Embed Size (px)
Citation preview
2001. október
MAGYAR SZABVÁNY MSZ 1585
Erősáramú üzemi szabályzat
Az MSZ 1585:1973, az MSZ 1585-1:1987, az MSZ 1585-1:1987/1M:1991, az MSZ 1585-3:1991, az MSZ 1585-7:1991 és az MSZ 1585-9:1991 helyett
Working rules for electrical installation
E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tör-vény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, továbbá hogy kötelező alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el.
E szabvány tartalmazza az MSZ EN 50110-1 „Villamos berendezések üzemeltetése” szabványnak – az elősza-va és a bevezetése kivételével – az általános követelményeket tartalmazó teljes szövegét, valamint az azzal együtt alkalmazandó, azt kiegészítő részletes nemzeti előírásokat. E szabvány fejezet- és szakaszszámozása követi az MSZ EN 50110-1 fejezet- és szakaszszámozását. Annak adott fejezetéhez vagy szakaszához kiegészítő követelményt adó fejezet vagy szakasz száma 100-zal kezdődő sorszámmal egészül ki, továbbá 100-zal kezdődő sorszámot kapnak az MSZ EN 50110-1-hez képest új fejeze-tek, új szakaszok, valamint új mellékletek is. A kiegészítő nemzeti előírások a szabványban dőlt betűvel vannak szedve.
Tartalomjegyzék
1. Alkalmazási terület ......................................................................................................... 4
2. Rendelkező hivatkozások............................................................................................... 4
3. Fogalommeghatározások............................................................................................... 5 3.1. Általános rész................................................................................................................. 5 3.2. Személyzet, szervezés és kommunikáció...................................................................... 6 3.3. Munkavégzési övezet..................................................................................................... 7 3.4. Munka............................................................................................................................. 8 3.5. Védőeszközök .............................................................................................................. 10 3.6. Névleges feszültségek ................................................................................................. 10 3.7. Védőtávolságok............................................................................................................ 10 3.8.100. Egyéb meghatározások................................................................................................ 11
ICS 29.020 Hivatkozási szám: MSZ 1585:2001
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET (63 oldal) Az 1995. évi XXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a nemzeti szabványt – a megjelenés formájától függetlenül – csak a Magyar Szabványügyi Testület engedélyével szabad forgalmazni és terjeszteni.
Árkategória: V
MSZ 1585:2001
2
4. Alapelvek ......................................................................................................................12 4.1. Biztonságos üzemeltetés..............................................................................................12 4.2. Személyzet ...................................................................................................................12 4.3. Szervezés .....................................................................................................................14 4.4. Kommunikáció (Információátadás)...............................................................................16 4.5. Munkavégzés helye ......................................................................................................17 4.6. Szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök ...................................................18 4.7. Rajzok és leírások ........................................................................................................19 4.8. Jelzések........................................................................................................................19
5. Szokásos üzemeltetési eljárások .................................................................................20 5.1. Általános előírások .......................................................................................................20 5.2. Kapcsolási tevékenységek ...........................................................................................20 5.3. Üzemszerű ellenőrzések ..............................................................................................21
6. Munkavégzési eljárások ...............................................................................................23 6.1. Általános előírások .......................................................................................................23 6.2. Feszültségmentes munkavégzés .................................................................................24 6.3. Feszültség alatti munkavégzés.....................................................................................31 6.4. Feszültséghez közeli munkavégzés .............................................................................37
7. Karbantartási eljárások.................................................................................................40 7.1 Általános előírások ....................................................................................................... 40 7.2. Személyzet ...................................................................................................................40 7.3. Javítási munka..............................................................................................................41 7.4. Biztosítóbetétek, fényforrások és tartozékok cseréje ...................................................42 7.5. A munka ideiglenes megszakítása...............................................................................43 7.6. A karbantartási munka befejezése ...............................................................................43
8.100. Különleges munkák ...................................................................................................... 43 8.100.1. Vezeték védőcsőbe húzása..........................................................................................43 8.100.2. Szabadvezetékekkel kapcsolatos munkák ...................................................................43 8.100.3. Közcélú villamos berendezések ...................................................................................45
9.100. Műszaki mentés és elsősegélynyújtás..........................................................................46
10.100. Tűzoltás ........................................................................................................................47 10.100.1. Általános előírások .......................................................................................................47 10.100.2. Magatartás tűz esetén ..................................................................................................47 10.100.3. Magatartás a tűz eloltása után......................................................................................48
1. ábra: A munkavégzési eljárások védőtávolságai és övezetei levegőben ................................48 2. ábra: A veszélyes övezet határolása szigetelő védőeszközzel ................................................48
A melléklet (tájékoztatás): Irányelvek a munkavégzési eljárások védőtávolságaira ...................50 A1. Feszültség alatti munkavégzés..............................................................................................50 A2. Feszültséghez közeli munkavégzés ......................................................................................50 A3. Villamos védőtávolságok .......................................................................................................50 A4. Ergonómiai összetevő ...........................................................................................................51
MSZ 1585:2001
3
A1. táblázat: Irányelvek a DL és a DV védőtávolságokra a prEN 50179 alapján.......................... 51 A2. táblázat: Irányelvek a DC és a DV védőtávolságokra az ENV 50196 alapján ........................ 52
B melléklet (tájékoztatás): Kiegészítő információk a biztonságos munkavégzés céljából .......... 53 B1. Alkalmazási példa a feszültség alatti munkavégzésre .......................................................... 53 B2. Tűzvédelem, tűzoltás ............................................................................................................ 54 B3. Robbanásveszélyes munkahelyek ........................................................................................ 54
C melléklet (tájékoztatás): Irodalomjegyzék ................................................................................ 55
D100. melléklet (tájékoztatás): Elsősegélynyújtási útmutató....................................................... 56 D100.1. Bevezetés..................................................................................................................... 56 D100.2. Az áramütött személy kiszabadítása............................................................................ 56 D100.3. Elsősegélynyújtás......................................................................................................... 58
MSZ 1585:2001
4
1. Alkalmazási terület
Ez a szabvány a villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos beren-dezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre vonatkozik. Ezeknek a villamos berendezések-nek a feszültségszintje a törpefeszültségtől a nagyfeszültségig terjedhet. A nagyfeszültség fogalmába a közép- és az igen nagy feszültség is beletartozik. A villamos berendezések a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására és felhaszná-lására szolgálnak. A villamos berendezések egy része állandó és helyhez kötött, mint például a gyárak vagy iro-daházak elosztóberendezései, mások ideiglenesek, például az építési területeken és mások önjáróak, feszültség alatt vagy feszültségmentesen, illetve kisütött állapotban mozgathatóak. Erre példák a villamos meg-hajtású markológépek a kőbányákban és a felszíni művelésű szénbányákban. Ez a szabvány követelményeket határoz meg a villamos berendezések biztonságos üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre. Ezek a követelmények üzemviteli, munkavégzési és karbantartási folyamatokra vonatkoznak. Ez a szabvány vonat-kozik minden villamos üzemi munkára és olyan nemvillamos üzemi munkára is, mint például a szabadvezeté-kek és a földalatti kábelek közelében végzett építési munka. Ez a szabvány nem vonatkozik képzetlen személyekre, ha azok képzetlen személyek használatára tervezett és létesített, a vonatkozó szabványoknak megfelelő villamos berendezést vagy villamos szerkezetet rendeltetés-szerűen használnak. Ez a szabvány kifejezetten nem vonatkozik a következőkben felsorolt területek villamos berendezéseire:
– minden saját energiaforrással rendelkező repülőgép és légpárnás jármű (ilyen közlekedési eszközökre nemzetközi légi forgalmi jogszabályok vonatkoznak, amelyek ezekben az esetekben magasabb rendű-ek a nemzeti jogszabályoknál);
– minden saját energiaforrással rendelkező vagy vontatott tengerjáró hajó (ilyen közlekedési eszközökre nemzetközi tengerhajózási jogszabályok vonatkoznak, amelyek ezekben az esetekben magasabb ren-dűek a nemzeti jogszabályoknál);
– elektronikus távközlési és információs rendszerek; – elektronikus vezérlő-, szabályzó- és automatizálási rendszerek; – szénbányák vagy más jellegű bányák; – nemzetközi hajózási jogszabályok hatálya alá tartozó tengeri létesítmények; – járművek; – villamos vontatási rendszerek; – kutatás és fejlesztés villamos kísérleti munkái.
Ugyanakkor ajánlatos, hogy az ilyen villamos berendezésekért felelős személyek ezt a szabványt irányelvként használják a saját szabályaik és eljárási rendjeik kidolgozásához.
1.101. A szabvány kapcsolata más szabványokkal és rendeletekkel
E szabvány feltételezi, hogy az erősáramú villamos berendezés megfelel az e szabvány közzétételekor hatály-ban lévő szabványok és rendeletek szerinti létesítési előírásoknak, az alkalmazott szerelési anyagok, szerelvé-nyek, készülékek pedig a vonatkozó termékszabványoknak.
MEGJEGYZÉS: Ha valamely villamos berendezés nem felel meg ezen létesítési előírásoknak vagy a termékszabványokban meg-adott követelményeknek, akkor az ezzel kapcsolatos munkákra vonatkozóan további magatartási előírások megadására is szük-ség lehet.
2. Rendelkező hivatkozások
EN 60529 1991 Burkolatok védettségi fokozatai (IP-kód) (IEC 529:1989, módosítva) ENV 50196 1995 Feszültség alatti munkavégzés. Az előírt szigetelési szint és a vonatkozó védőtávol-
ságok. Számítási módszer
MSZ 1585:2001
5
HD 384 sorozat Épületek villamos berendezései (IEC 364, módosítva) Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár: IEC 50(151) 1978 Villamos és mágneses eszközök IEC 50(601) 1985 A villamos energia termelése, szállítása és elosztása. Általános rész IEC 50(604) 1987 A villamos energia termelése, szállítása és elosztása. Üzemeltetés IEC 50(826) 1982 Épületek villamos berendezései
3. Fogalommeghatározások
E szabvány szempontjából a következő fogalommeghatározások érvényesek. Az itt nem szereplő fogalmak esetében a Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár meghatározásait kell alkalmazni.
3.1. Általános rész
3.1.1. Villamos berendezés
Villamos szerkezetekből álló olyan berendezés, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakításá-ra, elosztására és használatára szolgál. Ide tartoznak a telepek, kondenzátorok és a villamos energia tárolására használt minden más energiaforrás is.
3.1.1.101. Épületvillamossági berendezés (installációs berendezés)
Az épület tartozékát képező olyan, 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamos berendezés, amely-nek kezelése és felügyelete nem igényli erősáramú szakember és/vagy helyismerettel rendelkező villamosan kioktatott személy állandó, vagy a karbantartási időszakoknál lényegesen gyakoribb jelenlétét.
1. MEGJEGYZÉS: Általában ide tartoznak a lakóépületek, irodák világításának, alapfűtésének, klimatizálásának, valamint a ház-tartási és hasonló fogyasztókészülékeknek az ellátására szolgáló villamos berendezések, valamint a 16 A-nél nem nagyobb névle-ges áramerősségű általános célú dugaszolóaljzatokat ellátó villamos berendezések, valamint ezek fogyasztói; de nem tartoznak ide a különleges célú épületek és építmények (pl. színházak, áruházak, sportpályák) olyan hálózatai, amelyek ezeken belül a fel-sorolt berendezéseket táplálják, ha az épület céljának megfelelően kezelésük, felügyeletük erősáramú szakember vagy helyisme-rettel rendelkező, villamosan kioktatott személy állandó vagy gyakori jelenlétét igénylik. 2. MEGJEGYZÉS: Az épületvillamossági berendezés általában sugaras elosztási rendszerű, falba, illetve vakolatba süllyesztett, falra ragasztott vagy falon kívül (szabadon) szerelt vezetékrendszerű, általános célú dugaszolóaljzatai 16 A-nél nem nagyobb név-leges áramerősségűek. Azt azonban, hogy a berendezés ilyen jellegű-e vagy sem, nem ezek a kiviteli részletek, hanem a beren-dezés célja és üzemi viszonyai határozzák meg. Így vannak – különösen az újabb építészeti és szerelési technológiák következtében -falon kívüli védőcsatornába vagy más módon, falon kívül szerelt vezetékek is, amelyek valóban az épületvillamos-sági berendezés részei, de ugyanakkor az ipari és technológiai (tehát a jelen szabvány szempontjából „üzemi”) berendezések ve-zetékezése is készülhet falba süllyesztve, az épületvillamossági berendezésekhez hasonló technológiával és sugaras rendszerben.
3.1.1.102. Üzemi berendezés
E szabvány szempontjából (az első üzembe helyezés időpontjától kezdődően) minden olyan erősáramú villa-mos berendezés, amely nem tartozik az épületvillamossági berendezésekhez. Nem tartoznak az üzemi beren-dezések közé a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek.
3.1.2. Üzemeltetés
Minden olyan tevékenység, amely a villamos berendezés működtetéséhez szükséges, beleértve a munkavég-zést is. Ide tartozik pl. a kapcsolás, irányítás, felügyelet, karbantartás, valamint a villamos és nemvillamos mun-kák.
3.1.2.101. Az üzemeltetés fogalmába tartozik – e szabvány szempontjából – a villamos fogyasztóberendezések energiaellátását célzó villamosenergia-fejlesztő-, fogadó-, kapcsoló-, elosztó-, mérő- és biztosítóberendezések, valamint ezek szabályozó-, működtető- és vezérlőberendezésének saját hatáskörben végzett üzemben tartása és karbantartása.
MSZ 1585:2001
6
3.1.3. Kockázat
A veszélynek vagy veszélyeknek kitett személyek sérülésének vagy egészségkárosodásának lehetséges mér-téke és valószínűsége.
3.1.4. Villamos veszély
A villamos berendezés villamos energiájának jelenléte következtében fennálló lehetséges sérülés vagy egész-ségkárosodás forrása.
3.1.5. Villamos sérülésveszély
Az a sérülési kockázat, amelyet a villamos berendezés okozhat.
3.1.6. Sérülés (villamos eredetű)
A villamos berendezés üzemeltetése során, a villamos energia jelenléte miatt esetleg bekövetkező áramütés, villamos égés, ívelés, illetve tűz vagy robbanás által esetleg okozott személyi sérülés vagy haláleset.
3.2. Személyzet, szervezés és kommunikáció
3.2.1. Munkavezető
A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatóak.
3.2.1.101. Koordináló személy
Az a személy, aki egy meghatározott munka elvégzése során az abban részt vevő egy vagy több munkacsoport és az azáltal érintett egy vagy több üzemeltető e munkához szükséges tevékenységét a villamos biztonság szempontjából összehangolja. A koordináló személy lehet a munka végzésétől független, de a munkavégzés-ben vagy az ezzel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységben részt vevő bármely személy is, ha a koordinálásra egyértelműen kijelölik.
3.2.1.102. Szerelési felügyelő
Az üzemeltető által kijelölt személy, aki az idegenek (lásd a 3.2.2.104. szakaszt) által feszültség alatt végzett vagy feszültséghez közeli munkát felügyeli.
3.2.1.103. Munkáltató
Az a szervezet vagy személy, amellyel vagy akivel a munkát végző személy munkaviszonyban áll. Ha az e szabvány szerinti munkát nem munkaviszonyban, hanem egyéb megbízás keretében végzik, akkor – a megbí-zás ellenkező kikötésének hiányában – a megbízott saját maga tekintendő munkáltatónak.
3.2.2. Berendezésfelelős
A villamos berendezés üzemeltetésével megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen fele-lősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatók.
3.2.2.101. Üzemeltető
Az a szervezet vagy személy (berendezésfelelős), amely vagy aki egy pontosan meghatározott villamos beren-dezés vagy berendezéscsoport, illetve körülhatárolható berendezésrész üzemeltetési feladatkörét állandó jel-leggel vagy meghatározott időre ellátja. Az üzemeltető a feladatkörének ellátásához szükséges meghatározott munkákat és műveleteket elvégezheti saját maga, vagy kezdeményezheti más által történő elvégzésüket; de a konkrét munka vagy művelet elvégzésére adott megbízás nem jelenti az üzemeltetői szerep (jogok és kötele-zettségek) átadását. Egy villamos berendezésnek (berendezésrésznek) azonos időben csak egyetlen üzemelte-tője lehet.
MEGJEGYZÉS: Az épületvillamossági berendezések használói – e szabvány szempontjából – nem tekintendők üzemeltetőnek.
MSZ 1585:2001
7
3.2.2.102. Üzemi személyzet
E szabvány szempontjából az üzemeltetővel munka- vagy szerződéses viszonyban álló azon személyek, akiket a üzemeltető az üzemi munkák ellátásával állandóan vagy esetenként megbíz.
3.2.2.103. Kezelő személyzet
A 3.2.2.102. szakaszban meghatározott személyek közül azok, akik a 3.1.2. és 3.1.2.101. szakasz szerinti üze-meltetési feladatot meghatározott területen rendszeresen ellátják.
3.2.2.104. Idegen
E szabvány szempontjából mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üze-meltetővel és nincs vele olyan – munkavégzésre vonatkozó – szerződéses viszonyban, amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza.
MEGJEGYZÉS: Az áramszolgáltató az energiaszolgáltatással összefüggő saját kezdeményezésű ténykedéseivel kapcsolatban (ilyen pl. az áramszolgáltatói villamos berendezések kezelése, üzemeltetése: üzemzavar–elhárítás; csatlakozás létesítése; fo-gyasztásmérő felszerelése, ellenőrzése, leolvasása) e szabvány szempontjából nem tekinthető idegen munkáltatónak a fogyasztói villamos berendezésben végzett munka esetén sem.
3.2.3. Szakképzett személy
Az a személy, aki az adott munkaterületre vonatkozó szakmai képesítéssel és megfelelő gyakorlattal rendelke-zik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére.
3.2.3.101. Az a személy, aki a 3.4.2.101. szakasz szerinti üzemi munkák elvégzésére, az illetékes szerv (általá-ban iskola, hatóság) által igazolt erősáramú képesítéssel rendelkezik (villanyszerelő, technikus, mérnök). Egyes üzemi munkák elvégzéséhez az előbbi szakképzettségen kívül még további, speciális szaktanfolyami bizonyít-vány is szükséges lehet.
3.2.4. Kioktatott személy
Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelő-en kioktatott.
3.2.4.101. E szabvány szempontjából az a személy, aki meghatározott villamos berendezés használatára, keze-lésére és szerelési részmunka elvégzésére, valamint az ezek közben előforduló veszélyekre és ezek elkerülé-séhez szükséges védőintézkedésekre bizonyíthatóan kioktatást nyert.
3.2.5. Képzetlen személy
Az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett, sem a kioktatott személyek csoportjába.
3.2.6. Közlemény
A villamos berendezések üzemeltetésével kapcsolatos írásos vagy szóbeli közlések, illetve utasítások.
3.2.6.101. Kezelési utasítás
Az üzemeltető által az üzemi személyzet részére kiadott utasítás; ez a személyzet teendőire vonatkozó különle-ges, esetleg a jelen szabványhoz képest további, részletekbe menő szerelési, kezelési, üzemi és személybiz-tonsági előírásokat tartalmazhat.
3.3. Munkavégzési övezet
3.3.1. Munkavégzés helye
Helyszín, hely vagy térség, ahol munkavégzés van tervbe véve, munkavégzés folyik vagy munkavégzés folyt.
3.3.2. Közelítési övezet
A veszélyes övezetet körülvevő meghatározott nagyságú tér (lásd az 1. és a 2. ábrát).
MSZ 1585:2001
8
3.3.2.101. Nem tekintendő közelítési övezetnek az a térrész, amely a veszélyes övezettől villamos kezelőtérben kisfeszültségen az MSZ 1600-11, nagyfeszültségen az MSZ 1610-5 szerint létesített (állandó jellegű) védőaka-dállyal, másutt legalább IP2X védettséget nyújtó védőfedéssel vagy burkolattal van elválasztva.
3.3.2.102. A szabadvezeték közelítési övezete (veszélyes közelsége) a feszültség alatt álló (vagy ilyennek tekintendő) szabadvezeték munkahelyhez legközelebb lévő vezetőjének az a környezete, amelyen belül mozgó személy vagy tárgy (szerszám, munkadarab, faág stb.) nem szándékolt mozgása során a vezetőt megérintheti vagy átívelési távolságon belül megközelítheti.
1. MEGJEGYZÉS: Az általános esetekre ennek kiterjedését a 6.3.1.1.102. szakasz határozza meg. 2. MEGJEGYZÉS: Ennek kiterjedése kisebb, mint a vonatkozó jogszabályban a szabadvezeték biztonsága érdekében meghatáro-zott „biztonsági övezet”.
3.3.3. Veszélyes övezet
A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések nélkül behatolhat (lásd az 1. és a 2. ábrát).
3.3.3.101. Veszélyes övezetnek kell tekinteni minden olyan aktív rész körüli 3.3. szakasz szerinti térséget, amelynél az aktív rész nincs az előírások szerint feszültségmentesítve.
3.4. Munka
3.4.1. Munka
Minden olyan villamos és nemvillamos tevékenység, amelynél fennáll a villamos veszély lehetősége.
3.4.2. Villamos munka
A villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végzett munka, pl. vizsgálat és mérés, javítás, csere, módosítás, bővítés, szerelés és ellenőrzés.
3.4.2.101. Üzemi munka
Minden villamos berendezés (fel)szerelési, bővítési, javítási munkája, továbbá minden olyan ellenőrzése, vizsgálata, illetve karbantartása, amelynek során nincs valamilyen – e célra alkalmas – szerkezeti elemmel megakadályozva az üzemszerűen vezető részek véletlen érintése. Üzemi munka ezen túlmenően a villamos kezelőhelyiségek, villamos kezelőterek, elzárt villamos kezelőterek, villamos laboratóriumok és próbatermek kapcsolóberendezéseinek működtetése, üzemvitele, gondozása, keze-lése és felügyelete is.
1. MEGJEGYZÉS: Nem tekinthető azonban üzemi munkának a nem villamos kezelőhelyiségben (kezelőtéren), illetőleg a nem el-zárt villamos kezelőhelyiségben (elzárt kezelőtéren) és villamos laboratóriumban elhelyezett villamos berendezések rendeltetésük-nek megfelelő használata, üzemeltetése, szabályozása, be- és kikapcsolása, dugaszolása, foglalatba való beillesztése, illetőleg onnan való kivétele, ha ezen munkák közben az üzemszerűen vezető részek érintése meg van akadályozva. 2. MEGJEGYZÉS: Általánosságban tehát üzemi munka a villamos berendezéseken végzett minden olyan munka, amelyhez villa-mos természetű kioktatás vagy szakképzettség szükséges; nem tekinthető üzemi munkának a villamos gépeknek és készülékek-nek az olyan, rendeltetésszerű használata, amely mindennemű villamos kioktatottság nélkül is biztonságosan elvégezhető.
3.4.2.102. Üzemi szolgáltató munka
E szabvány szempontjából a villamos fogyasztóberendezések energiaellátását célzó villamosenergia-fejlesztő-, fogadó-, kapcsoló-, elosztó-, mérő-, biztosítóberendezések, valamint ezek szabályozó-, működtető- és vezérlő-berendezésén alkalmi vagy állandó megbízás alapján, nem az üzemi személyzet által végzett üzemi munkának minősülő tevékenység (pl. karbantartás, beszabályozás, mérés, átalakítás).
3.4.3. Nemvillamos munka
A villamos berendezés közelében végzett munka, pl. építés, takarítás, festés.
MSZ 1585:2001
9
3.4.4. Feszültség alatti munkavégzés
Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel, védő- vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket érint vagy veszélyes övezetbe hatol.
3.4.4.101. Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szo-kásos körültekintés mellett nem tudja az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást biztonságosan elke-rülni.
3.4.5. Feszültséghez közeli munkavégzés
Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárgy-gyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe.
3.4.5.101. Feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül az a munka is, amelynél a közelítési övezetbe való behatolást sem technikai eszköz, sem a munkavégzés helyigényénél számottevően nagyobb távolság nem akadályozza meg, így ezt a behatolást a munkát végző személy csak fokozott figyelemmel tudja elkerülni.
3.4.6. Leválasztás
Valamely villamos szerkezet vagy áramkör teljes lekapcsolása más villamos szerkezetekről vagy áramkörökről.
3.4.7. Feszültségmentes
Nulla vagy közel nulla feszültségű, azaz feszültség és/vagy töltés jelenléte nélküli.
3.4.7.101. Feszültségmentes állapot
Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata minden le-hetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és rajta a 6.2. szakaszban foglalt előírások szerinti műve-leteket maradéktalanul elvégezték.
3.4.7.102. Feszültségmentesítés
Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló munkafolyamat, amelynek során a feszültség-mentesítendő villamos berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges energiatápláló beren-dezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése (a 6.2. szakasz előírásai szerint) meg van akadályozva.
3.4.7.103. Feszültség alatt álló
E szabvány szempontjából a villamos berendezés az első üzembe helyezés időpontjától kezdődően mindenkor, ha rajta a 6.2. szakasz szerint meghatározott feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul végre.
3.4.7.104. Munkahelyi földelés és rövidre zárás
Az a földelés és rövidre zárás, amelyet az e szabvány szerint végzett üzemi munkák során a munkahely bizton-sága érdekében ideiglenesen létesítenek vagy használnak.
3.4.7.105. Letiltás
A villamos berendezés adott üzemi állapotának megőrzését elrendelő utasítás.
3.4.7.106. Feloldás
A letiltás megszüntetése az adott villamos berendezésre vonatkozóan.
3.4.7.107. Feszültség nélküli állapot
Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszült-séghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítésnek a 6.2. szakaszban előírt feltételei.
MSZ 1585:2001
10
3.4.8. Feszültségmentes munkavégzés
A villamos veszély elhárítására szolgáló minden intézkedés végrehajtása után a feszültségmentes és kisütött villamos berendezésen végzett munka.
3.4.8.101. Amennyiben a munka a nem feszültségmentesített más villamos aktív rész közelítési övezetébe esik, akkor az feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül.
3.4.8.102. Feszültségmentes munkavégzésnek minősül az a nemvillamos munka is, amely nem esik feszültség alatt állónak tekintendő aktív részek közelítési övezetébe.
3.5. Védőeszközök
3.5.1. Védőrács
Szigetelt vagy szigetelés nélküli eszköz, amely megakadályozza a villamos berendezés villamos veszélyt jelentő szerkezetének vagy részének a megközelítését.
3.5.2. Védőfedés
Olyan szerkezet, amely minden szokásos irányból jövő közvetlen érintés ellen védelmet nyújt (IEV 826-03-13).
3.5.3. Szigetelő borítás
Merev vagy rugalmas szigetelőanyagból készült borítás a feszültség alatt álló és/vagy feszültségmentes részek és/vagy az azokhoz közeli részek burkolására a véletlen érintés megakadályozása céljából.
3.5.4. Burkolat
A villamos szerkezetnek az a része, amely védelmet nyújt egyes külső hatásokkal és a közvetlen érintéssel szemben (IEV 826-03-12).
3.6. Névleges feszültségek
3.6.1. Törpefeszültség (ELV)
A vezetők közötti vagy egyes vezető és a föld közötti névleges érték, váltakozó áram esetében nem haladja meg az 50 V-ot, hullámosságmentes egyenáram esetében a 120 V-ot; idetartoznak a SELV, PELV és a FELV törpefeszültségek (lásd a HD 384.4.41 S2 411. fejezetét).
3.6.2. Kisfeszültség (LV)
A névleges érték, váltakozó áram esetében nem haladja meg az 1000 V-ot, vagy egyenáram esetében az 1500 V-ot.
3.6.3. Nagyfeszültség (HV)
A névleges érték, váltakozó áram esetében meghaladja az 1000 V-ot, vagy egyenáram esetében az 1500 V-ot.
3.7. Védőtávolságok
3.7.1. Munkavégzés legkisebb védőtávolsága
Az a levegőben mért legkisebb munkavégzési védőtávolság, amelyet a munkát végző személy testrésze vagy a kezében tartott vezető anyagú szerszám és a különböző potenciálon lévő, feszültség alatt álló vagy földelt ré-szek között kell tartani. A legkisebb védőtávolság az átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege.
MSZ 1585:2001
11
3.7.2. Átívelési távolság
Az a távolság a levegőben, amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést. Általánosan megfogalmazva, a villamos összetevő az a legkisebb távolság két elektród – feszültség alatt álló és/vagy földelt rész – között, amely szükséges ahhoz, hogy a villamos átütés valószínűsége elhanyagolható le-gyen az előírt feltételek mellett várhatóan előforduló legnagyobb villamos igénybevétel esetében is.
3.7.3. Ergonómiai összetevő
Levegőben mért azon távolság, amely a munkavégzés legkisebb védőtávolságában végzett munka idején meg-enged egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében. Ehhez szükség van a személy által végzendő műveletek és a használandó szerszámok figyelembevételére.
3.8.100. Egyéb meghatározások
3.8.100.1. Feszültség alá helyezés
Az a kapcsolási művelet, illetőleg munkafolyamat, amelynek során a villamos berendezés vagy annak egy része az energiatápláló, feszültség alatt álló vezetékekkel vezetői vagy indukciós kapcsolatba kerül vagy áramforrás-sá válik.
3.8.100.2. Üzembe helyezés
E szabvány szempontjából az a meghatározott műveletsor, amelynek során az erősáramú villamos berendezés vagy berendezésrész elkészülését követően – vagy a már üzemben volt berendezés legalább fél éven át tartó feszültségmentes állapota után – első ízben kerül üzemi használatra.
3.8.100.3. Üzemi próbák
Az első üzembe helyezést megelőző vagy az üzembe helyezett erősáramú villamos berendezéseken később szükségessé váló olyan kapcsolási műveletek, amelyek feszültség alá helyezéssel járnak, de nem céljuk a be-rendezés, illetőleg a berendezésrész üzemeltetése, hanem csupán a kipróbálása.
3.8.100.4. Próbaüzem
A villamos berendezés vagy berendezésrész feszültség alá helyezése után a berendezés feladatszerű működtetése annak megállapítására, hogy a berendezés az összes feladatát el tudja–e látni.
3.8.100.5. Villamosmű
A vonatkozó hatályos jogszabály szerint.
3.8.100.6. Biztonsági övezet
A villamosmű biztonsága, az élet- és vagyonvédelem érdekében a villamosmű közelében, a vonatkozó jogsza-bály által meghatározott kiterjedésű földterület, illetve légtér.
3.8.100.7. Technológiai berendezés
E szabvány szempontjából az a villamos táplálású technológiai célú berendezés (gép, készülék, stb.), amelynek kezeléséhez mind villamos, mind technológiai ismeretek szükségesek. (Lásd a 4.2.101. szakasz szerinti II. cso-portot.)
MEGJEGYZÉS: A háztartási és hasonló berendezések nem technológiai berendezések.
3.8.100.8. Helyismereti vizsga
Az üzemeltető hatáskörében szervezett, helyismereti követelményeket is tartalmazó, általában többfokozatú vizsga(rendszer), amely az adott üzemeltető meghatározott villamos berendezésein, illetve berendezésrészein a vizsga fokozatától függő feladatok ellátására jogosít.
MSZ 1585:2001
12
3.8.100.9. Készre jelentés
Az a nyilatkozat, amellyel a munkát végző csoport munkavezetője közli, hogy az adott villamos berendezésen a munkát befejezték és részéről az feszültség alá helyezhető.
3.8.100.10. FAM-munka
Feszültség alatt álló villamos berendezésen feszültség alatt végzett olyan munka, amelyet külön szabályzatban megfogalmazott feltételek alapján végeznek.
MEGJEGYZÉS: A FAM-munka nem tárgya e szabványnak.
4. Alapelvek
4.1. Biztonságos üzemeltetés
A villamos berendezés kezelési műveletének vagy a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszély kockázatának a mértékét. A felmérés során meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját.
4.1.101. Villamos gépek és készülékek kezelésekor nem szabad a védelmi célú (érintés-, víz behatolása-, rob-banás elleni) burkolatokat, részeket üzem közben, illetőleg feszültség alatt kinyitni vagy a fedeleket eltávolítani.
4.1.102. Meghibásodott villamos berendezések bekapcsolását, automatikus működését és használatát meg kell akadályozni és szükség szerint az üzemképtelen állapotot figyelmeztető felirattal jelezni kell.
4.1.103. A villamos berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése vagy a be-rendezés műszaki kivitelének meg nem felelő üzemi viszonyok közötti üzemben tartása tilos. Ezek üzembe vételét és üzemben tartását csak az 5.2.5.100.2. szakasz szerinti utasítás kiadására feljogosított vezető engedélyezheti.
4.1.104. Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell, a villamos berendezésre vonatkozó, olyan kezelési utasítással, amely szabályozza mind a tervszerű, mind az előre nem tervezhető munkák és üzemzavar-elhárítások rendjét.
4.2. Személyzet
A munkavégzésben résztvevők vagy a munkavégzéssel érintett személyek biztonságával kapcsolatos, szemé-lyekre ruházott felelősségnek meg kell felelnie a nemzeti jogszabályoknak. A villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végzett bármilyen munkavégzésben résztvevő személyeket ki kell oktatni a munkájukkal kapcsolatos biztonsági követelmények-ről, biztonsági szabályokról és vállalati előírásokról. Ha a munka hosszantartó vagy nagyon összetett, az okta-tást a munka folyamán ismételni kell. A személyzet köteles betartani ezeket a követelményeket, szabályokat és előírásokat. A személyzet köteles megfelelő, testhezálló ruházatot viselni. A munkavégzés megkezdése előtt és a munkavégzés folyamán a munkavezetőnek biztosítania kell minden vo-natkozó követelmény, szabály és előírás betartását. A munkavezető köteles kioktatni a munkavégzésben résztvevőket a nem könnyen felismerhető veszélyekről. Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sérülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel vagy gyakorlattal rendelkezik vagy a munka végzéséhez szükséges megfelelő felügyelet alatt áll. Nemzeti jogi szabályozás meghatározhatja az alsó korhatárt és a személy kompetenciájának kritériumát. Ha az alkalmasságra vonatkozóan nincsenek nemzeti előírások, a személyek alkalmasságának elemzésére a következő kritériumokat kell figyelembe venni:
MSZ 1585:2001
13
– a villamosság ismerete; – villamos munkával kapcsolatos gyakorlat; – az adott villamos berendezés ismerete és az adott munkára vonatkozó gyakorlati tapasztalat; – az adott munka során fennálló veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete; – annak felismerési képessége bármely időpontban, hogy vajon biztonságos-e a munkavégzés folytatá-
sa. A tevékenység megkezdése előtt elemezni kell a munkavégzés összetettségét, abból a szempontból, hogy a végrehajtásra megfelelően lett-e kiválasztva szakképzett, kioktatott vagy képzetlen személy.
4.2.101. E szabvány szerinti tevékenységet ténylegesen végző személyek a következő csoportokba sorolhatók: I. csoportba tartoznak azok a személyek, akik az általuk végzendő tevékenységek szempontjából sem-
miféle szakképzettséggel nem rendelkeznek, kioktatást sem kaptak (képzetlen személyek). II. csoportba tartoznak azok a személyek, akik az általuk végzendő tevékenységre műszaki, de nem vil-
lamos jellegű kioktatást kaptak, vagy akiknek e munkák végzésére jogosító nem villamos szakkép-zettségük van.
III. csoportba tartoznak azok a villamos szakképzettséggel nem rendelkező személyek, akiket az általuk végzendő munkák villamos veszélyeire és az ezzel kapcsolatos magatartásra bizonyítottan kioktattak.
IV. csoportba tartoznak azok a villamosan szakképzett személyek, akiket szakképesítésük az általuk vég-zendő munkára általánosan (nem egy meghatározott villamos berendezésre) alkalmasnak nyilvánít. Ezek: IV/a Egy meghatározott munkafajtára feljogosító hatósági vizsgát tett személy (pl. felvonókezelő); IV/b Információátviteli (gyengeáramú) szakképzettségű olyan személyek, akik a munkájukkal kap-
csolatos energiaátviteli (erősáramú) villamos berendezések villamos veszélyeiről és az ezzel kapcsolatos magatartási szabályokról iskolai vagy hatósági vizsgát tettek;
IV/c Energiaátviteli (erősáramú) végzettséget igazoló iskolai bizonyítvánnyal rendelkező villamos szakképzettségű személyek (szakmunkás, technikus, mérnök, szaktanár);
IV/d Villamosmérnök, villamos technikus, valamint olyan, a IV/b vagy IV/c csoportba tartozó, más szakképzett személy, aki a kis zárlati áramú nagyfeszültségű villamos berendezésekre vonat-kozóan bizonyítottan kioktatást nyert;
IV/e Olyan villamos szakképzettségű személy, aki villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok el-végzésére szakvizsga alapján jogosult (érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló, erősára-mú villamos berendezések időszakos felülvizsgálója);
IV/f Olyan villamos szakképzettségű személy, akinek az általa kezelt nagyfeszültségű villamos be-rendezés kezelésére képesítő, hatósági szakvizsgája van (pl. önálló hálózatkezelő, villamosmű-kezelő).
V. csoportba tartozik az a villamosmérnök, villamos technikus és villamos szakmunkás, akit munkáltatója – megfelelő gyakorlata és tapasztalata alapján – villamos munkák irányításával vagy vezetésével bíz meg.
4.2.102. E szabvány szerinti munkák végzéséhez a következő képesítések szükségesek: Az I. csoportba tartozó személy alkalmas kismegszakítók, áram-védőkapcsolók, valamint 25 A-nél nem na-gyobb névleges áramerősségű kapcsolók be- és kikapcsolására; 25 A-nél nem nagyobb névleges áramerőssé-gű becsavarható (D rendszerű) biztosítók pótlására; fényforrások szerszám használata nélküli cseréjére (az E 40 foglalatúak kivételével); a védőfedelek eltávolítása nélkül elvégezhető tisztítási, kenési és más karbantartási munkák elvégzésére; valamint mindazon – a villamos szerkezet vagy villamos berendezés üzemeltetésével kapcsolatos – tevékenységre, amelyet a szerkezet vagy berendezés használati útmutatója számukra ezen túl-menően kifejezetten megenged. A II. csoportba tartozó személy – a I. csoportra is megengedett tevékenységeken túlmenően – alkalmas a 25 A-nél nagyobb áramerősségű, kisfeszültségű kapcsolók és kapcsolószerkezetek be- és kikapcsolására; a villamos berendezések hibajelzéseinek nyugtázására; az érintésbiztos (ú.n. Wickmann típusú) foglalatban elhelyezett, miniatűr csöves biztosítók pótlására; villamos hegesztő-berendezések, törpefeszültségű villamos berendezések helyszíni – szerelést is magába foglaló – felállítására; valamint kisfeszültségű villamos berendezésekben a vé-dőfedelek eltávolítását igénylő, nem villamos jellegű munkák elvégzésére.
MSZ 1585:2001
14
A III. csoportba tartozó személy – a I. és II. csoportra is megengedett tevékenységeken túlmenően – alkalmas a 25 A-nél nagyobb áramerősségű becsavarható (D rendszerű) biztosítók, valamint a védőfedélre szerelt késes biztosítók pótlására; laza csavaroknak feszültségmentes állapotban történő meghúzására; védőfedelek le- és felszerelésére; E 40 foglalatú (góliát-foglalatú), továbbá szerszám használatát igénylő fényforráscserékre; 25 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű, túláramvédelemmel védett áramkörökben olyan szerelvények (pl. dobozkapcsolók, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek) szerelésére és cseréjére, amelyekhez nem csatla-kozik védővezető. Ezen túlmenően a IV. csoportba tartozó személyek közvetlen felügyelete alatt részt vehet a IV. csoportra megengedett más munkák végzésében és feszültség közelében végzett vagy feszültség alatti munkák végzésében is. A IV. csoportba tartozó személy – az I., II. és III. csoportra is megengedett tevékenységeken túlmenően – al-kalmas minden olyan villamos szakmunka önálló végzésére, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. E munkákat feszültség alatt és feszültség közelében is elvégezheti. Azt, hogy szakismeretei elegendőek-e az adott munka elvégzéséhez, saját magának kell eldöntenie a kővetkező korlátozásokkal:
a) a IV/a és IV/b csoportba tartozó személyek csak azon villamos berendezéseken végezhetnek munkát, amelyekre képesítésük érvényes;
b) a IV/c szerinti képesítés önmagában csak az 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá;
c) a IV/d szerinti képesítés önmagában csak kis zárlati áramú, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá;
d) a IV/f szerinti képesítés csak azon 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezé-seken végzett munkára tesz alkalmassá, amelyekre a jogszabály szerinti szakvizsga vonatkozik.
Az V. csoportba tartozó személy a munkáltatója által hatáskörébe utalt minden villamos szakmunka megszerve-zésére és irányítására alkalmas, de közvetlen munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak az I – IV. cso-portba tartozását meghatározó szakképesítése szerint. A III. és/vagy IV. csoport szerinti képzettség megszerzésére szolgáló (iskolai vagy tanfolyami) szakképzés kere-tében e képzések tanulói és hallgatói szaktanári vezetés és felügyelet mellett végezhetnek a III. és/vagy IV. csoportba tartozás szerinti munkákat. A IV/e képesítésű személy alkalmas a képesítése szerinti vizsgálatok elvégzésére, vezetésére és bizonylatolá-sára. Ilyen képesítés hiányában e munkák vezetését még V. csoportba tartozó személy sem végezheti.
4.2.103. A személyzetet a következők szerint oktatásban kell részesíteni. MEGJEGYZÉS: A feszültség alatti munkavégzéssel kapcsolatos oktatásra a 6.3.2. szakasz vonatkozik.
4.2.103.1. A villamos szakmunka irányítására, vezetésére, önálló villamos szakmunka végzésére jogosított személyeket az adott munkakörbe való belépésükkor a munkájukhoz szükséges biztonsági követelményekről, valamint e szabvány munkájukhoz kapcsolódó részeiről ki kell oktatni, részükre e szabványt folyamatosan elér-hetővé kell tenni és írásban kell igazoltatni, hogy elolvasták és megértették.
4.2.103.2. A 3.2.5. szakasz szerinti képzetlen személyeket elegendő esetenként – az adott alkalommal – a szű-kebb munkakörükben a környezeti veszélyekre és elvárt magatartásra (óvatosságra, gondosságra) kioktatni.
4.2.104. Mindenkinek kizárólag csak azt a munkát (3.4.1. szakasz) szabad végeznie, amivel megbízták, kizáró-lag csak azon a munkaterületen szabad dolgoznia, amelyet számára a munkautasításban, illetve a jelen szab-vány szerint kijelöltek, kizárólag csak azokat a szerszámokat, munka- és védőeszközöket szabad – és köteles is – használni, amelyek a rábízott feladat ellátásához szükségesek és amelyek használatára kioktatták.
4.3. Szervezés
Minden villamos berendezést egy személy, a berendezésfelelős felelősségi körébe kell helyezni. Ha két vagy több villamos berendezés egymással kapcsolatban áll fontos, hogy ezek berendezésfelelősei között hivatalos kapcsolat legyen. A képzetlen személyekre nézve villamos veszélyt jelentő helyek hozzáférhetőségét szabályozni kell. A hozzáfér-hetőség szabályozási és ellenőrzési módszerének a berendezésfelelős felelősségi körébe kell tartoznia.
MSZ 1585:2001
15
Minden munkavégzésnek a munkavezető felelősségi körébe kell tartoznia. Ha a munkavégzés meg van osztva, szükség lehet minden részmunkára külön felelős személy kinevezésére egy koordináló személy felelőssége alatt. A munkavezetőnek és a berendezésfelelősnek a munka megkezdése előtt meg kell állapodnia a villamos be-rendezés állapotának bármilyen megváltoztatásában vagy a villamos rendszernek a munka elvégzéséhez szük-séges elrendezésében, valamint a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végzendő munka menetében. A munkavezető és a berendezésfelelős lehet egy és ugyanazon személy is. Ha a munkavégzés összetett, az előkészületeket írásban kell rögzíteni. A villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végzett munkához kellő számú személyt kell kioktatni, és el kell látni őket a szükséges információval, hogy áramütés és/vagy égési sérülés esetén a sérültet megfelelő elsősegélyben tudják részesíteni. A munkavégzés helyén plakátokon vagy táblákon ajánlatos az elsősegély nyújtásával kapcsolatos útmutatókat kifüggeszteni vagy az azokat tartalmazó szóróla-pokat, illetve a körülményektől függően a biztonsággal kapcsolatos dokumentumokat a munkát végző szemé-lyek között kiosztani. Helyi intézkedések kiadásával kell biztosítani, hogy bármely munkát végző személy, aki bármely utasítás vagy munkavégzés végrehajtását biztonsági okokból ellenzi, az ellenvetéseit közvetlenül a munkavezetővel közöl-hesse. A munkavezető köteles az esetet kivizsgálni és ha szükséges, a döntéshozatalhoz konzultálnia kell a fe-letteseivel.
4.3.101. Idegen munkáltatóra vonatkozó szervezés
4.3.101.1. Idegen munkáltató által végzett munka esetén az idegen munkáltató köteles kijelölni a munkát vég-zőket és a munkavezetőt. Ez a munkavezető
– villamos jellegű munka esetén V. csoportba tartozó személy legyen; – nem villamos jellegű (csak villamos berendezés közelében vagy szabályszerűen feszültségmentesített
villamos berendezésen végzett) egyéb munka esetén legalább III. csoportba tartozó személy legyen. A munkát végzők kijelölésére, illetve csoportba tartozására, oktatására és kiképzésére a 4.2. szakasz előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy azok elvégzéséről, illetve ellenőrzéséről az idegen munkáltatónak kell gondoskodnia.
4.3.101.2. Feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munka esetén az üzemeltetőnek V. csoportba tartozó sze-relési felügyelőket is ki kell jelölnie.
4.3.101.3. Az üzemeltetőnek és az idegen munkáltatónak előzetesen írásban (szerződésben, szabályzatban, utasításban stb.) kell rögzítenie a munkavégzés feltételeit, de legalább a következőket:
– a kijelölt munkavezető (3.2.1. szakasz) nevét, továbbá az esetleges személycserét; – a koordináló személy (3.2.1.101. szakasz) és a szerelési felügyelő(k) (3.2.1.102. szakasz) nevét, to-
vábbá az esetleges személycseréket is; – a koordináló személy vagy a szerelési felügyelő neve helyett annak beosztása (például ügyeletes disz-
pécser) is megadható, ha az egyértelműen egy időpontban csak egyetlen meghatározott személyt je-lenthet.
4.3.101.4. Az idegen munkáltató által végzett munkával kapcsolatos üzemi követelményeket a koordináló sze-mélynek írásban kell közölnie az idegen munkáltató munkavezetőjével, aki ennek alapján köteles kioktatni a munkában résztvevő személyeket.
MEGJEGYZÉS: Feszültség alatt és feszültséghez közeli munka esetén lásd továbbá a 6.3.8. szakasz előírásait.
4.3.101.5. Ha az idegen munkáltató számára az üzemeltető nem teszi lehetővé azt, hogy e szabvány előírá-sainak eleget tehessen, az idegen munkáltató a részéről felmerülő igényeket a koordináló személlyel írásban vagy más dokumentálható módon tartozik közölni. Ha az üzemeltető ez után sem biztosítja az idegen munkálta-tó számára az e szabvány betartásához szükséges feltételeket, az idegen munkáltató munkavezetője köteles a munkát azonnal beszüntetni.
MSZ 1585:2001
16
4.3.101.6. Ha az idegen munkáltató nem veszi figyelembe az üzemeltető személy-, üzem- és vagyonbiz-tonságot érintő előírásait, a koordináló személynek jogában áll a munkálatok azonnali beszüntetését elrendelni.
4.3.101.7. Ha az üzemeltető, a szerelés alatt álló villamos berendezésben az idegen munkáltató munkavezető-jének a kérésére kisebb motorok vagy készülékek működtetéséhez a helyi viszonyoknak megfelelően eseten-ként vagy a munka egész tartamára egy vagy több csatlakozást bocsát az idegen munkáltató rendelkezésére, akkor az ilyen csatlakozások rendelkezésre bocsátása nem tekinthető a berendezés üzembe vételének.
4.3.101.7.1. Az idegen munkáltató tartozik gondoskodni arról, hogy a rendelkezésre bocsátott feszültség ne okozzon a szerelés alatt álló villamos berendezés egyetlen részében sem áramütésveszélyt.
4.3.101.7.2. Ha ezekről a csatlakozásokról az idegen munkáltató leágazásokat létesít, akkor ezek előírásszerű elkészítéséért és kezeléséért az idegen munkáltató felelős.
4.3.101.7.3. Az ilyen munkákhoz szükséges óvintézkedések megtételéért az idegen munkáltató munkavezetője a felelős, és ezekhez az üzemeltető részéről szerelési felügyelőt nem kell biztosítani.
4.4. Kommunikáció (Információ átadás)
Ide tartozik minden mód, amely során személyek között információ átadása vagy információ cseréje történik élőszóban (beleértve a telefont, személyi rádiót és a személyek közötti beszédet), írásban (beleértve a faxot) és vizuálisan (beleértve a képernyőt, hirdetőtáblát, fényjelzést stb.). Minden munkavégzés megkezdése előtt a berendezésfelelőst tájékoztatni kell a tervezett munkáról. A villamos berendezés biztonságos üzemeltetéséhez szükséges valamennyi információt, pl. hálózati utasításo-kat, kapcsolókészülékek állását (bekapcsolt, kikapcsolt, földelt), védelmi eszközök helyzetét közölni kell. Ha az információ továbbítása nem élő szóban vagy írásban, hanem más módon, pl. rádiójel, számítógép, fényjel stb. segítségével történik, ezeket csak olyan megfelelő óvintézkedések megtétele vagy megléte esetén szabad használni, amelyek biztosítják az információ útvonalának megbízhatóságát, a félreértés és hibás jelek továbbí-tásának kizárását. Minden értesítésnek tartalmaznia kell az információt adó személy nevét és szükség esetén a tartózkodási he-lyét. Az élőszóban továbbított információnál a félreértés elkerülése érdekében a fogadó félnek azt meg kell ismétel-nie a küldő fél számára, aki viszont köteles megerősíteni, hogy a információ vétele és az értelmezése pontos volt. Tilos a munka megkezdésére, valamint a munka befejezése után a villamos berendezés visszakapcsolására az engedélyt jeladások vagy előzetesen egyeztetett idő eltelte alapján kiadni.
4.4.101. Utasítások adása és vétele
4.4.101.1. Utasításokat élőszóban, rádión vagy távbeszélőn lehetőleg közvetlenül a végrehajtásra feljogosított személynek kell adni. Az utasítást adónak minden esetben meg kell győződnie az utasítás megértéséről.
4.4.101.2. Ha a kiadott rendelkezések végrehajtása során rendellenesség fordul elő, akkor ezt a munkavezető vagy a közvetlen végrehajtó köteles az utasítást kiadó személynek haladéktalanul jelenteni.
4.4.101.3. Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével saját vagy mások testi épségét közvetlenül veszélyeztetné.
4.4.101.4. A 4.4.101.1. … 4.4.101.3. szakaszokban foglalt rendelkezések értelemszerűen kötelezőek az idege-nekre is.
4.4.102. Üzemi napló
4.4.102.1. Minden olyan helyen, ahol üzemi napló van rendszeresítve, az üzemi személyzet illetékes tagjai köte-lesek a villamos berendezésekkel (hálózatokkal) és azok tartozékaival kapcsolatos mindennemű eseményt ab-ba pontosan bevezetni, illetve azt rendszeresen és pontosan vezetni. (Üzemi naplónak tekinthető a magnófelvétel és a számítógépes adatrögzítés is.) Üzemi naplóban változtatásokat, javításokat csak úgy sza-
MSZ 1585:2001
17
bad végezni, hogy az eredeti bejegyzés is olvasható maradjon, és megállapítható legyen, ki és mikor változta-tott az eredetileg bejegyzett szövegen.
4.4.102.2. Ha erre lehetőség van, az utasításokat és egyéb közléseket naplószerűen rögzíteni kell. Ha az utasí-tások és egyéb közlések magnetofonos felvételére, számítógépes rögzítésére előírás van, a felvételeket törölni csak meghatározott idő elteltével szabad. Az utasítással összefüggésben fellépett üzemzavar, baleset vagy a megőrzési idő alatt beérkezett reklamáció esetén a felvételeket csak az eset tisztázása után szabad törölni.
4.4.102.3. Ha üzemi napló van rendszeresítve (ilyennek tekintendő például az automatikus hang- vagy képrög-zítés, a számítógépes adatrögzítés), akkor bármely úton kapott vagy adott utasítást – időpontjának percre pon-tos megjelölésével – abba be kell jegyezni. Rádión vagy távbeszélőn adott vagy vett utasítás esetén az időpontot és mindkét fél nevét be kell jegyezni az üzemi naplóba. Az adott vagy kapott utasítás végrehajtását, illetve az erre vonatkozó jelentés megtörténtét is hasonló módon kell feljegyezni.
4.4.102.4. Több műszakban végzett szerelési munka esetén az utasításokat az üzemi naplóba kell bejegyezni és az utasítás tudomásulvételét az idegen munkáltató munkavezetője aláírásával tartozik igazolni. Ha a munka feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősül, ezt külön fel kell tüntetni. Távbeszélőn vagy rá-dión adott vagy vett utasítás esetén az üzemi naplóba mindkét fél nevét be kell jegyezni. A kapott utasítás vég-rehajtását és az erről szóló jelentés megtörténtét is hasonló módon kell feljegyezni.
4.4.103. Ha a villamos berendezésnél szolgálat van szervezve, illetve több műszakban végzett üzemi munka vagy személycsere esetén, a szolgálatot átadó köteles a felváltójának a szolgálatról, valamint a folyamatban le-vő munkákról – különösen az esetleges rendkívüli körülményekről, biztonsági intézkedésekről – megfelelő tájé-koztatást és felvilágosítást adni.
4.5. Munkavégzés helye
A munkavégzés helyét meg kell határozni és pontosan meg kell jelölni. Megfelelő munkateret, azaz megfelelő hozzáférést és világítást kell biztosítani a villamos berendezés minden olyan részénél amelyen, amellyel vagy amely közelében bármilyen munkavégzés fog folyni. Szabadtéri berendezésekben szükség esetén pontosan meg kell jelölni a munkavégzés helyéhez vezető elérési utat. Megfelelő óvintézkedéseket kell tenni a személyek nemvillamos veszélyforrások, pl. mechanikai vagy nyomás alatti rendszerek, vagy leesés által okozható sérülésének megakadályozására. A villamos kapcsoló- és vezérlőkészülékek elérési, menekülési útvonalán vagy közelében, illetve azokon a he-lyeken ahonnan ezeket a villamos szerkezeteket kezelik tilos a hozzáférést gátló tárgyakat és/vagy éghető anya-gokat elhelyezni. Az éghető anyagokat a villamos ív keletkezésének forrásaitól megfelelő távolságban kell tárolni.
4.5.101. Villamos kezelőterek
4.5.101.1. A járófelületek csúszásmentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.
4.5.101.2. Olyan helyen, ahol a villamos üzemi munka (például javítás, kapcsolás, rövidre zárás, földelés), illet-ve meghibásodás következtében szikra, illetve villamos ív keletkezhet vagy egyéb módon tűzveszély állhat elő (például kommutátoros vagy csúszógyűrűs villamos gépek, kapcsolók és szabályozók, valamint csupasz veze-tékek közelében) könnyen gyulladó tárgyakat és anyagokat nem szabad tárolni.
4.5.101.3. Elzárt villamos kezelőhelyiséget, illetve -teret zárva kell tartani. Az ajtót belülről bereteszelni, vagy bármely oldalról eltorlaszolni tilos. A kulcsot mindig a kezeléssel megbízott személyek gondjaira kell bízni. Tilos a kulcsot olyan helyen tartani, ahol az illetéktelenek részére hozzáférhető.
4.5.101.4. Véletlen érintés ellen nem védett villamos vezetékek, villamos berendezések közelében (mint például kapcsolótábla mögötti helyen, cellában) tilos oda nem tartozó tárgyat (például ruhaneműt, szerelési anyagot, olajhordót, kannát, létrát, tisztító eszközt, hulladékot) elhelyezni és tárolni, még abban az esetben is, ha ez a ke-zelést nem akadályozza.
MSZ 1585:2001
18
4.5.101.5. Elzárt villamos kezelőhelyiségbe, illetve elzárt kezelőtérbe a belépésre nem jogosított személy csak az erre jogosított személlyel együtt léphet be, illetve tartózkodhat. Kizárólag kisfeszültségű villamos berendezést tartalmazó elzárt villamos kezelőhelyiségben, illetve elzárt kezelőtérben, ha a villamos berendezés feszültség alatt álló alkatrészeinek véletlen érintése lehetetlen, kioktatott, belépésre feljogosított személy a berendezés ke-zelésére jogosított személy jelenléte nélkül is tartózkodhat.
4.5.101.6. A villamos kezelőterekbe, laboratóriumokba oda be nem osztott személyek (pl. látogatók) belépési feltételeit helyi szabályzatban kell rendezni.
4.6. Szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök
A szerszámoknak, szerkezeteknek, védő- és segédeszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó európai, nem-zeti vagy nemzetközi szabványok követelményeinek.
1. MEGJEGYZÉS: Példák szerszámokra, szerkezetekre, védő- és segédeszközökre:
– szigetelőcsizma, kesztyű és kalocsni; – szem- vagy arcvédő; – fejvédő; – megfelelő védőruházat; – szigetelőszőnyeg, dobogó és zsámoly; – rugalmas és merev szigetelő védőrács; – szigetelt szerszámok és szigetelőeszközök; – kezelő- és szigetelőrudak; – zárak, figyelmeztető feliratok, jelek; – feszültségkémlelő és -jelző eszközök; – kábelkereső készülékek, – földelő- és rövidre záró szerkezetek; – védőfedések, jelzőzászlók, más jelző eszközök.
A szerszámokat, szerkezeteket, védő- és segédeszközöket a gyártó vagy a szállító előírásainak és/vagy útmu-tatóinak megfelelően kell használni. Ezeket az előírásokat és/vagy útmutatókat a felhasználó ország nyelvén kell megadni. A villamos berendezés biztonságos üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végzett munkához használt minden szerszámnak, szerkezetnek, védő- és segédeszköznek alkalmasnak kell lennie az adott felhasználásra, azokat a felhasználási célnak megfelelő állapotban kell tartani és megfelelően kell használni.
2. MEGJEGYZÉS: „A felhasználási célnak megfelelő állapotban tartani” kifejezés szemrevételezéssel és villamos méréssel vég-zett időszakos ellenőrzést jelent, ha szükséges a javítás és/vagy módosítás után is a szerszám, a szerkezet, védő- és segédesz-köz villamos sértetlenségének és annak igazolására, hogy a mechanikai tulajdonságai nem változtak. 3. MEGJEGYZÉS: A szerkezet fogalma a személyi védőkészülékeket is magában foglalja.
A villamos berendezés üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villa-mos berendezés közelében végzett munkához használt minden szerszámot, villamos szerkezetet, védő-és se-gédeszközt megfelelően kell tárolni.
4.6.101. A magasban végzendő munkákhoz a munkát végző személynek biztos alapon, (például elcsúszás, el-dőlés ellen biztosított létrán, állványon, mászóvason, oszlopra szerelhető létrán, szerelőlapon) kell állnia. Vélet-len leesés elleni védelemként megfelelő személyi védőeszközt kell alkalmazni.
4.6.102. A feszültség alatti és feszültséghez közeli munkáknál, valamint minden olyan munkánál, amelynél fel-tehető, hogy a munkát végző személy a munkával kapcsolatos közlekedésnél vagy nem szándékos mozdulattal behatol a közelítési övezetbe, a ruházat, szerszámok, eszközök megválasztásánál az általános szabályokon túlmenően a következő előírásokat kell betartani:
MSZ 1585:2001
19
4.6.102.1. E munkákat tilos ing nélkül, rövid ujjú ingben, rövidnadrágban, szoknyában végezni; a munka során viselt ruházat ne tartalmazzon 5 cm-nél nagyobb kiterjedésű fémrészeket (pl. csatot, villámzárat, díszt). A ruhá-zat zsebeiben ne legyenek fémes vagy más, zárlatot okozható tárgyak olyan módon elhelyezve, hogy azok a munka során várható mozgások következtében a zsebekből kihullhassanak.
MEGJEGYZÉS: Ha a munka során számolni kell azzal, hogy az esetleg keletkező ív meggyújthatja a munkát végző személy ruhá-ját, akkor figyelembe kell venni, hogy annak legkisebb műanyagtartalma is súlyosbíthatja a munkát végző személy égési sérüléseit.
4.6.102.2. A feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak megfelelő szigetelt szerszámot, és/vagy személyi védőeszközt kell használni. E szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használha-tók. (Nem megengedett pl. egy 400 V-os szigetelt nyelű villamos ipari kéziszerszámnak 400 V-os védőkesztyű-ben való használata 500 V névleges feszültségű villamos berendezésen.) E szigetelt szerszámot a munka megkezdése előtt szemrevételezéssel kell ellenőrizni, és ha olyan sérülést talá-lunk rajta, amely a szigetelés jóságát veszélyezteti, akkor a szerszámot vagy ki kell cserélni, vagy feszültség-próbának kell alávetni. A feszültségpróbára vonatkozó előírásokat a szerszám termékszabványa tartalmazza.
4.6.102.3. Olyan feszültség alatti munkák esetén (pl. késes biztosító terhelés alatti cseréjekor), amelyeknél számítani lehet arra, hogy a munkát végző személy keze villamos ív behatásának lesz kitéve, a munka során hosszúszárú bőrkesztyűt vagy ezzel legalább egyenértékű személyi védőeszközt kell viselnie.
MEGJEGYZÉS: Gumikesztyű e védelemre nem alkalmas.
4.6.102.4. Ha a feszültség alatti és feszültséghez közeli munkák esetén számítani lehet arra, hogy a munkát végző személyt az esetleg keletkező zárlati ív hőhatása veszélyeztetheti, akkor megfelelő személyi védőesz-közzel kell ellátni és biztosítani kell a könnyű menekülési lehetőségét.
4.6.102.5. Ha a szűk munkahely vagy a környezeti körülmények miatt nem lehet biztonságosan megakadályozni azt, hogy a feszültség alatti munkavégzés során a munkát végző személy testével nagy kiterjedésű, földeltnek tekinthető fémes szerkezettel érintkezzék, akkor az ebből származó veszély csökkentésére a munka során személyi védőeszközt (védőintézkedést) kell alkalmaznia.
4.6.102.6. A feszültséghez közeli munkáknál nem szabad olyan hosszú, hajlékony, vezetőképes szerszámmal vagy vezetékdarabbal dolgozni, amely véletlenül a veszélyes övezetbe érhet; ha ez elkerülhetetlen, akkor gya-korlatilag hézagmentes (IP4X védettséget nyújtó) elválasztó falat kell alkalmazni.
4.6.102.7. A személyi védőeszközöket és villamos biztonsági eszközöket időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni a következő időintervallumokban:
– munkahelyzet beállító deréköv: félévente; – teljes testhevederzet: évente; – mászószerszám: félévente; – feszültségkémlelő (egysarkú) (1 kV fölött): 2 évente; – fázisazonosító (1 kV fölött): 2 évente; – szigetelő-, illetve kezelőrúd (1 kV fölött): 2 évente.
A felsorolásban nem szereplő hasonló eszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata esetében a vonatkozó jog-szabályt vagy termékszabványt kell figyelembe venni.
4.7. Rajzok és leírások
A villamos berendezésekhez naprakész rajzokat és leírásokat kell biztosítani.
4.8. Jelzések
Szükség esetén minden munkavégzés vagy üzemeltetés során bármilyen vonatkozó veszélyre megfelelő jelzé-sekkel kell felhívni a figyelmet. Ezeknek a jelzéseknek meg kell felelniük a vonatkozó európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak.
MSZ 1585:2001
20
5. Szokásos üzemviteli eljárások
5.1. Általános előírások
Az 5.2. és az 5.3. szakaszban leírt tevékenységekhez megfelelő szerszámokat és készülékeket kell használni a villamos sérülésveszély elhárítására. Ezeket a tevékenységeket a berendezésfelelőssel kell egyeztetni. A berendezésfelelőst értesíteni kell a szokásos üzemviteli eljárások befejezéséről.
5.1.101. Ideiglenes bekapcsolásra akkor kerülhet sor, ha a villamos berendezés végleges elkészülte, illetőleg az ellenőrzések lebonyolítása előtt, üzemi próbák vagy rendkívüli szükséghelyzet miatt, a berendezést be kell kap-csolni. Az ideiglenes bekapcsolás szükségességéről, tényéről és a végleges bekapcsoláshoz hiányzó követel-mények felsorolásáról, az üzemi naplóban vagy más alkalmas helyen, írásbeli feljegyzést kell készíteni, amelyben ezeken túlmenően rögzíteni kell:
– az ideiglenes bekapcsolás megengedett leghosszabb időtartamát; – az ideiglenes bekapcsolást elrendelő és az azt végrehajtó személy nevét; – valamint azt a körülményt is, hogy az ideiglenes bekapcsolás előtt minden érdekeltet értesítettek.
5.1.102. Az első végleges bekapcsolást az üzemeltető vagy az általa megbízott, kapcsolásra jogosult személy (legalább IV. csoport) végezheti, ha
– a villamos berendezés üzemi próbája (első próbakapcsolása) már megtörtént, és – meggyőződött arról, hogy a végleges bekapcsoláshoz a létesítés vagy átalakítás szakmai szabályai és
a munkáltatói szabályzat szerint előírt ellenőrzések megtörténtek, és – azok alapján a villamos berendezés bekapcsolhatónak minősült, és az üzembe helyezési eljárást le-
folytatták. A végleges bekapcsolást megelőzően, a végleges bekapcsolás szándékáról értesíteni kell mindazokat, akik a bekapcsolt villamos berendezésekkel kapcsolatba kerülhetnek.
5.1.102.1. Az ideiglenesen bekapcsolt villamos berendezést, ha az felügyelet nélkül marad, akkor azt a feszült-ség jelenlétére utaló figyelmeztető táblákkal kell megjelölni.
5.1.102.2. A szabványok szerint érintésvédelemre kötelezett villamos berendezéseket érintésvédelem nélkül ideiglenesen is csak akkor szabad bekapcsolni, ha az közvetlen felügyelet alatt marad.
5.1.103. Szabadvezetékek feszültség alá helyezését az érintett városokban és községekben, legalább 48 órával korábban, a helyileg szokásos módon közhírré kell tenni.
5.2. Kapcsolási műveletek
5.2.1. A kapcsolási műveletek célja a villamos berendezés villamos állapotának megváltoztatása. A kapcsolási műveletnek két fajtája van:
– üzemszerű kapcsolás, amelynek a célja a villamos berendezés villamos állapotának megváltoztatása olyan összekapcsoló, elválasztó, indító vagy leállító villamos szerkezet működtetésével, amelyek fel-építése kockázat nélküli használatot biztosít;
– a villamos berendezés munkavégzés céljából történő kikapcsolása vagy visszakapcsolása. A kapcsolási műveletek helyi- vagy távvezérléssel is elvégezhetők.
5.2.2. A feszültségmentes munkavégzés előtti leválasztást, illetve az azutáni visszakapcsolást szakképzett vagy kioktatott személynek kell végeznie a 6.2. szakasz előírásai szerint.
5.2.3. A villamos szerkezet tápellátásának lekapcsolását szükséghelyzetben nemzeti vagy helyi előírások sze-rint kell elvégezni. A közcélú villamos elosztóhálózaton szükséghelyzetben műveleteket kizárólag szakképzett vagy kioktatott sze-mélyek végezhetnek.
MSZ 1585:2001
21
5.2.4. Ha 1 kV-nál nagyobb feszültségű villamos berendezésen a földzárlat nem kerül megszüntetésre, akkor intézkedni kell a földzárlat felderítésére és megfelelő személyi biztonsági intézkedéseket kell tenni.
MEGJEGYZÉS: A szükséges intézkedések a villamos berendezés technológiájától és a felépítésétől függnek.
5.2.5.100.1. Épületvillamossági és világítási berendezések kapcsolására – szakképzettség és külön feljogosítás nélkül – mindenki jogosult, ha a kezeléshez szükséges kapcsolók és más működtető szervek nincsenek az ille-téktelenek elől elzárva.
MEGJEGYZÉS: A háztartási és hasonló jellegű szerkezetek kapcsolására és kezelésére sincs megkötés, de ezek kezelése nem tartozik e szabvány hatálya alá, ezért e szabvány nem tartalmaz erre vonatkozó intézkedéseket.
5.2.5.100.2. Minden más (az 5.2.5.100.1. szakasz hatálya alá nem tartozó) villamos berendezés kapcsolására csak az a legalább II. csoportba tartozó személy jogosult, aki erre a berendezés üzemeltetőjének arra illetékes személyétől utasítást és/vagy felhatalmazást kapott. A kapcsolási utasítás adására és vételére, illetve közvetítésére jogosultakat névjegyzékbe kell foglalni, erről az érintetteket értesíteni kell és a naprakész névjegyzéket számukra mindenkor hozzáférhetővé kell tenni.
5.3. Üzemszerű ellenőrzések
5.3.1. Mérés
5.3.1.1. E szabvány szerint a mérés magában foglalja a villamos berendezés fizikai jellemzőinek mérésével kapcsolatos összes tevékenységet. A méréseket szakképzett vagy kioktatott személyek, illetve szakképzett személy irányítása és felügyelete alatt képzetlen személyek végezhetik.
5.3.1.2. A villamos berendezésen végzett mérésekhez megfelelő és biztonságos mérőműszereket kell használ-ni. Ezeket a műszereket használat előtt és ha szükséges, használat után is ellenőrizni kell.
5.3.1.3. Ha fennáll a feszültség alatt álló csupasz részek érintésének a kockázata, akkor a mérést végző sze-mélynek személyi védőeszközt kell használnia és óvintézkedéseket kell tennie az áramütés, a zárlat és az íve-lés hatásai ellen.
5.3.1.4. Szükség esetén a feszültségmentes munkavégzés (6.2. szakasz), a feszültség alatti munkavégzés (6.3. szakasz) és a feszültséghez közeli munkavégzés (6.4. szakasz) szabályait kell alkalmazni.
5.3.1.4.101. Szigetelésmérést, gyengeáramú földelésmérést csak a villamos berendezésnek a hálózatról levá-lasztott állapotában szabad végezni.
1. MEGJEGYZÉS: Ezek feszültség alatti munkavégzésnek minősülnek, mert a feszültségmentesítés 6.2. szakasz szerinti általános szabályai közül a földelés és rövidre zárás nem teljesíthető. 2. MEGJEGYZÉS: A leválasztási kötelezettség nem vonatkozik a hurokellenállás-mérésekre és az erősáramú földelésmérésekre.
5.3.2. Próba
5.3.2.1. A próba magában foglalja a villamos berendezés üzemelésének, villamos, mechanikus vagy termikus állapotának ellenőrzésével kapcsolatos összes tevékenységet. A próba tartalmazza még a hatásosságok, pl. a villamos védő és biztonsági áramkörök hatásosságának bizonyításával kapcsolatos tevékenységeket is. A próbához tartozhatnak még az 5.3.1. szakasz szerinti mérési tevékenységek is. A próbát szakképzett vagy kioktatott személyek, illetve szakképzett személy irányítása és felügyelete alatt álló képzetlen személyek végezhetik.
5.3.2.2. A feszültségmentes villamos berendezés próbáját a feszültségmentes munkavégzés szabályainak megfelelően kell elvégezni. Ha szükség van a földelő- és rövidre záró eszközök bontására vagy eltávolítására, akkor megfelelő óvintézkedéseket kell tenni a villamos berendezésnek bármilyen lehetséges tápforrásból újra feszültség alá kerülésének és a személy áramütésének megakadályozására.
5.3.2.3. Üzemi tápellátás alatt végzett próba esetén a 6.1., 6.3. és 6.4. szakaszok vonatkozó követelményeit kell alkalmazni.
MSZ 1585:2001
22
5.3.2.3.101. Az új villamos berendezés, az átalakított vagy bővített villamos berendezés munkaközi próbakap-csolását az üzemeltető által rendelkezésre bocsátott idegen feszültségről csak a munkavezető vagy az általa feljogosított személy végezheti. Az első próbakapcsolás előtt el kell végezni mindazokat a biztonságtechnikai jellegű ellenőrzéseket, amelyeket a vonatkozó létesítési vagy érintésvédelmi szabványok, illetve szabályzatok az új, illetve bővített villamos be-rendezésekre előírnak. Ha ezek a biztonságtechnikai ellenőrzések csak feszültség alatt végezhetők, akkor ezeket közvetlenül a próba-kapcsolást követően kell elvégezni. Ha a biztonságtechnikai ellenőrzések elvégzése nem lehetséges, (pl. a sze-relést végző személy ezek valamelyikére nincs feljogosítva, vagy az adott körülmények között valamelyik vizsgálat nem végezhető el), akkor a szerelést végző személy köteles:
– mindazokat a vizsgálatokat elvégezni, amelyekre jogosult és lehetősége van; – megfontolni, hogy az első próbakapcsolás a biztonságtechnikai ellenőrzések hiányában is elvégezhe-
tő-e; – majd az előzőek alapján az üzemi próbát elvégezni, illetve elhagyni, és a munkát elrendelő személynek
jelenteni, hogy milyen hiányosságok akadályozzák az első próbakapcsolást, az üzemi próbákat, az üzembe helyezést.
MEGJEGYZÉS: A törpefeszültséggel végzett vizsgálatokat nem kell próbakapcsolásnak tekinteni.
5.3.2.3.102. Az üzemi próbákhoz szükséges feszültséget az idegen munkáltatónak írásban kell kérnie az üze-meltetőtől. A kérelemnek tartalmaznia kell a bekapcsolás időpontját, a villamosenergia-igény előrelátható időtar-tamát, a legnagyobb teljesítményfelvételt és (lehetőleg) a várható legnagyobb áramlökést.
5.3.2.4. Segéd- vagy próbatápforrásról végzett próba esetén óvintézkedéseket kell tenni annak biztosítására hogy,
– a villamos berendezés el legyen választva minden lehetséges üzemi tápforrástól (lásd 6.2.1. szakaszt); – a villamos berendezés ne kerülhessen feszültség alá csak a külső tápforrásról; – a próbák idején a villamos veszély elkerülésére minden jelenlévő személyre hatásos biztonsági intéz-
kedések legyenek; – a leválasztás pontjai az egyik oldalon a próbafeszültség és a másik oldalon az üzemi feszültség
egyidejű fellépése esetére legyenek megfelelően szigetelve.
5.3.2.5. Néhány különleges villamos próbát pl. nagyfeszültségű laboratóriumokban, ahol fennáll a feszültség alatt álló csupasz részek megérintésének a veszélye, csak olyan szakképzett személyek végezhetnek, akik erre megfelelő különleges képzést kaptak. Szükség esetén további védőintézkedéseket is kell tenni a 6. fejezet sze-rint.
5.3.3. Felülvizsgálat
5.3.3.1. A felülvizsgálat célja annak igazolása, hogy a villamos berendezés megfelel a vonatkozó szabványok-ban meghatározott műszaki és biztonsági követelményeknek, de kiterjedhet a berendezés üzemi állapotának ellenőrzésére is. Az új villamos berendezések, valamint a meglévő villamos berendezések módosítása és bővítése esetén üzembe helyezésük előtt felülvizsgálatot kell végezni. A villamos berendezéseket megfelelő időközönként újra felül kell vizsgálni. Az időszakos felülvizsgálatok célja, hogy felfedje az üzemelés során keletkező hibákat, amelyek zavarhatják az üzemelést vagy veszélyt okozhatnak.
5.3.3.2. A felülvizsgálat állhat: – szemrevételezésből; – az 5.3.1. és az 5.3.2. szakasz követelményeinek megfelelő mérésekből és/vagy próbákból.
5.3.3.2.101. A villamos berendezések felülvizsgálatának szabályait az MSZ 10900 és az MSZ 172 szabvány-sorozat tartalmazza.
MSZ 1585:2001
23
5.3.3.3. A felülvizsgálatot a szükséges villamos rajzok (lásd a 4.7. szakaszt) és bizonylatok alapján kell elvé-gezni.
5.3.3.4. A közvetlen veszélyt okozó hibákat késlekedés nélkül el kell hárítani vagy a hibás részeket azonnal le kell választani és biztosítani kell a visszakapcsolás ellen.
5.3.3.5. A felülvizsgálatot hasonló villamos berendezések felülvizsgálatában már gyakorlatot szerzett, szakkép-zett személyek végezhetik. A felülvizsgálatot megfelelő készülékekkel olyan módon kell elvégezni, hogy az ne okozzon veszélyt, szükség esetén figyelembe kell venni a feszültség alatt álló csupasz részek elkerülhetetlen jelenlétét.
5.3.3.6. A felülvizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni. Ezt követően a megfelelő javítási munkákat el kell végezni.
6. Munkavégzési eljárások
6.1. Általános előírások
Bármilyen munka megkezdése előtt tervet kell készíteni. Az alapelveknek megfelelően vagy a berendezésfelelősnek vagy a munkavezetőnek kell biztosítani, hogy a munkavégző személy a munka megkezdése előtt és a munkavégzés során a feladatra vonatkozó részletes uta-sításokat kapjon. A munka megkezdése előtt a munkavezetőnek értesítenie kell a berendezésfelelőst a tervezett munka jellegé-ről, helyéről és a villamos berendezést érintő kihatásairól. A közleményt ajánlatos írásban megtenni, különösen bonyolult munkák esetében. Csak a berendezésfelelősnek szabad engedélyeznie a munka megkezdését. Ezt az eljárást kell követni a mun-ka megszakítása és a munka befejezése esetén is. Három különböző munkavégzési eljárás van: feszültségmentes munkavégzés (lásd a 6.2. szakaszt), feszültség alatti munkavégzés (lásd a 6.3. szakaszt) és feszültséghez közeli munkavégzés (lásd a 6.4. szakaszt). Ezek az eljárások az áramütés és/vagy a rövidzárlat, valamint a hiba esetén fellépő ív hatásai elleni védelmi módok al-kalmazására épülnek. Ha a 6.2. szakasz (feszültségmentes munkavégzés) vagy a 6.4. szakasz (feszültséghez közeli munkavégzés) követelményei nem teljesülnek teljes mértékben, akkor a 6.3. szakasz (feszültség alatti munkavégzés) köve-telményeit kell alkalmazni. Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges szigetelési szintet, pl. merev szigetelőanyag közbeiktatásával vagy megfelelő védőtávolság tartásával. Ha a szigetelést megfelelő légköz biztosítja, akkor ennek általában er-gonómiai összetevőt is tartalmaznia kell, amelyet a munkavégzési eljárásnak (lásd a 6.3. és a 6.4. szakaszt) megfelelően kell meghatározni. A feszültség alatti munkavégzés és a feszültséghez közeli munkavégzés a feszültség alatti csupasz részek kö-rül meghatározott két övezettel, a veszélyes övezettel és a közelítési övezettel kapcsolatosak (lásd az 1. és a 2. ábrát).
6.1.101. A feszültség alatti vagy feszültséghez közeli, képzettséget vagy kioktatást igénylő munkát legalább két személyből álló munkacsoport végezze, kivéve ha egyes munkák esetében e szabvány vonatkozó szakaszai másképpen intézkednek. A legalább két személyből álló munkacsoport egyik tagja legalább IV. csoportba tarto-zó, a többi legalább III. csoportba tartozó személy legyen. A munkacsoportnak egyik, legalább a IV. csoportba tartozó tagját vezetőül kell kijelölni. Ha a munkacsoport csak kéttagú, vagy ha egy nagyobb munkacsoport szerelőpárokra bomlik, akkor minden szerelőpárban legyen egy legalább IV. csoportba tartozó személy, aki a szerelőpár felelős vezetője; a munka jellege határozza meg azt, hogy a szerelőpár melyik tagja végzi a munkát, és melyik vigyáz a munkát végző mozdulataira.
MEGJEGYZÉS: Ha a csoporton belül egyszerre több személy végez feszültség alatti munkát, akkor ezek közös felügyeletét a leg-alább a IV. csoportba tartozó személy végezze. Általában ez a felügyeletet végző személy a munkacsoport vezetője, de ez nem előírás. A felügyeletet végző személy – sem kéttagú, sem többtagú csoport esetén – ne végezzen olyan más munkát, amely őt a feszültség alatti munkát végző személy megfigyelésében akadályozná.
MSZ 1585:2001
24
6.1.1. Áthatás
A feszültség alatt lévő vezetők az azokhoz közeli vezetőkre vagy vezető részekre villamos hatással lehetnek. Az ilyen áthatásnak kitett villamos hálózaton végzett munka esetében, a 6.2. és a 6.4. szakasz követelményein túlmenő külön óvintézkedéseket kell tenni
– megfelelő szakaszonként létesített földeléssel a föld és a vezetők közötti potenciál veszélytelen szintre csökkentése érdekében;
– a munkahelyen egyenpotenciálú összekötés létesítésével annak a megakadályozására, hogy a munkát végző személyek indukciós hurokba kerülhessenek.
6.1.2. Időjárási feltételek
Kedvezőtlen időjárási feltételek esetén korlátozásokat kell bevezetni. Villámlás, mennydörgés vagy közelgő zi-vatar esetén a veszély elkerülése érdekében a villamos berendezés ennek kitett vezetékein vagy vezetékeihez közvetlenül csatlakozó készülékeken végzett munkát azonnal abba kell hagyni és értesíteni kell a berendezésfelelőst.
A munkavégzés helyén kialakult rossz látási viszonyok esetén sem szabad munkavégzést elkezdeni vagy foly-tatni.
6.2. Feszültségmentes munkavégzés
Ez a szakasz azokat a követelményeket írja elő, amelyek biztosítják, hogy a villamos berendezés a munkavég-zés helyén feszültségmentes legyen és feszültségmentes is maradjon a munkavégzés ideje alatt. Ehhez a munkavégzés helyét pontosan meg kell határozni. Az adott villamos berendezés azonosítása után, a következő öt lényeges követelményt kell teljesíteni az itt meghatározott sorrendben; hacsak nincs alapvető ok a sorrend megváltoztatására:
– teljes leválasztás; – visszakapcsolás elleni biztosítás; – a villamos berendezés feszültségmentes állapotának ellenőrzése; – földelés és rövidre zárás végrehajtása; – a közeli, feszültség alatti részek elleni védelem biztosítása.
Az engedélyt a munka megkezdésére a berendezésfelelősnek kell adnia a munkavezető vagy munkavezetők számára. A munkavégzésben résztvevő minden személynek szakképzettnek, vagy kioktatottnak kell lennie, vagy ilyen személyek felügyelete alatt kell állnia.
6.2.101. A feszültségmentesítés követelményeinek teljesítésére szolgáló műveletek feszültség alatti vagy fe-szültséghez közeli munkának minősülnek.
6.2.102. Ha a feszültségmentesítés követelményeinek teljesítését több helyszínen kell megvalósítani, az egyes helyszíneken végrehajtandó cselekmények közti sorrendet a célszerűségi (pl. üzemi, közlekedési, szállítási, szervezési) szempontok szerint kell meghatározni.
6.2.103. E műveletek részletes szabályait a 6.2.1. … 6.2.5. szakaszok tartalmazzák. E szakaszok szövegében az „általában” szó azt jelenti, hogy az egyes villamos berendezésfajtákra az e szabványban megadott (dölt be-tűvel szedett) nemzeti előírások a 6.2.1. … 6.2.5. szakaszainak követelményeit nem csak pontosíthatják és ér-telmezhetik, hanem szigoríthatják vagy enyhíthetik is. Ha azonban az adott berendezésfajták feszültségmentesítésére e szabványban nincs eltérő nemzeti rendelkezés, akkor a 6.2.1. … 6.2.5. szakaszok követelményeinek betartása kötelező, és ez nem lehet egyedi mérlegelés tárgya.
6.2.104. Kábelvonalak feszültségmentesítése
Kábelek, és ezekhez hasonló módon fektetett köpenyes vezetékek (a továbbiakban együttesen: kábelvonalak) feszültségmentesítését
MSZ 1585:2001
25
– ha a feszültségmentesítést igénylő munka a kábelvonalak végpontján vagy a nyomvonalnak a végelzá-rótól (végponttól) szemmel egyértelműen követhető pontján történik, akkor a 6.2. szakasz szerinti mű-veletsorban szereplő földelést és rövidre zárást a közeli végelzárónál (végpontnál) kell elvégezni;
– ha a feszültségmentesítést igénylő munka a kábelvonalak nyomvonalának olyan pontján történik, amelynek a legközelebbi végponttal való összekötését nem lehet szemmel egyértelműen követni (pl. a közbenső szakasz földdel be van temetve; olyan kábellétrán vagy kábelcsatornában van, ahol a szom-szédos, más kábelvonalak zavarják vagy lehetetlenné teszik a szemmel való követés egyértelműsé-gét), akkor a feszültségmentesítés követelményeit a 6.2 szakasz kábelvonalakra érvényes további előírásai szerint kell elvégezni.
6.2.105. Szabadvezetékek feszültségmentesítése
Szabadvezetékek feszültségmentesítése esetén – ha a feszültségmentesítést igénylő munka a szabadvezeték végpontján vagy olyan helyen történik,
ahonnan a végpont szemmel látható, akkor a feszültségmentesítésnek a 6.2. szakasz szerinti művelet-sorban szereplő földelést és rövidre zárást ennél a végpontnál kell elvégezni;
– ha a feszültségmentesítést igénylő munka a szabadvezeték más pontján történik, akkor a 6.2. szakasz általános előírásain túlmenően teljesíteni kell a szabadvezetékekre vonatkozó további előírásait is;
– ha a szabadvezeték szigetelt vagy burkolt és a munkavégzés helyén a vezetékek egyértelműen nem azonosíthatóak, vagy egyéb veszélyforrás áll fenn, akkor a biztonság más eszközeit kell alkalmazni a kialakult helyi gyakorlat szerint;
– ha a szabadvezeték kisfeszültségű, közvetlenül földelt csillagpontú, akkor földelés céljára a nullavezetőt is fel szabad használni.
6.2.106. Dugós csatlakozású villamos szerkezetek feszültségmentesítése
Az energiabetáplálásra (hálózatra, tokozott berendezésbe, szerelőlap csatlakozóaljzatába stb.) dugaszolással csatlakoztatható villamos szerkezetek (fogyasztókészülékek, kapcsolóegységek stb.) feszültségmentesítésekor a 6.2. szakaszban előírtakat a következő esetekben nem kell végrehajtani:
– ha a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek leválasztását valamennyi (tehát nem csak a be-táplálási) csatlakozóvezeték dugós csatlakozásának megszüntetésével (a dugóknak az aljzatokból való kihúzásával) végezték;
– minden más dugós csatlakozású villamos szerkezetnél, ha a rá vonatkozó írásbeli karbantartási, illetve javítási utasítás (szervizkönyv) rendelkezésre áll, az rendelkezik a feszültségmentesítés követelménye-iről, s e rendelkezéseket maradéktalanul teljesítették.
6.2.107. Rögzített csatlakozású, kisfeszültségű villamos szerkezetek feszültségmentesítése
Az energiabetáplálásra rögzített (fix) bekötéssel csatlakoztatott villamos szerkezetek esetén a fennmaradó töl-tések kisütését, a földelés-rövidre zárást és a feszültségmentesített rész körülhatárolását el szabad hagyni, ha:
– háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülék leválasztását valamennyi csatlakozókapocs leszerelé-sével végezték;
– a gépsorba (MSZ EN 60204-1) nem tartozó olyan gyártmány belsejében történik a munka, amelynek – sem távvezérlés, sem automatika, sem távjelzés vagy más célból – nincs a betápláláson kívül más, helyszínen szerelt összekötése, és leválasztását vagy a gép kapcsainál vagy a gép leválasztására lé-tesített, szabványos (az MSZ 1600-1 baleset elleni védelemre vonatkozó előírása szerinti) leválasztási lehetőséggel végezték.
MEGJEGYZÉS: Az e szakasz hatálya alá nem tartozó, rögzített bekötésű villamos eszközökön (gyártmányokon) és/vagy ezek bel-sejében végzett munkákhoz szükséges feszültségmentesítést – a felszerelési helyüknek megfelelően – vagy a 6.2. szakasz vagy a nemzeti kiegészítés többi szakaszának erre vonatkozó előírásai szerint kell elvégezni.
6.2.108. Törpefeszültségű és kisfeszültségű villamos berendezések esetében a földelés és rövidre zárás el-hagyható, ha nem áll fenn az újra feszültség alá kerülésének veszélye.
MEGJEGYZÉS: A fázisjavító kondenzátorok újratöltődnek, ezért mindig ilyen veszélyt jelentenek.
MSZ 1585:2001
26
6.2.1. Teljes leválasztás
A villamos berendezésnek azt a részét, amelyen munkavégzés folyik le kell választani az összes tápforrásról. A leválasztást légközzel vagy azzal egyenértékű hatékony szigeteléssel kell megoldani, amelyek biztosítják, hogy a leválasztási ponton átütés nem lép fel. A villamos berendezésnek azokat a részeit, amelyeken a teljes levá-lasztás után még feszültség marad, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket, megfelelő eszközökkel ki kell sütni.
6.2.1.101. Kikapcsolással meg kell szakítani a feszültségmentesítendő villamos berendezésrész üzemi áramát. Ha a kikapcsolás önmagában teljesíti a leválasztás követelményeit is [1 kV-nál nem nagyobb névleges feszült-ségű villamos berendezésekre az MSZ 1600 sorozat, az ennél nagyobb feszültségűekre a MSZ 1610 sorozat határozza meg ezeket a követelményeket], akkor ez önmagában leválasztásnak is tekinthető.
6.2.1.102. A kikapcsolás után leválasztással kell megakadályozni azt, hogy a feszültségmentesítendő villamos berendezésre és/vagy berendezésrészre máshonnan emberre veszélyes feszültség kerülhessen. A leválasztást el kell végezni minden lehetséges betáplálási helyen a feszültségmentesítendő berendezés és/vagy berende-zésrész más berendezéssel és/vagy berendezésrésszel való villamos áramköri összekötését lehetővé tevő va-lamennyi villamos szerkezetnél (függetlenül attól, hogy ez az összekötés az adott helyen üzemszerű, szokásos vagy tiltott–e). A leválasztás szempontjából az erről táplált fogyasztói leágazásokat csak akkor kell lehetséges betáplálási pontnak tekinteni, ha
– ennek a fogyasztói leágazásnak kétoldali betáplálási lehetősége van, vagy – arra generátoros üzem is csatlakozik, vagy – a visszatáplálás lehetőségére (pl. nagyteljesítményű szünetmentes áramellátás – UPS – esetén) a
bontási helyen felirat vagy jelzés hívja fel a figyelmet.
6.2.1.103. Kábelvonal feszültségmentesítésénél a 6.2.1.102. szerinti leválasztásnál a végpontokat a munkába veendő kábelvonal-nyilvántartás (nyomvonalrajz, kapcsolási rajz stb.) szerint kell meghatározni.
6.2.1.104. Szabadvezeték feszültségmentesítésénél az állandó kezelőszemélyzettel nem rendelkező helyeken a kikapcsolást és a leválasztást általában ugyanaz a személy végezze. Ha azonban a kikapcsolás és a munka-végzés helye távol van egymástól (pl. a kikapcsolás a 120/20 kV-os alállomásban történik, míg a munkavégzés a 20 kV-os szabadvezeték távollevő szakaszán), akkor megengedett, hogy a leválasztást az üzemeltetőnek egy másik szakszemélye végezze el, pl. a munkahely közelében lévő, erre alkalmas szerkezettel.
6.2.1.105. Épületvillamossági berendezésekben leválasztás helyett elegendő az áramszolgáltatói fogyasztás-mérők elé felszerelt kismegszakítók kikapcsolása is, ha azok áramszolgáltatói zárópecsétjei sértetlenek.
6.2.2. Biztosítás visszakapcsolás ellen
A villamos berendezésnek a munkavégzés céljából történő leválasztására használt összes kapcsolóeszközt biz-tosítani kell a visszakapcsolás ellen, célszerűen a működtető mechanizmus reteszelésével. Ha reteszelésre nincs lehetőség, akkor a visszakapcsolás megakadályozására a kialakult gyakorlatnak megfelelő, egyenértékű tiltó műveletet kell végezni. Ha a kapcsolóeszköz működtetéséhez segédenergia-forrásra van szükség, akkor azt üzemen kívül kell helyezni. A beavatkozás letiltására figyelmeztető táblát kell használni. Távműködetésű kapcsolóeszközök alkalmazása esetén a visszakapcsolást helyi működtetésű eszközökkel kell megakadályozni. A leválasztásnál használt jelző- és reteszelőrendszernek megbízhatónak kell lennie.
6.2.2.101. A villamos berendezésnek minden olyan helyén, ahol a feszültségmentesítendő berendezés és/vagy berendezésrész kézzel vagy távműködtetéssel visszakapcsolható, a 6.2.2.101.1. … 6.2.2.101.3. szakaszok szerinti letiltást kell alkalmazni.
6.2.2.101.1. Ha a feszültségmentesítést a villamos berendezésen végzendő munka teszi szükségessé, akkor a letiltást a következők szerint kell megvalósítani:
– villamos kezelőhelyiségnek vagy villamos kezelőtérnek minősülő helyen belül általában elegendő egy „Bekapcsolni tilos” (MSZ 453 szerinti) figyelmeztető táblát elhelyezni;
– másutt általában – lelakatolással, lezárással, a kezelőfogantyú levételével vagy más módon – meg kell akadályozni azt, hogy illetéktelen személy szerszám használata nélkül visszakapcsolást végezhessen.
MSZ 1585:2001
27
Ha a bekapcsolási lehetőség olyan közel esik a munkahelyhez, hogy munka közben a munkavégző állandó fel-ügyeletet gyakorolhat fölötte, akkor a letiltás elhagyható; de olyan kapcsolószervnél, amelyet védelem, automa-tika vagy távműködtetés is kikapcsolhat, ilyen esetben is egyértelműen jelezni kell azt, hogy a kikapcsolás itt szándékosan, kézi működtetéssel történt. A munkáltatói szabályzat rendelkezhet arról, hogy a „Bekapcsolni ti-los” táblákon, üzemi naplóban vagy más erre alkalmas helyen fel kell–e tüntetni az elhelyezés dátumát és azt, hogy ki engedélyezheti a visszakapcsolást. Ha a visszakapcsolásra alkalmas villamos szerkezet segédenergia hatására bekapcsolhat, akkor a segédener-gia-forrás vagy segédenergia-hálózat hatástalanításával (pl. az erőtároló rugó meglazításával, nyomóléghálózat esetén a készülék lefúvó szelepének kinyitásával, a működtető áramkör biztosítóinak kivételével) kell megaka-dályozni a tévedés vagy segédenergia-köri hiba következtében nem szándékos visszakapcsolást. Ha a segéd-energia-hálózat hatástalanítása kismegszakító kikapcsolásával történik, akkor a kismegszakítón egyértelművé kell tenni, hogy ennek kikapcsolása szándékos volt.
6.2.2.101.2. Ha a feszültségmentesítést a villamos berendezés tartós használaton kívül helyezése érdekében végzik, akkor a letiltást valamely szembetűnő helyen lévő berendezésrész kiszerelésével, vagy a vezetéknek szembetűnő helyen való megbontásával kell megvalósítani. A kiszerelés és/vagy bontás olyan legyen, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy ez szándékos munka eredménye.
6.2.2.101.3. Ha a feszültségmentesítést munkavégzés céljából végzik ugyan, de a berendezés a munka befeje-zése után is tartósan használaton kívül marad, akkor mind a 6.2.2.101.1., mind a 6.2.2.101.2. szakasz szerinti letiltást alkalmazni kell.
6.2.2.102. Kábelvonal feszültségmentesítésénél a 6.2.2.101. szakasz szerinti letiltásnál és a visszakapcsolás megakadályozásánál a végpontokat a kábelvonal-nyilvántartás (nyomvonalrajz, kapcsolási rajz stb.) szerint kell meghatározni.
6.2.2.103. Az idegenek és illetéktelenek által hozzáférhető kézi kapcsolási (leválasztási) helyeken mind nagy-, mind kisfeszültségű szabadvezetékek esetében a kikapcsolásra, illetve leválasztásra szolgáló szerkezeteket vagy az ezeket tartalmazó szekrényeket le kell zárni vagy őrizni kell azokat.
6.2.2.104. Épületvillamossági berendezés feszültségmentesítésénél letiltás céljára elegendő: – becsavarható biztosítók esetén a biztosítóbetétek és a biztosítófejek kiemelése és elzárása vagy
elvitele, hogy azok a becsavarás helyén ne legyenek hozzáférhetők; – fogantyúval kezelhető késes biztosítók esetén a betétek kiemelése és azok, valamint a fogantyú olyan
elzárása vagy elvitele, hogy azok a kezelés helyén ne legyenek hozzáférhetők; – kismegszakítók esetén a bekapcsolást gátló ólomzár helyére vékony huzal behelyezése és ennek
szerszámmal végzett összecsavarása vagy a kapcsolókar szigetelőszalaggal való leragasztása; – olyan dobozkapcsolóknál, amelyeknél – szerkezeti vagy elhelyezési okok folytán – a „bekapcsolni tilos”
tábla nem helyezhető el, kikapcsolt állásban a kapcsoló vörös vagy zöld/sárga színű szigetelőszalaggal való leragasztása.
6.2.3. A villamos berendezés feszültségmentes állapotának ellenőrzése
A feszültségmentes állapotot a villamos berendezés minden pólusán ellenőrizni kell a munkavégzés helyén vagy annak közelében. A villamos berendezés leválasztott részeinek ezt az állapotát a gyakorlatnak megfelelő helyi üzemi előírások alapján kell ellenőrizni. Az ellenőrzés magában foglalja például a szerkezetekbe épített fe-szültségkémlelő eszközök és/vagy különálló kémlelő eszközök használatát. Az utóbbi eszközöket legalább köz-vetlenül a használatuk előtt, de lehetőleg a használatuk után is ellenőrizni kell. A kábellel csatlakozó villamos berendezések esetében, ha a munkavégzés helyén a kábelek egyértelműen nem azonosíthatóak, akkor a biztonság más eszközeit kell alkalmazni a kialakult helyi gyakorlat szerint. Ilyen lehet a megfelelő kábellövő vagy kábelszúró eszközök használata. Ha a villamos berendezés feszültségmentes állapo-tát távvezérlésű földelőkapcsoló biztosítja, ennek kapcsolási állását a távvezérlő rendszerrel megbízhatóan je-lezni kell.
6.2.3.101. A feszültségmentesítendő részek üzemi vezetőinek feszültség nélküli állapotát 1000 V névleges fe-szültségig általában vagy próbalámpával, vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszült-ségvizsgálóval, esetleg hordozható voltmérővel kell ellenőrizni.
MSZ 1585:2001
28
1 és 35 kV közötti névleges váltakozó feszültség esetén az MSZ EN 61243-1 szerinti egysarkú feszültség-kémlelővel kell ellenőrizni; ezeken a feszültségszinteken a villamos berendezésbe beépített műszer jelzése nem elegendő a feszültség nélküli állapot ellenőrzésére. 35 kV-nál nagyobb névleges váltakozó feszültség, valamint 1 kV-nál nagyobb névleges egyenfeszültség esetén a munkáltatói szabályzatban kell meghatározni, milyen készüléket vagy műszert kell erre a célra használni. A feszültség nélküli állapot ellenőrzésére egyik feszültségszinten sem elegendő a kizárólag hangjelzést adó ké-szülékek használata. 1000 V névleges feszültségig a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között (egymás közt), vala-mint – ha a helyszínen földpotenciálú fémszerkezet hozzáférhető, akkor – a földhöz is ellenőrizni kell a feszült-ség nélküli állapotot. 3 kV és nagyobb feszültség esetén a feszültség nélküli állapotot elegendő (minden érinthető vezetőn) a földhöz képest ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés helyszínén a feszültségmentesítendő villamos berendezés(rész) feszültségéhez hasonló névleges feszültségű, feszültség alatt maradt rész is hozzá-férhető, akkor a feszültség nélküli állapot ellenőrzésére használt műszer, illetve készülék működőképességét a feszültségmentesítés során ellenőrizni kell. Próbalámpa helyett szabványos (MSZ 20862) egysarkú feszültségkémlelőt szabad alkalmazni az 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkák olyan munkahelyein, ahol csak egyetlen fázisvezető hozzáférhető (a másik fázisvezető vagy a nullavezető nem – pl. egysarkú világítási kapcsolóknál) és nincs a közelben hozzáférhető, földpotenciálú fémszerkezet; továbbá e berendezések azon helyein is, ahol a csupasz vezetők egymáshoz közeli elhelyezése miatt a kétsarkú ellenőrzés zárlat veszélye nélkül nem volna megvalósítható. A feszültségkémlelést szabványos feszültségkémlelővel kell végezni.
6.2.3.102. A feszültség nélküli állapot ellenőrzésére a kábelvonal valamennyi, a 6.2.1.103. szakasz szerinti levá-lasztás helyén el kell végezni a 6.2.3.101. szakasz szerinti ellenőrzést, s ezen túlmenően a munkavégzés he-lyén megnyugtató módon azonosítani kell a kábelvonalakat. Megnyugtató azonosításnak tekinthető:
– ha a kábelvonal munkahelyi pontja valamelyik végponttól kimozgatással egyértelműen azonosítható (pl. a kimozgatott szakasz néhány méteres hosszúságú csőben, fedett kábelcsatornában fekszik);
– ha a legfeljebb 1 kV névleges feszültségű kábelvonal a nyomvonalrajzon feltüntetett helyen egyedül fekszik, vagy több kábelvonal esetén azok típusa szembetűnően eltér az azonosítandó típusától;
– ha a munkahelyen vagy attól szemmel követhető távolságra a kábelvonalon egyértelmű és a szerelési- vagy a nyomvonalrajzon feltüntetett szövegű kábeljelzőt találnak;
– ha egyedülálló kábelvonal esetén a kábelfektetési rajzon pontos elhelyezési méretadatok is meg van-nak adva, s ez a helyszínen találttal fél méternél kisebb tűréssel egyezik;
– ha azonos nyomvonalon fekvő több kábelvonal esetén a nyomvonalrajzon a kábelsorrend is fel van tüntetve.
Az itt megadott kábelvonal-azonosító eljárások közül egy is elegendő az azonosításra, ha a feltárt kábel vagy vezeték típusa és átmérője azonos a végelzárónál találttal vagy a rajzon feltüntetettel, és nincs más olyan kö-rülmény, ami az azonosság ellen szólna (pl. szembetűnően régi kábel egy új kábelszakaszon). Ha azonban e feltételek nem teljesülnek, vagy egyik azonosítási módszert sem lehetett az adott helyen végrehajtani, akkor vagy villamos (pl. hangfrekvenciás- vagy impulzusmódszerrel) kábelvonal-azonosítást kell végezni, vagy a nyomvonalat olyan hosszban kell feltárni, hogy az egyik végpontig vagy a legközelebbi kábeljelzővel ellátott he-lyig a kábelvonal szemmel követhető legyen. E szakasz alkalmazása szempontjából 1 kV-nál nem nagyobb feszültségűnek tekinthető a köpenyes vezeték.
6.2.3.103. Kisfeszültségű szigetelt szabadvezetéken végzett munka esetén a feszültségmentesség ellenőrzését el szabad hagyni, ha a munkahely közvetlen környezetében (ugyanazon az oszlopon) nincs szigeteletlen pont.
6.2.4. Földelés és rövidre zárás
6.2.4.1. Általános előírások
Minden nagyfeszültségű és meghatározott kisfeszültségű (lásd a 6.2.4.2. szakaszt) villamos berendezés eseté-ben a munkavégzés helyén minden olyan részt, amelyen munka folyik földelni kell és rövidre kell zárni. A földe-lő- és rövidre záró szerkezeteket vagy eszközöket először a földelési ponthoz kell csatlakoztatni és csak aztán a
MSZ 1585:2001
29
földelendő alkatrészhez. A földelő- és rövidre záró szerkezetek vagy eszközök, lehetőleg legyenek a munka-végzés helyéről láthatóak. Ellenkező esetben a földelőcsatlakozásokat a lehető legközelebb kell elhelyezni a munkavégzés helyéhez. Ha a munkavégzés folyamán vezetékeket kell megszakítani vagy összekötni és a villamos berendezésben fennáll a potenciálkülönbség veszélye, a munkavégzés helyén megfelelő intézkedéseket kell tenni pl. átkötése-ket és/vagy földeléseket kell készíteni a vezetők megszakítása vagy csatlakoztatása előtt. Minden esetben biztosítani kell, hogy a földelő- és rövidre záró szerkezetek vagy eszközök, az átkötővezetékek és csatlakozók a feladatra alkalmasak legyenek és feleljenek meg a villamos berendezés, alkalmazás helyén fellépő zárlati áramának is. Óvintézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a földelések a munkavégzés folyamán a helyükön maradjanak. Ha a mérés vagy próba idejére a földeléseket és rövidre zárásokat el kellett távolítani, akkor megfelelő más óvintézkedéseket kell tenni a keletkező veszélyek elhárítására. Ha a villamos berendezés földelésére és rövidre zárására távvezérlésű földelőkapcsoló használatos, ennek kapcsolási állását megbízhatóan jelezni kell a távvezérlő rendszeren keresztül.
6.2.4.2. Követelmények a törpefeszültségű és a kisfeszültségű villamos berendezések esetében
A törpefeszültségű és a kisfeszültségű villamos berendezések esetében nincs mindig szükség földelésre és rö-vidre zárásra, kivéve, ha fennáll az újra feszültség alá kerülésének kockázata például
– más hálózat által keresztezett vagy villamosan befolyásolt szabadvezetékes hálózaton; – tartalék generátoron keresztül.
6.2.4.3. Követelmények nagyfeszültségű villamos berendezések esetében
Csupasz szabadvezetékes hálózatok és csupasz vezetők esetében a földelést és rövidre zárást a munkavég-zés helyének minden oldalán el kell végezni, az ide belépő összes vezetőn; a munkavégzés helyéről látni kell legalább egy földelő- és rövidre záró készüléket vagy eszközt. Ezen szabályok alól a következő kivételek lehet-nek:
– olyan munkavégzésnél, ahol a munka során a vezetők nincsenek megszakítva, a munkavégzés helyén egy földelő- és rövidre záró eszköz alkalmazása elfogadható;
– ha a földelő- és rövidre záró készüléket vagy eszközt nem lehet a munkavégzés határaitól láthatóan felszerelni, akkor helyi földelőkészüléket vagy -eszközt, vagy kiegészítő jelző eszközöket, vagy más egyenértékű megoldást kell alkalmazni.
Ha a szabadvezetékes hálózatnak csak az egyik vezetékén folyik munkavégzés, akkor a munkavégzés helyén nincs szükség rövidre zárásra, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
– a leválasztás minden pontja földelve van és rövidre van zárva a 6.2.4.1. szakasz szerint; – az a vezető, amelyen a munkavégzés folyik és a munkavégzés helyén lévő minden vezetőképes rész
megfelelő készülékekkel vagy eszközökkel át vannak kötve és földelve vannak; – a földelt vezető, a munkavégzés helye, valamint a munkát végző személy ugyanannak az áramkörnek
a többi vezetőjétől DL-nél nagyobb távolságra vannak (lásd az 1. és a 2. ábrát). Szigetelt szabadvezetékes hálózat, kábelek vagy más szigetelt vezetékek esetében a földelést és a rövidre zá-rást a munkavégzés helyének minden oldalán a villamos berendezés leválasztási pontjainak szigeteletlen részeinél vagy azokhoz a lehető legközelebbi pontokon kell elvégezni.
6.2.4.4.100. Követelmények kábelvonalak esetében
6.2.4.4.100.1. Kábelvonalon, ha a munka helye és a legközelebbi végponttal való összekötését szemmel nem lehet követni, a földelést és rövidre zárást legalább az üzemszerű betáplálási végpontnál el kell végezni, s ha a munkálatok során sor kerülhet a kábelvonal kettévágására is, akkor annyi végpontnál kell a földelést és rövidre zárást elhelyezni, hogy minden szétválasztott szakaszon maradjon egy. Ezen túlmenően megfelelő készülékkel, e készülék használati útmutatójának megfelelő módon meg kell szúrni a kábelvonalat minden olyan esetben, amikor a munka során – közvetlenül vagy fémes szerszámon keresztül – meg kell érinteni a kábel vagy köpenyes vezeték vezetőjét. 1 kV-nál nem nagyobb feszültségű kábelvonal esetén szigetelő nyelű csákány használata is megengedett.
MSZ 1585:2001
30
El szabad hagyni a megszúrást, ha a munkába veendő kábelvonal a rövidre zárt végponttól a munkahelyig szemmel egyértelműen követhető vagy egyértelműen azonosítható. A kábelszúrást a burkolat megbontása nél-kül – tehát páncélozott kábelek esetén a páncélzaton keresztül – kell végezni. Egyerű kábeleknél, köpenyes vezetékeknél csak földelt megszúrószerszám alkalmazható.
6.2.4.4.100.2. Ismeretlen eredetű kábelvonal (pl. tereprendezéskor a talajban talált kábel) eltávolításához a vá-gás helyén kábelszúrást kell alkalmazni.
6.2.5. A közeli, feszültség alatt álló részek elleni védelem
Ha a munkavégzés helyének közelében a villamos berendezésnek vannak olyan részei, amelyeket nem lehet leválasztani, akkor a munka megkezdése előtt különleges kiegészítő óvintézkedéseket kell tenni „a feszültség-hez közeli munkavégzés” előírásai szerint (lásd a 6.4. szakaszt).
6.2.5.101. A feszültségmentesített rész körülhatárolása mindig úgy történjék, hogy még a határvonal érintése se legyen feszültség alatti tevékenységnek tekinthető. (Pl. ha egy szabadvezeték közbenső szakaszát feszültség-mentesítik, akkor a határ nem lehet a nyitott oszlopkapcsolók vagy bontott szakaszbiztosítók oszlopán, hanem annál csak beljebb.) A körülhatárolás végezhető:
– tényleges körülzárással; – jelképes (pl. szalagból készült) körülkerítéssel; – a határszerelvények (pl. táblával, zászlóval történő) megjelölésével; – több helyiségre, nagyobb területre kiterjedő munkaterület esetén egyértelmű írásbeli meghatározással
(pl. X lakás, Y műhely, Z telephely, megnevezett község stb.).
6.2.5.102. A feszültségmentesített kábelvonalat a munkahelyen (munkagödörben) feltűnő módon meg kell jelöl-ni. Ezt a jelölést a munka végeztével el kell távolítani. El szabad hagyni ezt a megjelölést, ha a munkahelyen csak egyetlen kábelvonal hozzáférhető.
6.2.5.103. Ha a kétrendszerű, 120 kV vagy annál nagyobb feszültségű szabadvezetéknek csak az egyik rend-szerét feszültségmentesítik, akkor a feszültségmentesített rendszer oldalát minden olyan oszlopon meg kell je-lölni, amelyre a munka során esetleg fel kell mászni. A munkát végző személynek a feszültségmentes rendszerrel azonos színű jelölést kell viselnie.
6.2.6. A munka megkezdésének engedélyezése
A munkát végző személyeknek az engedélyt a munka megkezdésére a munkavezetőnek kell kiadnia a 6.2.1–6.2.5. szakaszokban részletezett intézkedések elvégzése után.
MEGJEGYZÉS: Általánosságban a nagyfeszültségű munkáknál a félreértések elkerülése céljából a leválasztás és földelés előírt lépéseit írásban kell rögzíteni.
6.2.7. Feszültség alá helyezés a munka befejezése után
A munka befejezése és a felülvizsgálata után az ott már nem szükséges munkát végző személyeket vissza kell vonni. A munkához használt minden szerszámot, szerkezetet és eszközt el kell távolítani. Csak ezután szabad a feszültség alá helyezési eljárást megkezdeni. A munkavégzés helyéről az összes földelő- és biztonsági szerkezetet és/vagy eszközt el kell távolítani. A mun-kavégzés helyétől indulva és tovább haladva a villamos berendezéshez használt földelőszerkezeteket és/vagy eszközöket el kell távolítani, majd a visszakapcsolás megakadályozására használt összes reteszelést vagy más eszközt is el kell távolítani. Ugyancsak el kell távolítani a munkavégzéshez használt minden figyelmeztető jel-zést. Amint a villamos berendezésen a biztonságos munkavégzéshez szükséges előkészítő műveletek közül egy is meg lett szüntetve, a villamos berendezés érintett részét feszültség alatt állónak kell tekinteni. Amikor a munkavezető meggyőződött arról, hogy a villamos berendezés kész a visszakapcsolásra, akkor ezt közölnie kell a berendezésfelelőssel, rögzítve, hogy a munkavégzés befejeződött és hogy a villamos berende-zés alkalmas a visszakapcsolásra.
MSZ 1585:2001
31
6.2.7.101. Ha a munka befejezése után – más okból – a feszültségmentesített villamos berendezés tartósan használaton kívül marad, akkor a földelések és rövidre zárások a munka befejezése után is a berendezésen maradhatnak mindaddig, amíg a 6.2.2.101.2. szakasz szerinti letiltás fennáll, de a munka befejezésekor a 6.2.2.101.1. szakasz szerinti letiltásokat ebben az esetben is el kell távolítani.
6.2.7.102. A feszültségmentesített villamos berendezésen végzett munka (munkálat) befejeztével a berendezés újra feszültség alá helyezésekor a 6.2.7.103. … 6.2.7.110. szakaszok előírásai szerint kell eljárni, kivéve, ha a munka befejezése után – más okból – a feszültségmentesített berendezés tartósan használaton kívül marad. Ez esetben a földelések és rövidre zárások a munka befejezése után is a berendezésen maradhatnak mindaddig, amíg a 6.2.2.101.3. szakasz szerinti letiltás fennáll, de a munka befejezésekor a 6.2.2.101.1. szakasz szerinti letiltásokat ebben az esetben is el kell távolítani.
6.2.7.103. A készre jelentést, annak a munkacsoport munkavezetőjének kell kezdeményeznie, amelyik munka-csoport az adott villamos berendezésen dolgozott. Ha a bekapcsolást a munka tartama alatt más személy kez-deményezi, végrehajtása csak a bekapcsolandó berendezésen dolgozó munkacsoport munkavezetőjének a tudtával és hozzájárulásával megengedett.
6.2.7.104. A készre jelentést megelőzően a villamos berendezésen dolgozó minden személyt értesíteni kell. A készre jelentés előtt a bekapcsolandó berendezésen foglalkoztatott személyeket össze kell hívni, és csak azu-tán szabad a bekapcsolást kezdeményezni, miután megállapítást nyert, hogy ezek a személyek mindnyájan együtt vannak, és mindenki tudomásul vette, hogy a berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni.
MEGJEGYZÉS: Nem kell a villamos berendezésen foglalkoztatott személynek tekinteni a berendezésen a munkálat során munkát végző személyek közül azt, aki a készre jelentés előtt a munkahelyet elhagyta, ha ezt a tényt írásban rögzítették.
6.2.7.105. A készre jelentést kezdeményezőnek meg kell győződnie arról, hogy a villamos berendezésnek az a része, amelyen dolgoztak, üzemkész állapotban van és bekapcsolása sem azokra, akik a munkát végezték, sem másokra nem jár veszéllyel.
6.2.7.106. A bekapcsolás előtt a villamos berendezésen elhelyezett összes rövidre zárást és földelést – először a rövidre zárást, utána a földelést – meg kell szüntetni. A rövidre zárást és földelést csak annak a munkacso-portnak vagy annak felváltójának szabad megszüntetni, amelyik azt a berendezésen elhelyezte. A rövidre zárás és a földelés megszüntetésének időpontjától kezdve az erősáramú berendezést feszültség alatt állónak kell te-kinteni.
6.2.7.107. Azokat a biztonsági táblákat, amelyek a bekapcsolás után feleslegessé válnak, csak közvetlenül a bekapcsolás előtt szabad és kell eltávolítani.
6.2.7.108. A bekapcsolás előtt a munkavégzéshez alkalmazott védőberendezések eltávolításáról és az üzemvi-telre előírt védőberendezések (például: rácsok, burkolatok) visszahelyezéséről gondoskodni kell.
6.2.7.109. Ha idegen munkáltató dolgozott a feszültségmentesített villamos berendezésen, akkor azt csak az után szabad bekapcsolni, illetve feszültség alá helyezni, miután azt az idegen munkáltató munkavezetője írás-ban készre jelentette (bekapcsolásra és üzembe helyezésre késznek jelentette) és átadta. Az idegen munkálta-tó munkavezetője a berendezés készre jelentése előtt köteles a munkán foglalkoztatott személyeket összehívni, velük tudomásul vétetni, hogy a berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni, s ennek megtörténtét a kész-re jelentéskor igazolnia kell.
6.2.7.110. A készre jelentést követően az üzemeltetőnek és az idegen munkáltató munkavezetőjének meg kell állapodnia az üzembe-, illetve feszültség alá helyezésről. A védőberendezések eltávolításáról az azokat elhe-lyező munkáltatónak, az üzemvitelhez szükséges védőberendezések visszahelyezéséről pedig az üzemeltető-nek kell gondoskodnia.
6.3. Feszültség alatti munkavégzés
A feszültség alatti munkavégzést csak a nemzeti előírások szerint szabad végezni. A 6.3. szakasz követelmé-nyei nem vonatkoznak olyan tevékenységekre, mint a feszültségkémlelés, és a földelő- és rövidre záró eszkö-zök alkalmazása stb.
MSZ 1585:2001
32
6.3.101. Feszültség alatt álló villamos berendezéseken – a törpefeszültségű (MSZ 1600-1) berendezéseket ki-véve –, valamint szabadvezeték veszélyes közelségében (6.3.1.1.103. szakasz) munkát végezni csak e szab-ványban felsorolt vagy a nemzeti jogszabályokban rögzített esetekben szabad. Szabadvezeték veszélyes közelségében végzett munkát feszültség alatti munkavégzésnek kell tekinteni. Ennél nagyobb távolságban vég-zett munkánál a feszültség jelenlétét nem kell figyelembe venni.
6.3.102. Feszültség alatt szabad végezni azokat az üzemszerű kezeléshez tartozó munkákat, amelyeket csak feszültség alatt lehet elvégezni (feszültségmérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelővizsgálat stb.). Eze-ket a munkákat csak a célnak megfelelő, rendszeresített munkaeszközökkel, műszerekkel szabad végrehajtani.
6.3.103. Feszültség alatt, felügyelet nélkül szabad végezni foglalatba csatlakoztatható lámpák cseréjét, valamint a becsavarható és a késes biztosítók cseréjét.
6.3.103.1. Az izzólámpákat, továbbá a kisfeszültségű fénycsöveket és a kisfeszültségű foglalatba csavarható fémhalogén- vagy higanylámpákat – a góliát (E 40) foglalatúak kivételével – bárki, minden szakképzettség vagy kioktatás nélkül cserélheti.
6.3.103.2. A legfeljebb 63 A névleges áramerősségű D-biztosítót – ha az világítási vagy háztartási áramkörben van – bárki, minden szakképzettség és kioktatás nélkül cserélheti.
6.3.103.3. A 6.3.103.1. és a 6.3.103.2. szakaszokhoz nem tartozó fényforrásokat, illetve olvadóbiztosítókat csak az üzemeltető vagy annak megbízottja, illetőleg az általa feljogosított személy cserélheti, ha a házirend vagy a munkáltatói szabályzat előírásait teljesíti és megfelelő kioktatásban részesült (III. csoport).
6.3.103.4. Kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni vagy bármilyen beépítésű késes biztosítóval zárlatgyanús villamos berendezésre rákapcsolni csak az üzemeltető legalább villanyszerelő képesí-tésű megbízottjának vagy az általa megbízott, hasonló szakképzettségű személynek (IV. csoport) szabad, a munkáltatói szabályzatban foglalt követelmények teljesítése esetében. (Pl. hosszú szárú bőrkesztyű, arcvédő viselésével; szigetelésmérés, az érintésvédelem MSZ 172-1 szerinti, a létesítés MSZ 1600-1 szerinti ellenőrzé-se után.)
6.3.104. A kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat – ha azok nincsenek bekapcsolást tiltó felirattal vagy más figyelmeztetéssel ellátva – önműködő kikapcsolásuk után bárki, szándékos kikapcsolásuk után pedig a kikap-csolást végző vagy általa megbízott más személy, minden szakképzettség vagy kioktatás nélkül visszakapcsol-hatja (I. csoport).
MEGJEGYZÉS: A szándékos kikapcsolás a 6.2.2.104. szakasz szerinti vagy más jelölésről ismerhető fel.
6.3.1. Általános előírások
6.3.1.1. Feszültség alatti munkavégzés során a munkát végző személyek a testük egy részével, a kezükben lé-vő szerszámokkal, szerkezetekkel vagy eszközökkel hozzáérhetnek feszültség alatt álló csupasz részekhez vagy benyúlhatnak a veszélyes övezetbe. A veszélyes övezet külső határát a DL távolság adja meg (lásd az 1. és a 2. ábrát). A DL távolság értékeit e szabványsorozat 2. részének előírás jellegű nemzeti mellékleteiben felsorolt dokumen-tumokban lehet megtalálni. Az A mellékletben találhatóak DL irányadó értékei arra az esetre, ha nincsenek ettől eltérő nemzeti előírások. Feszültség alatti munkavégzést csak a tűz- és robbanásveszély elhárítása után szabad végrehajtani (lásd a B2. és a B3. szakaszt).
6.3.1.1.101. A feszültség alatti munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a munka biztonságos végzéséhez szükséges személyzet, szerszámok, eszközök, biztonsági felszerelések a helyszínen rendelkezésre állnak.
1. MEGJEGYZÉS:. A feszültség alatti munkavégzést ajánlatos úgy megtervezni és megszervezni, hogy a ténylegesen feszültség alatt végzett munka időtartama csak a szükségesre korlátozódjék. Ez azonban ne menjen a nyugodt és körültekintő munkavégzés rovására. 2. MEGJEGYZÉS:. A feszültség alatti munkavégzés tervezésénél a munkavégzés biztonságának és az üzemvitel folytonosságá-nak biztosítása érdekében ajánlatos először a rendelkezésre álló dokumentációt (kapcsolási vázlat stb.), valamint magát a munka-helyet megszemléléssel tanulmányozni.
MSZ 1585:2001
33
6.3.1.1.102. A veszélyes övezet külső határának a csupasz és burkolt (nem a névleges feszültségnek megfele-lően szigetelt) aktív részektől való DL távolságát általános esetre (a végzendő tevékenység mozdulatelemzése nélkül) az A melléklet A1. táblázata szerint kell meghatározni. Egyedi ergonómiai elemzés alapján más távol-ságértékek is meghatározhatók.
6.3.1.1.103. Szabadvezeték veszélyes közelségének kiterjedését, általános esetre (a szokásos oszlopközökre és szokásos környezeti körülményekre), ha egyéb előírás másképp nem rendelkezik vagy a szokásostól jelen-tősen eltérő körülmények mást (ennél nagyobb vagy kisebb távolságot) nem indokolnak – a 6.3.1.1.102. sza-kasztól eltérően – a 101. táblázat tartalmazza. Az ezektől az értékektől – a különleges helyi körülmények vagy a végzendő tevékenység különleges szempontjai miatt – eltérően meghatározott DL távolságot mindenkor írásban kell meghatározni, s ennek tudomásulvételét az érintett munkát végző személyek aláírásával kell igazolni.
MEGJEGYZÉS: A villamosműnek minősülő szabadvezetékek veszélyes közelségében végzett munkák mindenkor a vonatkozó jogszabályban a villamosmű – és nem a személyek – biztonsága szempontjából meghatározott biztonsági övezeten belül folynak, ezért ezek során a jogszabály előírásait is be kell tartani.
101. táblázat
A szabadvezeték névleges feszültsége kV
A veszélyes közelség kiterjedése m
legfeljebb 1 - szigetelt vezeték - csupasz vezeték
1-től 10-ig 22 és 35
120 220 400 750
0,3 0,9 1,2 1,5 2,0 3,0 4,0 7,0
6.3.1.2. Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés biztosításáról, amely lehetővé teszi, hogy a munkát végző személy mindkét kezét szabadon használhassa.
6.3.1.3. A munkát végző személyek kötelesek megfelelő és alkalmas személyi védőeszközöket használni és nem szabad olyan fémtárgyakat, például ékszereket viselniük, amelyek valószínűleg veszélyt okoznak.
6.3.1.4. Feszültség alatti munkavégzés során áramütés és zárlati ív keletkezésének megakadályozására védő-intézkedéseket kell tenni. A munkavégzés helyének környezetében lévő valamennyi potenciálkülönbséget (fe-szültséget) figyelembe kell venni. A munka jellegétől függően az ilyen feltételek mellett munkát végző személyek kioktatott vagy szakképzett, to-vábbá néhány meghatározott eset kivételével az adott feladatra külön kiképzett személyek legyenek. A feszültség alatti munkavégzés során a 6.3.4. szakaszban meghatározott különleges eljárásokat kell alkal-mazni. A szerszámok, szerkezetek és eszközök megfelelő állapotának fenntartása érdekében elő kell írni a karbantar-tásuk módját és azt, hogy ezt a megfelelő állapotot hogyan kell ellenőrizni a munkavégzés előtt (lásd 6.3.6. sza-kaszt). A környezeti feltételek (lásd a 6.3.7. szakaszt) pl. a nedvesség és a légnyomás, befolyásolhatják a munka el-végzését. Erre megfelelő korlátozásokat kell előírni.
6.3.2. Oktatás és képesítés
A feszültség alatti munkavégzéshez a szakképzett és a kioktatott munkát végző személyek alkalmasságának fejlesztésére és szinten tartására különleges oktatási programot kell kidolgozni. A programnak elméleti és gya-korlati foglalkozásokon kell alapulnia és összhangban kell lennie a feszültség alatti munkavégzés követelményeivel. Ezeknek a foglalkozásoknak az oktatás utáni, ténylegesen végzendő munkát kell bemutatniuk, vagy ha eltérnek az adott munkától, akkor ugyanazokra a biztonsági alapelvekre kell épülniük.
MSZ 1585:2001
34
Az oktatás sikeres elvégzése után írásos igazolást kell kiadni arról, hogy a személyzet képes az oktatás tárgyát képező feszültség alatti munkavégzésre a rá vonatkozó oktatási szinten. Az alkalmassági szintet a feszültség alatti munkavégzésre szóló felhatalmazással kell igazolni.
6.3.2.101. Feszültség alatt álló villamos berendezésen munkát végezni az üzemi személyzet, valamint az ide-gen munkáltató ilyen feladat végzésére kijelölt és erre megbízott – a IV. és V. csoportba tartozó szakképzett, amennyiben szükséges segítőként a III. csoportba tartozó kioktatott – tagjainak szabad, akik a végzendő munka általánostól eltérő veszélyességére és a szükséges védőintézkedésekre is ki vannak oktatva, és el vannak látva a biztonságos munkavégzéshez szükséges szerszámokkal, műszerekkel, védőeszközökkel és egyéb szüksé-ges felszerelésekkel.
6.3.2.102. Feszültség alatti munkát – a vonatkozó jogszabály szerint – csak az előzetes és időszakos orvosi al-kalmassági vizsgálaton erre megfelelőnek bizonyult, továbbá a magát kifogástalanul érző, pihent munkaerőnek szabad végezni.
MEGJEGYZÉS: A 6.3.103.1. és 6.3.103.2., valamint a 6.3.104. szakaszokban részletezett munkákat feszültség alatt álló villamos berendezésen is bárkinek, e személyi alkalmassági követelmények teljesítése nélkül is (szakképzettség és kioktatottság nélküli I. csoport) el szabad végezni.
6.3.3. A személyzet alkalmasságának szinten tartása
A feszültség alatti munkavégzésre vonatkozó alkalmassági szintet gyakorlattal vagy újabb oktatással kell szin-ten tartani. A feszültség alatti munkavégzésre szóló felhatalmazást ajánlatos felülvizsgálni, összhangban a vo-natkozó személyi alkalmassági szinttel (lásd a B1.1.1. szakaszt).
6.3.4. Munkavégzési módszerek
Jelenleg három elfogadott munkavégzési módszer létezik, amelyek a munkát végző személynek a feszültség alatt álló részekhez viszonyított helyzetétől, valamint az áramütés és az ívhúzás elkerüléséhez használt eszkö-zöktől függnek.
6.3.4.1. Szigetelőrudas munkavégzés – munkavégzés védőtávolságra
A feszültség alatti munkavégzésnek azon módszere, amikor a munkát végző személy a feszültség alatt álló ré-szektől meghatározott távolságban marad és a munkáját szigetelőrudakkal végzi.
6.3.4.2. Munkavégzés szigetelőkesztyűben – munkavégzés gumikesztyűben
A feszültség alatti munkavégzésnek azon módszere, amikor a munkát végző személy, akinek a kezei szigetelő-kesztyűvel és lehetőleg szigetelő karvédővel vannak védve, a munkáját a feszültség alatt álló részek közvetlen mechanikai érintésével végzi. Kisfeszültségű villamos berendezések esetében a szigetelőkesztyű használata nem zárja ki a szigetelő és a szigetelt nyelű szerszámok használatát, valamint a földtől való elszigetelés alkalmazását.
6.3.4.2.101. Ahol a munka során ívképződéssel kell számolni, ott megfelelő védőeszközökről kell gondoskodni.
6.3.4.3. Munkavégzés csupasz kézzel
A feszültség alatti munkavégzésnek azon módszere, amikor a munkát végző személy a munkáját a feszültség alatt álló részekkel villamosan érintkezve, azokkal azonos potenciálon végzi, miközben megfelelően el van szi-getelve a környezetétől.
6.3.5. Munkautasítások
A munka összetettségével összhangban, a munkautasításoknak kell rögzíteni a 6.3.4. szakasznak megfelelő, követendő szabályokat. A munkautasítások határozzák meg a munkavégzési módszereket, figyelembe véve az előkészületeket és használandó különleges szerszámokat, valamint szerkezeteket is. A munkautasításnak a következő pontok közül legalább egyet tartalmaznia kell:
– a feszültség alatti munkavégzésben résztvevő személyzet, pl. a munkavezető, a berendezésfelelős és a munkát végző személyek közötti kapcsolat leírása;
MSZ 1585:2001
35
– a kapcsolási túlfeszültségek korlátozása érdekében végrehajtott intézkedések, például az áramköri megszakítók önműködő visszakapcsolásának bénítása;
– előírt munkavégzési védőtávolságok a személyzet és a munkához használt vezető anyagú eszközökre. Ezek a védőtávolságok a fázis-föld feszültségre vonatkoznak, de az értékeket meg kell adni a fázis-fázis feszültségre is és a szükséges szigetelési szintre kell vonatkoztatni azokat (lásd a B1.3. szakaszt).
6.3.6. Szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök
A 4.6. szakasz előírásain túlmenően meg kell határozni a szerszámok, szerkezetek, védő- és segédeszközök jellemzőit, használatát, tárolását, karbantartását, szállítását és felülvizsgálatát. A szerszámokat, szerkezeteket, védő- és segédeszközöket pontosan azonosítani kell. Egyes esetekben, a nemzeti jogszabályok előírják, hogy ezeket a jellemzőket írásos formában, „műszaki adat-lap”-on kell megadni. Ezeket a minőségi szint rögzítésére is lehet használni. Nagyfeszültségű szerszámokra és szerkezetekre még akkor is ajánlatos műszaki adatlapot készíteni, ha a nemzeti jogszabályok arról nem rendelkeznek.
6.3.7. Környezeti feltételek
A feszültség alatti munkavégzésnél kedvezőtlen időjárási feltételek esetén korlátozásokat kell bevezetni. Ezek a korlátozások a szigetelőképesség, a látási viszonyok és a munkát végző személy mozgási képességének csök-kenésén alapulnak. Szabadtéri munka esetében a következő időjárási feltételeket kell figyelembe venni: csapadék, sűrű köd, ziva-tar, erős szél, sós vihar, nagyon kis hőmérséklet (lásd a B1.2. szakaszt). Heves esőzés, rossz látási viszonyok esetében vagy ha a munkát végző személyek nem tudják a szerszámaikat könnyedén mozgatni, a feszültség alatti munkavégzést meg kell tiltani vagy fel kell függeszteni. Zivatar esetében a feszültség alatti munkavégzést nem szabad elkezdeni vagy meg kell szakítani. Belső téri munkák esetében az időjárási feltételeket nem kell figyelembe venni feltéve, hogy a szabadtéri villa-mos berendezésből nem származik túlfeszültség és a munkavégzés helyén a látási viszonyok megfelelőek. Elsősorban nagyfeszültség esetében más tényezőket is figyelembe kell venni, például a tengerszint feletti ma-gasságot és a szennyezettséget, ha azok csökkentik a szerszámok és szerkezetek szigetelési minőségét. Ha a környezeti feltételek a munka félbeszakítását igénylik, akkor a személyzetnek el kell hagynia a villamos berendezést és a szigetelő, valamint a szigetelt eszközöket biztos helyen kell hagyni. A személyzetnek a mun-kavégzés helyét szintén biztonságos módon kell elhagyni. A megszakított munka újrakezdése előtt a személy-zetnek meg kell győződni arról, hogy a szigetelőrészek tiszták. Ha szigetelőrészek tisztításra szorulnak, meg kell határozni a tisztítási módszert.
6.3.8. A munka szervezése
6.3.8.1. A munka előkészítése
Ha az alkalmazandó eljárásokkal szemben bármilyen kétség merül fel, akkor a munka megkezdése előtt előze-tes próbákat kell végezni. A munka megfelelő előkészítése során mind a villamos, mind az egyéb biztonsági szempontokat figyelembe kell venni. Összetett munka esetében ezt az előkészítést írásos formában és kellő időben kell elvégezni.
6.3.8.1.101. Ha a feszültség alatt álló villamos berendezésben idegen munkavállaló dolgozik, akkor e berende-zés üzemeltetője a munka egész tartamára (beleértve a fel- és levonulás feszültséghez közeli munkának tekin-tendő részét is) köteles a 3.2.1.102. szakasz szerinti szerelési felügyelő(ke)t kijelölni. Ha a munka olyan, hogy a szerelési felügyelő az összes feszültség alatti munkahelyet, illetve az ott munkát vég-ző személyeket meg tudja figyelni, akkor elegendő egyetlen szerelési felügyelőt kijelölni. Több munkahely ese-tén annyi szerelési felügyelőt kell kijelölni, hogy valamennyi feszültség alatti munkahely felügyelete el legyen látva.
6.3.8.1.102. Az idegen munkáltató kijelölt munkavezetője köteles a feszültség alatti munkavégzésre kijelölt és kellőképpen kioktatott személyek nevét jegyzékbe foglalni és a jegyzéket egy (-egy) példányban a szerelési fel-ügyelő(k)nek átadni. A munkavezető feladata a munkát végző személyek külön kioktatása az adott munkavég-zésre, a szerelési felügyelő feladata a kioktatáson jelen lenni és a helyi szempontokat megadni.
MSZ 1585:2001
36
A munkát végző személyek a munkával kapcsolatos veszélyesség tudomásulvételét, a külön kioktatás megtör-téntét aláírásukkal tartoznak igazolni. Meg kell akadályozni, hogy a kellőképpen ki nem oktatott, a jegyzékbe nem foglalt személyek a feszültség alatti munkahelyen tartózkodjanak.
6.3.8.1.103. Épületvillamossági berendezésben feszültség alatti munkavégzés esetében a berendezés kezelője nem köteles szerelési felügyelőt kijelölni. Ebben az esetben a szerelési felügyelő feladatait az idegen munkálta-tó munkavezetője köteles ellátni.
6.3.8.2. A berendezésfelelős intézkedései
A villamos berendezést vagy azt a részét, amelyen a munka fog folyni a szükséges előkészület folyamán meg-határozott állapotba kell hozni és abban kell tartani. Ez az állapot tartalmazhatja az önműködő visszakapcsolás bénítását és/vagy a villamos védelem beállításainak módosítását. Az önműködő visszakapcsolás bénításának helyét azonosítani kell és a folyamatban lévő feszültség alatti mun-kavégzésre figyelmeztető jelzést ide fel kell szerelni. A munka összetettségének megfelelően a munkavégzés helye és a vonatkozó kezelőhely között közvetlen táv-közlési vonalat kell használni.
6.3.8.3. A munkavezető intézkedései
A munkavezetőnek tájékoztatnia kell a berendezésfelelőst, hogy milyen munka és a villamos berendezés melyik részén fog folyni. A munka megkezdése előtt tájékoztatni kell a munkát végző személyeket a munka tartalmá-ról, a biztonsági szempontokról, azok szerepéről, valamint a felhasználandó szerszámokról és szerkezetekről. A felügyelet szintjének meg kell felelnie a munkavégzés összetettségének és/vagy a feszültségszintnek. A munkavezetőnek meg kell fontolnia és figyelembe kell vennie a munkavégzés helyén lévő környezeti feltéte-leket. A munka megkezdésére az engedélyt a munkavezetőnek kell kiadnia a munkát végző személyek számára. A munka befejezésekor a munkavezetőnek tájékoztatnia kell a berendezésfelelőst az előírt módon. A munka megszakítása esetén megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni és erről értesíteni kell a berendezésfelelőst.
6.3.9. A törpefeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó különleges előírások
A SELV villamos berendezések esetében a feszültség alatt álló részeken közvetlen érintés elleni óvintézkedés nélkül is megengedett a munkavégzés, de óvintézkedéseket kell tenni a zárlat megakadályozására. A PELV és FELV villamos berendezéseknél a feszültség alatt álló részeken végzett munkák esetében a nemzeti előíráso-kat vagy azok hiányában a 6.3.10. szakasz előírásait kell teljesíteni.
6.3.10. Kisfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó különleges előírások
Túláram és rövidzárlat ellen védett kisfeszültségű villamos berendezéseknél (váltakozó áram esetében legfel-jebb 1000 V, egyenáram esetében legfeljebb 1500 V) az egyetlen követelmény védő szigetelőeszközök haszná-lata a közeli, feszültség alatti részek ellen, továbbá szigetelt vagy szigetelőszerszámok és megfelelő személyi védőkészülékek használata a munkát végző személyek számára. Ha a zárlati áram nagysága veszélyes szintet érhet el, akkor az általános követelményeket kell alkalmazni (6.3.1–6.3.8. szakaszok). Összhangban a munkavégzés helyének méreteivel a felügyelet nem kötelező, de az egyedül történő munkavégzés esetén a munkát végző személynek képesnek kell lennie minden kockázatnak a felmérésére és elhárítására.
6.3.10.101. Ha az épületvillamossági berendezés leválasztása magán a berendezésen belül elvégezhető, akkor a 6.3.101–6.3.104. szakaszok szerinti eseteken túl, a 6.3.10.101.1. és 6.3.10.101.2. szakaszok előírásai szerint is szabad feszültség nélküli állapotban földelés és rövidre zárás nélkül (ennek hiányában feszültség alatt állónak tekintendő) villamos berendezésen munkát végezni.
MEGJEGYZÉS: Ha a kikapcsolás (leválasztás) nem végezhető el az épületvillamossági berendezésen belül, akkor ezek az en-gedmények nem tehetők meg, a munkát a 6.2. szakasz szerinti feszültségmentesítéssel kell végezni.
MSZ 1585:2001
37
6.3.10.101.1. Száraz és időszakosan nedves helyiségben lévő épületvillamossági berendezéseken kikapcsolás után, egy megfelelően szakképzett és kioktatott személy (IV. vagy V. csoport) végezhet vezetékkötést, vezeték-feltárást és ellenőrzést.
6.3.10.101.2. Nedves, illetőleg marópárás (marógőzös) helyiségben lévő épületvillamossági berendezéseken, kikapcsolás után két, megfelelően szakképzett és kioktatott (egyikük legalább a IV., másikuk legalább a III. cso-portba tartozó) személy végezhet vezetékkötést, vezetékfeltárást és ellenőrzést.
6.3.10.101.3. Robbanásveszélyes helyiségben és szabad téren lévő épületvillamossági berendezések legfel-jebb 25 A-es névleges áramerősségű túláramvédelemmel védett áramköreiben legalább két, megfelelően szak-képzett és kioktatott (egyikük legalább a IV., másikuk legalább a III. csoportba tartozó) személy leválasztás után de földelés és rövidre zárás nélkül is végezhet vezetékkötést, vezetékfeltárást és ellenőrzést. Lásd még az MSZ EN 60079-14 és az MSZ EN 60079-17 vonatkozó követelményeit.
6.3.10.102. Akkumulátortelepen végzett munkákra a 6.3.10.101.2. szakasz vonatkozik, azzal az eltéréssel, hogy a munkavégzéshez a marópára veszélyeztető hatásának kiküszöbölésére – a kötött elektrolitos akkumulátorok kivételével – másodlagos védelem (szigetelő állás) alkalmazása is szükséges.
6.3.10.103. Robbanásveszélyes helyiségekben és szabad téren feszültség alatt álló kisfeszültségű villamos be-rendezésen – a gyújtószikramentes áramkörök kivételével – csak akkor szabad munkát végezni – beleértve a 6.3.103. szakasz szerinti tevékenységet is –, ha a robbanásveszélyes üzem illetékes vezetője írásban közli, hogy az adott idő alatt robbanásveszély nem állhat fenn. Lásd még az MSZ EN 60079-14 és az MSZ EN 60079-17 vonatkozó követelményeit. E feszültség alatti munkák vezetője V. csoportba tartozó személy legyen. A feszültség alatti munkát kizárólag legalább a IV. csoportba tartozó személynek szabad végeznie, III. csoportba tartozó személyt csak segítőként (pl. fedelek leemelésére) és kizárólag állandó, közvetlen felügyelet alatt szabad alkalmazni.
6.3.10.104. E szabvány hatálya alá tartozó villamos berendezéseknek abban a részében, amely fémesen csak a mérőváltók (feszültség- és áramváltók) szekunder köreihez csatlakozik, egyetlen, legalább IV. csoportba tar-tozó, szakképzett és kioktatott személy is végezhet feszültség alatti munkát.
6.3.10.105. Végső szükség esetében – pl. árvíz, tűzeset, emberélet közvetlen vagy közvetett veszélyezettsége – az előző szakaszokban felsorolt eseteken kívül, az e szabvány hatálya alá tartozó villamos berendezéseken szabad feszültség alatti munkát végezni. Az ilyen munkát csak erre alkalmas, megfelelően szakképzett és kioktatott személy (IV. és V. csoport) végezhe-ti, ha a munkához előírt megfelelő szerszám, védőeszköz, biztonsági felszerelés rendelkezésre áll.
6.3.11. A nagyfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó különleges előírások
Minden kiválasztott módszert és szerszámot ellenőrizni kell, hogy azok alkalmasak-e a munkavégzés tárgyát képező villamos berendezéshez. Az utóbbiak dielektromos és mechanikai tulajdonságait a rájuk vonatkozó mű-szaki előírások vagy szabványok alapján kell kiválasztani, figyelembe véve a munkavégzés helyével kapcsola-tos fizikai tényezőket. Ha a munkavégzés helyének mérete nem teszi lehetővé a munkavezető számára a teljes felügyeletet akkor maga mellé kisegítőt kell kijelölnie.
6.3.12. Különleges feszültség alatti munkavégzések
Tisztítást, szórópalackos lefújást, a szigetelésekről a dér eltávolítását különleges munkavégzési előírások sze-rint kell elvégezni. Ezt a munkát csak szakképzett vagy kioktatott személyzet végezheti.
6.4. Feszültséghez közeli munkavégzés
A feszültség alatt álló részekhez közeli munkavégzést a nemzeti előírásokkal összhangban kell végrehajtani.
6.4.101. Feszültséghez közeli munkavégzésnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amelynek során a munkahely (illetve a munkát végző személy) nincs ugyan feszültség alatt álló villamos berendezés közelében, de az a villamos berendezés, illetve szabadvezeték, amelyen a munkavégzés történik másik erősáramú csu-pasz szabadvezeték vagy nagyfeszültségű szabadvezeték közelítési övezetében van (megközelíti, keresztezi vagy közös oszlopon van).
MSZ 1585:2001
38
Nem kell feszültséghez közeli munkavégzésnek tekinteni a szabadvezetékek oszlopain, illetve azok tartozékain és azok közelében végzett olyan munkát, amelynek során a munkát végző személy sem közvetlenül, sem se-gédeszközzel, munkagéppel nem nyúl fel a talajtól számított 3 m-nél magasabbra, feltéve, hogy az általa meg-mozgatott egyéb tárgyak sincsenek ennél magasabban.
6.4.102. A villamosműnek nem minősülő, feszültség alatt álló szabadvezetékek veszélyes közelségén kívüli olyan tevékenység esetén, amelynek során fennáll a kockázata, hogy a tevékenységet végzők közvetlenül, se-gédeszközzel, munkagéppel vagy az általuk megmozgatott egyéb tárgyakkal szándékuk ellenére a szabadveze-ték veszélyes közelségébe juthatnak, akkor az ehhez szükséges biztonsági intézkedéseket
– ha azokat a szabadvezeték üzemeltetője teszi meg, a munkáltatói szabályzatban írásban kell meghatá-rozni;
– ha azokat nem a szabadvezeték üzemeltetője teszi meg, akkor a munkálatokat végzők megkeresésére a szabadvezeték üzemeltetőjének kell a biztonsági intézkedések megtételéhez felügyeletet adni, vagy a biztonság érdekében szükséges korlátozásokat a munkát végzőkkel közölni.
6.4.103. Feszültséghez közeli munkát – a jogszabály szerint – csak az előzetes és időszakos orvosi alkalmas-sági vizsgálaton erre megfelelőnek bizonyult, pihent és munkaképes állapotban lévő személy végezhet.
6.4.104. Feszültséghez közeli munkavégzés esetében a szükséges feszültségmentesítést, ideértve a feszültség alatt maradó részek biztonságos elkerítését is, szakképzett és kioktatott személy végezze (IV. vagy V. csoport).
6.4.105. Rendszeresen előforduló, nem villamos jellegű, de feszültséghez közeli önálló munkára (pl. takarításra) részletes munkautasítással és megfelelő házivizsga sikeres letételének feltételével – a munkáltatói szabályzat III. csoportba tartozó személyeket is feljogosíthat. Minden más esetben önálló munkát csak szakképzett és kiok-tatott (IV. vagy V. csoport) személy végezhet, a III. csoportba tartozók csak felügyelet alatt segítőként vehetnek részt feszültséghez közeli munkákban.
6.4.1. Általános előírások
6.4.1.1. Munkavégzést váltakozó áram esetében 50 V-nál, egyenáram esetében 120 V-nál nagyobb névleges feszültségű, feszültség alatt álló részek közelében csak akkor szabad folytatni, ha biztonsági intézkedések megakadályozzák a feszültség alatt álló részek érintését vagy a veszélyes övezet elérését. A közelítési övezet külső határait meghatározó DV védőtávolságok értékeit e szabványsorozat 2. részének elő-írás jellegű nemzeti mellékleteiben felsorolt dokumentumok tartalmazzák. Ha nincs eltérő nemzeti előírás, akkor DV irányadó értékeit a DL távolsághoz a következő távolságok hozzáadá-sával lehet kiszámítani:
– kisfeszültségű villamos berendezések esetében 500 mm; – nagyfeszültségű villamos berendezések esetében, 110 kV-ig bezárólag 1000 mm; – nagyobb feszültségű villamos berendezések esetében 2000 mm.
6.4.1.2. A feszültség alatt álló részek közelében a villamos veszély elhárítására vagy védőrácsot, védőfedést, illetve burkolatot vagy szigetelőborítást lehet használni (lásd a 6.4.2. szakaszt). Ha az előző védelmi módok nem alkalmazhatók, akkor a védelmet a feszültség alatt álló részektől legalább DL nagyságú távolság tartásával kell biztosítani (lásd a 6.3.1.1. szakasz) és ha szükséges megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
6.4.1.2.101. A munka megkezdése előtt a munkába veendő részt – e szabvány szerint – feszültségmentesíteni kell; illetve, ha a feszültséghez közeli munkavégzés nem villamos berendezésen vagy még első bekapcsolásra nem került (épülő) villamos berendezésen történik, akkor a munkahely közelében levő feszültség alatt álló villa-mos berendezés 6.2.5.101. szakasz szerinti körülhatárolását kell megvalósítani.
6.4.1.2.102. Nyitott, illetve védőburkolattal le nem fedett feszültség alatt lévő csupasz vezetők (vezetékek) fölött tilos munkát végezni. Ha ilyen helyen kell munkát végezni, akkor az alul levő, feszültség alatt álló, vezetőt legalább IP3X védettséget nyújtó védőburkolattal kell ellátni.
MSZ 1585:2001
39
6.4.1.3. Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés biztosításáról, amely lehetővé teszi, hogy a munkát végző személy mindkét kezét szabadon használhassa.
6.4.1.4. A munka megkezdése előtt a munkavezető köteles a személyzetnek, különösen azoknak, akik nem gyakorlottak a feszültség alatt álló részekhez közeli munkavégzésben, utasításokat adni a védőtávolságok tar-tásáról, az érvényes biztonsági intézkedésekről és a tudatos biztonságos viselkedésről. A munkavégzés helyé-nek határait pontosan meg kell határozni és fel kell hívni a figyelmet a szokatlan körülményekre és feltételekre. Az utasításokat megfelelő időközönként vagy a munkavégzési feltételek megváltozása esetén meg kell ismételni.
6.4.1.5. A munkavégzés helyét megfelelő zászlókkal, szalagokkal, jelzőtáblákkal stb. meg kell jelölni. A közeli, feszültség alatt álló kapcsolótáblákat szintén meg kell különböztetni további jól látható eszközökkel, például az ajtókon elhelyezett figyelmeztető jelzésekkel.
6.4.1.5.101. Cellás berendezés esetén a jelölések alkalmazása mellett a munkába veendő villamos berende-zéssel szomszédos – feszültség alatt állónak tekintendő – cellákat úgy kell elzárni, hogy az azokba való téves behatolás vagy a bennük elhelyezett készülékek véletlen érintése, véletlen kapcsolása gyakorlatilag meg legyen gátolva.
6.4.1.6. A munkát végző személynek ügyelnie kell arra, hogy bármilyen mozdulatot is tesz ne érintse a veszé-lyes övezetet sem a testrészével, sem szerszámokkal vagy a kezében lévő egyéb tárgyakkal. Különösen ügyel-ni kell hosszú tárgyak, például szerszámok, kábelvégek, csövek mozgatása esetén.
6.4.2. Védelem védőrács, védőfedés, burkolat vagy szigetelőborítás alkalmazásával
6.4.2.1. Ezeket az eszközöket a várható villamos és mechanikai igénybevételek elleni megfelelő védelem bizto-sítására kell kiválasztani és felszerelni.
6.4.2.2. Ezeknek a védőeszközöknek a veszélyes övezeten belüli fölszerelésekor vagy a feszültségmentes munkavégzés vagy a feszültség alatti munkavégzés eljárásait kell követni.
6.4.2.2.101. Ha a feszültség alatt maradó rész elhatárolására alkalmazott eszköz elhelyezése veszélyes, akkor az elhelyezés időtartamára a feszültség alatt maradó részt is feszültségmentesíteni kell.
6.4.2.3. Ezeknek a védőeszközöknek a veszélyes övezeten kívüli felszerelésekor vagy a feszültségmentes munkavégzés eljárását kell alkalmazni vagy olyan eszközöket kell használni, amelyek meggátolják, hogy a sze-relő személyzet benyúljon a veszélyes övezetbe. Szükség esetén a feszültség alatti munkavégzés eljárását kell követni.
6.4.2.4. Az előbbi feltételek teljesítése esetén a közelítési övezetben a munkát a szokásos eljárást alkalmazva szakképzett, kioktatott vagy képzetlen személyek is végezhetik és nincs szükség külön követelmények betartá-sára. A védőrácshoz, védőfedéshez, burkolathoz vagy szigetelőborításhoz használt eszközök legyenek megfelelően karbantartva és a munkavégzés folyamán megfelelően rögzítve. Ha ezek az eszközök nem biztosítanak teljes védelmet a feszültség alatt álló csupasz részekkel szemben (kisfeszültség esetén IP2X), akkor az ilyen részek közelében munkát végző képzetlen személyekre felügyelni kell.
6.4.3. Védelem védőtávolság betartásával és felügyelet biztosításával
Ha a védelmet a védőtávolság betartása és felügyelet biztosítása jelenti, akkor a munkavégzés módszere tar-talmazzon
– legalább DL nagyságú védőtávolságot a munkavégzés jellegének és a villamos berendezés névleges feszültségének figyelembevételével;
– kidolgozott feltételrendszert a személyzet kiválasztására a munkavégzés végrehajtásához; – kidolgozott eljárást a veszélyes övezetbe bejutás megakadályozására a munkavégzés ideje alatt.
MSZ 1585:2001
40
6.4.4. Építési és más nemvillamos munkák
Építési és más nemvillamos munkák, pl. – állványozási munka; – emelőszerkezetekkel, építőipari gépekkel és szállítószalagokkal végzett munka; – szerelési munka; – szállítási munka; – festő- és felújítási munka; – más szerkezetek és épületelemek mozgatása
esetében mindig előírt távolságot kell tartani, különösen terhek kilengése, szerkezetek szállítása és felemelése idején. Ezt a távolságot a legközelebbi vezetőtől vagy a legközelebbi feszültség alatt álló csupasz résztől kell mérni. Ez a távolság, amely a képzetlen személyek esetében alkalmazható, nem azonos a 6.4.1.1. szakaszban meg-határozott DV távolsággal, legyen mindig nagyobb DV-nél. A távolság meghatározásánál a következőket kell fi-gyelembe venni:
– a rendszer feszültségét; – a munka jellegét; – a használt szerkezeteket; – a munkát végző személyek villamos szempontból képzetlenek.
Szabadvezetékes hálózat esetében figyelembe kell venni a vezetékek minden lehetséges mozgását, valamint a munkához használt szerkezetek minden mozgását, elmozdulását, kilengését, csapódását vagy leesését. Az ilyen munkák széles választéka miatt, ezekre a távolságokra e szabvány nem tartalmaz ajánlásokat.
7. Karbantartási eljárások
7.1. Általános előírások
7.1.1. A karbantartás célja a villamos berendezés megfelelő állapotának megőrzése. A karbantartás lehet „megelőző karbantartás”, amely rendszeres időközönként végrehajtva a leromlás megelőzésére és a szerkeze-tek megfelelő állapotban tartására szolgál, vagy lehet „javító karbantartás”, amelynek a célja a meghibásodott rész megjavítása vagy kicserélése.
7.1.1.101. A karbantartás során gondoskodni kell arról, hogy a megjelölések (feliratok, biztonsági táblák, transz-formátor- és kapcsolóállomások jelölései, számozások stb.) a vonatkozó létesítési szabványok előírásai szerint legyenek elhelyezve, megfelelőek és olvashatók legyenek. A hiányzó vagy meg nem felelő megjelöléseket pó-tolni, illetve javítani kell.
7.1.2. A karbantartási munkáknak két típusa van: – olyan munka, amelynél áramütés, rövidzárlat vagy ívképződés kockázata áll fenn és ezért az ennek
megfelelő munkavégzési eljárást (lásd a 6. fejezetet) kell alkalmazni; – olyan munka, amelynél a villamos szerkezetek felépítése lehetővé tesz bizonyos karbantartást (például
a biztosítóbetétek vagy izzólámpák cseréjét) a 6. fejezet szerinti teljes munkavégzési eljárás alkalma-zása nélkül, a 7.4. szakasz szerint.
7.2. Személyzet
7.2.1. Minden karbantartási munkát a berendezésfelelősnek kell jóváhagynia.
7.2.2. A villamos berendezésen karbantartási munkák végzésekor: – a villamos berendezés érintett részét pontosan meg kell határozni; – ki kell jelölni a karbantartási tevékenységet irányító személyt.
MSZ 1585:2001
41
7.2.3. A munkát elvégző személyzetnek megfelelően kioktatottnak vagy szakképzettnek kell lennie. Megfelelő és jó állapotban lévő szerszámokkal, mérő és vizsgáló eszközökkel és személyes védőkészülékekkel kell őket ellátni.
7.2.4. Minden szükséges biztonsági intézkedést be kell tartani, beleértve szükség esetén más személyek veszélyeztetésének megakadályozását, valamint az állatállomány és az értékek védelmét.
7.3. Javítási munka
A javítási munka a következő lépésekből áll: – a hiba helyének megállapítása; – a hiba kijavítása és/vagy az alkatrészek cseréje; – a villamos berendezés megjavított részének újbóli üzembe helyezése.
A munka egyes lépéseiben különböző eljárások alkalmazására lehet szükség.
7.3.1. Ha a hiba helyének és az okának meghatározása a 6. fejezet szerinti feszültség alatt álló villamos beren-dezésen vagy az 5. fejezet szerinti feszültségpróbák idején történik, különleges munkautasításokat kell készíteni.
7.3.1.101. Rendkívüli események
Ha a villamos berendezésben vagy az azzal érintett más berendezésben bekövetkezett rendkívüli esemény (ka-tasztrófa, életveszély, jelentős anyagi kár) és/vagy ennek következményeinek elhárítása, korlátozása vagy csökkentése érdekében nincs idő e szabvány rendelkezéseinek maradéktalan betartására, akkor a kezelési utasításban erre feljogosított személy a következő eltéréseket engedheti meg:
– a 6.3.101. … 6.3.104. szakaszokban fel nem sorolt esetekben is szabad feszültség alatt munkát vé-gezni;
– egyetlen személy is végezhet feszültség alatt és/vagy feszültséghez közeli munkát; – a feszültség alatti és feszültséghez közeli munkák megkezdésénél figyelmen kívül lehet hagyni a
6.3.1.1.101. szakasz előírásait; – a feszültségmentesítés során elegendő a 6.2. szakasz előírásait csak a kárelhárítás megkezdésekor
fennálló tényleges táplálás helyén elvégezni, ha a munkáltatói szabályzat, a kezelési utasítás alapján vagy más körülmény folytán biztos abban, hogy más személyek nem kapcsolhatnak rá a hálózatra az ő előzetes értesítése nélkül;
– a földelés és rövidre zárás helyét a kárelhárítás szempontjai szerint szabadon választhatja meg; – a feszültségmentesítés során el lehet tekinteni a feszültségmentesített rész körülhatárolásától.
7.3.2. A hibák kijavítását a munkavégzési eljárások (lásd a 6. fejezetet) szerint kell elvégezni.
7.3.2.101. Üzemzavar- és hibaelhárítás, javítás, karbantartás üzemi berendezéseken
7.3.2.101.1. Üzemzavar- és hibaelhárítást a 7.3.2.101.2. … 7.3.2.101.4. szakaszok, valamint a 6.1.2. szakasz előírásainak a figyelembevételével szabad csak végezni.
7.3.2.101.2. Azoknak az üzemi hibáknak, rendellenességeknek a megszüntetésére, amelyek a személyi bizton-ságot veszélyeztetik, tűzveszélyt vagy súlyos anyagi kárt okozhatnak, azonnal intézkedni kell.
7.3.2.101.3. A keletkező veszélyt haladéktalanul be kell határolni, illetve, ha a beavatkozást végző életének és testi épségének veszélyeztetése nélkül, a kezelési utasítás és e szabvány biztonsági előírásainak megsértése nélkül arra lehetőség van, akkor meg kell szüntetni.
7.3.2.101.4. Minden egyéb rendellenességet a tudomásra jutása után mielőbb meg kell szüntetni, ilyenek pl. a kóboráramok, a távbeszélő- és rádiózavarások, a rendellenes melegedések, a rezgések, az elektrolitikus jelen-ségek, a feszültségaszimmetria; ha a megszüntetés akadályokba ütközik, akkor legalább a jelenség okainak pontos felderítésére (mérések, kísérletek) és a rendszeres figyelemmel kísérésére kell törekedni.
MSZ 1585:2001
42
7.3.2.101.5. Üzemzavarelhárítás vagy bármely egyéb okból alkalmazott ideiglenes villamos berendezést csak akkor szabad üzembe helyezni, ha az megfelel a mechanikai, villamos és biztonsági követelményeknek, illetve – a tartósságra vonatkozó előírások kivételével – a vonatkozó létesítési szabványoknak és előírásoknak, és le-választható a végleges berendezésekről. Az ideiglenes berendezést, ha feladatát betöltötte, vagy időállóságával szemben aggály merül fel, de legkésőbb a korlátolt használati időtartam lejártával nem elég csak leválasztani, de le kell szerelni, vagy végleges kivitelűre kell átalakítani. Ha a berendezés állaga személybiztonság szem-pontjából nem felel meg, a berendezést üzemen kívül kell helyezni.
7.3.2.102. Hibaelhárítás, javítás épületvillamossági berendezésen
7.3.2.102.1. Épületvillamossági berendezés csatlakozó- és kapcsolóelemeinek a javítását kizárólag csak az épületvillamossági berendezés leválasztása után, vagy az áramszolgáltató fogyasztásmérő elé felszerelt kis-megszakítójának a kikapcsolása után szabad végezni.
7.3.2.102.2. Épületvillamossági javító munkát – a 6.3.103.1. és 6.3.103.2., valamint a 6.3.104. szakaszokban felsoroltak kivételével – pl. csatlakozóaljzat, kapcsoló javítását, cseréjét; valamint a fogyasztóberendezések vil-lamos részeinek a javítását végző személy legalább a IV. csoportba tartozó legyen.
MEGJEGYZÉS: A 6.3.103.1. és 6.3.103.2., valamint a 6.3.104. szakaszokban felsorolt munkát I. csoportba tartozó személy is el-végezheti, de azon túlmenő, más villamos munkát nem szabad végeznie.
7.3.2.102.3. Megengedett azonban az, hogy V. csoportba tartozó felelős vezető irányítása alatt III. csoportba tartozó személyek is végezzenek részmunkát; valamint az, hogy épületvillamossági, valamint háztartási és ha-sonló jellegű berendezésekben IV. csoportba tartozó személy felelős irányítása alatt bárki végezzen fedelek megbontására, laza csavarok meghúzására irányuló munkát és/vagy csak két vezetőér megbontásával és/vagy bekötésével vagy dugaszolással járó szerelvénycserét.
MEGJEGYZÉS: A 7.3.2.102.1. szakaszban előírt leválasztás, illetve kikapcsolás ezekben az esetekben is kötelező, s ennek el-végzése és/vagy ellenőrzése a felelős irányító feladata.
7.3.2.102.4. Egyes esetekben a munkáltatói szabályzat III. csoportba tartozó személyeket is feljogosíthat a nem villamos természetű munkájukhoz szorosan csatlakozó, rendszeresen előforduló, szigorúan körülhatárolt villa-mos munkák pontosan megadott technológiai utasítások szerinti elvégzésére.
MEGJEGYZÉS: Ilyen pl. a gyengeáramú villamos berendezések erősáramú csatlakozórészein, gázkészülékek szerkezeti villamos részein végzendő leválasztás, csöves biztosító cseréje, csak szerszámmal végezhető beállítás, stb.
7.3.2.102.5. Ha az épületvillamossági berendezés hibaelhárítási, javítási munkálatait idegen munkavállaló végzi, e berendezés tulajdonosának, kezelőjének nem kell sem intézkedést elrendelő személyt, sem szerelési felügye-lőt kijelölnie.
7.3.3. Megfelelő próbákkal és beállításokkal kell biztosítani, hogy a villamos berendezés megjavított részei al-kalmasak legyenek a visszakapcsolásra.
7.4. Biztosítóbetétek, fényforrások és tartozékok cseréje
7.4.1. Biztosítóbetétek cseréje
Ha nincs külön eljárás kidolgozva, a biztosítóbetétek cseréjét általában feszültségmentes állapotban kell elvé-gezni. Kisfeszültségű berendezésekben, ha a biztosítóbetét olyan beépítésű, amely védi a személyt a közvetlen érin-téstől és véd a rövidzárlat előfordulásától, a cserét képzetlen személy is elvégezheti anélkül, hogy meggyőződ-ne a feszültségmentes állapotról. A nagyfeszültségű berendezésekben a cserét csak kioktatott vagy szakképzett személynek szabad elvégeznie a megfelelő munkavégzési eljárások (lásd a 6. fejezetet) szerint.
7.4.2. Fényforrások és tartozékok cseréje
A fényforrások és a kivehető tartozékok, például gyújtók szükséges cseréjét feszültségmentes állapotban kell elvégezni. Kisfeszültségű berendezésekben, ha a szerkezetek teljes védelmet nyújtanak a közvetlen érintés ellen, akkor ezeket a cseréket feszültség alatt, képzetlen személy is elvégezheti.
MSZ 1585:2001
43
Minden más esetben, különösen a nagyfeszültségű villamos berendezésekben a cserét a javítási eljárások (lásd a 7.3. szakaszt) szerint kell elvégezni. A nem kivehető tartozékok cseréjét a munkavégzési eljárások (lásd a 6. fejezetet) szerint kell végrehajtani. Ügyelni kell arra, hogy a cserealkatrész feleljen meg a javítandó villamos szerkezetnek.
7.5. A munka ideiglenes megszakítása
A karbantartási munkák ideiglenes megszakítása esetében a munkavezetőnek meg kell tennie a szükséges in-tézkedéseket a feszültség alatt álló csupasz részek megérintésének megakadályozására és a villamos beren-dezés illetéktelen üzemeltetésének elkerülésére. Szükség esetén tájékoztatnia kell a berendezésfelelőst.
7.6. A karbantartási munka befejezése
A karbantartási munka befejezése után a munkavezetőnek át kell adnia a villamos berendezést a berendezésfelelősnek. A karbantartott villamos berendezés állapotáról tájékoztatni kell a berendezésfelelőst.
8.100. Különleges munkák
8.100.1. Vezeték védőcsőbe húzása
A vezetékbehúzáshoz használt csupasz fémszalagot (fémhuzalt, sodronyt) nem szabad olyan védőcsőbe, do-bozba behúzni, amelyben feszültség alatt álló vezetékek is vannak.
MEGJEGYZÉS: Ez a tilalom akkor is fennáll, ha a feszültség alatt álló vezetékek szigetelése látszólag ép vagy gyári új állapotú.
8.100.2. Szabadvezetékekkel kapcsolatos munkák
8.100.2.1. Szabadvezetékek megközelítése
8.100.2.1.1. Ha olyan erősáramú vagy távközlő vezetéken kell munkát végezni, amellyel párhuzamosan (közös oszlopokon vagy a közelben) feszültség alatt lévő nagyfeszültségű szabadvezeték halad, akkor a munkába ve-endő erős- vagy gyengeáramú vezetékrendszert – ha abban indukció útján feltételezhetően veszélyes feszült-ségek keletkezhetnek – a munkahelyen abban az eseten is földelni kell, és rövidre kell zárni, ha maga a munkahely nincs a veszélyeztető vezetékrendszer veszélyes közelségében.
8.100.2.1.2. Ha a 8.100.2.1.1. szakasz szerinti munkánál vezetővégeket kell összekötni, vagy vezetéket kell szétbontani, akkor a földelést és rövidre zárást a munkahely előtt és a munkahely után is előírás szerint el kell végezni. A földelést és rövidre zárást a munkába veendő vezetéken a munka megkezdése előtt végre kell haj-tani még akkor is, ha a veszélyeztető nagyfeszültségű vezeték ki van kapcsolva.
8.100.2.2. Gallyazás
Feszültség alatt álló – legfeljebb 35 kV névleges feszültségű – szabadvezeték közelében levő fák kisebb méretű gallyazását a következő szakaszokban meghatározott feltételek mellett szabad elvégezni:
8.100.2.2.1. Ha az ágak, gallyak nem nyúlnak a feszültség alatt álló legalsó vezetékszál alatt 1 méter távolság-ban képzelt vízszintes sík fölé, a gallyazásnál csak arra kell ügyelni, hogy a gallyazást végző személy a feszült-ség alatt álló vezetőt ne közelítse meg a veszélyes közelségen belül.
8.100.2.2.2. Ha az ágak, gallyak kívül esnek a hozzájuk legközelebbi feszültség alatti vezetőtől 1 méterre kép-zelt függőleges síkon és ebbe a síkba levágás vagy leesés közben sem érhetnek be, a gallyazást végző sze-mély a feszültség alatt álló vezetőt legfeljebb a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságáig közelítheti meg.
8.100.2.2.3. Ha az ágak, gallyak kívül esnek ugyan az előző szakaszban körülírt függőleges síkon, de nincs biz-tosítva, hogy ez a távolság az ág (gally) levágása vagy eltávolítása közben is megmarad (pl. ferdén lefelé nőtt ág), feszültség melletti gallyazást csak abban az esetben szabad végezni, ha a vezeték veszélyes megközelíté-sét megfelelő intézkedéssel (pl. az ág felső részének a törzshöz való kikötésével) megakadályozzuk. A fűrésze-
MSZ 1585:2001
44
lést ebben az esetben is úgy kell végezni, hogy az ág le ne hajoljon (alulról befűrészelni). A teljes átfűrészelést csak azután szabad elvégezni, ha a már befűrészelt ágat a kikötéssel a törzshöz vontuk. Feszültség alatt álló vezetőt a munkát végző személynek a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságánál jobban nem szabad megközelítenie.
8.100.2.2.4. Azokat a friss hajtásokat, amelyek a kisfeszültségű szabadvezeték feszültség alatt álló legalsó ve-zetőt még nem közelítették meg 0,5 méternél kisebb távolságra, száraz időben, legalább 2,5 m hosszú fanyélre szerelt, száraz kötéllel működtetett nyesőollóval vagy ilyen fanyélre szerelt – kifejezetten gallyazásra kialakított – motoros fűrésszel le szabad nyesni. A nagyfeszültségű vezetőt a 6.3.1.1.103. szakasz (101. táblázat) szerint megközelítő hajtásokat csak a vezető feszültségmentesítése után szabad levágni.
8.100.2.2.5. Feszültség alatt álló vezetékek közelében való gallyazással csak e munkára kellően kioktatott, a munka irányításával pedig szakképzett személyt szabad megbízni.
8.100.2.3. Vezetékfeszítési és leeresztési munkák
Ha feszültség alatt állónak tekintendő nagyfeszültségű vezetéket alulról keresztező vezetéket kell feszíteni, és a nagyfeszültségű vezetéket fontos üzemi okból a munka tartamára nem lehet feszültségmentesíteni, akkor különleges eszközökkel vagy szerkezetekkel kell arról gondoskodni, hogy a felszerelendő vezeték sem húzás, sem feszítés közben, sem más módon ne kerülhessen érintkezésbe vagy a 6.3.1.1.103. szakasz 101. táblázata szerinti veszélyes közelségbe a feszültség alatt állónak tekintendő vezetékkel.
MEGJEGYZÉS: Ilyen megoldás lehet például: fából ácsolt megfelelő méretű olyan tartószerkezet, amely a két vezetékrendszer érintkezését kizárja; a feszültség alatt álló vezeték alatt elhelyezett, felcsapódást korlátozó ütköző; a vezeték megfelelő kikötése.
8.100.2.4. Oszlopra mászás, oszlopon végzett munkák
8.100.2.4.1. Minden olyan munkát, amelynél az oszlop(szerkezet)ra fel kell mászni, és fennáll az áramütés ve-szélye, legalább két személynek kell végeznie, akik közül az egyik a munkavezető.
8.100.2.4.2. Szabadvezeték-oszlopra hágcsó nélkül felmászni, függetlenül attól, hogy a szabadvezeték feszült-ség alatt van vagy sem, a következő előírások betartása mellett szabad:
– az oszlopra mászás előtt ellenőrizni kell azt, hogy annak állékonyságával és szilárdságával szemben nem merül-e fel aggály; nincs-e olyan körülmény, amely az oszlopra való mászás veszélyét növeli, vagy amely a munkát végző, esetleg lecsúszó személy sérülésveszélyét számottevően megnöveli; MEGJEGYZÉS: Veszélyes lehet a sérült, korrodált, korhadt oszlop. A függőlegestől eltérő szögben álló (dőlt) oszlop veszélyez-tetheti a mászás közbeni stabilitást. A tapasztalt veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni, (pl. az oszlopot ki kell támasz-tani; a veszélyeztető táblát, kerítésrudat stb. el kell távolítani), ha a veszély nem szüntethető meg, akkor az oszlopra csak különleges biztonsági intézkedések megtétele után, illetve fokozott óvatossággal szabad felmászni.
– oszlopra csak az oszloptípusnak megfelelően kiválasztott, előre kidolgozott módszerrel szabad fel-mászni. Ha ilyen módszer nincs, akkor a munkát oszlopra mászás nélkül, pl. létráról, szerelőkosárból kell elvégezni; MEGJEGYZÉS: Általában más-más módszer alkalmas a faoszlopra, az áttört betonoszlopra, az áttörés nélküli betonoszlopra, a vasoszlopra, valamint egyes különleges oszloptípusokra.
– oszlopra csak olyan személynek szabad felmásznia, aki arra ki van képezve, a mászás megkezdése-kor felvette a szabványos munkahelyzet beállító derékövet vagy teljes testhevederzetet, és a magával vitt szerszámokat és munkadarabokat leesés ellen megfelelő módon biztosította. A munkavégzés teljes ideje alatt a munkahelyzet beállító derékövvel, vagy teljes testhevederzettel ki kell kötnie magát az osz-lophoz.
8.100.2.4.3. Az oszlopon csak addig szabad tartózkodni, amíg a földön, az oszlop közelében az oszlopramászás és a mentés ismereteire kioktatott és ehhez megfelelő segédeszközökkel ellátott felügyelő van, aki folyamatosan figyeli az oszlopon tartózkodó munkát végző személyt. Egymás közelében lévő oszlopokon végzett, csoportos munka esetén e célra közös felügyelő kijelölése is elegendő, ha elhelyezkedési helyéről az összes, oszlopon tartózkodó munkát végző személyt meg tudja figyelni.
8.100.2.4.4. Az oszlopon végzett munka tartama alatt az oszlop tövében, a tárgyak leesése által veszélyeztetett körzetben csak az oszlopon végzett munka segítésére szabad tartózkodni vagy dolgozni, de csak akkor és addig, amíg az oszlopon tartózkodó munkát végző személlyel közvetlen – szóbeli és szemmeltartási – kapcsolat van.
MSZ 1585:2001
45
8.100.2.4.5. Feszültség alatt állónak tekintendő szabadvezeték oszlopán mázolási, javítási vagy ellenőrzési munkát csak olyan magasságig szabad végezni, amelyen a legalsó feszültség alatt álló vezető és a munkát végző személy kinyújtott karjában tartott szerszáma közötti távolság biztonsággal nagyobb, mint a szabadveze-ték veszélyes közelségének kiterjedése (lásd a 6.3.1.1.103. szakaszt).
8.100.2.4.6. Feszültség alatt állónak tekintendő szabadvezeték oszlopának a megfogására, kitámasztására, ki-horgonyzására szolgáló szerkezeteket úgy kell az oszlopon felszerelni, megerősíteni, hogy azok feszültség alatti részeket e közben se közelítsenek meg veszélyes mértékben. Ha a veszélyes megközelítés elkerülhetetlen, a munkát feszültség alatti munkának kell tekinteni vagy a vezetéket a munka megkezdése előtt feszültségmentesíteni kell.
8.100.2.4.7. Kétrendszerű szabadvezeték közös oszlopán a 8.100.2.4.7.1. … 8.100.2.4.7.4. szakaszok előírásai szerint szabad munkát végezni.
MEGJEGYZÉS: Vezetékfeszítési és -leeresztési munkákra lásd továbbá a 8.100.2.3. szakasz előírásait.
8.100.2.4.7.1. Munkát végezni csak a szabályszerűen feszültségmentesített – beleértve a 6.2.5.103. szakasz szerinti „elkorlátozást” is – rendszeren (annak vezetőin, szigetelőin, tartókarjain, szerelvényein) szabad.
8.100.2.4.7.2. Nem szükséges feszültségmentesíteni a másik rendszert, ha annak vezetői – az oszlop ellentétes oldalán, és az oszloptörzstől számítva a 6.3.1.1.103. szakasz 101. táblázata szerinti veszélyes közelség határa-in kívül helyezkednek el, vagy – a szabályszerűen feszültségmentesített rendszer fölött helyezkednek el, és a munka során nem kell a feszültség alatt álló rendszer veszélyes közelségébe behatolni, továbbá vezetékfelcsa-pódás nem következhet be.
8.100.2.4.7.3. Az oszlopra felmenni csak a feszültségmentes oldalon, illetve a legalsó feszültség alatt álló veze-tő veszélyes közelségéig szabad.
8.100.2.4.7.4. Ha a 8.100.2.4.7.2. és a 8.100.2.4.7.3. szakaszok előírásai nem teljesíthetők, akkor – vagy mindkét rendszert szabályszerűen feszültségmentesíteni kell; – vagy a munkát a szabadvezetéken végzett feszültség alatti munkának kell tekinteni (a 6.3.103. szakasz
szerinti engedmények nem érvényesek); – vagy a feszültség alatt álló vezetőt védőburkolattal kell ellátni (lásd a 6.4.1.2.102. szakaszt).
8.100.2.4.7.5. Ha az erősáramú szabadvezeték tartószerkezetére rögzített távközlő vezetéken vagy az erős-áramú szabadvezetéket megközelítő olyan távközlő vezetéken kell munkát végezni, amelynél a munkavégzés helye az erősáramú szabadvezeték 1. táblázat szerinti veszélyes közelségen belül van, akkor az ezt megközelí-tő erősáramú szabadvezeték üzemeltetőjével meg kell állapodni a szükséges biztonsági intézkedésekről
8.100.3. Közcélú villamos berendezések
8.100.3.1. Közcélú hálózatok kisfeszültségű villamos berendezései
8.100.3.1.1. Az egy- és háromfázisú fogyasztásmérő-berendezések cseréjét feszültség alatt is szabad végezni. Háromfázisú fogyasztásmérő cseréjekor a fázisvezetőket egyenként kell kikötni és csak a kikötött vezetékvég megfelelő elszigetelése után szabad kikötni a következő fázisvezetőt. A munka során ügyelni kell arra, hogy egy időpillanatban csak egyetlen elszigeteletlen végű fázisvezető legyen a munkahelyen. A fogyasztásmérő-berendezések feszültség alatti cseréjét egyetlen személy is végezheti, akinek villamosan szakképzettnek és ki-oktatottnak kell lennie (IV. csoport).
MEGJEGYZÉS: Ha a fogyasztásmérőhely a 6.2. szakasz szerint feszültségmentes, akkor a cserét III. csoportba tartozó személy is végezheti.
8.100.3.1.2. Üzemzavar-elhárítási munkák során, ha az üzemzavar-elhárító csoport kizárólagos működési terü-lete egyértelműen ki van jelölve, akkor a működési területen belül nem szükséges az üzemszerűen kikapcsolt kapcsolókészülékek kikapcsolt és leválasztott állapotának ellenőrzése és a letiltás alkalmazása.
8.100.3.1.3. Kisfeszültségű hálózat feszültségmentesítéséhez egyetlen szakképzett és kioktatott személy is ele-gendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
– a feszültségmentesítés saját munkavégzés céljából történik;
MSZ 1585:2001
46
– a hálózat egyetlen kapcsolóelemmel leválasztható; – a munkavégzés helye egyértelműen azonosítható, ezáltal a tévesztés veszélye nem áll fenn.
8.100.3.1.4. Kisfeszültségű szigetelt szabadvezetékek feszültségmentesítésekor a földelő és rövidre záró szer-kezeteket csak az ezek csatlakoztatására kialakított, illetve az e célra alkalmas szerelvényeknél kell elhelyezni. Ha a munkahelyről látható helyen nincs ilyen szerelvény, akkor a munkahely előtti és mögötti szerelvényeken kell földelést és rövidre zárást alkalmazni.
8.100.3.2. Közcélú erőművek kisfeszültségű villamos berendezései
Ha a munkavégzés egy műszaknál rövidebb időtartamú és a munkahelyhez vezető út elhatárolása aránytalanul nagy munkát vagy költséget jelentene, az elhatárolástól el lehet tekinteni, azonban ebben az esetben az üze-meltetőnek gondoskodnia kell az idegen munkáltató dolgozóinak kíséretéről.
8.100.3.3. Közcélú villamosművek nagyfeszültségű villamos berendezései
8.100.3.3.1. Ha a kapcsolóhelyiségben vagy a szabadtéri kezelőtéren a villamos berendezés megközelítése, illetve azon a szükséges kapcsolási műveletek elvégzése közben feszültség alatt álló rész akaratlan érintése és átívelési távolságon belül való megközelítése ki van zárva, akkor a kapcsolást a legalább IV. csoportba tartozó szakképzett és kioktatott személy egymagában is elvégezheti, második, segítő személy jelenléte nélkül.
8.100.3.3.2. A feszültségmentesség ellenőrzése után a kábelvonal minden fázisvezetőjét külön-külön ki kell süt-ni. A kisütést kisütőrúddal vagy szigetelt rúdra szerelt földelő- és rövidre záró szerkezettel kell elvégezni. Ha földelőszakaszoló van beépítve, akkor külön kisütés nem szükséges.
8.100.3.3.3. Olyan munkáknál, ahol a munka természeténél fogva földelést vagy rövidre zárást nem lehet alkal-mazni, a vezetéket megérintése előtt – a földhöz tartósan és ha szükséges, megismételve is – ki kell sütni. A szüksé-ges megérintés tartama alatt (például műszer csatlakoztatása idejére) a vezetőt a kisütő földelőrúddal földelni kell.
8.100.3.3.4. A 100 kV-nál nem nagyobb feszültségű hálózatokon munkahelyi földelésként földelésmérés nélkül felhasználható:
– a szabadvezeték védővezetője; – az MSZ 172-2 és/vagy az MSZ 172-3 előírásai szerint rendszeresen ellenőrzött földelések; – a legalább 1 m mélységben a talajba vert vagy hajtott szonda; – ha a talaj adottságai lehetetlenné teszik a szondának 1 m mélységbe való leverését, akkor 3 db egy-
mással párhuzamosan kötött, egymástól legalább 5 m távolságban, legalább 0,5 m mélységig a talajba vert vagy hajtott szonda.
8.100.3.3.5. Az 1000 V-nál nagyobb feszültségű oldalukon olvadóbiztosítóval védett transzformátorok feszült-ségmentesítése esetén megengedett a földelőkéses oszlopkapcsolók földelőkéseinek közvetlenül a kapcsoló kikapcsolása utáni bekapcsolása, de a kisfeszültségű oldalról történő visszatáplálás megakadályozása érdeké-ben a feszültségmentesítést a transzformátor szekunder oldalán is el kell végezni.
8.100.3.3.6. Elhagyható az ideiglenes elválasztó szerkezet felszerelése azoknál az egyszerű, rövid időtartamú munkáknál (például szigetelésmérés, nagyfeszültségű biztosító cseréje), amelyek elvégzése kisebb veszéllyel jár, mint az elválasztó szerkezet fel- és leszerelése.
8.100.3.3.7. Fémállvány használata megengedett, de munkahelyre szállítása, felállítása és lebontása során az üzemeltetőnek jelen kell lennie és felügyelnie kell, hogy az állvány feszültség alatt álló vezetőt ne érintsen, vagy veszélyesen meg ne közelítsen.
9.100. Műszaki mentés és elsősegélynyújtás
Minden III., IV. és V. csoportba tartozó személy tartozik a D100. melléklet szerinti műszaki mentési és elsősegélynyújtási tudnivalókat megtanulni és szükség esetén azokat alkalmazni.
A D100. melléklet szerinti ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ÚTMUTATÓT üzemekben közforgalmú helyeken (pl. lift előtt, dohányzóban), villanyszerelő műhelyben kell elhelyezni, továbbá minden olyan (munka)helyen vagy helyi-ségben, ahová azt más szabvány (pl. az MSZ 1600-11 szerint: kezelőterekben), illetve jogszabály előírja.
MSZ 1585:2001
47
10.100. Tűzoltás
10.100.1. Általános előírások
Villamos berendezésekben keletkezett tüzek oltása előtt az oltandó részt lehetőleg le kell választani (ha a villamos tűz oltásánál az oltást végző személyzet a villamos berendezést közvetlenül nem érinti, illetve a veszélyes övezet-be – 3.3.3. szakasz – közvetlenül nem hatol be, szükség esetén a földelés és rövidre zárás elhagyható). Feszült-ség alatt oltani csak abban az esetben szabad, ha a leválasztás nem hajtható végre, vagy megengedhetetlenül nagy időkiesést okozna, de ebben az esetben is csak megfelelő eszközökkel. A villamos berendezések tüzeinek oltására feszültségmentes állapotban is csak az arra rendszeresített eszközöket és módokat szabad alkalmazni.
10.100.2. Magatartás tűz esetén
10.100.2.1. Villamos berendezésben keletkezett tűznél, továbbá olyan tűz esetén, amely veszélyezteti a villa-mos vezetéket vagy berendezést, az illetékes tűzoltóegység, illetve a helyi hatóság vezetőjének értesíteni kell az erőmű, illetve villamos berendezés üzemeltetőjét.
10.100.2.2. Tűz esetén az üzemeltető által megbízottak a helyszínen a tűzoltóegység parancsnokát azonnal kö-telesek tájékoztatni a feszültség alatt álló vezetékekről és berendezésekről. A tűzoltóegység parancsnokának intézkedésére egyes szakaszokat kötelesek feszültségmentesíteni vagy leválasztani, hogy az oltás emberi élet veszélyeztetése nélkül történhessék.
10.100.2.3. Villamos erőműveket és állomásokat csak akkor kell feszültségmentesíteni, ha a tűz azokban vagy azok közvetlen közelében van és a villamos berendezéseket közvetlenül veszély fenyegeti, illetve a tűz oltásá-nál áramütés veszélye áll fenn. A helyes megoldás az, hogy a berendezésnek csak azt a részét kapcsolják ki, amelynek feszültségmentesítésére vagy leválasztására okvetlenül szükség van. Különösen ügyelni kell arra, hogy a kikapcsolás ne akadályozza a tűz oltását (pl. az utca elsötétítése, a vízszolgáltatás, a víznyomásfokozó berendezések üzemének megszüntetése), továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy fontos üzemek, kórházak stb. áram nélkül ne maradjanak. A feszültségmentesítést, leválasztást vagy a leválasztott részek esetleges föl-delését csak az üzemi személyzetnek, illetve kényszerű akadályoztatás esetén az ezzel megbízott alkalmazot-taknak szabad végezniük. A kikapcsolás lehetőleg ne terjedjen ki az égő vagy veszélyeztetett helyiségek villamos világítására akkor, ha azok természetes világítása nem elegendő. E helyiségek világítását tűz esetén nappal is be kell kapcsolni, mert a füsttel telt helyiségekben a mesterséges világítás megkönnyíti a tájékozódást és a mentési munkálatokat. Kapcsolóberendezésekben keletkezett tűz esetén figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy a tűz a sűrítettlevegő-szolgáltató berendezést nem veszélyezteti-e, másrészt, hogy az esetleg kiáramló levegő a tüzet ne táplálhassa.
10.100.2.4. Tűzoltás szempontjából a gyengeáramú berendezéseket (távbeszélő-, távíróberendezéseket, jelző-berendezéseket, antennákat), valamint fémtárgyakat (pl. vaskerítést, ereszcsatornákat stb.) úgy kell tekinteni, mintha az erősáramú villamos berendezésekhez tartoznának, ha a tűz hatása vagy rombolás következtében a nagyfeszültségű berendezés részeivel érintkezhetnek.
10.100.2.5. Településeken támadt tűz esetén a tűzzel érintett szabadvezetékek veszélyeztetett részeit oszlop- vagy más kapcsolóval a lehető legrövidebb idő alatt le kell választani.
1. MEGJEGYZÉS: Feszültség alatt álló vezetékeket elvágni vagy elszakítani életveszélyes és tilos. Feszültség alatt álló kisfeszült-ségű vezetékek földelése vagy rövidre zárása erőszakos eljárás, amely veszéllyel járhat a villamos berendezésre, sőt azokra is, akik azt végzik, amiért is ehhez csak akkor szabad folyamodni, ha emberélet forog közvetlen veszélyben, de akkor is csak kellő óvatossággal és csakis olyanok végezhetik, akik a végrehajtás módjait teljesen ismerik. 2. MEGJEGYZÉS: Nagyfeszültségű vezeték rövidre zárását csak végső szükség esetén és akkor is csak az üzembentartó szak-embereinek szabad végezni.
10.100.2.6. A tűzoltó ruházatának, továbbá felszerelésének, szerszámainak, szereinek és létráinak fémrészei, végül a tömlők – feszültség alatti részekkel érintkezve – veszélyeztetik a tűzoltók testi épségét és életét. Ügyelni kell tehát arra, hogy a tűzoltók ruházata, felszerelése stb. oltás közben, nemcsak a tűz közvetlen közelében, hanem a villamos berendezés egyéb részein se jusson feszültség alatt álló berendezéssel érintkezésbe, közelí-tési övezetébe vagy veszélyes közelségbe. E körülményre fokozott figyelemmel kell lenni és a tűzoltószemély-zetet e tekintetben is ki kell oktatni.
MSZ 1585:2001
48
Tűzoltólétrák – különösen gépi tolólétrák – használatánál ügyelni kell arra, hogy feszültség alatt álló villamos szabadvezetékkel érintkezésbe vagy veszélyes közelségbe ne kerüljenek és azokat el ne szakítsák. A létrák használata közben ügyelni kell arra is, hogy az ott foglalkoztatottak villamos vezetékkel érintkezésbe ne jussa-nak és szabadvezetékkel veszélyes közelségbe, ne kerüljenek.
10.100.3. Magatartás a tűz eloltása után
Az üzemi személyzeten és a tűzoltóságon kívül más személyek – a tűz eloltása után is – csak akkor mehetnek a kár helyére, ha az illetékes szakközegek már megállapították, hogy a villamos berendezéseknek ott levő ré-szei teljesen feszültségmentesek. A tűz eloltása után a megrongált, illetve üzemképtelenné vált részeket a sértetlen, üzemképes részektől el kell határolni. E határokat jól láthatóan meg kell jelölni és gondoskodni kell arról, hogy a megrongált rész véletlenül se kerülhessen feszültség alá. Az üzemképesen maradt, de a tűzoltás során kikapcsolt részt csak az előző be-kezdés szerinti munkák elvégzése után szabad feszültség alá helyezni. A tűz által megrongált villamos berendezést, illetve az oltás következtében csökkent szigetelésű berendezést, csak annak szakszerű rendbehozatala vagy felújítása után szabad újból feszültség alá helyezni.
MSZ 1585:2001
49
Csupasz, feszültség alatt álló rész
Veszélyes övezet
Közelítési övezet
DL: A veszélyes övezet külső határa DV: A közelítési övezet külső határa
1. ábra: A munkavégzési eljárások védőtávolságai és övezetei levegőben
Csupasz, feszültség alatt álló rész
Közelítési övezet
Szigetelő védőeszköz külső felülete
Veszélyes övezet
DL: A veszélyes övezet külső határa DV: A közelítési övezet külső határa
2. ábra: A veszélyes övezet határolása szigetelő védőeszközzel
MSZ 1585:2001
50
A melléklet (tájékoztatás)
Irányelvek a munkavégzési eljárások védőtávolságaira
Ennek a mellékletnek az a célja, hogy azoknak a szabványalkalmazóknak, akiknek nincs erre vonatkozó nem-zeti követelményrendszere, ajánlott védőtávolság értékeket adjon, mind a feszültség alatti munkavégzésre, mind pedig a feszültséghez közeli munkavégzésre, valamint, hogy irányelveket adjon az A1. és az A2. táblázatok adatainak használatához. Azoknak a szabványalkalmazóknak, akiknek kevés gyakorlatuk van a munkavégzés védőtávolságainak meghatározásában, ajánlatos mindkét táblázatot figyelembe venni és közülük a nagyobb távolságot választani.
A1. Feszültség alatti munkavégzés
A veszélyes övezet a feszültség alatt álló részeket körülvevő övezet. Ezt az övezetet a feszültség alatt álló rész-től kell mérni. Az övezet külső határáig terjedő DL távolság nem kisebb, mint DC a feszültség alatt álló résztől mért legkisebb munkavégzési távolság. A feszültség alatti munkavégzéshez tartozik minden olyan munka, ami-kor a munkát végző személy vagy érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló résszel, vagy a veszélyes övezeten belül tartózkodik, illetve vagy a testének egy részével, vagy a kezében tartott szerszámokkal, készülékekkel és eszközökkel behatol ebbe az övezetbe.
A2. Feszültséghez közeli munkavégzés
A közelítési övezet a veszélyes övezetet veszi körül. A közelítési övezet külső határának a veszélyes övezet ha-tárától való távolsága a feszültség alatti rész feszültségétől függ. Nagysága 500 mm (1 kV esetében) és 2000 mm (132 kV esetében és fölötte) között változik (lásd a 6.4.1.1. szakaszt). A feszültség alatti részekhez közeli mun-kavégzéshez tartozik minden olyan munka, amikor a munkát végző személy vagy ezen az övezeten belül tar-tózkodik, illetve vagy a testének egy részével, vagy a kezében tartott szerszámokkal, készülékekkel és eszközökkel behatol ebbe az övezetbe, de nem érinti a veszélyes övezetet.
A3. Villamos védőtávolságok
A táblázatok adatai az alábbi két forrásból származnak: – prEN 50179: Váltakozó áramú 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű erősáramú villamos berendezé-
sek – ENV 50196: Feszültség alatti munkavégzés. Előírt szigetelési szintek és a kapcsolatos védőtávolsá-
gok. Számítási módszer A két forrásanyagban meghatározott villamos védőtávolságok különböznek egymástól. A prEN 50179 a villamos távolságok meghatározását a rendszer villámlás és kapcsolás által okozott túlfeszült-ségeire alapítja. Az ENV 50196 a számításokban csak a kapcsolási túlfeszültség 90%-át használja és nem használja a villámlás által okozott túlfeszültséget. Ennek az az oka, hogy a feszültség alatti munkavégzés tilos, amikor a munkavég-zés helyén fennáll a villamos berendezésre hatással lévő villámlás lehetősége. Az A1. és az A2. táblázatokban lévő védőtávolságok értékei azért nem egyeznek, mivel meghatározásuk eltérő módon történt.
– Az A1. táblázatban DL értéke azonos az átívelési távolsággal. Ehhez az értékhez szükség esetén hozzá kell adni az ergonómiai összetevőt.
– Az A2. táblázat alkalmazása esetén DL-re a DC-vel azonos vagy annál nagyobb értéket kell vá-lasztani.
MSZ 1585:2001
51
A4. Ergonómiai összetevő
Az átívelési távolsághoz hozzá kell adni egy kiegészítő távolságot, azaz az ergonómiai összetevőt a következő tényezők figyelembevételével:
– a munkát végző munkát végző személy véletlen mozdulata; – a biztonságos távolság pontatlan felmérése, különösen a nagyfeszültségeknél szükséges nagyobb tá-
volságok esetében; – a pontos távolság fenntartásának nehézségei, különösen a kisfeszültségeknél szükséges kis távolságoknál; – a munkát végző személy közelében vagy a munkát végző személyen lévő vagy a kezében tartott veze-
tő anyagú tárgyak véletlen mozgása. A kiegészítő távolság értékei eltérnek az egyes alkalmazók esetében és változnak a végzendő munka függvé-nyében is. Az ergonómiai összetevő általában a 200 mm-től 1000 mm-ig terjedő tartományba esik. A legfeljebb 72,5 kV-os villamos berendezések esetében ez az összetevő nagyobb a villamos biztonsági távolság értékénél.
A1. táblázat: Irányelvek a DL és a DV védőtávolságokra a prEN 50179 alapján
A rendszer névleges
feszültsége
UN kV (effektív)
A villamos szerkezet
legnagyobb feszültsége
Um kV (effektív)
A legnagyobb túlfeszültség
Uimp kV (csúcs)
A veszélyes övezet külső szélét
meghatározó védőtávolság
levegőben DL mm
A közelítési övezet külső szélét
meghatározó védőtávolság
levegőben DV mm
< 1 1 4 Nem lehet érintés. 500 3 3,6 40 120 1120 6 7,2 60 120 1120
10 12 75 150 1150 15 17,5 95 160 1160 20 24 125 220 1220 30 36 170 320 1320 36 41,5 200 380 1380 45 52 250 480 1480 60 72,5 325 630 1630 70 82,5 380 750 1750
110 123 550 1100 2100 132 145 650 1300 3300 150 170 750 1500 3500 220 245 1050 2100 4100 275 300 1275 2400 4400 380 420 1575 3400 5400 480 525 1762,5 4100 6100 700 765 2480 6400 8400
1. MEGJEGYZÉS: 3 kV és 220 kV közötti UN értékek esetében DL értékei a villámlás által okozott túlfeszült-ség alapján lettek meghatározva. 275 kV és 700 kV közötti UN értékek esetében DL értékei a kapcsolási túlfeszültség alap-ján lettek meghatározva.
2. MEGJEGYZÉS: Az ennél kisebb túlfeszültségekhez tartozó értékeket a prEN 50179 4.1–4.3. táblázatai alapján lehet meghatározni.
3. MEGJEGYZÉS: A DL védőtávolságok a fázis-föld feszültségek alapján lettek kiszámítva. 4. MEGJEGYZÉS: DL közbenső értékeit interpolálással lehet meghatározni. 5. MEGJEGYZÉS: Egyenáramú villamos berendezéseknél a váltakozó áramú rendszer azonos névleges fe-
szültségéhez tartozó védőtávolságok alkalmazhatók.
MSZ 1585:2001
52
A2. táblázat: Irányelvek a DC és a DV védőtávolságokra az ENV 50196 alapján
A rendszer névleges
feszültsége
UN kV (effektív)
A villamos szerkezet
legnagyobb feszültsége
Um kV
(effektív)
Kapcsolási túlfeszültség
U90re kV (csúcs)
Átívelési távolság
Db mm4)
Ergonómiai összetevő
E mm5)
Legkisebb munkavég-
zési távolság
DC mm6)
A közelítési övezet külső szélét
meghatározó védőtávolság
levegőben DV mm
< 1 1 2,4 1) 4 200 200 700 3 3,6 8,7 1) 15 200 220 1220 6 7,2 17 1) 30 200 250 1250
10 12 29 1) 51 300 350 1350 15 17,5 42 1) 74 300 380 1380 20 24 58 1) 102 300 400 1400 30 36 87 1) 155 400 560 1560 36 41,5 98 1) 176 400 580 1580 45 52 126 1) 228 400 630 1630 60 72,5 176 1) 324 500 830 1830 70 82,5 200 1) 372 500 900 1900
110 123 254 2) 479 500 1000 2000 132 145 300 2) 576 500 1100 3100 150 170 351 2) 689 500 1200 3200 220 245 506 2) 1042 500 1600 3600 275 300 593 3) 1265 500 1800 3800 380 420 830 3) 1927 500 2500 4500 480 525 1037 3) 2633 500 3200 5200 700 765 1512 3) 4669 500 5200 7200
1) A V2e kapcsolási túlfeszültség értéke 2,7 × feszültség. 2) A V2e kapcsolási túlfeszültség értéke 2,3 × feszültség. 3) A V2e kapcsolási túlfeszültség értéke 2,2 × feszültség. 4) A Db meghatározásához használt képletben lévő tényezők értékei a következők:
kw=0,90; ka=0,94; k2=0,936; kf=kc=1; kg=1,2. 5) A gyakorlatban szokásos jellemző értékek. 6) A Dc=Db+E kerekített értékei. 1. MEGJEGYZÉS: A Db védőtávolságok a fázis-föld feszültségek alapján lettek kiszámítva. 2. MEGJEGYZÉS: Dc közbenső értékeit interpolálással lehet meghatározni. 3. MEGJEGYZÉS: Egyenáramú villamos berendezéseknél a váltakozó áramú rendszer azonos névleges fe-
szültségéhez tartozó védőtávolságokat lehet használni.
MSZ 1585:2001
53
B melléklet (tájékoztatás)
Kiegészítő információk a biztonságos munkavégzés céljából
B1. Alkalmazási példa a feszültség alatti munkavégzésre
B1.1. A feszültség alatti munkavégzésre jogosító felhatalmazás
Ha az előírások vagy a gyakorlat szerint a munkavégzéshez feljogosításra van szükség, akkor a következő ese-tekben ajánlatos a feszültség alatti munkavégzésre feljogosítás érvényességét felülvizsgálni:
– a személyzet áthelyezése vagy szervezeti változás; – a feladat megváltozása; – a tevékenység hosszú idejű szüneteltetése; – egészségügyi korlátozások; – a munkautasítások nyílt elutasítása vagy alkalmatlanság; – a villamos berendezésen végrehajtott jelentős változások (a villamos szerkezetek vagy a felépítés
megváltozása); – változások a munkavégzési vagy a karbantartási módszerekben.
Jó gyakorlatnak számít a felhatalmazások éves felülvizsgálata.
B1.2. Környezeti feltételek
A környezeti feltételek között a következő légköri feltételeket kell felmérni.
B1.2.1. Csapadék
A csapadék fogalmába tartoznak az eső, hó, jégeső, ködszitálás, permet vagy zúzmara. A csapadékot jelenték-telennek lehet tekinteni ha az nem zavarja a munkát végző személyek látási viszonyait. Amennyiben a látási vi-szonyok romlanak a csapadék nem hagyható figyelmen kívül. Jelentős csapadék esetében a feszültség szintjétől, a villamos berendezés típusától és az alkalmazott módszertől függően a munkát ajánlatos leállítani.
B1.2.2. Sűrű köd
A köd sűrűnek tekinthető, ha a látási viszonyok olyan szintre csökkennek, amely már veszélyezteti a biztonsá-got, különösen akkor, ha a munkavezető nem láthatja a csoport tagjait és a feszültség alatt álló részeket, ame-lyeken vagy amelyek közelében azok dolgoznak. Ilyen feltételek mellett a munkát ajánlatos leállítani.
B1.2.3. Zivatar
A zivatart villámlás és mennydörgés kíséri. Csupasz vezetőkön, csupasz szabadvezetékes hálózaton vagy ah-hoz csatlakozó alállomáson végzett munka esetében, ha a helyszínen munkát végző személyek közül valaki vil-lámlást vagy mennydörgést észlel, ajánlatos leállítani a munkát.
B1.2.4. Viharos szél
A szél viharos erejűnek tekinthető, ha a munkát végző személyt akadályozza a szerszámok kielégítő pontossá-gú használatában; ebben az esetben a munkát ajánlatos leállítani.
MSZ 1585:2001
54
B1.2.5. Sós vihar
A tengerek közelében vannak olyan erős szelek, amelyek a tenger felől sóval telített nedvességet sodornak a szárazföld fölé. Ha ezt követően köd vagy ködszitálás keletkezik vagy ha a nedvességtartalom jelentősen nö-vekszik, a szigetelési szint csökken vagy áthidalódik. Ilyen időjárás esetén a munkát ajánlatos leállítani.
B1.2.6. Nagyon kis hőmérséklet
A hőmérséklet akkor tekinthető nagyon kicsinek, ha megnehezíti a szerszámok kezelését és csökkenti az anyagok igénybevehetőségét; ilyen esetben a munkát ajánlatos leállítani.
B1.3. Az előírt védőtávolság kiszámítása
A számítás alapját az ENV 50196 „Feszültség alatti munkavégzés. Az előírt szigetelési szint és a vonatkozó vé-dőtávolságok. Számítási módszer” előszabványban lehet megtalálni.
B2. Tűzvédelem, tűzoltás
A villamos berendezések üzemeltetése során nem lehet kizárni a tűz keletkezésének a lehetőségét. Tűz keletkezése esetén a villamos berendezés veszélyes vagy veszélyeztetett részeit ajánlatos lekapcsolni, ha-csak nincs a tűzoltáshoz szükség annak bekapcsolt állapotára vagy ha a kikapcsolás más veszélyeket okozna. A villamos berendezésekben a tűzoltáshoz az adott tűzvédelmi osztálynak megfelelő és a villamos berendezés-hez elfogadott típusú és méretű poroltót vagy tűzoltó készüléket ajánlatos készenléti állapotban, könnyen elér-hető helyen tartani. A poroltók használatára a tűzoltás céljából alkalmas személyzetet ajánlatos kioktatni, különösen feszültség alatt álló villamos szerkezetek esetében. Az oktatást meghatározott időközönként ajánlatos megismételni. A poroltó és tűzoltó készülékek villamos berendezéseken történő használatakor megfelelő védőtávolságot aján-latos tartani. A személyeknek tudatában kell lenni annak, hogy a forró vagy égő anyagokból mérgező gázok szabadulhatnak fel. A könnyen éghető anyagokat és tárgyakat úgy ajánlatos elhelyezni vagy tárolni, hogy azok könnyen ne gyullad-janak meg.
B3. Robbanásveszélyes munkahelyek
Ha a villamos munkavégzést robbanásveszélyes térségben kell végrehajtani a következőket ajánlatos betartani: a) vagy meg kell tiltani, illetve fel kell függeszteni minden munkavégzést, amíg megfelelő intézkedések
nem történnek a robbanásveszély elhárítására, például az éghető gázok kibocsátásának megakadályo-zásával, szellőztetéssel stb.;
b) vagy a robbanásveszély jellemzőinek megfelelő következő intézkedéseket kell tenni a robbanásveszély ellenőrzésére: 1) a légkör folyamatos ellenőrzésével és minden olyan energiaforrás letiltásával, amely a robbanásve-
szélyes keveréket meggyújtaná; 2) folyamatos szellőztetéssel és a légkör ellenőrzésével; 3) a munkavégzés gyújtószikramentes villamos szerkezetek használatára való korlátozásával.
MSZ 1585:2001
55
C melléklet (tájékoztatás)
Irodalomjegyzék
EN 292-1 1992 Safety of machinery: Basic concepts, general principles for design. Part 1: Basic terminology, methodology
prEN 50179 1994 Power installations exceeding 1 kV a.c. prEN 50191 1995 Erection and operation of electrical test equipment EN 60071-1 1995 Insulation co-ordination (IEC 71-1:1993) EN 60743 1995 Terminology for tools and equipment to be used in live working (IEC 743:1983
+ A1:1995) EN 60832 1996 Insulating poles (insulating sticks) and universal tool attachments (fittings) for live
working (IEC 832:1988, modified) EN 60855 1996 Insulating foam-filled tubes and solid rods for live working (IEC 855:1985, modified) EN 60895 1996 Conductive clothing for live working at a nominal voltage up to 800 kV a.c.
(IEC 895:1987, modified) EN 60900 1993 Hand tools for live working up to 1000 V a.c. and 1500 V d.c. (IEC 900:1987, modified) EN 60903 1992 Specification for gloves and mitts of insulating material for live working (IEC 903:1988,
modified) EN 60984 1992 Sleeves of insulating material for live working (IEC 984:1992, modified) EN 61057 1993 Aerial devices with insulating boom used for live working (IEC 1057:1991, modified) EN 61219 1993 Earthing or earthing and short-circuiting equipment using lances as short-circuiting
device; Lance earthing (IEC 1219:1993) EN 61229 1995 Rigid protective covers for live working on a.c. installations (IEC 1229:1993, modified) EN 61230 1995 Live working. Portable equipment for earthing or earthing and short-circuiting
(IEC 1230:1993, modified) EN 61235 1995 Live working. Insulating hollow tubes for electrical purposes (IEC 1235:1993, modified) EN 61236 1995 Saddles, pole clamps (stick clamps) and accessories for live working (IEC 1236:1993,
modified) EN 61243-1 199x Live working. Voltage detectors. Part 1: Capacitive type to be used for voltages
exceeding 1 kV a.c. (IEC 1243-1:1993, modified) HD 540.2 S1 1991 Insulation co-ordination. Part 2: Application guide (IEC 71-2:1976) HD 540.3 S1 1991 Part 3: Phase-to-phase insulation co-ordination. Principle, rules and application guide
(IEC 71-3:1982) IEC 1111 1992 Matting of insulating material for electrical purposes IEC 1112 1992 Blankets of insulating material for electrical purposes
MSZ 1585:2001
56
D100. melléklet (tájékoztatás)
Elsősegélynyújtási útmutató villamos áramütéses balesetekhez
(egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkezők részére)
D100.1. Bevezetés
A balesetet szenvedett személy mentése és a szükséges elsősegélyben részesítése – a jogi kötelezettségen túlmenően – elsőrendű emberi kötelesség. Ezért mindenkinek, aki e szabvány hatálya alá tartozó villamos be-rendezésen üzemi munkát végez, meg kell tanulnia és a gyakorlatban jól el kell sajátítania a mentési és elsősegélynyújtási ismereteket, hogy azokat szükség esetén célszerűen, megfontoltan és gyorsan alkalmazni tudja. Ez a tájékoztató csupán az átismétlésekhez nyújt segítséget, tehát a tanuláshoz nem elegendő ezek átol-vasása, és teljességgel megengedhetetlen, hogy csupán a bekövetkezett baleset után – a segítségnyújtás so-rán – kezdjük el ezt tanulmányozni! A mentés és a segélynyújtás sorrendje A segélynyújtó
– ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget; – szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az áramkörből; – a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség esetén kezdje meg az újraélesztést!
(Minden másodpercnyi késedelem végzetes lehet.); – azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is; – szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők (tűzoltók) értesítéséről is!
Az üzemeltetőt csak abban az esetben kell értesíteni, ha a baleset az ő villamos berendezésén történt, vagy a balesetet okozó berendezés kikapcsolása csak az áramszolgáltatói berendezésből hajtható végre. Segélykérő telefonszámok: Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Közös: 112
D100.2. Az áramütött személy kiszabadítása
Ha az áramütött személy a villamos berendezésen, áramkörben (fogva) maradt, legelső feladat ebből a veszé-lyes helyzetből való haladéktalan kiszabadítása. Vigyázzon a segélynyújtó, hogy a mentés során önmagát ne veszélyeztesse! Ha az áramütött személy olyan helyen van (magasan a föld felett, létrán stb.), ahonnan kikapcsoláskor az izom-görcs megszűnésekor leeshet és ez súlyos sérülését okozná, a kikapcsolás előtt – ha ez rövid idő alatt lehetsé-ges – az áramütött személy megtámasztásával gondoskodjunk a leesés megakadályozásáról. Megtámasztására száraz fagerendát, falétrát használjunk, de közvetlenül ne érintsük az áramütött személyt. Ha a megtámasztás – igen rövid idő alatt – nem lehetséges, akkor kéznél levő széna, szalma, ruha vagy ágynemű aláterítésével, vagy pokróc, ponyva kifeszítésével gondoskodjunk arról, hogy az áramütött személy leesésekor lehetőleg minél kisebb sérülést szenvedjen.
D100.2.1. Az áramkörből való kiszabadítás módja kisfeszültségű (1000 V-nál nem nagyobb feszültségű) villamos berendezésen
D100.2.1.1. Kikapcsolással (az áramkör megszakításával)
Kapcsoljuk ki a villamos berendezést, ha az a főkapcsolóval, a balesetet okozó berendezést kapcsoló teljesít-ménykapcsolóval vagy a balesetet okozó berendezés táplálásába beépített biztosítók eltávolításával egyértel-műen elvégezhető. Ha a balesetet okozó berendezés dugós csatlakozású, akkor a dugónak az aljzatból való kihúzása elegendő. A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes, ezért csak különleges esetben és kizárólag csak villamos szakem-bernek szabad végeznie, erre alkalmas, szigetelt nyelű szerszámmal!
MSZ 1585:2001
57
D100.2.1.2. Kikapcsolás nélkül
Ha nem lehet gyorsan kikapcsolni, akkor a feszültség alatt álló berendezéstől haladéktalanul húzzuk-rántsuk vagy toljuk-lökjük el az áramütött személyt. Ügyeljünk arra, hogy csupasz kézzel vagy csupasz testfelületünkkel se az áramütött személyt, se a falat vagy bármilyen fémtárgyat ne érintsünk! Ez többnyire az áramütött személy testén lévő (általa viselt) száraz ruhadarabokon át megoldható, de ha ez nem megy, az elhúzáskor szigetelőanyagú rudat, fanyelű, száraz kampósbotot, fanyelű szerszámot (pl. gereb-lyét) használjunk. Ha két segélynyújtó van, száraz kötél, száraz nadrág, kabát átvetésével is elhúzhatjuk az áramütött személyt. Az eltoláshoz száraz faanyagot (gerendát, deszkát, létrát) használjunk. Ha ezeknek a se-gédeszközöknek egyike sem áll rendelkezésre és száraz fa- vagy műanyagpadlón állunk, akkor egyik kezünket csavarjuk be vastagon száraz ruhaneművel (törölköző, kendő, kabát stb.) vagy többrétegű papírral, és az áram-ütött személyt ruházatánál fogva húzzuk el. Ha a padló nem szigetelőanyagú (pl. csupasz talaj, hidegpadló) vagy szigetelőanyagú ugyan, de vizes, nedves, akkor tegyünk a lábunk alá száraz fát (pl. szeg nélküli deszkát, ládát, széket, asztalt), papírt (pl. könyvet, több-szörösen összehajtott újságot, papírlapot) vagy egyéb szigetelőanyagot (pl. műanyagtasakot, szőnyeget) és er-re állva, szigetelőanyagba (pl. textilnemű) becsavart kézzel rántsuk el a balesetest. Vizes földre összehajtogatott papírt vagy könnyű ruhaneműt ne tegyünk, mert azok pillanatok alatt átnedvesedhetnek. Ha a helyszínen nagyfeszültségű villamos berendezések kezelésére alkalmas szigetelt kezelőrúd (kapcsolórúd, életmentő rúd) van, úgy a kisfeszültségű villamos berendezésből való mentéshez is a legcélszerűbb ezt hasz-nálni; de keresésükkel kisfeszültségű berendezés esetén nem szabad időt veszteni! A feszültség alatt álló vezeték elvágása csak különleges szigetelt szerszámokkal. különlegesen erre kiképzett személyek által tekinthető megfelelő biztonságúnak, különben kifejezetten életveszélyes! Ezért a vezeték elvá-gásával csak ilyen körülmények mellett, de ekkor is csak kivételes esetben (ha más alkalmas mód nincs) sza-bad a kiszabadítást elvégezni.
D100.2.2. A kiszabadítás módja nagyfeszültségű (1000 V-nál nagyobb feszültségű) villamos berendezésen
Az áramütött személyt az áramkörből való kiszabadítás előtt nem csak megérinteni, de hozzá közeledni is ve-szélyes. A kikapcsolást csak a helyi viszonyokkal ismerős szakember végezheti. Ezért – ha nem tartozunk ezek közé – azonnal (telefonon, rádión, esetleg autó, kerékpár, küldönc stb. útján) értesítsük a villamos berendezést üzem-ben tartó villamosművet (általában az áramszolgáltató, villamos vasút esetén a vasút), illetve annak helyi meg-bízottját, aki intézkedik a kikapcsolásról. Kikapcsolás nélkül, kapcsolórúddal kiszabadítást, csak erre kioktatott szakemberek végezhetnek, de ők is kizárólag állomásban. Ha a vezeték leszakadt, lelóg vagy veszélyes közelségbe került, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk fi-gyelmeztető őrt, aki a közeledőket ezektől több méter távolságban tartja. A leszakadt vezeték kb. 10 m-es kör-zetében lehetőleg ne közlekedjünk, illetve ha ez (pl, meneküléshez, mentéshez) feltétlenül szükséges, lépéseink legyenek egészen rövidek (kb. 10-20 cm-esek).
D100.2.3. Ruhaégés
Ha az áramütött személy ruhája ég, az oltást a kiszabadítás után lehetőleg betakarással (pl. száraz pokróccal vagy saját ruhánkkal) végezzük. Ha erre nincs mód, akkor föld, homok, ezek hiányában víz is használható, azonban vigyázni kell arra, hogy az oltással újabb áramütést vagy zárlatot ne okozzunk. (Különösen vigyázni kell erre nagyfeszültségű villamos berendezés közelében!) Az oltást gyorsan kell végezni, mert az égés által okozott sérülések olykor még az áramütésnél is veszélyesebbek lehetnek. Előfordul, hogy az áramütött személy önerejéből kiszabadul az áramkörből, vagy a kiszabadítás után nem vesztette el vagy visszanyerte eszméletét, de ruhája mégis tüzet fog és így menekülni kezd. Ebben az esetben feltétlenül – akár elgáncsolással is – meg kell állítani őt a futásban, mert a ruhája csak ezután oltható el.
D100.2.4. Egészségügyi ellátás
Feltétlenül mentőt (orvost) kell a helyszínre hívni, ha a balestes – akár csak egyetlen pillanatra is – elvesztette az eszméletét (még akkor is, ha ez után segítség nélkül eszméletre tért), félrebeszél vagy ellátásra szoruló kül-ső sérülést szenvedett (még abban az esetben is, ha ezt a sérülést az elsősegélynyújtó – látszólag – kielégítően ellátta).
MSZ 1585:2001
58
A mentő (orvos) értesítésekor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy áramütéses balesetről van szó, s közölni kell a balesetes állapotát (pl. eszméletlen, légzése rendben). Ha a balesetes járóképes, akkor a mentő (orvos) helyszínre hívása helyett megengedett orvoshoz kísérése is, azonban – az időközben bekövetkezhető romlás veszélye miatt – sem a járóképes áramütött személy kíséret nélküli orvoshoz küldése, sem járóképtelen balesetes orvoshoz szállítása nem megengedett. Ha a balesetes az áramütés következtében egyetlen pillanatra sem vesztette el az eszméletét, s nincs is ellátásra szoruló sérülé-se, akkor kívánságára – de csak az ő kifejezett kívánságára! – elhagyható a mentő hívása és az orvosi vizsgá-lat. Ebben az esetben is fel kell azonban hívni a figyelmét arra, hogy 24 órán belül bármikor felléphet rosszabbodás, tehát ezen időn belül ne maradjon egyedül, bármilyen rosszullét esetén forduljon orvoshoz, s az orvossal közölje, hogy áramütés érte.
D100.3. Elsősegélynyújtás
Az elsősegélynyújtást az áramkörből való kiszabadítás után azonnal, minden mást megelőzően kell elkezdeni.
D100.3.1. Eszméletén lévő áramütött személy ellátása
Ha az áramütött személy eszméleténél van, akkor szoros ruháit meg kell lazítani, nyugalomba kell helyezni, és olyan módon kell leültetni, hogy bármikor – segítség nélkül – le tudjon feküdni.
D100.3.2. Eszméletlen áramütött személy ellátása
Ha az áramütött személy nincs eszméleténél, akkor meg kell vizsgálni, van-e légzése. Eszméletlennek kell tar-tani a balesetest, ha rákiáltásra, kezének megszorítására, vállának megrázására nem válaszol, lehunyt szemhé-jaira ráfújva a szemhéjak nem rebbennek meg. Ha az eszméletlen balesetesnek a légzése rendben van, és nincs nyilvánvaló, súlyos csonttörése (gerinctörése, medencetörése, többszörös bordatörése, felkar- vagy combtörése) akkor stabil oldalfekvésbe kell hozni, és ál-landó megfigyelés alatt kell tartani, hogy a későbbiek során nem marad-e ki a légzése. Eszméletlen balesetest itatni tilos! Felesleges időtöltés a valóban eszméletlen balesetes magához térítését szagoltatással vagy más ingerekkel megkísérelni, mert a valódi eszméletlenség ezekkel nem szüntethető meg. Ha az eszméletlen balesetesnek nincs légzése, akkor a teljes körű elsősegélynyújtáshoz meg kell azt is vizs-gálni, van-e vérkeringése (szívműködése). A vérkeringés vizsgálatának eredményétől függetlenül haladéktala-nul meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést! A rendes vérkeringést a nyaki ütőérnél aránylag könnyű érzékelni, de azt, hogy a vérkeringés teljesen kimarad vagy csupán gyenge, gyakorlat nélkül nemigen lehet megállapítani. Ha az áramütött személynek a szívműködé-se is leállt, akkor – a mesterséges lélegeztetésen túlmenően – mesterséges szívműködtetésre (mellkaskompresszió, „szívmasszázs”) is szükség van, ezt azonban kizárólag olyan személy végezheti, aki erre nem csak elméleti, de gyakorlati kiképzésben is részesült. Ezért e tájékoztató sem a keringés vizsgálatát, sem a mellkaskompresszió elvégzését nem ismerteti. A felesleges (tévedésből végzett) mellkaskompresszió ugyanis rendkívül veszélyes; nem csak nem segít, de meg is ölheti – a mesterséges lélegeztetés után e nélkül rendbe jöhető – sérültet! Ha a balesetes ellátásra szoruló külső sérülést (égés, nyílt seb stb.) is szenvedett, akkor ezt, az elsősegélynyúj-tás során ugyanúgy kell ellátni, mintha nem áramütés követeztében állott volna elő. Az ilyen sérülés ellátása azonban nem késleltetheti az újraélesztési eljárások haladéktalan megindítását és nem akadályozhatja azok folytatását. A légzés vizsgálata
– a balesetest hanyatt fektetjük (kemény alapra), a légutak szabaddá tétele érdekében betekintünk a szájüregbe, az esetleg ott lévő idegen anyagot (vért, hányadékot) ujjunkra tekert kendővel – a fejet ol-dalra fordítva – kitöröljük; a kimozdult kivehető fogsort eltávolítjuk;
– a mellkas elülső felszínéről felhúzzuk a felső ruházatot; – arcunkkal a szegycsont (mellcsont) magasságáig lehajolva oldalról figyeljük, hogy saját (normális) lég-
zésünk három–négy légvétele alatt ütemesen emelkedik és süllyed–e a mellkasa (főként férfiaknál), il-letve a hasa (főként nőknél);
MSZ 1585:2001
59
– ha e kitérések jól láthatók, akkor a légzés kielégítő. Ha nem látunk kitérést, vagy csak nagyon bizony-talanul, akkor légzés nincs, vagy az nem kielégítő (tehát a mesterséges lélegeztetést haladéktalanul meg kell kezdeni).
A stabil oldalfekvő helyzet létesítése (D100.1. ábra) – a hanyatt fekvő balesetes oldalához térdelünk, a dereka magasságában; – térdei alá nyúlunk, és lábait térdben felhúzzuk, amennyire csak lehet (D100.1(a) ábra); – a térdeket erősen magunk felé húzzuk, és ezáltal megdöntjük a medencéjét és a törzsének középső
részét; – a balesetes túlsó karját nyújtott helyzetben – amennyire lehetséges – becsúsztatjuk a kissé megemel-
kedett medence alá (D100.1(b) ábra); – a balesetes felénk eső karját keresztbevetjük a mellkasán, a felkarját a váll alatt megragadjuk
(D100.1(c) ábra), ennél és térdeinél fogva erőteljes lendülettel átfordítjuk a törzsét a túloldalra (D100.1(d) ábra);
– ezt követően a feje alatt megigazítjuk a karját, hogy arca a kézfején feküdjék (D100.1(e) ábra); – a felül lévő lábát nyújtva eligazítjuk az alul lévő, behajlított lábán (D100.1(f) ábra).
Az eszméletlen sérültet a stabil oldalfekvésbe helyezés után külön – s ezt követően szinte folyamatosan – fi-gyeljük, légzését ellenőrizzük; ha szükséges, a szájüregét ismételten tisztítsuk ki, s légzése esetleges kimara-dása esetén haladéktalanul kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. Ilyenkor természetesen a sérültet hanyatt kell fordítani.
MSZ 1585:2001
60
D100.1. ábra Eszméletlen áramütött stabil oldalfekvő helyzetbe fordítása
MSZ 1585:2001
61
Befúvásos lélegeztetés (D100.2. ábra) Ha az áramütött személy nem lélegzik, az elsősegélynyújtó azonnal kezdje meg az újraélesztést a következők szerint:
– a légutak szabaddá tétele érdekében gyorsan ismét ellenőrizze a szájüreget; – ha kéznél van, teríthet kibontott vászonzsebkendőt vagy gézdarabot az áramütött személy arcára; – térdeljen az áramütött személy felsőteste mellé (jobbkezes elsősegélynyújtó általában a jobb oldalára,
balkezes a bal oldalára); – egyik tenyerét az áramütött személy homlokára (a hajas fejbőr határára), másikat az állcsúcsra téve
zárja a szájat, egyidejűleg a fejet szegje hátra (D100.2(a) ábra); – vegyen mély lélegzetet, és a sérült orrán keresztül végezzen befúvást, majd ezt négyszer gyorsan is-
mételje meg (D100.2(b) ábra). Közben a sérült teljes kilégzését nem kell megvárni, a mellkas figyelé-sével ellenőrizze a kilégzést (D100.2(c) ábra);
– ha kilégzést jelző mellkasmozgást (süllyedést) nem észlel, akkor a befúvás sikertelen volt, ezért próbál-ja meg a fejet még jobban hátraszegni, a sérült száját még jobban zárni, és törekedjék jobb tömítésre a sérült orra körül;
– folytassa a befúvást – és ha van mellkasmozgás – végezze azt folyamatosan saját (nyugalmi) légzése ütemében.
MSZ 1585:2001
62
D100.2. ábra Befúvásos lélegeztetés
A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg az áramütött személy saját légzése visszatér, vagy amíg szakképzett személy – orvos, mentő – a kezelést át nem veszi. Újraélesztés után Újraélesztés után előfordulhat, hogy a már megindult vérkeringés vagy légzés ismét megszűnik, ezért azokat időnként – az D100.3.2. szakasz szerint – ellenőrizni kell. Az elsősegélynyújtó szükség esetén kezdje meg is-mét az újraélesztést.
_______________
MSZ 1585:2001
63
A nemzeti kiegészítés szövegében említett magyar szabványok
MSZ EN 60079-14 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 14. rész: Villamos beren-dezések létesítése robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) (IEC 60079-14:1996)
MSZ EN 60079-17 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 17. rész: Villamos beren-dezések felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) (IEC 60079-17:1996)
MSZ EN 60204 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások
MSZ EN 61243-1 Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 1. rész: Kapacitív feszült-ségkémlelő 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségre
MSZ 172 sorozat Érintésvédelmi szabályzat MSZ 172-2 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű nem közvetlenül
földelt berendezések MSZ 172-3 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű közvetlenül földelt
berendezések MSZ 453 Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára MSZ 1600 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősára-
mú villamos berendezések számára MSZ 1600-1 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősára-
mú villamos berendezések számára. Általános előírások MSZ 1600-11 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősára-
mú villamos berendezések számára. Villamos kezelőterek és laboratóriumok MSZ 1610 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú
villamos berendezések számára MSZ 1610-5 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú
villamos berendezések számára. Villamos kezelőterek és laboratóriumok MSZ 10900 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések idő-
szakos felülvizsgálata MSZ 20862 Hordozható feszültségvizsgáló 1 kV és annál kisebb feszültségű berendezések
számára
A szabvánnyal kapcsolatos minden változást a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg. A Szabványügyi Közlöny előfizethető a Hírlapelőfizetési Irodában (HELIR, 1089 Budapest VIII., Orczy tér 1., telefon: 303-3441, 303-3442; telefax: 303-3440; levélcím: 1900 Budapest, Orczy tér 1.), vagy megvásárolható az MSZT Szabványboltban, Budapest IX., Üllői út 25. (levélcím: Budapest 9., Pf. 24. 1450). A helyesbítő, módosító indítványokat és észrevételeket megfelelő indoklással a Magyar Szabványügyi Testü-lethez, Budapest IX., Üllői út 25. (levélcím: Budapest 9., Pf. 24. 1450, telefon: 456-6892; telefax: 456-6884) lehet benyújtani. Kiadja: a Magyar Szabványügyi Testület.
