520

!!!Árjegyzék!!! Türsch F.-tölPesten, váczi-utcza a „nagy Kristóf" mellett

KISZ ÖLTÖZÉKEKés menyasszonyi ruhák.

A derékmérték szerint készíttetik, az alj mindig a legutolsó párisi divatután. Vidéki megrendeléseknél kérem a mértéket Centiméterrel mérve vagy egyjól álltí derekat, a ruhaalj elóhossza mértékéi;, a a netalán egyéb megjegyzésekkelegyütt beküldeni

1 moll öltözék, kész derékkel, övvel és aUó-szoknyával együtt, 30, 86, 45,50, 60 forint és feljebb.

1 tudatán öltözék, övvel és ahó-szoknjával együtt, kész derékkel 80, 86,40, 50 forint és feljebb.

1 menyasszonyi moll öltözék, myrtussal diszitve, 40, 50, 60, 70 forintés feljebb.

1 menyasszonyi öltözék, illusionból vagy brüsseli tüllből myrtussal diszitve,70, 80, 90, ll 0 forii.t és feljebb.

1 menyasszonyi atlasz vagy tafota öltözék diszitve, 100, 120, 150 forint ésfeijebb. 277 (1-2)

1 menyasszonyi sima fátyol 2.75, 4, 8 forint; himzett 4 75, 6 — 20 forintig.Az emlitett ssövttekén kivül más szövetekből is készíttethetnek ruhák.Naicy választék mindenféle Crinolinokból 2 ft. 50 krtól 6 ftig, különösen

estélyi öltözetekhez ajánlom az uszályos Crinolint, darabja 7, 8, 12 forint.Folytatása következik

Viz által légzárolt

SZOBA-ÜRSZÉKEK,melyek által a bűz tökéletesen elzáratik, darabja 5 ft., lakkozott 8 ft., csinos szer-kezetű s finoman lakkozva 15 ft.

Készületek, melyek minden árnyékszékhez alkalmazhatók, s mely által a lég-vonal és bűz tökéletesen eltávolittatik , darabja 8 ft. Mindkét tárgyat illetőleg egykir. szabadalommal ruháztattam fel.

Egészen teljes és diszes Angles-ek viztartóval, porczellán-osészével erős hor-gany érczből szilárd gépezettel, famunkálattal együtt, minden házi árnyékszékhezkönnyen alkalmazható, helyben általam fölállhva egyévi jótállás mellett 80 ft.Mustrák mindenkor készen tartatnak.

Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott

KÉMÉNY-FEDÉLZETEK,gömbölyűk vagy négyszögüek, melynek alkalmazása által a füst a konyhából 8 lak-helyiségekból nyomtalanul eltünik, egy darab ára 10 ft.

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 foirnt számittatik.Továbbá folytonosan készen kaphatók fürdő- és ülő kádak a legerősebb

horgán vérczb ől.C3f" Moderaleur é» petroleum lámpák nagy választékban, valamint nagy

készlet a legfinomabb amerikai petróleumból, a lehetó legjutáriyosb árért.

H1KSITS KÁROLY,268 (3-6)

Raktár:bádogos- mester.

rózsatér *. sz. a., a városháza mögött.

LótnlaJdonosok $ gazdászok számára.jHangok a Kwizda-féle állatgyógyászati készítmények felett.

T. Fürst (Mon földbirtokos urnak, a gyakorlati kertészeti társulat elnökénekFrauendoríban, .Bajorországban !

Van szerencsém szives készségét ujolag igénybe venni, s önt egy ujabb mar-hapor küldeményezésére felkérni, — azon megjegyzést el, hogy most egyelőre 50 vagy100 csomaggal elégséges leend. De minthogy az ut egy kevéssé távolra esik, s tisz-telt barátim s társaim legsürgö.ib kivánalmainak eleget tenni akarok — igen kivá-natos volna, hogyha legalább is nehány csomagnak mihamarább birtokába juthat-nék; napokon át tudakozásokkal ostromoltatok, melyen azonban legkevésbbésem csodálkozom, mert ezen por valójában áldás gyanánt tekinthető.

Én, megvallva az igazat, láttam csodagyógyitásokat, — a többiközt.: egyvén, s már több év óta kehes lovon, melynek birtokosa azt már lebunkóztatni akar-ván. A. ló már valóságos kínalak volt, mikor azt megtekintem, már állani sem valaképes 8 a falhoz düledezett, a szemek félig becsukódva, csaknem mitsem zabált, lég-zése mély, s köhékcselése oly gyanus s hangnélküli volt, hogy a kigyógyulás sike-rét magam is kétségben vontam.

ííupfer nevü lovászmester barátom azonban mégis jónak látta a gyógyítástmegkísérteni; 8 — 4 nap után fentebbi barátom hozzám sietvén, s marhaporom egészkeszletét követeié tólem — mert a mint mondá, jelentékeny javulás állott be; énazt kéiséghevonván, saját szemeimmel győződtem meg a történtekről, s észleleteimcsakugyan igazolva lőnek.

Kövid félbeszakasztások után marhaporom még hátralevő készlete is a beteglónak beadatván, s már annyira helyre van állítva, hogy ugyanazon ló, melyértsenki még csak 10 frankot sem akart adni, most már ismét kocsi elé fogatik. Hatehát száraz fán oly csodák történnek, — mik történhetnek a zöldön?! — Vanszerencsém magamat szives barátságában sjánlani.

Zürich. I n d e r m ü h l e - W i t t e r b a c h P . őrnagy s. k.

Kwizda Ferencz J ó z s e f gyógyszeré>z urnak Korneuburgban!Tisztelettel kérem, a követkeiő czim alatt: „An fürttlich Ysenburg'sche

Hof-Oekonomie-Inspektioc zu Büdingen im Grossherzogthume Hessen" küldjönnekem ujolag a már öntól többizben kapott ilditö-nedvéból 12 üveggel - számlá-val együtt, mert az, nz itteni udvari istállókban levő lovaknál a legkielógitőbb ered-ménynyel használtatott, tisztelettel maradván

Büdingen. B r a d r ü c k , kamarai tanácsos.V a l ó d i minőségben k a p h a t ó : Pesten: TÖRÖK József gyógysze-

rész urnál, király-utcza 7. sz. a ; Thallmnyer A. és társa; Halbauer testverek;(ülalz J. és Frflhwirth, Rakodczay A. Budán: az udvari gyógyszertárban. —Magyarországon majd minden vár os és mezóvárosban van rakheiy, mi koronkint alegolvasottabb lapokban köztudoinásra hozatik. 2*6 (1)

á 1 « 7 « í ^ • Hogy a t. cz. közönséget a hamisítványok megvételétől meg-Vr \ €\J9 • óvjuk, ezennel tudatjuk, hogy csak azon csomagok és üvegek

a valódiak,melyek a korneiiburffi kerületi gyógyszertár pecsétjét hordják magukon

KI3X8

Olvadékony alakban

N

4,•e3

Liebig Me tápanyagolvadékony alakban

legürben készitve

Liebe J. Pál gyógyszerész által Drezdában.Egy evőkanállal ezen készítményből a rendelet szerint

lágymeleg tejben felolvaszt\a, szolgáltatja a hires Liebig-f'éle levest, az asszony tej kettős sűrűségének megfelelőleg.

Jelentékeny egyéniségek által ajánlva, mint pótlék azanyatej helyett, tápszer vérszegényeknek, gyo-morbajban szenvedőknek és betegeknek stb.

Egy eredeti üveg ára utasítással (% r. f.) = 80 kr.Főraktára Magyarországra nézve dr. Rothschnek V.

Emil gyógyszerésznél 250 (3—8)

Debreczenben.IW* Vidéki eladók illendő kedvezményben részesülnek,

kivált nagyobb mennyiségü vételnél, s kéretnek becses meg-rendeléseikkel egyenesen hozzám fordulni.

CR

35

et»s

*n MCI

Heckenast Gusztavhírlapkiadó-hivatalában (Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt) megjelent

s minden könyvárusnál az országban kapható:

politikai szemle az állam és egyház köréből.Szerkesztette

I—VIII. füzei.E nyolcz fűzetü körülbelől 48 tömött nagy negyedrét ívből álló igen

\ érdekes munka megrendelési ára 4 ft. s bérmentesítve küldetik meo\

A nyolcz füzet tartalma:rustól. — IX. Pius pápa ea a szabad-kőmivesek. — A polgári házasságról,különös tekintettel az elválásra. ToldyIstvántól. — Egy jóslat és annak lo-gikája. Benedek Aladártól. — A ma-gyar zsidóság szervezete és a kath.emancipátiója. Toldy Istvántól. ~ Akatholiczismus és a korigények. Sin-cerustól. — Az uj osztrák házasságitörvény. — Szabad egyház szabadállamban. Philanthtroptól. — Falusilevelek a nép ámítására. (M—n.) —Egyéni nézetek a m. izr. törvényja-vaslatról. Szomor Károlytól. — Iro-dalom. — Az „1848" t. olvasóihoz.

Nem kell táblabiró politika!Toldy Istvántól. — Promemoria aprímásnak Eötvös báróhoz intézettlevelére. Bezeédj Sándortól. — Nép-nevelésünk ügyében. — Török Jánosur az egyházreformról. Toldi] István-tól. — Aristokratia. Toldy Istvántól.— Polgári és vegyes házasság. —Az egyházi aristokratia Angliában.Ledru Rollintól. — ,,Az egyházre-formról," könyvismertetés BaloghFe-rencztöl. — Nyilt levelek a szerkesz-tőhöz. Csobánczytól. — A püspökökmunkálata. — A püspöki javaslatról.Toldy Istvántól. — Kik legyenek aziskola vezetői és felügyelői? Since-

(4-4)

T á r c z a :A falu lelkésze, irta Abbé*** —

Amerikai élet. Laboulay-tól. — Se-mináriumi élet. Egy volt Je. paptól. —Épületes dolgok. — Aphorismák.

Heckenast Gusztávnál megjelent és kapható:

KOSSUTH ÉS PERCZEL.Ajánlja a honvéde^jietnek és a magyar népnek

Á L D O R I M R E .Ara: 4 0 kr. A füzet bérmentve küldetik a megrendelőknek.Perczel beszédének minden állitása történeti adatokkal van

itt megezáfolva, a függelék pedig Irányi Dániel roppant érdeküfölleplezéseit hozza Kossuth és Perczel külföldi érintkezéseiről;továbbá a pesti közp. honv. bizottság nyilatkozatát a Perczel-félevitás ügyben. A füzet különösen ajánlható a honvédeknek s mind-azoknak, kik Perczellel tisztába jőni óhajtanak.

Az olcsó ár a tömeges megrendelésnél még mérsékeltetik.S jF" Gyüjtők 8 példány után egy tisztcletpéldány-

ban részesülnek. (3-8)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik„szám alatt).

Tizenötödik évfolyam.

Elöfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok egyfitt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnnpi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij különminden igtatás után 30 uj krajczár.

D e s s e w f f y A r i s z t i d .(1802-1849.)

Arczképcsarnokunk, a tizenhárom aradivértanu egy részét közölvén már, lassankéntkiegészítésre vár. Egyikkel sem akarunkadósok maradni olvasóinknak s a hazafiuikegyeletnek. A még hiányzók egyike Des-sewffy Arisztid, honvéd-tábornok; s most,midőn méltó emlékköve fölállitására ország-szerte gyűjtések történnek, időszerünek vél-tük az elvérzett hős arczképét s hozzá kere-tül életrajza főbb vonásait közölni.

Dessewffy Arisztid (István, Temisztokles)a család nem grófi ágából, 1802-ben szüle-tett, atyja Gáspár sárosmegyeibirtokán, Margonyán, melyetnemzetsége a Báthori és Roz-gonyi családoktól örökölt vala.Anyja Kubinyi Juliánná. S agondos szülök, gyermekeiket(Arisztidet, Gusztávot, Istvánt,Kálmánt és Terézt)saját házuk-nál kezdek neveltetni, hogy anevelés alapját a szülői szemés gond hü kisérete mellettvethessék meg.

Arisztid tiz éves volt, mi-dőn (1802-ben) az evangeliku-sok eperjesi kollégiumába vit-ték, hol szorgalma s élénklelke által hamar kitünt, vala-mint tanulása későbbi folya-mában Kassán is; egyarántkedvencze volt tanárainak stanulótársainak.

Hajlama a katonai pályafelé vonta. Gyermeki és serdülőkorára estek a nagy francziaháborúk, s az azokról való tu-dósitások élénk benyomást tet-tek kedélyére és képzelődésére.1818-ban, tehát már 16 éveskorában, az akkor Angol-ki-rály nevet viselő 5. számu hu-szárezredbe hadfinak (kadét)vétetvén föl, a békeidőhöz ké-pest elég gyors előmenetellel,1820-ban hadnagy, 1825-benfőhadnagy, 1832-ben másodkapitány, 1836-ban svadronos kapitány lett. A hosszu békeazonban unottá tette előtte a szolgálatot s1841-ben nyugalmaztatta magát és Sárosme-gyébe, birtokára telepedett le; és már a kö-vetkezö évben nőül vette, testvérhugának

Teréznek, Ujházy Antalnénak leányát, An-tóniát, kivel, fölváltva Sárosban és a Szepes-ségen Holló-Lomniczon élvezte a közélettőlvisszavonult csöndes családi élet s gazdálko-dás ama boldogságát, melyet Horácz a Bea-tus ille-ben oly szépen s oly igazán énekeltmeg.

Boldogságát azonban nemsokára családicsapások zavarták meg. Neje sorvadásbaesett. Gyermekei, kik a bajt anyjoktól örö-költék, egymásután elhaltak. S 1845-benneje betegsége annyira sulyosult, hogy az

D E S S E W F F Y A R I S Z T I D .

orvosok tanácsára enyhébb égalj alá kellettvinnie, enyhülést keresni. Velenczébe utaz-tak, de az enyhe tengeri levegő sem üdít-hette már föl s ott kellé eltemetnie.

Az 1848-dik évvel uj korszak viradt ha-zánkra. Az elsö lépések egyike a nemzetőrség

szervezése volt, s Dessewffy a miniszteriumáltal a sárosmegyei lovas nemzetőrség őrna-gyává neveztetvén ki, feladatát kitünö szak-értelemmel s erélylyel hajtotta végre, ugyhogy még azon év őszén, Schlick lovastábornok ellenében, csapatjával meg birtállani. A kassai vesztett csatában is kizáró-lag az ö ügyességének s bátorságának lehe-tett köszönni, hogy az ágyuk megmentettek.E hadi tény után azonnal a rendes hadse-reghez honvéd őrnagynak neveztetett ki. Eminőségben Klapka tábornok II. hadtestéhez

küldetett s a tarczali ütközet-ben kiváló részt vett, söt agyőzelem szerencsés kivívásá-ban is a fő tényezők egyike volt.A csata előestéjén még Mis-kolcz vidékén volt elhelyezve,s a csatlakozási parancsot olykésőn kapta meg, hogy alegnagyobb sietség daczára ismár csak a csata folyama alattérkezhetett meg, s ezen jel-lemző szavakkal jelentkezettKlapkánál: „Jöttem, a mintjöhettem; s itt vagyok, vagyeldönteni a csatát, vagy ha azkésedelmem miatt elveszne, el-veszni magam is."

Az osztrákoknak Kompol-ton történt éji megrohanásaalkalmával ismét kitüntetteoroszláni bátorságát, miért ahonvédelmi bizottság öt a har-madosztályu érdemjellel s al-ezredessé előléptetéssel jutal-mazta.

A kápolnai csatában a leg-nehezebb pontok egyikén ál-lott; két tüz közé szoritottdandára nagyon sokat szen-vedett, s csak folytonos éber-ségének, szóval s tettel, jópéldával tett biztatásainak si-került összetartani a kereszt-tűzbe vett dandárt, s jó rend-

ben hozni ki ez öldöklő csatából. Kápolnaután, a győzelmes tavaszi hadjárat csaknemminden ütközetében részt vett; ott volt Tápió-Bicskénél, Izsaszegnél, Vácznál, Nagy-Sarló-nál; Vácznál lett ezredessé, s itt és Nagy-Sarlónál mint dandárparancsnok müködött.

44-ik szám.

Pest, november l-jén 1868.

. - ' „

522

4

ll

Komáromnál ismét nagyon veszélyes állásjutott neki. Összes kisérete vagy elesett vagysebet kapott, smár utolsó tisztjét küldé épenjelentéssel a fővezérhez, midőn előbbi segédjeDesseivffy Gyula, ki Bicskénél megsebesültvolt, jelenté a csata legveszélyesb perczében,hogy „berukkolt." — Rögtön parancsot kül-dött töle egyik távolabb felállított lovasságiosztályának a támadásra. A parancs azon-ban még oda sem ért, midőn az osztály mártámadott. „Ki vezényli az osztályt?" —kérdé egy épen onnan visszaérkező szolgá-lattevő tiszttől. „Dessewffy Lajos" — volt afelelet, „a Ferdinánd-huszárok őrnagya " Eperczben érkezett oda Psotta huszárezredeskérve Dessewffyt, adna neki nehány huszárt,hogy a monostori sánczokban az ellenségtőlelvett ágyukat a várba szállíttathassa. Denem volt felesleges ember egy sem. Pedigépen akkor egy erős osztrák csapat rohantameg ismét a monostori sánczokat, hogy azelveszett telepet visszafoglalhassa. Psottacsaknem kétségbe volt esve. E kétes percz-ben vágtat oda Dessewffy Zsigmond, Ps.segédtisztje, jelenteni ezredesének: hogy azágyuk megmentéséről s ^vontatásáról sike-rült intézkednie. Psotta örömkönynyel sze-mében mondá: „Arisztid, boldog vagy; olycsalád tagja, melyben mindenik egy-egyhős." — Dessewffy ecsata után a másodrendüérdemjellel lön felruházva s egyszersmindtábornokká előléptetve.

1849. julius l-jén nősült másodszor, Pes-ten, nőül vevén Szinnyei Emiliát. A nász sa halál akkor testvérek voltak; alig volt megaz esküvő, a hősnek ismét menni kellett —hogy vissza se térjen többé. Nejét Pestenhagyta, s ö Dembinszky hadtestével együttindult az utolső hadjáratra. A forradalomvég napjaiban Szőregnél és Túránál csatá-zott. A turai csatában lovas rohamot vezé-nyelt az oroszok lovassága ellen. Dembinszkyegy dombról látván az oroszok tulnyomóerejét, a támadókat visszaparancsolta, minukkövetkeztében Dessewffy három század hu-szárral két ezred orosz lovasság közé szo-rult. Iszonyu erőfeszítéssel s hős csapatjavitéz önfeláldozásával, mely tábornoka éle-tét öntésiével födözte, sikerült csapatja rom-jaival keresztül vágnia magát. — Részt vetta csatádi, majd a temesvári ütközetekben,mindenütt rettenthetlen bátorsága jeleitadva. A temesvári döntő ütközet elveszteután négy lovas ezred élén vonult visszaKaránsebesig; itt érte a világosi fegyver-letétel hire. Az ut még nyitva állt előtte s ödandárjával együtt török földre menekült.Lichtenstein hg. azonban, levélben, becsület-szavát adta neki, hogy ha visszajö s megadja magát, kegyelmet fog kapni. Az osztrákhaditörvényszék szépen be is váltotta e be-csületszóra adott igéretet. Mert akasztófáraÍtélvén el DessewfFyt, csakugyan kegyelmetadtak neki, megkegyelmezték t.i. föbelövésre.A „kegyelem-itélef4 rajta oktober 6-kán haj-tatott végre. S ö mint annyiszor, most utol-jára is bátran szembe nézett a halállal.

Csaknem husz évig nyomta a föld némáns jeltelenül a hősök maradványait. Sárosme-gye közönsége azonban, az alkotmány visz-szaállitásával eljöttnek látta az időt, hős fiaemlékének megtiszteléséres 1867. augusztus5-diki bizottmányi közgyülésében elhatá-rozta, hogy a dicsőén elveszett tábornokemlékét érczszobor által örökiti meg épenazon ponton, hol 1848-ban, mint nemzetőriörnagy esküjét ünnepélyesen letette.

Vajha a vértanuként elvérzett hősökmindenikénekemelkednék szobor, vagy bármiegyszerü emlék! Egyébiránt ök a nemzetszivében vannak eltemetve s emlék fölöttüka kegyelet, mely nevöket őrzi.

fr

Egy kis leánykának.Piczi kis leányka, valahányszor látlak,Eszembe jut mindig szép szeme anyádnak,Nyájas piros arcza, édes hamis ajka,Fájó erezettel merengek el rajta.

Gyermekül ismertem, tiz-tizenkét évvel:Akkor is oly bölcs volt, nagy okos szemével;Ismertem felnőve, kész asszony-embernek:Akkor is olyan volt mint egy játszi gyermek.

Az ész a kedélylyel karöltve járt nála,Mint ha felserdült lány kis húgával járna,Korra különböznek, arczuk oly testvéri.Ez amazt viditja, az emezt vezérli.

S a mihez a földön fogható nincs semmi,Melynek egyszerre kell bölcs s játszinak lenni,Föld gondjából, égnek mosolyából szőve,íly csodás, magas lény: anya lett belőle.

Te vagy a hajtása, piczi kis leányka,ö t az ég azonnal vissza is kivánta;Rád lehellte lágyan a leghőbb szerelmet,S itt hagyott a földnek, téged, maga hellyett.

Istenem, ki látott viruló fa ágátElhervadni, mihelyt meghozta virágát?S a szegény virágot, leszakadva róla,Ki látta még szebben mosolyogva, virulva?

Fáj nekem rád nézni, ha mosolygni látlak,Mig porladni tudom szép ajkit anyádnak;Gondtalan játékod benyilaH szivembe,Fáj, hogy nem is érzed : mit vesztettél benne!

S mégis jó, hogy azt te nem érted, nem érzed:Soha sem lehetne az örömben részed,Egy nevető szód, egy mosolyod se' lenne . . .Oh, soha se tudd meg, mit vesztettél benne!

Szász Károly.

Spanyolország és a spanyolok.(Vége.)

Az északi góth népáradatot követte idömulva a VIII. század elején egy más nagybefolyású népáradat Afrikából. Az Ázsiábanés Afrikában akkor mindenható arabok át-jöttek a gibraltari szoroson, s a góth biródalmat halomra dönték. Mint a karthagóiak,ök is sok néptörzset hoztak magokkal azészak-afrikai ős népfajból, a berberekből, sezen ázsiai és afrikai népvegyülék a spanyo-lok és portugallok által maurok vagy mó-roknak neveztettek, mivel a félszigettelszomszéd berber tartományból jöttek, melytartomány ősidőktől fogva Mauritániának,Mórországnak neveztetett.

Mig az arabs mohamedán világ egy hatalmas, habár politikailag nem egy testetképező nép volt: az arabokkal sok másázsiai nép is jött be Spanyolországba, u. m.persák és syrok, söt még törökök is. Mind-azon keleti népek Marokkó és Nyugat-Ázsiából évszázadokig közlekedtek Spanyol-országgal, mintha ez ország nem lett volnaegyéb az ö keleti birodalmukba olvadt, sörök időktől fogva általuk lakott és birt tar-tománynál; 8 a pompás városok, melyeketott épitettek, benépesítettek s fölékesitettek,mintKorthoba (Cordova), Ischbilia (Sevilla)stb. Egyptom és Yemen patriótái elött époly ünnepeltek voltak, mint Kairó, Aleppovagy Damaszkus.

Miután e sokféle néptörzsek egyideigegyütt laktak, s miután egy saját, népes, sa nagy kalifaságtól elkülonzött királyságotalapitották, s köztök virágzó müveltség ka-pott lábra: kisebb nagyobb mértékben egynéppé olvadtak össze, melynek tulnyomójelleme s nyelve az arab volt ugyan, de ezannyira különbözött ázsiai s afrikai honfi-társaikétól, mint a mai európai török ázsiaitestvéreitől.

Egy spanyol-arab nemzetiség képződött,mely utoljára nem méltatlanul foglalt helyetaz európai népcsaládban.

Minthogy uralmuk tartama alatt mindig

több és több afrikai gyarmatosokat hoztakát, s minthogy maguk is e termékeny földönrendkivül elszaporodtak, utoljára az általuklakott tartományokban, névszerint Anda-lúzia, Granada, Murczia és Valencziábannemcsak ök képezték a városi polgárság na-gyobb részét, hanem mint földmivesek is abennszülöttek mellett az egész országbanelterjedtek.

Pompás moshék, gyönyörü paloták, neve-lés és népjóllétre irányzott intézetek, mu-lató-kertek, vízvezetékekkel ékeskedő vá-rosaik közül némelyik több százezer lakos-sal birt.

Szilaj fanatizmusuk Spanyolországbantetemesen csillapodott. A Korán rendeleteititt, a velök élö más hitiiek irányában szelí-debben magyarázták. A spanyol keresztyéne-ket,kiknek birtokait elfoglalták, nem puszti-ták tűzzel-vassal, csak adózó, és pedig igenmérsékelt adóval terhelt alattvalókká tették.A mór uralkodók a legyözöttek vallásgya-korlatát nem korlátolák kegyetlen rendsza-bályokkal. A keresztyéneknek meg voltengedve isteni tiszteletük s egyházi hivata-laik betöltése. Kezdetben minden városban,még a birodalom székhelyén Cordovában isvoltak püspökeik, templomaik, sőt még ha-rangjaikat is használhatták.

A spanyol alattvalók nagyobb részemegtanulá az arab nyelvet, mely sokkal mü-veltebb s irodalmibb volt, mint az ö ^óth-román nyelvök; arab szokásokat, erkölcsö-ket sajátítottak el, és igen sok tekintetbentanítványaivá lőnek a polgárisultabb s tu-dományosabb araboknak. Sokan a spanyolkeresztyének közül az izlamra tértek át. Amohamedánok közül is többen — ámbár ezritkábban történt, mint az előbbi — megke-resztelkedtek. Vegyes házasságok az előke-lőbbek üg)', mint az alsóbb rendűek köztigen gyakoriak voltak. Magok a mórok ishosszas ott tartózkodásuk alatt egy kisséelspanyolosodtak, valamint keresztyén alatt-valóik is, tűtök megtartása mellett elarabo-sodtak! A vérvegyületböl, a keresztyén ésmohamedán házasság vegyülékéböl egy ujpolgári osztály állt elő. Már a második arabhelytartó góth herczegnőt vett nőül. E vegy-vérüek kezdetben moz-araboknak neveztet-tek, utoljára pedig minden arabok közt élőspanyolt moz-arabnak, azaz: elarabosodottkeresztyénnek neveztek.

A szabadságharcz, melyet a spanyolokaz arabok ellen inditottak, s melyet példát-lan kitartással s erélylyel öt századig foly-tattak, mint minden nemzeti harcz európaiakés ázsiaiak, keresztyének és mohamedánokközt, élet-halálharcz volt. A móroktól mindentalpalatnyi tért, minden várost, minden völ-gyet drágán kellé visszaváltani, s az elfoglaltvidékekről az arabok vagy elüzettek, vagykiirtattak.

Az elűzött arab lakosság helyét a moz-arabok, az elarabosodott keresztyének fog-lalták el, s általok a spanyol népbe oly elemvegyült, mely arabul beszélt, s többé-ke-vésbbé arab módra élt és gondolkozott,

Az arab elemnek tökéletes kiirtása sszáműzése nem vala többé lehető, hacsak azegész országot elnépteleniteni nem akarták.A déli tartományokban azért az arab lakos-ságot, t. i. parasztokat háboritlanul hagyták;s mint egykor az arabok a benszülötteket,adózókká tették, s némi megszorításokkalterhelek. A keresztyének közt élő arabokat,kiket földmüvelésre használtak, moriskókvagy mór-spanyoloknak nevezték. Késöbbazonban a legnagyobb elnyomatás s üldözés-ben részeltetek,ugy annyira,hogy egy keresz-tyén iró szerint, a keresztyének sorsa.az ara-bok alatt türhető szolgaság vala, de az araboksorsa a keresztyének alatt: valóságos pokol.

Arragonia és Castilia egy királysággáegyesülése óta Katholikus Ferdinánd és Cas-tiliaí Izabella alatt, továbbá Portugál meg-hódítása óta II. Fülöp alatt minden, a mi apyrenaei félszigeten volt, egy és ugyanazonállamtesthez tartozott, Ettőlfogva mind job-ban eröt vett a nemzeten az az eszme, hogyaz egész nemzet egy vérü, egy szokásu, egyvallásu népet képezzen, hogy az egész Ibériaegy szent föld legyen, melyet semmi nem-ke-resztyén elem ne szennyezzen be; ugyanazérta legutolsó arab szikra is tapodtassák el s amohamedán fekélytöl a nemzet megtisztitas-sék. A spanyoloknak ezen érzülete abban isnyilvánult, hogy egy oly irtózatos, s kezdet-ben csak a máshitüek ellen irányzott intéz-mény meghonosítását, minő az inquisitiovala, eltűrte, és hogy a királya és papjaiáltal 1492. elrendelt zsidó-üldözést tetszés-sel fogadta.

Végre 1610-ben a gyönge III. Fülöp alattaz érintett eszme a moriskók teljes kiirtá-sára vezetett. A kivitel rettenetes részleteitnem akarjuk itt rajzolni. Elég legyen annyitmondanunk, hogy a királyi katonatisztek, saz egyház inquisitorai Arragonia, Castilia,Catalonia, Andalúziában, közép és déli Spa-nyolország minden vidékein mint kertészekjártak körül, hogy mindent, mit ök gyomnakneveztek, kiszaggassanak.

Egy millió a legszorgalmasabb, legügye-sebb lakosok közül, kik már rég-óta vérbenés vallásban igazi spanyolokká lettek, fog-dostatott össze ez alkalommal, s hajókravettetve, Afrikába szállíttattak.

Saját, vagy legalább az övékkel bensőlegösszevegyült vérrokonaik ellen dühöngtek aspanyolok. A sebek, melyeket magukonütöttek, mai napig sem* hegedtek be. Sokvidék, melyet a mórok virágzó falvakkals szántóföldekkel bájoló virágos kertekkéalakítottak, elpusztitva, haszonvétlenül áll.Sok ezen egykori kertek közül, mint Orosz-ország sivatagai, most juhok és fél-vadálla-tok legelőjéül szolgál.

De ezen hallatlan kegyetlenségü kiirtásaa moriskóknak, s a véres inquisitio semtudott minden mór emléket a nyelvből ésgondolkozásból kiirtani.

A spanyol nyelv, ugy a közélet, mint azirodalom nyelve, tele arab kifejezésekkel.Költészetöket, nevezetesen lyrájokat az ara-boktól kölcsönzék, Az irodalom azonbanmagas fejlődési fokra emelkedett nálok; alyrai elbeszélő nemben a Cid-románczokáltal, s még inkább a drámai költészetben.Legnagyobb, legkitünőbb költőik a drámátmivelték, és pedig szintoly szerencsével, mintrendkivüli termékenységgel Molina nem ke-vesebb mint 300, Calderon 700, Lopez deVega másfélezer szin-és szomorujátékot irt;s egy spanyol hazafi szerint honfiaira nézvea dráma az lett, a mi a biblia a zsidónak, azIliász és Odyssea a görögnek, t. i. törté-nelmi, politikai s vallási tudományának tár-házává; drámáik a spanyol nemzet változósorsának, dicsőségének és szerencsétlenségei-nek élénken s szenvedélylyel irr évkönyvei.

A spanyol nyelvgeniusz és szólásmód isnagyon emlékeztet az arabokra. A kinekcsak alkalma volt spanyolokkal érintkezni,mindenkinek bizonyára feltünt ama különöshyperbolikus, s keletre emlékeztető kifeje-zésmód, melyet minden alkalommal, még aközélet társalgása közben is használnak. Fel-lenyős pathoszuk, különös metaphoráik; pró-zájuk virágos kifejezései még a hazafias föl-kiáltásokban is kelet növendékeit árulja elbennök. Társalgási módjuk istaz araboktóllátszik származni. Ök nagy mértékben azillem emberei, s ép ugy kedvelik a czeremóniákat, mint a keletiek. A mantille és látyol,melyekkel a szép andaluziai nök oly kecse-

523

sen tudnak kaczérkodni, szintén afrikai ere-detü.

A mórok legyőzése után Spanyolorszá-got nem érte több ily mélyreható bevándor-lás. Igaz ugyan, hogy az ország többszörlátott azóta is idegeneket. A németalföldi

! V. Károlylyal sok belga jött az országba. Acelták, unokái, a francziák legtöbbször ellá-togattak; jelentékenyebben s eredménydásabban a XVIII. század elején a Bourbonok-kal; ismét a jelen század elején a Napoleo-nidákkal. Bármily nagy befolyással voltakis ez érintkezések a politikai viszonyokra,müveltségök, alkotmányuk, művészetük sirodalmukra is (XIV. Lajos után az egészspanyol irodalom franczia costümben járt),de ezek még sem hatottak már oly átalaki-tólag, s elkorcsositólag, mint a celta, római,arab megszállás.

Miután ennyiben röviden érintettük volna,minő elemekkel jött a spanyol nép kívülrőlérintkezésbe, s mint olvasztá be azokat:hátra van még egy pillantást vetni arra, ami Spanyolországot a világnak, nevezetesenEurópának visszaadta, s hogy minő történel-mi s mivelödési szerepre lehet hivatva.

Mint földje, ugy népe is nagy mérték-ben izolálva van a történelemben a többiEurópától. Sokkal jobban a maga utján ha-ladt, mint Európának többi nemzete. Hegyeimögött leküzdé a maga forradalmait, melyek-ben Európa igen csekély részt vett, s melyek-ből az ország kevesebb hasznot látott, minta mennyit szenvedett. A Pyrenaek országasoha sem volt valami nagyobb szabásu pol-gárisultság gyúpontja; soha sem indult kiinnen valami nagyobbszerü hóditás. Sohasem volt ott sem a régi, sem a középkorbanaz európai életnek oly központja, mint voltItália kétszer, u. m világhódító császárai éspápái fénykorában. Nyelvök is csak futóla-gosan volt egy izben a világnak vagyis csakEurópának divatnyelve; soha sem igyekez-tek, s nem is tudtak, ugy mint a francziák,nyelvök, szokásaik, divatjok s politikai néze-teikkel Európa többi nemzetei elött járni.

Gazdag irodalmuk aránylag csak keve-sek elött lett ismeretes. Szépmüvészetek isa nélkül hogy utánzókra talált volna, észre-vétlen, föl sem tűnve virágzott. Átalában ellehet mondani rólok, mit a régiek az iberek-röl mondtak: hogy igen csöndes népecske,csak békét hagyjanak neki.

A legrégibb időben Spanyolország a phö-nicziek és carthagóiak gyarmata, mondhat-nók — Peruja volt. Késöbb rómaiak provincziája s a pápáknak egyik püspökségelett. A népvándorlás időszakában a Német-országból kirontott viharok nyomása alattnyögött. Az arabok alatt majdnem teljesenkivált Európából, mondhatni Afrikának egydarabja lett. Az arabok eltávozása után is-mét századokon át annyi belső küzdelmetkellett ujjászületéseért kiállania, hogy egé-szen elmaradt. Európától, és sem a keresz-tes háborúkban, sein a többi nagyszerü sföldrészünk minden népeit élénken foglal-koztató kérdésekben nem vehetett részt.Spanyolországnak magának is megvoltakkeresztes háborúi az izlam ellen, s még ak-kor is ezen keresztes háboru időszakábansenyvedt, midőn a többi Európa már köny-veket nyomatott, már a görög régiségektanulmányozásába mélyedt, s már a refor-matióhoz közelgett.

Az arabok ellen folytatott csodálatosnemzeti harczok szerencsés bevégzése, sSpanyolország minden lakosainak egy nem-zetté, egy állama lett egyesülése, a XVI.században a nemzetnek oly lendületet adott,hogy most a spanyol nemzet is elöször éserji/etlemzer saját félszigetén túl is hatolt,a Pyrenaekentúl is szerzett országokat, gyar-

mátokat küldé távoli világrészekbe, népe-ket hódított, s eképen oly rendkivüli euró-pai hatalmi polezra vergődött, hogy egy-ideig az egész világrész reszketett előtte, sküzdött ellene függetlenségeért, mint elöbbküzdött maga a spanyol saját függetlensé-géért az arabok ellen, s a XVI. és XVII.század egy részében a spanyol nemzet voltaz európai nemzetek politikájának tengelyeés forduló pontja.

Abban az időben a spanyolok szemei ésléptei, mint az angoloké is, Európán túl voltirányozva, az általuk fölfedezett új világra,hol sok népeket elenyésztettek, új államokatés nemzeteket alapítottak.

A spanyol nemzet kebeléből származtakki Coluinbus és Cortes, kik az új világbanszerepeltek; továbbá a hős Gonzalvo deCordova, Itália meghódítója; a rettenetesÁlba herczeg, Németalföld ieigázója, a ne-mes Juan d'Áustria a törökök réme, s többmás hires hadvezérek. — Mint egykor Gö-rögország a macedónok ph.danxai elött, ugyreszketett Európa — mi az elött sohasemtörtént, a spanyol ezredek léptei alatt, me-lyek vitézsége s hadifegyelme az egész vi-lágrésznek példányul szolgált. Egész Nápoly,Sziczilia és Szardínia, a milanói herczegség,déli Németalföld hosszabb ideig, Németor-szág rövidebb ideig részben a spanyolokuralma, részben tulnyomó befolyása alattállottak. Spanyol flották uralgtak az Óceá-non^ még Angliát is fenyegették; ők uralg-tak a Földközi-tengeren is, hol a lepantóiütközetben a török hatalom élét megtörék.A spanyol monarchia volt ekkor a legna-gyobb s leghatalmasabb Európában, s az ismaradt a XVII. század közepéig; s a nem-zeti hatalommal együtt a nyelv, költészet,átalában a spanyol múzsa, daczára az inqui-sitiónak, a legmagasabb polezra emelkedett.Cervantes, Lopez de Vega, Calderon, vala-mint Velasquez, Murillo és számtalan tanít-ványaik — kortársai voltak a durva Cordo-vák és Albáknak.

A nemzet tetőpontján volt hírnevének,fényének, hatalmának; ez volt aranykora;nüvelődéái életének legdúsabb időszaka. A

spanyol nagyság ezen nagyon bámult és na-gyon rettegett korában a castiliai nyelv is

bárha csak futólagosan — kezdett divat-nyelvvé lenni.

Minthogy a hatalmas spanyol családok,valamint királyaik is Itália, Németország,Németalföld stb. csaiádaival összeházasod-tak; s minthogy spanyol grandokat, katoná-kat, diplomatákat, udvaronezokat mindenüttlehete találni, igy aztán utoljára a bécsi,milanói, nápolyi, brüsseli, londoni udvarok-nál, söt még Párisban is a bon tonhoz tar-tozott spanyolul beszélni.

Mint a hangzatos, ünnepélyes hangzásuspanyol nyelv, ugy a spanyol divat és szo-íás, öltözetben, magaviseletben Európa-szerte elterjedt. Különösen a fejedelmi palo-tákban hódított az ünnepies, feszes spanyolöltözet, Ugy látszott egy pillanatra, minthaegész Európa spanyol egyenruhába akartvolna bujni. Elöl a főrendek, utánuk a pol-gári osztály. Még az angol urak is, a spa-nyol armada legyőzői, megszerették a spa-nyol bajuszt és állszakált, A német szabad-városok patríciusai és senátorainál ;négmáig is láthatni e divat nyomait.

Természetesen ennél fontosabb dolgok-ban is utánozták a spanyolokat, nevezetesena katonai szervezetben s hadifeg/elemben.Az angol marinánál sok mostani műszó aspanyoloktól veszi eredetét. A spanyol köl-tők is találtak csudálókra és követökreOlasz- és Francziaországban. Mindez perszeutólagosan történt akkor, midőn a tulajdon-képi virágzásnak Spanyolországban már

ll*

I J

1 •f

l'".í\i l•Hifi

524

vége volt. Ruhapompa s hasonló külsőségeksokkal gyorsabban s közvetlenebbül szár-maznak át, mint az irodalmi müvek, me-lyeknek megértése s élvezése már többféleelőismereteket igé-nyel. — Németorszá-gon már rég diva-toztak , s divatbólki is mentek a spa-nyol köpenyek, mi-dőn a spanyol szel-lemi művek irántiérzék gerjedni kez-dett. Az osztrák udvarnál sokáig, egésza XVIII. század kö-zepéig fenntarták

magukat a spanyolnyelv és spanyol szo-kások. Ausztriábanitt-ott még máig istalálhatók spanyolcsaládnevek, melyekaz V. Károly és I.Ferdinánd alatt be-vándorolt spanyo-loktól származnak.

Hajdani hir, fény,dicsőség, hatalom,hová lettetek?

Elenyészett min-den. Nem maradtfenn belölök egyéb,mint a történelem-nek nehány tanusá-gos lapja. Ezeken elandaloghat a mostanispanyol nemzedék; ezek még fbidobogtat-hatják kebelét, melyet a silány jelen s a

még föl-fölvillan benne a hajdani dicsőségés vitézség utósugara; hogy még nem ástákalá a számtalan néptudatlanitók annyira anemzet józan eszét, hogy be ne látná, misze-

Részlet Bártfa városából. — (Greguss János eredeti rajza.)

rint a király van a népért s nem a nép akirályért: — azt gyakori forradalmai bizo-nyitják. Hogy az alig pár héttel ezelött ki-

alásülyesztés után, — hogy megértve a korszellemét, el fogja-e tudni enyésztetni sza-badelvü törvényhozással a szégyenfoltot,mely az inquisitió által a nemzetre tapadt:

— ez a jövő titkai==_ közé tartozik."""^k Kiss Elek.

B á r t f a .Bártfáról — mely

1324 óta szabad váro-saink sorában diszlik,és melynek polgárságaa XV. század óta, főlega szabadság harczai-ban jelentékeny szere-pet vitt, — lapunk már1860. és 1863. évi szá-maiban közlött részle-teket. Jelen képünk,melyet Greguss Jánosügyes keze a természetután rajzolt, egészenmás részletét tüntetiföl a nevezetes vá-rosnak. Mielőtt azon-ban rajzunkra vetnőkszemeinket, helyén lesznémely főbb mozzana-tot a város multjárólfölemlítenünk.

Bártfa — mint eztrégi és fontos érdeküoklevelekben gazdaglevéltárából hitelesenbizonyíthatni, már azÁrpádok idejében te-

kintélyes községet képezett és a tatárdulások után1247-ben oklevél tanusága szerint város (civitas)volt. Ez időben létezett már sz. Egyedről czim-zett régi egyháza is. A következő években még

Afrikai orrszarvú.

nem igen kecsegtető jövö lehangoltak.Hogy még nem mondott le végkép a

történelmi szereplésről ; hogy még nemaludt ki kebléből a szabadság-szeretet; hogy

ütött forradalom, mely a királyi család j Biberstein Ottó Bártfát más kilencz faluval hű-' J • I 1 / • 1 l " j i.'.'i^UU n |., l V 1 f n « 1 TAT

elűzésével végződött, képes lesz-e tartós sza-badsággal és jólléttel kárpótolni a nemzeteta hosszas elnyomatás, anyagi és szellemi

bérileg birta; ezen kötelék alul is 1277-ben IVLászló király által fölmentetett, és 1320-ban la-kossága ujra szaporittatván, és 1352-ben körül-kerítése is elhatározván, vásárjogot nyert; 1365-

525

ben pedig hatóságához illőleg pallosjoggal is fel-ruháztatott.

Tiz évvel utóbb (1376-ban) a már keritettvárosnak I. Lajos király ünnepélyes adománybanmind azon szabadalmakat adta, melyekkel azidőben az ország legnevezetesebb két városaBuda és Kassa birt. — Erőddel is birván, annakfelügyeletét is 1412-ben Zsigmond királytól aváros nyerte meg; éhez járultak több helységrőlszóló adományozások, melyek a <ráros vagyonos-ságát emelve, politikai befolyását is emelték. Milytekintélyes befolyással birt Bártfa városa (lehetállitani) Mátyás királytól kezdve, főleg pedig amohácsi vész után a vallási és szabadság-harczokidejében, azt részletesen elmondani lapunk körétmeghaladná, és leginkább egy monographiai le-irásnak lenne kivánatos feladata.

A reformatio kora kiváló hatással viradt Bárt-fára, melynek falai közt maga Melanchton Fülöphirdette és terjesztette az uj tan tételeit, elannyiranagy eredménynyel, miszerint nemcsak hogy azágostai evangélikusoknak elsö zsinatuk 1590-benitt tartatott, hanem a lakosság nagyobb része azúj tan hivei közé állván, Sz.-Egyed régi egyházais övék lőn, és általában, minden feltünőbb egye-

Egy felhagyott temető.Egy felhagyott temető! Túl népesült városa

a halottaknak, a hová már egy sem fér több! Asirok egymást érik, a hol a sorok közt előbb utczákvoltak hagyva, később azokat is elfoglalták a ha-lottak számára, s most már el sem lehet menni aszorosan egymás mellett álló sorok közt. Hjah! ahalottak nagyon szapora nép! egyre épitni kellnekik a házakat, s szélesbiteni a városrészeket!Sok helyet az igaz nem kivánnak, hosszában, ösz-szetett kézzel lábbal ugy megfeküsznek a szűkczellában, a mely ki van mérve számukra; s haszépen megkérik őket, még második, harmadiklakónak is helyet adnak a keskeny házikóban,mely eredetileg csak egy lakóra volt kimérve. Jó,összeférhető nép is; nincs benne rosz szomszéd,sem veszekedő házaspár, sem kaján ellenség. Méga ki olyan volt is, elfelejtette minden pörpatvaráts egész csöndesen megvan a földalatti városban.

De mindennek van egyszer határa. A temetőkert, melyet az ősapák vagy dédapák idétte, amostani nemzedék előtt már ismeretlen régiségüidc>ben fogtak volt fel, lassan-lassan betelik egé-szen. A sírok nagy része már olyan, a melyről a

márványt, hogy a betük éles körvonalai betöre-deznek s elmosódnak egészen; száz év mulva máralig lehet kibetüzni a legszebb fölirást. Az eső,hó, zivatar is mind megteszi a magáét. Guttacavat lapidem. S két száz esztendő mulva a kőcsak kidül, lyukacsos mint a spongya, vagy da-rázskő, s nincs az az archeolog a ki megmondja,Péter vagy Zsuzsanna feküdt-e alatta. Az alattháromszor is sor került a temetőben, családok ki-haltak vagy elköltöztek, s fiu és unoka nem veszitöbbé igénybe az apa és nagyapa sirját maga szá-mára; a domb is ugy ellapult, a fejfa is oly töké-letesen elkorhadt, a pázsit zöld szőnyege meg olytömött és puha lett, mintha soha azon a helyensír sem lett volna. Uj sírhelynek fogják föl má-sodszor is, s idegent temetnek belé; az előbbilakók teste már csak egyes csontdarabokkal bi-zonyitja az új sírásónak, hogy nini, itt az előtt issír volt valaha.

De mondom, mindennek van egyszer határa.A város is terjedt azóta; az egykor kivül esetttemetőt jóformán körül épitették már; ez pedigpolizey-widrig, hogy a temető benn legyen a vá-rosban. De meg végkép tele is van már; a leg-ügyesebb mérnök sem tudna már egy nyolcz láb

A „váczi temető" Pesten. — (Keleti Gusztáv eredeti rajza.)

netlenkedés nélkül, a reformatio hivei a városbantulnyomólag előtérbe jutottak. Hátrányosabb idő-ket élt a város a Bocskai, Bethlen és Rákóczyakkorában és főleg a kurucz világban, mig végre azujabb kor szellemének uralma alatt mai állapotárajutott. Nem mellőzhető érdeme Bártfának a régibbidőkből az, hogy némelyek szerint honunkban azelső könyvnyomdát e város birta, melyből Verbő-czy hármas könyvének 1643. évi magyar és németkiadásán kivül számos — a kort tekintve — fon-tos és a hazai tudományosságra hatásos könyvkerült ki.

Nevezetesebb régi épületei a városnak a sz.-Egyed (hajdan cisterciek) temploma os a tanács-ház, melyek ámbár sok ujitást állottak ki, a tisz-teletes régiségnek most is tanulságos emlékei. Ezutóbbi a város négyszögü piaczán áll. Képünk aváros egy részét mutatja, azon oldalról, hol arégi kerités sánczai már lesimitva, kertekké ala-kultak. A még fennálló bástyatornyok mögül aferencziek szerzetének temploma és kolostoranyúlik fel, melyeket e szerzet 1670 óta vall ma-gáénak. Bártfa sz. kir. városa (mely a hires für-dőtől mintegy félórányira esik) mintegy ötezerlakost számlál. N—ra.

vén temető-csősz sem tudja megmondani, ki fek-hetik benne, pedig neki az apja is, meg a nagy-apja is itc volt temetőőr, s valahányszor sírt ástak,mindig el szokta beszélni az egész szomszédságot,ki nyugszik jobb meg balfelől, fejtől meg lábtól.Söt a mi több az emberek emlékezeténél, a kőbevésett irás sem tud már sokról megfelelni. A kőrendesen igen szép fényes, mikor a temetőbe fel-állítják; ki van csiszolva tükörsimára, s a bevésettbetük jó vastagon meg vannak aranyozva. Tiz-tizenkét év alatt le kezd kopni az aranyozás, s abetük ugyszolván megvakulnak egykissé. A követaz alatt pajkos gyermekek és brutális emberekösszekarczolták, tele firkálták; az arany betükkelegyütt annak is elvész a fényessége.ötven-hatvanév alatt egyre jobban halványul az irás, szürkül akő. S mikorra nyolczvan esztendőt, az ember élet-nek megigért legfelső határt eléri, maga is olyanöreg lesz, mint akár egy ember. A talapzata egé-szen megroskadt, s az erős kő félre billent és egyiksarkán nagyon besüppedt a földbe. Az északraforditott oldala csaknem zöldre mohosodott, abetűkben pedig valami apró kis penészgombákezeréi keletkeztek, melyeknek láthatatlan gyökér-szálai ugy elrontják, ugy elporlasztják a kemény

hosszu s három láb széles üres helyet találni mégbenne. Egy szép reggel hát tanácsi végzésselünnepélyesen kimondják, hogy azt a temetőt bekell zárni, oda többet temetkezni nem lehet. El-gondolható, mily nagy forradalmat idéz elő evégzés, kivált kisebb helyen; a hol a családok ságazatok között nagyobb a ragaszkodás. Az özvegynem barátkozhatik meg azzal a gondolattal, hogymár ő ne pihenhessen ott, a hova előrement hites-társát letette s titokban magánakis szépen kimértea helyet. Kegyeletes fiak apjok és anyjok tete-mét keserves fájdalommal hagyják ott, a hova,öregségüket gyáinolgatni, magok nem mehetnekutánok. Aztán, a felhagyott temetőnek, falu helytkivált, a hol sok czifra kő nincs benne, s hamarlesz a földdel egyenlővé minden, — az a sor-sa, hogy egy emberöltőt még kivárnak vele s azu-tán felszántják azt, és bizony a barázda a sirokmentében huzódik végig, s nem egyszer ember-csontot fordit ki az eke, ha egyesé mélyebbentalál járni. Mindezek meggondolása nagyon elke-seriti a kegyeletesen érző sziveket. Azért az ilyentemető-bezárási parancsot nem is szokták egy-szerre, s rögtöni végrehajtásra, kimondani. Időtadnak a kegyeletnek, hozzászoknia, s a sziveknek

5 ill M

fe*

ÍI!Í:

émtU

fl'S

i-'tí

— elkészülni a végső elválásra; mert a halálinéi; nem utolsó elválás, kedveseinket azon utó-gondolattal fektetjük a sirba, hogy mi is mel-léjök fekszünk mihamarább.

Nagyvárosok! an a temetőnek egészen másjelleme van, mint falun. A Gr.iv Tamás gyönyörüelegiája csak falusi temetőkre talál: ezekben min-den oly egyszerü, családias, hogy ugy mondjampatriarchalis. De a városi temetőknek más előnyeivannak. Ezekben a kegyelet pazarul nyilatkozik,s a temető bús tekintetét a művészet örökszép,örök üde arczulata enyhíti. A márvány oszlopok,a tekintélyes obeliszkek, a nagyszerü mausoleu-mok, a művészeti szobrok, a szép vasrácsozatok,a lehajló szomorú füzek s a dús virágzat, egypompás angol parkká teszik a temetőt, s mindenpont egyaránt ad táplálékot az emlékezésnek,gyönyört a szemnek, s pihenést testnek cs léleknek.

A különbség is, használatban levő s felhagyotttemető közt sokkal nagyobb a nagyvárosban, mintfalun. Falun a rendes temető is csöndes, csaknemelhagyott. Kevés a népesség s ritka a halálozás.Akkor egy órára megelevenül a temető tája, azénekek elhangoznak s minden üres és csöndesújra. Nagyvárosban a használatban levő temető-nek soha sincs igazi nyugta. Mindig legalább tiz-tizenkét sirt ásnak benne egyszerre; egyik halot-tas kocsit a másik követi, s egyik gyászmenet mégnem fordult vissza, mikor a másik már megérke-zett. Öt-hat temetés történik egyszerre, ugyana-zon érában, egymástól csekély távolságra. Azegyik sírtól az ének, a pap imája, a keservesekzokogása áthangzik a másikhoz. Mindenik gyász-félnek megvan a maga búja, a másiké nem ér-dekli ; de vigasztalólag hat reá a gondolat, hogylám nemcsak őt sujtja a sors. Aztán nagyváros-ban a felekezetek temetői nincsenek elkülönözve :a magasan hordott fekete kereszt körül st requiescatin pace éneke, távolabb egy kalvinista zsoltár,amott meg egy héber kádosh egyszerre hangzik.Evenként egyszer,a halottak napján, a temetőnekünnepe van. Koszoruk lepik el a sirokat, esteadenszázezer gyertya gyúl meg, mintha a csillagos égleborult volnaaföldre, shalkan, zajtalanul, minthacsak szelletnek suhannának, jár-kel a néptömeg,egymástérve a sírok között, vagy térd el saját kedvessírja mellett a hű emlékezet, vagynézelődik szerteszét a kiváncsiság.

Mi más a felhagyott temető elete ! Zavarta-lan, örök csend, melynek soha nincs ünnepe; vagyinkább folytonos hallgató ünnepe van mindig. —A sirkövek nagy része még áll, s itt-ott egy-egyfris koszorút is látni, mit a nem feledkező kegye-let tüzött egy-egy kedves sirra. A temetőnekmost is megvan még őre, mely jó karban tartja ahantokat, s nem engedi elvadulni a bozótot, ésbegyepesedni az ösvényeket. Meddig tart igy ?mert bizonyosan nem örökre. Egy-két nemzedékelmegy még egymásután : azután senki sem leszaz élők világában, a kit itt még vagy egy sir érde-kelne. Azután csak a holdvilág látogatja a teme-tőt, a sűrű lombok között kiváncsian olvasgatvaa mohosuló felírásokat; az énekes madár költ asenkitől nem háborgatott csalitokban, s az őszévről évre vastagabbá teszi a réteget a dombokközeiben. Ah az idő minden mérnöknél tökélete-sebb nivellirozó! . . . .

Pest északi végén, a váczi-út kimenetelénéláll az úgynevezett váczi-temető. Oly szép, olyzajos, oly látogatott városrésze volt ez is a halot-taknak, még csak néhány évvel is ezelőtt, mintmost a kerepesi-uti temető. Most már fel vanhagyva; régi szépsége emlékeit hiven őrzi, tarijamég. De innen-onnan már csak arra valo lesz,hogy méla gondolatokat ébreszszen a látogató-ban s eszünkbejuttassa, hogy minden mulandó ésváltozandó — még a halottak országa is!

— a— r—

n

i l » r r s z a r v lí.Nem mese ám az, honry voltak óriások. Hon-

nan vette a nép alapját azon szörnyetegekrőlszóló regéknek, melyek oly régen, régen éltek aföldön, mielőtt az ember megszületett volna, —azt most képzelni is alig lehet; de hogy ily óriá-sok 8 sárkányszerü lények csakugyan léteztek egyrégi jobb időben, azt szerencséjükre bizonyitja ageológia.

Gazdag asztal mellett kövér urak ülnek.Akkor, mikor még dúsan volt teritve a földön akevés vendégnek, nem csoda, ha ezek óriásranőttek. Az elefántnál mennyivel nagyobbak vol-tak a mastodon és mammuth, melyeknek bámultcsontjait mossa ki olykor a mélyről a Duna. Ma-darak, melyeknek czombvastag.-águ s 2—3 láb

! hosszu lábujjaik hagyták hátra nyomaikat a mostkemény sziklák — az akkor még csak puha iszap-ban; száz láb hosszu kigyók s repülő gyíkok né-pesítek a tájat, melyen még nem üzte zsarnokiha'almát az ember.

Hejh! de elmultak az idők, mikor mégI a káka 300 lábra nőtt, s midőn a réti füvekből

nem látszuttak volna ki tornyaink — és velökelmult ama nagy urak fénykora is ; régi végtelenuradalmaikból — mely az egész földre terjedt —most alig találnak egy kis zugolykát, hol megvo-nuljanak.

Az őskor e nagyurai közül valo az orrszarvuis, egyik veteránja azon vastagbőrü családnak,melynek ujabb sarja a mi pocsolya-kedvelő röfö-gőnk. Mily igaztalannak látszik a sors! migennek mindenütt jó szállást ad a föld, sőt rólagondoskodik az ember is, amaz ellen mindkettőösszeesküdött. De majd ezeknek is ütni fog azóra. Vagy azt hiszszük talán, hogy a most élő fa-joknak már örök az élet? Nem ugy alkudtunk,—ugy mond a természet, — én vagyok csak örök,ki voltam és leszek, de ti a változó viszonyokteremtményei vagytok csak, s változván az idők,ti is változtok azokban.

Az állatok, melyek most velünk osztoznakaz élet terheiben, nem voltak mindig s nem islesznek örökké, — mint mi sem. De azért nemmarad ám a föld üresen. Ki is gondolná, hogy, haaz orrszarvuk kivesznek, minden élet is megszü-nik a földön? Pedig ugy látszik, magok is érzik,hogy közelget végok. Mogorvák és világgyülölók,kik csak annyit kivánnak az ujabb-kor parvenüi-től, hogy ne háborgassák őket magányukban.

Az orrszarvu most csak Ázsia és Afrika ren-getegeit lakja. Hol a sugár pálmák, baobábok,adansoniák árnyában örök tavasz van az égetőnap alatt, hol a mimósák, lianeák s a kúszó növé-nyek ezrei fonják áthatlan rengeteggé a tropikuserdőket, s hol a völgyekben fekete mocsárok büz-hödnek a hetekig omlott esők után, — ott vanhazája az orrszarvúnak, hol nyugodtan élhet,egyedül hasának.

E minden emlősöknél falánkabb szörnyetegmint a rémitő hatalom jelképe élt már a régiekelőtt is. Jób ezt hozza fel az emberi tehetlenségföltüntetésére, midőn talólag kérdi: „azt hiszed,hogy jászladhoz kötheted az egyszarvút?" S eztszerezték meg a római főurak nagy áron (még azujabb időben is 70( 0 forinton kelt el egy), hogyaz állatviadaloknál bámulatra ragadják hatalmukiránt a népet.

Hossza 10 —12 láb, magassága 5, de néha 7lábra is felér, s rettenetes súlya 40—60 mázsaközt váltakozik. Léptei alatt ösvények vájódnaka sziklákba, s rohanásakor mint vékony fűszálakdőlnek szét körülte a fiatal pálmák, és a legna-gyobb rengetegben oly könnyen nyit utat magá-nak, mint a nyúl a gyenge vetés között,

Egész élete evés és alvásból áll. Ha az éhség-től vagy a rovaroktól kinozva elhagyja fekhelyét,előbb valamely közeli mocsárnak tart, hol nyakigbedörzsöli magát a feltúrt iszappal, hogy a rova-rok ne kínozhassa^ csupasz bőrét szüntelen - -azián legelni megy, hol levelek, s azokkal néha1 — 2 hüvelyk vastag galyak, kihuzgált apróbokrok, melyekről csak ugy nagyjából rázza le aföldet, képezik eledelét. Néha azonban a rizs ésthea stb. ültetvényekhez is ellátogat, az ültetvé-nyesek temérdek kárára, mert képzelhetjük, hogymennyit fogyaszthat el egy ily nagyevő egyebédre, mig 4 láb hosszú s harmadfél láb átmérőjügyomra megtelik.

Végezvén ez életfeladatát, ismét nyugalomratér vissza a sűrűbe, honnan csak messze hallatszóhorkolása árulja el, hogy édes álmát felhasznál-hassa a vadász s egész közelébe állva, a legna-

j gyobb kénye'emme! lődözhesse agyon a csak lassanébredőt.

Azonban gyakran nem sikerül mély álmábanily könnyen meglepni a szörnyeteget, mert a ter-

| mészét egy gyermekét sem hagyja egész védte-len, s az orrszarvúnak is megadta a maga védszel-lemét. E?ek a trochillus nevü madárkák, melyeka forró földön nagyobb állatokon nagy mennyi-ségben élő férgekből táplálkozva, ezeket pusztít-ják azok bőréről, s cz óriás állatok ugy látszik,jól ismerik e kis szellemek becsét; a: elefánthatalmas ormányával csak egy csapás kellene,hogy e hátán bányászó munkásokat megsemmi-sitse, de ő nem teszi azt; az ocsmány krokodilhivogatólag nyitja fel iszonyu torkát, hogy e kismadárkák szájába repüljenek, s mozdulatlanulállja, a mint azok ott ugrálnak s szedegetik azínyén található férgeket. Az orrszarvu hátán is

! ily functiót végeznek a trochillusok, de mivel ugy

i látszik, egy két ily íüadár-családka állandó kere-| setforrásul választotta egyik vagy másik orr-

szarva bőrét, természetesen aggódik is ennek fen-maradásaért s azért ha a tulajdonost, — kinekföldjét, illetőleg csak bőrét mivelik, veszély fenye-geti, mindent elkövetnek, hogy azt figyelmeztes-sék, ha alszik, repkednek, visitoznak a füle körül,mig az az ismert jelre fel nem ébred.

Ilyenkor aztán nem igen mondhatja a vadásza találkozásnak: „örvendek, hogy van szeren-csém," mert a felébredt óriás egy pár bámulótekintet után boszús fejcsóválással fejezi ki magas

| nem-tetszését a tolakodó iránt, sa másik pillanat-ban már a tett követi a boszankodást,'mikor aztáncsak ügyes félreugrásokban lehet menekülés,mivel a dühében elvadult állat néha a legköze-lebbi tárgyat sem látva meg, elveszti szeme előlaz üldözöttet, és aztán a körüllevő fákon töltveboszuját, e^y párnak felszakgatja gyökereit dü-hében, s azzal tovább vágtat. Ha pedig netalánkikerülhetlen a találkozás, akkor a vadász készenlehet a Anderson esetére, kinek lova egész dere-kán s a nyergen át ágyékáig hatott az orrszarvadöfése. Képzelhetni, hogy egy ily csapás utánsem lónak, sem lovagnak nem igen kell több.

Azonban az orrszarvún is látszik, hogy csaka körülmények tették őt ily fenevaddá. A holnincsenek elefántok — mint Jáva s Sumatra szi-getén, — melyekkel örökös harczot kell vivnia azősi birtokért, s hol nem üldöztetik az ember által,(főleg szarváért, melyről azt hi-zik a bennszülöt-tek, hogy az ebből készitett ivóedényben mindenméreg elveszti hatását), ott oly szelid és engedé-keny, hogy egy eb előtt is meghunyászkodva futaz óriás állat. Fiatal korában megfogva pedig,csakhamar ugy megbarátkozik az emberrel, mintköztünk é!ő kövér rokonai, házi sertéseink. Ilyenazon fiatal orrszarvu malacz is, melyet képünkmutat a hamburgi állatkertből, s mely bár másféléves már, s négy láb hosszu, de csecsemőkoránakmég felén is alig van túl. Egész kifejlődési idejeaz orrszarvúnak még nem bizonyos, csak annyi,hogy 6 — 8 évig fele nagyságát sem éri el. Teljeséletkora még kétesebb. Most már általában vévecsak kevesen vannak a földön, mivel nem igenszaporák, jelenleg alig 3—4 faj él belőlök, migmár csak eddig 7 kiveszett faj van ismerve az em-ber előtti időkből. Akkor még hazánk és Szibériasíkjait is lakta, de ott most legfeljebb csak te-mérdek csontjaikat, —melyek az elefánt fogokkalegyütt, még mindig milliókat érő holt kincseOroszországnak, — s a befagyott földben egy párhúsostól s bőröstől épen megmaradt példányt ta-lálunk, intő jelül, hogy „lenni, majd nem lenni''sorsa egyaránt az állatfajoknak. E.

Egy régi falragasz.Ujabb időben nagyon gyakran találkozunk

még a falukon is kötéltánczoso'<kal, erőművészek-kel, gymnasztákkal, a köznép által ugynevezettpojáczákkal stb, kik az önfenntartás nehéz köteles-ségét egyedül testi erőik kigyakorlása s megeti-zése által róvhatják le miguk s családjuk iránt.Ez üzletet vagy életmódot hajlandók volnánkegészen újnak s a XIX dik század minden kere-setágat kiaknázó irányának tulajdonitani. — Evélekedésre a legegyszerűbbem rá is jövünk, haelgondoljuk a mult idők embereinek egyszerüsé-get, az ipar, közlekedés, művészetek terén valókiskorúságát s viszont századunknak rohamoshaladását a tudás és ösmeretek minden ágában, sigy a kenyérkereseti testgyakorlatban (gymnas-tica) is*).

Azonban e föltevést megczáfolja csak azonfalragasz is, melyet alább közölni alkalmam van.E szerint Kolozsvárott már 1794-ben voltak egy„aé'rbe szökő és kötelen tánczoló társaság"-nakmutatványai s e hirdetménynek különös czáfolóereje épen abban áll, hogy Erdélyről szól, mertvalljuk be csak, hogy a mu't század végén mégmind Magyar-, mind Erdélyország pusztán geogra-phiai fogalom volt a külföld előtt, s ha mégis elve-tődött a „barbár" földre egy ily társaság : az csap-atna „rendkivül való mesterséges tudománynak"nagyban elterjedtségét tanusitja. Igaz, hogy Er-dély főurai sok tekintetben, mint p. o. a szinészetpártolásában is, megelőzték 1790. táján Magyar -

*) Azérc nevezem ezt kenyérkeresetinek,hogy megkü-lönböztessem azon gymnastikától, mely önmagáért, illetőlegkizárólag csak a test edzéseért « nem a pénzért Űzetett.Ilyen gymnastikája már a régi hellén és római népnek isvolt. Emlékezzünk csak Spártáraés a római gladiátorokra!Ámde ezek csak hadászati és egészségi szükségből gyako-rolták magokat, mig a mai mutatványozóink üzletből. B-

527

országot, de ezt nem lehet bizonyitékul felhozni amellett, hogy kedvükért tanyát ütöttek volna Ko-lozsvárott ily mutatványozók, ha már rendes kere-setág nem lett volna az erőművészet.

De nem akarok közleményemnek tulságosfontosságot tulajdonitani, s ezért közlön egysze-rüen a hirdetményt, megtartván másolásában ahelyesirási hűséget is.

„A Felsőbbeknek Engedelmekböl,Ma Hétfön, 1794 dik Esztendöben, Boldog Asz-

szony Havának 20-dik Napján.A Mélt. GróffRhédei Mihállyné Aszszony ő Nagy-

sága Bál-HázáDa, nyerességének fogja tartania közelebb ide érkezett

AERBE SZÖKŐés

KÖTELEN TÁNTZOLÖ_ TársaságMagát az érdemes közönség előtt eok újj, és mégnem látott különös figurákkal a következendőkbenelő-mútatni.

l-ben. A kis Gyermek és Majorkino Ur, fog-nak igen szép és még nem látott gyakorlásokat akötelen elő-mútatni.

2-szor. Robbe Ur 10 keresztbe fel-tartottkardok felett fog egy Salto Mortalet tenni.

3-szor. Az Ifju Ánglus, a Dróton alva, sok éskülömbb külömbb-féle Balantzérozásokkal fogjamagát esméretessé tenni.

4-szer. Rekeszti bé utóljára ezen gyakorolta-tásokat, Robbe Urnak egy igen szép és ujjonnanconponalt musika mellett, véghez viendő ÁnglusTántza, a mellynek elő-mútatására ma lészen leg-előjzör szerentséje.

NB : Az egész Társaságnak nagy reménységevagyon az érdemes közönségnek nagy számmalvaló megjelenéséhez; lévén szándéka mindenekbena maga rend-kivül való mesterséges tudományátki-mutatni.

A Bé-menetel:A Fo néző helyre 20 xr.A Másodikra 10 xr.

Kezdete lészen estvéli 6 órakor.'1

Még csak annyit jegyzek meg róla, hogy azegész piros nyomdafestékkel van kiállítva, s a kör-czifrázatok igen csinosak s dicséretére válnak amult század végéről a kolozsvári reform, főtanodanyomdájának. Közli: Ráczkevi.

E g y v e l e g .** (A hárem.) A jelenlegi szultánnak van a

háremhölgyekkel és odaliszkokkal együtt 900felesége. Sajátképi neje három van, mindannyikiváló szépségü.Neveik: Dournel (Az uj gyöngy),Hairani Dil (Nemes sziv) és Eda Dil (Finom sziv).Az eunuchok, kamarások, apródok, kocsisok, pipa-tömök száma meghaladja a 2300- at. A serailbennaponkint 500 asztalt teritnek, melyeknél napontakétszer körülbelül 6000 adag étket találnak f il.

** (Ujonnan feltalált pánczél lemezekkel) tet-tek kisérletet a minap Chalonsban s különösen avértes lovasok számára igen alkalmasaknak talál-ták, a mennyiben aránylag csekély távolságbólsem a Chassepot fegyver, sem közvetlen közelbőla revolver golyója nem hatolt át a próbalemezen,s e mellett sulya is igen csekély volna. Alkatré-szeiül nemszt (filz), növényrostokat és bizonyosszövött kelmét emlegetnek, melyek alkalmas gé-pek közreműködése mallett az érez keménységétés szilárdságát veszik föl. A császár a feltalálót,Muratorit, egy olaszt, igen barátságosan fogadta,és meghagyta, hogy az anyagszer megpróbálásavégett, tekintettel a hajók fölszerelésére, nagyobblemezek készittessenek. A találmány főelőnyeülolcsóságát, (a vaslemezek kölcségeinek '/5-be ke-rülnek) és azon sajátságos tulajdonságát emlegetik,hogy a golyók által képezett lyukak ismét, majd-nem az ismeretlenségig maguktól becsukódnak.

— K. g. (Óriási géphajtó szíj.) New-YorkbanaBather-Belting gyár oly hajtó szíjat állitott elő,

mely 47 hüvelyk széles, 100 láb hosszu, sulya18,000 font, ára pedig nem kevesebb, mint 2000dollár. A hajtószer három rétegből áll, melyek .olyszilárdan vannak egyesítve, hogy az egész egy*;t-len szilárd darabnak látszik.

** (Flammarion franczia tudós) észleléseiszerint a hang következő arányokban terjed föl-felé. A gőzmozdony füttyét meghallani 3000, avasutvonat robogását 2500, az ebugatást, puska-lövést 1800, kakaskukorikulást, embertömeg zaját,harangzugást 1600, zenekart, dobpergést 1Í00,kocsizörgést kövezeten 1200, emberi hangot 1000,tücsök-czirpelést800 méter mennyiségig. Ellenbena léghajós beszédét már 10 ) méternyi magasság-ból nem érteni meg.

— (A m",ddö gyümölcsfák termővé tétele.) Agyümölcsfáknál a buja növényeiét folytán gyakranjönnek elő oly esetek, hogy azok nem akarnakgyümölcsöt hozni. Ezen baj orvoslása tekintetébőltöbbféle óvszerek, többi között ugynevezett ér-eresztés stb. ajánltatnak a nélkül, hogy az egyikvagy másik mód biztos sikerhez vezetne. Breuningtanár a gyümölcsözni nem akaró fák gyümölcsö-zését elősegítendő, a következő általa sikerrelhasznált módot ajánlja: Minden gyümölcsözni nemakaró fának törzse körül levő földje egészen annakgyökeréig elhányandó, azután pedig a gyökerekközepükön széthasitandók, a hasadékokba pedig,hogy a seb nyitva tartassék , kövek teendők, mi-nekmegtörténtévelaföld ismét visszahányandó. —Kivánatos volna, ha azon kertészkedő hazánkfiai,kik ezen ajánlott óvszert megkísértik, annak ered-ményét közölni el nem mulasztanák. — (F. G.)

** (Jégeltartás egész nyáron át.) Az eljárásröviden abban áll, hogy a sima földön nagy jég-kupot emalnek, mely az ös3zerakot jégdaraboknakjéghideg vizzel való több izbeni leöntése általlehetőleg tömörittetik. Ezután a kúpot 1 ét féllábnyi vastagon mohval avagy szalmával befediks minden további védszer nélkül a szabadbanhagyják. A jég ily eljárás mellett a legforróbbnyáron ie igen kis mértékben fog olvadni; hasz-nálatnál mindig felülről kell venni.

v . t

Irodalom és müvészet.= (Jövö évi naptáraink.) Az évfordulat köze-

ledtével érdekelni fogja olvasóinkat a jövő évremár készen levő naptárak átnézete. Naptárraminden háznál szükség van, de a házi szükségvagy izlés szerint szeretjük, ha többféle is van,miből válogatni. Heckenast Gusztáv e tekintetbőlegyszerre egész sereg naptárt ad ki s azok kö-zül mindenik, egy vagy mis tekintetből méltánszámolhat kelendőségre.

Heckenast naptárai a jövő 1869-re a követ-kezők: 1. Jó barát. Nagy képes naptár, szerkesztiBéthi Lajos. 13 ív, 26 képpel. Ára 1 frt. Közhasznués mulattató tartalmából kiemeljük az év történe-tét a nevezetesb politikai szereplők s jelenetekösszesen 15 képével, a szerkesztőtől; Hadszerve-zetünk és tábornokaink czimü czikket Deák Far-kastól; Az ősmagyar hadi életet, kitünő tudósunkSzabó Károlytól, b. Kemény Endre tehetségesfiatal iró beszélyét, Dömötör János szép költemé-nyeit stb. A naptári rész, név és czimtár, gazda-sági s más közhasznu]közlemények teszik a Jó bará-tothasznos házi jóbaráttá. — 2. Protestáns naptár,Ballagi Mór szerkesztése alatt, már a 15-ik évfo-lyamban jelenik meg, a szokott válogatott tarta-lommal és képekkel; ára most is 50kr.—3. IstvánBácsi naptára csak egy évvel ifjabb, 14-dik évétjárja; szintoly ismeretes és közkedvességüakath.körökben, mint amaz a protestánsok között. Ez is50 kr. — 4. Falusi gazda naptára, szerkeszti dr.Farkai Mihály. E naptár, mióta csak megjelent,öt év óta, évről-évre nagyobb elismerést vivott kia gazda-körökben; mit teljesen mec is érdemelválogatott közhasznu tartalma által. Falusi gaz-dáink minden évfolyamban egy kis tárházát talál-ják a hasznos és szükséges gazdasági ismereteknek,felvilágosító rajzokkal. A naptár melléklete egyállandó föld- és rétmüvelési falnaptár, mely azegész évi gazdasági teendőket folyvást szem előtttartja. E jeles naptárt ajánljuk az illető közönségfigyelmébe. Ára 80 kr. — 5. A Lidércz-naptár isnyolczadik évfolyamát járja már. Rémes, C3odás,kalandos tartalma, ugy látszik, folyvást ébrentartja iránta az érdeket. Ez évfolyam is gazdag azilyesmikben. Ára mint eddig 60 kr. — 6. Ujhonvéd-naptár. IL évfolyam. Szerkeszti ÁldorImre. Tartalmi egészen honvéd-dolgokkal foglal-kozik. Nehány tábornokunk arczképét s életraj-

T Á R H Á Z .zát, honvéd-történeteket és adomákat közöl; to-'vábbá részletesen adja az országos honvéd gyülé-sek egész lefolyását, érdekes mozzanataikkal; ahonvédelmi törvényt, a honvéd bizottságok szer-vezetét. Ára 60 kr. — 7. Magyar nök naptára,szerkeszti Beniczky irma; házi női és gazdasszonyitartalmával ajánlkozik a magyar nők pártolásába.Ára 60 kr.— 8. Népzászló naptár. A hasoriczimühetilap appendixe. Ára 40 kr. — 9. A magyar népnaptára. Szerk. Tatár Péter. Qlvasmánynyal ésmulatságos tárczával ellátva. Ára 25 kr. — 10.Legujabb buda-pesti képes naptár, a nép számáraszerk, szintén Tatár Péter; ára csak 15 kr. —11. Kis gazdik naptára, hasznos gazdasági kézi-könyvecske; második évfolyam. Ára 30 kr. —12. Határidő naptár, az év minden napjára különlappal, irópapirból, melyre jegyzetek tehetők.Ügyvédek, orvosok, kereskedők, iparosok, gazda-tisztek stb. hasznalatára; tároza-alakban, keménykötésben s írónnil ellátva; a naptári rész kielé-gitő. Ára 1 frt 20 kr. — 13. Kégly Sándor Magyargazda tárcza-naptára, hasonló, egészen gazdákszámára berendezve s a szükséges rovatos tisztapapírlapokkal ellátva, csinos tárcza-alakban. A kö-zönséges naptári részen kivül az egész évre rész-letesen kidolgozott gazdasági teendők terjedelmesnaptárát tartalmazza. Ára 1 frt.

— (A Nibelung ének) nagy ó-német eposz,a középkori költészet s általában a naiv-époszirodalom legremekebb műve, Szász Károly általfordítva s Ráth Mór ritka diszü s ízletes kiadásá-ban most már teljesen magjelent. A fordítást ol-vasóink egy nagyobb mutatványból ismerik.E mű, mind belbecsére, mind külső kiállításáranézve nem csekély nyereség irodalmunkban skönyvpiaczunknak valódi díszére szolgál. Azegész 52 nagy negyedrétü ivre terjed, a szövegbenyomott gyönyörü fametszetekkel, melyek SshnorrKároly, a hires fresko-festő ónjának talán leghi-resebb termékei. A diszmü ára füzve 8 frt; góth-izlésü diszkötésü táblík, melyekbe bármely könyv-kötő is beillesztheti a művet, külön megrendel-hetők 2 forinton. R4th Mór, szép kiadásaihoz alegszebbek egyikét füzte e nagyszerü költeményily pompás kiállitásával, miért irodalmunk mindenbarátjától elismerést érdemel.

= (Beküldetett szerkesztőségünkhöz) ,,A ten-ger világa", honi és külföldi kútfők után irta

Horváth Farkas jász-kerületi mérnök. I. füze,,Kirándulás a tengerre." Érdekes mű, mely ter-mészettudományi ismereteket kellemes olvasmányalakjában terjeszt. Jó források után van dolgozva,a tárgyak helyes kiválasztásával s eléggé élveze-tes előadással, melyet csak néhol zavar egy-egyoly nyelvtani hiba, mint a többss helytelen hasz-nálata a „több', „annyi'' stb., meniyiségjelentőszók után, msg a ,,szárazoni"-fé!e hibás ragozásegyes esetei. Ezek azonban keveset vonnak le amű becséhői. Az első füzet tartalma, főbb szaka-szaiban: Széttekintés a tengerparton ; Utazások;Hajótörések, nyomor és segély; Hajó-égések;Meghpő tünemények; A part érdekes részletei ;A jégvilág; Tájképek; Járművek. A füzetet 24fametszetü rajz érdekesiti. A második füzetnek,mely a tengert inkább természeti földrajz szem-pontjából tárgyalandja, érdekes tartalma, a meg-rendelési feltételekkel együtt az I. füzet boríté-kán olvasható. Az egész mű előfizetési ára 2 frt50 kr, utánvétellel 3 fr. Az első füzet külön 80kr. rendelhető meg a szerzőnél (Jászberényben)vagy bármely könyvárus utjai. Ajánljuk a ter-mészeti ismeretek kedvelőinek figyelmébe mintoly művet, mely a pártolást teljes mértékben meg-érdemli.

** (Heckenast Gusztáv kiadásában) megje-lent: „Aradi fogságom alatt irt adatok az 184S,9.évi szabadságharcz, különösen az Erdély havasaiellen vezetett hadjáratról." IrtaKászon-ImpérfalviCsutak Kálmán, honvédezredes. — Gr. AndrássyAladár honvéd-alezredes g gömörmegyei főispán-nak van ajánlva. Ára 1 frt 60 kr.

** (A- „Hazánkat') uj-évtől kezdve megna-gyobbított alakban szándékoznak kiadni. A^tervszerint hasonló lesz a „Liberté"-hez, minden ma-gyar lapnál nagyobb.

** (Zsivkovics György) szerb népzene-társa-sága a népszínházban ad előadásokat. A közönségnagy tetszéssel fogadta nemcsak mint ismeretlenujdonságot, hanem mint me;ghatóinépzenét l s- A

társaság játszott magyar dalokat is.-=(Uj zenemü.) B ikiildetett szerkesztősé-

günkhöz : „Braniszkói induló", zongorára szerzéLányi Bertalan, az iglói deákok zenekarának prí-mása. Játszsza a „deák zenekar" Iglón. Ara 50 kr.Kapható a szerzőnél Szepes-Iglón és Fraenkel B.könyvkereskedésében Miskolczon.

m

•A*

I

s .1

Koziutézetek, egyletek.*" ** (A magyar tud. akadémiában) okt. 26-kána nyelv- és széptudományi osztály tartott üléstKubinyi Ágoston elnöklete mellett. Fábián Gáborlépett fel elöször, bemutatván Lucretius „De rerumnatura" czimü művének forditását. Mutatványo-kat is olvasott, melyekre azt a nyilatkozatot tévéToldy Ferencz, ki az eredetiből nyomon követé,hogy „bámulatosan hivek." — Utána Szász Ká-roly mutatta föl a Nibelung-ének általa készitettforditását, mely immár teljesen és igen diszes ki-adásban megjelent. Mellőzi a nagyszerü eposznakszéptani méltatását miután erre vonatkozó néze-teit nehány évvel ezelőtt a „Budapesti Szem-léd-ben tüzetesen kifejté. Csak nehány mellékesszóval érinti meg bevezetésében, hogy a Nibelung-éneket ő a naiv eposzok közé sorozza, körülbelülazon műfajhoz, melybea homéri eposzok tartoznak.Költői külső báj tekintetében szerinte nem verse-nyezhet eposzunk sem Homer derült egével, sem Fir-duzi határtalan szinpompájával ; nem éreztetivelünk a bevégzett tökélyü művek azon fölemelőhatását, mint a görög, — sem az üdeség, változa-tosság , gazdagság azon elragadtatását, melyet apersa eposz. De tárgyának erős tragikumára, szerkezetének szilárdságára, a az egész alkotás befe-jezettségére nézve bármelyik versenytárs mellettmegáll, ha felül nem múlja őket, s az emberi jelle-mek tekintetében, ha amazok tömérdek árnyalatútükrét nem mutatja is föl, ép oly nagyszerü, mintkövetkezetes. E rövid párhuzam után áttér érte-kezése tulajdonképeni tárgyára, a Nibelung-énekkeletkezésének történetére, s gyanitható szerzőjé-nek nyomozására. — E két műfordítás után, mégBallagi Mór is mutatott fel egy fordilási gyüjte-ményt, de nem magyarra, hanem magyarból for-ditva. Bacher Simon ültetett át nehány nevezetesmagyar honfidalt héber nyelvre, még pedig Ballagiszerint sikerről. — Végül a titkár jelenté, hogyegy fehérvári korcsmáros egy nyaláb verset kül-dött be bírálat végett; ez azonban a szabályokértelmében ily egyszerü beküldésre nem fogadhatóel, s a szerzőnek visszaadatni határoztatott.

— (A Kisfaludy- társaság) okt. 28-án tartotthavi ülése mind tagok, mind hallgatóság tekinte-tében rendkivül népes volt. Kemény Zsigmondelnök az ülést megnyitván, Szász Károly olvasottföl két költeményt:,,Egy nőemlékezete" czimü elé-giát s „Egy kis leánykának" cziműt. Ez utóbbit maiszámunk közli. Utána Bartalus István ült —nemaz olvasó-asztal, hanem a teremben felállított har-moniuma mellé, s olvasott igen érdekes részlete-ket a „Magyar zene története" czimü müvéből, arégi egyházi zenéről, fölolvasását egyes dallamokjátékával kisérve. — A folyó tárgyak közül meg-említjük a titkár jelentését Tompa Mihály letéte-ményezett csomagjairól, melyet Szász Károlylyalegyütt bontott föl. A csomagokban az elhunytköltő összes müveinek egy általa átnézett példá-nya, a későbbi kiadások iránti részletes rendelke-zés s legjobb költeményeinek eredeti kéziratataláltatott. Ez utóbbit, ereklyéül, a társaság tartjameg, a többiek kiadatnak Arany, Gyulai, Szászée Lévay tagoknak, kiket Tompa a későbbi kiadá-sok rendezésével s felügyeletével bizott meg.Szász Károly benyujtja Moliére „Mizantróp"-jának forditását; birálókul Szigligeti és Gyulaineveztetnek ki. Kazinczy Ferencz és Csokonayegy-egy eredeti levele, Tompa M. hagyománya,bemutattatván, mindkettő felolvastatott. VadnayKároly Czakó egy drámai költeményének eredetikéziratát nyujtotta be a kézirattár számára. —Azután zárt ülés következett.

— (Az országos dalár-közgyülés,) mint tudvavan, Debreczenben elhatározta, hogy a zenemű-vészet terén érdemekben megőszült Erkel Ferenczaz összes hazai dalegyletek örökös karmesterévéválasztassék, s egyszersmind maradandó emlékkeltiszteitessék meg. Komlóssy Imre, a közgyüléselnöke most fölhivja az egyleteket, hogy ez emlékkiállításához egyletileg járulni s arra magánosok-tól is gyüjtést eszközölni sziveskedjenek. Az emlékdiszes billikom lesz, alkalmas jelvényekkel ellátva,s rajta a hozzá járulandó egyletek és magánosoknevei kitüntetve.

Egyház és iskola.— (A debreczeni ref. főiskola 186'/s-ban.)

Vettük a reformátusok debreczeni főiskolájánakértesitvényét az 18(iT/q iskolai évről, melyből kitü-nik, hogy a nevezett főiskola növendékeinek számaa mult évben 1X66 volt; t. i. az akadémia hittani,jogi és bölcseleti szakaiban összesen 488, a gym-nasium hat osztályában 581, a polgári-reál iskolahárom osztályában 36, az elemi iskola négy osz-

528

tályában 691. — A rendes tanárok száma: azakademiánl7, a gymnasiumban 10, melléktanár 4,a polgári-reál iskolában 6, az elemi iskolában 8,igy tehát a működött erők összes száma 45.

Pálya- és Ösztöndijakul a több rendbeli ki-sebb és nagyobb alapítványok kamataiból az aka-démiában 1805 frt, a gymnasiumban 1401 frt, apolgári és elemi iskolában 132 frt, tehát összesen3338 frt és számos könyv osztatott ki.

Ezenkivül még a tápintézetben ebédet éskenyeret kapott ingyen 30 felsőbb s 28 alsóbb ta-nuló, 3 frtnyi pótdíjért pedig 80 felsőbb tanuló, s72 alsóbb tanuló ingyen kenyeret. Azonban havon-kint 7 frt 95 krért a tápintézetet minden szegé-nyebb tanuló élvezheti. Lakást kaptak a főiskolaépületében 266-an, az Andaházi-intézetben teljesellátással 10-en. Jövő évben megkezdik a kolle-gium hátsó részének kiépitését is 168,000 frton.

Mindezeknél örömmel látjuk, hogy kiváltDebreczen város lelkes polgárai az ujabb időbenis tekintélyes adományozásokkal mozditák elő ahazai nevelés nagyfontosságu ügyét.

Az ifjuság szellemi életét illetőleg van ennskkebelében 4 egylet, u. m. az b'nképezde háromszakosztálylyal, 132 taggal, egy „Heti Közlöny"-nyel s 876 frtnyi alaptőkével, — olvasó-egylet2000 kötetnyi kézi könyvtárral, melynek szaporí-tására a mult évben 250 frt áru, könyv, s 26 hirlapjáratott, — énekkar 3000 frtnyi alapitványnyal, —s tüzoltó-egyfot 86 erőteljes taggal. — íly erősalapokhoz valóban alig óhajtandó egyéb, minthogyminél előbb életbe lépjenek azon munkálatban levőintézkedések, melyek e főiskolának az ujabb korszellemével lépést tartó gyors haladását czélozzák.

;tj: (A népiskolaügyben) tanácskozásra meg-hivott szakférfiak értekezleteket tartottak, mégpedig a protestánsok és katholikusok külön-különelébb-utóbb együttesen. A képviselőház bizottságakérdéseket tüzött ki számokra, a melyekre akárélő szóval, akár irásban felelhetni. Némelyek már27-én megadták feleleteiket; a nagyobb részazonban elhalasztotta feleletét 29-ig. Ha igaz amit hallogatunk, hogy a szakférfiak minden népis-kolát felekezetivé ajánlanak tenni, épen nem ne-vezhetjük szabadelvűnek eljárásukat.

** (Népiskolai tankönyvek.) B. Eötvös Józsefszemélyes elnöklete alatt tanférfiakból enquetegyült egybe, mely egy terjedelmesb iratban meg-állapitandja azon elveket, melyek szerint ily nép-iskolai könyvek készitésénél eljárni kell. Ha ezmegtörtént, a kormány pályázatot fog nyitni| akönyvek írására, mire különben egyes elismerttanirók is felhivatnak.

** (A r. kath. püspöki kar) ? szatmári éskassai püspökökre bizta, hogy Deák Ferencz in-ditványa értelmében javaslatot készitsenek, melyaztán a világiakkal tanácskozás • lá vétessék.

Közlekedés.** (A Baden-Badenben ülésező távirdai érte-

kezlet), melyen Magyarországot Takács Jánosmin. tanácsos képviseli, a hivatalos laphoz érke-zett sürgöny szerint elhatározta, hogy jövőreminden egyszerü sürgöny után, bármily távolság-ban, csak 80 kr. dij vétessék.

** (A közlekedési miniszterium) ismét többvasuti előmunkálatra adott engedélyt. Ezek köztlegfontosabb: az eszék-pozsega-sziszeki gőzmoz-donyu vasut, szárnyvonalakkal Brood és O-Gra-diska felé; továbbá az Ujfalussy Miklós és társaiáltal tervezett vonal Szatmárról, Kolozsváron átBeszterczéig a Szamos völgyén, Deés érintésével.

im ujság?— (Dessewffy Arisztid honvéd-tábornok) érez

emlékszobra, melyről mai életrajzunkban emlí-tés van téve, valószinüleg Izsó Miklós kitünőszobrászunk műve lesz, kivel a mintázás irántmár megkezdettek az értekeződések. A szobor-ügyben, mind a gyűjtések eszközlésére, mind akivitelre nézve, Sárosmegye bizottságot küldöttki, mely tevékenyen müködik. Mint a bizottságtoll vivője — Radvány Imre ur, kitől egyszersmindDessewfiy életrajzához is az adatok nagyobb ré-szét nyertük, — tudósit: eddigelé már körülbe-lől 7000 forint gyült be e czélra s remélhető,hogy a gyüjtéanek országszerte oly eredményelesz, miszerint a szobor egy év alatt föl is állit-tathatik. A szobor-bizottság f. évi oktober 6-kántartott üléséből lapunkat azon fölszólitással tisz-telte meg, hogy az adakozók neveit hasábjainkonközölhesse, minek mi a legnagyobb készséggelengedünk.

44: (A képviselőházban) előterjesztette a bi-zottság a nemzetiségi kérdésben alkotott törvény-

javaslatot. Az osztályok azonnal tárgyalás aláveszik és rövid időn az összes ház elébe kerül.Adja isten, hogy a lehetőleg elégítsen ki mindenjogos igényt e roppant horderejü törvény. A ház-szabályokon dolgozó bizottság is elkészité mun-kálatát, a mely két részre van osztva, egyik azigazolási eljárás, másik a tanácskozás rendje. Aház megalakulásához e szerint csak 100 kifogás-talan képviselő kivántatik.

** (Az 1869-ki budgetröl,) illetőleg a képvi-selőház pénzügyi bizottságának ez ügybeni tevé-kenységéről irja, egy, mint látszik résztvevő tag,hogy a kérdés kielégitő megoldása nem csekélynehézségekkel jár. Az egyes miniszteriumok aleghatározottabban ragaszkodnak budgeteikhez,miután oly reformok létesítendők, melyek márelodázhatlanokká váltak, ha csak a világ csúfjáranem akarunk itt állani; ellenben a pénzügyminisz-ter a számok kérlelhetlenségével áll elő; arra,hogy adófelemelés által segítsenek a bajon, senkisem gondolhat s a pénzügyi bizottság ezen eszmétmár el is vetette. Egyedül a fillértakarékosságvan hátra s e részben mint figyelemre méltóbbnézetek felmerültek: a hivatalok lehető reductiója,azon képviselők fizetésének leszállitása, kik egy-szersmind állami vagy birói, megyei hivataltviselnek, miután két hivatásnak ugy sem felelnekmeg; a nyugdijaknak az államkincstár állapotávalvalo összeegyeztetése stb.

44: (Thaisz Elek és Szentkirályi.) Pestvároskét fő hivatalnokának versengése még nem értvégett. Miután Thaiszot a törvényszék mindenvád alól fölmentette, Ő hivatalába visszahelyez-tetést kivánt. Ezt a városi képviselet nagy több-sége el is határozta; minek következtében Szent-királyi főpolgármester lemondott, kijelentvén,hogy közte és Thaisz közt elvi eltérések vannak.A közgyülés megint bizottságot nevezett ki, hogybírja rá a polgármestert hivatala folytatására.

** (A Pesten állítandó Petőfi szoborra) 21 ezerforintnál több gyült be. A szobor eddigi tervekszerint a német szinház terén fog felállittatni.

** (A Reitter-féle csatornatervezetnek) mű-szaki és pénzügyi megbirálása a pestvárosi köz-gyülés által kiküldött bizottmány által megtör-ténvén, az eredmény egy térképpel ellátott 60lapra terjedő füzetben közzététetett. Azonban aterv ellen is mindinkább kezdenek emelkednitekintélyes és szakavatott hangok. Igy a „P. N."egyik czikke igen alapos kifogásokat hoz fel:először, nincs kimutatva, honnan kerül elő a szük-séges tőke, s ha kölcsön vétetik fel, honnan fize-tik vissza; másodszor és főleg, hogy e csatornáralegalább most még nincs szükség, mert ha kevésa hajózásnak a pesti rakpart, ott van ám még ki-építeni való a budai — Ó-Budától a Gellértig sez nemcsak kevesebbe kerül, de czálszerübb is ; aremélt nagyszerü épitkezések is igen problemati-kusak, midőn látjuk, hogy a belvárosban mennyia felépitetlen viskó, sőt számos üres telek is stb.Szóval, kétszer is meg kell még a dolgot fontolni,mielőtt valami döntő lépés tétetnék.

44: (Az egyetemi ifjuság közt) pezsgő élet folytmostanában; mindenik szakma segély egyleti elöl-járói megválasztásában buzgólkodott. Az orvosok-nak ez sikerült is m. hó 29-dikén; de a jogászokugyanazoD napon tartott ülését Pauler tanáreredmény nélkül feloszlatá, miután a bizottmánymegválasztása körül formai hibák merültek föl. Abizottmányba egyik elnökjelölt, Hegedüs nem vá-lasztatott be, s igy a megválasztott bizottmányérvényben hagyása mellett Hegedüs nem lett volnaválasztható az elnökségre, holott az ifjuság közttekintélyes pártja van. Nem akarunk beleszólaniaz egyetem dolgaiba, hanem az különösnek tet-szik előttünk, hogy egy ifjusági intézet szerveze-tében oly megszoritó intézvény szerepel, minő amásodfoku választás.

** (Szoptató-dajkául) Mária Valéria főher-czegnőhöz egy debreczeni polgár 21 éves derékneje választatott.

** (Debreczen városa) okt. hó 23-án a svájczivizkárosultak javára a szinházban előadást ren-dezett, mely 556 frt 78 krt jövedelmezett. Ez ösz-szeget Komlóssy Imre a szinházi bizottság elnökea szerencsétlen svájeziakhoz leendő mielőbbi eljut-tatás végett fölküldötte a „Hon" szerkesztősé-géhez.

** (Ujból határ-sértés.) A Honnak irják, hogyromán kormány 160 emberét oda rendelte a szé-

kely határra, azokkal a minap kezdi székelyekáltal lerombolt épületeket ujra felépittette, sőt újatis épitetett Bereczken s meghagyta, hogy ha ézé-kely gyanúsan közlekedik, azt lőjjék le, valamintmagok közül is, a kinek netalán a székely földrőlkiretiralni eszébe, jutna, halálfia. Megszerezték

529

Melléklet a Vasárnapi Ujság 44-ik számához 1868.továbbá azon derék ifju székely fényképét, kirőlÚgy hiszik, hogy minap a kézdieket vezette, 8elfogására törekszenek, sőt egy hir szerint dijt istüzték ki fejére.?: ** (Nazarenus-bejelentés.) Zsebők János, pest-ferenczvárosi szatócs, nazarénus vallásu, a főpol-gármesteri hivatalnak bejelentette, hogy f. hó17-kén figyermeke született, kit Jánosnak foghivni; anyja Francziska, született román. Ezenbejelentésről a fél kérelme folytán, a főpolgár-mesteri hivatal bizonyitványt adott ki.

** (Egy kis tüntetés.) A „Budapester Nach-richten" czimü igénytelen német lapocska köze-lebb ogy ily czimü czikket hozott: Miért nem tudjasok polgár fizetni az adót? E czikkért Budán any-nyira megharagudtak, hogy\ hétfőn reggelre aszerkesztőségnek valamennyi ablakát beverték.

** (Rablás.) 28-dikán reggel Kecskemét ésIzsák közt az állam-postát rablók támadták meg,a kocsist és a kisérő katonát lelőtték. A katonavédelmezte a szállimányt, egyet a rablók közülszintén agyonlőtt. Pénz a málnában nem volt, ta-lán ezen körülménynek tulajdonitható, hogy a ko-csit elbocsátották.

*"(Az elfogott rabló) Somogyi vallomása utáneddig mintegy 45—60 egyén van bebörtönözve,mint orgazdák, rejtegetők stb. Az elrablott pén-zekből már jókora összeget megtaláltak.

** (Egy kereskedő segéd) a napokban BécsbőlPestre érkezett. A házmesternő, ki lakásán a kaputkinyitotta, semmi változást sem vett észre rajta,s másnap reggel mégis a folyosón halva találták.1200 forintja volt, mely összeg a bünfenyitő-tör-vényszéknek adatott át.

** (A budai sárosfürdöben) m. hó 26-án dél-előtt egy Eipeldauer Károly nevü 60 éves emberpisztoly-lövéssel véget vetett életének. Az öngyil-kosság oka eddig még rejtély. — Egy más szeren-csétlenség is történt ugyanaz nap a Dunán. Egyhajóvontató embert 3 lovával együtt berántotta avizbe a hajókötél. Mind az ember, mind lovaiodavesztek.

** (Debreczenben) ezelőtt mintegy 2 hétteligen nagy izgatottságot okozott azon hir, hogy atimár-utczában egy Molnár I. nevezetü polgár ésházbirtokos fejszével agyonütve találtatott. Agyanu egyik katonafiát terhelé, kivel igen feszültviszonyban élt. Ez apagyilkos a mult héten szom-baton csakugyan kézrekerült, s most a városibörtönben várja gonosz tettének méltó bünte-tését.

** (Érzékeny szerkesztő.) A „Főv. Lapok"szerkesztője följajdul a miatt, hogy egy lapjábólátvett egyvelegnél történetesen kimaradt a for-rás megemlítése. Pedig köztudomás szerint épena „Fővárosi L." szokása, hogy más lapokból sze-degeti „eredeti" hireit, s ily módon készit majd-nem minden héten testvérlapjaink után is néhányeredeti ujdonságot. Teljék kedve benne. Mi ezen-tul pontosan föl fogjuk emlegetni, s ha tán hóna-pokon át nem fognánk emlékezni a „Fővár. L."-ról, egyedül annak lesz tuiajdonitható, hogy épensemmi emlitésre méltó nem volt benne.

Nemzeti szinház.Péntek, okt. 23. Először: „Drahomira." Tragédia 5

felv. Irta Weilen József, ford. Paulay Ede.E költői,emelkedett nyelven irt szomorujáték szintere

Csehország s kora amaz idő, mikor a keresztyén vallás márterjedt, de még általánosan elfogadva nem volt. A kft hit-nek, a régi pogánynak s az uj keresztyénnek elkeseredettküzdelmét látjuk e tragédiában. Ezt egy vallásosságábangzivtelen fejedelemasszony, Ludmilla és egy rideg keblutéritó pap, Pál atya képviselik ; amazt egy üldözött, szen-vedélyes anya, Drahomira. kinek atyját a kereszt nevébenmeggyilkolták, gyermekét kebléről elszakították és egylnsitziai nemes, Tumán, kit az uj vallás papjai elüldöztekhazájából. A darab azzal indul meg, hogy férje, az elhunyt

| fej edelem temetésére visszatér a számüzött Drahomira, kita kormány jogosan illetne. De nem ruházhatják reá, mertpogány. Ez volt oka annak is, hogy fiát, a cseh koronaörökösét elszakították töle. Ludmilla fölajánlja ugyanneki a biborpalíistot és visszaadni igéri gyermekéi, de csakugy, ha ősei hitéhez hütelen lesz. Drahomira azzal felel,hogy élére ál! az őt óhajtó pogányságnak sa templomoknakés papoknak hadat üzen. Honfitársa, Tumán, kit nagyravá-gyás és szerelem hevítenek, a pogány fejedelemnő emberei-nek élére áll; de szerencsétlenül, mert a nép inog ói nemmegy harczba. Drahomira száműzetik. Mielőtt azonbanelmenne, először s utoljára látni szeretné fiát. Kérésére Pálatya meghozza Ludmilla kegyetlen válaszát, a nem-et. Avégsőig keseritett anyában megvillan a boszuállás gondo-lata: haljon mes* a szivtelen asszony s e gyilkosság áránszerezze vissza fiát. Ludmilla egy várában templomban vans bűneit bánva igéri meg az esdő Venczelnek, hogy visz-szaviszi anyja karjai közé s maga is bocsánatát fogja kérni.A töredelem e perczeiben, az oltár előtt gyilkoltarja ót leDrahomir;, kit a haldokló megáld. A gyilkos nem akarhinni füleinek s ez áldás jobban égeti bármi átoknál; követ-kezik a nemesis, Tumán a véres tettért jutalmát követeli:Drahomir/i kezát, s midőn ez megtagadtatik tőle, elragadjaa hatalmába keritett Venczelt. Az utánuk vágtatott csehekazonban megszabadítják ifju herczegüket s anyjához veze-tik. De a fiu ugy fordul el a véres kezü anyától, mint min-den többi hivei. Egyszer megöleli ugyan; de azután végképválniok kell. Drahomira egy máglya lángjai közé rohan. Ezdióhéjban a mese. Nem akarjuk vitatni, hogy egy-egy kortörekvése, küzdelme, fanatismusa az egyes ember keblébenegyéni szenvedélylyé szilárdulva ne lehetne alapja a leg-jobb tragédiának, s ne gyakorolhatná a legmeginditóbbhatást, mert habár magától a hőst megbuktatott szenve-délytől távol vagyunk, de az emberi sziv most is ugyanazés érezzük, hogy láncolhatnak fel benne ilyen Szenvedé-lyek. Nem is ez alapon gáncsoljuk e tragédiáját Hanemrokonszenvtelenek alakjai. Drahomiráról szinte nem tudjukelhinni, hogy erősebb gyökerekkel van szivéhez füzve val-lása, mint fia. Tumán számitása, Ludmilla szivtelensége,Pál rideg szavai szivünkre nem hatnak. Mielött a szerep-lőkről szólnánk, meg kell dicsérnünk Paulayt a darabvalóban szép fordításáért. — Jókainé Drahomirája csaksóhajokat keltett bennünk nemzeti színházunk szebb nap-jai fölött. Minden szava szivből jött és szívhez szólt.Paulayné (Ludmilla) szokása szerint majdnem énekelt.Lendvait (Tumán) megint elragadta heve s álpathosbaesett. (/3.)

Szombat, okt. 24. „Trobadour." Opera 4 felv. Zenéjétszerz. Verdi. — Murazka k. a, föllépte.

Vasárnap, okt. 25. „Szentiván éji álom." Szinmű 5 felv.Irta Shakespeare. Zenéjét szerz. Mendelsohn Bartholdy.

Hétfő, okt. 26. „A tücsök." Életxép 5 felv Irta Birch-pfeiffer Sarolta.

Kedd, okt. 27. „A sevillai borbély." Opera 2 felv.Zenéját szerz. Rossini.

Szerda, okt. 28. Másodszor: „Drahomira.'1 Szomorujáték 5 felv. Irta Weilen József, ford. Paulay.

Csütörtök, okt. 29. „A porticii néma." Opera 5 felv.Zenéjét szerz. Auber.1" ,

tünk, még ha érdekesebbek volnának is. Egy rövid ismer-tetést az egészről szivesebben közölnénk.

— Sz. I. „Most már nem az lesz a nemes.Ki a hetvenhetedikŐseinek kutyabőrösCzimerével kérkedik."

ízléstelen rimpengés. Kuvács József (a felső pátkai) irtilyeneket ezelőtt hatvan esztendővel.

— Sepsi-Sí.-György. Kaszinó-egylet. Végére jár-tunk a dolognak a kiadó-hivatalnál s úgy találtuk, hogy alap folyvást rendesen járt a beküldötthez hasonló czim-szalag alatt, de a postáról, nem tudni mi okból, visszakül-detett. Most ismét becsotaagoltattuk az egészet s elkül-dettük Kérjük a rendetlenség okát a postán keresni.

— A Vasárnapi Ujság régibb évfolyamai. Eladó:a „Vas. Ujság" 1856. év júl. 6-tól kezdve végig, továbbáaz 1857, 1858, 1859, 1860. évfolyamok; mind a négy ésfél évfolyam tiszta és hiánytalan. Ára ossz. 8 frt. KaphatóSzabó János urnál Baján.

SAKKJÁTÉK.466-dik sz. f. — Czenthe Józseftől

(Miskolczon.)Sötét.

a b c d e f g bVilágos.

Világos indul s a 3-ik lépésre mattot mond.

Szerkesztői mondanivaló.— D. Gy. Áz ön által fölvetett kérdésekre: „Mi az

ember? mikor? miből? mely körülmények közt? s mi végreállott elő? Meddig *V>g fönnmaradni? s mi lesz azután be-lőle?" — valóban nem lehet egy pár lapon megfelelni; a minthogy az ön feleletei is többnyire „nem tudom"-ra mennekki. Valamivé: több tudományos apparátus |kellene ahoz,hogy ilyes dolgokról a legnépszerűbben is, deélvezhetólegs tanulságosan irjon valaki!

— Paszta-Sz.-Miklós. B. Sz. Tévedés van a személy-ben. Ez egyébiránt nem az első levél, melyet a szerkesztő,valamely hasonnevü egyén helyett, vélt rokonoktól kap.Az irt magántermészetű ügyek tehát reánk nem tartoz-nak ; de annak a szegény honvéd özvegynek az ügyébenismeretlenül is elfogunk járni szivesen. A honvéd özvegyé-nek s árváinak minden jó magyar ember atyafia.

— Omikron. Erini már elöbb, más által kidolgozva,be volt küldve lapunkhoz. Azt sem közölhettük, bár azönénél jobb volt. Abban a szultán, basái szemrehányására,megöli Erinit, rohan a csatába és beveszi Konstantinápolyt.Önnél ezután még sok mindenféle következik, mi a hatástcsak gyöngiti. A tárgy igen szép, de finom, művészi ki-dolgozást kiván, felesleges czafrangok nélkül, mértékettartva a szépben. A más kettő sem közölhető. — A régieb-beket sem vesztette volt el az illető; beadta, de a szerkesz-tőségi rostán átestek.

— K6vágó-Örs. Csak tárgyakkal túlhal mozottsá-gunk volt eddig is a késedelem oka. De bizton hiszszük,hogy nemsokára megérjük, a 70 éves jó öreg is, a czikkmegjelenését.

— Tata. H. D. Megjelent (bár kevéssé elterjedt)közleményekből ivekre terjedő utánnyomatot nem adha-

A 461-dik számu feladvány megfejtése.(Szirmay Jánostól, f aug. 26. 1868.)

Világos. A.) Sötét.iVilágos. Sötét.1. Fc5-d4 + Ke5-d4:(!)2. Vg8-~g6 Kd4—c5(a)3. Hf6 —d7f tetsz. sz.4. Vg6—d3f matt.

2 c6—c53. c2—cSf Kd4—c3:4. Vg6 — d3fmatt.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József.— Miskolczon: Czenthe József. — Debreczenben! ZagyvaImre. — Karczagon : Kacsó Lajos. — Csákváron: KlingIván. — Tetécsén: Rády György. — Jászkiséren : Galam-bos István. — Sárospatakon: Váczi István. — F.-Nyárádon:Gérecz Károly. — A pesti sakk-kör.

— (A pesti sakk-kör,) saját helyiségében ki-dülő tornát rendez, és hogy minél számosabbanrészt vegyenek a helybeli és vidéki sakk-játszók,következő nagyobb dijakat tüzi ki: I-ső dij 10arany, 2-ik 5 ar., 3-ik 3 ar., tétel 5 frt. A tornaf. év nov. 8-án délután 3 órakor veszi kezdetét, apályázók kéretnek a kitűzött nap és óráig magu-kat alulirtnál bejegyeztetni. Pest, október 26. —Kubinyi Béla. titkár. — (A sakk-kör helyisége:nádor-utcza, Velencze-kávéház.)

— (Grimm Vincze hazánkfia), az egykori hi-res pesti sakk-triumvirek (Grimm, Szén és L5-venthal) egyike, husz évi távollét után keletrőlvisszaérkezett a hazába, a mint halljuk, Pestenfog megtelepedni. A hét folytán a pesti sakk-kört is meglátogatta.

Hónapi- éshetinap

Katholikus és protestánsnaptár

Vasár.HétfóKeddSzerdaCsőt.PéntekSzomb.

NovemberD2íMlndsíe.n.Halottak emlékeHubert püspBor. Károly pImre hercz. hitv.Lénárd hitv.Engelbert pk.

D 21 Min. sz.Halottakn.IdaBor. KárolyImreLénárdAdolf

Hold változásai.

October(ó)20F22Arthem21 Hilarion22 Albina23 Jakab24 Arethas25 Marczián26 Dömötör£ Utolsó negyed

1617 Arnon1819 Böjt, Sat.20 [ün.al elk.21 [bün. m.22S.Thol.

222 19223 20 6 53|224 20 6 56 '^ „«.,— -- --225 20 6 57|4 33|133 40 l l

7-én 3 óra 3 perczkor délután.

TARTALOM.Dessewffy Arisztid (arczkép ) — Egy kis leánykának.

— Spanyolország és a spanyolok (vége.) — Bártfa (kép-

pel). - Egy felhagyott temető (képpel). - Az orrszarvú

(képpel.) - Egy régi falragasz. - Egyveleg. - Tárház:

Irodalom és müvészet. - Közintézetek, egyletek — Egy-

ház és iskola. - Közlekedés.- Mi ujság? - Nemzeti

szinház - Szerkesztői mondanivaló. - Sakkjáték. - Heti-

naptár. _^___magyar-utcza21.K.)! Felelős szerkesztő: Nagy M l " * *

'•l

i

a

5oÜ

HIRDETÉSEK.

Pczsgéborközvetlen Francziaországból behozva,vammentesitve, ládákban 6palaczkjávala feljebb a Champagne leghirnevesb

gyáraiból, u. m.MoSt A Ciiandon a Epernay crémant

rosé 8 ft. 50 kr.Napoleon grand vin á Ay crémant

rosé 2 ft. 50 kr.A fentebbi fajokból Vt palaczkok-

ban 1 ft. 5 " kr.A pénzösszeg beküldése vagy utánvét

mellett alulírottnál megrendelhető-A pakolás ingyen. 20 palaczk vétel-nél 5°,, engedtetik. 261 (48—50)

Alexander Floch,in Wien, Ober-Döbling Nr. 28.

Börbajokvá lamint

titkos betegségekés sulyos utóbajni ellen, sok évi tapasz-talás s a világhirü Rieord (egykori pá-risi tanárának) módszere után, siker

biztositása mellett, íeadel:Sugár F. orvostudor stb.

Lakása Pesten,váczi-utcza 15 ik szám alatt,

a korona kávéház mellett.Elfogad naponkint ll órá-

233 (8-12)Megkereshető levél által is.

Ouirsfeld Károly,norinbergai-diszkereskedése

Kassán,ajánlja fegyvtrek, revolverek, pisz-tolyok, ugyszinte porczellán raktá-rát, legjutányosabb áron 266 (3—8)

nagy választékban, a legjobb rendszer szerint, szilárd pus-kamives-munka, QQr^ saját készítmény, J"^Mf finomsodrony- és damast-csövekkel s csinos vesétekkel 65, 70,

80, 90, 100 egész 120 forintig, ajánlja

Unschuld EdePesten, váczi-utcza a „levélhez."

MF" A legszilárdabb munkáért s a fegy-verek szabatos löképességeért jótállás vállaltatik, snem tetszés esetében, 14 nap leforgása alatt, kicse-réltetnek.

&&" Vidéki megbizások a leggyorsabban telje-

sittetnek. 272 (3—8)

!!!Árjegyzéki!! Türsch F.-tölPesten, váczi-utcza a „nagy Kristóf" mellett.

Gyermek-vászonnemüek.Nyitott gyermek-ingek 90 kr., 1, 1.20, 1.75, 2 forint és fe'jebb

' „ valódi batisztból legelső használatra 2 50, 3.20, 4 ft.HOÍSZU vánkosok vászon- vagy perkálból 3.75, 4.50, 6, 8 —12 forintig.

„ „ piquét-ből 5, 6, 7, 8 forint.Kis vánkosok 1.50, 2, 2 50 3, 4 torint.Paplanlepedők 3 75, 4.75, 6, 8, 10 forinf.Alsólepedők 1.9D, 2 forint 90 kr.Kádkendők 2.50, 2 forint 9 ' kr.Pelleokák vászonból 65, 75, 80 kr.; viaszos tafotából 65, 70 kr.; flanellból

kivarrva 1, 1 forint 20 kr.Piquét-takarók 1.50, 2, 3, 4. 5 forint.Vásion-fókötőcskék 42, 65, 80 kr.Háromszeglete* kendócskék 40, 60, 60, 80 kr.Szájkendóoskék 25, 80 kr.Fürdó-kópenykék 2 50, 3 forint.Szorítok, szélesség és hosszúság ezerint 25, 85, 50 kr.Szakálkák, piquét-ből vagy viaszos tafotából 32, 45, 60 kr.Pólyaszalag, fehér vagy szines 70, 80. 90 kr.Hossza vánkosba való levart betét-paplan 2 forint 10 kr.öltöztető vánkos 1.60, 2 forint 10 kr.Lószór-vánkos, nanquin burkolattal 3, 3 forint 50 kr.Selyem paplankák minden »zinb»-n 8, 10 forint és feljebb.Szőtt zubonykák 50, 60, 70, 80 kr.; kötöttek 90 kr., 1 20, 1.50, 1 ft. 76 kr.Zubonykák és fókötőcBkék együtt; kötve,horgolva vagy hálózva 1.50, 2,2.75,

8 forint 50 krig; szalaggal diszitve 2, 2.50 3, 4 forint.

Keresztelő készletek. Gyermek-kosarak és bölcsők.Moll vagy tuli zubonykák és tőkötöcskék, szalaggal ízletesen diszitve együtt

3, 4,5 forintig.Keresztelő készletek minden színben következőkből, u. m.: vánkos, zubony-

ka és főkötőcske 12, lö, 20, 26, 30, 40 forint és feljebb; paplannal együtt 20, 25,30, 40, 60, 60 forint és feljebb. 278 (1—2)

1 gyermek-kosár, kibélelve és feldíszítve 22, 26, 80, 86 ft. és feljebb.1 vasbölcső, kibélelve, fttggönrnyel együtt 36, 45, 60, 80 forint és feljebb.

Folytatása következik.

ROlni gépgyár részvény-társulatBayenthalban Köln mellett a Rajna vidékén.

Ajánlja magát mindennemü legkitünőbb szerkezetű gőzgépek s gőzkazá-nok szallitására minden megkivántató nagyságban; készit továbbá kftzlögépeket(Transmissionen) s berendezési alkatrészeket,gépek-,papir-és légszeszgyárak,valamint vaspályák stb. számára. Gyártmányai szilárdságaért gyárának hírneve snagyszerűsége eléggé kezeskedik.

jPSF" A megrendelések rendkivüli olcsó arakert s a lehető legrövidebbidő alatt eszközöltetnek.

MW Közelebbi tudósitást nyerhetni Pesten, Teréz-varos, háromsziv-ntcia »3-ik szám alatt, I l d i k ajtó. 285 (2-12)

GyttmOlcs-fák.Néhai Klauzál Gábor kis-tétényi kertjéből a legjobb fajokban

megrendelhetők: Liedemann Frigyes irodájában Pesten, három-korona-utcza 4-ik szám, továbbá Kovács János orvostudornál Budán, halász-város 77-ik szám alatt, ugy szinte Záhrés Szakmáry Kassán, SpullerFerencz Miskolczon, végre Possert János uraknál Debreczenben.

Ószi- és kajszin-baraczk 2—3 évesek, nemkülönben körte 2, 3,4 és 5 évesek, a vevő részéröli fajkijelöléssel, darabja 24, 30,36, 42, kr.,a fajválasztást a kertészre bizva 20, 26, 32, 38, kr.

Alma 2, 3, 4 és 5 évesek 20, 26, 32, 38 kr., illetőleg 16, 22,28—34 kr.

Dió 2—3 éves darabja 12—16kr. — Mandola2—3éveelO—14kr.Ugyszinte málna 10 darab 45 kr., eper 20 darab 30 kr., 100 da-

rab 1 ft. 40 kr., spárga gyökér hollandi 2 éves 75 kr., 3 éves 1 ft. száza.B V Bérmentes felszólitásra a katalógus azonnal megkül-

|

d e t i k- Dr. Kovács János,

286 (2—8) a kert intézője.

Mag}'a

is ra

ány

a

*É

il£ «

s

r olvasmány kedvelői számára, ajLauffer Tivadartól

e^jS?i ra

^ ^ Pesten, I•\S^ Váczi utcza H

9. sz. H

.ml vá

>B

CKJO

CE < "

sip ' l

2.elői

Minden nemzet irodalmának legjelesebbtermékei 30 év óta rendszeresen összetéve.

238(8-16)

Különös figyelmeztetésa szülék számára.

Gyakran felmerült eseteknél alkal-mam lévéu sajnosan tapasztalni, misze-rint „Giliszta csokoládé" név alattismert, kitilt ő hatásu szeleteim üzér-kedő csalok által utánoztatnak, s azál-szer sajátomról vett minta szerintiutasitás mellett terjesztetik; van sze-rencsém ajtisztelt közönséget ezennelfigyelmeztetni, hogy valódi általam ké-szitett giliszta csokoládénak csak azt is-merje el, melynél a mellékelt utasitásonnevem nem nyomtatva, hanem sajátke-züleg aláírva van, mint itt alább látható.

Egyébiránt legczélszerübb a meg-rendeléseket közvetlenül nálam, vagya könyvecskémben megnevezett t. bizo-mányosoknál eszközölni. 215 (5—12)

Kapható Pesten: Törek Józsefés Thallmayer és társ uraknál

gyógyszerész Tokajban.

Haszonbérbe adatik.a Herminamezőn Pest köze-lében, e^y 9 holdból álló tagositott szántóföld. — Bö-vebben értekezhetni: Pest,egyetem-uteza 4. sz. alatt ahírlapkiadó-hivatalban.

Külsö és titkos betegségekés

gyengeségeketkatonai és polgári kórházakban siker-rel használt egyszerü módszerrel bámu-latos gyorsan és alaposan (az ujonnankeletkezetteket48óra alatt) gyógyítjaWeisz J. gyak. orvos és szülész, azitteni cs. kir. jcarnisonfdkórhazbankiszolgált osztályorvos, minden alkal-matossággal ugy a titoktartás, mint agyógyczélokhoz jól beosztott rendelő-intézetében Pest, kis mező-uteza 83.sz. 1. emelet, (a „Teréziához" czimzettgyógytár szomszédságában), bemeneta lépcsőn, naponkint reggeli 1 órától10-ig és délután 1 — 4 óráig

Férfiak és hölgyek részére különbemenet és külön várszoba.

Dijjal ellátott levelekre leggyorsab-ban válasz, és kívánatra gyógyszerről isgondoskodik. 198(11-12)

531

Az

ATHENAEUM"(ezelött Emich GusztáT)-féle

könyvnyomdábanjói és gyorsan dolgozó

betűszedők|hiiiapi-szedé8i*e vagy más mnnkákra

azonnal és állandó munka biztositása mellett felvétetnek.A hirlapszedők, hetenkint IS—14 forint bizonyosfizetés mel-

\lett, a számoló-szedők szintén előnyös feltételek mellett alkal-maztatnak.

A vidékről j e l e n t k e z ő és gyors munkaképességükről,valamint a magyar nyelvben jártasságokról magukat igazolni képesbetűszedőknek, ha magokat legalább félévre az intézetben maradásrakötelezik — útiköltségük megtéríttetik.

Levélbeli ajánlatokra — az „Athenaeumhoz" intézve — bővebbI értesítés adatik.

Betüszedö-tanonczokulaz elemi iskolákat végzett, különösen a m a g y a r nyelvet folyé-konyan beszélő és olvasó, legalább 14 éves ifjak, ked?ező feltéte-lek mellett azonnal felvétetnek, mire a szülők és gyámok fi gye 1-

jmét ezennel felhivjuk, annál inkább, miután a kézműipar körébenJa n y o m d á s z a t — mint fentebbi á r a i n k b ó l k i t e t s z i k — aleg-í jobban dí jazottak közé tar tozván, ezáltal számukra előnyös] életpályát biztosítanak. 291 (2—6)

Felvétel az „Athenaeum" nyomdai irodájában (Pesten, barátok-7. sz.) minden vasárnap reggeli 9 és 10 óra közt történik.

Vidékről érkező jelentkezésekre irásban bővebben.

Érczkoporsót!sírboltokba és minden közönséges sirba valók,

mind szilárdságra, mind Ízletes kiállításra, és kiváltképen mégarra nézve is, hogy arányszerüleg jutányosabbak a fakoporsók-nál; ugymint: 30, 40, 50, 60, 80, 100, 150 egész 300 forintig

kaphatók

Beschorner A. 91. és Társak. szab. érczkoporsó gyáruk-raktárában Pesten,

kis liiil-iilcza. a „Vadászkürt" szálloda mellett.RjgT Megrendelések vidékekről azonnal teljesittetnek, és pedig

az ideje korán tett távirati megrendeléseknél a koporsó-küldemény méga megrendelési napon 30 mérföldöu túl nem eső gőzhajózási- vagy vas-uti állomásokra is megérkezik. 73 (31—84)

THEA és RUMAniseíte,

Curacao, Benedictin,és egyébb

Unom Liqueureket,nemkülönben:

Franczia pezsgők raktárátmint:

Veuve cliquot nagy és kisüveg.

Moet et Choudon.Jacquesson et íils.Napoleon grand vieux.

Továbbá:SÍT" Villányi és erdélyi bo-

rok főraktárát ajánlja

Hollóssy Gyula,Wurm-utcaa VogI ház.

Elöbb 14 éven át Dorottya-utczaWurmudvar. 287 (2 — 10)

Altesti bajokban saranyérben

szenvedő betegeknek.Hogy a dr. Strahl-féle több mint három

évtized óta a legjobb hirnek örvendő s ki-tünőnek elismert házi pillulák sokszorosutánzásainak valahára elejevétethessék, —bátor vagyok az illetőket figyelmetessétenni, hogy az eredeti vénynek egyedülcsak én vagyok birtokában, s a valódi házipillulák H. Augustin czéggel ellátott ska-tulyákban (20 ezüst garasőrt) vagyis 1 ftértkizárólag csak az „Elefánthoz" czimzettgyógyszertárban kaphatók s megrendelhetök — Berlinben. 293 (1—8)

292 Biztos szer (1-9)

fogfájás ellen.Dr. Payeha-féle

alveolár-fogcseppek,1 nagy üvegcse ára1 kisebbé . . •

. . lft. — kr.• - - „ 50 „

Vipera-zsinórok,biztos szer torokfájdalmak, lényegesen

torokgyik ellen.Egy ily zsinór a nyakra helyeztetvén, &fájdalmak eüen ovőlag hat, s a gyökereg

gyógyulás okvetlen bekövetkezik.1 zsinór ára 1 ít. 58 kr.

Krieger A., gyakorlati tyukszem-műtőjónak elismert

tyiikszeiniapasza,tyúkszemek gyökeres meggyógyitás biz-

tositása mellett.1 nagy skatulya ára1 kisebbé . . . 70 kr.

85 „Főraktár Magyarországra nézve

Pesten: TÖRÖK JOZSEF gyógyszerésí-nél király-utcza 7. sz. a.

Ügyvédi ügynöki iroda.Vidéki ügyvédtársaimtól, egyletek, társulatok, községek és magánzóktól stb.

elfogadok minden megbizásokat, melyek törvénykezési vagy közigazgatási ügyek-ben a Buda-Pesten székelő kir. miniszteriumok, kir. Curia, váltó- és városi törvény-székek, társulatok és egyleteknél közbenjárást, megszorgalmazást, értesítéseketstb. igényelnek.

Czélja ügynöki irodámnak a vidéki Ugyesbajosokata jövésmenési,utánjárá8i,időtöltés terhes költségektől megmenteni, gyors, kimeritő alapos tudósításokkalszolgálni, és hol akadályozva lennének, képviseltetni stb.

A dijak legmérsékeltebben számittatnak fel, igy egy félnapi időnél több nemigénylő eljárásért 1-8 forint.

flV" Irodám székhelye Pest,lövész-utcza 8-ik sz. (Enselhaz).

Résö Ensel Sándor,282 (8—6) köl- és váltó-ügyvéd.

Heckenast Gusztávkönyvkiadó-hivatalában Pesten, (egyetem-uteza 4. sz.) megjelentek és min-

den könyvárusnál kaphatók:

Tompa Mihály versei. A költő arczképével. Hat kötet (1375 lap, 16-rét)füzve 7 ft. 50 kr. Diszkütésben 10 ft.

Tompa Mihály. Dalok és románezok. A költő arczképével (480 lap.16-rét) vászonba kötve, aranyváo-ással 3 ft. 50 kr.

Tompa Mihály. Regék és népregék. Külön kiadás (446 lap, 16-rét) disz-kötésben 3 ft. 50 kr.

Tompa Mihály, ujabb költeményei. Külön kiadás (43Ő" lap, 16-rét) vá-szonba kötve, aranyvágással 3 ft. 50 kr.

Tompa Mihály, legujabb költeményei. 1867.""(VTI1. 168 lap, 16-rét)fűzve 1 ft. 20 kr.

532

KOHN PHILIPPE^(Patek, Philippe ás társa genfi órások tanitványa-| nak jóhirü

ÓRA-RAKTÁRA^PESTEM,

Dorottya-utcza 2. sz. a.., a „magyar király"-hoz czimzettszállodával szemközt,

ajánlja legkitűnőbb, jó és ölcsó órákkal gaEdagon ellátott raktá-rát. 2 évi jótállás mellett az alább következö árjegyzék szerint.

s—. Minden tóiéra vásárolt óra, legyen az függd, fekvó, vagy bármelyállapotban levó, - általam a legpontosabbans a legezorgalroasban van kipróbálva.Egy általam kiadott könyvecske, melyben leirva van, miszerint mikén: lehet egyísebórát hosszu ideig rendes állapotben fentartani- kiegyenlítési tabellával együtt,melyszerint az orak. a napórák szerint igazithatók, - t.sztelt vevőimnek ingyenadatik.Ezüst henger-órák 4 rubinra . . . • • 10-11 fonnt

aranv-foíjlalvánnyal, rugóra \l — lá „" " hölKVek szamara U -15

" "rubinra «"«" ' kettős födéllel 15-16n " kristály-üveggel 15-16" horgony-órák 15 rubinra ^ o r T o o

* M kettős födéllel 18, 20, 22angol"horgony-órák kristály-üveggel 19, 22, 26horgony tábori órák kettős födéllel

", valódi remontoir órák (kengyelénél felhúzandó) . .", ugyanazok kettős födéllel

Arany henger- órák (3 sz.) 8 subinraarany-köpennyel

órák hölgyek síáinára 4—8 rubinra" hölgyeknek, zománcz és gyémánttal 40 — 45

kristály-üveggel 42-45" ugyanazok kettős födéllel 8 rubinra 40—45" zomán cz és gyémánttal 55-57" horgöny-órák 15 rubinra 36-40

ugyanazok, finom arany-köpennyel 4ö—W" horeony-órik kettős födéléi 55-58" ugyanazok arany köpennyel 65, 70, 80, 90, 96" <( kristály-üveg s arany köpennyel 60-75" horgó'ny-órák hölgyeknek 36—40" ugyanazok kristály-üveggel . . . > 48-52" horeony-órák hölgyeknek kettős födéllel 50 -55" remontoir-órák 70,80, 90, 100" Úgvanazok kettős födéllel 110, 120 130 150 160

| Inga-órák, hetenkint; felhúzásra 16, 20,22, 241 B óra és félóránkinti ütőre A« « T «

"_ óra és negyedóránkinti ütőre • • * 8 ^gMon'tre^Prtletaire (munkás-órák) a kengyelnél balra felhuzva, lapos üveggel 14 ft.Ébresztők órával 6 forint.Ezüst lánczok 4 ft. 50 kr., 5, 6, 6 ft. 60 kr. 7 ftig.Legfinomabbak franczia modoru 8, 8 ft. 50 kr., 9, 10, 15ftig.Hosszu nvaklánczok 7, 8 ft. 50 kr. 9, 10. 15 ftig.

rjgF- Vidéki megbízások az illeték beküldése vagy utánvétel mellett, leg-pontosabban teljedttetnek Órák cserében is elfogadtatnak. Inga-órák csomago-lásaért 1 ft. 50 kr. számittatik. i»D t 1 . 1 " 1 ^ .

m&~ Javítások, önalkotta eszközök és gépek segitségével 6 évi, Genf,Brüssel és Páris legjobbhirü óragyáraiban szerzett tapasztalatok alapján kétéviiótállás mellett a legjobbanvégeztetnek és olcsón számittatnak. Órák. melyek nemtetszenének, kicseréltetnek. — Emlitendő, hogy Pesten valo taitózkodásomrövid ideié alatt is már jóhirnek örvendek, mit a folyton újuló megbízások bizo-nvitanak Mint eddig, ugy ezután is oda fogok törekedni, hogy javitásokat legjobbanvégezhessek én csak jól szabályzóit órákat adjak el; azért szives pártfogásértesdtisztelettel Kohn Philippe, óragyáros, Dorottya-utcza 2. sz.

BHANDMEK FERENCZ'ajánlja ezennel a t. cz. közönség figyelmébe tiszta, szagnélküli és vízmentes

Bör-zsir-készitményét,mely kitünően alkalmatos a következő czélokra:

1-ször. Mint bebizonyult jóságu szer, mely mindennemü bőrlábbelieket, méga legfinomabb hölgyezipőt is, a ruganyczipökkel vetélkedő módon, tökéletesenvizáthatlanná tesz, azokat ezenfelül ptha és hajlékony állapotban tartja, s tar-tósságukat tetemesen növeli.

2-szor. Mint kitünő, i tartósságor, biztositó szer minden bőrnemüeknél, ne-vezetesen lószerszámok-, géphajtó szíjak-, kocíifedelek-, fúvók- és bői-tömlőknél,melyek ezen bőr-zsir alkalmazása által nemcsak vizáthatlanokká, hanem legfőbbmértékben hajlékonyukká és tartósakká váinak.

S-szor. Mint elismert hatásu szer tyúkszemek és lábfagyások ellen.Alkalmazása igen egyszerü, s minden egyes dobozhoz hssezeálati utasitás

mellékelten*. •Kapható '/'« ' * 1 fontot tartalmazó pléh szelenczékben.

1 lt 1 ft. 50 kr, és 3 forintjával. 283 (3-6)Egy tyúkszem és lábfagyás elleni üvegcse 50 kr.

Főraktár Magyarország részére:Kertész és Eisert uraknál Pesten, Dorottya-utcza 27sz.

2*2, 2428 — 80

25—28

A magyar gazda

TÁRCZA-NAPTiRA1869-dik évre.

Szerkeszté

[Kertész és Eisert Pesten, Dorottya-utcza 2. sz.a „Magyar király" czimü szállodával szemközt,

mint a jelen idényre igen alkalmas czikkeketdus választékban ajánlanak:

F il t ó - s z e r e k e t :Kandalló- és kályha-állványokat szerekkel együtt,

öntött vasból 8 ft. 20 krtól 8 ft. — krig.SEinte ilyeneket festvényekkel 9Kályha és kandalló elébe való állványokat . . 5Kályha elébe való tálezákat 1Eszközöket (túzfogó, lapát és horog) 1Fa-kosarakat, nádfonadékból 2Fa kosarakat, fénymázolt pléhból 5Kőszén- és eoaks-kosarakat 1Fúvókat, egyszerűeket és díszeseket —

Thea-eszköii>ket:Samovarokat, oros* és belföldieket 2 ft. 25 krtól 80 ft. — krig.Thea-astöket, állványokon, fénymázolt és oxyd. pléh-

ből, vörös rézból, angol crinnból 6Thea östöket, Bercelius-Umpakkal 8Thea-fAzöket, ujnemüeket 1Gyors-forralókat pléhból é» sárga réíből. . . . —Thea-szüröket és golyókat _Thea talczakat minden nagyságban pléhből és fából —Thea-szelenczeket, üvegeket és szekrénykéket . . 2Thea-kannakat brittania-érczből. 2

Továbbá kézi, asztali e's ágas gyertyatartókat, asztali és ursonna-késeketangora lábszónyegeket, lábtörülóket cocos., tengeri fü- és csoutchoucból, amerikai szónyeg-sepróket, bútor-porolókat, aaital-takarókat, vaj- és sajt-tányéro^kat, kávé-gépeket, ruha-fogasokat, virág-asztalkákat, papir-kosarakat, 8 a háztartás többi czikkeit. 284 (3—6)

fiV Irásbeli megrendelések kölönös figyelemmel eszközöltetnek.

» 80 »» 60 *» 50 »» 20 >» 20 )v 50 >» 80 >» 75 i

> 15 ». 12 »

6 »8 »

' 15 „> 15 », 6 "

3 »

Harmadik évfolyam.

Bolti ára 1 forint.Ezen 15 ivre terjedő naptár, mely az idén már harmadszor jelenik meg,

finom angol vászon kötésben tárcza alakban van, agy hogy azt mindenki ké-nyelmesen zsebében hordhatja s az aláhb elősorolt, tartalmán kivül folyó jegy-zé ékre elegendő liszta lappal és egy trónnal van ellátva.

TARTALMA.1. Az összes gazdászati és kertésieti teendők mind a 12 hónapban. 2. Mikor és

hogy kell szántani. 3. Vetőmag-szükséglet kimutatás. 4. Vetési és aratási ideje az egyi sgazd. növényeknek. í. A gazd. növények termésátlaga. 6. A magvak csiraképességi, ki-kelési és tenyészeti tartama. 7. Gabona és egyéb magvak sulya. 8.Takarmányérték kimu-tatás. 9. 100 font ezénával felérő takarmányadagok kiszámítása. 10. 80 font szénávalfelérő takarmányadagok kiszámítása Grouven szerint, l l . Legelő jövedelem kiszámítás.12. A gazil. épületek legalkalmasabb melegségi foka. 13. Egy igásfogat naponkinti mun-kaképessége. 14. Egy napszámos naponkinti munkaképessége. 15. A takarmán) félek ás-ványi alkatrészei. 16. Csikózási, borjazási, ellesi idö kiszámítása. 17. A fogak megjelene-

| séne,k táblás kimutatása. 18. Az üzekedési idö tartania. 19. A párzásnál egy himállatrai s ámitható. 20. A gazd. háziállatok tenyésztésre alkalmasak. 21. A gazd. háziállatoki betegségeinek gyógyitás módja.22. Az adásvevések törvényes megszűntének okai. 23.Egy

1600 D öles hold megtrágyázására kivántató trágyáménnyiséjr. 24 Alomszükséglet. 25.Nyerhető trágya kiszámítása. 26. Az istállótrágya apadása. 27. Gazd. épületek térségé-nek kiszámítása. 28. Az erdömivelési viszonyokról. 29. A tüzelőanyagok aránylagos értéke.30. A fatenyésztós rövid foglalatja táblázatos kimutatásban. 81. A vajkészitésről. 8 '..Gyapjunyirési átlag. 33. Cséplő- és nyomtatórész kiszámítás osxtr. m. szerint 34. Nap-számmal kiszámítása 1 ftól 6 ftig. 35. Örlési kiszámítások. 36. Zöldségmagból 100 Q

I láb térségre kivántató mennyiség. 37. Bérkimutatás Csehországban divó ezokás szr-! rint. 88. Vadászati naptár. 39. Apadásarány a gazd. terményeknél. 40. Általános szabá-| lyok a selvemtenyésztésnál. 41. Különféle hévmérók összehasonlítása. 42. Kamatkiszá-mitások. 43. Bélyegilletékek kiszámítása. 44. A legnevezetesebb államok pénz, gabona,folyadék, suly és térmértékeinek összehasonlítása. 45. Nevezetesebb orsz. vásárok.

Mint a fent elösorolt gazdag tartalomból láthatni, ezen naptárijlt m leidnkabb a t. gazdász uraknak szolgálna hasznos kézikönyvül,

iknek ügyeimébe ezennel tisztelettel ajánlja.

Heckenast Gusztáv,

Heckenast Gusztávkönyvkiadó hivatalában Pesten, egyetem-utcza 4-ik szám megjelent és ott, valammt.

y minden hiteles könyvkereskedőnél kapható:Arab regék. Forditotta Vörösmarty M i h á l y i é t kötet, füzve 4 ft. Diszkötésben 6 ft

v 50v 75» 40» 40» 50» 15» 90

2016823

121210

50

(1-8)kiadó.

Guizot Ferencz. Az angol forradalom története I. KárolyGyörgy. 1866. Czimképes k. (492 lap, 8-ret) füzveDiszkötésben

2ft.3 „

Horváth Mihály. Magyarország történelme. Uj dolgozat. Hat kötetben.T a r t a l o m :

I kötet: A magyar namzet Európába költözésétől 1301-ig (501 lap, 8-rét).II kötet • Az Árpádház kihaltától, a mohácsi ütközetig. (763 lap, 8-rét).

III. kötet: A mohácsi ütközettől a linci békekötésig (725 lap, 8-ret).IV kötet-I Leopold trónra léptétől a Szathmári békekötésig. (544 lap, 8-ret;.

V. kötet: Károly trónra léptétói II. József haláláig. (455 lap, 8-rét;.VI kötet- lI Lipót trónra léptétől, a bécsi congressusig (4/2 lap, 8-rét;.

1. 2. kötet, lüzve 5 ft. - 3. 4 kötet, füzve 5 ft - 5. 6. kötet, füzve 5_ft-ggyülést emlékkönyv. 1866-1861. Szerkeszti Farkas Albert 1867. Hatv»oképpel. (650 lap, 4-rét) borítékba füzve ° "•

t ^ * _ .—

Sándor" Erdélyorszag története, tekintettel mivelődésére. Két kötet. C«»-kiadás. (XVI, 464; VIII, 512 lap. 8-réQ ftUrefft- dmkotétben 6 ft.

i k l f l( , ; , p f

é^yí Jozsef. Magyar irodalmi szemelvények. Kézikönyvül a felgymnasiumV-VIIL osztályi ifjuságnak a magyar nyelv- é. irodalomban oktatására egykómetszetü táblával. 1866. (XXXI, 734 lap. nagy 8-rét) . . . . 8 ft. 60 kr^

Kiadó-tulajdonot Heckenast 6n«táv. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Elöfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Ijdonwatcok eiryfltt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujsáic: Egész évre 6 ft. — Fél évre 8 ft. — Csnpán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

| y Hirdetési dijak, a Vasárnap! 1'Jsng és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatasnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk »zamára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeila Nro. 22. é§ Haagenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij küliinminden igtat&s után 30 ujkrajezár.

A hazai képzőművészet terén a legismer-tebb és legnépszerübb nevek egyike.

Sürün találkozunk nevével a napi iroda-lomban, midőn egy-egy ujabb szobormüvétosztatlan dicséret hangján emlegetik; mégsürübben azonban panasz és sérelemkénthangoztatva, az uralkodó közönynyel szem-ben, mely kiváló tehetségét kelleténél hosz-szabb időközökön át parlagon heverteti.

Mennyiben igazságos a dicséret s meny-nyiben jogosult a panasz, mely Izsó nevévelmár-már megszokott kapcsolatban nyilatko-zik, e kérdés földerítésére szolgáljon némiadalékul a müvésznek, habárcsak főbb vonásaiban vázoltrövid életrajza.

Izsó Miklós 1830-ban szüle-tett, Borsodmegye D.-Horvátinevü kis helységében. Iskoláit asárospataki kollégiumban végzés 18 éves koráig a benne szuny-nyadó müvészi tehetségnek csakapróbb kísérletekben adá jeleit,melyeknek hire az ifju közelebbiismerői szük körén túl nem szi-várgott. A pálya-választ ás kéte-lyei alól a közbejött forrada-lom menté föl, s mihelyt alkalmanyilt, egy önkénytes vadász-zászlóalj soraiba lépett. E percz-től fogva előörsi szolgálatbanés folytonos csaták alatt folytélete. A hadjárat változó esé-lyeiben bő része volt; magáravette a sebek vér-keresztségétis, s a világosi gyásznap utánbujdosott, mint annyi más, azország felsőbb részeiben. Darabideig mint uradalmi erdész-segédkerülte a besoroztatás keserü-séget, de miután e sors uj kör-nyezetében is fenyegeté, ismétmenekült s ezuttal gyermekkorihajlamát követve, betért a rima-szombati magányába visszavo-nult Ferenczy-hez, ki akkoribanegyedüli, s mint ilyen is foglalkozás nélkültengődő szobrásza volt Magyarországnak. —Izsó itt barátságos menhelyre talált, s mármost életpályául kitüzött müvészeti törek-véseiben rendszeres utasitást nyert, mireleginkább volt szüksége, miután addigi kí-sérleteiben egyedül természeti ösztönére

I z s ó M i k l ó s .támaszkodhatott. Ferenczy megtanitá a miretanithatá: a szobrászat külsö közegeinekhelyes alkalmazására; megtanitá a mintázásmesterségére. Tápot nyujtott az ifju lelké-nek , habár maga is szárnyaszegett müvészlévén, a tanítvány szellemét magasabb repü-lésre nem sarkalhatá.

1856-ban, a megkedvelt mester halálaután, Izsó Pestre költözött, hol fejlettebbtehetségéhez mért megbízások hiányábanegy álló esztendeig napi bérért dolgozottegy kőfaragó mühelyben. Ez alárendelt hely-zetben legfájóbb érzése volt: hogy nem ha-

ladhat. Érezte, hogy müvészeti látköréttá-gitnia kellene, s nehány barátja áldozatkész-sége módot is nyujtott neki hogy leg-alább J3áesig eljusson. Itt Gasser jóhirümühelyében°majd negyedfél esztendeig si-keresen müködött, miről többek között Szé-chenyi Istvánnak márványból faragott két

mellszobra tesz tanuságot. Egyik a Széche-nyi család, másik a m. akadémia tulajdona.

Bécsből Münchenbe kivánkozott; az új-kori Athén s virágzó akadémiája kiképződésután sóvárgó lelkére hatalmas vonzerőt gya-korolt. E vágya teljesedését Izsó az akkorBécsben tanuló magyar technikus ifjuságlelkes pártfogásának köszöni. A derék ifjakegymás között csinos összeget gyüjtöttekszámára, melylyel a fiatal művész, szerényigényei mellett egy évet tölthetett München-ben. Itt készült egyik legszebb márvány-szobra a „Búsuló jttÁász,"melyet'tulajdonosa

a nemzeti muzeumnak ajándé-kozott.

E szobor forduló pontot ké-pez müvészi fejlődésében, amennyiben a népies tárgyaknakplastikai megalakítását ő kisér-lette meg legelőször, még pedigoly szerencsével, hogy széptanijogosultsága ez iránynak többékérdés alá nem jöhet. E sikere-sen elfoglalt új téren Izsó mind-eddig vetélytárs nélkül álL „Fo-nóházi jelenete," a „Részeg pór"s a magyar népéletből merített

•-"":' e gyéb ilynemü mintázatai oly ép-C-'v és üde kedély szülöttei, oly any-

-"''-•-•; ' nyira magukon viselik a tösgyö-.J, "<, keres magyarság bélyegét, hogy

habozás nélkül üdvözölhetjük• • , •• bennök a magyar nemzeti .müvé-

szetnek e nembeli elsö zsengéit,Mindazáltal a kivívott siker

ezuttal nem szolgálhatott ösz-tönül arra, hogy a müvész továbbmivelje azt az irányt, melybeneredetisége s önálló tehetségeleginkább kitünt. Nem akadtmegrendelő. Már pedig anyagisegély nélkül, az élet .gondjai válvalo folytonos küzdelem alatt ateremtő képzelet tüze is lelo-had, a tehetség leggazdagabbere is bedugul.

Egy más, még lehangolóbb csalódás aSzéchenyi-szoboremlék ismert ügyében érteművészünket. Pályázatra hivatván fel a ha-zai szobrászok, ő is egész lélekkel hozzálá-tott egy emlékminta készítéséhez, mely bárnem felelt teljesen meg a kívánalmaknak, ,de annyit bátran állíthatunk, hogy az összes •£.,

45-ik szám. Tizenötödik évfolyam.

Pest, november 8-án 1868.

I Z S Ó MI KL Ó S.