Bérügyi szakfeladatok ellátása.

Temesvári János

2

Munkaviszony létesítése.

A munkaviszony létesítése több mint jogi lépés. A munkavállalót ugyanis be is kell léptetni a céghez, ez pedig nem kis adminisztrációs és szervezési feladat.

Belépés előtt.

Célszerű felvételi adatlap kitöltetése a munkavállalóval! Ezen a legfontosabb adatok a következők:

Név, születési név, leánykori név Adóazonosító jel TAJ - szám Születési hely, idő Lakcím, levelezési cím Édesanyja neve Iskolai végzettsége Biztosítási jogviszony kezdete Jogviszony jellege, határozott vagy határozatlan Betölteni kívánt munkakör Feor kód Heti kötelező munkaórák száma Bérelemek Magán-nyugdíjpénztári adatok (ha vannak) Egyéb szükséges adatok (START - kártya, bankszámlaszám, stb.)

A fenti adatokat a munkavállaló hivatalos okmányainak átadásával igazolja és a munkáltató pedig ellenőrzi. A dokumentumokat –ami lehetséges – célszerű lemásolni!

A NAV felé a munkavállaló jogviszonyát be kell jelenteni! Az új belépőt el kell küldeni üzemorvosi vizsgálatra!

Belépéssel egyidejűleg.

Meg kell írni a munkaszerződést!

Ennek kötelező tartami elemei:

Személyi adatok Munkába lépés időpontja Próbaidő Munkabér Munkakör Munkavégzés helye Munkaidő

Ki kell adni a munkaköri leírást!

3

Ki kell adni az igazolást a tb-nyilvántartásba vételről!

Tájékoztatót kell adni, amely többek között tartalmazza a munkarendet és a szabadságolásra vonatkozó jogszabályokat.

Ha vannak munkavégzési utasítások, akkor azok gyűjteményét is ki kell adni.

Be kell kérni a munkavállalótól az előző munkáltatójától származó hivatalos iratokat.

Fel kell vezetni a jelenléti ívre.

Munka- és tűzvédelmi oktatást kell a munkavállaló részére tartani.

Nyilatkozatot kell kérni az adójóváírásról, családi adókedvezményről.

Szükség szerint egyéb nyilatkozatok, igazolások, levonások bekérése a munkáltatótól.

Munkaszerződés.

A törvény szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződésben bármilyen kérdésben megállapodhat, amennyiben az a jogszabályoknak megfelelő.

A munkaszerződésnek az alábbi elemeket kötelező tartalmaznia:

a munkavállaló személyi alapbére, a felek megállapodnak egy meghatározott pénzösszegben, amely a munkavállalónak a munkájáért egy meghatározott időegységre jár. A fizikai dolgozóknak általában órabért, a nem fizikaiaknak pedig havibért állapítanak meg.

munkavállaló munkaköre, átfogja mindazt a feladatot, kötelességeket, amelyeket a munkaviszonyban majd el kell látni. Általában egyetlen, a munkakör közismert megnevezéséből álló szót tartalmaz (pl. lakatos). Ha több munkakört kell ellátnia a munkavállalónak, lehetőség van többes munkakör kikötésére úgy, hogy mindegyiket egyenként megnevezik a szerződésben.

a munkavégzés helye, ez rendszerint a munkáltató valamely szervezeti egységének meghatározását jelenti, mely földrajzi, fizikai és szervezeti értelemben egységet alkot. A munkavállaló több munkahelyen is dolgozhat, ilyenkor a szerződésben valamennyit tételesen és pontosan fel kell tüntetni.

Egyéb kikötések:

a munkaszerződés természetes tartalma: azok a kikötések, amelyek a munkaszerződésnek általában magától értetődő tartalmát jelölik. Pl. munkaviszony határozott vagy határozatlan időre létesül, stb. Ezen kikötéseket a törvény diszpozitív rendelkezései tartalmazzák, melytől a felek eltérhetnek.

Munkaszerződés eshetőleges elemei:

naturális tartalomtól való eltérések: tipikusan a munkavállaló érdekeit kedvezőtlenül érintő kérdések (pl. próbaidő).

azok a kikötések, amelyek a munkavállaló javára térnek el (pl. hosszabb felmondási idő, extra szabadság).

4

Továbbá a munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. Amennyiben ezek közül valamelyik nem szerepel a munkaszerződésben, a szerződés nem lesz érvényes.

A szerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatónak az alábbiakkal kapcsolatosan tájékoztatnia kell a munkavállalót legalább szóban, írásban a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül:

az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásáról, a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának

szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi

megbízott).

Külföldi munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell:

a külföldi munkavégzés helyéről és tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, a hazatérésre irányadó szabályokról

A munkaszerződésben az állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja.

Amennyiben a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, vagy a munkaszerződés távmunkavégzésre szól.

Ha a munkavállaló munkavégzésének helye változó, akkor a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell megjelölni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztja.

A kiléptetés menete.

A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállalónak – az Mt. rendelkezései alapján – az előírt rendben át kell adnia a munkakörét, és köteles elszámolni a munkáltatóval. Ekképp vissza kell adnia azokat a munkáltatója tulajdonát képző eszközöket, vagy felszereléseket, amelyeket a munkája során használt.

5

Határidők.

Talán az egyik legégetőbb kérdés mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén meddig kell (legkésőbb) kifizetni a munkabért és az egyéni járandóságokat, illetve meddig kell megkapnia a munkavállalónak a munkaviszony megszüntetéséről szóló igazolásokat.

Amennyiben a munkaviszony felmondással szűnik meg, ebben az esetben a munkabér és egyéb járandóságok kifizetésének határideje az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanap. Az igazolások átadása is ezen a napon esedékes.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezéssel, vagy azonnali hatályú felmondással szűnik meg, a munkabér és egyéb járandóságok kifizetésének, valamint a kiléptetési papírok átadásának határideje a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanap. A papírokat vagy személyesen kell átadni, vagy tértivevénnyel postai úton kell eljuttatni a volt munkavállaló részére.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a határidők a legkésőbbi időpontot jelölik, a kötelezettségek teljesítésére korábban is lehetősége van a munkáltatónak. A kifizetéseken túl a munkáltató bizonyos dokumentumok kiállítására is kötelezett.

Munkáltatói igazolások.

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az alábbi igazolásokat kell kiadni:

igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv)

munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (rá kell vezetni az esetleges tartozásokat is.)

igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához (jogszabályban előírt tartalommal)

adó adatlap (Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltató a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles kiadni a részére az adóévben a munkavállaló számára kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot, beleértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is.)

igazolás a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól (a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről)

a munkabérből levont járulékokról szóló igazolás jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához

Amennyiben a munkavállaló szeretne írásos igazolást kérni a munkája értékeléséről, akkor arra a munkaviszony megszüntetésekor, kérheti, hogy a Munkáltató részére Működési bizonyítványt állítson ki. Az értékelésben foglalt megállapításokért a munkáltató felelősséggel tartozik.

6

Balesetbiztosítás.

Baleset fogalma.

Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától

függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy

más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Nem tekinthető balesetnek:

ha a külső hatás nem egyszeri, hanem huzamos,

a sérülést szándékos, illetve célzatos magatartás okozza, vagy

az orvosi segítség igénybevételével, bejelentésével szándékosan késlekedett.

Üzemi baleset fogalma.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka

közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet

közben éri, továbbá közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások

igénybevétele során éri.

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásáról függetlenül. Munkabalesetnek minősül az is, ha a foglalkoztató saját vagy bérelt járművén közlekedve történik a sérülés. Munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót foglalkozása körében végzett munkához kapcsolódó pl.: anyagvételezés, közlekedés, tisztálkodás, közben éri.

Úti baleset a lakásról, szálláshelyről munkába menet, vagy a munkahelyről lakásra, szállásra menet közben bekövetkező sérülés, amennyiben a közlekedés a legrövidebb úton történt és abban indokolatlan megszakítás nem volt. Indokolt a megszakítás a mindennapi élet által indokolt kikerülhetetlen szükségletek teljesítéséhez pl.: a gyermek bölcsödébe, óvodába, iskolába vitele és hozatala esetén, a napi élelmiszer beszerzése miatt.

Közcélú munka végzése során, azaz az önkéntes, közösségi cél miatt történő

munkavégzés során bekövetkező sérülés üzemi balesetnek minősül.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül

üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy

rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt,

illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen

történt megjelenésével összefüggésben érte.

7

Nem üzemi baleset.

Az a baleset, amely:

kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Az, aki a sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a

baleset bejelentésével szándékosan késlelkedett, az egészségbiztosítási baleseti ellátásaira

nem jogosult.

Foglalkozási megbetegedés fogalma.

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

A foglalkozási betegségek körét a Kormány rendeletben állapította meg. A jegyzék, foglalkozási csoportot tüntet fel, munkaköröket, munkahelyeket, amelyben végzett munka esetén a foglalkozási betegség elismerhető.

Két legsúlyosabb foglalkozási betegség:

szilikózis,

azbesztózis.

Az üzemi baleset időpontja pontosan megállapítható, a foglalkozási megbetegedés kialakulásának azonban nincs pontosan meghatározható időpontja.

Üzemi baleset tényének megállapítása.

Annak a munkáltatónak a kötelezettsége a kivizsgálás, bejelentés, aki a sérültet szervezett

munkavégzés keretében foglalkoztatja.

A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek típusai:

1. Munkabaleseti jegyzőkönyv: üzemi balesetnek minősülő munkabalesetről (munkahelyen történik, munkáltató járművén) történő baleset esetén

2. Üzemi baleseti jegyzőkönyv: munkabalesetnek nem minősülő üzemi balesetről készül (lakásról munkába, tb. ellátások igénybevétele. során)

3. Értesítés: foglalkozási megbetegedés esetén

8

Az üzemi balesetet, illetőleg a foglalkozási megbetegedést, jegyzőkönyvet, nyomtatványt,

értesítés a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell az

egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek bejelenteni.

A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását és

a baleset egészségkárosító következményeit (orvosi kérdéseket, vagyis, hogy mi történt

vele)+ jogorvoslat.

Halált okozó üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén az üzemi baleset tényéről az

egészségbiztosítási szakigazgatási szerv dönt.

A balesetet a foglalkoztatónak ki kell vizsgálnia és a vizsgálat eredményét az „Üzemi baleseti

jegyzőkönyv”- be kell rögzíteni.

Amennyiben a baleseti jegyzőkönyv, baleseti nyilvántartás, baleseti napló adatai alapján az

üzemi baleset ténye megnyugtató módon nem állapítható meg, további bizonyítékokat kell

beszerezni.

A bizonyíték lehet:

a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,

annak a személynek a nyilatkozata, aki a sérültet az orvoshoz szállította, segítette,

amennyiben mentőszállítás történt az Országos Mentőszolgálat eseménynapló kivonata,

rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása,

nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották,

valamint hogy a sérült a baleset lefolyásáról milyen tájékoztatást adott.

Azt, hogy adott esetben milyen bizonyítékra van szükség a baleset üzemiségének

megállapításához, mindig az összes körülmény mérlegelése alapján kell eldönteni.

Hiába van a munkabalesetről jegyzőkönyv, üzemi baleseti jegyzőkönyv, tanú vallomás, ha a

határozatot nem hozták meg, akkor a baleseti ellátások semelyike nem kerülhet szóba, csak

azt követően, amikortól a határozat meg van.

Az úti balesetek vizsgálatánál minden esetben szükséges a tényállás gondos, alapos,

valósághű feltárása.

9

Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények,

körülmények ismerete szükséges:

a baleset helye, időpontja,

a baleset lefolyásának, körülményeinek pontos leírása,

a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,

a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje és mikor távozott a munkahelyéről, a balesetig hány órát dolgozott,

a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,

milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült közlekedni.

Az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv” felvételére kötelezett:

az egyéni vállalkozók üzemi balesete esetén az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv,

a közcélú munka során elszenvedett baleset esetén az a szerv vagy intézmény, amely a közcélú munkát szervezte, illetőleg amely a közérdekű munkát elrendelte,

az oktatási intézmény, a szocioterápiás intézet, a fogva tartást foganatosító szerv.

Baleseti táppénzre jogosultság feltételei.

Baleseti táppénz feltételei:

határozattal elismert üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés,

orvosi igazolás a keresőképtelenségről,

amikor a baleset történik, biztosított legyen.

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár:

1. aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné. (Keresőképtelennek kell tekinteni azt a személyt, aki az üzemi balesettel összefüggő és

gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy a gyógyászati segédeszköz

hiánya miatt nem tud munkát végezni.)

2. Csak akkor folyósítható, ha az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal megállapította.

3. Egyéni vállalkozó baleseti táppénz iránti kérelmét a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervénél nyújthatja be.

4. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó ellátását az öregségi nyugdíjminimum 150 % alapulvételével kell megállapítani.

5. Foglalkozási betegség alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási betegség orvos által megállapított napját kell tekinteni.

6. Baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással. Ha a sérült ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosult lenne, akkor csak az egyik, választása szerinti ellátást

10

veheti igénybe. Ugyanazon üzemi balesetből eredően csak egy baleseti ellátás illeti meg az üzemi balesetet szenvedett személyt, vagy baleseti táppénz, vagy baleseti járadék, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj.

7. Előzetes biztosítási időre tekintet nélkül jár. 8. Legfeljebb 1 éven át jár. 9. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) maximum 1 évvel

meghosszabbíthatja a folyósítást. 10. Betegszabadságra való rendelkezést nem kell alkalmazni. 11. A keresőképtelenség első napjától jár.

Figyelembe kell venni, hogy a jogosultság első napját közvetlenül megelőző 1 éven belül részesült-e már baleseti táppénzben. Ha igen, a korábbi baleseti táppénz időtartamával csökken az újabb baleseti táppénz folyósítására nyitva álló 1 éves időtartam. Táppénz-előzmény vizsgálatakor csak baleseti eredetű táppénzes időszakot lehet figyelembe venni.

12. A baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanezen üzem baleset következtében ismét keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult lesz. A balesti táppénz összege nem lehet kevesebb a korábban megállapított összegnél.

13. A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

14. Mértéke: a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100%-a, úti balesetnél 90%-a. 15. Baleseti táppénz összege: a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját

közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért kifizetett pénzbeli EB járulék alapot képező jövedelme naptári napi összege. Ha az előző hónapban nem volt járulékfizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, vagy ha az sincs, akkor a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem. A jövedelemnél csak a végzett munkáért elszámolt jövedelmet lehet figyelembe venni (nem lehet figyelembe venni távolléti díjat, átlagkeresetet, végkielégítést, jubileumi jutalmat, azokat a juttatásokat, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre.) Ha 6 munkanapnál kevesebb a figyelembe vehető időtartam, úgy ezen időtartam alatt elért jövedelmet teljes hónapra át kell számítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.

16. Egyéni és társas vállalkozó esetében a táppénz szabályt kell alkalmazni. Ha a biztosított nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére (pl nyugdíjas), azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely után a munkáltató pénzbeli eb járulékot fizet. (Csak a nyugdíjasként szerzett jövedelmet lehet figyelembe venni.)

Baleseti járadékra jogosultság feltételei.

Baleseti járadékra az jogosult.

akinek üzemi baleset következtében

13 %-ot meghaladóan egészségkárosodása keletkezett,

de a megváltozott munkaképességű személyek ellátása nem illeti meg.

11

Jogosultság időtartama.

ha az egészségkárosodás mértéke a 20 %-ot nem haladja meg, legfeljebb 2 évig (a két évet attól a naptól kell számítani, amelytől a baleseti járadékot megállapították),

ha az egészségkárosodás mértéke a 20 %-ot meghaladja, időbeli korlátozás nélkül,

a szilikózisból és azbesztózisból eredő egészségkárosodás mértéke 20 % alatti, időbeli korlátozás nélkül jár.

Jogosultság megnyílása.

azzal a nappal, amelytől az igénylő 13 %-ot meghaladó egészségkárosodását megállapították,

ha az igénylő ezen a napon táppénzben részesül, akkor a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

Az egészségkárosodást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) véleményezi,

munkaképesség fennállását, a csökkenés mértékét, időtartamát.

Baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét az orvos-szakértői szerv

szakhatósági állásfoglalásban állapítja meg.

Mértéke.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően:

Fokozat

egészségkárosodás

%-ban

Összege

havi átlagkereset %-a

I. 14-20 8

II. 21-28 10

III. 29-39 15

IV. 39%-ot meghaladó

mértékű

30

Alapja:

a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga

foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a járadék megállapítását megelőző 5 éven belül ilyen munkakörben 1 évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

12

szilikózis, azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az 5 évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az 5 éven belül ilyen munkakörben 1 évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

a havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, az alábbi eltérésekkel - a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni, - a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek

jövedelemadójával.

ha a baleseti járadékot nyugdíjasként szenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

ha a kérelmező nem rendelkezik egy évi keresettel, (365 napi) keresettel, a baleseti járadék a rövidebb időre vonatkozó keresetek havi átlaga alapján is megállapítható. Ha egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, a baleseti járadékot a megállapítás kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimális bér alapulvételével kell megállapítani.

Állapotváltozás: járadékösszegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani.

Megszűnés: egészségkárosodás a 13 %-ot már nem haladja meg.

Feléled: ha újból meghaladja, a baleseti járadékra való jogosultság feléled.

Az 1. fokozatú baleseti járadék 2 éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 %-ot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár. A baleseti járadék módosításánál, ill. újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

Állapotváltozás, illetve újabb üzemi baleset.

A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni, és a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A korábbi és újabb üzemi baleset balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani. Állapot– javulás – rosszabbodás orvosi szakvélemény alapján - esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. Feléledés esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától

esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell az összeget megállapítani.

13

Igényérvényesítés.

A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni. A kérelem

elbírálására a Tny. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igényt az üzemi baleset bekövetkezése

napjától számított 3 éven belül, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő 1

éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Hozzátartozói baleseti ellátások fajtái, jellemzői, igénylése.

Elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtésben a munkaképesség

részleges vagy teljes elvesztése miatt saját jogán a sérült részére, halála esetén a

hozzátartozók részére járó ellátás.

Az üzemi baleset legsúlyosabb következményeként a sérült életét vesztheti. A halál

bekövetkezhet a sérüléskor azonnal, vagy ezt követően később. A baleset és a halál közötti

okozati összefüggés megállapítása orvos-szakértői feladat.

Akkor is baleseti alapú lesz a hozzátartozói ellátás, amikor a sérült meghal, de nem az üzemi

baleset következtében, hanem egyéb okból, azaz maga a baleset nem volt halálos

kimenetelű.

A hozzátartozók jogosultságára az általános rendelkezések az irányadón azzal a

különbséggel, hogy a szolgálati idő megléte az ellátás megállapításának nem feltétele.

A baleseti hozzátartozói ellátások fajtái:

baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj,

baleseti özvegyi nyugdíj,

baleseti szülői nyugdíj,

baleseti árvaellátás.

Baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj.

Baleseti ideiglenes és özvegyi nyugdíjra azonosan az általános szabályokkal jogosult a

házastárs, az élettárs, ha meghatározott feltételekkel rendelkezik, és az elvált házastárs, ha

meghatározott feltételekkel rendelkezik.

Élettársa után annak jár mindkét esetben az özvegyi nyugdíj, aki élettársával annak haláláig

folyamatosan, megszakítás nélkül legalább 10 éven át együtt élt, illetve egy éven át, ha közös

gyermekük született.

14

Nem szükséges a jogosultsághoz, hogy az elhunyt jogszerző, az öregségi, rokkantsági

nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként

haljon meg.

Az ideiglenes baleseti özvegyi nyugdíj, ha az elhalálozás a jogszerzőnél üzemi baleset

következménye, egyebekben az általános szabályok szerint jár. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

a házastárs halálától egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél

fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár.

Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos

feltétellel a gyermek 3. születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

folyósítását időtartamához a gyermek fogyatékosságát, illetőleg tartósan fennálló

betegségét a családi pótlékra vonatkozó rendelkezésben foglaltaknak megfelelően kell

igazolni.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje különélő személyek ideiglenes

özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától, annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy

részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60%-a annak a baleseti rokkantsági

nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette vagy megillette volna.

Baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultság.

Az ideiglenes baleseti özvegyi nyugdíj lejártát követen a baleseti özvegyi nyugdíjra való

jogosultság a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel

áll fenn, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet

nélkül megilleti.

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a rá irányadó öregségi nyugdíjra

jogosító korhatárt betöltötte, illetve rokkant vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra

jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik.

Ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset

következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életében maradása esetén baleseti

rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult, az özvegyi nyugdíj az esetben baleseti lesz.

A rokkantság megállapítása, véleményezése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői

Intézet (ORSZSZI) orvosi bizottságának feladata. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre

jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától 10 éven belül következik be.

Több jogosult esetén a nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a

különélő, illetőleg elvált házastársának a rá eső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes

15

özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján

ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

Peres eljárásban a jogosultak valamelyike a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi

nyugdíj más arányú megosztását kérheti. Jogerős bírói ítélet alapján a folyósítás kezdőnapja

a jogerőre emelkedést követ hónap első napja.

Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, a nyugdíjat újra meg kell osztani. A

megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést

követő hónap első napjától kerülhet sor.

Özvegyi nyugdíj mértéke:

ha a jogosult saját jogú nyugellátásban nem részesül akkor 60%-a,

ha saját jogú nyugellátásban is részesül akkor 30%-a annak az öregségi , rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak amely az elhunytat halála időpontjában megillette vagy megillette volna.

Özvegyi nyugdíj feléledése:

Feléled az özvegyi nyugdíj annak akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt

meg és az arra jogosító feltételek valamelyike 1993.03.01 előtti halála esetén 15 éven belül,

1993.02.28. utáni halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 10 éven belül

bekövetkezik.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregséginyugdíj-korhatárt a

jogszerző halálakor hatályos jogszabály alapján kell megállapítani.

Baleseti árvaellátás.

A baleseti sérült gyermeke, mostohagyermeke a hozzátartozók nyugellátására vonatkozó

rendelkezések szerint jogosult árvaellátásra azzal az eltéréssel, hogy a jogosultat az ellátás a

jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.

A baleseti alapon járó árvaellátás kedvezőbb az általános hozzátartozói nyugellátások

keretében megállapítható árvaellátásnál, mert ez utóbbi csak abban az esetben jár, ha a

jogszerző haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte,

vagy ilyen nyugdíjasként halt meg.

Baleseti alapon sem jár azonban árvaellátás az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti

szülője jogán, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

16

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az

elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes

hozzátartozója nincs.

Az árvaellátásra jogosultság időtartama:

Az árvaellátás baleseti alapon is az árva 16. életévéig, ha az árva oktatási intézmény nappali

tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév

betöltéséig jár.

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, annak

tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. A házasságkötés nem szünteti

meg az árvaellátásra való jogosultságot, sem az árva, sem az életben maradt szülője

házasságkötése esetén.

Ugyancsak tovább jár a juttatás akkor is, ha az árvát örökbe fogadják.

Iskolai tanulmányok címén a nappali tagozatos tanulmányokon kívül megilleti az árvaellátás

azt az árvát is, aki az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága

miatt tanulmányait magántanulóként végzi, illetőleg 25 évesnél fiatalabb és felnőttoktatás

keretében folytat tanulmányokat.

Az iskolai tanulmányokra tekintettel az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig mind a tanév,

mind a nyári szünet tartamára jár. Az iskolai tanulmányok folyatatását, illetve a hallgatói

jogviszonyt az iskola által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évenként,

felsőfokú tanulmányok esetén félévenként kell igazolni.

A felsőfokú intézmény hallgatójának árvaellátása fennáll a hallgatói jogviszony

szünetelésének tartama alatt is.

Az árvaellátás mértékére a hozzátartozók nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell

megfelelően alkalmazni:

gyerekenként 30%- a annak a nyugdíjnak ami az elhunytat megillette volna, továbbá

gyerekenként 60%- a annak akinek mindkét szülője elhunyt, akinek életben maradt szülője rokkant.

Baleseti szülői nyugdíj.

Szülői nyugdíjra az jogosult, akinek gyermeke (unokája) az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, és

17

a szülő (nagyszülő) a gyermeke (unokája) elvesztésekor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és

a szülőt (nagyszülőt) a gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta

annak a szülőnek (nagyszülőnek), aki a gyermek (unoka) halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A hatvanötödik életévét betöltött szülőt (nagyszülőt) orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni.

A baleseti szüli nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül

túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermek

(unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb összegét. A szülői nyugdíj a rokkantság tartamára jár.

Ha a szülő gyermeke a halálakor nem rokkant, szülői nyugdíj csak akkor jár, ha a haláltól

számított 10 éven belül a rokkantsága bekövetkezik, és tartásra köteles és képes

hozzátartozója nincs. Az ellátásra jogosultság szempontjából életkoránál fogva, orvosi

vizsgálat nélkül rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt (nagyszülőt) aki a 65. életévét

betöltötte.

Baleseti szülői nyugdíjra az elhunytnak az a mostoha, illetve nevelőszülője is jogosult, aki a

mostoha vagy neveltgyermeket 10 éven át eltartotta. A szülői nyugdíj mértéke azonos az

özvegyi nyugdíj mértékével. (itt is irányadó, hogy van-e saját jogon ellátása vagy sem, tehát

60% vagy 30%-os).

Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük – az özvegyi nyugdíj megosztására

vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – egyenlő arányban meg kell osztani.

A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma újból megváltozik. Az újbóli

megosztásra a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.

Igényérvényesítés.

Valamennyi hozzátartozói, baleseti hozzátartozói ellátás megállapítása igénybejelentésre

történik. Fontos, hogy az igénybejelentő lap pontosan, jól olvashatóan legyen kitöltve és az

igénylő (törvényes képviselője) írja azt alá.

A nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halálozása esetén a

hozzátartozói igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni.

18

Nem nyugdíjas halála esetén a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv illetékes a

hozzátartozói, baleseti hozzátartozói ellátás megállapítására. Ebben az esetben az elhunyt

munkaviszonyaira és egyéb jogviszonyaira vonatkozó okmányokat is csatolni kell.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, özvegyi igénynél a

házassági, árvaellátásnál a születési anyakönyvi kivonatot, a 16. életévét betöltött és

tanulmányokat folytató árváknál az iskolai tanulmányok igazolását.

Üzemi baleset esetén milyen ellátás megállapításához szükséges orvosi szakvélemény (vélelem)?

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár.

A balesetiségről a táppénz folyósítására jogosult szerv hoz határozatot, magának a

balesetiségnek elbírálása nem orvosi kompetencia.

A keresőképtelenség elbírálása viszont orvosi kérdés.

Keresőképtelen az, aki (baleseti eredetű) gyógykezelést igénylő állapota, vagy gyógyászati

segédeszköz hiányában nem tudja munkáját elvégezni.

A keresőképtelenség első szakaszában a kezelőorvos orvos-szakértői tevékenységi köre

ennek megállapítása, de csak egy évig. Vitás esetben és egy éven túl a Nemzeti Rehabilitációs

és Szociális Hivatal (NRSZH) szakértői véleménye az, ami kimondhatja, hogy további

gyógykezelésnek nincs értelme, mert kialakult a sérült/beteg állapota, és milyen mértékben.

Ennek gyakorlati jelentősége az 1 és 2 év közötti tartamú baleseti táppénzfolyósításnál van,

hiszen 1 év után a baleseti táppénz szakértői vélemény alapján hosszabbítható meg

legfeljebb 2 éves tartamra.

Továbbá a szakértői vélemény szólhat a sérülés és az egészségkárosodás ok-okozati

összefüggésének megállapításáról, ennek arányairól, hogy az össz-szervezeti

egészségkárosodás túlnyomórészt a balesetnek tudható-e be, illetve Nemzeti Rehabilitációs

és Szociális Hivatal (NRSZH) hatásköre annak a vélelemnek felállítása is, hogy egy baleseti

táppénzesként elhunyt jogszerző életben maradása esetén a táppénzfolyósítás várható ideje

alatt felépült volna, vagy várhatóan baleseti rokkant maradt volna.

Ha a kormányhivatal szakágazati szervének határozatot kell hoznia valamely baleseti ellátás

megállapításáról, minden esetben köteles a szakágazati szerv a Nemzeti Rehabilitációs és

Szociális Hivatal (NRSZH) szakértői véleményét kikérni, és a határozathozatalkor ehhez kötve

van.

19

Az egészségkárosodáson alapuló nyugellátási igények elbírálásához és a jogosultságok

felülvizsgálatához a rehabilitációs szakértői szerv komplex minősítést végez, és ennek

eredményéről szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Ha olyan szolgáltatást, pénzbeli ellátást nyújt a biztosító, mely nincs határozathozatali

kötelezettséghez kötve, akkor a szakértői véleményre vitás esetekben kerül sor.

Konkrét szakvélemény/vélelem szükségességi áttekintést az ellátásfajták sorrendjében

tehetünk.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. trv.) szerint baleseti ellátásként a sérültet megilleti:

baleseti egészségügyi szolgáltatás,

baleseti táppénz,

baleseti járadék.

Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerint a sérültet megilleti:

baleseti özvegyi nyugdíj,

baleseti árvaellátás,

baleseti szülői nyugdíj.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás esetén a biztosított által igénybevett ellátásokért a

biztosítottnak nem kell térítést fizetnie, de a felelősségi szabályok alapján akár a munkáltató,

akár harmadik személy felelőssége alapján meg kell téríteni az Egészségbiztosítási-alap

illetve a Nyugdíjbiztosítási-alap terhére finanszírozott szolgáltatások árát. Vitás esetben a

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakvéleménye mondhatja ki, hogy az

igénybevett természetbeli ellátások melyike volt a baleset következménye, s melyik nem.

Baleseti táppénz előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül a

keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban 1 éven keresztül járhat. A Nemzeti

Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakértői véleménye alapján ez a tartam további

(maximum) 1 évvel meghosszabbítható.

Ha a biztosított nem baleset, hanem foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti

táppénzre, akkor üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított

napját kell tekinteni.(Eb. trv. 56§ (6))

Baleseti járadékra az jogosult, akinek a baleseti eredetű egészségkárosodása 13 %-ot

meghaladó mértékű, de baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve rehabilitációs járadék nem illeti

meg. A fokozatba sorolás orvosi kérdés, az egészségkárosodás mértékét és időbeni tartamát

(a soros felülvizsgálat időpontja) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH)

szakvéleménye állapítja meg.

20

A baleseti járadék fokozatai:

1. fokozat 14-20%-os egészségkárosodás,

2. fokozat 21-28%-os egészségkárosodás,

3. fokozat 29-39%-os egészségkárosodás,

4. fokozat 39%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás. (Eb. trv. 58.§)

Ugyanígy orvosi kérdés, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) hatásköre

kimondani a baleseti járadék feléledését, vagyis ha a két éven át folyósított 1-es fokozatú

baleseti járadék megszűnte után 3 hónapon át meghaladja a baleseti egészségkárosodás

mértéke a 2-es fokozat alsó határát, tehát az eggyel magasabb fokozat mértéke szerinti 20%-

ot, akkor újból legfeljebb 2 éven át jár.

Nem az egészségkárosodásnak megfelelő 2-es, hanem a korábban már kimerített 1-es

fokozat szerinti baleseti járadékot kell újra folyósítani, de csak addig, ameddig a folyósítás

alatt is esetleg változó egészségkárosodás mértéke még a minimum-küszöb 13%-ot

meghaladja. (Eb. trv. 60.§)

Bármely baleseti ellátás esetén bejelentett vagy soros felülvizsgálat alapján tapasztalt

állapotváltozást Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) bizottsága véleményezi,

meghatározva a %-ot és beálltának idejét. Hogy ez alapján mikortól lehet milyen irányba

módosítani az ellátás folyósítását, összegét, az a tényállástól és az ügyvitelre vonatkozó jogi

szabályozástól függ.

A hozzátartozói ellátásoknál a jogszerző személye elválik az igénybevevő személyétől.

Orvos-szakértői vélemény mindkét személyi oldalon szükséges lehet a jogosultsághoz.

Az igénylő rokkantságához kötött baleseti ellátások esetén a rokkantság fokának

megállapításához:

baleseti árvaellátásnál, ha a gyermek a folyósítás megszűnése előtt megrokkan, az

orvos-szakértő véleményezi az árva rokkantságát. Teljes árvaellátás folyósításának

feltételeként a még életben lévő szülő rokkantságának vizsgálata is a Nemzeti

Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) hatáskörébe tartozik,

ideiglenes baleseti özvegyi nyugdíj megszűnését követően, ha az özvegy rokkantságra

hivatkozva kéri az özvegyi nyugellátást,

szülői nyugdíjnál az igénylő, vagyis a szülő rokkantságát véleményezi a Nemzeti

Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), kivéve, ha a 65. életévét betöltötte, mert

ekkor hivatalból vélelmezni kell a törvény erejénél fogva a rokkantságot.

21

Határidőn túli igényérvényesítés esetén is a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

(NRSZH) szakértői véleményre lehet szükség, mert:

A saját jogú baleseti ellátás iránti igényt a baleset időpontjától, az első baleseti

táppénzfolyósítás megszűnése napjától, foglalkozási betegség esetén annak orvosi

megállapítása napjától kezdve két éven belül lehet érvényesíteni.

Három éven belül akkor, ha a baleset következményét két éven túl lehetett csak

megállapítani.

Hozzátartozói ellátást a jogszerző halálától két évig lehet érvényesíteni.

Ezeken a határidőkön túl akár saját, akár hozzátartozói baleseti ellátás iránti igény csak akkor

lehet eredményes, ha Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) az egykorú okirati

bizonyítékok alapján kétséget kizáróan bizonyítottként fogadja el, hogy üzemi baleset

történt, és a baleseti sérülés (foglakozási betegség) és az egészségkárosodás, illetve halál

között ok-okozati összefüggés van.

Megállapított baleseti járadék esetén mit jelent az „állapotváltozás”?

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében

13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj,

rehabilitációs járadék nem illeti meg.

A baleseti járadékos egészségi állapotában az ellátás megállapítását követően akár pozitív,

akár negatív irányban változást következhet be. Amennyiben a változást a Nemzeti

Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) bizottsága is megállapítja a járadék fokozata

leszállításra, vagy felemelésre kerül. A járadék összegét az új fokozatnak megfelelően

módosítani kell.

Ha a baleseti járadékos egészségkárosodása az 50 %-ot elérte, részére a baleseti járadék

helyett a baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

Megszűnik a baleseti járadékra jogosultság, ha az egészségkárosodása 13 %-ot nem haladja

meg. Ha újból meghaladja, akkor a járadékra jogosultság feléled.

Az I. fokozatú baleseti járadék 2 év folyósítás után megszűnik. Abban az esetben éled fel, ha

az egészségkárosodás 3 hónapon át a 20 %-ot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét

21 % alá csökken, de a 13 % meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára,

legfeljebb 2 éven át, újból jár.

A baleseti járadék módosításánál, illetve újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell

figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

22

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe

venni, és a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset

következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot a korábbi és az újabb

üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.

Állapotváltozás esetén a baleseti járadék állapotváltozás időpontja szerinti összeget a

meghatározott fokozatok elérésének arányában kell emelni és csökkenteni.

A baleseti járadékra jogosultságnak feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban

megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel,

kiegészítésekkel növelten kell az összeget meghatározni.

Munkavédelmi szabály megszegése, illetve az óvószabály elmulasztása esetén felmerült költségekről ki és hogyan érvényesíti a megtérítést?

Munkáltató kötelezettsége, felelőssége:

védőfelszerelés biztosítása,

a védőfelszerelés használatának ellenőrzése,

oktatás (pl: géphasználat) hiánya munkavédelmi szabályszegést eredményez.

1.Megtérítési felelősség a baleseti ellátásokról.

Az üzemi baleseti sérült, foglalkozási megbetegedett biztosított mind az egészségbiztosítás,

mind a nyugdíjbiztosító keretében baleseti ellátásokra szerez jogosultságot. Ha ezek a

baleseti ellátások olyan munkabalesettel kapcsolatban merülnek fel, amelyek a foglalkozató

munkavédelmi szabályszegése miatt történt, illetve ha a balesetet a foglalkoztató vagy

alkalmazottja szándékosan okozta, a baleseti ellátások értékét megtérítési felelősség címén a

foglalkozatónak vissza kell juttatnia az alapokba.

A foglalkoztató megtérítési felelőssége az üzemi baleset esetei közül csak a munkavédelmi és

társadalombiztosítási szempontból elismert, megállapított munkabaleset és a foglalkozási

megbetegedés esetében, merülhet fel.

Az Egészségbiztosítási törvény /67§-(1)/ szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi

baleset vagy foglakozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a

baleset vagy megbetegedés annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve

kötelező munkavédelmi szabályzatokban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve ő

vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

A TNY /87§ -(1)/ szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkant nyugdíjat, a

baleset hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy

megbízottja a rá nézve a kötelező munkavédelmi szabályzatnak illetve a munkavédelemről

23

szóló 1993 évi XCIII. trv. előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség

terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő.

Az irat betekintési jog a Nyugdíjbiztosítási szervet is megilleti.

Mindkét területen a munkavédelmi előírások megszegése, illetve a foglalkozató vagy

alkalmazottja (tagja) által szándékosan okozott baleset miatt áll fenn a megtérítési

felelősség.

A foglalkoztató helytállási kötelezettsége igen szigorú esetleges közrehatása nem csökkenti a

felelősséget.

2. Óvórendszabályok.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint az

óvórendszabályok megsértése objektív jellegű és akkor valósul meg, ha a munkáltató vagy

megbízottja a baleset elhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt nem tartotta meg, vagy

az óvintézkedést elmulasztotta.

Ha ennek folytán- ezzel okozati összefüggésben - baleset történt, a munkáltató megtérítési

kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkajogi kötelezettségek

megszegésével maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében.

A foglalkoztató csak akkor mentesül, a megtérítési felelősség alól, ha nem követett el

munkavédelmi szabályszegést és a balestet kizárólag a sérült elháríthatatlan magatartása

okozta.

A megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási

ellátásért, az igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés

összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné az

ellátás.

A megtérítésre kötelezett a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség

terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásul

szerzésével egyidejűleg a felelősséget is elismeri, és a követelést határidőben megfizeti.

Az egészségbiztosító más hatóságnál, egyéb szervnél indult eljárás során hozott megtérítési

igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére jogosult. Az iratokba betekintést kell,

illetve azokról másolatot készíthet. Az érintett szerv a kért iratok másolatát 30 naptári napon

belül megküldi.

Követelés érvényesítése: a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Kormányhivatal

24

Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve foglalkozatóval szemben megtérítésre kötelező

fizetési meghagyással érvényesíti követelését.

A követelés kötelező fizetési meghagyással érvényesíti.

A követelés a felvett ellátás kifizetésétől, a balestei egészségügyi szolgáltatás

igénybevételétől számított 5 éven belül érvényesíthető.

Ha a követelésre jogot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a

követelés 5 éven túl mindaddig érvényesíthető, míg a büntethetőség el nem évül.

A követelés és az érvényesítéshez kapcsolódó járulékos költségek adók módjára behajtandó

köztartozásnak minősül.

A megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott ellátásért felelős. A nyugdíjbiztosítási szerv

határozatot ad ki, mely megfellebbezhető.

1. MEP felé kell rendezni: baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz összegét.

2. NYUFIG felé kell, rendezi: baleseti járadék, baleseti nyugdíj, baleseti hozzátartozói ellátásokat.

Kérhető egyösszegű megtérítés.

Ebben az esetben:

ideiglenes özvegyi nyugdíj egy havi összegének 12 szeresét,

árvaellátás egy havi összegének az árva 25. életéve betöltéséig terjedő időtartamra számított összegét,

baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti hozzátartozó nyugellátás egy havi összegének az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra, de legalább 4 évre számított összegét kell megtéríteni.

A határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megtéríteni. A határozattal

szemben jogorvoslatnak van helye.

Nyugdíjágazat:

határozat fellebbezhető, Jogorvoslati Igazgatóság határozata, bíróságon keresettel támadható meg.

Egészségbiztosítás:

megtérítésre kötelező fizetési meghagyás - bíróságon keresettel támadható meg.

25

Baleseti ellátórendszer jellemzői és nemzetközi kitekintés.

A baleseti ellátórendszer különbözik az általános társadalombiztosítási ellátásoktól, mert

pozitív, kedvezőbb eltérések jellemzik.

I. Járulékoldalról való megközelítés tekintetében.

A baleseti ellátások magasabb minőségű szolgáltatásaihoz nem kapcsolódik külön

járulékfizetés.

Járulékfizetés nélkül is jogot lehet szerezni részleges baleseti ellátásra: baleseti egészségügyi

szolgáltatásra.

1. gyakorlati képzésben résztvevő iskolai tanuló,

2. fogvatartott személyek, fogva tartás során utasítás teljesítése közben, ha

megsérülnek,

3. szocioterápiás intézmény kényszergyógykezetjei, ha munkavégzés során balesetet

szenvednek,

4. közcélú, közérdekű munkát végző személy, különösen a katasztrófa elhárításában,

önkéntes véradásban résztvevő személy.

A nyugdíjas munkavállaló jogosultsága baleseti táppénzre pénzbeli egészségbiztosítási

járulék fizetése nélkül.

II. jogosultsági feltételek.

Baleseti ellátás előzetes biztosítási időre, szolgálati időre tekintet nélkül jár.

III. Jogosultság időtartama.

Baleseti ellátás hosszabb ideig járhat, mint az általános ellátás, mert a baleseti táppénz 2 évig

adható, szemben az általános táppénzzel, amely csak 1 évig.

IV. Az ellátások mértéke.

Mértéke, összege magasabb, mint az általános ellátásoké.

Táppénz 60 %, kórházi ápolás 50 %.

Baleseti 100 %, úti baleset 90 % kórházi ápolás alatt is.

26

Baleseti ellátórendszer nemzetközi vonatkozásai.

1. Kétoldalú Szociális Biztonsági Egyezmény,

2. Európai Unió szociális biztonsági szabályai.

Kétoldalú egyezmény.

Tartalmazza a baleseti és a társadalombiztosítási ellátásokról szóló megállapodást.

Európai Unió és az EGT államok.

Uniós szociális biztonsági szabályok. Célja, hogy a szabad mozgás, tartózkodás miatt senki ne

kerüljön hátrányos helyzetbe, ne veszítse el társadalombiztosítási jogosultságát.

Koordinációs szabályok alkalmazása.

883/2004 EK rendelet a szociális biztonság koordinációjáról.

987/2009 EK rendelet végrehajtási rendelet.

A két rendelet 2001. 05. 01-től alkalmazandó.

Alapelvek.

az egy tagállam joghatósága alá tartozás elve,

az egyenlő bánásmód elve,

az összeszámítás elve,

az ellátások exportálhatóságának elve.

Az egy tagállam joghatósága alá tartozás elve.

A munkavégzés helye szerinti tagállamban biztosított, kivéve a kiküldetést. Ekkor 24

hónapon át a kiküldő állam joghatósága alá tartozik.

Az egyenlő bánásmód elve.

A másik tagállam állampolgárát ugyanolyan helyzetbe kell hozni, mint a saját

állampolgárunkat.

Az összeszámítás elve.

Ha az ellátásokra való jogosultsághoz szükséges, a más tagállamban szerzett jogosultságot is

figyelembe kell venni.

Az ellátások exportálhatóságának elve.

A megszerzett társadalombiztosítási ellátást másik tagállam területére is tovább lehet vinni.

27

Európai Unió balesetbiztosítási szabályai.

Munkahelyi balesetek.

mely tagállam köteles a baleseti ellátás fizetésére.

Az a tagállam, amelynek biztosítási rendszeréhez tartozott, amikor a munkahelyi

baleset történt, vagy a foglalkozási megbetegedést megállapították.

összeszámítás elvét nem alkalmazzuk a baleseti ellátások során.

foglalkozási betegség esetén alkalmazzuk az összeszámítási szabályt (szilikózis és

azbesztózis esetében).

Szilikózis és azbesztózis esetében azok a tagállamok ahol ilyen munkakörben dolgozatt a

foglalkozási betegségben lévő személy, rész vesznek a teher viselésében, olyan arányban,

amilyen arányban náluk dolgozott. Ez a megtérítés utólagos összegben történik.

Mi nem minősül üzemi balesetnek?

A baleseti ellátásra jogosultsági körből kizárásra került néhány eset. Az eseteket úgy lehetne

összefoglalni, hogy a baleset üzemi lehetne, de a sérült személyében fennálló ok miatt nem

lehet üzeminek elismerni a sérülést.

Ilyen körülmény pl. a sérült részéről előálló körülmény: szabályszegés, kötelezettségszegés,

szándékosság, mint kizáró ok.

Az Eb. trv. 53.§ - a szerint.

Nem üzemi baleset az a baleset, amely:

kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély

nélküli járműhasználat

munkahelyi rendbontás során, vagy

lakásról munkába, illetőleg a munkából a lakásról menet közben indokolatlanul nem a

legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt, továbbá annak a sérülése, aki

sérülését szándékosan okozta, vagy hozzátartozója halálát szándékosan okozta,

illetve

az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg baleset bejelentésével szándékosan

késlekedett.

28

A sérült ittassága.

A munkavégzés alatti ittas állapot súlyos szabályszegés. A munkajogi előírások szerint a

dolgozó munkahelyén munkára képes állapotban köteles megjelenni, ott munkát végezni,

illetve rendelkezésre állni. A munkavédelmi szabályzatok szigorúan, teljes mértékben tiltják

munkaidőben a szeszesital fogyasztását, illetve a munkaidő előtt elfogyasztott alkohol hatása

alatti munkavégzést.

A munkáltató joga és kötelessége, hogy a munkára képes állapotot ellenőrizze,

alkoholszondázással vagy véralkoholszint mérésével. A dolgozónak ebben együtt kell

működnie. Ha a dolgozó megtagadja az alkoholellenőrzést, ezzel munkajogi

kötelezettségszegést követ el, alkalmazható vele szemben a vétkes kötelezettségszegés

szankciói.

Az ilyen vizsgálatot megtagadó személy a munkavégzéstől eltiltható, ha ittassága vizsgálat

nélkül is kétséget kizáróan megállapítható, eltiltása kötelező. Az ittasság legvégső esetben

rendkívüli felmondásra is okot adhat.

Tehát, ha az üzemi baleset oka, kiváltója kizárólag a sérült ittassága, vagyis ittasság nélkül a

sérülés nem következett volna be, az üzemi minősítés kizárt. Hiába történt az munkaidőben,

a munkahelyen, a munkaköri feladatok végzése közben, nem lesz baleseti ellátásra jogosult.

Engedély nélküli gépjárműhasználat.

Ha a dolgozó munkáltatói engedély, hozzájárulás nélkül veszi igénybe, használja a

gépjárművet, feketefuvart végez és ennek során balesetet szenved, nem számít üzemi

balesetnek.

Munkahelyi rendbontás.

A dolgozó a munkahelyén munkaidő alatt, illetve munkavégzéssel összefüggésben

fegyelmezetten, a munkahelyi endet betartva köteles viselkedni. ha rendbontást követ el, és

ezzel kapcsolatosan megsérül, sérülése nem lesz üzemi baleset.

Üzeminek nem minősülő üzemi balesetek.

Társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek számítanak a munkába menet, jövet

legrövidebb úton, a közlekedés indokolatlan megszakítása nélkül bekövetkező sérülések.

Ha a sérült elfogadható ok nélkül nem a legrövidebb úton halad, vagy magánügyeinek

intézésére közlekedését megszakítja, sérülése nem lesz úti, üzemi baleset.

Az út megszakítása azonban a mindennapi élet szükségleteinek kielégítésére indokolt lehet.

29

Szándékos sérülésokozás.

Nem jogosult baleseti ellátásra, aki sérülését szándékosan okozta. Még az sem kimentési ok,

ha a munkahelye elvesztésétől jogosan félő, családos dolgozó elkeseredésében, szándékosan

okoz balesetet önmagának. A szándékosságot azonban a munkáltatónak bizonyítani kell.

Hozzátartozó halálának szándékos okozása.

A szándékos halálokozást, emberölést jogerős büntetőbírósági ítéletnek kell megállapítani.

Aki a halált nem ilyen módon, hanem például jogos védelemben, vagy erős felindulásban

okozza, nem kerül kizárásra az ellátási jogosultságból.

Indokolatlan késlekedés az orvosi segítség igénybevételével, a baleset bejelentésével.

Baleset esetén a sérülés következményeinek enyhítése érdekében a szakszerűen, időben

megkezdett orvosi kezelésnek igen nagy a jelentősége.

A gyógy tartam csak így szorítható a lehető legrövidebb időre.

A megnövekedett gyógy tartam növeli a balesethez kapcsolódó társadalombiztosítási

kiadásokat.

Több baleseti ellátásra jogosultság esetében hogyan alakulnak a folyósítási szabályok?

Jogosultsági feltételek. A baleseti ellátás előzetes biztosítási időre, valamint szolgálati időre tekintet nélkül jár.

Ellátás időtartama:

Az általános ellátás legfeljebb 1 év időtartamra jár, míg a baleseti ellátás 1 év időtartamra, amely az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (korábbi nevén OOSZI) véleménye alapján legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, így 2 év időtartamra.

Az 1. fokozató baleseti járadék maximum 2 évig jár, de meghatározott feltételek fennállása esetén feléled.

A 2-4. fokozató baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj mindaddig jár, ameddig az üzemi balesetből eredő munkaképesség csökkenés fennáll.

A baleseti ellátásra jogosultak két csoportba sorolhatók:

az egyik csoportban azok tartoznak, akik valamennyi baleseti ellátásra - mind az

egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás területén - jogot szerezhetnek.

30

ehhez képest a másik csoport jogosultsága szűkebb, ugyanis csak az

egészségbiztosítás keretében nyújtott baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.

Baleseti ellátások tekintetében a biztosítottal azonos ellátás illeti meg a baleseti ellátásra

jogosult személyeket.

Baleseti ellátásra nem valamennyi baleset eredményeként bekövetkezett egészségkárosodás

vagy halálesemény jogosít, hanem kizárólag az Egészségbiztosítási törvény rendelkezése

szerint üzemi balesetnek minősülő esemény.

Ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre szerzett

jogosultság esetén, csak egy ellátás, választás alapján vehető igénybe.

A baleseti járadékra jogosultság, amennyiben az igénylő egészségkárosodásának mértéke

13%-ot meghaladó, és baleseti táppénzben részesül, a folyósítás megszűnését követő nappal

nyílik meg.

Az, aki egyidejűleg több saját jogú baleseti nyugellátásra, vagy több baleseti hozzátartozói

nyugellátásra is jogosult, mindkét nyugellátás fajtából a számára kedvezőbbet választhatja,

amennyiben a kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szünetelésre kerül.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén az igénylő egy sajátjogú, és egy hozzátartozói

baleseti ellátásra lehet csak jogosult egyidejűleg.

Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján ugyanarra az időszakra

baleseti nyugellátás és baleseti járadék nem jár, csak egy ellátás adható, de a jogosult

választása alapján a magasabb összegűt kaphatja.

Tny. 6§ (3) Az, aki egyidejűleg:

a) több saját jogú nyugellátásra, vagy b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik -

mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és

baleseti járadék egyidejűleg nem jár.

Azonban ha dolgozik a baleseti járadékban, illetve sajátjogú baleseti nyugellátásban

részesülő, és munkájából adódóan ismét balesetet szenved, jogosultságot szerez másik

baleseti ellátásra.

31

Például:

saját jogú öregségi vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett részesülhet özvegyi nyugdíjban is, vagy baleseti árvaellátásban,

rokkantsági nyugdíj mellett részesülhet baleseti járadékban,

baleseti rokkantsági nyugdíjasként jogviszonyban álló üzemi balesete esetén még részesülhet baleseti járadékban.

Szilikózis, foglalkozási megbetegedés milyen baleseti szolgáltatásra jogosít?

Ez a megbetegedés valamennyi baleseti ellátásra jogosíthat. Vannak olyan részei, amikor

vizsgálni kell az egészségkárosodást, illetve a rokkantságot, ilyen a baleseti járadék és a

baleseti rokkantsági nyugdíj. A baleseti táppénz megállapításakor nem kell vizsgálni az

egészségkárosodást.

Szilikózis esetén járó ellátások:

baleseti egészségügyi szolgáltatás,

baleseti táppénz

baleseti járadék

baleseti rokkantsági nyugdíj

elhalálozása esetén a hozzátartozókat baleseti hozzátartozói nyugellátás illeti meg.

Szilikózis esetében kedvezőbb szabályok érvényesülnek.

Baleseti járadék.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

A baleseti járadéknak az egészségkárosodás mértékéhez képest négy fokozata van:

I. fokozat 14-20% mértékű egészségkárosodás II. fokozat 21-28% mértékű egészségkárosodás III. fokozat 29-39% mértékű egészségkárosodás IV. fokozat 40-49% mértékű egészségkárosodás, 39%-ot meghaladó mértékű a

megfogalmazás a törvényben Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot (I. fokozat) nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja (II., III., IV. fokozat), az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

Szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot (I. fokozat) meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt is a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

32

A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(Ha az igénylő nem rendelkezik egy évi (365 napi) keresettel, a baleseti járadék a rövidebb időre vonatkozó keresetek havi átlaga alapján is megállapítható. Ha azonban az igénylőnek a fenti időszakokra vonatkozóan egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, a baleseti járadékot a megállapítás kezdő napját megelőző hónapban érvényes - külön jogszabályban meghatározott - minimális bér alapulvételével kell megállapítani. [Eb.R. 36/B. §])

Adózási alapfogalmak.

Az adó kényszer jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli általános pénzbeli

kötelezettség, amit az állam jogszabály útján hajt be.

Adóalany az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági

társaság és minden olyan szervezet, amelyre az adókötelezettség vonatkozik.

Az adó tárgya az a dolog, jog vagy jogosultság, amely után az adó ténylegesen megfizetésre

kerül.

Az adó alapja az adó tárgyának azon mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítjuk.

Adófizető az a természetes vagy jogi személy, aki az adót ténylegesen megfizeti (pl.: örökös).

Az adótartozás az esedékes, de még meg nem fizetett adót jelenti.

Az adómérték eszköz az adó összegének kiszámításához, meghatározásra kerülhet adótétel

(természetes mértékegységre megállapítva) vagy adókulcs (adóalap %-ában megállapítva)

segítségével.

Az adótarifa az adókulcsok és adótételek rendszere.

Az adókedvezmény az adóalanynak nyújtott előny.

Az adómentesség szintén az adókönnyítés egyik formája, mely során nem keletkezik fizetési

kötelezettség.

Adóhatóság az adóztatót képviselő szerv.

Az adóelkerülés az adóminimalizálás törvényes formája.

Az adócsalás: adómegkerülés a jogszabályok megsértésével.

Az adókötelezettség összetett fogalom.

33

Az adózás rendje.(Art) [Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.]

Az adózás rendjéről szóló törvény célja, az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóság jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.

A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyéb tevékenységet folytató jogi személyre, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemélyre terjed ki.

A törvény hatálya alá tartoznak a vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek.

Az adókra nézve a törvény hatálya kiterjed:

az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő,

a központi költségvetés,

az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy

az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre.

Az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja elő.

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:

bejelentésre,

nyilatkozattételre,

adó megállapításra,

bevallásra,

adófizetésre és adóelőleg-fizetésre,

bizonylat kiállítására és megőrzésére,

nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

adatszolgáltatásra,

adólevonásra,

adóbeszedésre,

pénzforgalmi számla-nyitására.

Ezek együttesen alkotják az adókötelezettség törvényi meghatározását.

I. Társas vállalkozás esetében.

1. Társasági adó.

bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év május 31.

34

adóelőleg fizetési kötelezettség az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának az összege. o Ha az előző évi adókötelezettség meghaladta az 5 millió forintot, akkor a

törvény szerint havonta egyenlő összegben fizet adóelőleget a társaság minden hónap 20. napjáig.

o Ha a fizetendő adó összege legfeljebb 5 millió forint volt, negyedévente a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg az előleget.

o A kettős könyvvitelt vezető belföldi adózóknak az évközben befizetett adóelőlegre adóelőleg kiegészítést kell végrehajtaniuk az adóévi várható adó összegére, a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig.

Az adóelőleg kiegészítés nem vonatkozik azokra a társaságokra, melyeknek az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevételük nem haladta meg az 50 millió forintot.

az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleget és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetve igényelheti vissza.

2. Osztalékadó (a társasági adóbevallás keretében kerül bevallásra).

a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év május 31.

a kifizető az osztalékadót a levonást, juttatást követő hó 12. napjáig fizeti meg;

a belföldi illetékességű osztalékban részesülő adózó, a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóévet követő év május 31-étől igényelheti vissza;

a külföldi illetékességű osztalékban részesülő osztalékadó kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a törvény melléklete részletesen szabályozza.

3. Személyi jövedelemadó.

a munkáltató, kifizető havonként, a tárgyhónapot követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz az adókötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról;

a munkáltató, kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig fizeti meg;

a munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított személyi jövedelemadót és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12. napjáig fizeti meg, a különbözetet a fenti időponttól igényelheti vissza.

4. Általános forgalmi adó.

A tevékenységet kezdő adóalany alapesetben negyedéves bevallás benyújtására kötelezett.

negyedévente kell bevallást benyújtania annak, aki a havi bevallásra való kötelezettség elszámolandó értékhatárát nem éri el, de az éves adózókra vonatkozó küszöbértékeket már túllépte.

havonként kell bevallási kötelezettségét teljesíteni annak, akinek a tárgyévet megelőző második év adó megállapítási időszakaiban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen időszakban vagy korábbi adómegállapítási időszakokban

35

keletkezett levonható adó, előzetesen felszámított adó különbözetének éves szinten (vagy időarányosan számított összege) összesített összege vagy időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte;

évente kell bevallási kötelezettségét teljesíteni annak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten - vagy időarányosan számított- összesített összege előjeltől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Áttérés szabályai:

az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha tárgyévben az év elejétől - előjelhelyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy ha közösségi adószámot váltott;

negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte;

éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben év elejétől - előjelhelyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

Az általános forgalmi adó fizetésre kötelezett a nettó elszámolandó adó összegét, ha negyedévente tesz bevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig, ha havonta tesz bevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig, ha évente tesz bevallást az adóévet követő év február 25. napjáig fizeti meg, illetőleg ezen időpontoktól igényelheti vissza.

Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót, költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell a bevallásban szerepeltetni és megfizetni.

Ez alól kivételt képez:

a társaságok cégautó adója, melyet forintban kell bevallani és befizetni,

a helyi iparűzési adó, melyet forintban kell bevallani és 100 forintra kerekítve megfizetni.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. számú melléklete értelmében:

a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a társasági adó, osztalékadó, a vállalkozók kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében bevallási kötelezettségét az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.

a társasági adó-előleg, iparűzési adó-előleg kiegészítést az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni.

a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adófizetési kötelezettség különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetve igényelheti vissza az adózó.

36

II. Egyéni vállalkozó esetében.

Személyi jövedelemadó.

vállalkozói tevékenységével kapcsolatos bevallási kötelezettségét az adóévet követő év február 25.-éig teljesíti;

az egyéni vállalkozó a nem vállalkozási tevékenységből származó egyéb, a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó bevételeit, jövedelmeit is ezen bevallás keretében a fenti időpontra vonatkozóan teljesíti;

az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó-előleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig, a személyi jövedelemadót az adóévet követő év február 25.-éig fizeti meg;

az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallása keretében bevallott adókat forintban vallja be és fizeti meg.

A további adók vonatkozásában a társaságoknál már részletezettek szerint kell eljárnia.

III. Magánszemély esetében.

Személyi jövedelemadó.

a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek az éves bevallási határideje az adóévet követő év május 20.-a;

a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető nem vonta le az adóelőleget, az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. A különbözetként mutatkozó személyi jövedelemadót az adóévet követő év május 20.-áig fizeti meg, illetve ezen időponttól igényelheti vissza;

a magánszemély bevallásában az adatokat forintban vallja be és fizeti meg.

Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot, költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti.

Az adózónak azonban az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig van lehetőségük, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást önellenőrzéssel módosítsák abban az esetben, ha valamelyiket nem a jogszabálynak megfelelően állapították meg, a bevallásban számítási hibát, elírást vétettek.

Az önellenőrzést minden esetben az eredeti esedékesség (a bevallás benyújtásának időpontja) időpontjában hatályos jogszabályi előírások szerint kell elvégezni. Önellenőrzést minden esetben csak elévülési időn belül lehet benyújtani (az elévülési idő 5 év).

Az önellenőrzéssel feltárt adót, költségvetési támogatást a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó és költségvetési támogatás összegének, alapjának.

37

Mindezeken túl az önellenőrzési pótlék összegét is tartalmaznia kell a nyilvántartásnak.

A helyesbített adóalapot, adót, költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell bevallani, megfizetni illetve visszaigényelni.

Önellenőrzéssel az adót (az adó alapjára ez nem vonatkozik) abban az esetben lehet helyesbíteni, ha az adó összege eléri az 1000 forintot. A magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetén akkor van lehetőség a helyesbítésre, ha annak összege eléri vagy meghaladja a 100 forintot.

Az önellenőrzést, helyesbítést az esetek túlnyomó részében az adott időszaki bevalláson kell elvégezni, ott ahol erre nincs lehetőség külön önellenőrzési nyomtatványon végezhető el.

Önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanannak az időszak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig kell felszámítani.

Az önellenőrzési pótlék egy napra jutó összegét három tizedes pontossággal kell kiszámítani, az önellenőrzéssel érintett időszakot a jegybanki alapkamat változásai szerinti időintervallumra kell bontani.

Abban az estben, ha az önellenőrzés eredményeként pótlólagos adófizetési kötelezettség nem keletkezik, mert az adózó az adóját az eredeti esedékességkor már vagy már korábbi önellenőrzés során megfizette, az önellenőrzési pótlékot az általános szabályok szerint meg kell állapítani, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

Az adózó az önellenőrzés benyújtásával, az önellenőrzéssel megállapított adóalap, adó, költségvetési támogatás bevallásával, mentesül az adóbírság, mulasztási bírság, az önellenőrzési pótlék megfizetésével, az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék kiszabása alól.

Általános forgalmi adó (áfa). [2007. évi CXXVII. törvény.]

A bíróság meghatározta az általános forgalmi adó jellemzőit.

Ennek alapján:

a hozzáadottérték-adó olyan ügyletekre történő általános alkalmazása, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képzik,

a hozzáadottérték-adó összegének az adóalany által értékesített termék, illetve nyújtott szolgáltatások ellenében kapott árral arányos megállapítása,

ezen adónak a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában történő kivetése, ideértve a kiskereskedelmet is, függetlenül az előzetes ügyletek számától,

a termelési és forgalmazási folyamat korábbi szakaszában megfizetett összegnek az adóalany által fizetendő héa - ból oly módon történő levonása, hogy az adott

38

szakaszban ezen adó kizárólag az akkor hozzáadott értéket érintse, és végül a fogyasztót terhelje.

A hatályos áfatörvény.

Az áfatörvény 2008. január 1-jén lépett hatályba.

Az áfatörvény három részből áll:

az általános részből,

a különös részből,

vegyes, értelmező és záró rendelkezésekből.

Az általános forgalmi adó viszonylag megbízhatóan kalkulálható, biztos költségvetési forrás. Jellege szerint általános fogyasztási adó.

Az áfa legelőnyösebb tulajdonságai közzé sorolható semlegessége, ami azt jelenti, hogy nem különbözteti meg a piaci verseny szereplőit tulajdoni formák vagy más szempontok szerint.

A törvény hatálya. (3.§)

1. Alkalmazási hatály.

Adót kell fizetni:

adóalany belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása,

termékek az Európai Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és

termék importja után.

2. Tárgyi hatály.

A fenti három tényállás szerint milyen típusú forgalmat jelölt meg a jogalkotó adótárgyként:

az első országhatáron belüli,

a második a vámunió határain belüli,

a harmadik az unió vámhatárain keresztül történő forgalmat adóztatja.

3. Területi hatály.

Három területi státusz:

belföld,

a Közösség területe, és

harmadik ország.

39

Az általános forgalmi adó alanya és más személyek.

1. Az adó alanya. (5.§)

Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére és eredményére.

Adóalanyiság két feltétele:

jogképes személy vagy szervezet,

saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.

Nem minősül független formában végzett gazdasági tevékenységnek, amelyet:

munkaviszony,

munkaviszony jellegű jogviszony,

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek.

Gazdasági tevékenység. (6.§)

Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A törvény szerint a gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen:

a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint

az egyéb szolgáltató tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

A gazdasági tevékenység speciális formái.

A „nem adóalanyi minőségben eljáró személy” magában foglalja:

a nem áfa alany személyt (szervezetet), és

a nem adó alanyi minőségben eljáró személyt.

Közhatalmi szervek közhatalmi tevékenysége.

Nem gazdasági tevékenység és nem keletkeztet adóalanyiságot a közhatalom gyakorlására jogosított személy által ellátott közhatalmi tevékenység. A tulajdon kisajátítása nem minősül közhatalmi tevékenységnek. A közhatalmi szervek adóalanynak minősülnek, amennyiben a közhatalom gyakorlásán túl olyan tevékenységet végeznek, amely megfelel a gazdasági tevékenység kritériumának.

40

2. Adóalanyiság közös tulajdon esetén.

Adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége kijelölt képviselő útján gyakorolja. Képviselő hiányában a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs. Egyenlő tulajdoni hányad esetében az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.

3. Csoportos adóalanyiság. (8.§)

Csoportos áfa alanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre és az engedély visszavonásával szűnik meg.

Csoportos adóalanyiságot azok az adóalanyok hozhatnak létre:

akiknek gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, ennek hiányában lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön van, és

akik együttesen kapcsolt vállalkozások.

Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van.

4. A külföldiek adóalanyisága.

A külföldiek ugyanúgy, mint a belföldiek akkor válhatnak az áfa alanyává, ha megfelelnek az áfa alanyiság feltételeinek.

Adóalanyiság gazdasági célú letelepedés nélkül.

Amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik, letelepedés nélkül is lehet gazdasági tevékenységet végezni Magyarországon. Ennek eredményeként adóalanyiság jön létre. A le nem telepedett adóalanynak be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál. Az adóalany egyidejűleg egy képviselőt bízhat meg.

5. Az eva alanyai az áfa rendszerben.

A ténylegesen áfa rendszerbe tartozó adóalanyok döntő többsége vállalkozás.

egyéni vállalkozó,

társas vállalkozó.

Az adókötelezettség (adófizetési kötelezettség) elemei.

Áfa esetében az adótárgy az adóalany által belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

41

1. Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

Termékértékesítés. (9.§, 10.§,11.§.)

Termék értékesítése birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Termékértékesítésnek minősül:

a zárt végű lízingügylet,

rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján,

az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan-nyilvántartásban szereplő dolog átadása a tulajdonosnak.

Termékértékesítésnek minősül, amikor elmarad az elidegenítés, de az adóalany a terméket felhasználja, hasznosítja vagy a gazdasági köréből kivonja, ha az előzetesen felszámított adó legalább részben levonható.

Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő.

Nem minősül termékértékesítésnek:

az apportálás,

a jogutódlással való megszűnés bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Szolgáltatásnyújtás. (13.§)

Szolgáltatásnyújtásnak minősül minden ügylet, ami nem termékértékesítés.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül:

a vagyoni értékű jogok ideiglenes vagy végleges átengedése,

a kötelezettségvállalás valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy végzésétől való tartózkodásra, illetve valamely helyzet tűrésére.

Sajátos eset a közvetített szolgáltatás, amikor az adóalany a szolgáltatás nyújtásában, a saját nevében, de más javára jár el.

Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak

Az ellenérték megfizetése, ha pénzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

42

2. A teljesítés helye.

A teljesítési hely meghatározásának az a jelentősége, hogy az adókötelezettség csak a belföldön teljesített ügyletekre terjed ki.

Teljesítési hely termékértékesítés esetén. (25.§, 26.§, 27.§)

Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel, vagy nem fuvarozzák el, az a hely, ahol a termék teljesítéskor ténylegesen van.

Amennyiben a terméket feladják vagy elfuvarozzák, akkor az a hely, ahol a termék feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.

Láncügyletek esetén az a hely, ahol a termék megérkezéskor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

Teljesítési hely szolgáltatások esetén.

Általános szabály: (37.§)

adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában az a hely, ahol lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Különös szabály: (38.§-49.§)

ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetén, ahol az ingatlan van.

A fuvarozási, szállítási szolgáltatások esetében sajátos szabályok érvényesülnek.

Személy szállítása esetén a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szállítás során ténylegesen megtettek.

Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. Amennyiben ez utóbbi nem Közösségen belüli, úgy a teljesítési hely az útvonal.

3. Az adófizetési kötelezettség keletkezése.

Általános szabályok. (55.§-61.§)

Adófizetési kötelezettség termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásánál akkor keletkezik, amikor az adóztatandó ügylet ténylegesen megvalósul.

A fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani.

43

Különös szabályok. (62.§-64.§)

Bírósági vagy más hatósági eljárás esetén keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapította meg, teljesítés az ellenérdeket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával való közlése.

Ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megfizetésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Abban az esetben, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett a fizetendő adót:

az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy

az ellenérték megtérítésekor, vagy

a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Az adó alapja és az adó mértéke.

1. Az adó alapja. (65.§-81.§)

Az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték.

Az adóalap része minden:

állami vagy egyéb támogatás,

a kötelező jellegű befizetés,

a teljesítéshez járulékosan kapcsolódó költségek.

Nem része az adóalapnak a törvényben meghatározott feltételekkel biztosított árengedmény.

Az adóalap ingyenes ügyletek esetében.

A termék vállalkozásból történő kivonása esetén a teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ennek hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

A vállalkozási célt szolgáló termék vállalkozásból történő kivonása és azzal ingyenes szolgáltatás nyújtása, továbbá az ingyenesen nyújtott szolgáltatás esetén az adó alapja az a pénzben kifizetett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

A szokásos piaci ár, mint adóalap csere, nem független felek.

A szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik.

44

Nem független felek, akik:

egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások,

között névre szóló tulajdonosi jogviszony áll fent,

között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja,

egymás közeli hozzátartozói.

Az adó alapja a szokásos piaci ár, amennyiben:

az ellenérték aránytalanul magas,

az ellenérték aránytalanul alacsony.

Ez nem alkalmazható, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték meghatározása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik.

Külföldi pénznemben meghatározott ügyleti érték.

Az adót forintban kell megállapítani és megfizetni. Ezért a külföldi pénznemben kötött ügyletek esetében mindig átváltásra van szükség.

2. Az adó mértéke. (82.§, 84.§)

Az adómérték meghatározásának rendszere az irányelvben.

Az Európai Uniót tekintve, az irányelv meghatározta keretek között a tagállamok szabadon állapítják meg az adókulcsot. Az általános adómérték mellett az irányelv egy vagy két kedvezményes adómérték alkalmazását is lehetővé teszi.

Adókulcsok az áfa körben.

A magyar áfatörvény három adókulcsot tartalmaz, 5 százalék, 18 százalék, 27 százalék.

A 27 százalékos az általános adókulcs.

Az 5 százalékos például a gyógyszerek, tápszerek.

A 18 százalékos például biztosítói körben, tej-tejtermék, gabona, liszt.

A kedvezményes kulcs, mint adópolitikai eszköz.

A kedvezményes kulcsok rendszerével ösztönözni lehet az adott termékek előállítását, a szolgáltatások nyújtását, valamint támogatható a fogyasztás.

Az adómentességek. (85.§)

Az adómentességek az áfa rendszerében kétfelé ágaznak:

alanyi adómentesség,

tevékenység jellegén alapuló adómentesség.

45

A mentesség szerepe az általános forgalmi adónál sajátos, hiszen nem ez jelenti a legelőnyösebb pozíciót az adóalany szempontjából. Az alanyi adómentesség választása, illetve adómentes tevékenység folytatása egyúttal azt is jelenti, az adóalany számára, hogy nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, visszaigénylésére.

1. Adómentesség a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel.

Adómentesek a törvény 58-86%-ában felsorolt termékértékesítések és szolgáltatások.

A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes például a biztosítás, szerencsejáték szolgáltatás.

2. Együttműködő közösség.

A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes az együttműködő közösség által a tagoknak, a közös cél elérése érdekében nyújtott szolgáltatás, feltéve, ha megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek.

Az együttműködő közösség a tagok közös kérelme nyomán az állami adóhatóság engedélyével jön létre. A közösség tagjai a közösséggel együtt egyetemleges felelősséggel tartoznak az egyes szolgáltatás keretében keletkezett kötelezettségek teljesítéséért.

3. Alanyi adómentesség.

Az az adóalany, aki belföldön gazdasági célból telepedett le, tevékenységéért nyújtott ellenérték sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben várhatóan nem haladja meg az 5 millió forintot.

Az alanyi adómentesség joghatása, hogy az adóalany termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai után adót nem fizet, de adólevonási jogot sem gyakorolhat.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig azt a döntését bejelenti az adóhatóságnak.

Az adólevonási jog.

1. Az adólevonási jog fogalma és keletkezése. (119.§-123.§)

Adólevonási jog fogalma.

Az előzetesen felszámított adó azt jelenti, hogy az adóalanyra egy másik adóalany a teljesített termékértékesítése és szoláltatás nyújtása során általános forgalmi adót hárított át, továbbá ilyennek minősül az adóalanyra a termékimport után kivetett adó, ha azt az adóalany megfizette.

Az adólevonási jog keletkezése.

46

Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót kell megállapítani. Főszabály szerint a teljesítéskor kell megállapítani.

2. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi és tárgyi feltétele.

Személyi feltétel.

Az adólevonási jogot kizárólag az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja.

Tárgyi feltétel.

Adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható.

3. Az adólevonási jog felfüggesztése és korlátozása. (124§)

Az adólevonási jog felfüggesztése és elenyészése.

Ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően nem gyakorolhatja. Amennyiben adószám felfüggesztését az adóhatóság úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adólevonási jog a megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően ismét gyakorolható.

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek. (125.§, 126.§)

Kizárja az adólevonást a törvény akkor, ha az adóalany olyan terméket szerez be vagy olyan szolgáltatást vesz igénybe, amiket jellemzően személyes felhasználásra szokás igénybe venni.

A törvény kivételt állapít meg a korlátozások alól, amelyek lényege jellemzően az, hogy amennyiben továbbértékesítési céllal történik a beszerzés vagy szolgáltatás nyújtásához veszik igénybe, úgy az előzetesen felszámított adó levonható.

4. Az előzetesen felszámított adó megosztása.

Az előzetesen felszámított adó megosztása akkor merül fel, ha az adóalany adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységet is végez.

Adóalanyiságon kívüli tevékenységhez az arányos megosztás nem alkalmazható.

Az általános forgalmi adó bevallása, megfizetése, visszaigénylése.

1. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, visszaigénylése.

Az adó megfizetésére (fő szabály szerint) a teljesítésre kötelezett adóalany köteles. A törvény az adóalanyok által fizetendő adót egy meghatározott időszakhoz köti. Ez az időszak az áfa rendszerében havi, negyedéves és éves időszak.

47

A fizetendő adó az adó megállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege. Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó megállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meghatározott különbözet eredményezhet negatív és pozitív összeget.

Abban az esetben, ha az adó megállapítás eredménye negatív összeg, az esedékesség időpontjától kezdődően a bevallás benyújtásával egyidejűleg kérelemben igényelhető vissza.

Mentesül a bevallási kötelezettség alól az akinek az adott bevallási időszakban nincs önadózás keretében megállapítható fizetendő adója, továbbá összesítő nyilatkozatot sem kell tennie a közösségi ügyletekre vonatkozóan.

2. Speciális szabályok: fordított adózás.

Fordított adózás (belföld).

A fordított adózás kivételt jelent a főszabály alól, mert a terméket átvevő, a szolgáltatást igénybe vevő adóalany fizeti az adót.

Fordított adózás (nemzetközi).

Amennyiben az értékesítő belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, úgy a terméket átvevő, a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany fizeti az adót.

3. A vevő kezesi felelőssége, láncértékesítés, számlakibocsátás.

A vevő kezesi felelőssége.

A vevő kezesként felel az eladó adótartozásáért, ha a számlát nem egyenlítette ki. A fizetésre kötelezett adóalany a kötelezésről szóló adóhatósági határozat kézhezvételének az ellenérték adóval növelt összegének megfizetésével sem mentesül a kezesi felelősség alapján meghatározott adóhatósági határozatban előírt kötelezettség teljesítése alól.

Felelősség láncértékesítés esetén.

Abban az esetben, ha a terméket-egymást követően többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeléssel adják fel, az érintett adóalanyok mindegyike egyetemlegesen felelős azon adó megfizetéséért, amely bármely részes adóalanynál fennáll. A szabály alkalmazásának feltétele, hogy a részes adóalanyokat belföldön nyilvántartásba vették, vagy egyébként arra kötelezettek, valamint kapcsolt vállalkozások legyenek.

A számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége.

A számlakibocsátás önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet, függetlenül attól, hogy a valóságban történt-e bármilyen gazdasági esemény. Adófizetésre a számlán feltüntetett személy, szervezet köteles. Egy esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy más tüntette fel az adatait a számlán.

48

Termékimport.

1. A termékimport fogalma és a teljesítés helye.

Termékimportnak minősül az olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása, amely nincs szabad forgalomban.

A termékimport teljesítési helye a törvény szerint a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.

2. Az adófizetési kötelezettség keletkezése, az adó alapja és mértéke, adómentesség.

Az adófizetési kötelezettség a termék vámjogi szabad forgalomba kerülésének napján kezdődik. Termékimport esetében az adóalap a vámérték. Az egyes tényállástípusokra nem állapít meg speciális adómértéket a törvény, a terméktípusokra az általános szabályok vonatkoznak.

Adómentesnek minősül a termékimport, ha az adott termék belföldi értékesítése egyébként adómentesnek minősül.

3. Adó megállapítás.

A vámhatóság engedélye alapján az adott tárgyévben önadózásra jogosult az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek nincs olyan speciális áfa jogosultsága, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető, valamint megfelel a további feltételeknek.

Feltételek:

megbízható vámadós,

legalább egy éve belföldön bejegyzett adóalany,

adóalapja a törvényben meghatározott adóalapot eléri, vagy meghaladja.

Csoportos adóalanyiság esetén további feltétel, hogy a csoport minden tagja megbízható vámadós legyen.

4. Az adófizetésre kötelezett, az adólevonási jog és engedélyezése.

Termék importja esetében az adót az importáló fizeti. Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti meg.

Az adóalany a termékimporthoz kapcsolódóan jogosult levonni azt az adót, amit maga vagy vámjogi képviselője megfizetett vagy fizetendő adóként megállapított.

Az importáló adóalany helyett közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja az adólevonási jog az adólevonási jogot (az adólevonási jog engedélyezése), ha az adóalanyt az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti, és erről írásban nyilatkozik képviselőjének.

49

Termékexport az áfa rendszerben.

A termékexport adómentes ügylet. A termékexport legfontosabb joghatása az, hogy az exportálás adólevonási jogot keletkeztet, vagyis a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót az exportáló visszaigényelheti.

A közösségen belülről történő termékbeszerzés.

1. A közösségi áfa rendszer alapkoncepciója.

A Közösségen belüli értékesítés adómentes, míg a beszerzés adóköteles, így az ügyletek telepítési helye a célország. Ez a főszabály főként az áfa alanyok közötti ügyletek esetében érvényesül. A termék Közösségen belüli beszerzését végző áfa alany az adókötelezettségét önadózás keretében teljesíti.

2. Termék Közösségen belüli beszerzése, adóalanyok közötti ügylet.

Az általános szabály szerint Közösségen belüli beszerzésnek minősül a termékek:

adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy

az értékesítő olyan adóalanyként jár el, aki saját tagállamában nem választott különös jogállást, és

az adott termékértékesítésre nem vonatkozik speciális szabály.

A termék Közösségen belülről történő beszerzésének lényege, hogy a terméket az egyik tagállamból értékesíti egy ott gazdasági célból letelepedett adóalany egy másik tagállamba egy, az utóbbiban gazdasági célból letelepedett adóalanynak vagy nem adóalany jogi személynek.

Nem adóalany jogi személy lehet például egy költségvetési szerv, amely gazdasági tevékenységet nem végez.

A hatályos magyar jövedéki szabályozás. (Belföldi ügyletek és az import.)

1. Adóalany.

Adóalany a jövedéki terméket előállító személy, az importáló, a bejegyzett feladó, a jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, valamint az adómentes felhasználó.

2. Az adótárgy.

Az adótárgy a jövedéki termék.

A köztes alkoholtermék két típusa:

a habzó, és

a nem habzó köztes alkoholtermék.

50

3. Adóalap, adómérték.

A törvény az egyes termékköröknél a különös szabályok között határozza meg az adó alapját és mértékét.

4. Adókötelezettség, adófelfüggesztés, adófizetési kötelezettség.

Az adókötelezettség a jövedéki termék belföldi előállításával vagy a jövedéki termék importálásával keletkezik, valamint ha a jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz betárolják.

Az adófelfüggesztés azt jelenti, hogy adókötelezettség keletkezését követően mindaddig nem kell az adó megállapítási és adófizetési kötelezettséget teljesíteni, ameddig a jövedéki terméket:

az adóraktár engedélyese az adóraktárban tárolja, raktározza,

az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja, raktározza,

az adóraktár engedélyese az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából adófelfüggesztéssel kiszállítja, betárolja, adómentesen felhasználja, továbbá harmadik országba kilépteti.

A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha a jövedéki terméket az importálást követően közvetlenül adóraktárba, illetve adómentes felhasználó üzemébe, raktárába szállítják.

A felfüggesztés kétféle módon szűnhet meg:

vagy véglegesen mentesül,

vagy beáll az adó megállapítási és adófizetési kötelezettsége.

5. Adóraktár.

Az adóraktár egy fizikailag külön helyszíni számmal beazonosított terület. A vámraktárban és vámszabad területen létesített adóraktárban a jövedéki termékek csak harmadik országba történő kiléptetés céljából tárolhatók. Adóraktári engedély csak ilyen célra adható.

Adóraktári nyilvántartási rendszer.

Az adóraktárak:

részletes nyilvántartásokat, termékmérleget vezetnek a tárolt jövedéki termékekről, azok készletváltozásairól, továbbá

vevőnyilvántartást is vezetnek.

A jövedéki termék az úgynevezett termékkísérői okmánnyal vagy az úgynevezett egyszerűsített kísérő okmánnyal szállítható ki.

51

6. Jövedéki biztosíték.

Az adófelfüggesztéssel belföldön történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó kockázatokra az adóraktár engedélyesnek jövedéki biztosítékot kell nyújtania.

A jövedéki biztosíték a törvényben meghatározott összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.

Pénzügyi biztosíték az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia, és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.

7. Az eljárási adókötelezettségek teljesítése: adó megállapítás, adóbevallás, adófizetés.

Az adóalany eljárási kötelezettségeit önadózás keretében teljesíti. Az adóbevalláshoz minden időszakban kapcsolódik egy hatósági aktus. Az adókivetés kérelemre történik.

A jövedéki törvény szabályozza:

az előlegfizetési kötelezettséget,

adótartozás esetén a végrehajtási eljárást megelőző intézkedésekre vonatkozó eljárási szabályokat,

a vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárás esetén a szemledíj és a költségtérítés előírásait.

8. Adómentesség és adó-visszaigénylés.

Jövedéki termékek csak kivételesen használhatók fel adómentesen, ennek érvényesítéséhez úgynevezett keretengedély szükséges.

Azokban az esetekben, amikor az adóalany teherviselővé válna a Jöt. (Jövedéki trv.) biztosítja a jövedéki adó visszaigénylését zárt, a jogosultság megfelelő dokumentálását, igazolását megkövetelő rendszerben.

9. Zárjegy, adójegy.

Alkoholtermékek: zárjegy.

Az alkoholtermékek adózott, legális voltának jellegére zárjegyet kell alkalmazni.

Dohánygyártmányok: adójegy.

A dohánygyártmányokhoz adójegy alkalmazási kötelezettség kapcsolódik.

52

Személyi jövedelemadó. (1995. évi CXVII. törvény.)

A személyi jövedelemadó a közteherviselés, az igazságossági maximát leginkább megvalósítani hivatott adó.

A teherviselés csak akkor tekinthető a társadalom előtt elfogadottnak:

ha abban elvileg minden természetes személy részt vesz, és

minden jövedelmet egységes adóalap meghatározásával adóztatnak.

A globális jövedelemadó olyan adónem, amelynek keretében a magánszemély minden jövedelméből egy adóalapot hoznak létre, és ezt számos adómértékkel adóztatják. A lényeget tekintve számos kedvezmény és mentesség alkalmazásával.

Magyarországon az 1987-1988. évi adóreform után bevezetett jövedelemadó törvény globális rendszerű volt. A jövedelemadózás főként gazdaságélénkítési, vállalkozásösztönzési, adóigazgatási célokból eltért attól a modelltől, amelyben minden jövedelmet összevontan adóztatnak, néhány speciális jövedelemtől eltekintve.

A 2001 óta lévő egykulcsos (16%) rendszer az adónemeket tekintve azonosan kezeli a különféle jövedelmeket, nem tesz különbséget, hogy munkából vagy megtakarításból származik-e, ezért a horizontális igazságosság kritériuma mentén jelentős előrelépésnek tekintendő.

Progresszív és proporcionális adómérték.

A vertikális igazságosság kritériuma mentén vizsgálva, elméletileg kétségtelennek tűnik, hogy a progresszív terhelés, amelynek legkézenfekvőbb módszere a progresszíven arányos adómérték alkalmazása biztosítja a vertikális igazságosság érvényesülését.

A progresszív terhelés napjainkban nem általános, elsősorban a munka típusú jövedelmekre alkalmazzák, a tőke típusura nem.

A magyar jövedelmi viszonyok és a jövedelemadó-terhelés.

A progresszív adómérték alkalmazási lehetőségei árnyaltabb megközelítésnek, az adott társadalomban jellemző tényleges jövedelemi viszonyok (ár/jövedelem) elemzése eszköze. Az egykulcsos adórendszer bevezetése a horizontális igazságosság szempontjából megfelelő, tekintve, hogy a munka és tőkejövedelmeket az adómérték tekintetében azonosan kezeli.

Adózási alapfogalmak.

Adózás:

magatartások,

kötelezettségek és

jogosultságok összessége.

53

Adóeljárás az adózás anyagi jogi normái realizálódásának kereteit rendezi.

Adóigazgatási eljárás az adózási folyamat része, magában foglalja az ellenőrzést, a hatósági

eljárást és az adóvégrehajtást.

Adóalanyok.

Belföldi illetőségű adózó:

a gazdasági társaság,

a szövetkezet,

az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek

vállalata, a leányvállalat,

az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,

a közhasznú társaság, a vízi társulat,

az alapítvány, a közalapítvány, a köztestület,

közoktatási intézmény és diákotthon, feltéve, ha nem költségvetési szervek

működtetik.

Külföldi illetőségű adózó:

a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve,

hogy üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetékességű

adózónak.

Az Európai Unió tagállamának állampolgáraira vonatkozó speciális szabály szerint a törvény

szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terhelheti magasabb összegű

adó annál, mint amelyek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő és házastársa, valamint

gyermekei belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.

Nem minősülnek adóalanynak:

a felszámolás alatt állók,

a speciális státuszú társaságok, valamint

a pártok.

Személyi jövedelemadó szereplői:

munkavállaló,

önfoglalkoztató,

munkáltató,

kifizető,

Nemzeti Adó és Vámhivatal.

54

Rengeteg eljárási szabálya van a törvénynek.

A fő szabályokat a mellékletek töltik ki tartalommal.

1. rész: Általános rendelkezések.

2. rész: Összevont adóalap szerinti adózás.

3. rész: Elkülönített jövedelmek.

Mindenki járuljon hozzá a közteherviseléshez. Ezt a törvény írja elő (az alaptörvény alapján.)

Színlelt tartalmat figyelmen kívül kell hagyni.

Adófizetés elve.

Összes jövedelemre, naptári évre vonatkozik, figyelembe véve az adóelőleget.

Jogalap nélküli gazdagodás.

Érvénytelenség esetén mindig helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ezt önellenőrzéssel

lehet végrehajtani. Az ellenőrzés megkezdése előtt lehet élni vele.

Egyenlő elbánás elve.

A külföldi és a belföldi adókötelezettsége azonos mértékű.

Hatálya (Szja):

időbeli hatály,

személyi és tárgyi hatály,

területi hatály.

Természetes személyekre vonatkozik.

Személyi hatály.

A bevételt elérő magánszemélyekre vonatkozik. Saját jogú adóalany, pl. társasház.

Területi hatály.

Az illetőség fogalmát használjuk.

belföldi,

külföldi.

Belföldi illetékességű: korlátlan adókötelezettség.

55

Feltétele:

magyar állampolgárság,

183 napot meghaladóan Magyarország területén tartózkodik,

letelepedési engedélyes,

hontalan,

létének központja Magyarországon van.

Külföldi illetékességű az, aki nem belföldi.

Adómérték.

A személyi jövedelemadó törvény 2011. január 1-től kezdődően egy adómértéket tartalmaz. Az adó mértéke: az adóalap 16 százaléka, minden jövedelemtípusra vonatkozóan.

Az összevont adóalap.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek:

az önálló tevékenységből származó jövedelem,

a nem önálló tevékenységből származó jövedelem,

egyéb jövedelem.

Önálló és nem önálló tevékenység.

A személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek számít minden olyan

tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély oly módon jut bevételhez, hogy

annak költségeit ő viseli, a tevékenység végzéséért és eredményéért ő felelős, és amely nem

tartozik a nem önálló tevékenység körébe.

Az önálló tevékenység körébe tartozik különösen: (16. §)

a megbízásos jogviszony alapján végzett munka,

a választott könyvvizsgáló tevékenysége,

a szellemi tevékenység,

a bérbeadás (ingatlan esetében - ha az nem termőföld - a magánszemély választása

szerint), a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint

teljesített mellékszolgáltatás (ha a költségeket nem a társaság, hanem a tag viseli),

a mezőgazdasági őstermelői tevékenység (ideértve a családi gazdálkodást is) és

az egyéni vállalkozói tevékenység

az európai parlamenti, az országgyűlési képviselő.

56

Nem számít önálló tevékenységnek: (24. §)

a munkaviszonyban,

társas vállalkozás tagsági jogviszonyában, vagy

országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselői jogviszonyban végzett

tevékenység, továbbá a jogszabály alapján választott tisztségviselő, valamint

a segítő családtag tevékenysége.

Adókötelezettségre vonatkozó szabály.

1. Kötelezettség keletkezése,

2. Kötelezettség bejelentése,

3. Nyilvántartási kötelezettség,

4. Adó megállapítás.

Kötelezettség a tevékenység, a jogviszony keletkezésével keletkezik.

Adókötelezettség bejelentése.

Nyilvántartás: azok a dokumentumok, amik alapján megtörténik a bevallás elkészítése.

Adó megállapítás

Önadózásra épül a rendszer.

Adóévenként a magánszemély:

megállapítja,

bevallja,

megfizeti az adóját.

Kifizetői adó megállapításnál a kifizető vallja be az adóelőleget és fizeti be az adót.

Bevétel bármilyen jogcímen megszerzett vagyoni érték.

Kiadás, költség a költséget is magában foglalja a kiadás.

Jövedelem: magánszemély által bármely címen és formában szerzett bevétel egésze, illetve

a törvényben elismert, költségekkel csökkentett része, valamint a törvényben meghatározott

hányada. Jövedelem = bevétel – költség.

Szerzésnél mindig az adóévet nézik. Magánszemély nem választhat eltérő adóévet.

57

Jövedelemszerzés időpontja fontos.

Szolgáltatás esetében a szolgáltatás teljesítésének időpontja.

Vagyoni érték esetén a rendelkezési jog gyakorlásának időpontja.

Költségtérítés: kizárólag az adott tevékenység elvégzésével kapcsolatban felmerült kiadások

megtérítésére szolgál.

Bevétel: egy, vagy több személy bevétele (jövedelemszerzése). Pl. vagyoni tárgy esetén.

Költség:

igazolással elszámolható,

átalányban számított,

igazolás nélkül elszámolható.

Vannak olyan kiadások, amelyek nem számítanak költségnek.

Adómentességek.

Tárgyi adómentesség.

Tárgyi adómentes a törvényben (2. számú melléklet) felsorolt termékértékesítés és

szolgáltatás.

Alanyi adómentesség.

Belföldi adóalany esetén feltétel, hogy a bevétel:

a termőföldről szóló törvényben meghatározott családi gazdálkodó, valamint a

személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján átalányadózást választó

mezőgazdasági kistermelő esetében a 6 millió forintos,

egyéb esetekben a 4 millió forintos összeghatárt nem haladhatja meg.

Különadózó jövedelmek.

A vagyonátruházásból származó jövedelem adóztatását a hazai adójog a tőkejövedelmek

egyéb formáitól elkülönítve kezeli.

Ezen belül három esetet különböztetünk meg:

az ingó vagyontárgy,

az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházását, valamint

a tartási (életjáradéki, öröklési) szerződésből származó jövedelmet.

58

Vagyoni értékű jog a személyi jövedelemadó alkalmazásában:

a földhasználat,

a haszonélvezet,

a használat,

a telki szolgalom, és

az ingatlan bérleti joga.

Családi kedvezmény. (29/A. §)

A családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehet alacsonyabb a megelőző költségvetési évre megállapított mértékénél. A családi kedvezmény adóalap-kedvezmény. Az összevont adóalap csökken a kedvezmény összegével.

A számított adó.

A számított adót (a családi kedvezménnyel csökkentett) összevont adóalapból 16%-os adókulcs alkalmazásával kell meghatározni.

Összevont adóalap adója. (31. §)

Az összevont adóalap adóját úgy kapjuk meg, hogy a számított adót csökkentjük a külföldön megfizetett adóval.

Rendelkezés az adóról. (44/A. §)

Rendelkezni az összevont adóalap után megfizetett adóról lehet.

Rendelkezési lehetőség magánszemélynek a visszatérítendő adóról:

nyugdíj-előtakarékossági számlaára,

önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja,

önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalásról,

önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási pénztárba utalásról,

külön törvényben meghatározott kedvezményezettek javára.

A vagyonátruházásból származó jövedelem adózása.

Három esetet különböztet meg a személyi jövedelemadó:

1. ingó vagyontárgy, 2. ingatlan, 3. vagyoni értékű jog átruházása.

59

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem. (58. §)

A bevétel 25%-a számít jövedelemnek, ha az ingó megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg. Nem kell megfizetni a jövedelem adójának 32 000 Ft-ot meg nem haladó részét. Nem kell jövedelmet megállapítani, ha bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 Ft-ot.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. (59. §)

Vagyoni értékű jognak minősül:

a földhasználat,

az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat,

a telki szolgalom, valamint

az ingatlan bérleti joga.

A jövedelemszerzés időpontja az ingatlan és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagyoni értékű jogok esetén a szerzést tanúsító okirat földhivatalhoz történő benyújtásának a napja, egyéb esetekben a szerződés dátuma szerinti időpont.

A törvény meghatározza az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontját, ami megegyezik a jövedelemszerzés időpontjával.

A földrendezés és kisajátítás miatt kapott csereingatlan szerzési időpontjaként nem a tényleges szerzést, hanem az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell figyelembe venni.

A szerzés időpontjának az adóalap meghatározása szempontjából van jelentősége, mert az idő múlásával az adóalap csökken, végül megszűnik.

Jövedelem (adóalap): a bevétel meghatározása és a bevételt csökkentő tételek.

A jövedelem (adóalap) meghatározása során kiindulópont a bevétel. Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket.

Ezek a költségek:

a megszerzésre fordított összeg, és

az ezzel összefüggő kiadások,

az értéknövelő beruházások,

átruházással kapcsolatos kiadások.

60

Speciális szabályok.

Az időmúlás hatása az adóalapra.

A lakóingatlanokra és az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jogra speciális szabályt alkalmaz a törvény, aminek eredményeként az ezek átruházásából származó jövedelem a megszerzés évét követő ötödik évben és ezt követően adómentes.

A termőfölddel összefüggő speciális rendelkezések.

Termőföldre vonatkozóan úgy rendelkezik a törvény, hogy a birtok-összevonású célú önkéntes földcsere nem minősül átruházásnak, amennyiben értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül.

Speciális rendelkezéseket tartalmaz a törvény a külföldi illetőségű magánszemélynek a Tao. szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése:

átruházása,

kölcsönbe adása, vagy

ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelmére vonatkozóan.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem. (64/A. §)

A jövedelem megállapítása három módon történhet:

1. bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában 2. az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít

bevételnek, vagy 3. jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására

vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.

Ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének 1,19-szerese után.

Jövedelem bármilyen forrás, illetve forma, valamint az azzal kapcsolatos kötelezettségek.

Szerzésnél mindig az adóévet nézik. Magánszemély nem választhat eltérő adóévet.

Jövedelemszerzés időpontja fontos.

Szolgáltatás esetében a szolgáltatás teljesítésének időpontja.

Vagyoni érték esetén a rendelkezési jog gyakorlásának időpontja.

61

Egyszerűsített vállalkozói adó. (2002. évi XLIII. törvény.)

Ez az adónem azért nevezhető egyszerűsített adónak, mert az adóalanynak nem kell teljesíteni:

a társasági adót,

az általános forgalmi adót,

az egyéni vállalkozó által fizetett vállalkozói személyi jövedelemadót,

a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót és

az átalányadót sem.

Az egyes nyilvántartási kötelezettségek is egyszerűbbek.

Az adóalany. (2. §)

Az adóalanyiság három alapvető feltétele:

1. törvényben meghatározott vállalkozási formában kell működni, 2. meg kell felelni a törvényben meghatározott feltételeknek, 3. be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.

Az eva választása.

Az eva választására jogosultak:

az egyéni vállalkozó,

az egyéni cég,

a közkereseti társaság,

a betéti társaság,

a korlátolt felelősségű társaság,

a szövetkezet és lakásszövetkezet,

az erdő birtokossági társulat,

a végrehajtói iroda,

az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,

a szabadalmi ügyvivői iroda.

Az eva választásának feltételei.

A folyamatos és változatlan működés követelménye.

Az adóévet megelőző naptári évben a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a gazdasági társaság, egyéni cég nem alakult át, valamint a gazdasági társaságban, egyéni cégben új tag nem szerzett 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést.

62

Az adóalany nem állhat:

végelszámolás,

bíróság által jogerősen elrendelt felszámoláshatálya alatt.

A köztartozás és mulasztási bírság, mint kizáró feltétel.

Az adózó csak akkor választhatja az evát, ha nincs az állam Az eva választása i adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Valamint az adóévet megelőző naptári évben és a megelőző adóévben az adóhatóság vele szemben nem rendelte el jogerősen számla vagy magatartási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását.

Az áfa feltétel.

Az az adózó választhatja az evát, amelyik az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett:

a használt ingatlanokra,

műalkotásokra,

gyűjteménydarabokra, és

régiségekre vonatkozó, vagy

az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok alkalmazására.

Valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

A tényleges működés, mint feltétel.

Az adóévet megelőző naptári évben:

a magánszemélynek az általa végzett tevékenység alapján vállalkozói bevételt,

a gazdasági társaságnak, egyéni cégnek a számviteli törvény előírásának megfelelően árbevételt kell kimutatnia és elszámolnia.

Feltétel még, hogy az adóévet megelőző első és második évben az árbevétele a 30 millió forintot nem haladhatja meg.

Tevékenységi feltételek.

Az evát választó adóalanynak rendelkeznie kell belföldi pénzforgalmi számlával.

Az adóévben nem folytathat:

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásainak különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet,

a vámszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet.

63

Az adóalanyiság szünetelése.

A folyamatos tevékenység végzését, a tényleges működést előíró feltételek nem vonatkoznak arra, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti, illetve gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesül.

Az adóalanyiság megszűnése. (3. §)

Megszűnik az adóalanyiság az adózó döntésétől függően, ha a következő naptári évre bejelentette, hogy adókötelezettségét nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg.

Egyéb okok:

ha 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot,

egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával,

a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával,

részesedés, 50%-ot meghaladó részesedés, illetve szavazati jog megszerzése, ha a magánszemély eddig nem állt tagi jogviszonyban. Öröklés esetén nem kell alkalmazni.

Nyilvántartási kötelezettség, az eva alapja és mértéke. (4. §-8.§)

1. Nyilvántartási kötelezettség.

A nyilvántartott adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. Ennek keretében bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség, szigorú számviteli kötelezettség, nyilvántartás-vezetési kötelezettség terheli az adóalanyokat.

2. Az eva alapja és mértéke.

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel forintban meghatározva, melyet a törvényben meghatározott számos jogcím módosít.

Nem minősül bevételnek:

az a vagyoni érték, amelyet az adóalany visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott,

az adózó által korábban átadott és most visszakapott vagyoni érték,

a szokásos piaci ár és a ténylegesen kifizetett ár közötti különbözet, ha az adóalany a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére volt csak köteles.

Az adóalanyon kívül az állami adóhatóság állapítja meg az adó alapját és összegét.

Az összes bevételt csökkenti:

az olyan bevétel, amelyet a vállalkozó személyi jövedelemadó, vagy az átalányadó alapjának megállapításakor már megszerzett bevételnek kell tekinteni.

64

a jogerős bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kártérítés, kártalanítás vagy a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben kapott kártérítés és a tárgyévben jogszabályi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás.

(9. §) Az adó mértéke a pozitív adó 37%-a. Ha az adóalany összes bevétele meghaladja az adóalanyiságra jogosító értékhatárt (30 millió forint), az értékhatár feletti rész mértéke 50%.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO). [2005. évi CXX. törvény]

A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási kötelezettséget váltja ki.

Alanya csak magánszemély lehet.

Feltétele:

általánosan adózó jövedelme van,

törvényben előírt FEOR számmal azonosítható foglalkozás,

a kapott bevétel az EKHO - ra jogosító foglalkozásban nem haladja meg a 25 millió

forintot, sporttevékenységnél a 100 millió forintot.

Adóalapja az EKHO jogviszonyából származó nettó (áfa nélküli) bevétel.

Adó mértéke:

az adóalap 15%-a magánszemélynél,

az adóalap 20%-a kifizetőnél.

Az EKHO adózásnál az adózó a bevételével szemben semmilyen kötöttséget nem

érvényesíthet.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). [2012. évi CXLVII. törvény.]

Alanya:

főállású kisadózó,

kisadózó vállalkozás.

Adóalanyiság feltétele belépéskor: két éven belül az adószám nem volt felfüggesztve, illetve

törölve.

A bejelentkezés évében nem szerzett bevételt:

biztosítási, bróker ügynökségtől,

saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből.

65

Adó mértéke:

főállású kisadózónál havi 50 000 Ft/fő (minden megkezdett naptári hónapra).

heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti kisadózónál havi 25 000 Ft/fő (minden

megkezdett naptári hónapra).

A KATA évi 6 millió forint bevételig alkalmazható. Időarányosítani kell ezt az összeget. Havi

szinten 500 000 Ft.

A bevételi határ túllépése esetén az adó mértéke: a bevétel 40%-a.

Mentesül az adófizetés alól:

táppénzben,

terhességi-gyermekágyi segélyben,

gyermekgondozási díjban,

gyermeknevelési támogatásban,

ápolási díjban részesülő,

önkéntes katona,

fogvatartott,

egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, illetve megszünteti.

Adófizetés: a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

A kisadózó számlakibocsátáskor köteles a „kisadózó” szöveget feltüntetni a számlán.

Kisvállalati adó (KIVA). [2012. évi CXLVII. törvény.]

Az adó alanya a számviteli törvény hatálya alá tartozik.

Például: KKT, Bt, Kft, Zrt, egyéni cég, szövetkezet.

Üzleti év forduló napja: december 31.

A beszámolómérleg fő összege kisebb, mint 500 millió forint.

A létszáma kisebb, mint 25 fő.

Adószáma nem volt törölve vagy felfüggesztve.

66

Adóalanyiság keletkezése:

a vállalkozó bejelentkezik a KIVA hatálya alá, december 31 és január 15 között,

elektronikus úton,

kijelentkezés december 1 és december 20 között lehetséges.

Megszűnik a KIVA adóalanyiság:

a bevételi értékhatár meghaladásával (500 millió forint, időarányosítva),

végelszámolás, felszámolás kezdő napjával,

kényszertörlés kezdő napjával,

büntetések, mulasztások esetén (pl: számla vagy nyugtaadás elmulasztása),

adó és vámtartozás összege meghaladja az 1 millió forintot,

létszáma meghaladja az 50 főt.

Adóalap meghatározása:

pénzforgalmi szemléletű eredmény,

plusz személyi jellegű kifizetések.

Adóalap: minimum a személyi jellegű ráfordítás.

Adóalap módosító tételek: azok pénz beáramlások és kiáramlások, amelyek nem

változtatják meg a vállalkozás eredményét (pl: hitel vagy kölcsön felvétele, hitel vagy kölcsön

törlesztés).

Adó mértéke: 16%

A KIVA adóalanya mentesül a TAO és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól.

67

Munkabér könyvelése.

A munkabérekkel kapcsolatban három jól elkülöníthető időpontot különböztetünk

meg:

I. tárgyhó hónap utolsó napjai: bérfeladás,

II. a következő hónap első napjai: bérfizetés,

III. a következő hónap 12-ig: adók, járulékok rendezése az állammal.

Munkabér és bérjárulékok:

T 541 – K 471 200.000 Bruttó bér T 561 – K 463 54.000 SZOCHO 27% T 564 – K 4742 3.000 Szakképzési hozzájárulás. 1,5%

Levonás jellegű adók:

T 471 – K 462 32.000 Levont SZJA 16% T 471 - K473 20.000 Nyugdíjjárulék 10% T 471 – K 473 17.000 Egészségbiztosítási járulék 7%

Munkaerő piaci járulék 1,5% T 471 K

32000 200000 20000 17000

131000

Nettó havi munkabér: 131.000 Ft

Államnak fizetendő: 54.000 + 3.000 + 32.000 + 20.000 + 17.000 = 126.000 Ft

Utalunk:

T 464 – K 384 54.000 SZOCHO utalás T 4742 – K 384 3.000 Szakképzési hozzájárulás utalás T 462 – K 384 32.000 SZJA utalás T 4731 – K 384 20.000 Nyugdíjjárulék utalás T 4732 – K 384 14.000 Egészségbiztosítási járulékutalás T 4733 - K384 3.000 Munkaerő piaci járulékutalás T471-K 384 131.000 Jövedelemutalás

Bírósági letiltás:

T 471 – K 479 10.000 T 479 – K 384 10.000

68

Fizetés előleg:

T 3611 – K 384 50.000 Fizetés előlegutalás T 471 – K 3611 50.000 Fizetés előleg vissza

Táppénzfizetés: TB kifizető hely esetén

T 362 – K 471 250.000 előírás T 47 1 –K 384 250.000 utalás T 384 – K 363 250.000 OEP beutal a cégnek

Erzsébet utalvány (kp helyettesítő eszköz):

T 36 – K 454 100.000 utalványrendelés T 454 – K 384 100.000 utalás T 55 – K 36 100.000 Munkavállalónak kifizetés T 55 – K 462 (2) (100.000 x 1,19) x 16% = 19.040 SZJA T 55 – K 463 (100.000 x 1.19) x 14% = 16.660 EHO T 462 – K 384 19.000 SZJA utalás (eFt kerekítés) T 464 – K 384 17000 EHO utalás (eFt kerekítés)

Szép kártya:

T 55 – K 384 225.000 szállásutalás 150.000 vendéglátás utalás 75.000 szabadidő utalás

T 55 – K 4622 85.680 SZJA T 55 – K 463 74.970 EHO T 462 - K 384 86.000 SZJA utalás T 464 – K 384 75.000 EHO utalás

69

Tartalomjegyzék.

Munkaviszony létesítése 2

Belépés előtt 2

Belépéssel egyidejűleg 2

Munkaszerződés 3

A kilépés menete 4

Határidők 5

Munkáltatói igazolások 5

Balesetbiztosítás 6

Baleset fogalma 6

Üzemi baleset fogalma 6

Nem üzemi baleset 7

Foglalkozási megbetegedés fogalma 7

Üzemi baleset tényének megállapítása 7

Baleseti táppénzre jogosultság feltételei 9

Baleseti járadékra jogosultság feltételei 10

Állapotváltozás, illetve újabb üzemi baleset 12

Igényérvényesítés 13

Hozzátartozói baleseti ellátások fajtái, jellemzői, igénylése 13

Baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj 13

Baleseti özvegyi nyugdíjra jogosultság 14

Baleseti árvaellátás 15

Baleseti szülői nyugdíj 16

Igényérvényesítés 17

Üzemi baleset esetén milyen ellátás megállapításához szükséges orvosi szakvélemény

(vélelem)? 18

Megállapított baleseti járadék esetén mit jelent az „állapot változás”? 21

Munkavédelmi szabály megszegése, illetve az óvószabály elmulasztása esetén felmerült

költségekről ki és hogyan érvényesíti a megtérítést? 22

Megtérítési felelősség a baleseti ellátásokról 22

Óvórendszabályok 23

Baleseti ellátórendszer jellemzői és nemzetközi kitekintés 25

I. Járulékoldalról való megközelítés tekintetében 25

II. jogosultsági feltételek 25

III. Jogosultság időtartama 25

IV. Az ellátások mértéke 25

Baleseti ellátórendszer nemzetközi vonatkozásai 26

Kétoldalú egyezmény 26

Európai Unió és az EGT államok 26

Alapelvek 26

Európai Unió balesetbiztosítási szabályai 27

70

Munkahelyi balesetek 27

Mi nem minősül üzemi balesetnek? 27

Az Eb. trv. 53.§ - a szerint nem üzemi baleset… 27

A sérült ittassága 28

Engedély nélküli gépjárműhasználat 28

Munkahelyi rendbontás 28

Üzeminek nem minősülő üzemi balesetek 28

Szándékos sérülésokozás 29

Hozzátartozó halálának szándékos okozása 29

Indokolatlan késlekedés az orvosi segítség igénybevételével, a baleset bejelentésével 29

Több baleseti ellátásra jogosultság esetében hogyan alakulnak a folyósítási szabályok? 29

Szilikózis, foglalkozási megbetegedés milyen baleseti szolgáltatásra jogosít? 31 Baleseti járadék 31

Adózási alapfogalmak 32

Az adózás rendje.(Art) [Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.] 33 Társas vállalkozás esetében. 33 Társasági adó 33 Osztalékadó 34 Személyi jövedelemadó 34 Általános forgalmi adó 34 Egyéni vállalkozó esetében 36 Személyi jövedelemadó 36 Magánszemély esetében 36 Személyi jövedelemadó 36 Általános forgalmi adó (áfa). [2007. évi CXXVII. törvény.] 37 A hatályos áfatörvény 38 A törvény hatálya. (3.§) 38 Az általános forgalmi adó alanya és más személyek 39 Az adó alanya. (5.§) 39 Gazdasági tevékenység. (6.§) 39 A gazdasági tevékenység speciális formái 39 Közhatalmi szervek közhatalmi tevékenysége 39 Adóalanyiság közös tulajdon esetén 40 Csoportos adóalanyiság. (8.§) 40 A külföldiek adóalanyisága 40 Adóalanyiság gazdasági célú letelepedés nélkül 40 Az eva alanyai az áfa rendszerben 40 Az adókötelezettség (adófizetési kötelezettség) elemei 40 Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás 41 Termékértékesítés. (9.§, 10.§,11.§.) 41 Szolgáltatásnyújtás. (13.§) 41 A teljesítés helye 42 Teljesítési hely termékértékesítés esetén. (25.§, 26.§, 27.§) 42 Teljesítési hely szolgáltatások esetén 42 Általános szabály (37.§) 42

71

Különös szabály (38.§-49.§) 42 Az adófizetési kötelezettség keletkezése 42 Általános szabályok. (55.§-61.§) 42 Különös szabályok. (62.§-64.§) 43 Az adó alapja és az adó mértéke 43 Az adó alapja. (65.§-81.§) 43 Az adóalap ingyenes ügyletek esetében 43 A szokásos piaci ár, mint adóalap csere, nem független felek 43 Külföldi pénznemben meghatározott ügyleti érték 44 Az adó mértéke. (82.§, 84.§) 44 Az adómérték meghatározásának rendszere az irányelvben 44 Adókulcsok az áfa körben 44 A kedvezményes kulcs, mint adópolitikai eszköz 44 Az adómentességek. (85.§) 44 Adómentesség a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel 45 Együttműködő közösség 45 Alanyi adómentesség 45 Az adólevonási jog 45 Az adólevonási jog fogalma és keletkezése. (119.§-123.§) 45 Az adólevonási jog gyakorlásának személyi és tárgyi feltétele 46 Az adólevonási jog felfüggesztése és korlátozása. (124§) 46 Az adólevonási jog felfüggesztése és elenyészése 46 Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek. (125.§, 126.§) 46 Az előzetesen felszámított adó megosztása 46 Az általános forgalmi adó bevallása, megfizetése, visszaigénylése 46 Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, visszaigénylése 46 Speciális szabályok: fordított adózás 47 Fordított adózás (belföld) 47 Fordított adózás (nemzetközi) 47 A vevő kezesi felelőssége, láncértékesítés, számlakibocsátás 47 A vevő kezesi felelőssége 47 Felelősség láncértékesítés esetén 47 A számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége 47 Termékimport 48 A termékimport fogalma és a teljesítés helye 48 Az adófizetési kötelezettség keletkezése, az adó alapja és mértéke, adómentesség 48 Adó megállapítás 48 Az adófizetésre kötelezett, az adólevonási jog és engedélyezése 48 Termékexport az áfa rendszerben 49 A közösségen belülről történő termékbeszerzés 49 A közösségi áfa rendszer alapkoncepciója 49 Termék Közösségen belüli beszerzése, adóalanyok közötti ügylet 49 A hatályos magyar jövedéki szabályozás. (Belföldi ügyletek és az import.) 49 Adóalany 49 Az adótárgy 49 Adóalap, adómérték 50 Adókötelezettség, adófelfüggesztés, adófizetési kötelezettség 50

72

Adóraktár 50 Jövedéki biztosíték 51 Az eljárási adókötelezettségek teljesítése: adó megállapítás, adóbevallás, adófizetés 51 Adómentesség és adó-visszaigénylés 51 Zárjegy, adójegy 51 Személyi jövedelemadó. (1995. évi CXVII. törvény.) 52 Progresszív és proporcionális adómérték 52 A magyar jövedelmi viszonyok és a jövedelemadó-terhelés 52 Adózási alapfogalmak 52 Adóalanyok 53 Adófizetés elve 54 Adómérték 55 Az összevont adóalap 55 Önálló és nem önálló tevékenység 55 Adókötelezettségre vonatkozó szabály 56 Adómentességek 57 Különadózó jövedelmek 57 Családi kedvezmény. (29/A. §) 58 A számított adó 58 Összevont adóalap adója. (31. §) 58 Rendelkezés az adóról. (44/A. §) 58 A vagyonátruházásból származó jövedelem adózása. 58 Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem. (58. §) 59 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. (59. §) 59 Jövedelem (adóalap): a bevétel meghatározása és a bevételt csökkentő tételek. 59 Speciális szabályok. 60 Az időmúlás hatása az adóalapra 60 A termőfölddel összefüggő speciális rendelkezések 60 Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem. (64/A. §) 60 Egyszerűsített vállalkozói adó. (2002. évi XLIII. törvény.) 61 Az adóalany. (2. §) 61 Az eva választása 61 Az eva választásának feltételei 61 A köztartozás és mulasztási bírság, mint kizáró feltétel 62 Az áfa feltétel 62 A tényleges működés, mint feltétel 62 Tevékenységi feltételek 62 Az adóalanyiság szünetelése 63 Az adóalanyiság megszűnése. (3. §) 63 Nyilvántartási kötelezettség, az eva alapja és mértéke. (4. §-8.§) 63 Nyilvántartási kötelezettség 63 Az eva alapja és mértéke 63 Az adó mértéke (9. §) 63

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO). [2005. évi CXX. törvény] 64

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). [2012. évi CXLVII. törvény.] 64

Kisvállalati adó (KIVA). [2012. évi CXLVII. törvény.] 65

Munkavér könyvelése 67