2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak · Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak ... 2. ao: Valódi

Növényrendszertan gyakorlatok

2. gyakorlat

Környezettudományi szak

Környezetmérnöki szak

• kéregtelepő

• leveles

• bokros

• telepes felépítéső, szimbionta lények, alaki és élettani egységek

• a zuzmók alakját és védelmét a gombák adják

• a gonídiumok alkotói egysejtő vagy fonalas kék- ill. zöld moszatok

• a gombapartner túlnyomó részben tömlısgomba, a többi gomba altagozat

csak elvétve fordul elı

12. t: Zuzmók -Lichenophyta (Lichenes)

• a zuzmók felépítése:

felsı kéreg

gonídiumok (moszatsejtek)

gombafonalak (hifák) = bél

alsó kéreg

Térképzuzmó –Rhizocarpon lindsayanum

Sárga kéreg(v. fali)zuzmó –Xanthoria parietina

Sárga kéreg(v. fali)zuzmó –Xanthoria parietina

Rénszarvaszuzmó –Cladonia rangiferina

Rénszarvaszuzmó –Cladonia rangiferina

Szakállzuzmó –Usnea hirta

Szakállzuzmó –Usnea hirta

mohák életciklusa

13. t: Mohák - Bryophyta

Mohok – Bryophyta

Májmohák Lombosmohák

Valódi lombosmohák Tızegmohák

Leveles májmohákTelepes májmohák

o.: Hepaticopsida– májmohák

Leveles májmohákTelepes májmohák

egy leveles májmoha

Csillagos májmoha –Marchantia polymorpha

Csillagos májmoha –Marchantia polymorpha

o.: Bryopsida– lombosmohák

ao.: Sphagnidae - tızegmohák

Tızegmohák –Sphagnum sp.

• speciális felépítés

• tömött, óraüvegszerően kidudorodó párnák

• speciális élıhely

Tızegmoha –Sphagnumsp.



Bryidae– valódi lombosmohák

• száracskával, apró levelekkel rendelkezı növénykék

• párnákban fordulnak elı

• oldalttermık és csúcsontermık lehetnek

Katalinmoha –Atrichum undulatum(syn. Catharinea undulata)



Erdei szırmoha –Polytrichum attenuatum(syn. P. formosum)



Háztetımoha –Tortula (Syntrichia) ruralis

Háztetımoha –Tortula (Syntrichia) ruralis

HáztetımohaTortula (Syntrichia) ruralis

Ciprusmoha –Hypnum cupressiforme



Harasztok - Pteridophyta

A harasztok általános jellemzése

• kétszakaszos életfázis

(nemzedékváltakozás)

• a növény teste a sporofiton

(diploid) életfázist képviseli

14. t: Harasztok -Pteridophyta

• a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli

• az ısharasztok 400 millió évvel ezelıtt jelentek meg

Két ısharasztA: Rhynia major; B: Psilophyton princeps

A B

• életciklusuk: spóra (haploid) → elıtelep (prothallium) → antheridium +

archegónium → zigóta → harasztnövény → sporofiton

Korpafüvek életciklusa

Zsurlók életciklusa

Páfrányok életciklusa

Páfrányelıtelep fejlıdése Páfrányelıtelep fonáka archegóniumokkal, antheridiumokkal és rhizoidokkal

• a spórák spóratartókban (sporangiumokban) főzıdnek le

Sporangium

• spóratípusok:

- izospóra(hasonló nagyságú és egyenlı értékő) → egylaki elıtelep

- homoiospóra(hasonló nagyságú, de különbözı értékő) → kétlaki elıtelep

- heterospóra (eltérı nagyságú, de különbözı értékő)

1. mikrospóra→ mikroprothallium + antheridium

2. makrospóra→ makroprothallium + archegónium

• többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat

• a trópusokon fatermetőek is élnek, nálunk csak lágyszárúak találhatók

• a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él

1. o: Korpafüvek - Lycopsida

• száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum), többnyire

spirálisan állnak

• izo- (vagy hetero-) spórásak

• visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él

• a sporangiumok spóratermı főzérbe tömörülnek

• a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron) és pecsétfái

(Sigillaria) meleg égövi mocsárerdıkben éltek → mai kıszéntelepek

• hazánkban 7 fajuk él

Kapcsos korpafő – Lycopodium clavatum




2. o: Zsurlók - Equisetopsida (Sphenopsida)

• a ma élı fajok lágyszárúak, kihalt ıseik fatermetőek voltak

• homoio- (vagy izo-) spórásak

• földben kúszó rhizómájuk van

Zsurlófa Mezei zsurló rhizómája

• száraik ízeltek, interkaláris növekedésőek, a nóduszokon apró, összenıtt,

pikkelyszerő levelek és örvösen elhelyezkedı oldalágak találhatók

• fejlıdéstörténetileg a kambiumgyőrő elıször itt jön létre

• a sporangiumokat tartalmazó sporofillumuk tömött füzérkét alkotnak

• kovasavtartalmuk jelentıs → súrolás

• meddı- és termıhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre

• hazánkban 8 zsurlófaj (Equisetumspp.) él

Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron

fejlıdımeddı- illetve termıhajtása

A B

Mezei zsurló –Equisetum arvense



3. o: Páfrányok -Pteropsida (Filicopsida)

• a spórák általában a levelek fonákán csoportosan, szóruszokban álló

sporangiumokban fejlıdnek

Szórusz fénymikroszkópos metszete

• a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemzı a nemzetségekre

• izo- vagy heterospórásak

Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai

A B

• leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermıké

• a trópusokon élı fajok nagy része epifiton, nálunk sziklákon vagy talajon

élnek, ritkán víziek

1. ao: Kígyónyelvpáfrányok -Ophioglossidae

• egyetlen levelük meddı- és termıkaréjra különül

• elıtelepük a földben fejlıdik

• nálunk a kígyónyelv (Ophioglossum) (A) és holdruta (Botrychium) (B)

nemzetség képviseli ıket

A B

2. ao: Valódi páfrányok -Polypodiidae

• a sporangiumok a levél fonákán, szélén vagy fıerén szóruszokban állnak

• a szóruszokat gyakran fátyolka (induzium) borítja

Szórusz metszete

• izospórásak

• a fejletlen állapotban lévı levelek pásztorbot módjára becsavarodnak

3. ao: Vízi páfrányok -Hydropteridae

• heterospórásak

• vízi és mocsári fajok

• jellegzetes hazai fajuk a rucaöröm (Salvinia natans)

Saspáfrány –Pteridium aquilinum

2. ao: Valódi páfrányok -Polypodiidae



Tızegpáfrány –Thelypteris palustris




Aranyos fodorka –Asplenium trichomanes



Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina

Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina

Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas

Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas

Édesgyökerőpáfrány – Polypodium vulgare



Documents

2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak · Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak ... 2. ao: Valódi