Győri Pedagógiai Oktatási Központ 1

2020. szeptember VI. évfolyam 9. szám

Kiadja: Oktatási Hivatal Győri Pedagógiai Oktatási Központ Győr-Moson-Sopron megyében és Komárom-Esztergom megyében

Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!

a fák alatt sok csilla, barna ékszer:

vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,

a perzselőt! a hűs esők előtt.

Felhőn vet ágyat már az alkonyat

s a fáradt fákra fátylas fény esőz.

Kibomló konttyal jő az édes ősz.

/Radnóti Miklós— Naptár/

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 2

Tartalom

A Győri POK HÍRMONDÓ hibátlan megnyitásához ajánlott böngészők: Google Chrome

Mozilla Firefox

Tisztelt Olvasó!

Szeretnénk lehetőséget adni az adott tárgyévben jubiláló intézmények bemutatko-

zására. Az írás tartalmazhatja az intézmény múltját, jelenét, neves pedagógusai-

nak, sikeres tanítványainak bemutatását.

Továbbá várjuk az intézmények, pedagógus kollégák valamely pedagógiai területen

megvalósított innovációs tevékenységének bemutatását.

Kérjük, hogy az írásokat ide küldjék: Gesztesi-Gross.Peter@oh.gov.hu

Bázisintézményi jó gyakorlatok 3.

A Győri POK új helyre költözött 5.

Tantárgyakhoz készített helyi tantervek 6.

Ajánlás a személyes találkozás nélküli oktatás-nevelés lehetséges módszereire és eszközeire 7.

Kerettantervek: A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók 8.

A magyar értelmiség Európa kulturális térképén 9.

Könyvajánló 12.

Az óvodai- iskolai szociális segítő tevékenység áttekintése SWOT analízis segítségével 13.

Komárom-Esztergom Megyei Értéktár megyerikumai 17.

Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár megyerikumai 18.

Mozaikok egy innováció történetéből 19.

„Trianon 100 éve” című országos és határon túli magyar nyelvű középiskolai vetélkedőről 24.

WEBINÁRIUMI képzések szeptemberben 25.

Hivatalunk munkatársainak elérhetősége 27.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 3

Bázisintézményi jó gyakorlatok

Jó gyakorlat minden olyan innovációs folyamat, pedagógiai módszer, eszköz együttese,

amely több éve szolgálja az adott intézmény(ek) nevelő-oktató munkájának fejlesztését,

bizonyíthatóan eredményesen működik az adott intézményben, továbbá, amely hatéko-

nyan és eredményesen adaptálható más intézmények számára is.

Olyan pedagógiai gyakorlat, amely az intézményben folyó fejlesztő munkát az osztály/

csoport, sőt az egyéni fejlesztési szintig is pozitívan befolyásolja.

A Győri POK Hírmondó egyes számaiban sorra vesszük a Győri Pedagógiai Oktatási Köz-

pont bázisintézményeinek megosztani kívánt jó gyakorlatait.

Megosztani kívánt jó gyakorlat Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola

Eötvös József Tagiskolája

Jó gyakorlat megnevezése

Célja Célcsoport Rövid leírása Alkalmazási területei

Megosztásának formája

Komplex képesség-kibontakoztató és tanulási képessége-ket fejlesztő, tehet-séggondozó prog-ram.

A tehetség fogalmá-nak pontos értelmezé-se, a fejlesztéshez kap-csolható tehetségek beazonosítása, gondo-zása.

általános isko-lai tanítók, tanárok

Sokféle módszert ötvözve, az életkori sajátosságok-hoz igazodva, játékos for-mában végzik a képesség-fejlesztést általánosság-ban, majd fokozatosan bevezetik a gazdagító te-vékenységeket , vagyis a szakköri munkát, a verse-nyeztetést.

A tehetségfejlesz-tés.

Bemutató foglalkozá-sok, hospitálási lehe-tőség, műhelymun-ka.

Az idegen nyelvi oktatáshoz kapcso-lódó tanórán kívüli projektek.

A tanulók motiválása a nyelvtanulásra nyelvi és kulturális sokszínű-ség bemutatása által.

idegen nyelv szakos általá-nos iskolai ta-nárok

A jó gyakorlat legfonto-sabb eleme az Európai Nyelvek Napja az iskolá-ban. Minden tanévben megrendezik. Nem hagyo-mányos tanórai keretek között zajlik, helyszíne az iskola aulája, amit színház-zá alakítanak át. A tanulók magyar, angol és német nyelven mutatják be pro-dukcióikat.

Idegen nyelv okta-tása.

Bemutató foglalkozá-sok, hospitálási lehe-tőség, műhelymun-ka.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 4

Tartalom

Megosztani kívánt jó gyakorlat Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Jó gyakor-lat meg-nevezése

Célja Célcsoport Rövid leírása Alkalmazási területei

Megosztá-sának for-

mája PROJEKT7 Megőrizzük, illetve

továbbfejlesszük intézményünk sajá-tos, egyedi arculatát, bővítsük tanulóink sokszínű tevékeny-kedtetésének lehető-ségeit a pedagógiai programban megfo-galmazott alapelvek-kel, célokkal össz-hangban.

1-8. évfolyam A tanulói együttműködés, a passzív befo-gadó szerep átalakul, a tanulóknak lehe-tőségük van a saját képességeik kipróbá-lására. A projektek feldolgozása során építünk a tanulók már meglévő ismeretei-re, ezek elmélyítésére, új ismeretekkel való bővítésre is sor kerül, de legjellem-zőbb az egy-egy adott téma sokoldalú, komplex elemzése, gyakorlati kipróbálá-sa. A gyakorlati tevékenységek során a kooperatív tanulási technikák alkalmazá-sára törekszünk.

Tantárgyi, tan-tárgyközi pro-jektek kialakítá-sával.

Bemutató fog-lalkozás, szak-mai tájékoztató, belső tovább-képzés, műhely-munka.

MŰV-ÉSZ Tehetségfej-lesztő Műhely

Sikeres, hatékony tehetségfejlesztés (személyiségfejlesz-tés, koncentráció, figyelem, kreativitás, előadókészség fej-lesztése, motiváció fenntartása, sikerél-ményhez jutás, isme-retek bővítése).

1-12. évfo-lyam

A néptánc tanszakon tanuló diákok tehet-séggondozását, fejlesztését szolgáló tevé-kenység-együttes, melynek középpontjá-ban a heti két órás tehetségfejlesztő fog-lalkozás áll. Ezt egészítik ki az egyéb, sza-badidős programok, ahol a dúsítás-gyorsítás-gazdagítás tovább folyik a kivá-lasztott táncosok körében. A csoport egész tanévben működik, tagjai kiválasz-tása több oldalról történik, - tanulói telje-sítmény, attitűd, terhelhetőség, kitartás, szorgalom, beszélgetés tanulóval, szülő-vel, pedagógusokkal. - felmérés (fizikai)

Alapfokú művé-szetoktatás – szabadidős te-vékenység.

Bemutató fog-lalkozás, szak-mai tájékoztató, belső tovább-képzés, műhely-munka.

Népzene Tan-szak zenei tehetségfej-lesztő műhe-lye

A hangszeres népze-ne elsajátításán és megismertetésén túl az iskola néptánc tanszakával való együttműködés kö-zös produkciók létre-hozásával, részvétel iskolai és városi ren-dezvényeken, vala-mint önálló műsorok létrehozása..

1-12. évfo-lyam

A népzeneoktatás fontos eleme a közös muzsikálás, amely a legegyszerűbb hang-szerek használatától kezdődően a több éves közös munkafolyamatokon át külön-böző szinteken valósulhat meg. A közös muzsikálás pedagógiai, pszichológiai hatá-sa pedig rendkívül pozitív – a zenei kész-ségek, képességek magasabb szintű kiala-kulása mellett a koncentrálás, a figyelem megosztás, az alkalmazkodás, a toleran-cia, az önismeret és kritikai érzék fejlődé-se, valamint a közösségformálás is folyo-mánya ennek a tevékenységnek.

Alapfokú művé-szetoktatás – szabadidős te-vékenység.

Bemutató fog-lalkozás, szak-mai tájékoztató, belső tovább-képzés, műhely-munka.

Tánc- és Moz-gásművészeti Osztály

Kihasználni a művé-szetek erejét, fejlesz-tő hatását a gyerme-kek nevelésében, oktatásában; hatéko-nyabb nevelés-oktatás; meglevő szakmai háttér ki-használása; képes-ségfejlesztés – fej-lesztő pedagógia.

1-8. évfolyam A program alapját a tánc- és mozgásmű-vészet adja. A nyolcéves program tanter-vében átgondoltan és jelentős arányban helyez el az iskola művészeti és humán tárgyakat. A gyerekek az életkorukhoz igazítva kapnak a tánc és mozgásművé-szeti, képzőművészeti, zenei, színházi és mozgóképpel kapcsolatos képzést.

Általános iskolai és alapfokú művészetokta-tási képzés.

Bemutató fog-lalkozás, szak-mai tájékoztató, belső tovább-képzés, műhely-munka.

Forrás: OH Győri POK

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 5

A Győri POK új helyre költözött

A Győri Pedagógiai Oktatási Központ

2020. szeptembertől új helyen látja el

feladatát. Hivatalunk a Szent István út

és a Tihanyi Árpád úti aluljáró kereszte-

ződésében (lenti térkép) található a

Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedel-

mi és Iparkamara irodaházának máso-

dik emeletén.

A személyes ügyintézés céljából kérjük, hogy hivatalunkat a Szent István út 10/A. alatti

címen keressék. Az irodaépület szomszédságában található a Révai Parkolóház.

A postai küldeményeket a 9021 Győr, Szent István út 10/A. alatti címre kérjük küldeni.

Az ímélcímeknél, telefonszámoknál való változások aktualizálva megtalálhatók a Hír-

mondó utolsó oldalán.

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 6

Tantárgyakhoz készített helyi tantervek

A Győri POK szaktanácsadói az alábbi tantárgyakhoz ké-szítettek helyi tantervet, melyet a kollégák szíves figyel-mébe ajánlunk.

A tantárgy megnevezésével ímélen kérheti a helyi tanter-

vet a szaktanácsadóktól.

Alsó tagozat:

Magyar nyelv és irodalom: 1–4. évfolyam

Matematika: 1–4. évfolyam

Etika: 1–4. évfolyam

Környezetismeret: 3–4. évfolyam

Élő idegen nyelv: 4. évfolyam

Vizuális kultúra: 1–4. évfolyam

Technika és tervezés: 1–4. évfolyam

Digitális kultúra: 3–4. évfolyam

Testnevelés: 1–4. évfolyam

Felső tagozat:

Matematika: 5-6. évfolyam

Matematika: 7-8. évfolyam: tehetséggondozó

Matematika: 7-8. évfolyam: felzárkóztató

Magyar: 5-8. évfolyam

Biológia: 7-8. évfolyam

Technika: 5.6. évfolyam, 7. évfolyam

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 7

Tartalom

Kémia: 7-8. évfolyam

Dráma: 5. évfolyam

Gimnázium:

Matematika: 9-12. évfolyam

Magyar: 9-12. évfolyam

Forrás: OH Győri POK

Ajánlás a személyes találkozás nélküli oktatás-nevelés lehetséges módszereire és eszközeire

A koronavírus-járvány okozta helyzet a 2020/2021. tanévet is érinteni

fogja. A tanév normál munkarendben indul el, de a köznevelési rend-

szer szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy adott esetben, egyes

fertőzéssel érintett intézményekben ismét bevezetésre kerülhet a tan-

termen kívüli, digitális munkarend, ez az intézkedés ugyanakkor vár-

hatóan a járványügyi helyzettől függően csak a köznevelési intézmények egy részét fogja

érinteni. A tanulás lehetőségét munkarendtől függetlenül biztosítani kell a tanulóknak,

az iskoláknak és a pedagógusoknak tehát alkalmazkodniuk kell a kialakult helyzethez.

Az alábbiakban az iskolák és a pedagógusok számára fogalmazunk meg ajánlást.

Forrás Oktatási Hivatal

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 8

Kerettantervek: A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók

Forrás: Oktatási Hivatal

Bevezető

Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára

Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára

Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyamára

Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyamára

Kerettantervek a szakképzés területére

Kerettantervek az iskolarendszerű felnőttoktatás 1–12. év-folyamára

Kerettantervek egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez

A nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei

Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásá-hoz

Irányelvek és alapprogramok

Mintatanmenetek

Módszertani bevezető prezentációk az egyes tantárgyak ta-nításához

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 9

A magyar értelmiség Európa kulturális térképén Második rész: AZ ÉGI ÉS FÖLDI DOLGOKRÓL

A 2017.január 1. és 2021. december 31. között megvalósítandó kuta-

tóprogramom művelődéstörténettel, azon belül a magyar felsőokta-

tástörténettel, és a magyarországi diákok külföldi egyetemjárásával

(peregrináció) foglalkozik. Célom ezen témákkal kapcsolatos szöveg-

gyűjtemény összeállítása középiskolai használatra. A készülő szöveg-

gyűjtemény hiánypótló segédkönyv lenne a történelemtanárok és a

középiskolás diákok kezében.

A Győri POK Hírmondó júniusi számában megjelent írás folytatása.

Sikerek és buktatók egy kutatótanári projekt megvalósítása során

Túláradó öröm, boldogság az egyik oldalon – bosszankodás és kétségbeesés a másik olda-

lon. Mindegyiket átéltem a kutatótanári programom készítése során, melynek koncepció-

járól és céljairól a Győri POK Hírmondó júniusi számában számoltam be. A fő cél egy felső-

oktatás-történeti szöveggyűjtemény összeállítása a középiskolai történelem-tanításhoz. Ezt

tartottam és tartom mindig fejben, miközben a kutatási témámhoz kapcsolódó feladatokat

végzem.

Nagy reményekkel és teli energiával láttam neki a munkának, amikor pályázatom elfogadá-

sáról értesültem. Úgy gondoltam, ez a téma nagyon illik hozzám és könnyedén el tudom

végezni a források összegyűjtését és rendszerezését. Mindig lesz rá időm, energiám és

pénzem is a szükséges utazásokhoz. Az elején ezzel nem volt semmi probléma…

Először is átfogó vizsgálatot végeztem az új generációs középiskolai történelem tankönyv-

sorozat kötetein. Alaptézisem az volt, hogy még mindig kevés a művelődéstörténettel fog-

lalkozó anyagrész a középiskolai történelem tankönyvekben. Sok esetben a kerettantervek

elvárásai sem teljesülnek. Vizsgálataim igazolták feltevésem: még mindig nagyon fontos

dolgok maradnak ki a tankönyvekből (pl. a budapesti Műegyetem 1872-es alapítása) és a

források száma is nagyon kevés.

Ezt követően elkezdtem a forrásgyűjtést és a felsőoktatás történeti irodalomjegyzék össze-

állítását. Szerencsére korábbi kutatásaim sokat segítettek, de jelentkeztek az első

„döccenők”. Például a források közül ki kellett zárnom a nem magyar nyelvűeket, mert a

Dr. Tarr Attila

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 10

latin vagy német nyelvű források lefordítására nem lenne időm és szándékomban sem áll.

Maradtak a magyar nyelvűek és azok, amelyeknek már van kiadott magyar fordítása. A má-

sik anomália a forrásgazdagság vagy forrásszegénység. Vannak olyan történelmi korszakok,

amelyek nagyon kedveltek és jól kutatottak – művelődéstörténeti szempontból is (pl. korai

újkor, dualizmus), miközben vannak érintetlen vagy eddig háttérbe szorított korszakok is.

Ennek megfelelően van sok kiadott, illetve feltárt forrás egyes korszakokban, míg alig vala-

mi más korszakokban.

Szembesülnöm kellett azzal is, hogy a témával foglalkozó irodalom, még ha csak a magyar

felsőoktatás történetével foglalkozót nézzük is, folyamatosan nő, örvendetes gyarapszik.

Lezárt bibliográfia tehát nem létezik.

Miközben a felsőoktatás-történeti forrásokat kerestem, időm egy részét „időrabló” kutatási

feladatokkal kellett töltenem, melyek benne voltak kutatási programomban, tehát meg kell

őket valósítanom. Ilyen például egy tanulmány írása a győri iskolarendszer történetéről. A

hosszú időintervallum és a relatíve jó feldolgozottság miatt ezt le kellett rövidítenem a kez-

detektől 1848-ig. A másik releváns példa a magyar-német tudástranszfer vizsgálata, ami

kevés iskolai forrással szolgálhat, de a program része, tehát foglalkozni kellett vele.

A kutatáson, forrásgyűjtésen túl jelentkezik persze a tantermi kipróbálás és a tudásmeg-

osztás problémája. Először persze minden kutató saját maga akarja kipróbálni anyagait. Ez-

zel én is így vagyok, és a kiszemelt forrásokat először én vittem be az általam tanított osz-

tályokba történelem órára. Ez már behatárolja a „kísérleti alanyok” számát. Akkor pedig

még nem szóltam a koronavírus-járvány miatti digitális oktatásról, de arról majd később…

A tudásmegosztás problémái alatt olyan kérdések merültek fel bennem, mint:

Hogyan, milyen platformon lehet sok embert elérni?

Ki figyel a történelem tanárra egy hosszú tanári értekezlet vége felé?

Hány ember olvas Magyarországon történelmi tanulmányokat?

Működőképes megoldás lehet-e egy tematikus facebook-oldal?

A források kipróbálásának is vannak kritikus kérdései:

Mikor van rá idő és mód?

Hogyan juttassam el a forrást a tanulókhoz?

Kell-e korrigálni a korabeli források nyelvezetét?

Melyek a jó kérdések forrásfeldolgozáshoz?

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 11

A tanóra melyik részén kerüljön rá sor? Vagy legyen mindez házi feladat?

Spontán vigyem be egy random kiválasztott történelem órára, vagy csak a műve-

lődéstörténeti órákon? És sorolhatnánk…

Aztán sok minden eldőlt 2020. március 13-án, amikor át kellett állnunk digitális okta-

tásra. Ezzel nemcsak a források tanórai kipróbálása nehezedett meg, hanem a könyvtári

és levéltári kutatás is ellehetetlenült hónapokra.

A forráselemzés problémái persze megmaradtak. Olyan kérdésekre gondolok, mint:

Mennyire érdekes a szöveg?

Milyen a nyelvezete?

Megfelelőek-e az elemző kérdések?

Működik-e a mindez a két tanítási nyelvű képzésben?

Számíthatok-e a kollégák segítségére?

Hogyan építem be az eredményeket a tanórai gyakorlatba?

Mindeközben mindig ott motoszkált a fejemben, hogy a 4. év végére össze kell állnia a szö-

veggyűjteménynek!

Összefoglalva tehát: az égi boldogságtól, amit a kutatótanári cím elnyerése jelentett, le-

érkeztem a földre, ahol is szembesültem a gyakorlati problémákkal. De közben eltelt több,

mint három év, a források és a tapasztalatok gyűltek és gyűlnek. Rájöttem, hogy a koráb-

ban időrablónak tűnő kutatások sem voltak haszontalanok, sok eddig elfeledett részletre

irányították rá figyelmemet. A következő írásomban pedig beszámolok a sikeresen alkal-

mazott forrásokról, a bevált tanórai gyakorlatokról és ha az olvasóim kitartanak, akkor a

készülő szöveggyűjtemény terjedelméről és felépítéséről is.

Dr. Tar Attila Szilárd

kutatótanár, történelem munkaközösség-vezető Győri SZC Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnázium

A cikk az októberi számban folytatódik.

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 12

FRICI? FÜLÖP ÉS A HACKEREK-Underground Kiadó

Frici kezdett komolyan ideges lenni:

- Ne őrjíts meg, Fülöp!!! Letitkosítani? Az meg mi a

szösz?

- Valami olyasmi, hogy csak akkor tudod újra meg-

nyitni a fájljaidat, ha megadsz egy kódot. De ah-

hoz, hogy ezt megkapd, fizetni kell. Ajjaj, ez szí-

vás... Mit ír a géped pontosan? - kérdezte Fülöp.

Várj, beírom a fordítóba. Mia...? Hogy micso-

da? Nemár... Fizessek majdnem 400 dollárt, külön-

ben 119 óra múlva törli a titkosítás visszaállító kul-

csát...??? Te jó ég... Azt se tudom, az mennyi pénz,

meg különben is, honnan lenne dollárom, meg

egyébként is, mi az a Bitcoin...???

HOGYAN NE TARTS UNALMAS TANÓRÁT: ÖNSEGÍ-

TŐ MÓDSZERTANI KÖNYV TANÁROKNAK—Profi La-

bels Kft.

Szeretnéd frissen tartani a tudásodat? Fejlődnél,

de fogalmad sincs, hogyan is kezdj hozzá?

Legyen szó akár kooperatív tanulási formákról,

differenciálásról, fegyelmezési trükkökről – ez a

könyv lépésről-lépésre végigvezet a megoldáson.

Mindezt érthető magyarázatokkal és rengeteg fel-

adatötlettel.

Könyvajánló

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 13

Az óvodai iskolai szociális segítő tevékenység áttekintése SWOT analízis segítségével

„Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segít-

hetném abban, hogy önmaga lehessen.” (Janusz Korczak)

Az iskolai szociális segítő tevékenység kötelező

bevezetése óta eltelt két év. Az intézményekben

szeptembertől a 3. tanévet kezdjük meg. Vannak

olyan dolgok, amelyeket a gyakorlat majd ala-

kít, formál, viszont munkánkat segíti a 2019-ben

kiadott dokumentum: „Útmutató az óvodai és

iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésé-

hez és gyakorlatához.”.

Sokféle megközelítés, tanulmány született az óvodai iskolai szociális segítő tevékenységről.

Ebben a cikkben a SWOT analízis segítségével közelítettem meg ezt a munkát. A SWOT

négy dimenziója mentén elemeztem. A munka során felmerülő kérdéseket, bizonytalansá-

gokat, lehetőségeket fogalmaztam meg. A Győr Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjólé-

ti Központ munkatársaként ezekre kerestem a választ. Abban bízok, hogy a cikket olvasva

közelebb kerülünk a pedagógusokhoz, a nézeteinket jobban tudjuk képviselni a közös mun-

ka során. Így együtt gondolkodva hatékonyabb lehet a segítés is, melynek középpontjában a

gyerek áll, aki alakítható, formálható, akinek átadhatók azok a nézetek, szemléletek, amely-

lyel felnőve boldog kiegyensúlyozott életet élhet, és a társadalom megbecsült, normaköve-

tő tagjává válhat.

Elsőként röviden egy kis történeti fogalmi áttekintéssel vezetném be a témát.

„Az iskolai szociális munka története Magyarországon több évtizedre tekint vissza. Az első

segítő szociális szakemberek, iskolai szociális munkások elsősorban olyan intézményekben

dolgoztak, ahol hátrányos helyzetű tanulók és családjaik számára támogató feladatokat

láttak el, ezáltal elősegítve a gyermekek iskolai sikerességét, hátrányaik csökkentését.” 1

1 Boros Julianna (szerk.) (2018): Az iskolai szociális munka alapjai – Oktatási segédanyag iskolai szociális munkások, óvodai és iskolai szociális segítők, pedagógus és szociális képzésben résztvevők és dolgozó szakemberek számára. Digitális tankönyv

http://szockepzes.hu/wp-content/uploads/2019/04/Iskolai-szoci%C3%A1lis-munka_BJ-et_al.pdf

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 14

„Az óvodai- és iskolai szociális segítés új, kötelezően megvalósuló tevékenység, amely ága-

zatközi szinten biztosít szolgáltatást a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekjóléti

ellátórendszeren keresztül. Az óvodai iskolai szociális segítő tevékenységet a járási székhely

önkormányzata által fenntartott család- és gyermekjóléti központoknak kötelező biztosíta-

niuk 2018. szeptember 1-jétől valamennyi nevelési-oktatási intézményben” 2

A leggyakrabban használt definíció Bányai Emőke által definiált iskolai szociális munka fo-

galma:

„Az iskolai szociális munka szolgáltatás a közoktatási intézményben biztosított, pre-

ventív jellegű segítő tevékenység, amely az iskoláskorú gyermekek és fiatalok ké-

pességeinek és lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakoztatását támogatja, szo-

ciális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával.” (Bányai, 2000:3)

Az iskolai szociális szakember feladata nehéz, hiszen integrálódnia kell egy olyan intéz-

ménybe, ahol eltérő szemlélettel és gondolkodásmóddal találkozik. A szociális szakember

nem pedagógiai oldalról közelít a gyermekek felé, mint az őket nevelő és oktató pedagó-

gus, ő a segítő oldalról van jelen az intézményben. Segít a pedagógusnak, a gyermeknek,

valamint a szülőnek. Feladata nagyon szerteágazó, összetett. Nem feltétlenül rendelkezik

pedagógiai ismeretekkel, ami megnehezíti számára egyes feladatai elvégzését, ugyanakkor

számos olyan ismeretterületen szerez jártasságot, amelyben a tanároknak, tanulóknak,

szülőknek segítségére lehet.

Az óvodai iskolai szociális segítő multidiszciplináris ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen a

szakmájában. Értsen egy kicsit a pedagógiához, a pszichológiához, a neveléselmélethez,

rendelkezzen jogi ismeretekkel, tudjon csoportot vezetni és még számos területen szerez-

zen jártasságot. A szociális szakember a személyiségével is dolgozik, ahhoz, hogy kongru-

ens legyen szükségesek a számára megfelelő személyiség jellemzők. Itt gondolok az empá-

tiára, toleranciára, érzelmi intelligenciára. Ezek nélkül nem lehet hitelesen részt venni eb-

ben a munkában.

A szociális munkás összekötő kapocs a szülő, a pedagógus, a gyermekek és a társadalom

között. Munkájában nehézséget jelenthet, hogy sok különböző emberrel találkozik, akikkel

együtt kell dolgoznia. Ez a munka számos kihívást és nehézséget tartogat a szakma képvi-

selőinek. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a pozitív dolgokról sem, melyek előbbre

viszik a munkánkat és sikerhez vezetnek.

2 Csillag Márta, Palotás Zoltán (szerk.) (2019.) Útmutató az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetéséhez és gya-

korlatához az iskolában – EFOP-1-9.-4.-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú kiemelt projekt Oktatási Hivatal, Budapest 2019.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 15

Ezután a bevezető után vegyük górcső alá a szakmát a SWOT analízis segítségével.

„A SWOT analízis lényege a közvetlen környezet és a belső helyzet átfogó, jövőorientált

elemzése. A következő szakaszokból áll:

S – Strenghts (erős pontok)

W – Weakness (gyenge pontok)

O – Opportunities (környezeti lehetősége)

T – Threats (környezeti veszélyek)

A SWOT analízis gondolkodási, elemzési rendszer, olyan általánosan használt eljárás, amely

a külső környezetei tényezőket és a belső intézményi adottságokat összeveti, és ezzel meg-

határozza a szervezet erősségeit és gyengeségeit a piaccal való összefüggésükben.”3

A négy dimenzió elemzése.

A munkánk során felmerülő erősségeket – gyengeségeket, lehetőségeket - veszélyeket fi-

gyelembe véve a következő kérdések merülnek fel:

Melyek a munkánk során felmerülő erősségek? Az erősségek belső tényezők, ezért tudunk

rájuk alapozni, tervezni, építeni.

Vegyük sorba ezeket a kérdéseket:

Mit csinálunk jól, mire jó a szolgáltatás? Mi az, amiben mást tudunk nyújtani,

mint a közoktatási intézmények?

Milyen eszközeink, jogosultságaink vannak a munkánk megvalósításához?

Milyen készségekkel rendelkezik egy szociális segítő?

Mit tudunk ajánlani a szolgáltatást igénybe vevőknek?

Nézzük sorba az erősségeinket a fent vázolt kérdéskörök kapcsán.

Az óvodai iskolai szociális segítő tevékenység nagyon komplex szolgáltatás, már az elneve-

zésből is adódik, hogy elsősorban a segítés a fő feladatprofilunk. Egy kicsit pszichológus-

ként, egy kicsit pedagógusként működünk egy-egy intézményben. A szociális szakember

multidiszciplináris ismertekkel kell, hogy rendelkezzen, ahogy ezt már a bevezetőben is em-

lítettem. Ezek az ismeretkörök a következők: jogszabályi, pszichológiai, gyermekvédelmi és

pedagógiai ismeretek.

Emellett még számos interdiszciplináris ismeretkört sorolhatnánk ide, melyek átfedik eze-

ket a területeket. A szociális segítő a személyiségével is dolgozik. A gyerekek, fiatal fel-

nőttek személyiségfejlődésében, alakításában fontos szerepet tölt be a szocializáció során

az a minta, amit nyújtunk. Meghatározó lehet a másokkal való azonosulás, identifikáció.

3 Kőnig Éva (szerk.): Stratégiai tervezés a szociális munkában, Debrecen 2011. 25.p.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 16

Az egyéni esetmunka mellett fontos szerepet tölt be a csoport- és a közösségi munka egy-

aránt. Ehhez szükséges a csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka ismerete,

mely a szociális képzésben is szerepet kap. A csoportokban végzett munkánk során a pre-

venció és a csoportban zajló csoportdinamikai folyamatok történéseinek megfigyelése egy-

aránt fontos szerepet tölt be. A prevenciós, vagyis a „megelőzés céljából tartott foglakozá-

sok”, a gyerekek számára szükségesek, hogy egészséges, a társadalomba megfelelően beil-

leszkedni tudó felnőtteket bocsássanak ki az intézmények. A szociális, segítő szerep meg-

határozó abban, hogy részt vállal a prevenciós foglalkozások megtartásában, hozzárendeli

az intézményhez a megfelelő szakembert, aki kompetens a témában. A csoportdinamikai

történések nagyban befolyásolják az adott csoport légkörét, a gyerekek egymáshoz való vi-

szonyát. A rossz, negatív irányba tartó tendenciákban szükség van a beavatkozásra a segítő

szakember részéről. Ebben a munkában a pedagógus szerepe is meghatározó, mert ő az,

aki legjobban ismeri a csoportját, ő az, aki a segítőnek a munkájához adekvát ismereteket

tud nyújtani, mind a csoportról (osztályól), mind egy-egy gyerekről. / A megfogalmazásban

tudatosan nem az osztály szót használtam, mert óvodai segítő tevékenységről is beszélünk,

ahol csoportok vannak. / A csoportokkal végzett szociális munka területét folytatva, és az

iskolai óvodai szociális segítő kompetenciáját tovább boncolgatva, kiemelve az erősségeket,

ide sorolhatnánk még a pályaorientációs feladatokat, a szociális kompetenciák fejlesztését,

az edukációs csoportmunkát. S még sorolhatnánk ezeket részletesen. De, hogy mindezek-

ben hatékonyan tudjunk szerepet vállalni, ismét csak a szükséges kompetenciáink meglétét

említeném, továbbá a széleskörű ismeretanyagot, melyet folyamatosan fejleszt a szakem-

ber a munkája során, és képezi önmagát. A közösségnek is nagyon meghatározó szerepe

van az egyének életében, amiben a közösségi programok segítenek. Itt fontos az egybetar-

tozás, a valahová tartozás élménye, amelyet nem minden gyermek tapasztalhat meg az ő

családi helyzetéből adódóan. Itt szintén erősségként említeném meg a segítő folyamatot

egyéni, csoport, vagy közösség szinten. A családi szocializáció hiányosságait nagyon nehéz

pótolni, de ebben segíteni akarunk. A szeretettel való odafordulás mindennél fontosabb le-

het a gyerekeknek, az az érzés, hogy elfogadnak, szeretnek, és a társadalom értékes tagja

lehetek, kompetens vagyok valamiben. A pedagógusokkal együttműködve tudjuk megvaló-

sítani ezeket az elképzeléseket. Egymás segítségére vagyunk, a gyerekek érdekeinek figye-

lembevételével határozzuk meg a munkánk céljait, a célok elérésnek a módjait, útjait.

Marosi-Kokas Judit, óvodai és iskolai szociális segítő

Család- és Gyermekjóléti Központ Győr

A cikk az októberi számban folytatódik.

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 17

Komárom-Esztergom Megyei Értéktár megyerikumai

Megyénk értékeinek megismerése a pedagógusok szá-mára fontos az identitás tudat megőrzéséhez, a szülő-földhöz való kötődés erősítéséhez, a hagyományápolás-hoz, az értékek tiszteletéhez és a diákok személyiségfej-lesztésének elősegítéséhez. Sorozatunkban sorra vesz-szük „megyerikumainkat”.

BÁBOLNA - ÖREG AKÁCFA A MÉNESBIRTOK UDVARÁN

Bábolna első számú szimbóluma a

ló, azonban van egy másik, kevésbé

ismert is: az észak-amerikai akác,

Közép-Európa legrégebbi akácfája.

Az akácfát még 1710-ben ültették az

itteni földbirtokosok, a Szapáryak,

arra nem is gondolva, hogy 300 év

múlva az ide látogatók is csodálhat-

ják még. Méretei lenyűgözőek, na-

gyobb távolságban hatalmas tölgy-

nek mutatkozik.

Mivel nagyon öreg, már a 60-as évektől meg kellett erősíteni az ágait, különben elpusztult

volna. Mellmagassági átmérője 203 cm, kerülete pedig 1 275 cm. Márványtábla és kopjafa

tiszteleg kora előtt. Mellette látható az egyik leghíresebb ménesparancsnok, Fedlallah el

Hadad Mihály mellszobra, a szobor mellett pedig az 1900-as párizsi világkiállítás győztesé-

nek, a világhírű O’Bajan lónak a sírja.

Forrás: KE Megyei Értéktár

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 18

Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár megyerikumai

Megyénk értékeinek megismerése a pedagógusok számára fontos az identitás tudat megőrzéséhez, a szülőföldhöz való kötődés erősítéséhez, a hagyományápoláshoz, az értékek tiszteletéhez és a diákok személyiségfejlesztésének elősegí-téséhez. Sorozatunkban sorra vesszük „megyerikumainkat”.

GYŐRI BALETT

A Magyar Állami

Balettintézet vég-

zős növendékei

által alapított

együttes 1979-

ben, az új győri

színházépületben

kezdte meg pálya-

futását, Markó

Iván vezetésével. A

Győri Balett rövid

idő alatt nemzet-

közi sikereket ért el. 1991-ben az alapító igazgató távozásakor az együttes vezetőjévé Kiss

Jánost Liszt-díjas balett művészt, a társulat alapító tagját választották. Irányításával új kor-

szak kezdődött az együttes életében. A táncszínházi hagyományokat megtartva, a megszo-

kott magas művészi - szakmai követelményeket emelve, világhírű vendég koreográfusok

műveivel is bemutatkoztak. A Győri Balett a klasszikus elemeket a modern táncszínház érté-

keivel ötvöző előadásaival nagy sikert arat mind a hazai, mind Európa és Amerika számos

színpadán. A Győri Balett nemcsak Győr és Győr-Moson-Sopron megye, hanem egész Ma-

gyarország kulturális és művészéletében kiemelt jelentőséggel bír.

Forrás: GYMS Megyei Értéktár

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 19

Mozaikok egy innováció történetéből Második rész: A nyelvünkben élünk c. modul

A Győri POK Hírmondó júniusi számában megjelent írás folytatása.

Felhasználási terület:

Tanórai: magyar nyelv,

Tanórán kívüli: szakkör, vetélkedők

pl. nyelvjárási vetélkedők, nyelvművelő szakkörök, nyelvészkedő körök

Korosztály:

Általános iskola 5., 6., 7., 8. évfolyam

Gimnázium: 9., 10., 11., 12. évfolyam

Időkeret:

Külön nem jelezhető, mert tananyagba építetten próbálták ki, így kb. 10-15 óra

Részletek a kipróbáló kollégák véleményéből:

„Erősítik a tanulók identitástudatát, a nyelvi értékek megőrzésének igényét. Gazdag mód-szereket ajánl az ismeretszerzésre és a képességfejlesztésre. A sokszínű feladatok a lexikális tudást, a logikus gondolkodást, a kreativitást fejlesztik. Kutató és gyűjtőmunkára motivál-ják a tanulókat. Igényes és sokszínű nyelvhasználatra nevelnek. A fejezetek jól illeszkednek az általános és a középiskolai tananyaghoz.”

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 20

Példaként bemutatom a nyelvi játékok szerepét a szókincsfejlesztésben.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 21

A taneszköz-csomag a tanulóközpontú és élményközpontú oktatást helyezi előtérbe.

A tanulói tevékenységek megvalósítását segítő eszközök: hang és képanyag, idősza-

lag, napló, kártyajátékok, puzzle kirakók, társasjátékok a tanulást segítő eszközök,

motiváló erejük felbecsülhetetlen az általános iskolás korosztály számára. Játék, él-

mény, tanulás kapcsolódik össze.

Az eszközök moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a tanár a tanulócsoport érdek-

lődésének és felkészültségének megfelelően csoportosítsa és szelektálja azokat.

Feladatai az ismeretek megértésére, alkalmazására, képességfejlesztésre, a tapaszta-

lati úton való ismeretszerzésre, az élmények útján történő tanulásra irányulnak.

A modulok hozzájárulnak a tanulók szociális, emocionális neveléséhez, a kommuni-

kációs kultúra fejlesztéséhez és lehetőséget adnak a differenciálásra, a tanítás-

tanulás folyamatában.

A helyi tantervekben, a tananyagtartalomban megjelent a szülőföld, a régió, a hely

szellemének kulturális öröksége.

A nemzettudat, a nemzeti önismeret kialakításához és fejlesztéséhez is nagy segítsé-

get nyújtottak a modulok.

Az épített és a természetes környezet felfedezésével a tanulók a magyar kulturális

hagyományokat értékként élték meg.

A konferencián elhangzottak és a kipróbálásban résztvevők visszajelzése alapján megálla-

pítható, hogy:

„A taneszköz-csomag további elemeinek, moduljainak kipróbálása újabb felfedezéseket ho-

zott a helyi tantervbe építés lehetőségeiről. Ettől a tananyagtartalomtól élettel teltek meg a

helyi tantervek és a tanulók valóban megismerhették a helyi értékeket. Ez nemcsak a szülő-

földhöz való kötődésüket erősítette, hanem személyiségüket, értékvilágukat is fejlesztette.

A tapasztalatok bizonyították, hogy a modulok taníthatók:

Választható tanórai foglalkozásokon

Szabadon tervezhető órákon

Integrált tantárgyi keretben

Modultantárgyban

Tanórán kívüli órákon

Felhasználhatók a NAT műveltségterületei, a kerettantervek tantárgyai tanításában. A mo-

duláris jelleg lehetőséget ad a tanárnak, hogy a tanulócsoport érdeklődésének, felkészült-

ségének megfelelően válogasson a témák és módszerek körében, és ezeket a modulokat

szelektálva építse be a tanítás-tanulás folyamatába. Valamennyi modulnál arra töreked-

tünk, hogy megközelítően azonos módszertani kultúra jelenjen meg a feladattípusokban, a

tanulói tevékenység formákra helyezve a hangsúlyt. Kiemelt szempont volt, az anyanyelvi

nevelés a helyesírási, a szövegalkotási, és a tanulási képesség fejlesztése.”

Irányítani kívántuk tanítványainkat az önművelés különféle tevékenységei felé.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 22

Igen kedvelt volt a Nyelvtörténeti séta szülőföldünkön, a Megyénk nyelvjárásai és a Memó-

ria társasjáték c. fejezet. A fejezetek jól illeszkednek az általános és a középiskolai tan-

anyaghoz.

A modul jelentőségét abban látták a kollégák, hogy olyan tudást, információkat nyertek a

tanulók, amelyekről eddig, ilyen tematikus rendszerben nem hallottak. Megismerték szülő-

földjük nyelvi örökségét és értékeit. Megtanultak tudatosan viszonyulni e nyelvi örökség-

hez.

A vélemények és a konferencián elhangzottak szerint. „Ez az anyag valóban helyivé teszi a

tantervet. Élményeken alapuló, megélt tudást közvetít a modul. Játékos feladatai fejlesztik

a gyerekek kreativitását, az örömteli tanulást és a szülőföldhöz való kötődést. Nagy értéke a

modulnak, hogy a tanulók rájöttek: a tájnyelv nem szégyen, nem egyenlő a csúnya beszéd-

del, nem „parasztos”, sőt felismerték e nyelv értékét, szépségét. Újszerűsége, eredetisége

kimagasló, ilyen tananyagtartalommal, ilyen tematikus válogatással, ilyen feladattípusokkal

még nem dolgoztak.”

Miért éppen a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva taníthatók jól egyes mo-

duláris elemek?

Mert…

az általános iskola alapozza meg a tanulók viszonyát a nemzeti kultúrához;

a hon és népismeret kereszttantervi feladat;

a magyar nyelv és magyar kultúra elválaszthatatlan;

minden évfolyam tananyagában a magyartanítás megjelenítheti a környezet

kulturális értékeit;

az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan;

kapcsolat a múlt, a jelen között;

a példaszövegek – az élet alapvető kérdéseivel szembesítenek;

az anyanyelvi kompetencia fejlesztése kiemelten jelenik meg valamennyi mű-

veltségterületen.

Cél: A diákok megismerjék, hogy régiójukban kik és milyen szellemi ill. erkölcsi alko-

tással járultak/járulnak hozzá a jövő alakulásához.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 23

A modulokat kipróbáló kollégák visszajelzése alapján az eredmények értékelése egyértel-

műen bizonyította:

A regionális kultúra tanítására szükség van, mert tanítványaink nem vagy csak prag-

matikus szempontból ismerik környezetük értékeit.

A regionális kultúra tanítására lehetőség van a magyar nyelv és irodalom művelt-

ségterületbe integráltan építve és a helyi tanterv műveltségterületeibe, tantárgyai-

ba megjelenítve.

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 24

Tartalom

„Trianon 100 éve” című országos és határon túli magyar nyelvű középiskolai vetélkedője

2020. június 30-án rendezték meg Budapesten a „Trianon 100 éve" című, a magyaror-

szági és határon túli magyar tanítási nyelvű középiskolák diákjai számára szervezett

történelmi vetélkedő döntőjét, amelyben 15 tanuló mérte össze a tudását. A vetélkedőt

az Oktatási Hivatal hirdette meg a magyarországi, továbbá a Kárpát-medence államai-

ban (Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) működő,

érettségi vizsgára felkészítő középiskolák 9–12. évfolyamos tanulói részére.

Gratulálunk a GYMS megyei és KE megyei alábbiakban közölt három tanulónak, akik az

országos döntőn kiváló teljesítményt nyújtottak.

Keresztes Anna (Soproni Szakképzési Centrum Fáy András Két Tanítási Nyelvű Köz-

gazdasági Szakgimnáziuma, Sopron)

Koncz Zsombor (Győri Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási

Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája, Győr)

Tóth Tamara Hanna (Tatai Református Gimnázium, Tata)

Forrás Oktatási Hivatal

Az értékorientációt, az értékre nevelést és az értékmegőrzést állítottuk a szabadidős tevé-

kenységek középpontjába. Ennek pedagógiai, személyiségfejlesztő hatását e folyóirat ha-

sábjain felesleges hangsúlyoznunk. A problémamegoldó és a kritikus gondolkodási képes-

ség fejlesztésére is törekedtünk, továbbá célunk volt, hogy feladatainkat a játékosság, vala-

mint az alkotóképesség jellemezze.

A modulok alkalmazkodnak a NAT és a kerettanterv követelményeihez. A helyi tantervek-

ben a tananyagtartalomban megjelent a szülőföld, a régió, a hely szellemének kulturális

öröksége, amely nagy segítséget adott az intézményeknek, hogy a szabadon felhasználható

órakeretekkel élve az iskola érték és célrendszerének megfelelő tananyag feldolgozást te-

gyen lehetővé. Így a helyi sajátosságoknak megfelelő új anyag beépítésére került sor. Ettől

lett a helyi tanterv helyi.

Gecsei Edit nyugalmazott vezető szaktanácsadó

Ez a cikk az októberi számban folytatódni fog!

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 25

WEBINÁRIUMI képzések szeptemberben Ezúton tájékoztatjuk, hogy az október 5-9-i hétre ha-

lasztott 2020. évi Kárpát-medencei Fenntarthatósági

Témahét megvalósítását segítendő, 3 alkalmas we-

bináriumi képzést tartunk az érdeklődő pedagógusok

számára a következő magyar idő szerinti időpontok-

ban és témákban:

2020. szeptember 9. szerda – 15.00-16.00 óra

Címe: FENNTARTHATÓSÁG TÉMAHÉT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Linkje: https://etwinning.adobeconnect.com/ftkarpat/

Program:

15.00 – 15.15 Az őszi Fenntarthatósági Témahét bemutatása – Matolcsy Miklós (PontVelem Nonprofit Kft.)

15.15 – 15.30 Tájékoztató az önkéntes programról – Néder Katalin (PontVelem Nonprofit Kft.)

15.30 – 15.45 A határon túli iskolák bekapcsolódási lehetőségei a Fenntartha-tósági Témahétbe – Matolcsy Miklós

15.45 – 15.55 Az őszi Fenntarthatósági Témahét országos programjainak és a Legaktívabb Iskola díjnak a bemutatása – Néder Katalin

15.55 – 16.00 eTwinning – az európai iskolák közössége – Szabó Zsófia (Oktatási Hivatal)

2020. szeptember 23. szerda – 15.00-16.00 óra

Címe: DIÁKOK ÉS TANÁROK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT

Linkje: https://etwinning.adobeconnect.com/diakokestanarokft/

2020. szeptember 30. szerda – 15.00-16.00 óra

Címe: ORSZÁGOS FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMOK

Linkje: https://etwinning.adobeconnect.com/orszagosprogramok/

Az előadások címe és linkje a Témahét honlapjáról is elérhető

15.55 – 16.00 eTwinning – az európai iskolák közössége – Szabó Zsófia (Oktatási Hivatal)

2020. szeptember 23. szerda – 15.00-16.00 óra

Címe: DIÁKOK ÉS TANÁROK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT

Linkje: https://etwinning.adobeconnect.com/diakokestanarokft/

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 26

2020. szeptember 30. szerda – 15.00-16.00 óra

Címe: ORSZÁGOS FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAMOK

Linkje: https://etwinning.adobeconnect.com/orszagosprogramok/

Tovább a honlapra

WEBINÁRIUM HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

Az előadást az Adobe Connect szolgáltatással közvetítjük, amelynek telepítése az előadás

megtekintéséhez nem feltétlenül szükséges, de belépéskor a rendszer kérheti.

A webinárium megtekintéséhez vezetékes internettel vagy gyors, megbízható wifi elérés-

sel rendelkező eszközt ajánlunk. Mikrofon és kamera nem szükséges, a résztvevők egy-

mással és az előadóval chat-en kommunikálhatnak.

Hogyan lehet csatlakozni a webináriumhoz?

Látogasson el az előadásoknál megadott webcímre!

Lépjen be vendégként (Guest) és adja meg a nevét!

Nyomja meg az Enter Room gombot és várja meg, amíg megkezdődik az előadás!

Kérdéseit a jobb alsó chat ablakban teheti fel, az előadást a bal oldalon fogja látni.

A webinárium oldalára már 15 perccel az előadás kezdete előtt be lehet lépni.

A webináriumot rögzítjük és a Fenntarthatósági Témahét Videa-csatornáján fogjuk meg-

osztani.

Újabb információkért továbbra is kísérje figyelemmel honlapunkat:

https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/, valamint Facebook oldalunkat:

www.facebook.com/fenntarthatosagi.temahet/, hogy a friss hírekről folyamatosan tá-

jékozódhasson!

Zökkenőmentes tanévkezdést és további jó egészséget kívánunk!

Forrás: PontVelem Nonprofit Kft.

Tartalom

Győri Pedagógiai Oktatási Központ 27

Hivatalunk munkatársainak elérhetősége

Cím: 9021 Győr, Szent István út 10/A.

WEB: http://www.oktatas.hu/kozneveles/pok/gyor/

Felelős kiadó: Némethné Fülöp Terézia főosztályvezető

Szerkesztette: Gesztesi-Gross Péter Gesztesi-Gross.Peter@oh.gov.hu

Győri POK HÍRMONDÓ kizárólag elektronikus formában jelenik meg.

A Győri POK HÍRMONDÓ korábbi számai itt találhatóak.

Kiadja az Oktatási Hivatal Győri Pedagógiai Oktatási Központ

Tartalom

Név Telefon Ímél

Némethné Fülöp Terézia

főosztályvezető +36-70-903-5468 Nemethne.Fulop.Terezia@oh.gov.hu

Berki Margit +36-30-461-6346 Berki.Margit@oh.gov.hu

Boczor-Lehner Melinda +36-30-358-8650 Boczorlehner.Melinda@oh.gov.hu

Bódi Judit Éva +36-30-456-4921 Bodi.Judit.Eva@oh.gov.hu

Gesztesi-Gross Péter +36-30-682-2393 Gesztesi-Gross.Peter@oh.gov.hu

Holperné Villányi Ildikó +36-30-639-6019 Holperne.Villanyi.Ildiko@oh.gov.hu

Juhász Rebeka +36-30-358-2089 Juhasz.Rebeka@oh.gov.hu

Kontiné Várhegyi Eszter +36-30-682-2482 Kontine.Varhegyi.Eszter@oh.gov.hu

Kopácsiné Veisz Zsuzsanna +36-30-639-6019 Kopacsine.Veisz.Zsuzsanna@oh.gov.hu

Mosolits Lászlóné +36-70-451-8600 Mosolits.Laszlone@oh.gov.hu

Nánai-Simon Nikolett +36-30-983-3345 Nanaisimon.Nikolett@oh.gov.hu

Némethné Major Anikó +36-30-501-9727 Nemethne.Aniko@oh.gov.hu

Pethő Zsoltné +36-30-682-2346 Petho.Zsoltne@oh.gov.hu

Dr. Reiner-Tóth Viktória +36-30-682-2487 Reiner-Toth.Viktoria@oh.gov.hu

Sásdi Lilla +36-30-595-9295 Sasdi.Lilla@oh.gov.hu

Szabóné Kis Judit +36-30-456-4921 Szabone.Kis.Judit@oh.gov.hu

Szász-Jóvi Eszter +36-30-983-3345 Szaszjovi.Eszter@oh.gov.hu

Szekeresné Mészáros Hedvig +36-30-682-2402 Szekeresnemeszaros.Hedvig@oh.gov.hu

Szollingerné Farkas Ágnes +36-30-682-2353 Szollingerne.Farkas.Agnes@oh.gov.hu

Dr. Veres Mária +36-30-682-2487 veres.maria@oh.gov.hu

Projektekben dolgozó munkatársak:

Baranyai Kinga Anna +36-30-358-8650 Baranyai.Kinga.Anna@oh.gov.hu

Csuta Ildikó +36-30-482-9535 Csuta.Ildiko@oh.gov.hu

Foki Miklósné +36-1-374-2156 Foki.Miklosne@oh.gov.hu

Literáti-Nagy Liza +36-30-358-8650 Literatinagy.Liza@oh.gov.hu

Székely Enikő +36-30-358-9024 Szekely.Eniko@oh.gov.hu