KIKIKISKSKSKUNUNNLALALAACHCHHHCHÁZÁZÁZÁZÁZÁZA AAAAA A ÖÖNÖNÖÖÖ KOKOOOKORMRMMMMRMÁNÁNÁÁNÁÁNYZYZYZYYZYYZYZY ATAATTATÁNÁNÁNÁÁNÁ AKAKAKAKAA K KKÖZÖZZÖZÖ ÉLÉLÉLÉLÉ ETETETEE IIIII KKKUULULLTUTUTUTUURÁRÁRÁRÁLILISS,S,S, HHHH HAGAGGGGYOOYOYOYOMÁMÁMMÁMÁNYYNYNYNYŐRŐRŐŐŐ ZŐZŐZŐŐZŐ ÉÉÉÉÉS S SS SZSZZZZÓRÓRÓRÓRÓRAAKAKAKAKOZOZOZOZTATATATATATÓTÓÓTÓTÓ

XIXIXIXIIX.X.X.XX É É ÉÉÉVFVFVFVFVFOLOLLOLOLYYAYAYYYAM M IIII.I S SZÁZÁM 2020202002 1010101010. . MÁMÁMÁMÁMÁRCRCRCRCR IUIUIUIUUSSS S SS ––– – BÖBÖBÖBÖBÖÖJTJTJTJTJTMÁMÁMÁMÁMÁS S SS HAHAHAHAHAHAVAVAVAVAVVV

2010. Március 15.Községi megemlékezés

16.00 Koszorúzás a lacházi

Kossuth- és Petőfi szobornál

Közreműködik:

az Ifjúsági Fúvószenekar rézfúvós kvintettje

17.00 Ünnepi megemlékezés

a művelődési központ színháztermében

Ünnepi köszöntőt mond:

Pánczél Károly országgyűlési képviselő

Az ünnepi műsort előadják: az általános iskola

7. b osztályos tanulóiBasa Lászlóné rendezésében

Címe: „Ne késsetek, harangok!”Közreműködik a Manna együttes, a K-Pax Együttes, és Perjési Norbert

18.00Fáklyás felvonulás

a peregi Petőfi szoborhozKérjük, a résztvevők

fáklyát hozzanak magukkal!

Közreműködik:

a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekara Ki

LLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLAAAAAAAPAPAPAPAPAPAPAPAPPPAPAPPAPPPPAPAPPPAPPAPAPAPAPAAAPAPPPAPAPPPPAPPAPAPAPAPPPPPPPPAPAAAAPAPPPPPPAPPAPAAAPAAPAAPPPAPPPAPAAAPPPPPPAAAPAPPPPPAAPPPPPAAAAPPPPPAAPPPPAPAAAPAPPAPPPAPPAAPPPPAPPPPAPAAAAPPPPAPAPPAPAPPPPPAPPPPAAPPAAPPPAPPAAPAPAAPAAAAPPPPPPPPPPPPPPPPPPPJJJJAJJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAAJJJAJAJJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAAJAJAAJAJAAAAAAAAJAJAAAJAAJAJAAAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJAJJAJAJAAJAJJAJAJAAAAJJAAJJJJJAJJJJJJAAAJJJJJJJJJJJJJJJJJKKKÖZÖZÖZÖÖ ÉLÉLÉLLÉLETEETETI,I,I,I K K KKULUU

a m

Pán

a

n

ő

2 A természet ölén A Mi Újságunk – 2010. március

„A kisnyúl didereg , Megbújik a földön, Nem baj ha hull a hó, Csak vadász ne jöjjön!”(Gazdag Erzsi)

Túlélik…?Kemény és hosszú az idei tél. Az eny-he december után az erdei vadaknak komoly fagyokat kell kiállniuk, a fel-lelhető táplálékot vastag hótakaró fedi. A vadászok azonban ilyenkor – a fenti vers félelmeivel ellentétben – segítséget nyújtanak az állatoknak. A vadásztársaság feladatai közé tartozik ugyanis a vadetetés is, melyet a helyi csapat is lelkiismeretesen végez. Te-lenként kb. 150 mázsa takarmányt te-rítünk szét a környék vadon élő álla-tainak.

Az őz, a mezei nyúl válogatós. A vadon termő növényeket rágogatják meg, amíg találnak, de mindenből keveset esznek. A kultúrnövényeket csak akkor dézsmálják meg, ha mást

már nem találnak. Ha vastag a hóta-karó, nem tudják megkeresni az alat-ta fellelhető táplálékot, ilyenkor a ki-egészítő takarmányozás rendkívül fontos. Az etetéskor természetesen a

szárnyasokra is gondolunk. A mada-raknak is készítünk etetőket, búvó-helyet.

Ha a vadászok és támogatóik, segí-tőik gondoskodnak a vadakról és ete-tik őket, az állatok könnyebben átvé-szelik a hideg hónapokat, nem gyen-gülnek le, kevesebben pusztulnak el, így élővilágunk szépsége és gazdagsá-ga tovább fennmarad!

Akik érdeklődnek társaságunk munkája iránt, vagy szívesen segíte-nének, jelentkezzenek! Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal!

Ujvári BélaA Kiskunsági Vadásztársaság

elnökhelyett ese

A Kiskunsági Vadásztársaság helyi hírei

!”!”!”!

A tél örömeit élvezték a peregi ovisok a Sillingi-erdőben

Két ember utazott a sivatagban. Va-lamin összevesztek, és az egyik fel-pofozta a másikat. Ekkor ő, anélkül, hogy visszavágott volna, lehajolt és ujjával beírta a homokba:

– Ma a társam megütött engem.

Továbbmentek, ameddig csak nem találtak egy oázist, ahol elhatározták, hogy megfürdenek. Az, akit meg-ütött ek, nem tudott úszni, és a zava-ros víz magába akarta szippantani. Ekkor az útitársa utánament és ki-mentett e őt. A másik, ahogy a partra jutott , lehajolt és egy kőbe karcolta:

– Ma a társam megmentett e az éle-temet.

Aki először megütött e, majd meg-mentett e az életét, furcsállva kér-dezte:

– Amikor megpofoztalak, a homok-ba írtad, és amikor kihúztalak a víz-ből, kőbe. Miért?

A másik így felelt:

– Amikor valaki megbánt minket, írjuk homokba, hogy a megbocsátás

szele elsöpörje! De ha valaki valami jót cselekszik velünk, véssük kőbe, hogy semmi ne vigye el a nyomát!

A nagyböjti idő csodálatos alkalom a bocsánatkérésre Istentől. Ő pedig örömmel bocsát meg oly könnyen, mint a történet főszereplője.

Fazekas Gábor

Homok és kő

A Mi Újságunk – 2010. március Mozaik 3

Bensőséges, családias hangulatban köszöntött ük február 8-án a peregi iskola haj-dani igazgatóját, Mazács Juliannát 90. születésnapján.

1951-ben került Juci néni az akkor még 8 évfolyamos peregi iskola élére, és 1966-ig nagy szakértelemmel, kitartással és példamutató szorgalommal végez-te ezt a nem könnyű munkát. Később igazgatóhelyett esként is szívén viselte a peregi gyerekek tanítását, nevelését egészen 1977-ig , nyugdíjba vonulásáig. So-kat dolgozott az iskoláért, a peregi emberekért, ezért mindig nagy tisztelet és be-csület övezte. Hosszú, küzdelmes pályájáról Juci néni mindig szívesen és sze-retett el mesél. A hosszú évek alatt példát mutatott pedagógustársainak hivatás-szeretetből, a munka tiszteletéből szorgalmas, becsületes munkával telt éveivel, tartalmas életével. Számtalan kitüntetése mellett 2000 óta Kiskunlacháza dísz-polgára.

Születésnapján nagy szeretett el köszöntött ék a hajdani és a jelenlegi peregi tantestület tagjai. A jelenlegi iskolások nevében Szatmári Viktória 4. osztályos ta-nuló, önkormányzatunk képviseletében dr. Fábián Miklós alpolgármester úr kö-szöntött e az ünnepeltet.

Mindnyájunk nevében kívánunk Juci néninek jó egészséget, nyugodt, békés nyugdíjas éveket! Isten éltesse sokáig!

A Gárdonyi úti iskola tantestülete nevében: Szabadosné Horák Irén

Mazács Juci néni 90 éves Kiskunláza lakossága a közelmúltban többször is bebizonyí-tott a, hogy a település érdekében képes az összefogásra. Gondoljunk csak az iskola osztálytermeinek festésére, az

51. sz. főút felújítását sürgető demonstrációra, vagy a 2008-as tragé-diát követő, a közbiztonság javítását célzó fellépésekre.

A felsorolt történések adták a hitet, hogy újabb összefogásra kérjem Önöket. Már megszokhatt uk, hogy minden nyá-ron a település több pontján a villanyoszlopokon virá-gok pompáznak, jobb kedvre derítve bennünket helyi-eket, és egy apró élménnyel gazdagítva az átutazókat.

Ebben az évben a központi forráselvonások mi-att veszélyben érzem a falu virágosítását, ezért fordulok most minden közösséghez, üzlethez, családhoz, vállalko-záshoz, de akár magánszemélyhez is, akiknek hiányoznának a nyári muskátlik.

Elképzelésem szerint egy-egy oszlopot mintegy „örökbe fo-gadna” egy ilyen kisebb közösség. Ez azt jelentené, hogy az ott elhelyezett növény bekerülési költségeit magára vállalná. A cserepek tavaszi kihelyezését és a növények gondozását a KUNÉPSZOLG végzi.

Egy oszlopon a megfelelő látvány eléréséhez három edényt kell elhelyezni. Az ebben lévő virágok és virágföld ára összesen: 6300,- Ft.

Ha azt akarjuk, hogy Lacháza és Pereg igazán feledhe-tetlen élményt nyújtson, akkor az 51-es út mentén a Retro Kisvendéglőtől a Cser Étt eremig minden, de legalább minden második oszlopot fel kell díszíteni – ez összesen 130 db oszlo-pot jelent. Kérünk minden, Kiskunlacházát szerető, és érte ál-dozatot is vállaló közösség jelentkezését a KUNÉPSZOLG Kft . bármelyik elérhetőségén:

Tel.: 24/535-535 | kunepszolg@kunepszolg.hu Fax: 24/535-536 | Ügyfélszolgálat: Dózsa György út 217.

Elsőként a KUNÉPSZOLG Kft . öt, az Aletheia Multimedia Kft . egy oszlopra ajánlja föl a virágokat. A további felajánlások-ról beszámolunk A Mi Újságunk hasábjain.

Bukri Sándor, ügyvezető

Virágot a

világnak

4 Szakközépiskolai hírek A Mi Újságunk – 2010. március

A Kiskunlacházi Szakközép- és Szak-képző Iskola tanulói immár másod-szor kaptak lehetőséget, hogy 3 he-tes szakmai gyakorlaton vegyenek részt testvériskolánkban, a fi nnor-szági kisváros, Raahe szakközépis-kolájában.

A város az Északi-sarkkör köze-lében, a Bott eni-öböl partján fek-szik, megközelíthető repülővel Ferihegy–Helsinki–Oulu útvonalon, majd taxival Raahéba.

A kapcsolat már hosszabb idő-re tekint vissza. A Mi Újságunk

2008. májusi számában hírt adtunk róla, hogy fi nn vendégek érkeztek Kiskunlacházára: két fodrász tanár-nőt és két építőipari tanárt láthat-tunk vendégül.

Megismerték iskolánk szakmai és közismereti oktatási rendszerét, ellátogatt ak gyakorlati képzőhe-lyekre, és megismerték községünk és környéke nevezetességeit, kultu-rális értékeit.

Kollégáimmal nagy örömünk-re sikeres pályázatot nyújtot-tunk be a Tempus Közalapítvány

Leonardo da Vinci programjára, így már az előző tanévben Finnország-ban járhatott hat tanuló és egy kí-sérőtanár – élménybeszámolóju-kat önök is olvashatt ák a Mi Újsá-gunkban. Nagyon jól érezték ma-gukat, sok szakmai és kulturális is-meretet szereztek, és nagyon jó ba-ráti kapcsolatokat épített ek ki a fi nn fi atalokkal.

Ebben a tanévben Tóth Kata tanárnő vezetésével Diószegi Alexandra, Tomin Richárd és Gendur Krisztián képviselik a fodrász, Gulyás Att ila, Baczakó Tamás és Horák Roland pedig az építőipari szakmát. Az előírásoknak megfe-lelően a tanulók egyénileg pályáz-tak, majd nyelvi és szakmai felkészí-tés után a tantestület választott a ki a

kiutazókat. A pályázati összeg több mint húszezer euro, mely a felkészí-tés, az utazás és a kint tartózkodás költségeit is fedezi, így a tanulók-nak nem kell önrészt biztosítaniuk.

Március 12-én indulnak, ápri-lis elsején repülnek haza. Nagyon várják: gyakorolják az angol nyel-vi kommunikációt, és táncos-zenei produkcióval is készülnek. Remél-jük visszaérkezésük után lehető-ség nyílik rá, hogy beszámoljanak a kedves olvasóknak élményeikről!

Ezúton köszönöm kollégáim se-gítségét, melyet a pályázat megírá-sában, a fi nn kollégák helyi vezeté-sében, valamint a tanulók felkészí-tésében nyújtott ak!

Horák György, projektvezető

Mivel a 2009/2010-es tanév sza-lagavató ünnepségét is karácsony-hoz közeli időpontban rendezte meg iskolánk, ezért egy rövid kis történett el kezdődött az ünnepi est. A négy gyertya a békéről, a hitről, a szeretetről és a reményről „beszélt”. Az adventi koszorún pislákoló fé-nyek és a történet megérintett e a közönség szívét, de az igazán meg-ható pillanatok a végzős diákok be-vonulásával kezdődtek.

A felsorakozó diákokat a tantes-tület nevében Kovácsné Nagy Má-ria osztályfőnök köszöntött e. Mi is az ünnep? Márai Sándor szavai-val élve: „…az élet rangja, felsőbb ér-telme, amire készülnünk kell testben és lélekben egyaránt.” Itt a felkészü-lés utolsó időszaka. A szalag arra fi -gyelmeztet mindenkit, hogy köze-

leg az érett ségi és a szakmai vizsgák időpontja. Egyben jelzi egy életsza-kasz lezárását: a diákévekét, és egy új kezdetét: a felnőtt korét.

A szalagok feltűzése után követ-keztek a műsorszámok, amelyeket nagy örömmel és szorgalommal ta-nultak a végzősök hónapokon ke-resztül. Most ezzel köszönték meg szüleiknek, nagyszüleiknek a törő-dést, a gondoskodást, a segítséget. A diákok is érzik és tudják, hogy enélkül nem juthatt ak volna el idá-ig.

Először a közönség bepillant-hatott az osztályok fényképalbu-mába. Természetesen csak pár ké-

pet tudtak megmutatni, főleg a ta-nulás, a kirándulások, a táncpróbák és a munkahelyek vidám, nevetésre fakasztó jeleneteiből. Az összekötő szöveget az osztályfőnökök segítsé-gével sikerült humorosan megfo-galmazni a közönség nagy megelé-

gedésére.A nyitótáncok ün-nepélyes perceket tartogatt ak. A palo-

tást és a Kék Duna keringőt a szak-közép- és szakképző tanulók közö-sen adták elő. Meglepetés volt min-denki számára, hogy a palotás utol-só perceiben a végzős osztályfőnö-kök kis csoportja is csatlakozott a tánchoz. Ők így köszöntött ék di-ákjaikat.

A komoly pillanatok után a jó-kedvű, vidám műsorszámok követ-keztek. Láthatott a közönség még bécsi keringőket, rock and rollt, ír tán-cot, csacsacsát és hip-hop produkciót.

A színpadon bemutatott műsor-számokat az aulában megismétel-ték a diákok, hiszen a nagyszámú közönség nem fért el a színházte-remben. Ők kint várakoztak az ün-nepeltekre. Ezúton kérünk elnézést tőlük, hogy technikai hiba miatt – ami csak közvetlenül az ünnepség megkezdése előtt derült ki – nem láthatt ák kivetítőn a benti esemé-nyeket, ahogyan ígértük.

A továbbiakban a tanulók a szü-leikkel, barátaikkal együtt szórakoz-tak, táncoltak az éjfélig tartó bálon.

Itt szeretnénk megköszönni Kovácsné Nagy Máriának és min-den felkészítésben dolgozó taná-runknak, azt az áldozatos munká-ját, mely lehetővé tett e a szalagava-tó sikeres lebonyolítását.

Horák Györgyigazgató-helyett es

Szakmai gyakorlat Finnországban

Szalagavató bál

„Hímes szalagok a galléron, büszkén messzire hirdetik,Ifj úságtok szép szakasza a végéhez közeledik.”

Kedves Olvasóim!

Itt a tavasz. Van egy nagyszerű hí-rem: megállíthatatlanul közeledik a csodálatos, melengető napfény, a madárdalos reggeli ébredés, a bo-garak zsongása, a természet éledése. „De jó! Végre!” – kiáltjuk vidáman. Kint még gyakran borongós az idő, s térdig állunk a latyakban, mégis biz-tosan tudjuk: ez a folyamat már visz-sza nem fordítható. A tavasz bekö-szöntött szívünkbe, lelkünkbe, háza-inkba. Tudják, honnan venni észre? Számomra a növényeim árulták el. Öntözés közben icipici halványzöld hajtáson akadt meg a szemem. S ha hiszik, ha nem, minden növényem jelezte felém egy-egy apró élet elin-dításával, hogy igen, ez már az újjá-születés időszaka. Kell náluk jobb időjós? A növények üzennek ne-künk, csupán észre kell vennünk, és meg kell értenünk az éledező termé-szet üzenetét. Figyeljünk fel az apró jelekre, s ébredjük fel mi is, a termé-szett el együtt lélegezve!

Családunkkal minden évszakban járjuk a természetet. Szavakkal leír-hatatlan, mi mindent kaptunk drá-ga jó Földanyánktól. Mennyi kin-cset rejt magában az erdő! Ilyenkor mindig feltöltődöm… Számomra mindig izgalmas megfi gyelni, hogy a télen elnémult erdő egyik nap-ról a másikra miként kap új erőre. Madarak százai csivitelnek, repdes-

nek fejünk felett , jelezve felénk örö-müket, vidámságukat. Csak nyis-sák ki Önök is az ablakokat ott hon: ugye, milyen felemelő érzés hallgat-ni őket?

Nagyböjt időszakában járunk. Míg karácsonykor a várakozást élhett ük meg, addig húsvétra készülve a fel-támadást és az újjászületést ünne-peljük. Ilyenkor a halál-élet kett őség mutatkozik meg: egyik sem létezhet a másik nélkül. Nincs ennek szebb és érzékletesebb megnyilvánulása, mint a földbe rejtett piciny mag, aki halott nak hitt voltából egyszer csak aprócska zöld pontként megjelenik. A születés csodája mindenhol meg-mutatkozik, de főképp a virágosker-tünkben! Milyen hosszú folyamat, mire a mag kicsírázik, s növény lesz belőle… A gyermekeknek – s vall-juk be, számunkra is – micsoda bol-dogság, amikor kertünkben a növé-nyek elődugják színes fejecskéjüket a föld alól! Az eddigi szürkeséget fel-váltja a szivárványszínű növényvi-lág. Micsoda élet! Valósággal magá-val ragad mindnyájunkat. Nemde?

A földbe kerülő mag kicsírázik. Ám ahhoz, hogy új élet indulhasson belőle, a magnak először meg kell halnia. Áldozatul adja hát magát, hogy új minőségben szülessen újjá. S így van ez nálunk, embereknél is. Ahhoz, hogy valami megváltozzon bennünk, először a régi tulajdonsá-goknak „meg kell halniuk”, hogy az-tán az új, a tiszta jellemvonás erőtől duzzadva megszülessen bennünk.

A nagyböjt végén elérkezik hoz-zánk húsvét. S hogyan készülhetünk rá? Testileg böjtt el (könnyebb ez azoknak, akik a keresztény egyház

szabályai szerint élnek). Ha azon-ban lelkünkkel és szellemünkkel is törődni akarunk, s valódi énünk születését szeretnénk átélni, a böj-tölésen kívül keressünk magunkban olyan tulajdonságot, ami már idejét-múlt, és szeretnénk tőle megszaba-dulni. Amennyiben nagyböjt idő-szakában (tartva magunkat fogadal-munkhoz) hagyjuk, hogy „régi éle-tünk” meghaljon, akkor húsvétkor Jézus feltámadásával együtt a mi éle-tünk is új minőségben születhet újjá.

S mit jelent gyermekeink számára a húsvét? Egy nagyon izgalmas ün-nepet. Már alig győzik kivárni a nyúl érkezését, bár régen nem az ajándé-kozás volt a lényeg. Higgyék el, ke-vésbé izgalmas egy átadott (sokszor méregdrága) ajándék, mint a puszta keresés öröme. Elég egy piros tojás az általunk készített fészekben, vala-hol egy fa tövében vagy egy bokor-ban elrejtve. Mi több, a gyermeke-ink is elkészíthetik a fészkeket (oh, milyen boldogan gyűjtik a füvet, ke-resik hosszasan a fészek helyét, hogy az biztosan jó legyen), amibe aztán a láthatatlan húsvéti nyúl elrejthe-ti a pirosra festett tojásokat (régen ugyanis kizárólag piros tojást festet-tek, s azt díszített ék). Ha azonban mégis az ajándékozás mellett mara-dunk, legalább adjuk meg gyerme-keinknek a keresésé örömét. Meg-éri! Úgy érzem, szükségük is van rá a mai világban.

Készíthetünk búzatálat. Gyerme-keink kezébe tálkát adunk, ebbe te-szik a földet, majd elvetik benne a búzamagokat, hogy aztán napról napra gondos kis kezeik segítségé-vel egy új élet indulásánál segéd-kezzenek. Milyen nagy boldogság

nekik, ha a saját táljukban, a kitar-tó gondoskodásnak, öntözésnek és gyermeki szeretetnek köszönhető-en újjászületik a magocska, s lesz be-lőle sugárzó, zöld búzanövény. En-gedjük megtapasztalni a gondosko-dás és a szeretetadás eme formáját!

Varrjunk nyuszit fi lcből, s húsvét-vasárnap hajnalán, még tojáskeresés előtt rejtsük ezt is a fészekbe! Igazán nagy ajándékot adunk így.

Süssünk mazsolás húsvéti kalá-csot, amelybe vonjuk be gyerme-keinket is! Szorgos kis kezecskéik-kel gyúrnak, dagasztanak, püfölnek a lisztezett deszkán, miközben ra-gyognak a szemecskéik. Engedjük őket közelebb hozzánk! Miért ne ismerhetnék meg már most, gyer-mekkorban a közös munka örö-mét? Hm…, és milyen fi nom az így elkészített étel!

Éljünk velük, engedjük, hogy erőt adjanak nekünk! Örüljünk a tavasz-nak, örüljünk a fénynek, örüljünk az újjászületésnek, s higgyük el, hogy szép az élet!

„Üdv néktek, ti Gyönyörű Fák!Üdv Néked, drága jó Föld Anyánk!Üdv néktek, tiszta, áldásos Vizek!Üdv néked, te tündöklő Fény!Üdv néked, te azúrkék Égbolt!Üdv néked, te csodaszép káprázatos Élet-Ami mindig újra kezdődik!”(Edmond Bordeaux Székely: Fa testvér)

Kívánok Önöknek jó keresést és örömteli újjászületést!

Szeretett el:

Csömöriné Szabados Andrea

A Mi Újságunk – 2010. március Kalendárium | Közélet 5

Tavaszi ébredés

A Kínai Horoszkóp szerint 2010 a „Tigris éve”. – „A Tigris éve drámai fordulatokat hordoz. Az események váratlan hirtelenséggel követik egy-mást, hatásuk gyakran mélyreható lesz. A Tigris évét mindig merészség és csillogás jellemzi” – eddig az idé-zet. Továbbszőve a rövid idézet kel-tett e gondolatokat és beépítve azo-kat a mai magyar valóságba úgy tű-nik, tevékeny időszak előtt állunk. A remélt változások, a nagy lehetősé-gek ideje következik, következhet.

Rajtunk múlik, mi és hogyan valósul meg ezekből!

Gödörben az országBár a jelenlegi vezetés nem hajlan-dó elismerni, az utóbbi években or-szágunk kritikus helyzetbe került. A rossz gazdasági mutatók mellett az elképesztően megnőtt államadóság (minden magyar állampolgárra kö-zel 2 millió forint jut) jellemzi a gaz-daságot. Az állam gazdasági poten-

ciálja csökkent, mert az állami va-gyon közel 80%-a külföldi kézbe ke-rült Ugyanakkor az azokból szár-mazó adóbevételek csak alig halad-ják meg a külföldi vállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket. Ezen túl-menően – és egyes szakértők szerint talán ez még nagyobb baj – szinte az élet minden területére kiterjedő mo-rális válságba sodródtunk. Szónak, írásnak alig van hitele, kevés a mun-káskéz, a munkának nincs becsülete. Sokak számára nincs jövőkép, nem látszik az alagút vége. Európai uniós tagságunk a többségi társadalom szá-mára nem hozta meg a várt eredmé-nyeket. Sok családnál nem jut regge-li a gyerekeknek, mások – a kevesek

– viszont semmi, vagy alig munkával jutnak több milliós jövedelmekhez. Fenyeget a „hárommillió koldus or-szága” rémkép. Mint nyári vihar előtt , feszültségtől vibrál a levegő, az em-berek visszafojtott várakozással vég-zik munkájukat és kénytelenek egyre összébb húzni a nadrágszíjakat.

Kiútkeresés, kimászás a gödörből Ha az elvégzendő feladatok vezérlő elvét egy rövid mondatban akarjuk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az elkövetkezendő időszakban markáns, elkötelezett nemzeti politi-

Rendszerváltás magyar módra– avagy a fejtetőre állított ország V., befejező rész

6 Közélet | Szellemi Műhely A Mi Újságunk – 2010. március

„A sok okostól mentse meg az álla-mot a Tao”

Dr. Losonci Miklós művészett ör-ténész – a Szellemi Műhely febru-ár havi előadója – József Att ilát idéz-ve: „A dolgozó nép okos gyülekezeté-ben” mondta el gondolatait. Recep-tet, gyógyírt felírni nem tudott , a böl-csek kövét sem találta meg, de értel-mes párbeszédet kezdeményezett . A hallgatóság feladata, hogy az elmon-dott akat saját egyénisége szerint a maga érdekében minél nagyobb ha-tékonysággal feldolgozza és tovább-adja.

Szokták mondani, hogy történel-mi időket élünk… Minden idő tör-ténelmi idő. A mostani is, a IV. Béla kori megélt idő is. Mindnyájunkat az izgatja, mi lesz a jövő? Van-e jö-vője az emberiségnek? Van-e jövője a magyarságnak? Ez a nagy kérdés! Mikszáth Kálmán azt mondta: „Azt se tudjuk, hogy kik vagyunk, de hogy mivé leszünk, azt aztán egyáltalán nem tudjuk.” E gondolat vonatkozik sze-mélyekre, és a nemzet nagy családjá-ra egyaránt. Mindig is foglalkoztatt a az embereket a múlt, de különösen a jövő. H. G. Wells (1866-1946) angol

író az Időutazásban összefoglalta az emberiség történelmét, bolygatt a azt a kérdést, hogy mi lesz az emberiség holnapjával. Jókai Mór, a nagy mesélő 1872-ben megírta A jövő század regé-nye című művét, melyben Immanuel Kanthoz hasonlóan az örök béké-ről gondolkozik. Úgy látt a, hogy az örök béke előtt egy nagy háború kö-vetkezik. Felvetett e azt a gondolatot is, hogy a Szahara termékeny lesz. A véres világháborúk a XX. században megvalósultak, és most is dúlnak az emberiséget pusztító helyi háborús-kodások szerte a világban. Megdöb-bentő jóslat szerepel Jókai regényé-ben: az élvhajhász gazdagok tönkre-teszik a népek életét… Ez is bekövet-kezett . Ha ez a pénzhajhász réteg to-vábbra is hatalmában tartja a világot, akkora konfl iktus támadhat, amely-ben tönkre mehet az emberiség

nagy része. A marxizmus egyik gon-dolata rávilágít az egész világ mosta-ni problémájára. Ha a banktőke ura-lomra jut, és a termelő tőkét hátt ér-be szorítja, az katasztrófához vezet-het! T. R. Malthus (1766-1834) an-gol demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik fontos képvi-selője megállapított a, hogy a világ túlnépesedése nagy konfl iktusokat okozhat. Bunyevácz Zsuzsa Az új vi-

Az új világrend születése – A XXI. század távlatai

kára van szükség. Vegyük sorra kis-sé részletesebben a legfontosabb te-endőket!

Mindenek előtt minden szinten „tiszta vizet kell önteni a pohárba”! Meg kell szüntetni a ködösítéseket, a mellébeszéléseket, a valótlan adatok közlését, a „zavarosban halászást”! A jelenlegi helyzet tisztázását a legköze-lebbi teendők minél szélesebb körű ismertetése kövesse! Nyíltság, őszin-teség legyen a jelszó!

Az ország gazdaságának mint a fejlődés alapjának rendbetétele mel-lett a társadalom egyéb területein is szükséges a rendcsinálás. Ebben a vonatkozásban a legfontosabb teen-dők egyike az élet minden területé-re kiterjedő „kett ős mérce” fokozatos, következetes felszámolása legyen! A „kett ős mérce” elleni küzdelem szo-rosan összefügg a korrupció visz-szaszorításával, amely állami szinten ugyancsak nem kis feladatnak ígérke-zik. Nem tűr halasztást – mint arról már előző cikkemben írtam – a ci-gányság helyzetének rendezése sem. Ezeken a területeken a jelen helyzet célirányos felmérését kövesse egy többlépcsős, többéves intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása!

A különböző szintű oktatás az or-szág jövőjének egyik fontos záloga. Ezért kiemelt fi gyelmet és gondos-kodást igényelnek az oktatással kap-csolatos kérdések. Az oktatás terü-letén hozott értelmetlen, össze-visz-sza intézkedések (kétszintű érett sé-gi, osztálylétszámok, osztályzás eltör-lése, rossz normatívák, felsőoktatási felvételi rendszer stb.) jelentősen ron-

tott ák a világszerte elismert magyar oktatás hatékonyságát. Károsan be-folyásolják az ország fejlődését, ezért azok visszavonása elengedhetetlen. Értelmetlennek, haszontalannak tű-nik a nagyszámú felsőoktatási intéz-mény további működtetése is.

Ahogy az oktatás a jövő, úgy az egészségügy a jelen egyik legfonto-sabb humánpolitikai kérdése. Ezen a területen is szakmai munkacso-portok előzetes fölmérésére alapoz-va lehet csak kidolgozni a szüksé-ges változtatásokat. Mindenesetre olyan egészség-politikát kell kialakí-tani, amely mindenki számára egy-ségesen biztosítja a gyógyuláshoz el-engedhetetlen alapellátást. Ha vala-ki, főleg kényelmi szempontok miatt , több komfortot igényel (például egy-két ágyas kórházi szobát, TV-t stb.), akkor ezt a „hotelszolgáltatást” hiva-talosan, külön díj fi zetésével lehessen igénybe venni! Az egészségügy át-szervezésének rendező elve minden-képpen a biztosítási rendszer állami kézben maradása legyen!

Társadalom-szerkezeti kérdések A rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt egyre-másra jelentkeztek a tár-sadalmi berendezkedés olyan hiá-nyosságai – mondjuk úgy: az átala-kulás gyermekbetegségei –, ame-lyek országunk fejlődésének gátjaivá váltak. A hétköznapi ember számára ezek talán nem tűnnek fontosnak, vi-szont ha időben nem történik válto-zás, akkor egyre inkább a fejlődés gát-

jaivá válnak és károsan befolyásolják az egyes emberek életszínvonalát is. Nem szabad tehát az ilyen kérdése-ket egy vállrándítással elintézni: „csi-nálják a nagyok, úgysem tudunk ten-ni semmit”. Társadalmi berendezke-désünk alapkérdései igenis minden magyar választópolgár számára „hús-bavágóan” fontosak! A közvélemény alkotó érvényesülése pedig a demok-rácia tényleges fokmérője.

Az eltelt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre nagyobb a tár-sadalmi igény a választott képviselők és kormányok felelősségének tisztá-zására. Ezeknek a vezetőknek végre tudomásul kellene venniük nemzeti elkötelezett ségüket. Azt, hogy nem diktátoroknak lett ek megválasztva és munkájuk során elsődlegesen a vá-lasztóiknak tartoznak személyes fele-lősséggel, nem pártjuknak, vagy vala-ki másnak. (Mert például ki adott fel-hatalmazást az ország jelenlegi kiáru-sítására, a vadprivatizációra? Stb.)

Törvényi szabályozással lehet és kell biztosítani a lakosság megnyilat-kozását az ország egészét érintő va-lamennyi fontos kérdésben. (Svájc-ban népszavazás formájában ez már régóta jól működő, bevált gyakor-lat.) Az elmúlt években számos eset-ben bebizonyosodott , hogy a jelenle-gi alkotmányt az élet túlhaladta, nem ad kellő támpontot, iránymutatást több fontos kérdésben. Ezért új al-kotmányra van szükség, amelyet al-kotmányozó nemzetgyűlés dolgoz-zon ki, és széleskörű tájékoztatás után, népszavazással lehessen hatály-ba helyezni. Ennek keretében a rossz

országvezetésből adódó hibák mér-séklése céljából szükséges törvény-be foglalni az államelnök közvetlen választását, valamint hatáskörének kiterjesztését! Ha az ország helyzete indokolja, az államelnöknek legyen például joga, sőt kötelessége új vá-lasztás kiírása, népszavazás elrende-lése. Stb... stb... stb...

Végezetül szeretnék röviden kitér-ni az országvezetők felelősségének kérdésére. Mert igaz ugyan a mon-dás: „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”, azt azonban mégsem le-het szó nélkül hagyni, ha egy kor-mány éveken keresztül olyan intéz-kedések sorát teszi, amelyek a nem-zet számára kifejezett en károsak. Az állam demokratikus berendezkedése ugyanis nem zárja és nem zárhatja ki a kártékony, nemzetrontó intézkedé-sek elkövetőinek felelősségre voná-sát. Nem „boszorkányüldözést”, hol-mi inkvizíciót kell megvalósítani, de a nemzet ellen elkövetett súlyos hi-bákat sem lehet büntetlenül hagyni. Szükség lesz a józan, de határozott ítélőképesség érvényesülésére annak szellemében, hogy a gazdasági, a po-litikai, adott esetben a büntetőjogi fe-lelősségre vonás is szükséges.

Kedves Olvasók! A cikksorozat végére érve be kell ismernem, hogy csak nagyon felszínesen tudtam az egyes kérdésekkel foglalkozni. Re-mélem azonban, sikerült némi ösz-szefoglalást adni, sokukban gondo-latokat ébreszteni, és akkor talán nem voltak hiábavalók a megjelent írások.

Dr. Kovács Béla

A Mi Újságunk – 2010. március Szellemi Műhely 7

lágrend tízparancsolata avagy a Szent Grál elrablása című könyvében is ír erről. Az elkövetkezendő században a munkaképes lakosság 20%-a elég lesz ahhoz, hogy lendületben tart-sa a világgazdaságot, a többi 80% fö-lösleges… Ördögi tervet dolgoz-nak ki a világ hatalmasai ahhoz, hogy a fölöslegessé váló tömegek eltűn-jenek a föld színéről. Háborúk, jár-ványok, abortusz, forradalmak se-gítik a félelmetes cél megvalósulá-sát. Vannak, akik szerint Magyaror-szágon 5-6 millió a magyar lakosság megfelelő lélekszáma… M. J. Ler-montov (1814-1841) – az orosz ro-mantika egyik kiemelkedő alakja – a Korunk hősében megírta Pecsorin alak-jában a felesleges embert. Akinek nincs munkája, nincs hivatása, nincs életprogramja, csak teng-leng a világ-ban. Fölöslegesnek lenni iszonyú! A világgazdaság és a magyar gazdaság problémái azonosak. Nem egysze-rű a világ és benne a magyarok hely-zete. Dr. Losonci epigrammája sze-rint: „A dolgok reménytelenek. Azért küzdünk, hogy megszülessen a remény!” Jókai egy helyen azt írja: „Elkövetke-zik az idő, amikor se Isten, se Haza, sem-mi sem lényeges.” Ady ellentmond en-nek: „A magyarnak lesz hazája, mert Kossuthja volt.” Van esélye ennek, mert a magyarságnak nagy múlt-ja van. Mi a kultúra területén nagy-hatalom vagyunk. A magyar kultú-ra és a magyar nép alkotókedve a mi vagyonunk. Tehát a jó kormányza-ton múlik a jövőnk. A legközeleb-bi kormánynak arra kell törekedni, hogy sokkal jobban menjenek a dol-gok! Meg kell szüntetni azt a műkö-dési mechanizmust, amelyben csak a kiváltságosok boldogulhatnak! Fel kell szítani az emberekben az alkotó energiát, a lelki vágyaknak meg kell adni a lehetőséget a kibontakozásra! Példamutatók vannak bőven a tör-ténelemben. Jókai azt írta az idézett regényében, hogy a magyar nem-zet elporlik. Vészjósló mondat! Ha 2010-ben nem ragadjuk meg a fel-támadás reménységét egy örök ma-gyar húsvét nevében, akkor valóban az elporlás mint veszélyzóna itt van a határainkon. Ezt kell megállítani. Ezt kell alkotó energiává feltámasz-tani. A. L. Huxley (1894-1963) an-gol származású író 1932-ben megírta, hogy olyan korban fogunk élni, ahol a költészet nem lesz költészet, az iga-zi ételek nem lesznek étkek. Egysé-ges ételek, pirulák lesznek a világon. Művi lesz életünk. Huxleyhoz ha-sonlóan Madách Az ember tragédiá-ja falanszter-jelenetében is ugyanar-ra az álláspontra jutott . Régen ben-

ne éltünk a természetben. A cseresz-nyét frissen a fáról szedtük és jó ét-vággyal fogyasztott uk. Ma már „mo-dernek” vagyunk, és a boltban vesz-szük meg a több napos fonnyadt, agyonpermetezett zöldséget és gyü-mölcsöt. Elszakított ák az embereket a természett ől. J. J. Rousseau (1712-1778) svájci fi lozófus mondta: „Visz-sza a természetbe!” Mindez azonban a ma embere számára csak elérhe-tetlen vágy. Egykor óriási mezőgaz-dasági kultúra volt ebben az ország-ban, most a multik behozzák az ol-csó ennivalót, ami miatt a terme-lés leállt. A világ másik végéről ide-szállított élelem viszont tartósítósze-rekkel bőven fűszerezett . G. Apolli-naire (1880-1918) olasz költő és író az alábbit írja 1917-ben: „Most mérget hajt a rét. Legelget a tehén. Lassan meg-mérgeződünk.” Németh László kifejti A minőség forradalmában, hogy a mi-nőség egy lehetőség, ami minden-kiben születéstől kezdve meg van, csak élni kell vele, és fejleszteni kell. A mezőgazdaságban egy kert-Ma-gyarországnak kell létrejönni, amely egy óriási lehetőség az ország számá-ra. Arany János nyomán „Isten maga telke”. A biokultúra megvalósítása a magyarság számára fontos kitörési pont lehetne!

„Égesd el a könyveket, Kalibán!…és ne tudjuk még sajnálni se, hogy soha töb-bé nem leszünk emberek.” Szabó Lőrinc idézett , 1923-ban keletkezett művé-vel összecseng Picasso: A koreai mé-szárlás című festménye. Ezen olyan katonákat ábrázol, akik lelövöldözik szerencsétlen koreaiakat. Ők azon-ban nem gonoszok, csak gépek… Van az emberi gonoszságnak egy olyan új relációja, amikor már nem tudják az emberek, hogy rosszak. Ez egy új jelenség. Miközben go-nosz tett eket hajtanak végre, nincse-nek tudatában annak, hogy ördögi lények. Vörösmarty írja: „Ez egy őrült sár. Ez egy Isten-arcú lény.” Móricz Zsig-mond a Sáraranyban ugyanezt a kér-dést érinti: az ember sárból és arany-ból van. Most tőlünk függ, hogy ezt az isten-arcú lényt magunkban fel-szikráztatjuk-, az ördögi vonásokat pedig elhessegetjük-e. A továbbiak-ban az emberiségnek egy nagy lelki forradalomra is szüksége van, hogy a lelket nemesítsük. Felsőfokú lény-nyé kell lennünk! Nemcsak a mate-riális javak birtoklása boldogít, a lel-ki kiegyensúlyozott ság és boldogság is gazdagít! Ehhez szükségünk len-ne hithű papokra. Olyanokra példá-ul, mint Mindszenty József hercegprí-más, vagy Ravasz László püspök volt, hiszen fontos lenne a lelki egység.

Ma élő példaképként a 90 éves, fi a-talos, örök vidám Placid atyára is fel-nézhetünk, aki 10 évig volt orosz ha-difogságban.

Önkritikát kell gyakorolni. Fel kell tenni mindenkinek a kérdést: va-jon én ki vagyok? Próbáltam neme-sebb, tisztább ember lenni? Vajon én vitt em valamire? Az is egy program lehet, hogy az itt élő 10 millió ma-gyar lássa be, hogy hol hibázott , és hol kell nemesedni; hol kell felfut-tatni lelki és szellemi tehetségét. A korábban említett gépi jelleget pe-dig meg kell szüntetni! Az oktatást is sürgősen meg kell újítani! A tanár nemcsak arra való, hogy megtanítsa a matematikát, hanem a lelkületet is meg kell próbálnia eljutt atni a maga-sabb régiókba.

Bunyevácz Zsuzsa idézett köny-vében azt is megemlíti, hogy az em-beriség 20%-a részesedik a javak 80%-ból. Az emberek 80%-a pedig osztozik a maradék 20%-on. Óriá-si probléma ez az egyenlőtlen fejlő-dés! Persze ma még ez nem minde-nütt látszik. Az azonban tarthatatlan, hogy egy része az emberiségnek ha-talmas jólétben él, a másik része nyo-morog. Az emberiség mindig is áhí-tozott az aranykori boldogság után, pedig igazából ilyen nem is volt soha, csak az emberiség álmaiban szere-pelt. Az aranykor úgy mutatkozik meg a XXI. században, hogy minden nap 36 ezer gyermek hal éhen a vi-lágban, miközben egy szűk kisebb-ség dőzsöl az anyagi javakban. Afri-kában ezreket gyilkolnak meg na-ponta. A mohamedán világ egy tel-jes félelem. Az USA háborút kezde-ményezett Irakkal és Afganisztánnal. Most pedig mérlegeli, hogy lerohan-ja-e Iránt. Miért kell magyar katoná-nak Afganisztánban megsebesülnie? Az Aranybullában II. Endre lejegyez-tett e, hogy magyar katona az ország területét nem hagyhatja el! Régeb-ben a tatárok, Habsburgok, törökök, oroszok szabták a feltételeket. Most ki vagyunk téve a világhatalmak ké-nye-kedvének, a világkereskedelem-nek, a tőkének, a bankoknak. Eb-ben a kiszolgáltatott ságban szüksé-ges egy méretarányos magyar karak-ter, nem „jó politikus”, hanem állam-férfi , aki védi a magyarság érdekeit!

Miért nincs a magyar gazdaság magas fokon? Egyrészt nagyon so-kat elloptak belőle, másrészt a ma-gyar termelőerők megfogyatkoztak. Tehát nincs termelés, ugyanakkor néhányan milliárdokat halmoztak fel értelmetlenül. Ez a két dolog okoz-za azt, hogy mélyponton vagyunk. Ezeket kell megszüntetni úgy, hogy

ne legyenek indokolatlan milliárdo-sok, másrészt pedig minden ember jusson tisztességes munkához. Ne csak az ügyeskedés hozzon létre ha-talmas jövedelmeket! A magyar nép felgyorsulásra alkalmas, feltámadás-ra ítélt nép. Bessenyei György – a fel-világosodás nagy alakja – azt mond-ta, hogy az embereket úgy lehet bol-doggá tenni, ha először gazdaggá te-szik. Szabó Dezső is megírta, hogy „korgó gyomorral nem lehet a himnuszt elénekelni.” Első teendő a meleg szo-ba, az ott hon, a munka – de mindez-zel párhuzamosan a kultúra is! Már a rómaiak is megmondták, hogy a jó-létnek az alapja a kenyér és a kultúra. A magyar kultúrát át kell adni az em-bereknek! Nem azért, hogy elismer-jék annak értékeit, kincseit, hanem azért, hogy az emberek boldogok le-gyenek. Sokan nem fogadják el az új hullámot a művészetben. Akinek si-kerei vannak, kirekeszti a többieket az érvényesülés lehetőségéből. Na-gyon sok művész, tudós van orszá-gunkban, de ahelyett , hogy segíte-nék egymást, gyűlölködnek, és min-dent megtesznek a másik akadályo-zása érdekében. Ez nem új dolog. Már elkezdődött a mohácsi csata-téren, ahol II. Lajos királyt nem segí-tett e Szapolyai János… A széthúzás mindig katasztrófa. Ezt a mentalitást meg kell szüntetni! Széchenyi is meg-mondta, hogy a változáshoz minden magyarra szükség van. Juhász Ferenc így írja versében: „építse, építse, építse/ ezt a hazát mindenki”.

A magyar nép tehetséges, fel tud gyorsulni. A bio-mezőgazdaság ter-ményeivel egész Európát el tudnánk látni. Ebből forint is jönne, s majd boldogság is. Jó minőségű ivóvizünk van. Nem véletlen, hogy ide akarnak jönni a gazdag arabok és izraeliták. Az őszibaracknak, a szőlőnek, a szil-vának, a sárgabaracknak igazi zama-ta van; a magyar búza kiváló minősé-gű; a tokaji bornak és a magyar pálin-kának nincs párja! Van egy szorgal-mas nép, aki megműveli a kerteket. Előtt ünk a pálya! Fontos azonban, hogy ezzel a felgyorsulással párhuza-mosan az emberi szíveket is át kell ol-tani! A lehetőségek mindig adott ak, csak helyesen kell felismerni azokat!

Balzac Goriot apójából Rastignac szavaival élve: „Rajtunk a sor!”

Prof. Losonci Miklós előadásának alapján írta: dr. Szijártó József

(Az előadás DVD-je a községi könyvtárból kikölcsönözhető.)

8 Ez is, az is A Mi Újságunk – 2010. március

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik

özv. Dudás Károlynételkísérték utolsó útjára, fájdalmunkban osztoztak, és sír-jára koszorút, virágot helyeztek!

A gyászoló család

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik

Kiss Lászlónétemetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek el!

A gyászoló család

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik

Gál Ignácotelkísérték utolsó földi útján, fájdalmunkban osztoztak, sírjára a megemlékezés koszorúit, virágait elhelyezték!

A gyászoló család

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik gyászunkban osztoztak és

id. Józan Gyulátutolsó útján elkísérték.

A gyászoló család

Havi RegulaTisztelt Üg feleink!

A tavasz közeledtével kér nk mindenkit, hog a csapadékvíz zavar alan lefolyása érdekében az ingatlanja elő i árkok és átereszek tisztítását mihamarabb végezze el, megakadályozva ezzel az utak állapotának további romlását! Különösen fontos, hog a háztetők csapadékvíz-csator ái

által g jtö vizet ne vezessék közter let e!

Kötelező eboltás Kiskunlacházán

Pereg – március 20. (szombat) 8.00–12.00Dózsa György út 311. (régi peregi művelődési ház)

Bankháza – március 26. (péntek) 15.00–16.00régi iskola udvara

Lacháza – március 27. (szombat) 8.00–12.00Dózsa György út 191.

(állatorvosi rendelő – rendkívüli rendelés keretében)

Dunapart – április 24. (szombat) 10.00–12.00Kiskun sétány 2/B.

Kamara által megállapított oltási díj: 3500Ft/eb

Az oltással egy időben történik az ebek féregtelenítése és a régi oltási könyvek cseréje is! Az oltás pótolható az állatorvosi rendelőkben ren-delési időben. A tartási helyen kért oltás bejelentésére az alábbi elér-

hetőségeken van lehetőség.

Dr. Fábián Miklós: 30/9611-694ifj . dr. Fábián Miklós: 30/9510-507dr. Mészáros János: 20/9272-366

A Mi Újságunk – 2010. március Testi-lelki egészség 9

Létfontosságú szerepet játszanak az emberiség táplálkozásában a ga-bonákból készített ételek. Bennük megtalálható az összes alkotóelem, ami szervezetünk számára nélkülöz-hetetlen. A természet tökéletes har-móniáját adják át testünk működé-séhez. Az ázsiai népek szerint a ga-bonaszem héjából széklet lesz, a kö-zépső része az izmokat táplálja, míg a fi nomabb, legbelső része az agyunk sejtjeit táplálva élesíti az elmét.

Ételeink összetétele hatással van testünk működésére. Asztalunkra kerülhetnek tönkölybúzából, búzá-ból, rozsból, rizsből, hajdinából, kö-lesből, kukoricából készült termé-kek.

A tönkölybúza az egészséges táp-lálkozás egyik legfontosabb eleme. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már több ezer éve éltek vele az ős-lakók. A legharmonikusabb gabo-nafajta. Nyugtató hatású, könnyen emészthető, jól felszívódik. Emész-tési zavaroknál, kimerültségnél, ízü-leti bántalmaknál, lábadozáskor jó hatása van. Teljes értékű táplálék,

magas a sikértartalma, az összes esz-szenciális aminosav benne van, ami a testünk működéséhez szükséges. Vitaminjai és ásványi anyagai bizto-sítják a szervezet számára nélkülöz-hetetlen elemeket. Szent Hildegard így ír róla a XII. században: „A tön-kölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg , zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bár-mely formában fogyasztva ízletes.”

A búza legfontosabb kenyérga-bonánk. Ősidők óta a legfontosabb tápanyagforrásunk. Napjainkban a kinemesített fajtákat termesztik, me-lyek hozamai a leggazdaságosabbak. Konyhai felhasználásakor sok min-dent készíthetünk belőle, ugyanúgy, mint a tönkölybúzából. Ezen éte-lek fogyasztása segíti és szabályoz-za a bélműködést, a vérkeringést jó irányban befolyásolja, a betegség utáni lábadozást gyorsítja, a stressz hatásait csökkenti.

A rozs az egészséges táplálkozás egyik fontos szemes terménye. Eu-rópába a búza gyomnövényeként került be. Legtöbbet az északi álla-mokban termesztenek belőle, mert

a hűvösebb éghajlatot a rozs jobban bírja, mint a búza. Magas rostt artal-ma javítja a belek működését és tisz-tulását. Foszfortartalma a szervezet hőháztartását javítja. Téli időszakban fontos táplálék. Sacharin-, nitrogén-, kazeintartalma magasabb, mint más gabonaféléké, ez élett ani szempont-ból értékessé teszi. Népmeséink sze-gény legényeinek hamuban sült po-gácsái is rozsból készültek

Táplálkozásunk során részesít-sük előnyben a teljes kiőrlésű gabo-nából készült termékeket, így bizto-sítani tudjuk szervezetünk számára a legjobb minőségű táplálékot! Aki szívesen készítene családjának házi sütésű kenyeret – hisz az említett ga-bonák közül bármelyik alkalmas ke-nyérsütésre –, annak segítségül le-írok egy alapreceptet.

Teljes kiőrlésű tönkölykenyér30 dkg fehér tönkölylisztet összeke-verünk 30 dkg teljes kiőrlésű tön-kölylisztt el 3 dkg élesztőt felfutt atunk 1dl meleg (40 fokos) vízben kávéska-nál hegynyi (5g) cukorral. A lisztke-verékhez hozzáadunk 1 kávéskanál sót, megkeverjük, a közepében csi-

nálunk egy kis mélyedést, amibe te-szünk 2 evőkanál natúr kefi rt, 1 mok-káskanál napraforgóolajat és hoz-záadjuk a felfutott élesztőt. 1-2 per-cig hagyjuk, hogy a kefi r és az élesz-tő kezdjen dolgozni. 3 dl langyos víz-zel összedolgozzuk, hogy jó állagú, de nem kemény, sima tésztát kap-junk. 20 percig pihentetjük, majd ci-pót formálunk belőle. Sütőpapírral kibélelt formába, vagy tepsibe tesz-szük. Langyos helyen kelesztjük ru-hával lefedve 40-50 percig. A sütőt 200 fokra melegítjük, majd a meg-kelt kenyértésztát betesszük sülni. 15 perc után visszavesszük a hőfo-kot 170 fokra, így tarjuk 35-40 percig. A megsült kenyerünket kivesszük, és a sütőedényből kivéve hagyjuk kihűlni a konyhában, ne hideg he-lyen. Ilyenkor átjárja az egész házat a fi nom, friss, mennyei kenyérillat. Jó étvágyat hozzá, váljék egészségükre!

Következő írásomat e témával folytatom, továbbra is reformkony-hai gabonafélékről olvashatnak, hi-szen tudják: „Táplálékunk legyen az orvosságunk!”

Zákány Erzsébet természetgyógyász

A csupán 7 összetevőjű csodálatos és valódi kalácsról szóló múltkori karcolatról eszembe jutott egy szin-tén valóságos történet, ami egy mér-nök barátommal esett meg. Marad-jon homályban a város és a szemé-lyek kiléte!

A 90-es évek első felében sok-sok üzemet bezártak. Így járt a Hatalmas Kenyérgyár is. Így került utcára az élel-miszeripari mérnök (ÉIM) is. Némi kesergést követően cél nélkül sétálga-tott városkájában, és felcsillanó szem-mel vett e észre az újonnan nyílt, csil-logó-villogó kicsi péküzemet. Be is tért rögtön, s fél órán belül a tulajdo-nossal már egymás tenyerébe is csap-tak. Haza sem engedte: „Húzz bele komám! Tengernyi itt a munka!” – rikkantott a.

A vadonatúj cégecske olasz pékhá-lózatba szerződött , volt is baj a komp-likált olasz receptekkel és adalékanya-gokkal. Ez utóbbiak tett ék látványos-sá a termékeket: ezektől fújódtak fel többszörösre, s lett olyan aranyló szí-nük, meg csábító illatuk, hogy csak úgy nyáladztak az ilyen csodát még nem látott városbeliek. Az üzem – egyelőre boldogtalan és félig már megbo-londult – tulajdonosa (BFMT) annyit

értett csak a pékészethez, hogy evett már kenyeret és péksüteményt egy-aránt. Neki volt viszont tőkéje, és ő állt össze a taljánokkal. Jól jött tehát a mérnök tudománya.

A fő baj a kukoricapelyhes kenyér volt: rengeteg a panasz rá, s a pana-szok özöne egyre csak dagad. A ma-gyar gyomor sehogy sem vett e be. ÉIM rögvest arra gondolt, hogy a ku-koricapehely – magyar módi szerinti – bűnös kispórolása és eltulajdonítá-sa folyik, ezért a recept szerinti keve-résnél nagyon fi gyelte az előírt meny-nyiség bekerülését. A panaszok egyre türelmetlenebbre fordulásával, me-lyek szerint ez a kenyér nem kukori-cás kenyér, hanem egy …, elkezdte növelni még a pehely arányát is. Erre a kenyérszerető vevők és a boltosok már dührohamokat is kaptak a még rosszabb ízek miatt i fölháborodásuk-ban. Sokan a megrendelések felmon-dásával kezdtek fenyegetőzni, s ezzel ÉIM-nek is kifele állt a rúdja BFMT üzeméből.

Kétségbeesett en forgolódott na-pok óta ágyában. Egyszer csak rö-vidke időre mély álomba zuhant. Ál-mában csoda esett , mert látomása volt: „ÉIM! Csináld a kukoricapely-

hes kenyeret lisztből, vízből, sóból és élesztőből!” Mérnökünk – meg-világosodván – kipatt ant az ágyá-ból, úgy pizsamában átrohant a né-hány száz méterre levő üzembe, s lá-zasan kezdte a hajnali műszaknak ki-mérni, a megálmodott recept szerint a sütetek adagjait. A munkások néz-ték csak a megháborodott nak látszó ÉIM sürgését-forgását, de csinálták dolgukat úgy, ahogyan az adagok ki lett ek mérve.

Teltek a napok, s a panaszokat, mintha elvágták volna. A csodás „ku-koricás” kenyérre meg özönlött ek a megrendelések, a boltok előtt meg kialakultak a reá várakozók türelmet-len és hosszú sorai. Mindenki olasz kukoricás kenyeret akart venni. Böl-csen bólogató tekintett el mondo-gatt ák egymásnak a várakozók: „No lám! Tudnak ezek jó kukoricást süt-ni, csak ki kell verni a balhét.” Az üze-mecske kinőtt e a teljesítőképesség-ét, BFMT új beruházásról tárgyalt az olaszokkal, szóval dőlt a pénz befelé. ÉIM se esett a fejére. Rejtegett e tit-kát, gondosan álcázta az adalék kiha-gyását, és mindenfele dugdosta a rak-tárban a feleslegessé vált kukoricape-hely csomagokat.

BFMT is álmot látott , de ő a siker mámorában, mégpedig azt álmodta, hogy minek ide a mérnök, nem csi-

nál semmit, csak méricskél. Rábíz-za ezt az egyik ügyesebb pékre. ÉIM mindjárt reggel péklapátra is került e nagy álombeli felismerés hatására. Az ügyesnek nyilvánított pék elővet-te az olasz pancs receptet és aszerint méricskélte a süteteket. Fogyott is az ÉIM által eddig rejtegetett pehely. A hatás nem is maradt el: botrány, láza-dás, a rosszá vált ízű, most már újra tényleg kukoricás kenyér miatt .

ÉIM háza küszöbe alatt bekúszott BFMT, hogy kiengesztelje elcsapott mérnökét. Hívta vissza bármi áron is a pékségbe. ÉIM makacsul nemet mondott , éhesen az édes bosszúra. BFMT könyörgőre fogta a dolgot: „Legalább azt áruld el, hogyan csinál-tad te! Itt rögtön, egy összegben any-nyit fi zetek, amennyit kérsz! Mi a tit-kod? Ne tégy tönkre!” – jajgatott sze-gény. ÉIM könyörtelenül néma ma-radt és a csoda kukoricás kenyér üz-letnek ezzel befellegzett . BFMT és üzeme összeomlott .

Csodás biztosítási ügynök lett ÉIM-ből. Furdalja az oldalamat, hogy ÉIM szörnyű recept-titkát a sírba vi-szi-e? Még egy kérdés! Mi észreven-nénk-e, ha a kenyér valódi? Szerin-tem, ki kellene próbálni.

Kedves péküzletek! Íme, a nagy lacházi kihívás!

Kátai István József

Kukoricás kenyér

Gabonáink

10 Helytörténeti kalandozások A Mi Újságunk – 2010. március

Akik emlékeznek arra, hogy mikor volt a 700. illetve a 725. évforduló, azok röpke fejszámolás után meg is tudják adni a választ – de rögtön te-gyék is hozzá, hogy a Komár-féle idő-számítás szerint! Akik viszont azt mondják, hogy nem tudják, nos, hát nekik van igazuk… tudniillik 1972-ben a Lacháza 700 éves ün-nepségsorozaton deklarált 1272-es kezdeti időpontnak semmi köze a történelmi hűséghez. Hogyan is le-hetne, amikor ~1031-ben a Szán-tó, 1285-ben a Herbord, 1321-ben a pedig a Lack név (melyekből az-tán helynév lett ) szerepel először az okiratokban. Akkor hát miért pont 1272 ? A válasz a következő. Nagy-kőrös 1966-ban ünnepelte 700 éves fennállását (ami történelmileg bizo-nyított ). Nagy ünnepségeket ren-deztek akkor, melyre meghívták az ország színe-javát – többek kö-zött a lacházi vezetőket is –, em-léktárgyakat adtak ki, kiállításokat rendeztek, jelen volt a sajtó, dőlt a pénz stb. Ez nagyon megtetszett a lacháziaknak, és elhatározták, hogy ők is csinálnak egy ilyen nagy felhaj-tást. Csak hát mikor és milyen apro-póból? Nézegett ék a naptárt, keres-gélték az alkalmas időpontot meg a múltra vonatkozó okmányokat, sőt még a Pest Megyei Levéltártól is pró-báltak kicsikarni valami bizonyíté-kot, de nem sikerült. Kapóra jött vi-szont, hogy a Szovjetunió 1972-ben lesz ötven éves, tehát ennek fényé-ben bizonyára áldását adja majd a felső pártvezetés az ünnepség meg-tartására. El is ment egy delegáció Korom Mihályhoz, az MSZMP Köz-ponti Bizott ságának tagjához, akkori igazságügy-miniszterhez, aki felvál-

lalta a védnökséget. (Az 1972. szep-tember 16-17-i rendezvénysorozat fénypontja Korom Mihály ünnepi beszéde volt, melyet a Pest Megyei Hírlap egy külön cikkben ismerte-tett .)

A kétnapos ünnepségen a 700 évre vonatkozó bizonyíték persze „sehol semmi”, viszont annál töb-bet hablatyoltak olyasmiket, hogy 1272-ből származik az első írott ok-mány, egy kiváltságlevél, amely ezt a települést már név szerint is említi vagy egy másik mellbevágó kijelen-tés: egy 1272-es, „ősz havában” kelt okiratban szerepel először a név: Lacháza. Vau! És ezt mindenki be-vett e…

A fentiekkel szöges ellentétben tény: I. Istvánnak 1031 körül írott adománylevele a veszprém-völgyi apácakolostor számára, melyben elő-ször szerepel a Szántó helynév. A dolog szépséghibája csak az, hogy a pontos keltezés ismeretlen. Ha ab-ból indulunk ki, hogy Imre herceg – akit később szentt é avatt ak –, 1031. szeptember 2-án bekövetkezett tragi-kus halála váltott a ki közvetve a le-vél megírását, akkor nyugodt lelkiis-merett el számíthatjuk Lacháza tör-ténelmét 1031-től. Ebben az érte-lemben tehát Lacháza 2031-ben lesz 1000 éves. Nem semmi! Ha már egy földrész – Amerika – közvetett en Szent Imréről lett elnevezve (ugyan-is Amerigo Vespucci Szent Imre nevét kapta keresztelésekor), akkor mi-ért ne lehetne egy ősi magyar tele-pülést is Szent Imrével összefüggés-be hozni?

Dr. Babós Lajos

Hány éves is Lacháza?

ELADÓ IPARTERÜLETKiskunlacházánFelszámolásból (pályázati meghirdetés útján) eladó Kiskunlacházán a volt ÉGSZÖV kazángyár 6,2 hektáros telepe (2340 Kiskunlacháza, Vasút u. 5.).

Bövebb információ, pályázatra jelentkezés: Uray Attila, felszámoló biztos (KERSZI Zrt.), tel.: +36 (1) 239-4940

A Mi Újságunk – 2010. március Közélet 11

FIZE

TETT

PO

LITI

KA

I HIR

DET

ÉS

Búszúzni mindig nehéz. A fájdalom és elvesztés érzése inkább késztet a hallgatásra, mint a beszédre. De be-szélni és emlékezni kell, hogy gátat szabjunk a felejtésnek, hogy meg-őrizzünk valamit a múltból, abból az erkölcsi és emberi tartásból, ami példát mutathat mindannyiunk számára, amit nevezhetünk közös testamentumunknak is.

„Az ember annyit ér, ameny-nyit használ.” – mondta egykor Széchenyi István. Mily igazak ezek a

szavak jelen korunk szétzilált való-ságában!

Múltunk történetét sohasem a véletlen események, hanem a cse-lekvő emberek alakítják és írják. Egy település igazi énjét és szelle-miségét nem az épületek, a tárgyi-asult formák alapján lehet igazából megismerni és megérteni, hanem a benne élő, alkotó és cselekvő em-berek által. Emberek, akik ha eltá-voznak közülünk, betöltetlen űrt hagynak maguk után. Markó Imre

bácsi, községünk díszpolgára ilyen ember volt. Cselekvő, alkotó, a kö-zösségért önzetlenül tenni akaró és tudó ember. Közösséget létrehozó, a véleményét mindig őszintén ki-mondó és vállaló magatartás volt rá jellemző. A régi paraszti családok sarjainak igaz emberi tartása volt, mely ismertt é és elismertt é tett e Őt falujában. Szinte az utolsó pillana-tig a sport-, közéleti vagy valamely civil szervezeti élet aktív tagjaként dolgozott . Az utóbbi időben bár rit-kán találkoztunk, de mindig váltot-tunk néhány mondatot községünk ügyes-bajos dolgairól. S ezekben a percekben mindig látszott az arcán az őszinte örömteli, vagy néha ag-

gódó fi gyelem. Mindig megérin-tett ék a változások, tudta és mer-te vállalni sorsfordító időkben is a véleményformáló szerepet, akkor is, ha az nem mindig volt hálás fel-adat. Ott volt mindenhol, ahol ten-ni kellet.

Mostanában valami megmagya-rázhatatlan oknál fogva gyakran gondolok vissza a mögött ünk ha-gyott egy-két évtizedre, s e képze-letbeli időutazás során újra megje-lennek előtt em azok az arcok, idős emberek, akik már nincsenek kö-zött ünk, de akik önmagukban jele-nített ék meg azt, amit Lacházának, Peregnek, vagyis a szülőfalunknak nevezünk. Akik hiányoznak, s akik nélkül kevesebbek vagyunk. Mint-ha bennünk generációról generá-cióra egyre kevesebb lenne abból, ami Őket jellemezte… Sajnos má-tól eggyel több arc fog e képzeletbe-li utazás során megjelenni előtt em.

Kemény Zsigmond író mondta: „Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk; hasznos emberré a fárad-ságos évek tesznek.”

Kedves Imre bácsi! Neked sike-rült hasznos emberré válnod. Szá-modra az Istenben való megnyug-vás, számunkra az emlékezés ma-radt…

Nyugodj békében!

Dr. Répás József

Halott i búcsúztatóMarkó Imre emlékének

A Kiskun Néptánc Egyesület 2010-ben is örömmel veszi az SZJA 1%-át, amelyet a Kiskun

Néptánc Együtt es fenntartására, ruhatárunk bővítésére,

felújítására használnánk fel. Reméljük, ebben az évben is

számíthatunk minél több ember segítségére. Köszönjük!

Kiskun Néptánc Együtt es Kiskunlacháza Egyesület

Adószám: 18682582-1-13

12 „Szót kérek!” A Mi Újságunk – 2010. március

„Az nem lehet, hogy ész, erő,És oly szent akaratHiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt !”(Vörösmarty: Szózat)

Közeleg a választás. Azért most kér-tem szót, mert talán még időben va-gyunk ahhoz, hogy a szavazók egy kicsit elgondolkodjanak. Az a véle-ményem, hogy már nem csak az a tét, melyik párt nyer, hanem hogy a választások után képesek leszünk-e végre összefogni annak érdekében, hogy hazánk kijöjjön a kátyúból. A szekértáborok nyílt egymást-tapo-sása, az eddigiek mellett a szélsősé-ges irányok megjelenése sajnos nem azt jelzi, hogy a megoldás felé hala-dunk, hanem hogy tovább mélyül-nek az ellentétek. Nyilván megvan az oka, miért kerültünk zsákutcá-ba, de úgyis a választók véleménye a döntő. A lényeg számomra az, hogy a szavazások után összefog-e a nagy többség és elindulunk-e végre vala-merre – egy irányba. Túl nagy a fe-lelősség és az eddigi veszteség ah-hoz, hogy a széthúzás miatt cikk-cakkban haladhassunk: hol előre, hol hátra. Csak egy esélyünk-lehe-tőségünk maradt. (Olyasféle hely-zetbe kerültünk, mint az űrhajósok, amikor az Apollo13 egyik fontos ré-sze elromlott , és ezután csak egyszer volt lehetőség az indításra. Másod-perceken múlt, hogy leszállnak az űrhajósok baj nélkül, vagy a világűr-ben ragadnak, esetleg elégnek a lég-körben.)

A válság, az eddigi indulatos poli-tizálás tönkretett mindent. A válasz-tások után nyilván sokan a győztes mögé állnak és örülnek majd, de a többieknek is tudomásul kell venni az eredményt: fel kell sorakozni a jö-vőbeni kormány mögé, mert orszá-gunk csak egy van! Ahelyett , hogy ellenfeleinknek ártanánk, keressük az együtt működés lehetőségét! Ha ez a partizánháború tovább folyta-tódik, az eddiginél is súlyosabb kö-vetkezményekkel számolhatunk, és nem lesz mód később talpra állni.

Az elmúlt időszakban fi ataljaink tömegesen hagyták el az országot. Ez bizonyos szempontból öröm, hi-szen azt látjuk, a világ minden részén megállják a helyüket: a gazdaság és tudomány élvonalában éppúgy, mint a művészetben és a sportban. Sok esetben talán jobban is teljesíte-

nek, mint más nemzetek fi ai. Mégis felmerül a kérdés: miért nem itt hon, családjuk, barátaik körében, hazájuk számára kamatoztatják tehetségüket és a megszerzett tudást? Nálunk va-lahogy egyetlen tudós vagy feltalá-ló sem lett sikeres, csak mikor kül-földre került. Külföldön dolgozó tu-dósaink Nobel-díjakat nyerhetnek, itt hon pedig semmi segítséget nem kapnak tehetségeink. Mindennek szerintem az is oka, hogy a magyar ember mentalitása furcsán alakult az utóbbi időben. Nem elég, hogy nin-csenek megfi zetve a tenni és boldo-gulni akarók, ráadásképp gáncsos-kodást és rosszindulatot kapnak tá-mogatás helyett … Ha egy magyar szülő megkérdi külföldön élő gyere-két, hogy meddig akar távol dolgoz-ni, a gyerek bizony felteszi a nagy kérdést: miért is jöjjön vissza? Ezért a cirkuszért, ami itt hon van? (Ha ez így marad, ki a csoda fogja fi zet-ni a mi nyugdíjunkat…?) Ez óriási probléma!

Nálunk nem tudnak az embe-rek örülni a másik sikerének. Nem fogják föl, hogy azok az ő életükre is kedvező hatást gyakorolnak. Ha nem akarjuk azt, hogy itt , Európa szívében, egy „idősek ott hona” le-gyen 20-30 éven belül, akkor fogjuk végre fel, hogy ezért tennünk kell! Ahhoz, hogy gyerekeink itt hon ma-radjanak és újra egy tehetséges or-szág képét tudjuk mutatni, összefo-gásra, közös akaratra van szükség. Végre el kell jutnunk odáig, hogy gyűlölködés nélkül segítsük egy-mást, és az embert ne az minősítse, hogy jobb- vagy baloldali-e!

Egy feladatunk van: összefogni hazánk érdekében!

Ez nem jelentheti azt, hogy bár-ki megmenekülhet, aki korrupciós ügyekbe, a közpénzek elherdálásá-nak gyanújába keveredett . Minden-ki felelősséggel tartozik, aki lopott , csalt, hazudott ! A korrupt, megbíz-hatatlan „vezetőktől” és politikusok-tól meg kell szabadulni, mert együtt dolgozni csak tisztességes emberek-kel lehet. Ideje levonni a tanulságo-kat és elindulni egy irányba, együtt – lehetőleg a felemelkedés útján.

Figyelem! Az együtt működés ki-vétel nélkül mindenkire vonatkozik! Tehát mindnyájunknak fel kell majd sorakoznunk a győztesek mögé és elindulni az országépítés útján – éppúgy, mint 1945-ben! Úgy,

ahogy apáink és nagyapáink annak idején… Építenünk kell – ezútt al egy normális jövőt, élhető országot. Mindenki felelős a maga munkájá-ért, amely ugyanolyan fontos, má-sokét kiegészítő feladat, mint akár-melyikünké! Ha hátráltatsz máso-kat, magadat és hazádat hátráltatod – ha támogatsz másokat, magadat és hazádat támogatod!

Nyilván fontos a felelősségre vo-nás, de ha nem kezdünk el végre mással is foglalkozni, akkor az utunk csakis az anarchia felé vezet. Min-den bűntett nek el kell fogni az elkö-vetőjét, jogbiztonság, közbiztonság, létbiztonság kell sürgősen! Gyakor-latilag teljesen szétzilált közállapot-okban élünk, semmi nem működik rendesen. Néhány megszállott (pl. orvosok, pedagógusok, szociális munkások, hivatalnokok, iparosok stb.) próbál még a helyén valamit tenni, mert úgy hiszi, tud pár rászo-rulón segíteni, de ha ennek a válasz-tási periódusnak vége, akkor min-denkinek el kell kezdenie az építést.

Jómagam 20 éve politizálok. A je-lenlegi állapotok miatt azt kell mon-danom, hogy elegem van az egész-ből, csalódtam. Ennyi tapasztalat-tal a hátam mögött kijelenthetem, hogy ez így nem folyhat tovább! A politikának sikerült mocsárba húz-ni az egész közéletet. Ennek ellenére jómagam is fel fogok állni a győztes párt mögé, s próbálok a magam te-rületén és módján segíteni. Hihetet-len felelőssége lesz az új kormány-nak abban, hogy hogyan él majd a felhatalmazással. Ha bárki ott foly-tatja majd, ahol most tartunk, a vi-szályok és buktatók zsákutcájában, akkor ennek az országnak vége lesz!

Sajnos helyben is megkezdődött a gáncsoskodás, személyeskedés (a kampány?), amit méltatlannak ér-zek. Úgy gondolom, bőven akad itt fontos és értelmes dolog, amivel a képviselő-testületnek foglalkoz-nia kell, nem engedhetjük meg ma-gunknak, hogy kicsinyes elfogult-ságaink miatt vitatkozzunk! Fel kell nőni ahhoz az elvhez, hogy min-dig és mindenkor a község érdeke a fontos. Döntéseink mozgatórugó-ja képviselőként az legyen, hogy ne a magunk, hanem a település szá-mára legkedvezőbb döntést hoz-zuk! Azokkal az emberekkel igye-kezzünk dolgozni, akik képesek a közösségért tenni, és megállják a he-

lyüket! Aki nem tudja ezt a két dol-got különválasztani, az ne induljon képviselőnek, mert nem alkalmas a feladatra! Ez az első számú szabály. Az ilyen vitáknak azonnal véget kell vetni! Sem személyes kapcsolatok vagy ellenszenv, sem pártérdek nem adhat okot testületen belüli megszé-gyenítő, kicsinyes vitákra!

Fontos újra fi gyelmeztetnem mindenkit, hogy az ellentétes vé-lemény nem ellenséges hozzáál-lást jelent! A vitorlamester bírálá-sa még nem jelenti azt, hogy vala-ki meg akarja fúrni az egész hajót. A helyes döntéshez minden tényt, kö-rülményt és véleményt ismerni kell, utána azonban mindenkinek kutya kötelessége az eredményt elfogadni és a megvalósítást támogatni! Sajná-latos, hogy időnként a jelentéktelen ügyekben sarkosabb és komolyabb véleménynyilvánítás folyik, mint a település egészét érintő, nagy horde-rejű kérdésekben. Nem ez visz ben-nünket előre! Nekem is – bármeny-nyire is beskatulyáztak néhányan – sokszor kell félretennem a habitu-som, a saját érdekeimet, sőt a véle-ményem is át kell formálni gyakran. Adott esetben olyan ügyért kell dol-goznom, amivel a kezdetekkor nem értett em egyet. A döntést követő-en azonban már nem lehet ténye-ző, ki mit gondolt az elején. Ezért va-gyunk „testület”, s nem x-y-z!

A kampánnyal kapcsolatban elő-re beharangozták, hogy indulatos mocskolódás, sárdobálás várható. A legfőbb cél – úgy tűnik – egymás le-járatása, de kérdem én: ez hová ve-zet? A választás másnapján szembe kell néznünk ellenfeleinkkel, közös a feladatunk az országgyűlésben és a munkahelyünkön, s a családi asz-talhoz is le kell ülnünk rokonainkkal akkor is, ha más politikai irányvona-lat támogatnak! Hogyan lesz ez le-hetséges, ha az előző napokban sze-men köptük egymást?

Választani tehát tudni kell! S ez nem csak azt jelenti, hogy az or-szág számára legjobbnak tűnő, fe-lelős döntést kell hoznunk, hanem azt is, hogy tisztességesen kell járni már az oda vezető úton is – az ellen-felet nem lealázni, hanem legyőzni kell. Tisztességgel, betartva a játék-szabályokat!

20 éve próbáljuk megtanulni, de immár nincs lehetőség további gya-korlásra!

Tóth Imre, tanácsnok

Választani is tudni kell…

A Mi Újságunk – 2010. március A művészeti iskola hírei 13

Örömmel jelenthetem a Tisz-telt Olvasóknak, hogy feb-ruár 19-én 11 órakor ta-vaszváró rendezvényün-kön a Pest Megyei Szimfoni-kus Zenekar adott koncertet Kiskunlacházán a művelődé-si központ színháztermében Noseda Tibor vezényletével. A Budapesti Filharmóniai Társaság bérletes hangver-senyének keretében 350 alsó tagozatos diák és közel 30 pe-dagógus hallhatta Antonio Vi-valdi Négy évszak című mű-vét, amelyben minden évszak egy-egy, három tételből álló, önálló versenymű. A koncer-ten Zelinka Tamás avatta be a mű minden részletébe rend-kívül kíváncsi és műkedve-lő közönségét. Köszönetemet

szeretném kifejezni a Gárdo-nyi és Vörösmarty úti általá-nos iskolák pedagógusainak és Sáriné Kátai Ildikó igaz-gatónak az előadás lelkes tá-mogatásáért.

Az immáron második éve tartó fi lharmóniai hang-

versenysorozatot Zólyomi Árpád megbízott igazgatóhe-lyettes segítségével indítot-tuk el Kiskunlacházán. Az is-

kolánkban közkedvelt ének–szolfézs–karvezetés szakos pedagógus két új, remek megállapodással segítette in-tézményünket.

Elsőként a „Magyar Tánc-művészeti Főiskola partner-intézménye és gyakorlóhe-lye” (TÁMOP-3.1.5-09/A/1)című pályázat keretében 2010 szeptemberétől a fő-iskola „Master” tánctaná-ri szak gyakorlati félévének megszervezésében és lebo-nyolításában vesz részt isko-lánk. Három hazai művészeti iskola nyerte el a megtiszte-lő cím használatának jogát. A

képzésen belül iskolánk tánc-pedagógusai a társastánc és néptánc tanszakon lehetősé-get kapnak tudásuk fejleszté-sére és növendékeik patrónus rendszerű tehetség-gondo-zásának kibontakoztatására. (Bővebb információ: www.mtf.hu)

Másodikként a „Nevelési és oktatási intézmények tan-órán kívüli és szabadidős te-vékenységének támogatása” (TÁMOP-3.2.11/10/1) című pályázat keretein belül a Fil-harmónia Budapest és Felső-Dunántúl Nonprofi t Kft. part-nerintézményi megállapodást kötött a Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény-nyel, így iskolánk tagozata-inak (zene, tánc, képző- és iparművész, szín- és dráma-játék) tanulói ingyenesen lá-togathatnak előadásokat. Re-mélem, hogy ez az évi mint-

egy 10 alkalom a résztvevők számára hasznos és közvetle-nebb művészeti élményt je-lent majd.

FelhívásA Művészeti Iskoláért Alapít-vány nevében köszönetemet szeretném kifejezni az Önök odaadó szeretetéért és támo-gatásáért. Ha Ön is szeretné, hogy iskolánk továbbra is ha-sonló sikerekkel hívja fel a fi -gyelmet községünk kulturális értékeire, kérem ajánlja fel adója 1%-át alapítványunk javára!

2340 Kiskunlacháza, Kinizsi út 1.Adószám: 18704682-1-13)

Tisztelettel:Breznyán István

megbízott igazgató

Manna Együtt es

Volly-AMI Hírlevél

Pest Megyei Szimfónikus Zenekar

Zólyomi Árpád

A zenekar

Noseda Tibor

Sportfoglalkozások a sportcsarnokban A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Atlétika H–Sze–P 14.30–16.30Asztalitenisz H–Sze 15.30–17.00-ig; P 14.30–16.00Kézilabda H 16.30–17.30; Sze 17.00–18.00Kosárlabda K–Cs 16.30–20.00Labdarúgás K–Cs 14.30–16.30Röplabda Sze 14.30–15.30A diáksport-foglalkozások térítésmentesek, a többi tanfolyam dí-járól és az egyéb tudnivalókról érdeklődjön a kurzusok vezetőinél!

Kosárlabda K – Cs 16.30–20.00Hip-hop tánc K – Cs 18.30–19.30Kyokushin karate Sze 17.00–18.30; P 17.30–19.00Shinkendo H – Sze 19.00–20.30Aikido K–Cs 19.30–21.00Taiji Sze 18.30–20.30; Szo 17.00–19.00Gerinctorna H 17.30–18.30Jóga P 19.00–20.00

14 Sport A Mi Újságunk – 2010. március

Folytatódnak az árverések, melyek során sportrelikviákra lehet licitálni. Első négy tárgyunk a decemberi Győri Audi ETO KC – Dunaújvárosi NKKSE női kézilabda mérkőzéssel kapcsolatosak: egy kézilabda, melyet a Dunaúj-városi NKKSE kézilabdázói látt ak el kézjegyükkel; egy mez, melyet a Győ-ri Audi ETO KC sztárjai írtak alá; 10 db plakát és 10 db póló, melyet mind-két csapat tagjai dedikáltak. Ezen felül a MKB-Euroleasing Sopron és a Szeviép Szeged női kosárlabda csapat játékosainak mezei dedikálva kerül-nek árverésre. Kérjük, hogy a licitálás során felajánlott összeget e-mailben, az alex@kklsportcsarnok.hu címre szíveskedjenek elküldeni!

Már a világhálón is

2010. február 12. barátságos női kosárlabda mérkőzés volt a MKB- Euroleasing Sopron és a Szeviép Szeged csapatai között .

Az előző számban ott hagytam abba, hogy csapataink a II. és III. korcsoport-ban is továbbjutott ak a Pest Megyei Diákolimpia körzeti bajnokságának döntőiből. A folytatás már a területi döntőkben zajlott , kevesebb sikerrel. Előbb január 27-én a II. korcsoportban játszott unk hazai pályán, és miután megvertük Érd csapatát (1:0), viszont kikaptunk Szigetszentmiklóstól, sajnos nem jutott unk a megyedöntőbe. Feb-ruár 1-én a III. korcsoport Örkényen ját-szott , ahol minden esélyünk meg-volt a továbbjutásra, ez mégsem sike-rült, mert csapatunk messze a tudása alatt játszott . Hiába győztünk kétszer, Dánszentmiklós és Törtel ellen, az utol-só meccsen kikapunk Ócsától, így itt is

csak a búcsú maradt számunkra. De nem adjuk fel, és készülünk a tavaszi folytatásra.

Egyelőre ennyit az iskolai meg-mérett etésekről. A következő torná-kon már a Pereg SE színeiben foly-tatt uk a küzdelmeket. Február 6-án Szigetszentmiklóson játszott U9-es csa-patunk, életük első komolyabb fel-lépése volt ez. Miután ezen a tornán, nálunk sokkal előrébb tartó, rendkí-vül erős mezőny jött össze, számunk-ra leginkább csak a részvétel volt fon-tos, nem az eredmény. Az utolsó, ötö-dik helyen végeztünk, viszont a ren-dezőknek köszönhetően, mi is kap-tunk bronzérmet, aminek a srácok nagyon örültek, sokuknak talán ez az

első érme. Itt bebizonyosodott szá-munkra, hogy még többet és kemé-nyebben kell dolgoznunk, hogy esé-lyünk lehessen a következőkben jobb eredmény elérésére. Erre február 14-én Dömsödön, volt lehetőségünk, ugyan-is Valentin napi kupára voltunk hivata-losak két korosztályban (U9, U11) is. Délelőtt az U9-es mérkőzések zajlot-tak, ahol az első meccsen a tornát vé-gül megnyerő Törökbálint csapatával döntetlent (1:1) játszott unk, majd le-győztük Dunaharaszti csapatát (2:0). Végül az utolsó mérkőzés következett , melyen talán már a fáradtság miatt is, kikaptunk a házigazda Dömsödiektől (4:0). Az így megszerzett 4 pont, a harmadik helyre volt elegendő. Dél-után következtek az U11-es össze-csapások, ahol mi a Budapesti Hon-

véd csapatával kezdtünk, és kikaptunk (4:0) a torna kiemelkedően legesé-lyesebb, végül a tornát is simán meg-nyerő egyesületétől. Második mecs-csünkön következett a Dunaharaszti csapata, és egy egyenlő erők küzdel-mét hozó csatában maradtunk alul (2:1), pedig itt megérdemeltük vol-na legalább az egy pontot. Végül kö-vetkezett a Dömsöd elleni meccs, me-lyen a harmadik hely megszerzéséért küzdött mindkét csapat. Mi kezdtük jobban az összecsapást, de aztán for-dított az ellenfél, és csak kevéssel a be-fejezés előtt , példát mutatva a küzdeni tudásból, tudtunk kiegyenlíteni (2:2). Jobb gólarányunknak köszönhető-en így a harmadik helyen sikerült vé-geznünk. Ehhez a helyezéshez kellet-tek Répás Péter, kapusunk fantasztikus védései, és Horváth Balázs mezőny-ben végzett kimagasló teljesítménye. Balázsnak külön is jár a gratuláció, mi-vel az edzők véleménye alapján ő lett a mezőny legjobb játékosa, és megér-demelten kapta meg, az ezért járó kü-löndíjat.

Végül köszönett el tartozom a szü-lőknek is, akik sokan eljött ek és biztat-ták a srácokat.

Jövő hónapban újra jelentkezem.

Tibi „bácsi”

Bővebb információt a www.kklsportcsarnok.hu weboldalon találhatnak!

Edzők és önkéntes segítők jelentkezését továbbra is várjuk programjaink lebonyolításához!

Jelentkezni lehet: alex@kklsportcsarnok.hu

Peregi utánpótlás hírek

U9 Hátul(balról jobbra): Szabó Bence, Takács Bence, Horváth Kristóf, Kállai István, Cserna Botond Elöl (balról jobbra): Debnár Att ila, Horváth Tibor, Horák Balázs, Pruha Ferenc U11 Állnak(balról jobbra): Kátai Gábor, Takács Péter, Feigl Áron, Répás PéterElől(balról jobbra): Horváth Dániel, Horváth Balázs, Németh Zsolt, Feigl Ákos, Kálvin István, Horák Csaba, Krizsik Máté , Pál Dávid

Horváth Balázs a mezőny legjobbja

U9 U11

A Mi Újságunk – 2010. március A művelődési központ márciusi ajánlója 15

TARTALOM ▶ A természet ölén (vadetetés, kirándulás) . 2. o. ▶ Mazács Juci néni 90 éves... .................................. 3. o. ▶ Szakközépiskolai hírek ......................................... 4. o. ▶ Kalendárium ................................................................ 5. o. ▶ Rendszerváltás magyar módra V. ..............5-6. o. ▶ Szellemi Műhely ...................................................6-7. o. ▶ Testi-lelki egészség ................................................... 9. o. ▶ Helytörténeti kalandozások ........................... 10. o. ▶ Búcsú Markó Imrétől ........................................ 11. o. ▶ „Szót kérek!” .............................................................. 12. o. ▶ Volly – AMI hírek ................................................. 13. o.

Fekete-fehér mellékletben a legutolsó képviselő-testületi ülések anyaga és más érdekességek.

Az újságba szánt anyagokat kérjük a megjelenést megelőző hónap 20-áig eljutt atni a szerkesztőséghez. A névvel ellátott írásokért szerzőink felelnek. Azok nem minden esetben

tükrözik a szerkesztőség véleményét.

„Szavaimmal ha nem értesz egyet, kérlek, Akkor se bánj velem méltatlanul!Így ismerd el a bennem rejlő jót,

Vedd fi gyelembe szerető szándékomat.S kíméletesen mondd meg az igazat.”

A Mi ÚjságunkA Mi ÚjságunkAlapítva1992 márciusában

Kiadja: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

E-mail: pmhivatal@kiskunlachaza.hu

Felelős kiadó: Kiskunlacháza Nagyközség

Önkormányzatának Képviselő-testülete

A szerkesztőség tagjai:Gyovai Margit főszerkesztő, Kátai Dóra, Puchner László

dr. Kun Lászlóné, Zákány Erzsébet, dr. Kovács Béla, dr. Szijártó József,

Örökös tiszteletbeli tördelőszerkesztő:Hernádi Ferenc

Szerkesztőség:2340 Kiskunlacháza, Kinizsi utca 1.

Telefon/fax: 24/519-97520/56-97-061

Új e-mail cím: miujsag@amiujsagunk.hu

Nyomda: Press+Print Kft .

Tóth Imre felelős vezetőKiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/A

Tipográfi a:Aletheia Multimedia Kft .

aletheia@aletheia.hu | www.aletheia.hu+36-1-630-4000 | +36-20-4778553

Lapzárta minden hó 20-án!A friss számok a www.kiskunlachaza.hu címen

már a hónap első napjától olvashatók.FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS