3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra ...bmeeokepito-cd.bmeeok.hu/CD/Össze_vissza_tárgyak/Jog/jog_12-13.pdf · 3.1 Az óra célja dr. Verebics János: Szellemi

3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések

dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 3. óra 1

Áttekintő óravázlat:

3.1 Az óra célja

3. 2 A szerzői jog korlátaiA.) Jelentőségük

B.) A korlátok rendszere (vagyoni jogokC.) A szabad felhasználás

D.) A szabad felhasználás általános garanciális szabályaiE.) Kivételek a szabad felhasználás alól

F.) Az Szjt-ben taxatíve felsorolt módozatok

3.3 A szabad felhasználás egyes eseteiA.) Idézés joga

B.) ÁtvételC.) Magáncélú másolatkészítés

D.) Nyilvános könyvtárak által végzett haszonkölcsönbe adásE.) Információs jog érvényesülése

F.) Szabad felhasználás a társadalmi esélyegyenlőség valamint az igazságszolgáltatáshozés a közbiztonsághoz fűződő érdek szolgálatában

3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezésekA.) Számítógépes programalkotás (szoftver) I.B.) Számítógépes programalkotás (szoftver) II.

C.) AdattárD.) Reklámozás céljára megrendelt mű

E.) Filmalkotás és más audiovizuális művekF.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei I.G.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei II.

3.5 Jogeset-feldolgozások

3.6 Ellenőrző kérdések

3.1 Az óra célja


3.1 Az óra célja

Az órán négy fő témakört beszélünk meg.A szerzői jog korlátai fejezet bemutatja e korlátok társadalmi-gazdasági indokait, a korlátok rendszerét,kiemelt figyelmet fordít a szabad felhasználás feltételeinek, valamint a főszabályok alóli kivételeknek is-mertetésére.A szabad felhasználás egyes esetei az idézést, az átvételt, a magáncélú másolatkészítést, a nyilvánoskönyvtárak általi haszonkölcsönbe adást, az információs jog érvényesítését, a társadalmi esélyegyenlő-ség és az igazságszolgáltatához valamint a közbiztonsághoz fűződő érdek érvényesülésének elősegíté-sét célzó jogi lehetőségeket mutatja be, s kitér az infokommunikációs technológiák vonatkozásában je-lentkező sajátosságok ismertetésére is.Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések körében - az ipari-műszaki-infokommunikációs vo-natkozások súlyozott tárgyalásával - a számítógépes programalkotás, az adattár, a reklámozásra céljáramegrendelt mű, a filmalkotás és más audiovizuális művek, képző- fotó- iparművészeti, tervezőművészetialkotások, a műszaki létesítmények tervei s a belsőépítészeti alkotások kérdéseit tekintjük át.Az óra célja, hogy a hallgatók egyrészt mindeme kérdésekről általános képet kapjanak, másrészt (leendőmunkájuk összefüggésében) egyes kérdésekről részletesebb, a gyakorlatban közvetlenül is hasznosítha-tó ismereteket szerezzenek.

3.2 A szerzői jog korlátai


3. 2 A szerzői jog korlátai



A.) Jelentőségük

- a szerzői jog a szerző részére a személyhez fűződ és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat bizto-sít

- e jogokat jogszabály korlátozhatja- tényleges gazdasági monopóliumok létrejöttének megakadályozása- a szerzői jogok kizárólagosságát célszerű oldani a felhasználás …- „össztársadalmi” érdekek indokolják

B.) A korlátok rendszere (vagyoni jogok)

- alapvető korlátok: a szerzői jog- területi jellege- időbeni korlátozottsága

- közös jogkezelés: megvonja a szerzőtől művei felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát- a kizárólagos jog a díjigényre szorítása- törvényi engedély- munkaviszonyban alkotott mű- jogkimerülés: a terjesztési jog korlátozása- szabad felhasználás



C.) A szabad felhasználás

- lényege: a már nyilvánosságra hozott művek elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló, az Szjt.-ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatok, ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőtdíjazás sem illeti meg

- már nyilvánosságra hozott mű- meghatározott cél (nem taxatív)

- iskolai célú felhasználás- tömegtájékoztatás- tudományos és ismeretterjesztési célú felhasználás- fogyatékos személyek igényeinek kielégítése- bizonyítás céljára való felhasználás bíróságok és más hatóságok előtt- nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználás: közvetlenül nem irányulhat haszonszerzésre a tv-

ben meghatározott esetekben közvetve sem(kivételek: tankönyvkiadás, ismeretterjesztés ker. tv-ben)

- taxatíve felsorolt felhasználási módozatok- nincs szükség szerzői hozzájárulásra: nem kell felhasználási engedély- díjazás: a szabad felhasználás mindig díjtalan



D.) A szabad felhasználás általános garanciális szabályai

- nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására- nem érintheti hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekét- kizárólag a tisztességes gyakorlat határán belül valósulhat meg- kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mérték-

ben- társadalmilag elismert célhoz igazodó mértékben- a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjedően értelmezni- a kört nem lehet

- analógiákkal- egyedi kivételekkel- méltányosság alapján

bővíteni



E.) Kivételek a szabad felhasználás alól

- nem terjed ki meghatározott felhasználási módokra

- nyilvánossághoz való közvetítés sugárzással, vagy másként- sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság felé továbbközvetí-

tés- átdolgozás

- magáncélú másolatkészítés körében nem szabad felhasználás, ha a másolatot

- építészeti műről- műszaki létesítményről- szoftverről- számítógépes eszközökkel működtetett adattárról készítik, ill.- a mű nyilvános előadásának kép-és hanghordozóra való rögzítéséről van szó

- ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot- teljes könyv, folyóirat egésze magáncéllal csak kézzel, írógéppel másolható- oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató előadás felhasználásához, beszédek kiadásához a szerző

hozzájárulása szükséges- díszlet, jelmez céljaira készült művek televíziós műsorszolgáltatáshoz való felhasználáshoz a szerző engedélye,

neve feltüntetése- haszonkölcsönbe adni nem lehet: szoftver, számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár



F.) Az Szjt-ben taxatíve felsorolt módozatok

- idézés- átvétel ( több formában)- másolatkészítés (különböző célokra)- többszörözés vagy terjesztés (kivételesen)- kiállítás- szerzői mű ideiglenes többszörözése- művek közlése az alkalom által indokolt mértékben (médiumokban)- nyilvánosan kiállított vizuális művek bemutatása- nyilvános tárgyalások és beszédek tartalmának átvitele- fotóművészeti alkotások tömegtájékoztatásban, iskolákban, ismeretterjesztésben való felhasználása- képzőművészeti, építészeti, iparművészeti alkotások díszletként, tömegtájékoztatásban látképként és illusztráci-

óként való felhasználása- előadások széles körben- könyvtári haszonkölcsönzés

3.3 A szabad felhasználás egyes esetei





A.) Idézés joga

- a nyilvánosságra hozott mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihezhíven – a forrás, valamint a megjelölt szerző megjelölésével- bárki idézheti

- tartalma:

- csak a mű részlete- az átvevő művel szerves kapcsolatban- bármely szerzői műfajban- szó szerint, vagy olyan módon, hogy ne torzítsa az idézett mű lényeges tartalmát

- a mű csak nyilvánosságra hozott lehet, de esetleges visszavonása az idézés jogát nem sértheti

B.) Átvétel

- nyilvánosságra hozott- irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatás vagy tudományos isme-

retterjesztés céljára a forrás és a szerző megjelölésével átvehető- iskolai oktatás: óvodai nevelés, általános- és középiskolai, szakmunkásképző, szakiskolai, alapfokú művészeti

oktatás és a felsőoktatási trv. hatálya alá tartozó felsőfokú oktatás- ezen belül is csak a tantervnek, képzési tervnek megfelelő mű



C.) Magáncélú másolatkészítés

- főszabály: a műről a szabad felhasználás körében magáncélra akkor készíthető másolat ( vagy mással készíttet-hető), ha a jövedelemszerzés- vagy fokozás célját közvetve sem szolgálja

- közvetlenül érvényesülő kivételek (a jogosult engedélyéhez kötött)

- építészeti mű- műszaki létesítmény- a mű nyilvános előadása- szoftver- elektronikus eszközökkel működtetett adattár

- teljes könyv, folyóirat, napilap csak kézi vagy gépírással készíthető másolat- közvetetten érvényesülő kivételek:

- „üres kazetta”- reprográfiai jogdíjigény-

a másolás „szabad”, de a kazetta árába, ill. a másolat készítéséhez szükséges eszköz, eszköz-üzemeltetés árába„be van építve” a jogdíj- intézményi cél:

- tudományos kutatás céljára- saját példányról tudományos célra archiválva- nyilvános könyvtári ellátás céljára



D.) Nyilvános könyvtárak által végzett haszonkölcsönbe adás

- kereskedelmi forgalomban vásárolt vagy könyvtárközi kölcsönzés keretében beszerzett műpéldány haszonköl-csönbe adása

- kivételek: számítógépes program, elektronikus adattár nem adható haszonkölcsönbe- csak a nyilvános könyvtár végezhet ilyen tevékenységet- az intézményi célú szabad többszörözéssel keletkező műpéldányok nem adhatók haszonkölcsönbe- A BÉRBEADÁS (VIDEOTÉKA) NEM HASZONKÖLCSÖN

E.) Információs jog érvényesülése

- a tény-és híranyagot tartalmazó közlemények a forrás megjelölésével bárki által (akár teljes terjedelemben is) át-vehetők

- a képző-, fotó-, építészeti-, ipar- és ipari tervezőművészeti alkotás

- díszletként szabadon felhasználható- ilyen nyilvánosan kiállított műveket a napilap, folyóirat, műsorszolgáltatás, digitális folyóirat bemutathat

- politikai hírműsorok: egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban az alkalom által indokolt mértékben közöl-hetők



F.) Szabad felhasználás a társadalmi esélyegyenlőség valamint az igazságszolgáltatáshoz és a közbiztonsághoz fűződőérdek szolgálatában

- fogyatékos személyek igényeinek kielégítése- a művek nem üzletszerű alapon- csak a célnak megfelelő módon többszörözhetők és terjeszthetők (beleértendő a szükséges „átdolgozás”

is)- bírósági és más hatósági eljárásban bizonyítás céljára bármely mű

- a cél által indokolt módon- mértékben felhasználható

a felhasználási módot a tv. nem korlátozza, azt az adott eljárás szükségletei határozzák meg.

3.4 Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések





A.) Számítógépes programalkotás (szoftver) I.

- nem részesül jogvédelemben (oltalomból kizárt): a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötlet, elv,eljárás, működési módszer, matematikai művelet

- vagyoni jogok átruházhatók- a szerzői jog korlátai

1) a szerző kizárólagos joga (eltérő megállapodás hiányában) nem terjed ki

- többszörözésre- átdolgozásra- feldolgozásra- fordításra és bármely módosításra- és ezek eredményének többszörözésére

ANNYIBAN, AMENNYIBEN A FELHASZNÁLÁSI CSELEKMÉNYEKET- a szoftvert jogszerűen megszerző személy- a szoftver rendeltetésével összhangban VÉGZI

2) biztonsági másolat: a felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másola-tot készítsen a szoftverről (ha az a felhasználáshoz szükséges)

3) elgondolás, elv megismerése: a jogos felhasználó a szerző engedélye nélkül

- megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését- kipróbálhatja a szoftvert betáplálásra, képernyőn való megjelenítésre futtatása vagy tanulása során ab-

ból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.



B.) Számítógépes programalkotás (szoftver) II.

4) Nem szükséges a szerző engedélye: a kód olyan többszörözéséhez, vagy fordításához sem, amely

- elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftverek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez, fel-téve, hogy:- e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy más jogosult személy (megbízottjuk) végzi- az együttes működtetéshez szükséges információ e személyek számára nem vált könnyen hozzáférhe-

tővé- a felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes mű-

ködtetés biztonságához szükségesek- az így megszerezhető információ:

- az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli más célra- a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához, forgalomba

hozatalához NEM HASZNÁLHAÓ FEL,- MÁSSAL (kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi)

NEM KÖZÖLHETŐ- a szerzői jogokat korlátozó felhasználási lehetőségek megengedettsége:

- csak annyiban lehetséges, amennyiben indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit- amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek- nem irányul a felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra

- további sajátosságok

- a szabad felhasználás körében tartozó átvétel és a szerzői művek jövedelemszerzés nélküli előállításáravonatkozó szabályok nem alkalmazhatók

- a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén a felhasználási szerző-dés írásba foglalása nem kötelező



C.) Adattár

- az adattárra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók- a szerző munkaviszonyból folyó kötelezettsége teljesítéseként összeállított adattárra

- a munkáltató jogszerzése esetén díjazásra jogosultsága- név mellőzésének jogi lehetőségére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók

- a szerzői jogok korlátozása:- nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a GYŰJTEMÉNYES MŰNEK MINŐSÜLŐ adattárat jogsz.

felh. személy- az adattár tartalmához való hozzáféréshez- az adattár tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze

- a szabad felhasználás általános jogszerűségi követelményei eközben is megfelelően irányadók

D.) Reklámozás céljára megrendelt mű

- a reklámozás céljára megrendelt mű vagyoni jogai a felhasználóra átruházhatók szerződéssel- a szerződés lényeges elemei:

- a felhasználás módja- mértéke- földrajzi területe- időtartama- a reklám hordozójának meghatározása- a szerzőnek járó díjazás

- E MŰVEKRE A KÖZÖS JOGKEZELÉS NEM TERJED KI- előzetesen meglévő mű reklámozás céljára történő felhasználása

- a szerző és felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet reklámozás céljára megrendelt műnek te-kintik

- a megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szervezetetírásban értesítik



E.) Filmalkotás és más audiovizuális művek

- filmalkotás: olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélkül vagy hanggal össze-kapcsolt sorozatával fejeznek ki (függetlenül attól, hogy milyen hordozón rögzítették)

│filmszín-házi vetí-

tések, film

│televíziós film

│reklám-és doku-

mentumfilm

│animációs és is-

meretterjesztő film

- szerzők:- irodalmi és zenemű szerzője, a rendező és mindazok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon

hozzájárultak- előállító: aki (vagy amely) saját nevében kezdeményezi, és szervezi meg a film megvalósítását, és gondoskodik

az anyagi és egyéb feltételekről- befejezett film:(véglegesítés) a befejező vágással, a végleges változat elfogadásával gyakorolhatóak a film egé-

szére a szerzői jogok- képviselet: a jogok gyakorlása során a filmalkotás szerzőit (eltérő megállapodás hiányában) a rendező képvisel- A FILMALKOTÁSRA A SZOLGÁLATI MŰVEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK NEM ALKALMAZHATÓK



F.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei I.∗

- személyhez fűződő jogok

1. NÉVJOG:- a tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy műszaki létesítményen a nevét és a terve-

zés idejét hol, hogyan tüntessék fel (tulajdonos / használó / üzemeltető jogainak és törvényes érdekei-nek indokolatlan és aránytalan sérelme NÉLKÜL gyakorolható jog)

- a szerző nevének látképen való feltüntetése: ha a látképen meghatározott alkotás szerepel- az ilyen alkotások tudományos ismereterjesztő és iskolai oktatás céljára való felhasználásakor a szerző

nevét ugyancsak fel kell tüntetni2. VÁLTOZATLAN ÚJRAFELHASZNÁLÁS:

- építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti tervszerzőjét kell feltüntetni

3. JOGOSULATLAN MEGVÁLTOZTATÁS: az építészeti alkotás vagy műszak létesítmény tervének olyan meg-változtatása, amely külső megjelenést vagy rendeltetésszerű használatot befolyásolja

- szabad felhasználás:- a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás

nélkül elkészíthető és felhasználható- a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti, ipari tervezőművészeti alkotás képe és a fotóművészeti alko-

tás- tudományos ismeretterjesztő előadás- iskolai oktatás- céljára a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható

∗ Az Szjt. az ipari termelőművészeti alkotásokra irányadó szabályokat alkalmazni rendeli a BELSŐÉPÍTÉSZETI ALKOTÁ-SOKRA IS.



G.) Képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei II.

- kiállítás joga:

képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti ésipari tervezőművészeti alkotás

Kiállítás esetén a szerző nevét fel kell tüntetni

a tulajdonos köteles a művet szerzői jog gyakorlásavéget időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani (deméltányos érdekét ez nem sértheti)

a kiállításhoz (közgyűjteményben őrzött mű kivételével)a szerző beleegyezése szükséges

- követő jog:

A TULAJDONJOGa szerző részéről való első átruházás után

eredeti képzőművészetiés iparművészeti alkotás

KERESKEDELMEI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERV. KÖZREMŰ-KÖDÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÁTRUHÁZÁSAKOR

SZERZŐI DÍJAT KELL FIZETNI

A VEVŐT TERHELI AZ ÁFA N. VÉTELÁR 5%a BESZEDÉSÉÉRT ÉS ÁTUTA-LÁSÁÉRT A GAZD. SZERVFELEL

festmény, rajz, a sor-számmal és a szerző

kézjegyével ellátott sok-szorosított képgrafika,

az iparművészeti ésszobrászati alkotás és a

gobelin A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERV FELÉ

AKI A SZERZŐNEK VAGY JOGUTÓDÁNAK AZT KIFIZETIA MUZEÁLIS INTÉZMÉ-

NYEK ÉS MUZEÁLISKÖZGYŰJTEMÉNYEKmentesek a díjfizetési

kötelezettség alól.






A.) Sportbarátok, egymás között

A felperes az 1980-as évek elején megírta emlékiratait, amely először az F. Híradó elnevezésű kiadványban jelent meg. A megjelenés után a felpe-res a 73 oldalas kéziratot H. T. újságírónak adta át azzal, hogy gondoskodjon a kiadásáról, ő azonban a kéziratot az alpereshez továbbította. A fel-peres ragaszkodott a kézirat változtatás nélküli megjelentetéséhez, az alperes azonban azt nem találta kiadhatónak, viszont vállalkozott arra, hogyaz 1938-as párizsi labdarúgó-világbajnokság 50 éves jubileuma kapcsán egy könyvet ír, amelybe beépíti a felperes visszaemlékezéseit. Ehhez atervhez a felperes hozzájárult.Ilyen előzmények után az alperes egy könyvkiadónál megjelentette 157 oldalas könyvét. Szerzőként az alperes neve szerepel, azonban a könyvalcíme: név szerint a felperes - "az egykori legendás „Gy” - futballtörténeti visszaemlékezései". A könyvben a felperes teljes egészében egyesszám első személyében mondja el a karrierje történetét. A felperes által aláírt élőszóban utalás van arra, hogy a könyvet a felperes "megírta",azonban a könyv fülszövege szerint a felperes szavait: az alperes, "több nagy sikerű futballkönyv szerzője, avatott tollal és krónikusi hűséggelörökítette meg".Az alperes könyve a felperes kéziratával részint szó szerint megegyezik, részben kisebb változtatásokkal azonos szövegrészek találhatók benne. Aszövegegyezőségeken túlmenően bizonyos szerkezeti hasonlóságra utalnak a két mű egyező, hasonló címei is. A felperes kézirata csupán forrás-anyagnak nem tekinthető, a perbeli esetben az alperes részéről forrásanyagot meghaladó átvétel történt a felperesi kéziratból.Az alperes a mű megjelenése után a kiadótól 100 000 forint szerzői díjat kapott.A felperes keresetében szerzői jogainak megsértése miatt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes művének ő a szerzője, annak megjelente-tésével az alperes szerzői jogait megsértette. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől és az alperes kötelezését a sajtóban megfelelő nyi-latkozat közzétételére, továbbá a még fellelhető példányok megsemmisítésének elrendelését. 400 000 forint szerzői jogdíj, illetve kártérítés megfi-zetésére is kérte kötelezni az alperest.Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes kéziratát a felperes hozzájárulásával használta fel könyvében, azzal nemélt vissza, a felperesnek pedig sem a mű címével, sem tartalmával, sem egyéb szerzői jogával kapcsolatban semmiféle igénye nem volt, így a felpe-res szerzői jogait nem sértette meg.Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes műve lényegi változtatás nélkül tartalmazza a felperes kéziratát, így a könyv ezenfejezeteinek egyedüli szerzője a felperes, ezáltal az alperes a felperes szerzői jogait megsértette. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, egy-ben feljogosította a felperest, hogy a bíróság megállapításait a sajtóban az alperes költségére közzétegye. Az alperest 100 000 forint és kamatai,valamint 14 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára, egyben az alperest 50 000 forint bírsággal is sújtotta. A meghaladó ke-resetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint bizonyítást nyert, hogy az alperes a felperes kéziratát lényegében változtatás nélkül teljes egészé-ben, címének megváltoztatásával, saját neve alatt jelentette meg, nem tüntette fel a felperes szerzőségét, ezáltal a felperes szerzői jogait megsér-tette.Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a felperesi kereset teljes elutasítását kérve. Arra hivatkozott, hogy nem kiadásra,hanem átdolgozásra fogadta el a kéziratot, csak arra vállalkozott, hogy a kiadhatatlan kéziratot bedolgozza saját könyvébe, aminek maradéktalanul,a felperes hozzájárulása alapján eleget is tett.A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

Kérdés: Túlterjeszkedhetett-e alperes a felperesi hozzájárulás mértékén?



B.) Azonos vagy nem azonos?

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 360 000 Ft-ot, a II. r. felperesnek40 000 Ft-ot és ezek törvényes kamatait. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az indokolás lényege szerint az alperesaz általa értékesített fordító-program kialakításához a felperesek által átdolgozott programot használta fel, az ettől történteltérés csak minimális. Szakértői vélemény alapján megállapította azt is, hogy a program nagy része azonos az M. cégprogramjával is. Ennek azonban nem tulajdonított jelentőséget a bíróság arra való hivatkozással, hogy az alperes ezt csak1980. júniusában ismerte meg, viszont a felperesek programját már két évvel korábban megismerte.Az elsőfokú ítélet ellen az I. r. felperes és az alperes fellebbezett. Az I. r. felperes fellebbezésében kérte a megítélt összegetfelemelni és az alperest további 382 500 Ft megfizetésére kötelezni. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megvál-toztatásával a kereset elutasítását kérte.

Kérdés: Lehetett-e mégis jelentősége annak, hogy a program „M” cég fordítóprogramjával is feltűnő azonosságokat muta-tott?



C.) Magnetofon a konyhában

A felperes keresetében 3132 Ft szerzői jogdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni azon a címen, hogy üzlethelyiség-ében (kifőzdéjében) magnetofonon zenét szolgáltatott.Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem a vendégek részére nyitva álló helyiségben működtettea magnetofont.Az első fokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes nem avendégek részére nyitva álló helyiségben, hanem egy boltíves falrésszel elválasztott mosogatóban működtette a magneto-font, és az onnan kiszűrődő zene közvetve sem szolgálta az üzleti forgalom növelését.Az első fokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, az alperes elmarasztalását. A fel-lebbezési tárgyaláson kereseti igényét - méltányosságból - leszállította 2000 Ft-ra. Előadta, hogy a leszállított kereseti kö-vetelése megfelel annak az összegnek, amelyet a zeneszolgáltatók a 144/1981. (MK 22.) MM számú utasítás 25. §-a alapjántételes jogdíjfizetés helyett a Szerzői Jogvédő Hivatallal közös megállapodás esetén átalányként fizetnek.Az alperes az első fokú ítélet helyben hagyását kérte. A fellebbezési eljárásban az összegszerűség nem volt vitatott a felekközött.

Kérdés: Volt-e a jogdíjfizetés szempontjából jelentősége annak, hogy a megnetofon nem a vendégek fogadására szolgálóhelyiségben üzemelt?






1.) Mit jelent a szerzői jogok korlátozhatósága, s melyek a törvény szerinti főbb korlátok?

2.) Mi a szabad felhasználás, s melyek annak általános garanciális szabályai?

3.) Mire nem terjed ki a szabad felhasználás joga?

4.) Mi az idézés és az átvétel, mi a két jog közötti leglényegesebb különbség?

5.) Melyek a magáncélú másolatkészítés sajátos szabályai?

6.) Mi a haszonkölcsön, s hol találkozunk a szerzői jogban ezzel a jogintézménnyel?

7.) Miként kívánja segíteni a szabad felhasználás az információs jog érvényesülését, a társadalmi esélyegyenlőséget és azigazságszolgáltatáshoz, közbiztonsághoz fűződő érdekeket?

8.) Melyek a szoftverre vonatkozó kizárólagos szerzői jogok a főszabálytól eltérő rendelkezései?

9.) Milyen sajátosságai vannak az adattáraknak és a reklámozás céljára megrendelt műveknek?

10.) Kik a filmalkotásokkal kapcsolatos szerzői jogok jogosultjai, melyek a főbb műfaji sajátosságok?

11.) A képzőművészeti, fotóművészeti, ipari tervezőművészeti, belsőépítészi alkotások és a műszaki létesítmények terveiesetében milyen eltérésekkel érvényesülnek a szerző személyhez fűződő jogai, s melyek a szabad felhasználás sajátosesetei?

12.) A képzőművészeti, fotóművészeti, ipari tervezőművészeti, belsőépítészi alkotások és a műszaki létesítmények terveiesetében mit jelent a kiállítás joga, s mely esetekben beszélhetünk követő jogról?

Documents

3. óra: A szerzői jog korlátai - Az egyes műfajokra ...bmeeokepito-cd.bmeeok.hu/CD/Össze_vissza_tárgyak/Jog/jog_12-13.pdf · 3.1 Az óra célja dr. Verebics János: Szellemi