468>=M;8B =4A68060I30BM68 !DC0CP:QI?>=C ' !! 2N;90 … · 4=4a680?802>: :80;0:ocmbm7>i e0;p bi0:nact8 7>iim9mad;mb (in;4b :qax :dc0cmb8 c0=m2b03mb8 nb >:c0cmb8 c4en:4=h ... 6h>11

� Energiagazdálkodási szak-közgazdász akkreditált má-soddiplomás képzés

� ERRA nyári egyetem

� Szabályozói kurzusok

� Árszabályozási kurzusok

� Vi l lamosenergia-piaci trénin-gek

� Piacmonitoring

� Gázpiaci kurzusok

� Alkalmi, vál la lati képzésekegyedi igények alapján

Fő kutatási területünk a kelet-közép- és a délkelet-európai régió

� Regionál is vi l lamosenergia-és gázármodel lezés

� CO2-kvótakiosztás és -keres-kedelem

� M egújuló erőforrások támo-gatása és piacai

� El látásbiztonság

� Piaci belépési és kereske-delmi korlátok

� Szolgáltatóváltás

� Ár-előrejelzés és országta-nulmányok a beruházásidöntések előkészítéséhez

� N agyfogyasztói tanácsadásaz energiastratégia kialakítá-sához a l iberal izált piacon

� Árszabályozási tanácsadás aszabályozó hatóságok és azenergiaszolgáltató cégek ré-szére

� Konzultáció és tanácsadásrendszerirányítók részére, azúj piaci kihívások kezelésére

� Stratégiai dokumentumokháttértanulmányainak elké-szítése

A Regionál is Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) cél ja az üzleti és környezeti szempontból is fenntarthatóenergiapiacok kialakításához való szakértői hozzájárulás. Széles körű kutatási , tanácsadási és oktatási tevékeny-séget végzünk a vi l lamosenergia-, gáz- és szén-dioxid-piacok területén, i l letve a vízgazdaság kérdéseiben 2004.óta. Elemzéseink a szabályozói intézkedések hatásainak vizsgálatától az egyedi vál la lati beruházási döntés-elő-készítésig terjednek.

A piacnyitás következtében ma már az energiapiacok nem elemezhetők a regionál is környezet figyelembevételenélkül . A kelet-közép- és délkelet-európai régió piaci helyzetét és fej leményeit folyamatosan figyel jük. A régiósés az európai áramárak előrejelzésére egész Európára kiterjedő regionál is vi l lamosenergia-piaci model lt építet-tünk. 201 2-ben model lezési termékpalettánkat tovább bővítettük, elsőként a Duna Régió gázpiaci model l jét,majd egy egész Európára kiterjedő gázpiaci model lt fej lesztettünk.

A REKK munkatársai iparági szabályozói tapasztalatukkal , valamint egyetemi tudományos hátterükkel az ener-giaszektort érintő kérdésekre tudományos és a piacok sajátosságait figyelembe vevő megoldásokkal szolgálnak.

Tartalom

REKK Jelentés az Energiapiacokról 2014/2

Kedves Olvasó!

N yári jelentésünkbennégy műhelytanul-mányt mutatunk be.Bízunk benne, hogyjelen számunkat,melyben a korábbanmegszokottnál na-gyobb hangsúlyt kap-nak a régiós és uniósenergiapol itika aktuá-l is kérdései , a földgáz-és a vi l lamosenergia-iparban tevékenyke-dő olvasóink egyaránt

érdekesnek talál ják. Továbbra is arra bíztatom vala-mennyi partnerünket, visszajelzéseikkel segítsékazon törekvésünket, hogy jelentésünk tartalmát idő-ről-időre az előfizetői igényekhez igazíthassuk.

Első cikkünkben az U krajna és Oroszország közt ki-bontakozó újabb pol itikai válság által okozott el lá-tásbiztonsági kockázatokat vizsgál juk. A gázszál l ítá-sok felfüggesztése, vagy egy esetleges embargóesetén egyaránt számottevő orosz földgáz importtólesnek el Közép-Kelet Európa országai. M odel lezésieszközökkel megbecsül jük, hogy a kieső forrásokpótlása mekkora áremelkedést váltana ki a régióban,i l letve hogy a fogyasztás milyen mértékű korlátozá-sával lehetne kiváltani a kieső importforrásokat.Elemzésünkben több eltérő mértékű, eltérő ideigtartó, és eltérő időpontban bekövetkező importki-esés hatásait is megvizsgál juk.

M ásodik írásunkban az európai palagáz-kitermelésjelenlegi helyzetét és várható jövőjét vesszük górcső

alá. Röviden áttekintjük az Európai Bizottság és azuniós tagál lamok palagáz-kitermeléssel kapcsolatosszabályozói hozzáál lását, majd az Egyesült Királyságés Lengyelország példáján bemutatjuk, milyen esz-közökkel próbál ják a nem-konvencionál is készletekkiaknázását tervező országok elősegíteni a kiterme-lés megindulását. Amerikai szakértőnk, N olan Thei-sen igen plasztikusan érzékelteti az Európa és azEgyesült Ál lamok közötti kontrasztot, felvázolva, mi-lyen feltételeket kel lene a térség országainak megte-remtenie ahhoz, hogy a nem-konvencionál is készle-tek kitermelése érdemben megindulhasson.

A harmadik cikk áttekinti az európai okos hálózatokkiépítésében elért előrehaladást, bemutatja az egyestagál lamok - eltérő - beruházási stratégiáját, és be-pi l lantást enged a költség-haszon elemzések néhányérdekes részletébe, különös tekintettel a projektekfinanszírozása során felmerülő di lemmákra és amegtérülést meghatározó tényezőkre. A cikk kitér ahazai helyzetre is, összefoglalva a benyújtandó költ-ség-haszon elemzést megalapozó legfrissebb tanul-mány eredményeit.

J elentésünk utolsó írásában az Európai Bizottságkörnyezetvédelmi célú ál lami támogatások jövőbenimegítélésére vonatkozó iránymutatásait mutatjukbe. A vonatkozó dokumentumban megfogalmazottszabályok lényegében megpecsétel ik a hosszú ideigtöretlen népszerűséget élvező kötelező átvétel i (FiT)rendszerek sorsát. Elemzésünkben részletesen be-mutatjuk, milyen feltételeknek kel l megfelelniük ajövőbeni megújuló támogatási rendszereknek ahhoz,hogy elkerülhetőek legyenek az uniós szervek és atagál lamok közti jogviták.

dr. Kaderják Péter, igazgató

Nemzetközi ártrendekHazai árampiaci helyzetképHazai gázpiaci helyzetkép

Az ukrán válságból eredő lehetséges em-bargó hatásaiAz európai palagáz-kitermelés kihívásaiAz okos villamosenergia-hálózatok helyze-te Európában

A kötelező átvétel alkonya

Kerekes Lajos

Bartek-Lesi M ária, H um Antal , Pató Zsuzsanna,Selei Adrienn, Takácsné Tóth Borbála,N olan Theisen

M észégetőné Keszthelyi Andrea

REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft.

Decsák ZsuzsannaTel . : (+36 1 ) 482 7073Fax: (+36 1 ) 482 7037E-mail : rekktanacsado@gmail .com

448

1 11 1

1 51 8

22

4

Energiapiaci folyamatok


A hazai vi l lamosenergia-fogyasztás 1 0 TWh-s szintjelényegében megegyezett az előző negyedévesmennyiséggel , az import részaránya valamelyestcsökkent, de a 31 %-os arány továbbra is magasnakszámít. A magyar másnapi zsinór áramár továbbra isa régió legmagasabbja, köszönhetően többek közöttaz alacsony balkáni vízerőművi termelés áremelőhatásának, i l letve a szűkös határkeresztező import-kapacitásoknak. Elmondható azonban, hogy a H U PXára február és március folyamán közeledett a né-met, cseh és szlovák árakhoz. Az árkonvergenciábana másnapi piacok összekapcsolásának jelentős sze-repe van: a negyedév során az órák közel háromne-gyedében a magyar és szlovák másnapi árak mege-gyeztek, vagyis az árkiegyenlítődés sokkal gyakoribbvolt, mint a 201 2-es piacösszekapcsolást megelőző-en.

Az első negyedév során M agyarország gázfogyasztá-sa jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi negyed -év fogyasztásától – azonban ahogyan azt az itt kö-vetkező elemzésünkben bemutatjuk, ez nagyrészt azideinél jóval hidegebb tavalyi első negyedévnek ésezen belül is a rekordhideg tavaly márciusnak kö-szönhető, mely rendkívül magas fogyasztási bázisteredményezett. A hazai gázkitermelés január-márci-usban a megelőző negyedévhez képest 625 mil l ióm 3-en változatlan maradt. Az import ezalatt 2,25 mil -l iárd m 3-t tett ki , melynek 59%-a Ausztria felől , 36%

U krajna irányából , a fennmaradó rész pedig Romá-nia felől érkezett az országba. A magyar tárolók töl-töttsége régiós összehasonlításban továbbra is alegalacsonyabb, 201 4. március végére – tehát a kitá-rolási időszak végén – a kereskedelmi tárolók ki-használtsága csupán 7,5% volt.

201 4 első negyedévében a két meghatározó ener-giahordozó, az olaj és a szén ára közötti különbözetstabi l maradt. A Brent olaj ára az első negyedév so-rán hordónként 1 05-1 1 2 $-os sávban ingadozott, anegyedévet 1 06 $-nál zárta. Ezalatt az EEX-en keres-kedett ARA szén ára az év elejétől március végéigenyhén csökkent, 87 $-os szintről 80 $-os tonnán-kénti árig mérséklődött. (1 . ábra)

A 2. ábra néhány irányadó gázpiac árainak alakulásátmutatja be. A tavaly év végi értékhez képest idénmárciusra a négy általunk választott ár közül kettőkisebb mértékben növekedett: az ázsiai térségbenirányadó J apán által importált LN G átlagos ára 37,05€/M Wh-ról 38,33 €/M Wh-ra, míg az Észak-Ameriká-ban irányadó H enry H ub spot ára 1 0,56 €/M Wh-ról1 2,1 0 €/M Wh-ra drágult az év első három hónapjá-ban (a negyedév során a japán jen és az amerikaidol lár euróhoz viszonyított árfolyama is stabi l volt).Fontos megemlíteni , hogy a H enry H ub ára a rendkí-vül hideg észak-amerikai időjárásnak köszönhetően

februárban kiugróan magas volt, haviátlagban 1 5 €/M Wh (6 $/M M Btu) érték-kel , mely 2008 novembere óta a legma-gasabb havi átlagos ár. Ezzel szemben aN émetországba hosszú távú szerződé-sek keretében importált orosz gáz átla-gára enyhén, kb. 1 €-val csökkent anegyedév során, míg a hol landiai TTFhub spot ára jelentősebb mértékben, adecemberi 27,75 €-s szintről M Wh-nként 22,90 €-ra esett.

A német határidős áramárak továbbmérséklődtek az első negyedévben: azsinórár a tavaly december végi 36€/M Wh feletti értékről 34 €/M Wh köze-lébe mérséklődött, a csúcsidőszaki ár

2014 első negyedévében a kőolaj és szén ára viszonylag stabil volt, nagyobb elmozdulásokat nem tapasz-taltunk. A nemzetközileg irányadó földgázárakban azonban láthatóak voltak változások: így az Ázsiábanmeghatározó japán LNG-import a megelőző negyedévhez képest drágult, az amerikai Henry Hub spot árafebruárban többéves csúcsra kapaszkodott, miközben a holland TTF hub másnapi ára erőteljesen mérsék-lődött. A gáz Európában továbbra is viszonylag drágának mondható, a német másnapi áramárak pedig to-vább csökkentek a negyedév során: ennek köszönhető, hogy a gázos erőművek jövedelmezőségét mutatóclean spark spread (áram- és tüzelőanyagár különbözet) továbbra is erősen negatív.

1. ábra Az EEX-en kereskedett, következő évre szóló határidős ARA szén és a Brentnyersolaj árának alakulása 201 3. januártól 201 4. március végéig

5



pedig 47 €/M Wh feletti szintről 44€/M Wh alá csökkent. A 201 4. decemberilejáratú szennyezési jogok (EU A) a ne-gyedév elején 5 €/t áron cseréltek gaz-dát. J anuár elejétől azonban növekedettaz EU A ára, és február végére 7 €/t szintfölé emelkedett, ahonnan március elejénlassan ereszkedett, majd a hó végénmeredeken zuhant, hogy a negyedévetismét 5 €/t alatt zárja. (3. ábra)

A gáz- és széntüzelésű erőművi termeléspiaci megtérülését két árkülönbözettelvizsgálhatjuk: a gázerőművek esetében aclean spark spread-del , a szénerőművekesetében pedig a clean dark spread-del .M indkét mutató a tőzsdei vi l lamosener-gia-árak és az erőművi termelési költsé-gek különbözetét mutatja meg, ahol atermelés költségeit az egy M Wh vil la-mosenergia előál l ításához szükséges gáz(spark spread), i l letve szén (dark spread)költsége, továbbá az ugyanennyi vi l la-mosenergia előál l ításával járó CO2-kibo-csátást fedező szennyezési jog költségeadja meg. A 4. ábra mutatja a fent emlí-tett mutatók havi átlagait, a német EEXtőzsde spot zsinór áramára alapján. Aszénerőművi jövedelmezőséget mutatóclean dark spread 201 4. első negyed-évében jelentősen csökkent, 1 6 €/M Wh-s értékről 1 1 €/M Wh alá. Ezzel szembena clean spark spread erőtel jesen negatívértéke azt mutatja, hogy a gáztüzelésűerőművek továbbra is jelentős vesztesé-gek árán üzemeltethetőek: a mutató na-pi átlagértéke 201 3 kezdete óta össze-sen 20 kereskedési napon volt pozitív.

A havi határkeresztező aukciókon (5. áb-ra) a szlovák importkapacitás ára janu-árban és februárban meghaladta a 6€/M Wh-t, márciusban pedig a 3 €/M Wh-t. A szlovák importkapacitás mel lett csaka román mutatott 1 € feletti értéket: ja-nuár-februárban 2 €/M Wh körül i volt,márciusban pedig valamivel 1 €/M Wh-tmeghaladó. A többi határ esetében ahatárkeresztező kapacitások ára 1€/M Wh alatt maradt, i l letve Ausztria felőla vizsgált negyedévben havi aukciónnem osztottak ki határkeresztező im-portkapacitás-jogot. Ennek oka nem ka-pacitásvisszatartás, hanem a kapacitá-sok havi helyett napi szinten valókiosztása.

2. ábra Irányadó nemzetközi gázárak alakulása 201 3. januártól 201 4. márciusig

3. ábra Az EEX áram éves határidős árának, il letve a decemberi szállítású határidős CO2-

kvóta árának (EUA) alakulása 201 3. januártól 201 4. március végéig

4. ábra A clean spark spread (gáztüzelésű erőművek) és clean dark spread (széntüzelésűerőművek) alakulása a német piacon 201 3. január–201 4. március között

Megjegyzés: számításainkban a gáztüzelésű erőművek esetében 50%-os, a széntüzelésű erőművekesetében 38%-os hatásfokot feltételeztünk.

6



Az első negyedévben a vi l lamosenergia-fogyasztás (6. ábra) 1 0,07 TWh volt,mely nem sokkal különbözött az egyévvel korábbi 1 0,1 TWh-tól . Ezzel egy-időben elmondható, hogy míg január-ban éves összevetésben 1 %-kal ,márciusban pedig 1 ,7%-kal csökkent afogyasztás, addig februárban 1 ,4%-kalnövekedett.

A hazai erőművek és importforrásokértékesítési árai közötti ol ló 201 2 tava-szától szélesre nyílt, ezért az utóbbi kétévben a hazai fogyasztás egyre nagyobbrészét tette ki az import: a 201 3 elejénjel lemző 1 8-20%-os szintet követőenegyetlen hónapot leszámítva folyama-tosan 30%-ot meghaladó volt. 201 4 elsőnegyedévében az import átlagos aránya31 % (3,1 TWh) volt, és a korábbi évek-ben jel lemző tendenciától eltérően azimportarány a tél i hónapokban semcsökkent jelentősen.

A 201 5-ös határidős zsinóráram ára (7.ábra) az első negyedévben a német,szlovák és cseh piacokon csökkenő ten-denciát mutatott, január-március közöttmindhárom piacon mintegy 1 ,5 €-valcsökkent az átlagos ár 201 3 utolsó ne-gyedévéhez képest. A magyar határidősárak nem követték a szomszédos pia-cokon megfigyelhető csökkenést, átla-gos értékük mindkét negyedév soránkissé meghaladta a 43 €/M Wh-t. Ez aztjelentette, hogy míg 201 3 negyedik ne-gyedévében a magyar árak átlagosan5,7 €-val haladták meg a német EEX ha-táridős árait, addigra ez az ol ló a 201 4.január-márciusi időszakra 7,1 €-ra szé-

5. ábra Havi határkeresztező kapacitásaukciók eredményei Magyarországon, 201 4. I . negyedév

6. ábra A hazai erőművek havi nettó villamosenergia-termelése, valamint a havi nettóvillamosenergia-import 201 3. január és 201 4. március között

7. ábra Az éves szállítású zsinórtermék jegyzési ára a régió egyes országaiban, 201 3.január és 201 4. március vége között

Forrás: CAO, EMS, MAVIR

7



lesedett. A cseh árak a megelőző kétnegyedévhez hasonlóan 1 €/M Wh-sdiszkonttal bírtak a német piachoz ké-pest.

A 8. ábra a magyar H U PX áramtőzsdemásnapi zsinórtermékének árát, vala-mint a H U PX árának három másikáramtőzsde (a német EEX, a cseh OTE ésa román OPCOM ) áraitól való eltérésétmutatja 201 4 első negyedévében. A vi l -lamosenergia-árak 201 4 első két hetétleszámítva – amikor a H U PX és az OP-COM ára meghaladta az EEX és az OTEárait – minimál is árkülönbözettel , több-nyire együtt mozogtak. A H U PX árakatjanuárban növelte két paksi atomerő-művi blokk kiesése: az egyik blokk ter-melése november óta tervezett karban-tartás miatt, egy másik blokké pedig ja-nuár elején nem tervezett kiesés miattszünetelt, a két blokk január közepivisszatérése segített lefelé szorítani amagyar árakat. A H U PX másnapi árafebruár során annak el lenére közelítettea régiós árszínvonalat, hogy a balkánivízerőművi termelés március végéigalacsony volt.

A negyedév során jel lemzően a románárak voltak a legalacsonyabbak, a ma-gyar árak pedig a legmagasabbak. Érde-mes azonban megemlíteni , hogy míg201 3 utolsó negyedévben a H U PX árakátlagosan 1 0 €-val haladták meg a másikhárom tőzsde átlagát, addig 201 4 elsőnegyedévében az átlagos árkülönbözet3,9 €-ra mérséklődött, februárban ésmárciusban pedig 3 € alatt maradt.

A másnapi piacösszekapcsolás hatását amagyar és szlovák tőzsdék órás árkü-lönbözetein keresztül vizsgál juk. A 9.ábra mutatja, hogy a magyar és szlovákárak milyen gyakorisággal , az órák hányszázalékában egyenlítődtek ki , i l letveszakadtak el egymástól a január-márci-usi időszakban. Látható, hogy az árakjanuárban az órák 64%-ában, február-ban 84%-ában, márciusban pedig 72%-ában voltak azonosak. J anuárban azórák több mint 20%-ában 1 0 €-t meg-haladó mértékben voltak magasabbak amagyar árak a szlovák tőzsdei áraknál ,februárban és márciusban azonban lé-nyegesen kevesebbszer fordult ez elő.Érdemes megjegyeznünk, hogy a szlo-vák árak egyetlen órában sem haladták

8. ábra Az EEX, az OPCOM, az OTE és a HUPX tőzsde másnapi zsinórtermék árainakösszehasonlítása, 201 4. január-március között

9. ábra A magyar és szlovák áramtőzsde különböző nagyságú árkülönbözeteinekgyakorisága 201 4. január-március között

10. ábra A kiegyenlítőenergia-árak és a spot HUPXá-ár napi átlagainak alakulása 201 4 I.negyedévében

Megjegyzés: Az ábrán a szürke sáv felső szélét a HUPX másnapi ára, az alsó szélét pedig a HUPXmásnapi árának –1-szerese határozza meg. A MAVIR Kereskedelmi Szabályzata értelmében a HUPXmásnapi ára a pozitív kiegyenlítő energia árának, míg a HUPX másnapi árának –1-szerese a negatívkiegyenlítő energia árának szab alsó korlátot.

8



meg a magyar árakat, továbbá a szlovákés cseh árak szinte minden órábanmegegyeztek egymással , a negyedévsorán összesen csupán hét órában ta-pasztaltunk közöttük eltérést.

A nagykereskedelmi árat befolyásol ja amenetrendtől való eltérés költsége és akiegyenlítőenergia-ár. A fel- és leszabá-lyozás elszámolt egységárát a rendszer-irányító a kiegyenlítéshez igénybe vettkapacitások energiadíjai alapján hatá-rozza meg. Az igénybevétel sorrendje amásnapi szabályozási piacon felajánlottenergiadíjak figyelembevételével alakulki . A kiegyenlítő energia elszámolásánakrendszerét a M AVI R úgy alakította ki ,hogy arra ösztönözze a piaci szereplő-ket, hogy az előre látható hiányt vagytöbbletet tőzsdei adásvétel lel próbál jákkezelni – vagyis a várható hiányt ne érjemeg a kiegyenlítőenergia-piacról besze-rezni , i l letve a várható többletet ott ér-tékesíteni. Ennek érdekében a fel irányúkiegyenlítő energia ára nem lehet ala-csonyabb, mint az adott időszakra vo-natkozó H U PX-ár, a le irányú kiegyenlítőenergiáért pedig a rendszerirányító nemfizet többet, mint a tőzsdei ár. Az elsőnegyedévben a pozitív kiegyenlítő ener-gia ára 1 8,1 Ft/kWh volt, mely megha-ladta az előző negyedév 23,3 Ft/kWh-sértékét, míg a negatív kiegyenlítő ener-gia ára –5,1 Ft/kWh volt, mely abszolútértékben csökkenést jelent az egy ne-gyedévvel korábbi –8,5 Ft/kWh-hoz ké-pest. (10. ábra)

A 11 . ábrán minden egyes hónap eseté-ben az aktuál is havi földgázfogyasztást,i l letve a megelőző év megfelelő hónap-jának fogyasztását tüntettük fel . Az ábratovábbá a – napi középhőmérséklettőlfüggő – fűtési igénnyel korrigált fo-gyasztást is mutatja. Azt láthatjuk, hogya gázfogyasztás 201 4 első negyedévé-nek mindhárom hónapjában jelentősenelmaradt a megelőző év azonos idősza-ki fogyasztásától : összességében 907mil l ió m 3-rel volt alacsonyabb az idei fo-gyasztás – csupán márciusban 41 4 mil-l ió m 3-rel maradt el a 201 4-es fogyasz-tás az egy évvel korábbitól .

1 1 . ábra A kiigazítatlan és hőmérséklettel korrigált havi földgázfogyasztás alakulása

201 3. április és 201 4. március között a megelőző év megfelelő havi fogyasztási adataival

összevetve

12. ábra A hazai gázpiac forrásszerkezetének havi alakulása 201 3. április – 201 4. márciusközött

13. ábra A mosonmagyaróvári (osztrák) betáplálási pont forgalma 201 3. áprilistól 201 4.március végéig, a lekötött nem megszakítható és megszakítható kapacitások mellett

Megjegyzés: a feltüntetett fizikai kapacitás az FGSZ által szolgáltatott érték.

9



A hőmérsékletkorrigált adatok azonbanrávi lágítanak, hogy mindez nagyrészt ahőmérsékleti hatásnak köszönhető. Vi-lágosan látszik ez a relatíve meleg 201 4-es és a rekordhideget hozó 201 3-asmárciusi hónapok fogyasztásánakösszevetésekor, ahol a hőmérsékletikülönbség tel jes egészében megmagya-rázza a gázfogyasztás nagymértékűcsökkenését.

A hazai gázkitermelés a negyedévben a201 3. negyedik negyedévivel megegyező625 mil l ió m 3 volt. Az import 2,25 mil l i-árd m 3-t, az export pedig 0,59 mil l iárdm 3-t tett ki , így a nettó import 1 ,66 mil l i -árd m 3 volt: ez a megelőző negyedévhezviszonyítva 9,4%-os csökkenést jelent.Az import 58,6%-a érkezett a beregda-róci (U krajna), 35,9%-a pedig a moson-magyaróvári (Ausztria) belépési pontfelől , továbbá újonnan megjelenő for-rásként az összes import 5,5%-át tette kia Romániából érkező import is. (12. áb-ra)

M agyarországon március végén – vagyisa kitárolási időszak végeztével – a M a-gyar Földgáztároló Zrt. tulajdonában ál-ló kereskedelmi földgáztárolók töltött-sége 7,5% volt, míg a szőregi stratégiaitárolóé 47,6%, ez az összes tároló átla-gában 1 9,9%-os töltöttséget jelentett.Szintén március végi adatok alapjánAusztriában a tárolók töltöttsége 37%,Csehországban 40%, Lengyelországban69%, N émetországban pedig 58% volt –látható tehát, hogy a magyar tárolóktöltöttsége továbbra is rendkívül alacsony, és jócs-kán elmarad a régió többi országának szintjétől .

M osonmagyaróvár felől (13. ábra) a negyedévben807 mil l ió m 3 gáz érkezett, amely 31 %-kal elmaradaz előző negyedévi értéktől , i l letve 1 6%-kal alacso-nyabb 201 3 első negyedévében tapasztalt értéknél .A negyedév során a belépési pont fizikai kapacitásá-nak 74%-át, továbbá az összes lekötött kapacitás59%-át használták ki. A M osonmagyaróvár pontravonatkozó havi importkapacitás-aukción 201 3 végén41 ,9, 201 4-től 31 ,4, 201 4/1 5-re 21 ,3 mil l ió M J /nap ka-pacitást ajánlottak fel . Az FGSZ közlése szerint 201 3végén az alul jegyzés rendszerint 25-26%-os volt, míga 201 4/1 5-ös gázévre vonatkozó éves kapacitáster-méket közel négyszeresen jegyezték túl az ápri l isbantartott aukción.

Az első negyedévben az ukrán határon (14. ábra)összesen 1 ,31 mil l iárd m 3 gázt szál l ítottak be, vagyisa tavalyinál 26%-kal több gáz érkezett hazánkba Be-regdaróc irányából . A fizikai kapacitás kihasználtságezalatt csupán 26% volt, míg az összes lekötött ka-pacitás 55%-át használták ki.

A 15. ábra mutatja be, hogy M agyarország mekkoramennyiségű földgázt exportált U krajnába, H orvátor-szágba, Romániába és Szerbiába. Az összes exportáltmennyiség e négy országba 201 4 első három hó-napjában 590 mil l ió m 3 volt. Az FGSZ közlése szerint201 4 elejétől az U krajnába irányuló szál l ítások leál l -tak, az összes export 64,6%-a tehát Szerbiába,29,6%-a Romániába, 5,7%-a pedig H orvátországbairányult.

14. ábra A beregdaróci (ukrán) betáplálási pont forgalma 201 3. áprilistól 201 4. márciusvégéig, a lekötött nem megszakítható és megszakítható kapacitások mellett

15. ábra Az ukrán, horvát, román és szerb irányba exportált gáz mennyisége 201 3.januártól 201 4. március végéig

Megjegyzés: az FGSZ 2014. januártól közli a HU>RS (Kiskundorozsma) ponton kilépő, szerb ésbosnyák irányú tranzit gázáramokat.

Megjegyzés: a feltüntetett fizikai kapacitás az FGSZ által szolgáltatott érték. Az adatok 2014.januártól az Ukrajnából érkező, szerb és bosnyák irányú tranzit gázáramot is tartalmazzák.

1 0



A 16. ábrán látható, hogy az olaj indexáltgázár kismértékben növekedett 201 4első negyedévében a megelőző ne-gyedévhez viszonyítva, január-márciusátlagában 95,3 Ft/m 3-t tett ki . A 70% TTFtőzsdei és 30% olaj indexált árat tartal-mazó , egyetemes szolgáltatók számárael ismert faj lagos importár azonbangyakorlati lag nem változott, az előzőnegyedévi 83,9 Ft/m 3 után 201 4 elsőhárom hónapjában 84 Ft/m 3 volt. Azolaj indexált import és a határidős TTFtőzsdei ár között korábban látott ol ló201 4 márciusára szinte tel jesen bezáró-dott, a TTF ár csupán 1 Ft/m 3-rel maradtel az olaj indexált ártól : ez jelentős rész-ben annak köszönhető, hogy az E.ON201 3 őszén sikeresen újratárgyalta agáz importszerződés árképletét. Látha-tó továbbá, hogy a rendeleti leg szabá-lyozott, az el ismert gázár számításáhozhasznált devizaárfolyamokból adódóan

– jelenleg 279,1 Ft-os euró- és 21 0 Ft-os dol lárárfo-lyam – a forrásköltségeket („kevert import” ára) je-lentősen alulbecsül ik, az első negyedévben átlago-san m 3-enként a valós importárnál 7,8 Ft-tal ala-csonyabb el ismert m 3-enkénti árat eredményeztek.

Megjegyzés: Az „elismert földgázár” a MEKH által számított, negyedévenként meghatározottegyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó elismert fajlagos földgázár REKK általi becslése a rendeletilegszabályozott gázárképlet, valamint a rendeletileg előírt euró- és dollárárfolyamok alapján, publikusinformációk felhasználásával. A becslés nem veszi figyelembe a gázárképletben szereplő tárolói gázhatását az elismert árra. A „kevert importot” hasonló becslés alapján számítjuk, de ebben az esetbena rendeletileg előírt helyett piaci devizaárfolyamokat veszünk figyelembe.

16. ábra Egyetemes szolgáltatók elismert földgázára és a gázárképlet egyes tényezőinekalakulása 201 3. január – 201 4. március között.

A REKK közreadja a 2009-ben kezdődött regionál isel látásbiztonsági projekt eredményeit összefoglaló,angol nyelvű tanulmánykötetét. A kiadvány azzal acél la l készült, hogy tel jes és pontos képet adhassunka közép- és délkelet-európai régió vi l lamos energiaés gáz el látásbiztonságával szemben fel lépő kihívá-sokról és fenyegetésekről . Remél jük, hogy a kiad-vány, mely a REKK kutatóinak kivételesen magasszínvonalú kooperációjából született, segítségetnyújt a régió energiaszektorába beruházni vágyóvál la latvezetőknek, és hasznos információt szolgáltataz uniós és helyi szakpol itikusok, el látásbiztonságiránt érdeklődő szabályozók számára.

A kötet 201 1 -ben jelent meg, szabadon letölthetőhonlapunk Tanulmánykötetek menüpontjában.

1 1

Energiapiaci elemzések


M ind N yugat-Európa és az Egyesült Ál lamok, mindOroszország részéről kiadott pol itikai nyi latkozatokegyaránt hangsúlyozták az orosz gázel látás lehetsé-ges megszakítását. 201 4 március közepe óta BarackObama többször ki jelentette, hogy Oroszország drá-gán megfizet minden U krajnában folytatott katonaicselekményért. Vlagyimir Putyin ugyanakkor válaszá -ban figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Ál lamokés Európa esetleges gazdasági szankciói Oroszor-szág ukrajnai beavatkozásával szemben könnyenvisszafelé sülhetnek el .

Vlagyimir Putyin szerint a nyugatnak észben kel l tar-tania, hogy a szankciókkal ugyanakkora károkatokoznak önmaguknak mint Oroszországnak. Azesetleges gazdasági szankciókat egyenesen „kontra-produktívnak és károsnak” nevezte. Ápri l is 1 0-i leve-lében Putyin egyes európai ál lam- és kormányfőket2

figyelmeztetett, hogy „kritikus helyzet” ál lhat elő,mert U krajna nem egyenlítette ki időben a gázszál l í-tások után fizetendő számláját.

Cikkünkben megbecsül jük a gázfogyasztók pénzbenkifejezhető veszteségeit egy lehetséges ukrán krízisesetén. A kieső szál l ítások okozta kínálati sokk sú-lyosságát két indikátor segítségével mutatjuk be: el-ső mutatószámunk a közép-európai nagykereske-delmi gázárak változását méri változatlan fogyasztottmennyiség mel lett. A második indikátorunk megmu -tatja, hogy a krízis nélkül i referencia ál lapotban ki-alakult árakat alkalmazva mennyi gáz jut el a fo-gyasztókhoz: a kívánt gázkereslet és ennek a gáz-mennyiségnek a különbsége adja a kielégítetlenfogyasztás nagyságát.

Az Európába irányuló gázkínálat kiesése egyfelőlnem szándékos, másfelől szándékos lépések követ-kezménye lehet. N em szándékos kiesést („meghibá-sodást”) okozhat például a kibontakozó katonai kon-fl iktus miatti rendszerirányításban jelentkező zavar.Szándékos kiesés lehet például az orosz válasz anyugati gazdasági szankciókra („válaszlépés”), vagyegy esetleges nyugati embargó az orosz gázszál l ítá-sokra („embargó”).

A nem szándékos és szándékos el látásbiztonságiesemények közti fő különbség, hogy nem szándékosesetben feltételezzük, hogy az orosz fél igyekszikkompenzálni az U krajnán keresztül áthaladó gázára -mok kiesését, megnövelve gázszál l ításait egyéb ve-zetékeken (Yamal és N ord Stream). Európa pedighaj landó fogadni az új utakon érkező orosz gázt.Embargó vagy orosz válaszlépés esetén i lyen jelen-ségekre nem számítunk.

Első lépésben kidolgozzuk a Közép-Kelet-Európát (akésőbbiekben: KKE-régió) érintő kiesés és embargótípusú el látásbiztonsági forgatókönyveket. Ezutánszámszerűsítjük a forgatókönyvek rövid távú (egyéven belül i ) hatásait a nagykereskedelmi gáz áráraés a kiesett fogyasztás nagyságára a REKK által kifej-lesztett EGM M -model lel . 3

Az összes el látásbiztonsági forgatókönyv kimenete-lét a 201 3 végi referencia esethez viszonyítjuk, amelyfigyelembe veszi a kereslet és kínálat jel lemzőit, aszerződési korlátokat, a létező infrastruktúra topoló-giáját és kapacitáskorlátait. A 201 4. június utáni ál la-potot model lező forgatókönyvek esetén a hálózatiinfrastruktúrát bővítettük a szlovák-magyar inter-konnektorral és a lengyel LN G újragázosító termi-nál la l . J elen elemzés tárgyát képező forgatóköny-veket az 1 . táblázatban részletezzük.

A forgatókönyvek jelentősen eltérőek. A nem szán-dékolt kiesés vagy meghibásodás erősen hasonlít a2006-os és 2009-es gázválságokhoz, amikor a Belo-russzián áthaladó gázszál l ítások 30%-kal , az U kraj-nán átfolyók 1 00%-kal estek vissza. 4 M eghibásodásesetén feltételezzük, hogy Oroszország az elérhetőkapacitáskorlátokat figyelembe véve igyekszik pótol -ni a kieső szál l ítmányokat. Alternatív rövid távúmeghibásodásokat vizsgálunk: egyes vezetékek tel-jes megszakítását 201 4 ápri l isában (alacsony keres-letű időszak), i l letve 201 5 januárjában (magaskeresletű időszak).

A z Ukrajna és Oroszország közt kibontakozó politikai válság közvetlen ellátásbiztonsági kockázatotjelent Európának, elsősorban Kelet-Európának, a Baltikumnak és Dél-Kelet-Európának.1

1 Közép-Kelet-Európa alatt írásunkban a következő országokat értjük: Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia. A Balti államok:Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia. Dél-Kelet-Európa: Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Moldova, Románia, Szerbia.2 Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina,Bulgária, Románia, Macedónia, Görögország, Törökország és Moldova vezetőit.3 Az EGMM részletes leírását lásd: Development and Application of a Methodology to Identify Projects of Energy Community Interest, Chapter 5.2 http://www.energy-community.org/pls/portal/docs/2558181 .PDF4 A 2009. januári gázválság hatásait a KKE régióra lásd: Kaderjak (2011 ) ’The Lessons of the January 2009 Gas Crisis in Central and Eastern Europe’, in: Vinois, J. A. (ed),The Security ofEnergy Supply in the European Union, pp. 193-219. Claeys and Casteels.

1 2



A nyugati embargó mel lett a cél az orosz gázszál l ítá-soktól való függőség csökkentése. Elemzésünkbenaz európai szál l ítások 30%-os visszafogását szimulál -juk minden egyes Oroszországból Európa felé irá-nyuló csővezetéken, 201 4. ápri l isi kezdettel , 3, 6 és1 2 hónapos időszakon át.

Az alábbiakban a kínálat kimaradását szimulál juk (i)minden U krajnán áthaladó csővezeték kiesése mel-lett, (i i ) minden U krajnán és Belorusszián áthaladócsővezeték kiesése mel lett, i l letve (i i i ) minden U kraj-nán, Belorusszián, a balti á l lomokon áthaladó veze-tékek és a N ord Stream kiesése mel lett. Feltételez-zük, hogy az ápri l isi szál l ítások tel jes egészébenkiesnek. H abár az ápri l isi forgatókönyvben az euró-pai fogyasztás jóval alacsonyabb a tél i időszakinál , atárolók nincsenek feltöltve. 5

A referencia forgatókönyvvel összevet-ve, az orosz gázkínálat 1 00%-os kieséseápri l isban 7-1 4%-os áremelkedéssel jár-na Közép-Kelet-Európában, ha a kínála-ti sokkhoz való alkalmazkodást alterna-tív (import)források igénybevételével éskereslet oldalon az árak emelkedésemel lett azonos mennyiség fogyasztásá-val érjük el (2. táblázat). H a nem enged-jük meg az áremelkedést (azaz 28,4€/M Wh regionál is átlagárral számolva),hanem a fogyasztás - adminisztratív -korlátozásával reagálunk a szál l ításokmegszakadására, akkor 0,6-1 ,2 mil l iárdm 3 kielégítetlen fogyasztást találunkKözép-Kelet-Európában.

A januári forgatókönyvben az európaigázpiacokat a tél i csúcskereslet idején éri a kínálatisokk. Feltételezéseink szerint ebben a forgatókönyv-ben a betárolás nyáron és ősszel befejeződött, a tá-rolók átlagos tél i hőmérsékletre készültek fel . N emszámoltunk további stratégiai készletek betárolásá-val , a kereskedők pedig üzleti a lapon döntenek arról ,hogy mennyi tárolói kapacitást használ janak fel , ésnem számolnak el látásbiztonsági problémákkal .

A 201 5. januári hálózati infrastruktúrát kiegészítettüka magyar-szlovák interkonnektorral és a Świnoujściekikötőjében található lengyel LN G újragázosító ter-minál la l . H ogy eredményeink összehasonlíthatók le-gyenek a referencia forgatókönyvvel , közöl jük azezen hálózati elemek nélkül i eredményeket is.

Az orosz kínálat kiesése 201 5 januárjában erősebbnagykereskedelmi gázár-növekedéssel jár együtt (1 2-38%), a már amúgy is magas tél i gázárakhoz viszo-nyítva (3. táblázat). A fogyasztás korlátozása eseténkieső fogyasztás ugyanakkor nem nő jelentősen azápri l isi szcenáriókhoz viszonyítva (0,6-1 ,5 mil l iárdm 3).

Az eredményekből kitűnik, hogy a szlo-vák-magyar interkonnektor és a lengyelLN G-terminál megépülése enyhíti a ré-gióban elszenvedett károkat. A lengyelLN G-terminálon csak akkor jelenik megszál l ítás, ha a Yamal vezeték nem szál l ítgázt Oroszországból . H a a terminál tel-jes kapacitását kihasználnák, akkor alengyel árnövekedés 92%-ról 58%-ra

* A magyar-szlovák interkonnektor és a lengyel LNG terminál nélküli forgatókönyv

1. táblázat A közép-kelet-európai ellátásbiztonsági forgatókönyvek tipológiája

2. táblázat Nagykereskedelmi árhatás/kiesett fogyasztás Közép-Kelet-Európában azorosz kínálat 1 00%-os kimaradása mellett, különböző útvonalakon, 201 4. április (havi ér-

tékek)

5 2014 áprilisában a 2013 évi infrastruktúrával számolunk,az egyetlen változás a Yamal reverse flow engedélyezése anémet-lengyel interkonnektoron, ami 2014. április 1 -tőlműködik.

1 3



mérséklődne. A szlovák-magyar interkonnektornakennél sokkal kiterjedtebb, regionál is hatása van. Azinterkonnektor összekapcsol ja az olcsóbb, nyugat-európai régiót a jóval drágább kelet- és délkelet-eu-rópai régióval . Így az ukrán kiesés6 4% helyett már6%-os áremelkedést eredményez N yugat-Európá-ban, de ezért cserébe jelentősen mérsékl i az árakatM agyarországon (34%-os árnövekedés helyett csak1 9%), Romániában (42% helyett 27%), Bulgáriában(38% helyett 25%), H orvátországban (22% helyett7%) és Szerbiában (34% helyett 25%).

A szándékos kiesés egyfelől azt takarhatja, hogyOroszország 201 4-ben nem hajlandó kiszolgálni azeurópai fogyasztókat, másfelől Európa ál lhat el azorosz földgázszál l ítmányok fogadásától . Tekintettelaz Európai Tanács szándékára, miszerint ki kel l dol-gozni egy olyan intézkedéscsomagot, amely csök-kenti Európa függőségét az orosz gázel látástól 7, aztfeltételeztük, hogy embargó esetén az Európai U nió30%-kal csökkenti az Oroszországból származó im-portot. Ez azt jelenti , hogy az orosz szerződöttmennyiség 70%-a jut csak el Európába. Szimuláci-

ónkban 201 4 ápri l isában kezdődő, 3, 6 és 1 2 hóna-pig tartó embargókkal számoltunk.

A 4. táblázat az eredményeket az új lengyel LN G-ter-minál la l és a szlovák-magyar interkonnektorralegyütt, i l letve ezen hálózati elemek nélkül is mutatja.

M inél tovább tart az embargó, annál nagyobb költ-ségekkel szembesülnek a közép-kelet-európai fo-gyasztók. A közép-kelet európai (KKE) régió átlagosföldgázára a 27 €/M Wh referenciaszintről 30-60€/M Wh-ra nőhet, ami az embargó hosszától és azinfrastrukturál is adottságoktól függően 1 8-1 05%-osáremelkedést jelent. A magyar-szlovák interkonnek-tor hatása megegyezik a 201 5. januári nem szándé-kolt kiesésnél megfigyelttel : a kelet- és nyugat-euró-pai régió összekapcsolása érezhetően mérsékl i aregionál is átlagár növekedését és jóval egyenlőbbenosztja meg az embargó költségét, habár még így semtel jesen egyenlően visel ik a költségeket az egyes ál-lamok. Egy 1 2 hónapon át tartó embargó példáulmég arra a Spanyolországra is hatással lenne (4%-osáremelkedés), amely sokkal súlyosabb el látásbizton -sági forgatókönyvek mel lett sem tapasztalt áremel-kedést az európai gázhálózattól való viszonylagos

3. táblázat Nagykereskedelmi árhatás/kiesett fogyasztás Közép-Kelet-Európában és LNG-import Európába 1 00%-os orosz importforrás kiesésemellett, különböző útvonalakon, 201 5. január (havi értékek)

4. táblázat Nagykereskedelmi árhatás/kiesett mennyiség Közép-Kelet-Európában 30%-os embargó esetén

6 Azonos áremelkedést tapasztalunk jóval magasabb kínálati sokkok mellett is. A KKE-régió helyzete nem romlik ennél nagyobb kiesések mellett sem.7 Március 20-21 -i találkozójukon az EU tagállamok vezetői megállapították, hogy “az Európai Tanács aggódik Európa magas energiafüggősége miatt, ami különösen aföldgázra igaz, és felkéri a tagállamokat, főként a magasabb gázfüggőséggel bírókat, hogy növeljék erőfeszítéseiket az importfüggőség mérséklésére. ”

1 4



elszigeteltsége és kiterjedt LN G-infrastruktúrája mi-att. A legtöbb nyugat-európai tagál lam 1 0%-hoz kö-zel i áremelkedést szenved el .

Látható, hogy amennyiben az összes orosz szál l ítástsújtó 3 hónapos embargót azonos árszinten, a fo-gyasztás korlátozásával próbálnánk átvészelni , az atel jes fogyasztás 30%-át meghaladó mértékű fo-gyasztáskieséssel járna. Egy elhúzódó (6-1 2 hóna-pos) embargó esetében ez az út járhatatlan lenne: aszál l ítások tartós kiesését a fogyasztás korlátozásá-val nem, vagy csak elfogadhatatlan áldozatok árán (afogyasztás 50-70%-os korlátozásával) lehetne átvé-szelni .

Az embargó során kieső orosz szál l ítások azonbanalternatív forrásokkal pótolhatóak, még ha ezen for-rások csak jelentős áremelkedés árán érhetőek el .Egy esetleges embargó többek között az európaiLN G-import jelentős növekedését eredményezné. Az5. táblázat a spot LN G-szál l ítmányok megnövekedé-sét mutatja a különböző hosszúságú embargó forga -tókönyvek mel lett. A lengyel LN G-t minden esetbena norvég terminál látja el spot LN G-szál l ítmányokkal(a norvég LN G a Katarral kötött hosszú távú szerző-dése feletti szabad kapacitásokat használ ja). A há-

rom hónapos embargó forgatókönyvben például atel jes európai spot LN G-import harmada N orvégiá-ból jut Lengyelországba. Ahogy az embargó hosszátnövel jük, a távolabbi LN G-terminálok is versenyké-pesek lesznek, először Egyiptomból Görögországba,végül N igériából .

A model lezési gyakorlat fontos tanulsága, hogy aszorosabb összekapcsoltság (szlovák-magyar inter-konnektor megléte) megszünteti a szélsőséges árkü -lönbözetet az U nió régiói között, emel lett az európaiLN G-szál l ítmányok is elérhetik a közép-kelet-európaipiacokat. Az interkonnektor megépítésével M agyar-ország sokat tett az ország el látásbiztonságának ér-dekében. H azánk sebezhetősége az orosz gázel látásfelől ennek el lenére is fennmarad, így a diverzifikáltforrásszerkezet kialakítása hosszú távon – legyen aza Közel-Keletről származó import, nemkonvencioná-l is gázkitermelés vagy LN G – elengedhetetlen. Sajnosa forrásdiverzifikációt érintő kérdések túlmutatnak amagyar fél szuverenitásán, nem meglepő, hogy azelmúlt 1 0 évben elhanyagolható a fej lődés ebben akérdésben.

5. táblázat Spot LNG-áramlások Európába az egyes embargó forgatókönyvek mellett

Az ERRA (Energy Regulators Regional Association)hosszú évek óta tart a REKK-kel közösen egyhetesintenzív tanfolyamokat, e-learning oktatásokat. Alegközelebbi közös budapesti kurzus 201 4. szeptem -ber 22-26. között a gáz szektorba nyújt betekintést.

� U pstream gázel látás� Piaci szerkezetváltás és nagykereskedelmi

piacok� A gázinfrastruktúrához való hozzáférés:

szabályozási megoldások� A gáz tárolása, el látásbiztonsági kérdések� Kiskereskedelmi kérdések

További információ: www.erranet.org

1 5



Az uniós intézmények el ismerik, hogy a jelenlegi ,konvencionál is szénhidrogénfeltárást és -kitermelést(E&P) szabályozó irányelvek alkalmatlanok arra, hogykezel jék a repesztéses technológiához kapcsolódókörnyezetvédelmi kihívásokat. Ennek el lenére azunió mindeddig tartózkodott attól , hogy további sza -bályozással terhel je a beruházókat. Az Európai Par-lament 201 3. októberi döntése ugyanakkor vala-mennyi nem-konvencionál is fúrásra kötelezővétenné a környezetvédelmi hatástanulmány elkészíté-sét, emel lett tel jes nyi lvánosságot és közmeghal lga-tást követelne meg a beruházóktól (ezen kötelezésekaz Európai Tanács jóváhagyását követően léphetnekéletbe). A fenti szabályozás azonban csak egy régótameglévő joghézag megszüntetését célozza, amelycsak a napi 500 ezer m 3 feletti hozamot meghaladókutak fúrásakor teszi kötelezővé a környezetvédelmihatástanulmány elkészítését. M árpedig a nem-kon-vencionál is kutak jel lemzően nem érik el ezt a ho-zamszintet, így mindeddig mentesültek a környe-zetvédelmi hatásvizsgálat alól . Az Európai Bizottságlegutóbbi, 201 4. januári ál lásfoglalása számos egyéb,ám jogi lag nem kötelező ajánlást fogalmazott meg apalagázkitermelés szabályozására, és másfél évetadott a tagál lamoknak ezen javaslatok átültetésére,mielőtt azok alkalmazását megvizsgálná.

A fenti ál lásfoglalást a palagáz-kitermelést szorgal-mazó tagál lamok és lobbisták Európa energiafügget-lenségének győzelmeként üdvözölték. A Bizottságugyanis nem korlátozza a tagál lamok jogát, hogymeghatározzák saját palagáz-pol itikájukat, de aggo-dalmának adott hangot az energiapol itikai hiányos-ságok láttán, és megszívlelendő iránymutatásokatfogalmazott meg a tagál lamok számára. Valójában aBizottság kiváró ál láspontra helyezkedett, engedve apalagázt támogató országokat, hogy saját tempójuk-ban vezessék be a legjobbnak tartott szabályozóieszközöket. A kitermelés megindulásá-val a környezetvédemi és egészségügyiaggályok valószínűleg felerősödnek, dejelenleg még a kutatási tevékenység isal ig kezdődött meg, a kitermelés pedigmég 1 0-1 5 évet várat magára.

Európa technikai lag kitermelhető nem-konvencioná -l is földgázkészleteinek méretére a legkülönbözőbbbecslések láttak napvi lágot. Senki sem tudja ponto-san, mekkora készletek ál lnak rendelkezésre, amígtovábbi kutató/feltáró fúrások nem kezdődnek. Alegoptimistább becsléseket az EI A (Energy I nformati-on Administration) tette közzé, míg más szervezetek,mint pl . az U SGS (U S Geological Survey), vagy egyesnemzeti intézmények nagyságrendekkel alacso-nyabb készleteket valószínűsítettek. A valószínűsít-hető potenciál kiaknázására törekvő országokazonban már a korai kutatási/feltárási és adatgyűj-tési szakaszban számos nehézségbe ütköztek. A ku-tatási tevékenység lassú előrehaladása elsősorban aharcos repesztés-el lenes környezetvédelmi kampá-nyokra vezethető vissza, amelyek ráirányították a fi-gyelmet a repesztéses el járás környezeti kockáza-taira. M indez megnövel i az unió KörnyezetvédelmiFőigazgatóságának (DG Enviroment) befolyását, éstöbb tagál lamban pol itikai lag tarthatatlanná teszi arepesztés alkalmazását.

A kormányok el látásbiztonsági aggályai és nem-kon-vencionál is földgáz kitermeléssel kapcsolatos hozzá -ál lása között erős összefüggés figyelhető meg, amigyakran azt eredményezi , hogy épp az el látásbizton-ság miatt aggódó ál lamok a legóvatosabbak a pala-gáz-kitermelés terén. Az ál lami befolyás súlya mégazokban a tagál lamokban is jelentős késedelmet ésberuházói bizonytalanságot okoz, ahol egyébként apalagáz-kitermelés társadalmi elfogadottsága ma-gas. Az Egyesült Ál lamokban a szövetségi kormánygyakorlati lag meg sem jelenik a beruházók és a föld -tulajdonosok közti megál lapodásokban, ami nagy-ban segítette a palagáz iparág gyors fej lődését. Ezzelszemben Európában a föld mélyén lévő ásványva-gyon ál lami tulajdona számos problémát okoz a “fel -

A z európai palagáz-kitermelés kereskedelmi méretekben történő megindulása a széleskörű környezet-védelmi ellenállás, a tisztázatlan geológiai adottságok és a túlzott mértékű állami bürokrácia miatt

továbbra is meglehetősen bizonytalan. Bár a nem-konvencionális készletek kitermelésekor alkalmazotthidraulikai repesztéses eljárás (fracking) magára haragította a környezetvédő csoportokat, az eltökéltebbtagállamok nem riadtak vissza a palagázkitermelést támogató lépésekmegtételétől.

6. táblázat Becsült palagáz készletek Európában

1 6



színen”: a nehézkes el lenőrzés, a magas adókulcsokés a hazai/nemzeti vál la latok részvételének erőlteté-se egyaránt elrettentheti a szükséges szakértelem-mel és tapasztalattal rendelkező külföldi befek-tetőket. Az Egyesült Királyság és Románia komolyfúrási és kitermelési tapasztalattal , és megfelelő sza-bályozási háttérrel rendelkezik, Lengyelország vi-szont tradicionál is széntermelőként híján van aföldgázkitermeléssel kapcsolatos “upstream” tapasz-talatoknak, ezért a palagáz kitermelés elősegítésérealkalmatlan szabályozási , engedélyezési és tanúsítá-si (certification) rendszere valamint adópol itikája ko-moly kihívásokkal szembesült.

Az utóbbi években a társadalmi nyomásnak köszön-hetően számos európai kormányzat felfüggesztettea kísérleti fúrásokat, jól lehet az Egyesült Királyság ésRománia nemrég feloldotta az átmeneti ti la lmat.Azokban az országokban, ahol a társadalmi el lenál-lás magas, és az el látásbiztonsági adottságok vi-szonylag kedvezőek (pl . Franciaország, N émetország,Csehország és Írország), a kísérleti fúrásokra kiróttmoratóriumot fenntartják, és a kutatásokat továbbivizsgálatok elvégzéséig felfüggesztették. A másik ol-dalon Romániában, ahol a hazai kitermelésből aföldgázigény 50%-át képesek fedezni , és ahol aChevron kútjainak otthont adó Pungesti településena lakók jogi el járást kezdeményeztek a fúrás meg-akadályozására, a kormány zöld utat adott a továbbipalagáz kutatásoknak. Lengyelország és Litvániaugyancsak felfokozott aggodalmakat táplál az oroszföldgázfüggőség és az energiabiztonság miatt, így apalagázban az energiafüggőség csökkentésének esz-közét látja, ami jól “rezonál” a közvéleménnyel . A

Lengyel Közvéleménykutatási Centrum felméréseiszerint a válaszadók 73%-a még lakókörnyezete kö-zelében is támogatná a palagáz-kitermelést. AzEgyesült Királyság, amely Európa legdinamikusabbföldgázkereskedelmi platformjának ad otthont, azÉszaki-tenger kimerülőben lévő földgázmezőit pó-tolná a hazai palagáz forrásokkal : az energiaimport-függőség növekedését aggódva szemlélő angol kor-mány számára ez sokkal vonzóbb alternatíva, mintaz LN G import további növelése.

A fentieknek megfelelően az angol , a lengyel és a ro-mán kormányok tekinthetők az első fecskéknek, akikelkötelezték magukat a kísérleti fúrások támogatásaés a palagáz kitermelés felfuttatása mel lett. Az Egye-sült Királyságban 201 2-ben szüntették meg a kísér-leti fúrásokra korábban életbe léptetett moratóriu-mot, és az Energiaügyi és Klímavédemi M inisztérium(DECC) átfogó szabályozási rezsimet dolgozott ki apalagáz kitermelésre. A Commons Select Committeeáltal készíttetett részletes tanulmány arra a követ-keztetésre jutott, hogy hidraul ikus repesztés mind-addig nem jelent közvetlen kockázatot a víztárolórétegekre, amíg a kút burkolata (wel l -casing) érintet-len marad. A kormány konzultációt hirdetett a jelen-legi engedélyezési rezsim módosítására, és 201 3decemberében Európa egyik legvál la lkozóbarátabbadókulcsát vezette be a palagáz-kitermelésre. Emel-lett az iparág kötelezettséget vál la lt arra, hogy bevé-telei 1 %-át megosztja a palagáz-kiteremlésnek ott-hont adó helyi közösségekkel , hogy azok támogatá-sát elnyerje.

A lengyel szabályozás ezzel szemben mindig is meg-lehetősen zavaros volt, és tel jesen alkalmatlan aszénhidrogén iparág fej lődésének elősegítésére. Abürokrácia minden területen nagymértékű, ez legin-kább a bénítóan működésképtelen tanúsítási és en-gedélyezési el járásban mutatkozik meg, mely szá-mos hivatal és minisztérium együttműködését felté-telezi , akik gyakran maguk sincsenek tisztában azel járások menetével . Emel lett Lengyelország számosprotekcionista intézkedést vezetett be a hazai vál la l -kozások javára és a piacra lépő külföldi cégek kárá-ra. Az Európai U nión kívülről érkező berendezések-nek szigorú szabványoknak kel l megfelelniük, meg-felelő tanúsítványokkal kel l rendelkezniük, és azészak-amerikai munkavál la lóktól megkövetelt igazo-lások beszerzése egy évnél hosszabb időt is igénybevehet. A kormány egy ál lami entitás, az ún. N emzetiÁsvány Vagyon M űködtető (N ational M ining Resour-ces Operator - N OKE) megalapítását kezdeményezte,mely az ál lami kontrol l biztosítása érdekében min-den kitermelési (upstream) projektben 5%-os része-sedéssel rendelkezett volna (a költségek ekkorarészét viselte volna, és a profit ekkora része i l lettevolna). Az éles iparági kritikák hatására azonban alengyel kormány végül kénytelen volt elál lni ettől a

17. ábra Az európai tagállamok palagázzal kapcsolatos hozzáállása

1 7



tervtől . 201 4 márciusában a szabályozás nyi lvánvalóhiányosságainak orvoslására a geológiai és bányá-szati törvény módosítását kezdeményezte: a módo-sítások összehangolták a kutatási és termelésikoncessziók kiadását; eltörölték a kötelező N OKE-ré-szesedésre vonatkozó szabályt; biztosították, hogy akutatási koncessziók birtokosai külön tendereztetésnélkül jussanak kitermelési koncesszióhoz; átalakí-tották a palagáz kitermelésre vonatkozó adózási sza -bályokat és 40%-ban maximálták az adóterhelést. Alengyel szabályozás hosszú ideje következetesenpróbál ja biztosítani a szektor feletti kormányzatikontrol lt, és ez a törekvés a fenti módosítások utánis megmaradt.

A lengyel nemzetközi vál la latok szabályozási környe-zete még messze elmarad az angol és román szabá-lyozástól , de a geológiai kutatások korlátozott sikereis igencsak halovány tel jesítményről tanúskodik. Fel-tételezve, hogy a fenti módosítások végül beépülneka jogszabályokba, és a nemzetközi vál la lkozások ta-lá lnak majd néhány édes cseppet az üledékben, ak-kor is jelentős infrastrukturál is fej lesztésekre leszszükség, mind a belföldi értékesítés, mind az esetle-ges későbbi export érdekében. E kihívások együtte-sen meglehetősen i jesztőek, és talán nem meglepő,hogy a jogi és szabályozási tökéletlenségek által oko-zott frusztráció és a próbafúrások kiábrándító ered-ményei miatt az utóbbi években számos nemzetközivál la lat (I OCs) kivonult Lengyelországból : az Exxon-M obil , a Tal isman és a M arathon Oil . J elenleg a leg-nagyobb problémát a külföldi munkavál la lók alkal-mazását és a feltáráshoz szükséges külföldi eszkö-zök, berendezések behozatalát korlátozó ál lami be-avatkozás jelenti . Kérdéses, hogy Varsó képes lesz-ea szükséges jogszabály módosítások végrehajtásáraés a kiszámítható szabályozási környezet biztosításá -ra.

Az uniónak egyensúlyoznia kel l a palagáz kitermelés-ből származó gazdasági és el látásbiztonsági előnyöklearatására törekvő tagál lamok érdekei és a legitimkörnyezetvédelmi aggodalmak között. A Bizottságtöbb szabályozási hiányosságra hívta fel a tagál la-mok figyelmét, és ajánlásokat fogalmazott megnemzeti szabályozásuk átalakítására. Az unió mind-eddig alapvetően ambivalens volt a palagáz-szabá-lyozás kérdésében. A kitermelés fokozatos növeke-désével párhuzamosan azonban valószínűleg egyregyakoribbá vál ik a Bizottság és a tagál lamok közti ér-dekütközés.

A kutatás és kitermelés előrehaladása minden bi-zonnyal sokkal lassabb és drágább lesz, mint azEgyesült Ál lamokban; nemcsak az ásványkincsek ál-lami tulajdona és a szektor szigorú ál lami felügyele-te miatt, hanem a szükséges infrastruktúra, afúróberendezések hiánya következtében is. A geoló-giai adottságok szintén kedvezőtlenebbek, megoldá -sukhoz tapasztalt észak-amerikai szolgáltatóvál la lkozások közreműködésére van szükség. A mé-lyebb geológiai rétegek, a szigorúbb szabályok, amagasabb adóterhelés és a kitermelésben közre-működő szolgáltató szektor kevésbé versenyző voltaegyüttesen azt eredményezi , hogy az európai pala-gáz-kitermelés költségszintje akár kétszerese is lehetaz Egyesült Ál lamokban tapasztaltnak.

A hosszú távú befektetések ösztönzése mel lett akormányoknak – az angol példát követve, vagy azontúl lépve – a helyi közösségek el lenál lását is csi l lapí-taniuk kel l . Vi lágos, hogy az érintett lakossággal foly-tatott tényleges párbeszédre és hiteles információá-ramlásra van szükség. A kutatási-kitermelési tevé-kenységeknek kitett helyi közösségek növekvőelégedetlensége azonban vélhetően pénzügyi ösz-tönzők alkalmazását is szükségessé teszi . Az EgyesültÁl lamokban a földtulajdonosok átlagosan 25%-osrészesedést kapnak a fúróvál la lkozásoktól , míg Eu-rópában ez az összeg a központi kormányzathozvándorol . Az Egyesült Királyságban bevezetett 1 %-oshelyi közösségi részesedés ebben az összehasonlí-tásban meglehetősen csekélynek tűnik.

Amennyiben megtörténik az európai kitermelés fel-futása, az a legoptimistább I EA-előrejelzések szerintis csak a belföldi termelés esésének lassítását és azimportfüggőségnek a jelenlegi 60-65%-os szintentörténő stabi l izálódását lesz képes biztosítani 2035-re. Ez várhatóan a legjobb eshetőség. Az árakra gya-korolt hatás a kitermelés költségeitől , a kitermeltmennyiségtől és az európai hálózatokon történőszál l ításoktól függően jelentős lehet, jól lehet ezen újforrásnak versenyeznie kel l a vezetékes importgáz-zal és az LN G-vel is. A palagáz azonban mindenkép-pen egy alternatív, versenyzően árazott forrástbiztosít Európa számára, ami az unió el látásbizton-sági víziójának fontos eleme. M indazonáltal fontos,hogy a palagáznak tulajdonított transzformációs po-tenciált, vagyis az európai földgázpiac átalakításánaklehetőségére vonatkozó várakozásokat kissé csi l la-pítsuk: az európai palagáz szektor kétségkívül nemismétl i meg az egyesült ál lamokbel i sikert és önma-gában nem képes megoldani Európa energetikai ki-hívásait.

1 8



A vil lamosenergia belső piacát szabályozni hivatott2009/72/EK I rányelv szerint az elosztóhálózatok kor-szerűsítését „úgy kel l megvalósítani , hogy ösztönöz-ze a decentral izált vi l lamosenergia-termelést, és biz-tosítsa az energiahatékonyságot”, melynek fontoseszköze az intel l igens hálózatok alkalmazása.

Az irányelv kimondja, hogy az intel l igens mérésirendszerek bevezetése a tagál lamok feladata. M ivelaz okos mérési rendszerek bevezetésének indokolt-sága tagál lamonként eltérhet, az irányelv költség-ha -szon elemzés készítésére kötelezte a tagál lamokat,melynek eredeti határideje 201 2. szeptember 3. volt.Amennyiben ez a költség-haszon elemzés pozitíveredményt mutat, úgy az adott országban 2020-ig afogyasztók legalább 80%-át el kel l látni okos mérők-kel .

Az okos hálózatok fogalmát legjobban az általuknyújtott funkciók alapján lehet meghatározni. Az Eu -rópai Bizottság szerint ezek olyan vi l lamosenergia-hálózatok, melyek képesek intel l igensen integrálni arájuk csatlakozó felhasználók tevékenységét a fenn-tartható, gazdaságos és biztonságos áramszolgálta-tás érdekében. Egy okos hálózat elsősorban intel l i -gens hálózatfelügyeletből , hálózatirányításból éskommunikációból épül fel , továbbá innovatív termé-keket és szolgáltatásokat alkalmaz. Az okos hálóza-tok cél ja lehet:

� megújuló energia alapú, i l letve kiserőmű-vek tömeges hálózati integrációja,

� a keresletoldal i eszközök alkalmazásánakelősegítése,

� a fogyasztók jobb tájékoztatása a rugalma-sabb áramkereslet és a tudatosabb ener-giafogyasztás érdekében,

� há lózati veszteség csökkentése,� va lamint a vi l lamosenergia-rendszer meg-

bízható működésének fenntartása a meg-változott hálózathasználói kör integrálásamel lett.

Fontos leszögezni , hogy az okos hálózat az okos mé-résnél bővebb fogalmat takar, melyben az okos mé-rési infrastruktúra az okos hálózatok nélkülözhe-tetlen alappi l lére. A hálózatokhoz hasonlóan az okosmérőket is az el látott funkció alapján lehet definiál-ni . Bizottság 201 2/1 48/EU számú ajánlása előírjaazokat a funkciókat, melyeket egy okos mérőnek mi-nimál isan el kel l látnia.

A Bizottság 201 3-as munkadokumentuma 2 értelmé-ben az okos mérési rendszerek a keresletoldal i ru-galmassági eszközök alapját is képezik azzal , hogymegfelelő gyakoriságú (legalább 1 5 perces interval-lumokban mért) adatokat szolgáltatnak az energia-fogyasztásról és egy olyan standardizált kezelőifelületet biztosítanak, amely az egyéni fogyasztásról ,a piaci feltételekről és a rendelkezésre ál ló szolgálta -tási és árazási opciókról egyaránt tájékoztatja a fo-gyasztót. 3 M indez arra ösztönzi a felhasználókat,hogy a fogyasztásukat alacsonyabb árú (és keresle-tű) időszakokra halasszák, ezáltal tehermentesítséka rendszerirányítót és csökkentsék saját energia-számlájukat.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (J RC)felmérése szerint az EU 28 tagországa, i l letve N orvé-gia és Svájc 2002-201 4 között összesen több mint 3mil l iárd €-t fordított okos hálózati mintaprojektekre,köztük kutatás-fej lesztési és demonstrációs célúprogramokra. Kelet-Közép-Európa 1 1 ál lama 4 ebbőlösszesen 1 37 mil l ió €-val részesült. Az egyes orszá-gok esetében látványos különbségeket tapasztalunkaz okos hálózati megoldásokba történő beruházásoknagyságában, és abban is, hogy melyik ország mibefektet be. Az 18. ábra mutatja be az egyes országokokos hálózati megoldásokba történő beruházásainakkumulált nagyságát és projekttípusok szerinti meg-oszlását.

Az él lovas országok nem meglepő módon a nyugat-és észak-európai országok közül kerülnek ki , ezekközött nagyságához viszonyítva Dánia mutatott ki-

A z Európai Bizottság 2020-as ÜHG-kibocsátási és megújuló felhasználási1 célkitűzéseinek megvalósítá-sához elengedhetetlen az európai villamosenergia-hálózat nagyléptékű fejlesztése. Ez a fejlesztés

nem csupán hálózatbővítést jelent, hanem olyan, modern hálózati és mérési infrastruktúra kialakítását,mely lehetővé teszi többek között a tömeges megújuló/decentralizált termelőegységek és elektromos jár-művek integrációját, elősegíti a fogyasztói energiahatékonyságot és a hálózati veszteségek csökkentését,valamint a valós idejűmérést és piaci alapú árazást.

1 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, 20%-os csökkenés az energiafelhasználásban, illetve a megújulóenergiaforrások 20%-os aránya az energiafogyasztásban.2 SWD(2013) 442 final jelű bizottsági szolgálati munkadokumentum a keresletoldali rugalmasság villamosenergia-piaci érvényesítéséről.3 A 2012/148/EU számú ajánlás értelmében ez minimum 15 percenkénti fogyasztásmérést jelent.4 Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia, Szlovénia, Horvátország, Lettország, Litvánia és Észtország.

1 9



emelkedő (200 mil l ió €-t meghaladó) beruházási vo-lument. U gyanígy az is látható, hogy a projekttípusokhangsúlya országonként jelentősen eltér. M íg példá-ul az Egyesült Királyságban vagy Belgiumban a fo-gyasztókra és az intel l igens otthonokra fókuszálóberuházások adják a legnagyobb hányadot, addigFranciaországban a decentral izált termelés hálózatiintegrációja kapta a legnagyobb figyelmet, Csehor-szág beruházásai pedig szinte tel jes mértékben a há -lózatirányításra fókuszáltak. Ez is jól mutatja, hogynem csupán az okos hálózatok fontosságát ítél ikmeg az egyes országok másként, de azt is, hogy mikazok a területek, amikre fókuszálniuk érdemes.

A J RC felmérése szerint szerte Európában az okoshálózati projektek 80%-a részesült ál lami támogatás-ban, míg az összes beruházást csupán 45%-ban fi-nanszírozta a magánszektor. Érdemes azonbanmegemlíteni , hogy itt olyan kísérleti (pi lot) és kuta-tás-fej lesztési programokról van szó, ahol az ál lamiforrások jelentős szerepe egyáltalán nem meglepő.Ezzel szemben a későbbi beruházások finanszírozá-sának terhe várhatóan elsősorban az elosztótársasá -gokra hárul majd, ugyanis az okos hálózati infra-struktúra az elosztóhálózatban igényl i a legnagyobbés legösszetettebb beruházásokat.

Ezzel együtt elmondható, hogy a projektek többsé-gét nem ál lami szervek vezették, hanem energetikaivál la latok és elosztótársaságok (DSO-k), i l letve egye-temek, tanácsadó cégek és kutatóközpontok. A TSO-k, DSO-k és energetikai cégek szerepvál la lásáraAusztria és Franciaország egyaránt jó példával szol-gál : mindkét országban elsősorban ezen cégek kon-zorciuma működött közre az okos hálózatok gyakor-latba ültetéséről szóló tervezetek kidolgozásában.M ás országokban, így az Egyesült Királyságban vagyÍrországban az érintett iparági szervezetek szélesebbkörét vonták be a nemzeti okos hálózati stratégia ki-dolgozásába.

M íg az okos hálózatok tekintetében azeurópai szabályozás csak közvetett mó-don érinti a tagországokat (nincs köte-lezettség, csak ajánlás, i l letve a megúju-ló célok kényszerítik ki az i lyen irányúhálózatmodernizációt), az okos mérésbevezetésének gazdasági értékelésére,pozitív eredmény esetén pedig az okosmérők tömeges felszerelésére mindentagország kötelezett. A költség-haszonelemzések státuszát és eredményét a19. ábra mutatja be.

Összesen 1 6 tagország döntött az okosmérők tömeges kiépítéséről , mely az

EU 27 fogyasztóinak nagyjából 72%-át jelenti . Len-gyelország és Románia költség-haszon elemzése ispozitív eredménnyel zárult, de nincs még hivatalosdöntés. Belgium, Litvánia és Csehország esetébennegatív az eredmény. N émetország, Lettország ésSzlovákia pedig célzott kiépítés mel lett döntött, merta tel jes mérőcsere költsége meghaladja a várhatóhasznokat. Bulgária, Ciprus, M agyarország és Szlo-vénia 201 3 júl iusáig nem adott le költség-haszonelemzést a Bizottságnak. M agyarország 201 3 de-cemberében ezt pótolta.

19. ábra Villamosenergia okos hálózatokkal kapcsolatos költség-haszon elemzések státusza Európában

18. ábra Okos-hálózati beruházások országok és típusok szerint Európában, 2002-201 4,mill ió€

5 COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT, Cost-benefit analyses & state ofplay of smart metering deployment in the EU-27, SWD(2014) 189 final

20



A 201 3-as német költség-haszon elemzés meglehe-tősen tanulságos. Egyik legfontosabb megál lapítása,hogy a végső fogyasztók által elért energiamegtaka-rítás és a fogyasztás átrendeződése önmagábannem képes kompenzálni az okos mérési rendszer ki-építésének és működtetésének költségét. Amennyi-ben az Európai Bizottság elképzelésével összhang-ban 2022-ig a fogyasztók 80%-át okos mérőkkelszerelnék fel , a rendszert a megnövekedett rend-szerhasználati díjakon keresztül kel lene finanszíroz-ni . Ekkor viszont a tanulmány szerint a terhekjelentős részét olyan végső fogyasztók visel ik, akik azokos mérők közvetlen hasznát nem élvezik. A németszabályozás az okos mérők telepítését ezért csak ottlátja indokoltnak, ahol ezek haszna a legnagyobb (je-lentős energiamegtakarítást vagy fogyasztáseltoló-dást eredményezhetnek, vagy jelentős mértékbenjavítják a vi l lamosenergia-hálózat hatékonyságát), ahálózat finanszírozását pedig annak fő haszonélve-zőire terhel i .

Érdekes példát szolgáltat Csehország esete is, ahol aköltség-haszon elemzés negatív eredményt hozott –az ország erre alapozva 201 8-nál korábban nem ter-vezi az okos mérők rendszerének széleskörű kiépíté-sét. A negatív eredmény oka elsősorban az, hogy aCsehországban régóta létező – és számos más KKEországban is elterjedt - kéttarifás rendszerhez ké-pest az okos mérés eszközrendszere nem eredmé-nyezne a megtérüléshez elegendő többlethasznot. Acseh elemzés ugyanakkor arra is rávi lágított, hogy arendszer beruházási költsége túl magas, a kísérletiprojektek alapján a fogyasztók árrugalmassága pe-dig túl alacsony ahhoz, hogy az okos mérők elter-jesztése megtérül jön. A cseh eset tanulsága kettős:egyrészt megmutatja, hogy az okos mérők fogyasz-tásra gyakorolt hatása alacsony fogyasztói árrugal-masság esetén nem elégséges ahhoz, hogy széles-körű telepítésük megtérül jön. M ásrészt arra figyel-meztet, hogy a már meglévő időzónás, ám az okosmérés már említett, 201 2/1 48/EU számú bizottságiajánlás által szabott követelményeinek eleget tenninem képes mérési rendszerek hivatkozási alapkéntszolgálhatnak a szabályozó kezében ahhoz, hogy azokos mérés bevezetését célzó beruházásokat elha-lasszák.

M ég abban az esetben is, ha létezik szabályozói aka-rat az okos mérés és hálózatok kiépítésére, az elosz-tótársaságok ösztönzése komoly kérdéseket vet fel .Akár az okos mérési rendszerekről , akár bővebbenértelmezve az okos hálózatokról beszélünk, a legna-gyobb beruházási költségeket várhatóan a DSO-knakkel l majd viselniük: az innovatív hálózati megoldásoknemcsak drágábbak, hanem a megtérülésük is koc-kázatosabb, mint a hagyományos hálózatfej lesztés

esetén, a belőlük eredő hasznok ugyanis nehezeb-ben jelezhetők előre. A REKK által a közelmúltban el -végzett, számos kelet-közép-európai országot, to-vábbá N émetországot és Ausztriát lefedő felmérés isarra a következtetésre jutott, hogy az okos hálózatokelterjedését leginkább a magas beruházási költségekés a nem megfelelő ösztönzők, i l letve a szabályozóikezdeményezések hiánya gátol ja. 6 A felmérésreadott válaszok szinte egyöntetűen a megfelelő beru -házási ösztönzőrendszer kialakításában látták a sza-bályozó hatóságok legfontosabb feladatát.

Tanulságos szabályozási példaként szolgálhat Olasz-ország, ahol az időjárásfüggő fotovoltaikus termelésmagas aránya az utóbbi években nagyarányú háló-zatfej lesztést tett szükségessé. Az olasz szabályozó(AEEG) a nagy beruházási igényre válaszul az elosz-tótársaságok számára lehetővé tette, hogy olyan já-rulékos támogatásra pályázzanak, melyből az okoshálózatokkal kapcsolatos demonstrációs projektjei-ket finanszírozhatják. A független szakértői panel ál -tal kiválasztott projektek támogatásának megál la-pításakor a szabályozó a szokásosnál 2%-kal maga-sabb súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) alkal-maz a beruházás kezdetétől 1 2 éven át. A projektek-nek a támogatás elnyeréséhez több kritériumnakkel l megfelelniük, és a végső pontszámot is számostényező határozza meg: ezek közül a legnagyobbsúl lyal azt veszik számításba, hogy a beruházásmekkora mértékben növel i a hálózatba integrálhatóidőjárásfüggő megújuló termelőkapacitást. A legna-gyobb elosztótársaság, az EN EL is i lyen támogatáso-kon keresztül finanszírozta azokat az okos hálózatielemeket tartalmazó programjait, melyek a fotovol-taikus és szélerőművi termelés integrációját céloztáknégy dél-olaszországi régióban. Az ösztönző támo-gatáson túlmenően Olaszországban kutatás-fej lesz-tésre is elérhető támogatás, mely kutatóintézetek,egyetemek és elosztótársaságok számára is rendel-kezésre ál l , a támogatások finanszírozása pedig ahálózati tarifákon keresztül valósul meg.

M agyarországon jelenleg több okos mérési kísérleti(pi lot) projekt is folyamatban van. Az elosztók részé-ről az ELM Ű -ÉM ÁSZ, a DÉM ÁSZ és az E.ON egyarántfolytat i lyen programokat, melyek cél ja kettős: egy-részt az okos mérés technológiai megvalósíthatósá-gát, másfelől a fogyasztásra gyakorolt hatásátigyekeznek felmérni. J elenleg a mérés technikai as-pektusainak elemzése és értékelés előrehaladottabbfázisban tart, a fogyasztási adatok gyűjtése és elem-zése 201 4-201 5 során fokozatosan valósul meg. Lé-nyeges eleme ezeknek a projekteknek, hogy az ún.6 A felmérés eredményeit a „Smart Grid in the Danube Region Countries – AnAssessment Report” c. , REKK által készített tanulmány tartalmazza(www.rekk.eu).

21



multi-uti l ity megoldásokat is tesztel ik, vagyis az okosáram-, gáz- és esetlegesen vízmérők egységes rend-szerbe integrálhatóságát is vizsgál ják. A legnagyobbszabású okos hálózati és mérési projekt, a M AVI Rtöbb mint 200 ezer háztartást lefedő I ntel l igens H á-lózati M intaprojektje a tervek szerint még idén tele-pítési szakaszba lép, és legkorábban jövőre zárulhatle. A projektet M agyarország vi l lamos-energia szek-torának széndioxid-kvóta (EU A) árverési kötelezett-ség alól i mentessége eredményeképpen az ingyenátadott kvótákból fedezik, így az eredményekről M a-gyarország köteles lesz beszámolni az Európai Bi-zottságnak.

Az Energiahivatal megbízásából 201 0-ben készültelőzetes költség-haszon elemzés pozitív eredménytmutatott, a kísérleti projektek véglegesítésére 201 3-as céldátumot javasolt, ezt követően 201 4-ben kez-dődhetett volna el az okos mérési rendszer tömegestelepítése. 7 Az elemzés azzal számolt, hogy az áram-lopások 70%-kal csökkenő mértéke, a 20%-kal ala-csonyabb hálózati veszteségek és a 90%-kal csökke-nő rosszhitel-ál lomány jelentené az okos mérés leg-nagyobb hazai hasznát. Érdemes megjegyezni , hogybár a tanulmány számításai hosszabb távon és azokos mérők gyors elterjedése mel lett pozitív össztár-sadalmi nettó jelenértéket mutattak, a beruházásnettó jelenértéke az iparági szereplők szempontjábólmindenképpen negatív lenne.

A legújabb – még mindig nem véglegesnek szánt –201 3. júniusi magyar költség-haszon elemzés meg-erősíti , hogy hazánkban is hangsúlyos a beruházásfinanszírozásának kérdése. 8 Ez az újabb elemzésnégy különböző forgatókönyv költségeit és hasznaitigyekezett számszerűsíteni:

1 . Önál ló elosztói model l : Ebben a tanulmányazzal számolt, hogy az uniós követelmé-nyeknek megfelelően 2021 -ig a fogyasztók80%-ánál bevezetik az okos mérést. Arendszer kiépítése, működtetése és finan-szírozása az egyes DSO-k egyedi felelőssé-ge. J elenleg ez a forgatókönyv jelenti a ha-zai elosztótársaságok okos hálózati pi lotprojektjeinek alapját.

2. Közös elosztói model l : Az előző forgató-könyvhöz hasonlóan a DSO-ké a felelősség,de az elosztótársaságok közösen valósítjákmeg és finanszírozzák a szükséges beruhá-zásokat, mely várhatóan költségmegtakarí-tással jár az önál ló megvalósításhoz képest.A rendszerben új elem a központi okos-mérő-operátor, mely független cégkéntvagy közös elosztói tulajdonban működhet.A közös megvalósítás fontos előnye, hogyegyszerűbbé teszi a fogyasztók számára aszolgáltatóváltást.

3. M AVI R-model l : Ebben a forgatókönyvben aközponti mérőoperátor a M AVI R tulajdo-nában van, ahogyan az okos mérési beru-házások finanszírozásának terhe is aM AVI R-ra hárul .

4. M AVI R-model l DSM -mel : Az előző forgató-könyv keresletoldal i eszközökkel (DSM )egészül ki , mely többek között dinamikus,piaci alapú végső fogyasztói tarifát foglalmagában. A DSM infrastruktúra telepítésé-ért az ún. aktív megtakarításos erőmű felel ,mely nem más, mint a végső fogyasztókmegtakarításait aggregáló energiakereske-dő cég. A 3. és 4. model l együttesen képezia M AVI R jelenleg is futó okos hálózati pi lotprojektjének alapját.

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a leg-magasabb beruházási és működtetési költségekkeljáró 4. forgatókönyv (M AVI R-model l DSM -mel) nettójelenértéke egyértelműen pozitív, míg a 2. és 3. for-gatókönyv esetében az eredmény előjele a feltevé-sektől függ. Az önál ló elosztói model l nem tűnikgazdaságosnak. A számítások értelmében az okosvi l lamosenergia- és földgázmérők együttes beveze-tése várhatóan további nyereséggel járna. A tanul-mány ugyanakkor leszögezi , hogy a számításokbizonytalansága miatt érdemes lenne az elemzéstkésőbb, a jelenleg futó pi lot projektek tapasztalatai-ra építve megismételni . Ezt az ál láspontot képviselteM agyarország hivatalosan is a Bizottság felé.

7 AT Kearney, Force Motrice: Assessment of smart metering models: the caseofHungary, Improved final report, 20108 Energlobe Service Kft: Okos mérés magyarországi bevezethetősége, 2013

22

Műhelytanulmányok


Az iránymutatás cél ja , hogy olyan támogatási rend-szerek kialakítását segítse elő, amelyek a belső piaciverseny torzítása nélkül mozdítják elő a környezet-védelemmel és a fenntartható energiaforrások kiak-názásával kapcsolatos célok elérését. Számba vesziazokat a támogatási típusokat, melyek bizonyos – aszabályozásban lefektetett – feltételek érvényesülé-se mel lett összeegyeztethetők az EU belső piacánakmegfelelő működésével . 2 Egyúttal kiderül belőle,melyek azok a támogatások, melyek alkalmazásanagy valószínűséggel versenyjogi vizsgálatot és a vo-natkozó intézkedés hatályon kívül helyezését vonnámaga után. Az iránymutatás szerint a belső piaccalkonform az ál lami támogatás, ha

� közös érdekű célokat szolgál , versenyké-pes, fenntartható és biztonságosan műkö-dő energiarendszert támogat

� olyan, jelentősnek tekinthető fej lődéstmozdít elő, amely tisztán piaci viszonyokközött nem jöhetne létre (pl . a beruházás-ban résztvevők eltérő érdekeltsége miatt)

� más szabályozói eszközökkel nem lehetneaz adott pozitív hatást elérni

� versenyző magatartásra ösztönöz� arányos, vagyis a támogatás a cél elérésé-

hez minimál isan szükséges mértékű� nem befolyásol ja hátrányosan a tagál lamok

közötti versenyt és kereskedelmet, i l letveaz esetleg tapasztalható negatív hatást el-lentételezi a versenyképes, fenntartható ésbiztonságos energiarendszer működteté-séhez történő pozitív hozzájárulás

� transzparens, vagyis könnyen elérhető in-formáció ál l rendelkezésre mindenki szá-mára a megítélt támogatás körülményeiről .

A közlemény tehát olyan környezetvédelmet ésenergiatermelést érintő támogatási formákkal kap-csolatban határoz meg speciál is szabályokat, melye-ket bizonyos feltételek mel lett a belső piaccalösszeegyeztethetőnek ítél meg a Bizottság. Az ener-giaszektort érintő intézkedések között szerepel amegújuló projektek beruházási és működési támo-gatása, az energiahatékonyságot célzó intézkedésektámogatása, szén-dioxid leválasztás, szál l ítás és tá-rolás (CCS) támogatása, energiaipari infrastruktúrafej lesztésének támogatása és a vi l lamosenergia-ter-melő kapacitások megfelelő rendelkezésre ál lását(generation adequacy) biztosító intézkedések támo-gatása.

Írásunkban a megújuló alapú energiatermelést tá-mogató rendszerek kialakításával kapcsolatos köve-telményeket mutatjuk be részletesebben. Előzőszámunkban beszámoltunk arról , hogy az eseten-ként túl bőkezű és rugalmatlan megújuló támogatá-si rendszerek alkalmazása több tagországban aberuházások nem várt ütemű felfutásához, és ennekeredményeképpen a finanszírozási igények és a fo-gyasztói terhek jelentős emelkedéshez vezettek, amiszükségessé tette a támogatási rendszerek kénysze-rű korrekcióját. 3 Az EU országainak többségében je-lenleg is alkalmazott kötelező átvétel i áras (FI T)támogatási rendszerek a kiszámítható és biztonsá-gos megtérülés garantálásával fontos szerepet ját-szottak a megújuló technológiák fej lődésében, piacirészesedésük növekedésében és a technológiákköltségének csökkentésében. A megújuló energia-termelés felfutásával azonban új kihívásokkal találtaszemben magát az iparág (pl . az alacsony, eseten-ként negatív nagykereskedelmi árak, megnövekedettkiegyensúlyozási és hálózatfej lesztési költségek,stb.), melyek miatt egyre nagyobb szükség mutatko-zik arra, hogy a megújuló vi l lamos energiát termelő

A z Európai Bizottság C(2014) 2322 sz. közleményében mutatta be a környezetvédelmi és energetikai cé-lú állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásait. A dokumentum a 2008-as, hasonló témájú

iránymutatás átdolgozott, aktualizált változata, az energiaszektorban nyújtott állami támogatásokkalkapcsolatos ajánlásokkal kiegészítve.1 Az iránymutatások ugyan nem kötelező érvényűek, a tagállamokmégis erősen érdekeltek a közleményben lefektetett szabályok követésében, mivel a versenypolitika, ésezen belül az állami támogatások területén kizárólagos jogkörrel rendelkező Bizottság ezek alapján jár el,amikor a tagállamok állami támogatással kapcsolatos döntéseit elbírálja.

1 Community Guidelines on State Aid for Environmental Protection, (2008/c 82/01 )2 A 2014 májusában elfogadott, felülvizsgált általános csoportmentességi rendelet (GBER, General Block Exemption Regulation, C(2014) 3292/3) határozza meg az ún.általános összeegyeztethetőségi feltételeket a Bizottság tapasztalatai alapján. Ha az állami támogatások bizonyos szabályozói területeken (pl. környezetvédelemterületén) megfelelnek ezeknek a feltételeknek, akkor a Bizottság lemond a támogatások előzetes ellenőrzésének és jóváhagyásának eddigi kizárólagos jogáról, ésátengedi azokat tagállami hatáskörbe.3 REKK Jelentés az Energiapiacokról 2014/1 , 28. o.

23

Műhelytanulmányok


vál la latok a piaci igényekhez alkalmazkodva hozzákmeg mind a beruházásokkal , mind az üzemeltetésselkapcsolatos döntéseiket. A rugalmatlan ösztönzéspiaci torzulásokhoz vezethet, miközben a nemzetiintézkedések az energiapiacok fokozatos összekap-csolódása révén más országok piaci viszonyaira ishatással vannak. Az utólagos szabályozási korrekciópedig a befektetői kedvre gyakorolhat negatív ha-tást.

A közleményben lefektetett ajánlások a 201 4-2020közötti időszakra vonatkoznak, a bizottság azonbanazzal számol , hogy 2020 és 2030 között az újonnanlétesített, megújuló vi l lamos energiát termelő egysé-gek elérik a hálózati paritás szintjét – vagyis olyanáron lesznek képesek az általuk termelt áramot fel-ajánlani a piacon, amely mel lett már támogatás nél-kül is versenyképessé válnak. Ennek értelmébenszükségesnek látják a megújuló energiatermelők tá-mogatásának fokozatos leépítését, zökkenőmentesáttérést biztosítva a költséghatékony, piaci mecha-nizmusokon alapuló megújuló áramtermelésre. Aközlemény szerint a támogatások odaítélésének leg-megfelelőbb módja az aukció vagy versenyeztetés,mely során a legkisebb költség mel lett megújulóenergiát szolgáltatni képes termelőket választják ki ,és amely automatikusan biztosítja a támogatásokminimál is szinten tartását és fokozatos kivezetését.Az aukciókon egyenlő részvétel i feltételeket kel l biz-tosítani minden, az Európai Gazdasági Térség és azEurópai Energiaközösség területén működő vál la lko-zásnak.

A közlemény szerint a 201 5-201 6-os átmeneti idő-szakban a tervezett új megújuló kapacitás legalább5%-ának aukciós el járás keretében kel l megítélni atámogatást, 201 7. január 1 -től pedig már csak aukciókeretében lehet támogatást nyújtani . Ez alól kivételttehet egy tagál lam, ha hitelt érdemlően bizonyítja,hogy a) csak egy, vagy korlátozott számú projektvagy projekt helyszín lenne jogosult a támogatásra;b) az aukció túl magas támogatást eredményezne(pl . stratégiai összejátszás veszélye miatt); c) túl ala-csony lenne a real izált projektek száma és a létesí-tett megújuló kapacitás mennyisége. A különbözőmegújuló alapú áramtermelő technológiák eltérőműszaki fej lettségi szintjének figyelembevétele cél já -ból lehetőséget nyújt az iránymutatás arra, hogytechnológia-specifikus aukciókat hirdessenek meg atagál lamok.

M ivel az aukciókon nagyobb esél lyel indulhatnak améretgazdaságosság lehetőségeit kihasználó na-gyobb létesítmények, a kisebb méretű projektekmentesíthetők a versenyeztetés kötelezettsége alól .

Aukció nélkül a maximum 1 M W kapacitású (szél-energiát hasznosító létesítmények esetében a maxi-mum 6 M W-os vagy 6 termelő egységgel működő)projektek támogathatók. A demonstrációs cél la l lé-tesülő projektek is mentességet élveznek.

Az iránymutatás alapján 201 6. január 1 -től a meg-újuló vi l lamos energia támogatási rendszerek akkortekinthetők a belső piaccal összeegyeztethetőnek, hamegfelelnek a következő feltételeknek:

� a termelők az áramot közvetlenül a piaconértékesítik, és támogatásuk a piaci árhozadódik prémium formájában

� a kedvezményezettek visel ik a menetrendeltérésből adódó kiegyensúlyozás költsé-geit

� a tagál lami intézkedések biztosítják, hogy atermelőknek nem ál l érdekükben negatívárak mel lett értékesíteni a vi l lamos energi-át

A fenti megkötések nem vonatkoznak az 500 kW-nálalacsonyabb kapacitású erőművekre és a demonst-rációs cél la l épült megújuló projektekre, szélenergiaesetén pedig a 3 M W alatti kapacitással vagy maxi-mum 3 termelőegységgel működő létesítményekre.A támogatást addig lehet igénybe venni, amíg azüzem tel jes amortizációja meg nem történik az érvé-nyes számvitel i szabályok szerint, és a beruházásitámogatásokat le kel l vonni a működési támogatásösszegéből . A bizottság a támogatási rendszereketmaximum 1 0 éves periódusra fogadja el .

M ivel az együttműködési mechanizmusokat a bizott-ság ösztönözni szeretné a megújuló termelés minélhatékonyabb folytatása érdekében, a bizottság pozi-tívan bírál ja el azokat az ál lami támogatási rendsze-reket, melyek az adott ál lamon kívül , más EurópaiGazdasági Térségbel i vagy Energiaközösségbel i or-szágokban telepítendő létesítmények számára is el-érhetőek.

A nem vil lamos energia célú megújuló energiater-melés támogatását akkor ítél i a belső piaccal össze-egyeztethetőnek a bizottság, ha a megújuló alaponmegtermelt energia egy egységére fizetett támoga-tás nem haladja meg a faj lagos energia-előál l ításiköltség (level ized cost of energy – LCOE) és a piacienergia ár közötti különbséget. A faj lagos költségmeghatározásához normál tőkemegtérülés alkal-mazható, de a beruházáshoz igénybevett támogatástle kel l vonni a számítás során figyelembe vett beru-házási költség összegéből . A számítást legalábbévente meg kel l ismételni aktual izált költségtényezőkfigyelembevételével , és csupán addig nyújtható a tá-mogatás, amíg az érvényes számvitel i szabályok sze-rint a termelőegység tel jes amortizációja meg nemtörténik.

24

Műhelytanulmányok


M ivel a legtöbb megújuló energiatermelő berende-zéssel szemben a biomassza tüzelésű erőműveketaránylag alacsony beruházási és magas működésiköltségek jel lemzik, a nul lára leírt erőművek támoga -tás hiányában a leál lás vagy a fosszi l is tüzelőre tör-ténő átál lás mel lett dönthetnek. A megújuló terme-lés fenntartása érdekében a Bizottság a belső piaccalkompatibi l isnek ítélheti a biomasszás erőművek tel-jes amortizáció utáni támogatását is, ha a tagál lamdemonstrál ja , hogy a berendezés faj lagos költségemeghaladja a piaci árat, i l letve a biomassza haszná-lata a fosszi l is energiahordozók égetésénél drágábbalternatíva. Feltételként szabja meg az iránymutatás,hogy csak a megújuló energiaforrásból nyert energiatámogatható, az intézkedés csupán a működési költ-ségek és a piaci ár (i l letve az alternatív fosszi l is ener-giaforrás ára) közötti különbséget kompenzálhatja.Előírás továbbá, a hatóság a termelési költségeketfolyamatosan kísérje figyelemmel, és szükség eseténmódosítsa a támogatás összegét.

A tagál lamok zöldbizonyítvány rendszer bevezetésemel lett is dönthetnek, ha bizonyítják, hogy a meg-újuló energiaforrások életképessége szempontjábólelengedhetetlen a támogatási rendszer működteté-se, az esetlegesen technológiánként differenciált (el -térő mennyiségű zöldbizonyítványt biztosító) rend-szer nem vezet túlzott támogatáshoz, és a megújulóáramtermelőket versenyző piaci magatartásra ösz-tönzi .

A magyar kötelező átvétel i rendszer több olyan ele-met is tartalmaz, melyek bizonyos szempontból elő-remutatóbbnak tekinthetők más FI T rendszereknél :jogszabályi szinten már megjelent a tendereztetés,mint a támogatás odaítélésének feltétele a szélener-gia beruházásokkal kapcsolatban 4 (jól lehet a gyakor-latban még tendereztetési el járás nem valósultmeg), a megújuló termelők - bár a konvencionál iserőműveknél kedvezőbb feltételekkel - felelősek amenetrendtől való eltérésért és menetrendadási kö-telezettségük is van, a kötelező átvétel i árak pedignapszakonként differenciáltak, a nap- és szélenergiaesetét kivéve. 5 A magyar rendszer nem vádolhatótúlzott bőkezűséggel sem, a kötelező átvétel i árakeurópai szinten a legalacsonyabbak közé tartoznak. 6

Az átvétel i árak ezen kívül szinte minimál is mérték-ben tesznek csak különbséget az egyes technológiákközött. Kialakításában tehát más rendszerekhez ké-

pest hatékonyabb forráseloszlást segítene elő a ma-gyar támogatási rendszer, hatásosságát tekintveazonban nem vizsgázott jól : M agyarország jelenlegelmarad a N emzeti M egújuló Energia H asznosításiCselekvési Tervben kijelölt cél ja itól . Ez valószínűlegrészben az alacsonyan meghatározott átvétel i árak-nak, részben az új szabályozás késéséből adódó bi-zonytalan beruházói légkörnek köszönhető, valamintannak az elhibázott – azóta korrigált - támogatásipol itikának, amely a nagyméretű biomassza együtt-égetést ösztönözte, majd kizárta a KÁT-ra jogosultakköréből . 7

A közlemény kiadásával mindenesetre abban lehetbízni , hogy hamarosan megszületik az új támogatásirendszer, melynek alkalmasnak kel l lennie arra, hogylökést adjon új , nagyobb mennyiségű kapacitás léte-sítésének, és lehetővé tegye a megújuló cselekvésitervben megjelölt fej lődési pályára való visszatérést.A szabályozók által mérlegelhető opciók azonban le-szűkültek: a garantált átvétel lel járó FI T-rendszer he-lyett vagy prémium, vagy zöldbizonyítvány rendszer-ben gondolkodhatnak, a kötelező átvétel és fix átvé-tel i ár csak az előzőekben említett kivételek esetén(kisméretű és demonstrációs cél la l épült berendezé-sek számára) biztosítható a továbbiakban.

A versenyeztetés szempontjainak kialakításakor pe-dig érdekes döntés lesz, hogy technológia-specifikusvagy technológia-semleges versenyeztetés történjen.A szabályozások átalakításával kapcsolatosan azegyik EU -s cél az volt, hogy a technológiák között isalakul jon ki verseny, vagyis a leghatékonyabb for-rásal lokáció valósul jon meg Európában, mind azerőforrások mind a beruházások területi megoszlá-sát tekintve. Az egyes nemzeti célok azonban ennekel lentmondanak, pl . N émetország a 2020-ra eléren-dő 35%-os és 2030-ra előirányzott 50%-os megújulóáramtermelési arányra vonatkozó cél ja miatt az egy-re drágább technológiák felé fordul , kiemelten ösz-tönzi pl . az off-shore szélenergia és a geotermikusenergia kiaknázását, és nem tervezi együttműködésimechanizmusok alkalmazását. 8 Érdekes kérdés,hogy milyen mértékben fogják az egyes tagál lamokaz iránymutatásba beépült lehetséges kivételekrehivatkozva a technológia-semleges aukciókat kike-rülni . M int említettük, a magyar rendszer eddig semdifferenciált erőtel jesen az egyes technológiák kö-zött.

A versenyeztetés pozitív hatása, hogy információtszolgáltat a technológiák aktuál is költségéről , és al-kalmazása általában árcsökkenést eredményez. 9 Le-hetőséget ad a telepített kapacitásmennyiség és aköltségvetés kontrol l a latt tartására is és optimál isesetben a leghatékonyabb, hosszú távon elkötelezettszereplők kiválasztását eredményezi . Ettől az iparágmegtisztulását várják a piaci szereplők. 1 0 A tender

4 33/2009. KHEM Rendelet5 389/2007. Kormányrendelet6 REKK (2013) Renewable Electricity Market Monitoring in the Countries of theDanube Region7 Erről szóló írásunkat lásd: REKK Jelentés az Energiapiacokról 2013/3, 12. o.8 EEG, REKK (2013) Renewable Electricity Market Monitoring in the Countriesof the Danube Region

25

Műhelytanulmányok


alapú rendszereknek lehetnek azonban hátrányai is:a nagyobb piaci erővel rendelkező szereplőket ré-szesítheti előnyben és megvan annak a kockázata is,hogy olyan túl alacsony árat ajánlók kerülnek kinyertesen, akik visszamenőleg igényelnek fedezetlenköltségeik után támogatást. A kockázatok csökkenté-se érdekében a szabályozás körültekintő kialakításá-ra van szükség, amire nemzetközi szinten léteznekmár gyakorlati példák.

A 201 2. év végi adatok alapján 2020-ig a meglévő ka -pacitásokat meg kel l duplázni a Duna Régióban,hogy az országok elérjék megújulós cél ja ikat. 1 1 Érde-kes lesz látni , hogy az új rendszer bevezetésével a

piaci kockázatokat is felvál la lni kénytelen beruházókmekkora prémium mel lett lesznek majd haj landók újkapacitásokat létesíteni , és hogy a versenyeztetéseredményeképpen kialakuló prémiummal megnö-velt piaci árak az egyes EU -s országok jelenlegi átvé-tel i áraihoz képest hogyan alakulnak majd. Aprémium mértéke mel lett az adminisztrációs korlá-toknak és terheknek is jelentős szerepe van a beru-házások ösztönzése szempontjából 1 2, ezért az en-gedélyeztetési és tendereztetési el járás egyszerűsí-tése is nagymértékben hozzájárulhat a megújulókapacitások mennyiségének növekedéséhez.

9 Irena (2013) Renewable Energy Auctions in Developing Countries10 ld. pl. http://hvg.hu/kkv/20140528_Nincs_tobb_mellebeszeles__Brusszel_ujras11 REKK (2013) Renewable Electricity Market Monitoring in the Countries of the Danube Region12 ERRA-REKK (2011 ) Tariffand Pricing Committee Issue Paper: Renewable Support Schemes for Electricity Produced from Renewable Energy Sources

201 4 elején látott napvi lágot az Európai Bizottság ja-vaslata a 2020 és 2030 közötti éghaj lat- és energia-pol itikai szabályozási keretekről . J elen tanulmány abizottsági javaslat M agyarországra gyakorolt hatása-it vizsgál ja az alábbi három, gazdaság- és energiapo-l itikai szempontból kiemelt fontosságú területrekoncentrálva:

� Annak vizsgálata, hogy Paks 2 mint kiemeltál lami beruházás pénzügyi megtérülésétmennyiben befolyásol ja az uniós klímavé-delmi csomag „szigorúsága”. A tanulmánya REKK európai árampiaci model l je (EEM M )segítségével , szimulációs eszközökkel vizs-gál ja , hogy az atomerőművi megtérülésthogyan befolyásol ják a különböző ETS kvó-tacsökkentési forgatókönyvek.

� Annak számszerűsítése, hogy a különbözőETS kvótacsökkentési forgatókönyvek vár-hatóan milyen aukciós bevételt jelentenekhazánk költségvetése számára a 2021 -2030-as időszakban.

� Annak áttekintése, hogy az ún. Effort Sha-ring Decision (ESD) hatálya alá eső szekto-rok (azaz az ETS ágazatokon kívül iszektorok) kibocsátási szintjei 2030-ig vár-hatóan hogyan alakulnak M agyarországon,és ez milyen viszonyban van különbözőfeltételezett M agyarországra háruló kibo-csátás csökkentési kötelezettségekkel .

Kapcsolat: M ezősi András

[email protected]

A Regionál is Energiagazdasági Kutatóközpont a Bu-dapesti Corvinus Egyetem GazdálkodástudományiKarával közösen Energiagazdálkodási szakközgaz-dász/special ista másoddiplomás képzést indít köz-gazdász, műszaki , jogi valamint agrárgazdaságivégzettségű szakemberek számára.

Az akkreditált, energiagazdálkodási szakközgazdász,i l letve energiagazdálkodási special ista képesítéstnyújtó két féléves program résztvevőinek alkalmanyíl ik arra, hogy a versenyző, l iberal izált vi l lamos-

energia- és gázpiacok uniós és hazai jogszabályi ,szabályozási környezetéről , valamint e piacok szer-kezetéről , működési sajátosságairól átfogó, mód-szertani lag megalapozott ismeretekhez jussanak ahazai felsőfokú képzés keretein belül .

A képzésről és a jelentkezés módjáról részletesebbinformációkat honlapunkon (www.rekk.eu) talál .

26 REKK Jelentés az Energiapiacokról 2014/2

� Tökéletes versenypiaci körülmények� A model l közel 5000 erőművi blokk határ-

költségének a kiszámolásával határozzameg a 36 ország merit orderjét

� 1 2 különböző technológia� Tartalmazza a várható erőműépítéseket� 85 nemzetközi összeköttető vezetéket vesz

figyelembe� Évenként 90 referencia óra model lezése. A

referencia órák megfelelő súlyozásávalstandard termékek (zsinór és csúcs) évesárainak meghatározása

� Benchmarkként szolgáló versenyzői árakatnyújt a model lezett régióra

� Elősegíti az árak és a fundamentumok kö-zötti összefüggések jobb megértését. Vizs-gálható például , hogy az áramárak hogyanreagálnak, a tüzelőanyag-árak, a határke-resztező kapacitások nagyságának stb. vál-tozására

� Árelőrejelzés 2030-ig: adatbázis a tervezettbezárásokról és üzembe helyezésekről

� Közpol itikai intézkedések hatáselemzése� Kereskedelem-korlátozási intézkedések e-

lemzésére� H atárkeresztező kapacitásbővítések hatá-

sának vizsgálata

� Zsinór- és csúcsidei árak a model lezett or-szágokban

� Tüzelőanyag-mix� Adott erőművi blokk termelése� I mport-pozíciók� H atárkersztező-kapacitások árai

� Project of Common I nterest (PECI ) projek-tek kiválasztása

� Az EN TSO-E 1 0 éves hálózatfej lesztési ter-vének értékelése

� N émet atomerőművi bezárás hatásainakvizsgálata

� Balkáni és magyarországi árak közti össze-függés vizsgálata

� Kelet-délkelet-európai országokra vonatko-zó árelőrejelzések készítése

� N emzeti Energiastratégia 2030� Kapcsolt erőművek piaci alapú megtérülé-

sének vizsgálata� Erőművi beruházások megtérülése� Erőművi gázkereslet előrejelzése� Erőművi szén-dioxid kibocsátás előrejelzése

Kapcsolat: M ezősi András

[email protected]

Az EEMM a REKK2006 óta fejlesztett, 36 ország árampiacát szimuláló modellje.

27REKK Jelentés az Energiapiacokról 2014/2

� Tökéletes versenypiaci körülmények� Egy év (1 2 hónap) model lezése� LTC és spot kereskedelem a model lezett

országok között és csővezetéki és LN Gszál l ítókkal

� A fizikai korlátok az interkonnektorok kapa-citásai

� Kereskedelmi korlátok: TOP kötelezettség� A belföldi kitermelést és a tárolókat a mo-

del l tartalmazza� A model l számításba veszi a szál l ítási és tá-

rolói díjakat

� Benchmarkként szolgáló versenyzői árakatnyújt a model lezett régióra

� Elősegíti az árak és a fundamentumok kö-zötti összefüggések jobb megértését. Pl .LTC árak változása, tárolói piac

� Árelőrejelzés� Közpol itikai intézkedések hatáselemzése� Kereskedelem-korlátozási intézkedések e-

lemzésére� H atárkeresztező kapacitásbővítések hatá-

sának vizsgálatára� El látásbiztonsági szcenáriók vizsgálata

� Földgázáramok és szűkületek a határke-resztező vezetékeken

� Egyensúlyi piaci árak az egyes országokban� Forrásösszetétel� Tárolt mennyiségek, LTC és spot kereske-

delmi mennyiségek� J óléti mutatók

� Project of Common I nterest (PECI ) projek-tek kiválasztása

� U krán gázválság hatásvizsgálata� I nfrastruktúra beruházások jóléti értékelése

(TAP)� Regionál is el látásbiztonsági elemzések N -1

piaci model lezéses vizsgálata� N emzeti Energiastratégia 2030� Regionál is tárolói piac keresleti előrejelzése

Kapcsolat: Takácsné Tóth Borbála

[email protected]

Az EGMM a REKK2010 óta fejlesztett, 35 ország gázpiacát szimuláló modellje.

Documents

468>=M;8B =4A68060I30BM68 !DC0CP:QI?>=C ' !! 2N;90 … · 4=4a680?802>: :80;0:ocmbm7>i e0;p bi0:nact8 7>iim9mad;mb (in;4b :qax :dc0cmb8 c0=m2b03mb8 nb >:c0cmb8 c4en:4=h ... 6h>11