2.1. C3,C4, CAM növények

C3 – Calvin-Benson ciklus

RUBISCO - fotorespiráció (CO2kibocsájtás)

C4 – Hatch-Slack ciklus

PEP karboxiláz RUBISCO-nál jóval nagyobb affinitás

CAM – “Crassulacean acid metabolism”

almasav

2.2. A növények válasza a CO2 koncentráció

növekedésére

Csökken a levelek N koncentrációja

Junonia coenia

(lepkehernyó) – Plantago

lanceolata (útifű)

3. Víz

- növények: talajból gyökérrel, sokszor szimbionta

gombákkal

- állatok: ital, táplálék

- víz forrása: eső, hóolvadék

- megtartás: kapillárisokban

- gyökerek körül – vízhiányos övezet

4.Ásványi anyagok

- talajból vagy vízből

- esszenciális: N, P, K, S, Ca, Mg, Fe

- nyomelemek: Mn, Zn, Cu, B, Mo

- ionos vagy molekuláris formában

- növények a prérin

- szoros összefüggés a víz és ásványi anyagok, illetve az

egyes ásványi anyagok keresésében

- a N a leg mobilisabb → széles forráshiányos zóna →

kompetíció

- a különböző ionok diffúziós rátája eltérő, ez határozza

meg a gyökér körüli forráshiányos zóna szélességét

Mustárnövények

forráshiányos övezetei

5. Oxigén

- vizekben és telített, elárasztott talajban lehet limitáló

tényező

- alkalmazkodások:

- oldott oxigén felvétele – kopoltyúk, tracheakopoltyúk

(gazdag elágazás – nagy felvevőfelület, áramoltatás),

légzési pigmentek, lassú légzés (piros árvaszúnyoglárvák,

kevéssertéjű férgek)

- légköri oxigén felhasználása (bálna, gőte, víziskorpió)

- vízinövények aerenchimájából oxigén felvétele

(árvaszúnyoglárvák)

6. Szervezetek, mint táplálékforrások

- autotróf ↔ heterotróf szervezetek

- szaprotróf: elhalt szervezetekkel, vagy ürülékkel,

bomlástermékekkel táplálkoznak (baktériumok, gombák,

detritivór szervezetek)

- ragadozás – élő szervezetekkel, vagy azok részeivel

táplálkozás (megölik táplálékukat!!!!)

- legelés – a táplálékszervezetet nem ölik meg, csak egy

részét használják el, a többiből regenerálódhat, sok préda

- paraziták – életük folyamán csak egy, vagy kevés

gazdaállat és azt nem ölik meg

- generalisták (polifágok) ↔ specialisták (monofágok, de

nemcsak!)

Pl. gazdaspecifikus paraziták

! ára van

levéltetvek – alkalmazkodás szájszervek szintjén

6.1. A növények és állatok tápértéke

- növények: - cellulóz, lignin, rostok

- C:N arány 40:1

- eltérő összetételű növényi részek (kéreg,

rügy, levél, termés), mag

- állatok: - nincsenek strukturális sejtelemek

- fehérjék, zsírok

- C:N arány 10:1

- növényevők ↔ húsevők

↓

Nitrogénben gazdag melléktermékek

↓

Szénben gazdag anyagcseretermékek: CO2, rostok, mézga

6.2. A növényi anyagok emésztése és asszimilációja

- cellulózbontó enzimek hiánya (kivétel egyes rovarok)

- szimbionta prokarióták

- mechanikai aprózás (rágás, morzsolás)

- növényi detritusz (mikrobiális szervezetek által

kolonizált)

- hármas tagolású emésztőrendszer: fermentáció –

emésztés – fermentáció

- elefántok – ürülék fogyasztása

6.3. Fizikai védekezés

- koevolúciós “fegyverkezési verseny”

- tüskék

Lasiocampa quercus (tölgyfa pohók) – Quercus ilex

(magyaltölgy)

Keratella cochlearis – Asplachna priodonta

- héjak

- magok – szétszórás vagy védés

6.4. Kémiai védekezés

- növények

- másodlagos anyagcsere-termékek: oxálsav, hidrogén-

cianid, szaponinok, tanninok, flavonoidok,terpenoidok

- fehér here polimorfikus a hidrogén-cianid termelésre

vonatkozóan

- alternatív magyarázatok: szelekciós erők, UV sugárzás

elleni védelem

- apparencia elmélet:

Két csoport: - minőségi kémiai anyagok – kis

mennyiségben is toxikusak: rövid életű növényekben

- mennyiségi kémiai anyagok (emésztést csökkentő) –

koncentrációjukkal arányosan hatnak: hosszú életű

növényekben pl. tanninok tölgy levelekben

Pteridium aquilinium

(saspáfrány)

Korai levelek: ciántartalom későbbi levelek:tannintartalom

Optimális védekezés elmélet: konstitutív – indukált vegyi

anyagok

eltérő fontosságú részek

szirmok: állandóan

levelek: csak rágáskor

Raphanus sativus (vadretek) Pieris rapae (repcelepke)

- állati védekezés – több lehetőség

- visszavonulás üregekbe, fontos testrészek védelme

Asclepias - Danaus plexippus – Cyanocitta cristata

Selyemkóró - pompás királylepke - kék szajkó

Dioclea metacarpa – Caryedes brasiliensis

6.5. Kriptikus színezet, aposzematizmus és mimikri

- kriptikus színezet – rejtőzés

zöld szöcskék színe, átlátszó planktonszervezetek

Histrio pictus

Limenitis archippus

- aposzematizmus – élénk színek

pompás királylepke

- mimikri – csalók

- Bates “farkasbőrbe bújt bárány”

Zengőlegyek - darazsak

- Müller – nem rokon fajok egymás figyelmeztetőjeleit

alkalmazzák – közös ragadozók ellen

7. A források osztályozása

A – negatív növekedés B – zéró növekedés

C – pozitív növekedés

a. lényeges – N, K növényeknél, parazitáknál két gazda

b. helyettesíthető – búza vagy árpaszem a tyúknak, gazella

vagy zebra az oroszlánnak

- a két forrás értéke változó lehet

c. kiegészítő – együtt kevesebb kell, mint külön-külön: rizs

és bab (aminosavak)

d. antagonisztikus – szinergikus hatású toxinok (erősítik

egymás hatását)

e. gátló – esszenciális források, melyek nagy mennyiségben

letálisak (Fe, CO2,víz)