6. Készletértékelési eljárások, készletek elszámolása

SZÁMVITEL

©

6. Készletértékelési eljárások, készletek elszámolása

dr. Laáb Ágnes BME Pénzügyek Tanszék egyetemi docensemail elérhetőség: [email protected]

telefon: 463-2747, fax: 463-2745 Konzultációs lehetőség: kedd 13-15h között

©

KÉSZLETEK FAJTÁI

• Készletek: forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják: egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket.Vásárolt és saját termelésű készletek.

Vásárolt készletek: • Anyagok• Áruk

(göngyölegek)• Készletre adott

előlegek

Saját termelésű készletek: • Befejezetlen és félkész termékek• Növendék, hízó és egyéb állatok• Késztermékek

©

KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE 1.

• A készletértékelés: Tevékenység, amelyben a számviteli politikában leírtak alapján meghatározzuk, hogy készleteinket milyen értéken szerepeltessük a könyveinkben.

• Leértékelés: ha a piaci beszerzési ár csökkent vagy minőségi értékvesztés miatt

©

KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE 2.

• Felértékelés: készleteknél TILOS!• Értékcsökkenés: készleteknél TILOS!• Értékvesztés: ld. leértékelést • Értékhelyesbítés:

ha a készlet beszerzési ára nagyobb, mint a mérleg készítésekor a piaci érték, akkor a piaci értéken kell kimutatni.

Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, fékész- és késztermék, állat) előállítási költsége magasabb, mint a várható eladási ár, akkor azt a várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási áron kell nyilvántartani.

• Selejtezés rendkívüli esemény (pl. gyártás során keletkezett selejt)

esetén

©

A MÉRLEGBEN SZEREPLŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE

•Vásárolt készletek: anyagok (alapanyag,

egyéb anyag, fűtőanyag, gyártóeszköz, alkatrész stb.,

áruk (kereskedelmi árúk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások, stb.)

készletekre adott előlegek• Tényleges beszerzési

áron• Átlagos (súlyozott

beszerzési áron)– csúsztatott átlag– éves átlag– elszámoló ár +/-

árkülönbözet– FIFO módszer szerinti

•Saját termelésű készletek: előállítási költségen

• utókalkulációval kiszámított tényleges közvetlen önköltség

• normák alapján meghatározott közvetlen önköltség

+ Könyv szerinti érték (bekerülési érték, előállítási költség)- értékvesztések+ értékvesztés visszaírása Mérlegérték

© TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÁRAS,

ÉVKÖZI KÉSZLETÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

•FIFO (First in - First out): először beérkezett készlet kerül először felhasználásra•zárókészlet: utolsó árakon•átlagárhoz képest

ha az ár nő: felértékel ha az ár csökken: leértékel

•a SZT szerint: LEGJOBB árcsökkenéskor

kimondottan jó, áremelkedéskor ugyan

felértékel, de megfelel a törvénynek, mert az átlagárhoz képest értékel fel, de a tényleges beszerzési árnál nem értékel magasabbra.

•LIFO (Last in - First out): utolsónak beérkezett készlet kerül elsőként felhasználásra•zárókészlet: első árakon•átlagárhoz képest

ha az ár nő: leértékel ha az ár csökken: felértékel

•a SZT szerint: NEM JÓ! Áremelkedéskor ugyan jó

lenne, árcsökkenéskor az

átlagárhoz képest felértékel, de felértékel a tényleges beszerzési árhoz képest is, ami a SZT-nek nem felel meg.

© TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÁRAS,

ÉVKÖZI KÉSZLETÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

•LOFO (Lowest in - First out): legalacsonyabb áru készlet kerül legelőször felhasználásra•zárókészlet: legmagasabb árakon•átlagárhoz képest felértékel

ha az ár csökken: leértékel•a SZT szerint: NEM JÓ

ártendenciától függetlenül mindig felértékel az átlagárhoz képest

és mindig a legmagasabb készlet marad raktáron, ami értékelési szempontból a SZT-nek nem felel meg.

•HIFO (Highest in - First out: legmagasabb árú készlet kerül először felhasználásra•zárókészlet: legalacsonyabb árakon•átlagárhoz képest leértékel•a SZT szerint: NEM JÓ

ártendenciától függetlenül aláértékel az átlaghoz képest

A SZT-nek nem felel meg. A valódiság elve alapján a

mérlegérték jelentősen eltérhet a piaci értéktől.

©

KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÉT „SZÉLSŐSÉGES” MEGOLDÁSA

•Összköltségeljáráson alapuló eredménykimutatást készít

•csak az 5. Költségnemek számlaosztályt vezeti

•készleteiről év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és érték nyilvántartást

•a vásárolt készleteket beszerzéskor költségként számolják el,

• időszak végén kötelező a leltározás és a leltárértékelés

•a számviteli elszámolásokat igazítják a a leltárhoz

•az eltéréseket állományváltozásnak hívják.

•nem értelmezhető a hiány és a többlet fogalma.

•Forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít a vállalkozás

•elsődlegesen 6/7 Költséghelyeket és Költségviselőket bemutató számlaosztályokat vezeti

•készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartásokat vezet

• leltározni nem mindig kell ebben az esetben, de a leltárt mindig össze kell állítani a mérleg alátámasztására

•Értelmezhető a hiány és a többlet.

©

BEMUTATÓPÉLDA A VÁSÁROLT KÉSZLETEK ELSZÁMOLÁSÁRA

DB EÁR ÉRTÉK(EFT/DB) (EFT)

NYITÓ ÁRUKÉSZLET 2 500 1000BESZERZÉS JANUÁRBAN 10 600 6000BESZERZÉS FEBRUÁRBAN 5 700 3500ÖSSZESEN: 17 10500ELADÁS FEBRUÁRBAN 9 900 8100ELÁBÉ 9ZÁRÓKÉSZLET 8

MENNYI AZ ELÁBÉ ÉS A ZÁRÓKÉSZLETa) MÉRLEGELT ÁTLAGÁRON?b) FIFO MÓDSZERREL?c) ELSZÁMOLÓÁRON, HA AZ ELSZÁMOLÓÁR 500?d) ELSZÁMOLÓÁRON, HA AZ ELSZÁMOLÓÁR 900?EGYSZERŰSÍTÉS: A VÁSÁRLÁS, ÉS AZ ELADÁS IS HTELBEN TÖRTÉNIK ????

©

KÉSZLETELSZÁMOLÁS- MÉRLEGELT ÁTLAGÁRRAL -

9. ÁRBEVÉTEL T K

2. ÁRUKÉSZLET T K

8. ELÁBÉ T K

4. FIZETENDŐ ÁFA T K

4. ELŐZETES.. ÁFA T K

ESZK

ÖZS

ZÁM

LÁK

FORRÁSSZÁM

LÁK

EREDM

ÉNYSZÁM

LÁK

(NY) 1000

3. VEVŐK T K

(3) 8100

4. SZÁLLÍTÓK T K

(NY) 200 (1) 6000

(NY) 1200

(1) 1200(3) 1620

(3) 9720

(3) 5558,8

(3) 5558,8

Z. 4941,2

NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*500= 1000 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*600= 6000

4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA ÁTLAGÁRON: 10500/17=617,6 9*617,6 = 5558,8

2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*700= 3500

3. ELADÁS 9 DB*900= 8100

(1) 7200

(2) 3500

(2) 4200

(2) 700

TF 10500

5. ZÁRÓKÉSZLET: 8*617,6 VAGY 10550-5558,8=4941,2

©

KÉSZLETELSZÁMOLÁS- FIFO MÓDSZERREL -

9. ÁRBEVÉTEL T K

2. ÁRUKÉSZLET T K

8. ELÁBÉ T K



ESZK

ÖZS

ZÁM

LÁK

FORRÁSSZÁM

LÁK

EREDM

ÉNYSZÁM

LÁK

(NY) 1000

3. VEVŐK T K

(3) 8100

4. SZÁLLÍTÓK T K

(NY) 200 (1) 6000

(NY) 1200

(1) 1200(3) 1620

(3) 9720

(3) 5200

(3) 5200

Z. 5300

NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*500= 1000 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*600= 6000

4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA FIFO MÓDSZERREL: 2*500 + 7*600=1000+4200= 5200

2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*700= 3500

3. ELADÁS 9 DB*900= 8100

(1) 7200

(2) 3500

(2) 4200

(2) 700

TF 10500

5. ZÁRÓKÉSZLET: 3*600+5*700 = 5300 VAGY 10500-5200 = 5300

©

KÉSZLETELSZÁMOLÁS- 500/DB ELSZÁMOLÓÁRON -

9. ÁRBEVÉTEL T K

2. ÁRUKÉSZLET T K

8. ELÁBÉ T K



ESZK

ÖZS

ZÁM

LÁK

FORRÁSSZÁM

LÁK

EREDM

ÉNYSZÁM

LÁK

(NY) 1000

3. VEVŐK T K

(3) 8100

4. SZÁLLÍTÓK T K

(NY) 200(1) 5000

(NY) 1200

(1a) 1200(3) 1620

(3) 9720

(4) 4500

Z. 4000

NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*500= 1000 1. ÁRUBESZERZÉS 10 DB*500= 5000 elszámolóáron

10 DB*600= 6000 tényleges besz.

4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA elszámolóáron: 9*500= 4500 ÁRKÜL. 4500*(2000/8500)= 1058,8

2. ÁRUBESZERZÉS 5 DB*500= 2500 elszámolóáron 5 DB*700= 3500 tényleges besz.

3. ELADÁS 9 DB*900= 8100

(1a) 7200

(2) 2500

(2a) 4200

(2a) 700

5. ZÁRÓKÉSZLET: 4000+941,2=4941,2

2. ÁRKÜLÖNBÖZET T K (1a) 6000 (1) 5000

(2) 2500(2a) 3500

(4a) 1058,8

(4a) 1058,8(4) 4500

Z. 941,2

Z. 4941,2

5558,8

©

KÉSZLETELSZÁMOLÁS- 900/DB ELSZÁMOLÓÁRON -

9. ÁRBEVÉTEL T K

2. ÁRUKÉSZLET T K

8. ELÁBÉ T K



ESZK

ÖZS

ZÁM

LÁK

FORRÁSSZÁM

LÁK

EREDM

ÉNYSZÁM

LÁK

(NY) 1800

3. VEVŐK T K

(3) 8100

4. SZÁLLÍTÓK T K

(NY) 200(1) 9000

(NY) 1200

(1a) 1200(3) 1620

(3) 9720

(4) 8100

Z. 7200

NY. NYITÓKÉSZLET 2 DB*900= 1800 elszámolóár 2 DB*-400=- 800 árrés


4. ELÁBÉ ELSZÁMOLÁSA elszámolóáron: 9*900= 8100 KÉK: 8100*(-4800/15300)= -2541,2


3. ELADÁS 9 DB*900= 8100

(1a) 7200

(2) 4500

(2a) 4200

(2a) 700

5. ZÁRÓKÉSZLET: 7200-2258,8=4941,2

2. ÁRRÉS T K (1a) 6000

(1) 9000 (2) 4500

(2a) 3500

(4a) 2541,2

(4a) 2541,2(4) 8100

Z. 2258,8

Z. 4941,2

5558,8

(NY) 800

©

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

VISZONTLÁTÁSRA1 HÉT MÚLVA!

Documents

6. Készletértékelési eljárások, készletek elszámolása