6 évfolyamos tehetséggondozó tagozat helyi tanterve · Az irodalom tantárgy esetében megjelölt művek a választhatóság egyik lehetséges komponen-sei. A feldolgozásra kiválasztott

Medgyessy Ferenc Gimnázium és

Művészeti Szakgimnázium

6 évfolyamos tehetséggondozó tagozat helyi tanterve

OM azonosító: 031202

2

TARTALOMJEGYZÉK

Hat évfolyamos tehetségfejlesztő osztály óraterve .................................................................... 3

Magyar nyelv és irodalom tehetséggondozó tanterve ................................................................ 4

Történelem tehetséggondozó tanterve ...................................................................................... 43

Angol nyelv tehetséggondozó tanterve .................................................................................... 90

Német nyelv tehetséggondozó tanterve .................................................................................. 119

Matematika tehetséggondozó tanterve ................................................................................... 146

Fizika tehetséggondozó tanterve ............................................................................................ 203

Kémia tehetséggondozó tanterve ........................................................................................... 252

Biológia tehetséggondozó tanterve ........................................................................................ 272

Földrajz tehetséggondozó tanterve ......................................................................................... 325

Informatika tehetséggondozó tanterve ................................................................................... 386

Rajz és vizuális kultúra tehetséggondozó tanterve ................................................................. 426

Művészeti ismeretek tehetséggondozó tanterve ..................................................................... 458

Mozgókép és médiaismeret tehetséggondozó tanterve .......................................................... 461

Filozófia tehetséggondozó tanterve ........................................................................................ 466

Társadalomismeret és etika tehetséggondozás tanterve ......................................................... 471

Ének-zene tehetséggondozó tanterve ..................................................................................... 477

Testnevelés tehetséggondozó tanterve ................................................................................... 489

Osztályfőnöki tehetséggondozó tanterve ............................................................................... 513

Szabadon választható tantárgy: Művészettörténet tehetséggondozó tanterve ........................ 534

3

HAT ÉVFOLYAMOS TEHETSÉGFEJLESZTŐ OSZTÁLY ÓRATERVE

Tantárgy 7. 8. 9. 10. 11. 12. Magyar irodalom 3 3 3 3 3 4 Magyar nyelv 1 1 1 1 1 1 Történelem 2 2 2,5 2 3 4 1. idegen nyelv 5 5 5 5 5 5 2. idegen nyelv – – 3 4 4 3 Matematika 3 3 3,5 3 4 3 Fizika 1 1 1 2 2 – Kémia 1 1 2 2 – – Biológia 1 1 1,5 1 2 2 Földrajz 1 1 2 2 – – Informatika 1 1 2 2 – – Rajz 2 2 1 0,5 – – Művészetek – – – – 1 1 Mozgókép és média – – – 1 1 1 Filozófia – – – – – 1 Társadalomismeret és etika – – – – 1 1 Ének–zene 1 1 1 – – – Testnevelés 2 2 2 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 Szabadon választható – – – – 1 2 Összes óra 25 25 31,5 31,5 31 31 emelt szintű képzés – – – – 2 2

*Az igények és a lehetőségek szerint az óraszámok a törvényi keretek figyelembe vétele mel-let változhatnak.

4

I.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TEHETSÉGGONDOZÓ TANTERVE

7-12. évfolyam Készült a Magyar Közlöny 2008/177. számában megjelent, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet módosításáról illetve a 3. számú melléklet a 34/2008. (XII.12.) OKM rendelethez felhasználásával.

Bevezetés

A magyar nyelv és irodalom helyzete napjainkban A magyar nyelv és irodalom nem csupán egy kötelező jelleggel előírt, érettségi vizsgával zá-ruló tantárgy. A magyar nyelv fontosságára már Bessenyei György is felhívta a figyelmet, s Kölcsey mondhatni parancsként, végrendeletként hagyta unokaöccsére, s az egész magyar ifjúságra a nyelvőrzés, nyelvművelés feladatát: „Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél:ez az első s elengedhetetlen feltétel…Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is…de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség”. (Kölcsey Ferenc: Paraineisis Kölcsey Kálmánhoz) Milyen feladatot jelent ez a XXI. század emberének? Közhelynek számít, hogy a 21. század a modern technika, az információ, a globalizáció százada. Valójában ez az, ami kijelöli a mi feladatunkat. A kultúránk (irodalmi, anyanyelvi) megőrzése, ismerete, fejlesztése a fogódzó, a stabilitásunk egyik alapja. „Biztos és állandó értékeket közvetít, kapcsolatot képes teremteni és tartani múlt, jelen és jövő között, ezzel biztosítani tudja a kultúra folytonosságát és folya-matos megújulását. Nélkülözhetetlen az értékátadásban, az érzelmi élet gazdagításában, az egyén kulturális önazonosságának kialakításában és megerősítésében, elősegíti az emberi és társadalmi problémák megértését, más kultúrák megismerését, az előítéletek visszaszorítását. Emellett olyan nyelvi ismeretek hordozója, melyek szükségesek a hatékony társadalmi kom-munikációhoz, az önkifejezéshez, más műveltségi területek megismeréséhez, a tudás gyarapí-tásához, a tanuláshoz.”(Várhidi G.) Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy csökkent az olvasás népszerűsége az ifjúság körében, illetve átalakultak az olvasási szokások is. A magyar nyelv és irodalom okta-tását végző pedagógusok nap, mint nap szembesülnek ezzel a problémával. Komoly kihívást jelent a motiváltság erősítése, hiszen ezen keresztül érhetjük el az irodalom iránti szeretet új-bóli megerősödését. Azt is érzékeljük, hogy a hosszú évtizedeken keresztül kötelező jelleggel tanítandó klasszikusok műveit, a tanulók mind nehezebben értik, fogadják be/el, ugyanakkor – és ez rendkívül pozitív – egyre többen érdeklődnek a kortárs irodalom iránt. Napjainkban létfontosságú feladat megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kötelezően előírt tananyag, a tanár és a diák igénye között. Minden nehézség ellenére mégis szerencsés helyzetben vagyunk, hi-szen bőséges anyagmennyiség áll rendelkezésünkre, hogy feladatunkat sikerrel megvalósít-hassuk. A 6 évfolyamos képzést nem csupán arra kell felhasználni, hogy a (4 évfolyamos)

5

gimnáziumi tananyagot 6 évre osszuk el, hanem arra is, hogy a diákok életkori sajátosságait figyelembe véve, ha kell, napjaink éppen divatos olvasmányaiból kiindulva érjük el, hogy befogadó, értő olvasóivá váljanak mind a klasszikus, mind a modern irodalomnak.

Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom oktatása a tehetséggondozás felvállalásával A 34/2008 (XII.12.)OKM rendelet tehetséggondozás kerettanterve számára megfogalmazta az alapvető célokat, feladatokat. Ezek a következők: „A tehetséggondozó tantervre épülő oktatási-nevelési folyamat legfontosabb szempontja az, hogy diákban és tanárban egyaránt ébren tartsa a folyamatos szellemi megújulás, a klasszikus és kortársi kultúrában való elmélyedés igényét. Lehetőséget kínál, hogy a tanár és tanulócso-portja érdeklődése, földrajzi helyzete, egyes aktuális kulturális események (például díjak, új filmek, kiállítások) alapján is alakítsa a választható művek listáját és az órai tevékenységek körét. Ezért tartalmaz ez a tanterv a korábbinál több szabadon választható művet, választható fejezetet, a kizárólagos irodalomtörténeti megközelítés helyett kisebb történeteket (például egy műfaj, egy jelenség történetét a kezdetektől máig). Cél, hogy az órákon közös értelmező- és alkotómunka folyjon. A kerettantervben javasolt összeállítás az érettségi követelményrendszer mindkét szintjének figyelembevételével készült. A tevékenységek és választható művek széles köre biztosítja az önálló műértelmezés és tanulás kialakításához szükséges ismereteket, képességeket és attitű-döket a Nat kulcskompetenciáinak megfelelően. A kimeneti szabályozás során a tanulók a megszerzett kompetenciákról adnak számot. A tehetséggondozás azzal válik teljessé, hogy elegendő időt kap egy rendszerező, elmélyítő és szisztematikus ismétlés.

Célok: képességek fejlesztése, az elsajátított ismeretek alkalmazásának igénye és módjai,

és ezek révén minél szélesebb körű személyiségfejlesztés, a gondolkodási képességek, valamint az anyanyelvi, kulturális és szociális kompe-

tencia párhuzamos fejlesztése (Nat kulcskompetencia: anyanyelvi kompetencia, szociális kompetencia,

az esztétikai érzékenység, műértő képesség fejlesztése (Nat: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség),

civilizációs értékek és kulturális hagyományok közvetítése, a jelenkor élő kultúrájához, eszméihez és formáihoz való kötődés kialakítása, egymás mellett létező kulturális formák (nemzeti és regionális, „elit- és tömegkul-

túra”, nyomtatott és elektronikus, ifjúsági szubkultúrák) felismerése („megkóstolá-sa”) (Nat: digitális kompetencia),

a nemzeti nyelvi és kulturális identitás kialakítása (a változó kánonok, a megkér-dőjeleződő értékek korában is),

más nyelvek és kultúrák megismerésének elősegítése, személyes értékek és érdekek színvonalas kifejezése, az ezzel kapcsolatos képes-

ségek és igény fejlesztése, az önismeretre, önművelésre és önreflexióra való igény kialakítása (Nat kulcs-

kompetencia: hatékony, önálló tanulás), empátia és tolerancia kialakítása más magatartások, életformák, szociális helyze-

tek, meggyőződések iránt (Nat: szociális kompetencia), problémaérzékenység, kérdésfeltevések képességének fejlesztése az önálló válasz-

tás, befogadás és kritika igényének kialakításával (Nat kulcskompetencia: haté-kony, önálló tanulás).

6

Feladatok: a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges gondolkodási, önkifejezési, szövegértési

képességeket fejlesztő tevékenységek gyakorlása és az ezekhez szükséges tartal-mak elsajátítása,

klasszikus és kortársi szövegek sokoldalú megközelítése, vizsgálni a kortársiság, az élő hagyományok és a múlt kapcsolatát, összefüggéseit, a művészetben ábrázolt egyetemes emberi élethelyzetek, döntési szituációk, erköl-

csi dilemmák, magatartásformák, értékek, eszmék és gondolatok vizsgálata, értel-mezése és megvitatása,

az irodalmi recepció tényezőinek vizsgálata, az irodalom megítélésében, befogadá-sában megjelenő többféle nézőpont megismerése által az önálló véleményformá-lás, a különféle kánonok, értékek személyes megítélésének gyakorlása

különféle szövegek elemzése során hiteles kérdések és válaszlehetőségek megfo-galmazásával reagálni a diákok mindennapi életvilágára, egyebek mellett:

az elektronikus információözönre és a vizuális kultúra különféle formáinak terjedésére; az ifjúsági szubkultúrák mind szélesebb körű hatásaira; a kulturális és nyelvi hátrány jelenségeire; a manipuláció régebbi és újabb formáira, és az információ szabadságának megtapasztalásából eredő előnyökre és veszélyekre,

(digitális kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia), gyakorolni a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás formáit, mű-

fajait a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben, rendszerezni, bővíteni, elmélyíteni a korábban megszerzett tudást a nyelv rendsze-

réről, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, a magyar nyelv szinkrón sajátosságairól és múltbeli változásairól,

hangzó és írott szövegek mellett az új kommunikációs formák különféle jelensége-inek ismerete, megértése, készség-szintű gyakorlati alkalmazása,

a nyelvtudomány módszereibe való betekintés, a meg nem válaszolható kérdések megmutatása, a többféle megközelítés érvényessége által kitekintés a tudományos élet világa felé is,és mindaz, ami a két tantárgy tanítása által elérendő célok meg-valósítása érdekében elvégzendő.

Kiemelt fejlesztési feladatok énkép, önismeret hon- és népismeret európai azonosságtudat – egyetemes kultúra aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség

Fejlesztési követelmények Kulturált nyelvi magatartás:

az életkornak megfelelő kommunikáció minden beszédhelyzetben, a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége, a másként vélekedők álláspontjának megértése és tisztelete, a saját vélemény megvédése, illetve korrigálása, a kommunikációs zavarok fölismerése és képesség feloldásukra,

7

a manipulációs szándékok fölismerése, a verbális eszközök, illetve a szöveg- és mondatfonetikai eszközök valamint a nem

verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolása, a megfelelő stílus és nyelvi magatartás megtalálása a magán- és a nyilvános kom-

munikáció ismeretlen helyzeteiben is, a regiszterváltás képessége.

Szövegértés: szövegek gondolatmenetének, jelentésszerkezetének feltárása, a szöveg szó szerin-

ti és mögöttes jelentésének értelmezése, az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani,

jelentéstani ismeretekkel, az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos,

publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is, a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezése, a szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző megkö-

zelítéseinek, a különféle értelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalás.

Szövegalkotás:

a szabatos fogalmazás követelménye, a személyiséget kifejező, egyéni stílus fejlesztése, a saját nyelvi teljesítmény megítélése, szövegtípusok a magánéleti és társas-társadalmi élet szóbeli és írásbeli megnyilat-

kozásában, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifeje-ző, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó);

a korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) alkotásának, használatának folyamatos fejlesztése,

kellő szóbeli és írásbeli gyakorlat szerzése az érvelés technikájában, sokféle szövegalkotó tevékenység, például személyes élmények, belső képek föl-

idézése, játékos szövegátalakítás, publicisztikai műfajok művelése, kreatív-produktív gyakorlatok, valamint hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályá-zat, projektmunka alkotása.

A tanulási képesség fejlesztése: a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a

szöveggel, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggései-

nek megértése, a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a

problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a

következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása, különféle információhordozók (könyvtár, elektronikus könyvtár) használata, kellő

problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal történő eligazodás az in-formációk világában (digitális kompetencia),

az önképzés lehetőségeinek értékteremtő felhasználása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete:

8

a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerése, fogalmi szintű ismerete, a tanultak tudatos alkalmazása,

ismeretek a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról,

tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korsza-kairól,

ismeretek a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatairól, anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználása az idegen nyelvek tanulásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata: annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai lehetnek egy műnek a maga korában,

mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban, az irodalomolvasás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók

személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozá-

sa, a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más

művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása, az önismeret, az önkritika folyamatos fejlesztése.

Az irodalmi műveltség elsajátítása: az irodalom folytonosságának és intertextuális létmódjának megismerése tájékozottság a kortársi és a klasszikus művek poétikai, műfaji, és tematikus kap-

csolataiban, képesség a művek jelentéseinek, erkölcsi tartalmainak, esztétikai elemeinek meg-

értésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban, tájékozottság az európai és a magyar irodalom történetében, kapcsolódási pontja-

ikban.”

A magyar nyelv tematikájának összeállítási szempontjai A tantárgy az alapvető grammatikai ismeretek mellett a tágan értett nyelvi kultúrát képviseli: a szövegértésre, a szövegmondásra, a szövegalkotásra, az írásbeli és szóbeli minőségi meg-nyilatkozásokra helyezi a hangsúlyt. A tanórákon a képesség- és tudásszintfejlesztés egyidőben, egymást kiegészítve folyik. Fő törekvésünk tehát, hogy a tanítványok hatékonyan tudjanak kommunikálni: tudják magukat pontosan, árnyaltan, hitelesen kifejezni a magánélet és a közélet különböző területein, legyenek képesek megérteni másokat, rendelkezzek megfe-lelő érdekérvényesítő-, és ítélőképességgel. Fontos, hogy fejlődjön a szaktudományos ismere-teket elsajátító, illetve az idegen nyelv tanulási képességük, jártasságot szerezzenek a nyelvé-szet szakterületein.

Alkotók és művek kiválasztásának szempontjai Az irodalom tantárgy esetében megjelölt művek a választhatóság egyik lehetséges komponen-sei. A feldolgozásra kiválasztott műveket mindig a tanulók érdeklődési, életkori és értelmi szintje határozza meg, ezért az ajánlott művek köre tetszés szerint bővíthető, változtatha-tó.(Ezzel is indokolható, hogy egy mű több témakörnél is szerepel.) A helyi tanterv készítésé-nél célszerű figyelembe kell venni a „klasszikus” tanterv szerint haladók tematikáját, hogy ne ismétlés, hanem más szempontú megközelítés, illetve új ismeretek, látásmód átadása történ-jen. ( Ezáltal a már tanult, vagy tanulandó klasszikus művek feldolgozása ugyanúgy lehetsé-ges, mint például az azokkal intertextualitásba lépő kortárs szerzők alkotásai is. Pl. Petőfi –

9

Petri György: Horgodra tűztél Uram, vagy Arany János: Toldi – Király Levente: Toldi vissza-tér) A tehetséggondozás az által válhat teljessé, hogy az olvasmányok kínálatként jelennek meg, s a diákok számára egyéni választást, feldolgozást biztosítunk, illetve elegendő időt szá-nunk a rendszerezésre, ismétlésre( kronológiai, stílus- és műfajtörténeti, tematikai stb).

A tehetséges tanulók fejlesztéséhez készült tantárgyi program órakeretei A heti óraszám: 7.

évfolyam 8.

évfolyam 9.

évfolyam 10.

évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam Kerettantervi óraszám szerint

4 óra (3+1)

4 óra (3+1)

4 óra (3+1)

4 óra (3+1)

4 óra (3+1)

5 óra (3+1)

Az éves óraszám: 7.

évfolyam 8.

évfolyam 9.

évfolyam 10. évfo-

lyam 11. évfo-

lyam 12. évfo-

lyam Kerettantervi óraszám szerint 148 148 148 148 148 128

10

7. ÉVFOLYAM

magyar nyelv: heti 1 óra (éves óraszám: 37 óra)

irodalom: heti 3 óra (éves óraszám: 111 óra)

Magyar nyelv

Témakörök Tartalmak Tevékenységformák Könyv és könyvtárhasználat (4 óra)

Verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális in-formációhordozók. Az anyaggyűjtés. A cédulá-zás

Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális – információhordozók felhasz-nálásával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, fo-lyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rend-szerezésének és felhasz-nálásának gyakorlása. Az információfelhasználás né-hány normájának megisme-rése, alkalmazása (pl. a forrá-sok megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése).

Helyesírásunk alapjai (4 óra)

A magyar helyesírás alapel-vei

A helyesírási rendszer, a sza-bályok ismerete és alkalma-zása a mindennapokban.

Kommunikáció (5 óra)

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma kü-lönbsége.

A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmaz-kodás a kommunikációs fo-lyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben Kreatív gyakorlatok kommu-nikációs műfajok alkotására szóban és írásban

Metakommunikáció (3 óra)

Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommu-

A nonverbális jelek felisme-rése, értékelése, helyes al-kalmazásuk. Más népek, kultúrák nem

11

nikáció verbális jelei Tömegkommunikáció (14 óra)

A nyomtatott, a rádiós és televíziós, digitális informá-cióközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifeje-zési formáinak, hatáskeltő eszközeinek, képi eszközei-nek azonos és különböző jellemvonásai.

A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismere-tek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a ma-nipulatív szándék felismeré-sében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg-kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a gra-fikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével.

Szövegértés-szövegalkotás (5 óra)

Az értelmes olvasás, a lényegkiemelő jegyzetelési és vázlatkészítési technikák elsajátítása. A fogalmazás lépései

Érteniük, reprodukálniuk kell a tanulmányaik és művelődé-sük körébe vágó szövegeket. Meg kell tanulniuk pontosan fogalmazni a megadott kere-teken belül (irányított fogal-mazás), érzékelniük és érzé-keltetniük kell az árnyalatnyi különbségeket

Rendszerezés, ismétlés (2 óra)

Irodalom

Belépő tevékenységformák Elsődleges feladat – az életkornak megfelelően – az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A tanulók tudják értelmezni a kommunikációs helyzeteket, vegyenek részt aktívan a kommuni-kációs folyamatokban. Folyamatosan fejlődjön szövegértési és szövegalkotási képességük. Megfelelő nyelvi kultúrával rendelkezzenek, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásuk igényes és tudatos legyen. Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése történik a 7. illetve a 8. évfolyamon. A cél az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése, illetve erősítése, felkészítés az irodalmi kifejezési formák felismerésére, megértésére, befogadására. A költői nyelv sajátosságainak megfigyeltetése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. A kulturális és történeti másság felismertetése, megértése és erre épülő tisztelete. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúr-történeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A műalkotás fiktív létmódjának és a művészetek közötti átjárás felismertetése, megértése.

12

Annak megfogalmazása, hogy a szöveg jeleiből az olvasás során hogyan jön létre a mű „le-hetséges”, illetve „teremtett” világa. A metaforizálódás fölismerése. Az európai kultúra alap-jait adó mitológiai történetek megismerése, jelentésük megértése. Különböző nyelvi eszközök funkciójának fölismerése a versben – egy-egy nyelvtani eszköz mint versszervező elv, mint domináns jegy jelentésteremtő szerepének megragadása. Ritmustényezők fölismerése és je-lentése. Kísértetfejezetek” (a műben le nem írt, de kikövetkeztethető cselekményrészek) írása. Megszakításos felolvasás mellett kifejleti jóslatok alkotása. Szövegközi (intertextuális) utalá-sok, jelképes tárgyak és visszatérő motívumok fölismerésével az elbeszélő mű metaforikus szintjének bemutatása. Az érdeklődés felkeltése szokatlan témájú és hangvételű művek befo-gadására. Beszélgetések, viták, kutatómunka aktuális kulturális eseményekről. Fontos az életkori sajátosságokat figyelembe vétele, a rugalmasság az anyag kezelésében, válogatásában, hiszen ebben az évben találkozunk először a tehetségígéretekkel! Az órák egyszerre épülnek a tanári közlésre és a tanulói tevékenységre. A cél ez utóbbi erősí-tése, dominánssá tétele. A tananyag feldolgozásának elsődleges eszköze a feladatmegoldás, amely történhet csoportmunkában vagy egyénileg. Ehhez alkalmazkodva az értékelés is lehe-tővé teheti többféle tevékenységfajta, képességszint figyelembe vételét.

Témakörök Tartalmak Feldolgozásra, megismerésre ajánlott szerzők és művek

„Bevezetés a művé-szetekbe, a szépiro-dalomba” (12 óra)

A művészet születése, kez-detei. Művészet és irodalom. Művész – műalkotás – be-fogadó. Művészi érték, művészi hatás Megközelítések, értelme-zési módok megismerése, elsajátítása Művészi és hétköznapi szöveg, műnemek, műfaj-ok, szövegfajták, az elbe-szélői nézőpont, kompozí-ciós egység

A törzsi költészet, ősi ritmusok tovább-élése. A költészet kezdeti. Ősi magyar hiedelemvilág emlékei nép-szokásainkban. Mesék-modern mesék stb A téma feldolgozására alkalmas művek tetszés szerint varázsénekek, szertartászenék, ráolvasá-sok, kiszámolók, mondókák, fabulák, Grimm-mesék. A művészet születés (Trencsényi Borbá-la) Trencsényi Borbála: Az értelemig és tovább című tankönyv szövegei: Dino Buzatti:Megszólítások, Kosztolányi De-zső: Aurelius, Arany János: Tetemre hívás, A tudós macskája,Weöres Sándor: Az éjszaka csodái, Lewis Caroll: A Gruffacsór, Örkény István: Leltár, Lázár Ervin: Költői verseny

Műnemek és műfaj-ok (8 óra)

Műnem és műfaj fogalmá-nak tisztázása. Műfaji ismeretek megala-pozása

Szabad válogatás a klasszikus és kortárs művekből, akár a tanulók előzetes isme-reteire hagyatkozva is.

Könyv és film Napjaink könyv- és filmsikerei (10 óra)

Népszerű irodalom. Ifjúsági irodalom. Könyv és film kapcsolata, Irodalmi alkotások meg-

Ajánlott felhasználni a tanulók korábbi olvasmányélményeit, napjaink könyv- és filmsikereit Érvényesíteni lehet a történetiséget is:

13

filmesítésének kérdési Mű-vészetek közötti átjárás A film formanyelvének megismerése

pl. Jókai -,Móricz-, Karl Mai-, Verne-regény és megfilmesítése, …egészen a Harry Potterig, a Gyűrűk Uráig vagy a Narnia krónikája… A detektívregény/film

Költészet és játék vagy A magyar gyermekvers (5 óra)

Játék a hangokkal, rímjáté-kok, ritmusjátékok, kép-vers A gyermekköltészet szüle-tése, gyermekversek nép-szerűsége

Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek (rész-let) Kosztolányi dezsőné: Karinthy és Kosztolányi játékai Weöres Sán-dor:Hangcsoportok,Lewis Caroll: Szajkóhukky, Szilágyi Ákos: Hülyézis, Szilágyi Domonkos: Haláltánc-szvit, Weöres Sándor: Keresztöltés, Ch Morgenstein: A hal éji éneke, G. Appolinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút, Juhász Ferenc: vers Juhász Balázsnak… Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Kiss An-na, Nagy Bandó András gyermekversei

Mítoszok (8 óra)

Betekintés különböző né-pek mítoszaiba. A mítosz és mitológia fo-galma A mítoszok továbbélése Napjaink mítoszai Visszatérő motívumok, azonosságok és különbsé-gek felismerése, dramatizá-lás

Mesék és mítoszok, mítoszok a világ keletkezéséről, az ember teremtéséről, sumér történetektől az indiai története-kig. Mitológia szöveggyűjtemény A mítoszok világa sorozat könyvei

A klasszikus míto-szok világa (12 óra)

Az antikvitás mint az euró-pai irodalom egyik forrása; archetípusok felismerése: beavatás, átváltozás, alvi-lágjárás, utazás – bolyon-gás, születés – halál. Klasszikus mitológiai tör-ténetek megismerése.

A görög-római mitológia történetei (te-remtéstől az istenek viselt dolgaiig…)Pl: Trencsény_Waldapfel könyvének fel-használásával, v R. Graves…, Nemere István:Római regék és mondák Részletek Homérosz és/vagy Vergilius eposzaiból, Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, X. ének; Hésziodosz: A világ-korszakok (Munkák és napok), Ovidius: Átváltozások (részletek, például Pygma-lion, Midas, Orpheusz, A labyrinthus, Narcis, Daphne), és legalább három 20. századi mű, például az alábbiak közül: Kavafisz: Ithaka, Vas István: Ulysses kimaradt kalandja, Rába György: A ha-jós hazatérése, Kovács András Ferenc: Odüsszeusz depressziós, Orbán Ottó: Homérosz harsány himnusza, Oravecz Imre: Hopik könyve (részletek),

14

A Biblia világa (18 óra)

A Biblia mint az európai irodalom egyik forrása – szemelvények. A Biblia jelenléte a világ-hálón. A Biblia egyes témáinak és motívumainak továbbélése az irodalomban.

Teremtéstörténet, Káin és Ábel, Bábel tornya vagy Noé, Ábrahám és Izsák, József, Énekek éneke (részletek), részle-tek egy evangéliumból, Pál apostol sze-retethimnusza Thomas Mann: A törvény, Kosztolányi: Káin, Dsida Jenő: Nagycsütörtök, Füst Milán: Mózes számadása, Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember, Pilinszky János: Harmadnapon, A tékozló fiú ke-resése, Karinthy Frigyes: Barabbás, , Krúdy Gyula: Szindbád útja a halálnál, Tamási Áron: Kányák a templomban

Zsoltárok és himnu-szok (10 óra)

A zsoltár típusai. Antik, középkori és 19-20. századi himnuszok.

Zsoltárok könyve: 23. zsoltár, a 42. zsol-tár fordításai és parafrázisai (Szenczi M.A., Balassi Bálint), Füst Milán: Zsol-tár; Sappho: Aphroditéhez; Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária siralom, Nap-himnusz vagy Dies irae, Kölcsey: Himnusz – Ady Endre: Nekünk Mohács kell, József Attila: Bukj föl az árból, Nagy László: Himnusz minden időben

Egy próféta (5 óra)

A prófétai szerep változatai Jónás könyve, Babits: Jónás könyve

A középkor két arca (10 óra)

A középkori világkép és művészet jegyei Dante és Villon műveiben A műfordítás lehetőségei

Néhány részlet az Isteni színjátékból (például I. ének, A Pokol kapuja, Odüsz-szeusz utolsó útja); 3-4 Villon mű (pél-dául Ballada tűnt idők asszonyairól, Bal-lada, melyet édesanyja kérésére készí-tett, Apró képek balladája, Haláltánc – részlet a Nagy testamentumból)

Rendszerezés, ismét-lés ( 13 óra)

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 3 vers és egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet), az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. A megtanulandó szövegek között minden esetben legyen legalább egy kortárs mű vagy műrész-let is.

A továbbhaladás feltételei A diákoknak el kell sajátítaniuk az értelmes olvasás képességét, a lényegkiemelő jegyzetelési és vázlatkészítési technikákat; vagyis érteniük, reprodukálniuk kell a tanulmányaik és műve-lődésük körébe vágó szövegeket. Meg kell tanulniuk pontosan fogalmazni a megadott kereteken belül (irányított fogalmazás), érzékelniük és érzékeltetniük kell az árnyalatnyi különbségeket.

15

A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szabatos fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető isme-retek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Tudniuk kell használni a különböző – értelmező, szinonima, idegen nyelvű stb. – szótárakat, kézikönyveket, a könyvtári szolgáltatásokat az elektronikus adathordozókat. Legyenek tisztában a műnemek, műfajok alapvető sajátosságaival. Tudják megkülönböztetni a szó szerinti és a metaforikus jelentést. Tudjanak egy adott műről önállóan véleményt formálni. Tájékozottság szerzése a mítoszok világában. Bibliai történetek ismerete. Munkájukban tudják a különböző kézikönyveket használni. Képesek legyenek a szövegformálás különböző eszközeinek használatára. Tudjanak fogalmakat alkalmazni egy adott mű leírásában, értelmezésében. A memoriterek értő előadása. Az adott művek értő befogadása Egyszerűbb dialogikus formák megismerése. Az olvasott műben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése. A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges üzeneteinek megértése. Vélemények megfogalmazása az adott művek lehetséges üzeneteivel kapcsolatban. Kellő tempójú, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás.

16

8. ÉVFOLYAM



Magyar nyelv

Témakörök Tartalmak Tevékenységformák Nyelv, nyelvtan, nyelvhasz-nálat (4 óra)

A nyelv mint elemek és sza-bályok rendszere. Természetes és mesterséges nyelvek. A nyelvtan mint az anya-nyelvtudás modellje. A nyelvhasználat mint az (anya)nyelvtudás alapján megvalósuló, nem nyelvi normatívák által is befolyá-solt gyakorlat.

Nyelv, nyelvtan (grammati-ka) és nyelvhasználat kap-csolatának értelmezése pél-dákkal. Az anyanyelvtudás tartalmá-nak feltárása gyűjtő és rend-szerező munkával. A nyelv különböző szintjei közötti kapcsolat értelmezése szóalakok és mondatok alko-tásával. Nyelvtani szabályokra vo-natkozó hipotézisalkotás. A hipotézisek ellenőrzése, pontosítása konkrét nyelvi anyagon végzett megfigye-léssel, kísérletezéssel. A természetes és a mestersé-ges nyelvek sajátosságaira vonatkozó gondolatok meg-fogalmazása. Nyelvészeti és egyéb modellek összehason-lítása. Megfigyelések a nyelv hasz-nálatát befolyásoló társadal-mi, pragmatikai tényezőkről.

Hangtani elemzések (4 óra)

A magyar nyelv fonémarend-szere. A fonémák jelentés-megkülönböztető szerepe. Hangtani és fonológiai sza-bályok. Fonémák a nyelvjárásokban. A nyelvjárások legfőbb hangtani sajátosságai.

Szabályok, normák, tenden-ciák, összefüggések felfede-zése és megfogalmazása. A magyar nyelv fonémarend-szerének fölismerése a sza-vak és szóalakok felépítésé-ben. A magyar helyesírás alapel-veinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, ön-kontrollra. A helyesírási szótár haszná-lata.

17

A helyesírás kiejtés-tükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk külön-féle szövegek értelmezésé-ben, felolvasásában, memori-terek előadásában. A hangszimbolika értékelése és alkalmazása a nyelvi exp-resszivitás szolgálatában.

Szófaji és alaktani elemzések (14 óra)

A magyar nyelv alaktani tí-pusa. A magyar alaktani sajátossá-gainak megítélésében vitában álló nyelvészeti iskolák elté-rő megközelítése, a szembe-nálló nézetek, érvek összeve-tése. (Az eltérő fogalomkészlet mögött eltérő nyelvészeti elméletek állnak.) A szófaj fogalma, a szófaji kategorizálás lehetőségei. Általános grammatikai vi-szonyok (például határozott-ság, idő, mód, eset) alaktani megjelenése a magyarban. Jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelen-tésmező. Rokonértelműség, többjelentés a szavak, a szó-elemek szintjén.

Szabályok, normák, tenden-ciák, összefüggések felfede-zése és megfogalmazása A morfémák jellemzőinek megállapítása, csoportokba sorolásuk, sorrendiségük szabályai. Gyakorlatok az elemek (szó-elemek, szavak), valamint a szerkesztési módok szerepé-nek megfigyelésére a jelen-tésben szó- illetőleg mondat-alkotással. Gyakorlatok a magyar ige alakrendszerének (például az ikes ragozás kiveszőben levő alakjai) felhasználására. A szófajok osztályozási szempontjainak áttekintése, rendszerezése, a határesetek értelmezése. Rokonértelműség, többjelen-tésűség vizsgálata. A homo-nímia és szinonímia forrásá-nak felismerése és rendszere-zése a nyelv különböző szint-jein A szójelentés motiváltságá-nak vizsgálata. A helyesírás értelem-tükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása.

Mondattani elemzések (8 óra)

A magyar mondattan kutatá-sában vitában álló nyelvésze-ti iskolák eltérő megközelíté-se, a szembenálló nézetek, érvek összevetése. (Az eltérő fogalomkészlet

Szabályok, normák, tenden-ciák, összefüggések felfede-zése és megfogalmazása Elemi és nem elemi szerkesztettségű mondatok ábrázolása, jelentésük meg-

18

mögött eltérő nyelvészeti elméletek állnak.) A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok. A von-zatviszony. A mondattani funkciók szer-kezeti helye és szemantikája. Az igekötő helye, aspektusje-lölő funkciója. A mondat modalitása. Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépí-tése és szemantikai tartalma. Rokonértelműség, többjelentés a mondatok szintjén. A szöveg központo-zása. Alá- és mellérendelés a sza-vak és a mondatok szintjén.

adása. A magyar nyelv mondatainak és szintagmáinak szórendjét kialakító szabályok felfede-zése és alkalmazása. A mondatszerkezet megjele-nítése ágrajzzal. Vonzattal rendelkező szavak vonzatke-retének összehasonlítása. Nominalizációval, jelzősítés-sel, mondatbeágyazással és mellérendeléssel kifejezett állítások egymásba alakítása, szituációba illesztése. Grammatikai és szituatív jelentések, rokonértelmű és többjelentésű mondatok vizsgálata.

A magyar nyelv szórendi és alaktani típusa (5 óra)

A magyar nyelv szórendi típusa. A magyar szórend logikai-retorikai szerepe. Hangsúly, hanglejtés és je-lentés. Az aktuális tagolás.

Szórendi változatok jelenté-sének összehasonlítása. Szórendi homonímiák elem-zése. Gyakorlatok a szórend, a hangsúly, a hanglejtés és a mondatok logikai-retorikai szerkezete közötti összefüg-gés felismerésére és alkalma-zására. Ismert és új közlés elkülöní-tése a mondatban. Topik, komment és fókusz. Morfológiai és szórendi tipo-lógia, nyelvtípusok. A tartalmazott információ-mennyiség szempontjából hibás (például redundáns, elkalandozó, semmitmondó, hiányos) szövegek értelme-zése, javítása. A mondathangsúllyal és hanglejtéssel kifejezett logi-kai-retorikai információ meg-jelenítése az írott szövegben

Szövegértési, szövegalkotási gyakorlatok(2 óra)

19

Irodalom

Belépő tevékenységformák Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló is-mertetése. Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelme-zésben. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában, egy hagyomány történetében. Az átirat mint jellegzetes irodalmi forma értékelése, értelmezése. Epikus és lírai művek jelen-tésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával. A tanult epikus művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az érték-rend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. Az elemzés során a nyelvi nézőpont, a lá-tókör és az értékelési pozíció vagy ideológiai nézőpont megkülönböztetése. Rég és mai iro-dalmi, művészeti kiadványok, folyóiratok megismerése. Helytörténeti ismeretek szerzése. Témakörök Tartalmak Feldolgozásra, megismerésre

ajánlott szerzők és művek A felnőtté válás problemati-kájának megjelenése a ma-gyar irodalomban (10 óra)

Határhelyzetek, mint iro-dalmi motívum megjelenése. A felnőtt lét ismérvei, a fel-nőtté válás ára. Szerepek és normák

Kosztolányi: A kulcs, Ka-rinthy: Találkozás egy fiatal-emberrel, Csáth Géza: A varázsló kertje, Szabó Mag-da: Abigél, Takács Zsuzsa: Jancsi és Juliska

Az anakreoni hagyomány (14 óra

Egy poétikai hagyomány története kialakulásától ko-runkig

Anakreon: Engem a szere-lem, Gyűlölöm, Reggelizem, Töredék a halálról, Csokonai: A boldogság, Tartózkodó kérelem, Az alvó Lillára, Az anákreoni versek, Vas István: Piroska, Csúnya szeptember, Korán sötétedik, Kibírta, néhány vers Géher István Anakreoni dalok című köte-téből

Horatius noster és/ vagy az óda műfajának alakulása (18 óra)

Egy poétikai hagyomány története kialakulásától ko-runkig Egy műfaj története

Horatius: Thaliarcushoz, Licinius Murenához, Berzse-nyi: Horác, Osztályrészem, Arany János: Kertben, Babits Mihály: A gazda bekeríti házát, Petri György: Horatiu-si vagy Berzsenyi, Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor művei, Arany János: Rendületlenül, Juhász Gyula: Himnusz az emberhez, Kosztolányi: Mar-

20

cus Aurelius, József Attila: A város peremén

A magyar anekdotikus ha-gyomány és/vagy A magyar novella történetéből (18 óra)

Egy nem irodalmi műfaj iro-dalmi alakváltozatai Egy műfaj élete

– Mikszáth Kálmán: A gaval-lérok vagy Beszterce ostro-ma és novellák, Krúdy Gyu-la: Egy jeles mulattatóról vagy A legnagyobb bolond vagy Jellegzetes úriember a keresztanyám falujából, Kosztolányi Dezső: Április bolondja vagy Esti Kornél X. fejezete, Esterházy Péter: Anekdot (A kis magyar por-nográfiából) - legalább négy 4 szerzőtől 6 novella, például Mikszáth, Gozsdu Elek, Petelei István, Tömörkény István, Móricz, Krúdy, Karinthy, Kosztolá-nyi, Csáth Géza, Gelléri An-dor Endre, Tamási Áron, Nagy Lajos, Sánta Ferenc, Művek: Boccaccio: Sólyom feláldozása, Gogol: Az orr, Csehov: Aludni szeretnék, Móricz: Hét krajcár, Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel, Örkény: Bal-lada a költészet hatalmáról.

Az irodalom színterei, intéz-ményei régen és ma (12 óra)

Színház, folyóiratok, könyv-kiadás, kávéház, rádió, tv, internet; irodalmi műhelyek, társaságok; az irodalom és a kritika nyilvános fórumai (saját régió is

Szemelvények programadó írásokból, vitákból A Nyugat jelentősége Kóstoló néhány mai folyó-irat, honlap, kiadó, kulturális műsor kínálatából

Debrecen és az irodalom kapcsolata (12 óra)

Debrecen szerepe a magyar irodalom történetében Irodalmi folyóiratok napjain-kig Debrecen kulturális élete napjainkban

A Református Kollégium diákjai(Csokonai….), Debre-cen szülöttjei(Tóth árpádtól Szabó Magdáig) Kortárs debreceni költők (pl. Borbély Szilárd)

Kaland és utazás - Kalandos történetek vagy A jelenéből kihullott ember (Egy motívum a 19.századi magyar irodalomban) (16 óra)

Archetípusok, archetipikus helyzetek tudatosítása. Motivikus szerkesztés. Regény műfaji jellemzői. Denotatív, konnotatív jelen-tés. Jellemformálás.

Homéroszi eposzok, Swift: Gulliver (1–2. könyv), Volta-ire: Candide, Defoe:Robinson, választható Jókai-regény,Verne: Kétévi vakáció, Rejtő Jenő-mű, Szerb Antal:Pendragon le-genda vagy a tanulók válasz-totta kalandregény

21

Gyulai Pál. Egy régi udvar-ház utolsó gazdája, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Gárdonyi Géza: Az öreg te-kintetes

Ismétlés, rendszerezés (10 óra)


A továbbhaladás feltételei A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A beszédhang és a fonéma kapcsolatának értelmezése, a legfőbb hangtani szabályok ismerete, az azokhoz való alkalmazkodás (szükség szerint) szóban és írásban. Morfológiai és mondattani ismeretek alkalmazása nyelvi anyagok elemzésében. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Ismerniük és alkalmazniuk kell a bevezetett nyelvtani fogalmakat, kategóriákat, összefüggé-seket és szabályokat a jeltan, a hangtan, az alaktan, a mondattan, a frazeológia köréből. Jártasság a szövegelemző eljárásokban. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. Epikai, lírai formák, műfajok azonosítása, idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. Archetípusok, motívumok, műfajok, poétikai sajátosságok felismerése, értelmezése. A téma hagyományainak és változatainak felismerése. Néhány lírai műfaj jellegzetességeinek felismerése. A lírai kompozíció meghatározó elemei-nek (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versfor-ma ismerete. Kapcsolatok fölidézése a kortárs és a klasszikus, valamint az európai és a magyar irodalmi alkotások között. A novella műfaji jellegzetességeinek megismerése. Folyóiratok ismerete, használata. Helytörténeti alapismeretek megszerzése.

22

9. ÉVFOLYAM



Magyar nyelv

Témakörök Tartalmak Tevékenységformák A szöveg szerkezete (10 óra)

A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szö-vegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés gram-matikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe.

Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárá-sa: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, érté-kelése. Különféle tartalmú, publi-cisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gya-korlati szövegek önálló elemzése szerkezetük és szö-vegegységeik logikai kapcso-latainak bemutatásával.

A szöveg jelentése (10 óra)

A szemantikai és a pragmati-kai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai és a képi eszközök szerepe a szöveg jelentésében.

Különféle tartalmú, publi-cisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gya-korlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, téma-hálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásá-val. A szórend, az aktuális tago-lás és a jelentés összefüggé-sének figyelembevétele. A koherencia szempontjából hibás szövegek javítása elő-re- és visszautalással, kiha-gyással. Nem megfelelő kifejtettségű szövegek javítása. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, ellipti-kus, bonyolult mondatszer-kezetű) szövegek megértésé-re. Szövegátalakítás hangnem- és nézőpontváltással, tömörí-tés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott

23

kérdések, szempontok alap-ján.

Szövegtípusok (12 óra)

Elbeszélés, leírás, levél mű-faji jellemzőinek összefogla-lása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szö-vegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának ál-lomásai, stiláris jellemzői. Hivatalos írásművek: megha-talmazás, elismervény, jegy-zőkönyv, szakmai önéletrajz is követelményei.

A kommunikációs helyzet-nek megfelelő nyelvváltoza-tok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilat-kozással különböző kommu-nikációs helyzetekben. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismeré-se és értelmezése. Hivatalos írásművek (megha-talmazás, elismervény, jegy-zőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e mű-fajokban. Önálló szövegalkotás (kézi és digitális) az elbeszélés, leírás, levél, értekezés, pá-lyázat, kritika műfajaiban. Különféle tantárgyak felada-tainak megoldása változatos közlésformákban és szöveg-fajtákkal: definíció, magya-rázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.

Könyv- és könyvtárhaszná-lat (4 óra)

A könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az informá-ciószerzésben, témák feldol-gozásában. A forráshasználat etikai nor-mái és formai kötöttségei.

Az önálló adatgyűjtés mód-szereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibli-ográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetősé-gekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, for-rásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Prezentáció (ppt. vagy egyéb) készítése

Ismétlés (1 óra)

24

Irodalom

Belépő tevékenységformák Epikus, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával. (A dráma műfajai.) A komikum forrásainak és változatainak meg-illetve felismerése, komikumelméletek. A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani moti-vációjának bemutatása.A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítá-sa.Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások használatának elmélyítése. Motivikusság az epikus, lírai és drámai művekben. Témák megjelenése és továbbélése külön-böző korokban (jelentésmegtartás és jelentésmódosulás). Témakörök Tartalmak Feldolgozásra, megismerésre

ajánlott szerzők és művek A magyar irodalom kezdetei (13 óra)

Portrék a magyar reneszánsz és barokk irodalmából

Janus Pannonius és Balassi Bálint néhány verse; részle-tek a Szigeti veszedelemből

Nemzet és költészet (18 óra)

A nemzet fogalmának törté-nelmi változásai Mi tesz közösségé egy nem-zetet A hazához való ragaszkodás költői megfogalmazása kü-lönböző történelmi korokban. A versek műfajának és szö-vegszervező elvének felismerése, szóké-pek és retorikai alakzatok felismerése és funkciójuk megállapítása

Berzsenyi Dániel: Magya-rokhoz I. II., Kölcsey Ferenc: Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Huszt, Vö-rösmarty Mihály: Szózat, Az emberek, Előszó, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Világosságot!, Respublica, Európa csendes..., Ady Endre: Nekünk Mohács kell, Föl- földobott kő, Ma-gyar jakobinus dala, A magyar Ugaron, A fajok cirkuszában, Az el-tévedt lovas,József Attila: Hazám, Elégia, Radnóti Mik-lós: Nem tudhatom, Illyés Gyula:Nem volt elég, Márai Sándor: Halotti beszéd, Utassy Jó-zsef:Magyarország!, Orbán Ottó:Magyarság, Melyben Balassi módján fohászkodik, Kányádi Sán-dor:Vannak vidékek-Előhang, Kovács András Ferenc: Magna Hungaria

25

A szerelem költészete:a nép-daltól napjaink költészetéig (12 óra)

Egy téma változatai: művek a klasszikus magyar irodalom-ból és a mindenkori jelen országos és regionális folyó-irataiból (legalább 6 vers)

Júlia szép leány, Elment a két lány, – Balassi, Vörösmarty, Petőfi, Vajda, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Weöres Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petri György; dalszövegek

Istenes versek (12 óra)

Egy téma változatai: művek a klasszikus magyar irodalom-ból és a mindenkori jelen országos és regionális folyó-irataiból (legalább 6 vers)

- Balassi, Berzsenyi: Fohász-kodás, Ady, Babits Mihály, József Attila, Pilinszky, Ne-mes Nagy Ágnes: Istenről – Hiánybetegségeink legna-gyobbika, Petri György: A megváltás hátulütői vagy Őszi nagytakarítás

Az emberi jellem összetett-sége a tragédiák tükrében vagy Tragikus szerelmek a színpadon (10 óra)

A tragédia eredete Az európai kultúra alapkér-déseinek megjelenése a mű-vekben Az erkölcs és hatalom A drámák hasonlóságainak és különbözőségeinek elem-zése, a véletlennek, mint dramaturgiai szervező-erőnek a felismerése, a drá-mai tetőpont felismerése.

Szophoklész és Shakespeare művei kortárs művek összehasonlító drámaelem-zés, pl: Shakespeare: Rómeó és Júlia, Schiller: Ármány és szerelem

„Történelmi regény” (12 óra)

Két nagyepikai mű értelme-zése: a regényidő és a kelet-kezési idő kérdéshorizontjai-nak összeolvadása (Miért fordultak az írók a múlt ese-ményeihez, és miért fontos a ma írója számára történe-lem?)

Szabadon választott törté-nelmi regény a XIX. század-ból. illetve: Eco: A rózsa neve vagy H. Hesse: Narcisz és Goldmund vagy egy mai magyar regény (például Szil-ágyi István: Hollóidő, Darva-si László: A könnymutatvá-nyosok legendája, Márton László: Testvériség I., Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyékában, Háy János: Dzsigerdilen, Spiró György: Fogság)

A komikum forrásai és válto-zatai (18 óra)

A komikum forrásai-komikumelméletek. A komikum változatai (hu-mor, szatíra, irónia, gro-teszk). A komikum megjelenése epikus és drámai művekben.

Karinthy Frigyes. Tanár úr kérem, Czakó Gábor: A tu-dás öröklése, Örkény egyper-cesek, Komikus eposzok: Petőfi Sándor:A helység kalapácsa

26

Egy komédia színpadon vagy filmen vagy operában

Komédiák: Arisztophanész vagy Plautus vagy Molière, Shakespeare, esetleg Beaumarchais, eset-leg Csokonai, Gogol vagy Jarry vagy Mrozek vagy egy mai magyar komédia (Eg-ressy Zoltán, Hamvai Kornél, Tasnádi István, Kárpáti Pé-ter, Háy János, Spiró György)


A továbbhaladás feltételei Ismerniük és alkalmazniuk kell a bevezetett nyelvtani fogalmakat, kategóriákat, összefüggé-seket és szabályokat a szövegtan köréből. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. Szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Tudniuk kell használni a különböző szótárakat, kézikönyveket, a könyvtári szolgáltatásokat az elektronikus adathordozókat. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezé-sének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő műveiről szabatos fogalomhasználattal, önálló vélemény, értelmezés kifejtésével. A tanult irodalomtörténeti poétikai jellegzetességek felismerése és szerepük értelmezése. Az olvasott epikai, lírai és drámai művek jelentésrétegeinek tárgyszerű ismertetése. A dráma műfaji jellegzetességeinek felismertetése. A dráma szövegtípusainak megismerteté-se. Képesek legyenek drámai műveket önállóan olvasni. Annak tudatosítása, hogy az irodalomol-vasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az olvasott művekben megje-lenített élethelyzetek, emberi kapcsolatok felismertetése, megértetése. A művekben megjele-nített erkölcsi kérdések és motivációk, magatartásformák felismerése és megértése. A fogé-konyság elmélyítése a részvétre, az igazságra. A „rólam van szó” élményének tudatosítása. Fogékonyság kialakítása a tragikumra, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése.

27

10. ÉVFOLYAM



Magyar nyelv

Témakörök Tartalmak Tevékenységformák Jeltani és jelentéstani alapfo-galmak (5 óra)

A jelek fajtái A jelentés létrejöttének fo-lyamata, a jelentésszerkezet. Hangalak és jelentés kapcso-lata

A jelek, jelrendszerek létre-jöttének és működésének megismerése Denotatív, konnotatív, prag-matikai, szintaktikai, kontex-tuális jelentés felismerése Motivált és motiválatlan sza-vak felhasználása a szöveg-ben A szójelentés szerepe a meg-értés folyamatában

Stílus a mindennapi nyelv-használatban (12 óra)

Stíluselem, stílushatás, állan-dó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindenna-pi nyelvhasználatban. A stílusrétegek. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publi-cisztikai, társalgási stílusré-tegekben. A szöveg vizuális megformá-lása mint stíluselem. Az il-lusztrációk stílushatása, stí-lusértéke. A mindennapi nyelvhasználat és a szépirodalmi nyelv sti-lisztikája. Helyesírás az új kommuniká-ciós eszközök használatában.

A nyelvváltozatok és a nyelvi regiszterek felismerése írott és beszélt nyelvi szövegek-ben. Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publi-cisztikai szövegek metafori-kus, metonimikus jelentésé-nek feltárása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvé-nyesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). Szépirodalmi, szakmai, pub-licisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, érté-kelése. Kreatív gyakorlatok a mon-dat- és szövegszerkezet stilá-ris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértéké-nek, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembe-

28

vételével. A mindennapi élet problémá-iról, irodalmi, művészeti él-ményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: él-ménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Stílusgyakorlatok az archai-zálás alkalmazására (például archaikus igealakok, korhoz kötött megszólítási formák, társalgási formulák használa-ta).

Szépirodalmi stílus (11 óra)

Hangszimbolika, ritmusje-lenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az is-métlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szó-használatban, a mondat- és a szövegalkotásban. A helyesírás esztétikai lehe-tőségei a szépirodalomban

A kifejezésmódok, stílusesz-közök funkcióinak megfigye-lése, értelmezése: a különbö-ző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kont-raszt) bemutatása irodalmi művekben. A szövegelemzés módszerei-nek alkalmazása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Különböző korstílusokat rep-rezentáló szövegek megérté-se, stílussajátságaik fölisme-rése. Irodalmi szövegek feltételez-hető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésré-tegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalma-zása. A helyesírás értelmező, esz-tétikai szerepének megfigye-lése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban.

Stílustörténeti áttekintés (7 óra)

Az irodalom és nyelvészet kapcsolata a stíluselemzés-ben. A stílusirányzatok áttekinté-se. A formanyelv kérdése.

Irodalmi alkotások stilisztikai vizsgálata. reneszánsz: például egy Pet-rarca szonett, a barokk kora: például részlet Pázmány egy prózai írásából vagy Mikes Kelemen egy levele vagy a korszak névte-len költészetéből klasszicizmus: Kazinczy

29

epigrammáiból, Racine: a Phaedra előszava, romantika: Victor Hugo: az Hernani előszavából, Vö-rösmarty: Ábránd, realizmus: Balzac: Előszó az Emberi színjátékhoz, szimbolizmus: Baudelaire: Kapcsolatok vagy Rimbaud Látnok-levelek, avantgarde: Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek, szadadon választott művek legalább két irányzatból, posztmodern: Esterházy Pé-ter vagy Parti Nagy Lajos vagy más kortárs szerzők művei alapján

Szövegértési, szövegalkotási gyakorlatok (2 óra)

Irodalom

Belépő tevékenységformák A regény műfajának jellegzetességei, példa a regénytípusokra. Korok és ábrázolási módok sajátosságai. Betekintés egy írói pályaképbe. Hagyomány szerepe és értékelése. Az olvasat kérdése. Művészetek közötti kapcsolat, az átjárhatóság megtapasztalása. A társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. Összehasonlítás lehetséges szempontjai az irodalmi mű és más művészeti alkotások között. Egy motívum „élete”. Az irodalom határterületei. Témakörök Tartalmak Feldolgozásra, megismerésre

ajánlott szerzők és művek A romantika (8 óra)

Egy korstílus jellegzetes je-gyei az irodalomban és a társművészetekben

A kor angol vagy francia lírai alkotásaiból; Emily Bronte: Üvöltő szelek vagy E.T.A. Hoffmann: Az arany virág-cserép, Puskin: Anyegin, Vörösmarty lírájából vagy kisepikájából; Kölcsey lírá-jából és értekező prózájából; Heine néhány verse

„Mélyfúrás”: egy életmű belső összefüggései (15 óra)

Petőfi Sándor életművének és kultuszának megközelítése

Petőfi-versek fordításai, Petőfi-kép alakulása napjain-kig Költők Petőfiről(versek, ta-nulmányok)

30

Petőfi-versek - a költői sze-rep változása

„Mélyfúrás”: egy életmű belső összefüggései: epika és líra (18 óra)

Arany János életművének megközelítése (ismeretek Arany tanulmányairól, kriti-káiról, szerkesztői munkájá-ról, fordításairól is)

a Toldi-trilógia, A nagyidai cigányok vagy Buda halála, lírai művek az életmű külön-böző korszakaiból, balladatí-pusok; Zichy Mihály vagy mások ballada-illusztrációi mint értelmezések A tanulmányíró Arany. Arany hatása a következő nemzedék költőire

Fejezetek a magyar színház- és drámatörténetből (18 óra)

Egy műnem története a ma-gyar irodalomban (legalább 4 mű) Egy dráma és recepciótörté-nete: a Bánk bán

Katona: Bánk bán, esetleg Vörösmarty: Csongor és Tünde, Madách: Az ember tragédiája, Molnár Ferenc vagy Örkény István, legalább egy mai magyar dráma (pél-dául Spiró György, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Tasnádi István)

A művészet hatalma- társ-művészetek egymásra hatása (11 óra)

A művész-művészet mint téma megjelenése az irodal-mi alkotásokban A zene és a képzőművészet hatása az irodalomra

Keats: Óda egy görög vázá-hoz, Rilke: Archaikus Apol-ló-torzó, Karinthy : A cir-kusz, Thomas Mann: Márió és a varázsló Csontváry- Nagy László Mozart- Szabó Lőrinc Bartók – Illyés Gyula

Évszakok az irodalomban (12 óra)

Az évszak-toposzok jelentése Az ősz, mint irodalmi toposz jelenléte a magyar lírában

Balassi, Csokonai, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Tóth Á,…s kortárs szerzők versei

Az „átváltozások” irodalma (8 óra)

Egy motívum „élete” Ovidius, Hoffmann, Gogol, Kafka, Örkény Napjaink divatos történetei (pl. 2009-ben az Twilight)

Rémtörténetek és/ vagy csa-vargók, „elátkozott költők” (12 óra)

Egy népszerű műfaj eredete (legalább 1 -2 verses és 1 prózai mű)

E. A. Poe, Mary Shelley; Villon, Tersánszky vagy Kerouac: Úton, Fitzgerald: A nagy Gatsby, Salinger: Zab-hegyező, Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából, Hobo (Földes László) dal-szövegei

Ismétlés, rendszerezés (9 óra)

31


A továbblépés feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. Az önálló véleményalkotás, véleménynyilvánítás képességének elmélyítése. Az élményt elmélyí-tő, a megértést elősegítő szövegelemző eljárások tudatosítása. A nyelvváltozatok és a nyelvi regiszterek felismerése írott és beszélt nyelvi szövegekben. Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, me-tonimikus jelentésének feltárása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempont-ok érvényesítésével. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Stí-lusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása. Kapcsolatok fölidézése a kortárs és a klasszikus, valamint az európai és a magyar irodalmi alkotások között.

32

11. ÉVFOLYAM



Magyar nyelv

Témakörök Tartalmak Tevékenységformák Szociolingvisztika (10 óra)

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Nyelvváltozatok. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelmé-nyei. A saját lakhely és régió nyel-vi jellegzetességei. Politikai, vallási, nemi, etni-kai és egyéb csoportokhoz tartozást jelző identitást kife-jező nyelvi elemek felisme-rése. A társas interakcióban hasz-nált nyelvváltozat kiválasztá-sa. Beszédaktusok. A nyelvhasználat kulturális összefüggései és kultúrák közti különbségei. Változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és fe-ladatai. Világnyelvek Mesterséges nyelvek. Idegennyelv –tanulás és -oktatás Szaknyelvek. Fordítás és tolmácsolás. Nyelvi hátrány. Többnyelvűség.

A nyelvi norma és a társa-dalmi igény összefüggései-nek vizsgálata, ennek megfe-lelően döntés nyelvhelyessé-gi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelv-használat kontrollja. Példák gyűjtése a nyelvhasz-nálati normák változására és kultúrához kötöttségére. Nyelvhasználati normák és grammatikai szabályok nem szándékos és szándékos megsértésének értelmezése és értékelése (például a sti-lisztikai hatás forrásaként, illetőleg a nyelvi nehézség, nyelvi hátrány jeleként). Beszédaktusok elemzése. Példák gyűjtése a nyelvhasz-nálati normákra a tanult ide-gen nyelvben, összevetésük a magyarral (például köszönési formák és társadalmi helyzet összefüggéseinek vizsgálata) Irodalmi szövegek fordítása-inak sajátosságai(híres mű-fordítóink – műfordítások egybevetése)

Alapvető retorikai ismeretek (12 óra)

A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozá-sának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd)

Közéleti és hivatalos írásmű-vek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, érteke-zés műfaji jellemzőinek meg-figyelése és értékelése (szer-kesztésmód, nyelvi kifeje-zésmód, retorikai eszközök

33

előadásának követelményei. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és vé-leménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a kü-lönféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimé-diás közlés különböző formá-iban

használata). Az érvelés technikájának alkalmazása: érvek, ellenér-vek felsorakoztatása, deduk-tív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megne-vezése és hatásaik értelmezé-se, értékelése. szépirodalmi művekben, értekező prózá-ban, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozások-ban. Szónoklatnak, alkalmi be-szédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgo-zása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelö-lés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefog-lalás, kitekintés). Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtech-nikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhaszná-lásával. Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban.

Nyelvtipológia és nyelvi komparativisztika (10 óra)

Nyelvtípusok: morfológiai és szórendi tipológia. A nyelvi univerzálék (fogal-ma, példái). A fordítás lehetőségei. A hangszimbolika a magyar-ban és más nyelvekben. A komparatív nyelvi elemzés lehetőségei, példái.

Példák gyűjtése a magyar nyelvre, illetőleg a tanult idegen nyelvre specifikusan jellemző és a mindkettőben megjelenő jelenségekre (pél-dául egyeztetés, illetőleg határozott és határozatlan igeragozás). Példák keresése hangtani szabályokra más nyelvben. Példák gyűjtése a nyelvhasz-nálati normákra a tanult ide-gen nyelvben, összevetésük a magyarral (például a tege-zésnek-magázásnak megfele-lő alakulatok). Nem természetes nyelvi szö-vegek (természettudományos formalizmusok vagy prog-

34

ramnyelvek) és természetes nyelvi megfelelőik összeha-sonlítása. Tipikus fordítási problé-mák/hibák megoldása, illető-leg javítása. Komparatív vizsgálatok a nyelvtípus megállapítására, jellemzésére, összehasonlítá-sára magyar és idegen nyelvi példákban (a morfémák jel-lege, sorrendje; alany állít-mány és tárgy sorrendje; jel-zős szerkezetek felépítése; vonzatstruktúrák összehason-lítása).

Szövegértési, szövegalkotási gyakorlatok (5 óra)

Irodalom

Belépő tevékenységformák Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló is-mertetése. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának felfedezé-se. A hagyománytól való eltérés egyedi megjelenési formáinak észrevétele. Az irodalmi nyilvá-nosság megtapasztalása. Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Film és irodalom kapcsolata. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi, vizuális kon-venciók alapján korok színházának és/vagy filmművészetének bemutatása. Témakörök Tartalmak Feldolgozásra, megismerésre

ajánlott szerzők és művek A világok párbeszéde (18 óra)

Egy szabadon választott szá-zad (pl. XIX.) angol,francia orosz irodalma Téma- műfaj és stílusváltoza-tok bemutatása egy századon keresztül

-„tavi költők”, Byron, Shel-ley, Keats, E Bronte, Poe -Lamartin, Victor Hugo, Stendhal, Balzac, Flaubert Baudelaire, Verlaine, Rim-baud, Mallarmé -Puskin, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov

Ars poeticák a magyar iroda-lomban

Műfaji és történeti áttekintés (legalább 6 régebbi és 2-3

Janus Pannonius, Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Arany, Ady,

35

(15 óra)

kortárs szerzőtől) Babits, József Attila, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Rad-nóti, Kovács András Ferenc, Tandori Dezső, Petri György, Nádasdy Ádám és/vagy más kortárs költők

Lélektani és társadalmi re-gény (6 óra)

Társadalmi és lélektani té-nyezők összefonódása a 20. század eleji Közép-Európában

Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Franz Kafka: Per vagy Robert Musil: Törless iskola-évei

Az „átváltozások” irodalma Egy motívum „élete” Ovidius, Hoffmann, Gogol, Kafka, Örkény Napjaink divatos történetei (pl. 2009-ben az Twilight)

„Mélyfúrás” – egy életmű belső összefüggései (18 óra)

Ady életművének és kultu-szának megközelítése

Ady publicisztikája Egy Ady-kötet teljes elemzé-se Viták az életműről

„Mélyfúrás”- a babitsi élet-mű (15 óra)

A kor filozófiai ismeretanya-gának felhasználása Babits művészetében

Babits-regényei, tanulmá-nyai, esszéi. A filozófus költő versei

Kosztolányi Dezső (6 óra)

Az életmű belső összefüggé-sei

Rendszerező órák, hiszen a művész alkotásaival külön-böző tematikus egységekben már találkoztak a diákok. Kosztolányi nyelvszemlélete.

A Nyugat nemzedék (1o óra)

Portrék, művek a Nyugat egymást követő nemzedékei köréből

Nemzedékenként 2 költő, akikről eddig még nem esett szó(Juhász Gyulától Illyés Gyuláig. Itt tárgyalható pél-dául a Radnóti életmű is.)

Mesterek és Mesterek (5 óra)

Költők egymás között Barátságok, viták a művek tükrében

Petőfi- Arany, Ady- Móricz, Babits - Szabó Lőrinc, kor-társak…Ady-Kosztolányi, Babits-József Atti-la…Karinthy paródiák

Fejezetek a színház és drá-matörténetből - A jelent meghatározó múlt (6 óra)

Drámatörténeti áttekintés; A műfaj átalakulása, téma, és dramaturgiai megoldások, a konfliktus változatai, értel-mezéstörténet . Jelen, múlt, dráma Az illúziók tragédiái- önkín-zó feltárulkozások (legalább 2-3 szerző művé-nek elemzése)

Szophoklész:Oedipus király-Henrik Ibsen:A vadkacsa-Csehov: Ványa bácsi, Arthur Miller:.Az ügynök halála O Neill:Utazás az éjszakába-L.Pirandello:Hat szerep szer-zőt keres, Dürrenmatt: A fizikusok, E.Albee:Nem félünk a farkastól

A magyar irodalom és a ma-gyar film kapcsolata (10 óra)

Film és irodalom viszonya Korda Sándor- Jókai Mór. Az aranyember, Szőts István-Nyírő József. Emberek a

36

havason, Fábri Zoltán film-jei, Makk Károly - Déry Ti-bor: Szerelem, Huszárik Zol-tán-Krúdy gyula: Szindbád,, Sándor Pál-Mándy Iván: Ré-gi idők focija, Gothár Péter-Bodor Ádám: A részleg



A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás vá-ratlan, új kommunikációs helyzetben is. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformá-ban. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, szer-kesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az informá-ció-feldolgozás szabályainak megtartásával. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. A tanult szociolingvisztikai, stilisztikai, retorikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a hét-köznapi, szakmai-tudományos és szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értel-mező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushely-zetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alko-tásban.

37

12. ÉVFOLYAM



Magyar nyelv

Témakörök Tartalmak Tevékenységformák 1. Általános nyelvi ismeretek (5 óra)

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a ma-gyar nyelv és kultúra viszo-nya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. A nyelvelsajátítás.

Általános nyelvészeti ismere-tek felhasználása a nyelv-szemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek megítélésében. Tapasztalatok szintetizálása.

2. Történeti nyelvészet (13 óra)

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, ro-konsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlí-tó nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtör-téneti korszakai. A jelentés-változások. Jelenségek a magyar helyes-írás történetéből. A magyar nyelv eredete, ro-konsága, történetének kor-szakai. A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe. A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe. Nyel-vészeti problémák/témák bemutatása szóbeli és írásbeli műfajokban (szakszöveg).

A szinkrónia nyelvi jelensé-geinek magyarázata a diak-rónia tényeinek figyelembe-vételével. Nyelvrokonság bizonyítása nyelvi anyag alapján. Nyelvtípus bemutatása nyelvi anyag alapján, véleményalkotás a nyelvter-vezés néhány alapvető kérdé-séről. A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismere-tében elhatárolódás a tudo-mánytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudo-mányos kutatások irányába. Példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. A magyar nyelvtörténet kor-szakainak jellemzése néhány példával.

3. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszere-zése- fölkészülés az érettsé-gire. Ennek a témakörnek a célja rendszerező, elmélyítő ismét-lés és szisztematikus készü-lés: az évfolyamra tervezett tananyagmennyiséget úgy

A kommunikáció tényezői és funkciói. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammati-kája (hangtan, szó- és alak-tan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták

A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekinté-sével fölkészülés az érettsé-gire és a továbbtanulásra. Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tö-megkommunikációra vonat-

38

kell elvégezni, hogy erre a témakörre valóban jusson elegendő idő (14 óra)

tartalmi és formai jellemzői-nek kapcsolata a kommuni-kációs folyamattal. A kommunikáció pragmati-kai szintje, jelenségei. Esszé, érvelés, vita és a mul-timédiás, audiovizuális meg-jelenítés formái, eszközei (például prezentáció). A gyakorlati írásbeliség jel-lemző műfajai, azok sajátos formai és tartalmi elemei.

kozó ismeretek összefoglalá-sa és alkalmazása a nyelv-használatban minden beszéd-helyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélé-sében, a saját nyelvi teljesít-mény csiszolásában, az ön-korrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a külön-féle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommuniká-ciós funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai je-lentés stb. megítélésében. Szövegformálási, szöveg-szerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. Adott, illetve önállóan kiala-kított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrás-jegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörté-neti, művészettörténeti, nyel-vészeti) irodalom alkotó fel-használása feljegyzés, be-számoló, értekezés, kiselő-adás, hozzászólás formájá-ban. Szövegalkotás a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformákban. A mindennapi élet problémá-iról, irodalmi, művészeti él-ményekről vélemény kifejté-se szóban és írásban, külön-féle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása né-hány irodalmi és képzőmű-vészeti alkotásban (az imp-resszionizmustól a szürrea-lizmusig). Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban,

39

például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismerte-tés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében.

Irodalom

Belépő tevékenységformák Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műfaji sajátosságaiból, irányza-ti, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból, szakszerű fogalomhaszná-lattal. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművé-szet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, maga-tartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései. Az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (például

Documents

6 évfolyamos tehetséggondozó tagozat helyi tanterve · Az irodalom tantárgy esetében megjelölt művek a választhatóság egyik lehetséges komponen-sei. A feldolgozásra kiválasztott