Állatpopulációk nagyságának és

sűrűségének becslése

• Időben hogyan változik a populációméret?

• Különböző élőhelyek között eltér-e a populációméret?

• Emberi kezelés hatására változik-e a populációméret?

Hogyan fogjunk hozzá?

1. Szakértői vélemény?

2. Teljes számlálás (cenzus)?

3. Megközelítő felmérés?

4. Mintavétel alapján becslés!

Zárt és nyílt populációk

demográfiailag zártnak tekinthető a populáció,

ha a mintavétel:

• szaporodási időszakon kívül történik

• vándorlási időszakon kívül történik

• rövid ideig tart a felmérés, így a migráció és elhullás nem befolyásolja a populációméretet

Populációk térbeli eloszlása és mintavételezése

A B C A: véletlenszerű (random)

B: egyenletes

C: csoportosuló (aggregált)

Mintavétel 1. véletlenszerű (random)

2. szabályos (szisztematikus)

3. rétegzett random

Abszolút és relatív módszerek

Abszolút módszerek

nagy terepi munka,

a valóságoshoz közelebbi érték (teljes számlálás)

Szükség van erre mindig?

elég lehet ismerni a populáció relatív nagyságát

• időbeli változások kimutatása

• különböző területek összehasonlítása

→ Relatív módszerek (mintavételi eljárások)

Közvetett becslés (indirekt módszer)

Index: a változó kapcsolata a valóssággal

A létszámbecslés pontossága

különbség valódi érték és becslés között:

Hiba

forrásai: természetes variáció

random mérési hiba

szisztematikus mérési hiba

• Pontosság

mekkora a mérések varianciája (szórása)

mintaszám emelésével pontosság növelhető

Pontosság kiszámítása

§ átlag

§ szórás

§ konfidencia-intervallum:

adott valószínűségi szinten mekkora tartományban fog becslésünk elhelyezkedni

mintaszám növelése:

konfidencia intervallum szűkül

• Megbízhatóság

A mérésből származó adatokkal szemben támasztott azon követelmény, hogy azonos feltételek között megismételt ugyanolyan mérés esetén ugyanazokat az adatokat fogjuk kapni (megismételhetőség).

-mennyire áll közel a valódi értékhez a becsült érték

-általában nem ismert a torzítás nagysága mérése nehéz

-mintaszám emelésével nem növelhető!

de: megpróbálhatjuk elkerülni vagy standardizálni a torzítás mértékét (adatfelvételi és adatrögzítési hibák kiküszöbölésével)

Példa: fácánállomány felmérése

A: 40, 60,152: átlaga 84

B: 82, 87, 83: átlaga 84

Melyik felmérő volt pontosabb?

→ B-felmérő

Melyik felmérő eredménye megbízhatóbb?

→ nincs különbség közöttük

Állatszámlálás mintaterületen

feltételezés:

• egyedek mozdulatlanok

• észlelésük nem ütközik akadályba

D = n / a

N = n × A / a

D = egyedsűrűség

n = egyedszám mintaterületen

a = mintaterület nagysága

A = teljes terület nagysága

N = populáció egyedszáma

1. Egyedek nem mozdulatlanok

• véletlenszerű mozgások

• megfigyelő által kiváltott mozgások !

2. Észlelést általában akadályozza valami

n’ = észlelt egyedek száma

n = egyedszám mintaterületen

p = észlelési valószínűség

n’ < n

n = n’ / p

D = n’ / a × p

N = n’ × A / a × p

ha p = 100 %, akkor n’ = n

Madárszámlálás

Miért ilyen elterjedt a madarak felmérése?

• könnyű az észlelésük, jól felismerhetőek

• jelentős társadalmi érdeklődés

• hosszú adatbázisok állnak rendelkezésünkre

A madárszámlálás céljai

• ritka, veszélyeztetett fajok elterjedését, populációnagyságát felmérni

• területek természeti állapotának jellemzése

• emberi beavatkozás hatását felmérni a terület madárvilágára

• környezeti nevelésben fontos szerepe van a madarászatnak

A madárszámlálás céljai

Mi a kérdésünk?

Ø Egy vagy több faj felmérése?

Ø Állományfelmérés → Abszolút módszer?

Ø Monitorozás, területek összehasonlítása

→ Relatív módszer

Ø Elterjedés vizsgálata → Jelenlét-hiány felmérése

A becslés hibaforrásai

1. napszak

2. évszak

3. időjárás

befolyásolhatja: állatok aktivitását észlelhetőséget felmérő koncentrálóképességét

4. fajismeret

5. távolság becslése

6. több felmérő

7. ráfordítás és gyorsaság

8. élőhely

9. madárfaj

10. madár sűrűség

11. számlálási módszer

Mintavételi eljárások a biodiverzitás monitorozásban

Kvadrátok és transzektek

D = n / a

N = n × A / a

Alkalmazás ideális feltételei:

• minden egyedet észlelünk a mintaterületen

• nincs olyan egyed, amelyet kétszer vagy ennél többször észlelnénk

Mintavételi egységek kiválasztása

• kvadrát

• transzekt

nagysága:

• legalább 1 állat megtalálható legyen benne

• teljes mintavételi terület az összterület 5-10%-a legyen

• Megfelelően reprezentálja a vizsgált terület élőhelyeinek (vagy más hatótényező) arányait

Mintavételi területek elrendezése

1. Szabályos

2. Véletlenszerű

3. Rétegzett véletlenszerű

4. az ökológiai faktorokat figyelmen kívül hagyó, a ‘realitásokhoz’ alkalmazkodó, irányított mintavétel,

pl.: utak mentén, magaslatokon, stb

Kvadrátok alkalmazása

• főleg gerinctelenek és kisebb testű, lassan mozgó gerincesek

• indirekt jelek számlálása (ürülék, nyomok)

• egyedek helyváltoztató mozgása a megfigyelő mozgásához képest elhanyagolható, és ezért megbízhatóan számlálhatóak

Mindezt azért, mert a kvadráton belül teljes felmérést kell végeznünk.

Transzektek

Sáv transzekt: teljes számlálás a mintaterületeken

Vonal transzekt: részleges számlálás a mintaterületeken

n’ = észlelt egyedek száma

n = egyedszám mintaterületen

p = észlelési valószínűség

n’ < n

n = n’ / p

D = n’ / a × p

N = n’ × A / a × p

haladási útvonaltól távolodva egyre kisebb valószínűséggel észleli az állatokat

észlelhetőség csökkenése eltérhet fajonként, élőhelyenként

Az alkalmazás ideális feltételei:

• a transzekt vonalán minden egyedet észlelünk

• a megfigyelő nem vált ki helyváltoztatást az állatokból addig, amíg a vonaltól mért távolság feljegyzésre kerül

• a távolságokat mérési hiba nélkül határozzuk meg

• egy egyed észlelése független egy másik egyed észlelésétől

• egy állat csak egyszer van számolva

ismétlések szükségesek pontosság becsléséhez

vonalak elhelyezése

1. utak mentén

2. véletlenszerű

3. rétegzett véletlenszerű

4. szabályos

5. rétegzett szabályos

A transzektek felmérése előtt tisztázandó kérdések:

bejárás gyakorisága

-évente hány alkalommal? Erősen függ a vizsgált

-az év mely időszakában fajtól, fajcsoporttól

bejárás sebessége

rögzítendő adatok

fajonként az egyedek száma és távolsága

hasznos még rögzíteni:

ivar, kor, észlelés típusa, észlelés időpontja, madár helyzete, időjárási viszonyok, madár aktivitása

távolság felmérése

mindig a vonaltól való távolság számít, nem a megfigyelőtől való távolság!

1. közvetlenül ahol a madár van

2. megfigyelő megjegyzi hol volt a madár, és a távolságot leméri amikor odaért

3. észlelési távolság és szög lemérése

d1 = d2 × sinα

4. térképre rajzolja és később méri le

távolságot pontosan vagy sávonként is lehet mérni

• pontos távolságbecslés

• 2 sávra bontott távolságbecslés (0-50 m, 50-100 m)

• sok sávra bontott távolságbecslés (0-10, 10-20, 20-30 m …)

átrepülő madarak rögzítése

Repülőgépről számlálás

vízi madarak, tengeri madarak, nagytestű emlősök

• gyors és hatékony

• költséges

• faj meghatározás sokszor nehéz

lehet kvadrát vagy

transzekt - transzekt olcsóbb

Pontszámlálás

• sűrű, zárt élőhelyen

• nehéz terep

• fragmentált élőhely

• heterogénebb élőhely

• rejtőzködő madarak

Pontok elhelyezése

1. Random

2. Szabályos

3. rétegzett random

felmérés időtartama

hosszabb idő:

• több madár észlelhető

de:

• azonos madarat többször számolhatunk

• kívülről is bemehetnek madarak a területre

• lassabban nő az észlelések száma egy idő után

általában 5-10 perc

felmérés kezdete:

azonnal, vagy néhány percet várni

A pontok felmérése előtt tisztázandó kérdések:

bejárás gyafkorisága

-évente hány alkalommal? Erősen függ a vizsgált

-az év mely időszakában fajtól, fajcsoporttól

bejárás sebessége

rögzítendő adatok

fajonként az egyedek száma és távolsága

hasznos még rögzíteni:

ivar, kor, észlelés típusa, észlelés időpontja, madár helyzete, időjárási viszonyok, madár aktivitása

távolság felmérése

hiba itt nagyobb torzítást okoz, mint vonaltranszektnél

távolsággal a terület négyzetesen növekszik, vonaltranszektnél lineárisan

csapatnál: a csapat közepe hol van

csapatszámot is megbecsülni

felmérési módszerek

• rögzített sugarú vagy pontszámlálás

• 2 sávra osztott távolságbecslés

• több sávra osztott távolságbecslés

• pontos távolságmérés (pont transzekt)

az alkalmazás ideális feltételei

1. madarak mozgását a megfigyelő nem befolyásolja

2. megfigyelő pontjában a madarak 100%-a észlelhető

3. egy madár csak egyszer van számolva

4. egy egyed észlelése független egy másik egyed észlelésétől

5. távolság becslése pontos

6. faj azonosítás pontos

Territórium-térképezés

Körültekintően kell alkalmazni:

• nagy territórium

• nincs territórium

• nem énekelnek a madarak

• politerritoriális a hím

Territórium-térképezés

• minden egyes terepnapon külön térképvázlatra rögzítjük a fajok adatait és pontos helyét,

• majd ezeket a fészkelési időszak végén összesítjük.

Körültekintően kell alkalmazni ha:

• nagy territórium

• nincs territórium

• nem énekelnek a madarak

• politerritoriális a hím

előnye:

• nagy pontosságú denzitásbecslés

• madarak eloszlásáról is képet ad

hátránya:

• nagy munka- és időigényű módszer

bejárás időpontja

amikor a faj territoriális viselkedése a legintenzívebb és a kirepülő fiatalok nem befolyásolják az eredményt

április-június

~10 felmérés, heti 1 alkalom

ha csak 1 faj felmérése történik: ~5 alkalom

reggel, délelőtt

bejárás útvonala

térképen bejárás útvonalát bejelölni:

ezt bejárásonként változtatni

erdőben: max. 50-100 m távolságra észlelünk madarat

nyílt területen: max. 300-400 m távolságra észlelünk madarat

észlelés feljegyzése

jelöléseknél standard kódokat használni

ivart, kort feljegyezni, ha lehet

élőhely jellemzése

módszer változatai

• kevesebb faj felmérése

• válasz kiváltása

• fészek keresése

• madarak jelölése

• abszolút egyedszámbecslés

Eredmények értelmezése

1. dátumonként térképek

2. ebből faj-térképeket készíteni

minimum feltétele egy territóriumnak:

8 vagy 8-nál kevesebb effektív felmérésnél: 2 pont

8-nál több effektív felmérésnél: 3 pont

egy territóriumon belül legalább 2 észlelés között több, mint 10 nap teljen el

fészek tojásokkal vagy fiókákkal: elég 1 pont

nehezen észlelhető fajoknál: elég 2 pont

napi térképek

kilógó észlelések

bevonni legközelebbi territóriumba

hagyjuk ki ezeket

• lehet, hogy a vizsgálati területen kívüli territóriumba tartozik

• nem költő, kóborló madár

elszórt észlelések

először csoportosulások és szaggatott vonalak mentén kell kijelölni territóriumokat

bizonytalan territórium

két közeli csoportosulás: egyik csoportban korai, másiknál késői regisztrációk:

azonos pár átment egy közeli területre költeni

vizsgálati terület szélén lévő territóriumok

• szélén lévő territóriumokat is beleszámítjuk

• akkor számítjuk bele, ha az észlelések több, mint a fele a vizsgálati területen belül vagy a határon van

• átnyúló territóriumot ½-nek vesszük

• átnyúló territóriumot arányosan vesszük figyelembe

vizsgálati terület határán kívüli 50-100 m-t is érdemes felmérni

a módszer ideális feltételei

1. a megfigyelőnek jó a fajismerete

2. észlelések pontosan vannak rögzítve

3. hibát okozó tényezők standardizálása

4. a felmért fajok nem átfedő, jól körülhatárolt territóriumon élnek

5. a felmért fajt jól lehet észlelni