1

ÜZLETI JOG 3. óraÜZLETI JOG 3. óra

Kötelmi jog I.Kötelmi jog I.- hétfői kurzus -- hétfői kurzus -

(Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5)(Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5)Összeállította: Verebics JánosÖsszeállította: Verebics János

2

Áttekintés:Áttekintés:

3.1 A szerződések jogának alapjai

3.1.1 A szerződés lényege3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályok

3.1.3 A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződések3.1.4 A szerződési jog alapelvei

3.1.5 A szerződéses jogviszony elemei

3.2 A szerződés létrehozása

3.2.1 A szerződés, mint folyamat3.2.2 A szerződéskötés menete

3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés3.2.4 Általános szerződési feltételek

3.3 A szerződés módosítása és megszüntetése

3.3.1 A szerződés módosítása 3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkül

3

3.1 A szerződések jogának alapjai

4

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.1 A szerződés lényegeA.) A kötelem

- Kötelem: a követelés és tartozás egysége, amelyben

mellérendelt jogalanyok többnyire relatív szerkezetű, általában pozitív

tartalmú jogviszonyban állnak egymással, és a vagyoni értékű szolgáltatások teljesítését vagyoni szankciókkal biztosítják.

5

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.1 A szerződés lényegeB.) Kötelem-keletkeztető tényállások I.

- Kötelem-keletkeztető tényállások: jogellenes károkozás jogalap nélküli gazdagodás > szabályanyaga a múltban előállott jogellenes cselekményre reagál egyoldalú jogügyletek (élők között és halál esetére) közhatalmi aktusok ha az egymástól független jogalanyok ~ gazdasági érdekeit ~ egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni > a legjelentősebb, előremutató kötelem-keletkeztető tényállás, A SZERZŐDÉS

6

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.1 A szerződés lényegeC.) Kötelem-keletkeztető tényállások II.

- Tipizálás: „múltba néző” reparációs jellegű > korábban fennállt, nem

jogszerűen megváltozott helyzetet állít vissza ~ kártérítési kötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás „ előremutató” akaratlagos jellegű kötelmek ~ szerződések ~ egyoldalú jogügyletek ~ közhatalmi aktusok

7

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.1 A szerződés lényegeD.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban

- Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás

- A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett> a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb,

egyben legterjedelmesebb része

8

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.1 A szerződés lényegeE.) Az állam viszonya a szerződéshez

- Elismeri: perelhetőség végrehajthatóság

- Ha azonban a szerződés jogilag csonka, az ilyen szerződéshez fűződő joghatások beálltát tiltja ÉRVÉNYTELENSÉG

vagy lehet orvosolni vagy nem ~ a joghatás beállását MEGTILTJA ~ ha már beállt IN INTEGRUM RESTUTIO

9

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokA.) A szerződés fogalma

- A szerződés fogalma:

két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata mely joghatást vált ki

> többletelem a kötelem-fogalomhoz képest: az előremutató kötelmi helyzetet keletkeztető KONSZENZUS

10

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályok B.) A szerződések jogának magyar forrásai

- A szerződések jogának hatályos forrásai: a törzsanyagot a Ptk. tartalmazza (IV. rész) ~ I cím: (a szerződés) > általános érvényű (szerződéses és

egyéb kötelmi) szabályok (198-338. §) ~ III. cím: (egyes szerződések) > szerződéstípusok (365-591. §) ~ nevesített egyoldalú jogügyletek: az ingyenes szerződések

között (III. cm L. fejezet, 592-596. §) > az egyoldalú jogügyletekre vonatkozó kiterjesztő jogértelmezés általános érvénnyel való kimondása: Ptk. 198. § (2)

a szerződések létrejöttére vonatkozó, külön törvényben foglalt norma (pl. koncesszió)

a szerződés teljesítését illető speciális norma: Fvtv. a szerződésszegés jogkövetkezményei: Fvt., kötelező jótállásról

szóló Korm. rendeletek az egyes szerződésekre vonatkozó törvényi, kormányrendeleti

normák > nem ritkán kogens tartalommal

11

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokC.) A szerződés menete

- A szerződés menete: az egybehangzó akaratnyilatkozatok általában egy bizonyos

előkészítő fázis után létrehozzák a szerződést, mely ~ vagy elvezet minden szerződési szándék céljához, a TELJESÍTÉSHEZ ~ vagy valamely jogi csonkaság folytán (érvénytelenség) NEM a szerződés „menet közben” maga is változásokon mehet

keresztül ~ irányt változtat> módosítása ill. módosulása ~ a felek v. az egyik fél akaratából el sem jut a szándékolt célhoz (megszűnés teljesítés nélkül)

12

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokD.) A szerződés teljesítése

- A szerződés teljesítése: a szerződést tárgya és tartalma szerint kell teljesíteni, vizsgálandó a teljesítés

módja helye ideje a feltételek és választási jog megvalósulása > a szerződésszerű teljesítés az az OPTIMUM, amire a jogosult a

szerződés alapján törekszik

13

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokE.) Helytállási kötelezettség

- Ha a szerződésszerű teljesítés úgy marad el, hogy azt jogosult nem kívánta, mert

késedelemben hibás teljesítésben lehetetlenülésben teljesítés megtagadásában ölt testet: SZERZŐDÉSSZEGÉS

mely OBJEKTÍV vagy SZUBJEKTÍV alapú vagyoni helytállási kötelezettséget keletkeztet

14

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.3 A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződésekA.) Szerződéstípusok és egyes szerződések

- Szerződéstípusok és egyes szerződések:

az általánosan vizsgálandó elemek bizonyos eltérősége vezet megkülönböztetésükhöz

az egyes szerződéstípusok egymástól eltérő rendeltetés, tárgya, tartalma több-kevesebb kiegészítő szabályozást igényel

> DE! a speciális szabályozás előírása/értelmezése csak annyiban helytálló, amennyiben az összhangban áll a szerződések > kötelmi jog > a polgári jog általános érvényű szabályival

15

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.3 A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződésekB.) Az egyes szerződéstípusok tárgyalása

- Az egyes szerződéstípusok tárgyalása:

szerződési alaptípusok, ill. főleg a magánszemélyekhez fűződő vagyoni kapcsolatokat jelentő szerződésfajták

a gazdasági élet alapvető szerződései > kereskedelmi szerződések

> a TIPUSSZABADSÁG eleve kizárja az összes lehetséges szerződés rendszerbeli elhelyezését, azonban a tipizálás segítséget adhat a jogviszony tartalmát alapul vevő helyes minősítéshez

16

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.4 A szerződési jog alapelveiA.) Általános polgári jogi alapelvek

- A polgári jog általános alapelvei: a szerződések területén különös jelentőségű

a jóhiszeműség és tisztesség követelménye (4. § /1/) az elvárhatóság követelménye (4. § /1/) az együttműködési kötelezettség (4. § /2/) a rendeltetésszerű joggyakorlás (2. § /2/) a joggal való visszaélés tilalma (5. §) az értelmezési alapelv (1. § /2/)

17

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.4 A szerződési jog alapelveiB.) A szerződési szabadság elve

- A szerződési szabadság elve: a szerződésre lépő alanyok akarata – főszabályszerűen- nincs megkötve

a szerződéskötési szabadság ~ akar ~ nem akar ~ köteles > felek akarata (előszerződés) > törvény (pl.: közüzemi) partnerválasztás szabadsága > kivel akar szerződni? (egyes

esetekben köteles: pl. közforgalmú közlekedési eszköz) szerződési típusszabadság > milyen szerződést? (PTK.-ban

nevesített, más jsz.-ban nevesített, vegyes, nevesítetlen) a tartalom szabadsága (diszpozíció): korlátozása ~ negatív módon: jogszabályi tilalom ~ pozitív módon: engedélyhez kötő vagy kötelező tartalmú elemeket előíró (PTK.226.§ /1/) módon

18

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.4 A szerződési jog alapelveiC.) Az egyenértékűség elve

- Az egyenértékűség mint főszabály: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár (PTK.201.§ /1/)

főszabály: a visszterhesség vélelme > a szolgáltatással szemben értékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia

a felek akaratszabadságából kiindulva megdönthető > ezt azonban expressis verbis ki kell fejezni

az egyensúlyhiányos szerződés lehet jogszerű és jogszerűtlen > a jogszerű lehet

~ ingyenes > a felek szabad akaratából ~ kockázati elemet hordozó (tartási, biztosítási) > visszterhesek ugyan, de a konkrét szerződésben a felek által tudottan benne rejlik az aránytalanság lehetősége ~ szerencseszerződés > az elfogadott bizonytalansági elem a többlettényállás: az értékviszonyokat a szerencsefaktor fogja befolyásolni

19

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.4 A szerződési jog alapelveiD.) A „pacta sunt servanda” elve

- Pacta sunt servanda - clausula rebus sic stantibus: a szerződésnek a felek között törvényereje van kötelesek azt jóhiszeműen s úgy, ahogy a szerződésben rögzítették

végrehajtani kivételt a körülményekben utóbb beállt olyan változás, amely miatt

a szerződés teljesítése el nem várható (amit előre látva a felek meg sem kötöttek volna) az a fél, akire nézve a változás méltánytalanul nehéz helyzetet teremt, mentesülhet a teljesítési kényszer alól

~ kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását ~ előre nem látható releváns változás beálltára hivatkozva a szerződést megszüntetheti (felbontás, ill. elállás) ~ jelentőséggel elsődlegesen a konszenzuális szerződések és a tartós jogviszonyok körében bír > kivételképpen alkalmazható, korrekciós elv

20

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.4 A szerződési jog alapelveiE.) A szerződési jog speciális alapelvei

- A szerződési jog speciális alapelvei: az együttműködési alapelvből nőtt ki a szerződések körében

speciális alapelvvé: ~ a szerződési szabadság elve (200. § /1/) ~ a visszterhesség vélelme (201. § /1/) ~ a pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus

alapelvszerű követelménye az általános alapelvek szerinti együttműködési

kötelezettséggel találkozunk még ~ a szerződés megkötése (2005. § /3/) ~ a szerződés teljesítése (277. § /2/) érvénytelenség jogkövetkezménye ~ nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző magatartások ~ jogszabály megkerülésével kötött jogügyletek

21

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiA.) Áttekintés

- A szerződéses jogviszony elemei: a szerződés alanyai (a szerződő felek), a szerződés tárgya (a szerződésben vállalt

szolgáltatás és a jogi értelemben vett dolog) és a szerződés tartalma (szerződésbe foglalt jogok és

kötelezettségek összessége)

22

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiA.) A szerződés alanyai I.

- Az alanyok köre: mint minden jogviszonynak, a kötelmi jv.-nak is jogképességgel rendelkező jogalany lehet alanya

ember (természetes személy) mesterséges jogalany, jogi személy (Ptk. 8. §, 28. §) quasi jogi személy Gt. az állam (kötelmi jogviszonyokban nem preferált)

- Az alanyok érdekállása: főszabályként kétpólusú: két különböző érdekállás (hitelező-adós) > több

alany is állhat kötelemben többpólusú: harmadik személy is jelen van (pl. harmadik személy javára

szóló szerződés, engedményezés) azonos érdekállású: több alany, de (még) nem különböztethető meg a

hitelezői és adósi pozíció (gazd. társaság alapítása, közös tulajdont létrehozó kötelmi helyzet)

> az alanyok elnevezése: alapvető érdekállásukhoz kötődik (jogosult-kötelezett, hitelező-adós, károkozó-károsult, eladó-vevő, örökös-hagyományos) > felekről addig beszélhetünk, amíg ennek az ügylet érdekpozíciói szempontjából nincs jelentősége

23

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiB.) A szerződés alanyai II.

- Több alany a kötelemben: egyidejű: az adott kötelmi pozícióban akár jogosulti, akár

kötelezetti helyzetben azonos időpontban több személy áll jogutódlás: ~ a jogutód a jogelőd jogosultságait és kötelezettségeit ~ teljeskörűen, változatlan tartalommal átvéve ~ egy bizonyos időpontban annak helyébe lép ~ típusai: > ha a jogosult személyében áll be változás: engedményezés > ha a főkötelezett személye változik: tartozásátvállalás v. tartozásátszállás

24

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiC.) A szerződés tárgya

- A szerződés tárgya: a szolgáltatás a jogosult a szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki: > AZ A MAGATARTÁS, AMELYET KÖTELEZETT A SZERZŐDÉS

ALAPJÁN TANÚSÍTANI KÖTELES

- A szolgáltatás fogalma: az a kötelmi jogviszonyban tanúsítandó magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amit kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles a szolgáltatás (magatartás) a kötelmi jogviszony közvetlen

tárgya >> a dolog a közvetett tárgy, a szolgáltatás tárgya

25

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiC.) A szerződés tárgya II.

- A szolgáltatások tipizálása fajlagossági szempontból: egyedi > konkrétan meghatározott, mással nem pótolható fajlagos > fajta és mennyiség szerint meghatározott ~ SOSEM LEHETETLENÜLHET EL ~ A LEGINKÁBB FAJLAGOS SZOLGÁLTATÁS: A PÉNZ; zártfajú > a fajlagos szolgáltatás szűkítése

- A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei:fő - és mellékszolgáltatás ~ főszolgáltatás a szerződés ennek teljesítése érdekében jön létre, rendeltetése ebben valósul meg ~ mellékszolgáltatás(ok): > a főszolgáltatás velejárói, megerősítői > az adott szerződés-típushoz tartoznak

26

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiD.) A szerződés tárgya III.

- A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei II:

tevőleges és nem tevőleges szolgáltatás ~ tevőleges: > dare jellegű: dolog vagy más jogosultság adása más részére végelegesen vagy időlegesen > tevékenység kifejtése más részére (facere) >> vmely eredményt kell megvalósítani (eredményszerződések), vagy >> a legnagyobb gondossággal eljárva eredmény létrehozására kell törekedni (gondossági szerződések) > preastare > helytállási főkötelezettséget jelentő szolgáltatások ~ nem tevőleges > vmitől való tartózkodásra > vminek az eltűrésére

27

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiE.) A szerződés tárgya IV.

- A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei III:

egyszeri: a szolgáltatás egyetlen meghatározott aktusból áll tartós (huzamos): a szolgáltatás nyújtása hosszabb időn át tart > ha

a teljesítést már megkezdték, a szerz. felbontása vagy érvénytelenség esetén az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen, ezért a szerződést nem lehet

~ keletkezésére visszamenő hatállyal megszüntetni (felbontani, elállni) ~ úgy tekinteni, mint ha meg sem kötötték volna időszakonként visszatérő: > pl. bérlő bérfizetési kötelezettsége ~ az egyes szolgáltatások külön-külön is érvényesíthetők a nélkül, hogy az az egész szerződési viszonyra kihatna ~ ugyanakkor: egy-egy szolgáltatás elmaradása adott esetben az egész szerződés megszűnésére vezet

28

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiE.) A szerződés tárgya VI.

- A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei IV: oszthatósága v. oszthatatlansága ~ a jogosult a szerződéskötéskor fennálló és a másik fél által is ismert szerződési érdeke határozza meg ~ JOGKÉRDÉS > független attól, hogy a szolgáltatás, mint dolog egyébként osztható-e személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás ~ főszabály: más is teljesítheti a szerződést, mint az eredeti kötelezett ~ kivételek a forgalmi jelleg alól: személyhez kötött szolgáltatások visszterhesség és ingyenesség ~ a polgári jogban a visszterhes szerződés a rendszerinti eset (vélelem) > DE NEM MINDEN SZERZŐDÉS ~ visszterhességről csak áruviszonyban lévő szolgáltatások esetében beszélhetünk: szolgáltatás <> ellenszolgáltatás

29

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiE.) A szerződés tárgya VII.

- A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei V: feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatások ~ feltétel: olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelytől a szerződés hatályának beállta v. megszűnése függ ~ időhatározás: olyan később bekövetkező időpont megjelölése, amelynek beálltakor a szerződés hatályba lép vagy hatályát veszti > meghatározott, jövőbeli, biztosan bekövetkező > kezdő > a joghatás beálltára vezet > végződési > a joghatást megszünteti

- A vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio): ha a felek két vagy több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy ezek közül

valamelyik fél vagy harmadik személy meghatározhatja, hogy melyik legyen a teljesítendő szolgáltatás

30

3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiF.) A szerződés tartalma

- A szerződés tartalmát a szerződésben foglalt fő- és mellékkötelezettségek és a velük szemben támasztható jogosultságok összessége adja

minimális kötelező tartalmát a jogszabályi rendelkezések olyan körben határozzák meg, hogy ezek alkalmassá tegyék a szerződést a célzott joghatás kiváltására

mindenképpen tartalmaznia kell a szerződő feleket, a szerződés tárgyát és a feleknek a szerződés teljesítéséhez fűződő fő kötelezettségeit és jogait

a szerződés tartalmát alapvetően a szerződő felek állapítják meg, kivételes esetben jogszabály vagy a bíróság is meghatározhatja azt

> a lényeges tartalmi kérdésekben való megállapodás nélkül a szerződés nem jön létre (Ptk. 205. §).

31

3.2 A szerződés létrehozása

- A szerződési jogviszony: folyamat az egyes szakaszok egymástól elkülöníthetők különbségtétel: nem csak időben, hanem a szerint is, hogy előfordulásuk törvényszerű-e vagy sem

32

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA33.2.1 A szerződés, mint folyamat

33

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.2 A szerződéskötés meneteA.) Az ajánlat

- Az ajánlat: közvetlenül szerződéskötésre irányuló akaratnyilatkozat, az

ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet

az ajánlatnak a megkötni szándékozott szerződés minden lényeges elemét tartalmaznia kell

- Jogilag: a szerződéskötést megelőző utolsó előtti nyilatkozat

- Felhívás és ajánlat: a felhíváshoz nem kapcsolódik ajánlati kötöttség jogkövetkezménye lehet „biztatási károkozás” (Ptk. 6. §)

34

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.2 A szerződéskötés meneteB.) Az ajánlati kötöttség

- Ajánlati kötöttség (PTK. 211. § /1/-/2/): függő jogi helyzet kezdete, vége ~ jelenlévők közt megszűnik, ha nyomban nem fogadják el ~ távollévők (PTK. 214.§ /1/) > kezdete (hatályosulás): tudomásszerzés > vége: elvárható időn (2 nap) belül válasz nem érkezik a még nem hatályos nyilatkozat visszavonható (214.§/2/-/3/) az ajánlati kötöttség megszűnésével az ajánlattevő

visszanyeri cselekvési szabadságát

35

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.2 A szerződéskötés meneteC.) Az ajánlatra adott válasz

- Az ajánlatra adott válasz: eltérő tartalmú: ÚJ AJÁNLAT(PTK.213§/2/) egybecsengő: ELFOGADÁS, PTK. 205.§

> szerződést másképp is lehet kötni, például oly módon, hogy a felek közösen szerződés tervezetet készítenek, azt megvitatják, majd elfogadják

- A létrejött szerződés alapján: a felek kölcsönösen követelhetik a másik fél

szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is

támaszthatnak.

36

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés A.) Szerződéskötési kötelezettség

- Szerződéskötési kötelezettség : a vagyoni forgalomban általában a szerződéskötési

szabadság érvényesül kivételes esetben azonban a jogszabályok (vagy a felek)

szerződés megkötésének kötelezettségét is előírhatják szerződéskötési kötelezettséget az esetek többségében

olyankor határoz meg a jogszabály, amikor ~ a szolgáltatást nyújtó monopolhelyzetben van, vagy ~ a szolgáltatás kapacitása szűkebb, mint a szolgáltatásra vonatkozó igény, illetve ~ ha azt a fogyasztóvédelem vagy a társadalom tagjainak védelme megkívánja> az a fél, akinek javára a szerződéskötési kötelezettség fennáll,

a gazdasági szerződés megkötésére felhívhatja a kötelezettet

37

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés B.) Az előszerződés I.

- Fogalma, előfeltételei (Ptk. 208. §): a felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban

egymással szerződést kötnek az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést

megkötni jogszabály az előszerződés kötését kötelezővé teheti> az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő

szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók

38

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés C.) Az előszerződés II.

- Jogkövetkezménye: a szerződéskötési kötelezettség; elmaradása esetén a bíróság

bármely fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja

AKKOR IS, HA ~ az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, ~ DE a nemzetgazdaság, a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülménye alapján a szerződés tartalma meghatározható KIVÉTELESEN az előszerződésben megállapított feltételek

módosításával is, ha a nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja

39

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.4 Általános szerződési feltételek A.) Az ÁSZF alkalmazása

- Általános szerződési feltételek: előzetesen kialakított feltételrendszer, mely meghatározatlan számú jövőbeni szerződés részévé fog válni

- A hatályos szabályozás a Ptk.-ben megadja az ÁSZF és a tisztességtelen feltételek fogalmát (Ptk. 205/A. §, 209.

§) a tisztességtelen általános szerződési feltétel jogkövetkezményeit

(Ptk. 209/A. §) megtámadhatóság kritériumait és jogkövetkezményeit (Ptk. 209/B.

§)

- Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni > a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

40

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.4 Általános szerződési feltételek B.) Általános szerződési feltételek – tisztességtelen feltétel

- Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából

egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg Ptk. 205/A. § (1) bek.

- Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát

megismerje, és azt a másik fél kifejezetten v. ráutaló magatartással elfogadta

- Tisztességtelennek az a kikötés minősül, amely a jóhiszeműség és tisztesség elvét sérti azáltal, hogy az egyik fél jogai és kötelezettségei egyoldalúan és indokolatlanul hátrányosan kerülnek meghatározásraPtk. 209. §

41

3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.4 Általános szerződési feltételek C.) Megtámadási lehetőség

- Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést

a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (Ptk. 209/A. §) a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés

209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott érdekvédelmi szervezet is kérheti a bíróságtól

- Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét

azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi

félre kiterjedő hatállyal érvénytelenné nyilvánítja(Ptk. 209/B. §).

42

3.3 A szerződés módosítása és megszüntetése

43

3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.1 A szerződés módosítása A.) A módosulás és a módosítás

- Módosulás: olyan jogi tény, amely a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatja

- Módosítás: az az akaratlagos magatartás, mely a felek akaratából vezet ugyanilyen következményre

44

3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.1 A szerződés módosítása B.) A módosítás lehetősége

- A szerződés módosítása: az alanyi kör tekintetében ~ engedményezés ~ tartozásátvállalás ~ kezesi szerződés ~ társasági szerződésben (ki- belépés, jogutódlás) a szerződés tárgyában > vagylagos kötelem (PTK. 230.§) a szerződés tartalmában > a felek közös megegyezéssel, lényeges

kérdésekben (pl. vételár, részletfizetés, idő, hely, mód) a szerződés jogcímében > kizárólag a felek közös megállapodásával

(pl.: vételár tartozás > kölcsöntartozás, kölcsön visszafizetése pénz helyett természetben)

> a tartalmában vagy jogcímében megváltozott (módosított) szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.

45

3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkül A.) Áttekintés

- A megszűnés lehetséges okai: a felek akaratából ~ szerződéssel > megszüntetés > felbontás ~ egyoldalú jognyilatkozattal > felmondás > elállás közhatalmi aktussal egyéb ok (confusio, halál, lehetetlenülés) > a szerződés megszűnésével a kötelezettek szabadulnak a

szerződéses kötelemből, és –attól függően, hogy a szerződés a jövőre nézve vagy visszamenő hatállyal szűnik meg – kötelesek egymással elszámolni

46

3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkül B.) Szerződés alapján történő megszűnés

- Megszüntető szerződés: a szerződés megszűnése a felek közös megegyezésén alapul a szerződés ex nunc hatályú megszüntetésére irányul

- Felbontó szerződés: szintén a felek közös megegyezésén alapul a felek közti viszony a szerződés megkötésének időpontjára

visszamenő (ex tunc) hatállyal szűnik meg

47

3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkül C.) Felmondás és elállás

- Felmondás (Ptk. 321. §): az egyik félnek a másik félhez intézett egyoldalú

nyilatkozatán alapul a felmondással a szerződés a jövőre nézve szűnik meg.

- Az elállás (Ptk. 320. §): szintén az egyik fél egyoldalú nyilatkozata eredményezi a

szerződés megszűnését, de az elállás a szerződést annak megkötési időpontjára

(keletkezésére) visszaható hatállyal szünteti meg

> Mind a szerződés felmondásának mind az elállásnak alapvetően két – jogcíme alapján elkülöníthető - esete van a rendes, illetve a rendkívüli felmondás illetve elállás.