mélyes; 2. (nyelv:) -Ina zamenica sze-

mélyes névmás; 3. személyzeti; -Ini otsek személyzeti osztály

personalije [csak tb, 1] perszonáliák; személyi adatok

personifikovati [60, -kujem], personifi-cirati [61] megszemélyesít

perspektiva [1] perspektíva, távlat; ptičja ~ madártávlat, madárperspek-tíva; žablja ~ békaperspektíva

perspektivan [25, -vna] távlati, perspek-tivikus; -vni plan távlati terv

peršin, peršun [5] 1. petrezselyem; 2. idi u ~! menj a csudába !

Peruanac [8a, birt -nca] perui férfiPeruanka [Ih] perui nőperuljati [61] (meg)kopaszt, (meg-)

tépperunika [la] növ nőszirom, iriszperušati [öl] ld perutaliperuška [ la f] tollseprőperut [3] 1. (fej)korpa; 2. pelyhek,

tollakperutac [8b, birt -uca] bőrkiütésperutatl [61] kopaszt, tép; ~se l.hám-

lik; 2. (meg)korpásodikperutav [25] korpáspervaz [5] szegélypervaziti [62a] szegélyezpervaženje [18] szegélyezésperverzan [25, -zna] perverz, természet-

ellenes, faji alánperverzija [I] perverzió, perverzitás,

természetelienességPerzijanac [8a, birt -nca] perzsa férfiPerzijanka [lh] perzsa nőperzijski [25b] perzsapesak [6a, birt -ska] homok; živi ~

futóhomok; posipati -skom homokoz; (szól:) sipati ~ u more vizet hord a Dunába; bacati ~ u oči port hint a szemébe

pesimist [5], pesimista [1, h] pesszi-mista, borúlátó

pesimističan [25, -čna] pesszimista, borúlátó

pesimizam [5a, birt -zma] pesszimiz-mus, borúlátás

peskar [5e] homokárus, kőporáruspeskovit [25] homokospeskulja [1] homokos föld/talajpeskuša [1] homokföld

pesma 394 petnaesti petnaestorica 395 plgmej

pesma [lf] 1. ének; ~nad ~ma énekek éneke; 2. dal; labudova ~ hattyúdal; narodna ~ népdal; umetnička ~ míidal; (Szól:) stara ~ a régi nóta; 3. vers, költemény; zbirka pesama vers-gyűjtemény

pesmarica [le] énekeskönyv, dalos-könyv

pesmica [le] dalocskapesnica [le] ököl; udarac -com ököl-

csapás; stisnuti -cu ökölbe szorítja kezét

pesničanje [18] öklözés, bokszolás, ökölvívás; verekedés puszta kézzel

pesničati [61] öklöz, bokszol, megöklöz; öklével ver; megbokszol; ~ se öklöz, bokszol

pesnički [25b] költői, költő-pesnik [6] költőpesnikinja [1] költőnőpesništvo [16] költészetpestié [7] bibepeš1 [7] 1. ruha alja v alsó része; 2.

a teknő fülepeš2 [7] áll botos kölöntepešačenje [18] gyalogláspešačlti [62] gyalogolpešački [25b] gyalog-pešadija [I] kat gyalogságpešadijski [25b] gyalogos; ~ puk gya-

logezred; -ka borba gyalogsági harcpešak [6] 1. kat gyalogos; 2. gyalogló,

gyalogos; dobar ~ jó gyalogló; 3. <sakkban> gyalog, rég gyalogos

peščan [25] homokos, homok-; ~a pustinja homoksivatag

peščanica [1] homokos földpeščanik [6] 1. homokos talaj; 2.

homokbánya; 3. homokórapeščar [5e] 1. homokárus, kőpor-

árus; 2. homokszedő, homokki-termelő

peščara [1] homokföldpešice gyalogpeške gyalogpeškeš [7b] rég ajándékpeškir [5e] törölközőpešn jati [61] összecsap, öszeférceiPešta [I] PestPeštanac [8a, birt -nca] pesti lakos;

pesti

Peštanka [Ih] pesti nőpeštanski [25b] pestipeštera [1] barlangpet öt; ~ stotina ötszáz; svih ~ mind

az öt; (szól:), ni ~ ni šest minden teketória nélkül; se szó, se beszéd

peta [1] 1. <lábé, cipőé) sarok; od glave do pete tetőtől talpig; 2. (szól:) biti kome na ~ma sarkában van vki-nek; okrenuti pete elmenekül, elfut; otišlo mu je srce u pete inába szállt a bátorsága

petak1 [6a, birt -tka] péntekpetak2 [6a, birt -tka] 1. ötödikes; ötö-

dik osztályos tanuló; 2. ötödik szá-zad katonája

petao [9c, birt -tla] kakasPetar [5a, birt -tra] Péterpeteljka [lag] szár, kocsány, levélnyélpeterac [8a, birt -rca] ötlábú verspeti [25] ötödik; (pol:) peta kolona az

ötödik hadoszloppeti2 (se) [52b, penjem se] Id penjati

(se)petica1 [le] 1. ötös; 2. ötös (osztály-

zat)petica2 [le] 1. kis sarok; ?. széles vége

v talpa vminek; ~ kose a kasza nyaka

petina [1] 1. ötödrész; 2. mintegy ötpetlić [7] kakascsirke; kis kakaspetlja [1] 1. csat; 2. <kabáton> akasz-

tó; 3. (átv.) nema -Ije v ne drži mu ~ nem mer, nincs hozzá bátorsága

petljanac [8a, birt -nca] 1. ügyefogvott, kétbalkezes; 2. ámító, cselszövő, himpellér

petljanija [1] 1. ármány, cselszövény; bonyolult ügy; 2. vesződség, baj-lódás; 3. locsogás, fecsegés

petljati [61] 1. csatol, (be)kapcsol; 2. összekuszál, összezavar; 3. nyag-gat, kínoz, gyötör; 4. ötöl-hatol; 5. ~ sa čim kínlódik vmivel; ~ se 1. kínlódik; 2. beleavatkozik; šta se petljaš u tuđ posao? mit avatkozol más dolgába?

petljavina [1] vesződség, bajlódás; bo-nyolult ügy/vita

petnaest tizenötpetnaesti [25b] tizenötödik

petnaestorica [41 a] tizenöt férfipetnaestoro [42] tizenötenpetni [25b] sark-, sarok-; -na kost

sarokcsont; upeti se iz ~li žila nagy erőfeszítéseket tesz; megerőlteti magát

petnjaía [ i ] sarokcsontpetoboj [7] öttusapetočasovni [25b] 1. ötórás; 2. öt-

óránkéntipetočlan [25] öttagúpetodnevni [25b] 1. ötnapos; 2. öt

naponkéntipetogodišnji [26] ötéves; ~ plan ötéves

tervpetogodišnjica [lc] ötéves évfordulópetokatan [25 -tna] ötemeletespetokatnica [1] ötemeletes házpetokolonaš [7] pol az ötödik hadoszlop

tagjapetokrak [25] ötágú; ~a zvezda ötágú

csillagpetokraka [la] ötágú csillagpetokrat [25] ötszörös, ötszöripetokut [5] mat ötszögpetokutni [25b] mat ötszögűpetoletka [ I h ] ötéves tervpetomesečni [25b] öthónapospetonedeljni [25b] öthetespetoprocentni [25b] ötszázalékospetoprst [25] ötujjaspetoprsta [1] pimpópetorica [41a] öt férfi; öt(en); jedan od

-ce egy az öt közülpetorka [lag] ötakós hordópetoro [42] öt(en)petoro ... hi még peto . ..petorogub [25] ötszöröspetorostruk [25] ötszöröspetosložan [25, -žna] 1. ötszótagú; 2.

ir ötlábúpetospratan [25, -tna] ötemeletespetospratnica [1] ötemeletes házpetostopan [25, -pna] ötlábúpetostran [25] 1. ötoldalú; 2. ötlapú,

ötélűpetoškolac [8a, birt -Ica] ötödik osztá-

lyos; ötödikespetougao [9c, birt -gla, tb -glovi] mat

ötszögpetougaoni [25b] mat ötszögű

petougaonik [6] mat ötszög petovrstan [25, -sna] ötféle, ötfajta petparac [8a, birt -rca] ötparás petparački [25b] értéktelen petpostotni [25b] ötszázalékos petrolej [7] 1. petróleum; 2. kőolaj petrolejka [ la l i ] petróleumlámpa petrolejski [25b] 1. petróleum-; 2.

olaj termő; ~ bunar olajkút petrovaca [1] szt. Iván-alma v körte petsto ötszáz petunija [1] petúnia petvekovni [25b] ötszázéves, ötévszá-

zaüos pevac [8a, birt-\ca\ 1. énekes; 2.

kántor; 3. kakaspevač [7] énekes; operski ~ operaénekes pevačica [ l e ] 1. énekesnő; 2. ptica ~

énckesmailárpevački [251>] 1. ének-, énekes-: ~ hor

énekkar, kórus; 2. dalos-, dal-; -kodruštvo dalegylet, dalárda, daloskör

pevalište [18] éneklőhelypevalo [1(3] tri'f dalos kedvű v nótás

férfipevanija [1] 1. éneklés; 2. daloskönyv pevanka [ I f ] 1. énekhangverseny; 2.énekléssel egybekötött mulatság pevanje [18] 1. éneklés; čas -nja ének-óra; kazališna igra v igrokaz s ~/n énekes-zenés színdarab; 2. ir ének; 3. versíráspevati [61] 1. énekel; ~ bas basszust énekel; ~ uz klavir zongorakísé-rettel énekel; ~ s lista lapról éne-kel; 2. <hősöket> megénekel; 3. verset ír; ~ se 1. ova se pesma sad svuda peva ezt a dalt most minde-nütt éneklik; 2. ne peva mi se nincs kedvem énekelni pevidrug [Üe, tb -govi] éneklőtárs pevnica [ lc] éneklőszék pevnuti [50, -nem] egyet énekel pevuckati [61], pevušiti [62] dalolgat,énekelget, dudorászik, dúdolgat pića [ I ] takarmány piće [18] i t a l ; voda za ~ ivóvíz pidžama [1] pizsama pigmej [7] 1. pigmeus, törpe; 2. átv kis kaliberű ember; ~ političar kis kaliberű politikus

pihtije 396 piljarniea piljenje 397 piska

pihtije [csak tb, 1] kocsonyapijaca [1] piacpijačar [5e] piaci áruspijačarina [1] <piacon> helypénzpijačni [25b] piac-, piaci', vásár, vásá-

ri; -na cena piaci ár; ~ dan vásári nap

pijaci [26] innivaló, ivó-; -ta voda ivó-víz

pijan [25] 1. részeg; trešten/mrtav ~ tökrészeg; 2. átv bódult

pijanac [8a, birt -nca] részeges/iszá-kos ember

pijančenje [18], pijančevanje [18] dő-zsölés, italozás, tivornyázás

pijančina [1 h v n] iszákos/részeges ember

pijančiti [62], pijančevati [60, -čujem] dőzsöl, tivornyázik, részegeskedik

pijandura [1 h v n] iszákos/részeges ember

pijanica [ld] részeges/iszákos emberpijanino [14, tb -ni] pianínópijanist [5], pijanista [1, h] zongoristapijanka [lan] dőzsölés, tivornyázáspijanstvo [16a] 1. iszákosság, része-

gesség; 2. részeg állapot; részegségpijavica1 [le] 1. pióca; stavljati -ce

piócát rak fel; 2. átv pióca (termé-szetű ember); 3. átv iszákos (em-ber)

pijavica2 [lc] víztölcsérpijavičar [5e] piócaszedő, piócaáruspijavka [lah] 1. <állati, növényi) szí-

vóka; 2. piócapijem ld pitipijenje [18] ivás, ivászatpijetet [5] kegyelet, szánalom érzése;

mélységes tisztelet az elhunytak iránt

pijucati [61], pijuckati [61] iddogálpijuk1 [6] csákánypijuk2 [6] csipegés, csipogáspijuk3 [6] 1. madárnyelvdaganat; 2.

árvacsalánpijukati [57, -učem] csipeg, csipogpijurac [8a, birt -rca] <sakkban> gya-

log, rég gyalogospik [6] 1. <kártyában> pikk; 2. pikk;

imati >v na koga pikkel vkirepikac [8a, birt -kca] növ gabonarozsda

pikantan [25a, -tna] 1. csípős, fűsze-res; 2. pikáns, ingerlő, izgalmas

plkavac [8a, birt -vca] cigarettavég, csikk

pikirati [61] zuhanó repüléssel száll lepiknuti [50, -nem] 1. hajít, dob; 2.

megütpikolo [14] 1. pikolófuvola; 2. <kávé-

házban) pikoló, pincérfiúpiksla [1] perselypiktije [csak tb 1] kocsonyapila [1] 1. fűrész; 2. reszelőpilad [tb, 21a] csirkékpilana [1] fűrésztelep, fűrészmalompilar [5e] fűrészmunkáspilati [61] ld pilitipilav [5] rizses húspile [21a, birt -eta] madárfióka, csirkepileći [26] csirke-pilence [20, birt -eta] kis csirkepiletina [1] csirkehúspilež [3] csirkékpiličji [26] csirke-piliéar [5e] csirkeárus; voz ~ kofavo-

nat; személyvonat, mely minden kis állomáson is megáll

pilićarski [25b] csirkeárus-; ~ voz kofa-vonat; személyvonat, mely minden kis állomáson is megáll

pilićarstvo [16] baromfitenyésztéspilići [tb 21a] csirkékpiliti [62] 1. fűrészel; sve isto ~ mindig

ugyanazt hajtogatja; 2. reszelpilon [5] pillérpilot [5] 1. pilóta, repülő; 2. pilóta,

révkalauzpilotina [1] 1. fűrészpor; 2. reszelekpilotiranje [18] 1. rep gépvezetés, re-

pülés; 2. haj révkalauzoláspilotirati [61] (repülőgépet, léghajót)

kormányozpilovina [1] fűrészporpiljak [6] 1. kis kavics, kis cserép; 2.

játékkockapiljar [5e] piaci árus; zöldségáruspiljarica [lc] (átv is) kofapiljarina [1] piaci árusításért fizetett

illetékpiljariti [62] kofáskodik; piacon árusítpiljarniea [1] zöldségüzlet, gyümölcs-

üzlet

piljenje1 [18] 1. fűrészelés; 2. reszeléspiljenje2 [18] merev bámulás; szem-

meresztéspiljevina [1] 1. fűrészpor; 2. reszelekpiljiti [62] szemet mereszt; bámulpiljuga [la] karvalypinceta [1] csipeszpingvin [5] áll pingvinpinokot [5] dagasztóteknőpintér [5e] kádárpinuti [50, -nem] iszik egy kortyot;

hörpint egyetpinjav [25] fukar, zsugoripio ld pitipion [5] 1. <sakkban> gyalog, rég

gyalogos; 2. átv sakkfigurapionir [5e] (átv is) úttörőpionirski [25b] úttörő-; -ka ieleznica

úttörővasútpipa [1] csappipac [8a, birt -pca] 1. csáp; 2. verébpipák [6a, birt -pka] 1. csáp; 2. ki-

szabadult hajfürtpipati1 [61] 1. ld pipnuti; 2. tapoga-

tódzik, tapogat; ~ po mraku a sö-tétben tapogatódzik; 3. piszmog

pipati2 [61] szemezget, csipkédpipav [25] 1. piszmogó; 2. ~ posao

szaporátlan/körülményes/időtrabló munka; babramunka

pipavac [8a, birt -vca] piszmogó, ga-tyázó

pipavica [1] piszmogópipaviti se [62] késlekedik, piszmogpipavko [14a] piszmogópipkati [61] tapintgatpipljiv [25] tapintható, érinthetőpipnuti [50, -nem, foly pipati 61] meg-

tapint, megérintpir1 [9, tb -rovi] lakoma, lakodalompir2 [5] tönköly; polyvás búzapiramida [1] piramispire [14c] püré; ~od krompira krumpli-

pürépirenje [18] fúvás, fuvalláspirevina [1] tarack(búza)pirika [la] tarack(búza)pirinač [7a, birt -nča] rizs; ~ na mleku v

~ s mlekom tejberizspirinčani [25b] rizs-; -no polje rizsföldpirit [5] pirit, kovand

piriti [62] 1. fú, fúj; 2. <tüzet> éleszt, szít; lángra lobbant; 3. átv felinge-rel, felszít; ~ strasti felkorbácsolja a szenvedélyeket

pirivatra [1, h és n] bújtogató, gyújto-gató, uszító

pirjan [5] párolt húspirjaniti [62] párolpirkati1 [61] fújdogálpirkati2 [61] mosogat; egy kicsit mospirlitati [61] mintákat beleszőpirnik [6] lakodalmi vendégpirnuti [50, -nem] 1. egyet fúj; 2. meg-

fújpirotehnika [la] tűzszerészet, piro-

technikapirovanje [18] 1. lakmározás, lako-

mázás; 2. lakodalom ünneplésepirovati [60, -rujem] 1. lakmározik,

lakomázik; 2. esküvőt/lakodalmat ülpisac [8b, birt -sca] író, szerzőpisaći [26] író-; -ta mašina v ~ stroj

írógép; ~ stol íróasztalpisak [6a, birt -ska v 9a, tb -skovi] 1.

(hangszeren) fúvóka, szopóka; 2. síp; 3. sziszegés; 4. csűd; 5. gégefő; 6. oltóág

pisaljka [lah] 1. (palatáblához) íróvesz-sző, palavessző; 2. ceruza; ~ u boji színes ceruza

pisamce |2(), birt -eta] levélkepisanica 11] festett húsvéti tojáspisanija1 [1] gyűjtés meghatározott

célra és az adakozók lajstromozása; gyűjtési hozzájárulás/adomány

pisanija2 [ 1 ] irkálás, firkáláspisanka [lag] füzet, irkapisanje [18] írás; lepő ~ szépírás; len

na -nju nem szeret írnipisar [5e] irnokpisarčić [7] firkász; rossz írópisarina [1] másolási díj, leíródíjpisarna [1], pisarnica [lc] irodapisarski [25b] írnokipisatelj [7] írópisati [55, pišem] 1. ír; ~ načisto le-

tisztáz; ~stihove verset ír; (átv:) tako je pisano így van megírva; 2. fest

pisav [25] pisze (orrú)piska [l(a)] 1. sziszegés; ember fuvola-

hangja; 2. nyöszörgés

398 pivarstvo

pištoljić [7] kis pisztolypištoljina1 [1] láp, ingoványpištoljina2 [1] nagy pisztolypita [1] <sütemény> pitepitač [7] kérdező, tudakolópitak [25, -tka] 1. iható; pitka voda

ivóvíz; 2. jóízűpitalica1 [1] cuclisüvegpitalica2 1. találós kérdések; kitalálós

játék; 2. kíváncsiskodó nőpitanče [21, 6i'rí-eta,ífcpitancad]cuclis-

üveggel mesterségesen táplált cse-csemő

pitanje1 [18] tápláláspitanje2 [18] 1. kérdés; znak-nja kér-

dőjel; 2. praviti ~ od nečega nagy ügyet csinál vmiből; u -nju je nje-gova čast a becsületéről van szó; 3. (pol:) staviti ~ poverenja felveti a bizalmi kérdést

pitati1 [61] táplálpitati2 [61] 1. kérdez; 2. <tanulót> ki-

kérdez; 3. tudakol, tudakozódik, érdeklődik; ~ za cenu az ár után érdeklődik; 4. (ki)kér; ~ koga za mišljenje vkinek a véleményét ki-kéri; ~ za dozvolu engedélyt kér; ~ za savét tanásot kér; ~ se 1. kér-dezi magát(ól); 2. pita se az a kér-dés

piti [52, pijem] iszik; (szól:) pije kao smuk iszik, mint a kefekötő; ne zna se ni ko pije, ni ko plača óriási a zűr-zavar/kavarodás

pitije [csak tb, 1] kocsonyapitka Id pitakpitljiv [25] kíváncsipitom [25] szelídpitomac [8a, birt -mca] 1. <intézetbén>

növendék; 2. ösztöndíjaspitomina1 [1] megművelt földpitomina2 [1] szelídségpitomiti [62d] szelídítpitomljenje [18] szelidítéspituljica [lc] töltött fánkpivar [5e] 1. sörfőző(mester); 2. sör-

kereskedőpivara [1] 1. sörfőzde, sörgyár; 2. sö-

röző(helyiség), ivópivarina [1] söradópivarstvo [16] sörfőzés

pivnica

pivnica [lc] 1. sörcsarnok, borcsarnok; söröző; 2. (tor)pince

pivničar [5e] pincemesterpivo [16] 1. sör; 2. italpivovara [1] tó pivarapivski [25b] sör-, sörös; ~ kvasac sör-

élesztő; ~ vrč söröskorsópizma [1] gyűlölködés, neheztelés,

ellenségeskedés, hosszú; imati -mu na koga haragszik vkire; neheztel vkire

pizmatl se [61] Id pizmiti sepizmen [25] gyűlölködő, fcosszúvágyó,

bosszúálló; biti ~ na koga bosszút forral vki ellen

pizmiti se [62] na koga gyűlöl vkit, agyarkodik vkire, bosszút forral vki ellen

piždriti1 [62] pityereg, nyafogpiždriti2 [62] szemét mereszti; bámulpjestovalište [18] gyermekotthonpiac [10, tb -cevi] 1. háztelek; 2. piac-

helyplacarina [1] díj a piachelyértplacenta [1] méhlepényplač [10] sírás; briznutijudariti u ~

sírva fakadplačan [25, -čna] síróplačem Id plakati1,2

plačenje [18] öblítés, öblögetésplačevan [25, -vna] 1. síró; 2. sírósplačidrug [6] sorstársplačka [ I h ] 1. sírás; 2. síró nőplačko [16, h] sírós/nvafka gyerekplačljiv [25] síró, sírós, nyafkaplačliivac [8a, birt -vca] sirósplačljivko [16, ti] nyafogó gyerekplaća [1] fizetés, bérplaćanje [18] fizetés; sposobnost -nja

fizetőképességplaćati Id platitiplaćenik [6] 1. bérenc; 2. a (meg-x

fizetettplaćevan [25, -vna] fizető-, fizetési;

-vna sposobnost fizetőképességplafon [5] 1. plafon, mennyezet; 2. átv

felső határplagijator [5] plagizátor; irodalmi szar-

kaplagirati [61] plagizál; vkitől (eszméket)

lop

planilti

plah [25] 1. félénk, ijedős; 2. heves, indulatos

plaho vati [60, -hujem] heveskedik, in-dulatoskodi^

plahovit [25] heves, indulatosplahta [1] 1. (asztal)terítő; 2. lepedő;

3. bútorvédő vászonplajvaz [5] ceruzaplakanje' [18] sírásplakanje2 [18] öblögetésplakat [5], plakata [1] plakát, falra-

gasz, hirdetménypiakati1 [57, -ačem] 1. sír; (szól:) nije li

to bogu ~? hát nem sírni való? hát nem szomorú? 2. megsirat; ~ za umrlim megsiratja a halottat; 3. plače mi se sírhatnékom van

piakati2 [57, -ačem] 1. öblöget; 2. <partot> (körül)mos; ~ se für-dik

plakatiranje [18] falragaszon való köz-zététel

plakatirati [61] (hirdetést) kiragasztplakavica [ Id] 1. síró nő; bőgőmasina;

2. siratóasszony; 3. sírás, jajve-székelés; 4. gyászkarszalag

plaketa [1] plakett, emléklapplaknuti [50, -nem] kiöblít, elöntplam [5] 1. láng; 2. átv lelkesedés; ■»

ljubavi szerelmi fellángolásplamac [8a, birt -mca] orv orbáncplamati [61] lángolplamćenje [18] lángolás, lobogásplamen1 [9, tb -novi] (átv is) láng;

bacač ~Ű lángszóró; stup/stub ~ű lángoszlop; (átv:) udari mu ~ u obraze arca lángba borul

plamen2 [25] 1. láng-; 2. átv lángoló; ~a ljubav lángoló szerelem

plamenac [8a, birt -nca] 1. haj árbóc-szalag; 2. áll flamingó

plamenast [25] lángoló, tüzesplamenik [6] orv orbáncplamenit [25] lángoló, tüzesplamenjača [1] 1. nagy forróság; 2.

növ liszt harmatplamićak [6a, birt -čka] 1. lángocska;

2. ~ nade reménysugárplamište [18] lobbanáspontplamiti se [62] 1. lángol; lobogva ég;

2. <szégyentől> elpirul

piskanje 399

piskanje [18] sziszegéspiskaralo [16] 1. zugíró; 2. (f)irkász,

skriblerpiskaranje [18] irkálás, firkálás; irka-

firkapiskarati [61] irkái, firkái, irkafirkáipiskati [61] sziszeg, pisszegpiskav [25] sziszegő; ~ glas sziszegő

hangpisličar [5(e)] a kicsinyeskedőpisličariti [62] kicsinyeskedikpisličarski [25b] kicsinyespismara [1] irattárpismen [25] 1. írásbeli; ~i zadatak

írásbeli feladat; 2. írástudó, írni-olvasni tudó; 3. irodalmi; ~ sti l jó irodalmi stílus

pismenica [le] átécépismeno 1. írásban; 2. levélbenpismenost [3f] írástudás; írni-olvasni

tudáspismo [16a] 1. levél; kreditno ~ hitel-

levél; hartijajpapir za -ma levélpa-pír; kršteno ~ keresztlevél; 2. írás, írásmód; íirilsko ~ cirillírás; 3. írás; Sveto ~ szentírás; (átv:) glava ili ~? fej vagy írás?

pismohrana [1] rég levéltárpismonoša [1, h] levélkézbesítő, levél-

hordó; golub ~ postagalambpisnik [6] 1. sípnyelv; 2. pipanyelv,

pipaszipókapisnuti [50, -nem] 1. pisszen; 2. muk-

kan; on nije ni pisnuo meg se muk-kant

piščev [32] az íróépišem Id pisatipišerma [1] kenyérsütés díjapišmaniti se [62] eláll (vételtől); meg-

gondolja magát; mást határozpišmanluk [6] bánatpénzpišmolj [7] sárga tőkehalpištalica [lc] fütyülőpiStalina [1] láptalaj; zsombékos talaj;

ingoványpištaljka [i ah] fütyülőpištaljnik [6] hegyi bodzapištara [1] füsti fecskepištati [64, -štim] 1. sziszeg, fütyül,

sustorog; 2. sikítpištolj [7] pisztoly

plamteti 400 platnarnica platnen 401 pleonastičanplamteti [63, -tim] (átv is) lángol,

lobog; lángban ég; oči mu plamte gnevom szeme lángban ég a harag-tól

plan [9, tb -novi] terv; petogodišnji ~ ötéves terv; ~ narodne privrede nép-gazdasági terv

plandište [18] delelőhely; hűvös pihenő-hely

plandovati [60, -dujem] 1. <jószág> delel, pihen; 2. lebzsel, tétlenke-dik

planeta [1] bolygó; orbita -te bolygó-pálya

planetarni [25b] bolygó-; ~ sistem bolygórendszer

planina [1] hegységplanüiac [8a, -nca] 1. hegyi la -

kos; hegylakó; 2. hegymászó, tu-rista, alpinista; 3. kat hegyi va-dász

planinar [5e] 1. hegyi lakó; hegylakó; 2. hegyi pásztor; 3. turista, hegy-mászó

planinarstvo [16] hegymászás, alpi-nizmus

planinka [Ih] 1. <nőről> hegyi lakó;2. hegyi pásztornő; 3. növ havasigyopár

planinski [25b] hegy-, hegyi; -ka ob-last hegyvidék; ~ ogranak hegy-nyúlvány; ~ venac hegylánc, hegy-séglánc, hegyvonulat

planirati [61] tervezplanski [25b] terv-, tervszerű; -ka

privreda tervgazdálkodás; ~ raz-vitak tervszerű fejlesztés; -ka ko-misija tervbizottság

plantaža [1] ültetvény; ~ čaja tea-ültetvény

planuti [50, -nem] 1. fellobban; lángra lobban; 2. átv kitör, felgerjed, fellobban; ~ od srdžbe haragra lobban/gerjed/gyúl; méregbe gurul; rat je planuo kitört a háború;3. knjiga le ~ elkapkodják a könyvet

plasa [1] 1. ~ leda jégdarab; 2. föld, talaj, mező; 3. lemez

plasirati [61] elhelyez; ~ se 1. elhe-lyezkedik; 2. sp helyet ér el; -ala

se na sedmo mesto hetedik helyet érte el

plasman [5] sp helyezésplast [9, tb -tovij boglyaplastičan [25, -čna] 1. plasztikus, for-

más; 2. plasztikus, szemléletes; 3. orv plasztikai; -čna kirurgija plasz-tikai sebészet; 4. -éne umetnosti plasztikai művészetek; 5. -čna masa műanyag

plastić [7] kis boglyaplastika [la] 1. plasztika, szobrászat;

2. orv plasztikaplastiti [62b] boglyába rakplašće [18] boglyákplašćenje [18] boglyázásplašenje [18] 1. ijesztgetés; 2. (meg-)

ijedésplašilo [16] madárijesztőplašiti [62] ijeszt, ijesztget, riaszt-

gat ; ~ se fé l , (meg)i jed, i jede-zik

plašljiv [25] ijedős, félénkplašljivac [8a, bírt -vca] ijedős férfiplašljivica [lc] ijedős nőplašnja [1] ijedelem, félelemplašnjača [1] háncskötélplašt [9, tb -tovi] palást; (halotti) lepel;

(átv is) köpeny; pod ~em noći az éjszaka leple alatt

plata1 [1] fizetés, bér; ~ po komadu darabbér

plata2 [1] bútorvédő vászonplatac [8b, birt piaca] fizetőpiatan [5] platán(fa)platežan [25, -žna] fizetési; -ini arak

fizetési jegyzék; -Ini list fizetési jegyzék

platlca1 [lc] kis fizetésplatica2 [lc] 1. vékony deszka; 2.

vékony ráspoly/reszelőplatiša [1, h] fizető; on je dobar ~

(ő) jó fizetőplatiti [62b, /oly plaćati 61] fizet, ki-

fizet, megfizet, visszafizetplativ [25] fizetendő, esedékesplatnar [5e] gyolcsosplatnara [1] 1. vászongyár; 2. vászon-

üzletplatnarnica [1] vászonüzlet

platnen [25] vászon-, gyolcs-; ~a robavászonnemű

platni [25b] fizetési; ~ nalog fizetési meghagyás; ~ razred fizetési bér-osztály/bérkulcsszám; ~ spisak/ iskaz fizetési jegyzék platnica [lc] 1. deszka, palló; 2. rás-

poly, reszelőplatno [16] 1. vászon; 2. mozivászon; slika na -nu vászonkép; prikazati što na -nu vmit bemutat a moziban; 3. fali vászon; 4. várfal(azat) platonski [25b] platói plav [25] 1. kék; otvoreno ~ világoskék; zatvoreno ~ sötétkék; 2. szőke; ~a kosa szőke haj; 3. ~/ kamen rézgálic, kékgálicplavac [8a, birt -vca] 1. tajtékkő; 2.

kék magos szőlő; 3. kék magos szőlő-ből sajtolt bor

piavan [25, -vna] ártéri, elárasztott; -vno korito árvízmeder; -vno selo elöntött falu

piavet [3c] kék szín; kékség plavetan [25, -tna] kék, kékes piaveti [63, -vim] kékül plavetnik [6] növ ligeti zsálya plavetnikast [25] kékes plavetnikav [25] kékes plavetnilo [16] kék szín; kékség plavetni« se [62] kékellik plavetnjak [6] kékkő, rézgálic plavičast [25] kékes plavilo [16] 1. kékítő; 2. kék szín plaviti1 [62d] kékít; ~ se 1. kékül; 2.

kékellik plaviti2 [62d] 1. áraszt; 2. ~ mlekolefölözi a tejet plavka [lh] szőke leány plavkast [25] kékes plavljenje1 [18] 1. kékítés; 2. kékei-lésplavljenje2 [18] 1. árasztás; 2. lefölözés plavoj ka [lh] szőke leány/nő plavokos [25] szőke hajú plavomilje [18] nefelejcs plavook [25] kék szemű plavuša [1] szőke leány/nő plavušan [5] szőke férfi plazanje [18] hasoncsúszás; tánc közben csúszás

26 Szerbhorvát—magyar

plazati se [61] hasoncsúszik; tánc köz-ben csúszik

plazica [lc] áll függő cinege plazina [1] csapágy, tengelyágy plaziti [62a] 1. ~ jezik nyelvét (ki-) ölti; 2. hason csúszik; hason csúszva mászik; ~ se 1. nyelvét öltögeti; 2. csúszik a parkettán plaža [1] strand

plaženje [18] 1. ~ jezika nyelvöltés; 2. hason csúszás; hason csúszva mászás; ~ zmije a kígyó siklása plebejac [8a, birt -jca] plebejus plebejski [25b] plebejusi plebiscit [5] népszavazás pleć [3e] dombhát, domboldal pleća [csak tb, 18] váll, lapocka pleéat [25] vállas, széles vállú pleće [18] lapocka pleći [csak tb, 3] váll plećka [lg] lapocka pleh [9] bádog, pléh pleme [19, birt -ena] 1. nemzetség; 2. (nép)türzs; ~na koja su stigla u novu domovinu honfoglaló törzsek; 3. áll, növ családplemenit [25] (átv is) nemes; ~i metal

nemesfém; ~ konj v konj ~e rase fajlóplemenski |25b] törzsi, törzs-; ~

poglavica törzsfő(nök); -kp rodovsko društvo (örzsi nemzetségi társada-lom

plemić [7] nemes plemićki [251)] nemesi plemka [ l a | oltvány plemkinja |1] nemesasszony plemstvo | lü] nemesség plen [9, tb -novi] zsákmány; ratni ~

hadizsák mán yplenarni [25b] plenáris, teljes plenidbajlf] 1. zsákmányolás; 2. joglefoglalás; zár alá vétel pleniti [62J 1. zsákmányol; 2. kifoszt, kirabol; 3. átv rabul ejt; meg-igézplenum [5] plenum; teljes ülés plenjenje [18] 1. zsákmányolás; 2. ki-fosztás, kirabláspleonastičan [25, -čna] szószaporító,

pleonasztikus

pleonazam 402 pločast pločica 403

pleonazam [5a, birt -zrna] szószaporí-tás, pleonazmus

ples [9, tb -sovi] 1. tánc; 2. táncmu-latság; krabuljni ~ v ~ pod krabu-Ijama álarcosbál plesač [7] táncos; prvi ~előtáncos; ~na uleta kötéltáncos plesačica [le] táncosnő' plesan1 [3af, birt -sni] penész(gomba) plesan2 [25, -sna] tánc-; -sna oprava báliruha; -sna zabava táncmulatság plesati [55, -ešem] 1. táncol; 2. letapos, összetapos plesma [ l f ] motring plesmo [16] léc plesniv [25] penészes plesniviti (se) [62d] penészesedik plesti [45, -etem] 1. <kosarat, hajat) fon; 2. köt; ~ čarape harisnyát köt; ~ na kuku v ~sa kukicom horgol; 3. ~ čipke csipkét ver; 4. átv ~ kome zamku ármányt sző vkinek; ~ se 1. összekúszálódik, összefonódik; 2. (más dolgába) beleavatkozik; 3. befonja magának a haját plet [9, tb -tovi] fonat pletači [26] kötő-; -ća igla kötőtű pletak [6a, birt -tka] haj(fonat)szalag pletar [5] 1. a (kosár)fonó; 2. fonat,

fonadékpletenica [ le ] 1. hajfonat; 2. fonat;

3. fonott kalács; 4. generalska ~ tábornoki vállap

pletenjača [1] 1. trikóing; 2. kötőtű pletenje [18] 1. fonás; ~ rogoza gyé-

kényfonás; 2.kötés; iglaza ~kötőtű pleter [5e] 1. fonat, fonadék; 2. vessző-

kerítéspietica [1] kötőtű pletilja [1] kötőnő pletivača [1] kézimunkatartó; kötött

zacskópletivo [16] 1. kötőcérna; 2. kötés pletkariti [62] áskálódik, fondorkodik,

pletykálkodik pletkaš [7] fondorkodó, pletykálko-

dópletvar [5e] gyomláló munkás pleva [1] pelyva plevara [1] pelyvakas plevelj [7] konkoly

plevidba [lf] gyomláláspleviti [62d] 1. gyomlál; 2. rostál;

pelyvától megtisztít plevnica [1] pelyvakas pličina [1] 1. gázló(hely); 2. átv seké-

lyesség plićak [6] sekély víz plići kf Id plitakplik [6] vízhólyag; iskočili mu ~ovi na dlanu od rada felhólyagzott a te-nye'fe a munkától plikovit [25] hólyagos plima [1] 1. (víz)ár; 2. áradás, dagály plin [9, tb -novi] gáz; zemni ~ földgáz;

(o)trovanje ~om gázmérgezés plinara [1] gázgyár, gázművek plinomer [5] (föld)gázmérő, gázóra plinovit [25] gáznemű plinovod [5] gázvezeték plinski [25b] gáz-; -ko osvetljenje v

-ka rasveta gázvilágítás plinuti [50, -nem] kiárad plisirati [61] berak, plissziroz pliska [laf] 1. áll barázdabillegető; 2.

vízcsobogáspliskavica [le] 1. áll delfin; 2. (ka-csázáshoz) lapos kavics pliš [7] plüss

plitak [25, -tka, kf plići] 1. <víz> sekély; 2. átv sekélyes, felületes, felszínes; -tkaglava tökfej; 3. ~ ía-njir lapos tányér plitičara [1] növ sárgazuzmó plitkiš [7] Id plićak plitkouman [25, -mna] gyöngeelméjű,

korlátolt plivač [7] úszó plivački [25b] úszó; -ka utakmica

úszóverseny plivalište [18] 1. uszoda, úszómedence;

2. úszóiskola plivanje [18] úszás plivaonica [le] W plivalište plivati [61] (átv is) úszik; ~ u radostiúszik a boldogságban ploča [1] 1. lemez, (kő)lap, tábla; gramofonska ~ gramafonlemez; spomen ~ Mspomen-ploča ~ za oglase hirdetőtábla; 2. patkó pločast [25] lemezes, lap, táblás; ~a struktura táblás szerkezet

pločica [1] kis lemez; roínajroinata ~szarulemez

pločnik [6] 1. burkolat, kövezet; 2. járda; átv (lányról) završiti na ~u az utcára kerül; az utcán végzi pločnjak [6] burkolatkő plod [9, tb -dovi] 1. termés; 2. átv

gyümölcsplodan [25, -dna] (átv is) termékeny plodište [18] termőtest ploditi [62b] terem; gyümölcsöt hoz;

~ se szaporodikplodnica [le] 1. termékeny nő; 2. mag-ház; 3. termést hozó fa plodnik [6] növ magház plodnost [3f] termékenység plodonosan [25, -sna] gyümölcsöző,termő; ~sno telő termőtest plodored [5] vetésforgó plodovit [25] gyümölcsöző, termő plodva [1] méhlepény, placenta plođenje [18] megtermékenyítés, sza-porodásploha [l(a)] felszín, felület plomba [1] 1. ólomzár; 2. plomba,

fogtömésplombirati [61] 1. ólomzárral ellát; leplombál; 2. plombál; (fogat) betöm plosan [25, -sna] lapos ploška [l(a)h] lapos hely plosnat [25] lapos; ~a noga lúdtalp;

~ nos tömpe orr plosnoglav [25] lapos fejű ploščica [lc] lapos kis palack plošnjaci [tb, 6] laposférgek plošta [1] pocsolya ploštimice lapjával ploština [1] 1. árvizes/mocsaras hely/felület; 2. mat felület plot [9, tb -tovi] sövény, kerítés plotun [5] 1. sortűz; 2. 5—20 katonából álló csapatplotunski [25b]: -ka paljba sortűz plova [1] halrajplovac [8a, birt -vca] 1. <személy> úszó; 2. vitorlázó, hajózó, tengerjáró; 3. <horgászboton> úszó plovak [6a, birt -vka] 1. Id plovac;

2. haj bójaplovan1 [25, -vna] 1. hajózható; 2.

úszó; -vna kožica úszóhártya

26*

plovan2 [5] gácsér plovče [21a, birt -eta] fiatal kacsa plovidba [ l f ] hajózás; ~ oko Zemlje a Föld körülhajózása; red -be hajózási menetrend plovidbeni [25b] hajózási ploviti [62] 1. hajóz; ~ uz obalu part mentén hajózik; 2. úszik; 3. úsztat plovka [ l a f ] 1. kacsa; 2. haj bója plovljenje [18] 1. hajózás; 2. úszás plovnost [3f] hajózhatóság plovučac [8a, birt -čca] tajtékkő plovuša [1] úszómadár pluća [tb, 18J tüdő; upala/zapaljenje~ tüdőgyulladás plućašice [//;, 1] tüdős halak plućni [25bJ tüdő-; -na maramica mellhártya; -ne ribe tüdős halak plućnjak [6] nov tiidőfű plug [9, tb -govi] eke; ručica ~a ekeszarvplural [5] többes szám plus [9, tb -sovi) plusz pluta [1] para(fa) plutača [1] bi'ija plutan [25, -tnaj parafa-plutast [25] parafaszerű plutati [61] úszik pluto [10] para(fa) pluženje |18] szántás plužiti [62] szánt plužni [25b] eke-; -na zemljoradnja

ekés földműveléspljačka [ Ih] 1. zsákmány; 2. foszto-

gatáspljačkaš [7] fosztogató pljačkaški [25b] rabló-, fosztogató-;

-ko gazdovanje rablógazdálkodás pljačkati [61] fosztogat pljasnuti [50, -nem] Id pljesnuti pljenuti [50, -nem] rácsap, rálegyint,

rávág, ráütpljesak [6b, birt -ska] taps pljeska [la] (kéz)legyintés, ütés pljeskati [61] 1. tapsol; 2. ~ koga po ramenima megveregeti a vállát vkinekpljesnuti [50, -nem] 1. tenyerével rá-csap/rálegyint; ~ koga po obrazu képen legyint; 2. lepottyan pljo. .. Id plo...

pljuca 404 pobabati pobabiti 405 pobolji

pljuca [1] ld pljucavicapljucati [61] köpködpljucavica [le] szálkás halpijuckalo [14] köpködőpijuckati [61] köpköd; (átv:) pijuckam

za čim összefut a nyál a számbanpljuckavica [le] gyakori/sűrű köpkö-

dés; ima -cu csurog/folyik a nyálapljucnuti [50, -nem] egyet köppljunut [25] 1. kiköpött; 2. átv sza-

kasztott, kiköpött; ~i otac kiköpött apja

pljunuti [50, -nem] köp egyet; možeš da mi -neš pod prozor le vagy sajnálva

pljusak [9a, birt -ska, tb -skovi] 1. záporeső; 2. ~ od metaka golyó-zápor

pljuska [laf] pofonpljuskati1 [61] fecskendez, öntöz, locsolpljuskati2 [61] 1. <vizet> kimerít, ki-

mereget; 2. kifröccsen (a tehén tőgyéből a tej); kiszökell a vér; 3. <eső> csapkod, ver; 4. pofon üt

pljuskavica [1] 1. hullámverés; 2. visz-ketés, viszketeg(ség); 3. rióv orbánc-fű

pljuskavice [csak tb 1] bőrkiütéspljusnuti [50, -nem] 1. befröcsköl; 2.

pofon üt; 3. hirtelen leesik; ~ u vodu beleesik a vízbe

pljušt [5] borostyánpljuStati [64, 3. sz -šti] 1. <eső> szakad,

zuhog; 2. csobog, csörgedez; 3. átv zuhog, záporzik;' kuršumi su pluš-tali a puskagolyók záporoztak; 4. pljusti mi voda na usta csurog a nyá-lamuvač [7] köpködőuvača [I], pljuvačka [lg] nyáluvačni [25b] nyál-; -ne ílezde nyál-mirigyek

pljuvačnica [lc] köpőláda, köpőcsészepljuvanak [6a, birt -nka] köpet, köpe-

dék, köpéspljuvanka [laf] nyálpljuvaonica [lc] köpőláda, köpőcsé-

szepljuvati [60a, pljujem] 1. köp, köpköd;

~ krv vért köp; 2. (átv:) pljujem ja na to köpök/fütyülök én erre

pljuvotina [1] köpet, köpés

p. n. e. (=pre naše ere] i. e. (= idő-számításunk előtt) pneumatičan [25, -čr a] -pneumatikus,

lég-, légnyomásospo l a) [tárgye] 1. -ért; ići ~ vodu

vízért megy; došli su ~ mene értem jöttek; 2. -nak, -nek, részére, számára; ~ mene je to najbolje nekem ez a legjobb; stvar stoji rđavo ~ njega rosszul áll az ügy rá nézve; opasno ~ život életveszélyes; 3. -ért; ~ tu cenu ezért az árért; 4. ~ komad ~ komad darabonként; ~ koji put né-hányszor; ~ koji put ti kažem to? hányadszor mondom ezt neked? popiju ~ čašu vina megisznak sze-mélyenként/fejenként egy pohár bort; 5. ~ ceo dan egész nap; b) [elölje] 1. -on.-en, -ön; vidi mu se ~ nosu látszik az orrán; ~ celome svetu az egész világon; ~ toj ceni ezen az áron; 2. -ban, -ben; šetati se ~ šumi sétál az erdőben; on po-gleda ~sobi körülnéz a szobában; ~ kiši esőben; 3. -ról, -ről, után, alap-ján, szerint; rođak ~ majci anyai oldalról rokon; ~ govoru a beszéde után/alapján; ~ volji kívánság sze-rint; ~ zakonu ' törvény szerint; poznavati ~ imenu névről ismer; ~ ocu se poznaje sin apjáról ismerik meg a fiút; ~ meni možeš to da činiš ami engem illet, megteheted; suditi drugoga ~ sebi saját maga után ítél meg mást; 4. <időben> után; ~ isteku roka a határidő letelte után; 5. útján, által; ~ glasniku hírnök útján; 6. ~ danu nappal; razume se ~ sebi magától értetődik; ~ bogu az Istenért

po2 fél, felerész; ~ metra fél méter; sat i ~ másfél óra; na ~ puta fele úton; (átv:) čovek i ~ nagyszerű em-ber

poab .... Id pohab . . . .poaj . . . ld pohajpoajmaniti se [62] lealjasodikpoapsiti [62a] Id pohapsitipoara ... Id poharapobabati se [61] (asszonyról) megvé-

nül, megöregszik

pobabiti se [62] 1. <asszonyról> megvé-nül, megöregszik; 2. Iebabázik, szül pobacati [61] eldobál, elhajigál; ~ jed-no na drugo összedobál; ~ u tam-nicu börtönbe zár/vet (többeket) pobaciti [62c, foly pobacivati 60, -cu-jem] 1. elhány, eldobál; 2. elvetél pobaciyanje [18] elvetélés, abortálás pobačaj [7] elvetélés, abortusz; ile-galni ~ tiltott magzatelhajtás pobadati (se) Id pobosti (se) pobakriti [62] rézzel bevon pobaskijati [61] meglécez pobašiti1 [62] basává tesz pobašiti2 [62] rég visszavon, megtagad pobaška külön

pobataliti elhanyagol, lezülleszt; ~ se elhanyagolja magát; nem ad magára pobaučke négykézláb pobeći [50a, -égnem] elfut, elszökik pobeda [1] győzelem; odneti/izvojevati -du győz; győzelmet arat; ovenčan -dom győzelemtől övezett; diada.l-koszorúztapobedan [25, -dna] 1. győztes; 2. győ-

zelmipobedilac [8c, birt -ioca] győző pobeditelj [7] győző pobediti [62b, foly pobeđivati 60, -đu-jem] győz, legyőz; győzelmet arat; ~ svoje strasti legyőzi a szenvedélyeit pobedljiv1 [25] rágalmazó pobedljiv2 [25] legyőzhető pobednički [25b] győztes, győzedelmes,

diadalmaspobednik [6] győztes pobedonosac [8ab, birt -sca] győztes pobedonosan [25, -sna] győzelmet hozó;győzedelmes pobeđen [25] legyőzött pobeđivati ld pobediti pobegljiv [25] futásra hajló pobegnem ld pobeći pobegnuti [50, -nem] ld pobeći pobeleti [63, -lim] megfehérül pobeležiti [62] feljegyez pobeliti [62] megfehérít; fehérre fest pobenaviti [62] megbolondul, megőrülpobesediti [62] 1. beszélni kezd; 2.

beszédet mond/tart

pobesneti [63, -nim] 1. megőrül, megvesz; 2. megdühödik pobijati (se) ld pobiti (se) po birač [7] gyűjtő, gyümölcsszedő,

<szüreten> szedő pobirati (se) ld pobrati (se) pobiskati [57a, -ištem] tetvektől megtisztít; (ki)tetvez pobitanžiti se [62] korhellyé lesz pobiti [52, -ijein, foly pobijati 61] 1. <karót) bever, kitűz; ~šatore felüti a sátrakat; 2. <árakat> lenyom, le-szállít; 3. ~ gumno ledöngöli a csűrt; 4. <bizonyítékot> megcáfol, megdönt; 5. sorban megver/agyon-ver; 6. -io grad vinograd a jégeső el-verte a szőlőt; ~ se összetűz, össze-verekszik

pobled [25] halvány, sápadt pobledeti [63, -dini] 1. elsápad; 2. kifakul; szinét veszti poblizu' elég közel, közelről poblizu2 [birt c] közel, közelébe pobliže 1. közelebbről; ~ upoznati közelebbről megismer; 2. részlete-sebben); ~ kod . . . részletesebb felvilágosítást ad . . . pobljuvati |00a, -ujem] 1. összeokád; dele je pobljtivalo haljinu a gyerek összeokádla a ruháját; 2. kiokád; ~ se hány, okádpobobati [61] bogyót beszed; lebogyóz pobočan 125, -čna] mellék-, oldalági, szárny; -čna linija oldalági rokonság; -čna ulica mellékutca pobočka [laf] mat oldallap pobočke oldalvástpobočnica [1] kat oldalvéd, oldalbiz-

tosításpobočnik [(i] hadsegéd, segédtiszt poboj [10, tb -je vi] 1. harc, csata; 2. széthúzás, megsemmisítés; 3. müsz töinőfapobojati se [64 -jim se, foly pobojavati se 61] megijed, fél, aggódik, félt; pobajavam se za njega féltem őt poboleti (se) [63, -Hm (se)] megbetegszikpobolevati [61] betegeskedik pobolji [26] jobbacska; valamivel jobb

poboljšati 406 pocelica pocenjkati 407 početak

poboljšati [61, foly poboljšavati 61](meg)javit; ~ se (meg)javul poboljšica [1] javulás, értékemelkedéspoboraviti [62, foly poboravljati 61] 1.

vhol tartózkodik; 2, elfelejtpoboriti se [62] (egy kicsit) verekszik/

megküzdpobornik [6] előharcos, védelmezőpobosti [45, -odem, foly pobadati 61]

1. feltííz, kitűz, bever; ~ zastavu kitűzi a zászlót; 2. összeöklel; 3. ök-lelődzésre felingerel; ~ se 1. ökle-lődzésre kelnek egymással; 2. agyon-szurkálják egymást

pobožan [25, -žna] ájtatos, vallásospobožični [25b] karácsony utánipobožnost [3f] ájtatosság, vallásosságpobrajati Iá pobrojitipobranati [61] (össze)boronálpobrati [51a, -berem, foly pobirati 51

-rem] 1. leszed, összeszed, beszed; ~ grozde leszüretel, elszüretel; Í. átv összeszed; ~ snage összeszedi az erejét; 3. szól ~ pete elinal; fel-szedi a sátorfáját; ~ se eltávozik, eltűnik

pobratim [5] hites barát, választott testvér

pobratimiti [62d] testvéresit; ~ se testvéresül; testvért választ magá-nak

pobratimstvo [16] hites barátság; vá-lasztott testvériség

pobratiti [62b] Id pobratimitipobrdica [1] emelkedő (út); emelke-

déspobrđe [18] 1. hegyvidék; 2. emelkedő

(út); emelkedéspobrežje [18] part(vidék)pobrijati [54, -jem, foly pobrijavati 61]

kiborotvál, leborotválpobrinuti se [50, -nem se] gondoskodikpobrisati [55, -išem] letöröl; ~ prašinu

s čega letörli a port vhonnanpobrkan [25] összekúszált, összezavart;

~i pojmovi zavaros fogalmakpobrkanost [3f] összekúszáltság, zi-

láltságpobrkati [61] 1. összezavar; ~ čije

račune keresztülhúzza számításait;

2. összetéveszt; čovek ih lako pobrka könnyen össze lehet téveszteni őket; könnyen összetéveszthetők; ~ se 1. megtéved; pobrkao sam se u računu elszámoltam magam; 2. össze-zördül

pobrijati [61] összemocskol pobrojiti [62, foly pobrajati 61] 1. megolvas, megszámlál; 2. átv felsorolpobrvnati [61] gerendázpobrzo, pobrže vmivel gyorsabbanpobuda [1] indítóok, indíték; iz sopst-

venih ~ önként, önszántábólpobudaliti [62] 1. megbolondul; 2. meg-

bolondítpobuditi [62b, foly pobuđivati 60, -đu-

jem] 1. (fel)ébreszt, (fel)kelt; «• po-štovanje tiszteletet ébreszt; ~saučeš-će részvétet kelt; ~ zavist irigységet kelt; 2. indít, ösztönöz; ~ koga na što vkit rábír vmire; to me je pobu-dilo da .. . ez arra indított, hogy ...; ova knjiga pobuđuje ez a könyv ösz-tönzően hat; ~ se <gyanú> ébred, támad

pobudan [25] penészes, dohos, meg-penészesedett

pobuđaviti[62d] megpenészesedik, meg-dohosodik

pobuđivati (se) Iá pobuditi (se)pobugariti [62, foly pobugarivati 61]

elbolgárosít; ~ se elbolgárosodikpobuk [6] zurbolópobuna [1] lázadás, kavarodás, lármapobuniti [62, foly pobunjivati 60, -nju-

jem] (fel)lázít; zavart kelt; kavar-gást támaszt; felingerel, felizgat; — se (fel)Iázad

pobunjenik [6] lázadó, zenaülőpobunjivati (se) Iá pobuniti (se)poburžoaziti [62] elpolgáriasít; ~ se

elpolgáriasodikpobusati1 [61, foly pobušavati 61] be-

gyepesítpobusati2 [61] kitűz, feltűzpobušavati Iá pobusati1

pobušiti [62] (át)lyukasztpocakliti [62] zománcoz; zománccal

bevonpocelica [1] női sapka egy fajtája

pocenjkati se [61] alkudozik pocepan [25] szakadt, rongyos; ~e čarape rongyos harisnyapocepanost [3f] 1. szakadozottság; 2. ~ átv szakadás, széthúzás, szétválás

pocepati [61] 1. <fát> felhasogat; önje pocepao sva drva felhasogatott min-den fát; 2. elszakít; ~ pantalone elszakítja a nadrágot; 3. kettészakít; on ih je pocepao u dve stranke két pártra szakította őket; 4. átv szétválaszt, szétbont, megszakít; 5. ~ koga vkit leránt (krit ikával); ~ se 1. elszakad, elrongyosodik; đon se pocepao a cipőtalp szétsza-kadt; 2. (átv is) széthasad, szét-szakad; oni su se pocepali u dve stranke két pártra szakadtak

pocepkati [61] felhasogat, felaprítpociganiti [62] cigányt csinál vkiből;

elcigányosít; ~ se cigánnyá lesz; elcigányosodik

pociknuti [50, -nem, foly pocikivati 60, -kujem] felsivít, feljajdul; <tánc közben) kurjant

pocikuša [1] rikácsoló nőpocmileti [63, -lim] feljajdulpocrkati [61, foly pocrkavati 61] 1.

sorra megdöglik; 2. ~ od smeha (majd) meghal a nevetéstől

pocrnetl [63, -nim] 1. megfeketedik; 2. <naptól> megbámul

pocrniti [62] 1. megfeketít, (be)feke-tít; 2. átv szégyent hor; megszégye-nít; ~ obraz bemocskol, megszégye-nít; ~ se szégyent vall

pocrpsti [47, -pem] (átv is) kimerítpocrveneti [63, -nim] elpirul; ~ do

ušiju fülig pirulpocrveniti [62] megpirosít, megvörö-

sítpocrvljati se [61] megkukacosodik,

megférgesedikpocupkati [61, foly pocupkivati 60,

-kujem] ugrálgat, ugrándozikpocúpnuti [50, -nem] ugrik egyet, fel-

ugrik, felszökik, felpattanpocvileti [63, -lim] feljajdul; elkezd pa-

naszkodnipočaditi [62b] 1. bekormoz; 2. meg-

kormosodik, bekormozódik

počađaviti [62d] megkormosodik, be-kormozódik

počarati [61] megmozgat, megforgat; ~ vatru megpiszkálja a tüzet; tüzet éleszt

počarkatl se [61] csatároz, csetepatézpočasiti [62] 1. elidőzik, várakozik;

kicsit vár; ni časa ne ~ egy pillana-tot sem mulaszt el; 2. <idő> eltart, elnyúlik, elhúzódik

počasni [25b] tiszteletbeli, címzetes, dísz-; ~ doktor díszdoktor; ~ gra-đanin díszpolgár; -no mesto díszhely; ~ primerak tiszteletpéldány; -na straža díszőrség

počasnica [1] bordalpočast [3f] tisztelet; nekome u~ vki-

nek tiszteletére; ukazati komu ~ vkit megtisztel

počastiti [62b] 1. (meg)tisztel; 2. meg-vendégel; 3. megajándékoz; ~ se lakmározik

počastvovatl [60, -tvujem] megtisztelpočasnica [I] bordáipoček [6] 1. várás; 2. hitel; dati na ~

hitelre adpočekati [61] 1. kicsit vár; 2. vára-

kozikpočeknuti [50, -nem] kicsit vár; počekni

me malko! várj rám egy kicsit!počelak [8c, hiri -čeoka] 1. homlok;

2. marha homlokbőrepočelo [16] kezdet, eredetpočem1 minthogypočem2 netalánpočeonik [6] homlokdíszpočergašiti se [62] (átv is) sátoros ci-

gánnyá leszpočerupati [01] megtépáz; elkezd té-

pázni; ~ se hajbakapnakpočesto clćg gyakranpočešati [54, -sem] megvakar; ~ se

vakaró(d)-Hk; ~ se po glavi meg-vakarja a fejét

počešće (elég) gyakranpočešljati [61] megfésül; ~se megfésül-

ködikpočetak [6b, birt-tka] 1. kezdet; ~ re-

ci szókezdet; svaki je ~ težak min-den kezdet nehéz; 2. eleje; od -tka do kraja elejétől végéig

408 pod

činjenici ez egy feltételezésen alap-szik és nem a tényen počinjati1 Id početi počinjati2 Id počiniti počistiti [62b] 1. kiseper, leseper, letisztít, megtisztít; 2. összeseper; 3. kitakarít, leszed; 4. kiherél počišćati [61] (ki)herél počitovati [60, -tujem] tisztel počivak [6a, birt -vka] nyugalom počivalište [18] nyugvóhely, pihenőhelypočivalo [16] 1. nyugvópad; 2. nyug-

vópontpočivaljka [lah] nyugvószék počivanje [18] pihenés, (átv is) nyugvás počivati Id počinuti pofivka [lag] szünet, pihenés počivši [26] elhunyt, meghalt počnem Id početipočovečiti se [62] emberségesebbé válik počupati [61] 1. kitép; 2. letép; ~ se

hajba kapnakpočuti [52, -ujem] 1. meghall; 2. meg-

hallgatpočuvati [61] vigyáz/őriz egy ideig poći [67, pođem, foly polaziti 62] 1. elindul; voz je pošao a vonat elindult;

2. elindul, felkerekedik; ~ kućihaza indul; ~ u Zagreb indul Zágrábba; ~ na put elutazik; útra kel;3. ~ na univerzitet egyetemre megy;megkezdi egyetemi tanulmányait;4. (átv is) ~ za nekim vkit követ;5. ~ za koga férjhez megy vkihez;6. átv ~ sa nekog gledišta vmilyen nézőpontból kiindul; 7. ~ rdavim putem rossz útra tér; ~ krivim putemeltéved; 8. ~ za rukom sikerül

poćudan [25, -dna] kedve szerinti;to mi je -dno ez kedvemre való

poéuliti [62]: ~ uši hegyezi a fülét;fülelni kezd poćuškati [61] 1.

meglök(dös); 2. ösz-szepofoz poćušnuti [50, -nem] 1.

félrelök; 2.pofont leken poéutiti [62] elhallgat

egy kevés időre;hallgat egy kevés ideig pod [9, tb

-dovi] 1. padozat; 2. emelet;3. padlás

pod(a)

pod(a) a) [tárgye] 1. alá; stati pod drvo a fa alá áll; pod vodu víz alá; 2. izdati kuću pod kiriju bérbe adja a házat; uzeti pod arendu kibérel; bérbe vesz; uzeti pod svoje örökbe fogad; 3. pod jesen ősszel; pod starost öreg napjaira; učiniti pod mo-ranje kényszerből teszi; b) [eszk e]1. alatt; sedeti pod drvetom a faalatt ül; on stanuje poda mnom (6)alattam lakik; (átv:) on ima pod sobom dvadeset momaka húsz embere/beosztottja van; 2. pod ovim ušlo-vom ezzel a feltétellel; samo podtim da csak azzal, hogy; on je poznat pod imenom...............néven ismert; pod zaštitom zakona a törvényvédelme alatt; on ne radi ništa podmilim bogom (ő) az ég világon semmit sem csinál/dolgozik

podabirati Id podabratipodabrati [51a, -berem, foly podabi-

rati 51, -rem] kiválogat; gyümölcsöt leszed a fáról

podadmiral [5] altengernagypodaduo [25, -ula] duzzadt, (felda-

gadt, (fel)puffadt, megdagadtpodaduriti se [62] Id podbuniti sepodaduti [48, -dmem] (fel)duzzad, meg-

duzzad, feldagad, rnegdagad; ruke su mi podadule a kezem megdagadt

podagra [1] orv (láb)köszvény, podagrapodaleko jó messzepodalje egv kicsit v vmivel messzebbpodan [25] 1. alárendelt, alávetett;

2. ~ alkoholu az alkohol rabjapodanak [6a, birt -nka] 1. hajtás, sarj;

2. hegy lába; 3. pótlék, adalék; 4. adó; 5. növ tőke

podanica [lc] női alattvalópodanički [25b] alattvalóipodanik [6] alattvalópoéanstvo [16] honosság, állampolgár-

ságpodao [25, -dia] alávaló, alattomospodapeti [48, -pnem, foly podapinjati

54, -njem] <húrt is> kiíeszítpodarak [6b, birt -rka] ajándékpodariti [62, foly podarivati 60, -rujem]

(átv is) megajándékozpodasipati Id podasuti

podbočiti

podastreti [49, -rem, foly podastirati51, -rem] 1. alátesz, aláterít; 2. alászór, aláhint; 3. <kérvényt> be-terjeszt, benyújt

podasuti [47a, -spem, foly podasipati 61] 1. alászór; 2. aláönt

podašan [25, -šna] bőkezűpodatak [6b, birt -tka] adat; lični

-aci személyi adatok; davanje ~a adatszolgáltatás

podatan [25, -tna] 1. hajlékony, ková-csolható, nyújtható, kalapálható; 2. bőkezű

podati [61a, foly podavati 59, -dajem] (oda)ad; ~ se 1. (érzésnek) átadja magát; 2. ~ Se nauci a munkának szenteli magát

podatljiv [25] •• hőkezű; 2. hajlékony, kovácsolható, nyújtható, kalapál-ható

podavati (se) Id podati (se)podaviti1 [62(11 1. sorba megfojt; 2.

megfullaszt; ~ se megfulladpodaviti- [52, -ijem] felhajt, felgyűr,

feltűrpodavno jó régenpodbaciti [62c, foly podbacivati 60 -cu-

jem] 1. aládob, alátesz; 2. nem üti meg a mértéket

podbadač |7| bujtogatópodbadati hi podbostipodbaran |25, -ma] mocsaras, lapospodbel [5], podbeo [5b, birt -ela] nov

martilapupodbeležnik [6| segéd jegyzőpodbijač [7] 1. ekekormány; 2. sor-

vezetőpodbijati (se) Id podbiti (se)podbiti [52, -ijem, foly podbijati 61]

1. aláver, alulról ráver; ~ čavao beveri a szöget; ~ zid falat megerősít;2. (varrást) felszeg, beszeg; 3. (lábat) feltör, felsért; ~ se 1. (járásközben) feltöri a lábát; 2. birkózásban egymást fogják; 3. összekuporodik

podbočiti [62, foly podbočivati 60, -ču-jem] alátámaszt, megtámaszt; ~ lakte na stol az asztalra támasztja a könyökét; ~ zid megtámasztja a falat; ~ se csípőre teszi a kezét

početi 409

početi [48, počnem, foly počinjati 54 -njem] 1. (el)kezd, megkezd; ~ rat háborút kezd; ~ razgovor _ elkezd beszélgetni; ~ govoriti elkeíd be-szélni; taj je rano počeo! ez korán kezdi! szól ~ (pričati) od Kutina bana Ádám és Évánál kezdi; 2. kez-dődik; počev od . . .tói kezdve; počevši od danas mától kezdve; tek što je počelo éppen csak, hogy megkezdődött; ~ se kezdődik

početkom kezdetben, elején; ~ stolića a század elején

početni [25b] kezdő, kezdeti, kezdet-beli; -na brzina kezdősebesség; ~ pe-riod kezdeti szakasz; -na plaća/pla-ta kezdő fizetés; -no slovo kezdő-betű

početnica [le] 1. <nő> kezdő; 2. ábé-céskönyv

početnički [25b] 1. kezdő; ~ tečaj tanfolyam kezdők számára; kezdő tanfolyam; 2. kezdetleges; kezdőre jellemző

početnik [6] kezdő; učitelj ~ kezdő tanító

početništvo [16] vkinek kezdő voltapočetvorke, početvoronoške négykéz-

lábpočim [5] hímzési mintapočinak1 [6a, birt -nka] pihenő, pihe-

nés; večni ~ az örök nyugalom; ići na ■■•» megy lepihenni; nyugodni tér

počinak2 [6a, birt -nka] patkószegpočinitelj [7] tettes; ~ zločina a bűn-

tett elkövetőjepočiniti1 [62, foly počinjati 61] 1. meg-

csinál, elkövet; ~ samoubojstvojsa-moubistvo öngyilkosságot követ e l; ~ zločin bűntettet elkövet; 2. okoz, -sinál; ~ štetu kárt okoz

počiniti3 [62, foly počinjati 61] patkó-szeget hegyez

počinuti [50, -nem, foly počivati 61] 1. megpihen; počivati na lovorikama nyugszik babérain; 2. meghal, nyug-szik; ovde počiva itt nyugszik; počivaj blago! nyugodj békében! 3. átv <tényen> nyugszik, alapszik; to počiva na pretpostavci a ne na .

podbo] 410 podići podići 411 podlomlti

podboj [7] 1. istállópadló; 2. aitó-félfa

podbosti [45, -bodem, foly podbadati 61] 1. döf, felöklel; 2. felloval, felbújt, ösztönöz, ösztökél; 3. ~ konja megsarkantyúzza a lovát

podbradača [1] 1. fejkendő; 2. <kato-nasapkán) állszíj

podbradak [6b, birt -tka] tokapodbraditi [62b, foly podbrađivati 60,

-đujem]: ~ maramom megköti a kendőt a fején; ~ se megköti magá-nak a kendőt a fején

podbradni [25b] áll-, tokapodbrađivati Id podbraditipodbrektivati [60, -tujem] csörög, pengpodbrusiti [62a]: ~pete meglóg, elinal,

megléppodbu(h)lost [3f] puffadtság, duzzadt-

ságpodbuhnuti [50, -nem] feldagad, fel-

duzzadpodbuniti [62, foly podbunjivati 60,

-njujem] fellázít, felbújt, feltüzel, felserkent; ~ se (fel)lázad

podbuo [25, -bula] duzzadtpodc ... Id potc. . .podč____Iá potč . . .podebeo [25, -ela] kövérkéspodečačiti se [62] nagy fiú leszpodela [1] 1. megosztás; ~ rada mun-

kamegosztás; 2. <tudományban> osztályozás, beosztás; 3. adomány, alamizsna; 4. felosztás; ~ zemlje a föld felosztása

podelica [1] alamizsnapodeliti [62, foly podeljivati 60, -lju-

jem] 1. feloszt; 2. kioszt(ogat), jut-tat; 3. (mai is) eloszt; ~ se 1. meg-oszlik; 2. megosztozik; vmit egy-más között szétosztanak/elosztanak

poderanac [8a, birt -nca] toprongyos ember

poderati [51, -rem] elszakít, elrongyol, szétrongyol; ~ se elszakad, elron-gyolódik, szétrongyolódik

poderina [1] 1. rongyos ruha; régi rongy; 2. <pt ruhán) szakadás, lyuk

poderotina [1] szakadáspodesan [25, -sna] alkalmas, megfelelőpodesiti [62a, foly podešavati 61] 1.

alkalmassá tesz; szükség szerint ren-dez el; 2. hozzámér, hozzászab, hozzáigazít; ~ svoje ponašanje hoz-záigazítja viselkedését; ~ vreme beigazítja az időt; ~se 1. alkalmaz-kodik; 2. kínálkozik, előadódik; po-desila se zgodna prilika kedvező alkalom kínálkozott

podetinjiti (se) [62] gyermekké válik; gyerekes lesz

podevojčiti se [62] nagy lány lesz; nagy lánnyá cseperedik

podgajati Id podgojitipodgajiti [62] felnevelpodglavač [7] párnapodglavak [6a, birt -vka] <tűzrakásnál>

alátét-hasáb, alsó hasábpodglavlje [18] párna, fejpárnapodgojiti [62, foly podgajati 61] fel-

nevelpodgorac [8a, birt -rca] hegyalján v

hegy tövében lakópodgorje [18] hegyaljapodgovoriti [62, foly podgovarati 61]

1. ~koga na što rábeszél vkit vmire;2. ~ protiv koga vki ellen felloval/felbújt

podgraditi [62b, foly podgrađivati 60, -đujem] aláépít

podgradnja [1] aláépítés, aláépítménypodgrađe [18] külváros, elővárospodgrađivati Id podgraditipodgrejati [54, -jem, foly podgrevati 61]

1. (átv is) felmelegít; 2. befűtpodgrevci [csak tb, 6a] felmelegített

étel(maradék)podgristi [44, -izem, foly podgrizati 61]

1. alul (le)rág; 2. átv Egészséget) aláás

podgrlac [8a, birt -Ica] gégefő; duša mu došla u ~ a) alig lélegzik; b) ne-héz helyzetbe került

podgrlačni [25b]: -na ílezda pajzsmi-rigy

podgrupa [1] alcsoportpodgurnuti [50, -nem] alálökpodgušnjak [6] lebernyegpodh____Id poth . . .podičiti [62] ünnepel, feldíszít; ~ se

(el)dicsekszikpodići1 [50a, -ignem] Id podignuti

podići2 [67, -diđem, foly podilaziti 62] 1. vmi alá kerül; 2. átv elfog; strah ga je podišao félelem fogta el; krv podilazi modricu (szeme) vér-aláfutásos lesz; 3. becsap, rászed; grdno ga je podišao alaposan rászedte

podignuti [50, -nem, foly podizati 55, -ižem] 1. (átv is) felemel; ~ svoj glas protiv čega felemeli szavát vmi ellen; ~viku lármát csap; 2. ~ obrve felhúzza a szemöldökét; átv ~ ruku na sebe öngyilkos lesz; 3. (átv is) emel; ~ broj na kvadrat egy szá-mot négyzetre emel; ~ tužbu protiv koga vádat emel vki ellen; 4. átv felemel, magasztal; ~ u nebesa az égig magasztal; 5. fellázít; 6. <ka-tonaságot) elindít; útnak indít; harcba visz; 7. felnevel; 8. felépít, (fel)emel; ~ spomenik szjobrot emel; ~ šator felüti a sátrat; 9. ~ novac iz banke kiveszi a pénzét a bankból; 10. szól ~prašinu nagy port ver fel; ~ na noge lábra állít; ~ se 1. feláll, felemelkedik, felkel; ~ se sa svoga mesta feláll a helyéről; podiže se vetar szél kerekedik; 2. felkel, fel-lázad

podij [5j, podijum [5] emelvény, dobogópodilaziti Id podići2

podisati [55, -išem] lélegzetet vesz; szippant egyet

poditi [62b] padlóz, bedeszkázpodivljačlti se [62] megvadul, elva-

dulpodivljat! [61] 1. megvadít, elvadít; 2.

megvadul, elvadulpodizač [7] teherfelvonó; felvonó darupodizanje [18] emelés, fokozás; ~ pro-

izvodnje a termelés fokozása; ~ stan-darda az életszínvonal emelése

podizati Id podignutipodjamčlti (se) [62] kezességet vállalpodjariti [62, foly podjarivati 60, -ru-

jem] 1. <tüzet> éleszt, (fel)szít; 2. felingerel, felszít, uszít; ~ strasti felkorbácsolja a szenvedélyeket

podjarmiti [62, foly podjarmljivati 60, -Ijujem] leigáz

podjaže [18] levezető árok

podjedati [61] (alul) elrág; crv podjeda drvo a féreg rágja a fát

podjednak [25] egyformapodjezični [25b] nyelv alattipodk ... Id potk . . . .podla Id podaopodlac [8] álnok/galád/aljas emberpodlački [25b] álnok, aljaspodlagati Id podložitipodlaktica [1] orv alkarpodlaktiti se [62] (rá)könyököl; könyö-

kével rátámaszkodikpodlanica [le] 1. tenyér; 2. araszpodlaštvo [16] álnokság, galádság, al-

jasságpodleći [50a, -égnem] Id podlegnutipodlegnuti [50a, -égnem, foly podle-

gati 57, -ežem] 1. aláfekszik; 2. átv aláveti magát; enged; ~ napasti enged a kísértésnek; 3. áldozatul esik; elbukik; ~ ranama belehal a sebeibe; 4. alárendelt/leigázott hely-zetbe kerül; alul marad; legyőzetik; neprijatelj je podlegao az ellenséget legyőzték

podlepiti [62d, foly podlepljivati 60, -Ijujem] 1. aláragaszt; 2. leragaszt, beragaszt

podlesak [6a, birt -ska] sáfránypodleteti [63, -tim] 1. alárepül; 2.

vmi alá rontpodlevati Id podlifipodležatl [64, -žim] átv vmi alá tarto-

zik/esik; ova roba podleži carini ez az áru vám alá esik;/o ne podleži nikak-voj sumnji ehhez nem fér kétség

podlimača [1] vállrúdpodlistak |6b, birt -ska] hírlapi tárca;

pisac ~a tárcaírópodlistati [61] lemezzel befedpodlistlć [7] allevélpodliti [5,2, -ijem, foly podlevati 61] 1.

aláönt; 2. megöntözpodloga [1] 1. alátét, alap(zat); ~

zemljištajtla altalaj; 2. átv alátá-masztás, alap; zlatna ~ aranyfede-zet; uzeti kao -gu alapul vesz; 3. zsámoly; 4. <hegy, emlékmű stby alsó része, 'talpa

podlokati [57, 3. sz. -oče] alámospodlomiti [62d] alulról letör

podlopatičnl 412 podnadutl podnadzornik 413 podrast)

podlopatlčni [25b] lapocka alattipodlost [3f] aljasság, álnokság, alá-

valóság, galádságpodložak [6b, birt -oška] 1. támaszték,

alap; ~čašepoháralátét; 2. írómappapodložan [25, -žna] 1. alárendelt; 2.

{romlásnak, betegségnek) kitett; <betegségre> hajlamos; 3. alázatos, engedelmes

podložan] [7a, birt -žnja] <kocsin> ve-zetékrúd

podložara [1] kerítőnőpodložiti [62, foly podlagati 57, -laže in]

1. alátesz, alárak; 2. alárendel, alá-vet; 3. alátüzel, aláfíí t ; ~ vatru a) tüzet rak; b) rak a tűzre; ~ se1. aláveti magát; 2. kiteszi magátvminek

podložnik [6] 1. alárendelt; 2. alattvalójodložnost [3fj 1. alárendeltség; 2.

tört hűbéri függésjodlupiti se [62d, foly podlupljivati se

60, -ljujem] 1. lehámlik, leválik; podlupio se hleb felhólyagzott a kenyér; felszakadt/elvált/levált a héja; 2. felhorzsolja a lábát

lOdlužje [18] aljerdőlOdljutiti se [62b] 1. megharagszik;

2. <seb> elmérgesedik, elgennyedlOdmaći [50a, -aknem] v podmaknuti

[50, -nem, foly podmkati 57, -ičein] alátol, aláhelyez, alátesz

odmazati [55, -ažem, foly podmazi-vati 60, -zujem] 1. aláken; ~ kola gépkocsit leken/megken; 2. meg-veszteget

odmeče [18] 1. alátét; 2. dtv ráfogás;3. talált gyerek

odmehuriti se [62] felhólyagzik odmeriti [62, foly podmeravati 61] 1. megmér; 2. ellenőriz mérleget odmesiti [62, foly podmešivati 60, -šujem] <tésztát> megdagaszt odmet [5] nyelv alany odmeta [1] tejsavanyító odmetač [7] sorvezető odmetak [6b, birt -tka] alátét odmetnuti [50, -nem, foly podmetati 57, -ečem] 1. alátesz, alátol; ~ jastuk pod glavu feje alá teszi a pár-nát; 2. ~ kome nogu elgáncsol vkit;

3. ~ nekome becsap vkit; kellemet-lenséget okoz vkinek; 4. vmit vmi közé csúsztat; becsempész; ~ otrov megmérgez; 5. ráhárít, ráfog, meg-hamisít; ~ dete kome nyakábe varr vkinek egy gyereket; ~ nekome neko delo megrágalmaz vkit; ráfog vkire vmit

podmicati Id podmaéipodmićivao [7] vesztegetőpodmićivati Id podmititipodmigljiv [25] gúnyolódópodmignuti [50, -nem, foly podmigi-

vati 60, -gujem] kacsint; ~ se 1. egymásra kacsingat; 2. egymásra kacsingatva gúnyolódnak

podmiguša [1] kacér nőpodmiriti [62, foly podmirivati 60,

-rujem] 1. <szükségletet> kielégít; 2. <adósságot> kiegyenlít; ~ se 1. kiegyezik; 2. kielégül

podmita [1] megvesztegetésre szánt pénz v tárgy

podmiti se [52, -ijem se] arcot és nya-kat mos

podmititi [62b, foly podmićivati 60, -ćujem] megveszteget

podmitljiv [25] megvesztegethetőpodmitljivost [3f] megvesztegethetőségpodmlačiti [62] meglangyosítpodmladak [6b, birt -tka] 1. növ sar-

jadék; új hajtás; 2. új nemzedék; utánpótlás

podmladiti [62b, foly podmlađivati 60, -đujem] megifjít, megfiatalít; ~ se megifjodik, megfiatalodik

podmlađivanje [18] 1. megifjítás; 2. megifjodás

podmlađivati (se) Id podmladiti (se)podmornica [1] tengeralattjárópodmornički [25b] -ka flota tenger-

alattjáró-flottapodmorski [25b] tenger alattipodmostiti [62, foly podmošćavati 60--

ćujem] padlózpodmukao [25, -kla] alattomospodmuklica [Id] alattomos/sunyi/ szá-

mító emberpodmuklost [3f] alattomosságpodnaduti [48, -dmem v 52, -dujem]

felfúj; ~ se felfúvódik

podnadzornik [6] helyettes felügyelő podnajam [5a, birt -jma] albérlet podnajmilac [8c, birt -ioca] albérlő podnajmiti [62d, foly podnajmljivati60, -ljujem] albérletbe ad podnapiren [25] puffadt podnapit [25] becsípett, kapatos podnapiti se [52, -ijem se] becsíp podnarednik [6] szakaszvezető podnaslov [5] alcím podnašati (se) [61] Id podneti (se) podnatpis [5] alcím podne [s nrag v birt -eva-] dél; pre ~ délelőtt; u sešt sati po ~ délután hatkor podneblje [18] éghajlat; priviknuti se na~ akklimatizálódik podnesak [6a, birt -ska] beadvány podneti [44a, -esem, foly podnositi 62a] 1. (meg)kínál; ~ so i hleb sóval és kenyérrel kínál; 2. <kérvényt> beterjeszt, bead; 3. átv elvisel, elszenved, kiáll, kibír; 4. ~ srcem mer; ~ dušom szívére veszi; ~ se

1. viselkedik; 2. može se ~ megjárja, tűrhető, elviselhető

podnevački [25b] 1. déli; 2. meridio-nális; délköri; ~ stepen délköri fok; -ka linija hosszúsági kör; délkör

podnevak [6a, birt -vka] délkör; hosz-szúsági kör

podnevni [25b] déli; ~ odmor ebéd-szünet

podnevnik [6] hosszúsági kör; délkörpodnica [lc] padlódeszkapodnimiti [62] (meg)támaszt; rátá-

maszt; ~ se támaszkodik; kezére támasztja a fejét

podnosilac [8c, birt -ioca] 1. átadó, be-adó, átnyújtó, benyújtó; 2. <p/ ja-vaslatot) előterjesztő

podnositi (se) Id podneti (se)podnošljiv [25] elviselhető; tűrhetőpodnožje [18] 1. alj; alsó rész; <osz-

lopé) alapzat; ~ planine hegy láb;2. zsámoly; 3. pedál

podnožnik [6] pedálpodnjiviti [62d] felnevelpodoban [25, -bna] 1. alkalmas, rá-

termett; derék; 2. hasonló; i tome -bno és ehhez hasonló

podobar [25, -bra] elég jópodobnost [3f] 1. alkalmasság, ráter-

mettség; 2. hasonlatosságpodobriti se [62] megenyhül; jó leszpodockan, podocne, podocno jó későnpodočje [18] szem alatti karikapodočni [25b]: ~ zub szemfogpodočnjak | (> ] szem alatti karikapododbor [5] albizottságpododeljak pia, birt -Ijka] alosztálypodoficir [5(1')] kat altisztpodojiti [1)2] megszoptatpodojnica[ 1 ] L/n^azJcanga; 2.női emlőpodoknica | l c ] szerenádpodole kissé lejjebbpodolje1 [18J völgypodolje-' kissé lejjebbpodomiti pi2d| férjhez adpodorati |5I, -rem, foly podoravati 61]

alászántpodosta elég sokpodoštriti |62, foly podoštravati 61]

kissé megék'sít, meghegyezpodotaviti se [02d] kisarjadpodozrenje \W\ gyanúpodozrevanje |18] gyanakodáspodozrevati p i l ] gyanakodik, gyanak-

szik; ~ na nekoga gyanúsít vkit; gyanakszik vkire; ~ nešto gyanít vmit; gyanakszik vmire

podozriv |25J 1. gyanús; 2. gyanakvópodp ... I<1 polp . . .podranak [6a, birt -nka] korai felkeléspodraniti1 [02, foly podranjivati 60,

-njujetn] 1. korán kel; 2. korán indul vliová; ~ na vodu jó korán el-indul vízért

podraniti2 |(i2, foly podranjivati 60, -njujem] felnevel, táplál

podrapati [61] elszakít, letép; ~ se 1. (meg)vakarócizik; malo se ~ po glavi megvakarja a fejét; 2. ~ se s nekim hajbakap vkivel; összeakasz-í kodik vkivel

podraslica[lc]csitri, süldőleány; 10—12 éves kislány

podrast [5] 1. növés, termet; 2. orv a lép megbetegedése

podrasti [45, -stem] 1. felserdül; 2. alul be van nőve vmivel; -sla je lađa moszat tapadt a hajó fenekére

podrazdeo

414 podružni podružnica

415 podšišati

podrazdeo [5c, birt -ela] alosztálypodrazred [5] alosztálypodrazumevati [61] beleért; ÍZ što -vate

pod tim? mit ért ezen? ~ se: to se -va samo po sebi ez magától értetődik

podrazumljív [25] magától értetődő'; velejáró, beleértett

podražaj [7] inger, ingerületpodražati [61 ] megdrágul; drágább leszpodražavalac [8c, birt -vaoca] utánzópodražavanje [18] 1. utánzás; 2. után-

zatpodražavati [61] utánozpodražiti [62, foly podraživati 60,

-žujem] ingerelpodražljiv [25] ingerlékenypodreći [46, -ečem] 1. <szóval> meg-

babonáz, megver; 2. <időpontot, ta-lálkozót, ülést) megbeszél

podrediti [62b, foly podređivati 60, -đujem] alárendel

podređen [25] alárendelt; nyelv ~o spo-redna rečenica alárendelt mellékmon-dat

podređivati Id podreditipodremati [61, v 58, -mljem] egy rövid

ideig szundikál; elszundikál egy Iri-csit

podrepak [6a, birt -pka] 1. -(lószerszá-mon) farszíj, farhám, farmotring; 2. átv lakájlelkű ember

podrepaš [7] talpnyalópodrepašiti [62] hajbókol vki előttpodrepiti se [62, foly podrepljivati se 60,

-ljujem se] megakad; podrepio se posao elakadt a munka

podresiti [62] feldíszítpodrezati [55, -ežem, foly podrezivati

60, -zujem] megnyes, megkurtít; áll ~ saće kiszedi a lépet; lépet metsz; (átv. is) ~ komu krila levágja/meg-nyirbálja a szárnyát vkinek

podrhtati [56a, -dršćem, foly podrhta-vati 61] meg-megremeg

podrig [6] böfögéspodrignuti se [50, 3. sz -ne se, foly

podrigivati se 60, 3. sz. -guje se] böf-fent, böfög

podrijetlo [16] Id poreklopodriti [52, -ijem, foly podrivati 61]

(átv is) aláás

podrivački [25b] aláásó, romboló; -kadelatnost bomlasztó/romboló/fetfor-gató tevékenység podrivati Id podriti

podrljati [61] 1. megboronál; 2. be-piszkol, összeken podrmati [61] 1.

kissé megráz, felráz;~ vratima kissé megrázza az ajtót; 2.megrángat, megcibál; ~ za uši meg-cibálja a fülét

podroban [25, -bna] részletes podrobiti [62d] beleaprít podrobnost [3f] részlet(esség) podroniti [62, foly podronjavati 61] 1.

víz alá merül; 2. alámos, aláváj;-onila je voda obalu alámosta a víz apartot

podrovati [60, -rujem] aláás podrpanica [ld] toprongyos nő podrpanko [14a] toprongyos ember;

csavargópodrpati [61] széttép, szétszakít podrška [lag] (átv is) támasz podrtina [1] 1. szakadás, lyuk; 2.

elsüllyedt régi hajó; hajóroncs podrub [5] szegély područan [25, -čna] 1. területi; 2.

alárendelt područje [18] 1. terület; ~ večitog

snega az örök hó birodalma; 2. átvhatáskör, terület; na tom -ju ezen atéren/területen; 3. (rád:) talasno ~hullámsáv podrug [25] másfél

podrugati se [61, foly podrugivati se60, -gujem se] gúnyolódik; ~ nekomevkit kigúnyol

podrugivanje [18] gúnyolódás podrugivati se ld podrugati se podrugljiv [25] gúnyolódó podrugljivac [8a, birt -vca] gúnyolódó podrugnuti se [50, -nem se] ld podrugati

sepodrum [5] pince; spremati u ~ pin-cébe rak/raktároz podrumar [5e] pincemester podrumarstvo [16] pincészet podrumski [25b] pince-; ~ svod pinceboltozat; -ka vrata pinceajtó podružni [25b] <vállalatról> fiók-,

leány-

podružnica [1] <vállalati> fiók(intézet),leányvállalat, filiálé podržati [64,

-žim, foly podržavati 61]1. tart; podrži časom ovaj paket tartsdegy pillanatra ezt a csomagot; 2.tart, marad; ako vreme ovako podržiha így marad az idő; 3. eltart, támogat; 4. mellé áll

podržavalac [8c, birt -vaoca] pártfogó,támogató

podržavati ld podržati podržaviti [62d, foly podržavljivati 60,

-ljujem] államosít podržavljenje [18], podržavljivanje [18]

államosítás podržnik [6] 1. bérlő, lakó; 2. bérlő,

bérbevevő, haszonbérlő podsada [1] 1. kotló alá való tojások;

2. utánpótlás, szaporodás; 3. cséplésre szánt kévék; 4. faiskola

podseći [46, -ečem, foly podsecati 61] 1. alul lemetsz/lemetél/megnyes; 2. <hajat> megnyír; 3. átv megnyir-bál; ~se: podsekle su mu se noge od straha megmerevedtek a lábai a félelemtől

podsedati ld podsestipodsedlica [le] <(díszes)lótakaró> csó-

tárpodsekretar [5e] másodtitkár; držav-

ni ~ helyettes államtitkárpodsesti [50c, -sednem, foly podsedati

61] 1. körülkerít; 2. átv ~ nekoga nyakára ül vkinek

podsetiti [62b, foly podsecati 61] emlé-keztet; ~ se emlékszik

podsetnik [6] emlékeztető, figyelmez-tető, feljegyzés

podsiriti [62, foly podsiravati 61] <tejet> beolt

podskakati ld podskocitipodskakivati [60, -kujem] ugrándozik,

szökdécselpodskočica [1] táncdalpodskociti [62, foly podskakati 57,

-ačem] felugrik, felszökikpodsloniti se [62] vmire v vkire tá-

maszkodikpodsmeh [6] gúny; izložiti ~u nekoga

gúny tárgyává tesz vkitpodsmehnuti se [50, -nem se] gúnyosan

elneveti magát; gúnyosan elmosolyo" dik

podsmejavatise [61] nekome nevet vkinpodsmešljiv [25] gúnyolódópodsmevač [7] gúnyolódópodsmevanje [18] gúnyolódáspodsmevati se [61] komu gúnyolódik

vkivel/vkinpodsmevdžika [la] gúnyolódó nőpodsprdavati se [61] kome kigúnyol

vkit, kicsúfol vkitpodstaći [5()a, -akiiem] ld potstaknutipodstaknuti [50, -nem, foly podsticati

57, -ičeinj 1. ösztönöz; ~ na raz-mišlja(va)njc gondolkozásra ösztö-nöz/serkent; 2. bujtogat; ~ koga protiv koga vkit vki ellen ingerel; 3. <tüze('> éleszt

podstanar [5c| albérlőpodstava [1 ] béléspodstaviti |(i2il, foly podstavljati 61] 1.

alátesz; 2. alárendel; 3. kibélel, bebélel

podsticaj [7] 1. ösztönzés; 2. indíték; 3. bujtogalás

podsticati ld podstaknutipodstrek [6] ld podsticajpodstrekač [ 7 ] bujtogató, uszító;

ratni ~ háborús uszítópodstreknuti |5(), -knem, foly podstre-

kavati (">I | ösztökél, felbújt, bujto-gat, uszil

podstrići [46, -strižem] 1. lenyír; 2. vall (a haj levágásával) szerzetes-rendbe felvesz

podstrig [6| vall tonzúrapodstrišci |csak tb, 6b] <az állaton)

nyírott gyapjúmaradékokpodsvajati /</ podsvojitipodsvest [3f] tudatalattipodsvestan [25, -sna] tudat alattipodsvojče [21, birt -eta] fogadott gyer-

mekpodsvojiti [62, foly podsvajati 61 ]örökbe

fogadpodsvojkinja [1] fogadott leánypodšav [5 v 5a, birt -sva] szeges, be-

szegéspodšef [9, tb -fövi] helyettes főnökpodšišati [61] lenyír, megnyír; ~ se

megnyiratkozik

podšiti 416 podviknuti podvilični 417 poetizirati

podšiti [52, -ijem, foly podšivati 61] alávarr

podtajnik [6] ld podsekretarpodučavati [61] oktatpodudaran [25, -rna] egybehangzó,

egyöntetűpodudaranje [18] egybehangzáspodudariti se [62, foly podudarati se 61]

megegyezik, egybevágpodugačak [25, -čka] jó/elég hosszúpoduhati [61] egyet fúpoduhvat [5] vállalkozáspoduhvatiti [62, foly poduhvatati 61]

alul vminél megragadva felemel/ felkap; ~ se čega vállalkozik vmire; hozzáfog/hozzálát vmihez

poduka [la] oktatáspodulje hosszasabban; elég hosszan;

elég hosszú ideigPodunavlje [18] földr Dunamellékpodunavski [25b] dunamellékipodupirač [7] 1. (átv is) támasz; 2.

tám(asztó)pillér, támfalpodupiranje [18] 1. megtámasztás; 2.

támogatáspodupreti [49, foly podupirati 51, -pi-

rem] 1. megtámaszt; 2. (átv is) támogat; ~ se támaszkodik

podustati [5Ob, -anem, foly podustajati 54, -jem] a bőr alatt elterjed; -ala krv véraláfutás keletkezett

podušiti1 [62] sorban megfojtpodušiti2 [62] <húst, zöldséget) párolpodušje [18] gyászmise, gyászistentisz-

teletpodušnice [tb, 1] fültőmirigyekpoduvati [61] egyet fúpoduvretl [49, -em, foly poduvirati 51,

-rem] alulról emel; feltolpoduzeće [18] vállalatpoduzetan [25, -tna] vállalkozó szel-

leműpoduzeti [48, -zmem, foly poduzimati

61] 1. belekezd, nekikezd, vállalko-zik); ~ sebi nešto elhatároz vmit; tervbe vesz vmit; 2. foganatosít, tesz; ~ korake lépéseket tesz; 3. átv <félelem> elfog

poduzetnik [6], poduzimač [7] vállal-kozó

poduzimanje [18] vállalás

poduzimati ld poduzetipoduzimljiv [25] vállalkozó szelleműpodužavati ld podužitipoduže hosszasabbanpoduži [26] jó hosszúpodužica [1] kis adósságpodužiti [62, foly poduživati 60, -žu-

jem] 1. meghosszabbit; 2. megtold, folytat

podvala [1] 1. alátét; 2. fortély, becsa-pás

podvaladžija [1, h] csaló; fondorlatos ember

podvalak [6a, biti -lka] ászok(fa)podvaliti [62, foly podvaljivati 60,

-ljujem] 1. alátesz; 2. ~ nekome becsap vkit

podvaljak [6a, birt -ljka] tokapodvaljivati ld podvalitipodvarak [6a, birt -rka] <siilt hús alatt)

párolt káposztapodvariti [62, foly podvarivati 60, -ru-

jem] felforralpodveče este felépodvesti1 [45, -védem, foly podvoditi

62b] 1. alávezet, odavezet; 2. (kan-cát a csó'dörhöz) odavezet, hágat, pároztat; 3. <nó't> kerít; 4. ~ jedan pojam pod drugi az egyik fogalmat a másik alá rendeli

podvesti2 [44, -vezem, foly podvoziti 62a] (vmilyen közlekedési eszközzel) odaszállít

podvesti3 [44, -vezem] aláhímezpodveza [1] 1. harisnyákötő, térdkötő;

2. haj fogás a vitorla kurtítására; reff

podvezati [55, -ežem, foly podvezivati 60, -zujem] aláköt, leköt, beköt; ~ jedro vitorlát kurtít/harmadol; fo-gást vesz; reffel

podvezica [I] ld podvezapodvig [6] hőstett; kimagasló teljesít-

ménypodvijati Iá podvitipodvik [6] felkiáltáspodviknuti [50, -nem, foly podvikivati

60, -kujem] 1. felkiált, felujjong, kurjant; 2. treba njemu dobro ~ jól össze kell őt teremteni; jól rá kell kiabálni v megmondani a véleményét

podvilični [25b] állkapocs alatti podviličnjak [6] (lószerszám része)

állszíjpodviti [52, -ijem, foly podvijati 61] 1.

<takarót> aláhajt, alátűr; 2. <ruha-ujjat) felhajt, feltűr; 3. behúz; ~rep behúzza a farkát; 4. keresztbe tesz/ rak; podvijenih nogu keresztbetett lábakkal

podvlačak [6a, birt -čka] lécalátét podvlačiti (se) Iá podvući (se) podvlaka [la] 1. alátét, ágybetét; 2.műsz ágyazat, aljzat podvlastiti [62b, foly podvlašćivati 60, -ćujem] alárendel, alávet; ~ neku zemlju leigáz/behódoltat vmilyen országotpodvlašćenost [3f] alárendeltség podvlašćenje [18], podvlašćivanje [18]

alávetés, alárendelés podvlašćivati Iá podvlastiti podvodač [7] kerítő podvodačica [1] kerítőnő podvodan [25, -dna] 1. víz alatti; 2.mocsaras, lapos podvoditi Iá podvesti1

podvodnica [le] kerítőnő podvodnik [6] kerítő podvojiti [62] 1. elkülönít, szétválaszt; 2. kettéoszt, kettéválaszt; 3. megkettőz, megdupláz podvoljak [6a, birt -ljka] toka podvoran [25, -rna] szolgálatkész podvorba [1] kiszolgálás, felszolgálás podvore [csak tb, 1] szénahordó rúd;

petrencerúdpodvorenje [18] 1. felszolgálás, ki-szolgálás; 2. tisztelgés; udvarias-sági látogatás; ići na ~ tisztelgő látogatást tesz; tiszteletét teszi podvoriti [62] felszolgál, kiszolgál podvorje [18] háztáji gazdaság podvornik [6] 1. (irodai) altiszt; hiva-talsegéd; sudski ~ törvényszéki/ bírósági altiszt/szolga; 2. szolga; školski ~ iskolai altiszt; pedellus podvostručiti [62] megkettőz, megkét-szerez, megduplázpodvoz [5] 1. szállítás, fuvarozás; 2,

fuvar, szállítmány; 3. viteldíj, fu-varbér

podvozan [25, -zna] szállító-, szállítási; -zna sredstva szállítóeszközök

podvoziti Iá podvesti2

podvoznica [1] fuvarlevél, szállító-levél, hajófuvarlevél

podvoznina [1] viteldíj, fuvarpénzpodvožnjak [6] aluljárópodvratnik [6] lebernyegpodvrći (se) [50a, -rgnem (se)] Iá podvr-

gnuti (se)podvrgnuti (50, -nem, foly podvrgavati

61] 1. alátesz; 2. alávet; ~ se 1. meghódol; 2. (pl műtétnek) aláveti magát

podvrsta [1] válfajpodvući [46, -vučem] 1. aláhúz, alá-

tesz; 2. ~ rep behúzza a farkát; 3. aláhúz, megjelöl; 4. átv hangsúlyoz, aláhúz, kiemel; 5. átv ~ pod nekoga meku postelju íiízeleg; ~ se 1. alá-búvikjalámászik; 2. átv ~se nekome pod kožu behízelgi magát vkinek

podzakup [5] albérletpodzakupac |8a, birt -pca] albérlőpodzemlje 118] alvilágpodzemni [25b) 1. föld alatti; -na voda

talajvíz; felszín alatti víz; -na íeleznica földalatti (vasút); 2. átv ~ svet alvilág

podzidati [61, foly podzidivati 60, -dujem] aláépít

podzveknuti f.r>0, -nem foly podzveki-vati 60, -kujem] visszhangzik

podžaveljati se [61] veszekszik, civa-kodik

podžeći [46, -žežem, foly podžizati 55, -žižem] 1. alágyújt; 2. átv (fel)szít, éleszt; lángra lobbant

podželudnjača [1] hasnyálmirigypodžupan [5] tört alispánpođačiti se [62] diákká leszpođipatl [61] felkerekedik, felugrikpodoniti [62] <cipőt> (meg)talpalpoema [1] (nagyobb) költeménypoen [5] sp pontpoenta [1] csattanó, poénpoet [5], poéta [1, h] költőpoetičan [25, -čna] poetikus, költőipoetika [la] poetika, költészettanpoetizirati [61] 1. költőivé tesz; 2.

verseket ír

27 Szerbhorvát—magyar

poetski 418 pognati pognojiti 419 pogrbiti

poetski [25b] költőipoezija [1] költészetpogača [1] pogácsapogačica [1] (kis) pogácsapogađač 1. eltaláló, kitaláló, találgató;

2. (célba) találópogađanje [18] 1. találgatás; 2. meg-

fejtés; 3. alkudozáspogađati [61] 1. találgat; 2. fejt, ma-

gyaráz; ~sne álmot fejt; 3. <puska> talál; (átv:) to tebe pogađa éz rád céloz/vonatkozik; 4. alkudozik, egyezkedik; ~ se alkudozik, egyez-kedik

pogan1 [3] ganaj, ürülékpogan2 [25] 1. tisztátlan; 2. gonoszpoganac [8a, birt -nca] 1. mocskos/

piszkos ember; 2. gonosz/rossz csont;3. orv kelés

pogančina [1] 1. mocskos/piszkos/ronda ember; 2. orv orbánc poganija [1] ronda népség poganik [6] (átv is) pogány poganin [12, tb -ani] (átv is) pogány poganiti [62] 1. megszentségtelenít; 2. szennyesít, rondít; ~ se 1. meg-szentségtelenedik; 2. beszennyeződik, bemocskolódik poganizam [5a, birt -zma] pogányság poganović [7] gonosz/rossz csont poganski [25b] 1. pogány; 2. gaz poganstvo [16] 1. pogányság; pogányvallás; 2. rondaság, undokság pogasiti [62a] elolt(ogat) pogaziti [62a] 1. letapos, legázol; 2. <pí autó) elgázol; 3. átv <szavát, törvényt) megszeg pogdegde itt-ott, helyenként, néhol pogdekad néha-néha, hébe-hóba pogibao [3b, birt -bli] 1. vész, veszély;

2. pusztulás, hanyatlás, bukás pogibaoni [25b] veszélyes, végzetes,

válságospogibelj [3] Id pogibao pogibeljan [25, -ljna] veszélyes, végzetes, válságospogibija [1] 1. pusztulás, hanyatlás,

bukás; 2. mészárlás, gyilkolás; 3.vkinek (elesett vagy meggyilkoltembernek) halála

poginuti [50, -nem] 1. elesik, elpusz-

tul; 2. elvész, tönkremegy; 3. él-hal (vmiért), eped, sóvárog; on po-gibe za njom majd meghal érte; majd eleped utána

poginjati (se) Id pognuti (se).pogladiti [62b] 1. lesimít; 2. megsimít,

megsimogat, megcirógat; ~ bradu szakáilát megsimogatjaf ~ rukom po kosi kezével végigsimítja a haját; ~ se 1. lesimítja/megigazítja ruhá-ját; 2. végigsimítja haját/szakállát

poglavar [5e] elöljáró, főnökpoglavarstvo [16a] reg elöljáróság; op-

štinsko ~ községi elöljáróságpoglavica [lc, h] elöljáró, főnök; ple-

menski ~ törzsfőnökpoglavit [25] fő-; (személy) legfonto-

sabb; ~ razlog főokpoglavito főként, különösenpoglavlje [18] fejezetpogled [5] 1. pillantás, tekintet, látás;

na prvi ~ első látásra; ~ unatrag visszapillantás; oboriti ~ lesüti a szemét; 2. kilátás, látvány; lep ~ szép kilátás; 3. <városé> megtekin-tés; 4. tekintet, vonatkozás; u tom ~u ebben a tekintetben; s ~om na to tekintettel arra; 5. nézet; frontalni ~ v ~ spreda homloknézet; 6. nézet, szemlélet; ~ na svet világszemlélet, világnézet

pogledan [25, -dna] látható, tekintélyespogledati1 [61] 1. tekinget; 2. vára-

kozik; 3. ~ za kim követ vkit a sze-mével; vki után néz

pogledati2 [61] odatekint, ránéz, meg-néz, odanéz; ~ unaokolo körülnéz; ona -da kroz prozor (ő) kinéz az abla-kon; moraš ~ u svojim knjigama utána kell nézned a könyveidben; ne srne da mi -da u oči nem mer a szemembe nézni; átv ~ kroz prste sze-met huny; ~ se 1. egymásra néznek, összenéznek; 2. vigyáz magára; (átv) -daj se samo! jól nézd meg magad! (csak) vigyázz magadra!

pogluhnuti [50, -nem] <egyik a másik után) megsüketül

poglupeti [63] megbutulpognati [51a, poženem] űzőbe vesz;

~ se űzik egymást

pognojiti [62] megtrágyázpognuti [50, -nem, foly poginjati 54,

-njem] meghajlít, meggörnyeszt; ~ glavu lehajtja/lehorgasztja a fejét; ~ se meghajlik, meggörnyed

pognjaviti [62d] megfojt, elfojt, el-nyom, visszaszorít

pognječiti [62] összenyomkod, össze-tapos

pognjiti [62] (meg)rothadpognjuriti [62] víz alá bukik/merülpogodak [6b, birt -tka] találatpogodan [25, -dna] 1. alkalmas; 2.

kedvezőpogodba [lf] 1. alku, egyezség; preko

-be ráadásul, a tetejébe; međuna-rodna ~ nemzetközi megegyezés; 2. feltétel; pod -bom azzal a feltétel-lel/kikötéssel

pogodbeni [25b] (nyelv is) feltételes; -na rečenica feltételes mondat

pogodišnjl [26] félévi, félévespogoditi [62b] 1. (rejtvényt) eltalál,

kitalál; 2. <álmot> megfejt; 3. (átv is) eltalál; átv ~ čije interese sérti vkinek az érdekeit; 4. <utat>- meg-talál; 5. megalkuszik, megegyezik, megállapodik; ~slugu szolgát felfo-gad; ~ se megalkuszik, megegyezik, megállapodik

pogodovati [60, -dujem] kedvében jár; előnyben részesít

pogolem [25] jó nagypogon1 [5] 1. elűzés, (el)hajtás; 2. fuvar-díj; 3. hajtóerő, hajtómű; električni ~ vi llamos (meg)hajtás; remen za ~ hajtószíj; transzmissziós szíj; avion na raketni ~ rakétameghajtású repülőgép; avion sa ~om na mlaz v avion sa mlaznim ~om léglökéses/lök-hajtásos repülőgép; 4. üzem; ~ za proizvodnju ploča lemezgyártó üzem; 5. üzem, működés; sposoban za ~ üzemképes; smetnje u ~u üzemzavarok; biti u ~u működik, üzemel; držati u ~u üzemeltet; obustaviti ~ üzemen kívül helyez; pustiti/staviti u ~ üzembe helyez; működésbe hoz pogoniti [62] 1. űzőbe vesz; 2. (marhát) hajt; ~ se kergetőzik; egymást űzik

27*

pogonski [25b] 1. hajtó; ~ remen hajtószíj; -ka snagajsila hajtóerő; 2. üzem-, üzemi; ~ materijal üzem-anyag; -ka smetnja üzemzavar; ~ radnik üzemi munkás

pogorditi se [62] elbizakodik; büszke/-kevély lesz

pogorelac [8a, birt -Ica] 1. tűzkárosult; 2. átv (személy) leégett, tönkrement

pogorellna [ Í J minden, ami a tűz-károsultnak a tűzvész után maradt

pogoreti [63, -rim] 1. (le)ég, elég; 2. odaég, megég; alul elég; 3. tűzkárt (el)szén ved

pogorje [18] hegyvidékpogoropadlti se [621 felbőszülpogoršati [61, foly pogoršavati 61]

1. rosszabbít; 2. rosszabbodik; ~ se rosszabbodik

pogospoditi se [62] uraskodni kezd; játssza a nagy urat

pogostiti [62b] megvendégel; ~se meg-vendégelik egymást

pogotovo, pogotovu különösen, főleg; učiniću ~ ako stigne vest megteszem, különösen ha megjön a hír

pogovaratl 1. Id pogovoriti; 2. rebesget, híresztel; pogovara se azt rebesge-tik; azt beszélik

pogovor |.r>l 1. utószó; 2. ellentmondás, ellenvetés

pogovoriti [62, foly pogovarati 61]1. (el)beszćlget; -riiemo malo o tomebeszélünk majd erről egy kicsit;2. utánainond, elismétel; (verset)felmond, elmond

pograbiti |62d] 1. megragad, megfog;2. összerabol, ellop; elvesz, elragad;3. összegereblyéz

pograbljatl [61], pograbuljati [61] összegereblyéz

pograditl [62b, foly pograđivati 60, -dujem] 1. sorra épít; felépít; 2. ki-tataroz

pograjati [64, -jim] lármázik; zajt csappograničan [25, -čna] határ-; -čna

služba határőrszolgálat; -čna stanica határállomás;-c"na straža határőr-ség

pogrbiti se [62d] meggörbed, meggör-nyed, meggörbül

pogrda 420 pohladan pohlepa 421 po jagmiti

pogrda [1] 1. gyalázás, szidás; 2. gya-lázat, szégyen; 3. ~ od ioveka szé-gyenteljes/gyalázatos ember

pogrdan [25, -dna] 1. gyalázatos, szé-gyenletes; -dna reč szitok, szidalom; 2. csúf; -dno ime gúnynév, csúfnév

pogrditi [62b, foly pogrđivati 60, -đu-jem] 1. (meg)szid, összeszid; 2. meg-szégyenít; 3. (meg)gyaláz

pogreb [5] temetéspogrebati [54, -bem, foly pogrebavati

61] 1. eltemet; 2. megkarcol, meg-karmol

pogrebenati [61] (gyapjút, lent) (meg-) gerebenez

pogrebni [25b] temetési; ~govor halotti beszéd; gyászbeszéd; -na kola halot-taskocsi; -na povorka gyászmenet, halottasmenet; -no preduzeče v ~ zavod temetkezési vállalat

pogrebnina [1] temetkezési költségekpogrebuša [1] 1. borona; 2. műsz simí-

tóvas, vakarókéspogrejati [54, -jem] felmelegít; ~ se:

pogrej se malo, pa idi melegedj át egy kicsit, aztán menj

pogrepsti [47, -ebem] Id pogrebatipogrešan [25, -šna] téves, hibáspogreški [62, foly pogrešivati 60,

-šujem] 1. hibát követ el; 2. elhibáz, eltéveszt; ~ put eltéved; ~ u računu elszámolja magát; 3. bűnt követ el

pogreška [laf] hiba, tévedés; štam-parska ~ sajtóhiba

pogrešljiv [25] gyarlópogrevati [61] felmelegítpogrevci [tb, 6a, tb birt -vaka] felmele-

gített étel(niaradékok)pogreznuti [50, -nem] 1. bemerül, el-

sül lyed; ~ u krvi vérben úszik; 2. belepottyan

pogromaš [7] a pogromban részt vevő; pogromlovag

pogrubeti [63, -bim] 1. eldurvul; 2. megcsúnyul

pogrubiti [62] elcsúnyít, elcsúfítpogrudnica [1] mellhártyapogrudvati se [61] egy kicsit hógolyó-

zik/hólabdázikpogruziti [62a, foly pogružavati 61]

alámerít; ~ se alámerül

pogruženost [3f] csüggedtség, levertségpogruziti [62] 1. elcsüggeszt, elkedvet-

lenít; 2. megalázpoguba [1] !• romlás, pusztulás; 2.

gyilkolás, gyilkosságpoguban [25, -bna] 1. veszélyes, káros,

pusztító, vészthozó, végzetes; 2. gyilkos

pogubiti [62d] 1. kivégez; meggyilkol; 2. (mindent) elveszt; ~ se 1. elvész, elkallódik; 2. lefogy

pogubljenik [6] kivégzettpogubljenje [18] kivégzés, akasztás,

agyonlövéspoguliti [62] 1. lehámoz, lehánt, lenyúz;

2. lerág; 3. feliszikpogumati [61] felemészt; jó étvággyal

eszik; habzsolpogurati [61] meglökpoguren [25] 1. görbe, görnyedt; 2. átv

nyomott, lehangolt, levertpoguriti se [62] 1. meggörbed; 2. átv

lehangolt/levert leszpogurnuti [50, -nem] Id poguratipogust [25] meglehetősen sűrűpogušati se [61] birokra kelpogušiti [62] sorban megfojtpogutatl [61] egyiket a másik után le-

nyelipohaban [25, -bna] kopott, elnyűtt, el-

használtpohabati [61] elkoptat, elnyű, elhasználpohabljiv [25] <ruháról> könnyen/gyor-

san elkoptatható, elnyűhető, elhasz-nálható

pohađač [7] 1. látogató; 2. ~ tečaja a tanfolyam látogatója

pohađati Id pohoditipohajdučiti se [62] beáll hajdúnakpohapsiti [62a] (sorban) letartóztatpohara [1] rablás, fosztogatáspoharati [61] kirabol, kifosztpoharčiti [62] eltékozolpohitati [61] 1. (oda)siet; ~za kim siet

vki után; utána siet; ~ dole lesiet; 2. elfogdos, összefogdos

pohiteti [63 -itim] (oda)sietpohititi [62b] 1. megfog, megragad;

2. elhajít, rántpohladan [25, -dna] meglehetősen

I hideg

pohlepa [1] vágy, sóvárgás, szenvedélypohlepan [25, -pna] sóvár(gó), epedő;

~ za novcem pénzsóvárpohlepiti [62] sóvárogva megkíván jepedpohlepnik [6] sóvárgó, epekedőpohlepnuti se [50, -nem se] sóvárogva

elepedpohod [5] 1. látogatás; 2. elindulás;

3. vojni ~ hadjáratpohodati [61] járkál egyetpohode [csak tb, 1] 1. látogatás; ići

kome u ~ vkit meglátogat; vkihez elmegy látogatóba; 2. az új asszony meglátogatása

pohoditi [62, foly pohađati 61] 1. meg-látogat; látogatást tesz; 2. <elő-adásokat) látogat; <iskolába> jár; pohađati predavanja látogatja az elő-adásokat; pohađati gimnaziju gimná-ziumba jár

pohodni [25b]: -no odelo szolgálati/köz-napi/mindennapi/ruha

pohodnica1 [le] <nő> látogatópohodnica2 [le] árnyékszék, vécépohodnik [6] látogatópohodnja [1] látogatáspohođani [csak tb, 12] az új asszony

látogatóipohođenje [18] látogatáspohota [1] megkívánás, bujaság, kéj-

vágypohotan [25, -tna] buja, kéjvágyópohotljiv [25] buja, kéjvágyópohotljivac [8a, birt -vca] buja ember;

kéjencpohovati [60, -hujem] panírozpohrana [1] megőrzés, letéti hely; meg-

őrzőhely; ruhatárpohraniti2 [62] megőrizpohraniti2 [62] megetetpohrišćaniti [62] kereszténnyé teszpohrliti [62] siet, rohanpohrvatiti [62b] elhorvátosít; ~ se el-

horvátosodikpohuliti [62] megszid, szidalmaz, gya-

lázpohvala [1] 1. dicséret; vojnička ~

napiparancsban való megdicsérés; to mu sluzi za -lu ez dicséretére legyen mondva; 2. hála és köszönet; pis-mena ~ köszönőlevél

pohvalan [25, -Ina] 1. dicsérő; -Ina diploma elismerő oklevél; 2. dicsére-tes; dicséretre méltó

pohvaliti [62, foly pohvaljivati 60, -ljujem] megdicsér; ~ se eldicsekszik

pohvalnica [1] 1. elismerő oklevél; 2. köszönőlevél; 3. dicsőítő/magasz-taló ének

pohvatati [01] összefogdos, összeszed; ~ sumnjive ljude összefogdossa a gyanús embereket; ~ se összefo-gódzik; megfogják egymást; ~ se za ruke megfogják egymás kezét; ~se u kolo kólóhoz felállnak

poigrati [01, foly poigravati 61] 1. egy kicsit ugrál/táncol; ugrálgat, táncol-gat; 2. átv belefog/belemelegszik a játékba; játszogat; 3. ~ konja lovát táncoltat j a ; lovasmutatványokat vé-gez; ~ se játszik egy kicsit

poigrište |I>S| játszótér, lovaglótérpoimanje |1S| 1. felfogás; 2. elvevéspoimati |0l | 1. felfog; 2. elvesz; ~ se

vállalkozikpoimence név szerintpoimeničan |2Í>, -éna] név-; név sze-

rinti; -čuo glasanje név szerinti szavazás

poimeničiti |02, foly poimeničavati 61] nyelv főnevesit

poiskati |57a, -ištein] 1. kér, (meg-) keres, követel; 2. ~ uši tetvész

poizdaleka meglehetősen messzirőlpoj [7] énekpojac |Sa, -jca], pojač [7] <pravoszlá-

voknáh templomi énekespojačalo | I O | (rád is) erősítőpojačanje [18] erősítéspojačati |01, foly pojačavati 61] 1. meg-

erősödik; 2. megerősít; ~ stražu megerősíti az őrséget; 3. rád erő-sít

pojačavanje [18] erősítéspojačivač [7] erősítő; ~ zvuka hang-

erősítőpojadatl se [61] elpanaszkodikpojagmiti [61] elragad, elkap, szét-

kaplíDd; ~ se na/zajo nešto szétkap-kod vmit; tülekedik vmiért; -mili su se o nju tülekedtek/harcoltak a lányért

poja hati 422 pokajanje pokajatl 423 poklečke

pojahati [57, -jašem] 1. lóra kap; 2. ellovagol

pojam [9a, birt -jma, tb -jmovi] fogalom; osnovni ~ alapfogalom; zbrka poj-mova fogalomzavar; nemam pojma o tome fogalmam sincs róla

pojaman [25, -mna] fogalmi, fogalom-pojamčiti [62] 1. kezeskedik, jótáll;

2. (többeket) kezességre bírpojana [1] keskeny leavászonfajtapojanje [18] énekléspojas [5 v 9, tb -sovi] 1. öv; ~ za spaša-

vanje mentőöv; 2. övezet; sanitarni ~ egészségügyi záróövezet; ~ kana-lizacije csatornaövezet; 3. földr öv, övezet; umeren ~ mérsékelt öv; ~ íetinarskih šuma tűlevelű erdők öve;4. sarjadék, nemzedék

pojasar [5e] övkészítőpojasast [25] csíkos, övespojasica [le] csíkos kecskepojaske övénél fogva; uhvatiti se ~

derékon kapják egymást pojasni [25b] 1. öv-; 2. öv-, övezeti pojata [1] 1. istálló; 2. kamra, hombár;

3. pajta; 4. házikópojatak [6b, birt -tka] 1. (juh)akol; 2.

hálókamrapojati [54, -jem] énekelpojatica [le] kamrácskapojav [5] jelenség, tünet, tüneménypojava [1] 1. jelenség, tünemény; ona

je vrlo lepa ~ (ő) nagyon szép jelen-ség; 2. megjelenés, felbukkanás; ~ ovog imena ennek a névnek a fel-bukkanása; 3. jelenség; prirodne -ve természeti jelenségek; 4. elő-fordulás; rudna ~ ércelőfordulás;5. szinh jelenet

pojaviti [62d] 1. kinyilvánít, nyilat-kozik, megmutat; 2. <juhokat> terel

pojaviti se [62, foly pojavljivati se 60, -ljujem se] 1. megjelenik; 2. fel -merül, felbukkan; 3. <betegség> ki-tör

pojavljenje [18], pojavljivanje [18] megjelenés

pojavljivati se Id pojaviti sepoječati [62, 3. sz -éi] 1. felharsog; 2.

feljajgatpojedinac [8a, birt -nca] egyes, egyén

pojedinačan [25, -čna] egyes, egyen-kénti

pojedinačnost [3f] részlet; ~i ovog događaja ennek az eseménynek a rész-le'tei

pojedince egyenkéntpojedini [25b] egyespojedinost [3f] részlet; nabrajanje ~i

a részletek felsorolásaj'íspn'ca/i šio u ~ima vmit részletesen elmesél

pojedljiv [25] 1. ehető; 2. falánkpojedljivac [8a, birt -vca] falánk, nagy-

evő

pojednostaviti [62d] egyszerűsítpo; po; pojeft . . . Id pojevt. . .pojenje [18] itatáspojesti [45, -jedem] 1. (átv is) feleszik;

(átv:) önje pojeo svoje imanje felette a birtokát; 2. megeszik; nije mogao ~ ni zalogaja egy falatot sem tudott enni; 3. <moly> kirág; 4, átv dušu ~ nekome a lelkét rágja vkinek; ~ se agyonbúsulja/emészti magát

pojevtiniti [62,/o/ypojevtinjavati61] 1. olcsóbb lesz; olcsóbbodik; život neće da -vtini az élet (csak) nem akar olcsóbb lenni; 2. olcsóbbá tesz; ol-csóbbít; to pojevtinjava putne troš-kove ez olcsóbbá teszi az útikölt-ségeket

pojezditi [62] 1. ellovago! 2. lovagol egy keveset

pojilo [16] itatópojiSte [18] itatópojiti [62] itatpojmi« [62] felfog, megértpojmljiv [25] felfogható, megérthetőpojmovan [25, -vna] fogalmi, fogalom-pojunačltl [62] felbátorít; ~ se felbá-

torodikpojuriti [62] 1. nekiront, odaszalad,

odarohan, odaszáguld; 2. megfuta-mít, megkerget

pojutarje [18] a szlava ünnep utáni nap

pokadiH [62b] 1. befüstöl; 2. átv töm-jénez

pokajanje [18]-1. bűnh-^at; 2. meg-bánás

pokajati [54, -jem] 1. (meg)bűnhődik, | levezekel; 2. megbosszul; ~ se meg-bán

pokajnica [le] bűnbánó/vezeklő nőpokajnice [csak tb 1] sirató asszo-

nyokpokajnički [25b] bűnbánó; -ka molitva

bűnbánó imapokajnik [6] bűnbánó, vezeklőpokalajisati [55, -išem] beónozpokáldrmiti [62d, foly pokaldrmljavati

61] <utat> kikövez, burkolpokaluđeriti [62] szerzetesrendbe fel-

vesz; ~ se szerzetbe lép; szerzetessé lesz

pokaniti [62, foly pokanjivati 60, -nju-jem] megkínál; ~ se (fel)kínálkozik; felajánlja magát

pokapati [58, -pijem 61] 1. rácseppent, becsepegtet; könnyel (meg)áztat; 2. átcsurog, átázik, beázik

pokarabositi [62a], pokarabusiti [62a] veszekedést kezd

pokarati [61] 1. megdorgál, megszid; 2. rég megbüntet

pokarljiv [25] 1. zsémbes, veszekedő; 2. feddést érdemlő

pokasati [61] 1. ügetni kezd; 2. üget egy kicsit

pokašljati [54, foly pokašljivati 60, -šljujem] köhécsel

pokatkad olykor, néha-néhapokaz [5] megmutatás, bemutatás,

felmutatás, nyilvánításpokazatelj [7] Id pokazivačpokazati [55, -ažem, foly pokazivati 60,

-zujem] 1. mutat, megmutat; ~ kome vrata ajtót mutat vkinek; magnetska igla -zuje na sever a mág-nestű északra mutat; njegovo pona-šanje -zuje da se oseća krivim a visel-kedésén látszik, hogy hibásnak érzi magát; 2. <igazolványt> felmutat; pokažite pasoš mutassa fel az útle-velet; 3. <érzelmet> nyilvánít, ki-mutat; ~ svoju ljubav kimutatja érzelmeit; 4. ~ nekome zube fenyeget vkit; fogát vicsorítja vkire; ~ se 1. mutatkozik, megjelenik (vhol); ~ se med svetom mutatkozik az emberekv között; 2. <érzelem> megnyilvánul,

megmutatkozik; 3. mutatja magát; mutatkozik vkinek; ~ se hrabrim bátornak mutatkozik; 4. látszik; on se -zuje rasrđen haragosnak látszik; 5. -zalo se kiderült pokazivač [7] 1. vmit mutató ember; 2. mutató, mutatószám, indikátor, indexszámpokazivati Id pokazati pokazni [25b] mutató; ~ broj mutatószám; (nyelv:) -na zamenica mutató névmáspokéeriti [62] örökbe fogad egy lányt pokćerka[l(a)h]fogadott leány; gyám-leánypokicošiti se [62] piperkőccé válik pokičeljati se [61] elbizakodik pokidati [fii] 1. leszakaszt; 2. szét-tép, letép; ~ se elszakad, megsza-kad; <húr> elpattan, szétpattan; átv ~ se od smeha majd megpukkad a nevetéstőlpokikati se [61] hajba kapnak pokilaviti se [62d] (átv is) sérvet kap pokipeti [63, 3. sz -pi] 1. <tej> (forrás közben) kifut; 2. átv <mérgében> forr, háborog; 3. <tenger> megárad pokisao [25, -sla] 1. átázott, átnedve-sedett; 2. átv csüggedt, letört pokiseliti [62] 1. beáztat; 2. besavanyít pokisnuti [50, -nem] 1. megázik; -sao sam do kože bőrig áztam; 2. atv csügged, letörik; ode sav -sao lógó orral távo/ik pokltiti [62] feldíszít pokivati [61, foly pokovati 60, -kujem] <üllőn> megkalapál, kikalapál; <több darabot egymás után) készre ko-vácsol; ~ oružje fegyvert kovácsol poklade [csak tb 1], pokladi [csak tt> 5]

farsangpokladni [25b] farsangi pokladnlca [le] farsangi lakoma pokladovatl [60, -dujem] farsangol poklanjati (se) Id pokloniti (se) poklapati (se) Id poklopiti (se) poklati [52a, -koljem] leöldös; ~ se

összemarakodikpoklecivatl [60, -etijem] 1. Id poklek-nuti; 2. térde megcsuklik; rogyadozik poklečke térdelve

ednostavljenje [18] egyszerűsítés edriti [62] elvitorlázik

pokleći 424 pokoškati pokošljica 425 pokriti

pokleći [5Oa, -knem] Id pokleknutipokleknuti [50, -nem, foly poklecivati

60, -čujem] 1. letérdel; térdre borul; 2. átv meghajol vki előtt; meghajtja a fejét; <nyomásnak, erőszaknak) enged; 3. átv elcsügged

poklepati [58, -pljem] izzítva élesre ki-kalapál

poklič [7] 1. kiáltás; ratni ~ harci kiál-tás; 2. hívás, szólítás

poklici [50a, -knem] Id pokliknutipokliknuti [50, -nem] (fel)ujjong, fel-

kiáltpoklisar [5e] követ, küldöttpoklisarstvo [16] követség, küldöttségpoklizati se [16] egy keveset korcso-

lyázikpokliznuti [50, -nem, foly poklizavati

61] 1. (el)csúszik, elbotlik; 2. átv megbotlik, elbukik; 3. ~ ;/ réti nyelvbotlást követ el; ~ se meg-csúszik, elcsúszik

poklon [5] 1. ajándék; dati na ~ ajándékba ad; ajándékoz; közm~usc zubi ne gledaju ajándék lónak nem nézik a fogát; 2. bók, meghajlás

poklonik [6] 1. zarándok; 2. követőpokloniti [62, foly poklanjati 61] 1.

ajándékoz; 2. szentel; ~ pažnju figyelmet szentel; ~se 1. meghajtja magát; bókol; 2. átv meghajol, meg-hódol

poklopac [8a, birt, -pca] fedő; -pci sar-kofaga szarkofág-fedelek; (átv:) ne bu-di svakom loncu ~ ne legyél minden lében kanál

poklopiti [62d, foly poklapati 61] 1. elföd, beföd, betakar, beborít; 2. ~ koga svojim odgovorom meggyőz vkit válaszával; ~se 1. betakaró(d)-zik; ~ šeširom kalapot tesz a fejére; 2. egymást fedik; egyezik; naši se računi sasvim poklapaju számláink teljesen megegyeznek; ne poklapamo se u bojama nem egyezünk a szí-nekben

poklopnica [le] 1. fedő; 2. sírboltpokljuniti se [62] lekonyulpoknjiški 1. könyvnyelven; 2. gúny

könyvízűen, papírszagúan; élettől elvonatkoztatottan

pokočanjiti se [62] megdermed, meg-merevedik, elzsibbad

pokoj [7] nyugalom; veíni ~ örök nyu-galom; staviti nekoga u stanje ~a nyugdíjaz vkit

pokojni [25b] (meg)boldogultpokojnik [6] megboldogultpokolebati [61, foly pokolebavati 61]

megrendít, megingat; ~ poverenje megingatja/megrendíti a bizalmat; ~ se megrendül, meginog

pokolenje [18] nemzedék, emberöltőpokolj [7] vérfürdő, öldökléspokonđiriti se [62] pöffeszkedő lesz;

felkapaszkodik az uborkafára; (pejor:) -rena tikva újgazdag, parvenü; fel-fuvalkodott tökfilkó

pokop [5] temetéspokopati [61, foly pokopavati 61] 1. el-

földel, eltemet; 2. kiáspokor [5] szégyenletes tett; feddésre

méltó ügypokora [1] 1. feddés, büntetés; 2. kín,

nyomorúság, baj; 3. engedelmesség, alázatosság; 4. bűnbánat; vezeklés a bűnökért; činiti -ru za što vezekel vmiért

pokoran [25, -rna] 1. engedelmes, alá-zatos; <köszönés> sluga ~ alázatos szolgája; 2. bűnbánó

pokoravanje [18] 1. hódítás; megalá-zás; 2. behódolás; meghódolás; 3. engedelmeskedés

pokoriti [62, foly pokoravati 61] meg-hódít, leigáz, "megaláz; ~ se 1. meg-hódol; 2. engedelmeskedik, megaláz-kodik

pokornik [6] bűnbánó, vezeklőpokornost [3f] alázatosság, engedelmes-

ségpokorušiti se [62] egy kicsit meg-

fagypokositi [62a] (átv is) lekaszál; ~ se

összeverekszikpokositriti [62] ónozpokosnica [1] 1. csonthártya; upala

-ce csonthártyagyulladás; 2. növ salamonpecsét

pokost [3f] lakkpokostiti [62b] lakkozpokoškati se [61] összekoccan

pokošljlca [1] nép járványos betegség; dögvész

pokotrljati [61] egy kicsit gurgat/ hen-terget; ~ se egy kicsit gurul/hentefeg

pokoturati se [61] egy kicsit hentereg/ gurul

pokovati Id pokivatipokožica [le] 1. orv (fel)hám, epider-

misz; osetna ~ érzékhám; 2. nov

bőrszövet, epidermiszpokraćenica [1] rövidítés; znak -ce

rövidítési jelpokraćivati Id pokratitipokrađa [1] 1. lopás; 2. lopott tárgypokraj [birt ej 1. ~ čega vmi mellett."

közel vmihez; ~ kuće a ház mellett; 2. ~ čega vmi mellett; vmin kívül; vminek ellenére; ~ svega mindamel-lett; ~ sve svoje sirotinje minden szegénysége mellett/ellenére

pokrajina [1] 1. tartomány; 2. határ, vidék; 3. nagyobb közigazgatási terület

pokrajinski [25b] 1. tartományi; -Ka autonomija tartományi autonómia; 2. határvidéki, területi; ~ grd'1

vidéki várospokrajni [25b] 1. mellék-, oldal-; -na

vrata mellékajtó; 2. szomszéd; -na

soba szomszéd szobapokrasti [45,-kradem] I. ~ koga meg-

lop vkit; 2. összeloppokratak [25, -tka] rövidkepokratiti [62b, foly pokraćivati 60,

-čujem] megrövidítpokreati1 [61] rég 1. ráveti magát,

ráront, nekiszalad; 2. összegyűl! összetódul, összesereglik

pokreati2 [61] megrak, telerakpokrčumati se [61] hajba kapnakpokreciti [62] <fatörzset is> beme-

szelpokrenuti [50, -nem, foly pokretati 56,

-eéem] 1. (átv is) megmozdít, meg-mozgat; sve ću ~ protiv tebe mindent megmozgatok ellened; 2. (el)indít;'"' koga na razmišljanje gondolkodásra bír/indít vkit; 3. megpendít, felvet; ~ pitanje felveti a kérdést; 4. elin-dít, kezdeményez; ~ novine lapot indít; 5. ~mašinu beindítja a gépet;

~ se 1. megmozdul; 2. elindul; 3. <fog> mozog

pokrepati [61] sorra megdöglikpokret [5] 1. mozdulat; ~ ruke kéz-

mozdulat; 2. kat (had)mozdulat; 3. mozgás; staviti u ~ mozgásba hoz vmit; znak za ~ jel az indulásra; 4. duševni ~ (lelki) felindulás; 5. moz-galom, megmozdulás; narodnooslo-boailački ~ népi felszabadító moz^ galom; radnički ~ munkásmozgalom

pokretač [7] 1. (vminek a) mozgató(ja), elindító(ja); ~ slvarijdela az ügy mozgatója/elindítója; 2. ösztön-ző, stimuláló; 3. kezdeményező, alapító; 4. (hajtó)rugó, mozgató-rugó

pokretački 125IVJ 1. mozgató, (meg-) hajtó; ~ kaiš hajtószíj; -ka snaga mozgató erő; hajtóerő; ~ živci moz-gató idegek; 2. kezdeményező

pokretan |2. r>, -tna] 1. mozgó; -tna bina forgószínpad; -tni most fel-vonóhíd; -Inc stepenice mozgólépcső; 2. mozgaló, mozgatható; -tna snaga mozgató erő; 3. ingó; -tno imanje ingóság; ingó vagyon; 4. -tna zvezda bolvgó

pokretanje [IS] 1. (el)indítás, (meg-) mozdítás; 2. mozgás, mozdulás

pokretati (se) Id pokrenuti (se)pokretljiv [25] 1. mozgó, mozgékony;

2. mozgathatópokretnica | l ] : zvezda ~ bolygópokretnina |1] ingóságpokretnost |3f] 1. mozgathatóság; 2.

ingóságpokrhati |6I] összetör(del)pokriće [18] fedezetpokrilci [csak tb 8a] (rovaroknál)

fedőszárnypokriti [52, -ijem, foly pokrivati 61]

1. betakar, letakar, befed; ~ cveéemvirággal borít; ~ lice velom arcátfátyollal eltakarja; 2. fedez, kiegyenlít; ~ troškove fedezi a költségeket; 3. ~ kuću betetőz; 4.<bíínt> leplez; ~se 1. betakaródzik;2. kalapját felteszi; 3. bebiztosítjamagát

pokrivač 426 pokusni pokušaj 427 poledica

pokrivač [7] 1. takaró; ~ za krevet v posteljni ~ ágytakaró; 2. terítő; 3. ~ krovova tetőfedő munkás pokrivača [1] 1. pokróc; 2. fejkendő pokrivalo [16] takaró pokrivati (se) ld pokriti (se) pokriven [25] 1. fedett, borított; 2. ~ jezik lepedékes nyelv; 3. fedezett; ~ dug fedezett adósság pokriviti [62d] 1. meggörbít, elgörbít; 2. (be)vádol; ~ se meggörbül, elgörbül; átv ~ se od smeha betegre neveti magát pokrmaeiti [62] összepiszkít, összepa-

cáz, összepecsétez pokročiti-f62] egyet lép; lépést tesz pokrojiti [62] (bizonyos ideig) szab;egymás után szab pokropiti [62d] meghint, meglocsol pokrotiti [62b] 1. megszelídít; 2. megenyhítpokrov [5] 1. szemfedél; (halotti) lepel; od povoja do ~a a bölcsőtől a kopor-sóig; 2. takaró pokrovac [8a, birt -vca] 1. (ló)pokróc;2. fedő; 3. takaró pokrovitelj [7] védnök, pártfogó pokroviteljstvo [16a] védnökség pokrpiti [62d] megfoltoz pokrstica [le] kereszthímzés pokrstiti [62b, foty pokrštavati 61] megkeresztel; keresztény hitre térít; ~se keresztény hitre tér; megkeresz-telkedik pokršiti [62] 1. összetör, eltör; 2. <ágat,kenyérdarabot) letör pokrštavati (se) ld pokrstiti (se) pokrštenik [6] megkeresztelkedett pokrStenjak [6] megkeresztelkedett pokrvaviti [62d] 1. bevérez; vérrel bepiszkít; 2. véres lesz; -vile mu oči véres lett a szeme-; ~ se 1. be-vérezi magát; véres lesz; 2. hevesen veszekszikpokrviti se [62] hevesen veszekszik pokucati [61, foly pokucavati 61] 1. <szöget> bever(eget); 2. megko-pogtat, megzörget; kopogtat; ~ na vrata kopogtat az ajtón; 3. ráver; <hordót> megabroncsoz pokučast [25] meglehetősen pisze orrú

po kućanstvo [16a] butor(zat); házi felszerelés

pokućar [5e] 1. házőr; 2. házőrzőeb; 3. az otthon ülő

pokućarac [8a, birt -rca] házalópokućarenje [18] házaláspokućariti [62] házalpokuéarka [lh] háztartásban dol-

gozópokućni [25b] házi-pokuéstvo [16] bútor(zat); házi felsze-

relés; soba sa ~m bútorozott szoba; kola za prevoz -va bútorszállító kocsi

pokuda [1] hibáztatáspokudan [25, -dna] megrovandó, ki-

fogásolható, elítélendő, hibáztat-ható

pokuditi [62b] 1. hibáztat; 2. megrópokudljiv [25] 1. hibáztatható; 2. meg-

róhatópokuhati [61] főzöget (egy kicsit)pokuljati [61] kitódulpokumiti [62d] komává teszpokunjati [61] 1. szundit egy keveset;

bóbiskol; 2. betegeskedik, nyava-lyog

pokunjiti se [62] <a szégyentől) el-csügged, elbátortalanodik; lógatja az orrát

pokupiti [62d, foly pokupljati 61] 1. összegyűjt, összeszed; 2. beszed; 3. átv összeszed; ~ pamet összeszedi az eszét; ~ se 1. összegyűl, csoporto-sul; 2. <mosásban> összemegy; 3. összehúzza magát; összegörnyed; 4. felszedi a sátorJ!áját

pokupovati [60, -pujem] 1. összevásá-rol; 2. felvásárol

pokurjačiti se [62] elvadulpokus [5] kísérlet, próbálkozás; za ~

kísérletképpenpokusalica [ld, h] nagyevő, faló, fa-Iánk pokušati [61] mohón és rengeteget

eszikpokusiti se [62a] megkísérel, meg-

próbálpokusni [25b] kísérleti, próba-; -no

opterećenje próbaterhelés; ~ slog próbaszedés; -na stanica kísérleti állomás

pokušaj [7] kísérlet, próbálkozás; ~ bekstva szökési kísérlet; ~ ubistva gyilkossági kísérlet

pokušati [61, foly pokušavati 61] 1. (meg)kísérel, megpróbál, próbálko-zik; 2. ~ sreću szerencsét próbál

pokvara [1] megrongálás, kárpokvaren [25] 1. elrontott, romlott;

~ stomak gyomorrontás; 2. rothadt, poshadt, romlott; ~o jaje záptojás; 3. átv romlott

pokvarenica [ld] feslett/romlott nőpokvarenost [3f] romlottságpokvarenjak [6] semmirekellő; rom-

lott emberpokvariti [62] 1. elront; ~ raspolo-

ženje elrontja a hangulatot; 2. meg-ront; 3. ~ račune keresztülhúzza számításait; ~ veridbu felbontja az eljegyzést; ~ se 1. elromlik; vreme se -rilo az idő elromlott; 2. romlott lesz

pokvarljiv [25] romlandó; ~a roba romlandó áru

pokvasiti [62a] megnedvesítpol [9, tb -lovi] 1. nem; slabi ~ gyen-

gébb nem; 2. földr sark; severni ~ északi sark; 3. fiz pólus; pozitivni ~ pozitív sarok

pola1 fél, fele; ~ sata fél óra; ujna ~ félig; u ~ cene féláron; na ~ puta félúton

pola2 [1] ruhaszélpolagač [7] 1. (bankba) betevő; (le-

tétbe) helyező; 2. ~ računa a szá-mot adó; 3. ~ mina aknarakó; aknarakó-záróhajó; aknalerakó hajó

polagano lassan(ként)polaganje [18] 1. lerakás, lefektetés;

~ šina sínlerakás, sínfektetés; 2. le-rakás, alapkőletétel, létesítés; 3. ~ ispita vizsga letétele; vizsgázás; ~ oružja fegyverletétel; ~ prava jog formálása; ~ računa számadás; . ~ zakletve eskütétel

polagati1 [57, polažem] 1. ld položiti; 2. ~ na što súlyt helyez/fektet vmire; ~ na pristojno ponašanje súlyt he-lyez a tisztességes viselkedésre; 3. ~ ispit vizsgázik; ~ pravo jogot for-mál

polagati2 [57, polažem, foly polagivati 60, -gujem] 1. füllent; 2. megerősíti/ alátámasztja másnak a hazudozá-sát

polagivanje [18] hazudozáspolagivati ld polagati2

polák félpolako 1. lassan, lassacskán; 2. csen-

desen, halkanpolakomiti se [62] za čim v na što rá-

kap vmire; áhítozik vmi után; kedvet kap vmire

polakšati [61, foly polakšavati 61] meg-könnyít

polakše 1. lassabban; 2. csendesebben, halkabban

polamati (se) ld polomiti (se)polaran [25, -rnaj sarki, sark-; -mi is-

traživač sarkkutató; -ma oblast sark-vidék; -ma svctlost északi/sarki fény; Polarna '/.vezda sarkcsillag

polarizacija [ 1 ] fiz polarizációpolarnik [6] sarkkörpolaskati [61] liizelegpolastica [k] könnyítéspolatiniti [621 katolikus hitre térítpolazak [Oh, birt -ska] 1. indulás; pre

-aska voza a vonat indulása előtt;2. látogatás; ~ pozorišta színházlátogatás; ~ škole iskolalátogatás

polazište [18] kiindulópont polaziti [02] 1. ld poći; 2. voz polazi u 12 sati a vonat 12 órakor indul;

3. jár, látogat; ~ redovno školurendszeresen jár iskolába v látogatjaaz iskolát; ~ se látogatják egymást

polazni [251>] 1. kiinduló, kiindulási; -na tačka kiindulópont; 2. indulási; -no vreme az indulás ideje polaznik f(i] 1. elmenő, elutazó; 2. látogatópolažai |7] első látogatás karácsonykor polažajnik [6] első karácsonyi látogató polaženje [18] 1. útrakelés; 2. láto-gatáspoleće [18] 1. félév; 2. szemeszter poteći [50a, -égnem v 46, -ležem, foly polegati 57, -ležem] 1. lefekszik; 2. <gabona> megdőlpoledica [le] vékony jégkéreg; síkos

jég

poledlti 428 polovičan polovina 429 polumrtav

polediti se [62] (síkos) jéggé fagy; meg-fagy

poleđina [1] 1. ruha hátrésze; 2. vmi-nek a hátlapja/visszája/fonákja; na -ni a hátlapján; 3. földr hátság poleđuške hanyatt polegati Id poleéipoleglost [3f] (a gabona) megdó'lése poleguške fekve, meglapulva polemičar [5e] vitatkozó polemika [la] polemika, vita polemisati [55, -išem] polemizál, vitatkozikpolen1 [5] virágpor polen2 [25] kissé rest/lusta polepšati [61,/o/y polepšavati 61] (meg-)szépít; ~ se megszépül poleškivati [60, -kujem] le-lefekszik polet [5] 1. felrepülés; 2. lendület; pesnički ~ költői lendület; 3. átv fellendülés, virágzás; revolucionarni ~ forradalmi fellendülés; ~ industrije az ipar fellendülése poletan [25, -tna] 1. repülő; -ina perarepülőszárnyak; 2. lendületes poletarac [8a, birt -rca] 1. szárnyra kelő madár; 2. átv kezdő, zöldfülű poleteti [63, -tim, foly poleta« 56, -ećem] 1. szárnyra kel,felszáll;2. ~u pomoć segítségre rohan/siet; 3. el-szalad, elrepül; 4. ~ uvis a magasba repülpolevanje [18] öntözés; kola za ~ öntözőkocsi; kanta za ~ öntöző-kanna poležatl [65, -žim] 1. fekszik egyet;2. (gabona) megdől polgođe[18] 1. félév; 2. szemeszter polica1 [le] polc; ~ za knjige könyvespolcpolica2 [lc] biztosítási kötvény policajac [8a, birt -jca] rendőr policija [1] rendőrség policijski [25b] rendőri, rendőr-; ~ pas

rendőrkutyapoličarka1 [Ih] házitolvaj nő poličarka2 [Ih] soros eladólány polić [7] vmely mértékegység fele polijelej [7] <pravoszláv templomban)

csillár polip [5] áll, orv polip

polipsati [55, -pše, foly polipsavati 61] egyik a másik után megdöglik

polirati [61] kifényesítpoliteizam [5a, birt -zma] politeizmus,

sokistenhitpoliti [52, -lijem, foly polivati 61] leönt,

öntöz; čar šav je poliven crnim vinom az abroszt leöntötték vörös borral

političan [25, -čna] politikus, diploma-tikus, tapintatos

političar [5e] politikuspolitički [25b] politikai; -ka besprav-

nost politikai jogfosztottság; ~ od-nos snaga politikai erőviszonyok

politika [la] politika: spoljna ~ kül-politika; unutrašnja ~ belpolitika; ~ čvrste ruke az erős kéz politikája; ~ rasne diskriminacije fajvédő poli-tika; baviti se -kom politikával fog-lalkozik

politikant [5] politizálgatópolitizirati [61] politizálpolitura [1] 1. politúr; 2. átv külső mázpolivati Id politipolizati [55, -ižem] megnyalpolni [25b] nemi; ~ organ nemi szervpolog [6] 1. (tyúk alá rakott) csaló-

tojás; 2. megdőlt búza; 3. letétpoloj [7] 1. zátony; sekély hely; 2. ár-

területpolojit [25] sekélypolokati [57, -ocem] 1. felszürcsöl;

2. átv nyakai, vedelpolom [5] 1. vereség; 2. törés, repedés;

3. orv sérvpolomiti [62d, foly polamati61] 1. ösz-

szetör, eltör; ~ noge idući lejárja a lábát; 2. lever, széjjelver, leigáz; ~ se eltörik, összetörik

položiti se [62] 1. rosszabbodik, súlyos-bodik; 2. megbetegszik

pološke fekvepolov [25] sark-, pólus-; ~a visina sark-

magasságpolovače [21, birt -eta] félakós hordópolovan [25, -vna] viselt, használt; -vna

kola használt kocsipolovica [lc] Id polovinapolovičan [25, -čna] fél-; -čne mere fél-

rendszabályok; ~ uspeh félsiker

polovina [1] 1. fél; vminek a fele; više od -ne több mint a fele; 2. házas-társról) moja (bolja) ~ a párom; a kedves oldalbordám

poloviti1 [62d] megfelez, kettéosztpoloviti2 [62d] összevadászikpolovljenje [18] felezéspolovnica [lc] kétszeres takarmánypolovnik1 [6] feles bérlő; felerészes dol-

gozópolovnik2 [6] másláspoložaj [7] 1. (városé) fekvés; 2. állás,

rang; biti na visokom ~u magas állásban/pozicióban van; 3. kat állás; 4. helyzet; biti u nezgodnom ~u kellemetlen helyzetben van; 5.(mat:) trokuti direktnog ~a egyállású három-szögek

položajni [25b] helyzet-, pozició-, ál-lás-; ~ dodatak hivatali pótlék

položara [1, ti] tojástolvajpoložen [25] 1. fekvő, elhelyezett, le-

fektetett; ~ prema jugu délre fekvő; ~a slova dőlt/kurzív betűk; 2. ~ ispit sikeresen letett vizsga

položit [25] lejtős, dőltpoložiti [62, foly polagati 57, -ažem]

1. letesz, lerak, helyez; ~ koga nazemlju leterít vkit a földre; ~ senostoci szénát rak a marha elé; ~oružje leteszi a fegyvert; 2. <alapot>lefektet; 3. befizet, lefizet; 4. átv ~zakletvu leteszi az esküt; ~ računeszámot ad; ~ nade u što reményekethelyez vmibe; reményeket fűz vmi-hez; [csak befejezett alakban] ~ispit (sikeresen) leteszi a vizsgát;levizsgázik

položnica [lc] 1. nyugta vmilyen letét-ről; 2. bujtóág, bujtovány

poltron [5] gyáva, pipogya, poltronpolu- (összetételekben) félpolubog [9e, tb -govi] félistenpolubrat [13a, tb -braća] <férfi> fél-

testvérpolubunilo [16] félig eszméletlen állapotpolucilindar [5a, birt -dra] kemény-

kalappolucrnina [1] félgyászpolučasovni [25b] 1. félórás, félórai;

2. félóránként(i), félórai

polučiti [62, foly polučivati 60, -čujem] kap, elnyer

polučovek [15] félemberpoludeti [63, -dim] (átv is) megőrül; to

je da -diš meg kell őrülnipoludivlji [26] félvadpoludnevni [25b] 1. félnapos, félnapi;

-na nastava félnapos tanítás; 2. déli; -no sunce déli nap

polufabrikat [5] félkésztermékpolufeudalan [25, -Ina] félfeudális; -Ina

zemlja félfeudális országpoluga [la] 1.-emeltyű, emelő, feszítő-

vas; 2. nyersöntvény; zlato u ~ma rúdarany

poluglas [9, tb -sovi] 1. nyelv redukált hang; fél(magán)hangzó, félvokális; 2. halk beszéd/ének

poluglasan [25, -sna] félig hangos; fél-hangú

poluglasnik [(>] nyelv Id poluglas 1.polugodišnji |2(iJ 1. félévi, féléves; -nje

odsustvo féléves szabadság; 2. fél-évenkent(i), félévi; ~ ispiti félévi vizsgák; kollokviumok

polugodišnjica | lc] 1. féléves engesz-telő mise; 2. féléves évforduló

polugodište [ 18J 1. félév; 2. szemeszterpolugotov [25] félkész; ~i proizvod fél-

készárupolukat [9, lb -tovi] félemeletpolukav [25] kissé ravaszpolukolonijalan [25, -Ina] félgyarmatipolukoža [1] félbőrpolukožan |2.r>, -žna] félbőr-; -Ini po-

vez/uvez félbőr-kötéspolukrug [9e, tb, -govi] félkörpolukružan [25, -žna] félkör alakúpolukrvan [25, -vna] félvérpolukugla 11 íj félgömb, féltekepolulopta | lh] félgömb, féltekepolulud [25] félőrültpolumer [5] mat sugárpolumera [1] félrendszabály, félmeg-

oldáspolumesec [8] 1. félhold; 2. fél hónappolumesečnlk [6] félhavi folyóiratpolumračan [25, -čna] félhomályospolumrak [6] 1. félsötét, félhomály;

2. félárnyékpolumrtav [25, -tva] félholt

polunag 430 poljubac poljubiti 431 pomesti

polunag [25] félmeztelen polunezavisan [25, -sna] pol félig

függetlenpolunoćnica [le] éjféli mise polunjiti se [62] sötéten néz; össze-

ráncolja a homlokát poluobrazovan {25] félművelt poluostrvo [16] félsziget poluotok [6] félsziget poluotvoren [25] félig nyitott polupati [61] 1. <ablakot> bever; 2.

összetör; ~ se 1. összetörik, eltörik;2. összeverekszik

polupismen [25] félig analfabéta; fél-művelt poluplatnen [25] félvászon-; ~ povezj'uvez félvászon-kötés poluplatno [16] <könyvről> félvászon poluprečnik [6] mai sugár poluproizvod [5] fclkészgyártmány, félkészárupoluprosvećen [25] félművelt pólusán [5a v 9a birt -sna, tb -sni v

-snovi] félálom polusenka [lah] félárnyék polusestra [lf] <nő> féltest vér polusirov [25] félnyers poluslužben [25] félhivatalos polusprat [9, tb -tovi] félemelet polusvet [9, tb -tovi] pejor fél világ polusvetka [lh] félvilági nő polusvila [1] félselyem polutabak [6] <papír> félív polutama [1] félhomály polutan [5] kétféle fajhoz tartozó

szülők gyermeke; félvér polutar [5] egyenlítő, ekvátor polutaran [25, -rna] egyenlítői; -ni

pojas egyenlítői öv polutarski [25b] egyenlítői, ekvatori polutežak [25, -ška] sp félnehéz;

-eška kategorija félnehéz súly polutina [1], polutica [le] fél; fele

vminek polutka [lg] 1. félgömb, félteke; 2. sp

összekötőpolutnik [6] egyenlítő poluton [9, tb -novi] 1. zene félhang;

2. (festészetben) ~ovi középszín,középtónus polutonski [25b]

zene kromatikus

poluvajka [la] fehér fejkendőpoluvod [9, tb -dovi] kat fćlszakaszpoluvreme [19, birt -ena] sp félidőpoluvuna [1] félgyapjúpoluznanje [18] féltudás; hiányos tu-

dáspoluzvaničan [25, -čna] félhivatalospolužalost [3f] félgyászpolužiti [62] kilúgozpoluživ [251 félig élő; félelevenpoljak [6] mezőőr, csőszPoljak [6] lengyelpoljana [1] mező(ség); erdei tisztáspoljar [5e] mezőőr, csőszpoljarina [1] csőszbérpolje [18] 1. mező; 2. dtv terület;

na polju nauke a tudomány ter(ület)-én; 3. bojno ~ csatatér; 4. šahovsko ~ sakkmező"

poljevit [25] mezőkben gazdagPoljkinja [1] lengyel nőpoljnjače [18] tb növ 1. mezei gomba;

2. mezei eperpoljodelac [8a, birt -Ica] földművelőpoljodelski [25b] földművelésipoljodelstvo [16] földműveléspoljoprivreda [1] mezőgazdaság, me-

zőgazdálkodás; ~ uz vestačko navod-njavanje öntözéses földművelés; mi-nistarstvo -de földművelésügyi mi-nisztérium

poljoprivredni [25b] mezőgazdasági; ~ grad mezőváros; -na hiperproduk-cija mezőgazdasági túltermelés; -na izložba mezőgazdasági kiállítás; -na kriza mezőgazdasági válság; -na rob-na proizvodnja mezőgazdasági áru-termelés

poljoprivrednik [6] mezőgazdapoljozaštitni [25b]: ~ šumski pojas

mezővédő erdősávPoljska [25b, mint nőnemű mn ragozó-

dik] Lengyelországpoljski1 [25b] 1. mezei; ~ miš pocok; ~

put mezei út; -ko zemljištejtlo mezőségi talaj; 2. kat tábori; -ka bolnica tábori kórház; -ko topništvo v -ka artiljerija tábori tüzérség

poljski2 [25b] lengyelpoljubac [8b, birt -pca] csók; glasan ~

cuppanós csók

poljubiti [62d] megcsókol; ~ ruku ke-zet csókol; ~ u usta szájon csókol; ~se megcsókolják egymást

poljuljati [61, foly poljuljivati 61] 1. egy kicsit hintáztat/ringat; 2. atv megingat; ~ čiji položaj megingatja vkinek a helyzetét; ~ se 1. egy ki-csit hintázik; 2. meginog, megremeg

pomaći (se) [50a, -aknem (se)] Id pomaknuti (se)

pomada [1] kenőcs, pomádé; ~ za lice arckenőcs

pomadžariti [62], pomađariti [62] el-magyarosít; ~ se elmagyarosodik

pomagač [7] 1. segédkező, segítő-társ); vreme je najbolji ~ az idő a legjobb tanácsadó; 2. bűntárs

pomagalo [16] segédeszközpomaganje [18] segítés, segédkezéspomagati (se) Id pomoći (se)pomahnitati [61] megőrülpomajka [lah] nevelőanyapomakljati [61] felfalpomaknuti [50, -nem, foly pomicati 57,

-ičem] megmozdít, eltol; ~ sat unapred előreigazítja az órát; ~ sat natrag/nazad hátraigazítja az órát; ~ se megmozdul; pomakni se bliže! gyere közelebb!

pomalen [25] kicsinykepomaljati (se) Id pomoliti (se)pomalo 1. lassacskán, apránként; malo

~ fokozatosan, lassanként; 2. egy kissé; on je ~ lud (ő) egy kicsit bo-lond

pomama [1] 1. düh, őrjöngés; 2. vá-gyakozás; 3. csalogatás, csábítga-tás, vonzerő

pomaman [25, -mna] 1. őrjöngő, ve-szett; 2. vágyódó, sóvárgó

pomamiti [62d, foly pomamljivati 60, -ljujem] 1. felbőszít; 2. magához csal/édesget; ~ se 1. <idő, tenger is> felbőszül, nekidühödik; dühön-geni kezd; 2. za kim bolondul/ra-jong/odavan vkiért

poman [25, -mna] 1. figyelmes, figyelő; 2. figyelmes, gondos

pomanjl [26] kisebbpomanjkanje [18] 1. hiány; u -nju novca

pénzhiányában; 2. fogyatékosság

pomanjkati [61] 1. hiányzik; nem elég; nem futja; 2. hibát követ el; 3. átv elcsügged

pomast [3f] 1. kenőcs; 2. vall kenet, felkenés; zadnja ~ utolsó kenet

pomastiti [62b] 1. beken; 2. bezsírozpomašiti [62] szülpomaz [5] 1. kenőcs; 2. keményítőpomazanik [6] vall felkéntpomazanje [18] 1. megkenés; 2. vall

felkenés, kenet; poslednje ~ utolsó kenet; ~kralja a király felkenése

pomazati [55, -ažern, foly pomazivati 60, -zujem] 1. megken; 2. vall fel-ken; ~ nekoga kraljem vkit királlyá ken fel

pomeóar [5c] utcaseprőpotneđaš [7] (őszomszédpotnek [25] eléggé lágy/puhapomeljar [5e], pomeljarac [8a, birt -rca]

őröltetőpomeljaviti [62d| megrág, megeszpomen [5] 1. említés; pri ~u njegovog

imena neve említésére; ni ~a! szó sincs róla ! 2. engesztelő mise

pomenak1 [6a, birt -nka] Id pomenpomenak2 [6a, birt -nka] növ nefe-

lejcspomenut [25] említett; gore ~ fent

említettpomenuti [50, -nem, foly pominjati 54,

-njem] megemlítpomenjati [01] 1. (ki)cserél; 2. <ru-

hát> váltpomer [5] elmozdítás, eltoláspomeranje [18] elmozdítás; ~Zemljine

kore a földkéreg mozgásaipomeriti1 [02, foly pomeratl 61] 1. el-

mozdít; 2. ~ pameću megbomlik, megőrül; ~ se 1. elmozdul; ~ se s mesta elmozdul a helyéről; 2. elto-lódik; značenje reci se -rilo a szó jelentése eltolódott

pomeriti2 [62, foly pomerivati 60, -ru-jem] I. lemér; 2. sorra mér

pomerljlv [25] elmozdíthatópomesni [25b] helyipomesti1 [45, -metem] összekúszál,

összezavar; ~ s£ megtéved; ~ SÍ u računu elszámolja magát

pomesti2 [45, -metem] 1. seper, ki-

pomestiti 432 pomoíiti pomoć 433 pomrknuti

seper; 2. <hóvihar> befúj; 3. (átv is) elseper

pomesti« [62b, foly pomeštati 61] el-mozdít

pomešan [25] (össze)kevertpomešati [61] 1. <bort vízzel) össze-

kever; <kártyát> megkever; 2. ösz-szezavar, összezagyvál; ~ se 1. összekeveredik; 2. összevegyül, el-vegyül

pomeštati Id p'omestitipomet1 [5] 1. hófergeteg; 2. sepredék,

szemétpomet2 [5] összekúszáltság, tévedéspometač [7] utcaseprő, utcagondo-

zópometak [6b, bírt -tka] 1. elvetélés;

2. sepredék, szemétpometati1 [56, -eéem] egymás mellé

helyez/rakpometati2 Id pometnutipometen [25] kuszáit, zavartpometina [1] 1. sepredék, szemét;2. orv méhlepény; 3. elvetéléspometkinja [1] magzatelhajtó nőpometljiv [25]: ~a žena könnyen elvetélő asszonypometnuće [18] elvetélés, koraszülés pometnuti [50, -nem, foly pometati 56, -ecern] 1. eldobál; 2. elvetél;

3. ~ stare običaje elhagyja a régiszokásokat

pometnja [1] 1. összekúszáltság, ziláltság, zavartság; ~ pojmova fogalomzavar; 2. tévedés; -njom té-vedésből

pomicaljka [l(a)h] tolózárpomicati (se) Id pomaknuti (se)pomičan [25, -čna] mozgatható; -ini

praznici változó ünnepekpomijara [1] 1. mosogató/öblögető/

moslék dézsa/edény; 2. szemétgödör, pöcegödör

pomije [csak tb 1] mosogatóié, szenny-víz, moslék

pomilar [5e] őröltetőpomilati [61] kidugpomileti [63, -lim] előbújik, előmászik;

~ iz jajeta kibújik a tojásbólpomilovanje [18] megkegyelmezés;

molba za ~ kegyelmi kérvény

pomilovati1 [60, -lujem] 1. megkegyel-mez, megkönyörül; 2. amnesztiában/ közkegyelemben részesít pomilovati2 [60, -lujem] megcirógat;~po glavi megcirógatja a fejét pominjati Id pomenuti pomirati Id pomreti pomirbeni [25b] békítő, békéltető; ~ sud békéltető bíróság; ~ sudac békebíró; (vall:) -na irtva engesztelő áldozatpomirenje [18] kibékülés pomirisati [55, -išem] megszagol pomiritelj [7] békéltető, békítő pomiriti [62, foly pomirivati 60, -rujem] kiengesztel, kibékít; ~ se 1. kibékül; 2. belenyugszik; ~ se sa sudbinom belenyugszik sorsába pomirljiv [25] 1. békülékeny; ~a duša békülékeny természet; 2. békés természetű; békeszerető pomirovati [60, -rujem] megnyugszik,

lecsillapodikpomisao [3bf, birt -sli] gondolat pomisliti [62e, foly pomišljati 61] el-képzel, (el)gondol, rágondol; -li sa-mo! gondold csak el! képzeld el magadnak! ko bi -lio! ki hitte volna! kada samo -lim na to ha csak gondolok erre pomišljaj [7] gondolat pomišljati Id pomisliti pomiti [52, -ijem, foly pomivati 61]

lemos, elmos pomlačiti [62, foly pomlačivati 60,-čujem] meglangyosít pomladak [6b, birt -tka] 1. új nemzedék; utánpótlás; 2. növ új hajtás; sarjadékpomladiti [62b, foly pomlađivati 60, -đujem] (meg)ifjít, (meg)fiatalít; ~ se (meg)ifjodik, (meg)fiatalodik pomlatiti [62b] 1. megver; 2. <jégeső>

leverpomlaviti [62d] összetör, összever pomleti [52a, -meljem] megőröl pomnožiti [62] megszoroz, beszoroz pomnja [1] gondosság, figyelem pomnjiv [25] gondos, figyelmes pomoći« [62] 1. megnedvesít; 2. (be-le)márt

pomoć [3e] 1. segítség, segély; brza ~ gyors segély; prva ~ első segély; pružanje prve ~i elsősegélynyújtás; biti na ~i segítségére van; biti neko-me od ~i segítségére van vkinek; u ~! segítség 1 dozivanje u ~ segély-kiáltás; priteći u ~ segítségére siet; zvati u ~ segítségül hív; 2. segély, támogatás; novčana ~ pénzsegély;3. stanica za hitnu ~ mentőállomás;4. (közm:) brza ~, dvostruka ~ kétszer ad, ki gyorsan ad

pomoći [50a, -ognem, foly pomagati 57, -ažem] segít, segédkezik; segít-ségére van; <anyagilag> támogat; to pomaže protiv više bolesti ez több betegség ellen használ; ništa ti to ne pomaže nem segít ez semmit rajtad; malo ~ a) {pl munkában) kisegít vkit; b) átv segít az ügy elin-tézésében; megtolja egy kicsit az ügyet; (szól:) ni rod, nipomozi bog se rokona se ismerőse; to je još i bože pomozi ez még megjárja/hagyján; (közm:) pomozi si sam, pa će ti i bog pomoći segíts magadon, az is-ten is megsegít; ~ se 1. segít ma-gán; 2. segítik egymást

pomoćni [25b] (nyelv is) segéd-; ~gla-gol segédige; ~ radnik segédmunkás; -ne trupe segédcsapatok

pomoćnica [le] 1. segítőtárs(nő), női segítség; kućna ~ háztartási alkalr mázott; 2. mgazd vendégoldal

pomoćnice [csak tb, 1] növ burgonyafé-lék

pomoćnik [6] 1. segítőtárs; ~ direktora igazgatóhelyettes; 2. segéd; lekarski ~ felcser; trgovački ~ kereskedőse-géd; 3. asszisztens

pomoću segítségévelpomodan [25, -dna] divat-, divatos;

-dni list divatlap; -dna roba divat-áru, divatcikk; trgovina -dnom ro-bom divatárukereskedés

pomodar [5e] divatbáb, gigerlipomodarka [lh] divathölgypomodreti [63, -rim] megkékülpomognem Id pomoćipomol: na ~u tega vminek láttára/lát-

határán/a közelében

pomoliti1 [62] kér; ~ se elmond imát; imádkozik

pomoliti2 (62, foly pomaljati 61] ki-nyújt, kidug; ~ glavu kroz prozor kidugja a fejét az ablakon; ~ se előhujik, felbukkan

pomor [5] 1. dögvész; 2. nagyszámú/ tömeges halálozás

pomorac [8a, birt -rca] 1. tengeri uta-zó; 2. tengerész

pomoranča | lg], pomorandža [lg] na-rancs

pomoriti [G2| 1. megöl, kiirt, kipusz-t í t ; ~ iedu szomján halaszt; 2. el-csigáz, elgyötör; ~ konje elcsigázza a lovakat; ~ se elfárad

pomorje 11<SJ lengermellékpomorski [25b] 1. tenger, tengeri; -ka

bitka tengeri csata; 2. tengerész, ten-gerészeti; -ka škola tengerészeti is-kola; tengerésziskola

pomorstvo | l ü | tengerészetpomost [5] 1. kövezet; 2. <pravoszláv

templomban) kóruspomostiti [ti21)j kikövezpompa [1] pumpa, parádé, fényűzéspompezan |25, -zna] pompás, parádés,

fényűzőpomračenje [18] 1. elhomályosítás, el-

sötétítés; 2. elliomályosodás; 3. csill fogyatkozás; ~Sunca napfogyatkozás

pomračiti [62] (csill, átv is) elsötétít, elhomályosít; ~ se 1. beborul, elsö-tétül, elhomályosodik; um mu se -čio elborult az elméje; 2. átv elko-morodik, elkomorul

pomrčati |63, -či] 1. elsötétül, meg-sötétedik, elsötétedik; -čao mesec elsötétedett a hold; 2. befeketít, besötétít

pomrčina [1] sötétség; (átv:) gusta ~ kao testo koromsötét

pomrčiti [62] 1. feketére fest; befeke-t í t ; 2. áthúz, kihúz, kitöröl

pomreti [49, -rem, foly pomirati 51, -rem] 1. sorra elhalátozik; kihal; 2. ~ za nečim sóvárog v majd meg-hal vmi után

pomrknuti [50, -nem, foly pomrkivati 60, -kujem] 1. elsötétedik; 2. ~ na koga szemével szigorúan int vkinek

Szerbhorvát —magyar

pomrkuša 434 ponicati poniéi 435 ponjavac

fenyegetően néz vkire, (hogy az vmit ne tegyen vagy ne mondjon)

pomrkuša [1] áll lappantyú; esti fecske; kecskefejő

pomrljati [61] összemocskol, bepiszkít; ~ se összemocskolja magát

pomrsiti [62a] 1. összezavar; 2. ~ komu račune keresztülhúzza vkinek számításait

pomrzeti [63, -zim] meggyűlölpomrznuti se [50, -nem se] befagy, meg-

fagypomučan [25, -čna] eléggé bajos/fárasz-

tó/nehézkespomučiti se [62] (egy kissé) fáradozikpomuljati [61] <szölőt> kisajtol, ki-

préselpomuljiti [62] iszappal feltölt; isza-

pot lerakpomumlati [61] morog, mormol, mo-

tyogpomusti [44, -üzem] megfejpomutiti [62b] zavarossá tesz; megza-

var; összeveszít; ~ sreću megzavarja a boldogságot; ~ se 1. <ég> bebo-rul; -utilo se vreme elromlott az idő; beborult; 2. meghasonlik, megzava-rodik; -utile mu se oči elsötétült előtte a világ; -utilo mu se pamet megza-varodott

pomutnja [1] zűrzavar, tévedésponačiniti [62] elrendez; ~se összeszedi

magátponadati se [61] čemu reménykedik

vmibenponaj- leg-ponajbliže legközelebb; egész közelbenponajbolje a legjobbanponajgore legrosszabbulponajlepši [26b] a legszebb(ek egyike)ponajmanje legkevesebb, a legkevésbéponajpre legelőször, leginkábbponajviše többnyireponakvasiti [62a] kissé benedvesít; ~

se kissé nedvessé válik; benedvese-dik

ponameštati [íil] 1. (egyenként) el-helyez; felállít; helyre tesz; elrendez; -stao je sve stolice elrendezte a széke-ket; ~ krevet megágyaz; megveti az ágyat; 2. berendez; ~ stan be-

rendezi a lakást; 3. alkalmaz; mun-kába állít; elhelyez; -stao je (u služ-bu) sve svoje rođake állásba helyezte valamennyi rokonát

ponaosob külön-külön, egyenkéntponapiti se [52, -ijem se] kicsit becsípponapred egészen elölponarasti [45, -stem] <gyerek> felnő;

<szárny> kinő; (átv.) tu su mu -sla krile (itt) szárnyai nőttek

ponasuti se [47, -spem se] megtelik; teletömi/teleszívja magát

ponašanje [18] magaviselet; svedodiba -nja erkölcsi bizonyítvány

ponašati se [61] viselkedik; on ume lepő de se ponaša tud szépen visel-kedni; prosto se ~ bárdolatlanul viselkedik

ponaticati [57, -iéem] sorra feltűz; <ruhát> sorra felakaszt; <kalapot> fejére tesz

ponavljač [7] 1. (osztály)ismétlő; 2. javítóvizsgás

ponavljanje [18] 1. (meg)ismétlés; 2. osztályismétlés

ponavljati (se) Iá ponoviti (se)ponedeljak [6a, birt -ljka], ponedeonik

[6], ponedeljnik [6] hétfő; u ~ hétfőnponegde itt-ottponekad néha-néha; nagy ritkánponeki [25] némely; ~ put némelykor,

néhányszorponemčiti [62] elnémetesítponestati [50b, 3. sz -ane, foly ponesta-

jati 54, 3. sz -je] 1. fogytán van; -staje mi snagu fogytán (van) az erőm; 2. -stao mu dah od uíasa elállt a lélegzete a rémülettől

ponešto [34] valamicskeponetl [44a, -esem] 1. magával visz;

2. elvisz; ponesi im ručak vigyél nekik ebédet; 3. godina ponela az év jó termést hozott; 4.fogan, meg-termékenyül; 5. odelo ga lepő po-nelo a ruha jól áll neki; ~ se 1. elbi-zakodik; 2. ~ se s kime a) összekap/ összezördül vkivel; b) pereskedik vkivel; c) versenyez vkivel

ponevideti se [63, -dim se] elkevélyedikponi [14b, birt -ija] póni lóponicati Iá poniknuti

ponići [50a, -iknem] Id poniknuti poniknuti 50, -nem, foly ponicati 57

-ičem] 1. kicsíráz; 2. fogamzik, tá mad, keletkezik; 3. átv felbukkan kinő a földből; 4. lesüti a szemét ponirati

[51, -rem] 1. <vízről> föld alá tűnik; 2. eltűnik; 3. átszivárog, behatol

poništaj [7] megsemmisítés, érvényte-lenítés

poništiti [62, foly poništavati 61] 1. megsemmisít; 2. eltöröl, hatálytalanít;

3. érvénytelenít; -štena marka lepecsételt bélyeg; ~ se 1. megaláz-

kodik; 2. hatályát veszti poništljiv [25] megsemmisíthető ponizan [25, -zna] 1.

alázatos; 2. megalázottponiziti [62a, foly ponizivati 60, -zu-jem] lealáz, megaláz; ~ se lealáz-kodik, megalázkodik poniznost [3f] alazatosság ponižavati [bi] lealaz, megaláz; ~ se

lealázkodik, megalázkodik ponize lejjebb, alacsonyabban ponižen [25] megalázott poniženje [18] lealázas, megalázás ponoć [3e] éjfél; oko ~i éjféltájban;

po ~/ éjfél után; u ~ éjfélkor ponoće [18] éjfél ponoćka [Ih] éjféli mise ponoćni [25bJ ejfeli ponoćnica [lc] ejfeli mise ponor [5] 1. (átv is) mélység, szakadék, örvény; í. az a hely, ahol a folyóvíz a föld alá tűnik ponoriti1 [02] alamerül, elsüllyed ponoriti2 [b2] megbolondul ponornica [lc] búvópatak; a föld alátűnő folyóvíz ponos1 [5] büszkeség ponos2 [5] hordardíj; a hordárnak fizetett pénzponosan [25, -sna] büszke ponosati [61] (pl gyereket) hordoz a

karjánponosit [25] büszkeponositi [b2] (pl ruhát) visel egy ideig ponositi se [b2] 1. büszkélkedik; t.

rég viselkedik Ponositost [3f] büszkeség

28*

ponošenje [18] büszkélkedésponošljiv [25] büszkeponova [1] 1. megismétlés, megújítás,

felújítás; 2. új holmi ponovac [8a, birt -vca] 1. <diákról>

ismétlő, bukott; 2. pótvizsgás oonovan [25, -vna] újbóli, újabb; újra történő, ismétlő; -vno biranje újra-választás; -vni ispit pótvizsga; -vno kalamljenjejcepljenje újraoltás; -vno naseljavanje visszatelepítés; -vno po-činjanje újrakezdés; -vna podéla svela a világ újrafelosztása; -vno uspostavljanje helyreállítás ponoviti [62d, foly ponavljati 61] 1. ismétel; 2. ~ razred megismétli az osztályt; osztályt ismétel; 3. új ruhát ad rá; ponovila je kćer odclom új ruhát vett a lányának; ~ se 1. megismétlődik; 2. ismétlésekbe bo-csátkozik; govornik se neprestano ponavlja a szónok állandóan ismét-lésekbe bocsátkozik; 3. új ruhája van; új ruhát kap; megújul ponovljiv |2.r)J (meg)ismételhető, reprodukálható ponovo újra

Pontije [18, li] Poncius; slati nekoga od -ja do Pilula Ponxiustól Pilátusig küldözget vkit ponton [;>J 1. ponton; hajójavításra

szolgáló dereglye; '{■■ poiitontlíd pontonski [2ób| ponton-, pontonos,hidász-; ~ most pontonhíd pontonjer [5e] kat hidász ponuda [1] krnalat, ajánlat; ~i(po-) traznja kmalat és Kereslet; podneti -du ajánlatot benyújt ponude [csak lb 1] betegnek vitt étel-italponuditi [62b, foly ponuđavati 61] 1. (pl vételre) (fel)ajanl; ~ usluge fel-ajánlja szolgalatait; 2. (meg)kínál; ~ koga vinom megkínál vkit Dorral; ~ koga da sedne vkit hellyel kínál; " se ajánlkozik ponuđač [7] kínáló, ajánlattevő ponukati [bl, foly ponukivati 60, -kujem] 1. rábeszél; 2. nógat ponjava [1] ponyva lonjavac [8a, birt -vca] kisebb takaró

ponjavlca 436 popišem popišmaniti 437 popraviti

ponjavica [le] ponyvácskaponjušiti [62] szimatol, szagolpoočim [5] mostohaapa, nevelőapapoodavno elég régenpoodjutriti se [62] reggeledik, (meg-)

virradpoodmaći (se) [50a, -aknem (se)] Id

poodmaknuti (se)poodmaknuti [50, -nem] elmozdít, el-

távolít, eltol; ~ se elmozdul, eltá-volodik

poodrasti [45, -stem] kissé felserdülpooholiti se [62] sokat képzel magárólpoopijati se [61] <alkoholtól> egymás

után becsíppoorati [51, -rem] felszántpoosobiti [62, foly poosobljivati 61]

megszemélyesítpooštriti [62, foly pooštravati 61] 1.

megélesít; 2. rosszabbít, súlyos-bít; 3. megerősít, (meg)szigorít

pop [9, tb -povi] l.pap, pópa; (szól:) neko voli ~a, a neko popadiju kinek a pap, kinek a papné; 2. kártya király; 3. áll ~zlatar/zuk cserebogár

popa [1, h] pap, pópapopabirčiti [62] összeböngész, össze-

tallózpopac [8a, birt -pca] tücsökpopadati1 [61] 1. sorra elesik: 2. lehullpopadati2 Id popasti2

popadija [1] papnépopak [6a, birt -pka] tücsökpopaliti [62] 1. leéget, összeéget; 2.

feléget, felgyújt; szól ~ mostove za sobom minden hidat feléget maga mögött

popara [1] 1. (zsíros) kenyérpép; 2. (átv.) skuvati nekome -ru borsot tör az orra alá

poparati [61] felfejt, felszakítpopariti [62] 1. leforráz; 2. megforráz;

3. felforral; párol; <-* se leforrázza magát

popas [5], popasak [6a, birt -ska] (reg-geli) legelő

popaskovati [60, -kuje] <marháról> reggeli legelőre megy

popasti1 [44, -asem] 1. <marhát> le-geltet; 2. lelegel

popasti2 [50c, -adnem, foly popadati

61] 1. ellep, belep; knjige je -ala prašina a könyveket belepte a por; 2. megrojian, megtámad, elfog; -ao me strah félelem szállt meg; -ale ga muke kínok lepték meg

popaša [1] 1. legelő; 2. legelőbér; 3. jog Iegeltetési jog

popašan [25, -šna] sóvárgópopaštiti se [62] 1. siet, iparkodik;

2. fáradságot vesz; igyekszikpopatosati [55, -ošem] bedeszkázza a

padlót; padlózpopečak [6a, birt -čka] parázson sült

húsdarabpopeći [46, -ečem] (egyenként) kisütpopeglati [61] kivasalpoperem Id popratipoperiti [62] (függőleges helyzetbe

hoz> felállít, felemel; ~ šatore felüti a sátrakat

popeti [48, -pnem] magasba emel; felemel, felvon; ~ se 1. felmászik; -eo se na brdo v na drvo felmászott a fára v a hegyre; 2. <láz> felszö-kik, felmegy; 3. átv ~ se kome na glavu fejére nő vkinek; -eo mi se na glavu elegem van belőle

popevati [61] 1. dalolgat; 2. dalol/éne-kel egyet

popevka [laf] dal, énekpopilica [Id] <személy> nagyivópopina [1, h] esetlen pappopipati [61] megtapogat, kitapogat,

megtapint; ~ puls megtapintja (vkinek) a pulzusát

popirača [1] mosogatónőpopirati Id popratipopis [5] 1. jegyzék, lajstrom, lista,

kimutatás; uneti u ~ nyilvántar-tásba vesz; 2. összeírás; ~ novaka katonai összeírás; újoncok összeírá-sa; 3. ~ stanovništva népszámlá-lás

popisati [55, -išem, foly popisivati 60, -sujem] összeír, leltároz; ~ stanov-ništvo összeírja a lakosságot

popisivač [7] összeírópopisivati Id popisatipopisni [25b] összeíró; -na komisija

összeíró bizottágpopišem Id popisati

popišmaniti se [62] <vételtől> eláll; kötelezettséget nem teljesít

popitati se1 [61] za što megtudakol vmit; tudakolódzik vmi után

popitati se2 [61] ápolja/gondozza ma-gát

popiti1 [52, -ijem] 1. (meg)iszik; ~ čašu kiüríti a poharát; nikad ni kapi više nije popio soha többet nem ivott; 2. eliszik; ~ svoje imanje elissza a vagyonát; 3.-beiszik, elnyel, beszív; zemička je popila mleko a zsemle beitta a tejet; átv ~ neč i ju k rv sz ív ja vk inek a vérét _

popiti2 [62d] pappá szentel; ~se pappá lesz

popjaniti [62] leitat, lerészegítpoplaćati Id poplatitipoplakati1 [57, -ačem] sír egyet; kissé

elsírja magátpoplakati2 [57, -ačem, foly poplakivati

60, -kujem] elmos, kiöblögetpoplašiti [62] 1. megijeszt; 2. meg-

riaszt; ~ se 1. megijed; 2. vissza-riad

poplat [5] talp; staviti ~e rnegtalpalpoplata [1] alamizsnagyűjtéspoplatiti [62b, foly poplaćati 61] l.meg-

fizet, kiegyenlít; 2. alamizsnát adpoplaveti [63, -vim] megkékülpoplavica [le] 1. <eső után) tócsa, po-

csolya; 2. erős felhőszakadáspoplaviti1 [62d] kékre fest; ~ se (meg-)

kékülpoplaviti2 [62d] ('átv is) eláraszt; rekaje

-vila dolinu a folyó elárasztotta a völgyet; svet je -vio trg a tömeg el-árasztotta a teret

poplenitl [62] 1. kifoszt, kirabol; 2. el-ragad, elrabol

poplesniviti [62d] megpenészesedikpoplesti [45, -etem, foly popletati 56,

-ećem] 1. <kosarat, hajat) (össze-) fon, (be)fon; 2. <harisnyát> megköt; ~ se 1. összekuszálódik, összefonó-dik; 2. zavarba jön; megzavarodik

poplet [5] 1. cserény; 2. čarape na ~ kötött harisnya

popletati (se) Id poplesti (se) popletica [le] kötésfajta

popleviti [62d] 1. (ki)gyomlál; 2. pely-váz, polyváz

poplinuti [50, -nem] kiárad poplivati [61] 1. egyet úszik; 2. elkezd

úszni popločati [61, foly popločavati 61]

1. kikövez; 2. csempéz poplućnica [1] mellhártya poplun [5] paplan popljeskatl [61 v 57, -ešćem] tapsbantör ki; elkezd tapsolni popljuvatl [60a, -ljujem] 1. leköp, rá-köp; 2. átv köp, fütyül (vkire); 3. átv megszégyenít, megaláz popljužnuti se [50, -nem se] elcsúszik,

megcsúszik popoditl [62b] padlóz popodne [24a, birt -eva] délután; celo ~

egész délután popodnevni |25b] délutáni; ~ konceratdélutáni hangverseny popola ketté, félbe, felesben; raseći ~ felébe/ketté vág; snositi troškove ~ felesben viseli a kiadásokat poponac [8a, birt -nca] növ kis szulák poponiže alantabb; még lejjebb popovac [8a, birt -vca] növ kakukkfű popovati [60, -pujem] 1. papi hivatást tölt be; papi szolgálatot teljesít; paposkodik; 2. átv papol, leckéztet popovinafl] 1. papi illeték; 2. papság;papi hivatás popovski [25b] papi popovstvo [10] papság poprasiti [62] beporoz; porral behint poprati [51a, -perem, foly popirati 51, -rem] 1. megmos; 2. <vásznat> beáztatpopratiti |02l>] 1. kikisér; 2. (el)kísér popratni |25b] kísérő; -no pismo kísérő-levél; ~ znak kísérő tünet popratnica [lc] kísérőlevél poprava [1] 1. (ki)javítás, helyesbítés,

helyreigazítás; 2. kibékítés popravak [6a, birt -vka] 1. kiigazítás,

helyreigazítás; 2. javítás popravdati se [61] 1. veszekszik; 2.

pereskedikpopravilište [18] javítóintézet popraviti [62d, foly popravljati 61] 1. (ki)javít; 2. helyreigazít, helyes-

popravka 438 popust popustiti 439 poravniti

bit; ~ greške helyesbíti a hibákat; 3. jóvátesz; ~ se (meg)javul; zdravlje sr znatno -vilo jelentősen javult az egészségi állapota

popravka [lag] 1. javítás; 2. helyre-igazítás

popravljač [7] 1- javító; 2. helyes-bítő, helyreigazító

popravljanje [18] 1. javítás; ~ zem-ljišta/tla talajjavítás; 2. javulás

popravljati (se) Iá popraviti (se)popravni [25b] javítható, javítási,

javító-; ~ ispit javítóvizsga; ~ troš-kovi javítási költségek; ~ zavod javítóintézet

poprečan [25, -čna] 1. kereszt-, haránt-; -čna greda keresztgerenda, haránt-gerenda; <templomé> -čna lađa kereszthajó; -čna ulica keresztutca; 2. közepes, átlagos; -čna cena átlag-ár; -čna visina középmagasság

poprečice harántpoprečke harántpoprečnica [1] 1. mat átló; 2. haj kor-

mánv(rúd)popreéivati Id popretitipopreko 1. haránt; uzduž i ~ hosszá-

ban és keresztben; sve je išlo ~ min-den balul ütött ki; 2. pogledati koga ~ haragosan/görbén néz vkire

popret [5] hamutakarta parázspopretatl [56, -eéem] <parazsat> hamu-

val eltakarpopreti [49, -rem] 1. megsemmisít,

tönkretesz; 2. törvény elé idéz/állítpopretiti [62b, foly poprećivati 60, -éu-

jem] kome čim megfenyeget vkit vmivel

popričati [61] egy kicsit elbeszélget, el-mesélget

poprikučiti se [62] közeledik, közelítpopriličan [25, -čna] eléggé nagy; meg-

lehetőspoprimiti [62d] elfogad, befogad; ~

običaj egy szokást felvesz; ~ oblik alakot ölt

popripaziti [62] egy kicsit vigyázpoprište [18] 1. színtér, küzdőtér;

2. átv (munka)terület; működési térpopritegnuti [50, -nem] 1. szorosabbra

fűz; 2. átv szigorúbbra fog

poprljati [61] bepiszkítpoprljiti [62] elperzselpoproéi [67, -odem] vmi mellett el-

megv/elhaladpoprositi [62a] (egy kicsit) kéregét,

koldulpoprostačHi se [62] elparlagiasodik, el-

durvulpoprsje [18] mellszobor, mellképpoprskati1 [61] 1. lefröcsköl; kola su me

- a l a a k o c s i b e v e r t s á r r a l ; 2. <fehérneműt> belocsol; 3. <evés-nél> bepiszkít

poprskati2 [61] megrepedezik, meg-hasadozik

poprsnuti [50, -nem] Id poprskati1

poprug [6] nyeregheveder, haslópopržiti [62] megpirít, megpörkölpopucati [61] 1. (átv is) megrepede-

zik); 2. ellöyöldöz, kilövöldöz; ~ sve patrone minden töltényét ellövöl-dözi; 3. átv megpukkad; ~ od smeha majd megpukkad a nevetéstől; oni će ~ od jeda, kad za to saznadu megpuk-kadnak a méregtől, ha megtudják

populacija [1] 1. lakosság; 2. népességpopularan [25, -rna] népszerű; -rne

cene megfizethető/mérsékelt árak; -rno predavanje népszerű előadás

populárisát! [55, -išem], popularizirati [61] népszerűsít

popularizovati [60, -zujem] népszerűsítpopularnost [3f] népszerűségpopuna [1] 1. betöltés; ~ radnih mesta

munkahelyek betöltése; 2. kiegé-szítés, bővítés, pótlás; 3. kat Ala-kulatoké) feltöltés

popuniti [62, foly popunjavati 61] 1. betölt, megtolt; 2. kipótol, kiegé-szít; 3. átv betölt; ~ prazno mesto betölti az üres állást; 4. kat fejtölt; alakulatot kiegészít; ~ se 1. kiegé-szül, bővül; 2. megtelik, feltöltődik

popunjeni [25b] feltöltött; -na kotlina feltöltött medence

popupiti [62] (ki)rügyezikpopuriti [62] 1. megsüt; 2. <ujjat>

megéget; ~ se megégeti magátpopust [5] (ár)kedvezmény, enged-

mény; ~ od 5% v petpostotni ~ öt-százalékos engedmény; ~ na vožnji

kedvezményes menetdíj; dati ~ engedményt ad

popustiti [62b, foly popuštati 61] 1. (le)enged; ~ od cene enged az árból; 2. <kantárszárat> megereszt; 3. (ki-) tágít, (meg)lazít, (ki)enged; ~ zavr-tanj meglazítja a csavart; ~ haljinu ruhát kibővít; 4. (átv is) (utána-) enged; pametniji popušta okos enged; ona je detetu previše popuštala túlsá-gosan szabadjára engedte a gyereket; 5. meglazul; zavrtanj je -tio a csavar meglazult; 6. megenyhül, (le)csill-lapodik; bolovi su -tili a fájdalmak enyhültek; bura popušta a vihar elül; oduševljenje popušta a lelkesedés alábbhagy; vetar je -tio a szél le-csillapodott; 7. rosszabbodik; vreme je -tilo az idő elromlott; -tilo zdravlje egészsége leromlott; 8. <tanulásban> hanyatlik; 9. átv <kötelék> meg-lazul; 10. -tila mu petlja od straha elfogta a félelem; ~se aláveti magát; engedelmeskedik, meghajol

popustljiv [25] engedékenypopustljivost [3f] engedékenységpopušiti [62] 1. <cigarettát> elszí; -šio

sam deset cigareta tíz cigarettát szí-tam el; 2. on -ši svoj mesečni dodatak elfüstöli v dohányra költi havi járulékát

popuštanje [18] 1. engedés, tágítás; 2. enyhülés, alábbhagyás; ~ napetosti a feszültség enyhülése

popuštati1 Id popustitipopuštati2 [61] sorra kibocsát/kien-

gedpopuštenik [6] 1. nem jól heréit (ló);

2. hízó ökör; göbölypoput [birt e] vmihez hasonlóan; mintpoputati [61] béklyóba verpoputni [25b] úti; ~ trošak útiköltségpoputnina [1] 1. <étel> útravaló; 2.

útiköltségpopuziyati Id popuznutipopuzljiv [25] sikamlós, síkospopuznuti [50, -nem, foly popuzivati 60,

-zujem] 1. megcsúszik; 2. átv megbotlik; ~ sa zdravljem egészségi-leg legyöngül

por [5] póréhagyma

i

pora [1] likacs, pórus; sa ~ma likacsos,porózus porába [1] használat; uputa

u način -behasználati utasítás porában [25, -bna] használatos, közhasználatúporabotati [61] dolgozgat porabotiti [62b] alárendel, alávet porad [birt e] végett porađa [1] egy fajta halászháló poradi [birt e] végett poraditi [62b] 1. dolgozik egy keveset v egy ideig; 2. elvégez; 3. fáradozik; ~ na tome da . . . azon fáradozik, hogy . . .poradovati se [60, -dujem se] 1. meg-örül; 2. ~ kome gratulál vkinek porađanje [18] 1. szülés; 2. átv (ne-héz) szülés; vajúdás porađati se W poroditi se poralija [1] agyagtál poramak [6a, birt -mka] <ingen> váll-

részporamenice \tb, 1] nadrágtartó poraniti [62] 1. korán felkel; 2. korán elindul; 3. előleget vesz a házasságra porano nagyon korán porast [5] 1. növés; 2. növekedés, szaporodás; ~ proizvodnje a termeié? növekedése; ~ stanovništva a lakosság növekedése/szaporodása; 3. <árban, értékben) emelkedés; ~ íivotnog standarda az életszínvonal emelkedése

porasti [45, -tem] 1. megnő; kako ste -sli! hogy megnőttetek/ 2. <ár, víz) emelkedik porašati Id porositi poratni [25b] háború utáni poravnanje [18] 1. kiegyenlítés, (ki-) egyengetés; 2. jog megegyezés, kiegyezés; 3. kat igazodás poravnati [61] 1. kiegyenlít, kiegyenget, elegyenget, kiegyenesít; ~ račun számlát kiegyenlít/kifizet; 2. átv kiegyeztet, elsimít, elegyenget, elhá-rít, kiegyenlít; ~ nesporazum elsimít egy félreértést; ~ se egyezségre lép; kiegyezik, megegyezik poravniti [62, foly poravnjivati 60, -njujem] (ki)egyenget, kiegyenlít

poraz 440 poremećaj poremećenje 441 Porta

poraz [5] 1. vereség; pretrpeti ~ vere- i sćget szenved; 2. balsiker, bukás; j ~ seljačkog ustanka a parasztháború bukása

porazan [25, -zna] lesújtó, leverő, le-hangoló; -zna kritika lerántás; rossz-indulatú kritika; -zne vesti lesújtó hírek

porazapinjati [54, -njem] 1. <sátrat> kifeszit; 2. kiegyenesít, kisimít; <b('írt> kinyújt

porazbacati [61] szétdobálporazbijati [61] sorjában széttör, össze-

tör, összezúzporazbolevati se [61] egyik a másik

után megbetegszikporazgovoriti [62, foly porazgovarati i

61] elbeszélget; ~ se elbeszélgetnek egvmásközt

poraziti [62a, foly poražavati 61] 1. le-győz, lever; 2. átv lesújt, lever; la me je vest -žila ez a hír lesújtott en-gem

porazmestiti [62b] elrendez, elhelyezporažavajući [26] nyomasztó, lesújtóporažavati hi porazitiporažen [25] 1. legyőzött; 2. átv le-

tört, levertporaženost [3f] levertségporcelán [5] Id porculanporcija [1] 1. adag, fejadag; 2. tört

adó; 3. kat csajkaporculan [5] norcelánpordati [61] 1. megrozsdásodik; 2.

<betegségtől> legyengül; 3. átv (erkölcsileg) megromlik, elromlik

porebarke rézsűt, oldalt, oldalvástporebrica [1] 1. lejtő; 2. oldalas; 3.

mellhártyaporebrina [1] (húsipari termék) olda-

lasporečje [18] folyómellekporečkati se [61] összeszólalkozikporeći [46, -ečem, foly poricati 57,

-ičem] 1. eltagad, letagad, megta-gad; 2. visszavon; rekoh pa porekoh mondtam, majd visszavontam; ~ se 1. letagad; 2. ellentmondásba kerül

pored [birt e] 1. mellett; on sedi ~ mene melletterr ül; / ~ svega és minda-

mellett; ~ toga emellett; ~ toga što amellett hogv; 2. képest; ja sam n i š t a ~ t e b e h o z z á d k é p e s t semmi vagyok; 3. mellé; on sede ~ mene leült mellém; 4. ~ ostalog azonkívül, azonfelül; 5. ~ svega toga mindazonáltal; mégis; nem kevésbé

poredak1 [6b, birt -tka] 1. rend, nagy-ságrend, elrendezés; bojni ~ csata-rend; javni ~ közrend; 2. állami/ társadalmi rend; postojeći ~ a fenn-álló rend(szer)

poredak2 [25, -tka] elég ritkaporedan [25, -dna] 1. hiányos, szűkös;

2. ~ cövek átlagemberporedba [ l f ] (össze)hasonlításporedbeni [25b] összehasonlító; -na

gramatika összehasonlító nyelvtan; ~ stepen középfok

porediti1 [62b, foly poredati 61] 1. sorba rak/állít; 2. felsorol, elszámlál; ~ se sorba áll

porediti2 [62b, foly poređivati 60, -đujem] összehasonlít, összevet; to se dvoje ne može ~ ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani; ~ se össze-hasonlít; összeméri magát; ne -dim se s njim nem hasonlítom magam hozzá

poredo egymás mellettporedom sorban; egymás utánporedati Id porediti1

poređenje [18] 1. hasonlítás; 2. ha-sonlat; 3. nyelv fokozás

poređivati (se) Id porediti2 (se)poregivati [60, -gujem] (átv isj mo-

rogporeklo [16] 1. eredet; ~ mađarskog

naroda a magyar nép eredete; 2. származás; ~ íoveka az ember szár-mazása; ~m iz Beograda belgrádi származású/születésű

poreknuti [50, -nem] Id porećiporemećaj [7] 1. zavar, rendbontás,

'rendetlenség; ~ svesti öntudat-zavar; umni ~ v ~ urna elmebaj, elmezavar; ~ u prometu forgalom elakadása; torlódás; ~ na radiju rádiózavarás; ~i u sunčanom sis-temu naprendszeri zavarok; 2. geol

eltolódás, csuszamlás, vetődés poremećenje [18]< Id poremećaj 1. poremetiti [62b] 1. megbont, megza-var; ~ mir zavarja a nyugalmat; 2. ~ zdravlje tönkreteszi/megrontja az egészséget; 3. önje -tio megzava-rodott, megbomlott, megháborodott; ~ se megromlik, meghasonlik, megháborodikporenuti [50, -nem] űzőbe vesz porenje [18] bontás poreski [25b] adó-; ~ obaveznik adófizető, adóalany; ~ prihodi adóbevétel; -ka uprava adóhivatal poretka Id poredakporevati [54, -vem] kibuggyan, előtörporeveniti se [62] összeadják a pénztporez [5] adó; ~ na prihod jövedelem-

adó; ~ na rad munkaadó; udariti ~ na nešto megadóztat vrnit; adót ró ki vmire;izjava o ~u adóvallomás; oslobođen od ~a adómentes

poreza [U Id porezporeza«1 [55, -ežem, foly porezivati 60,

-zujem] 1. (meg)vág; 2. kiszab; ~ se megvágja magát

porezati2 [55, -ežem, foly porezivati 60, -zujem] adót kivet

porezni [25b] adó-; ~ obveznik adóköte-les; -na stopa adókulcs; ~ ured adó-hivatal

poreznik [6] adószedőporezovnik [6] adófizetőporibljavanje [18] haltelepítésporicanje [18] 1. tagadás; 2. szó-

visszavonásporicati Id porećiporiluk [6] póréhagymaporinuće [18] (hajó) vízre bocsátás(a)porinu« [50, -nem, foly porivati 61] 1.

(el)taszít, meglök; 2. ~ lađu vízre bocsát hajót

poriti1 [62] felbont, felfejtporiti2 [52, -ijem] beás, elásporiv [5] 1. törekvés; 2. erős mozdu-

latporivati Id porinutiporket [5] barhentporketni [25b] barhent-; -na haljina

barhentruhaporobiti [62b, foly porobivati 60, -bu-

jem, porobljivati 60, -ljujem] 1. ki-rabol, megkárosít; 2. rabságba hur-col; ~ se foglyul esik

poročan [25, -čna] bűnös, vétkes, rom-lott

poročnost [3f] bűnösség, romlottságporod [5] 1. szülés; 2. születés; 3. új

nemzedék; utánpótlásporodica [le] család; član -ce családtag;

glava -ce családfőporodični [25b] családi; ~ život családi

életporodilište [18] szülőotthonporodilja [1] gyermekágyas asszonyporodiljni [25b], porodiljski [25b] szü-

lési, gyermekágyi; -nagroznica gyer-mekágyi láz

poroditi [62b, foly porađati 61] 1. szül; -dila kćer leányt szült; 2. szülést levezet; világra segít; szülésnél segít; 3. terem; termést hoz; ~ se 1. meg-babázik, szül; 2. megszületik; 3. keletkezik, létrejön; -dila se sumnja gyanú támadt

porođačiti se [62] rokonságba kerül vkivel

porođaj [7] szülés; ~ pre vremena kora-szülés; dom za ~ szülőotthon

porođajni |25b] szülési; -na groznica gyermekágyi láz; -ne muke vajúdás; szülési fájdalmak; -na vodka mag-zatvíz

porogobatiti se [62b] (a rend) megbom-lik; szétzilálódik, megrongálódik

porok [6] bűn, hiba, fogyatkozás, fo-gyatékosság

poroniti |62| alámerülporosica [ l e ] szitáló/permetező esőporositi [62a, foly porašati 61] 1. <eső>

permetez, szitái; 2. beharmatoz, be-permetez

porota [1] esküdtszékporotni [25b] esküdtszéki, esküdt-;

~ sud esküdtszékporotnik [6] esküdtporozan [25, -zna] likaesos, pórusosporožiti se [62] napszúrást kapporožje [18] pányvaporta [1] templomudvarPorta [1] tört <a török császári udvar)

Porta

portal 442 posao posastavljati 443 posije

portal [5] 1. ép díszes főbejárat; por-tál; 2. főbejárat a templomba

portfelj [7] 1. pénztárca; 2. aktatáska, irattáska: 3. (miniszteri) tárca

portir [5e] portásportret [5] arckép, portré; szoborportré;

slikanje ~a arcképfestészetportretist [5], portretista [I, ft] portré-

festő, arcképfestőPortugalac [8a, birt -Ica] portugál férfiporub [5] szegélyporubiti [62d, foly porubljivati 60, -lju-

jem] beszeg, szegélyezporučati [61] 1. egy keveset ebédel;

2. megeszik; egy keveset eszikporučen [25] (meg)rendelt; ~o odelo

(mérték után) rendelt öltöny; doći kao ~ (úgy jön,)mintha megrendel-ték volna ; kapóra jön

poručllac [8c, birt -ioca] 1. üzenő; 2. megrendelő

poručiti [62, foly poručivati 60, -čujem] 1. üzen; nemam što da mu -čim nincs mit üzennem neki; -čio sam po njega hivattam őt; üzentein érte; ~ komu da dođe hivattam; 2. rendel; ~ jelo megrendeli az ételt; 3. értesít; -čeno mu je da úgy értesítették, hogy

poručivanje [18] 1. üzenés; 2. rendelésporučivati Id poručitiporučnik [6] hadnagyporudžbenica [lc] megrendelőlapporudžbina [1] (meg)rendelćs; po -ni

megrendelésreporuga [la] gúnyporuganje [18] gúnyolásporugati se [61, foly porugivati se 60,

-gujem se] 1. gúnyol; ~ kome vkit kigúnyol; 2. tréfál

porugljiv [25] gúnyolódóporugljivac [8a, birt -vca] gúnyolódóporuk [6] kezes, szavatolóporuka [la] 1. üzenet; 2. rendelésporulik [6] metélőhagymaporumeneti [63, -nim] elpirul; ~ od

stida szégyenében elpirulporumeniti [62] bepirosítporušiti [62a] eloroszosít; ~ se eloroszo-

sodikporušiti [62] 1. lerombol, lever; 2. ~

zdravlje tönkreteszi/megrontja az

egészségét; 3. ~ čije nade megsem-misíti v semmivé teszi vkinek remé-nyeit; ~se 1. beomlik, beszakad, le-dől, rombadől; 2. tönkremegy

poružiti [62] összeszidporužneti [63, -nim] elrútul, megcsú-

nyulporužnjatl [61] 1. elcsúfít, elcsúnyít;

2. megcsúnyul, elrútulporvati [51, -vem] birkózásra bíztat/

késztet; ~ se 1. (meg)birkózik; 2. birkózni kezd

posad ezentúlposada [1] 1. kat helyőrség; 2. haj

legénység, személyzetposaditi [62b, foly posađlvati 60, -đu-

jem] 1. <növényt> ültet; ~ drvetem befásít; 2. ültet, helyez; ~ koga na konja felültet a lóra vkit; ~ koga na presto trónra ültet vkit; domaćin ga posadi u začelje a házigazda az asz-talfőre ülteti; 3. leültet; ~ dete le-ülteti a gyereket; ~ se leül

posagnutl [50, -nem] lehajt egy kicsit; ~ se lehajol egy kicsit

posahnuti [50, -nem] 1. egy ideig szá-—rad; 2. elszáradposakriti [52, -ijem./o/y posakrivati 61]

egyik holmit a másik után eldug-dossa/elrejtegeti; ~ se egymás után elbújnak

posatnce egyenkéntposan [25, -sna] böjtös, böjti, zsírtalanposao [9c, birt -$\a,tb -slovi] 1. munka;

bez posla munka nélkül; prihvatanje posta munkavállalás; dati se na ~ dolgozni kezd; zadati nekome posla a) sok munkát ad vkinek; b) sok fáradságot okoz vkinek; 2. üzlet; putovati poslom üzletileg utazik; zaključati ~ egy üzletet leköt; 3. ügy; državni poslovi áHamügyek; ministar spoljnih poslova külügy-miniszter; otpravnik poslova ügy-vivő; 4. dolog; ima mnogo posla sok dolga van; kako idu poslovi? hogy mennek a dolgok? otići ne svršivši~ dolgavégezetlenül elmegy; mešati se u tuđ ~ más dolgába üti az orrát; gledaj svoja posla saját dolgaiddal törődj; to nisu čista posla ez nem

tiszta ügy/dolog; mani se ćorava posla ne ártsd magad (ilyen) sötét ügyekbe/dolgokba; mangupska posla csínytevés, kópéság; to su ženska posla ez (tipikusan) női dolog; neću s tim ljudima da imam posla nem akarom, hogy valami közöm legyen ezekhez az emberekhez; 5. ne valja t i ~ nem jól tetted

posastavljati [61] összeállít, összeszerelposatl [54, posem] 1. egy ideig szopik;

szopogat; 2. szoptatással táplálposavetovati [60, -tujem] nekoga ta-

nácsot ad vkinek; ~ se tanácsko-zik

poseban [25, -bna] 1. különleges, kü-lönös, rendkívüli, sajátos; 2. egyes; 3. önálló, külön-; -bno izdanje külön-kiadás; -bni otisak külön(le)nyomat; -bni voz különvonat

posebice, posebno különposebnik [6] magánember, magánzóposeći1 [50a, -égnem] Id posegnutiposeći2 [46, -ečem] 1. lekaszabol, le-

mészárol; 2. <erdőt> levág, kivág, ledönt, irt; ~ šumu kivágja az er-dőt; 3. megvág, megsebesít (kés-sel); 4. szétver a harcban; 5. útv posekao me je alaposan kikészített/ tönkretett; ~se 1. megvágja magát; ~ se po prstu megvágja az ujját; 2. s nekim <karddal> összeverekszik vkivel; párbajozik vkivel; 3. útv megjárja; baj éri

posećivati Id posetitiposed [5] 1. birtok, tulajdon; držanje

u ~u birtoklás; uzeti što u ~ bir-tokba vesz vmit; 2. (föld)birtok

posedak [6b, birt -etka] falusi ifjúság összejövetele (téli) estéken; fonó

posedati1 [61] birtokolposedati2 [61] 1. (egyik a másik után)

leül, helyet foglal; 2. (egyenként) leültet, elhelyez; helyet kijelöl; 3. ~ konja lóra száll/ül

posedeljnik [6] fogadónap posedeti1 [63, -dim] 1. <társaságban> ül (egy keveset); elüldögél; 2. várakozik posedeti2 [63, -dim] megőszülosedlica [le] nyeregheveder, csótár

posednik [6] 1- birtokos, tulajdonos; ~ kuće háztulajdonos; 2. földbir-tokos; veliki ~ nagybirtokos

posednuti [50, -nem] 1. <területet> megszáll; 2. <lóra> felül

posedovanje [18] birtoklásposedovati [60, -dujem] birtokolposegnuti [50, -nem, foly posezati 55,

-ežem] 1. za tim nyúl vmi után v vmihez; 2. ~ na što (rukom) rá-teszi a kezét vmire; megkísérel vmit eltulajdonítani; 3. ~ na koga (ru-kom) kezet emel vkire; 4. (el)indul vmerre; ~> se ütésre emeli a kezét

posejati [54, -jem] bevet, elvetposek1 [6] 1. télre vágott disznó/

szarvasmarha; 2. durva őrlésposek2 [6] vérfürdő, öldöklésposeka [ la ] vágó kartl

posekotina [1] (bc)vágás; vágott sebposele 1. mostantól (kezdve); 2. a

jövőben, ezentúlposelica [le] kis falu; tanya, településposelo [16] baráti összejövetelposeljačiti [62] clparasztosít; ~ se el-

paraszfosodikposepce külön(osen)posesivan [25, -vna] nyelv birtokos;

-vna zamenica birtokos névmásposestl [50c, -sednem] 1. <területet>

megszáll; 2. <l<>ra> felülposestrima [ I ] választott leánytestvér;

hites barátnő; testvéri barátnőposestrimu) |'02d], posestriti [62] <nőt>

választott/hites testvéréül fogadposestrimski [25b]: ~ zavod testvér-

intézc-t; fiókintézetposeta [1] 1. látogatás; ici komu u -tu

meglátogat vkit; látogatóba megy vkihez- 2 lekarska ~ orvosi láto-gatás- 3. látogató, vendég; danas imamo -tu ina vendégünk van

posetilac [8c, birt -ioca] látogató posetiti [62b, foly posećivati 60, -čujem] 1. (meglátogat; 2. posećivati preda-vanja látogatja az előadásokatposetnica [lc] névjegyposev [5] vetésposezanje [18] nyúlás vmi utánposezati Id posegnutiposije [csak tb 1] korpa

posllazltl 444 poslednik poslednji 445 posmrtnlca

posilaziti [62] egymás után lemegy/le-száll

posiliti se [62] 1. elhatalmasodik; 2. szájhősködik, elhenceg

posilni [fn, 25b] kat, rég tisztiszolgaposlnak [6a, birt -nka] fogadott fiúposiniti [62, foly posinjavati 61] fiává

fogadposipač [7] 1. <a tinta felszárítására)

porzó; 2. porzótartóposipati (se) Id posuti (se)posiriti [62] túrósít; ~ se megtúróso-

dikposiroteti [63, -tim] 1. megárvul; ár-

vaságra jut; árván marad; 2. elsze-gényedik

poslsati [55, -išem] 1. egy ideig szop; elkezd szopni; 2. felszív, beszív; ~ s majčinim mlekom az anyatejjel szívja magába

positan [25, -tna] elég apróposjahati [57, -jašemo] leszállnak

egymás után a lórólposkakati [57, -ačem] 1. felugrál (egy-

más után); 2. <hajóról> bukdácsol; 3. ~ konja ugratja a lovat

poskakivao [7] szökdécselőposkakivati [60, -kujem] ugrándozik,

szökell, szökdécselposkapati [58, -pije v 61] elpusztul;

~ od gladi elpusztul az éhségtőlposkidati [61] (egyiket a másik után)

leszed; levesz; ~ cipele leveszi a cipőjét

poskikivatl [60, -kujem] fel-felkiált, sivalkodik

poskitati se [56, -ićem se v 61] kóborlás-nak adja magát; kóborol

posklanjati [61] (egyiket a másik után) elrak, eltesz

poskočica, poskočnica [lc] táncdal, táncposkočiti [62] 1. felszökik, felugrik;

2. átv <ár> felszökikposkok1 [6] felugrás; felpattanásposkok2 [6] áll homoki vipera; szarvas-

viperaposkoriti [62] siettet, sürgetposkoro nemsokáraposkorupiti [62d] 1. leönti tejföllel;

2. lefölöz; ~ se <tenger> fodrosodik, fodrozódik

poskup [25] elég 'drága poskupeti [63, -pim] megdrágul poskupiti [62d, foly poskupljivati 60,

-ljujem] 1. felemeli az árakat; meg-drágít; 2. megdrágul

poskupsti [47, -kubem] kitép; ~ se <tollról> kihull

poskura [1] ostyaposlab [25] gyengécskeposlagati [57, -ažem] felrakosgatposlanica [lc] 1. nyílt levél; 2. pol

jegyzék; 3. vall episztola, pásztor-levél; apostolske -ce apostoli leve-lek

poslanik [6] 1. képviselő; országgyű-lési képviselő; narodni ~ népkép-viselő; 2. követ, küldött; papin ~ pápai követ; nuncius; 3. küldönc, hírnök

poslanstvo [16a] 1. követség; sekretar -va követségi titkár; 2. küldöttség

poslastica [lc] csemegeposlastičar [5e] cukrászposlasticama [1], poslastičarnica [lc]

cukrászdaposlati [54a, pošljem v pošaljem, foly

pošiljati 54, -ljem] 1. (el)küld; ~ robu elküldi az árut; ~poštom postán küld; ~ natrag visszaküld; -ao sam ga kući hazaküldtem (őt); ~ koga na onaj svet elküld a másvilágra vkit; 2. ~ po koga elküld vkiért; ~ po lekara orvosért küld

poslaveniti [62] elszlávosít; ~ se el-szlávosodik

posle1 [birt e] után, múlva; önje došao ~ tebe (ő) utánad jött; ~ pola časa (egy) félóra múlva

posle2 azután, később; pre ili ~ előbb vagy utóbb

posledak [6b, birt -tka] 1. vég, be-fejezés; čuvati za ~ végére tartogatja a javát; 2. következmény

posledica [lc] következmény; poveza-nost uzroka i ~az okok és okozatok láncolata

posledični [25b] 1. vminek eredmé-nyét/következményét jelző; 2. nyelv következményes; -na rečenica követ-kezményes mondat

poslednik [6] jog utód

poslednji [26] 1. utolsó; -nje počasti végtisztesség; ~ put utoljára; zadati ~ udarac megadja a kegyelemdöfést; to mi je -nja briga kisebb gondom is nagyobb; 2. utóbbi poslen [25] 1. tevékeny, agilis; 2. munka-; ~Í dan munkanapposlenica [lc] dolgozó nőposlenik [6] dolgozó emberposlenost [3f] tevékenység, szorgalomposlepeti [63, -pim] (egyik a másik

után) megvakulposlepiti [62d] megvakítposlepodne [24a, birt -eva] délután;

ostaću kod njega ćelo ~ nála maradok egész délutáti

posleratni [25b] háború utániposletati [56, -eéemo] (egyik a másik

után) leszáll, lerepülposlodavac [8a, birt -vca] munkaadóposloprimac [8a, birt -mca] munka-

vállalóposlovati [60, -lujem] 1. dolgozik;

2. üzleteket csinál/kötposloveniti [62] elszlávosít; ~ se el-

szlávosodikposlovica [lc] közmondásposlovičan [25, -čna], poslovički [25b]

közmondásosposlovni [25b] üzleti, ügy-; ~ cövek

üzletember; ~ prijatelj v -na stranka üzletfél, ügyfél; ~ red ügyrend

poslovnica [lc] iroda, üzlet(ház)poslovnik [6] 1. ügyrend, rendtartás;

rég <parlamentben> házszabály; 2. üzleti könyv

poslovođa [1, /!] munkavezető, üzlet-vezető

poslovodstvo [16] ügyvitelposluga1 [la] személyzetposluga2 [la] 1. kiszolgálás, felszol-

gálás; zajedno sa -gom kiszolgálással együtt; 2. kölcsön; uzeti na -gu kölcsönvesz

posluh [6c] 1. figyelem, meghallgatás; 2. szófogadás, engedelmesség, enge-delmeskedés

poslušan [25, -šna] engedelmes, szó-fogadó

poslušati [61] 1. koga szót fogad vki-nek; hallgat vkire; 2. odafigyel,meg-

hallgat, végighallgat; 3. hallgatód-zik, fülel; 4. egy ideig figyel poslušnik [6] szófogadó, engedelmes poslušnost [3f] engedelmesség poslužavnik [6] tálca poslužitelj [7] (hivatali) szolga poslužiti (02, foly posluživati 60, -žujem] 1. felszolgál, kiszolgál; ~ kod stola felszolgál az asztalnál; 2. megvendégel, megkínál; čime mogu ~? mivel szolgálhatok? 3. átv szolgál; on može da -ži za ugled mintának szolgálhat; to može da mu -ži za čast ez dicsőségére szolgálhat; ova mi je knjiga dobro -žila ez a könyv jó szolgálatot t e t t nekem; ~ se 1. kiszolgálja magát; molim vas -iite se! kérem, vegyen ! 2. él vmivel; ~ se prilikom kihasználja az alkalmatposluživanje [ IS] felszolgálás posluživati (se) Id poslužiti (se) posmatrač [7] 1. megfigyelő; 2.

szemlélő, néző posmatrački 125b] megfigyelő-; ~ stav

megfigyelő álláspont posmatračnica [lc] megfigyelőhely; kat

megfigyolöállásposmatralac [8c, birt -raoca] megfi-

gyelőposmatranje |18] 1. <betegről> meg-

figyelés; biti na -nju megfigyelés alatt áll; 2. szemlélés; način -nja nézet, szempont, felfogás

posmatratl |61] 1. (meg)figyel, vizsgál, tanulmányoz; ~ zvezde vizsgálja a csillagokat; 2. szemlél, néz; ~ stvari sa višeg gledišta magasabb szemszögbői szemléli a dolgokat posmicati [57, -ičem] sorra megöl;

szétverposmollti |()2] bekátrányoz, beszurkoz pnsmread \lb 21] utószülöttek posmrče [21, birt -eta] utószülött posmrtni [25b] 1. halotti; ~ govor v -no slovo halotti beszéd; -na koračnica gyászinduló; ~ ostaci földi maradványok; 2. hátrahagyott,posztumusz; -no dele utószülött;-na dela posztumusz művek posmrtnica [lc] gyászjelentés

posmrtnina 446 postán postanak 447 postolnjak

posmrtnina [1] halottpénz; temetésiköltségek posmucati se [61]

csatangol, ténfereg,kóborol posni [25b] böjti, böjtös;

~ daniböjtös/böjti napok; böjtnapok; -nojelo böjti étel posnik [ö] böjtölő

posnimati [61] 1. (egyiket a másikután) leveszi; 2. egyik fényképet amásik után készíti; (egymás után)fényképez posniziti [62a] 1. lejjebb

tesz egy kicsit;2. átv leszállít, csökkent posokoliti [62] felbátorít posoliti [62] 1. besóz; 2. megsóz pospa[l] 1. hintőpor; 2. vaspor vasreszelék pospadati [61]: ~ s nogu od silnog

umora alig áll a lábán a fáradtságtól pospan [25] almos; biti ~ álmos pospanac [8a, biri -nca] álomszuszék pospanica [ld] <nőről> álomszuszék pospanko [14a] álomszuszék pospati [64, -spim] 1. sorra elalszik;2. alszik egyet pospavati [61] alszik egyet pospešan [25, -šna] 1. kedvező, hasznos; 2. gyors pospešiti [o2, foly pospešivati 60,

-šujem] siettet; ~ se siet pospešnica [le] 1. sürgetés, unszolás;

2. sürgető levél; sürgetés pospraviti [62d, foly pospravljati 61]

(egymás után) elkészít, megcsinál,elrendez; rendbe/sorba rák posprdan

[25, -dna], posprdljiv [25]gúnyos, gúnyolódó, csufolkodó

pospremanje [18] takarítás; veliko ~nagytakarítás pospremati [61],

pospremiti [62d] 1.rendbe hoz; kitakarít; ~ krevetbeveti az ágyat; ~ sobu kitakarítjaa szobát; ~ stol leszedi az asztalt;2. előkészít, elkészít posramiti [62d]

megszégyenít; ~ semegszégyenül posrbiti [b2d, foly

posrbljavati 61] (el-)szerbesít; ~ se (el)szerbesedik

posrbljavanje [18] 1. elszerbesítés; 2.elszerbesedés

] posrbljavati (se) ld posrbiti (se) posrebrenar [5e] ezüstöző posrebriti [62, foly posrebravati 61]megezüstöz; ezüsttel bevon posred [birt e] 1. közepén; ~ polja a mező közepén; ~ srede kellős köze-pén/közepébe; 2. ~ njih vkik közt; vkik társaságában; ~ gomile a tö-megben; 3. közepetteposredan [25, -dna] 1. közép-, középső;

2. közvetett; -dni porez közvetett adóposrednički [25b] közvetítő; -ka trgo-

vina közvetítő kereskedelem; -ka uloga közvetítő szerep; ~ ured köz-vetítő iroda

posrednik [6] közvetítőposredništvo [16] közvetítésposrednost [3f] közvetettségposredovati [00, -dujem] közvetít,

közbenjárposredstvom [birt e] által, segítségével,

útjánposrkati [57, -rčem, foly posrkavati 61]

felszürcsöl, felhörpint; ~ do dna fenékig üríti; on je svu mudrost -ao nagy kanállal ette a bölcsességet

posrnuti [50, -nem, foly posrtati 56, -rčem] 1. megtántorodik, tántorog; rosszul lép; félrelép, megbotlik; 2. leesik, lezuhan; 3. átv lankad, gyengül; 4. átv megbotlik; i guska katkad na ledu posrne a lónak négy lába van, mégis megbotlik

posrtaj [7] 1. hibás lépés; botlás, meg-tantorodás; 2. átv felrelépés, botlás

posrtati ld posrnutipost [9, tb -tovi] bojt; časni/veliki ~

nagyböjtpostaja [1] állomás, állomáshely; auto-

busna ~ autóbuszmegálló; granitna ~ határóiallomás

postajanje [18] keletkezéspostajati1 [64, -stojim] egyet áll; áll-

dogálpostajati2 ld postatipostajkivati [bO, -kujem] meg-megállpostakliti [b2] 1. beüvegez; 2. üveggé

változtatpostament [5] (szobor)talapzat, pie-

desztálpostán [25, -sna] böjtös, böjti, zsírtalan

postanak [6a, birt -nka] 1. keletkezés, ~ sveta a világ keletkezése; 2. ki-alakulás; ~ gradova a városok ki-alakulása

postanje [18] 1. keletkezés; 2. fenn-állás, létezés; od -nja sveta a világ fennállása óta poštar [25] öreges

postarati [61] megöregít, megvénít,öreggé tesz; brige su ga -ale a gondokmegöregítették; ~ se 1. megvénül,megöregszik; 2. gondoskodikpoštare« [63, -rim] megöregszikpostariji [26] 1. elég öreg; 2. öregespostariti [52] 1. megvénít, öregít;öreggé tesz; 2. megvénül, megöregszik; ~ se megöregszikpostat [3(c)] <sáv, amelyen a kapásokv kaszások egyszerre végigmennek), isor, kaszarend

postati [54, -nem, foly postajati 5-jem] 1. keletkezik; 2. lesz; válikvmivé; ~ ubicom čijom vkinekgyilkosává válik

postava [1] 1. bélés; ~ od krzna szőrme-bélés; 2. párlatfogó (edény) postaviti [62d, foly postavljati 61] 1. at(ki)bélel; 2. feltesz; ~ kaPu na glavu felteszi a sapkát a fejére; átv ~ pitanje kérdést tesz fel; 3. állít, tesz, helyez, felállít; ~ mašinu felállít egy gépet; ~ spomenik szobrot/emléket állít; ~ stražu őrséget állít fel; ~ koso ferdére állít; ~što na mesto helyére tesz/visz vmit; 4. ~ sto asztalt terít; 5. átv felállít, kitűz; önje -vio to načelo ezt az alapelvet állította fel; ~ sebi cilj célt tüz maga elé; 6. feltesz, feltételez; -vimo daje on dobar čovek tegyük fel, hogy ő jó ember;7. kinevez; ~za sekretara kinevez titkárnak; ~ se 1. (be)áll, odaáll; ~ se u red sorba áll; ~ se u redove sorfalat áll; 2. átadja magát (vminek); šio SÍ SÍ hudoj volji -vio? miért adod át magad a rossz kedvnek? postavka [lag] 1.feltevés, feltételezés;

2. irányelv, tétel, tézis postavljati (se) ld postaviti (se) postelja [1] ágy; samrtnička ~ halálos

ágy; namestitijraspremiti -lju meg-ágyaz; ágyat vet; čuvati -Iju ágyban marad; az ágyat nyomja; beteg

posteljica [le] l.ágyacska; 2. orv méh-lepény; 3. műsz fészekágy(azat)

posteljina [1] ágynemű; promeniti -nu ágyat húz; ágyneműt vált

postepen [25] fokozatospostezati [55, -ežem] (egyiket a másik

után) meghúz, megszorít, megcsavarpostići [50a, -ignem] ld postignutipostidan [25, -dna] szégyenlős, szemér-

mespostideti [63, -dim] megszégyenít; ~ se

megszégyenül; szégyenli magát; szégyenkezik

postignuće [18] 1. elérés; ~ svoje svrhe céljának elérése; 2. (elért) ered-mény

postignuti [50, -nem, foly postizati 55, -ižem] 1. elér, nyer; ~ svoju svrhu eléri a célját; -gao sam kod njega to, da. . . elértem nála azt, hogy. . .;2. elér, utolér; -glaga nesreća szerencsétlenség érte

postimpresionist [5], postimpresionlsta[1, h] posztimpresszionista postiti

(se) [02bj böjtül postizati ld postignuti postižljiv [25] elérhető, megvalósítható posto' [5b, birt -olaj cipő posto2 hat százalék postojan [25J 1. állandó; 2. tartós; ~a

boja tartós szín; ~ na vatri tűzálló;3. állhatatos, kitartó

postojanost [3fJ, postojanstvo [16b]1. állandóság; 2. tartósság; 3. áll-hatatosság, szilárdság; ~u nazorima a nézetek szilárdsága

postojati [04, -jim] 1. megáll; 2. fenn-áll, létezik, van; to ne -ji ez nem létezik

postojbina [1] 1. haza, szülőföld; 2. lakhely, otthon; állandó tartózko-dási hely

postojeći [26] fennálló, létező; -će društveno uređenje a fennálló társa-dalmi rend

postol [5], postola [1] cipőpostolar [5e] cipészpostolnjak [6] abrosz

postolje 448 posustalost posustati 449 pošiti

postolje [18] talapzat, vázpostostručiti [62] megszázszorozpostotak [6b, birt -tka] százalékpostotni [25b] százalék-, százalékospostraćiti [62] elfecsérelpostradati [61] 1. elszenved; 2. káro-

sul; rosszul jár; 3. tönkremegy; 4. szerencsétlenség éri

postrance oldalt, oldalról; staviti se ~ félreáll

postranica [le] hegyoldalpostražiti [62] egy rövid ideig őrt áll;

őrködikpostreljati [61] (egyiket a másik után)

lelőpostrešiti [62] eresszel látja el a há-

zat; ereszt készítpostrešje [18] ereszpostrići [46, -ižem, foly postrizati 61]

1. sorra nyír; 2. tonzúrát nyír; szerzetesrendbe felvesz; ~ se 1. sorranyiratkozik; 2. szerzetesrendbe lép;beöltözik szerzetesnek

postriž [7] felhasított rész a ruhán; kivágás

postriženik, postrižnik [6] tonzurás szerzetes

postrojenje [18] berendezés, felszerelés; električno ~ villamos berendezés/fel-szerelés

postrojiti [62, foly postrojavati 61] fel-sorakoztat; sorba állít; ~ vojsku a sereget felállítja; ~ se felsorako-zik

postrugati [57, -užem] 1. levakar;2. megesztergályoz

postudeti [63, -di] lehűl, hűvösödik;hidegre fordul

postupača [1] Iá postupaonica postupak [6a, birt -pka] eljárás, lépés;

áisciplinski ~ fegyelmi eljárás;(jog:) krivični ~ büntető eljárás;suáski ~ bírósági eljárás postupan

[25, -pna] 1. lépcsőzetes;2. fokozatos

postupanje [18] eljárás, lépés postupaonica [le] népr kalács, amita gyermek feje fölött darabokra tördelnek, amikor elkezd járni postupati [61] 1. lépked; 2. járni kezd;

3. eljár; eljárást indít; 4. bánik,

viselkedik; ne znam kako sa njim da -am nem tudom, hogy bánjak vele

postupiti [62d] 1. fellép; 2. eljár; el-járást indít, 3. bánik, viselkedik

postupnik [6] jog perrendtartáspostupnost [3f] fokozatosságpostvarati [61] (egyiket a másik után)

alkot(ja); on je -ao sva svoja dela u toku pet godina összes műveit öt év alatt alkotta

posuda1 [1] edény; (fiz:)spojne -de köz-lekedő edények

posuda2 [1] kölcsönposudben [25] kölcsön;- ~a knjižnica

kölcsönkönyvtárposuditelj [7] kölcsönzőposuditi [62b ,foly posuđivati 60, - đuje m ]

1. kölcsönad; ~ nekome novac vki-nek kölcsönad pénzt; 2. kölcsön-vesz; ~ knjige iz biblioteke a könyv-tárból kölcsönvesz/kivesz könyve-ket

posuđe [18] edények; stolno ~ szervíz; asztali étkészlet

posuđen [25]: nyelv ~a reč jövevényszóposuđenica lc] nyelv jövevényszóposuđivanje [18] kölcsönzés; ~ knjiga

könyvkölcsönzésposuđivati Id posuditiposukati [57, -učem] (egy kicsit:)

<csövet> behajt, begörbít; <cérnát> sodor; <bajuszt> peder

posukati se [57, -učem se] (ki)özönlik, (ki)tódul

posukljati [61] előbugyog, (ki)özönlik, (ki)tódul, megindul, (ki)árad; -aše deca iz škole a gyerekek kiözönlöttek az iskolából

posuktati [56, -kčem] Id posukljatiposuliti se [62] egyezségre lépposumnjati [61] 1. u što kétségbe von

vmit; kételkedik vmiben; nikad ni-sam -ao u njegovu vernost sohasem kételkedtem (az ő) hűségében; 2, na koga gyanakszik vkire, meggya-núsít vkit

posumporiti [62] kénezposumračiti se [62] alkonyodikposunac [8a, birt -nca] nb'v kunkorposustalost [3f] lankadtság, fáradtság,

bágyadtság

posustati [50b, -anem] ellankad, el-fárad, elbágyad posušiti [62] kiszárít, megszárít; ~ sekiszárad, megszárad, elszárad posuti [47a, pospem, foly posipati 61] 1. behint; ~ šećerom megcukroz; cukorral meghint; 2. megöntöz; ~ se 1. behinti megát; 2. leönti magát posuvratak [6b, birt -tka] hajtóka,

felhajtás, visszahajtás posuvratiti [62b, foly posu vraćati 61]

felhajt, feltűrposvaditi [62b, foly posvađati 61] össze-veszít; ~ se összevesz posvajanje [18] eltulajdonítás posvajati Id posvojiti posve egészen; ~ rdav teljesen rossz posvečanica [lc] 1. ünneplő ruha; 2.vall megszentelt húsvéti kalács posvećen [25]: ~a voda szentelt-víz

posvećivati (se) Id posvetiti (se) posvednevni [25b] mindennapi posvedočiti [62, foly posvedočavati 61, posvedočivati 60, -čujem] 1. bebi-zonyít; tanúbizonyságot tesz; 2. tanúsít; ~ se 1. bebizonyosodik; 2. meggyőződik vmiről posveta [1] 1. vall felszentelés; 2. (titokba) beavatás; 3. ajánlás, de-dikáció; 4. <munkának> szentelés posvetilište [18] 1. szent áldozat; 2.

szentély, oltárposvetiti [62b, foly posvećivati 60, -čujem] 1. (felszentel; ~ crkvu templomot felszentel; 2. ~zasvešte-nika pappá szentel; 3. beavat; ~ koga u neku tajnu vkit beavat egy titokba; 4. ajánl, dedikál; ~ nekome knjigu vkinek ajánlja a könyvet; 5. szentel; ~ pažnju nečemu figyelmet szentel vminek; ~ svoj život nauci a tudománynak szenteli életét; 6. szentté avat; ~se 1. szentté lesz; 2. szenteli magát; ~ se nauci a tudománynak szenteli magát posvetliti [62] egy kicsit világít; ~kome (oda)világít vkinek posvetnica [lc] 1. ajánló sorok; dedikálás; 2. vkinek ajánlott/dedikált könyv

29 Szerbhorvát — magyar

posvetovljavati [61] elvilágiasít; vilá-givá tesz; ~ se elvilágiasodik posvinjiti se [61] 1. disznóvá lesz; 2.átv bepiszkolódik, bemaszatolódik posvirati [61] <hangszeren> (egy ideig) játszik; eljátszik; ~ na klaviru elzon-gorázik posvoditi [62b, foly posvođavati 61]

beboltozposvojče [21, birt -eta, tb -Čad] foga-

dott gyerekposvojiti [62, foly posvajati 61] 1. el-

sajátít, eltulajdonít; 2. örökbe fo-gad

posvojkinja [1] fogadott lány posvojni [25b] nyelv birtokos; -nazamenica birtokos névmás posvratiti [62b] 1. felhajt, feltűr; 2. betér, benéz, beugrik; -io kući da posvršava neke poslove hazaugrott, hogy elintézze a dolgait posvršavati [61] elintéz posvuda 1. mindenütt; 2. mindenhovápošalica [lc] tréfa požaliti se [62, foly pošaljlvati se 60,

-ljujem se] tréfálódzik pošaljem Id poslati pošaljivati se Id pošaliti se pošast [3f] járvány pošašaveti [63, -vim] megbolondul, el-

butulpošašavitl [62cl] megbolondít, elbutít pošećeriti [62] megcukroz pošenuti [50, -nem] megháborodik,

meghibbanpošetanj [7, birt -tnja] műsz járat pošetati [61 v 56, -ećem] sétálgat pošikati |61] aranyfüsstel bevon pošiljač [7], pošiljalac [8c, birt -aoca]

küldőpošiljatl Id poslati pošiljem Id poslati pošiljka (I ag] küldemény; ~ na povuku

küldemény utánvéttel poširlti [62, foly poširivati 60, -rujem]

(ki)bővítpoŠlrok [25] elég/jó széles pošiti [52, -ijem, foly pošivati 61] 1. körülvarr; 2. ~ kuću náddal fedi a házat

poškakljatl

poškakljati [61] csiklandozpoškrbiti [62d] megcsorbít, kicsorbít;

~ nož kicsorbítja a késtpoškripati [61, foty poškripivati 60,

-pujem] .1. nyikorog; 2. csikorog; ~ zubima csikorgatja a fogait

poškrobiti [62d] kikeményítpoškropiti [62d, foly poškropljivati 60,

-Ijujem] meghint, meglocsolpošlo ld poćipošljunčiti [62] kavicsoz; ~ put kavi-

csozza az utatpošmrkati [57, -rčem] 1. kiszürcsöl,

felszürcsöl; 2. szipákolpošokčiti [62] <pravoszláv szerbet)

sokáccá tesz, katolikussá tesz; ~ se <pravoszláv szerbből) sokáccá vá-lik, katolikus lesz

pošta1 [1] 1. posta; obratnom/'prvom -tom postafordultával; otpremati -tu postáz; poslati -tom postán küld el;2. postaépület; 3. postahivatal

pošta2 [1] tisztelet; odati -tu nekomemegadja a tiszteletet vkinek; odati posmrtnu -tu megadja a végtiszte-ség^t

poštanski [25b] postai, posta-; -ka dopisnica postai levelezőlap; ~ fah/ pretinac postafiók; -ka kola posta-kocsi; -ka marka postabélyeg; -ko sanduíe postaláda; -ka štedionica posta-takarékpénztár; -ka uputnica postautalvány; ~ ured postahivatal

postapiti se [62d, foly poštapati se 61] 1. pálcára támaszkodik; 2. átv meg-erősödik, megszilárdul

poštar [5e] 1. postai hivatalnok; 2. postamester; 3. postás, levélhordó, postakézbesítő

poštarina [1] postailleték, portó; oslobo-đeno -ne portómentes

poštarski [25b] postás-; -ka torba pos-tástáska; -ka uniforma postás-egyen-ruha

pošteda [1] 1. kímélet; 2. megkímélés;3. <munkából> felmentés, mentesítés, betegszabadság; dobiti ~dubetegszabadságot kap; kiírják; 4.megtakarított pénz

poštedan [25, -dna] 1. takajékos, gaz-daságos; 2. kíméletes

poštovati

poštedeti [63, -dim] 1. félretesz, meg-takarít; 2. megkímél; molili smo ga da -di naš grad kértük őt, hogy kímélje meg városunkat; rat nije -deo nikoga a háború nem kímélt meg senkit; -dite me tih pitanja kíméljen meg ezektől a kérdésektől; ~ se (meg)kíméli magát

pošten [25] becsületes, tisztességes; na moju ~u ret! becsületszavamra!

pošteniti (se) [62] kölykezik, fiadzikpošteno 1. becsületesen; 2. alaposan;

on je ~ gladan borzasztóan éhes; ~ izgrditi nekoga alaposan összeszid vkit

poštenjak [6], poštenjaković [7] becsü-letes ember

poštenje [18] becsületpoštetiti [62b] 1. megkárosít; 2. el-

ront; ~ se 1. megkárosul; 2. elrom-lik

poštipač [7] 1. csipdeső, csipkedő; 2. csiptető

poštipivati [60, -pujem] csipdespoštivati [61] ld poštovatipošto1 1. miután; ~ otide miután el-

ment; ~ nas je pozdravio miután üdvözölt minket; 2. minthogy; ~ si dobar drug minthogy jó barát vagy; 3. mivel; ne mogu da pišem ~ sam bolestan nem tudok írni, mivel beteg vagyok

pošto2 1. mibe kerül; hogy; ~ su j a bu ke? mib e k erü l a z a l ma ? 2. kártya ~ igrate? milyen alapon játsztok?

pošto-poto minden áronpoštovalac [8c, birt -aoca] tisztelő; on

je velik ~ toga pisca nagy tisztelője annak az írónak

poštovan [25] tisztelt; mnogo ~i kolega mélyen tisztelt kolléga

poštovanje [18] tisztelés, tisztelet; s odličnim ~m kiváló tisztelettel

poštovatelj [7] tisztelőpoštovati [60, -tujem] 1. tisztel; -tu-jem

ga kao svoga drugog oca tisztelem, mintha második apám lenne; 2. becsül; on ne -tuje novac nem becsüli a pénzt

poštrapati

poštrapati [61] 1. lelocsol, lefröcsköl;bepiszkít; 2. meglocsol, meghint

poštrkati se [61] 1. elszéled; 2. bo-gárzik; menekül a bögölvőktől

pošumiti [62d, foly pošumljaviti 61]erdősít

pošugati [61] megrühösít pošumljavanje [18] erdősítés, fásítás pošunjiti se [62] meghunyászkodik,

meglapulpošurica [lc] szính bohózat, adoma pošurice [csak tb 1] apróságok požuriti [62] leforráz pošuštivati [bO, -tujera] zizeg, susog potabati [61] eltapos potaći [50a, -aknem] ld potaknuti potaja [1] 1. rejtettség; 2. u -ji titokban; ubiti iz -je orvul megöl potajac [8a, birt -jca] tőr; ubiti -jcem

tőrrel ledöf/leszúr potajan [25, -jna] 1. titkos, rejtett,titkolt; 2. <láz> lappangó potajati [64, -jim] 1. elrejt; 2. eltitkol, elhallgat; ~ se 1. elrejtőzik; 2. titokban marad potajice titokbanpotajiti [62] elrejt, eltitkol, palástol potajnica [lc] 1. rejtett kamra; 2. titkos barátnő; 3. rejtett gyilok; 4. lappangó láz; 5. idétlen magzat, amelyet az anya elvetél; 6. növ vicsorgó

potajnik [6] nyomozó, detektív potakljati [öl] megkaróz potaknuti [50, -nem, foly poticati 57, -ičem] 1. <tüzet> szít, éleszt, gerjeszt; 2. átv felbújt, bujtogat, lazít; 3. átv sarkall, serkent, ösztönöz potalijaniti [62] elolaszosít; ~ se el-

olaszosodikpotaman kellemes; kedvére való; sve

mu je ~ jól megy a sora; nije mu to~ nem kedvére való; nekome nijenešto ~ nincs ínyére valami

potamaniti [62] egyiket a másik utánelpusztít; ~ štakore patkányt irt potamneti [63, -nim] 1. elhomályosodik, elsötétül; 2. oči su mu -ele megvakultpotamniti [62] elhomályosít, elsötétít potamo arrább; ~ se állj odább; on

29*

poteg

mu nije još rekao ni ~ se egy rossz szót sem mondott még neki potan [25, -tna] izzadt j potanak [25, -nka] 1. vékonydad; 2. 1 soványka, vézna potanéati [61] megvékonyít potanko részletesen, aprólékosan, apróra; ~ ispričati részletesen/apróra elmesél potankost [3f] részletesség potanje részletesen, aprólékosan potanjiti [62, potanjivati 60, -njujem]

elvékonyítpotapati (se) hl potopiti (se) potapkati |()1 ] 1. letapos; 2. megvereget; ~ po ramenima (jóindulatúan) megveregeti a vállát vkinek potapšati [55, -pšem] (rábízott dolgot)

letagadpotapšati [54, -pšem] megvereget; ~ koga po ramenu vállon vereget vkit potaracati | ( i l ] (ki)kövez potaša [ I J liamuzsir potavaniti |02J 1. padlást deszkáz;mennye/elet épít; 2. padlóz potavneti |63, -nim] elhomályosul, elsötétül

potceniti [62, foly potcenjivati 60, -njujem | 1. aláértékel, alábecsül, lebecsül; 2. megvet, lenéz , potcikivati |(i(), -kujem] örömujjon-1 gásban tör ki

pptertati | ( i l , foly potertavati 61] alá-húz, hangsúlyoz potčasnik |t>] kat altiszt potčiniti |t)2, foly potčinjavati 61] 1. alárendel; 2. alávet; ~ se 1. alá-rendeli magát; 2. aláveti magát potčinjen |2.r>J alárendelt; ~a zemlja

alárendeli ország poteći' 150, -égnem] ld potegnuti poteći2 141), -ečem, foly poticati 57, -ičemj 1. folyni kezd; kifakad, kibuggyan: suze joj -ckoše könnyei kibuggyanlak; -ekla mu je kn> iz nosa eleredt az orra vére; 2. átv oda-siet , odarohan; ~ neko/ne u pomoć segítségére siet vkinek; 3. átv szár-mazik, ered; to je -eklo od njega ez tőle származott; poteg [6] 1. ütés, lendítés; ~ iz pušk

450451

potega 452 potltl potka 453 potkrepiti

puskalövés; 2. súly (a mérlegen); (mćrleg)nehezćk, mérlegsúly; 3. mat vezérsugár, rádiuszvektor; 4. fogan-tyú

potega [la] 1. kocsihágcsó, felhágó; 2. unalom

potegliti [62] 1. megfeszít, előránt, elő-hoz; 2. siet, rohan; -lio je kući rohant haza

potegnuti [50, -nem, foly potezati 55, -ežem] 1. kihúz, előhúz, elővesz; ~ nešto iz džepa kihúz vmit a zse-béből; 2. előránt, kiránt; ~sablju kirántja kardját; *> nož na nekoga kést ránt vkire; 3. ütésre emel; dob; ~mačem ütésre emeli kardját; (átv:) biće: povuci — -gnil lesz haddel-hadd, 4. <kérdést> felvet, előhoz; 5. húz, meghúz; ~ liniju vonalat húz; meghúzza a vonalat;.6. átv iszik, húz egyet;dobro~ jót szippant üvegből; ~ dim iz cigarete szippant a cigarettából; 7. húz; konji neće da -gnu a lovak nem akarnak húzni; 8. átv megindul, nekiiramodik; fu-tásnak indul; ~ kući hazairidul; on ti -gne pa umre fogja magát és meg-hal; ~ se 1. elhúzódik; -gli su se ti poslovi elhúzódtak ezek a dolgok; 2. dob(álódzik); ~ se kamenom na nekoga kővel dob meg vkit

potencijal [5] 1. potenciál; 2. nyelv feltételes mód

potencijalan [25, -Ina] potenciális, helyzeti

potencirati [61] 1. szaporít, növel; 2. mat hatványoz

potenčiti se [62] vámpírrá leszpotepati se [61] csavarogpotepsti se [47, -pem se] 1. megbotlik;

2. verekszikpotepuh [6] csavargópotera [1] üldözéspoterati [61, foly poterivati 60, -rujem]

1. űzőbe vesz; elűz, kidob; 2. hajt, hajszol, siettet; 3. növ hajtani kezd; ~ se űzőbe vesz vkit; kerget vkit; törtet vmi után

poternica [le] körözőlevél, körözés; izdati -cu köröztet

poternik [6] üldöző

potesan [25, -sna] szűkespotesniti [62a, foly potešnjivati 60, -nju-

jem] 1. szűk lesz; 2. szűkre csi -nál

po teško elég/kissé nehezenpoteškoća [1] nehézségpotešnjivati Id potesnitipotez [5] 1. vonal; u velikim ~ima

nagy vonalakban/vonásokban; 2. vonás; ~ kistomjkičicom ecsetvonás; ~ pera tollvonás; 3. ~ mačem kard-csapás; 4. <sakkban> lépés, húzás; 5. (átvgenijalan) ~ remek húzás

potezati (se) Id potegnuti (se)potežak [25, -ška] 1. eléggé nehéz;

2. nehézkespothraniti [62, foly pothranjivati 60,

-njujem] 1. feltáplál vkit, felhizlal; 2. táplálékot ad

pothvat [5] vállalkozás; smeo ~ me-rész vállalkozás; trgovački ~ keres-kedelmi vállalkozás

pothvatan [25, -tna] vállalkozó szel-lemű

pothvatiti se [62b, foly pothvatatl se 61] nečega vállalkozik vmire

pothvatljiv [25] vállalkozó szelleműpoticaj [7] 1. felbújtás; 2. ösztönzés,

biztatás; na vlastiti ~ önszántából, önként

poticati1 Id potaknutipoticati2 Id poteći2

potiho elég halkanpotiljak [6a, birt -ljka] nyakszirt, tar-

kó; (átv.) stati u ~ libasorba áll; (kat:) u ~.' takarás !

potlljni [25b] nyakszirt-, tarkó-potirati Id potrtipotisak [6a, -ska]/Yz felhajtóerőpotisnuti [50, -nem, foly potiskivati 60,

-kujem] 1. visszanyom; 2. visszaszorít; 3. elnyom, elpusztít

potiše kissé halkabbanpotišten [25] 1. elnyomott; 2. átv

levert, letört, deprimáltpotlštenost [3f] 1. elnyomottság; 2.

átv levertség, letörtség, deprimált-ság

potištiti [62] 1. elnyom; 2. nyomott hangulatot teremt; lever, deprimál

potiti se [62b] izzad

potka [lg] 1. tex vetülék(fonál); 2. határcölöp, határfa, mezsgyecölöp

potkaditi [62f, foly potkadivati 60, -đu-jem] 1. aláfüstöl, megfüstöl; ~ koš-nicu kifüstöl méheket; 2. vall töm-jénez; tömjénnel füstöl; 3. átv hí-

zeleg potkapak [6a, birt -pka] kis sapka (amit

a kalap alatt hordanak) potkapati [61] aláás potkaSati Id potkositi potkati [61 v 57, počem] belesző potkaz [5] feljelentés, besúgás potkazati [55, -ažem, foly potkazivati60, -zujem] feljelent, besúg potkazivač [7] beáruló, besúgó, felje-lentőpotkazivati Id potkazati potkićati Id potkititi potkiće [18] rojtpotkinuti [50, -nem, foly potkidati 61]

1. letör; 2. ~ kosu levágja a hajat; 3. ~ koga v ~ kome nogu elgáncsol vkit

potkisli [csak tb, 3] <apadás után a régi vízállás nyoma a parton) víz-nyom

potkiteftt, 1] rojt potkititi [62, foly potkićati 61] alul

feldíszítpotkivač [7] patkolókovács potkivački [25b] kovács-; kovácsolásra szolgáló; ~ alat kovácsszerszám; ~ klinac patkószeg potkivačnica [lc] kovácsműhely potkivanje [18] (meg)patkolás potkivati Id potkovati potkladnik [6] <tűzrakásnál> kereszt-ben lefektetett hasábfa potklasa [1] alosztály potklobučiti se [62] felhólyagzik potkolenčiti [62] 1. <bottal> elüti a bokáját; 2. <állatot> béklyóz; 3. átv akadályt gördít potkolenica [lc] 1. térdhajlat; 2. férfiharisnyakötő; térdkötő potkoleno [16] térdhajlat potkonac [8a, birt -nca] fércelőcérna potkonjak [6] hátsó ökörpár potkop [5] 1. aláásás, aláaknázás; 2. aknafolyosó; föld alatti folyosó

potkopati [61, foly potkopavati 61] (átv is) aláás, aláaknáz; ~ nečiji ug-led aláássa vkinek a tekintélyét

potkornjak [fi] áll szúpotkositi [62, foly potka*ati 61] tövénél/

tövig lekaszáí; kaszával levágpotkošulja [1] alsóingpotkov [5] patkópotkova [1] patkó

potkovan 125] 1. mcgpatkolt; 2. átv ~ u nekom predmetu erős vmely tárgyban; jól tud vmilyen tárgyat

potkovati [00, -kujem, foly potkivati 61] 1. megpatkol; 2. <cipőtalpat> alulról ddaszegoz; rászegez

potkovica [ l c | patkópotkovičast |2.r>] patkó-; patkó alakú;

~i magnet patkó alakú mágnes; pat-kóinágnes

potkožiti se |C>2| I. magára szed; meg-hízik; 2. pénzre lesz szert; felver-gődik

potkožni [251>j 1. bőr alatti; ~ čir bőr a l a t t i kelés; 2. bőr alá adott; -no ubrizgavanje bőr alá adott in-jekció/befecskendezés

potkožnjača |1] hideg őszi aprószemű eső

potkožnjak |ti| 1. bőr alatti kelés/fu-runkulus; 2. áll fonálféreg

potkraéivati W potkratitipotkradati (se) Id potkrasti (se)potkraj [birt e\ a vége felé; ~ stoleća

a század vége felépotkralj [7j alkirálypotkrasti 145, -adem, foly potkradati

61] 1. ellop; titokban elemel vmit; 2. ~ nekoga meglop vkit; ~ se 1. kilopódzik, kioson; 2. <hiba> becsú-sz'k; 3. <vkinek bizalmába) belo-pódzik

potkratiti [62b, foly potkraćivati 60, -čujem] 1. megrövidít, megkurtít; ~ kosu rövidre vágja a haját; 2. átv

megnyirbál; ~ kome krila meg-nyirbálja vkinek a szárnyát; -atiću ja tebi jezik levágom a nyelved (hogy ne beszélhess olyan sokat) potkrepiti

[62d, foly potkrepljivati 60, -ljujem] 1. megerősít; 2. átv megerősít, támogat, alátámaszt; ~ neku

potkresati 454 potpasač potpasak 455 potpustiti

tvrdnju dokazima bizonyítékokkal erősít meg v támogat egy állítást; ~ se megerősödik, felfrissül

potkresati [55, -ešem, foly potkresavati 61, potkresivati 60,-sujem] megnyes, megnyír; -ani brkovi nyírt bajusz; ~ za glavu lefejez, lenyakaz; ~ se megnyiratkozik

potkrilni [25b] szárny alattipotkriti [52, -ijem, foly potkrivati 61]

vmi alá rejt/dugpotkrižati [61] (fel)szeletel; szeletekre

vág; ~ hleb felszeleteli a kenyeretpotkrmar [5e] kormányossegédpotkrovlje [18] 1. manzárdszoba; 2.

padláslakáspotkrovnica flc] manzárdszobapotkrpa [1] 1. <rávarrott> folt; 2. fél-

talppotkrpitl [62d, foly potkrpljati 61] 1.

(alulról) megfoltoz; 2. átv rendbe hoz; elrendez

potkućnica [le], potkućnjica [lc] ház-táji föld

potkupiti1 [62d, foly potkupljivati 60, -Ijujern] megveszteget

potkupiti2 [62d, foly potkupljati 61] összegyűjt, összeszed

potkupi je [18] padlás(szoba)potkupljiv [25] megvesztegethetőpotkupljivao [7] vesztegetőpotkupljivati Id potkupiti1

potkusiti [62a] lenyes, körülnyespotkusuriti [62, foly potkusuravati 61,

potkusurivati 60, -rujem] lerója adósságát; odaadja a maradékot; ~ se kiegyezik; elszámolnak egy-mással

potkutnjica [lc] háztáji földpotku vati [61, foly potku vavati 61]

besavanyítpotlačitelj [7] elnyomópotlačiti [62, foly potlačivati 60, '-ču-

jem] 1. eltapos; 2. elnyom; ~ narod elnyomja a népet

potleuša [1] kis földszintes házikópotmuo [25, -ula] 1. <hang> tompa;

2. halvány, sötét; -ulo vreme borús/ borúit idő

potmuran [25, -rna] komor; -rno vreme borús idő

potočara [1] patakmalompotočić [7] patakocskapotočni [25b] pataki, patak-; (áll:) -na

pastrva sebes pisztrángpotočnica [lc] növ nefelejcspotok [6] 1. patak; 2. szakadék, szur-

dok; 3. (szól:) svaka voda s -očima jaka egységben az erő; kopati bunar uz ~ vizet hord a tengerbe

potolit [25] lejtős, meredek, szakadé-kos

potom azután, ezutánpotomak [6a, -mka] ivadék; utód, le-

származott; muški ~ a legidősebb fiú; nemzetségfenntartó; ~ po žen-skoj liniji leányági leszármazott

potomiti [62d] eltitkol, elken, eltussol, palástol

potomstvo [16] 1. utókor; 2. ivadékok, utódok

potonuće [18] elsüllyedés, elmerüléspotonuti [50, -nem] elmerül; -ule lađe

elsüllyedt hajókpotonji [26] 1. utóbbi, későbbi; 2.

következőpotop [5] 1. árvíz; 2. vízözön; 3. átv

özön, áradat; ~ reci szóözön, szó-áradat

potopiti [62d, foly potapati 61] 1. alá-ment, belemerítrbeleinárt; 2. elsülly-lyeszt, ehnerít; ~ lađu elsüllyeszti a hajót; 3. elönt, eláraszt; 4. fe-hérneműt) beáztat; ~ konopljuken-dert áztat; ~ se 1. alámerül, bele-merül; 2. elsüllyed; 3. átázik; át-nedvesedik, megnedvesedik

potopljenik [6] a vízbe fűltpotoskati [61] visszatol, visszalökdös,

eltuszkol; ~ kola natrag hátratolja a kocsit

potpadati Id potpastipotpala [1] 1. befűtés, begyújtás; 2.

gyújtóspotpaliti [62, foly potpaljivati 60, -lju-

jem] 1. alágyújt; 2. átv szítpotpalublje [18] alsó fedélzetpotpaljivač [7] (átv is) gyújtogató;

~í rata háborús gyújtogatókpotpaljivati Iá potpalitipotpariti se [62J befülledpotpasač [7j sérvkötő

potpasak [6a, bírt -ska] pisztolyöv potpasati [55, -ašem, foly potpasivati 60, -sujem] felövez; ~ se 1. felövezi magát; övet köt fel; 2. átv (felké-szül vmirepotpasti [50c, -adnem, foly potpadati

61] 1. vki hatalmának hódol; vki birtokába v hatalma alá kerül; vki-nek birtokába v hatalma alatt van; 2. vki v vmi alá tartozik; ~ pod nadležnost Akademije az Akadémia hatáskörébe tartozik; 3. ellep; potpala ga sitna deca sok apró gyer-meke van

potpašaj [7] széles (bőr)öv potpaziti [62a] kémlel; titokban figyel/

ügyelpotpeéi [46, -ečem] alul megéget/ki-süt; ~ se alul megsül potpeéivati Id potpetiti potpetak [6a, birt -tka] <nadrágszáron>

talpallópotpetica [lc] cipősarok potpetiti [62b, foly potpećlvati 60, -čujem] megsarkal potpirača [1] támaszték potpiriti [62, foly potpirivati 60, -rujem] 1. <tüzet> szít, éleszt, gerjeszt; 2. átv felbújt, bújtogat, felszít; ~ nenavist gyűlöletet szít; ~ strasti felszítja a szenvedélyeket potpis [5] aláírás; staviti svoj ~ aláír

vinitpotpisan [25, -sna] aláírt potpisani [fn, 2fh] az alulírctt potpisati [55, -išem, foly potpisivati 60, -sujem] 1. aláír; 2. hagyományoz; örökül hagy; ~ se nevét aláírja; aláírást ad potpisnik [6] aláíró potplaćivati Iá potplatiti potpiat [5] (cipő)talp; staviti nove~e

megtalpal potplata [1] bélés potplatiti1 [62b, foly potplaćivati 60,-čujem] 1. bélel; 2. megtalpal potplatiti2 [62b, potplaćivati 60, -ču-jem] megveszteget potplatnica [lc] bélés potplotuša [1] növ illatos macskamenta potpomagač [7] támogató, pártoló

potpomoći [50a, -mognem, foly potpo-magati 57, -ažem] támogat, segít; ~ čiju molbu támogatja vkinek a kér-vényét; ~ se 1. segítenek egymás-| nak; 2. segít (saját)magán potpor [5] támasz potpora [1 ] 1. támasz; 2. támogatás,

segítségpotporanj [7a, birt -rnja] dúc, támasz-

fékpotporni [25Ii] lám-, támasz; ~ fond

segélyalap; ~ stub gyámpillér, tá-maszpillér

potporučnik [6] alhadnagypotpoučiti se |62] <ebéd előtt) harap

vmit; falatozik; bekap egy-két fala-tot

potprašiti |(i2, foly potprašivati 60, -šujem| I. rég puskaport rak a fegy-verserpenyőiie; 2. átv ~ koga elpo-rol vkit, elver vkit; 3. átv ~ kome befűt vkinek; megkeseríti vkinek az életét; 4. átv ~ pete kereket old; megfutamodik

potprd |5] gúny, gúnyolódáspotprdač |7| gúnyolódó emberpotprdnuti se |5O, -nem se, foly potpr-

divati se (>(), -dujem se] gúnyolódik; ~ kome kigúnvol vkit

potpredsedtiik [ti] alelnökpotpregnufi [50, -nem, foly potprezati

55, -oženi]: ~ korija befogja a lovat; ~ se befogja magát; keményen dol-gozik

potprezati (se) Id potpregnufi (se)potprig j ( i ] rántáspotprimiti se |02d] (magára) vállalpotprištiti se |(Í2] felhólyagzikpotprug [(')] nveregheveder, haslópotpukovnik [6] alezredespotpun [25] teljes; ~a tama teljes sö-

tétségpotpuniti [62, foly potpunjavati 61]

kiegészít; teljessé teszpotpuno teljesen; on se ~ oporavio tel-

jesen meggyógyultpotpunost [3f] teljességpotpunjavati Id potpunitipotpuri [14b, birt -ija] zene potpourri,

egyvelegpotpustiti [62b, foly potpuštati 61]

pótra

456

titokban odaküld/elküld; felfogad,-usti na njega ljude koji ga ubišefelfogadott embereket, akik megölték

pótra [1] mezei kár

potraga [la] 1. üldözés; 2. keresés

kutatás, nyomozáspotragljiv [25] visszamaradó,

elmaradozópotraguše [csakíft, 1] 1. ospice ~

utólagos/másodlagos himlő; 2. svinje ~ másodszori makkoltatásra

engedett disznók potrajati [54, -jem] <időben> (el)tart;

dugo će ~ sokáig fog tartani potrapiti1 [62d] elvermel potrapiti2 [62d] 1. szőlőt ültet; 2. -ila

ga je groznica kilelte a hideg potratiti [62b] 1. elveszteget, elhasznál, eltékozol; ~ vreme elvesztegeti az időt; 2. elpusztít, megsemmisít potravnina [1] fűbér, legelőpénz po tražbina [1] követelés potražiti [62, foly potraživati 60, -žu-jem] 1. felkeres; ~ koga kod kuće felkeres vkit otthon; 2. megkeres; ~ što u nekoj knjizi megkeres vmit vmilyen könyvben; 3. ~ devojku megkéri a lány kezét; 4. (ker is) követel; ,,-iuje" „követel" potraživao [7] követelő potraživalac [8c, birt -vaoca] követelőpotraživanje [18] (ker is) követelés; {könyvelésben) -nja i dugovanja követelés és tartozás potraživati Id potražiti potražnja [1] (ker is) kereslet; ponudai ~ kínálat és kereslet potrbušica [le] 1. <disznóé> zsírszövet, szalonna, 2. hashártya; 3. átv kövér emberpotrbušice hason, hasra; hodati ~ hason csúszik; pasti ~ hasra esik potrbušlna [1] 1. hashártya; 2. sza-lonnapotrbuške Id potrbušice potrčati [64, -čim] 1. futni kezd; ~ za kim vki után iramodik; 2. fut egyet potrčica [lc, h, n] kifutó potrčice [csak tb, 1] apróságok, csekélység

potrk

potrk1 [6] iramlás, futás; od njega već nema ~a nem képes már sza-ladni

potrk2 [6] áll túzokpotrkalište [18] 1. futópálya; 2. ver-

senypálya, stadion; 3. rég lóháton megtett út

potrkljati [61] <pí babot) megkarózpotrkuša [1, h, n] 1. nyughatatlan/

izgága nő; 2. hírhordó, kifutópotrkuŠica [lc] apróság, semmiség,

haszontalanság, csekélységpotrljati [61] 1. bedörzsöl; 2. ledör-

zsöl; 3. szétdörzsöl; ~ se elkopik, leroiigyolódik

potrnuti [50, -nem] egymás után elolt; ~ se kialszik/elalszik egyik a másik után

potrostručiti [62] megháromszorozpotrošač [7] fogyasztópotrošački [25b] fogyasztó-, fogyasz-

tói; ~ kredit (árú) vásárlási hi -tel; -ka roba fogyasztási cikk; -ka zádruga fogyasztási szövetkezet

potrošak [6a, birt -ška] 1. használat, fogyasztás; 2. költség

potroŠan [25, -šna] fogyasztási, fo-gyasztható; -šne stvari fogyóanya-gok

potrošarina [1] 1. behozatali vám; 2. fogyasztási adó

potrošiti [62] 1. elfogyaszt, elhasznál; ~ mnogo drva sok fát használ el; 2. <pénzt> elkölt; koliko ste -šili? mennyit költött? uludno ~ eltéko-zol, elpazarol; 3. átv <időt, energiát) befektet, ráfordít; ~snage felemészti az erejét; ~ vreme na nešto az időt vmire fordítja; ~ na piće elissza (a pénzét); ~ se kiköltekezik, ki-fogy

potrošljiv [25] 1. fogyasztható, hasz-nálható; 2. pazarló, tékozló

potrošnja [1] 1. fogyasztás; široka ~ széles körű fogyasztás; artikli ši-roke -nje közszükségleti cikkek; ~ vina borfogyasztás; 2. felhaszná-lás, ráfordítás

potrovati [60, -rujem] megmérgez; méreggel elpusztít

potrpati [61] 1. bedob, berak, behány;

potrlčar 457

potreba [1] 1. szükség; u slučaju -be szükség esetén; 2. szükséglet; pod-mirili smo svoju -bu kielégítettük szükségletünket; 3. školske, -be is-kola

potreban [25, -bna] 1. szükséges, kívá-natos; ~ mi je šegrt szükségem van egy tanoncra; ne smatram za -bno nem tartom szükségesnek; 2. szű-kölködő

potrebati [61, foly potrebovati 60, -bu-jem] szüksége van; on ništa ne -bűje semmire sincs szüksége potrebit [25] szűkölködő potrebnost [3f] szükségesség potrebnjak [6] szűkölködő potrebovati Id potrebati potrefiti [62] eltalál potremak [6a, birt -mka] pitvar potrepština [1] 1. szükség; 2. szükség-letpotreptati [56, -pćem] 1. <szempilla> rezdül; 2. pislogni kezd; hunyorgat potreptetí [63, -ptim] megremeg potres [5] 1. rázkódtatás, rázkódás, rengés; ~ mozga agyrázkódás; ~ zemlje földrengés; 2. átv megrázkódtatás; duševni ~ lelki megrázkódtatás potresan [25, -sna] megrendítő, meg-rázópotresati Id potresti potresen [25] megrendült, megindul;~im glasom megindult hangon potresti [44, -esem, foly potresati 61] 1. megráz(kódtat); 2. átv megindít, megráz, meghat, megrendít; ~ se 1. megrázkódik; 2. átv megindul, meghatódik, megrendül potrešljiv [25] megrendítő, megrázó potrgati [61] 1. leszakít, letép; ~ cveće leszakítja a virágokat; 2. ~ vinograd leszüretel; 3. összeszakít, szétszakít; ~ se kiszabadul, elszabadulpotrgnuti [50, -gnem, foly potrzati

55, -ržem] 1. előránt, előhúz; 2. ~ pitanje előráncigál egy kérdést; 3. ~ koga po sudovima meghurco vkit a bíróságon

potrica [lc] 1. mezei kár; 2. közlegejg potričar [5e] <ember> mezei kárte v

poturati

2. begyömöszöl; 3. összezsúfol; ~ se összezsúfolódik, beszorul

potrpeti [63, -pim] 1. elszenved, elvisel; 2. türelemmel van/vár; ~ se türelemmel vár

potrti [49a, -rem, foly potirati 51, -írem]1. széttapos, eltapos, széttipor, eltipor; 2. megsemmisít; 3. dörzsöl;~ se 1. teljesen elkopik; eldörzsölo-dik; 2. megsemmisül; 3. mat + 2í J-2 (više dva i manje dva) potiruse +2 és —2 megsemmisítik egymást

potruditi [62] fáraszt; ~ se 1. fára-dozik; 2. iparkodik, igyekszik; -dite se

unutra! fáradjon beljebb! -dl se do mene fáradj el hozzám potruliti [62]

(egyik a másik után)elkorhad, elrothad

potruniti [62] meghint; ~ šećerom meg-cukroz; ~ meso megsózza a húst potrunuti [50, -nem] W potruliti potrupačke dobogva, topogva potrusiti [62al 1. meghint; ~ solju

megsóz; 2. bepiszkít, elrondit potrzati hl potrgnuti pots ... hl pods . . • potš ... hi podš . . -potucalo [16] csavargó potucati [61] széttör, szétzúz potucati se [61] kóborol, csavarog potucnia [11 1. kóborlás; 2. kóborló potući [46, -učem] 1. elver, megüt;

2. <ellenséget> megver; ~ do nogutönkrever, szétver; ~ se összeverekszik

potuđiti se [62] elidegenedikpotukač [7] csavargópotuliti [62] 1. <tüzet, fényt, lámpát)

elnyom, elolt, elfojt; -uljena svetlost tompa/csökkentett fény; 2. elrejt; ~ se 1. elrejtőzik, elbújik; 2. atv elszégyeli magát; 3. lekuporodik

potuljen [25] fortélyos, ravasz, agyafúrtpotuljenko- [14a] minden hájjal megkent

emberpotupavetl [63, /-vim] .elbutul, eltompulpotura [1] tört <rézpénz> polturapoturati Id poturiti

popotur

čenjak [6] törökös, eltörökösö-dölt személy

poturcitl[62]eltörökösít; ~se eltörökö-södik

poturica [ld, h] török hitre tért (em-her); ~ gori od Turčina rosszabb száz pogánynál; rosszabb az ellen-ségnél

poturi

ti [62, foly poturati 61] 1. elhajít; 2. alárak

potušiti [6

2] 1. <tüzet, lámpát) elnyom elfojt, elolt; 2. átv elken,

eltussol

pottitkač [7] bujtogatópotuv

iti [62d] eszében tart; megje-gyez; emlékezetébe vés

potužiti [62] panaszkodik, kesereg; ~ se panaszkodik, elpanaszolja baját, kipanaszkodja magát

potvora [1] ráfogás, rágalompotvor

itl [62, foly potv

orati 61] rágal-maz

potvrd [25] elég keménypotvr

da [1] 1. megerősítés, ráerősítés; ~ klincima ráerősítés szögekkel; 2. megerősítés, bizonyítás; zajú -du čega vminek hiteléül; 3. nyugta, elismervény; ~ prijema átvétel el-ismerése; átvé

teli v átvételről szóló elismervény; 4. bizonylat

potvrdan [25,

-dna] igenlő, helyeslő, megerősítő; (nyelv:) -dna rečenica állít

ó mondat

potvrditi [62b, foly potvrđivati 60, -đu-jem] 1. hozzáerősít, megerősít, fel-erősít; 2. megerősít, bizonyít, iga-zol; vesti -rđuju a hírek igazolják; ~ zakletvom esküvel bizonyít/meg-erősít; ~ pismom levéllel igazol; svi su

njegove reći -rdili mindenki meg-erősítette szavait; 3. elismer, nyugtáz; ~ prijem pisma a levél vételét elismeri/nyugtázza; potpisani -rđuje alulírott elismeri/igazolja; 4. hite-lesít, igazol; 5. megerősít; mi njega -rdismo za direktora mi megerősítettük őt igazgatói állásában

poubav [25]

bájospoubijati [61] sorra megöl

poučak [6a, birt -čka] (tan)tćtel; osnovni ~ alapt

étel; Pitagorin ~ Pitagorasz-tétel

poučan [25, -čna] tanulságos, oktató; -čna pesma tanköltemény

poučiti [62, foly poučavati 61] tanít, oktat; on nas -čava matematici ő minket matematikára tanít; ~ se megtanul, kitanul

poučljiv [25] tanulékonypoudati

[61, foly poudavati 59, -da-jem] egyiket a másik után férjhez adja; ~ se egyi

k a másik után férjhez megy

pougljeniti [62] elszenesítpouglj

iti [62] 1. elszenesít; 2. elszene-sedik

pougursuziti se [62a] elaljasodikpouka

J"la] tanulság; ~ basne a mese (erkölcsi) tanulsága

poukivati1 [60, -kujem] zizeg, susogpouki

vati3

[61] megvas

al; bever (szö-get)

poumicati [57, -mičemo] (egyik a má-sik utá

n) meglép; kereket old; meg-szökik

poumirati [51, -rem] egymás

után meg-hal; kihal

poumiti [62d] 1. elképzel, elgondol, 'kieszel, kitervel, kiagyal; 2. szándé-kozilc; feltesz magában

pounijatiti [62b] görögkatolikus hitre térít; ~ se görögkatolikus hitre tér

poustnina [1] orv felhám, epidermiszpoust

ajati [54, -aje

m] egyik a másik után feláll

poutegnuti [50, -nem] 1. megfeszít, meghúz; 2. devojka je -ula (ez) a lány már elég koros

pouzak1

[6b, birt -uska] <guzsalyon> kötőzsineg

pouzak2 [25, -uska] eléggé szűk; vékonypouzan [25] Id pouzak2

pouzdan [25] 1.

megbízható; ~ cövek megbízható ember; 2. megbízható, hiteles;

~e vesti hiteles hírek; 3. biztos; znam ~o biztosan tudom

pouzdan

ik [6] vkinek a bizalmasa; bizalmi ember

pouzdanost [3f] megbízhatóságpoudanje [18] bizalompouzd

ati se [61, foly pouzdavati se 61] 1. ~ u koga megbízik vkiben; 2. bízik, reménykedik

pouzeće [18] utánvételpouzi

mati [61 v 58, -mljem] sorba elvesz

povabiti [62d] egy kicsit magához csal/édesget/hivogat

povaditi [62b] 1. sorra kiszed, kihúz, kivesz; ~zube sorra kihúzza a fogait; -de oči jedan drugome kikaparják egymás szemét; 2. kitép; ~ kore

nje iz zemlje kitépi a gyökereket a földből; 3. előránt, kiránt; ~ sablje kivo

nja kardját; ~ se összevesz, összeszólalkozik

povadati se [61] 1. ingadozik

, habozik; 2. ~ za nekim vkit utánoz; vkinek a példáját követi

povala [1] 1. (betegség) első roham(a); 2. mgazd dugvány, bujtás, bujtóág, oltóág

povaliti [62, foly povaljivati 60, -lju-jem] kidönt, ledönt; ~se ledől

povaljati [61] 1. kidönt, ledönt; 2. legurít, legör

dít, lehengerít; ~ rublje kimángorolja a fehérneműt; ~ se 1. (néhányszor meg)hempereg, hen-tereg; 2. -ali smo se od smeha gurultunk a nevetéstől

povaljivati Id povalitipovampiriti se [62] vámpírrá leszpovar

ati [61] egy

iket a másik után becsap; on ih je sve -rao mindannyi-ukat be

csapta

povariti [62, foly povarivati -60, -ru-jem] 1. hegeszt,

forraszt; 2. {va-sút) izzít, megtüzesít

povarošiti se [62] elvárosiasodikpovazdan naphosszatpoveč

erak [6a, birt -rka] második va-csora

povečerati [61] 1. egy keveset vacso-rázik; 2. megvacsorázik; befejezi a vacsorázást

povečerje

[18] 1. kat takarodó; svirati ~ takaródét fúj; 2. vall vecsernye

povećalo [16] nagyító(üveg)poveć

anje [18] 1. (meg)nagyobbítás, gyarapítás, növelés; ~ prirodnih dobara a természet javainak gyara-pítása; ~ sati rada a

munkaidő meg-hosszabbítása; ~ izvoza a kivitel fokozása; 2. m

egnagyobbodás, nö-

vekedés; 3. ~ plate fizetésemelés; 4. fényk (fel) nagyítás

povećati [61, foly povećavati 61] 1. nagyobbít, fokoz, gyarapít, növel; ~ blagostanje trudbenika növeli a dolgozók jólétét; povećana potreba za radnom snagom meg

növekedett munkaerő-szükséglet; 2. ~ platu felemeli a fizetést; ~ kaznu fel-emeli a büntetést; 3. fényk (fel-) nagyít; ~ se (meg)nagyobbodik, fokozódik, növekedik

povećavanje [18] ld povećanjepovećavati ld povećatipoveći [26] jókorapovedati [61] elbeszél, mesélpovedeni ld povesti1

povelik

[25] nagvocska; eléggé nagy

povelja [1] 1. tört oklevél; 2. (alap)-okmány

po

venuti [50, -nem] elhervad, elfony-nyadpoveravati (se) Id poveriti se

poveren

ički [25b] bizalmi; on vrši -ku dužnost bizalmi feladatot tel-jesít

poverenik [6] 1. bizalmas; bizalmi egyén; ~ sindikata szakszervezeti bizalmi; 2. biztos, megbízott, meg-hatalmazott; (pol:) narodni ~ nép-biztos; ~ na ispitu vizsgabiztos

povereniŠtvo [16a] 1. ügyn

ökség, kép-viselet; 2. biztosság; (pol:) narodno ~ népbiztosság

poverenstvo [16a] bizottság; ispitno ~ vizsgabizottság; vizsgáló bizottság

poverenje [18] bizalom; čovek od -nja bizalmi ember; imati -nja u nekoga bizalma

van vkiben; kazati u -nju bizalmasan mondja elpoverilac [8c, b

irt -ioca] hitelező

poveriti [62, foly poveravati 61] 1. rábíz

; ~ kome novac rábízza vkire a pénzt; 2. bizalmasan közöl; ~ kome tajnu vkire rábíz titkot; beavat vkit a titokba; 3. megbíz, átad; ~ po-sao inženjeru megbízza a mérnököt munkával; átadja a munkát a mér-nök

nek; ~ se nekome 1. rábízza magát vkire; 2. kiönti/feltárja a szívét vkinek

poverljiv 460 povišavati poviše 461 povratak

poverljiv [25] 1. bizalomteljes, hiszé-keny; i suviše ~ túlságosan hiszé-keny; 2. bizalmas, bizalmi; ~o obaveštenje bizalmas értesülés; ~a služba bizalmi állás; strogo ~o szi-gorúan bizalmas

poverovati [60, -rujem] elhisz; ~ se bízik

poveselitl se [62] mulat; vígan vanpoveska [lg] orv kötéspovesmo [16a] motringpovesnica [le] történelempovesničar [5e] történetíró, történészpovesnički [25b] történeti, történelmipovesnik [6] történetíró, történészpovest [3f] 1. történet; 2. történelem,

történet; ~ umetnosti művészet-történet

povesti1 [45, -védem, foly povoditi 62b] 1. magával visz/vezet; 2. meg-indít, megkezd; ~ isleđenje megin-dítja a nyomozást; ~ razgovor be-szélgetést kezd; ~ se za kim vki példáját követi; vkit utánoz

povesti2 [44, -vezem, foly povoziti 62a] <járművön> magával visz

povesti3 [44, -vezern] sorra meghímezpovešati [61] 1. <tárgyakat> felaggal;

2. <embereket> (fel)akasztpoveštati [61] tó povetšatipovetarac [8a, bírt -rca] szellőpovetšati [61] megrozzan, elavul, el-

használódikpovez [5] 1. <seben> kötés; ~ sa

pritiskom povređenog mesta o kost nyomókötés; 2. <könyvé> kötés; kolni ~ bőrkötés; ~ u platnu vá-szonkötés ; u mekom ~u fűzve ; u tvrdom ~u kötve

povezača [1] főkötőpovezati [55, -ežem, foly povezivati

60, -zujem] 1. összeköt, összekap-csol; ~ pojmove összekapcsolja a fogalmakat; 2. megköt, beköt; ~ ruke megköti a kezét; 3. <sebet> beköt, bekötöz; 4. <könyvet> be-köt; ~ se 1. kapcsolatba lép vki-vel; 2. beköti a fejét; 3. leköti ma-gát; kötelezi magát

povezem íd povesti2'3povezivanje [18] 1. összekötés, össze-

kapcsolás; 2. megkötés, bekötés; ~ živog peska a futóhomok megkö-tése; 3. <sebé> bekötés, bekötözés; 4. <könyvé> (be)kötés

povezivati Id povezatipovijati 1. Id poviti; 2. űzőbe vesz;

~ se 1. hajladozik; granje se -aju pod teretom ploda az ágak hajladoz-nak a termés terhe alatt; 2. alkal-mazkodik, beleilleszkedik; ~ se prema prilikama alkalmazkodik a körülményekhez; 3. lengedez; -aju se oblaci dima füstfelhők gomolyog-nak; 4. szól ~ se prema vetru kö-penyeget forgat

povije [csak tb 1] szemöldökközpovijuša [1] 1. növ kúszónövény; 2.

rég vontcsövű puska; 3. turbánhoz való szövet

povik [6] felkiáltás; ~ u pomoć segély-kiáltás

povika [la] 1. felkiáltás; 2. panaszpovikati [57, -ičem, foly povikivati

60, -kujem] 1. felkiált; ~ iz sveg glasa teli torokból kiált; 2. kiabál, kiáltoz; ~ u pomoć segítségért kia-bál/kiált; 3. odakiabál; kiabálással odahív; on povika sluge svoje odahívta (kiabálással) a szolgáit; 4. ~ na koga rákiabál vkire veszek-szik vkivel

poviknuti [50, -nem] elkiáltja magátpovileti [63, -lim] megvadul; dühbe

jön/gurulpovinovati se [60, -nujem se] 1. alkal-

mazkodik; ~ prilikama alkalmaz-kodik a körülményekhez; 2. alá-veti magát; engedelmeskedik; ~ zakonu aláveti magát a törvénynek; ~ zapovesti engedelmeskedik a pa-rancsnak

povisiti [62a, foly povisivati 60, -su-jem] 1. felemel, emel, magasít; moramo ~ zid za 10 metera tíz mé-terrel kell magasítanunk a falat; 2. átv emel, (meg)nagyobbít, fokoz, növel; ~ glas felemeli a hangját; ~ platu felemeli a fizetést; ~ se emelkedik, növekedik

povisok [25] jó magaspovišavati [61] Id povisiti

poviše 1. jóval több; 2. jó sok; 3.jóval magasabban

povišenje [18] 1. felemelés, felmaga-sítás; ~ plota a kerítés magasítása; 2. emelés, fokozás, növelés; ~ nadnica munkabéremelés; ~ plate fizetés-emelés; 3. emelkedés, növekedés 1 ~ temperature hőemelkedés poviši [26] jóval magasabb; jó magas povišica [le] 1. emelkedés; ~ temperature hőemelkedés; 2. (~ plate) fizetésemelés; dobiti -cu fizetésemelést kappovitak [6a, birt -tka]: dete u -tku

pólyás gyerekpoviti [52, -vijem, foly povijati 61]

1. hajlít, (meg)görbít; ~granu lehaj-lítja az ágat; vetar povija trsku a szél hajlítja a nádat; 2. begöngyöl, bepólyáz; ~ dete bepólyázza a gye-reket; 3. <kezet, sebet) beköt; 4.što ti je žena povila? mit szült a feleséged? ~ se [csak bef] lehajlík, meghajlik

povlačiti1 [62] 1. visszavon; ~ trupe visszavonja a csapatokat; 2. húz, von; ~ posledice következtetéseket levon; jedno povlači drugo egyik maga után vonja a másikat; 3. von-szol, hurcol, cipel; ~ lađu hajót vontat/húz; ~ se 1. visszavonul; ~ se iz javnog života visszavonul a közéletből; 2. elnyúlik, elhúzódik; to se povlaci već tri godine ez már három éve húzódik

povlačiti2 [62] boronál; ~ njivu boro-nálja a szántóföldet

povladiti [62b, foly povlađivati 60, -đujem] 1. kedvez; segítséget nyújt; 2.helyesel; jónak talál; tetszését nyil-vánítja; dicsér; 3. elnéz (vkinek vmit); 4. bátorít, buzdít

povlaka [la] 1. húzás, vonás; 2. húzó-háló; 3. tejföl

povlastica [le] kedvezmény, enged-mény, kiváltság, előjog; ~ za vožnju železnicama vasúti kedvezmény

povlastiti [62b, foly povlašćivati 60, -čujem] kiváltságokban/előjogokban részesít

povlašćen [25] 1. kiváltságos; 2. ked-

vezményes; ~a željeznička karta ked-vezményes vasúti jegy

povlašćivati Id povlastitipovlašiti [62] 1. eloláhosít; 2. pravosz-

láv hitre térít; ~ se 1. eloláhosodik; 2. pravoszláv hitre tér

povlašten [25] Id povlašćenpovlažiti [62] (kicsit) megnedvesítpoyod1 [5] 1. alkalom, ok, indíték,

indítóok; 2. ürügy -povod2[5] 1. kötőfék; 2.kopófalkapovodac [8b, birt -oca] kötőfékpovodan [25, -dna] megdagadt, meg-

áradtpovodanj [7a, birt -dnja] áradáspovoditi (se) Id povesti (se)1

povodljiv [25] ingatagpovodnica[lc) 1. növ boglárka; 2. tutajpovodnik [6] vezetéklópovodom alkalmából, alkalmávalpovoj [7] 1. pólya; dete u ~u pólyás

(gyerek); (szól:) od ~a do pokrova a bölcsőtől a koporsóig; 2. átv vminek kezdete/gyermekkora; ta je nauka još u ~u ez a tudomány még a kezdet kezdetén van; 3. <sebre> pólya

povojče [21, birt -eta] pólyás (gyerek)povojica [le] hímzésfajtapovojnica [le] népr csecsemőajándékpovoljan [25, -ljna] kedvező, örvende-

tes, kielégítő; -Ijne prilike kedvező körülmények

povoljiti [62] kedvére tesz; kedvében jár

povoljnost [3f] vminek kedvező voltapovonjatl [61] megszagolpovorka [lag] 1. menet; svadbena ~

esküvői menet; 2. felvonulás; 3. vall körmenet

povozitf Id povesti2

povraćaj [7] 1. visszatérés; 2. vissza-adás

povraćanje [18] 1. visszatérítés, vissza-adás; 2. okádás, hányás

povraćati (se) Id povratiti (se)povranitl [62, foly povranjivati 60,

-njujem] megfeketítpovrat [5] 1. visszatérés; 2. vissza-

esés; zločinac u ~u visszaeső bűnözőpovratak [6b, birt, -tka] 1. visszatérés;

povratan 462 po vrzmati pővtoritl 463 pozdrav

~ kući hazatérés; 2. visszautazás; vozna karta za ~ menettérti jegy; naju -tku hazautaztában, vissza-térőben; 3. ~ botesti a betegség kiújulása

povratan [25, -tna] 1. visszatérő; -tna groznica visszatérő láz; -tna karta menettérti jegy; -tni recepis tćrti-vevény; na -tnom putu visszatérő-ben; -tnom poštom postafordultával;2. nyelv visszaható; -tni glagol visz-szaható ige; 3. (vissza)forduló

povratilica [ 1 c] feloldójelpovratište [18] visszatéréspovratiti [ö2b, foly povraćati 61] 1.

visszaad; 2. visszaterel; 3. <pćnzt> megtérít; 4. visszaküld; 5. <órát> visszaállít; 6. kiokád, kihány; 7. eszméletre térít; ~ se 1. visszatér; ~ SÍ kući hazatér; 2. magához tér;3. meggyógyul

povratljiv [25] 1. könnyen engesztelő-dö; 2. <penz> visszatéríthető

povratnica [lc] orv betegség kiújulásapovratnik1 [6J csill térítőpovratnik2 [ö] visszaeső bűnözőpovratuša [1] férjét elhagyó és a szülői

házba visszatérő asszonypovraz [5] 1. (üsttartó) fogantyú; vini-

nek a füle; 2. (váll)kötél, póráz, zsineg

povrazac [8b, bírt -asca] Id povraz; (szól:) ne budi svakom loncu ~ ne legyél minden lében kanál

povrazača [1] <vminek a felfüggeszté-sére) kötél, zsineg

povraziti [02a] (váll)kötélre, zsinegre erősít vmit

povrćar(stvo) Id povrtar(stvo)povrće [18] 1. főzelék; 2. konyhakerti

növények; zöldség, vetemény; za ~ veteményes; bašta za ~ zöldséges-kert, veteményeskert

povrći [50a, -rgnem] Id povrgnutipovreda [1] 1. sérülés; telesna ~ testi

sérülés; 2. megsértés, Jérelem; 3. megsértés, megszegés; ~ dužnosti kötelességszegés, kötelességmulasz-tás; ~ zakona törvénysértés

povrediti [62b, foly povređivati 60, -đujem] 1. megsért; sérülést okoz;

2. megsért, megbánt; ~ čija osećanja megsérti vkinek az érzelmeit; 3. meg-sért, megszeg; ~granicu határsértést követ el; ~ se megsérül

povremen [25] időszaki, periodikuspovrgnuti [50, -nem] 1. eldob, kidob;

2. elhagy, abbahagypovrh [birt e] 1. felett, fölé; ~ glave a

feje fölött; 2. felül; još ~ svega még ezen felül

povrnuti [50, -nem] 1. visszaad; 2. visszatesz; ~ mač u korice vissza-teszi a kardot a hüvelybe; 3. kifordít; ~ rukave felhajtja/feltüri az (ing/ru-ha) ujját; ~ se 1. visszatér; 2. visz-szafordul, megfordul

povrstati [61] 1. sorba állít; 2. kat sora-koztat

povrsti [44, -vrzem ] madzaggal körül-köt

površan [25, -šna] felületes; -šno znanje felületes tudás

površica [lc] jégkéregpovršije [18] felületpovršina [1] 1. felület, felszín; ~ vode

víztükör; 2. (mat is) terület; setvena ~ vetésterület; stambena ~ lakó-teriilet

površinski [25b] 1. felületi, felszíni; ~ sloj felszíni réteg; 2. külső, külszíni; -ko iskopavanje külszíni fejtés

površiti [62] 1. lenyom; ~ stog (széna-) boglyát lenyomkodja; 2. betakar, befed; ~ kuću slamom szalmával befedi a házat; 3.elintéz; ~sve svoje poslove összes ügyeit elintézi

površnost [3f] felületességpovrtar [5e] 1. konyhakertész; 2. zöld-

ségáruspovrtarstvo [16] konyhakertészet, zöld-

ségtermesztéspovrtati [56, -réem] Id povrnutipovrtlar (stvo ) Id povrtar(stvo)povrtnica [lc] retekpovrtnjak [6] konyhakertpovrveti [63, -virn] oda özönlik/tódul;

povrve mu krv u lice arcába szökött a vér

povrza [1] faj, fajzatpovrzmati se [61] sorban útnak in-

dul

poytoriti[62,/o/ypovtoravati 61] (meg-) ismétel

povučen [25] 1. visszavonult, elvonult; iiveti vrlo ~o nagyon visszavonultan él; 2. zárkózott, tartózkodó, bátor-talan ~a narav zárkózott természet

povući [46, -učem] 1. (meg)húz; húz egyet; konji povukoše kola a lovak (meg)húzták a kocsit; ~ZŰ UVO meg-húzza a fülét; ~ koga za sobom vkit maga után húz; ~ jedan dim iz cigarete szippant egyet a cigarettá-ból; ~ dim pri pušenju leszívja a füstöt; dobro ~ jót húz (üvegből); 2. kihúz; ~ mač iz korice kihúzza a kardot a hüvelyből; 3. ~ crte meghúzza a vonalakat; ~ granicu határt húz; 4. visszavon, kivon; ~ naređenje rendelkezést visszavon; ~ novčanice iz opticaja kivonja a bank-jegyeket a forgalomból; 5. ~posledi-ce következtet; következtetéseket le-von; ~ se (kai is) visszavonul; ~ se u pasivnost passzivitásba vonul; szál ~se u rupu visszahúzódik odújába

povuka [la] utánvét(el); poslali uz/na -ku v -kom utánvéttel küld

povukuša [1 fi v n] lógos, dologkerülőpoza[l] 1. testtartás; 2. átv póz, pózo-

lás; mesterkélt viselkedéspozabaviti se [62d, foly pozabavljati se

61] 1. foglalkozik; ~ nekim pitanjem foglalkozik vmilyen kérdés-sel; 2. időzik; ne -vljaj se dugo onamo ne időzz sokáig ott; 3. mulat, szórakozik

pozaboraviti [62d, foly pozaboravljati 61] 1. elfelejt, megfeledkezik; 2. hiá-nyosan/rosszul emlékezik

pozadevati [61] 1. egyenként bedug-(dos); (szól:) on će ih sve za pojas ~ mind zsebre fogja tenni őket; 2. egyenként betűz; ona -va u kosa sve igle betűzi a hajába mind a tűket

pozadi hátulpozadina [1] 1. (átv is) háttér; potisnuli

koa u -nu háttérbe szorít; 2. kat hadtápvonal; utóhad; 3. hátország

pozadremati [61] elszunnyad, elszundi-kál

pozadugo elég hosszú ideig; hosszasan; ~ se zabaviti gde hosszasan időzik vhol

pozaimanje [18] 1. kölcsönzés; 2. <mezei munkában) kisegítés; köl-csönös segítség

pozalmati [61] kölcsönöz; ~ se <mezei munkában) kisegítik egymást

pozajmenica | lc] 1. <mezei munkában, nőről) kisegítő; 2. nyelv jövevény-szó

pozajmenik [6] <mezei munkában) kisegítő

pozajmica f l c ] kölcsön(zés); semena ~ vetési kölcsön

pozajmice 1. kölcsönösen; 2. kölcsön-képpen

pozajmiti fO2d, foly pozajmljivati 60, -Íj uje m] 1. ~ od koga kölcsönkér vkitől; 2. ~ kome kölcsönad vkinek

pozajmni [25b] kölcsön-; -na knjižnica kölcsönkönyvtár

pozakoniti [62J törvényesít; ~ dete törvényesíti a gyereket; ~ se egybe-kel, megesküszik, összeházasodik

pozakonjenje |I8] 1. törvényesítés; 2. egybekelés, összeházasodás

pozamašan 125a, -šna] jókorapozamentar [5e] paszományos, paszo-

mánykészítőpozamrsiti |ii2a] összekúszál, össze-

zavar; ~ konce vmilyen ügyet össze-zavar/összekuszál

pozan [25, -zna] késő, későipozaturati [fi i] elhány, eldug; nem a

helyére teszpozatvarati [61] egyiket a másik után

becsukja; ~ vrata i prozore becsukja az ajtókat és ablakokat

pozauna [1] zene puzón, harsonapozavaditl [62b, foly pozavađati 61]

össze veszít; ~ se összeveszpozavideti [63, -dim] nekome meg-

irigyel vkitpozbacati [61] ledob(ál), lehány; ~ sve

s kola ledobál mindent a kocsirólpozder [5] pozdorjapozderljiv [25] pozdorjáspozdrav [5] 1. köszönés, tisztelgés;

kat ~ nadesno! jobbra nézz! 2. üdvözlet; izručiti čiji ~ vkinek üd.

pozdravan 464 poznati poznavalac 465 požuda

vözletét átadja; 3. köszöntés, üdvöz-lés, fogadtatás

pozdravan [25, -vna] üdvözlő; -vni telegram üdvözlő távirat

pozdraviti [62d, foly pozdravljati 61]1. köszön, tiszteleg; ~ skidanjemšešira kalaplevevéssel köszön; 2. üd-vözöltet; moj te brat-vio a fivéremüdvözöltet; 3. üdvözöl, köszönt; svismo ga -vili sa velikim ushićenjemmindannyian nagy lelkesedéssel üdvözöltük/köszöntöttük; ~ se üdvözlik egymást; köszönnek egymásnak

pozdravlje [18] üdvözlés, üdvözlet, kö-szöntés

pozelene« [63, -nim] megzöldül; zöld lesz; ~ od zavisti megzöldül az irigy-ségtől; ~od ljutine elzöldül a méreg-től; ~ se kizöldül

pozeleniti [62] zöldre fest; bezöldít; ~ se zölddel bemázolódik

pozemljuša [1] földszintes házpozepsti [47, -ebem] 1. egyik a másik

után megfázik; 2. (lassacskán) meg-fagy, meggémberedik

pozer [5] pózoló, affektálópozicija [1] 1. helyzet, állapot, pozíció;

2. állás, hivatal, pozíció; 3. kaiállás, hadállás

pozirati [61] 1. pózol; 2. ~ nekom modellt ül vkinek

pozitivan [25, -vna] 1. tényleges, hatá-rozott, biztos, pozitív; -vne nauke az egzakt tudományok; 2. igenlő, állító, pozitív; 3. pozitív; (fiz:) -vni elektricitet pozitív elektromosság

pozitivizam [5a, birt -zma] pozitivizmuspoziv1 [5] 1. meghívás; 2. (meg-)

idézés; 3. felszólítás; 4. (telefon-) hívás; 5. kat korosztály; 6. (pár-bajra, vitára) kihívás; 7. meghívó

poziv2 [5] 1. hivatás; životni ~ élet-hivatás; 2. hajlam

pozivaí [7] 1. <személy> meghívó; 2. idéző

pozivanje [18] 1. meghívás; 2. <pár-bajra> kihívás; 3. (meg)idézés; 4.hi-vatkozás; 5. ~ u vojsku behívás (katonasághoz); 6. ~ na odgovornost felelősségre vonás; ~ na red rendre-utasítás

j pozivar [5e] az idézéseket kézbesítő pozivati (se) Id pozvati (se) pozivni1 [25b] 1. meghívó, meghívási;

2. sorozási, behíyási, bevonulási;3. hívó; ~ znak (rádió)hívójel

pozivni2 [25b] hivatalos, hivatásos;~ oficir hivatásos v tényleges állo-mányú tiszt

pozivnica [le] 1. meghívó; 2. idézéspozlaćen [25] aranyozottpozlaćivati Id pozlatitipozlata [1] 1. aranybevonat; 2. ara-

nyozáspozlatar [5e] aranyozópozlatiti [62b, foly pozlaćivati 60,

-ćujem] (meg)aranyozpozleda [1] testi sérüléspozlediti [62b, foly pozledivati 60, -du-

jem] 1. megsebez, megsért; 2. ~ ranu feltép/felszakít egy sebet; ~ se 1. megsérül; 2. <seb> feldörzsölő-dik

pozliti [62] komu vkit elfog a rosszul-lét; -ilo mu je rosszul lett

pozlopce rosszhiszeműleg, rosszindula-túan, kárörvendően

poznanica [le] ismerős nőpoznanik [6] ismerőspoznanstvo [16a] ismeretség; imali

veliko ~ nagy ismeretségi köre van; napraviti ~ ismeretséget köt; meg-ismerkedik

poznat [25] ismeretes, ismert; ~a koli-čina ismert mennyiség; ~o mi je ismeretes előttem; kako je ~o mint ismeretes

poznati [61,/o/y poznavati 59, -najem]1. ismer; ~ lično személyesen ismer;-ajem ga već godinama már évek ótaismerem; on -aje ceo svet mindenkitismer; ismeri az egész világot; ~ počuvenju hallomásból/hírből ismer;2. felismer, megismer; -ati koga pohodu megismer vkit a járásáról;-adoh ga na prvi pogled felismertem(őt) első látásra; -ao sam odmah da jeon pošteni čovek rögtön felismertem,hogy (ő) becsületes ember; ~ se1. megismerkedik; 2. megismerszik,megismerhető; -aje mu se na licu dalaíe az arcára van írva, hogy hazudik

poznavalac [8c, birt -vaoca] szakértő; ~ ljudi jó emberismerő

poznavanje [18] 1. (meg)ismerés; ~ sama sebe önismeret; önmaga meg-ismerése; 2. ismeret; ~ robe áru-ismeret

poznavati (se) Id poznati (se)poznica [le] kései gyümölcspozobati [58, -bljem] 1. <szőlőt, ma-

got) szemezget, csipeget; 2. <ló> zabot eszik; zabái

pozor [5] figyelem, vigyázat; ~! vigyázz! svratiti ~ na sebe magára vonja a figyelmet

pozoran [25, -rna] figyelmes, figyelőpozorišni [25b] színházi, szín-; -na

dvorana nézőtér; ~ komad szín-darab; -na predstava színházi elő-adás; színielőadás

pozorište [18] színház; putujuće ~ vándorszínház;' ~ lutaka v mario-netsko ~ bábszínház

pozornica [le] 1. színpad; stupiti na -cu színpadra lép; 2. átv színpad, szín-tér; nestalo ga sa političke -ce eltűnt a politikai színtérről/porondról

pozornost [3f] 1. figyelem; skrenuti ~ felhívja a figyelmet; 2. figyelem, előzékenység

pozubati [61], pozubiti [62d] meg-boronál; ~ se összevesz, veszekszik

pozvan [25] 1. meghívott; nisam ~ nem hívtak meg; ~ sam u goste vendégségbe vagyok híva; 2. hiva-tott; nisam za to ~ nem vagyok hivatott erre; 3. felszólított

pozvati [51b, -zovem, foly pozivati 61] 1. meghív; ~ na ručak ebédre meg-hív; 2. kihív; ~ na dvoboj kihív párbajra; 3. megidéz; ~ svedoke tanukat megidéz; 4. megbíz, kinevez; pozvan je za redovnog profesora kinevezték nyilvános rendes tanárnak; 5. ~ vojsku behív (katonának); 6. ~ na odgovornost felelősségre von; ~ koga na red rendreutasít; ~ se na što hivatkozik vmire; ~ se na svedoke hivatkozik tanukra

pozveknuti [50, -knem, foly pozvekivati 60, -kujem] (fel)cseng

30 Szerbhorvát —magyar

požaliti [62] megszán, megsajnál; ~ se panaszt emel; panaszkodik

požar [5] tűz, tűzvész; šumski ~ erdő-tűz; opasno od ~a tűzveszélyes; šteta od ~a tűzkár

požarčitl [62] kat őrt állpožarište [18] tűzvész színhelyepožarni1 mn [25b] 1. tűz-; -na slavina

tűzcsap; 2. tűzoltó-; -na četa tűz-oltócsapat, tűzoltóság

požarni fn [25b] kat őrpožarnik [6] tűzoltópožderati [51, -rem] felfal, felzabál:

~se átv gyötrődik; emészti magátpožditi [62b] feléget, összeégetpoždrljiv [25] nagyétkű, nagybélűpožećl [46, -ežemj megéget, leégetpožedneti [63, -nim] megszomjazikpoželeti [63, -lim, foly poželjivati 60,

-ljujem] 1. megkíván; imati sve, što mu srce -li mindene megvan, amit csak szíve megkíván; 2. ~ nešto nekome kíván vkinek vmit

poželjan [25, -Ijna] kívánatospoželjivati Id poželetipoženiti [[62] sorba megházasít, ki-

házasít ; ~ se sorba megházaso -dik

požeti [54b, -žanjem] (átv is) learat; ~ iito learatja a gabonát; ~ uspeh sikert arat; ~ lavorike learatja a babérokai

požiljak [6a birt -ljka] sebhely; hegpožiočiti [62] meglécezpoživeti [63, -vim] elél, éldegél; ~ u

slozi egyet éri ésben éldegélpoživili [62d] élni hagy; neka te bog -vi

isten éltessenpoživotinjitl [62] elállatiasít; ~ se el-

állatiasodikpožnjaka [la], požnjakinja [1] későn

érő gyümölcspožnjetl [54b, -žanjem v 61] (átv is) le-

aratpožrtvovan [25, -vna] áldozatkészpožrtvovan je [18], požrtvovnost [3f]

áldozatkészségpožrtvovati [60, -tvujem] feláldoz; ~se

feláldozza magátpožuda [1] 1. vágy, szenvedély; 2. ér-

zéki vágy; buja vágy/gerjedelem

požudan 466 praroditelji praroditeljski 467 prati

požudan [25,-dna] l.sóvárgó, vágyódó; 2. búja, kéjvágyó

požudeti [63, -dim] szenvedélyesen megkíván

Požun [5] földr Pozsonypožuriti [61, foly požurivati 60, -rujem]

sürget, siettet; ~ putovanje sürgeti az utazást; [csak bef] ~ se siet

požurnica [lc] sürgető levélpožuteti [63, -tim] megsárgulpožutiti [62b] megsárgít; sárgára festpra- (összetételekben) ős-prababa [1] dédanyaprabiće [18] őslénypračovek [15, tb praljudi] ősember;

neandertalski ~ neander-völgyi ős-ember

praća1 [1] parittya, csúzlipraća2 [1] haj (szél)szarvkötélpraćaknuti se [50, -nem se, foly praća-

kati se 61] fickándozik, ficánkol, éviekéi

praéar [5e] parittyáspraćati Id pratiti2

praćenje [18] -1. kísérés; 2. követéspraćka [Ih] parittya, csúzlipraćkaš [5e] parittyáspraćkati se [61] fickándozik, ficánkol,

éviekéipradavni [25b] ősrégi; -na vremena ős-

időkpraded [5 v 9, tb -di v -cíovi] dédapapradedovski [25b] 1. déd-; 2. ős-, ősipradoba [nrag s] őskorpradomovina [1] őshazaprag [9, tb -goyi] 1. forv is) küszöb; ~

draži/nad ražaja ingerküszöb; (szól;) nikad mu ~a više neću prekoračiti soha többé át nem lépem a küszöbét; pusti pet la na ~ on hoće i u kuću ha a kisujjad mutatod, az egész kezed akarja; 2. (vasúti) talpfa; 3. (ajtó)félfa; 4. átv küszöb, kezdet; na ~u života az élet küszöbén

prah [6c] 1. por; cvetni ~ virágpor; kozmetički ~ hintőpor; pretvoriti u ~ porrá zúz/tör; (szól:) otresti ~ s nogu örökre elmegy; 2. puskapor

prahati [61] porhanyítpraizvedba [lf] ősbemutatóprajezični [26] ősnyelvi

prajezik [6] ősnyelvpraklica [lc] őscsíraprakljača [1] (ruha)sulyokprakolevka [ 1 af ] őshazapraksa [1] gyakorlat; u -si gyakorlat-

ban; vršiti -su praktizál; gyakorlatot folytat

praktičan [25, -čna] 1. praktikus, hasznos; 2. praktikus, gyakorlati, gyakorlatias

praktičar [5e] 1. gyakorlattal bíró ember; lekar ~ gyakorló orvos; 2. gyakorlati ember

praktikant [5a] 1. gyakornok; 2. próba-idős alkalmazott

praktikovati [60, -kujem] gyakorlatot folytat; praktizál

pralište [18] 1. <folyóban> mosóhely; 2. müsz ércmosó

pralja [1] mosónőpraljak [6a, birt -ljka] (cipész)árpramac [8a, birt -mca] haj orrtőke,

hajóorrpramajka [lah] ősanyapramaleće [18] tavaszpramati [61] szökik, fut, menekülpramen [9, tb -novi] 1. hajfürt; 2. ~

svetlosti fénysugár, fénycsóvapramenast [25] pelyhes, pihéspranarod [5] ősnépprangija [1] mozsárágyú, tarackpranica [lc] havi tisztuláspranje [18] 1. mosás; ~ nogu láb-

mosás; dati na ~ mosásba ad; korito za ~ mosóteknő; mašina za ~ mosógép; 2. ~ sudova/posuđa moso-gatás; 3. mosdás; 4. (orv:) žensko ~ havi tisztulás; menstruáció; belő ~ fehér folyás

praonica [lc] 1. mosoda; 2. mosó-konyha

praonik [6] mosdó(kagyló)praotac [ l la, birt -oca] ősatya, ősprapočetak [6b, birt -tka] őskezdetpraporac [8a, birt -rca] csengő, csör-

gőprapraded [5 v 9, tb -di v -dovi] ősapa,

szépapapraproizvod [5] őstermékpraproizvodnja [1] őstermeléspraroditelji [tb, 71 ősszülők

praroditeljski [25b] ősszülői; ~ greh eredendő bűn

pras [5] póréhagyma, párhagymaprasac [8b, birt -sca] (átv is) malac; ko

se mesa u mekiflje, prasci ga pojedu aki korpa közé keveredik, meg-eszik a disznók

prasad [21] malacokprasak [6c, birt -ska] 1. durranás;

2. robbanás, explozióprase [21a, birt -eta; tb prasci v prasad]

malac; morsko -tengeri malacpraseći [26] malac-; -će pečenje malac-

pecsenyeprasedelac [8c, birt -eoca] őslakóprasence [21, birt -eta] malackaprasetina [1] malachúsprašiti (se) [62] (meg)malacozikpraska1 [lg] 1. durranás, csattanás; ~

oborenih drveta a kidöntött fák recsegése; ~ pušaka puskadurranás; 2. ~ reci szóáradat

praska2 [lg] őszibarackpraskati Id prasnftipraskav [25] ropogó, durranó; ~/ gas

durranógáz; ~i pamuk lőgyapot; ~a živa durranóhigany; nyelv ~i suglasnik zárhang, explozíva

praskavica [lg] durrogás, ropogáspraskozorje [18] reggeli szürkületpraskva [lf] őszibarack; žuta ~ sárga-

barackPraslaveni [tb, 5] ősszlávokpraslika [la] mintakép, példakép,

prototípusprasnaga [la] ó'serőprasnuti [50, -nem, foly praskati 61]

1. durran, dörren; 2. -nu mu ćef kedve kerekedett; 3. felfortyan, pat-tog; ~ u plač sírva fakad; 4. ~ na koga lehord vkit , leteremt vkit; 5. hasad; -nu zora hajnalodott, vir-radt; 6. megdöglik; -nulo je troje svinja megdöglött három disznó

prasrodstvo [16] ó'srokonságprastanica [lc] őssejtprastanovnik [6] Őslakópraštanje [18] ősállapotprastar [25] ősrégi, őskori; ~o doba ős-

kor; ~a vremena ősidőkprastihlja [1] őseiem

30*

prasvet [9, tb -tovi] ősvilágprašak [9a, birt -ška, tb -škovi] 1. po-

rocska; 2. por; ~ za kašalj köhögés elleni por; ~ za peč'enje kotača sütő-por; ~ za tamanjenje insekata rovar-por; ~ za zube fogpor

prašan [25, -šna] í. poros; 2. por alakú

prašenje1 [18] 1. porozás, porolás; 2. <talajé> porhanyítás, lazítás

prašenje2 [18] malacozásprašina [1] 1. por; oblak od -ne porfelhő;

upijač -ne porszívó; stroj za usisa-vanje -ne porszívógép; krpa za -nu portörlő; ogrtač za -nu porköpeny; vetar diže -nu a szél felveri a port; rasturati se u -nu szétporlik; 2. átv dići/uzvitlali veliku -nu nagy port ver fel; baciti/sipati kome -nu u oči port hint vkiiit'k a szemébe

prašionica [ lc] 1. homoktartó; 2. növ hímportok

prašiti [62] 1. poroz; port ver fel; porol; 2. növ beporoz; 3. <talajt> porha-nyít, lazít ; ~ se 1. beporosodik, be-porozódik; 2. porzik; 3. növ be-porzódik

praška [la] I. porszem; 2. ~ brašna csipetnyi liszt

praški [25b] prágaiprašljika l l a j , prašijlkovina [1] növ

babérfüzprašijiv [25] 1. poros; 2. por alakúprašnica [ lc ] növ hímportokprašnički [25b]: ~ evet porzós virágprašnik' [(>] rég, kat <kovás fegyverek-

nél) gyújtóserpenyőprašnik2 [6] növ porzó, hímporszálprašnjav [25] porospraštanje [18] 1. megbocsátás; 2.

búcsúpraštati [61] megbocsát; ~ se (el-)

b'úcsúzikpraštiti [62b] pattogprašuma [1] őserdőprati [51a, perem] 1. mos; ~ rublje

fehérneműt mos; ~ ruke kezet mos; ~ zlato aranyat mos; (átv:) perem ruke mosom kezeimet; ruka ruku pere kéz kezet mos; 2. átv tisztára mos; tisztáz; ~ se 1. mosakszik, mosdik;

pratilac 468 pravilo praviti 469 pravoverje

2. átv tisztára mossa magát; tisztázza magát

pratilac [8c, birt -ioca] kísérő; ~ nebeskih tela mellékbolygó

pratiti1 [62b] 1. kísér; ~ nekoga do vrata az ajtóig kísér vkit; ~ kući hazakísér; 2. követ; onga pratio kao senka követte őt mint az árnyék; ~ koga u stopu a sarkában van vkinek; 3. figyelemmel kísér; ~ do-gađaje figyelemmel kíséri az esemé-nyeket; ~ nečije misli követi vkinek a gondolatait; 4. ~ na klaviru zon-gorán kísér; 5. <halottat> kikísér

pratiti2 [62b, foly praéati 61] elküldpratljača [1] sulyokpratnja [1] 1. kíséret; oruiaha ~ fegy-

veres kíséret; 2. temetés; ići kome na -nju elmegy vkinek a temetésére

praunuée [21, birt -e'ta] dédunokapraunuk [6] <fiú> dédunokapraunuka [la] <lány> dédunokapraustavci [csak tb 6a, birt -vaka] szláva

(védszentünnep) utáni napprauzrok [6] ősök,prav [25] 1. (átv is) egyenes; ~a linija

egyenes vonal; mat ~i ugao derék-szög; ~ kao sveca egyenes mint a gyertya; ~akosa sima haj; 2. ártat-lan; 3. igazságos

prava [25, mint nőnemű mn ragozódik] mat egyenes vonal

pravac1 [8a, birt -vca] 1. (átv is) irány; idemo istim -vcem egy irányban megyünk; -vei u arhitekturi v gradi-teljski -vei építészeti irányzatok; politički ~ politikai irány; 2. mat egyenes vonal

pravac2 [8a, birt -vca] jámbor/igaz ember

praveat [25]: 1. pravi ~Í az igazi, valódi; prava ~a istina a színtiszta igazság; 2. pravi ~i otac teljesen az apja

pravce egyenesenpraveit [25] Id praveatpravčica [lc] haj lóg, sebességmérő

(műszer)pravda [1] 1. igazságosság; igazság;

delit i -du igazságot szolgáltat; mi-nistar -de igazságügy-miniszter; 2.

igazság; vminek igazságos/jogos volta; méltányosság; na -di boga ártatlanul; 3. per; zametnuti -du pert indít; 4. (közm:) bolja je mršava pogodba nego pretila ~ sovány egyezség többet ér a kövér pörnél; jobb ma egy veréb, mint_iiolnap egy túzokpravdanje [18] 1. igazolás; 2. mentege-

tőzés; 3. perlekedéspravdati [61] 1. igazol; 2. menteget;

~ se 1. mentegetőzik; 2. perleke-dik

pravdoljubiv [25] igazságszeretó"pravedan [25, -dna] 1. igazságos; ~

sudija igazságos bíró; biti ~ prema svima igazságos mindenkivel szem-ben; 2. igaz; -dna stvar igaz ügy; 3. jogos, méltányos; -dna kazna méltó büntetés; ~ zahtev jogos/mél-tányos igény

pravednički [25b] igazságospravednik [6] igaz emberpravednost [3f] 1. igazság; 2. méltá-

nyosságpravi [25b] 1. igazi, valódi; ~ dija-

mant valódi gyémánt; -vo prija-teljstvo igazi barátság; ~ rodoljub igaz hazafi; -vo značenje jedne reče-nice egy mondat valódi értelme; mat ~ razlomak valódi tört; 2. he^ lyes, kellő; u ~ čas kellő pillanatban; u -voj meri kellő mértékben; krenuli ~m putem helyes úton indul el; 3. Id még prav

pravica [lc] 1. igazság; deliti -cu igaz-ságot szolgáltat; 2. jog

pravičan [25, -čna] 1. igazságos; 2. méltányos

pravilan [25, -Ina] szabályszerű, sza-bályos

pravilnik [6] 1. szabályzat: 2. sza-bálykönyv

pravilnost [3f] szabályosságpravilo [16] 1. szabály; gramatičko ~

nyelvtani szabály; (mai:) trojno ~ hármasszabály; izuzetak od -la ki-vétel a szabály alól; po svim -lima az összes előírásoknak megfelelően; izuzetak potvrđuje ~ a kivétel erősíti a szabályt; 2. alapszabály; društvena

-la egyesületi alapszabályok; 3. tétel; Pitagorino ~ Pitagorasz-tétel praviti [62d] csinál, tesz, készít; ~ stolice székeket készít; ~ prímedbe megjegyzéseket tesz; ~ tajnu od nečega titkot csinál vmiből; ~ dobar utisak jó benyomást kelt/tesz; szól ~ računa bez krčmara gazda nélkül csinálja a számadást; ~ se 1. teszi magát; ~ se prijateljem játssza a (jó) barátot; úgy tesz, mintha (jó) barát lenne; ~ se smešnim kinevetteti magát; ~ se važnim fontoskodik; 2. on se pravi veliki gospodin játssza a nagy urat; ~ se pametan adja az okost; 3. tetteti magát; ~ se lud bolondnak tetteti magát; szól ~ se Toša butának tetteti magát pravljenje [18] készítés pravni [25b] jog-, jogi; ~ fakultet jogi kar; ~ kontinuitet jogfolytonosság; ~savetnik jogtanácsos; ~sistem jog-rendszerpravnički [25b] jogi pravnik [6] jogászpravništvo [16] 1. jogászat; 2. jo-

gászokpravo1 fn [16] 1. jog; običajno ~ szo-kásjog; rimsko ~ római jog; 2. jog (vmire, vmihez); jogosultság; ~glasa szavazati jog; -va nacionalnih manjina nemzetiségi jogok; ~slobodnog samoopredeljenja szabad önrendelkezési jog; ~ veta vétójog; ~ na obrazovanje a művelődéshez való jog; ~ na slobodnu selidbu szabad költözési jog; ~ veličanstva/suvereniteta felségjog; sva -va pridržana minden jog fenntartva; povreda/prekršaj -va jogsértés; s kojim ~m milyen jogon/-jogcímen; imati ~ na što joga van vmihez; polagati ~ na nešto jogot formál vmire; átv ~ pesnice/jačega ököljog; 3. ~ mača pallosjog; 4. jog(tudomány); kazneno/krivično ~ büntetőjog; ustavno ~ alkotmányjog; učiti ~ jogot tanul; 5. imati ~ igaza van; on nije u -vu nincs igaza pravo2 hat 1. egyenesen; idite ~ <se jobbra, se balra) menjen egyenesen; stani ~ állj egyenesen! ići ~ «

Beograd egyenesen Belgrádba megy; 2. igazságosan, méltányosan, jogo-san; to je sasvim ~ ez teljesen mél-tányos; ~ je, da igazságos/jogos, hogy; dati za ~ igazat ad; 3. njemu je sve ~ neki minden jó; neki mindegy; ako vam je ~ ha önnek megfelel; nije mi ~ nem örülök neki; sajnálom; nem értek egyet; 4. ~mu je úgy kell neki; 5. ~ da kažem őszintén szólva; az igazat megvallva; ~ mi kali őszintén mondd meg

pravobranilac [8c, birt -ioca] ügyvéd, jogvédő

pravocrtan [25, -fna] mat egyenes vo-nalú

pravodobno jókor, idejébenpravokrilci [tb, 8a, birt -laca] áll egye-

nesszárnyúakpravokutan [25, -tna] mat derékszögűpravokutnik [fi] mat téglalappravolinijski [251)] egyenes vonalú;

-ko kretanje egyenes vonalú mozgáspravomoćan [25, -ćna] jogerőspravopis [5] helyesíráspravopisni [25b] helyesírási; -na greška

helyesírási hibapravoslavac [8a, birt -vca] pravo-

szláv, görögkeletipravoslavan [25, -vna] pravoszláv,

görögkeletipravoslavlje [18] igazhitűség, orto-

doxiapravosudni [25b] bíróipravosudstvo [16] igazságszolgáltatás,

törvénykezéspravosuđe [18] igazságszolgáltatás, tör-

vénykezés; ministarstvo -đa igazság-ügy-minisztérium

pravougao [9c, birt -gla, tb -glovi] mat téglalap

pravougaonik [6] 1. mat téglalap; 2. mfísz háromszögvonalzó

pravouglast [25], pravougli [25b] derék-szögű; ~i trougao derékszögű három-szög

pravovaljan [25] jogérvényespravoverac [8a, birt -rca] igazhitű

emberpravoveran [25, -rna] igazhitűpravoverje [18] igazhitűség

pravovremeno 470 prebaciti prebacivao 471 precrći

pravovremeno jókor, idejébenpraz1 [9, tb -zovi] bak, kospraz2 [9, tb -zovi] póréhagymaprazajednica [le] ősközösségprazan [25, -zna] üres; ~ hitac vak-

lövés; -zna kuća üres ház; -zna puška töltetlen puska; -zne reci üres szavak; otići -znih šaka/ruku üres kézzel megy el; -zna vika vaklárma; (közm:) mlatiti -znu slamu üres szalmát csépel

praziluk [6] póréhagyma,praznica [le] üres kaptárpraznični [25b] ünnepipraznik [6] ünnep; školski -ici (téli)

iskolai szünetpraznina [1] űr, üresség, hiány; u nje-

govu znanju ima velikih ~ tudásában nagy hézagok vannak; njegova je smrt ostavila veliku -nu halála nagy űrt hagvott hátra

prazniti [62] (ki)ürít; ~ se (ki)ürülpraznoća [1] (átv is) ürességpraznoglav [25] üresfejűpraznoruk [25] üreskezű; došao je

kući ~ üres kézzel jött hazapraznoslov [5] fecsegő/locsogó/szó-

szátyár emberpraznosloviti [62d] 1. <írásban> be-

tűket kihagy; 2. fecsegpraznoslovlje [18] fecsegéspraznov [5] üresfejű emberpraznovati [60, -nujem] ünnepelpraznoveran [25, -rna] babonáspraznoverje [18], praznoverstvo [16]

babonaprazovit [25] heréletlenPražanin [12, tb -ani] prágaipražiti [62] durran, lobbanpraživotinja [1] 1. ősállat; 2. -nje

véglényekprce [tb, 1] rongyok, rongyszőnyegpreoljak [6a, birt -ljka] tacskó, em-

berke, vakarcsprč [1] 1. kos; 2. kecskebakprčast [25], prčav [25] pisze, fitos;

čovek ~a nosa pisze/fitos orrú em-ber

prčevina [1] 1. űrühús, bárányhús; 2. kecskehús; 3. űrűhús/bárányhús/ kecskehús szaga

prčmoljak [6a, birt -Ijka] pöttöm em-berke

prčor [5] főtt belsőségekprčvar [5] pecsenyesütő szakácsprevariti [62] pecsenyét sütprčvarnica [le] lacikonyha; rossz kocs-

ma/kifőzésprćeusnat [25] vastag/duzzadt ajkúprćija [1] 1. hozomány; 2. rég szövet-

kezeti tag vagyona; 3. (szól:) to nije tvoja ~ ez nem a te dolgod

prčiti (se) [62] orrát fintorítja; gri-maszt vág

prdačiti se [62] 1. gúnyolódik; 2. bo-

londozik[7] nb'v keserűfű uska [l(a)] nyakleves usnuti [50, -nem] megpofoz;

ad egy nyaklevestpre1 [birt e] előtt; ~ godinu dana egy

év előtt; egy éve; ~ rata a háború e lő t t ; ~ svega mindenek e lő t t ; ja sam ~ njega én előtte vagyok

pre2 hat 1. azelőtt, előbb; kao ~ mint azelőtt; malo ~ röviddel azelőtt; što ~ minél előbb; 2. inkább; ~ ću umreti nego što ... inkább megha-lok , min t sem . . . ; u to l i ko ~ annál inkább; ~ ružan nego lep inkább csúnya mint szép; ti to ~ možeš nego ja te ezt inkább meg-teheted mint én; 3. mielőtf; ~ nego što pristupim poslu mielőtt hozzálá-tok a munkához

prebaciti [62c, foly prebacivati 60, -cujem] 1. átdob, átrak; mai, ker átvisz, áthoz; moramo nešto ~ u drugi čamac át kell raknunk vala-mit a másik csónakba; ~ nogu preko noge keresztbe rakja a lábát; átv ~ krivicu na koga a hibát áthárítja vkire; 2. túldob, túllő; ~ cilj túllő a célon; ti si bacio osam, ne mogu ~ te nyolcat dobtál, nem tudlak túldobni; 3. <kabátot> rádob, rá-vet; 4. <folyón> átvisz, átszállít;5. szemrehány; nemam što da mu-cim nincs mit a szemére hánynom;6. túlhalad, túlteljesít; prihodi -čujurasha.de a bevételek túlhaladják akiadásokat; ~ normu túlteljesíti a

normát; ~ se 1. átdobja magát, átveti magát; 2. <folyón> átkel; ~ se skelom na drugu obalu kompon átkel a másik patra; 3. rosszul dob; 4. téved, hibáz; túllő a célon; 5. megbotlik/megbicsaklik a nyelve prebacivač [7] miisz kommutátor prebacivanje [18] szemrehányásprebačaj [7] 1. túldobás; 2. túltelje-

sítésprebajati [54, -jem] 1. megigéz, meg-

babonáz; 2. ráolvasprebakriti [62] rézzel bevonprebdeti [63, -dim] átvirraszt; ~ celu

noć átvirrasztja az egész éjjeltprebeći [50, -égnem, foly prebegavati

61] átszökikprebeg [6] szökevényprebegnuti [50, -nem] átszökikprebeo [25, -ela] túl fehérprebijati (se) 1. Id prebiti (se); 2. ~

se lődörög, kóborol, kószál, tén-fereg

prebijen [25] 1. (össze)tört, törött; ~a kost törött csont; 2. (átv:) nema ni ~e pare nincs egy megveszekedett fillérje sem; nincs egy fityingje sem; ne vredi ni ~e pare nem ér egy fabatkát sem

prebir [5] (ki)válogatás, (ki)választásprebirač [7] válogatós emberprebirati 1. Id prebrati; 2. ~ žice

gitara gitárt pengetprebiti [52, -ijem, foly prebijati 61] 1.

kettétör; 2. összetör, elver; 3. kie-egyenlít; ~troškove kiegyenlíti a ki-adásokat; ~ se összetörik

prebivalište [18] lakóhely; tartózkodási hely

prebivati [61] tartózkodik, időzikpreblag [25] jóságospreblagosloven [25] áldottpreblažen [25] boldogságosprebledeti [63, -dim, foly prebledivati

60, -dujem] elsápadprebogat [25] dúsgazdagpreboj [7] 1. közfal; 2.polcprebojadisati [55, -išem] átfestprebol [5] felgyógyulás; (átv is) rana

bez ~a gyógyíthatatlan sebpreboleti [63, -Hm] 1. felgyógyul; 2.

átv kihever, megvigasztalódik; ~ nekoga megvigasztalódik vkinek az elvesztésén

prebolevati [61] Id preboletiprebolnik [6] lábadozó betegprebor [5] 1. (ki)válogatás, (kiválasz-

tás; 2. mintás szövetfajtapreboraviti [G2d] eltölt egy bizonyos

időt vholprebrajati Id prebrojitiprebranac [8a, birt -nca] 1. hagymás fe-

hérbab saláta; 2.bány válogatott ércprebrati [51a, -berem, foly prebirati

61] 1. kiválogat; 2. átkutat, át -vizsgál

prebrazditi [62a] felszánt; új barázdát húz

prebrinuti [50, -iiicm] átv túl van; ~ brigu leteszi a gondot; túl van a gondon

prebrisati [55. -išem] letöröl, áttö-röl

prebroditi [02b] 1. áthajóz; 2. nehéz-ségen t ú l van; átesik (vmin); kiáll

prebrodljiv [25] 1. átgázolható; át-kelésre alkalmas; ~potok átgázolha-tó patak; 2. átv leküzdhető, legyőz-hető

prebrojiti [62, foly prebrajati 61, preb-rojavati 01] 1. megolvas, megszámol; 2. átszámol

precediti [62b, foly preceđivati 60, -đu-jein] 1. átszűr; 2. átömleszt; ~ se 1.felszikkad, felszárad; 2. átv ki-szárad, lesoványodik

precena [ I ] 1. túl magas ár; 2. túlbe-csülés

preceniti [02, foly precenjivati 60, -nju-jem] 1. magas árat kér; 2. túlbecsül; ~ se túlbecsüli magát

precepiti [02d] 1. széthasít, kettéhasít; 2. kettészakít

preci Id predakpreciknuti [50, -nem] kiszárad, elapadprecizan [25, -zna] 1. pontos, precíz; -zno oko biztos szem; 2. -zna mehanika finommechanika

precizirati [61] pontosan meghatároz/ megállapít

precrći [50a, -rknem] (pl félelemtől) majd meghal

prdel prdel prdel

precrt 472 pred(a) predah 473 predlonica

precrt [5] vázlat/tervezet másolata;átpauzált másolat

precrtati [61, foly precrtavati 61] 1. lerajzol, lemásol; ~ na providnoj hartiji átmásol, átrajzol, átpauzál; 2. utánarajzol; 3. <képet> lemásol; 4. áthúz, keresztülhúz, kihúz, ki-töröl

precvalost [3f] fonnyadtság, elvirágzás precvasti [45,-tem] Id precvetati precvetati [61, foly precvetavati 61]

1. elvirágzik, elvirul; 2. átv elhervadpreča [1] sp nyújtóprečac [8a, birt -čca] 1. rövidebb/rövi-

dítő út; ulaziti na ~ rövidebb úton halad; átvág; 2. umreti na ~ hir-telen hal meg

prečaga [1] 1. keresztgerenda, kereszt-tartó; 2. <ajtón> retesz; záró kereszt-fa; 3. <létrán> fok; 4. orv rekesz-izom

prečanin [12, tb -ani] a Szávától és Dunától északra lakó ember

prečastan [25, -sna] 1. vall (fő)tiszte-lendő; -sni otac tisztelendő atya; 2. tiszteletre méltó; tiszteletet érdemlő

prečati [61] 1. keresztbe rak/köt;2. na nekoga görbén/ferdén néz vkire;~ se görbén nézik egymást

prečešljati[61] 1. újra megfésül; 2. át-fésül; másképpen fésül; új frizurát csinál

prečetkati [61] lekefél, megkefél, át-kefél

preči Id prekprečica [le] 1. rövidebb/rövidítő út;

ići -com lerövidíti az utat; átvág; rövidebb úton megy; 2. nb'v korpafű

prečiniti [62, foly prečinjati 61] 1. át-dolgoz, átalakít; 2. <bőrt> újra ki-készít/kicserez ~ se átalakul, átvál-tozik

prečist [25] nagyon tisztaprečistiti [62, foly prečišćavati 61] 1.

újra tisztít; 2. átv tisztáz; ~ poj-move tisztázza a fogalmakat; 3. ~ sa nečim végez vmivel; ~ račune leszámol, likvidál

prečitati [61, foly prečitavati 61] 1. újra átolvas; 2. hibásan/rosszul ol-vas; 3. olvasással eltölt

prečiti [62] gátol; ~se 1. ellenkezik, el-lenszegül; 2. dicsekszik, kérkedik; 3. görbén/ferdén néz

prečka [lg] keresztgerenda, keresztfaprečnica [le] 1. akadály; 2. korlátprečnik [6] átmérőprečuti [52, -ujem] 1. elengedi a füle

mellett; 2. rosszul hall vmitpreći [67, -đem, foly prelaziti 62] 1. át-

megy, átkel; ~most átmegy a hídon; ~ reku átkel a folyón; (átv is) ~gra-nicu átlépi a határt; 2. (.járművön} átszál\;gde moramo prelaziti? hol kell átszállnunk? 3. <betegség> átragad; 4. ~ neprijatelju átszökik az ellen-séghez; 5. túlmegy, meghalad; njegov prihod ne prelazi deset hiljada az ő jövedelme nem haladja meg a tíz-ezret; ovo prelazi moju snagu ez meg-haladja az erőmet; prešao sam tride-setu elmúltam harminc(éves); 6. átv ~ nekoga becsap/átejt vkit; 7. ~ nekoga mellőz vkit; 8. ~ preko nečega túlteszi magát vmin; ~ preko nekog pitanja elsiklik egy kérdés felett; ~ ćutke preko čega elsiklik egy szó nélkül vmi felett; 9. ~ očima preko nečega átfut ymit szemével; 10. ~ na dnevni red rátér a napirendre; pređimo na drugi razgovor beszél-jünk másról

prećutan [25, -tna] hallgatólagos; -tni pristanak hallgatólagos beleegyezés

prećutati [64, -tim] prećuteti [63, -tim] 1. elhallgat, eltitkol, agyonhallgat; kritika je -tala taj roman a kritika agyonhallgatta ezt a regényt; 2. ~ čitav dan az egész napot végighall-gatja

pred (a) a) [tárgye] 1. <hely> elé; on stade pred kuću a ház elé állt; gledati predaše maga elé néz; 2. <idő> felé, előtt; pred veče este felé; pred večeru vacsora előtt; pred zoru hajnal felé; pred odlazak na put elutazás előtt; (szól:) doći će sunce i pred naša vrata lesz még ünnep a mi utcánk-ban;^ [eszke] 1. <hely> előtt; pred kućom a ház előtt; pred celim svetom az egész világ előtt; preda mnome előttem; ne vidi se ni prst pred ekom

koromsötét/vaksötét van; 2. (időy előtt; pred Boiićem karácsony előtt

predah [6] 1. fellélegzés; 2. átv léleg-zetvétel, pihenés, szünet; raditi bez ~a szünet/pihenés nélkül dolgozik

predahnuti [50, -nem] fellélegzikpredaja [1] 1. <Ievélé> átadás; 2.

<árué> kiadás; 3. <kérvényé> bea-dás; 4. kézbesítés; 5. <levélé, vá-rosé) feladás; 6. usmena ~ hagyo-mány, tradíció

predak [6b, birt -tka] ős, elődpredalek [25] túlmesszepredan [25] odaadópredani« [62] a napot eltölti vholpredanost [3f] odaadás; ~sudbini meg-

nyugvás a sorsban; belenyugvás a sorsba

predanje [18] hagyománypredati1 [61a, foly predavati 59, -dajem]

l.átad, átnyújt; ~stvari na čuvanje átadja megőrzésre a dolgait; ~ u ruke kézbesít; ~ posao leszállítja a munkát; ~ zaboravu elfeled; fátyolt borít rá; 2. felad; ~tvrdavu feladja a várat; 3. lead; ~ prtljag leadja a csomagot; 4. felad; ~ pismo feladja a levelet; 5. bead; ~ molbu kérvényt bead; 6. kiad; ~ zločinca kiadja a bűnöst; ~ se 1. átadja magát vmi-nek; vmire adja magát; ~ se porocima bűnözik; bűnt követ el; ~ se tuzi búnak adja a fejét; 2. megadja magát; beadja a derekát; meghátrál; ~ se neprijatelju megadja magát az ellen-ségnek; ~ se sudbini belenyugszik a sorsába; 3. (vminek) szenteli magát; ~ se nauci a tudománynak szenteli magát v él

predati2 [61a] retteg, félpredavač [7] előadó, felolvasópredavanje [18] 1. átadás, átnyújtás; ~

u ruke kézbesítés; 2. előadás, fel-olvasás; pohoditi ~ előadásokra jár

predavaonica [1] előadóterempredavati [59, -dajem] 1. Id predati1;

2. előad, oktat; előadást tart; ~ se Id predati se

predavni [25b] nagyon régi

predbaciti [62c, foly predbacivati 60, -cujem] szemrehány; szemrehányást tesz

predbeležifi [62] előjegyezpredelan [25, -Ina] vidék-, táj-predeliti [62] 1. újra feloszt részekre;

2. újra szétoszt/elosztpredeljati [54, -jem] 1. kettéfarag; 2.

átdolgoz, átalakítpredem Id prestipredence [18a] nb'v arankapredenuti [50, -nem, foly predevati 61]

más nevet adpredenje [18] 1. fonás; 2. doromboláspredeo [5c, birt -ela] 1. vidék, táj; 2.

táj, tájkép; večernji ~ esti tájprederati (se) Id predreti (se)pre.desti [50b, -denem] Id predenutipredestinacija [1] 1. vall predestináció,

eleve elrendelés; 2. rendeltetéspredestinirati[61] <sors, képesség) pre-

desztinál; eleve kijelöl; rendel/szán vmivé vkit

predeti [50b, -denem] Id predenutipredevati Id predenutipredgorje [18] 1. előhegység; 2. hegy-

fokpredgovor [5] előszópredgovornik [6] az előtte szólópredgradskl [25b] külvárosipredgrađe [18] előváros, külváros;

pozorište u -đu külvárosi színházpredići (se) [50a, -ignem] Id predig-

nuti (se)predignuti [50, -nem, foly predizati 55,

-ižem] 1. (meg)emel; 2. átv elemel, elcsen; 3. átv meglép; ~se felgyógyul

predigra [if] előjáték; sp előmérkőzéspredika [la] prédikációpredikaonica [le] szószékpredikat [5] nyelv állítmánypredikativni [25b], predikatní [25b],

predikatskí [25b] nyelv állítmányi; ~ dodatak állítmányi kiegészítő; -na rečenica állítmányi mellékmondat

predikovati [60, -kujem] prédikálpredilac [8c, birt -ioca] fonómunkáspredllica [le] 1. fonómunkásnő; 2. fonó-

géppredionlca [le] fonógyár; ~ svile

selyemfonó üzem

prediratl 474 predostrožan pređostrožnost 475 preduslovitl

predirati (se) [51, -rem (se)] Id predreti (se)

predlsati [55, -išem] lélegzikpredispit [5] elővizsgapredispozicija [1] 1. felkészültség, haj-

lam; 2. hajlamosság, fogékonyság; 3. orv hajlam

predistorija [1] előzménypredistraga [la] előzetes vizsgálatpredivan [25, -vna] csodaszép, elraga-

dópredivo [16] 1. <gyapjúból, gyapotból,

selyemből stby fonal; 2. len; 3. pók-háló

predizati (se) Id predignuti (se)predizborni [25b] választás előtti; vá-

lasztási; -na a'gitacija választás előtti agitáció

predjelo [16] előételpredlagač [7] indítványozópredlagati Id predložitipredležati [64, -žim] létezik, megvan,

fennforog; -eze činjenice fennforog-nak a tények

predlog [6] 1. javaslat, indítvány; zakonski ~ törvényjavaslat; 2. nyelv elöljáró, viszonyszó, prepozíció

predložiti [62, foly predlagati 57, -lažem] javasol, indítványoz

predložljiv [25] javasolhatópredložili [25b] nyelv elöljárós, viszony-

szóspredmet [5] 1. tárgv; sto i stolica su ~i

az asztal és a szék tárgyak; 2. nyelv tárgy; 3. (nastavni) ~ (iskolai) tan-tárgy; 4. tárgy, téma; ~ razgovora a beszélgetés tárgya/témája; udaljiti se od ~a eltávolodik a tárgytól/témá-tól; 5. (személyről) tárgy; biti ~ potsmeha nevetség tárgya; 6. (áru-) cikk; ~ široke potrošnje használati cikk; 7. ügyirat

predtnetak [6a, birt -tka] nyelv előtag, prefixum, igekötő

predmetni [25b] tárgyipredmetnuti [50, -nem] eló'retesz, előre-

helyezpredmnjeva [1] (jog is) vélelempredmnjevati [61] vél, feltételezprednamišljaj [7] jog előre megfontolt

szándék

prednost [3f] elsőbbség, előny; dati ~ nekome előnyben részesít vkit

prednjačiti [62] 1. elöl megy; 2. elöl-jár; ~ dobrim primerom jó példával jár elöl

prednjak [6] 1. első ökör v ló; 2. az előző; (a sorban) előbb álló v ülő ember; 3. elülső fog; 4. kat löveg-mozdony; 5. előétel

prednji [26] elő-, elülső, első, előző; ~ deo lađe a hajó orra

prednjica [le] 1. savanyú tésztából készült (nagy) lepény; 2. vminek elülső része

predobar [25, -bra] túl jópredočavanje [18] 1. megjelenítés, ér-

zékeltetés; 2. <iraté> felmutatás, be-mutatás; ~ menice a váltó bemuta-tása; 3. kilátásba helyezés: ~ pos-ledica a következmények kilátásba helyezése

predočitelj [7]: ~ ovog pisma e levél átadója

predočiti [62, foly predočavati 61] 1. szem elé állít; megjelenít, érzékel-tet; ~ sebi nešto elképzel valamit; 2. <iratot> felmutat, megmutat; 3. mat ábrázol; 4. kilátásba helyez

predodrediti [62b, foly predodređivati 60, -đujem] előre meghatároz

predodžba [lf] képzet; moć -be képzelő-erő

predohrana [1] elővigyázat, megelőzés, megakadályozás

predohraniti [62, foly predohranjivat 60, -njujem] megelőz, megakadá-lyoz

predojiti [62] túlszoptat; túltáplál (anyatejjel)

predomisliti se [62e, foly predomišljati se 61] meggondolja magát

predomišljati se 1. Id predomisliti se; 2. gondolkozik; 3. tétovázik, inga-dozik

predosećaj [7], predosećanje [18] elő-ćrzet

predosećati [61] sejt; vmilyen előérzete van

predosetiti [62b] előre megérezpredosta untig elég I

predostrožan [25, -žna] óvatos

pređostrožnost [3f] óvatosság, elővigyá-zat; mere ~Í óvintézkedések

predovoljno több mint elégpredp... Id pretp—predračun [5] költségvetés, előirányzatpredračunski [25b] költségvetési, elő-

irányzott; " troškovi előirányzott költségek

predradnik [6] elomunkaspredradnja [1] előmunkálatpredrag [25] igen kedves; legkedvesebb,

szeretettpredrasuda [1] előítéletpredrasudan [25, -dna] előítélettel telt;

elfogult ,predratni [25b] háború előttipredremati [61] l- egy klcslt szunyo-

kál/szendereg; 2- vmeddig alszik; bi-zonyos időt átalszik

predreti [49, -drem, foly prederati 51, -rem] elszakít, kettészakít, szét-tép - ~se 1 elszakad; 2. sérvet kap

predriblati [61] kicselez, kidribliz _predrugojačiti [62> fofy predrugoia-

čavati 61] megmásítpredsedavati [61] elnökölpredsednički [2öb] elnöki, ~ izbor el-

nökválasztás; -ko mesto elnöki székpredsednik [61 elnök; ~ države állam-

elnök; ~ ministarskog saveta a mi-nisztertanács elnöke

predsedništvo [161 elnökségpredskazanje [1&\ Jóslat, sejtelempredskazati [55, -ažem, foly predska-

zivati 60, -zujem] 1. (meg)jósol; 2. előrejelez, előremutat

predslutiti [62b, fofy predslućivati 60, -čujem] előre megsejt/megérez

predslutnja [1] előérzetpredsmrtni [25b] halai előtti; ~ ropac

agónia, haláltusapredsoblje [18] előszobapredsrđe [18] orv szívpitvarpredstajanje [18] személyes megjele-

nés vki előttpredstajatl Id predstatipredstanak [6a, birt -nka] megjelenéspredstati [50b, -anem, foly predstajati

54, -jem] megjelenik; ~sudu meg-jelenik a bíróság előtt; lično ~ sze-mélyesen megjelenik

predstava [1] 1. képzet, fogalom, el-képzelés; 2. (színházi) előadás; prva ~ ősbemutató

predstaviti [62d, foly predstavljati 61]1. <színházban> előad, bemutat;2. feltüntet; 3. nekoga bemutat vkit;4. ábrázol, jelképez; 5. ~ sebi štoelképzel magának vmit; ~ se 1.bemutatkozik; 2. meghal, elhuny

predstavka [lah] (írásbeli) felterjesz-tés; beadvány

predstavljanje [18] 1. elképzelés; 2. ábrázolás; način -nja ábrázolásmód;3. <egymásnak> bemutatás

predstavljati (se) Id predstaviti (se)predstavnički [25b] 1. képviselői; ~

dom képviselőház; 2. képviseleti; ~ organ képviseleti szerv

predstavnik [6] képviselőpredstavništvo [16] 1. képviselet; dip-

lomatsko ~ diplomáciai képvise-let; külképviselet; trgovačko ~ ke-reskedelmi képviselet; 2. képviselő-ség

predstojati [64, -jim] közeleg; közel van; vki előtt á l l ; kilátásban van

predstojeći [26] közelgő; küszöbön állópredstojnik [6] főnök, előljárópredstražap] kat előőrspredškolski [25b] iskolakor előttipredubedenje [18] előítélet, elfogult-

ságpredubok [25] túl/nagyon mélypredug [25] túl hosszúpredugo túl soká(ig)preduhitriti [62] megelőzpredujam [9a, birt -jma] előlegpredujmiti [62d] előlegezpredumišljaj [7] jog előre megfontolt

szándékpredupredlti [62b, foly predupređivatl

60, -đujem] elejét veszi; megelőz, megakadályoz

predupređaj [7] megelőzés, megakadá-lyozás

predupređivati Id predupreditipredurati [61] kibír, elvisel, átvészelpreduslov [5] előfeltételpredusloviti [62d, foly preduslovlja-vatl

61] (előre) kiköt; feltételhez köt

predusresti 476 preglbač pregibak 477 prehladiti

predusresti [50c, -etnem, foly predus-retati 56, -ećem] 1. elébe megy; fogad; 2. megelőz, megakadályoz

predusretljiv [25] előzékenypredustrožan [25, -žna] óvatos, elővi-

gyázatospredušak [6a, birt -ška] Id predakpredušitl [62, foly predušivati 60, -šu-

jem] fellélegzikpreduvet [5] előfeltételpreduzeće [18] 1. vállalat, üzem; izda-

vačko ~ kiadóvállalat, könyvkiadó; ~ za proizvodnju masina gépgyártó üzem; 2. vállalkozás

preduzetan [25, -tna] vállalkozó szel-lemű

preduzeti [48, -zmem, foly preduzi-mati 61] 1. belekezd, nekikezd, vál-lalkozik); 2. foganatosít, tesz; ~ korake lépéseket tesz; ~ mere pred-ostroínosti óvintézkedéseket foga-natosít

preduzetnik [6] vállalkozópreduzimač [7] vállalkozópreduzimanje [18] vállaláspreduzimati Id preduzetipreduzimljiv [25] vállalkozó szelle-

műpredužan [25, -žna] nagyon eladóso-

dott; fülig adóspredvajati Id predvojitipredvečerje [18] előestepredvidetl [63, -dim, foly predviđati 61]

1. előre lát; (meg)sejt; to se nijemoglo ~ezt nem lehetett előre látni;2. előirányoz; előre gondoskodik;sve je -iđeno mindenről gondoskodás történt

predvodilac [8c, birt -ioca] vezetőpredvoditelj [7] vezetőpredvoditi [62b] 1. vezérel, vezet;

~ vojsku hadsereget vezényel; 2. elővezet; ~ optuženike elővezeti a vádlottakat

predvodnica [le] 1. <nőről> vezető; 2. kat előhad, elővéd, előcsapat

predvodnik [6] 1. vezető; 2. ~ u sta-du vezérállat a csordában; ovan ~ vezérkos

predvođenje [18] 1. vezérlés; 2. elő-vezetés

predvojiti [62, foly predvajati 61] felez, kettéoszt

predvojnički [25b]: -ka obuka katonai előképzés; haderőn kívüli kikép-zés

predvorje [18] a ház előtere; pitvar; tornác, előcsarnok

predvostruülti [62, foly pređvostruča-vati 61] megkétszerez, megdupláz

predznak [6] előjelpredznanje [18] előismeretpredželudnik [6] áll előgyomorpredživot [5] előélet, múltpređa [1] 1. fonal; 2. hálópređašnji [26] előbbi, előzőpređe azelőttpređeni id prećipređica [lc] 1. csat; 2. kis fonalprefarbati [61] átfest, átmázol; újra

festprefekt [5] tanulmányi felügyelőprefiks [5] prefixum, előtag, igekötőprefinjen [25] 1. finom, udvarias, ki-

finomult, túlfinomult; 2. agyafúrt, dörzsölt

prefrigan [25] 1. túlpirított, túlpör-költ; 2. furfangos, ravasz, agyafúrt

prefriganac [8a, birt -nca] ravasz kópé; furfangos/agyafúrt alak; vén róka

pregača [1] köténypregadan [25, -dna] borzasztóan undo-

rítópregalac [8c, birt -aoca] kitartó/dolgos

v vállalkozó szellemű ember; (szól:) -gaocu bog pomaže aki mer, az nyer

pregalaátvo [16] kitartó buzgalom; tevékenység, elszántság, vállalkozó kedv, vállalkozó szellem

pregalj [7] áll atka; sirni ~ sajtatkapreganjatl Id pregonitipregaranje [18] lemondáspregarati [61] lemond (vmiről)pregaziti [62a] 1. keresztülgázol, át-

gázol; -ili smo reku átgázoltunk a folyón; ~ preko vode átgázol a vizén; 2. elgázol; -io ga je kolima elgázolta kocsival; 3. ~ neprijatelja letiporja/ összezúzza az ellenséget: ~ zakon megszegi a törvényt

pregib [5] görbület, hajláspregibač [7] orv hajlítóizom

pregibak1 fn [6b, birt -pka] 1. görbület,hajlás; 2. izület

pregibak2 mn [25, -pka] túl hajlékony pregibao [5d, birt -bla] 1. görbület, haj-lás; 2. izületpregibati Id pregnuti1

pregibljiv [25] hajlíthatópreginjati Id pregnuti2

pregled [5] 1. áttekintés, szemle; ~mo-derne književnosti a modern irodalom áttekintése; ~ štampe sajtószemle; 2. átvizsgálás, átnézés, fe-lülvizsgálás, revízió; ~ kase pénz-tári vizsgálat; kasszareyizíó; 3. tar-talmi kivonat; 4. kilátás; ~ sa Avale kilátás az Avaláról; 5. <or-vosi> vizsgálat; ~ mokraće vizelet-vizsgálat

pregledač [7] 1. néző.szemlélő; 2 (felül-) vizsgáló, ellenőr

pregledan [25, -dna] áttekinthető; -dna geografska karta áttekintő térkép

pregledaonlca [lc] Id preglednicapregledati1 [61] 1. átnéz; 2. szemlét

tart;y3. felülvizsgál, átvizsgál, revi-deál; 4. <orvos> vizsgál; 5. minta után dolgozik

pregledati2 [61] figyelmét elkerüli; ~ pogrešku a hiba elkerüli figyel-mét; nem veszi észre a hibát

preglednica [lc] 1. megfigyelőpont; 2. megfigyelőállás, megfigyelőhely

preglednost [3f] áttekinthetőségpreglodati [56, -odem] átrágpregnati [61 v 51a, preženem] 1. áthajt;

2. agyonhajt, túlhajt, agyonhaj-szol

pregnuće [18] elszántságpregnuti1 [50, -nem, foly pregibati 54,

-bljem] (meg)hajt, (meg)hajlít; pre-gibati glavu meghajtja a fejét

pregnuti2 [50, -nem, foly preginjati 54, -njem] elszánja magát

pregodištiti [62] egy évet eltölt (vhol)pregoniti [62, foly preganjati 61] 1.

átűz; 2. agyonhajt, agyonhajszol; ~ se küzd, verseng

pregor [1] feláldozáspregoreti [63, -rím, foly pregorevati 61]

1. odaég; 2. átv kihever, meg-vigasztalódik; ~ pogrdu lenyeli a

sértést; ~ štetu belenyugszik a vesz-teségbe; 3. feláldoz

pregovarati [61] tárgyalpregovori [tb 5] tárgyalás(ok); voditi

-re tárgyalpreerabiti [62d] elragadpregrada [1] 1. választófal, rekeszfal,

közfal; 2. rekesz, polc; ormán na .de rekeszes/polcos szekrény; 3. sorompó, korlát, kerítés

pregradak [6a, birt -tka] rekesz; el-rekesztett hely

pregraditi [62b, foly pregrađivati 60, -đujem] 1. elrekeszt; 2. átépít

pregrejač [7] rnüsz túlhevítőpreerejatl [54, -jem, foly pregrejavati

61] 1. túlmelegít, túlhevít, túlfut; 2. újból fclmelegít

pregrev [5] 1. túlhcvítés; 2. újbóli fel-melegítés

pregrevni [25b] túlhevített; -na cev túlhevített cső

pregristi [44, -izem, foly pregrizati 61] l! átrág; 2. szétrág; 3. ~ jezik a) megharapja a nyelvét; 6) átv magába fojtja a szót; (átv:) -izao jezik! hallgass! ne szólj semmit!

pregrmetl [63, -mim, foly pregrmljivati 60, -ljujem] 1. megszűnik/abba-marad a dörgés; 2. átv elcsendese-dik, lecsillapszik; abbamarad a dör-gedelem; -melo je a vihar elvonult/el-csendesedett

pregrnuti [50, -nem, foly pregrtati 56 -grčein] összekapar, összelapátol

pregršt [3f] összemarok, teli marok; delit i što "-ima v davati na ~i bőkezűen osztogat

pregrupisati [55, -išem] (mat is) át-csoportosít

prehenjati [61] 1. abbamarad, eláll; -ao je sneR abbamaradt a havazás; 2. alábbhagy, enged, enyhül, csil-lapodik

prehistorlja [1] Id preistorijaprehlada [1] meghűlés, megfázásprehladiti [62b, foly prehlađlvati 60,

-đujem] elhűt; ~ vodu túlságosan elhűti a vizet; ~se l.elhűl; 2. meg-fázik

prehod 478 prekardašiti prekasati 479 prekobaciti

prehod [5] ld prelazprehoditi [62b] 1. átmegy; 2. elöl járprehodni [25b] 1. elől járó; ~ ovan

vezérkos; 2. előzetes, megelőzőprehodnica [le]: zvezda ~ vezércsillag;

ovca ~ (csengős) vezérjuhprehodnik [6] 1. vezérállat, kolompos;

ovan ~ vezérkos; 2. elődprehramben [25] élelmezési, élelmi;

~a industrija élelmiszeripar; élel-mezési ipar; ~/ proizvodi élelmi-szerek

prehrana [1] 1. táplálék; 2. eltar-tás, táplálás; 3. táplálkozás

prehraniti [62, foly prehranjivati 60, -njujem] 1. egy ideig eltart; 2. túl-táplál; ~ se 1. eltartja magát; 2. <állatról> túltáplálkozik

prehronuti [50, -nem] sántaságból ki-gyógyul

prehujati [64, 3. sz -ji] 1. elhangzik, elzúg, elbúg; 2. elvonul, elrohan, elrobog, elszáguld

preigrati [61] 1. áttáncol, keresztül-táncol; -ala preko polja áttáncolt a mezőn; 2. eltáncol egy táncot

preimucstyo [16a] előny, előjogpreinačenje [18] módosításpreinačiti [62, foly preinačivati 60,

-čujem] (meg)másít, módosít, meg-változtat; ~ rukopis elváltoztatja kézírását

preinaka [la] módosítás, (meg)változ-tatás

preispodnji [26], preispoljni [25b] alá-való, hazug; ~ lalov megátalkodott/ cégéres hazug

preistorija [1] a történelem előtti kor; őstörténet

preistorijski [25b] történelem előtti; prehisztorikus; -ka arheologija ős-régészet

preizobilan [25, -Ina] nagyon bőségesprejahati [57, -jašem, foly prejahivati

60, -hujem] 1. átlovagol; 2. ~ ko-nja tönkrelovagol

prejak [25] túl/nagyon erősprejaviti [62d] <nyájat> átterelprejaziti [62a] gáttal elzárprejedati se Id prejesti seprejedriti [62] átvitorláz

prejenjati [61] abbamarad; szűnőben van; -ala je kiša szűnőben van az eső

prejesti se [45, -edem se, foly prejedati se 61] agyoneszi magát; betegre eszi magát

prejezditi [62] átlovagolprejuriti [62] 1. átszáguld, átrobog,

áthajt; 2. megheseget, meghajszol; 3. futásban megelőz/elhagy

prek [25] 1. átszelő, keresztülvágó, haránt; ~i put rövidítő út; *-í pogled ferde tekintet; 2. ~í sud rögtönítélő bíróság/bíráskodás; sta-tárium; 3. hirtelen, indulatos, he-ves; ~ cövek indulatos ember; 4. sürgős, múlhatatlan; ~a potreba múlhatatlan szükség; 5. gyors, hir-telen; ~a smrt hirtelen halál; ~i lek gyorsan ható gyógyszer; 6. kö-zeli; on mi je najpreči legközelebb áll hozzám

prekada [1] megfüstölésprekaditi [62b, foly prekadivati 60,

-đujem] 1. megfüstöl; 2. átv töm-jénez

prekadnja [lg] megfüstölésprekadivati Id prekaditiprekaja [1] lapátos kerekű v kanalas

vízimalomprekalajisati [55, -išem] átónoz, át-

cínezprekaldrmisati [55, -išem] újra kikö-

vez; átkövezprekaliti [62] 1. műsz megedz; 2. átv

megedz, megacéloz; ~ se átv meg-edződik, megacélosodik

prekaljen [25] 1. műsz edzett; 2. átv megedzett, megedződött; ~i lopov hétpróbás tolvaj

prekantariti [62] 1. túloz; 2. kirúg a hámból; ~ se túlterheli a gyomrát; agyoneszi magát

prekapati [61] i. <földet> felás, feltúr, meglazít; 2. átv összeturkál, feltúr, átkutat; tűvé tesz; ~ papire át-kutatja az iratokat

prekapnica [le] desztillált vízprekardašiti [62, foly prekardašivati 60,

-šujem] 1. túloz; 2. átv kirúg a hámból

prekasati [61] átügetprekasno túl későnprekid [5] 1. megszakítás; bez ~a

megszakítás nélkül; na ~e v sa ~ima megszakításokkal; ~ vožnje az utazás megszakítása; ~ diplo-matskih odnosa a diplomáciai kap-csolatok megszakítása; 2. ~ struje áramszünet

prekidač [7] (áram)megszakító; ~ na daljinu távkapcsoló

prekinuti [50, -nem, foly prekidati 61]1. megszakít, félbeszakít; ~ električnu struju megszakítja az áramkört; ~ razgovor félbeszakítja abeszélgetést; 2. ~ s kime szakítvkivel; ~ se 1. megszakad, félbeszakad; 2. (gúny is) sérvet kap;3. ~ se od straha majd meghal a félelemtől

prekipeti [63, -pi] 1. túlfolyik, túl-forr; -elo je mleko kifutott a tej;2. ~ od ljutine felfortyan; haragragerjed; nekome prekipi elönti azepe; elönti a méreg

prekivati Id prekovatiprekjuče(r) tegnapelőttprekjučeranji [26], prekjučerašnji [26]

tegnapelőttipreklane két évvel ezelőtt; tavalyelőttpreklanjati (se) [61] Id prekloniti (se)preklanjski [25b] tavalyelőtti; két

év előttipreklapalo [16] ízetlen szellemeskeJő/

tréfálkozópreklapanje [18] 1. befedés; 2. össze-

hajtás, hajtogatás; stolica na ~ összecsukható/összehajtható szék;3. szellemeskedés, élcelődés, tréfa-csinálás

preklapati 1. ld preklopiti; 2. szelle-meskedik, ékelődik; izetlen tréfákat csinál; ~ se ld preklopiti se

preklapuša [1] összecsukható/tábori szék

preklati [52a, -koljem] Ieölpreklinjati [54, -njem] kérve kér; kö-

nyörög; ~ se esküszikprekloniti [62, foly preklanjati, pre-

klonjati 61] meghajt, meghajlít; ~ glavu lehajtja a fejét; ~ se meghajol

preklopak [6a, birt -pka] fedele/teteje vminek

preklopan [25, -pna] összehajtható, összecsukható; -pni nož zsebkés; -pna postelja összecsukható ágy

preklopiti [62d, foly preklapati 61] 1. befed; 2. összecsuk; <kabát szárnyat) egymásra hajt; <kabátot> összehúz; 3. összehajt(ogat); ~ se 1. összehajtódik; 2. befedődik

preko1 [birt c] 1. <hely> át, keresztül; preći ~ nečega átmegy vmin, ke-resztülmegy vmin; ~ nekoga vkin keresztül; ~ telefona telefonon; ~ vode a vizén át; (szál:) preći ~lešina keresztülgázol a holttesteken; 2. <idő> át, keresztül; ~ dana napköz-ben; ~ celog dana egész napon át/ keresztül; ~ teta nyáron át; 3. felül, felett, fölé, -ra, -re; ~ kolena térden felül; baciti kaput ~ ramena vállára veti a kabálot; nositi ogrtač ~kaputa köpenyt hord a kabát fölött; obući ogrtač ~ kaputa köpenyt vesz a kabát fölé; 4. átv <vminél több) felül, kívül; ~ mere mértéken felül; ~ očekivanja várakozáson felül; ~ reda soron kívül; on radi ~ snage erején felül dolgozik; ima ~ hiljadu dinara több mint ezer dinárja van; ~ polovine učenika nema a tanulóknak több mint a fele hiányzik; ~ toga ezen felül; on je prešao ~ toga túltette magát ezen; (szól:) traži ~ hlcba pogače jó mellett jobbat keres; 5. tú l ; on je već ~ granice 6 már a haláron túl van; on ima ~ pedeset godina ötven éves elmúlt; túl van az ötvenen; 6. el lenére; ~ srca kedvetlenül; kedve/akarata ellenére; ~ volje akarata ellenére; 7. ~ puta szemben

preko2 hat 1. odaát, túlnan; mi živimo sad ~ mi most odaát élünk; 2. túl-ságosan, túl; ~potrebno több a kelle-ténél

preko3 fn [16] a Szávától és a Dunától északra fekvő területek; odaát; mi smo iz -ka mi odaátrol valók vagyunk

prekobaciti se [62c] felbukik; bukfen-cet vet

prekobrojan 480 prekrnik prekrocitl 481 prelaženje

prekobrojan [25a, -jna] (lét)számfe-letti

prekodan(a) 1. napközben ; 2. minden másnap; másodnaponként

prekojas [5] epilepszia, nyavalyatö-rés, frász

prekojasiti se [62] epilepsziás rohamot kap

prekomadati [61] mat átdarabolprekomeran [25, -rna] mértéktelen;

mértéken felüliprekotnerriost [3f] mértéktelenségprekomorac [8a, birt -orca] tengeren-

túliprekomorski [25b] tengerentúliprekonačiti éjszakázikprekonoć 1. éjjel(en át); éjszakára;

2. átv váratlanulprekonož:u ~ keresztbe; kereszt alakbaprekookeanskl [25b] tengerentúli; óce-

ánon túliprekop [5] 1. újraásás, felásás; 2. ke-

resztárok, harántárokprekopati [61, foly prekopavati 61]

újra ás; felásprekoputa szembenprekor [5] 1. feddés; 2. szemrehányásprekoraćenje [18] 1. átlépés; 2. átv

túllépés, áthágásprekoračiti [62, foly prekoračivati 60,

-čujemj 1. átlép; 2. átv áthág, túl-lép

prekoramenice [tb, 1] nadrágtartóprekoramlca [1] vállszíjprekoran1 [25, -rna] feddhető; fed-

dést érdemlőprekoran2 [25, -rna] szemrehányóprekoravati Id prekoritiprekoredan [25, -dna] soron kívüliprekoriti [62, foly prekoravati 61] 1.

megdorgál; 2. szemrehányprekorljiv [25] 1. feddhető, feddést

érdemlő; 2. gáncsoskodóprekoruđe [18] felhércprekositi [62a] kaszával kettévágprekosred közepén, közepette; ~ srede

kellős közepénprekosutra holnaputánprekosutrašnji [26] holnaputánprekov [5] 1. újrakovácsolás; 2. újra-

patkolás

prekovati [60, -kujem, foly prekivati 61] 1. átkovácsol; 2. újból megpat-kol; 3. <pénzt> újra ver

prekovremeni [25b] kiszabott időn túli; -na rabota v ~ rad túlmunka; túlórá-ban végzett munka; ~ radni sat túl-óra; -no raditi túlórázik

prekraćivati Id prekratitiprekrajati Id prekrojitiprekrasan [25a, -sna] gyönyörűprekratiti [62b, foly prekraćivati 60,

-čujem] 1. megrövidít; 2. megtagad, megtilt; 3. ~ vreme agyonüti az időt

prekrcati [61, foly prekrcavati 61]1. telerak, túlságosan megrak, túlterhel; 2. átrak; ~ se átszáll

prekrcavati (se) Id prekcati (se) prekrenutl [50, -nem, foly prekretati 56, -ećem] 1. megfordít, felfordít;

2. túlöntprekret [5] 1. kanyarodás; 2. átv for-

dulópont, fordulat; neočekivan ~ váratlan fordulat

prekretati Id prekrenutiprekretni [25b] forduló; -na taíka

fordulópontprekretnica [le] fordulat, forduló-

(pont); ~ stoleća századfordulóprekrhati [61] eltör, kettétör; ~ se

1. eltörik, kettétörik; 2. átv elha-tározza magát; dönt

prekriliti [62] megszáll, ellepprekriti [52, -ijem, foly prekrivati 61] 1.

befed; 2. újra fed(elez); 3. elre.it, eltitkol

prekrivač [7] könnyű ágytakaróprekrivalo [16] lepel, fátyolprekrivati Id prekritiprekriviti [62d] meghajlít, behajlít, el-

hajlítprekrižiti [62] 1. keresztbe tesz; ~ruke

keresztbe rakja a kezét; 2. (átv is) ~ šio keresetet vet vmire; ~ boles-nika lemond a betegről ; ja sam to -íio erre keresztet vetettem; lemondtam erről; 3. keresztülhúz

prekrmak [6a, bili -mka] egyéves jó-szág

prekrmitl [62d] 1. <bizonyos időn át> takarmányoz; 2. túletet

prekrnik [6] gonosztevő, gyilkos

prekročiti [62, foly prekročavati 61] átlép, áthág

prekrojiti [62, foly prekrajati 61] 1. <ruhát> átszab, átalakít; 2. átdol-goz; 3. átv módosít, megváltoztat

prekrotak [25, -tka] nagyon/túl sze-líd v. jámbor

prekrstak, [6a, birt, -tka] vitorlarúdprekrstiti [62b, foly prekrštati 61,

prekrštavatl 61] 1. kereszttel meg-jelöl; keresztet csinál; 2. keresztbe rak/tesz; 3. <kezet, lábat) keresztbe vet/rak; átvet; 4. vall megkeresztel, áttérít; 5. új nevet ad; átkeresztel; 6. átv keresztet vet vmire; lemond vmiről; ja sam to odavno -tio erre régen keresztet vetettem; erről ré-gen lemondtam; ~se 1. keresztet vet;2. (más hitre) áttér; átkeresztelkedik;3. nevet változtat

prekršaj [7] 1. kihágás, áthágás, sza-bálysértés; 2. átv megszegés; ~ réti szószegés; ~ zakletve eskűszegés, hitszegés

prekršilac [8c, birt -šioca], prekršitelj [7] törvénysértő, törvényszegő ki-hágást elkövető személy

prekršiti [62, foly prekršivati 60, -šu-jem] 1. kettétör, széttör; 2. <es-küt) megszeg; 3. <rendeletet> áthág; 4. végez, befejez

prekrštati (se) prekrštavati (se) W prekrstiti (se)

prekrštenik [6] kikeresztelkedett férfiprekrupa [1] daraprekrupiti [62d, foly prekrupljivati 60,

-ljujem] durván őröl/darálpreksinoć tegnapelőtt estepreksinoćnji [26] tegnapelőtt estipreksutra holnaputánpreksutrašnjl [26] holnaputániprekukati [61] 1. megsirat; 2. meg-

szűnik siratni; túléli a bánatotprekup [5] jog elővásárlás, elővétel;

pravo ~a elővételi jogprekupac [8a, birt -pca] felvásárló;

elővételi joggal bíróprekupiti' [62d] kiválogatprekupiti* [62d, foly prekupljivati 60,

-ljujem] elővételi joggal élprekupni [25b] elővételi

31 Szerbhorvát —magyar

prekuvatl [61, foly prekuvavati 61]1. túlfőz; túl soká főz; 2. újra főz;átfőz

prekužiti [62, foly prekužavati 61] (átv is) kihever, átvészel vmit, átesik vmin

prekvalifikacija [1] átképzésprela [I] rok kaprelac [8a, birt -Ica] 1. fonó; 2. pu-

lya; anyámasszony katonája; nőies férfi

prelamač [7] (nyomdai) tördelőprelamati (se) Id prelomiti (se)prelastiti [621), foly prelašćivati 60,

-šćujem] (meg)csal, rászed; túljár az eszén; átejt

prelat [5] vall prelát usprelav [25] avasprelaz [5] 1. átmenés, átmenetel; ~

granice hal árát lépés; 2. átv átmenet; ~ u socijalizam átmenet a szocializ-musba; 3. átjárás, átkelés; ~ za-branjen tilos az átjárás; 4. átszállás; 5. átjáró, átkelőhely; 6. Ellenség-hez) átpártolás, átállás; 7. színát-menet

prelazak [6a, birt -skaj Id prelazprelazan [25, -zna] 1. nyelv átható;

-zni glagol átható/tárgyas ige; 2. ragadós, ragályos; -zna bolest ragá-lyos betegség; 3. átmeneti; -zna naređenja átmeneti intézkedések; -zno stanje átmeneti állapot; 4. át-menő; -zni saobraćaj/promet átmenő forgalom; 5. átszálló; -zna karta átszállójcgy; -zna stanica átszálló-hely; 6. -zna nagrada vándordíj; -zni pehar vándorserleg

prelaziti 1. Id preći; 2. átváltozik; glas k -zi u č a k hang č-vć változik; 3. ova boja -zi u plavo ez a szín kékbe megy át

prelaznost [3f] 1. átmeneti állapot;2. ragályosság, fertőzés

prelaženje [18] 1. átmenés, átmenetel;~ granice határátlépés; 2. átjárás, átkelés; ~ preko reke átkelés a fo-lyón; 3. (járművön) - átszállás; 4. ~ neprijatelju átpártolás/átszökés az ellenséghez; 5. ~ na dnevni red áttérés a napirendre; 6. színátmenet

prelažljiv 482 prema premac 483 premnožiti

prelažljiv [25] fertőző, ragályosprelediti se [62b] megfagyprelen [25] nagyon lustaprelep [25] nagyon/túl szépprelete« [63, -tim, foly preleta« 56,

-ećem] 1. átrepül; ~ okean átrepüli az óceánt; 2. okom ~ szemmel vmit átfut/végigfut

preletiti [62] nyarat eltöltprelevati [61] Id prelitipreležati [64, -žim] 1. elfekszik bizo-

nyos ideig; ~ dan átfekszi a napot;2. ~ bolest kifekszi a betegséget;~ se túl sokáig fekszik

preliminarni [25b] dipl előzetesprelinjati se [61] megvedlikprelistati [61, foly prelistavati 61] 1.

végiglapoz; 2. ~ knjigu átlapozza/ átfutja a könyvet; 3. (le)hullatja lombját

preliti [52, -lijem, foly prelivati 61] 1. túlönt, túltölt; ~ čašu túltölti a poharat; 2. átönt, áttolt; ~ vino u bocu áttölti a bort egy másik palackba; 3. ráönt, leönt; ~ vodom vízzel leönt; 4. elönt, kiárad; 5. müsz <harangokat> átönt, újra-önt; 6. ~ boje színekben játszik; ovaj dijamant lepo preliva ez a gyémánt szép színekben játszik; ~ se1. kiömlik, kicsordul; 2. átömlik;3. vmely színben játszik; ~ se uplavo kék színben játszik

preliv [5] 1. átöntés, áttöltés; 2. csil-logás, színjátszás

prelivanje [18]: ~ krvi vérátömlesztésprelivati Id prelitiprelo [16] falusi ifjúság összejövetele

téli estéken; rég fonóprelog [6] mgazd parlag, ugarprelom [5] 1. (el)törés; ~ kosti csont-

törés; otvoreni ~ kosti nyilt törés;2. szakítás; 3. válság; 4. fordulat,fordulópont; 5. nyelv dierézis; 6.nyomda tördelés

prelomina [1] 1. törött tárgy; 2. töréshelye prelomiti [62d, foly

prelamati 61] 1.kettétör; 2. nyomda tördel; 3. átv~ nekoga megtör/betör vkit; 4.~ nešto preko kolena hübelebalázs

módjára határoz el vmit; ~ se 1. kettétörik; 2. <fény> megtörik; 3. ~se na šio erőt vesz magán; rászánja magát

prelomljiv [25] törékenyprelomni [25b] törés-; -na linija törés-

vonalpreložiti [62] túlfutpreložnica [le] mgazd parlag, ugarpreludij [7] 1. zene előjáték, preludi-

um; 2. zene prelüd; 3. átv előjá-ték

prelja [1] fonónőpreljub [5] 1. házasságtörés; 2. házas-

ságtörő férfi; 3. növ varjúhájpreljuba [1] házasságtöréspreljubazan [25, -zna] túl kedvespreljubi« [62d] 1. házasságtörést kö-

vet el; 2. ~ nekoga szeret vkit, akit nem kellene; 3. csókolódzik egy ideig; 4. szeretkezik egy ideig

preljubnik [6] házasságtörőpreljubočinac [8a, birt -nca] házasság-

törőpreljubočinstvo [16] házasságtörésprema a) [elölj e] 1. felé; ~ istoku kelet

felé; ~ kraju meseca a hónap vége felé; 2. szemben, iránt; önje dobar ~ meni ő jó hozzám/irántam; ljubav ~ roditeljima a szülők iránti szeretet; 3. képest; ■"- tadašnjim prilikama az akkori viszonyokhoz képest; ~ njemu ja sam samo . . . hozzá képest én csak . . . vagyok; 4. szerint, megfelelően; ~ vašoj íelji az ön kívánsága szerint/értelmében; az ön kívánságának megfelelően ~ tome eszerint; ennek megfelelően; ~ iskazu svedoka a tanú vallomása szerint; (szól:) pružaj se ~ guberu addig nyújtózkodj, amíg a taka-ród ér; ~ svecu i tropar kinek kinek érdeme szerint; 5. szemben; jedan ~ drugome egymással szemben; Zemun leži ~ Beogradu Zimony Belgráddal szemben fekszik; 6. ~se-bi magához illő; traži devojku ~ sebi keress egy hozzád illő/való, lányt; 7. tri se ima ~ šest kao pet ~ deset három úgy aránylik a hathoz, mint öt a tízhez; b) [birt e] szemben:

to je kuća ~ starog bedema ez a régi várfallal szembeni ház premac [8a, birt -mca] versenytárs, vetélytárs; nemath-mea nincs párja; nincs hozzá hasonló premaći se [5Oa, -aknem se] Id premak-

nuti sepremagati Id premoći premaknuti se [50a, -nem se] elfogy,

csökkenpremalati [61] átfest, újrafest premaleée [18] tavasz premalen [25] nagyon/túl kicsi premaletnji [26] tavaszi premalo túl kevés premama [1] 1. csábítás, csalogatás;

2. csalétek premamiti [62d, foly premamljivati60, -ljujem] átcsal, csalogat premankati [61], premanjkati [61] hiányzik; fogyóban van; sirovina nam ~ neće elég lesz a nyersanyagunk premapotpis [5] ellenjegyzés premapotpisatl [55, -išem] ellenjegyez premašiti [62, foly premazati 61, premašivati 60, -šujem] 1. áthajít; 2. felülmúl, túlhalad; to -ša moje snage ez felülmúlja az erőmet; ~ samog sebe felülmúlja önmagát; ~ normu túlteljesíti a normát; 3. vmin túl érpremaz [5] vakolat

premazati [55, -ažem, foly premazivati 60, -zujem] 1. átken; 2. beken; 3. ~ bojom befest; 4. (szól:) ~ zube nekome betömi a száját vkinek premda bár, habár, jóllehet premer [5] 1. mérés; 2. felmérés, földmérés; 3. méret; 4. átmérő premeriti [62, foly premeravati 61] 1. mér, megmér, lemér; ~ metrom méterrel lemér; ~ koracima lépé-sekkel lemér/kimér; 2. végigmér; <földet> felmér; ~ trigonometrijski háromszögeléssel felmér; háromszögei; ~ zemlju trigonometrijski földet háromszögei; a föld háromszögelését végrehajtja; 3. újra megmér; 4. ~ okom szemmel felmér -prémes«« [62b, foly premešta« 61] áthelyez; ~ se helyet változtat

premeštaj [7] áthelyezés premeštati (se) tó premestiti (se) premet1 [5] jégen hűtött bor premet2 [5] 1. bukfenc; 2. hangátvetés, metatézis; 3. nyelv fordított szórend; inverzió

premetač [7] a (ház)kutatást tartó premetačina [1] átkutatás, házkutatás premetnuti [50, -nem, foly premetati 56,

-ećem] 1. áthajít, átdob; 2. átkutat; feltúr, összedobál; 3. átrendez; 4. házkutatást tart; ~ se 1. buk-

fencezik; bukfencet vet; 2. összeüt-közik; 3. premetati se recima be-

szélget; kicseréli gondolatait premica« se [57, -ićem se] hiányzik;

fogyóban vanpremija [1] prémium, jutalom premijera [1] bemutató (előadás); pre-mierpremilostiv [25] nagyon kegyes preminuće [18] 1. vég, halál, elmúlás;

2. eltűnés preminuo [25, -ula] elhalálozott, elhalt,

meghalt preminu« [50, -nemj 1. elhalálozik;2. elfogy, eltűnik; 3. elmúlik premio [25, -ila] nagyon kedves premirati1 (01] kitüntet, jutalmaz, díjaz premirati2 hl premreti premirisa« [55, -išem] elpárolog, elillatozikpremisliti [62e, foly premišljati 61]

megfontol; fontolóra vesz: tűnődik; ~se rnást gondol; meggondolja magát premišljač [7] gondolkozó/fontolgató/

töprengő emberpremišljati (se) Id premisliti (se) premizgiva« [60, -gujem] válogat az

evésbenpremlata [1] tojáslepény, omlett premlatiti [62b, foly premlaćivati 60, -ćujem] 1. össze-vissza ver; 2. agyonver premleti [52a,-meljem, foly premeljafi

61] újra őröl premnogo túlsókpremnožiti [62, foly premnožavati 61]

sokszorosan megnövel; ~ se sok-szorosan megnövekszik

premoć 484 preneti prenizak 485 preokrenuti

premoć [3e] túlsúly, túlerőpremoćan [25, -ćna] nagyon hatal-

mas/erőspremoći [5Oa, -ognem, foly premagati

57, -mažem] 1. legyőz, leküzd; 2. megerősödik, hatalmas lesz; 3. fe-lülkerekedik; úrrá lesz

premog [6] növ medvetalpú, medve-köröm

premor [5] kimerültség; túlságos kifáradás

premoren [25] kimerült, agyongyö-tört, elcsigázott

premoriti [62] agyonfáraszt; túlságo-san kifáraszt; agyongyötör, elcsigáz; ~ se agyonfárasztja magát; túlsá-gosan kifárasztja magát; kifárad

premost [9, tb -tovi] palló, gyaloghídpremostiti [62b] 1. hidat ver vmi

fölött; 2. áthidal vmitpremostiv [25] áthidalhatópremotati [61, foly premotavati 61] 1.

áttekercsel, átcsévél, átorsóz; 2. átcsomagol; 3. becsomagol, begön-gyöl

premreti [49, foly premirati2 51, -irem]1. elalél; 2. ~ od straha majd meghal ijedtében

premrežiti [62] 1. behálóz; 2. hálóval elválaszt

premrsiti [62a] megszegi a böjtötpremrznuti [50, -nem] megfagy, át-

fázikpremučati [64, -čim] agyonhallgat,

elhallgat, eltitkolpremudar [25, -dra] 1. nagyon bölcs;

2. gúny tudálékosprenačiniti [62] megváltoztat, meg-

másít, átdolgozprenačltan [25] nagyon olvasottprenačitati se [61] agyonolvassa ma-

gátprenadražiti [62, foly prenadraživati 60,

-žujem] szertelenül felizgat/fel-ingerel

prenagao [25, -gla] hebehurgya, sietős, gyors

prenaglica [le] sietés, sietség, kapko-dás

prenagliti [62, foly prenagljivati 60, -ljujem] elsiet, elhamarkodik

prenagljen [25] kapkodó, elhamarko-dott, elsietett

prenapeti [48, -pnem, foly prenapi-njati 54, -njem] túlfeszít; ~ luk túlfeszíti a húrt

prenaporan [25, -rna] túl fárasztó/meg-erőltető

prenapregnut [25] túlerőltetett, túl-feszített; ~ beton előfeszített be-ton; ~o psihičko stanje túlfeszített lelkiállapot

prenapregnuti se [50, -nem se, foly prenaprezati se 55, -ežem se] túl-erőlteti magát; túlságosan megeről-teti magát

prenapučen [25] túlnépesprenapuniti [62] túltölt; túlságosan

megtölt/teletöltprenarediti [62b, foly prenaredivatl 60,

-đujem] megváltoztatprenaseliti [62, foly prenaseljavati 61]

túlnépesítprenaseljen [25] túlnépesprenaseljenost [3f] túlnépesség, túl-

népesedésprenategnuti [50, -nem foly prenate-zati

55, -ežem] túlságosan megfe-szit/meghúz

prenatrpan [25] túltömött, túlzsúfolt; ~a dvorana túlzsúfolt terem

prenatrpanost [3f] túlzsúfoltságprenatrpati [61] túltöm, túlzsúfolprenavljati se [61] tetteti magát; affek-

tálprenebregnuti [50, -nem, foly prer.t

bregavati 61] 1. elhanyagol; 2. figyel-men kívül hagy

prenemagati se [57, -ažem se] 1. elbá-gyad; 2. elájul; 3. {fájdalomtól) jajgat, sóhajtozik; 4. affektál; tetteti magát; tetszeleg

prenemoći [50a, -ognem] 1. elbágyad; 2. elájul; ~ se 1. elbágyad; 2. elá-jul, összerogy

preneraziti [62a] megdöbbent; ~ se megdöbben

prenesen [25] (átv is] átvitt; ~o značenje átvitt értelem

preneti [44a, -esem, foly prenositi 62a] 1. átvisz, áthord, átszállít; 2. áthe-lyez, áttesz; -mii smo svoju radnju

u Beograd áthelyeztük üzletünket Be lgrádba; ~ radnju u srednj i vek átteszi a cselekményt a középkorba; 3. orv átültet; ~ deo nožne kosti na lubanju a lábcsontból egy részt átültet a koponyára; 4. <köny-velésben, egyenletben) átvisz, áthoz; <szót sor végén) átvisz, elválaszt; 5. átruház, ráruház; 6. átv át visz, átterjeszt; on je -neo nepo-verenje i na mene bizalmatlansága rám is átterjedt; 7. ~ preko radija rádión közvetít; ~ se 1. helyet változtat; áttevődik; 2. terjed; zvuk se -nosi kroz vazduh a hang a levegőn keresztül terjed; 3. átterjed; ova se bolest -nosi na ljude ez a betegség átterjed az emberekre; 4. öröklődik; ova se osobina -nela i na sina ezt a tulajdonságot a fia is örökölte; 5. belehelyezkedik, visszahelyezkedik; visszaképzeli magát; ~ se u mislima gondolatban visszaszáll a múltba prenizak [25, -ska] 1. túl alacsony;

2. nagyon alávaló prenizati [55, -ižem, foly prenizivati60, -zujem] újra fűz prenoćište [18] éjjeli szállás prenoćiti [62, foly prenoćivati 60, -ću-jem] 1. éjszakázik; ~ pod vedrim nebom szabad ég alatt hál; 2. neka io prenoći aludjunk rá egyet prenoćivalac [8c, birt -vaoca] ágyra-járóprenos [5] 1. átszállítás, átvivés; 2. {könyvelésben, egyenletben) átvitel, áthozat; 3. menični ~ zsiró; 4. <hatalomé> átruházás; 5. fiz átvitel; ~sileerőátvitel: ~prekoradija rádióközvetítés, rádióátvétel; 6. ir enjambement; a költői mondat átí-velése egyik verssorból a másikba; 7. müsz áttétel; 8. [csak tb] ~i kezdeti szülési fájdalmak prenosan [25, -sna] 1. hordozható, szállítható, átvihető; 2. u -snom smislu átvitt értelemben prenositi (se) Id preneti (se) prenošenje [18] 1. átvivés, átszállítás; 2. áthelyezés, áttevés; 3. orv átül-

tetés; 4. {könyvelésben/egyenlet-ben) átvitel; 5. átruházás; 6. {rá -dión) közvetítés; 7. zene átírás más hangnembe; transzponálás prenošljiv [25] hordozható, szállítható, átvihető prenuti se [50, -nem se] 1. felriad; 2.

feleszmél preobilan [25, -Ina] túl gazdag; túlbőséges; nagyon kiadós preobilje [18] nagy bőség preoblaíiti [62] átöltöztet; ~ se 1. átöltözködik; ~ se u lažno odelo álruhába öltözik; 2. fehérneműt váltpreobladati [61] Id preovladatipreoblaka [ la ] 1. átöltözéshez ruha;

2. fehérneinüváltás; tiszta fehérneműpreobratiti [62b, foly preobraćati 61] 1.

megmásít; 2. <vizet borrá) átvál-toztat, átalakít; 3. megváltoztat (vkit); 4. megtérít; 5. áthangol

preobraziti [62, foly preobražavati 61] 1. átalakít; 2. átváltoztat; ~ se 1. átalakul; 2. átszellemül, megdicsőül

preobražaj [7] 1. átalakulás; 2. átvál-tozás

preobražajni [25b] átalakítópreobražavanje [18] 1. átalakulás; 2.

átváltozáspreobražavati (se) Id preobraziti (se)preobraženje [18] 1. átalakulás; socia-

lističko ~ poljoprivrede a mezőgaz-daság szocialista átalakulása; 2. át-változás; 3. vall Krisztus színevál-tozása

preobrnuti [50, foly preobrtati 56, -rćem] megfordít

preobući [46, -učem] átöltöztet; ~ odelo átöltözik; másik ruhát vesz; ~ koga u ženu nőnek öltöztet vkit; ~ se 1. átöltözködik; 2. fehérneműt vált

preobuka [la] Id preoblakapreobuti (se) [52, -ujem (se), foly pre-

obuvatl (se)61] lábbelit változtatpreobuvanje [18] lábbeliváltáspreoceniti [62, foly preocenjivati 60,

-njujem] új árat állapít meg, újra'-értékel, átértékel

preodenuti [50, -nem, foly preodevati 61] átöltöztet; ~ se átöltözködik

preokrenuti [50, -nem foly preokretati

preokret 486 prepisati prepisivao 487 preprata

56, -ećem] 1. <ruhát> átfordít, ki-fordít; 2. felborít, felfordít, fel-forgat; 3. más útra térít; áthangol; ~ se 1. felborul, felfordul; 2. más irányt vesz; megváltozik

preokret [5] fordulatpreokretati (se) Id preokrenuti (se)preopterećen [25] túlterheltpreopterećenost [3f] túlterheltségpreopteretiti [62b, foly preopterećivati

60, -čujem] túlterhel; ~ se túlter-heli magát

preopun [25] színültig telepreorati [51, -rem, foly preoravati 61]

1. újra felszánt; 2. keresztülszántpreorica [le] parlag, ugarpreosećati [61] előre megérezpreosetljiv [25] túlérzékenypreosred kellő közepénpreostajati Id preostatipreostatak [6b, birt -tka] 1. maradék;

2. hátralékpreostati [50b, -anem, foly preostajati

54, -jem] 1. hátramarad; sad mi ne -aje drugo nego da platim nem marad más hátra, mint hogy fizessek; 2. megmarad

preosvećen [25] főtisztelendőpreoteti [48,-otmem, foly preotimatiöl]

1. elragad; ~ plen elragadja a zsák-mányt; 2. visszahódít; 3. megsze-rez; szert tesz vmire; on mi je -teo slavu megfosztott hírnevemtől; 4. ~ mah(a) elharapódzik, elhatalma-sodik

preo vladati [61, foly preovlađivati 60, -đujem] 1. uralkodik; túlsúlyban van; 2. <vélemény> felülkerekedik; njime je -adala taština felülkereke-dett benne a hiúság; 3. elharapód-zik

preovlađivati Id preovladatiprepad [5] rajtaütés, megrohanás; zau-

zeti varoš na ~ rajtaütésszerűén elfoglalja v meglepetésszerűen le-rohanja a várost

prepadati (se)td prepasti (se)prepakovati [60, -kujem] átpakol; újra

csomagolprepametan [25, -tna] nagyon okosprepanuti se [50d, -nem se] (meg)rémül

prepapriti [62] elpaprikáz; túlsók pap-rikát tesz

preparat [5] 1. vegy készítmény, prepa-rátum; 2. anatomski ~ anatómiai/ bonctani preparátum

preparirati [61] (átv is) előkészítprepast [3f|. 1. ijedelem, rémület, ret-

tegés; 2. zavar, fejvesztettségprepasti [50c, -adnem, foly prepadati

61] 1. rajtaüt, meglep, megrohan; 2. (meg)rémít; ~ se (meg)rémül

prepatiti [62b] elszenved; on je mnogo -io sok szenvedést állt ki

prepečatiti [62b, foly prepečatavati 61]1. újból lepecsétel; 2. újra nyom(at);utánnyomást készít(tet)

prepečenica [lc] kétszer főzött pálinkaprepeći [46, -pečem] 1. túléget; -ekli

ste pečenje? odaégette a sültet? 2. <páíinkát> kétszer főz

prepeka [la] 1. kétszersült; 2. két-szer főzött pálinka; 3. égető forróság

prepelica [lc] fürjprepeličar [5e] fürjészvizslaprepeti [48, -pnem, foly prepinjati 54,

-njem] <lovat> máshová kötprepev [5] 1. refrén; 2. egy költemény

szabad fordításaprepevati [61] 1. (bizonyos ideig) éne-

kel; ćelu smo noć -evali áténekeltük az egész éjszakát; 2. szabadon le-fordít egy költeményt; átkölt, utána-költ

prepijati Id prepitiprepiliti [62] kettéfűrészelprepinjati Id prepetiprepirač [7] civakodó, vitatkozóprepirati Id prepratiprepirati se [51, -rem, se] civakodik, vi-

tatkozikprepirka [lag] 1. szóváltás, vitatkozás;

2. vita; bez -ke kétségtelen, vitathatatlan

prepis [5] 1. másolat; overiti ~ hitele-síti a másolatot; 2. előírás

prepisati [55, -išem, foly prepisivati 60, -sujem] 1. leír, lemásol; ~ zadaću leírja a leckét; 2. <orvosságot> el-rendel, felír; 3. ~ načisto letisztáz; 4. <vagyont> átír, ráír; ~ oporukom végrendeletileg hagyományoz; ~

zemlju nekome átírja vkinek nevére a földet; 5. előír

prepisivač [7] másolóprepisivati Id prepisatiprepiska [lah] levelezés; voditi-kus kime

v biti u -sci s kime levelez vkivelprepitati1 [61, foly prepitavati 61] 1.

élelmez; 2. etetprepitati2 [61] újból megkérdezprepitavati Id prepitati1

prepiti [52, -ijem, folv prepijati 61] 1. túl sokat ad inni; 2. túl sokat iszik; ~ se 1. teleissza magát; 2. leissza magát; lerészegedik

preplaćivati Id preplatitipreplakati [57, -ačem] <időt> sírással

tölt; átsírpreplanuo [25, -ula] lesült, napbarnítottpreplanuti [50, -nem] 1. lángra lob-

ban/gyűl; 2. ~ u licu a) <napon> lesül, lebarnul; b) <mérgében> el-vörösödik; arca lángba borul

preplašiti [61] 1. megijeszt; 2. meg-félemlít; ~ se megijed

preplata [1] felülfizetéspreplatiti [62b, foly preplaćivati 60,

-čujem] felülfizet, túlfizet; drágán vesz

preplava [1] áradás, árvízpreplaviti [62d] (átv is) eláraszt; vojska

je -vila ćelu zemlju a katonaság elá-rasztotta az egész országot

preplesti [45, -etem, folv prepletati 56, -ećem] 1. átfon; 2. keresztülfon; 3. elfon

prepletati 1. Id preplesti; 2. ~ jezi-kom dadog

prepliéati [54, -čem] Id preplestipreplivati [61, foly preplivavati 61]

átúszikpreploviti [62d] 1. átúszik; 2. átha-

józ; 3. átv elárasztprepljeskati [61] agyonver; eltesz láb

alólprepočeti [48, -čnem, foly prepoči-njati

54, -njem] felvázol, körvonalazprepodne [24a, birt -eva] délelőtt;

u toku ~va a délelőtt folyamánprepodnevni [25b] délelőttiprepodoban [25, -bna] 1. főtisztelendő,

nagytiszteletű; 2. átv szimuláló,

színlelő; (szói:) pravi se -bnim, da ne zna dve unakrst olyan ártatlannak tetteti magát, mintha kettőig sem tudna számolni

prepodobiti se [62d] gúny színlel; tet-teti magát

prepoka [la] szívburokprepolovac. [8a, birt -vca] középkorú

emberprepoloviti [62d, foly prepolavljati 61]

(el)felez, kettévágprepona [1] 1. orv lágyék; 2. akadály;

trke s ~ma akadályverseny; 3. bék-lyó, lábbilincs

preponica [lc] 1. ín a térd alatt; 2. szeméremcsont

preponizan [25, -zna] nagyon aláza-tos; legalázatosabb

preponka [lah] orv rekeszizompreponjača [1] orv szeméremcsontpreporod [5] újjászületés,

megújhodás, felújuláspreporoditi [62b] ujjászül,

újjáéleszt; ~ se újjászületik, feléled

preporođaj [7], preporođenje [18] újjászületés, újjáéledés

preporučen [25] 1. ajánlott, javasolt; 2. ajánló, ajánlási; 3. ajánlott; ~o pismo ajánlott levél

preporučeno <postán> ajánlva, aján-lott

preporučiti [62, foly preporučivati 60, -čujem] ajánl; ~ se ajánlkozik

preporučivalac [8c, birt -aoca] ajánló

preporučivati (se) Id preporučiti (se)preporučljiv [25] ajánlatospreporuka [la] 1. ajánlás; 2. ajánló-

levél; 3. dati pismo na -ku levelet ajánlva küld

prepotopan [25, -pna], prepotop'ski [25b] vízözön előtti

prepovltl [52, -ijemjoly prepovijati 61] áípólyáz, újrapólyáz; ~ dete át-pólyázza a gyereket

prepoznati [61] 1. felismer, ráismer, megismer; odmah sam ga -ao mind-járt megismertem/ráismertem/fel-ismertem; 2. félreismer, összetéveszt

preprata [1] <pravószláv templomban) a nők helye

pre prati 488 prerasti preraširenost 489 presenetlti

preprati [51a, -perem, foly prepirati 51, -rem] újra mos; átmos

prepraviti [62d, foly prepravljati 61] 1. előkészít, elkészít; 2. átdolgoz, átalakít; ~ . se 1. felkészül, elő-készül, készülődik; 2. átalakul

prepravka [lag] 1. átdolgozás, átalakí-tás; 2. átépítés, átrendezés

prepravljati (se) Id prepraviti (se)prepreci« [62, foly preprečivati 60,

-čujem] 1. megakadályoz; 2.<utat> eláll, keresztez; 3. átv akadályoz, gátol

prepredati Id preprcstiprepreden [25] 1. körülfont, egymásba-

font; 2. átv körmönfont, agyafúrtprepredenac [8a, birt -nca] pamut-

fonalprepredenjak [6] ügyes/talpraesett férfi;

ravasz kópé; vén rókaprepreka [la] akadály; činiti -ke čemu

akadályt gördít vmi eléprepresti [45, -edem, foly prepredati 61]

1. átfon, újrafon; 2. (egy bizonyosidőt) fonással tölt

preprezati [55, -ežem] 1. újra befog;2. máshová fog be; átfog; ~ konjeátfogja a lovakat

prepričati [61, foly prepričavati 61] (vmely olvasott v hallott dolgot) el-beszél; (saját szavaival) elmond

preprodaja [1] 1. viszonteladás; 2. kis-kereskedelem

preprodati [61, foly preprodavati 59, -dajem] 1. tovább elad; viszont elad; 2. kicsinyben ad el v árusít

preprodavalac [8c, birt -aoca] 1. viszont-eladó; 2. kiskereskedő

preprodavati Id preprodatipreprositi [62a]: ~ nekome devojku meg-

előz vkit a leánykérésben; megkéri a lányt vkinek az orra előtt

preprtiti [62] túlterhel; ~ se túlterheli magát

prepržiti [62] túlpörkölprepucati [61] lövöldöz (megállás nél-

kül)prepuéi [50a, -uknem] Id prepuknutiprepuknuti [50a, -nem] megreped, szét-

reped, szétpukkad, megpukkad; ~ od smeha (majd) megpukkad a neve-

téstől; ~ od žalosti majd meghal bánatában

prepun [25] csordultig tele; komad se davao pred ~om kućom a darab telt ház előtt ment

prepuniti [62, foly prepunjati 61 és prepunjavati 61] 1. (átv is) színültig/ csordultig megtolt; teletölt, teletöm; -unjavali su razgovor neslanim doset-kama- teletűzdelték a beszélgetést ízetlen történetekkel; ljubav prema

. njemu -njavalo je njihovo srce szívük megtelt iránta szeretettel; ~ meru túlmegy a határon; tűrhetetlen; 2. túltölt, túltöm, túlzsúfol; ~ želudac túlterheli a gyomrát; ~se csordultig megtelik

prepustiti [62b, foly prepuštati 61] át-enged; -ite to meni! bízza ezt rám !

prepuštati Id prepustitiprepuzati [61, foly prepužavati 61] át-

mászik, keresztülmászikpreračunati [6-1, folv preračunavati 61]

1. újra/újból számol; utánaszámol;2. átszámít; ~ po današnjem kursua mai árfolyam szerint számítja át;3. futólag átszámol; ~ se elszámítjamagát; hibázik a számolásban

prerada [1] 1. átdolgozás, átalakítás; 2. feldolgozás, megmunkálás; ~siro-vina nyersanyagok feldolgozása; ~ vune gyapjúfeldolgozás

preraditi [62b, foly prerađivati 60, -đujem] 1. átdolgoz, átalakít; ~ kazališni komad átdolgozza a szín-darabot; 2. (nyersanyagot áruvá) feldolgoz, megmunkál; 3. elvégzi a mezei munkát; földet megművel; ~ se agyondolgozza magát

preradljiv [25] megmunkálható, fel-dolgozható, átdolgozható

prerađevina [1] ipari termékprerađivati (se) Id preraditi (se)preran [25]-1. túl korai; ~i porođaj

koraszülés; 2. korán érőpreranlti [62] 1. túl korán érkezik/jön;

2. túl korán csinál vmitprerastao [25, -sla] elhervadt, elvirult;

-sla devojka elvirult leányprerasti [45,-tem] 1. túlnő; 2. elhervad,

elvirágzik

preraširenost [3f] túl nagy tágulás; ~pluća tüdőtágulás prereéi se [46,

-ečem se] nyelvbotlástkövet el

prerez [5] vágás, metszet prerezatl [55, -ežem, foly prerezivati

60, -zujem] kettészel prerija [1] préri prerlsati [55, -išem, foly prerisavati 61]

1. újrarajzol, átrajzol; 2. lerajzol,lemásol prerivalište [18] bány

fejtési mező;fejtés(mező)

prerodlti [62] túl sokat terem prerov [5] bány (kör)árok preroviti [62d] bány keresztülás, keresztültúr preručiti [62, foly preručivati 60, -čujem]

áttolt prerušiti [62, folv prerušivati 60, -šujem]

1. álruhába öltöztet; 2. átöltöztet; 3.álcáz; ~ se álruhába öltözik

presa [1] prés, sajtó, sajtológép; ručna ~ kézisajtó; ~ za ulje olajprćs; ~ za vino borprés

presada [1] 1. átültetés; 2. palánta, csemete

presaditi [62b, foly presađivati 60, -đu-jem] J. átültet; 2. olt; 3. átv át-helyez; ~ se helyet változtat

presadnica [lc] facsemetepresahnuti [50, -nem] (túlságosan) ki-

szárad; elapad; izvor je -nuo a forrás elapadt

presaldumiti [62d, foly presaldumlji-vati 60, -ljujem] 1. hajón átszállít;2. (átv is) átnyergel; 3. átv becsap,rászed

presamariti [62, foly presamarivati 60, -rujem] 1. átmálház; újra felmálház; 2. ~ preko brda átkel a hegyen

presamititi [62b, foly presamićivati 60, -čujem] 1. duplán behajt; 2. ~ glavu lehajtja fejét; ~ se meggör-nyed, összegörnyed

prešan [25, -sna] 1. sületlen, nyers; -sno meso nyers hús; 2. nyers; -sna koža nyers bőr; 3. (átv:) -sna laž közön-séges hazugság

presanjati [61] álmában átélpresaviti [52, -ijem, foly presavijati 61]

1. behajt(ogat), kettéhaj-t, összehajt;2. áthajtogat; más módon összehajt;~se 1. behajtódik, behajlik; 2. hajlong

presečnl [25b] metsző, keresztező; -ne li-nije egymást metsző vonalak preseći [46 ,-ečem, foly presecati 61]

1. keüémetsz, kettévág, szétvág, elvág; ~ odstupnicu elvágja a visszavonulást; ~ nekome put elvágja vkielőtt az utat; ~ čvor szétvágja agordiuszi csomót; ~ ruke fogadástparolával megköt; 2. <kártyajáték-nál>emel; 3. (kártyajátéknál) megüt; ~ adutom aduval üt; 4. (átv:)~ koga félbeszakít vkit; szavábavág vkiiii'k; ~ kome reč megszakítja/félbeszakítja vkinek a beszédét; 5.ovde ćemo ~ iü átvágunk; itt lerövidítjük az utat; ~ se 1. metsziegymást; ove se linije presecaju ezeka vonalak metszik egymást; 2. átvmegszakad, elakad

presedan |5] precedenspresedatl Id presestipresedetl \(YA, -dim] végigül; -deo sam

ćelu noć egész éjjel virrasztottam; végigültem az egész éjjelt

presedlast |2.r>] 1. hajlított (mint a nye-reg); 2. nyeregszeríí

presedlati [61] átnyergelpresedllna [ 1 ] (nyeregszerű) bemélye-

dés; hegyhát, hegynyakpresejati [54, -jem, foly presejavatl 61]

átszitál, megszitálprések [6] 1. metszet; uzdužni ~hossz-

metszet; točka ~a metszőpont; 2. vágat, átvágás, átszelés; 3. átmérő; 4. keresztmetszet; 5. cezúra

preseliti [62, foly preseljavati 61] átköl-töztet, áttelepít; ~ se 1. átköltözik, áttelepül; on se -elio u sovj novi stan új lakásába költözött; 2. átv meghal

preseljenlk [6] áttelepülőpreseljenje [18] (át)költözéspresenak [6a, birt -nka] 1. félárnyék;

2. átv (alig észrevehető) árnyalat,finom eltérés

presenetiti [62b] meghökkent; meg-lepetést kelt; ~ se meghökken, meg-lepődik

presesti 490 prestar prestaretl 491 presvlsnuti

presesti [50c, -ednem, foly presedati 61]1. leselkedik; 2. torkán akad; 3. átvelege van; elmegy a kedve tőle;presela joj udadbajudaja elege van aférjhezmenetelből; megelégelte aférjhezmenetelt; 4. (pl vonatra)átszáll; gde treba da presedanu holkell átszállnom?

presevati1 [61] átszitálpresevati2 [61] 1. bizonyos ideig villám-

lik; 2. felcsillan, felvillan, felragyog; 3. <fájdalom> (bizonyos ideig) haso-gat, sajog; zub mi je -ao ćelu noć egész éjjel hasogatott a fogam

presićenost [3f] jóllakottság, túltelített-ség

presilitl [62, foly presiljavati 61] elbiza-kodik

presipatiId presuti; ~se 1. Id presuti se;2. znam de se ni u vas novci ne -aiutudom, hogy ti sem bővelkedtek'apénzben

presisati [55, -išem] 1. túl sokat szop; 2. felszikkad, felszárad

presit [25] 1. eltelt; túlságosan jól lakott; 2. átv megcsömörlött, el-tompult, fásult

presititi [62b, foly presićavati 61] 1. túl-ságosan jóllakat; 2. vegy túltelít; *» se túlságosan jóllakik; mértéken felül eszik

presitost [3f] jóllakottság, túltelítettségpresjati [61] kialszik; csillogást/ragyo-

gást abbahagypresjavati se [61] csillog, ragyogpreskočiti [62, foly preskakati 57, -ačem]

(átv \%) átugrik; ~ jarak átugorja az árkot; -kočio sam nekoliko redaka átugrottam/kihagytam néhány sort

preskočke átugorvapreskok [9, tb -kovi] átugrás; proba na

~ bökpróbapreskup [25] méregdrágapreslab [25] felette gyöngepreslačci [tb 6a, birt -caka] csemegékpresladak [25, -tka] túl édespresladiti [62b, foly preslađivati 60, -đu-

jem] túlságosan megédesítpreslagati Id presložitipreslan [25] 1. elsózott; 2. ~e cene bor-

sos árak

preslastan [25, -sna] túl édespreslavan [25, -vna] nagyon hírespreslica [le] 1. guzsaly, rokka; 2. rióv

zsurlópreslikati [61, foly preslikavati 61] 1.

<képet> átfest, újrafest, lemásol; 2. <fényképet> másol; újra lefényképez

preslišati [61, foly preslišavati 61] <lec-két> kikérdez

presloviti [62d] rábeszélpresložiti [62, foly preslagati 57, -lažem]

1. rétegekbe átrak; 2. újra átrak; 3. nyomd újból kiszed

preslušati [61, foly preslušavati 61] ki-hallgat, vallat

preslušavanje [18] kihallgatás, vallatáspreslužiti [62, foly presluživati 60,

-žujem] 1. <vendéget> kiszolgál, fel-szolgál, megkínál; 2. bizonyos ideig szolgál, szolgálatot teljesít

presmičav [25] hórihorgas, nyurgapresna Id prešanpresnoća [1] nyerseségpresol [5] 1. elsózás; 2. sós víz/lépresolac [8a, birt -olca] elsózáspresoliti [62, foly presoljavati 61] elsózpresovan [25] préseltpresovati [60, -sujem] (ki)présel, (ki-)

sajtolprespavati [61] <időt> átalussza, el-

alussza; ~ zimu átalussza a teletprespem Id presutipresrećan [25, -ćna] igen boldogpresresti [45, v 50c -ret(n)em, foly pre-

sretati 56, -ećem] 1. szemben jő; talál-kozik, összeakad; az útjába kerül; 2. átv megelőz, elébevág

presretan [25, -tna] igen boldogpresretanje [18] 1. találkozás; 2. átv

megelőzés, elébevágáspresretati Id presrestipresrt [5] a hegy lejtője v meredek

részepresrtan [25, -tna] meredekprestajati1 [64, -stojim] 1. végigáll; 2.

túlélprestajati2 Id prestatiprestanak [6a, birt -nka] szünet, meg-

szűnés, vég; bez -nka szünet nél-kül

prestar [25] elaggott, vén

prestareti [63, -rim] megvénül, kiöre-gedik

prestati [50b, -nem, foly prestajati 45, -jem] 1. abbamarad, eláll; vetar je -tao elállt a szél; naglo ~ hirtelen abbamarad; 2. abbahagy, felhagy; -tani već jednom s tim tužakanjem hagyd már abba ezt a panaszkodást; ~ raditi abbahagyja a munkát; ~ ići u školu nem jár többé iskolába; ako ne -taneš . . . ha nem hagyod abba.. ; 3. megszűnik; ovaj časopis je -tao ez a folyóirat megszűnt; pravo je -talo megszűnt a jog; tu sve -taje! itt megáll a tudomány!

prestaviti1 [62d, foly prestavljati 61] áttesz, átrak, áthelyez; [csak bej] ~se meghal, elhuny

prestaviti2 [62d, foly prestavljati 61] bemutat; ~ se bemutatkozik

presti [45, -edem] 1. fon; 2. <macska> dóromból

prestići [55a, -ignem] Id prestignutiprestignuti [50, -gnem, foly prestizati

55, -ižemj 1. előbb odaér; 2. elébe vág; megelőz; on ga stiže i -iže utóiérte és elhagyta; 3. átv túlhalad, felülmúl, megelőz, utolér; ~ koga. marljivošću felülmúl vkit szorgalomban

prestirati [51, -irem] Id prostiratiprestizanje [18] 1. (meg)előzés; 2. átv

felülmúlás, megelőzéspresto [5b, birt -ola] trón; sedeti na

~lu trónolprestojati [64, -jim] 1. közeleg; közel

van; 2. vki előtt áll; kilátásban van; 3. végigáll

prestolni [25b] 1. trón-; -na beseda trón-beszéd; 2. fő-, szék-; ~ grad főváros, székváros

prestolnica [le] székváros, fővárosprestolničkt [25b] fővárosiprestolonaslednik [6] trónörökösprestolonasleđe [18] trónöröklésprestolje [18] trónprestoni, prestonica Id prestolni, pres-

tolnicaprestrašiti [62] megrémít, megijeszt; ~

se megrémül, megijedprestrava [1] 1. félelem; 2. ijedség

prestraviti [62d, foly prestravljivatl 60,-ljujem] elrémít, elrettent; ~ se holtra rémül

prestreliti [62, foly prestreljivati 60, -ljujem] 1. <nyíllal> átlő, túllő; 2. átv villámló szemmel néz

prestrići [46, -ižem] <ollóval> kettévágprestrog [25] túl szigorúprestrojitl [62, foly prestrojavati 61]

kat átcsoportosít; ~ četu átszervezi/ átcsoportosítja a csapatot; ~ se át-csoportosul, felfejlődik

prestrugati [45, -užem] szétfűrészelprestup [5] 1. kihágás, megszegés, bűn-

tett; 2. szökőévprestupak [6a, birt -pka] kihágás, meg-

szegés, bűntettprestupiti [62d, foly prestupatiöl] ^ör-

vényt) megszeg, áthágprestupni [25b] 1. (tilalmat) áthágó,

megszegő; 2. -na godina szökőév; 3. -na groznica váltóláz

prestupnik [6] vétkespresuda [1] í t é le t ; izvršiti -du végre-

hajtja az ítéletetpresudan [25, -dna] 1. elhatározó, dön-

tő, sorsdöntő; 2. határozott; on reče -dnim glasom határozott hangon mondta

presuditi [62b, foly presuđivati 60, -dujem] 1. Ítéletet hoz; 2. eldönt; 3. megítél

presuđivan je [18] ítélkezéspresukatl [57, -učem] átfon; újra (ösz-

sze)csa var/összesodorpresumirati [61] jog vélelmezpresumpcija [1] jog vélelempresušiti [62, foly presušivati 60, -šujem]

1. felszikkad, kiszárad, elapad; reka je -šila a folyó kiszáradt; mleko je -šilo a tej elapadt; 2. felszárít, ki-szárit; 3. túlaszal; ~ se felszikkad, kiszárad, elapad

presuti [47a, -spem, foly presipati 61] 1. átönt; 2. túltört; ~ se kiömlik, kifolyik, kicsordul

presvet [25] szentséges, legszentebbpresvetu |25b] rég 1. méltóságos; 2.

főtisztelendőpresvisnuti [50, -nem] elsorvad a bánat-

tól; elepedabútól; belehal abánatába

presvlačiti 492 preterivati pretesterlsati 493 pretpostavljeni

presvlačiti [62] 1. ruhát vált; 2. átöltöz-tet; 3. ~ krevet áthúzza az ágyat; ~ se átöltözik

presvlaka [la] 1. <ruháé, ingé) váltás; 2. átöltözés; 3. ágyhuzat, párna-huzat; 4. bútorhuzat; 5. hálóing

presvlakuša [1] hálóingpresvoditi [62b] beboltozpresvođen [25] beboltozottpresvojlti [62] legyőz, lekűzdpresvući (se) [46, -učem (se) Id pre-

svlačiti (se)preša1 [1] sietés, sietség; silna mu je ~

sietős neki; ég a talaj a lába alatt; nije ~ nem sürgős

preša2 [1] prés, sajtó, sajtológépprešan1 [25, -šna] sietős, sürgős; stvar

je -šna a dolog nem tűr halasztástprešan2 [25, -šna] préseltprešaratl [61] 1. tarkára fest; 2. átv

feldíszít, kidíszít, kicifrázprešati [61] (ki)présel, (ki)sajtolprešetati [56, -ećem] 1. átsétál; 2.

bizonyos ideig sétál; ~ ceo dan az egész napot sétálással tölti; egész nap sétál

preširok [25] túl szélesprešišati [61] <pályaudvaron> átszá-

guld; átszalad (megállás nélkül)preši« [52, -ijem, foly prešivati 61]

1. újra varr; 2. átvarr; másképpen varr meg; 3. összevarr: 4. meg-fércel, összefércel

prešljen1 [5] pe rész lenprešljen2 [5] növ csomó, göcs, bütyökprešna Id prešanprešnost [3f] sürgősségprešnjak [6] bocskor egy fajtájapreštak [6] növ rekettyepreštampati [61, foly preštampavati 61]

1. kinyomtat, lenyomtat; 2. újra-nyomtat

preštampavanje [18] utánnyomás; za-štićeno od -nja utánnyomás ellen védve

preštinuti [50, -nem] becsíptetpreštip [5] növ rekettyepreštititi [62b] (pajzzsal) oltalmaz,

védprešuteti [63, -tim] elhallgat, eltitkol;

nemam što ~ nincs mit elhallgatnom

pretakati Id pretočitipretapati Id pretopitipretati [56, prečem] 1. hamuval be-

takar; 2. ~ zemlju túrja a földetpretavoriti [62] eltengődik egy ideigpreteč: na ~ elvágva vkinek az útját;

végigfutva az utatpreteča [1, ft] előfutár, előharcospreteći1 [46, -ečem, foly preticatl 57,

-ičem] 1. megelőz; pretekao me je s kupovinom megelőzött a vétellel ~ nečiju želju teljesítette kívánságát, mielőtt még kimondta volna; elébe vág v kitalálja vkinek a kívánságát; 2. <növésben> utolér, elér; 3. felül-múl; 4. túlfolyik, kiömlik; voda je pretekla a víz kicsordult; 5. (meg-) marad; preteklo je hleba maradt még kenyér

preteći2 [26] fenyegető; -će pismo fenye-gető levél

preteg [6], pretega [la] 1. ellensúly; 2. <kútgémen> kolonc; 3. túlsúly

pretegnuti [50, -gnem, foly pretezati 55, -ežem] 1. átbillen; 2. (többet) nyom; 3. átv túlsúlyt nyer; felül-kerekedik; nagyobb nyomaték-kal/súllyal bír

pretek [6] (túlságos) bőség; fölöslegpreteka [la] vízvezető árokpretekst [5] ürügy, pretextuspretenciozan [25, -zna] 1. vmire igényt

tartó/formáló; túlzottan igényes; kö-vetelőző; 2. elbizakodott, rátarti

pretendent [5] igénylő, pályázó; ~ na préstől trónkövetelő

pretendovati [60, -dujem] igényt tart/ formál

pretenzija [1] igény, követelés, követel-mény

preteran [25] 1. túlzott; 2. túlságos; túl nagy; ~ o skup túlságosan drága

preteranost [3f] túlzáspreterati [61, foly preterivati 60, -rujem]

1. túloz; 2. átterel, áthajt; 3. <lovat> túlhajt, túlhajszol

preteretiti [62, foly preterećivatl 60, -ćujem] túlterhel

preterivalac [8c, brit -vaoca] túlzó; az az ember, aki túloz

preterivati Id preterati

Pretesterlsati [55, -ičem], pretesteriti[62] kettéfűrészel pretezati Id

pretegnuti pretežak [25, -eška] (átv is) nagyon

nehéz/súlyospretežan [25, -žna] túlnyomó pretežniji [26] súlyos(abb), nyomós(abb,fontos(abb) pretežno túlnyomóan pretežnost [3f] túlsúly; döntő fontosság prethistorija [1] történelem előtti kor prethistorijski [25b] történelem előtti prethodan [25, -dna] 1. megelőző; -dni dan előző nap;-dni događaj előzmény; 2. előzetes; -dni dogovor előzetes meg-beszélés;-í/na napomena előzetes meg-jegyzés; 3. elő; -dna obrazovanost^ előképzettség; -dni rad előmunkálat; -dno savetovanje előtanácskozás; elő-zetes tanácskozás; -dna studija elő-tanulmány; -dni uslov előfeltétel; -dna veíba előgyakorlat prethoditi [62b] elöljár, (meg)előz prethodnica [le] 1. <nőről> (hivatali) előd; 2. elöl/élen menő nő; 3. zoraje ~ dana a hajnal a nap hírnöke; 4. kat előhad, elővéd, előcsapat; prednje odeljenje -ce éljárőr; 5. zvezda ~ vezérlő csillagprethodnik [6] 1. (hivatali) előd; 2.

elöl/élen menő ember; 3. ovan ~ vezérkos

preti [61] panaszkodik (vkire), vádol (vkit)); ~se 1. pereskedik; 2. veszek-szik, vitatkozik

preticati Id preteći; ~se megelőzi/utol-éri egyik a másikat pretilina [1] kövérség, háj pretiliti 1. hizlal; 2. hízik, testesedik pretinac [8a, birt-nca] 1. rekesz; 2. fiók;

poštanski ~ postafiók pretio [25,-ila,A/pretlji] kövér, jóltáplált pretipkati [61] (írógépen) újra legépel;

átgépelpretirati Id pretrti pretisak [6a, birt -ska] utánnyomás; ~zabranjen utánnyomás tilos pretiskat [61] újra nyom(tat) pretištati [64, štim] megnyomkod pretlti [62] fenyeget, fenyegetőzik; ~ ubistvom gyilkolással fenyegetőzik;

taj posao preli neuspehom ez a dolog sikertelenséggel fenyeget pretkazati [55, -ažem, foly pretkazivati 60, -zujem] megjósol; előre megmond pretkletka [lh]: orv ~ srca szívpitvar pretkomora [1], 1. előszoba, előtér; 2. (orv is) pitvar; srčana ~ szívpitvar pretkomorje [18] Id pretkomora pretkućnica [Ic] koldusének pretnja [ l i ] fenyegetés; pod-njom novčane kazne pénzbüntetés terhe alatt pretočiti [62, foly pretakati 57,-ačem]

átöntpretok [61] átöntés; ~ krvi vérátöm-

lesztéspretop [5] olvasztott háj/zsírszalorina pretopiti [B2d, foly pretapati 61] 1. újra olvaszt; 2. <vasat, viasvt) beolvaszt; <vajat> átolvaszt; 3. átv átváltoztat, átalakít; ~ se 1. beleolvad; 2. átv átalakul; válik vmivé pretovar [5] át rakás, "átrakodás pretovarenost [3f] túlterhelés pretovariti [62, foly pretovarlvati 60, -rujem] 1. átrak; ~ sanduke átrakja a ládákat; ~ s lađe u vagon átrakodik a hajóról a vasúti kocsiba; 2. túlrak, túlterhel, megterhel; ~ stomak túlterheli a gyomrát; ~ se túlterheli magát pretovarnl [25b] átrakó-, átrakási; ~

punkt átrakóhely pretpev [5] élőének pretplaćivati (se) Id pretplatiti (se) pretplata [1] előfizetés, bérlet; moja ~ističe lejár az előfizetésem pretplatiti [62b, foly pretplaćivati 60, -čujem] nekoga vki részére előfizet; ~ se előfizet (vmire) pretplatili [25b] előfizetési; ~ spisakelőfizetők névjegyzéke pretplatnik [6] előfizető pretposlednji [26] utolsó előtti pretpostaviti [62d, foly pretpostavljati 61] 1. feltesz, feltételez; 2. többre becsül; előnyben részesít pretpostavka [lag] feltevés pretpostavljati Id pretpostaviti pretpostavljen [25] 1. felettes; ~a vlast

felettes hatóság; 2. feltételezett pretpostavljeni fn [25b] felettes

pretpotopni

494 pretvorljiv pretvornik 495 preventivan

pretpotopni [25b] vízözön előttipretpraznik [6] előünneppretprega [la]előfogat,forspont; (szól:)

davati -gu segítségére van vkinek pretprodaja [1] elővétel pretprošli [25b] az előzőt megelőző;

utolsó előtti; -le godine tavalyelőtt pretprošlogodisnji [26] tavalyelőtti pretraga [la] 1. átkutatás, motozás;

2. kat (terep)szemrevételezés, terepszemle, terepfelderítés; 3. kat átfésü-lés, átkutatás

pretrajati [54, -jem] 1. eltart (bizonyos ideig); 2. túlél, átvészel

pretražiti [62, foly pretraživati 60, -žu-jem] 1. átkutat, motoz; ~ čitavu kuću átkutatja az egész házat; 2. (kat is) kifürkész, kikémlel, felderít; ~ stvarno stanje kikutatja a tényleges helyzetet;Z.kat <vmely területet) át-fésül, átkutat

pretrčati [64, -čim, foly pretrčavati 61] 1. átszalad, átfut, keresztülszalad; ~ preko ulice átfut/átszalad az utcán; ~ preko polja keresztülszalad a me-zőn; ~ komu preko puta keresztezi vkinek az útját; 2. végigrohan, vé-gigfut; -ali smo sve ulice végigfutot-tuk az összes utcákat; 3. futással megelőz

pretrči [50a, -rgnem] Id pretrgnutipretres [5] 1. kutatás; 2. tárgyalás,

megvitatás; ~ kuće házkutatás; sudski ~ bírósági tárgyalás; uzeti u/na ~ megvitat; izneti pitanje na ~ a kérdést vitára bocsátja

pretresti [44, -esem, foly pretresati 61] 1. jól megráz; összeráz; ~ postelju felrázza/felfrissíti az ágyat; 2. atönt;3. átkutat, megmotoz; ~ kuću a)felforgatja/átrendezi a házat; b) ház-ktítatást tart; 4. megtárgyal, megvitat; to pitanje mora da bude -senoezt a kérdést alaposan meg kell vitatni

pretrg [6] megszakítás; bez ~a meg-szakítás nélkül; szüntelenül

pretrgnuti [50, -nem, foly pretrzati 61] kettészakít, félbeszakít; ~se 1. szét-szakad, megszakad; 2. megremeg, megijed; kad je čula svoje ime -gla se

amikor meghallotta a nevét össze-rezzent; 3. sérvet kap; 4. pretrglo se vino elfogyott a bor

pretrnuti [50, -nem] 1. elzsibbad; -ule mi noge elzsibbadtak a lábaim; 2. ~ od straha félelem fut végig rajta

pretrpati [dl,'foly pretrpavati 61] 1. elhalmoz, túlterhel; ~ tržište robom túlterheli áruval a piacot; ~ poslom elhalmoz/túlterhel munkával; 2. túl-tölt, túltöm, túlzsúfol

pretrpeti [63, -pim] 1. elszenved, kibír, végigszenved; -eli smo teške dane nehéz napokat szenvedtünk végig; 2. ~ brodolom hajótörést szenved; <~ poraz vereséget szenved; ~ se türelemmel van (bizonyos ideig)

pretrti [49a, -trem, foly pretirati 51, -rem] eldörgö', elfűrészel

pretrzati Id pretrgnutiprets ... tó preds ...pretš ... Id predš...pretući [46, -učem, foly pretucati 51]

1. összezúz, összetör; 2. elver, meg-ver, elnáspángol; 3. megöl, agyonver

pretukač [7] ürüpreturiti [62, foly preturati 61] 1. át-

hajt, átdob; 2. <keresés közben) ki-kutat,felforgat, összevissza dobál,fel-túr, felhány; tűvé tesz; 3. (szól:) ~ preko glave sokat kiáll/elszenved; / to smo -ili ezen is túlvagyunk/átestünk

pretvaralac [8c, birt -raoca] 1. kép-mutató, tettető; 2. átalakító, újjá-szervező

pretvaralački [25b] 1. képmutató; 2. átalakító

pretvaranje [18] 1. átalakulás, átvál-tozás; 2. képmutatás, színlelés

pretvarati (se) Id pretvoriti (se)pretvoran [25, -rna] képmutató, szín-

lelőpretvorica [le, h és n] képmutatópretvoriti [62, foly pretvarati 61] (mat

is) átalakít, átváltoztat; átv ~ u prah i pepeo földdel egyenlővé tesz; ~ se1. átváltozik; ~ se u krv vérré válik;2. tetteti magát; ~se bolesnim betegséget színlel; betegnek tetteti magát

pretvorljiv [25] átalakítható; megvál-toztatható

pretvornik [6] a képmutatópretvornost [3t] képmutatás, színleléspreučen [25] nagyon tanultpreudaja [1] újbóli/másodszori férjhez-

menéspreudati se [61, foly preudavati se 61]

másodszor megy férjhezpreudesiti [62a, foly preudešavati 61]

átrendez; másképpen elrendezpreuhitriti [62] 1. megelőz, elér, utolér;

2. elhamarkodik, elhirtelenkedikpreumarati Id preumoritipreumiti [62] mást gondol; meggondolja

magátpreumoren [25] kimerült, agyonfáradtpreumoriti [62, foly preumarati 61] túl-

fáraszt, kimerít; ~ se túlfárasztja magát; kimerül

preuraniti [62] 1. korán kel; korán érkezik; 2. elsiet, elhamarkodik

preurediti [62b] újjászervez, átrendezpreuređenje [18] újjászervezés, átren-

dezéspreustrojiti [62, foly preustroj avati 61]

átalakít, átszervez, újjászervezpreustrojstvo [16a] átalakítás, újjá-

szervezéspreutijati [61] 1. újravasal, átvasal;

2. kivasal, kisimítpreuveličati [61, foly preuveličavati 61]

1. felnagyít, túloz; 2. felmagasztalpreuzeti [48, -zmem, foly preuzimati

61] 1. átvesz; ~ na sebe magára vállal; ~ odgovornost magára vállalja a felelősséget; 2. magához ragad; 3. elővesz, elhatároz; 4. ~ mere meg-teszi az intézkedéseket; intézkedik; (átv.) -zeo ga je san elnyomta az álom

preuzimač [7] átvevő preuzimanje [18] átvétel; ~ privatne u društvenu svojinu a magántulajdon társadalmi tulajdonba vétele preuznositi [62a] magasztal; ~ se túlságosan dicsekszik preuzvišen [25] rég nagyméltóságú preuzvišenost [3f] rég nagyméltóság prevaditi [62b] 1. áttesz, átrak, átvisz; ~ iz jednog džaka u drugi átrak az az egyik zsákból a másikba; átzsákol;

2. <fényképet> másol

prevadati [61] 1. fordít (egyik nyelv-ből a másikra); 2. átszállít

prevaga [la] (átv is) túlsúlyprevagnuti [50, -nem] (átv is) túlsúlyba/

fölénybe kerülprevaliti [62, foly prevaljivati 60,

-lujem] l.feldönt.ledönt; 2. túl van; ~ tridesetu túl van a harmincon;3. megtesz; ~ put megteszi az utat;4. ~ očima sötéten néz vmire; 5. -ilopodne elmúlt dél; 6. ~ preko jezikaalig tudja kiejteni/kimondani

prevaljati [61] 1. áthengerít, átgurít;2. hengerel

prevaljivati Id prevaliti prevara [1] csalás prevaran [25, -rna] csalárd prevarant [5] csaló prevariti1 [62,/o/y prevarivati 60,-rujem]

1. túlfőz; túl soká főz; 2. újra főz;átfőz prevariti2 [62] 1. becsap,

rászed; ~koga za sto dinara vkit száz forinttalbecsap; 2. ámít, áltat; nada gaje -Hareményében csalatkozott; 3. (meg-)csal; ~ mula megcsalja a férjét;~ se 1. csalódik; ~ se u nadi £saló-dik reményében; 2. téved; u tomese -rio ebben tévedett; -rio se uračunu elszámította magát,

prevarljiv [25] csalárd, csalóka prevashodan [25, -dna] kiváló prevashodstvo [16a] kiválóság prevaspitati [ti\, foly prevaspitavati 61]

álnevei prevazići [67, -zidem, foly prevazilaziti

62a] felülmúl; ~ se felülmúlja sajátmagát

prevazilazenje [18] vminek felülmúlása prevažan [25, -žna] nagyon fontos; túl

fontos prevažati [61] átszállít, fuvaroz; ~ se

utazgat preveé túlságosan, szerfelett; nagyon

sokat prevejan [25] 1. újra megrostált; 2.

átv körmönfont prevejati [54, -jem] átrostál prevelik [25] túl nagy; ~ napor túl-

erőltetés preventivan [25, -vna] megelőző; -vna

prevera 496 prevrat prevrata 497 prezir

mera preventív rendszabály; -vrti zatvor előzetes letartóztatás prevera [1] 1. hitszegés; 2. hithagyás preverltl [62, foly prevera vati 61] 1. hitet szegi; 2. hitét elhagyja; 3. vkit hitének elhagyására késztet preves [5] 1. kis függöny; 2. (menyasszonyi) fátyolprevesltl [62a, foly prevešati 61] 1. át-

akaszt, keresztülakaszt, átlógat, ke-resztüllógat; 2. nekoga fátyollal el-takar vkit;~ nevestu fátylat borít a menyasszonyra; ~ se áthajol, átnyúlik

prevesti1 [44, -vezem, foly prevoziti 62a] 1. <járművel> szállít; bolesnika su prevezli u bolnicu a beteget a kór-házba szállították; 2. <folyón> átszál-lít; ~ se <csónakon, k,ompon> átkel

prevesti2 [45, -védem, foly prevoditi 62b] 1. átvezet; 2. ~ u viši razred felsőbb osztályba enged/léptet; 3. lefordít; ~ bukvalno szó szerint for-dít; ova je knjiga prevedena na razne jezike ez a könyv több nyelvre van lefordítva

prevez [5] (menyasszonyi) fátyol, kis függöny

prevezatl [55, -ežem, foly prevezivati 60, -zujem] 1. átköt, beköt; 2. újra köt

prevideti [63, -dim, foly previđati 61] elkerüli figyelmét; to sam -ideo ezt nem vettem észre; -ideit su me nem vettek észre (engem)

previjalište [18] kötözőhelypreyijanac [8a, birt -nca] ravasz kópéprevijati [54] 1. Id previti; 2. ~glasom

modulálj 3. jajveszékel; ~ se 1. Id previti se; 2. ~ se od bolova meg-görnyed a fájdalmaktól

previrač [7] erjesztő, fermentumprevirati Id prevretiprevirnlk [6] erjesztő, fermentumprevisiti [62a] felülmúlprevisok [25] szerfelett magaspreviše túlsók, szerfelett; tője već ~! ez

már több a soknál 1 ez már túlzás!previšnji [26] vall legfelső, égi, minden-

hatópreviti [52, -ijem, foly previjati 61]

1. behajt, behajlít; -ih pismo da mu pokažem ono mesto behajtottam a levelet, hogy. megmutassam azt a helyet; 2. <sebet> beköt; ~ se át-köti magán a sebet; kicseréli a kötést

prevlačiti [62] 1. húz; 2. <húron> végighúz; 3. <huzallal> áthúz

prevladati [61, foly prevlađivati 60, -đujem] 1. legyőz; 2. felülkerekedik; ovo mišljenje -adava ez a vélemény kerekedett felül

prevlaka [la] 1. (bútor)huzat, párna-huzat; 2. földszoros; 3. bevonat; vékony réteg; kovna ~ fémbevo-nat

prevlast [3f] 1. fölény; 2. túlsúlyprevod [5] fordítás; čitati u ~w fordí-

tásban olvasprevodilac [8c, birt -ioca] fordítóprevodilački [25b] fordítóiprevoditi Id prevesti2

prevodljiv [25] lefordíthatóprevodni [25b] fordításiprevođenje [18] 1. átvezetés; 2. ~ u

viši razred felsőbb osztályba léptetés; 3. fordítás; veština -nja a fordítás művészete

prevoj [7] 1. (be)kötés; 2. hegyszoros, hágó; 3. nyelv tőhangzóváltozás, ablaut

prevornica [le] keresztgerendaprevoz [5] 1. átvitel; 2. <csónakon,

kompon) átkelés; 3. szállítás; ~ teretne robe teheráru-szállítás; troš-kovi za ~ v oko ~Ű szállítási költ-ségek

prevozarina [1] viteldíj, fuvardíjprevozilac [8c, birt -ioca] 1- fuvaros;

2. révészprevoziti Id prevesti1

prevozni [25b] 1. átviteli; 2. szállítási; -na sredstva szállítóeszközök; ~ troš-kovi szállítási költségek

prevoznik [6] szállítmányozóprevoženje [18] átszállítás, áthajózásprevožljiv [25] szállíthatóprevraćati Id prevratitiprevrat [5] 1. váratlan fordulat; 2. lá-

zadás, felfordulás; državni ~ állam-csíny

prevrata [1] tojásrántotta kukorica-liszttel

prevratiti [62b, foly prevraćati 61] 1. felfordít; 2. pol felforgat, fellázít

prevratni [25b] forradalmi, felforgatóprevratnički [25b] felforgató; -ke težnje

felforgató törekvésekprevratnik J_6] felforgatóprevrći [50a, -rgnem] Id prevrgnutiprevremen [25] idő előttiprevremenost [3f] 1. időelőttiség; 2.

koraérettségprevreti [63, -rim, foly previrati 51,

-rem] 1. (meg)erjed, kiforr; pustiti da previre erjeszt; 2. felforr; 3. el-forr, elfő

prevrgnuti [50, -nem] átdob, áthajítprevrnuti [50, -nem, foly prevrtati 56, -rćem] 1. kifordít; visszájára fordít; ~ odelo ruhát kifordít; ~ rukave feltűri a ruhaujját; 2. felfordít, felforgat; ~ sve naopako mindent a feje tetejére állít; ćelu sam kuću -rnuo felforgattam az egész házat; 3. (pl poharat) felborít; nemoj me ~! ne boríts f e l ! 4. -ni! lapozz! 5. ~ verőm a) kitér; hitét elhagyja; b) hitét szegi; 6. prevrtati očima szemét forgatja; ~ se 1. megfordul; ~se u grobu megfordul a sírjában; pa da se i na glavu -neš még ha a fejed tetejére állsz is; 2. <csónak> felborul, felfordul; 3. bukfencezik; 4. <idő> megváltozik; 5. <ital> meg-romlik, megsavanyodik prevrstati 61, foly prevrstavati 61] átosztályoz; fajták szerint beoszt; ~se csoportokra szakad/oszlik; ljudi se -aše u dve partije az emberek két pártra oszlottakprevršiti [62] mértéken túlmegy; ~

svaku meru túlmegy minden hatá-ron

prevrtač [7] pergőgalamb prevrtati (se) Id prevrnuti (se) prevrtljiv [25] köpenyegforgató prevrtljivac [8a, birt -vca] csélcsap/szél-toló ember; átv szélkakas prevući [46, -učem] 1. <bútort is) áthúz; 2. <húron> végighúz; 3. ~ perom tollal kihúz/áthúz (vmit)

32 Szerbhorvát —magyar

prezadovoljan [25, -ljna] nagyon elége-dett

prezadužen [25] fülig eladósodott , prezaduženost [3f] (súlyos) eladósodás I prezadužiti se [62, foly prezaduživati se 1

60, -zujem] fülig eladósodik; nyakig van az adósságban

prezasićen [25] 1. túl jóllakott; 2. túl-telített

prezasićenost |3f] 1. jóllakottság; 2. túltelítettség

prezasititi [62b] 1. túl jóllaktat; 2. túl-telít

prezati [55, prežem] <lovat> befogprezati (se) [61] irtózik, visszariad,

megriad; moj konj preza od vode a lovam visszahőköl a víztől; ~ do opasnosti visszariad a veszélytől

prezauzet [25] túl elfoglaltprezav [25J óval os, riadt, félénkprezdan másnaponkéntprezdanica [ l e j 1. harmadnaponkénti

váltóláz; 2. mgazd másodnaponként tojó tyúk

prezdraviti [02d] meggyógyul, felgyó-gvul

prezdravnik [T>] lábadozó betegprezeb [5] 1. (meg)hííjés, megfázás;

2. befagyás, megfagyásprezent1 [5a] nvelv jelen időprezent2 [fia] ajándékprezentski [25b] nyelv jelen idejű; -ka

osnova jelen idejű tőprezepsti |47, -ebem] átfázik, átfagy;

cveće je -cMo a virágok megfagytak; prsti su mi -ebli az ujjaim átfáztak

prezevati [61] végigásítozik, átásítozik vmit; ~ predavanje átásítozza az előadást

prezid [5] 1. közfal; 2. újjáépített épület

prezidati [61, folv preziđivati 60, -đu-jem] 1. közfaílal elválaszt; 2. újra épít; újjáépít

prezidijum [5] elnöki tanácsprezime [19, birt -ena] vezetéknévprezimenjak [6] névrokonprezimiti [62d, foly prezimljivati 60,-ljujem] kitelel, áttelel prezir [5] 1. lenézés, megvetés; 2. lekicsinylés, semmibevevés

prezirač 498 pribeleška pribeležiti 499 pričiniti

prezirač [7] lenéző, megvető, le- ikicsinylő!

preziran [25, -ma] 1. lenéző, megvető; ~ pogled megvető pillantás; 2. meg-vetésre méltó prezirati ld prezreti preživati (se) 1. ld prezvati (se); 2. kako se -aš? mi a vezetékneved? prezivka [lan] névsorolvasás; večernja~ esti névsorolvasás prezla[l] prézli; zsemlemorzsa, kenyérmorzsapr ez no j i t i [62 , fo l y p re zn oj av at i ü l ] megizzaszt; ~se 1. megizzad; 2. dtv megizzad, beleizzad, vesződik prezrelost [3f] túlérettség prezren [5] lenézett, megvetett prezrenje [18] lenézés, megvetés prezreo [25, -ela] túlérett prezreti1 [49, -rem, foly prezirati 51, -rem] lenéz, megvet; ~ opasnost megveti a veszélyt prezreti2 [63, -rim] túlérik prezriv [25] megvetésre méltó prezvati [51b, -zovem, foly preživati

61] átszólít, áthívprežaliti [62]elfelejt, kiheverjy'ű ga neću

nikad ~ sohasem fogom őt elfelej-teni; sohasem fogom kiheverni el-vesztését

prezati [61] leselkedik, leskelődik; -ia kao mačak misa leselkedik mint macska az egérre prežderati se [54, -rem se] túlzabálja/-

agyonzabálja magát prežega [la] forróság, napmeleg prezesüti se [62b] haragra lobban prezeü1 [48, -žmein, foly piežimati 61]

újra kisajtolprežeti2 [54b, -žanjem] vkiéből elarat prežgan [25]: ~a supa/juha rántott

leves prežigosati [55, -ošem] újrabélyegez,átbélyegez prežimati ld prežeti prežina [1] kötény preživar [5e] kérődző állat preživati [61] (átv is) kérődzik preživelost [3f] vminek idejétmúlt/elavult volta preživeo [25, -ela] idejétmúlt, elavult

preživeti [63, -vim] 1. átél; -eli smo vrlo valne događaje nagyon fontos eseményeket "éltünk át; 2. túlél; hoću li ovu zimu ~? túlélem-e ezt a telet? 3. idejét múlja; elavul; odavno je -ela alkemija az alkímia régen idejét múlta; ~ se túléli magát; idejét múlja prgav [25] 1. indulatos, felfortyanó;

2. csökönyös, makacs prgavac [8a, birt -vca] 1. indulatos

férfi; 2. csökönyös férfi prhati [55, pršem] röpdös, röpköd,

szálldos prhnuti [50, -nem] 1. felszáll; 2. el-röpdös, elrepül prhut [5] (fej)korpa pri [elölj e] 1. -nál, -nél; biti ~ apetitu jó étvágya van;~ kraju meseca a hónap vége felé; imati što ~ ruci kéznél van vmi; ~ smrti halálán; biti ~snazi jó erőben van; ~stolu az asztalnál; nemam novaca ~ sebi nincs pénz nálam; (szól:) jesi li ~ sebi? észnél vagy? teško joj je ~duši rossz kedve van; 2. mellett; ~ čaši vina egy pohár bor mellett; on ostaje ~tom kitart emellett; ostati ~svome (mišljenju) kitart véleménye mellett; bedast je a ~ tom neskroman ostoba és emellett szerénytelenprianjati ld prionutipribadača [1] 1. gombostű; 2. brosstűpribadaljka [lah] gombostűpribadati Id pribostipribaviti [62d, foly pribavljati 61] be-

szerez; ~ dokaze beszerzi/összegyűjti a bizonyítékokat; ~ zadovoljštinu elégtételt szerez

pribavljao [7] beszerzőpribavljiv [25] beszerezhető, kaphatópribeći [50a, -égnem] Id pribegnutipribegavanje [18] 1. vmihez menekülés;

2. vkihez fordulás/folyamodáspribegnuti [50, -nem, foly pribega-

gavatiöl] 1. odafut; 2. odamenekül;3. folyamodik; to su sredstva ka kojima slabi ljudi -gavaju ezek olyaneszközök, amelyekhez gyönge embe-

1 rek folyamodnaki pribeleška [lag] 1. feljegyzés, jegyzet;

sveska za -ke jegyzetfüzet; 2. jel-zálog

pribeležiti [62, foly pribeležavati 61] 1. feljegyez; 2. előjegyez, bejegyez; 3. <vmilyen készülék) mutat priberem Id pribrati pribežište [18] menedék; pravo -ta menedékjogpribijati (se) ld pribiti (se) pribirati (se) Id pribrati (se) pribiti [52, -ijem foly pribijati 61] odaszegez; ~ se hozzá szegődik; ~ se uz koga odasímul vkihez približan [25, -žna] megközelítő, hozzávetőlegespribližavanje [18] közeledés približiti [62,/o/y približivati 60, -žujem]

közelebb hoz; ~ se közeledik pribodača [1] gombostű priboj [7] 1. a víz (folyó, tó, tenger) ama része, mely szélnek van kitéve; 2. az a hely, ahol a levezető csatorna kezdődik; 3. juhakol pribojavati se [61] ijedez pribor [5] 1. felszerelés, készlet, szerszámok, eszközök, hozzávalók; ~za crtanje rajzszerek; jahački ~ lovaglószerszám; ~ za jelo v jedaći ~ evőeszköz; ~ za pisanje v pisači ~ írókészlet, íróeszközök; 2. živčani ~ idegrendszer pribosti [45, -odem, foly pribadati 61]rátűz, odatűz pribrajati ld pribrojiti pribran [25] higgadt pribranost [3f] higgadtság pribrati [51a, -berem, foly pribirati 61] 1. <termést> összeszed, összegyűjt; 2. átv összeszed; ~ misli összeszedi gondolatait; ~ svu snagu összeszedi minden erejét; 3. <asz-talt> leszed; ~ se 1. gyülekezik; 2. (fel)ocsudik; összeszedi magát; -beri se! szedd össze magad ! pribrati« [62b] testvérül fogad pribrdica [le] domb, halom, emelkedés pribrežak [6b, birt -eška] 1. domb,halom, emelkedés; 2. hegyláb pribrežan [25, -žna] part-, parti pribrežje [18] 1. partmellék, part-vidék; 2. hegyoldal

32*

pribrojiti [62, foly pribrajati 61] 1. hoz-zászámol, hozzászámít; 2. vhová számít; vki köré sorol; ~ se oda-sorolja magát pribržati [61] odasiet pričepiti [62d, foly pricepljivati 60,

-ljujem] beoltpriča [1] 1. elbeszélés; 2. mese; vilinske -če tündérmesék; životinjska ~ állat-mese; carstvo -ča mesevilág; ~ za decu v detja ~ gyermekmese;;'szél:) uvek ista ~ mindig ugyanaz a nóta; 3. példázat, parabola pričalica [ld, /;, n] fecsegő férfi v nő pričalo [Í6] 1. szívesen mesélő/regélő;

2. szószát yár pričanac [8a, birt -nca], pričanik [6]

futóbabpričanje [18] mesćlćs; znati po -nju hal-

lomásból tudjapričati1 [61] 1. elbeszél, mesél; -čaj ti to

drugome meséld ezt te másnak; (szól:) -čatn ti priču ez (csak) mese; ez mesebeszéd; 2. fecseg; ~ se1. mentegetőzik; 2. -ča se azt beszélik

pričati2 [011 <hal)ot> karózpriček |(5c] 1. fogadás, fogadtatás;

izići nekome u ~ vki elé megy; vkitfogad; 2. h i t e l ; kupili na ~ hitelbevásárol pričekati [61, foly

pricekiyati 60,-kujem] 1. bevár, kivár, várakozik;2. fogad

pričekivanje [18] 1. várás, várakozás;2. fogadás, fogadtatás pričeknuti [50,

-nem] egy kicsit vár pričesni [25b] vall áldozati pričesnik [OJ áldozó pričest [3f] vall szentáldozás; primiti ~

úrvacsorához járul; megáldoz pričestiti [62b, foly pričešćivati 60,

-éujem] vall (meg)áldoztat; ~ se(meg)áldozik pričešće [18] ld pričest

pričeti [48, -čnem] elkezd pričica [le] kis mese pričiniti [62, foly pričinjati 61] okoz;

~ štetu kárt okoz; ~ zadovoljstvoörömet szerez; ~ se látszik, tetszik,rémlik, tűnik; -ilo mi se, kao da. . .úgy tűnt nekem, hogy. . .

pričljiv 500 pridodatipridodavati 501 prigorka

pričljiv [25] beszédes, bőbeszédű pričljivost [3f] beszédesség, bőbeszé-

düségpričučnuti [50, -nem] leguggol, le-

kuporodikpričuti [52, -ujem] 1. hallani vél; -ulo

mi se hallani véltem; 2. neszét veszi; véletlenül meghall; ako -ujem, da ha meghallom, hogy

pričuva [1] 1. tartalék; 2. megőrzendő holmik; 3. megőrzés helye; megőrzési hely; 4. megőrzés, megóvás pričuvan [25, -vna] tartalék-; -vna glavnica tartaléktőke; ~ oficir tartalékos tisztpričuvati [61] 1. egy darabig őriz;

2. megóv; 3. félretesz, megtakarít; ~ se óvakodik

pričvrknuti [50, -nem] <seb beforra-dásakor a bőr> összehúzódik, összenő

pričvrljiti [62] 1. melegen rásajtol;2. (tüzes vassal) megbélyegez pričvrstiti [62b, foly pričvršćivati 60, -čujem] 1. odaerősít, felerősít; ~ zavrtnjem csavarral odaerősít; oda-csavaroz; 2. megerősít; ~ se 1. megerősödik, megszilárdul; 2. <re-pülőn, autón) odaerősíti magát; ~ se na seđištu odaszíjjazza magát az üléshezprići [67, -iđem,/o/y prilaziti 62] l.oda-lép, hozzálép; ~ prozoru odalép az ablakhoz; 2. odaér; daleko je, ne mogu da priđem messze van, nem tudok odaérni; 3. <véleményhez> csatlakozik; ~ nekom društvu belép vmilyen egyesületbe; 4, mellé áll; oldalára áll; 5. átv ~ nekom poslu nekilát vmilyen munkának prićutati se [64, -tim se] csendben lapul prid [5J, prida [1] ráadás pridanak [6a, birt -nka] ld izdanak pridati [61a, foly pridavati 59, -dajem] 1. hozzáad, ráad; 2. tulajdonít; ~ važnost nečemu fontosságot tulajdonít vminekpridavak [6a, birt -vka] ráadás pridavati ld pridati pridaviti [62d] megfojt pride [18] <iizletkötéskor> hozzáadás ráadás; kao ~ ráadásul

prideliti [62] kioszt, kimér, kiad pridenuti [50, -nem, foly pridevati 61]1. hozzátűz; 2. csatol iridesiti se [62] 1. megtörténik, megesik, előfordul; 2.találkozik; 3.akad, találtatik

pridešenje [18] esemény pridev [5] nyelv melléknév; glagolski ~

melléknévi igenév pridevača [1] gombostű pridevak [6a, birt -vka] ragadványnév,

csúfnévpridevati Iá pridenuti pridevni [25b], pridevski [25b] melléknévipridići (se) Id pridignuti (se) pridignuti [50, -nem, foly pridizati 55, -ižem] 1. felemel; 2. felsegít; talpra segít; 3. ~ komu što elemel vkitől vmit; ~ se 1. felemelkedik; 2. felgyógyul; talpra áll pridika [la] 1. vall prédikáció; 2. átv prédikálás; drlati kome -ku prédikál vkinek; leckéztet vkit pridikovati [60, -kujem] (átv is) prédikál; voli da -kuje szeret prédikálni/kioktatnipridizati (se) Iá pridići (se) pridobayiti [62d, foly pridobavljati 61]

hozzászerezpridobiti [52, -ijem, foly pridobivati 61 v

pridobljati 61] 1. ~ koga za neku stvar megnyer vkit vmilyen ügynek; 2^1egyőz; 3. elnyer; ~ ljubav čiju el-

nyeri vkinek a szeretetét; ~ od koga šta elnyer vkitől vmit pridobivanje [18]

(vkinek) megnyerés(e) pridobnica [le] 1. állapotos asszony;

2. szülő/vajúdó nő pridocniti se [62] megkésik pridoći [67, -odem, -ošao sam, foly pridolaziti 62] 1. megérkezik, megjön; 2. hozzájön, hozzájárul; 3. növekedik, emelkedik; voda je pridošla a víz megáradtpridodatak [6a, birt -tka] pótlás, hozzá-

adás, hozzátoldás; ~ za kafu kávé-pótlék

pridodati [61, foly pridodavati 59, -dajem] 1. melléad, mellérendel; 2. hozzáad, hozzátesz

pridodavati Iá pridodatipridojiti [62] megszoptatpridolazak [6b, birt -ska] 1. meg-

érkezés; 2. (fel)emelkedés; ~ vode áradás

pridolaziti Iá pridoćipridolaženje [18] 1. megérkezés; 2.

(fel)emelkedés; ~ reke a folyó emel-kedése

pridolica [le] kis völgy, völgyecskepridomazetiti [62b] vőt fogad házába,

~ se felesége apjának házába köl-tözik

prldoneti [44a, -esem, foly pridonositi 62a] 1. hozzájárul, közrehat; 2. csa-tol, előállít; ~dokaze bizonyítékokat csatol; ~ svedoke tanukat állít

pridonositi Iá pridonetipridori[», l]sérvpridošlica [ld, h, n] 1. jövevény;

2. társaság új tagja; újoncpridovoljstvo [16a] ráadáspridražiti [62, foly pridražavati 61] fel-

uszít, felingerelpridružiti [62, foly pridruživati 60,

-žujem] 1. társít; 2. összekapcsol; ~ se 1. társul; 2. ~ SÍ komu csatla-kozik vkihez; ~ se nekom predlogu csatlakozik vmilyen javaslathoz

pridržaj [7] fenntartás; ~ prava a jogok fenntartása

pridržati [64, -žim, foly pridržavati 61] 1. egy kicsit tart; ~ šešir fenntartja" a kalapot; (átv:) ~ nešto u pameti emlékezetében tart vmit; 2. (oda-) tart, lógat; 3. <jogot> fenntart; ~se 1. ~ se za što megkapaszkodik/fo-gódzkodik vmibe; 2. ■»>se čega tartja magát vmihez; ragaszkodik vmihez; ~ se zakona tartja magát a törvény-hez; 3. betart; ~ se lekarskog pro-pisa betartja az orvosi előírásokat

pridržavati (se) Iá pridržati (se)prídusiti [62, foly pridušivati, 60,

-šujem] átv elfojt, elnyompridušivač [7] Iá prigušivačpridušivati Iá pridušitipridužiti se [62] új adósságot csinálpridvorak [6a, birt -rka] Iá pridvorjepridvoran [25, -rna] hízelgő; kép-

mutatóan szolgálatkész

pridvorica [ld] (pejor is) udvaroncpridvorje [18] előtér, előcsarnokpridvorni [25b] udvaripridvornik [6] udvaroncpridvostručiti [62] dupla öltéssel hoz-

závarrpriđem Iá prićiprigađati se ld prigoditi seprigati [61] süt; ~ jaja tojást sütprigaziti [(52a] megtaposprigibati [61] (meg)hajlít; ~ se (meg-)

hajlikpriginjati (se) ld prignuti (se)priglasiti [62a] magához szólít; ~ se

jelentkezikpriglavak [6a, birt -vka] harisnyafejpriglavci [tb, 6a] rövid zoknipriglaviti [(32d, foly priglavljivati 60,

-ljujem] 1. odaerősít, hozzáerősít, odarögzít; 2. harisnyafejet köt; meg-fejel (harisnyát)

prigledati1 [61] utánanéz, beletekint, ellenőriz

prigledati2 |(il] felügyel, őrködikpriglup [25] butácskaprignati |61 v 51a, -iženem, foly prigo-

niti 62) odahajt, odaterelprignuti [50, -nem, foly priginjati 54,

-njem] 1. lehajt; ~glavu a) lehajtja a fejét; b) átv meghajtja a fejét; beadja a derekát; 2. ~ uho figyel-mesen meghallgat; ~ se 1. lehajol; 2. átv behódol

prignjavltl [02d] 1. megfojt, 2. alkal-matlankodik

prignječiti [62] agyonnyomprigoda [1] 1. alkalom; koristiti se

-doni kihasználja az alkalmat; él az alkalommal; ~ čini lupeža alkalom szüli a tolvajt; 2. véletlen

prigodan [25, -dna] alkalmi; -dna pes-ma alkalmi költemény; ~ rad al-kalmi munka

prigoditi se [62, foly prigađati se 61] megesik, megtörténik

prlgodnlca [le] alkalmi versprigoniti ld prignatiprigorje [18] 1. előhegység; 2. a hegy

lábaprigorka [lg], prigorkinja [1]: ~ vila

hegyi tündér

prigotoviti 502 prijateljica prijatelji« 503 prikladanprigotoviti [62a, foly prigotovljavati

61] előkészítprigotovljač [7] előállító, készítőprigotovljavati ld prigotovitiprigovaralo [16] gáncsoskodóprigovarati ld prigovoritiprigovor [5] 1. kifogás, helytelenítés,

szemrehányás, gáncs(olás); oprav-dan ~ jogos kifogás; bez~a kifogás-talan; 2. ellenvetés, kifogás; izneti ~ kifogást emel

prigovoriti [62, foly prigovarati 61]1. kifogásol, helytelenít, szemrehány, hibáztat, gáncsol; 2. ellenvet; ellenvetést tesz; kifogásol; 3.(szól:) majka ćerku kara, snajiprigovara a lányomnak mondom,hogy értse a menyem

prigrabiti [62d] megragad; magához ragad; megkaparint; ~priliku meg-ragadja az alkalmat; ~ vlast magá-hoz ragadja a hatalmat

prigrada [1] hozzáépített rész; épület-szárny, melléképület

prigraditi [62d, foly prigradivati 60, -đujem] hozzáépít

prigreb [5] {halászatban) gyaloghálóprigrejati [54, -jem, foly prigrevati 61]

1. megmelegít; 2. melegen sütprigrevica [le] forróság, verőfény,

napmelegprigrliti [62, foly prigrljivati 60, -lju-

jem] 1. megölel, átkarol; 2. átv felkarol

prigrl|aj [7] átölelés, megölelésprigrljivati ld prigrlitiprigrnač [7] körgallér, pelerinprigrnuti [50, -nem, foly prigrtatl 56,

-réem] 1. odakapar, összekapar; 2. felölt, felvesz; magára ölt/ vesz

prigušiti [62, foly prigušivati 60, -šu-jem] 1. fojtogat; nehéz légzést okoz;2. tompít, halkít; ~ glas halkítja/tompítja a hangot; 3. átv uralkodik, visszatart, visszafojt, elfojt,elnyom; ~ bol uralkodik a fájdalmon; ~ smeh visszatartja v magábafojtja a nevetést; ~ strast elfojtjaa szenvedélyt

prigušivač [7] hangtompító; (zongo-

rán> tompító, pedál; <hegedűn> hangfogó, szordínó prigušivati ld prigušiti priguta [1] <étel> körítés, prigvozditi [62b] odaszegez, hozzá-szegezprihod [5] jövedelem prihodarina [1] jövedelmi adó prihoditi [62] hozzámegy, odamegy prihraniti [62, foly prihranjivati 60, -njujem] 1. élelmez; élelmet ad ykinek; 2. megőriz prihvaćati (se) ld prihvatati (se) prihvat [5] 1. elfogadás; ~ predloga javaslat elfogadása; 2. jednim ~om egy fogással; egy kapásra; egy csapásraprihvata [1] elkerített hely prihvatati (se) ld prihvatiti (se) prihvatilište [18] átmeneti menhely prihvatiti [62b, foly prihvatati 61] 1. <odanyújtott tárgyat) átvesz, elvesz, felfog; prihvati ovu knjigu fogd v tartsd ezt a könyvet; 2. megfog; on je prihvati za ruku megfogta a leány kezét; 3. (véleményt) elfogad; magáévá tesz; <tanácsot> megfogad; <harcot> felvesz; ~ rezoluciju határozatot elfogad; 4. <vendéget> fogad; 5. bevesz, elfoglal; 6. koga felkarol vkit; pártfogásába vesz vkit; 7. viszonoz, válaszol; ~ se za što v čega hozzálát vmihez; nekifog vminek; ~ se pera tollat ragad; ~ se posla hozzálát a munkához prihvatljiv [25] elfogadható prihvatiiik [6] <váltón> elfogadó prija [1] 1. barátnő; 2. nászasszony prijam [5a, birt -jma] ld prijem prijašnji [26] előbbi prijatan [25, -tna] 1. kellemes; 2. ~ručak! jó étvágyat (az ebédhez)! prijatelj [7] 1. barát; prisni '—kebel-barát; ~ iz mladih dana ifjúkori barát; ~ knjige könyvbarát; ~ umetnosti művészetkedvelő, műba-rát; 2. nászprijateljevati [60, -ljujem] barátság-ban van; barátkozik prijateljica [lc] barátnő

prijateljiti se [62] (össze)barátkozik,megbarátkozik; barátságba kerül prijateljski [25b] baráti; ~ krug ba-ráti kör prijateljstvo [16a] barátság; prisno ~

meghitt barátságprijati [61] 1. jólesik; to mi jelo prija ez az étel izük nekem; ez az étel jólesik; 2. jót tesz az egészségnek; ova mi klima prija ez az éghajlat kedvez v jót tesz nekem prijatno 1. kellemesen; ~ se oseéati kellemesen érzi magát; 2. ~! a) jó étvágyat! b) jó éjszakát! c) kellemes szórakozást! prijatnost [3f] kellemesség prijava [1] 1. bejelentés; 2. bejelentkezés; 3. bejelentő lap; poreska ~ adóvallomás; 4. feljelentés prijaviti [62d, foly prijavljati 61] 1. bejelent; 2. feljelent; ~ se 1. je-lentkezik; ~ se za ispit vizsgára jelentkezik; ~ se za reč szót kér; 2. bejelentkezikprijavljivao [7] 1. bejelentő, kiki-áltó; 2. feljelentő, besúgó prijavni [25b] bejelentési, bejelentő; ~ list bejelentő lap; ~ ured v -no odeljenje bejelentőhivatal prijavnica [lc] bejelentő lap prijavnik [6] bejelentő személy prijazan [25, -zna] nyájas, barátságos, kellemesprijem [5] 1. (át)vétel, kézhezvétel; potvrda o ~u átvételi elismervény; plaćeno po~u átvételkor fizetendő; po ~u vašeg pisma levele vétele után; 2. felvétel; ~ paketa csomagfelvétel; 3. fogadás; ~ u školu felvétel az iskolába; dan ~a fogadónap; ~u je prisustvovao a fogadáson jelen volt; 4. fogadtatás; naići na dobar ~ jó fogadtatásban részesül; 5. (rádió)vétel prijemčitl [62] 1. odaerősít, hozzá-erősít, odarögzít; 2. <iratot> hozzáfűz, hozzákapcsolprijemljiv [25] 1. elfogadható; 2. fo-

gékonyprijemni [25b] felvételi; ~ ispit fel-

vételi vizsga; ~ aparat vevőkészülék

prijemnik [6] (rádió)vevőkészülék; ~sa pet cevi ötcsöves vevő prikačiti [62, foly prikačivati 60, -čujem] 1. rákapcsol, hozzákapcsol, hozzácsatol; ~ vagon rákapcsol egy vasúti kocsit; 2. hozzáerősít, odaerősít, odarögzít; <tűvel> odatűz, hozzátííz; 3. átv ~ komu što ráfog vkire vmif; nyakába varr vkinek vmit; ~ se átv ráakaszkodik, zaklat prikala [1] dér, zúzmara prikaz [5] 1. bemutatás, előadás, ábrázolás; način ~a ábrázolási mód; 2. ismertetés; ~ jedne nove knjige egy új könyv ismertetése; 3. kísértet, látomásprikaza [1] kisértet, látomás prikazanje1 [18] bemutatás, előadás,

ábrázolásprikazanje2 [IS] 1. kísértet; 2. elő-

jel; 3. előérzet; 4. vall bemutatás; 5. <misében> felajánlás; 6. (ir:) crkveno ~ misztériumdráma; val-lásos színjáték

prikazati [55, -kažem, foly prikazivati 60, -zujem] 1. bemutat, előad, (mat is) ábrázol; ~žrtvu áldozatot bemutat; večeras se -zuje ma este bemutatják v bemutatásra kerül; 2. ismertet; ~ knjigu könyvet ismertet; 3. rég ajánl, szentel, dedikál; ~ se 1. mutatkozik, megjelenik; 2. <álmában> megjelenik; 3. sejt, gyanít; -zalo mi se rémlett nekem; sejlettem

prikazivač [7] 1.(személy) bemutató, előadó; 2. (könyv)ismertető; 3. rég ajánló, dedikáló prikazivanje [18] 1. bemutatás, előadás; (mat is) ábrázolás; način -nja ábrázolásmód; ~ stvarnosti valóságábrázolás; 2. (könyvi) ismertetés; 3. reg ajánlás, dedikálás prikazivati (se) ld prikazati (se) prikeljiti [62, foly prikeljivati 60, -ljujem] odatapaszt, odacsirizel priklvačka [lg] (cipőn) sarokfolt, sa-rokbőrprikivati ld prikovati prikladan1 [25, -dna] 1. csinos, tetszetős; 2. megfelelő, alkalmas, oda-

prikladan

való, odaülő; 3. célszerű; 4. ~ na koga hasonlít vkire

prikiadan2 [25, -dna] ügyesprikladatl se [61] 1. hasonlít; 2. meg-

felel, odaülikprikladovati [60, -duje] sikerülpriklanjati (se) Id prikloniti (se)priklapati (se) Id priklopiti (se)priklati [52a, -koljem] 1. levág; el-

vágja a torkát; átv megadja a ke-gyelemdöfést; 2. átv <anyagilag> megkopaszt, megvág, tönkretesz

prikleknuti [50, -nem] letérdel; térdre esik

prikleštiti [62b] 1. beszorít, becsíptet; ~ nekoga uza zid odaszorít vkit a falhoz; -io sam prste becsíptem az ujjam; 2. átv ~ neprijatelja falhoz szorítja az ellenséget

priklinčiti [62] odaszegezpriklonit [25] 1. hajlandó, kész, haj-

lamos; 2. (meg)hajlottprikloniti [62, foty priklanjati 61] le-

hajt; ~ se beadja a derekát; meg-hajol

priklopiti [62d, foty priklapati 61] 1. beborít, befed; 2. betámaszt, betesz, behajt; ~ vrata behajtja az ajtót; 3. átv ~ nekoga letorkol vkit, túlkiabál vkit, elhallgattat vkit

priključak [6a, birt -čka] 1. csatlako-zás; voz nema dobar ~ a vonatnak nincs jó csatlakozása; 2. kapcsolás, összeköttetés; dobiti telefonski ~ telefonösszeköttetést kap; 3. (sze-mélyes) kapcsolat; összeköttetés; traíiti društveni ~ társaságot/kap-csolatot keres

priključenje [18] 1. mellékelés; 2. rég esemény, élmény, kaland

priključiti [62, foly priljučivati 60, -čujem] mellékel, csatol; ~ se csat-lakozik

prikojasa [1] alkalom, ok, indítékprikojasiti [62] okoz, előidéz; ~ se

megtörténik, előfordulprikolica [lc] <gépjárműé> pótkocsi;

<motorkerékpáré> oldalkocsi; mo-tocikl sa -com oldalkocsis motorke-rékpár

prikoljem Id priklati

prikupljanje

prikopčati [61] odacsatol; ~ kola rákapcsolja a kocsit

prikovati [60, -kujem, foly prikivati 61] 1. odaszegez; 2. ~ lancima odaláncol

prikraćivati Id prikratitiprikradati se Id prikrasti seprikrajak [6a, birt -jka] 1. (vmi-

nek a) szél(e); 2. sarok; 3. rejtekprikrasti se [45, -adem se, foly pri-

kradati se 61] odalopódzikprikratiti [62b, foly prikraćivati 60,

-čujem] (átv is) megrövidít; ~ vre-me agyonüti az időt

prikrenuti [50, -nem] félig becsuk; be-hajt

prikričiti [62, foly prikriciyati 60, -čujem] telebeszéli a fejét/fülét vkinek

prikriti [52, -krijem, foly prikrivat 61] 1. (be)takar; 2. rejt(eget), tit ko l , t akar ; ~ se 1. (e l ) re j tőz ik 2. tetteti magát

prikrivač [7] orgazdaprikrivati (se) prikriti (se)prikriven [25] rejtett, burkoltprlkrmiti [62d] 1. <hajót> parthoz

kormányoz; 2. megszerezprikročiti [62] odalép, hozzálépprikrpiti [62d] összetold, összefoltozprikrutiti [62b] megfeszít, meghúzprikucalo [16] a sort bezáró kólótáncosprikucati [61, foly prikucavati 61]

<szeget> odaszegez, beverprikučiti [62, foly prikučivati 60, -ču-

jem] közelebb hoz; ~ se közeledik, közelít; -čila se zima elérkezett a tél

prikumak [6a, birt -mka] 1. lakodal-mas menetben) zászlóvivő; 2. nász-nagysegéd, keresztapahelyettes

prikupiti1 [62d, foly prikupljati 61] 1. (átv is) összegyűjt; ~ građu összegyűjti az anyagot; ~ snagu összeszedi erejét; magához tér; 2. ~ vojsku összevonja a csapatokat; ~ se összegyűl prikupiti2 [62d, foly prikupljivati 60,-ljujem] hozzávásárol prikupljanje [18] (össze)gyűjtés; ~ podataka adatgyűjtés; ~ priloga adománygyűjtés

prikupljati

prikupljati (se) tó prikupiti1 (se)prikupljivati Id prikupiti2

prikus [25] kurta farkúprilagati1 Id priložitiprilagati2 [57, -ažem] hozzáhazudikmég egyet; hazugságot megtold prilagoditi [.62b, foly prilagođavati 61 j hozzáidomít, hozzászab, hozzáal-kalmaz, hozzáilleszt; ~ se alkalmaz-kodik, simul; ~ se prilikama alkal-mazkodik a körülményekhez prilagodljiv [25] 1. alkalmazkodó; 2.ráilleszthető, alkalmazható prilagodljivost [3f] alkalmazkodó ké-pességprilagođavanje [18] alkalmazkodás;

sposobnost -nja alkalmazkodóképes-ség

prilagođavati (se) Id prilagoditi (se) prilaz [5] (házhoz, emlékműhöz) vho-

va vezető útprilazak [6b, birt -aska] 1. odamenés, közeledés; 2. átv hozzáállás; tvoj ~ k ovom problemu hozzáállásod ehhez a problémához prilaziti Id prićipriteći [50a, -égnem] Id prilegnuti prilegnuti [50, -nem, foly prilegati 57, -ežem] I. lefekszik, ledől; ~ posle ručka ledől (egy rövid időre) ebéd után; 2. <ruha> ~ na što hozzá-simul, rásimul; 3. átv ~ na posao nekifekszik a munkának prilemiti [62d] hozzáragaszt, ráragaszt,

hozzátapaszt, rátapaszt prilen [25] rest, renyhe prilepak [6a, birt -pka] 1. tapasz;2. cimke, ragcédula; 3. nyelv rag prilepčiv [25] 1. ragadós; 2. ragályos prilepiti [62d, foly prilepljivati 60, -íju-jem] 1. ráragaszt, odaragaszt, be-ragaszt; ~ oglas felragasztja a hir-detést; 2. ~ nekome šamar leken egy pofont vkinek; ~ se 1. hozzá-ragad, tapad; 2. ~ se kome ráakasz-kodik vkire; sarkában van vkinek; nem megy le a nyakáról prilepljiv [25] 1. ragadós; 2. ragályos prilepljivač [7] plakátragasztó prilepljivati [se] Id prilepiti (se) prileteti [63, -tim, foly priletati 56,

prilog

-ećem] odarepül; ~ nekome u po-moć segítségére siet vkinek prilevak [6a, birt -vka] hozzáöntés,

ráöntésprilevati [61] hozzáönt, ráönt priležan [25, -žna] szorgalmas priležnica [Id] ágyas priležnost [3f] szorgalom priličan [25,'-čna] 1. meglehetős; ~ broj slušalaca meglehetősen nagyszámú hallgatóság; 2. megfelelő, illő, kellő; -čna kazna megfelelő büntetéspriličiti [62, foly prilikovati 60, -ku-

jem] illikprilika [la] 1. alkalom; dati kome -ku alkalmat ad vkinek; iskoristiti -ku kihasználja az alkalmat; ugrabiti -ku megragadja az alkalmat; drugom -kom más alkalommal; máskor; tom -kom ez alkalommal; -kom pregovora a tárgyalások alkalmával; a tárgyalások alatt; (szól:) ~ pravi lopova alkalom szüli a tolvajt; 2. körülmény; on nije u najboljim ~ma nem él a legjobb körülmények/ viszonyok között; 3. példa; uzeti nekoga za -ku példaképnek vesz vkit; 4. jelenség; 5. (szól:) po svoj-ici minden valószínűség szerint; nije njegova ~ nem hozzávaló; nem illik hozzá; nisu oni ~ nem valók egy-máshoz; 6, (közm:) našla slika -ku minden zsák megtalálja a foltját prilikovati Id priličiti prilisnik [6] pálha(levél), allevél, melléklevélpriliti [52, -ijem, foly priliva« 61] hoz-

záönt, ráöntpriliv [5] 1. áradás, dagály; 2. átv beözönlés, beáradás, beáramlás; ~ kapitala tőkebeáramlás prilivati Id priliti priljuban [25, -bna] szimpatikus prilog [6] 1. melléklet; novinski ~ újságmelléklet; u ~u mellékelve; 2. adalék; ~ istoriji Beograda adalék Belgrád történetéhez; 3. adomány, hozzájárulás, adakozás; dobrovoljan ~ önkéntes hozzájárulás; skupljanje ~a (jótékonycélú) gyűj-

504

505

priloški 506 primetljiv primetnuti 507 prinadležnost

tés; dati svoj ~ za što (anyagilag) hozzájárul vmihez; 4. nyelv határozó-szó; 5. előny, haszon; u ~ javára; govoriti sebi u ~ saját érdekében beszél

priloški [25b] nyelv határozói, határo-zószói; -ka oznaka határozó

priložak [6b, birt -ška] 1. járulék, hoz-zájárulás; 2. súlypótlék, kiegészí-tés; kao ~ráadásul

priložiti [62, foly prilagati 57, -lažem]1. mellékel, (hozzá)csatol; priloženicenovnik a mellékelt árjegyzék; 2.hozzáad, hozzátesz; 3. adakozik,hozzájárul

priložnik [6] adakozó prilud [25] együgyű, dőre, balga prilupiti [62d] 1. becsap, bevág; ~ vrata bevágja az ajtót (maga után);

2. odadob, odavetpriljubiti [62d, foly priljubljivati 60, -ljujem] 1. odailleszt, hozzáta-paszt; 2. megszeret; ~ se 1. hozzá-simul, odabújik; ~ se komu oda-bújik vkihez; 2. csatlakozik primac [8a, birt -mca] átvevő prímáéi [50a, -aknem] Id primaknuti primaknuti [50, -nem, foly primicati 57, -ičem] 1. odatol, odatesz; közelebb tesz; ~ sto közelebb tolja az asztalt; 2. hozzátold, hozzátesz; ~ se 1. közelebb megy; közeledik; ~ se k zidu közelebb megy a falhoz; primiče se kraj közeledik a vég; 2. kat felzárkózik primalac [8c, birt -aoca] átvevő primalja [1] bábaasszony, szülésznőprimaljstvo [16] bábaság, szülészet primarna [1] vonzóerő, varázs primamiti [62d, foly primamljivati 60,-ljujem] magához csal/édesget primamljiv [25] vonzó, csábító primamljivati Id primamiti primanje [18] 1. (át)vétel, kézhezvétel; ~ pisama levelek vétele; 2. <ajándéké, javaslaté) elfogadás; 3. <tanácsé> megfogadás; 4. ~ na sebe magára vállalás; 5. fogadás; ~ posetilaca látogatók fogadása; čas -nja fogadóóra; 6. <csomagé; is-

kolába) felvétel; 7. <pénzé> bevétel; bančino ~ bankbevétel primaran [25, -rna] elsődleges; primer; -mi lekar főorvos primariti [62] <viaszt> megpuhít, meglágyítprimarius [5] főorvos primarnost [3f] elsődlegesség primaš [7] (cigány)prímás primat [5] elsőbbség, magasabbrendű-ség, primátus primati [tb 5] főemlősök primati (se) Id primiti (se) primčiv [25] 1. fogamzásra képes/alkalmas; 2. átv érzékeny, fogékony primečiti [62] összenyom primećivati Id primetiti primedba [lg] megjegyzés primena [1] alkalmazás; ~ algebre na geometriju az algebra alkalmazása a mértanbanprimeniti [62, foly primenjivati 60, -njujem] alkalmaz; ~ u praksi gyak-korlatban alkalmaz primenljiv [25] alkalmazható, felhasználhatóprimenjen [25] <pl matematika) al-

kalmazott; ~a nauka alkalmazott tudomány; ~a umetnost iparművé-szet

primenjivati Id primeniti primer [5] példa; na ~ például; služiti za ~ például szolgál primerak [6a, birt -rka] példány; ogledni ~ mutatványszám; megtekintésre küldött példány primeran [25, -rna] példás primeriti [62, foly primeravati 61] 1. mér; mértéket vesz; 2. hozzáilleszt, (hozzá)alkalmaz prlmernost [3f] példásság, példaszerűségprimesa [1] elegyrész primešatl [61] 1. hozzákever, hozzávegyít; 2. egy kicsit megkever primetan [25, -tna] észrevehető primetati Id primetnuti primetiti [62d, foly primećivati 60, -ćujem] 1. észrevesz; 2. észrevé-telt/megjegyzést tesz; 3. kifogásol primetljiv [25] észrevehető

primetnuti [52, -nem, foly primetati56, -ećem] hozzátesz primicač [7] orv mozgatóizom primicati (se) Id primaknuti (se) primirisati [55, -išem] 1. megszagol; 2. (átv:) nije on to ni -ao halvány sejtelme sincs róla; hozzá se szagolt primiriti [62] 1. megbékéltet, kibékít; 2. lecsillapít, elcsitít, megnyugtat, lecsendesít; ~ se 1. megbékél, beletörődik; 2. lecsendesül, elcsitul, megnyugszik; more se pomalo -ruje a tenger lecsendesedik primirje [18] fegyverszünet; zaključiti ~ fegyverszünetet köt primirni [25b] (ki)békítő, békéltető, (ki)engesztelő, egyeztető; ~ sudija békebíróprimisao [3bf, birt -sli] hátsó gondolat primiste [18] gyermekmenhely primitak [6b, birt -tka] 1. átvétel; potvrditi ~ nečega igazolja vminek átvételét; 2. bevétel primiti [62d, foly primati 61] 1. megkap, átvesz; -mili smo vaše pismo megkaptuk levelét; ~ platu fizetést kap; 2. <ajándékot> elfogad; -mite pozdrav od moga brata a bátyám üdvözölteti; predlog je jednoglasno -mljen a javaslatot egyhangúan elfogadták; 3. (tanácsot) megfogad; 4. (el)vállal; ~ šio na sebe magára vállal vmit; ~ odgovornost za što felelősséget vállal vmiért; 5. fogad; on ne -ma danas (ő) nem fogad ma; publika je -mila oduševljeno a közönség lelkesedéssel fogadta; 6. átv bevesz, felvesz; ~ k srcu szívére vesz; ~ k znanju tudomásul vesz; on -ma to za gotovo v za gotov novac készpénznek veszi; on to -ma za šalu tréfának veszi; ~ što za zlo rossz néven vesz vmit; 7. ~ obećanje od koga ígéretet vesz vkitől; 8. ~ hrišćanstvo felveszi a kereszténységet; 9. ~ dužnost hi- f vatalt átvesz; 10. befogad; ovaj j prostor može da -mi 50 gostiju ez a helyiség 50 vendéget fogad be; ~ nekoga u neko društvo befogad vkit vmilyen társaságba; (átv:) ~ utiske

benyomásokat fogad be; 11. elsa-játít, tanul; dele lakše -ma nego Čovek a gyerek könnyebben tanul, mint a felnőtt; 12. <állatról> meg-fogamzik; ~ se 1. vállal, vállalko-zik; ~ se nekog posla vállal vmilyen munkát; 2. ~ se čije stvari felka-rolja vkinek az ügyét; törődik vki-nek az ügyével; 3. <növény> meg-fogamzik

primitivac [8a, birt -vca] 1. primitív ember; 2. (miiv:) -vei a primitívek primitivan [25, -vna] 1. eredeti, ősi, primitív; 2. egyszerű, igénytelen; 3. kezdetleges, primitív primlatiti [62b] agyonver, összever primljiv [25] 1. elfogadható; 2. fogékony primorac [8a, birt -rca] tengerparti/

tengermelléki lakos primoran [25] kénytelen; biti na nesto

~ kénytelen viliireprimorati [61, foly primoravati 61]

kényszerít; ~ se kényszerül; kény-szeríti magát

primorje [18] tengermellek primorski [25b] tengermelléki primozak [9, birt -zga, tb -zgovi] nyúlt-

agyvelő primraziti se [62a] kiállhatatlan lesz;

utálat oss.í válikprimreati [57, -rčem] 1- sötétedik, al-

konyodik; 2. ráesteledik; meglepi/ eléri az es te

prlmrznuti [50, -nem] megfagy, oda-fagy

prinaći [67, -ađe, foly prinalaziti 62a] hozzájön, hozzájárul, gyarapszik, fokozódik; sneg -alazi felgyülem-lik a hó

prinadležan [25, -žna] 1. vkit megille-tő; 2. hozzátartozó prinadležati [64, -žim, foly prinadleža-vatl 61] 1. megilleti; to mi ne -íi nem vagyok illetékes; 2. hozzátartozikpriiiadležnik [6] vhova tartozó egyén;

to je ~ naše stranke a mi pártunk-hoz tartozik

prinadležnost [3f] 1. illetékesség; 2. [tb] ~i illetmény

prinalaziti508 pripadnik

pripadom 509 priplod

prinalaziti ld prinaćiprlnašati [61] 1. odavisz, odahoz;

2. elébehoz, nyüjtprinavljati ld prinovitiprinc [8] hercegprinceza [1] hercegnőprincip [5] elvprlncipat [5] principátusprinesak [6a, birt -ska] járulék, hoz-

zájárulás, adományprineti [44a, -esem, foly prinositi 62a]

1. odavisz, odahoz; ~ na poslužav-niku tálcán hozza oda; megkínál;2. elébehoz, nyújt; 3. ~ čašu ustima szájához emeli a poharat; 4.~ írtvu áldozatot hoz/bemutat;~ na írtvu feláldoz; 5. ni ~ távolról sem elég; ne možeš mu ni ~ a)magasan hordja az orrát; b) hallanisem akar róla; c) nem lehet velemegértetni

prinicati Id priniknutiprlnići [50, -iknem] Id priniknutipriniknuti [50, -nem, foly prinicati,

57 -ičem] 1. egv kissé kinő/kisar-jad; 2. kissé odatol; közelebb tol; 3. közelebb emel (poharat a szájához)

prinos [5] 1. adomány, áldozat; 2. hozzájárulás, tagdíj; 3. bevétel, ho-zam; (žetveni) ~ terméshozam: prosečni ~ termésátlag; 4. [tb] ~i vajúdás; 5. menyasszonyi kelengye

prinosak [6a, birt -ska] ld prinosprinosan [25, -sna] 1. jövedelmező;

hasznot hozó; 2. bőven termő; ter-mékeny

prlnosilac [8c, birt -ioca] 1. ada-kozó, adományozó; hozzájáruló személy; 2. ajándékot ádó

prinositi [62a] 1. Id prineti; 2. jöve-delmez

prinosje [18] orrnyeregprinova [1] 1. új holmi; úi szerzemény;

2. újszülöttprinovak [6a, birt -vka] 1. új holmi; új

szerzemény; 2. új pótlás (vmihez)prinoviti [62d, foly prinavljati 61] 1.

hozzáad, hozzávesz, hozzászerez; 2. megújít, felfrissít; ~ se 1. új holmit szerez be magának; 2. meg-újul, felfrissül

prinuda [1] kényszerprinudan [25, -dna] kényszer-, kény-

szerű, kényszerítő; -dne mere kény-szerítő rendszabályok; kényszer-rendszabály; -dnim putem kényszer-rel; kényszer segítségével; ~ rad kényszermunka

prinuditi [62b, foly prinuđavati 61] késztet, kényszerít

prinjušiti [62] megszaglászpriodenuti [50, -nem] 1. egy kicsit

felöltöztet/kiöltöztet; 2. kicsit beta-kar/befed; 3. átöltöztet (vkitj

priokupiti [62d] 1. halomba gyűjt;2. <nyájat> maga előtt hajtprionljlv [25] 1. testhez simuló; feszes; 2. ragadós, ragályosprionuti [50, -nem, foly prianjati 61] 1.

hozzátapad, hozzáragad; (szól:) -uo je jezik za nepce torkán akadt a szó; 2. átv ~ za srce szívéhez nő;3. átv ~ na što hozzálát vmihez;nekilát vminek; ~ na posao munkához lát; 4. ~ uz nekoga vki melléáll/szegődik

priopćiti [62, foly propćivati 60, -čujem] közöl

priorac [8a, birt -rca] bérszántó priorati [51, -rem, foly prioravati 61]

1. hozzászánt; 2. újraszánt, átszánt

priošinuti [50, -nem] ostorral megcsap-kod kissé

pripadajući [26] ld pripadnipripadak [6b, birt -tka] járulék, tar-

tozékpripadati [61] 1. ld pripasti; 2. vkié;

vkihez tartozik; ~ onamo odatar-tozik; ova kuća -da Pavlu ez a ház Pálé; oni -daju našoj porodici ők a mi családunkhoz tartoznak; ~ u dužnost megilleti, rátartozik; ~ u nadležnost vkinek illetékessége alá tartozik; 3. megillet, kijár; njemu -da hvala hála illeti meg őt

pripadnem ld pripastipripadni [25b] 1. vkihez v vmihez

tartozó; vkié; ~ delovi hozzávalók;2. ykit megillető

pripadnik [6] vkinek v vminek a híve/követője; vmilyen szervezet-

hez v vhova tartozó; on je ~ našeg društva ő a mi társaságunkhoz tar-tozik

pripadom 1. menet közben; melléke-sen, mellesleg; 2. alkalomadtán, al-kalmilag

pripaliti [62, foly pripaljivati 60, -lju-jem] 1. meggyújt; ~ lulu rágyújt a pipára; 2. ~ peške gyalog nekiindul; ~ se odaég; megég, megkozmáso-dik; -Uo se jelo odaégett az étel

pripaljača [1] gyújtózsinorpripaljivati (se) ld pripaliti (se)pripasač [7] 1. kardszíj, derékszíj;

2. haskötőpripasača [1] köténypripasati [55, -ašem, foly pripasivati 60,

-sujem] övez, felköt; ~ kecelju kötényt köt maga elé; ~ sablju kardot köt az oldalára

pripasivanje [18] övezéspripasivati Id pripasatipripasti [50c, -dnem, foly pripadati 61]

1. leesik; ~ na zemlju a földre esik;2. vkinek jut; vkire esik/száll; részül jut; njemu pripade neko na-slede örökség jutott/szállt rá; ~ državi az államra száll; az állam birtokába jut; -ala ga je muka rosszullett; 3. rég ~ na um eszébe jut

pripaštiti se [62] iparkodik, igyekszik, fáradozik

pripaziti [62a] 1. vigyáz, felügyel; 2. vigyáz (egy kicsit); őriz; 3. oda-figyel; 4. rég észrevesz

pripećak [6a, birt -ćka] kályha melletti hely/kuckó; sut

pripeći [46, -ečem, foly pripicati 57, -ičem] 1. sütni kezd; kissé megsüt;2. forrón süt; odatűz; sunce pripečeodatűz a nap; pripeklo je sunce erősen kezdett sütni v erősen sütött anap

pripeka [la] verőfény, forróság priperak [6a, birt -rka] növ pálhalevél,

melléklevélpripešiti [62] megérkezik gyalog pripeti [48, -pnem, foly pripinjati 54, -njem] 1. megnyügöz, megköt; ~ konja megköti a lovat; 2. felemel;

3. odatámaszt; ~ lestve nekitá-

masztja a létrát; ~ se 1. ~ se na drvo felmászik a fára; 2. ~ se kome ráakaszkodik vkire

pripetiti [62b] okoz, előidéz; ~ se megtörténik

pripev [5] refrén; (átv:) to je večiti ~ ez a régi nóta

pripevati1 [61] együtt énekelpripevati2 [61] <kórust> énekkel kísérpripevka [laf] dalocskapripicati ld pripećipripijati ld pripitipripinjati (se) Id pripeti (se)pripis [5] hozzáírás, utóiratpripisati [55, -išem, foly pripisivati 60,

- s u j em ] 1 . ho zzá í r ; 2 . á t v ~ nekome nešto számlájára ír vkinek vmit; 3. betud, tulajdonít; njemu se -isuje osnovanje stare škole neki tulajdonítják a régi iskola alapítását

pripit1 [25] egy kicsit ittaspripit2 [5] (mcg)kćrdezćs; bez ičijeg ~a

mindenki megkérdezése nélkülpripitati [61, foly pripitivati 60, -tu-jem]

koga o čemu tudakozódik/kér-dezősködik vkinél vmiről; ~ se gondolkozik; töri a fejét vmin; szeretné tudni

pripiti1 [52, -ijem, foly pripijati 61] <ételhez> hozzáiszik; ~ se megré-szegedik, becsíp

pripiti2 [52, -ijem, foly pripijati 61] szorosan hozzáilleszt; odaszorít; ~ se odasimul, odalapul, hozzásimul; deca su se -ila u istom krevetu jedno uz drugo a gyerekek egymáshoz bújtak az ágyban

pripitivati (se) Id pripitati (se)pripitomiti [62d, foly pripitomljavati 61]

(meg)szelidít; ~ se megszelídülpripitomljiv [25] megszelídíthető, meg-

fékezhetőpriplazitl [62a] odacsúszik, odamászik,

odakúszikpriplesti [45, -etem, foly pripletati 56,

-ećem] 1. hozzáfon, hozzásző; 2. <kézimunkáról> hozzáköt

priplod [5] 1. növ termés, gyümölcs; 2. áll szaporulat, növekedés; 3. grlo za ~ tenyészállat; A. novac dan na ~ kamatoztatásra kiadott pénz

priplodak

priplodak [6b, birt -tka] szaporulatn.övekedés

priplođiti se [62b] tenyészik, szaporodik priplodni [25b] tenyész-; -no grlo te

nyészállat pripljeskan [25] összelapított, lapult ■

~ nos lapos/tömpe orr pripljeskati [61] 1. agyoncsap (tenvér-

rel); 2. laposra nyom; lelapít összpnyom

pripoj [7] forraszpripojas(n)ice [tb, 1] tölténytáska pripojiti [62, foly pripojavati 611 1

összeragaszt; 2. ráforraszt; 3 \m7'zácsatol

pripomagati Id pripomoći pripomenuti [50, -nem, foly w\nn

minjati 54, -njem] felemlít, emlékeztet pripomoć [3e] segély; novčana

~ Do,17

segély ' nz~pripomoći [50a, -ognem, foly prinn

magati 57, -ažem] I. (megB'kisegít, melléáll; segítségére vanvkmek; 2. hozzásegít pripomoéni

[25b] segítő, segély-pripon [5] pányva pripone [1, tb] haj: bočne ~ oldalkötél

zet, csarnakkötélzet; prednjeelőkötél; előretartó kötél; tarcs-

priposlati [54a, -ošljem] megküld, eljut-

pripoved [3(c)] mesepripoveđač [7] 1. elbeszélő, mesélő

elmondó; 2. <író> elbeszélő pripovedački [25b] (ir is) elbeszélő pripovedalo [16, h] fecsegő ember pripovedati [61] elbeszél, mesél pripovediti [62] elbeszél, mesél pripovedni [25b] elbeszélő; (nyelv)

-na rečenica kijelentő mondat pripovest [3f] Id pripovetka pripovetka [lf] 1. elbeszélés; zbirka

-edaka elbeszélésgyűjtemény 2mese; ~ 0 sablastima rémtörténet'rémmese; 3. rege '

pripovrnuti [50, -nem] visszafordít- ~nekoga visszaküld '

pripoznat [25] 1. elismert, ismert- 2felismert '

priprezati

pripoznati [61, foly pripoznavati 61]1. elismer; 2. felismer priprava

[1] előkészület; predavatibez -ve rögtönözve ad elő j pripravan [25, -vna] 1. kész; -vno 1 stanje riadókészültség; biti ~ na što kész/elszánt vmire; 2. előkészítő; -vni tečaj előkészítő tanfolyam pripraviti [62d, foly pripravljati 61]

1. elkészít; ~ jelo elkészíti az ételt;2. előkészít; ~ svečanost ünnepélytrendez; ~ se 1. készül vmire;készülődik; 2. előkészül, felkészül

pripravljao [7] <személy> előkészítőpripravljati (se) Id pripraviti (se)pripravnik [6] jelölt; advokatski ~

ügyvédjelölt; učiteljski ~ tanító-képzős

pripravnost [3f] 1. készültség, készen-lét; biti u ~Í készenlétben van/áll; imati nešto u ~i készenlétben tart vmit; stanje ~i készenléti állapot; 2. (szolgálat)készség

priprećivati Id pripretitipripredati Id priprestipriprega [la] előfogat, forspontpripregnuti [50, -nem, foly priprezati 55,

-ežem] 1. <állatot kocsi elé> befog; 2. rég kifáradt lovakat vált

priprema [1] előkészületpripreman [25, -inna] 1. kész, haj-

landó; 2. előkészítő; -mni radovi előkészítő munkák; előmunkála-tok

pripremanje [18] előkészületpripremiti [62d, foly pripremati 61] 1.

előkészít; 2. készít, elkészít; ~ kupatilo fürdőt készít; ~ se (elő-) készül, felkészül; ~ se na nešto be-rendezkedik vmire

pripremnik [6] <személy> előkészítő, előkészülő

pripresti [45, -edem, foly pripredati 61] hozzáfon

pripreti [49, -rem] 1. odanyújt; kézhez ad; 2. ~ vrata megtámasztja (vmi-vel) az ajtót; 3. (útv:) -relo mu je csávába jutott

pripretiti [62b, foly priprećivati 60, -čujem] (meg)fenyeget

oriprezati Id pripregnuti

priprljiti

priprljiti [62] egy kissé megpörköl/meg-éget priprost [25] I. kissé közönséges; 2.

egyszerű, őszinte, nyílt priprtiti [62b] hátára vesz pripržiti [62] Id pripeéi pripucati Id pripuknuti pripučiti [62] bekapcsol, begombol;~ ogrtač begombolja a kabátot pripuéi [50a, -uknem] Id pripuknuti pripuknuti [50, -nem, foly pripucati 61] 1. megreped, elpattan; 2. visszadörög, visszalövöldöz; tüzet viszonoz; 3. tüzelni kezd pripuniti [62] hozzátölt, teletölt, megtoltpripust [5] bebocsátás pripustiti [62b, foly pripuštati 61] 1. megenged, engedélyez; 2. be-bocsát, beenged

pripušiti [62] 1. lenyom, nyomkod; ~ 0 tle földhöz szorít; 2. ^cigaret-tára) rágyújt; cigarettázik egy kicsit; 3. koga falhoz/sarokba szorít vkit

pripuštati Id pripustiti pripuz [5] 1. felesége házába beházasodott férfi; 2. átv betolakodó, befurakodó; hivatlan vendég pripuzati [55, -užem] 1. odamászik;

2. átv odalopakodikpriračunati [61, foly priračunavati 61] 1. felszámít; számlába ál l í t ; 2. hoz-zászámít, hozzáad, hozzácsap priraditi[62b,/o(yprirađivati6O,-đujem] 1. munkával szaporít/szerez; 2.mun-kában közreműködik prirast [5] 1. szaporulat; ~ stanovništva népszaporulat; 2. növekedés, gyarapodás, szaporodás prirastak [6a, birt -ska] nyelv jelentést nem módosító szóvégződés/toldalékprirastati [61] Id prirasti prirasti [45, -tem, foly prirašćivati 60, -čujem] 1. felnő; 2. odanő, hozzánő; 3. ~ za srce szívéhez nő prirašćivati Id prirasti priraštaj [7] 1. szaporulat; 2. növeke-dés, gyarapodás, szaporodás; ~ brzine a sebesség növekedése

prirodno-

priredba [lf] 1. <ünnepélyé> (meg-)rendezés; 2. rendezvény prireditelj [7] rendező prirediti [62b, foly priređivati 60, -dujeni} 1.- rendez, szervez; ~ svečanost ünnepélyt rendez; átv ~ skandal botrányt rendez; lepő mi je -dio csúnyán elbánt/viselkedett velem; 2. rendez, előkészít; ~ izdanje neke knjige viTiilycn könyvet sajtó alá rendez v kiadásra előkészít; ~ za štampu sajtó alá rendez; 3. ~ jelo elkészíti az ételt; ~ kožu bőrt ki-készít; 4. mellérendel; (nyelv:) -edena rečenica mellérendelt mondat priređivač [7| rendező priređivački [25b] rendező-, rendezői;~ odbor rendező bizottság priređivati hl prirediti prirepak [6a, birt -pka] 1. pótlék, toldalék; 2. átv tolakodó, uszályhordozóprirepaštvo [Ki] uszálypolitika prirez [5] pót adó prirezati (55, -ežem, foly prirezivati 60,-zujem] pótadót kivet priročni |25b] nyelv állítmányi priroda | 1 J (álv is) természet; slikanje mrtve -de csendéletfestés; opis -de természet leírás; zakoni -de természeti törvények; a természet törvényei; crtati s -de természet után rajzol; biti zaljubljive -de szerelmes természetű; pošten po -di becsületes természet íí

prirodan [25, -dna] 1. természetes; -dna granica természetes határ; -dna smrt természetes halál; 2. ter-rnészef-; -dne nauke természettudo-mányuk; 3. természetij-cínű pojava természeti tünemény/jelenség; -dni ustovi természeti viszonyok priroditi [62b] 1. (hozzá)szül, (hozzá-) terem; 2. gyümölcsözik; gyümölcsöt terem; ~ se 1. akklimatizálódik; alkalmazkodik új környezetéhez; 2. jog állampolgárrá lesz; honosíttatja magát prirodno-naučni [25b] természettudományi; ~ način mišljenja természettudományos gondolkodás

510 51

1

prirodnost 512 prisluŠkivalica prisluškivalo 513 pristizati

prirodnost [3f] természetesség prirodnjački [25b] természettudomá-nyosprirodnjak [6] természettudós prirodnjaštvo [16] természettudomány prirodopis [5] természetrajz prirodopisac [8b, birt -sca] természet-tudósprirodopisni [25b] termćszetrajzi prirodoslovac [8a, birt -vca] természet-tudósprirodoznanac [8a, birt -nca] természet-

tudósprirođoznanstvo [16a] természettudo-mány prirođen [25] veleszületett; ~Ű manaszületési hiba prlrok [6] nyelv állítmány priručan [25, -čna] 1. kézi; -Ina biblioteka kézikönyvtár; -čna knjiga kézikönyv; 2. kezeügyében levő prlručje [18] (oszlopos) korlát; karfa, mellvéd; ~ oko basamaka lépcső-karfa; lépcső (oszlopos) korlátja priručnik [6] kézikönyv prisad 15] növ csemete, palánta prisaditi [62b, foly prisađivati 60,

-đujem] hozzáültetprisajediniti [62, foly prisajedinjavatl 61] 1. hozzákapcsol; 2. hozzácsatol, egyesít priseban [25, -bna] higgadt, józan,

meggondoltprisećati (se) Id prisetiti (se) priseći (se) [50a, -égnem (se)] hl prisegnuti (se) prisedati Id prisesti prisednik [6] jog ülnök prisega [1] eskü; kriva ~ hamis eskü prisegnuti [50, -nem, foly prisezati 55, -ežem] megesket, felesket; ~ se esküt tesz prisejati [54, -jem, foly prisevati 61]1. hozzávet; 2. újra vet priselica [le, h és n] jövevény; új telepes prisenak [6a, birt -nka] 1. félárnyék,félhomály; 2. <képé> háttér prisesti [50c, -dnem, foly prisedati 61] 1. leül, letelepszik; 2. torkán akad; 3. átv elege van; elmegy a kedve tőle

prisetiti [62, foly prisećati 61] 1. eszébe juttat; 2. figyelmeztet; ~ se 1. eszé-be ötlik/jut; 2. meggondolja magát; mást gondol

prisevati Id prisejatiprisezati (se) Id prisegnuti (se)prisežni [25b] jog esküdt; ~ sud

esküdtbíróságprisežnik [6] jog esküdtprisijati [61, foly prisijavati 61] (elő-)

ragyog, felragyogprisilan [25, -Ina] kényszer-, kény-

szerű; -Ini rad kényszermunkaprisiliti [62, foly prisiljavati 61] kény-

szerít; nužda ga je -ilila na taj korak a szükség kényszerítette őt erre a lépésre

prisiljenost [3f] kényszer, kényszerűség; bez ~Í kényszer nélkül; fesztelenüí

prisiniti [62] fiává fogadprisipati Id prisutipriskočiti [62, foly priskakati 57, -ačem]

1. odaugrik; 2. odaszalad; ~ u pomoć segítségére siet

priskrbiti [62d, foly priskrbljivati 60, -ljujem] megszerez; ~ novaca pénzt szerez

prislanjati (se) Id prisloniti (se)pristati [54a, prišaljem, foly prišiljati

54, -ljem] beküldprislava [1] egyházi szertartás vmely

fogadalom teljesítése utánpristavljati [61] egyidőben ünnepli a

szlávát (családi védőszent ünnepét) vkivel

prislećl [50a, -eknem] meghátrál, visszahőköl

prislon [5] 1. támasz; 2. kartámla, könyöklő, karfa; 3. hát, támla

prisloniti [62, foly prislanjati 61]1. nekitámaszt, odatámaszt; ~ uzzid falhoz támaszt; ~glavu komu narame odahajtja fejét vkinek a vállára; 2. betámaszt, betesz; ~ vratabeteszi az ajtót; ~ se 1. odatámaszkodik, nekitámaszkodik, rákönyököl; könyökével rátámaszkodik; 2.~ se na koga támaszkodik v-kire

prisluŠkivalica [Id] 1. hallgatódzó nő;2. hallócső, hallókészülék

prisluškivalo [16] 1. hallgatódzó ember; 2. hallócső, hallókészülék

prisluškivati [60, -kujem] hallgatódzikprislušnik [6] 1. hallgatódzó; 2. gya-

kornok; 3. rég bírósági ülnökprismočiti [62, foly prismakati 57,

-ačem] kenyeret mártogatva eszik vmit; kenyérrel eszik vmit

prismotra [lfg] í. szemmeltartás, őr-ködés; 2. felügyelet, ellenőrzés

prismrdeti [63, -dim] 1. bűzlik; 2. on ne sme onde ni ~ mutatkozni sem mer ott

prismuditi [62b] (kissé) megperzsel, odaég, odakozmál; jelo je -ilo az étel egy kicsit odakozmásodott; az étel-nek kozmás szaga van

prisni [25b] 1. benső, meghitt; -na prijateljica meghitt barátnő; 2. kö-zeli; ~ rod közeli rokonság

prisniti se [62] álmodik; -ilo mu se azt álmodta

prisnovatl [60, -nujem] tex láncfonalat felvet

prlsobak [6b, birt -pka] mellékszobaprlsobna[25,/?]: ~íena terhes/állapotos

nőprisobnica [le] terhes/állapotos nőprisoj [7] napos helyprisojan [25, -jna] napos; -jno mesto

napos helyprisojkinja [1], prisojnica [lc]: zmija ~

sütkérező kígyóprispeée [18] 1. megérkezés; 2.<vmi-

lyen időről) elérkezés; 3. megérésprlspeti [61, foly prispevati 61] 1. meg-

érkezik, befut; ~ kući hazaérkezik; -ele vesti befutott hírek; 2. elérkezik; -eo rok elérkezett a határidő; 3.meg-érik; voće -eva érik a gyümölcs; 4. eszébe jut; -elo mu da ode eszébe jutott, hogy elmenjen; ~za udaju megérik a férjhezmenetelre; eladó sorba kerül;

prispodoba [1] hasonlatprispodobiti [62d] (össze)hasonlítprispodobiv [25] összehasonlíthatóprispojiti [62] hozzáköt, hozzákapcsolprisrđe [18] orv szívburokprisresti [50c, -etnem] koga találkozik

vkivel

33 Szerbhorvát—magyar

prisrknuti [50, -nem, foly prisrkivati 60, -kujem] hörpint

pristajan [25, -jna] (hajó)kikötésre alkalmas; -jna obala kikötésre alkal-mas part

pristajati Id pristatipristalica [lc] vkinek v vminek a

híve/követője; ~ mira a béke hívepristanak [6a, birt -nka] beleegyezés,

hozzájáruláspristanište [18] 1. hajóállomás, kikötő;

2. avionsko ~ repülőtér, légikikötő;3. átv menedék

pristao [25, -ala] 1. csinos, takaros; -ala devojka csinos kislány; 2. illő, illendő ~ odgovor megfelelő válasz; -alo ponašanje illendő viselkedés

pristar [25] meglehetősen öreg; örege cske

pristaša [1, li] vkinek v vminek a híve/kö velője

pristati [50b, -anem, foly pristajati 54, -jem] \. rááll, belemegy; ne -tajem na to »bbe nem megyek bele; erre nem vagyok kapható; 2. beleegyezik, hozzájárul, egyetért; ~ na sve mindenbe beleegyezik; 3. hódol; híve vminek; ~uz neko mišljenje egy véleménynek a híve lesz; 4. ~ uz koga vkinek a pártjára áll; 5. ~ za kim követ vki(; vkinek a hívéül sze-gődik; 6. kiköl; partra száll; 7. Re-pülőgép) leszáll; földre száll/eresz-kedik; avion je srećno -tao a repülőgép szerencsésen földet ért; 8. illik; ne ~ u lepo društvo nem illik a jó társa-ságba; ~ u posao beleillik a munkába; 9. jól áll; odelo -taje dobro a ruha jól áll

pristav [5] 1. (bírósági) segédtiszt, írnok; 2. házi szolga; 3. uradalmi segéd-tiszt

pristaviti |62d, foly pristavljati 61] 1. tűzre helyez; ~ lonac na vatru ráteszi a tűzre a fazekat; 2. hozzátesz

pristići [50a, -ignem] Id pristignutipristlgnuti [50, -nem, foly pristizati 55,

-ižem] 1. utolér; 2. megérkezik; grašak već -iíe na pijacu a borsó már megjelent a piacon

pristizati Id pristignuti

pristojan 514 prišlti prlškinuti 515 pritisak

pristojan [25, -jna] 1. illő; 2. tisztes-séges

pristojati se [64, -ji se] illik; kako se -ji ahogy illik; takav ton se ne -ji za tebe ilyen hang nem illik/méltó hozzád; njemu se ne -ji da sedne na prva mesta nem illik, hogy elfoglalja az első helyet

pristojba [Ih] illeték; lučka ~ kikötő-illeték; kikötési illeték pristojno alaposan; ahogy dukál pristojnost [3f] illendőség pristran [25] elfogult, részrehajló pristranak [6a, birt -nka] hegyoldal pristrastan Id pristran pristrešak [6a, birt -ška] 1. védőtető, toldaléktető; fedett bejárat; 2. hangár, repülőgépszínpristup [5] 1. bejárás, bemenés; imati slobodan ~ kod koga szabad bejárása van vkihez; bejáratos vkinél; ~ k njemu je težak nehéz bejutni hozzá; on nema nigde ~a sehol sem fogadják; mindenütt zárt ajtókra talál; 2. <munkába> belépés; társasághoz) csatlakozás; 3. ~ vazduha a levegő beáramlása; 4. bevezetés, előszó, előjáték, előhang pristupačan [25, -čna] 1. (átv is) hozzáférhető, elérhető, megközelíthető; ~ put megközelíthető út; önje vrlo ~ (ő) könnyen megközelíthető; 2. kapható, rávehető; on je ~ za sve što je dobro mindenre kapható ami jó; minden jóra kapható; 3. köny-nyen elérhető; načiniti nauku -čnom könnyen érthetővé teszi a tudományt

pristupan [25, -pna] hozzáférhető, el-érhető, megközelíthető pristupati Id pristupiti pristupište [18] bejárás pristupiti [62d, foly pristupati 61] 1. hozzálép,odalép; ja mu-ih pozdravlja-jući ga hozzáléptem üdvözölve őt; 2. <véleményhez> hozzájárul, csat-lakozik; 3. közelebb jön; felzárkó-zik; 4. hozzáfog, nekilát; ~ poslu nekilát a munkának pristupni [25b] székfoglaló, megnyitó, avató; -na beseda székfoglaló beszéd

pristupnica [le] 1. belépési engedély/ igazolvány; 2. belépési nyilatko-zat

pristupnina [1] beléptidíj, belépődíj prisukati [57, -učem] 1. hozzásodor, hozzáteker; 2. -ao pedesetu godinu jó ötvenévesprisuseditl [62b] odatol; közelebb tesz prisustvo [16] 1. jelenlét; 2. ~ duha

lélekjelenlétprisustvovati [50, -vujem] jelen

van; részt vesz; ~ predavanjima azelőadásokon jelen van

prisuSiti se [62, foly prisušivati se 60,-šuje se] felszárad, kiszárad, elapad

prisutan [25, -tna] jelenlevő; jedan od-tnih egy a jelenlevők közül prisuti [47a, -spem, foly prisipati 61 v 58, -pljem] 1. hozzáönt; 2. hozzászór, hozzáhintprisutnik [6] jelenlevő (személy) prisutnost [3f] jelenlét prisvajač [7] bitorló prisvajati [6] 1. Id prisvojiti; 2. jogtalanul követel/igényel prisvetliti [62] megvilágít prisvojan [25, -jna] nyelv birtokos; -jnazamenica birtokos névmás prisvoiilac [8c, birt -ioca] bitorló prisvojiti [62, foly prisvajati 61] 1. elsajátít; vmire ráteszi a kezét; 2. <jog talanul) eltulajdonít prišabaniti [62] 1. kome što (nyakába) akaszt vkinek vmit; 2. koga becsap vkit, rászed vkit; ~ se nekome rá-akaszkodik vkire prišaljem Id prislati prišapnuti [50, -nem, foly prišaptavatl

61] (oda)súgprišaptati [56, -pćem] Id prišapnuti prišaptavati Id prišapnuti prišikati [61] ringat prišli jati Id prislati prišinuti [50, -nem] rácsap, ráver prišipetlja[l,ft] 1. tolakodó ember; 2. uszályhordozó, csatlós; 3. utánzó, majmolóprišlti [52, -ijem, foly prizivati 61] 1.

rávarr, hozzávarr; odavarr, odatűz; ~ dugmeta rávarr ja a gombokat; 2. ~ jedan (šamar) leakaszt/leken

egyet v egy pofont; 3. átvrásóz; nya-kába varr; 4. ráfog vkire vmit

priškinuti [50, -nem] összenyom; ~ prste vratima becsípi az ujját az ajtó közé

prlškrinuti [50, -nem] <ajtót> (félig) betesz; ~ krila od prozora behúzza az ablakszárnyakat

prišljamčiti [62, foly prišljamčavati 61] nyakába akaszt/varr, rásóz, ráerő-szakol; ~ se ráakaszkodik, feltolako-dik

prišljuniti (se) [62] Id prišljamčiti (se)priSrafiti [62d] 1. csavarral odaerősít;

2. átv rövidre fogja a gyeplőtprlšt [10, tb -tevi] kelés, kelevény; crni

~ lépfeneprišteda [1] 1. megtakarítás; megtaka-

rított pénz; 2. megtakarítás; a kiadá-sok csökkentése

prištedeti [63, dim, foly prišteđivati 60, -đujem] 1. <pénzt> megtakarít; 2. átv megtakarít, megkímél; ~ kome trud megtakarít vkinek fáradságot; megkímél vkit egy fáradságtól

prišteđevina [1] megtakarított pénzprišteđivati Id prištedetiprištić [7] pattanásprištlnuti [50, -nem] <ujjat> becsipprištiti se [62] keléseket kap; tele lesz

kelésekkelprišunjati se [61] odalopódzik; ~ kome

s leđa hátulról odasettenkedik vkihezprišvarak [6a, birt -rka] csúfnév, gúny-

név, ragadványnévpritaći [50a, -aknem] Id pritaknutipritajen [25] rejtett, lappangópritajiti [62, foly pritajivati 60, -jujem]

1. elrejt; 2. elhallgat vmit, eltitkol; ~ istinu eltitkolja az igazságot; 3. ~ dah visszafojtja a lélegzetét; ~ se elrejtőzik; (összehúzódva) megbújik; meglapul

pritaknuti [50, -nem] 1. megkaróz; ~ pasulj karózza a babot; 2. A vatru feléleszti a tüzet

pritaložiti [62] lecsendesít, megnyugtat; ~ se lecsendesedik, megállapodik, leülepedik

priteći1 [50a, -égnem] Id pritegnutipriteći2 [46, -ečem v 50a, -ekmm.foly

33*

priticati 57, -ičem] 1. odafolyik; reke -teču k moru a folyók a tengerbe ömlenek; 2. (vminek a szintje) emel-kedik; voda -teče a víz emelkedik; 3. odasiet, odaszalad; ~ kome u pomoć vkinek segítségére siet; 4.odaözönlik; -tiču mase ljudi sa svih strana az em-berek tömegei özönlenek oda minden oldalról

pritega [ la] 1. kolonc, súly, nehezék; 2. haj nyomtatók; 3. <szerszám> szo-rító

pritegnuti [50, -nem, foly pritezati 55, -ežem] 1. szorosabbra meghúz; ~ kaiš szorosabbra húzza az övet/a nadrágszíjat; 2. (átv is) rövidre fog; ~ konja rövidre fogja a gyeplőt; átv ~ koga rövidre fog; nem enged szabadjára; 3. -legao me san elnyo-mott az álom; 4. átv ~ više na jednu nego na drugu stranu inkább húz az egyik oldalra, mint a másikra; ~ nekoga na sud (örvény elé idéz vkit

priterati [01, foly priterivati 60, -rujem] 1. (otla)hajt; ~ kola pred vrata az ajtó elé hajt a kocsival; 2. (oda)so-dor; velar je -rao čamac uz obalu a szél a parthoz sodorta a csónakot; voda je -rala leš uz obalu a víz a parira vetette a hullát; 3. kényszerít, rávisz; -ralaga nevolja rákénysze-rítette/rávitte a nyomor

pritesníti [02e, foly pritešnjavati 61] 1. odaszorít, odanyom; ~ koga uza zid falhoz szorít vkit; 2. átv szorongat; ~ se összezsúfolódik, tolong

pritešnjenost [3f] szorultságpritezati Id pritegnutipritežavalac [8c, birt -vaoca] jog birto-

kos, tulajdonospritežavati [61] jog birtokolpriticati /rf priteći2

pritičnjak [6] karópritinjiti [62] lelapítpritisak [Oa, birt -ska] 1. nyomás, szo-

r í t á s ; krvni ~ vérnyomás; visoki ~ krvi magas vérnyomás; ~w stomaku nyomás v nyomasztó érzés a gyomor-ban; 2. fiz nyomás, terhelés; atmos-ferski ~ atmoszferikus nyomás; 3.

pritiskao516 privatan privatlst 517 privreda

átv (el)nyomás, súly, teher; pod -skom događaja az események súlya alatt; činiti na koga ~ nyomást gyakorol vkire; 4. hyomórúd; 5. húzóháló

prltiskač [7] 1. tapper; 2. papírnyomó, papírnehezék, levélnyomó, levél-nehezék

pritisnuti [50, -nem, foly pritiskati 57a, -ištem] 1. nyom; 2. átv szorongat; 3. <ajtót> benyom; 4. <tollat> rá-nyom; 5. megszorít, korlátoz; 6. meg-rohan, lerohan; neprijatelj je zemlju -snuo az ellenség lerohanta az orszá-got; 7. <hó'ség> ránehezül; 8. nyo-mást gyakorol; 9. karjaiba/magához szorít; odaszorít; ~ na srce szívére szorít; 10. elborít, ellep; sneg -snuo polje hó lepte el a mezőt; 11. <éhség> sújt; -sla ga sirotinja a szegénység sújtotta őt; 12. birtokba vesz; ~ neko imanje birtokba vesz vmilyen vagyont

pritka [lg] karó pritkaš [7] növ futóbab pritkati [61] hozzásző pritok [6] 1. beömlés, betorkollás; 2.

beáradás, beözönlés, beáramlás pritoka [la] mellékfolyó pritovariti [62] <a rakományhoz, teher-

hez> hozzárak, felrak pritrčati [64, -čim, foly pritrčavati 6f]

odaszaladpritrpeti [63, -pim, foly pritrpljivati 60,

-ljujem] elvisel; ~ se türtőzteti magát

pritruna [1] vértódulás pritucalo [16] a sort bezáró kólótáncos pritući [46, -učem] 1. holtra ver; 2. kegyelemdöfést ad; to me je -uklo ez megadta nekem a kegyelemdöfést prituga [la] szükség, baj prituliti [62] (átv is) elolt priturati [61] odatol pritužba [Ifi] panasz, vád; podnositi -bu panaszt emel; stižu mnogobrojne -be sok panasz fut/érkezik be pritužiti [62, foly prituživati 60, -žujem] 1. panaszt tesz; bepanaszol; 2. nekoga untat vkit, zaklat vkit; 3. kome što elege van belőle; megsokall vmit;

~ se panaszkodik; panaszt emel; ~se kome kipanaszkodja magát vki-nek

pritvarati Id pritvoriti pritvor [5] elzárás; (előzetes) letartóztatás; vizsgálati fogság; staviti u ~ elzár, letartóztat; (előzetes) letartóztatásba helyezprltvoran [25, -rna] képmutató, színlelő pritvorenik [6] (előzetes) letartózta-tott pritvorica [le] képmutató, tettető,

színlelőpritvorice színleg, látszatra pritvoriti [62, foly pritvarati 61] 1. <ajtót> félig betesz; 2. elzár, letartóztat; (előzetes) letartóztatásba helyezpritvrd [25] elég kemény pritvrditl [62b, foly pritvrđivati 60, -đu-jem] odaerősít, megerősít priučiti [62, foly priučavati 61] 1. szoktat; 2. tanítgat; ~ se hozzászokik; ~ se na prilike alkalmazkodik a körülményekhez; ~ se na stegu i red fegyelemre és rendre szokik prlugotoviti [62d, foly priugotovljavati61] 1. előkészít; 2. elkészít priupitati [61] megtudakol; ~ se tudakozódik priustaviti se [62, foly priustavljati se

61] megállpriušak [6a, birt -ška] nyakleves priušiti [62] pofon üt priuštiti [62] szívesen megad; nem irigyel; nem sajnálprivabitl [62d] odacsal; magához csal privaga [la] (súly)többlet, ráadás; kao

-gu ráadásulprivaliti[62,/o/y privaljivati60,-ljujem]

1. odahengerít; 2. hozzálát, nekifek-szik; ráveti magát (vmire); ~ se

ledől, lefekszik, elnyújtózik prlvarltl [62] (össze)hegeszt, hozzá-

hegeszt ~ gvolde vasat hegeszt privatan [25, -tna] magán-; ~ sektor magánszektor; ~na svojina v -tno vlasništvo magántulajdon; ~ učenik magántanuló; ~íivot magánélet; tője moja -tna stvar ez az én magán-ügyem

prlvatist [5], privatista [1, h] magán-tanuló

privatnik [6] magánzóprivatnopravni [25b] jog magánjogiprivenac [8a, birt -nca] násznagy;

házassági tanúprivenčati [61] megesket, összeesketprivesak [6a, birt -ska] <vmilyen éksze-

ren) függelék, függőprivesiti [62] felakaszt, ráakaszt; ~ se

lehajlik; voćka se -ila a gyümölcsfa ágai meghajlottak

privesti1 [45, -edem, foly privoditi 62b] 1. odavezet; 2. ~ u život életre hív; ~ u delo megvalósít, végrehajt; ~ što kraju véghez visz vmit

prlvestP [44, -ezem, foly privoziti 62a] (vmilyen jármüvei) odavisz, oda-szállít, odafuvaroz

privezač [7] fejkendőprivezak [6a, birt -eska] Iá privesakprivezati [55, -ežem, foly privezlvati 60,

-zujem] 1. odaköt; ~ brod hajót kiköt; 2. beköt; ~ oči (vki) szemét beköti; ~ ranu beköti a sebet; 3. ~ lancem odaláncol; 4. átv ~ komu što nyakába akaszt vkinek vmit; ~ se 1. ~ SÍ s nekim kapcsolatba/ összeköttetésbe lép vkivel; 2. ~ se kome ráakaszkodik vkire

prlvezica [le] (fűző)zsinór, zsineg, (fű-ző)szalag

prividi [50a, -iknem] Iá priviknutiprivid [5] látszat; optikai csalódásprividan [25, -dna] látszólagos; -áni

razlozi látszatokok; -dna smrt tetsz-halál; mat ~ prečnik látszólagos át-mérő

privide« [63, -dim, foly privida« 61] látni vél; ~ se úgy rémlik v úgy tűnik fel neki

prlvldnost [3f] látszat; ~ vara a látszat csal

priviđenje [18] látomás; imati -nja láto-másai vannak

privijati Iá privitiprivikavati (se) Iá priviknuti1 (se)prlvikivati Id priviknuti2

priviknuti1 [50, -nem, foly privikavati 61] 1. rászoktat, hozzászoktat; 2.

hozzászokik; ~ se hozzászokik; ~ se podneblju hozzászokik az "éghajlat-hoz

priviknuti2 [50, -nem, foly privikivati 60, -kujem] odakiált, odakiabál

privilegija [I] kiváltság, privilégiumprivilegisan [25] kiváltságos, privilegi-

zált; ~a klasa kiváltságos osztályprivinuti [50, -nem] átkarol, átölel; ~na

grudi keblére ölelpriviriti [02, foly privirivati 60, -rujem]

odapislog,- odatekintpriviti [52, -ijcin, foly prlvíjati 61] 1.

odahajlít; 2. ~ ranu beköti a sebet; ~ se odasimul, odalapul

privlačan [25, -čna] vonzó; -čna sila von-zóerő

privlačiti\i')2](átv is) vonz,odahúz; mag-net -či želczo a mágnes vonzza a vasat; ~ pažnju magára vonja a figyelmet; ova tema -či ez a téma vonzó; ~ se lopózkodik

privoditi Iá privesti1

prlvodnica | l c ) visszér, vénaprivođenje [ I H | 1. odavezetés, oda-

hozás; 2. ~ kraju véghezvitel; (siker-rel való) befejezés; ~ u delo megvaló-sítás

privola [ I ] beleegyezésprlvoletl |63, -lim] nekoga na nešto vkit

viliire rábír; ~ se beleegyezik; hajlik (rá)

privoljan |25, -Ijna] (vmire) kész, haj-landó; ja sam ~ benne vagyok; beleegyezem; rendben van; ja sam /- na to da on . . . beleegyezem abba, hogy ő. . .

privonjatl [61] megszagolprivoštiti [62] beviaszol; viasszal be-

kenprivoziti Iá privesti2

prlvraće [18] elülső udvar; előudvar, pitvar

privratak [6a, birt -tka] 1. nyak; 2. borogatás a nyakon

privrćl [50a, -rgnem] hozzáad, hozzá-tesz

privrebati [61] megles; ~ se odalopódz-kodik

privreda [1] 1. kereset; 2. gazdászat, gazdaság; naroána ~ népgazdaság;

privredltl 518 priželetl priželjkivati 519 probaviti

politika -de gazdasági politika; gaz-daságpolitika; nauka o-di közgazda-ságtan; učenik u -di ipari tanuló

privredi« [62b, foly privređivati 60, -đujem] 1. megszerez, megkeres; 2. gazdálkodik

privredni [25b] gazdasági, gazdaság-; -na grana gazdasági ág; -na kriza gazdasági válság; ~ sud gazdasági bíróság

privrednik [6] 1. kereső'; haszonra dolgozó; 2. gazdasági szakember

privređivanje [18] (pénz)keresés; ne-sposoban za ~ keresőképtelen

privređivati Id privreditiprivremen [25] ideiglenes, átmeneti; ~o

resenje átmeneti megoldás; ~o stanje ideiglenes állapot; ~a vlada ideiglenes kormány; neka ostane -o tako egyelőre maradjon így

privremenost [3f] ideiglenesség; ideig-lenes jelleg

prlvrnuti [50, -nem, foly privrtati 56, -rćem] 1. rácsavar; csavarral oda-rögzít/odaerősít; 2. (növényt > beolt

privržen [25] hű. ragaszkodó: on je ~ stvari mira (ő) hű a béke ügyéhez

privrženik [6] vkinek a híve, követőjeprivrženost [3f] ragaszkodásprivući (se) [46, -učem (se)] Id privla-

čiti (se)privuk [6] benősült/beházasodott férfiprizajmiti [62d] 1. nekoga, nešto maga

előtt hajt vkit, vmit; 2. ~ u nekoga kölcsönvesz vkitől; 3. nekome köl-csönad vkinek

prizeman [25, -mna] földszinti, föld-szintes; -mna kuća földszintes ház; ~ stan földszintes lakás

prizemljast [25] 1. alacsony; 2. átv alacsony színvonalú; alantas gon-dolkodású

prizemlje [18] földszintprizemnica [lc] földszintes házprizetiti [62b] vőt fogad házábaprizid [9, tb -dovi] 1. válaszfal; 2. hozzá

épített fal(rész)prizidati [61, foly priziđivati 60, -đujem]

1. hozzáépít; 2. {válaszfallal, kőfallal) elkerít, elkülönít; 3. kő-fallal vesz körül

prizirati (se) Id prizreti (se)priziv [5] 1. kiáltás; 2. hívás, szólítás;

3. jog fellebbezés; uložiti ~ fellebbezprizivač [7] fellebezőprizivati Id prizvatiprizivni [25b] fellebbviteli; ~ sud fel-

lebbviteli/fellebbezési bíróságprizjavati [61] 1. bámészkodik; eltátja

a száját; 2. lustálkodik, henyélprizma [1] 1. mat prizma, hasáb; 2.

fiz prizmapriznanica [lc] nyugta, elismervénypriznanje [18] 1. elismerés; odavati

nekome ~elismeréssel adózik vkinek; 2. bevallás, beismerés; po sopstvenom -nju saját bevallása szerint

priznati [61,/o/y priznavati 59, -ajem] 1. elismer; ~ dete za svoje sajátjának ismeri el a gyereket; ~zös/«gí>elismer érdemeket; 2. (meg)vall, bevall, be-ismer; ~ svoju krivicu beismeri a vétkét; 3. (közm:) ko -aje, pola mu se prašta beismeréssel enyhíti a bű-nét

prizor [5] 1. látvány; užasan ~ bor-zalmas látvány; 2. jelenet; masovni ~ tömegjelenet;' u trećem ~u prvoga tina az első felvonás harmadik jelenetében

prizortiti [62b] nehéz helyzetbe kerül; -ilo mu je kínos helyzetbe került

prlzrenje [18] tekintet; (jóindulatú) fi-gyelem; imati ~ tekintettel van; uzeti u ~ tekintetbe vesz

prizreti (se) [63, -rim foly prizirati (se) 51, -rem (se)] Id privideti (se)

prizvati [51b, -zovem, foly prizivati 61] 1. magához hív/szólít; 2. felhív; 3. megszólít; 4. segítségül hív; 5. (fe)idéz; ~ duhove szellemeket idéz; ~ uspomene emlékeket idéz fel; 6. fellebbez

prižariti [62] (napról) forrón süt; éget, tűz

prižditi [62b] meggyújtprižeći [46, -žežem, foly prižizati 55,

-žižem] 1. meggyújt; 2: <napról> forrón süt; éget, tűz

prižega [la] napsütés; a nap heve; napmeleg

prlželeti [63, -lim] megkíván, vágyik

priželjkivati [60, -kujem] 1. vágyódik, epekedik; 2. <csalogány> csattog, dalol

priženiti se [62] benősül, beházasodikpriženja [1, h] benősült/beházasodott

férfiprižizati Id prižećiprkeljati [61] fecsegprkonjiti se [62] neheztel, haragszikprkos [5] dacprkosan [25, -sna] dacos, konok, ma-

kacsprkositi [62] dacol, ellenkezik; ~ opas-

nosti dacol a veszéllyelprkosnik [6] dacos/konok/makacs(ko-

dó) emberprkošenje [18] dacolásprkoždžija [1, h] dacos, konok, ma-

kacsprlj [7] 1. karó; 2. növ réti füzényprlja [1] foltprljača [1] piszkavas, tűzpiszkáló,

kotróvasprljaga [la] Id prljužaprljak [6a, birt -Ijka] hegyes karóprljati1 [61] 1. mocskol, piszkít; 2. fol-

tot ejt; piszkít; voda ne prlja a víz nem hagy foltot; ~ se 1. <vmilyen anyag) piszkolódik; 2. bepiszkítja magát

prljati2 [61] lök, tol, taszít, vet, szít; ~ vatru megpiszkálja a tüzet; tüzet szít; ~ drva u peć fát tesz/rak a tűzre

prljav [25] 1. mocskos, piszkos, szeny-nyes; ~o rublje szennyes; ~e ruke piszkos kezek; ~a voda szennyvíz; 2. álv becstelen, romlott, mocskos, piszkos

prljavac [8a, birt -vca] 1. piszkos em-ber; koszfészek; 2. átv becstelen ember; gazember

prljavko [14, b] piszkos fráterprljavština [1] 1. mocsok, piszok,

szenny; 2. piszkos ügy/dologprljiti [62] 1. pörköl, perzsel; 2. le-

forráz, megégetprljkati [61] bíbelődik, ügyetlenkedikprljotina [1] égési foltprljuga [la] 1. törmelék; 2. átv lim-

lom, kacatprljuša [1] homokos föld

prljuža [1] 1. lejtő; 2. erdő a hegyolda-lon

prljužati se [61] <lejtőn, hegyoldalon) (le)csúszik, (le)gurul, (le)ereszkedik

prnuti [50, prnem] (fel)rebbenprnja [1] rongy; (szól:) nosi svoje

prnje! szedd a sátorfádat! szedd a holmidat!

prnjad [21] korhadt fákprnjadovit [25] korhadt, rothadtprnjar [5e] rongyszedő, ószeresprnjav [25] rongyos, toprongyosprnjavac [Ka, birt -vca] toprongyos

alakprnjavor [5] 1. kolostori falu; 2. átv

isten hála mögötti fészek; mucsaprnjavorac [8a, birt -rca] múcsaiprnjicati se [ói ] rugdalódzikprnjicav [25] rugdalódzó; ~ konj csö-

könyös lóproba [ 1 | próba, kísérlet; izdržati -bu

kiál l ja a próbát; praviti -bu čime próbát tesz vmivel

probaciti |(i2 foly probacivati 60, -cu-jem] 1. átdob, keresztüldob; 2. ki-dob, kihaj í t

probačaj |7| 1. átdobás, keresztüldo-bás; 2. kidobás, kilökés

probadač [7] Id probadaloprobadalo [Hi] lyukasztó; szurkáló szer-

számprobadati hl prolmstiprobadl \tb, 5| <mellben, oldalban)

szúrás; szúró fájdalomprobajati [54, -jeni] 1. megjósol; 2.

(betegségiK1!^ ráolvasprobariti [62] megfőz, felforralprobati |0l| 1. megpróbál, megkísé-

rel; 2. < ć t c l t > megkóstolprobava [í| emésztés; lek za -vu has-

hajtóprobavan [25, -vna] emésztő; -vni

sokovi emésztőnedvek; -vna ilezda emésztőmirigy

probaviti [62d, foly probavljati 61] 1. <iiló't> e l tö l t ; -vio sam nekoliko dana u gradu néhány napot a vá-rosban töltöttem; 2. időzik; -vio sam vrlo dugo na lom radu sok időt töltöttem ezzel a munkával; 3. (meg)emészt

probavljiv 520 probuditi probuncati

521 pročuti

probavljiv [25] emészthető; lako ~a hrana könnyen emészthető étel

probdeti [63, -dim] átvirraszt; ~ ćelu noć átvirrasztja az egész éjszakát

probećariti se [62] elzüllikprobekrijati [61] 1. elpazarol, ellum-

pol, elherdál, eltékozol; ~ celo imanje elherdálja a vagyonát; 2. átdorbézol, átmulat; ~ ćelu noć átmulatja az éjszakát; ~ se lump-pá válik

probeleti [63, -lim] elfehéredikproberem Id probratiprobesediti [62b] 1, beszél egyet; 2.

megszólalprobijač [7] lyukasztóprobijati (se)Iá probiti1 (se)problr [5] választékprobirač [7] válogatóprobirati Id probratiprobisvet [5] semmirekellő; sehonnai

kalandorprobitačan [25, -čna] előnyös, hasznosprobitačnost [3f] előnyösség, hasznosságprobitak [6b, birt -tka] haszonprobitandžiti se [62] elkorhelykedikprobiti1 [52, -bijem, foly probijati 61]

1. átüt, keresztülüt, áttör, keresztül-tör ; ~ dasku át fúr ja a deszkát ; ~ ekser kroz dasku deszkába szöget üt/ver; ~ kamenjem kődobás-sal betör; ~ led betöri a jeget; reka je -bila nasip a folyó átszakította a gátat; ~ prozor u zidu ablakot tör a falon; ~ sebi put utat tör-magának; ~ staklo (naprozoru)betöri az ablaküveget; ~ tunel alagutat fúr; 2. <sugár> beszűrődik, átszűrődik; 3. áthatol; zrno mu -bi mišicu a golyó áthatolt a karján; 4. kiüt, átüt, kibújik, jelentkezik; boginje -bijaju a himlő kiüt; mastilo -bija a tinta átüt (a pa-piron); -bijaju zubi detetu a gyermek fogzik; a gyermeknek jönnek a fogai; -bi me hladan znoj kivert a hideg verejték; 5. <származás> kiütközik, átüt; 6. átv átjár, áthatol; tvoj mi osmeh -bi srce mosolyod a szívemig hatolt; vrisak -bi noćnu tišinu a sikoly megtörte az éjszakai

csendet; ~ glavu komu pitanjima eláraszt vkit kérdésekkel; ~ ne-kome uši rágja a fülét vkinek; 7. (átv:) led je- bijen megtört a jég; ~se keresztültöri magát; átverekszi ma-gát; ~ se kroz neprijateljske redove keresztülvágja magát az ellenség során; ~ se kroz život boldogul az életben

probiti2 [65, -budem, foly probivati 61] 1. javára/hasznára van; 2. jólesik; egészségére válik; ~ kome jelo ízlik neki az étel

problagovatl [60, -gujem] átdorbézol, átmulat, átdőzsöl

problem [5] probléma, kérdésproblematičan [25, -čna] problemati-

kus, kérdésesprobni [25b] próba- kísérleti; ~ ka-

men próbakőprobod [5] 1. átszúrás, keresztülszú-

rás; 2. szúrásproboj [7] (kat is) áttörés; ~ fronta

frontáttörés; pokušaj ~a áttörési kísérlet; ~ neprijateljskih linija az ellenség vonalának áttörése

probojac [8a, birt -jca] <szerszám, eszköz) lyukasztó; čekić ~ lyu-kasztó kalapács

probojan [25, -jna] áttörhető, átha-tolható; -jna snaga átütőerő

probojište [18] az áttörés helyeproboleti [63, -lim] kihever, megvi-

gasztalódikprobosti [45, -odem, foly probadati 61]

1. átszúr, keresztülszúr; 2. leszúr; 3. <daganatot> felszúr; 4. probada me u leđima szúr a hátam

probrati [51a, -berem, foly probirati 61] kiválogat

probrcnuti se [50, -ne se] <tej> össze-fut, összemegy

probrijati [54, -jem] itt-ott leborot-vál

probrzati [61] mellette/előtte elsiet; arra siet

probuditi [62b, foly probudivati 60, -đu-jem] (átv is) felébreszt; ~ koga po-ljupcem csókkal ébreszt vkit; ~ iza sna felébreszt álmából; ~ stara osećanja régi érzéseket ébreszt fel;

~ zavist irigységet kelt/ébreszt; ~ se felébred; (szót:) topovi da pucaju ne bi se taj -udio- ágyút süt-hetnek el a füle mellett, arra sem ébred fel

probuncati [61] motyog egyet; kép-zelődni kezd; lázálombari kezd be-szélni

proburaziti [62a] átdöfprobušenje [18] perforáció, átfúrásprobušiti [62] keresztülfúr, átlyukaszt,

perforálprocedak [6a, birt -etka] szűrletprocediti [62b, foly proceđivati 60,

đujem] átszűr; átv ~ kroz zube a foga között mormol; motyog az orra alatt

procedura [I] procedura, eljárás; sud-ska ~ bírósági eljárás

proceđivati Id proceditiprocena [1] becslésprocenat [5a, birt -nta] 1. százalék

2. kamatprocenilac [8c, birt -nioca] becsüs,

becslőprocenitelj [7] becsüsproceniti [62, foly procenjivati 60,

-njujem] becsülprocent [5, tb 5a] Id procenatprocentni [25b] százalékos, százalék-;

~ račun százalékszámítás; -na stopa százalékláb

procentualan [25, -Ina] százalékosprocenjivati Id procenitiprocep [5] fahasadék; (szól:) cvili

kao guja u ~u nyöszörög mint egy fába szorult féreg

procepak [6a, birt -pka] növ (tavaszi) csillagvirág

procepiti [62d] felhasítproces [5] 1. per, pör; peres eljárás;

voditi ~ pereskedik; 2. lefolyás, folyamat, processzus; ~ raspadanja bomlási folyamat

procesija [1] (kör)menetproceždžija [1, h] pörlekedő, vesze-

kedőprocrt [5] átpauzált másolat; helio-

grafski ~ fénymásolatprocrtati [61, foly procrtavati 61] át-

pauzál; másolatot készít

procunjati [61] átkutat, átböngészprocuriti [62, foly procurivati 60, -ru-

jem] 1. átfolyik, keresztülfolyik, át-szivárog; 2. elkezd folyni

procvasti [45, -atem] 1. kivirágzik; -ale su ruže a rózsák kinyíltak; 2. átv felvirágzott; -ala je umetnost felvirágzott a művészet

procvat [5] (átv is) virágzás; ~ eko-nomskog života a gazdasági élet virágzása

procvetati [61] 1. (ki)virágzik; 2. átv virágzik

pročačkati [61] 1. (fel)piszkál; ~ zube piszkálja a fogait; 2. kat átfésül; ~ šumu átfésüli az erdőt; 3. átv ki-puhatol, kifürkész; ~ nečije ras-položenje kipuhatolja vkinek a han-gulatát

pročarkati se [61] 1. csatározik egy rövid ideig; 2. elkezd csatározni

pročaršijati se |6!J korzózik; sétálgat a piacon

pročastiti se [62] lakrnározikpročelnik [0| vminek a feje/vezére;

főnökpročelje [I«] 1. homlokzat; sklop -lja

homlokzatrendszer; 2. asztalfőpročerupati [61] cihái, megtépáz; M se

egymás haját megtépázzák/cibál-ják

pročešati [54, -šem] megvakarpročešljati [61] megfésülpročibukati [61] kiporolpročist [5] 1. hashajtószer; 2. növ

krotonpročistiti [62b, foly pročišćavati 61] 1.

(meg)tisztít; 2. orv meghajt; 3. kat megtisztítja a terepet ~ se hashajtót vesz be

pročitati [61, foly pročitavati 61] 1-átolvas(gat), végigolvas, elolvas; -tao sam onu knjigu kiolvastam azt a könyvet; 2. felolvas; önje -tao naša imena felolvasta neveinket

pročupati [61] megcibál, megtépáz; ~ koga za uši megcibálja vkinek a fülét; ~ se összeverekszik

pročuti [52, -čujem] meghall, megtud; ~ se 1. kitudódik; stvar se -ula a dolog kitudódott; 2. ismertté/hí-

proćaskatl 522 prodor prodrematl 523 profućkati

réssé válik; on se -uo u narodu is-mertté vált a nép körében

proćaskati [61] elcseveg (egy ideig)proćerdati [61] elfecsérel, elherdál;

~ i poslednju paru az utolsó fillér-jét is elherdálja

proceretati [61] elcseveg (egy ideig)proći [67, -đem, foly prolaziti 62] 1.

keresztülmegy, bejár; on je prošao kroz sve sobe keresztülment minden szobán; prolazimo kroz Beograd Belgrádon keresztül utazunk; sve prolazi kroz moje ruke minden az én kezemen megy keresztül; pro-laziti sveta világot lát; sok helyen megfordul; bejárja a világot; on je mnogo prošao sok mindenen ment keresztül; prošla mi je misao kroz glavu átvillant fejemen v megvillant bennem a gondolat; 2. <hideg) át jár; 3. njemu sve prolazi neki minden sikerül; 4. ~ na ispitu átmegy a vizsgán; 5. ~ kroz škole kijárja az iskolát; ~ zanat kitanulja a mester-séget; 6. vmi mellett elmegy/elhalad; on prođe pored moje sobe a szobám mellett megyei; 7. elmúlik, megszű-nik, lejár; prošla je glavobolja elmúlt a fejfájás; prošlo je leto elmúlt a nvár; prolazi rok lejár a határidő; prolazi vreme múlik az idő; prošlo je devet časova elmúlt kilenc óra; bolest je srećno prošla a betegség jól folyt le; bilo pa i prošlo! volt nincs ! 8. ka-pós, elkel; roba dobro prolazi az áru nagyon kelendő v könnyen elkel; 9. jeftino ~ olcsón megússza; dobro ćete ~ jól fog járni; prošao sa malom kaznom kis büntetéssel megúszta; ~ se 1. kiszórakozza magát; dobro smo se prošli na onoj igranci jól szórakoztunk azon a táncmulatsá-gon; 2. ~ s- čega felhagy vmivel; prođi se ćorava posla! hagyd ezt a zűrös ügyet 1 prođi me se! hagyj békén !

proćukati se [61] kitudódikproćušati, proćuškati [61] felpofoz,

megpofozproćušiti se [62] áttöri magát; keresz-

tültör

prodaja [1] eladás; kuća na -ju eladó ház; je li to za -ju? ez eladó?

prodajni [25b] eladási; -jna cena ela-dási ár; -na zadruga értékesítési szövetkezet

prodati [61a, -dam, foly prodavati 59, -dajem] (átv is) elad; ~ svoju savest eladja a lelkiismeretét; ~ se eladja magát

prodavač [8a, bírt -vca], prodavač [7] eladó, elárusító; ulični ~ utcai árus

prodavačica [ le] eladónő, elárusítónőprodavalac [8c, birt -vaoca] eladó,

elárusítóprodavaonica [le] Id prodavnicaprodavati 1. Id prodati; 2. eladogat;

3. árul, elárusítprodavnica [le] bolt; elárusító hely;

~ duvana trafik, dohányboltprodefilovatl [60, -lujem] elvonul, fel-

vonulprodekan [5] prodékánproder [5] 1. (el)törés, repedés; 2.

orv sérvproderati [51, -rem] 1. kiszakít; el-

szakít; ~ haljinu elszakítja a ruhát; 2. átlyukaszt, átszakít; ~ list od knjige átszakítja/átlyukasztja a könyvlapot; 3. (szól:) on je -erana vreća telhetetlen papzsák; ~ se 1. kiszakad, át lyukad; 2. ~ se na koga ráordít, rárivall vkire

proderotlna [1] lyuk, szakadásprodevak [6a, birt -vka] (varrásnál)

öltésprodevetati [61] elnáspágol, eldöngetprodika [la] prédikációprodiran [25, -ma] átható; ~ pogled

átható pillantásprodiranje [18] 1. áthatolás; sposob-

nost -nja áthatolóképesség; 2. be-hatolás; ~ inostranog kapitala a kül-földi tőke behatolása

prodirati Id prodretiprodiskutovati [60, -tujem] áttárgyal,

áttanulmányozprodivaniti [62] elbeszélgetprodol [5] völgyprodor [5] 1. áttörés, átszakítás; ~

nasipa a gát áttörése; 2. rés; 3. orv sérv

prodremati [61] szundit egyetprodreti [49, -rem, foly prodirati 51,

-rem] 1. áttör; voda prodire kroz nasip a víz áttöri a gátat; 2. beha-tol; 3. keresztülhajt, Keresztül-visz; on je prodro sa svojim predlo-gom keresztülvitte a javaslatát; 4. kiszivárog, keresztülmegy; 5. ~ do elér/eljut vmeddig; i do nas je pro-drla ta vest hozzánk is eljutott ez a hír

prodrljati [61] megboronálprodrmati [61] megráncigálprodrmusati [61 ] felráz, összeráz, megrázprodrndatiföl] 1. elver, elpáhol; 2. rá-

fog, rágalmazprodrt [25] szakadtprodrzljiv [25] arcátlan, szemtelenprodubak [6b, birt -upka] kimélyítés,

bemélyedésprodubiti [62d, foly produbljivati 60,

-ljujem] kimélyít, elmélyít; ~znanje elmélyíti a tudást

producent [5, tb 5a] termelőproducirati (se)[61]Wprodukovati (se)produkcija [1] 1. termelés, előállítás,

gyártás; 2. termés; 3. előadás, mu-tatvány, produkció

produkcioni [25b] termelési; '" odnosi termelési viszonyok; -ne snage ter-melőerők

produkovati [60, -kujem] 1. produkál, teremt, alkot; 2. termel, előállít, gyárt; ~ se 1. produkálja magát; 2. bemutat, előad; ~ se na pozor-nici fellép a színpadon

produkt [5, tb 5a] 1. termék; 2. mat szorzat

produktivan [25a, -vna] 1. termelé-keny, termékeny; ~ rad termelé-keny munka; 2. produktív, ered-ményes, sikeres

produktivnost [3f] termelékenység, ter-mékenység; povećanje ~i a terme-lékenység fokozása; ~ rada a munka

termelékenysége produjjiti [62], foly produljivati 60,

-ljujeiri] tó produžiti produvati [61, foly produvavati 61] átfúj, keresztülfúj; vetar je svuda -uvao a szél mindenütt keresztül-

fújt; vetar me dobro -uvao alaposan átjárt a szél (engem)

produvnl [25b] fúvó, kifúvó, átfúvó; ~ ventil kifúvó/kipufogó szelep

produženi [25b]: -na moždina nyúlt-agyvelő

produženje [18] 1. meghosszabbítás; 2. elhalasztás; ~ roka a határidő elhalasztása; 3. folytatás; 4. nyúl-vány

produžiti [62, foly produživati 60, -žu-jem] 1. nieghosszabbít; 2. <határ-időt> elhalaszt; 3. folytat; 4. ~ svojim putem megy (ovább a maga útján; ~ se 1. meghosszabbodik; 2. folytatódik

produžni [25b] pót-, pótló, kiegészítő, elhalasztó; ~ rok meghosszabbított határidő; -na škola ismétlő iskola

prodžarati | (>1| / t ü z e l ) éleszt, piszkálproda [1] kelendőség; roba je od dobre

-de az áru nagyon kelendőprodavoliti se |C>2J enyeleg, tréfál, vic-

celődik (egy keveset)proesapiti |62d] kiszámít; ~ se elszá-

mol (vkivel)profan [5] profán; be nem avatottprofanisati |55, -išem] profanizál, meg-

szenlséglelenítprofesija j l ] foglalkozásprofesionalac [8a, birt -Ica] 1. vmely

szakma '"vatásos művelője; pro-fesszionista, profi; 2. sp professzio-nista, profi; hivatásos versenyző/já-tékos

profesionalan [25, -Ina] szakmai, szak-; -Ine bolesti foglalkozási betegségek; -Ini radnik szakmunkás; -Ina škola szakiskola; -Ina tajna hivatali titok.

profesor [5] 1. professzor; egyetemi tanár; 2. (középiskolai) tanár

profil [5] 1. profil, arcéi, oldalnézet; 2. átv profil, jelleg

profilaksa [1] orv kórmegelőzés, profil-axis

profiniti [62] kifinomít; ~ ukus kifino-mítja az ízlését; ~ se 1. <izlés> kifinomul; 2. előkelővé válik

profit [5] profit, haszonprofitirati [61] (átv is) profitálprofućkati [61] eltékozol, elherdál, elver

progala 524 progurati progusliti 525 prolzvodstvo

progala [1], progalina [1] erdei tisztásprogalltl [62] kiegyel, gyomlál, ritkít,

áterdöl; ~se <idő> kitisztul, kiderülproganjanje [18] üldözés; ludilo -nja

üldözési mánia proganjati Id progoniti2 progariti [62] <földet>. trágyáz progatati [61] jövendöl egyet progaziti [62a] 1. megtapos; 2. átgázol progladiti [62b] 1. kisimít; 2. meg-

cirógatproglas [5] 1. kiáltvány; ~ Svetskog Saveta za mir a Béke-világtanács fel-hívása; <~ narodu kiáltvány/felhívás a néphez; 2. kikiáltás; 3. (ünnepélyes) kihirdetés; közhírrététel proglasiti [62a, foly proglašavati 61] 1. kikiált; ~ za kralja királlyá/királynak kiált ki; nju su -ili za najlepšu őt kiáltották ki a legszebbnek; 2. nyilvánít; ~ koga krivim bűnösnek nyilvánít; ~mrtvim holttá nyilvánít; ~koga nevinim felment vkit; 3. (ki-) hirdet; ~ rat hadat üzen; ~ zakon törvényt kihirdet; ~ se 1. za nešto v čim kikiáltja/kiadja magát vminek; pejor vminek mondja/feltolja magát; 2. híres emberré válik proglašenje [18] 1. kikiáltás; 2. kihirdetésprogledalo [16] nézőlyuk progledati [61, foly progledavati 61] 1. átnéz, keresztülnéz; szól ~ kroz prste szemet huny vmi felett; 2. látni kezd; szemevilágát visszanyeri; posle operacije je -dao az operáció után látni kezdett; 3. felnyitja a szemét; 4. (átv is) átlát, keresztüllát; vet davno sam ga -dao már régen keresz-tülláttam rajta proglodati [56, -odem] átrág prognanik [6] száműzött prognanstvo [16] száműzetés prognati [61, foly progoniti 62] 1. áthajt, átkerget; 2. száműz; ~ iz zemlje száműz; hazájából kiűz progneviti [62d] felbosszant, felbőszít;~ se (meg)haragszik, felbőszül prognoza [1] prognózis; ~ vremena idő-járásjelentés, időjóslás prognozirati [61] előrejelez, megjósol

prognjaviti [62d] 1. fojtogat, (össze-) nyomkod; 2. alkalmatlankodik, sze-kál, gyötör (egy keveset)

prognječiti [62] 1. összenyom; 2. foj-togat

prognjiti [62] elrothadprogolicati [61] megcsiklandozprogon [5] 1. marhajárás, marhacsapás;

2. száműzés; 3. üldözés; ^komunista a kommunisták üldözése

progonilac [8c, birt -nioca] üldözőprogoniti1 Id prognatiprogoniti2 [62, foly proganjati 61] 1. át-

hajt, átkerget; 2. üldöz; 3. elkerget; ~ se üldözik egymást

progonstvo [16] 1. üldözés; 2. szám-űzetés

progoreti [63, -rim] 1. átéget, kiéget, keresztüléget; ~ rupu na odelu lyukat éget az öltönyön; kiégeti az öltönyt; 2. átég, kiég; osigurač je -reo a biztosí-ték kiégett

progovoriti [62, foly progovarati 61] 1. megszólal; (átv.) samo što ne -ri a meg-szólalásig hasonlít; 2. egy keveset beszél

program [5] program; investicioni ~ beruházási terv; ~ vlade kormány-program

progres [5] haladásprogresivan [25, -van] 1. haladó, élen-

járó; 2. fokozatos, növekvő; -vni porez progresszív adó

progresija [ 1 ] 1. mat sorozat; geometrij-ska ~ mértani sorozat; 2. fejlődés, növekedés

progristi [44, -izem, foly progrizati 61] 1. átrág; 2. átmar

progrmeti [63, 3. sz. -mi] 1. dörögni kezd; 2. elzúg, eldübörög, elrobog, repül

progrušati se [61] 1. <tej> összefut; <vér> megalvad; 2. megderesedik, megőszül

progrušitl [62] <pí jeget) áttörprogunđati [61] (maga elé) motyog;

morogprogurati [61] 1. keresztültol, átcsúsz-

tat; 2. <vizsgán> átsegít; ~ se 1. keresztülfurakodik, előretolakszik; ~se kroz gomilu keresztülfurakodik

a tömegen; 2. keresztültöri magát; boldogul; ~ se kroz iivot boldogul az életben; 3. ~sedo eljut, átfurakodik, keresztülvergődik vmeddig; ~ se do direktorskog položaja igazgatói rangig jut el

progusliti [62] 1. egy keveset játszik guszlicán; 2. elkezd guszlicán ját-szani

progušiti [62] fojtogatprogutati [61] (átv is) elnyel, lenyel; ~

zalogaj lenyeli a falatot; ~ knjigu falja a könyvet; -ao bi je očima legszívesebben elnyelné (őt) a szemé-vel; (szól:) kao da je -ao motku mintha botot nyelt volna

proharčiti [62] 1. eltékozol, elkölt, el-fecsérel; 2. elhasznál, elfogyaszt

prohibicija [1] 1. tilalom, tiltás; 2. általános jellegű alkoholtilalom

prohladiti [62, foly prohlađivati 60, -đujem] lehűt, áthűt, kihűt; ~ se 1. lehűl, áthűl; 2. megfázik, meghűl

prohod [5] l.séta; 2. átjáró; 3. árnyék-szék

prohodan [25, -dna] járható; načiniti put -dnim járhatóvá teszi az utat

prohodati [61] 1: járni kezd; naše je dete -alo u devetom mesecu a mi gye-rekünk kilenchónapos korában kez-dett járni; 2. <lovat> jártat; ~ se sétálgat

prohoditi [62b] arra halad; ~ se čega felhagy vmivel; lemond vmiről

prohodnja [1] sétaprohteti se [61, -hte se] kome kedve

támad/kerekedik; kedvet kap; eszébe jut; -elo mi se za čim kedvem támadt vmire; -elo mu se da ide na severni pol kedve támadt, hogy elmenjen az északi sarkra

prohtev [5] 1. kívánság, vágyódás; 2. kedvtelés, szeszély, szeszélyes kíván-ság; követelés

prohuja« [64, -jim] 1. <szél> elsüvít, elzúg; <vonat> elrobog, elrohan; 2. elszáguld, elrepül; -alo je odavno to vreme régen elszállt az az idő

prohuljiti se [62] lesüllyed erkölcsilegproigrati [61, foly proigravati 61] 1.

elkezd játszani; 2. elkezd táncölni;

3. eljátszik; ~ poverenje eljátssza vkinek a bizalmát; 4. eltáncolgat; 5. <kártyán> veszít; ~ se 1. bele-melegszik a táncba; 2. belemeleg-szik a játékba

proiguman [5] volt kolostori előljáró v zárdafőnök

proinatiti se [62] 1. makacskodni kezd; 2. civakodik egyet

proishoditi [62] Id proizićiproisteći [46, -ečem, foly prolsticati 57,

-ičem] ered, származikproizići [67,-iziđem, foly proizilaziti v

proizlaziti 62] ered, származik, kelet-kezik, adódik, következik, kiindul; iz svega toga proizlazi mindebből kö-vetkezik; iz toga je proizašla velika šteta ebből nagy kár származott

proiznaći [67, -adeni, foly proiznalaziti 62b] 1. feltalál; 2. kitalál

proizvesti [45, -védem, foly proizvoditi 62b] 1. termel, gyárt, előállít,- ter-meszt; njihova zemlja -vodi velike količine vina az ő országuk nagy mennyiségben termel bort; 2. vmivé avat; előléptet; ~ nekoga za pukov-nika ezretlesnek léptet vkit elő; 3. kihúz, kiránt; ~ iz zemlje kihúz a földből; 4. ~ (/ delo megvalósít

proizvod [5] 1. termék, gyártmány; duhovni ~i szellemi termékek; 2. mai szorzat

proizvodan [25, -dna] 1. termelő; -dni rad termelőmunka; -dna snaga ter-melőerő; -dno sredstvo termelőeszköz;2. termelési; -dna moć termelési kapacitás; -dni sistem termelési rendszer;3. termelékeny

proizvoditi Id proizvestiproizvodljlv [25] termelhetőproizvodnik [6] termelőproizvodnost [3f] termelékenység; ~rada a munka termelékenysége proizvodnja [Ih] 1. termelés, gyártás, előállítás; termesztés, termelőmunka; robna ~ árutermelés; ~ automobila gépkocsigyártás; ~ energije energia-termelés; ~ robe za masovnu potrošnju tömegáru-termelés; ~ za tržište piacra termelés; 2. termék proizvodstvo [16] Id proizvodnja

proizvođač 526 prokleti prokletlja 527 proleće

proizvođač [7] termelő proizvođački [25b] termelői, termelő proizvođenje [18] 1. termelés, gyártás, előállítás; 2. (katonáé,, mesterlegényé) (fel)avatás; vmilyen rangra emelésproizvoljan [25, -ljna] tetszés szerinti proja [1] 1. köles; 2. kukoricakenyér projahati [55, -jašem, foly projahivati 60, -hujem] 1. elkezd lovagolni; 2. ~ konja egy keveset meglovagol; 3. elöl lovagol; 4. ellovagol projaviti [62d] ~ ovce vezeti a nyájat projaviti se [62d] 1. megnyilatkozik, megnyilvánul, megmutatkozik; 2. {felhívásnak, felszólításnak, meg-hívásnak) eleget tesz projaziti [62a] lecsapol, csatornáz projedati (se) Id projesti (se) projedriti [62] elvitorláz projekat [5a, birt -tka] 1. terv(ezet);

2. tervrajzprojekcija [1] 1. mat vetület; 2. vetí-

tésprojekción! [25b] vetítő; ~ aparat vetí-tőgép; -no platno vetítővászon projektant [5a] müsz tervező projektni [25b] tervező; ~ biro/ured

tervezőiroda projektor [5] 1. fényszóró, reflektor;

2. müsz tervező projektovati [60, -tujem] 1. (átv is)(meg)tervez; 2. vetít projesti [45, -jedem, foly projedati 61] átrág, átmar; ~ se 1. kedvet kap az evéshez; -eto mi se kedvet kaptam az evéshez; 2. fekvéssel feltöri magát; felfekvéssel kisebesedik projezditi (62) ellovagol projunačiti se [62] nekibátorodik projuriti [62] 1. átkerget; 2. elrobog prokačkati [61] sárban gázol egy kicsit prokaditi [62b] egy kicsit füstöl prokaljužati se [61] <sárban> meg-

hempereg; fetreng egyetprokapati [58, -pljem, foly prokaplji-

vatl 60, -ljujem] átcsurog, átázik;ovaj krov -pljuje ez a tető átázik

prokapljiv [25] áteresztő, átbocsátó,átszivárgó prokarati [61]

megdorgál

prokartati [61] <pénzt> elkártyáz; ~ se kártyázásra adja magát

prokasati [61, foly prokasivati 60, -sujem] ügetve elvonul

prokašljati 54, -ljem] 1. elkezd köhög-ni; köhögést kap; 2. <egy bizonyos időt) átköhög; -ljao je ćelu noć átkö-högte az éjjelt; ~ se köhint egyet

prokaza [1] 1. vízibetegség, vízkór; 2. lepra, bélpoklosság

prokazati [55, -ažem, foly prokazivati 60, -zujem] 1. feljelent; 2. <titkot> felfed, kiad, elárul; ~ se feltárul, kiderül, láthatóvá lesz

prokazivao [7] feljelentőprokažen [25] bélpoklos, leprásprokaženik [6] bélpoklos/leprás em-

berprokicošiti se [62] piperkőccé válikprokid [5] áttörés, átszakításprokidatl Id prokinutiprokihati [61], prokijati [61] tüsszögni

kezdprokinuti [50, -nem, foly prokidati 61]

1. felfejt; 2. felfakaszt; ~ čir felfakasztja a kelést

prokisao [25, -sla] 1. átázott, átnedve-sedett; 2. megsavanyodott

prokisnuti [50, -nem, foly prokisivati 60, -sujem] 1. átázik, megázik; ~ do kože bőrig ázik; 2. átázik, beázik; svuda -suje mindenütt beesik az eső; krov -suje a tető beázik; 3. meg-savanyodik; mleko -suje a tej meg-savanyodik

prokišati se [61] esős idő van; esőre állprokišnjavati [61] 1. átázik, megázik;

2. átázik, beázikproklamacija [1] 1. kikiáltás; ünnepé-

lyes kihirdetés; proklamálás, prokla-máció; 2. röplap, röpcédula; 3. kiált-vány, manifesztum

proklamovati [60, -mujem] kikiált; (ünnepélyesen) kihirdet, proklamál

proklet [25] átkozott, kárhozott; ~bio, ko . . . átkozott legyen, aki. . . ; ~ da si! átkozott legyél 1

prokleti [48, -kunem, foly proklinjati 54, -njem] megátkoz; on -linje i čas kad se rodio még az órát is meg-átkozza, amikor született

prokletija [1] átkozottak; átkozott em-berek

prokletinja [1] 1. átok; 2. átkozott ember

prokletnlk [6] elátkozott személyprokletnjak [6] elátkozott személyprokletstvo [16a]átok,kárhozat; ~jena

njemu átok van rajtaproklići [50a, -iknem] felkiáltproklija« [61, foly proklijayati 61] 1.

kicsírázik; 2. átv keletkezik; felüti a fejét

proklinjati Id prokletiproključati [61] forrni kezdprokljuvati [60a, -ljujem] 1. csőrrel

csipkéd; 2. <csirke> kikel; 3. átv ki-puhatol

prokljuviti [62] Id prokljuvatiproknjižiti [62] elkönyvelprokockati [61] (pénzt) eljátszik; -ao

je sve što je imao elkártyázta minde-nét; ~se (hazárd)játékra adja magát

prokola1 [1] valamiből levágott darabprokola2 [1] kelvirág, karfiolprokolati [61] (nagyobb darabokra)

széthasít, szétvágprokomešati [61] felkavar, megkeverprokop [5] 1. csatorna; 2. árokprokopati [61, foly prokopavati 61] 1.

(meg)ás; 2. átás, keresztülás; 3. átv kikémlel, kikutat

prokopneti [63, -ni] 1. (hó a mezőn) elolvad; 2. kiszárad

prokopsati [55, -pšem] boldogul; zöld-ágra vergődik; eredményt ér el

prokoriti [61] 1. megfedd, megdorgál;2. dorgálni/szidni kezd

prokositi [62a] (keskeny csikót) le-kaszál

prokovati [60, -kujem] kovácsolni kezdprokrasti se [45, -adem se] átlopódzik,

belopódzikprokrčiti [62] 1. kiírt, letarol; 2. ~ put

utat tör; járhatóvá teszi az utat;3, átv ~ sebi put átverekszi magát;utat tör magának

prokrijumčariti [62] (átv is) átcsempész becsempész; ~se besurran, belopako-dik

prokrstariti [62] ide-oda szaladgál; cirkál

prokucati [61] (szöget) bevereget, be-ütöget

prokuhati [61] átfőz, megfőzprokukati [61] 1. feljajdul; 2. meg-

sirat; 3. jajgatprokula [1] bimbóskelprokuljati [61] előbugyog, előtör, ki-

tódulprokunjati[61]szundít/gunnyasztegyetprokupati se [61] fürdik egyetprokurist [5], prokurista [1, h] cég-

vezetőprokušan [25] kipróbált, beváltprokušati [61] 1. megízlel; 2, kipróbál;

próbára teszprokuvati [61] átfőz, megfőzprolagati [57, -ažem] hazudozik; ~ se

hazuggá leszpro lajat i [54, -jem] 1. felugat; 2. átv

szájaskodik; ~ se szájassá leszprolamati Id prolomitiprolaz [5] 1. átjárás; ~ zabranjen tilos

az átjárás; 2. átjáró; gorski ~hágó; kutas ~omátjáró ház;3.(orv:) nosni ~orrjárat; 4. szűk mellékutca; köz; 5. u~u elmenőben, futtában, útközben; mellette elhaladva; átutazóban; biti u ~u átutazóban van; viđati se u ~u sa nekim vkivel egymás mellett elhaladva szokott találkozni

prolazak [6b, birt -ska] 1. átjárás; 2. na -asku átutazóban; 3. kelendőség; knjizi je dobar ~ a könyv kelendő

prolazan [25, -zna] í. múló, múlandó; 2. ideiglenes, átmeneti; 3. járható; 4. -zna stancia közbeeső állomás; -zni putnik átutazó

prolaziti Id proćiprolaznik [6] járókelőprolaznina [1]1. közlekedési v forgal-

mi díj/illeték/vám; 2. hídvám, ki-kötővám

prolaznost [3f] 1. múlandóság; ~ljuds-kog života az emberi élet múlandó-sága; 2. járhatóság; ~ nekog puta vmilyen út járhatósága

prolaženje [18] 1. áthaladás, átmenés; ~ ptica madárvonulás; 2. kelendő-ség

prolećar [5] korai burgonyaproleće [18] tavasz; u ~ tavasszal

prolećni 528 promaknuti promaljati 529 promišljenost

prolećni [25b] ld proletniproleniti se [62] ellustulprolepšati [61, foly prolepšavati 61]

(meg)szépít; ~ se megszépül; vreme se -šava szépül/javul az idő

prolet [5] 1. átrepülés; 2. átv könnyel-mű fráter; csélcsap alak

proletarac [8a, birt -rca] proletárproletarijat [5] proletariátus: diktatura

~a proletárdiktatúraproletarizovati [60, -zujem] proletarizálproletati Id proletetiproleter [5] proletár; ~/' sviju zemalja,

ujedinite se! világ proletárjai, egye-süljetek !

proleterski [25b] prolet ár-proleteti [63, -tim, foly proletati 56,

-ećem] 1. átrepül; 2. arra repül; 3. <idő> elrepül; 4. (átv:} misao mi proletejíroz glavu átsuhant egy gon-dolat áz agyamon

proletina [1] tavaszi vetésproletni [25b] tavaszi; ~ pohod tavaszi

hadjárat; -na ravnodnevica tavaszi napéjegyenlőség

proletnica [le]: ~ pšenica tavaszi búzaproletnji [26] Id proletniproletos a tavaszzal; ez év tavaszánproletošnji [26] e(z év) tavasziprolevati ld prolitiproliće [18] kiöntés, kiömlés, kiáradásprolisina [1] 1. az orr és a száj kö-

zötti árok; 2. <fejen> kopasz he-lyek

prolistati [61] 1. lombosodik; 2.~ knjigu átlapozza a könyvet; ~ se kizöldül, lombosodik

proliti [52, -ijem, foly prolivati v prole-vati 61] 1. <könnyet, vért) ont; 2. (ki)önt; 3. <tinta> (ki)folyik; 4. has-menése van; ~se kiömlik, elömlik, elárad

proliv [5] 1. ~ krvi vérzés; 2. has-menés; sukrvičast ~ vérhas

prolivati ld prolitiproliven [25] 1. kiöntött, kiáradt; 2.

szószátyár, fecsegő, bőbeszédű; 3. ~ stil szétfolyó/terjengős stílus

prolizati [55, -ižem, foly prolizivati 60, -zujem] 1. keresztülnyal; 2. <anya-got> kidörzsöl, kikoptat, kilyukaszt;

3. kimos, lemos; ~ se 1. <ruha> elhasználódik, elkopik; 2. átv kör-mönfonttá/agyafúrttá válik

prolizine [csak tb 1] 1. (melegforrás fölött be nem fagyott rész) jéglék; 2. zsírfoltok

prolizivati Id prolizatiprolog [6] prológus, bevezetés, elő-

játékprolokati [57, -ocem] alámos; voda je

-ala nasip a víz alámosta a töltést; ~ se ivásnak adja a fejét

prololati se [61] feslett életet kezdprolom [5] 1. áttörés; 2. <falon> rés,

hézag, repedés; 3. ~ oblaka felhő-szakadás

prolomiti [62d, foly prolamati 61] áttör; ~ se 1. áttörik, betörik, beszakad; dno se prolomilo a talaj beszakadt; 2. zemlja se prolama od potresa a föld megreped a földrengéstől

prolongacija [1] meghosszabbítás, pro-longálás

prolongirati [61] <váltót> meghosszab-bít, prolongál

proludirati se [61] bolondozikprolumpovati [60, -pujem] 1. átlumpol,

átdorbézol, átmulat; 2. elherdál, el-mulat; ~ se lump lesz

prolunjatise[61] (el)kóborol,(el)kószál, (el)csatangol

prolupati [61] 1. megkopogtat, meg-kalapál; 2. ~ odela kiveri/kiporolja a ruhát; ~ se 1. keresztülverekszik, keresztülvágja magát; ~ se kroz život boldogul az életben; 2. keresz-tüljut, átjut, átvergődik

prolutati [61] bebarangolpromaći (se) [50a, -aknem (se)] Id

promaknuti (se)promahnuti [50, -nem, foly promahi-

vati 60, -hujem] kiszellőztet; ~ se kiszellőződik

promaja [1] (lég)huzatpromajan [25, -jna] (lég)huzatos; -jni

položaj huzat; huzatos helypromaknuće [18] 1. előléptetés; 2. fi-

gyelmetlenségpromaknuti [50, -nem, foly promicati

57, -ičem] 1. átdug, keresztüldug; 2. előléptet; 3. áthalad; 4. elhalad, el-

viharzik, elillan; 5. ovog puta je -makao ez alkalommal megúszta; -makla mu je prilika elmulasztotta/ elszalasztottá az alkalmat; ~ se be-csúszik; -makk su se izvesne greške becsúsztak bizonyos hibák

promaljati ld promolitipromašaj [7] 1. céltévesztő lövés, té-

vesztés; 2. baklövés; 3. balsiker, ku-darc

promašavati ld promašitipromašen [25] célt tévesztett, elhibá-

zottpromašiti [62, foly promašavati 61] 1.

eltéveszt, elhibáz, elvét; célt téveszt; túllő a célon; hitac je -šio a 15vés célt tévesztett/félrement; ~ cilj célt téveszt; ~ svoj poziv pályát téveszt; 2. elmulaszt; ~ priliku elmulasztja az alkalmat; 3. elkerül; -šio sam ga elkerültem őt; nem sikerült talál-koznom vele

promatrač [7] megfigyelőpromatračnica [le] 1. megfigyelőhely;

2. csill csillagvizsgáló intézet; obszer-vatórium

promatranje [18] 1. megtekintés, meg-nézés; 2. megvizsgálás, megfigyelés, kivizsgálás; slati koga na ~ kivizsgá-lásra küld vkit

promatrati ld promotritipromećuran [25, -rna] élelmes, lelemé-

nyespromena [1] 1. változtatás; izvršiti -nu változtatást foganatosít; 2. változás ~ okoline környezetváltozás; ~ smera irányváltozás; ~ vremena időváltozás; 3. változatosság; 4. csere; 5. nyelv ragozás; imenska ~ főnévragozás; ~ glagola igeragozás promeniti [62, foly promenjivati 60, -njujem] 1. (meg)változtat; ~ svoje mišljenje megváltoztatja a véleményét; 2. vált, bevált, felvált; ~novac beváltja a pénz.; 3. vált, cserél; ~ odelo ruhát vált; ~stan lakást cserél/ változtat; 4. ni crte na licu ne -eni egy arcizma sem rándult; ~ se 1. (meg)yáltozik; kako si se -enio! hogy megváltoztál! 2. ni s kim se ne bi -enio senkivel nem cserélne

34 Szerbhorvát —magyar

promenljiv [25] 1. változó, váltakozó,változékony; 2. nyelv ragozható

promenjivati (se) Id promeniti (se) promer [5] átmérő

promeriti [62, foly promeravati 61] 1. megmér; 2. utánamér; 3. átv meg-fontol, megítél, elbírál promesiti [62a] meggyúr promešati [61] 1. felkever; 2. <kár-

tyát, tejet) (meg)kever promeškoljiti se [62] fészkelődikpromet [5] 1. ker forgalom; robni ~

áruforgalom; porez na ~ forgalmi adó; staviti u ~ forgalomba hoz; 2. forgalom, közlekedés; automobilski ~ autóforgalom; saobraćajni ~ közle-kedés; közlekedési forgalom; ~ stra-naca idegenforgalom

prometan [25, -tna] 1. forgalmas; -tna ulica forgalmas utca; 2. élelmes, tevé-keny; 3. - tna vrednost csereér-ték

prometati (se) ld prometnuti (se)Prometej [7] Prométheuszprometni [25b] 1. ker forgalmi; ~kapi-

tal forgótőke; -na vrednost csereérték; forgalmi érték; 2. forgalmi; -na smetnja forgalmi akadály; ~ ured za strance idegenforgalmi iroda

prometnik [6] forgalmi tisztprometnuti [50, -nem, foly prometati

56, -ećem] 1. keresztülvet; 2. át-helyez; 3. forgalomba hoz; 4. át-változtat; ~ se 1. üzletel; 2. átvál-tozik

promicati (se) [57, -ičem (se)] 1. Id promaknuti (se); 2. kiša promiče esni kezd, permetez, csepereg

promileti [63, -lim] előmászikprotninuti [50, -nem] arra megypromisao [5a, birt -sla i>3bf birt -sli] 1. gondoskodás; 2. gondviselés

promisliti [62e, foly promišljati 61] meggondol, megfontol; ~ se 1. el-gondolkozik vmin; 2. meggondol, megfontol

promišljaj [7] 1. megfontoltság, meg-gondoltság;. 2. megfontolás, meg-gondolás

promišljati (se) ld promisliti (se)promišljenost [3f] megfontoltság

protnlatiti 530 pronosatl pronositi 531 proplivatl

promlatitl [62b] 1. csépel egy keveset; 2. elpáhol

promleti [52a, -meljem] 1. elkezd őröl-ni ; 2. megőröl

promocija [1] 1. tudományos fokozat odaítélése; ~ u doktorat doktorrá avatás; 2. előlépés; 3. előléptetés

promočiti [62] átáztat, átitat, át-nedvesít

promočiv [25] vízzel átitatható; át-eresztő, átszivárgó

promoliti [62, foly promaljati 61] 1. át-ölt, átdug, ki Jug; 2. ~ glavu iz vode kidugja a fejét a vízből; ~ se elő-tűnik, előtukkan

promotriti [62, foly promatrati 61]1. megtekint, megnéz; szemügyrevesz; ~ stvar sa svih strana mindenoldalról szemügyre veszi a dolgot;2. megvizsgál, megfigyel, kivizsgál;~ prirodne pojave megfigyeli a természeti jelenségeket

promovisati [55, -išem] 1. tudományos fokozatot odaítél; ~ na čast doktora doktorrá avat; 2. előléptet promozgati [61] megfontol promrmljatl [61] motyog, morog promrzlina [1] <testen> fagyás promrznuti [50, -nem] átfagy promucati [61] 1. dadog, hebeg; 2. átvdünnvög; alig hallhatóan beszél promučiti [62] 1. megkínoz; 2. ~muku kínt elszenved; ~ se (egy ideig) kín-lódik; megszenved promući [50a, -uknem] bereked promućkati [61] <folyadékot> kicsit

felráz promućuran [25, -ma] leleményes,

találékony, élelmes promućurnost [3f] leleményesség promukao [25, -ukla] rekedt promuklost [3f] rekedtség promuknuti [50, -nem] bereked promuknutost [3f] rekedtség promumlati [61] maga elé mormog;

fogai közt dörmög/dünnyög promusti [44, -üzem] megfej promutiti [62b] 1. felkavar, felkever;2. felkavar; zavarossá tesz promuvati [61] könyökkel meglök; ~ se könyökével a tömegben utat

tör magának; könyökével lökdöső-dik

pronaći [67, -ađem, foly pronalaziti 62a] 1. megtalál; -našao sam izgubljenu knjigu megtaláltam az elveszett könyvet; 2. kiderít; moram ja to ~ki kell ezt nekem derítenem;3. kitalál; on uvek -nalazi nove lažnevesti mindig kitalál új rémhíreket;4. feltalál, felfedez; ko je -našaobarut? ki találta fel a puskaport?

pronahodenje [18] Id pronalaženjepronalazač [7] feltalálópronalazački [25b] feltalálói, talál-

mányi; ~ patent találmányi szaba-dalom

pronalazak [6b, bírt -ska] találmánypronalaziti id pronaćipronalaženje [18] 1. felkutatás, felta-

lálás, feltárás; 2. kitaláláspronašati (se) [61] Id proneti (se)pronestašitl (se) [62] elkanászosodik,

elpimaszodikproneti [44a, -esem, foly pronositi 62a]

1. arra visz; ~ preko sobe a szobán keresztül visz; ~ kroz vrata átvisz az ajtón; 2. elterjeszt, elhíresztel; 3. el-kezd kikölteni; ~ se 1. <hang> el-terjed; 2. <hír> elterjed

pronevaljaliti se [62] semmirekellő/hit-vány lesz

pronevera [1] 1. sikkasztás; 2. biza-lommal való visszaélés

proneverilac [8c, birt -ioca] sikkasz-tó

proneveriti [62] elsikkasztpronlcati Id proniknutipronicav [25] átható; éles elméjűpronicavost [3f] éleselméjűségpronicljiv [25] 1. átható; vesébe látó;

~ pogled átható tekintet; 2. éles el-méjű; gyors felfogású; ~ um éles ész

proniknuti [50, -nem, foly pronlcatl 57, -ičem] 1. kicsírázik, kikel; 2. be-hatol, áthatol, átlát; 3. átv áthat; vkinek lelkét vmivel eltölti; -iknut ljubavlju szeretettől/szerelemtől át-hatott

pronominalan [25, -Ina] névmásipronosati [61] egy ideig hord; hor-

doz; ~ dete (egy ideig) karján hor-dozza a gyereket

pronositi (se) Id proneti (se)pronjunjoriti [62] dünnyög; halkan,

alig hallhatóan beszélpronjušiti [62], pronjuškati [61] (átv

is) kiszimatolproosetiti [62] (mélyen) átérezpropadati Id propastipropadljiv [25] enyésző, múlópropaganda [1] propagandapropagandni [25b] propaganda-; ~

pohod propagandahadjáratpropagator [5] propagandistapropagirati [61] terjeszt, propagál

vmit; propagandát fejt ki vmi ér-dekében

propakostiti se [62b] gonosszá válikpropalica [Id] lecsúszott/vagyonbu-

kott/züllött emberproparak [6a, birt -rka] 1. <ingen,

nadrágon) betét, betoldás; 2. hasí-ték, nyílás; 3. lampasz

proparati [61] 1. felbont, felfejt, szét-fejt; 2. ~ njivu felszántja a szűz-földet; 3. ~ kome trbuh hasát fel-vágja vkinek

propariti [62] átgőzölpropast [3f] 1. szakadék, örvény;

2. vész, pusztulás, romlás; srljati u svoju ~ vesztébe rohan

propasti [50c, -adnem, foly propadati 61] 1. átesik, keresztülesik, beleesik; lopta je propala kroz rupu a labda keresztülesett a lyukon; 2. elmerül, besüpped; ~ u blato do pojasa derékig süpped a sárba; 3. ja u zemlju da propadnem od stida a föld alá süllyedek szégyenemben; kao da je u zemlju propao mintha a föld nyelte volna el; ~ bez traga nyomtalanul eltűnik; piši kući -palo! ennek már befellegzett! keresztet vethetsz rá ! 4. átv megbukik; komad je -pao a darab megbukott; 5. elzüllik;6. elpusztul, tönkremegy; sve je propalo mindennek vége; moje su nadepropale szćtfoszlottak reményeim;moj plan je -pao tervem meghiúsult;7. kiša -pada szemerkél az eső

propatiti [62b] elszenved

propeće [18] feszületpropeći [46, -ečem] ropogósra sül; meg-

pirulpropeler [5] 1. propeller, hajócsavar;

2. rep propeller, légcsavarpropelo [16] feszületproperem Id propratipropeti [48, -pneni, foly propiti jati 54,

-njem] 1. kifeszít, felfeszít, emel; ~ čadorc sátort üt/ver; 2. ~ na krst keresztre feszít; ~ se <ló> ágaskodik

propevati [61] 1. dalolni/énekelni kezd; nótára gvújt; 2. verseket kezd írni; megszólal mini költő; 3. dalol/énekel egyet; 4. boldogul; szerencséje van

propijukatl [57, -uče] csipogni kezdpropinjatl (se) Id propeti (se)proplrati hl propratipropiriti [62] <tüzet> felfú, élesztpropis1 [5] (iskolai) füzet; irkapropis2 [5] előírás, szabály; lekarski ~

orvosi előírás/utasítás; službeni ~ szolgálati szabályzat

propisan [25, -sna] előírásospropisati [55, -išem, foly propisivati 60

-sujem] előír, elrendel; ~ lek orvos-ságot ír fel v rendel

propištati [64,-tini] 1. feljajdul; 2. fel-sziszeg; 3. csipogni kezd

propitati [61, foly propitivati 60, -tujem]1. (meg)tudakol, tudakozódik; 2. kikérdez; ~ učenike tanulókat kikérdez; 3. kihallgat; ~ svedoke tanukatkihallgat; ~ se tudakozódik, tájékozódik

propiti [52, -ijem] eliszik; ~ tuđ novac elissza más pénzét; ~ se ivásra adja magát; részeges lesz

propitivati hl propitatipropitkivati [60, -kujem] kérdezős-

ködikproplakati [57, -ačem] 1. sírni kezd;

2. sírdogál; 3. átsír, végigsír; -anidani i noći átsírt napok és éjjelek

proplanak [6a, birt -nka] erdei tisztás proplandovati [60, -dujem] tétlenkedik

egv ideig proplesti [45, -etem, foly propletati 56,

-eéem] keresztülfon proplivati [61] 1. átúszik; 2. arra

úszik

34*

propljuvati

532 prorešetatiprorez 533 prosperirati

propljuvati [6Oa, -ljujem, foly proplju-vavati [61] 1. <vért> kopni kezd; 2. átv vért köp; mérgelődik

propojati [54, -jem] dalolni/énekelni kezd; notara gyújt

propor [5] (női) ing nyaka; nyakkivágásproporcija [1] 1. arány, arányosság;

2. mat arány(pár)proporcionalan [25, -Ina] arányospropoved [3c] 1. egyházi beszéd; prédi-

káció; 2. átv prédikációpropovedaonica [le] egyházi szószékpropovedáti [61] 1. vall prédikál; l.átv

hirdet, propagálpropovednički [25b] hitszónokipropovednik [6] hitszónokpropovedništvo [16] hitszónoklás, hit-

szónoklatpropozicija [1] javaslat, indítványpropraćati Id propratitiproprati [51a, -perem, foly propirati 51,

-rem] 1. megmos, átmos; 2. öblögetpropratiti [62b, foly propraćati 61] 1.

vtneddig elkísér; 2. kísérpropratni [25b] kísérő; -no pismo

kísérőlevélpropratnica [le] kísérőlevélproprtiti [62b] kitapos; utat tör; ~ put

u snegu kitapossa az utat a hóbanpropući [50a, -uknem] megreped, meg-

hasadpropuh [6] 1. enyhe huzat; 2. szellőző-

nyílás, szelelőlyukpropuhati [55, -ušem] Id produvatipropuknuti [50, -nem] megreped, meg-

hasad; -kla je čaša megrepedt a pohár; (átv:) -klo mu je srce od žalosti megszakadt a szíve bánatá-ban

propupčati [61] kirügyezik, kinyílikpropusnica [le] kapubelépő, Kapucé-

dula; belépési engedély/igazolványpropust [5] 1. átbocsátás; 2. átmenet;3. kihagyás; 4. mulasztás propustiti [62b, foly propuštati 61] 1. átbocsát, bebocsát, beenged; ~ lekara u sobu beengedi az orvost a szobába; 2. elmulaszt, kihagy; ~ priliku elmulasztja az alkalmat; <- voz lekési a vonatot; ništa nećemo ~ semmit sem fogunk elmulasztani;

3. koga előreenged vkit; 4. átenged; ~ na ispi tu á tenged a vizsgán; 5. <esőkabát> átenged, átereszt; čamac -ušla vodu a csónak átereszti a vizet

propustljiv [25] átbocsátó, áteresztő, átszivárgó

propiišiti [62] rágyújt; ~se dohányossá lesz; dohányozni kezd

propuštati Id propustitiproputovanje [18] átutazás; na -nju át-

utazóbanproputovati [60, -tujem] 1. beutazik;

-ao sam uzduž i popreko ćelu zemlju beutaztam keresztül-kasul az egész országot; 2. átutazik; ne poznajem Budimpeštu, jer sam samo -ao nem ismerem Budapestet, mert csak át-utaztam; -ao je i kroz naš grad a mi városunkon is keresztülutazott

propuziti [62] 1. végigmászik, keresz-tülmászik; 2. elkezd mászni

proračun [5] költségvetésproračunati [61, foly proračunavati 61]

1. költségvetést csinál; 2. számolgat, kiszámol, kiszámít

proračuniti [62] Id proračunatiproračunski [25b] költségvetésiproraditi [62b] működni kezd; meg-

indul, beindul; fabrika je -ila a gyár elkezdett dolgozni

prorast [5] rákfekélyprorasti [45, -tem, foly prorastati 61]

1. kinő; 2. kicsírázikprorašljika [la] 1. hajtás, bimbó, csíra;

2. növ kereklevelű buvákfűproratovati [60, -tujem] háborus-

kodni kezdproreci [46, -ečem, foly proricati 57,

-ričem] megjósol, megjövendölprored [9, tb -dovi] 1. sorköz; l.nyomd

térző, űrtöltőprorediti [62b, foly proređivati 60,

-dujem] l.(meg)ritkít; 2. higít; ~se megritkul

prorednica [le] sorközproredivanje [18] ritkításproređivati (se) Id prorediti (se)prorešetati [61] 1. megrostál; 2. meg-

lyukaszt; 3. átv átrág, áttanulmá-nyoz

prorez [5] 1. átvágás; 2. </?/ ruhán) kivágás

prorezati [55, -ežem,/o/y prorezivati 60, -zujem] átmetsz, felhasít

proricati Id proreciproročanski [25b] jósló-, prófétaiproročanstvo [16á] jóslat, jövendölésproročište [18] jóshelyproročki [25b] jósló, prófétaiprorok [6] prófétaprorokovati [60, -kujem] jósol, jövendölproroštvo [16a] jóslat, jövendölésprosac [8a, birt -sca] 1. kérő; 2. fratar

~ kolduló szerzetesprosački [25b] kérő-prosanjkatise [61] szánkózik egyetprosecati Id prošeciprosečan [25, -čna] 1. átlag-, átlagos,

közép-; -čni prinos termésátlag; -čna težina középsúly; 2. átv átlagos, közepes; ~ cövek átlagember

prošeci [46, -ečem, foly prosecati 61] 1. átvág; ~ led jeget tör; ~ put utat vág; 2. lepő -sečene oči szép vágású szemek

prosed [25] őszesprosedeti1 [63, -dim] végigülprosedeti2 [63, -dim] (meg)őszül; őszbe

csavarodikprosejati [54, -jem, foly prosevati 61]

megszitál, átszitálprošek [6] 1. <erdőn, hegyen át>

vágott út; ~ u šumi nyiladék; erdei ösvény; 2. átlag; ~ muznosti fejési átlag; u ~u átlagban, átlagosan

prošeka [la] <magas hegyek között) völgy; átvágott út

prošekom átlag, átlagosanproselina [1] hasadék, (föld)szakadékprosen [25] köles-prosenica [le], prosenjak [6] köles-

kenyérprosesti se [50c, -ednem se] megreped,

meghasad; -ela je zemlja meghasadt/-megnyílt a föld

prosevati Id prosejatiprosidba [lf] leánykérésprosijati1 [61, foly prosijavati 61] kisüt

a napprosijati2 [54, -jem] átszitál, megszitálprosijavati Id prosijati1

prosilac [8c, birt -ioca] I. kérő; 2. kér-vényező

prosinac [8a, birt -nca] decemberprosinački [25b] decemberiprosinuti [50, -nem] 1. előragyog;

2. átv <gondolatban> felötlikprosipati (se) Id prosuti (se)prositi [62a] 1. leányt kér; 2. koldul;

nju su mnogi -ili sokan kérték meg a kezét; 3. kér(elmez)

prosjače [21, birt -eta] koldusgyerekprosjačenje |18] koldulásprosjački [62] kéregét, koldulprosjački [251)] koldus-; doći do -kog

štapa koldusbotra jutprosjak [6] koldusprosjakati [01] könyörög, kunyerál,

koldulprosjakinja [1] koldusasszonyproskitati se [56, -iéein se v 61] 1. kó-

borol, csavarog egyet;*2. csavargó lesz; csavargásra adja magát

proskrbiti [02d] (nagy nehezen) meg-szerez; eli'íleremt

proskribovati [60, -bujem] 1. tört pros-knhál; 2. száműz, kiutasít, szám-kivet

proskripcija [1] tört proskripció, szám-kivetés, száműzetés

proskupsti [47, -ubem] 1. átlyukaszt; 2. <bajal, szakállt) kitép

proskura [1] vall ostyaproslava [1] ünnepély, ünnepségproslaviti |()2d, foly proslavljati 61]

1. (mL'fí,)i'\nncpc\; ~ stogodišnjicu meg-üniK'pIi a százéves évfordulót; 2. híressé lesz; ta dela su ga svuda -ila ezek a művek mindenütt híressé tellek; ~ se híressé válik

proslov [5] prológus, bevezetés, előszóprosloviti |62d, foly proslovljavati 61]

szólni kezd; szót ejtproslovlje [18] prológus, bevezetés, elő-

szóproso [16] kölesprosočiti [62] feljelent, bejelentprospavati [61] 1. aluszik egyet; 2.

végigalszik vmitprospekt [5, tb 5a] prospekat [5a, birt

-kta] prospektus, tájékoztatóprosperirati [61] prosperál, boldogul

prosperitet 534 prosvećenje prosvećivati 535 protakati

prosperitet [5] prosperitás; gazdasági fellendülés; jólét

prospiruka [la, h és n] pazarló, té-kozló

prost [25] 1. egyszerű, közönséges; ~a godina közönséges év; ~im okom szabad szemmel; 2. neveletlen, fa-ragatlan, közönséges; 3. mentes; <postai küldemény) ~ od poštarine díjmentes

prostačina [1] durva/faragatlan frá-ter

prostački [25b] neveletlenprostak [6] fajankó, pimasz/neveletlen

fráterprostakluk [6] neveletlenségprostakuša [1] goromba nőszemélyprostaštvo [16] neveletlen viselkedésprostirač [7] terítőprostiranje [18] (ki)terjedés; ~ svetio st i

fény terjedéseprostirati (se) Id prostreti (se)prostirka [lag] terítőprostiti [62b, foty prastatlöl] megbocsátprostodušan [25, -šna] egyszerű, őszin-

te, nyílt, egyenesprostonarodan [25, -dna] népi, népiesprostor [5] 1. tér; ~ i vreme tér és idő;

životni ~ élettér; 2. terület; prazan ~ üres terület; 3. hely; ostavite ~a za tri reda hagyjon helyet három sornak; ~ za prtljag csomagtartó, poggyásztartó

prostoran [25, -ma] 1. tágas; 2. tér-beli; -mi metar űrköbméter

prostorija [1] helyiség; sporedna ~ mellékhelyiség

prostosrdačan[25,-čna] egyszerű, nyilt-szívű

prostota [1] 1. egyszerűség; 2. neve-letlenség

prostran [25] bő, tágas, tág, kiter-jedt, terjedelmes

prostranstvo [16] 1. tér; 2. kiterjedt-ség, elterjedtség

prcstrel [5] 1. nb'v kökörcsin; 2. orv <sertéseknél> belső vérzés

prostreliti [62] 1. átlő, keresztülszúr; ~ sebi glavu főbe lövi magát; 2. útv ~ pogledom tekintetével átszúr/fel-nyársal; ~srce átjárja a szívet

prostreti [49, -rem, foly prostirati 51, -tirem] 1. kiterít; kitereget; ~ po-krovac kiteríti a pokrócot; ~rublje da se suši kiaggatja a fehérneműt szá-radni; kiteregeti a fehérneműt; 2. megterít, megágyaz; (közm:) kako -stres, onako ćeš i ležati ahogy vetsz úgy aratsz; ~ se 1. elterül; iza brda -Ure se ravnica a hegy mögött sík-ság terül el; 2. (ki)terjed; ~ se na sever észak felé terjed; tvoja se vlast ne -stire. . . . a te hatalmad nem terjed .. .

prostriél [46, -ižem] felollóz; ollóval vmit kivág

prostrige [tb, 1] <ruhán> karkivágásprostrti (se) Iá prostreti (se)prostrugati [57, -užem] megesztergá-

lyozprostrujati [64, -ji] 1. áramlani kezd;

2. átáramlik, átjár, átvillan, keresz-tülvillan; ljubav mu ~ji kroz srce a szerelem átjárja a szívét

prostuditi se [62b] lehűl, hüvösödik; -ilo se vreme lehűlt a levegő

prosuda [1] megítélésprosuditi [62b, foly prosuđivati 60, -đu-

jem] megítélprosukati [57, -učem] 1. keresztülfúr;

2. keresztüllő; 3. feltűz, rátűz, rá-húz; ~ na ražanj nyársra húz; ~ se keresztültör; ~ se kroz utat tör ma-gának

prosulja [1] serpenyőprosušiti [62] megszárít; ~se megszáradprosuti [47a, -spem, folv prosipati 61]

1. kiszór, kiönt; ~ pesak kiszórja ahomokot; ~ vodu kiönti a vizet;2. elfecsérel, elver, elpazarol; ~ novac szórja a pénzt; elveri a pénzét;~ se 1. kiszóródik, kiömlik; 2. prosule se zvezde hullani kezdtek a csillagok; 3. sérvet kap

prosutost [3f] sérvprosuzitl [62] könnyekre fakadprosveéen [25] művelt, felvilágosult,

felvilágosodottprosveéenost [3f] műveltség, felvilá-

gosultság, felvilágosodottságprosvećenje [18] 1. művelés, tanítás,,

felvilágosítás; 2. ir felvilágosodás

prosvećivati Id prosvetiliprosved [5] tiltakozásprosvedovati [60, -dujem] tiltakozikprosveta [1] 1. felvilágosodás; í. mű-

veltség; 3. közművelődés, oktatás; Ministarstvo -te Művelődésügyi Mi-nisztérium

prosvetitelj [7] népművelő; a mű-veltség terjesztője

prosvetiteljstvo [16] ir felvilágosodásprosvetiti [62b, foly prosvećivati 60,

-fujem] 1. (kiművel, tanít, fel-világosít; 2. okossá tesz, észre té-rít; ~ se művelődik, tanul

prosvetliti [62, foly prosvetljavati 61] 1. megvilágít; 2. átv felvilágosít, megihlet, megvilágosít; -tljen um a) művelt ember; b) fényes elme

prosvetni [25b] 1. felvilágosodási; 2. műveltségi; ~ stupanj műveltségi fok; 3. közművelődési; -tna refor-ma közoktatásügyi reform; 4. fel-világosító, népművelő; ~ rad fel-világosító munka

prosvirati [61] 1. elkezd játszani/ze-nélni vmilyen hangszeren; 2. ját-szik/zenél egy ideig vmilven hang-szeren; 3. ~ nekome kuršum kroz glavu agyonlő vkit

prosvitati [56, -iće] megvirrad, haj-nalodik

prošaliti se [62] 1. egyet tréfál; 2. viccelődik

prošaptati [56, -pćem] sugdosprošarati [61] 1. megtarkít; 2. -rala

kiša szemerkélt az eső; ~se 1. meg-tarkul; 2. -ralo se grožđe kezdett beérni a szőlő

prošasti [25b] múlt; nyelv ~ pridev múlt idejű melléknévi igenév

prošašaveti [63, -vim] meghibban, megbolondul

prošće [18] 1. cölöpök; 2. karókerítés, deszkakerítés

prošenica [ l c ] menyasszonyprošenje [18] 1. leánykérés; 2. kol-

dulásprošetati [56, -ećem v 61] sétálni visz;

megsétáltat; ~ se sétál/sétálgat egyet

prošetnja [1] séta

proševina [1] 1. leánykérés; 2. kol-dulás; 3. könyöradomány^alamizs-na

prošibati [61] megvesszőzprošira [1 ] kiszélesítés, kiszélesedésproširenje [18] 1.'kibővítés, kibővülés,

tágulás; ~ srca szívtágulás; 2. átv kiterjesztés; ~ delokruga- nadležnosti a hatáskör kiterjesztése; ~ rata a háború kiszélesedése

proširiti [62, foly proširivati 60, -ru-jem] 1. (útv is) kibővít, kitágít; ~ kaput kibővíti a kabátot; ~ svoje znanje (ki)hővíti tudását; 2. átv kiterjeszt; ~ se 1. kibővül, kitá -gul; 2. átv kiterjed; 3. elterjed; -rio se glas elterjedt a hír

prošišati 1. clzúg, elfütyül, elsüvít; -ao je metak elsüvített a golvó; 2. ~ sebi kuršum kroz glavu agyon-lövi magát

prositi [52, -ijem, foly prošivati 61] 1. keresztülvarr; 2. összeféred, meg-f ércei

prošivalika [ Inh ] zsáktűprošivati Id prositiprošli [251,] 1. múlt; (nyelv:) -lo

vreme múlt islő; 2. előtte való; -le godine tavaly; a múlt évben

prošlica [1] járvány; járványos beteg-ség

prošlogodišnji [26] múlt éviprošlost [3f]'iruiltprošnja [1] 1. leánykérés; 2. koldu-

lásproštac [8b, birt -šca] 1. cölöp; 2. pa-

lánk, deszkakerítésproštenje [18] 1. megbocsátás; 2. bú-

csúprošunjati se [61] odalopódzik, oda-

settenlcedikproušptiiti [62J kiváj, kivés, kifúrprošva [1] hímzőseivemprošvercovati [60, -cujem] átcsempészprota [1. h] esperesprotabančiti [62] gyalogol; átv apos-

tolok lován járprotaći [50a, -aknem] Iá protaknutiproti'« [öa.ön'f-tka] ritka rosta; tar-

honvarostaprotakati [57, -ačem] rostál

protaknuti 536 protivdejstvo protivdokaz 537 protu

protaknuti [50, -nem] keresztülnyom, átnyom, keresztüldug; ~ se átnyo-mul, áthatol

protanjiti [62] megvékonyít; ~ se meg-vékonyodik

protavoriti [62] áttengődik, átnyomorogproteći [46, -ečem, foly protkati 57,

-ičem] 1. átfolyik, keresztülfolyik; Dunav -tiče kroz mnoge zemlje a Duna sok országon folyik keresztül; 2. vmi mellett folyik; ~ pored sela a falu mellett folyik; 3. múlik, telik; vreme -tiče múlik az idő; 4. letelik, lejár; rok je -tekao lejárt a határidő; 5. lefolyik, megtörténik, alakul; kako je -tekla bolest? hogy folyt le a betegség? 6. elkezd folyni; 7. átenged, folyik; bure -tiče a hordó folyik; 8. (szól:) mnogo te donde Dunavom vode ~ sok víz folyik le még addig a Dunán

protegliti [62] kinyújt; ~ se 1. kinyúj-tózkodik; 2. hosszúra megnő

protegljast [25] nyúlánkprotegljiv [25] nyújthatóprotegnuti [50, -nem, foly protezati 55,

-ežem] 1. kinyújt; 2. <szabályt> ki-terjeszt; ~ se 1. (átv is) kiterjed; 2. húzódik, eltart

protekcija [1] protekció, pártfogásprotekcionaš [7] protekciósprotekcionistički [25b] 1. védővám-;

-ka carina védvám; -ka tarifa védő-vámtarifa; 2. pártfogó

protekcionizam [5a, birt -zma] 1. pro-tekcionizmus, véd(ő)vámrendszer; 2. protekciós rendszer; urambátyám-rendszer

protektor [5] protektorprotektorat [5] protektorátusprotepati [61] 1. egy ideig gügyög;

2. gügyögni kezdprotepsti [47, -pem] elfecsérel, elpaza-

rol, eltékozolproteranac [8a, birt -nca] kiutasítottproteranik [6] kiutasítottproterati [61, foly proterivati 60, -ru-

jem] 1. (át)hajt; 2. átkerget, ke-resztülkerget; 3. száműz; 4. ki-toloncol, kiutasít; 5.<hashajtó> meg-hajt

proterivati Id proterati; ~ se pörleke-dik

protesati [55, -ešem] megfaragprotest [5] óvás, tiltakozás; uložiti ~

tiltakozást jelent be; tiltakozikprotestant [5a] protestánsprotestantizam [5a, birt -zma] protes-

tantizmusprotestantski [25b] protestáns; -ka

crkva protestáns egyházprotestirati [61], protestovati 60, -tu-

jem] 1. tiltakozik; 2. ~ menicu váltót megóvatol

protestni [25b] tiltakozó; ~ pokret til-takozó mozgalom; ~ zbor tiltakozó gyűlés

proteza [1] 1- művégtag, műtestrész, protézis; 2. nyelv előtét, protézis

protezati (se) Id protegnuti (se)protezavica [le] l. kinyújtózás utáni

vágy; spopala me je ~ szeretnék kinyújtózkodni; 2. agónia, halál-tusa

proteže [14c, birt -ea, li] protezsé, párt-fogolt, protezsált, védenc

protežirati [61] pártfogol, protezsálproticati tó protećiprotisci [csak tb 6a, birt -isaka] nyilal-

lásprotiskati [61, foly protiskivati 60, -ku-

jem] 1. félrelök; 2. keresztültaszít, keresztültuszkol, keresztülnyomkod

protiskivati [60, -kujem] I. li protis-kati; 2. koga szúr az oldala; oldal-szúrása van; -kuje me szúr a hátam

protisli [csak tb 3] nyilallás, oldalszúrásprotisnuti [50, -nem] 1. li protiskati;

2. nyilallik; -ulo me je belém nyilal-lott

protiv [birt e] ellen, ellenére; lek ~ glavobolje fejfájás elleni orvosság; biti ~ čega ellene van vminek; gla-sati ~ ellene szavaz

protivan [25, -vna] ellenkező, ellen-, viszont-; u -vnom slučaju ellenkező esetben; ja sam tome ~ én ennek ellene vagyok

protivayionski [25b] légvédelmi, légel-hárító; -ka 'odbrana légvédelem, lég-elhárítás; ~ top légvédelmi ágyú

protivdejstvo [16a] ellenhatás

protivdokaz [5] ellenbizonyítékprotivdržavni [25b] államellenesprotiviti se [62] 1. ellenez; 2. ellen-

kezik; 3. ellenszegül; 4. idegen-kedik

protivkandidat [5] ellenjelöltprotivljenje [18] 1. ellenzés; 2. ellen-

kezés; 3. ellenszegülés; 4. idegen-kedés

protivmera [1] ellenrendszabályprotivnapad [5] ellentámadásprotivnaredba [lf] az előzővel ellen-

kező rendelkezés; ellenparancsprotivnarodan [25, -dna] népellenes;

-dna politika népellenes politikaprotivnarodnost [3f] népellenességprotivnički [25b] 1. ellenséges; -ka

stranka ellenpárt; 2. sp az ellenfélé; -ka navala az ellenfél csatársora

protivnik [6] ellenfél, ellenlábasprotivnost [3f] ellentétprotivotrov [5] ellenméregprotivpravni [25b] jogellenesprotivpredlog [6] ellenindítvány, ellen-

javaslatprotivprirodni [25b] természetellenesprotivratni [25b] háborúellenes; -na

akcija háborúellenes megmozdulásprotivrečan [25, -čna] ellentmondó,

ellentmondásosprotivrečiti [62] ellentmond, ellenke-

zik; ~ se ellentmondásba kerül/ke-veredik

protiyrecnost [3f] ellentmondás; klasne ~i osztályellentétek

protivreformacija [1] ellenreformációprotivrevolucija [1] ellenforradalomprotivstajati Id protivstatiprotivstati [50b, -anem, foly protivsta-

jati 54, -jem] ellenszegül, ellenáll, szembehelyezkedik

protivstaviti [62d, foly protivstavljati 61] szembeállít, szembehelyez, szem-beszegez; ~ se szembehelyezkedik

protivtelo [16] ellenanyag, ellentestprotivtenkovski [25b] tankelhárítóprotivteža [1] ellensúlyprotivu ... Id protiv .. .protivydar [5] ellencsapásprotivusluga [la] ellenszolgáltatás, vi-

szontszolgálat

protivustavan [25, -vna] alkotmányel-lenes

protivzakonit[25] törvényellenesprotivzapovest [3f] ellenparancsprotkati [61] (átv is) átsző; humorom

-an humorral átszőttprotociljati se [61] 1- korcsolyázik

egyet; 2. elkezd korcsolyázniprotočiti [62] 1. átszitál; 2. <féreg>

átrág, átfúr; 3. kiönt; ~ vino kiönti a bort; 4. (hashajtóval) meghajt

protođakon [5] főszerpap, protodia-kónus

protojerej [7] esperesprotoka [ la] növ ricinusbokorprotokol [5] 1. jegyzőkönyv; 2. dipl

protokollprotokolaclja [1] bejegyzés, iktatás;

~ trgovačke firme kereskedelmi cég bejegyzése

protokolaran [25, -ma] 1. jegyzőkönyvi; 2. dipl protokoll-, protokolláris; -rna posda tisztelgő látogatás

protokolisati [55, -išem] bejegyez, ik-tat, lajstromoz; -ana firma bejegy-zett cég

protopop [5] esperesprototip [5] 1. prototípus, (ős)minta;

2. mintakép, példakép; önje ~ poš-tenja ő a becsületesség mintaké-pe

protozoa [1] véglényprotrčati [64, -čim] 1. átfut, keresztül-

fut; 2. vmi mellett elfut; 3. átv <idő> elfut, elrohan, elmúlik

protresti |44, -sem, foly protresati 61] 1. megráz, átráz, felráz; 2. átv meg-vitat; 3. átv kibeszćl, pletykái (vki-ről), bírál

protrljati [61] megdörzsöl, kidörzsolprotrnuti [50, -nem] 1. összeborzad;

~ od straha kővé mered az ijedtség-től; 2. átv megdermed, megmereve-dik; -ula mi je ruka elzsibbadt a ke-zem; ~ od zime megdermed a hi-degtől

protrti [49, -rem] áttör, átpaszíroz; ~ pasulj kroz sito átpasszirozza a babot a szitán

protrunuti [50, -nem] megkorhadprotu .., Id protiv . . ■

protući 538 provesti provešati 539 provrislo

protući [46, -učem] megvereget, meg-ütlegel

protuha [la] ld protuvaprotukutl [tb, 5] mai egyállású szögekprotumačiti [62] tolmácsol, megmagya-

rázproturiti [62, foly proturati 61] 1. át-

dob; 2. keresztüldug; 3. átvisz, ke-resztülvisz; 4. túlad; 5. becsúsz-tat; 6. híresztel; ~ se 1. elél, tengő-dik; 2. keresztülvergődik

proturivati [60, -rujem] ld proturitiprotuva [1] csavargó, kalandorprotužiti [62] 1. elkezd panaszkodni;

2. panaszkodik egy ideigproučiti [62, Joly proučavati 61] 1.

áttanulmányoz; 2. rég átolvasprourlikati [57, -ičem] 1. üvölt egyet;

2. üvöltözikprouzročiti [62, foly prouzročavati 61]

okoz, előidézprouzrokovao [7] előidéző, okozóprouzrokovati [60, -kujem] okoz, elő-

idéz; ~ bolest betegséget idéz elő; ~ štetu kárt okoz

prova [1] hajóorrprovađati [61] 1. körülvezet, kalauzol;

2. átvezet, keresztülvezet; 3. ~ vreme időt tölt; ~se mulat, szórako-zik

provala [1] 1. áttörés, betörés; ~ na-sipa gátszakadás; ~ neprijatelja az ellenség betörése; 2. betörés; krađa sa -lom betöréses lopás; 3. ~ oblaka felhőszakadás; 4. pol le-bukás

provalija [1] 1. szurdok, szakadék; 2. átv szakadék; nepremostiva ~ át-hidalhatatlan szakadék

provaliti [62, foly provaljivati 60, -lju-jem] 1. áttör, betör, bedönt, átsza-kít; ~ led betöri a jeget; ~ vrata betöri az ajtót; -alila voda branu a víz átszakította/áttörte a gátat;2. <tolvaj> betör; ~ na silu erőszakkal betör; neprijatelj je -alio^u zemlju az ellenség betört az országba;3. felfakaszt; 4. ~ glavu telebeszélia fejét; ~ se 1. betörik, beszakad,átszakad; -alila se brana átszakadta gát; -alio se led betört a jég; led

se -alio ispod njega a jég beszakadt alatta; 2. összeomlik, összedől; -alila se zemlja megnyílt a föld; 3. -alio se obiak ömlik (eső); felhőszakadás van; 4. felfakad; -alio se čir felfakadt a kelés provalnik [6] betörő provaljati [61] meghemperget; ~ se

hempereg egyetprovaljivati (se) ld provaliti (se) provaljuškati se [61] hempereg egyet Provansalac [8a, birt -Ica] prován-

sziprovansalski [25b] provánszi provara [1] 1. forralt tej; 2. túró provariti [62, foly provarivati 60, -rujem] felforral; ~ se 1. felforr; 2. <tej> összefutprovažati (se) [61] provesti2 (se) provedriti se [62] <az ég> kiderül provejati [54, -jem, foly provejavati 61]

1. szelei, megrostál; ~ žito búzátszelei; 2. fúj(dogál); vetar -java fúj-dogál a szél; sneg -java a hó kavarog;3. befúj (vhova vmit); sneg -avakroz krila od prozora a szél befújjaa havat az ablakszárnyon keresztül;4. átv áthat; íz njegovog govora -avaoptimizam beszédéből árad az optimizmus

provekovati [60, -kujem] átélprovenuti [50, -nem] elhervad, rneg-

fonnvad, megszáradproveriti [62, foly proveravati 61] meg-

vizsgál, ellenőrizproveseliti se [62] 1. mulat egyet;

2. megörülprovesti1 [45, -edem, foly provoditi 62b]

1. átvezet, keresztülvezet; ~ nekoga kroz grad v ~ koga gradom végigvezet vkit a városon; 2. arra elvezet; 3. kivitelez, végrehajt, megvalósít; ~ plan végrehajtja a tervet; 4. <időt> tölt, eltölt, átél; tu sam -veo svoju mladost itt töltöttem el az ifjúságomat; ~ se 1. mulat, szóra-kozik; 2. (gúny:) lepő smo se -veli jól megjártuk; jól nézünk ki

provesti2 [44, -vezem, foly prgvoziti 62a] arra yisz; át visz; ~ se 1. arra utazik; 2. szórakozásból utazik

provešati [61] <vmit> felakaszt; ~ rub-lje fehérneműt feltereget

provetravanje [18] szellőztetésprovetriti [62, foly provetravati 61]

(ki)szellőztetprovidan [25, -dna] (átv is) átlátszóprovide« [63, -dim] 1. (átv is) átlát, ke-

resztüllát; 2. gondoskodik; ~ se átlátszik

providljiv [25] átlátszópravidnik [6] intézőprovidnost [3f] átlátszóságproviđenje [18] 1. gondviselés; 2. gon-

doskodásprovijant [5] élelem, eleség, elemózsiaprovijati [54, -jem] átfúj, kifúj, keresz-

tülfújprovijati se [61] kényeskedikprovijuša [1] kacér nő; divatbábprovikati [57, -ičem] 1. felkiált; 2.

(bizonyos ideig) kiabál; kiáltozik; ~ se kiáltozik, zajong

provileti [63, -lim] 1. felsivít, feljaj-dul; 2. jajgat, sivalkodik

provincija [1] 1. provincia, tartomány;2. (átv is) <szemben a nagyvárossal)vidék

provincijalac [8a, birt -Ica] 1. vidéki/ kisvárosi férfi; 2. pejor múcsai em-ber

provincijalizam [5a, birt -zma] (nyelv is) provincializmus

provirati ld provretiproviriti [62, foly provirivati 60, -ru-

jem] 1. kikukucskál, keresztülku-kucskál; ~ kroz prozor kikukucskál az ablakon; 2. átv kikandikál, ki-látszik, kiviláglik; maramica -ruje iz džepa a zsebkendő kikandikál a zsebből; -ruje sunce kroz oblake kikandikál a nap a felhők közül;3. mržnja mu iz očiju -ruje gyűlölet szikrázik a szeméből

proviti se [52, -ijem se] bemászik, ke-resztülkúszik, keresztülbújik

provitlati [61] megkerget; ~ se kerge-tőzik; egymást űzik

provizija [1] jutalékprovizoran [25, -rna] ideiglenesprovlačiti [62] keresztülhúz; ~ konac

u iglu befűzi a cérnát a tűbe; ~ se

1. keresztülhúzódik; 2. keresztül-fúrja magát

provlak [6] viaszgyertyaprovocirati [61] 1. bujtogat, ingerel,

izgat, provokál; 2. kihív, kipro-vokáí, előidéz, okoz

provod [5] 1. kíséret; 2. szórakozás; prijatan ~! jó mulatást! kellemes szórakozást !

provodadžija [I, ft] házasságszerző, há-zasságközvetítő

provodadžisati [55, -išem] házasságot közvetít

provodati [61] jártatprovodič [7] (idegen)vezető, kalauz,

kísérőprovoditi (se) ld provesti1 (se)provodnica [le] kísérőlevélprovodnik [6] (idegen)vezető, (kocsi-)

kísérő, kalauz; ~broda révkalauzprovokacija [ I ] 1. bujtogatás, ingerlés,

izgatás, provokáció; 2. kihívás, pro-vokálás, provokáció

provokator [5] 1. provokátor, beug-rató; titkos rendőrügynök; 2. fel-bujtó, bujtogató

provokatorski [25b] provokációs, pro-vokatív

provoštiti [62] 1. viasszal beken; 2. átv elnáspángol, elpáhol

provoz [5] 1. átutazás; 2. (át)szállítás, fuvarozás

provoziti (se) hl provesti2 (se)provozni [25b] szállítási, fuvarozási;

-na carina átviteli vám; tranzitóvám; -zna roba átmenő áru; tranzitáru

provoznina [1]'fuvardíjprovožnja [1] 1. átvitel; 2. átutazásprovréi (se) [46, -ržem (se)] provrgnuti

(se)provrednitl se [62] szorgalmassá leszprovreti [49, -re v -ri, foly provirati 51,

-re] 1. elkezd forrni; 2. felforr; vru-ćina da čoveku mozak -vri olyan hőség van, hogy az embernek felforr az agya; 3. előbugyog; -vre krv iz rane a vér kibuggyan a sebből

provrgnuti [50, -nem] átdob, áthajít; ~ se átváltozik

provrislo [16] üsttartó, fogantyú, vmi-nek a füle

provršljatl540 prpor

prpor 541 prsati

provršljatl [61] eltaposprovrtan [25, -tna] dolgos, munkásprovrtetl [63, -tim, foly prpvrtati 61] 1.

keresztülfúr; 2. -rte mi glavu (s) t ime telebeszél te a fejem ezzel ; ~ se igyekszik gyorsan elvégezni vmit v lerázni a munkát

provrveti [63,-vi] csoportosan elvo-nul

provući [46, -učem] keresztülhúz; ~ se1. keresztülbújik, átcsúszik; 2. -ukaose na ispitu keresztülcsúszott/átvergődött a vizsgán

proza [1] prózaprozaičan [25, -čna] 1. (átv is) prózai;

2. pejor szűklátókörűén józan/gyakorlati

prozaičar [5e] prozaik [6] prózaíró prozanatiti [62] szokott dolgát végziprozba [li] kérésprozboriti [62] 1. megszólal; 2. be-

szél egyetprozeb [5] 1. átfagyás; 2. meghűlés,

megfázásprozeblica [ 1 c] megfázásprozepsti [47, -ebem] 1. átfázik; 2.

meghűl, megfázikprozevati [61] 1. elkezd ásítani; 2.

ásít egyetprozgavac [8a, bírt -vca] kis (hal)hálóproziran [25, -rna] átlátszó, áttetsző;

-ma boja áttetsző színprozirati (se) Id prozreti (se)proziv [5] névsorolvasásprozivati (se) Id prozvati (se)prozivka [lah] névsorolvasásprozliti [62] 1. rosszabbodik, romlik;

2. -ilo mu je rosszul lett; ~ se go-nosszá lesz

prozni [25b] prózai; ~ pisac prózaíróprozor [5] 1. ablak; 2. átv űr, hiányprozorac [8a, birt -rca] koránkelő em-

berprozor je [18] virradásprozorljiv [25] jövőbe látó; eiőre látóprozorski [25b] ablak-; ~ kapak ablak-

tábla; -ko staklo ablaküvegprozračan [25, -čna] 1. átlátszó, áttet-

sző; 2. -čne oči tiszta/nyílt szemekprozračiti [62] kiszellőztetprozreti [49, -rem v 63 -rim, foly pro-

zirati 51, -rem] 1. (átv is) átlát; 2. előrelát, meglát; 3. látni kezd; szemevilágát visszanyeri; ~ se át-látszik

prozujati [64, -jim] 1. sivítva elvonul; elsurran; 2. ~ vreme idejét fecsérli

prozuknuti [50, -nem] 1. megsavanyo-dik; 2. megpudvásodik, megkeseredikprozvati [51b, -zovem, foly prozivati 61] 1. elnevez; 2. néven szólít; 3. <diákokat> kiszólít, felhív; 4. névsort olvas; ~ se nevezik, hívják prozviždati [64, -dim] 1. elfütyül mellette; 2. fütyülni kezd prozvrjati [64, -jim] zörögve elhalad prožariti [62] <tüzet> felpiszkál prožderati [51, -rem v -ždrem, folyproždirati 51, -rem] (átv is) felfal proždor [5] falánk, nagyevő proždreti [49, -ždrem] felfal proždrlica [ld, h és n] falánk, nagyevőproždrljiv [25] falánk proždrljivac [8a, biti -vca] falánk prožeći [46, -žem, foly prožizati 55,

-ižem] átégetprožeti [48, -žmem, foly prožimati 61] 1. <a hideg) átjár; 2. <érzésekkel> áthat; 3. <vízzel> átitat proživeti [63, -vim, foly proživljavati 61] 1. eltölt ; ~ zimu u polju a telet vidéken tölti; 2. átél; ~ nesreću szerencsétlenséget átél; 3. leél; ~ svoj život leéli az életét proživotariti [62] eltengődik; tengeti

az életétprožizati Id prožeći prožmariti [62] elfog, elkap; hirtelen megrohan; -ila ga je groznica elöntötte a láz prožvatati [56, -aćem] 1. megrág; 2.

elkezd rágniprpa [1] 1. vízzel kevert forró hamu

borogatáshoz; 2. kecsketrágya; 3. átv nehézség; kellemetlen helyzet; dati kome -pe befűt neki; bili u -pi szorult helyzetben van; 4. ivarzás, ívás

prpoljak [6a, birt -ljka] <szőlőé> előtő prpor1 [5] ivarzás, ívás

prpor2 [5] vízzel kevert forró hamu borogatáshoz

prporak [6a, birt -rka] <szó'lőé> előtoprporiti se [62] ikrát rakprpoša [1] 1. szemtelenség, arcátlan-

ság; 2. szemtelen/arcátlan emberprpošan [25, -šna] szemtelen, arcátlanprpoSiti áe [62] 1. porban fetreng/für-

dik; 2. átv fontoskodikprpoška [la] 1. égési seb forró gőztől;

2. forró sárprpuškati se [61] porban hentereg/für-

dikprsa kl prsiprsak [9a, birt -ska] 1. repedés, hasa-

dás; 2. a lövés hangja; 3. robbanás; 4. ~ vode vízsugár; 5. otići u ~ Poz~ dórjává zúzódik

prsat [25] melles, nagymellűprsi [csak tb 3, birt prsiju v prsi] 1.

mell; (szól:) busati se u prsa veri a mellét; imati široke ~ nagyle'klí> nagystílű; 2. szügy, szegy; 3. < ro" varnál) tor

prsina [1] <lószerszám része) szügyelőprskalica [lc] 1. fecskendő; 2. Per"

metező gép/készülék; 3. több helyen felfakadt seb

prskati1 [61] robbanprskati2 1. fecskendez, fröcskol; 2.

permetez; 3. szökell, lövell; var~ nice -aju röpködnek a szikrák

prskavac [8a, birt -vca] 1. rakéta, röppentyű; 2. kat gyújtó, gyújt?" cső; 3. növ nebáncsvirág, fájvirág

prskotina [1] repedés, hasadásprsluk [6] mellény; (szól:) baš mi

puca ~ bánom is én: törődöm is ve'eprsni [25b] mell-; -na duplja mellüreg;

-na kost mellcsont, szegycsont; ~ koš mellkas; (sp:) -no plivanje mell-úszás

prsnice \tb, 1] falborítás; faburkolatú fal

prsnik [6] 1. mellény; 2. melltartóprsnuti1 [50, -nem] 1. megreped, m

pattan; ~ na komade darabokra re-ped; boli me glava kao da hoće da prsne fáj a fejem, hogy majd szétre-ped; 2. ~ u smeh kacagásban/neve-tésben tör ki

prsnuti2 [50, -nem] 1. szétfröccsen, szétszóródik; 2. locsol, öntöz

prsobolnik [6] mellbeteg, tüdőbajosprsobolja [1] mellbaj, mellfájás, tüdő-

bajprsobran [5] mellvédprst1 [5g, lb birt prstiju] 1. ujj; domali

~ gyűrűsujj; mali ~ kisujj; srednji ~ középső ujj; 2. (szól:) to su nje-govi ~í az (! keze van a dologban; ne vidi se ni ~ pred nosomko-romsötét/vaksötét van; imati du-gačke ~e lop; neću ni ~om da mrdnem za to nem teszek semmit ennek érdekében; pokazivati ~om na koga ujjal mutogat vkire; isisati nešto iz ~iju a kisujjából szop vmit; gledati komu kroz ~e elnéz vkinek vmit; ići na ~ima lábujjhegyen megy ; imat i ne š to u ma lom ~u a kisujjában van

prst2 [3c] 1. termőföld; 2. vkinek hamva/pora

prstast [25] ujj alakúprstaš [7] <kalonáról> öncsonkítóprstaši \!b, 7] áll ujjonjárókprstat [25] 1. ujjakkal bíró; 2. hosz-

szú ujjúprsten [5 v 9, tb -ni v -novi] 1. gyűrű;

venčani ~ jegygyűrű; ~ opsade ost-ronigyűríí; 2. csill fényűd var, fény-gyűrű; ~ oko meseca holdudvar; 3. jegyváltás; 4. gyűrűjáték

prstenak |(ia, birt -nka] 1. gyűrűcske; 2. növ p ip i l é r ; 3. gyűrűjáték

prstenast [25] gyűrűs, gyűrűszerű; gyűrű alakú; ~egliste gyűrűs férgek; ~o pomračenje Sunca gyűrűs nap-fogyatkozás

prstenik [ti] gyűrűsujjprstenovati [60, -nujem] eljegyez; ~ se

jegyet váltprstenjača [1] porc az ujjízületekenprstenjak [ii] gyűrűsujjprstenje [18] gyűrűk; godišnje ~ év-

gvürükprstić [7] ujjacskaprstni [25b] ujj-prstovet [5] egy. csipet(nyi); ~ duvana

egy csipet dohányprsati [61] 1. sneg -a porhó esik; kiša

príljen 542 prvačitl prvak 543 psovka

-a szemerkél az eső; 2. <hópihe, por> röpdös, száll; ~ se állhatallan

pršljen [5 v 9 tb -ni v -novi] csigolya; laini ~álcsigolya

pršljenast [25] 1. csigolyás, csigolya ala-kú; 2. — //sí örvös levél

prSljiv [25] lobbanékony, ingerlékeny; hirtelen haragú

pršljivac [8a, birt -vca] 1. indulatos ember; 2. áll borzas cankó

pršnjak [6] 1. <lóé> szűgyszíj; 2. szőr-mellény

prštati [64, -štim] sustorog, serceg, pat-tog; -te iskre a szikrák pattognak; sveca -ti a gyertya serceg; -ti u tiganju sistereg a serpenyőben; -ti u zubima ropog a foga alatt

prštiti [62b] 1. letapos, letipor; 2. átv elnyom, leigáz

pršut [5], pršuta [1] sódar; szárított sonka

prten [25] 1. len-, kender-, vászon-; 2. silány

prtenina [1] 1. (len)vászon; 2. fehér-nemű

prtenjača [1] általvetőprtina [1] hóútprtište [18] 1. vászon; 2. fehérneműprtiti1 [62b] <hóban> utat törprtiti2 [62b] <terhet> hátára vesz/rak;

~ se u što beleártja magát vmibeprtljag [6], prtljaga [la] poggyász;

ručni ~ kézipoggyászprtljanac [8a, birt -nca] 1. hivatlan

prókátor; 2. kontár, fuserprtljariti [62] nehezen/nyomorúságosán

élprtljati [61] 1. fecseg, gagyog; 2. kon-

tárkodik; 3. -aj! takarodj 1prtljažni [25b] poggyász-, csomag-; -na

kola poggyászkocsi; -na priznanica csomagfeladási jegy

pruće [18] vesszők; suvo ~rőzsepruéiti se [62] elterül, elesikprud [9, tb -dovi] zátonyprudika [la]"nöi> zátonyi hajtásprudina [1] ruganyosság, rugalmasságpruditi1 [62b] először terem; első

termést hozpruditi2 [62b] használprudovit [25] zátonyos

prug1 [25] nyúlánkprug2 [9, tb -govi] sáska, szöcskepruga [la] 1. sáv, vonal, pálya; 2. haj

hajósodor, nyomdokvonal; 3. ielez-nička ~ vasútvonal; vasúti vágány; 4. (sp:) trkačka ~ futópálya

prugao [5d, birt -gla] gombolyagprugast [25] sávos, csíkosprugav [25] sávos, csíkospruglo [16a] 1. madárháló; 2. rugóPrus [5] poroszPruska [25, mint nőnemű mn ragozódik]

Poroszországpruski'[25b] poroszprusluk [6] mellény jprut [9, tb -tovi] vesszőjxtírfííní ~

horgászbot, horgászvessíoprutak [25, -tka] hajlékonyprutarast [25], prutast [25] csíkos,

csíkozott, sávosprutić [7] 1. vesszőcske; čarobni ~

varázsvessző; 2. orv ~i mreinjače idéghártyapálcikák /

prutilo [16] horgászvessző, horognyélpružan [25, -žna] ruganyos, rugalmaspružiti [62 foly pružati 61] 1. (átv is)

nyújt; ~ kome prvu pomoć elsősegélyt nyújt vkinek; ~ priliku alkalmat nyújt; ~ strašan prizor borzalmas látványt nyújt; ~ruku kezet nyújt; 2. odanyújt; ~ čašu odanyújtja a poharat; ~ komu ruku karját (oda)nyújtja vkinek; 3. kinyújt; ~ ruku za nečim kinyújtja vini után a kezét; samo da -žiš ruku csak a kezed kell kinyújtani; ~ se 1. nyúlik; obala se -za od istoka na zapad v k zapadu a tengerpart keletről nyugat felé nyúlik; 2. terjed; (rudna) lica se -ia od juga na sever az (érc)ér délről észak felé terjed v délről északnak tart; 3.kinyújtózkodik; -iio sam se da se odmorim kinyújtózkodtam, hogy kipihenjem magam; (szól:) ne -zaj se dalje od gubera addig nyújtózz, ameddig a takaród ér; 4. ako se -ii prilika ha alkalom adódik/kínálkozik

pružljiv [251 ruganyos, rugalmasprvačiti [62] 1. ugarol; 2. előljár; élen

jár

prvak [6] 1. <férfi> vezér; 2. főszereplő;3. sp bajnok; 4 <méheknel> előraj

prvašnji [26] 1. előbti; 2. minapiprvenac [8a, birt -nca] 1. elsőszülött;

2. <méheknél> előraj; med ~ első pergetés; 3. előpárlat, elsőpárlat;4. primőr; idei első termés

prvenački [25h] elsőszülött-; -ko pravoelsőszülottségi jog prvenaštvo [16]

1. elsőszülöttség; 2.elsőszülöttségi jog prvenče [21, birt

-eta] 1. elsőszülött;2. első írói mű

prvenstveno kiváltképp, elsősorban, prvenstvo [16a] 1. elsőbbség; 2. előny;

3. sp bajnokságprvi [25b] r. mn első; ~ padež alany-

eset; ~ put először; Napóleon *■* I. Napóleon; önje ~dak (ő) a legjobb tanuló; II. fn elseje; svakoga prvoga minden elsején

prvina [1] 1. első kísérlet; 2. primőr, újdonság; idei első termés

prvo először; ~ i ~ mindenek előttprvobitan [25, -tna] eredetiprvobratučed [5] <fiú> (első) unoka-

testvérprvobratučeđa [1] <lány> (első) unoka-

testvérprvoklasan [25, -sna] első osztályú;

elsőrendűprvom előszörprvomajski [25b] május elsejeiprvomučenik [6] első vértanú; proto-

mártírprvorazredni [25b] első osztályú; első-

rendű; ~put elsőrendű műútprvorodni [25b] elsőszülöttprvorođeni [25b] elsőszülöttprvorotkinja [1] először szülő nőprvösedelac [8c, birt -ecca] őslakóprvostepeni [25b] első fokú; ~ sud első

fokú bíróságprvostolni [25b] székes-; -na crkva

székesegyházprvosveštenički [25b] főpapiprvosveštenik [6] főpapprvosveštenstvo [16] főpapságprvotan [25, -tna] eredeti, kezdetiprvovencani [25b] elsőnek/először koro-

názott

przni [25b] veszekedő, zsémbes, házsár-tos prznica [le]

felfortyanó/kötekedőember przniti [62e] 1. rondít; 2.

<társaságot,játékot) (meg)bont; 3. a beleketmegsérti prženica [le] 1. pirított

kenyér; pirítós;2. rostély; 3. pörkölő serpenyő;4. átv felfortyanó/kötekedő ember

prženje [18] 1. pirítás; 2. pörkölés pržibaba [1] (öreg nőket becsapó)

csirkefogó, szélhámos pržina [1] 1. homokos part; fövény;

2. aprított vassalak pržionik [6] kávépörkölő pržiti [62] 1. <kenyeret, szalonnát)

pirít; 2. <kávét> pörköl; 3. <csirkét>ránt; 4. <nap> porzsol prznica

[lc] 1. serpenyő; 2. füstös,piszkos szoba pržnja [ 1 ]

társaságbontás, ünneprontás,játékronlás

pržulja [1] 1. (kávé)pörkölő berende-zés; 2. nyeles serpenyő pržun [5] 1. nagy serpenyő; 2. börtön psalam [5a, birt -Ima] zsoltár psaltir [5] zsoltárkönyv psar [7b] cbőrzőpsarina [1 ] 1. ebadó; 2. ebőrző fizetése pseći [26] 1. eb-; 2. ~ dani kánikulás

napok; 3. növ ~ dren benge psetance [18 v 21, birt -ca v -eta]

kutvuspseto [1G] kutya pseudonim [5] álnév psihički [25b] lelki, pszichés; ~ íivot

lelki életpsiholog [6] pszihológus psihologija [1] pszichológia psihološki [25b] lélektani, pszichológiai; ~ roman lélektani regény psihoza [1] pszichózis psoglav [25] kutyafejű psogonja [1] csavargó psovač [7] 1. káromkodó; 2. szidalmazó psovati [60, psujem] 1. káromkodik;

2. szid psovka [lag] 1. káromkodás; 2. szitok,

szidás

pšenica

pšenica [le] búza; jara ~ tavaszi búza; ozima ~ őszi búza

pšeničište [18] búzamező, búzaföldpšenični [25b] búza-pšeničnlk [6], pšeničnjak [6] búza-

kenyérptica [1] 1. madár; ~ grabljivica raga-

dozó madár; ~ pevicajpevaiica éne-kes madár; ~ selica költöző madár; -ce koje ne napuštaju svoje gnezdo fészeklakók; -ce koje napuštaju svoje gnezdo fészekhagyók; (szól:) kao ~ na grani mint madár az ágon; közm: ~ se po perju poznaje madarat tollá-ról, embert barátjáról; 2. (átv is) noćna ~ éjjeli madár; 3. (pejor:) fina ~ finom kis alak

ptičar [5e] 1. madarász; 2. pas ~ vizsla

ptičara [1] 1. madársörét; 2. kukoricá-ból készült madáreledel

ptičarica [le] 1. <nő> madarász; 2. sörétes vadászfegyver

ptičariti [62] madarászikptičarnik [6] madárházptice [21, birt -eta] madárfiókaptičica [lc] madárkaptičji [26] madár-, inadári; -je gnezdo

madárfészek; ~ let madárrepülés; madár röpte; ~ svet madárvilág; iz -je perspektive madártávlatból

ptić [7] madárfiókapubertet [5] 1. pubertás, serdülőkor;

doba ~a serdülőkor; 2. nemi érettségpublika [la] közönség, publikumpublikovati [60, -kujem] közöl, kiad,

közrebocsát; nyilvánosságra hoz; publikál

pucalica [lc] bodzapuskapucalina [1] növ pukkantó dudafürtpucaljka [lah] bodzapuskapucanj [7a, birt -cnja v 10, tb -cnjevi]

1. durranás, csattanás; 2. lövéspucar [5] tilolópucati l./d puknuti; 2. lő; ~iz pištolja

pisztolyból lő; ~ u vazduh a levegőbe« lő; -aj! tűz ! 3. áhítozik (vmi után); törekszik (vmire); törtet (vmi után); ~ na ministarski položaj miniszteri állásra pályázik/tör; za tim mu srce -a erre áhítozik a szíve; 4. ~ na koga

puhač

vkire ért vmit; vkire céloz; na menese -alo ez nekem szólt; 5. -a miprusluklprsluk! fütyülök rá 1

pucavac [8a, birt -vca] pattanós szőlőpuce [16 v 20, birt -eta] 1. gomb;

2. <szőlőé> szempuckati [61] 1. perceg, puffog; 2. pec-

kel, lődözpucnjava [1] lövöldözés, pattogás, dur-

rogáspuč1 [7] puccspuč2 [7] víztároló; vízgyűjtő ciszternapučanin [12, tb -ani] <nem nemes)

polgárpučanka [Ih] <nem nemes) polgárnőpučanstvo [16] néppučka [lc] (tengeri) kagylócska; fekete

kagylópučina [1] 1. nyílt tenger; 2. nebeska ~

határtalan ég; az ég végtelensége;3. ~ polja végtelen/széles mező; amező végtelensége

pučki [25b] népi; ~ govornik nép-szónok; -ka škola népiskola; elemi iskola

pučkoškolac [8a, birt -Ica] elemistapući [50a, puknem] Id puknutipućiti se [62] orrát fintorítja; haragos

arcot vágpučka [lf] pulykapuckati [61] pöfékel; füstöt eregetpucpura [1] (tojó) fürjpuépurikati [57, -iče] pitypalattyolpudar [5e] szőlőcsőszpudarina [1] szőlőcsőszbérpudariti [62] szőlőt őrizpudarkafla] 1. parittya; 2. áll katica-

bogárpuder [5] púderpuditi [62] 1. ijeszt; 2. elijeszt, el -

riaszt, elűz, elhesegetpudl [9, tb -lovi] uszkár, pudli (kutya)pudljiv [25] ijedős, félénkpudrijera [1] puderdobozpuđenje [18] ijesztéspuflak [6] törpepuh [9e, tb hovi] áll pelepuha [la] kis pattanás; bibircsókpuhač [7] 1. üvegfúvó munkás; 2. ze-

ne fúvóspuháé [7] áll pele

puhalac

puhalac [8c, birt -haoca] áll bálna, cet-hal

puhalica [lc] 1. fúvócső; 2. zene fúvó-ka, nyelvsíp

puhalo [16] 1. fujtató, fúvó; 2. átv lusta ember

puhaljka [lah] 1. fuvócső; 2. zene fú-vóka, nyelvsíp

puhára [1] növ pöfeteggombapuhati [55, -pušem] fúj; vetar puše

fúj a szél; ~ staklo üveget fúj; szél ~ u isti rog egy követ fúj (vkivel)

puhnuti [50, -nem] egyet fújpuhor [5] pernye, hamupujdati [61] (átv is) uszítpujka [la] pulykapujkati[61] 1. uszít; 2. <pulyka)búg,

hurukkolpuk1 [9, tb -kovi] 1. nép; 2. ezredpuk2 [9, tb -kovi] rég lövés zaja/durra-

násapuki [25b] 1. tiszta, merő, csupa, pusz-

ta; puka istina tiszta igazság; ~ slu-čaj puszta véletlen; to je puka laž ez merő hazugság; 2. ~ siromah földhözragadt szegény; ágrólsza-kadt; 3. szakasztott; onjc~otac sza-kasztott az apja

puklina [1 ] repedés, hasadáspuknuti [50, -nem, foly pucati 61] 1.

megreped, elpattan; čir je pukao a kelés felfakadt; hlače su pukle a nadrág elrepedt; puklo je staklo az üveg megrepedt; pukla je žica elpattant a húr; 2. durran, csattan; gromovi pucaju mennydörög; pukla je puška elsült a puska; 3. <ujjával, nyelvével) csettint; (ostorral) pat-tint; 4. <hajnal> hasad; 5. puklo mi pred očima világosan kezdek látni; megnyílt a szemem; 6. átv megsza-kad, megpukkad, kipukkad, kicsat-tan; glava da mi pukne majd széjjel-megy a fejem; srce mi puca od toga majd megszakad a szívem; ~ od smeha megpukkad . a nevetéstől; pucati od zdravlja majd kicsattan az egészségtől; najeo se da pukne any-nyit evett hogy majd megpukkad; toje da čovek pukne meg kell pukkad-ni az embernek; 7. kud puklo, puklo

35 zerbhorvát—magyar

punokrvan

isten neki, bármi történjék is; 8. ~ na visoko magasra tör; 9. puče mi sto dinara elúszott száz dinárom pukotina [1] hasadék, repedés; ~ na

kosti csontrepedés pukovnija [1] ezred pukovnik [6] ezredes puktati [56, -kćem] puffog pulak [6] szamárcsikó, csacsi pulatast [25] tarkapule [20, birt -eta] szamárcsikó, csacsi puls [9, tb -sovi] pulzus, érverés pulsirati [6]] (átv is) lüktet pult [5] állvány, pult; ~ za note kottatartó puljat [25] tarka; ~ konj tarka/foltos

lópumpa [1] szivattyú, pumpa pumpati [01] 1. szivattyúz, pumpál; 2. átv ~ koga pénzt kér kölcsön vkitől; megpumpol vkit; megvág vkitpun [25] 1. tele; ~ Mesec telihold; dupkom ~ színültig/csordultig tele; ~Ű je kuća tele van a ház; imati ~e ruke posla rengeteg dolga van; ~ predrasuda előítélettel telve; 2. teljes; ~Ű godina teljes év; ~//n pravom teljes joggal; imam ~ih trideset godina betöltöttem a harminc évet; 3. gömbölyű, kövér, telt punac [8a, birt -nca] <vőé> após punačak [25, -čka] telided, gömböly-

ded punan [25] 1. telided; 2. ~a žena

állapotos asszonypuncat, puncit [25]: pun ~ telis-tele pundrav [5] pondró punda [1] konty punica [lc] <vőé> anyós punina [1] 1. teltség; 2. teljesség puniti [62] (meg)tölt; ~ se (meg)telik punkt [9, tb -tovi] pont puno l.sok; ~sveta sok ember; sokan; imali ~ posla sok dolga van; 2. nagyon ; ~ voleti nagyon szeret punobrojan [25, -jna] teljes számú punoća [1] teltség punoglavac [8a, birt -vca] ebihal punokrvan [25, -vna] 1. bővérű; 2. telivér

544545

punoletan 546 pustiti pustolina 547 put

punoletan [25, -tna] nagykorú punoletnik [6] nagykorú punoletnost [3f] nagykorúság punoletstvo [16] nagykorúság punomastan [25, -sna] <tej> lefölözet-len; <sajt> zsíros, kövér; -sno mleko teljes tejpunomoć [3e] meghatalmazás punomoćje [18] felhatalmazás, megha-talmazáspunomoćnik [6] meghatalmazott punopravan [25, -vna] teljes jogú punost [3f] 1. teljesség; 2. teltség punovažan [25, -žna] teljes érvényű/ér-tékű punovlastan [25, -sna] teljhatalmú;

■korlátlan hatalmúpunski [25b] pun; ~ ratovi pun hábo-rúk punjen [25] (meg)töltött; ~e paprike

töltött paprika punjenje [18] (meg)töltés punjka [la] 1. hurok; 2. gombház;zsi-

nórból készült gomblyuk pup [5], pupa [1] 1. bimbó; 2. rügy;

<szőlőn> új hajtás pupak1 [6a, bírt -pka] köldök; kila na

-pku köldöksérv pupak2 [6a, birt -pka] 1. bimbó; 2.

rügy pupanje [18] 1. bimbódzás; 2. rügye-

zéspupav [25] potrohos, pocakos pupavac [8a, birt -vca] áll búbos banka pupčan [25] köldök-; ~a vrvca köldökzsinórpupčanica1 [lc] köldökzsinór pupčanica2 [lc] bábaasszony pupčast [25] domború, púpos pupčić' [7] kis köldök pupčić2 [7] kis bimbó pupiti [62] 1. bimbózik; 2. rügyezik pupkoreza [1], pupkoreznica [lc] bába-asszony pupljenje [18] 1. bimbódzás; 2. rügye-

zéspupoljak [6a, birt -ljka] 1. bimbó; 2.

rügy; vršnijtemeni ~ csúcsrügy;bočni ~ oldalrügy; otvaranje -ljkarügyfakadás

pupoljkast [25 rügy alakú; rügyszerű

pupuška [la] 1.kenyérpúp; 2. gyürkepura1 [1] pulykapura2 [1] kukoricamáiépura3 [1] haj a hajó orrapurak [6a, birt -rka] 1. fegyvergolyó;

2. kemény/fotelen bab; 3. aszalt szil-va; 4. kecsketrágya

puran [5] hímpulyka, pulykakakaspurenjak [6a, birt -njka] sütni való

kukoricacsőpurgativ [5] hashajtópuritanac [8a, -birt -nca] (átv is) pu-

ritánpuriti [62] <kenyeret> pirítpurjan [5] póréhagymapurka [la] pulykapurpur [5] 1. bíbor(szín); 2. carskij

kraljevski ~ bíborpalást; 3. rimski ~ bíbornoki méltóság

purpuran [25, -rna] bíbor-, bíbor-színű

pusat [5] 1. fegyver; 2. lószerszámpusnik [6] 1. elhagyott, kitaszított;

2. átkozottpust1 [3f] nemezpust2 [25] 1. puszta, gazdátlan, lakat-

lan, kietlen; 2. üres, kopár, sivár;3. kihalt; 4. féktelen, szilaj, heves,erőszakos; 5. átv <ígéret> üres, hasztalan; ~a želja jámbor óhaj; 6. lepaje, ~a! átkozottul szép 1

pustahija [1, h] 1. rabló, utonálló, betyár; 2. jöttment, kalandor

pustara [1] puszta, pusztaságpustetl [63, 3. sz -sti] pusztává leszpustina [1] nemeztakarópustine [tb, 1] <nyereg alatt) nemez-

lapbéléspustinja [1] pusztaság, sivatag; glas

vapijućeg u -nji pusztába kiáltó szó

pustinjak [6] remetepustinjaštvo [16] remeteség, remeteéletpustinjski [25b] sivatagi; (átv:) -ka lađa

a sivatag hajója; tevepustiti [62b, fofy puštati 61] 1. ereszt,

enged; ~ iz ruke kienged a kezéből; pusti me! eressz el! ~ nekoga iz tam-nice kienged vkit a börtönből; 2. enged, hagy; ~ da neko uđe beenged vkit; pusti ga kući engedd hazai

pustio sam ga da govori hagytam őt beszélni; pusti ga neka ide svo-jim putem hagyd őt, hadd menjen a maga útján; pusti me na miru hagyj békén! pusti ti to! hagyd csak el 1 csak hagyjad! 3. elhagy; ~ ženu elhagyja a feleségét; 4. for-galomba hoz; ~ u prodaju eladásra áruba bocsát; ~ lađu u more ten-gerre bocsátja a hajót; 5. <gépet> elindít, beindít; 6. ~ kosu hajat növeszt; ~ bradu szakállt ereszt; 7. ~ vodu vizei; 8. átenged, ereszt; čamac pušta vodu a csónak átengedi a vizet; 9. ovaj štof pušta boju ez a szövet fakul; 10. szól ~ dušu kiadja a lelkét; ~ glas kiengedi a hangját; ne ~glasa meg se mukkan; ~ jezik szabadjára engedi a nyelvét; ~ ko-ren gyökeret ereszt; ~ krv eret vág; ~ suze könnyeket hullat; ~ oseća-njima na volju szabad folyást enged az érzelmeinek; ~ se 1. futásnak ered; nekiiramodik; 2. ~ se niz vodu sodortatja magát az árral

pustolina [1] 1. elhagyott birtok; 2. korhely/kicsapongó/féktelen ember

pustolov [5] kalandorpustolovan [25, -vna] kaland-, kalan-

dospustolovina [1] kaland; želja za -nom

kalandvágypustopaš [7] szabad legelőpustopašan [25, -šna] féktelen, fegyel-

mezetlen, zabolátlanpustopoljina [1] pusztapustoruk [25] 1. üres kezű; 2. köny-

nyelműpustosvat [5] <tisztség nélküli) lako-

dalmi vendégpustoš [3] puszta, sivatag; načiniti ~

elpusztít, feldúlpustošan [25, -šna] puszta, sivárpustošiti [621 1. pusztává tesz; 2. pusz-

títpustovolja [1] önkénypusa [1] 1. növ pöfeteg(gomba); 2.

átv apró kis emberkepušač [7] dohányos; za ~e dohány-

zóknakpušački [25b] dohányzó-; -ko odelfenje

35*

dohányzó szakasz; ~ pribor dohány-zókészlet

puščani [25b] puska-; ~ prah puskaporpuščetina [1] nagy méretű puskapušenje [18] dohányzás; ~ zabranje-

no tilos a dohányzáspušionica [lc] (helyiség) dohányzópušiti [62] 1. dohányoz; ~cigaretu ciga-

rettázik; ~ lulu pipázik; zabranjeno ~! dohányozni tilos I 2. pöfékel, füstöl; füstöt ereszt; ~ se 1. füs-tölög); dimnjak se -ši a kémény füs-töl; -šimuse glava szédül/kavarog/fő a feje; 2.-ši mi se dohányozhatné-kom van

puška [laf] puska; lovačka ~ vadász-fegyver, vadászpuska; ~ dvocevka kétcsövű fegyver; uzeo je grad bez -ke egy puskalövés nélkül vette be a várost

puškar [5e] 1. lesz; 2. puskaművespuškara« [61] 1. lövöldöz; 2. lelőpuskarica1 [ltí] játékpuskapuskarica2 [lc] 1. lőtávolság; 2. Id

puškarnicapuškarnica [lc] 1. lörés; 2. fegy-

verműhelypuškomet [5] lőtávol(ság)puškonoša [I, ft] tört fegyverhordozópušljiv [25] 1. füstös; 2. kukacos, fér-

gespušnica [lc] 1. aszalóház; 2. füstölő-

kamrapuštač [7] müsz 1. indítóellenállás;

2. (motor)indító, önindítópuštati Id pustitipuštenica [lc] elvált nőput1 [9 v 10, lb -tovi v -tevi] 1. (átv

is) út; kolski ~ kocsiút; pravi ~ a) egyenes út; b) átv helyes út; seoski ~ dűlőút; ~ ka sreći út a boldogság felé; ići najkraćim ~em a legrövidebb úton megy; ići svo-jim ~em megy a saját útján; na pola ~a félúton; na ~u za Peštu útban Pest felé; biti kome na ~u vkinek útjában van; stvar je na dob-rom ~u a dolog jó úton halad; dete je na ~u a gyerek útban van; preko ~a szemben; 2. utazás; sre-ćan ~! szerencsés utat! ići na ~

put 548 pužić

elutazik; ~ oko sveta világ köriili út; 3. <mód> út; naći ~a i načina utat és módot talál; megtalálja a módját; mirnim ~em tékés úton; ~em zakona törvényes úton, a tör-vény útján

put2 -szór, -szer, -szőr; prošli ~ utolsó alkalommal; utoljára; prvi ~ elő-ször; ovoga ~a ezúttal; dva ~a két-szer; više ~a többször

put3 [3] 1. test(iség); 2. <emberi> bőrput4 [birt e] felé; krenuo je ~ Zagreba

Zágráb felé indultputača [1] (madár)begyputalj [7] kesely(lát u ló)putan [25, -tna] helyes, egyenesputanja [1] I. ösvény; 2. csill pálya;

kružna "~ körpályaputar [5e] útkaparóputast [25] 1. kesely; 2. átv ügyes,

eszesputašce [20, birt -eta] gomb ócskaputeljak [6a, birt -ljka] kis út; utacs-

kaputen [25] érzéki(es)putenost [3f] érzékiségputilo [lb] béklyóputir [5] vall áldozókehelyputiti1 [62b] útba igazít; kalauzol;

utaf mutatputiti2 [62] összevissza/zavarosan/zagy-

ván beszél; ~ se:-uti mu se jezik bot-ladozik/akadozik a nyelve

putni [25b] úti, út-, utazási; -na isprava útlevél; ~ trošak útiköltség

putnica [lc] útlevélputnički [25b] 1. úti, utazási; ~ biro

utazási iroda; -ka karta menetjegy; vasúti jegy; -ka torba útitáska; 2. személy-; ~ voz személyvonat; 3. vándor-; -ka palica v ~ štap ván-dorbot

putnik [6] 1. utas; slepi ~ potyautas; 2. utazó; trgovački ~ kereskedelmi utazó

put u ina [1] útiköltségputnjica [le] szutvok, koszputnjišav [25] szutvkos, koszosputo [16] béklyó; (szil:) lupa kao ~o

lolru össze-vissza beszél; zöldeket beszél

putokaz [5] <tábla, nyíl> útjelzésputonog, putonogast [25] 1. kesely-

(lábú); 2. átv ügyes, eszesputopis [5] útirajz, útleírásputopisac [8a, birt -sca] útirajzíró, út-

leíróputovanje [18] utazás; bračno ~

nászút; kružno ~ körutazás; slui-beno ~ hivatalos/szolgálati út; sat -nja egy óra út

putovati [60, -tujem] utazik; ~ žele) nicom vasúton utazik

putoyoda [1, h] útikalauzputujući [26] mozgó-, vándor-; -te

pozorište vándorszínházputundžija [1, h] puttonosputunja [1] <szüretelő> puttonypuv . . . ld puh . . .puzati [55, pužem] 1. kúszik; 2. má-

szikpuzav [25] kúszó; ~a biljka kúszónö-

vénypuzavac [8a, birt -vca] t. áll fakusz,

csuszka; 2. áll kúszóhal; 3. átv csúszó-mászó v hízelgő hamis em-ber

puzavački [25b] csúszómászópuzavaštvo [16] csúszás-mászáspuzayka [lc] kúszónövénypuzećke, puzećki kúszva, csúszva-

mászvapuziti [62] 1. kúszik; 2. csúszik; 3.

átv csúszik-mászikpuž [10, tb -ževi] 1. csiga; 2. haj tőke,

gerinc, tőgerendapuža [1] ösvénypužev [32] csiga-; ~a kuća csigaházpuzeylji [26] csiga-pužić [7] kis csiga