A 2008/2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE · 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE Tanulói hiányzások napokban Igazolt Igazolatlan Összesen Nap/tanuló Alsó

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYOMAENDRŐD

Népliget u. 2. sz. 5502 E-mail: [email protected]; www.rozsahegyiiskola.hu

A 2008/2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

GYOMAENDRŐD

2009


A 2008-2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE

1

TARTALOM

BEVEZETŐ.................................................................................................................................................................. 2

1. GAZDÁLKODÁS..................................................................................................................................................... 2

1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK ....................................................................................................................... 2

1.2. PÁLYÁZATOK..................................................................................................................................................... 2

1.3. ELLENŐRZÉSEK .................................................................................................................................................. 3

2. TANÜGYIGAZGATÁS ............................................................................................................................................ 4

3. FELTÉTELEK .......................................................................................................................................................... 4

3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................................................................... 4

3.1.1. Továbbképzések ....................................................................................................................................... 5

3.1.2. Innováció.................................................................................................................................................. 5

3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK .......................................................................................................................................... 5

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP.................................................................................................................................. 6

4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE........................................................................................................................ 6

4.2. MAGATARTÁS.................................................................................................................................................... 7

4.3. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI MÉRÉSEK .................................................................................................................. 7

4.3.1. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban ............................................................................... 7

4.3.2. Neveltségi, tudatossági szintmérés 8. osztályban ........................................................................................ 9

5. OKTATÁS, KÉPZÉS.............................................................................................................................................. 11

5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK ..................................................................................................................................... 11

5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK ...................................................................................................................................... 12

5.2.1. Normál tagozat ....................................................................................................................................... 12

5.2.2. Speciális tagozat ..................................................................................................................................... 13

5.3. BEISKOLÁZÁS .................................................................................................................................................. 13

5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK ....................................................................................................................................... 14

5.5. EREDMÉNYEK .................................................................................................................................................. 24

5.6. SPORTEREDMÉNYEK ......................................................................................................................................... 26

6. SZOLGÁLTATÁS .................................................................................................................................................. 27

6.1 NAPKÖZIOTTHON .............................................................................................................................................. 27

6.2. KOLLÉGIUM ..................................................................................................................................................... 28

6.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................................................................... 29

6.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA................................................................................................. 31

6.5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS................................................................................................................................ 32

6.6. GYERMEKVÉDELEM .......................................................................................................................................... 33

7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS.................................................................................................................................... 34

8. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG................................................................................. 34



2

BEVEZETŐ

Iskolánk 2005. július 1-jétől lát el kistérségi feladatokat. Ettől az évtől kezdve követve a jogszabályi környezetet, a költségvetési mutatókat és figyelembe véve a települések adottságait, igényeit minden évben változott az intézmény szervezeti felépítése.

2008. szeptember 1-jétől a Rózsahegyi Könyvtár a városi könyvtár fiókkönyvtára lett szervezetileg.

Az iskolakönyvtári feladatokat továbbra is ellátja együttműködési megállapodás keretében. A városi könyvtár októberben felvette Határ Győző nevét, az endrődi fiókkönyvtár pedig felvette Tímár Máté nevét. Az iskola pedagógiai gyakorlatában ez nem jelent változást.

A tanév végével átadtuk a gyakorlókertet a Zöldpark Kft-nek, ami önkormányzati érdekeltségű vállalkozás. Fákat, cserjéket, palántákat nevelnek itt a város szépítésére. A kertet tanulóink ezután is látogathatják, egyéb tekintetben nem történt változás.

Csárdaszálláson összevont alsó tagozat működött 14 tanulóval, 2 tanítóval. A felső tagozatosok iskolabusszal jártak Gyomaendrődre. Az iskolabusz szolgáltatás megfelelő. Állandó kísérő gyermekfelügyelőt biztosítunk a járaton. A hunyai tanulók közül a kollégisták és egy bejáró tanuló járt intézményünkbe.

A jelenlegi szervezeti felépítés a jogszabályi előírásoknak és a helyi adottságoknak, elvárásoknak megfelel. A csárdaszállási alsó tagozatot hosszú távon működtetni kívánja a fenntartó, valamint támogatja a speciális tagozat és a diákotthon működtetését is mindaddig, amíg anyagi lehetőségei ezt megengedik.

1. GAZDÁLKODÁS

1.1. FEJLESZTÉSI, FELÚJÍTÁSI MUNKÁK

A költségvetésben a pályázatokhoz elkülönített önerő állt rendelkezésre az intézmény számára, valamint a 2007. évből fennmaradó pénzmaradvány. Mindkét forrást az alsó tagozatos épület felújítására használtuk fel. Az emeleti vizesblokkok felújítása, a folyosók festése, az ajtók mázolása történt meg a tanévkezdés előtt. A felújítás költsége 5 890 ezer Ft

A diákotthon és a speciális tagozat épületeiben elvégeztük a tisztasági meszeléseket, festéseket, a nyári nagytakarítást.

A csárdaszállási telephelyet a csárdaszállási önkormányzat gondozza szép, tiszta, rendezett körülményeket biztosítva a tanulók részére.

A tanév folyamán szükség volt a villámhárító rendszer soron kívüli felújítására, amelynek a költsége 1 430 ezer Ft, és a forrását a 2008. évre elkülönített pályázati önerő biztosította.

Az épületek állagmegóvása folyamatos karbantartást igényel, amelynek anyagi fedezetét minden évben biztosítani szükséges.

1.2. PÁLYÁZATOK

- Az OKMTI által kiírt HEFOP 2.1.9. „Nyaraljunk együtt!” című pályázati projekt keretei között 110 tanuló 1 hetes nyaralását biztosítottuk térítésmentesen. A pályázatban előírás volt a résztvevő tanulók közötti halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók legalább 40 %-os aránya. A támogatás összege: 6 549 ezer Ft



3

- A Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz nyújtottuk be az iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési programunkat, amelyet az elnyert támogatásból valósítottunk meg. A támogatás összege: 405 ezer Ft

- A Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával tanulmányi kirándulást szerveztünk a 3. osztályos évfolyamnak, multikulturális projektet valósítottunk meg és 11 pedagógus módszertani továbbképzését támogattuk. A támogatás összege 430 ezer Ft.

- A közoktatási intézmények könyvtárainak állománygyarapítására 148 ezer Ft-ot nyertünk, amelyből gyarapítottuk az iskolai könyvtár állományát.

- Az iskola mellett működő Diáksport Egyesület edzőtábor megrendezésére nyert 173 ezer Ft-ot, működési költségek fedezésére pedig 200 ezer Ft-ot. Az Önkormányzat 520 ezer Ft-tal támogatta az egyesület tevékenységét, amelyből sporteszközöket vásároltunk, nevezési díjakat fizettünk, az utazási költségeket fedeztük, illetve jutalmaztuk a versenyzőket.

- A Tempus Közalapítvány támogatásával vehettek részt tanulóink az Útravaló ösztöndíj programban, amelynek keretében felkészültek a középiskolai tanulmányokra.

- Jelentős támogatást kaptunk városunk önkormányzatától a Rózsahegyi napok megrendezéséhez, a lengyel testvériskola diákjainak csereüdültetéséhez és a diákcsoport egyesület működéséhez. A támogatás összege: 200 000 Ft.

- Központosított támogatásból pályázat útján nyert intézményünk forrást a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiemelt foglalkoztatására. A támogatás összege: 4 059 ezer Ft.

- Központosított pályázati támogatást kaptunk informatikai fejlesztésre. A támogatás összege: 537 ezer Ft.

- A tanév során két uniós pályázatot írtunk, amelyeknek az elbírálása folyamatban van.

- Még mindig nincs döntés a TIOP 1.1.1 jelű pályázatról, amelynek keretében jelentős informatikai fejlesztésre kerülne sor a város oktatási intézményeiben.

1.3. ELLENŐRZÉSEK

- Átfogó helyszíni pénzügyi ellenőrzést tartott a MÁK szeptember első két hetében. Megállapításai a jegyzőkönyvekben részletesen olvashatók. Intézményünk esetében a dokumentumok átvizsgálásával néhány esetben plusztámogatásra való jogosultságot, néhány esetben a jogosultság hiányát állapították meg. A normatíva szempontjából nem jelent lényeges változást. Ismét szembesültünk a szinte betarthatatlan elvárással, miszerint minden dokumentációs kötelezettségünknek naprakészen, pontosan, hiánytalanul eleget kell tenni.

- Az intézményi IPR program szakmai megvalósítását ellenőrizte az Oktatási Hivatal szakértője. A szakértő a program dokumentációját mintaszerűnek értékelte.

- A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás belső ellenőre vizsgálta a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2008. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és meglapozottságát. A vizsgálat a felsorolt dokumentumokat rendben találta.

- A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás belső ellenőre a 2007., 2008. költségvetési évre vonatkozó átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzést végzett. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézményben körültekintő, felelősségteljes gazdálkodás folyik.

Összegzés:

Az intézmény zavartalan működése biztosított, de a fejlesztések, felújítások, eszközbeszerzések többnyire csak pályázati forrásból biztosíthatók.

Az utóbbi időben azonban pályázati forráshoz is egyre nehezebben jutnak az intézmények, így a



4

feladat ellátása egyre nagyobb terhet ró a fenntartó önkormányzatokra.

2. TANÜGYIGAZGATÁS

A tanulói létszám az előző tanévhez képest nem változott. Az első évfolyamon három osztályt indítottunk. A tanulói összetételt az alábbi táblázat szemlélteti.

Tanulói létszámadatok

Létszám Napközis Diákotthonos BTM* SNI* Integrált HHH*

Alsó tagozat 179 171 7 31 14 29 27 Felső tagozat 200 101 13 36 35 37 41 Speciális tagozat 30 14 6 0 30 0 9 Gyomaendrőd összesen 409 286 26 67 79 66 77

Csárdaszállás 14 13 0 3 1 1 2 Intézmény 423 299 26 70 80 67 79

* BTM = beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő * SNI = sajátos nevelési igényű * HHH = halmozottan hátrányos helyzetű

Év közben lakóhelyváltozás miatt kiiratkozott 13 tanuló, és beiratkozott 7 tanuló. Ez az átlagosnál nagyobb mozgásnak számít.

Egy családban átmeneti nevelésbe vették a gyerekeket. Közülük négyen iskoláskorúak.

Iskolánkban magas az aránya a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak. Ez adódik a feladatellátásból (diákotthon, speciális tagozat) és a beiskolázási körzet adottságaiból.

Szintén az iskola speciális adottsága, hogy sok tanuló utazik busszal, ami mindenképp szükségessé teszi a napközi, vagy a tanulószoba igénybevételét (buszjárat csak délután van.)

A tanulócsoportok száma 22. Átlaglétszáma 20 tanuló/osztály.

Az osztálylétszámok egyenlőtlen elosztásúak. Az átlagot jelentősen torzítja a speciális tagozat és a csárdaszállási tagintézmény alacsony létszáma.

3. FELTÉTELEK

3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az intézmény 73 alkalmazottal látta el a feladatot. Minden engedélyezett álláshelyet betöltöttünk. A három első osztály indítása indokolta 1 fő tanító felvételét. Az alkalmazottak a munkakörüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, a pedagógusok szakos ellátottsága 100 %-os.

Tanév közben gyermekgondozási szabadságra ment egy kolléganőnk, helyette felvettünk egy korábban már alkalmazott tanítót.

Pályakezdő munkatársat vettünk fel gazdaságvezetői munkakörbe.



5

Gyomaendrőd Csárdaszállás Összesen Pedagógus álláshely 41 2 43 Pedagógiai munkát segítő alkalmazott 4 0 4 Rendszergazda 1 0 1 Iskolatitkár 1 1 2 Gazdasági, adminisztratív dolgozó 3,5 0 3,5 Konyhai dolgozó 7 0 7 Karbantartó 3 0 3 Takarító 9,5 0 9,5 ÖSSZESEN: 70 3 73

3.1.1. Továbbképzések

A továbbképzések szervezésénél a Továbbképzési program megvalósítását tartjuk szem előtt, illetve mindig vannak nem tervezett lehetőségek is, amelyeket igyekszünk kihasználni. Központi támogatásból, illetve pályázati forrásból az alábbi továbbképzések valósultak meg:

A továbbképzés megnevezése (időtartam) A résztvevők száma

JGYTF- gyógypedagógia szak 1 fő Ayres terápia (Szenzormotoros integrációs terápia) (150 óra) 1 fő Mérés-értékelés (szakvizsga) 1 fő Módszertan az átmenet megkönnyítésére tanítóknak és tanároknak. (120 óra) 3 fő

Tanórai differenciálás heterogén csoportban. (30 óra) 1 fő Interaktív tábla – interaktív módszerek a pedagógusok és a tanulók kompetencia fejlesztésében. (30 óra)

8 fő

3.1.2. Innováció

Az iskolában folyó szakmai, módszertani, intézményfejlesztési innováció a HEFOP 2.1.5 és HEFOP 2.1.6 projektek által generált fejlesztések. Az itt elindított szakmai műhelymunkák, a kidolgozott programok bevezetése zajlott ebben a tanévben. A fejlesztéseket folytatnunk kell, mivel felvállaltuk a felmenő rendszerű bevezetést.

A kompetencia alapú oktatás dominál a nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. évfolyamon, ami szintén a bevezetés stádiumában van.

3.2. TÁRGYI FELTÉTELEK

Az intézmény tárgyi feltételei a korszerű nevelési – oktatási feladatellátást lehetővé teszik. Sok tekintetben kell azonban mielőbbi fejlesztéseket megvalósítani. Pályázati forrásból folyamatosan cseréljük a tantermi berendezéseket, különböző fejlesztő- és szemléltető eszközöket vásárolunk.

Mielőbb meg kell teremteni az iskola minden tantermében a IKT fogadására alkalmas infrastruktúrát (számítógép, internet elérhetőség). Az új módszerek megkívánják az új eszközök



6

alkalmazását is.

Egyre sürgetőbb a diákotthon és speciális tagozat felszereltségének korszerűsítése. Ezekre a feladat-ellátási helyekre évek óta nem lehet pályázatot beadni, ezért kimaradtak a fejlesztésekből.

4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP

4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

Tanulói hiányzások napokban

Igazolt Igazolatlan Összesen Nap/tanuló Alsó tagozat 1567 7 1574 8,79 Felső tagozat 2243 100 1344 11,72 Speciális tagozat 407 90 497 16,57 Gyomaendrőd összesen 4216 198 4415 10,79 Csárdaszállás 145 0 145 10,36 Intézmény összesen 4361 198 4560 10,78

Tanulói hiányzások alakulása az utóbbi öt évben

8,85 8,798,4

10,75 10,79

0

2

4

6

8

10

12

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Intézmény összesen:

Intézmény összesen:

Igazolatlanul mulasztó tanulók száma

Tanév Napok száma

Alsó tagozat

Napok száma

Felső tagozat

Napok száma

Speciális tagozat

2005/2006 6 2 52 21 (3+1) 12 6 (3) 2006/2007 39,6 13 26,4 14 25,2 6 2007/2008 48 13 84 14 (1) 106,8 6 2008/2009 7 3 100,2 30 (1) 90 4 (2)

Zárójelben van feltüntetve azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az igazolatlan hiányzása jelentős.)



7

Az alsó tagozaton 3 tanulónak volt igazolatlan hiányzása (2 tanulónak csak az első félévben).

A tanév során 12 felszólítást és 3 feljelentést küldtek ki a kollegák. A hiányzók többségénél elegendő volt a beszélgetés, az osztályfőnöki figyelmeztetés.

A speciális tagozaton 2 tanulónak volt sok az igazolatlan hiányzása. A tanév során 7 felszólítást és 4 feljelentést küldtek ki a kollegák. Két tanuló esetében sem a felszólítás, sem a feljelentés nem hozott eredményt.

A tanulói hiányzások száma az elmúlt évihez képest nem változott. Néhány tanuló esetében hosszas betegség miatt volt a magas számú mulasztás. További teendőnk az orvosokkal, a családsegítővel való együttműködés kiterjesztése, a hiányzások szigorúbb nyomon követésére is.

4.2. MAGATARTÁS

Magatartás

Tagozat Példás Jó Változó Rossz 2008/09 2007/08 2006/07 2005/06 Alsó tagozat 70 86 23 0 4,26 4,12 4,27 4,13 Felső tagozat 50 90 45 14 3,88 4,02 4,00 4,00 Speciális tagozat 3 8 17 2 3,40 3,44 3,57 3,375 Gyomaendrőd 123 184 85 16 4,01 4,02 4,08 4,01 Csárdaszállás alsó 6 6 2 0 4,29 4,08 4,4 4,0 Csárdaszállás felső - - - - - - 4,1 4,47 Csárdaszállás 6 6 2 0 4,29 4,08 4,2 4,27 Intézmény 129 190 87 16 4,02 4,01 4,13 4,06

A magatartás intézményi átlaga nem változott az elmúlt négy év során. Kirívó magatartási probléma esetén igénybe vettük a gyermekvédelmi felelős, illetve a Térségi Humánsegítő Központ munkatársainak a segítségét. A magatartási problémák jó részét a tanév közben érkezett tanulók beilleszkedése okozta. A diákotthonban igénybe vettük a mentálhigiénés, a pszichológus és a drámapedagógus szakemberek segítségét. Fegyelmi tárgyalásra nem került sor.

4.3. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI MÉRÉSEK

4.3.1. Neveltségi, tudatossági szint mérése a 4. osztályokban

A felmérésben megkérdezzük tanulóinkat nemzeti jelképeinkről, bizonyos viselkedési normákról, tulajdonságokról, és szituációkról. Az alábbi kérdéseket tettük fel:

1. Sorold fel hazánk jelképeit!

2. Hogyan viselkedsz, amikor a Himnusz vagy a Szózat dallamát meghallod?

3. Az iskolai ünnepségeken a pedagógusok mindig rendre intik a gyerekeket. Mit gondolsz, miért kell fegyelmezetten viselkedni?

4. Egy iskola udvarára tavaly facsemetéket ültettek, hogy szép lombja kellemessé tegye az udvart. A kis fákat dróthálóval kerítették körbe, s felhívták a gyerekek figyelmét, hogy vigyázzanak rá. A dróthálók tönkre mentek, s a kis fákból is csak egy maradt életben. Szerinted miért pusztultak ki a facsemeték? Hogyan lehetett volna megmenteni őket? Te mit teszel azért, hogy óvd, védd az iskolát és környezetét?



8

5. A következő tulajdonságokat válogasd két oszlopba aszerint, hogy jó, illetve rossz tulajdonságok-e! (őszinte, segítőkész, jószívű, szerény, becsületes, vicces, barátkozó, sértődékeny, zárkózott, önző, hazudós, verekedős, árulkodó, beképzelt, dicsekvő, makacs). Válaszd ki, és indokold, hogy számodra melyik a legszimpatikusabb és a legellenszenvesebb tulajdonság.

6. Szerinted mi számít rossz cselekedetnek az alábbiak közül az iskolai életben? Válaszaidat indokold! (lopás, késés, árulkodás, verekedés, csúfolkodás, köpködés, udvariatlanság, csúnya beszéd, felkészületlenség)

7. Mit tennél, ha

- iratot találnál az utcán,

- valakit baleset érne a játszótéren,

- észrevennéd, hogy egy osztálytársad lopott,

- egy társadat rendszeresen csúfolnák a többiek?

8. A kérdés egy konfliktushelyzet kapcsán arra irányult, hogy hogyan oldaná meg a tanuló a problémát.

9. Sorold fel, hogy tanítás után milyen iskolai, vagy iskolán kívüli foglalkozásokon veszel részt!

Ebben a tanévben ismét átdolgozásra került a neveltségi szint mérésére szolgáló kérdőív. Az egyik fontos szempont volt, hogy rövidebbé tegyük, illetve az olyan típusú kérdéseket kivegyük belőle, amelyeket más műveltségi terület is mérhet. Ennek ellenére a 4. a osztályban 8 tanuló nem tudta 45 perc alatt befejezni a kérdőívet, így nem kaphatunk teljes képet az osztály neveltségi szintjéről. Bár nyilvánvalóan ez a tény is fontos információ, illetve felveti a további rövidítés szükségességét.

A neveltségi szint mérését a 4. évfolyam 53 tanulójából 50 írta meg. Az 1. feladatban a Himnusz és a Szózat említése mintegy 30 %-ot javult a két évvel ezelőttihez viszonyítva. A 4. b osztályban szinte minden tanuló megemlíttette a Szózat illetve a Himnusz költőjének nevét, sőt olyan is akadt, aki a zeneszerző nevét is leírta. Némi javulás tapasztalható a címer esetében, míg a zászló említése kis mértékben csökkent. Hazánk jelképei közül eltűntek a koronázási jelvények, amelyek nem tartoznak a szorosan vett nemzeti jelképekhez.

A Himnusz és a Szózat alatti viselkedéssel kapcsolatban nem történt döntő változás a korábbi évekkel összehasonlítva. Válaszok: leveszem a sapkát, egyenesen (kihúzva) állok, énekelek, nem beszélgetek. Arra, hogy miért kell így viselkedni, a „b” osztályban többségében a tisztelet megadásának valamilyen formáját írták, míg az „a”-ban azt válaszolták, hogy ne hozzanak szégyent a tanárokra, illetve senkire. Előfordultak olyan válaszok, amelyek az ismert magatartási szabályokat erősítették meg: nem szabad rosszul viselkedni, ne legyünk rosszak, stb. Akadt néhány értelmezhetetlen válasz is.

A kisfák pusztulásának okai között gyakorisági sorrendben a következő válaszok születtek: nem locsolták, nem gondozták, nem vigyáztak rájuk, illetve a szándékos rongálás feltételezése.

A válaszok között a legtöbben a locsolást, gondozást, illetve az elkerítést, erősebb hálót javasolták. Egy-egy esetben előfordult, hogy tiltsák meg a labdázást, illetve vegyék be a házirendbe a fák védelmét. Tizenkét tanuló nem javasolt a problémára megoldást. Kapcsolódó kérdés volt, hogy a tanulók mit tesznek az iskola és környezete védelmében. A megszokott válaszok mellett néhány egyedi javaslat is született: Nem csinálok vegyszert, nem szennyezem a levegőt, nem firkálom a padokat és ketten pedig fát ültetnének.

A jó és rossz tulajdonságok szétválogatásánál gondot okozott a szerény, a zárkózott, sértődékeny megítélése. A zárkózottságot többen vélték rosszak, mint jónak. A legszimpatikusabb és legellenszenvesebb tulajdonságok kiválasztása az „a” osztály tanulóinak sok esetben problémát jelentett: az osztálytársaik neveit sorolták fel, illetve saját tetteiket írták le. Magyarázatnak többen



9

azt adták, hogy ez(ek) jók, illetve rossz(ak). A „b”-ben a többség az őszinteséget, valamint a viccest választotta.

Az „a” osztályban a jószívűség és a barátkozó vezeti a listát.

Komoly nehézség elé állította a gyerekeket az a feladat, ahol minden választandó állítás negatív tartalommal rendelkezett, s ezekből kellett kiválasztani azokat, amik az iskolai életben is rosszak. Többen mindegyiket aláhúzták, s azzal magyarázták, hogy ezek rosszak, rosszra utalnak, tilosak. Az iskolai életben hangsúlyosabb vétségeket, a késést és a felkészületlenséget érezték legkevésbé fontosnak. A lopás, verekedés, csúnya beszéd vezeti a sort. Hat tanuló nem válaszolt a kérdésre.

Különbség mutatkozott a két osztály között az irat megtalálásával kapcsolatos megoldásokban is. Igaz, hogy az „a”-sok és a „b”-sek is legtöbben körülnéznének, s igyekeznének megtalálni a tulajdonosát. A „b”-ben alig maradt el azoknak a száma, akik elmennének a rendőrségre, mert ott kinyomoznák, megtalálnák a gazdáját.

A sebesült ellátásához a döntő többség felnőtt segítséget kért (74%), ami a gyermekek felnőttekbe vetett bizalmát bizonyítja. Néhányan bátran bekötöznék a sérültet.

A lopás szemtanújaként mindkét osztályban a tanító nénihez fordultak segítségért, mert rá hallgatnak, mert ő elrendezné, elbeszélgetne a tolvajjal, elmesélné, hogy tilos lopni. Sokkal kevesebben választották azt, hogy megmondanák neki, hogy azonnal tegye vissza. Általában jellemző, hogy nem akarnak árulkodni.

A csúfolódás megállítását is a tanító nénitől várják a legtöbben, az előzőekben már említett okokból. A „b”-ből többen, az „á”-ból kevesebben hagynák figyelmen kívül, mert nem akarják elárulni a barátjukat. Legkevesebben azok voltak, akik maguk próbálták volna meg lecsillapítani a hangoskodókat. Nem vállalta be senki, hogy ő maga is csúfolódna, holott a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy sokan élek ezzel a lehetőséggel.

A konfliktushelyzet megoldására a tanulók többsége a közös megbeszélést javasolta, illetve a felnőttek segítségében látta a megoldást.

Az utolsó kérdésekre adott válaszok már nem voltak teljes körűek, nem jutott el ide minden tanuló.

A különböző délutáni foglalkozásokon résztvevők száma és összetétele nem változott számottevően. A legtöbb gyerek délutánja alaposan be van táblázva és vannak néhányan akik nem járnak semmilyen foglalkozásra.

4.3.2. Neveltségi, tudatossági szintmérés 8. osztályban

A kérdések hasonló tematikájúak, mint a 4. osztályosoké, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a mostani negyedikesekével és saját 4 évvel ezelőtti válaszaikkal.

Osztályfőnöki felmérés a 8. osztályokban:

1. Írd le, melyek hazánk jelképei!

2. Sorold fel a magyar koronázási jelvényeket!

3. Mit ünneplünk március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án?

4. Szerinted szükség van-e arra, hogy az iskolában megünnepeljék ezeket az ünnepeket? Válaszodat indokold!

5. Szerinted mennyire fontosak a következő dolgok a hazaszeretet kifejezésében? Ahhoz, hogy valaki napjainkban jó hazafi legyen, mennyire fontos, hogy

- betartsa az ország törvényeit? - képes legyen meghalni Magyarországért? - részt vegyen a választásokon? - tudjon áldozatot hozni az országért?



10

- szeresse a piros-fehér-zöld zászlót? - legyen meggyőződve arról, hogy minden ember egyenlő? - segítse a rászorulókat? - tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait? - legyen elkötelezett híve a demokráciának? - ismerje és szeresse a magyar kultúrát?

6. Ha egy barátod vendégségbe jönne hozzátok, mit mutatnál meg neki Gyomaendrőd nevezetességeiből?

7. Idézd fel és értelmezd iskolánk jelmondatát!

8. Húzz alá az alábbi tulajdonságok közül ötöt, amit a legfontosabbnak tartasz! (becsületesség, megbízhatóság, felelősségtudat, jóindulat, segítőkészség, magabiztosság, önállóság, bátorság, okosság).

9. Mutasd be az iskolát egy vidéki barátodnak! Azokra a dolgokra hívd fel a figyelmét, amiben iskolánk más, mint a többi!

10. Ha lehetőséged lenne rá, hogy teljesüljön három kívánságod, mit kérnél? Válaszodat indokold!

11. Mit tennél, ha a) eltűnne a tollad, majd néhány óra múlva egy osztálytársadnál látnád meg? b) valaki véletlenül fellökne az udvaron? c) egy osztálytársad elkéri tőled a házi feladatodat, hogy lemásolja? d) valaki hazugságokat terjesztene rólad? e) az egyik szomszédos országból új osztálytársad érkezik, magyarul beszél, vagy szokásai, viselkedése, öltözködése kissé furcsa, a többiek gyakran cikizik, te mit tennél? f) mindig a legújabb divat szerint öltözködsz, gyakran kihívó a ruházatod és emiatt többen megszólnak, az osztályfőnököd is szóvá tenné? Változtatnál-e? Ha igen, miért? Ha nem, miért?

Összegzés:

A kérdőívet a három osztály 59 tanulójából 56-an írták meg.

Hazánk nemzeti jelképeinek felsorolásakor a címer és a zászló említése néhány százalékkal csökkent az előző évekhez képest. A Himnusz és a Szózat, mint nemzeti jelkép beírása csaknem 20 %-kal nőtt a korábbi évekhez képest. Ennél a két fogalomnál nagyon gyenge eredményt ért el a b osztály.

A koronázási jelvények csaknem mindegyikének felismerése nőtt. A korona említése összességében 11 %-os növekedést mutat, míg a palást és a kard felsorolása még ennél is jelentősebben nőtt. Ebben a kérdésben nincs az osztályok közt jelentős különbség.

A nemzeti ünnepekre adott válaszok közül csak a pontosan megfogalmazottakat vettük helyesnek, így a március 15-ére tanulóink 79 %-a, augusztus 20-ára és október 23-ára tanulóink 66%-a adott pontos választ. A válaszadók 93 %-a fontosnak ítéli az ünnepségek megtartását.

A következő kérdés célja a hazaszeretethez és az állampolgári kötelességekhez és jogokhoz való kapcsolat mérése volt. Az ország törvényeinek betartását 98 % tartja fontosnak. A tanulók fele fontosnak tartja, hogy aki jó hazafi, az képes legyen meghalni Magyarországért. 18 %-uk egyáltalán nem tartja szükségesnek, a többiek nem tudtak ebben a kérdésben állást foglalni, ami ebben az életkorban nem meglepő.

Háromnegyedük fontosnak tartja a választásokon való részvételt.

Az egyenlőséget a tanulók 84 %-a fontosnak tartja. Csaknem hasonlóan magas eredményt ért el a kisebbségek jogainak védelme.



11

A demokrácia szerepének megítélése már alacsonyabb mutatókat produkált. 12 % egyáltalán nem érzi fontosnak, 23 % pedig nem tudott dönteni.

Valószínűleg van olyan tanuló is, aki nincs tisztában a szó jelentésével. Döntő fölényt hozott ebben a témában a magyar kultúra ismerete és szeretete.

Gyomaendrőd bemutatása nem hozott jelentős változást a korábbi évekhez képest. A bemutatandó intézmények, épületek, természeti szépségek legszélesebb körét a 8. a-sok vonultatták fel.

Iskolánk jelmondatát a korábbi évekhez viszonyítva többen idézték pontosan, viszont kevesebben értelmezték jól.

A tulajdonságok kiválasztásánál a korábbi évekhez hasonlóan a megbízhatóság, becsületesség, segítőkészség és felelősségtudat szerepel az első négy helyen. A tanulók többsége tudja, hogy ezek a tulajdonságok fontos meghatározói az emberi kapcsolatoknak és bízhatunk abban, hogy előbb vagy utóbb ezeket az értékeket képviselik majd. A tulajdonságok értelmezése a többség számára nem okoz gondot.

Az iskola bemutatása során a legtöbben a tanárok kedvességét és segítőkészségét tartották a legjellemzőbb vonásnak. Tíz tanuló nem válaszolt a kérdésre, ami magas aránynak mondható.

A kívánságok között a többség nem egyéni jólétet kíván. Továbbra is sokan szeretnék, ha a családjuk, szüleik sokáig élnének, egészségesek, boldogok és gazdagok lennének. Többen kértek nagyobb horderejű dolgot, ne legyen betegség, szegénység, szűnjön meg a gazdasági válság és a bűnözés

Az egyik kérdéssorban a különböző magatartási és viselkedései szabályokra kérdeztünk rá. Eszerint elmondhatjuk, hogy tanulóink tisztában vannak a legelemibb szabályokkal.

A mérések eredményeit az osztályfőnöki munkaközösség elemzi, és egyben kijelöli a jövőre vonatkozó nevelési feladatokat.

5. OKTATÁS, KÉPZÉS

5.1. SZORGALOM ÁTLAGOK

Tagozat Példás Jó Változó Hanyag 2008/09 2007/08 2006/07 2005/06 Alsó tagozat 72 77 30 0 4,23 4,06 4,16 4,02 Felső tagozat 28 54 80 37 3,37 3,52 3,5 3,47 Speciális tagozat 1 9 16 4 3,23 3,26 3,57 3,34 Gyomaendrőd 101 140 126 41 3,74 3,73 3,79 3,7 Csárdaszállás alsó 5 7 2 0 4,21 4,31 4,5 4,42 Intézmény összesen 106 147 128 41 3,75 3,74 3,83 3,77

A szorgalom átlagok nem változtak számottevően az utóbbi négy évben. A tagozatok közötti eltérés is stagnál. A szorgalommal összhangban vannak a tanulmányi eredmények.



12

5.2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK

5.2.1. Normál tagozat

4-8. évfolyam

Tantárgyak 4. a, b 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 8. a 8. b 8. c Átlag (felső

tagozat) Nyelvtan 3.7 3,04 2,57 3,19 2,11 3,14 2,72 3,30 2,15 2,88 2,86 Irodalom 4,04 3,41 3,05 3,53 2,37 2,95 2,76 3,48 2,00 3,13 3,05 Angol 4,68 3,60 3,05 3,34 2,84 2,94 3,04 3,65 2,36 3,17 3,20 Német - - - - 4,00 - 3,33 4,00 3,50 3,68 Történelem 3,67 2,52 3,34 2,21 2,87 3,12 3,43 2,00 2,63 2,99 Földrajz - - - - 2,87 2,76 3,56 2,08 2,88 2,94 Matematika 4,16 3,25 2,68 3,36 2,50 3,05 3,04 3,48 2,38 2,80 3,03 Fizika - - - - 3,04 2,80 3,33 2,31 2,63 2,92 Kémia - - - - 3,13 3,04 3,53 2,23 3,06 3,10 Biológia - - - - 3,26 3,32 3,90 2,62 3,31 3,39 Ter.ismeret 4,64 3,46 2,63 3,57 2,53 - - - - - 3,13 Technika 4,81 3,57 3,73 4,38 4,05 3,60 4,60 4,60 3,54 4,31 4,24 Rajz 4,77 4,07 3,63 4,38 3,37 3,82 3,84 4,00 3,85 3,94 3,91 Ének 4,89 3,64 2,42 3,96 3,16 3,04 3,36 4,13 4,08 3,63 3,52 Testnevelés 4,85 4,35 3,42 3,73 3,47 3,13 3,60 4,50 3,40 3,88 3,79 Informatika 4,47 3,82 3,16 3,73 2,79 3,52 3,80 4,20 4,20 3,31 3,61 Dráma 5,00 4,89 4,88 5,00 - - - - - 4,95 Mozgókép - - - - - - 4,33 3,54 4,00 4,07

1-3. évfolyam

Kiválóan Jól Megfelelően Tantárgy

teljesített Felzárkóztatásra

szorul

Magyar 39 48 35 4 Matematika 48 50 24 4

Természetismeret 60 43 22 1 Technika 66 54 6

Rajz 59 56 11 Ének 60 57 10

Testnevelés 87 31 8 0

Kitűnő tanulók száma tantárgyanként Magyar nyelv: 3 Magyar irdalom: 4 Angol: 6 Német: 1 Történelem: 5 Földrajz: 4 Matematika: 4 Kémia: 1 Biológia: 5 Természetismeret: 6 Technika: 16 Rajz: 17 Ének: 29 Testnevelés: 6 Informatika: 5 Dráma: 3



13

2007-2008 2008-2009 Kitűnő tanulmányi eredmény Alsó Felső Együtt Alsó Felső Együtt

Gyomaendrőd 34 15 49 34 13 47 Csárdaszállás - - - 2 - 2

Összesen 34 15 49 36 13 49

A tanévet eredménytelenül záró tanulók száma

Javítóvizsgát tehetnek:

Magyar nyelvből: 13 Magyar irodalomból: 8 Angolból: 4 Történelemből: 12 Földrajzból: 1 Matematikából: 5 Kémiából: 4 Rajzból: 1 Énekből: 3 Testnevelésből: 1 Informatikából:1 tanuló.

Egy tanuló hiányzása miatt osztályozó vizsgát fog tenni.

A tanévet 27 tanuló zárta sikertelenül, akiknek 52 %-a sajátos nevelési igényű, és 44 %-a halmozottan hátrányos helyzetű.

A tanulókat a pedagógiai asszisztensek segítségével augusztus 3-ától folyamatosan felkészítjük egyéni korrepetálások keretében a javítóvizsgára. Reményeink szerint döntő többségük sikeresen továbbjut a következő évfolyamra.

5.2.2. Speciális tagozat

Tantárgy 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o 2008/09 2007/08 2006/07 Anyanyelv 3,33 3,33 3,00 2,20 2,66 2,71 2,88 3,15 Történelem - 3,50 3,00 2,20 2,16 2,59 2,85 3,35 Matematika 3,33 3,00 3,50 2,40 2,83 2,82 3,04 3,25

Természetismeret 3,33 3,50 2,50 2,20 2,16 2,53 2,73 3,5 Életvitel 3,83 3,83 4,00 4,20 4,66 4,12 4,15 4,4

Művészetek 4,00 4,50 4,50 3,66 4,0 4,19 4,58 4,25 Testnevelés 4,11 4,00 5,00 4,23 3,5 4,35 4,16 4,4

Három tanuló (7-8. osztályosok) nem felelt meg a tantervi követelményeknek. Egy tanuló hiányzás miatt osztályozó vizsgát köteles tenni.

A javítóvizsgán adhat számot tudásáról anyanyelvből 1, történelemből 2, természetismeretből 2 tanuló.

5.3. BEISKOLÁZÁS

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola 2008/2009

Helyben Vidéken Helyben Vidéken Helyben Vidéken

8. a 8 5 2 10 2 3 0 30 8. b 2 0 3 0 7 1 0 13 8. c 2 1 1 4 5 3 0 16 8. d 0 0 0 0 4 1 1 6

Összesen: 12 6 6 14 18 8 1 65 18 (27,7 %) 20 (30,7 %) 26 (40 %) 1 (1,6 %)



14

HHH 0 2 1 7 2 0 12 0 25 % 75 % 0

A tanulók beiskolázását az osztályfőnökök és az oktatási igazgatóhelyettes segíti. A folyamat novemberben kezdődik az első tájékoztató szülői értekezlettel, amelyen részt vesznek a helyi középiskolák képviselői is. Igény szerint helyben tart személyes tanácsadást a megyei fenntartású Tudásház pályaválasztási szakembere. Különösen fontos ez a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A továbbtanulással kapcsolatos információkat a szülők és tanulók rendelkezésére bocsátjuk. Nyílt napokra, rendezvényekre szülői kérésre a tanulókat elengedjük.

A választott középiskolák sokfélék. A vidéki iskolákat elsősorban azok választották, akik valamilyen speciális képzést kerestek. Pl. Műszaki, művészeti irányultsággal. Egyre kevesebben választják azokat az intézményeket, amelyeknek a kínálata megegyezik a helyi középiskoláéval.

5.4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK

A tantárgyi méréseket az éves terv szerint végeztük a tanév folyamán az alábbi táblázatban feltüntetett területeken.

Az első osztályosokat gyógypedagógusok segítségével DIFER módszerrel mérték a tanítók. Az eredményeket rögzítették, fejlesztési terveket készítettek és újabb mérésekkel nyomon követték a tanulók fejlődését. Amennyiben szükségesnek látták, további vizsgálatot kértek a nevelési tanácsadótól.

A tanulás tanítása projekt keretében kerül sor a tanulási motiváció, stratégia és stílus bemeneti, majd nyomon követő és kimeneti mérésére. Ezeket az eredményeket felhasználjuk a csoportok kialakítására és a tanulók képességeinek alaposabb megismerésére.

A tantárgyi méréseket a munkaközösségek végzik az igazgatóhelyettes irányításával. Az elemzések, értékelések a nevelőtestület elé kerülnek, további feladataink alapjául szolgálnak

A mérési eredményekről összefoglalóan elmondható, hogy évfolyam szinten nincs számottevő különbség az előző évekhez képest. Jelentős különbség mutatkozik viszont a 2. és a 4. évfolyamon az osztályok között. Ez bizonyos mértékig magyarázható az osztályok eltérő összetételével, de minden lehetőséget meg kell ragadnunk a különbségek csökkentésére.

Az országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzésére beiskoláztunk egy kollégát mérési-értékelési szakértő szakvizsgára.

A továbbiakban az ő irányításával végezzük az iskolai szintű és az országos mérések elemzéseit egyaránt.

Cél Tartalom Célcsoport Ideje Felelős

Képességmérés

Beszédértés Íráskoordináció Összefüggések megértése

1. évf. Szeptember-december (folyamatos)

Tanítók

5. évf.

7. évf. Év eleje

A tanuláshoz való viszony változásának nyomon követése

Tanulási motiváció, tanulási stratégia, tanulási stílus mérése 8. évf. Február

Oktatási igh.

4. évf. Neveltségi, tudatossági szint mérése.

Önismeret, viselkedéskultúra. 8. évf.

Június Nevelési igh.

Tudásszint mérése Matematika 2. évf. Május vége Oktatási igh., matematika



15

4. évf. 8. évf. 5. évf.

Év eleje

munkaközösség vezető

2. évf.

4. évf. Május vége

Alsós-, humán munkaközösség-vezető, oktatási igh.

8. évf.

Magyar nyelvtan és irodalom

5. évf. Év eleje Szaktanár

1. évf. 5. évf.

Év eleje

2-4. évf. Szociális háttér feltérképezése

A tanulók körülményeinek felmérése

6-8. évf. Folyamatos

Osztályfőnökök, nevelési igh.

Országos mérés

4. évf. 6. évf. Olvasás-

szövegértés 8. évf. 4. évf. 6. évf.

Alapkészségek megléte

Matematikai eszköztudás

8. évf.

2008.05.27. Oktatási igh. Országos mérés

DIFER-mérések az első osztályokban Osztály Megnevezés Írásmozgás-

koordináció fejlődése

Beszéd-hanghallás

fejődése

Reláció-szókincs fejlődése

Elemi számolási készség

fejlődése

Tapasztalati következtetés

fejlődése

Tapasztalati összefüggés-

megértés fejlődése

Előkészítő 0 1 1 5 2 0 Kezdő 12 6 9 12 3 3 Haladó 22 4 14 14 13 14

Befejező 12 9 11 11 18 23

1. a 1. b 1. c

Optimum 2 28 13 6 12 8

2. évfolyam

Magyar nyelvtan

Feladatok 2. a (%) 2. b (%) Együtt (%) Mondatfajták 51 77,7 68 Mondat tagolása 78 79,7 79 Hangok csoportosítása 21 88 64 Hiányzó ékezetek pótlása 58 69,5 65 J vagy ly 56 70,1 65 Betűrend 30 69,5 55 Szótagolás 52 79,5 70 Toldalékok pótlása 46 66,8 60 Kijelentő mondat alkotása 48 72,4 64 Kérdő mondat alkotása 33 76 60 Összesen: 51 76,1 67



16

A 10 feladatból álló feladatsort a tanulók önállóan oldották meg annyi idő felhasználásával, amennyire szükségük volt. A gyerekek nagy része 30-35 perc alatt oldotta meg a feladatokat, csak két tanulónak volt szüksége 50 perce. (Ők általában is lassabban dolgoznak.)

A feladatlap eredménye körülbelül megfelel az egész évi munkájuk értékelésének. 1 tanuló teljesített a vártnál jobban és egy a vártnál sokkal gyengébben.

A feladattípusok közül gyengén sikerült a toldalékok pótlása. Itt a „ba-be, ban-ben” toldalékok helyes használatában tévesztettek.

A következő tanév év eleji ismétlésénél a betűrendbe sorolás és a hangok (betűk) időtartamának helyes gyakorlására kell újra nagy hangsúlyt fektetni a toldalékok megfelelő használata mellett. (Mindig minden tanult ismeret folyamatos ismétlést, felszíntartást igényel.)

Szövegértés

Mókus 2. a (%) 2. b (%) Együtt (%) Feleletválasztás 58 96,9 82,5

Igaz-hamis állítás 55 92,7 79 Az olvasottak kiválogatása 83 93,1 89,4

Felsorolás 38 93,3 73,3 Mondat befejezése 28 84,8 64,3

Összesen 60 92,5 80,8 A gombakirály

Felsorolás 75,3 Tulajdonság írása 81,8

Mondat kiegészítés 81,8 Csoportosítás 81,8

Kérdésekre felelet írása, felelet keresése. 87,8 Összesen: 81,7

A Mókus ismeretterjesztő szöveg, a Gombakirály mese.

A 2. b osztály tanulóinak fele az ismeretterjesztő szöveget dolgozta fel, a másik fele a mesét. A 2. a osztály tanulói csak az ismeretterjesztő szöveget.

A 2. b osztályban az ismeretterjesztő szöveg feldolgozása jobban sikerült, nem okozott nehézséget a tanulóknak, míg mesénél nem voltak eléggé pontosak. Pl.: többen nem soroltak fel minden gombafajt, ami a történetben szerepelt.

Ez a különbség az olvasmánytípusok feldolgozása között év közben is megmutatkozott.

A 2. a osztály tanulói a tőlük elvárt szinten teljesítették a feladatot.

Kiválóan Jól Megfelelően Magyar nyelv és irodalom teljesített

Felzárkóztatásra szorul

2. a 0 7 6 2. b 9 9 5 1

Matematika

Feladatok 2. a (%) 2. b (%) Együtt (%) 1.a Számsor folytatása (növekvő sorrend) 15 83 58,4



17

1. b Számsor folytatása mindkét irányban 23 87 63,9 2. kétjegyű számok összeadása, kivonása 78 96 89,5 3. Alapműveletek, műveleti sorrend. 70 93 84,7 4. Nyitott mondat megoldása (egyenlőtlenség) 20 95 67,9 5. Osztás egyjegyű számmal, maradék leírása. 43 92 74,3 6. a szabály megállapítása, táblázat kitöltés 61 95 82,7 6. b szabály kiválasztása 28 94 70,2 7. szöveges feladat megoldása 26 88 65,6 Összesen 53 93 78,6

Mindkét osztály teljesítménye az elvárásnak megfelelő. A 2. b osztály tanulóinak nem jelentett nehézséget a feladatsor megoldása. A 2. b osztály tanulói a továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel rendelkeznek, az alapműveleteket az elfogadható szinten teljesítették. A következő tanévben többet kell foglalkozni a szöveges feladatok megoldásával, a számsorozatokkal (szabály felismerése).

Kiválóan Jól Megfelelően Matematika

teljesített Felzárkóztatásra

szorul

2. a 8 5 2. b 12 8 3 1

4. évfolyam

Matematika

Feladat 4. a (%) 4. b (%) 4. é. (%) Grafikon elemzése. Adatok leolvasása, kerekítés. 47 60 54 Síkidom leghosszabb illetve legkisebb oldalának színezése. 78 96 88 Számolás fejben 60 76 68 Mértékváltás 72 90 82 Írásbeli számolás, ellenőrzés, becslés 77 87 82 Szöveges feladat egyenes arányosságra. 59 76 68 Téglalap kerülete, területe mérés után 12 43 28 Nyitott mondat megoldásának megkeresése próbálgatással 73 69 71 Szöveges feladat megoldása 14 31 23 A feladatlap eredményessége 53 68 61

A grafikon elemzésekor a konkrét adatokat sikeresen le tudták olvasni, a becslés, a megközelítő érték jelentett gondot.

A fejbeli számolás esetén a 10-zel, 100-zal való szorzás és osztás jól ment, a legtöbb hibát a műveleti sorrend megállapításánál ejtettek.

A mértékváltásnál az azonos mennyiségeket kellett összekötni. Az egyik oszlopban törttel megadott időtartamot órában illetve percben megadott mennyiséggel kellett párosítani. (Pl.: háromnegyed óra = 45 perc)

Írásbeli műveletek esetében a legtöbb pontot az ellenőrzés és a becslés hiánya miatt veszítettek, a szöveges feladatnál is elmarad a becslés valamint a feladat lejegyzése.



18

Téglalap kerületének illetve területének kiszámítása felső tagozatban lesz követelmény, az oldalak hosszának megmérése jó.

A szövegből sok tanulónak nem sikerült a mennyiségek közötti összefüggést felírni, nem jegyezték le a feladatot.

A továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel valamennyi tanuló rendelkezik.

Osztály jeles jó közepes elégséges Átlag 4. a 5 10 9 1 3,76 4. b 16 9 2 1 4,48

8. évfolyam

Magyar irodalom - szövegértés

Örkény István: Kenyér – értékelés

Kérdések 8. a 8. b 8. c 1. Hol és mikor játszódhat a történet? 50% 8% 43% 2. Értelmezd a következő szavakat: 53% 44% 55% Barakk 71% 58% 100% Priccs 46% 42% 64% Lovacska 79% 66% 36% Részrehajló 14% 8% 21% 3. A foglyok miért csoportosan és fegyverrel jártak kenyérért? 87% 92% 57%

4. Ki kapott felmentést a kenyérhordás alól? 93% 83% 82%

5. Igénybe vették-e a felmentést? Miért? 92% 83% 100% 6. Hányan laktak egy barakkban? 92% 75% 86% 7. Mit használtak súly helyett méréskor? Karikázd be! 92% 92% 86% 8/a. Milyen volt a kenyér? 96% 92% 89% 8/b. Számold ki a súlyát! 54% 42% 50% 9. Mennyi ideig tartott kidolgozni a megfelelő mérési módszert? 100% 100% 79% 10. Ki kapott kenyérvéget? 67% 60% 31% 11. Milyen sorrendben osztották ki az adagokat? 63% 29% 54% 12. Miért nem tartott senki igényt a kimaradt kenyérmorzsára? 58% 38% 36% 13. Mi lehetett az író –Örkény István- célja a novellával? 44% 33% 40% Összesen: 68% 56% 60%

A feladatok három nehézségi fokba sorolhatók. (Csak a teljesen jó válaszokat fogadtuk el.)

Első: (egyes típusú feladatok) a szövegből egyszavas válaszokat kellett kikeresni (3, 4, 6, 7-es feladatok). Ezek voltak a legkönnyebbek. A 8. a osztály 91 %-ra, a 8. b osztály 86 %-ra, a 8. c osztály 77 %-ra teljesített. (1. számú táblázat.)

Második: (kettes típusú feladatok) a szövegből több adatot kellett kikeresni, vagy mondatokat, szövegrészeket kellett összefoglalni, és saját szavaikkal leírni: (5, 8/a, 9, 10, 11-es feladatok). A 8. a osztály 73%-ra, a 8. b osztály 73 %-ra, a 8. c osztály 71 %-ra teljesített.

Harmadik: (hármas típusú feladatok) a szövegből, szövegösszefüggésből kellett kikövetkeztetni a választ. Ez volt a legnehezebb feladat. Ide tartoznak az 1, 2, 8/b, 12, 13-as feladatok. A 8. a osztály 52 %-ra, a 8. b osztály 33 %-ra, a 8. c osztály 45 %-ra teljesített.



19

Mint az várható volt, mindhárom osztályban az első típusú feladatokat oldották meg a legsikeresebben, és a harmadik típusú feladatok okozták a legnagyobb problémát.

Az osztályok összeredménye: 8. a osztály 68 %; 8. b osztály 56 %; 8. c osztály 60 %.

egyes típusú feladatok kettes típusú feladatok hármas típusú feladatok 8. a 91% 73% 52% 8. b 86 % 73 % 33 % 8. c 77% 71% 45%

Tipikus hibák:

- A szövegtartalmat korban nem tudta elhelyezni. (Tantárgyak közötti koncentráció hiánya.)

- Nem ír le minden lényeges, pontos információt. A másik véglet: nem tudja a szövegből kiemelni a lényeget, ezért mindent leír.

- Szóértelmezés: nem tudja kikövetkeztetni a szövegkörnyezetből a szó jelentését.

- Gondolkodtató, ok-okozati összefüggést igénylő feladatokhoz hozzá sem kezd. (Az „indokold”, cél-kutatás eredménytelen, irritáló a gyerekek számára.)

- A lassan haladók nem tudják befejezni a feladatsort. (Már a felével is elégedettek.)

Év végi osztályzatok

jeles jó közepes elégséges elégtelen Átlag 8. a 7 8 7 6 1 3,48 8. b 0 2 9 2 0 2,0 8. c 2 2 8 4 0 3,13

Összességében elmondható, hogy az osztályok eredményei tükrözik az év végi jegyek átlagait. Az osztályok a továbbhaladáshoz szükséges minimumszintet teljesítették (kivéve a 8. a osztályból egy fő).

Matematika

A 8. osztályos év végi matematika felmérésének elemzése

A tesztek statisztikai elemzésénél először a vizsgált minta (csoportok) eloszlását érdemes megvizsgálni. A 1. ábrán a négy csoport tanulóinak képességpontjai láthatók. Megállapítható, hogy a 8.a két csoportra bontása megalapozott volt, jól mértük fel a gyerekek képességeit, tudását. A 8.b görbéje két homogén részcsoportra utal az osztályban, de az eltérések itt sem jelentősek. A 8.c görbéje a legmeredekebb, azaz a tesztnek igen nagy differenciáló ereje volt ebben a csoportban. Érdemes lenne átgondolni, hogy ezt a tesztet év elején írassuk meg és akkor az epochális csoportok segítségével évfolyamszinten homogénebb csoportokat hozhatnánk létre.



20

200

300

400

500

600

700

0 2 4 6 8 10 12

képességpont

8a1 8a2 8b 8c

1. ábra: A vizsgált csoportok (osztályok) tanulóinak képességpontjai

A klasszikus statisztikai mutatók normáleloszlás mellett használhatók leginkább. A nyolcadikosaink jelentős része azonban a gyengén teljesítők közé tartozik, amely tényező hatással lehet az egész évfolyam értékelésére is. A tanulóinkat teljesítményük alapján csoportokba sorolva megfigyelhető a tehetséges tanulók számának csökkenése. (2. ábra)

0

2

4

6

8

10

12

1 2 3 4 5 6 7

képességpont-csoportok

fő

2. ábra: A tanulók képességei alapján alkotott csoportok létszáma

Az értékelés fontos elemei az év során adott érdemjegyek és a félévkor és az év végén a tanulót minősítő osztályzat. Korreláció módszerével megvizsgálva, évfolyamszinten és a csoportok szintjén is, a teszten mutatott teljesítmények és a bizonyítványba kerülő osztályzatok közötti kapcsolatot, azt tapasztaltam, hogy a tanulók értékelése-minősítése következetes és szakmailag megalapozott. (0,6 fölötti korrelációs együtthatót már nagyon jónak tekintünk.)

0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,00

össz

8a1

8a2

8b

8c

korreláció



21

3. ábra: Az év végi osztályzat és a teszteredmények korrelációja csoportszinten

A 8.c osztályban a legmegfelelőbben értékeltek a tanulók, azaz ők teljesítettek a tőlük egyénileg leginkább elvárható szinten, nem rosszabbul, igaz nem is jobban, mint év közben. A 8.b osztályban kicsi volt a szórás, míg a 8.a mindkét csoportjában voltak, néhányan akik nem következetesen teljesítettek A 4. ábrán a csoportokra kiszámolt néhány jellemző statisztikai adat látható.

200

250

300

350

400

450

500

550

600

650

8a1 8a2 8b 8c összes

átlagmediánalsó kvartilisfelső kvartilis

4. ábra: Az átlag, a medián és a kvartilisek értékei a csoportokban

A tanulói- illetve feladatcsoportok vizsgálatára az egyik leginkább alkalmas mutató a relatív szórás (átlag/szórás*100). Leginkább az átlaggal együtt vizsgálva azt mutatja meg, hogy a teljesítmények „közepéhez” képest mekkora eltéréssel dolgoztak a tanulók az adott csoportban vagy évfolyamon. Jól látható, hogy a leginkább az évfolyamot megosztó feladatok a 2.b, a 4. az 5.a és b, a 6.b és a 8.a és b voltak. A „hullámhegyek és völgyek” alapján megállapítható, hogy négy helyen, több feladat megoldása során is akadtak bőven problémák a gyerekek számára.

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

1. a 1. b 1. c 2. a 2. b 3. a 3. b 3. c 4. 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 7. c 7. d 8. a 8. b 9. 10.

5. ábra: A relatív szórás értékei az egyes feladatoknál

A csoportokra bontott átlag- és szóráseredményeket vizsgálva az látszik, hogy mindegyik csoport a várt módon szerepelt. A 8a1 csoportot egységesség, elfogadható átlag, kis szórás jellemzi. A 8a2-es csoport is egységes, közepes átlaggal, de nagyobb szórással. A 8b-sek gyenge átlageredménye, kis szórása is megfelel a vártnak. A 8c-sek átlaga ugyan elfogadható, de náluk a legnagyobb a szórás.



22

0

10

20

30

40

50

60

70

8a1 8a2 8b 8c összes

átlagpontszórás

6. ábra: Az átlag és a szórás kapcsolata a csoportokban

Vizsgálhatjuk azt is, hogy az egyes feladatok milyen hatással vannak a teszt egészére. Az elkülönítési mutató 1-hez tartó értéke a feladatok homogenitását, 0 közeli értéke a feladat és teszt közötti kapcsolat hiányát, a negatív érték pedig érvényességi feladathibát sejtet. Felhasználható az így kapott érték a teszt optimalizálására, illetve a tanulók következetes válaszainak a megítélésére. Érdekes a 8.a 1-es csoportjában levő sok negatív érték, magyarázata ennek az, hogy a magas átlag és a kis szórása mellett mindig egy-két tanuló meglepetésszerűen rosszul válaszolt. Egységes ebből a szempontból a 8.a 2-es csoportja, szeszélyes a 8.b és a legkiegyensúlyozottabb megint a 8.c. lett.

-0,60

-0,40

-0,20

0,00

0,20

0,40

0,60

0,80

1,00

1,20

2. a 3. a 6. a 7. a 7. c 9. 10.

8a18a28b8c

7. ábra: Az elkülönítési korrelációs mutató néhány értéke a csoportokban

Az elkülönítés mutató magas értékei az adott feladat fontosságát jelzik, vagyis azt, hogy általuk jól mérhető az oktatás hatékonysága. A gyengébb korrelációjú feladatokat érdemes átgondolni vagy más hasonló feladatokkal helyettesíteni.



23

0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80

1. a

1. b

1. c

2. a

2. b

3. a

3. b

3. c

4.

5. a

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

7. c

7. d

8. a

8. b

9.

10.

8. ábra: Az elkülönítési korrelációs mutató értékei a feladatokban

A feladatokat egyenként vizsgálva a következő eredményeket kapjuk:

1. táblázat: A feladatok nehézségi foka (átlagok)

1. a

1. b

1. c

2. a

2. b

3. a

3. b

3. c

4. 5. a

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

7. c

7. d

8. a

8. b

9. 10.

8a1 96 95 92 82 63 96 91 92 39 9 20 48 29 83 100 87 77 57 53 63 83

8a2 75 77 71 54 19 41 18 19 35 5 5 45 15 38 77 62 35 3 6 42 67

8b 46 63 54 38 33 41 8 13 17 0 0 18 0 8 31 23 8 0 0 4 42

8c 56 75 89 29 11 57 55 38 26 10 9 59 21 36 46 36 25 16 14 25 71

együtt 69 78 77 52 32 60 45 42 29 6 9 43 17 43 65 53 37 20 20 35 67

2. táblázat: A feladatok megoldásának relatív szórása

1. a 1. b 1. c 2. a 2. b 3. a 3. b 3. c 4. 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 7. c 7. d 8. a 8. b 9. 10.

8a1 0,6 0,8 0,7 0,9 2,7 0,5 0,9 0,9 5,1 13,4 8,7 2,6 6,7 0,9 0,0 0,8 1,0 4,2 4,8 0,9 1,5

8a2 2,7 2,1 2,2 2,6 7,1 2,8 5,4 4,8 5,0 12,3 18,0 2,9 10,0 2,6 1,1 1,6 2,7 12,2 12,2 2,1 1,8

8b 5,2 3,1 3,4 3,9 5,4 3,5 7,8 8,9 8,3 7,8 7,2 3,1 3,8 7,2 7,2 3,1

8c 3,9 2,0 1,3 4,9 10,8 2,3 2,7 3,9 8,1 14,7 12,7 4,0 9,9 2,8 2,0 2,8 3,4 10,3 12,7 3,4 1,4

együtt 3,0 2,0 1,9 2,7 5,3 2,2 3,2 4,0 6,3 16,3 13,4 4,1 10,0 2,3 1,5 1,9 2,5 9,3 9,9 2,4 2,0

3. táblázat: Feladatok tartalma, hibaforrások



24

Ssz. Feladat tartalma, típusa Hibaforrások, típushibák 1. egészek és a törtek szétválogatása tört alakú szám egész értékének figyelmen kívül

hagyása 2. műveletsorok azonos számokkal,

eltérő zárójelezéssel műveleti hibák, műveleti sorrend figyelmen kívül

hagyása 3. algebrai kifejezések felírása

szövegből, helyettesítési érték kiszámítása

algebrai összefüggés felírása nélkül számolják ki a kifejezés értékét, pontatlan számolás (zsebszámolóval

is), előjel elhagyása 4. zárójeles algebrai kifejezés felbontása,

összevonása, helyettesítési érték kiszámítása

hibás zárójelfelbontás és összevonás, számolási pontatlanság, zárójelfelbontás és összevonás nélküli

helyettesítési érték kiszámolása 5. adatok kigyűjtése szövegből,

mértékváltás, téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása

a tanulók 71 %-a meg sem próbálkozott a feladat megoldásával.

6. lineáris egyenlet algebrai ás grafikus megoldása

a mérlegelvvel tisztában vannak, az előjelek használata pontatlan. Elmarad az ellenőrzés (szinte csak a c osztályosok ellenőrizték az egyenlet megoldását.) Grafikus megoldás esetén a meredekség figyelmen kívül hagyása miatt nem született helyes megoldás.

7. Egyszerű egyenes illetve fordított arányosságra vonatkozó feladatsor

hibás mértékváltás, becslés hiánya miatt elképzelhetetlen eredmény elfogadása.

8. törtrész és %-számítás szöveges

feladatban A szöveg, a kérdés pontatlan olvasása, a feladat rossz

értelmezése. 9. Leolvasás halmazábráról. a kérdés pontatlan elolvasása (hányan tanulnak csak

németet helyett a németet tanulók számát állapítják meg.)

10. valószínűségszámítás, kiválasztás, állítások igazságtartalmának eldöntése

nem lehet tudni, hogy hibás értelmezés, vagy rossz tippelés.

Összegezve a tapasztalatokat elmondható az, hogy ezzel a megfelelő mérőeszközzel a tanulók többsége a tőle elvárt szinten teljesítette, illetve a tanulók év végi értékelése megfelelő volt.

Osztály jeles jó közepes elégséges elégtelen Átlag 8. a 8 6 7 8 0 3,48 8. b 0 1 4 7 1 2,38 8. c 2 1 4 8 0 2,80

Összesen 10 8 15 23 1 3,05

5.5. EREDMÉNYEK

▪ Gergely Diák-díjat kapott László Loretta, Szentpéteri Balázs és Tokai Kinga 8. a osztályos tanuló.

▪ Szent Imre emlékérmet kapott Geszti Brigitta 7. b osztályos tanuló.

▪ Az Év sportolója díjat kapta Nándori Nándor 8. c osztályos tanuló.

▪ Mit láthatott Mátyás király Aquincum romjaiból országos rajzpályázat: Koloh Róbert 2. b - I. hely, felkészítő tanár Molnárné Pésó Irma.



25

▪ Országos rajzverseny: Csüllög Zsófia 6. a III. hely, Liszkai Kata, Nemes Zita 6. a – különdíj, felkészítő tanáruk Molnárné Pésó Irma.

▪ A Határ Győző Városi Könyvtár által meghirdetett Könyvtári embléma (logo) tervezése című pályázaton 22 tanulónk vett részt. Szentpéteri Balász 8. a I. hely, Demeter József 8. a dicséretben részesült, felkészítő tanáruk: Szentpéteriné Uhrin Ildikó.

▪ Darvas Tibor vers- és meseillusztrációs pályázaton 22 tanulónk vett részt. Szentpéteri Balázs 8. a II. hely Burai Anasztázia 7. a III. hely, felkészítő tanáruk : Szentpéteriné Uhrin Ildikó.

▪ Az iskola folyosóit díszítő gyermekmunkák és a zsibongóban kiállított színes technikával készült alkotások a kézműves tevékenységgel szívesen foglalkozó tanulók ügyességét bizonyítja, felkészítő tanáruk Molnárné Pésó Irma.

▪ Az Aranyfonál Városi Mesemondó Versenyen 31 tanulónk vett részt. James Lucas Lancaster 3. b I. helyezett, Tokai Kinga 8.a I. helyezett, Rédai Zoltán 1. b, Botos Pongrác 3. b, Vajda Soma 3. b, Roszik László 3. b, Vaszkó Áron 6. a, Liszkai Mária 8. a II. helyezettek. Szujó Róbert 3. b, Lövei Zsuzsanna 3. b, Liszkai Kata 6. a, Bán Brigitta 6. b, Rácz Dóra 7. b, Varga Gréta 7. b III. helyezettek. Felkészítő tanáraik osztályonként: Dajkó Lászlóné Bélteki Éva 1. b, Gyetvai Jánosné 3. b, Komóczi Attiláné 6. a, 8. a, Molnárné Klein Tünde 6. b, 7. b.

▪ A Városi Vers- és Prózamondó Versenyen iskolánkat 40 tanuló képviselte. James Lucas Lancaster 3. b, Vaszkó Áron 6. a I. helyezettek, Botos Pongrác 3. b (különdíjas), Hegedűs Zoé 6. a (különdíjas), Liszkai Mária 8. a II. helyezettek, Megyeri Dóra 4. b,Liszkai Kata 6. a, Tokai Kinga 8. a III. helyezettek, felkészítő tanáraik Gyetvai Jánosné 3. b, Kónyáné Jakab Ida 4. b, Komóczi Attiláné, 6. a, 8. a.

▪ Sikeres angol nyelvvizsgát tettek: Liszkai Mária, Szentpéteri Balázs, Tokai Kinga, Gonda Éva, Benkó Alexandra, Pintér Nikolett, Gonda Nikolett, Iványi Réka, Szujó László, Kulik Andor, Fülöp Csaba, Szujó Tamás, László Loretta 8. a osztályos tanulók, Felkészítő tanáruk: Gresóné Farkasinszki Katalin.

▪ Megyei Levelezős Könyvtárhasználat Versenyen 17 tanulónk vett részt. Varga Rita 5. a I. helyezett, felkészítő tanár Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny országos döntőn László Loretta 8. a VI. helyezett, felkészítő tanár Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ Zrínyi Ilona és Gordiusz Matematika Verseny Területi fordulón Szujó Róbert 3. b XV. helyezett, felkészítő tanár Csapó Lajosné Katona Gabriella, Szerető József 5. a XIII. helyezett, felkészítő tanára Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ Varga Tamás Matematika Versenyen Horváth Richárd, Szabó Zoltán 7. a, Burai Attila, Tóth Gabriella 7. b osztályos tanulók vettek részt, felkészítő tanáruk: Vaszkó András.

▪ Bólyai Matematika Versenyen iskolánkból 18 tanuló vett részt a 3. b, 5. a, 6. a, 7. a, 7. b osztályokból.

▪ A Mezőberényben megrendezett Nemzetközi Matematika Versenyen iskolánkat képviselő 8 fős csapat a VI. helyen végzett. Benkó Alexandra, László Loretta, Liszkai Mária, Tokai Kinga (8. a) Horváth Richárd, Szabó Zoltán, (7.a) Burai Attila, Tímár Csaba (7.b), felkészítő tanáraik: Vaszkó András és Paróczai Zoltán.

▪ Horváth Richárd 7. a osztályos tanulónk az egyéni versenyben II. helyen végzett, felkészítő tanára Vaszkó András.

▪ „Mesélj Európa” Európa díjas régiós angol nyelvi verseny döntőjében Kecskeméten két csapatunk szerepelt. Gonda Bettina, Gyurica Anita, Vári Edina, Varga Rita, Bíró



26

Adrienn 5. a V. helyezettek, Horváth Richárd 7. a, Varga Gréta, Baráth Bernát, 7. b III. helyezettek, felkészítőjük Szedlák Réka.

▪ Országos Süni Komplex Vetélkedő döntőn Bíró Adrienn, Gonda Bettina, Forgács Genovéva, Szilágyi Norbert 5. a osztályos csapat a IX. Helyen végzett, felkészítő tanáruk Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ A TIT, Körösök Vidéke Egyesület tehetséggondozó verseny

▪ 5 nyolcadikos és 7 hatodikos tanuló nevezett be a levelezős történelmi versenyre. A nyolcadikosok között Szentpéteri Balázs III., Szujó Tamás IV., Tokai Kinga VIII., László Loretta IX., Liszkai Mária X. helyezést ért el, a hatodikosoknál Vaszkó Áron I., Nemes Zita VII., Kulik Zsolt VIII. lett. Felkészítő tanáruk Vaszkóné Dinya Erzsébet. Vaszkó Áron a hatodikosok matematika döntőjén is részt vett, ahol VII. helyezett lett, felkészítő tanára Farkas Zoltánné.

▪ A Hangszeresek Országos Szövetsége által szervezett versenyen a 4. b osztály indult Máté Péter S. Nagy István: Zene nélkül mit érek én c. számának előadásával, felkészítőik, segítőik Kónyáné Jakab Ida, Nagy Ildikó, Szujó Csaba.

▪ A Gyermekétkeztetési Alapítvány által második alkalommal megrendezett Paprikás krumpli főző versenyt iskolánk 20 fős csapata nyerte. Kísérőik Gellainé Nagy Erzsébet, Rácz Józsefné és Dobák Krisztián, Dobákné Szerető Ágnes, Dobák Lászlóné szülők.

▪ „Kádár Ferenc" I. Békés megyei népdalénekesek és népzenei szólisták találkozóján Vaszkó Nikolett 8. a osztályos tanuló endrődi népdalcsokorral lépett fel, felkészítő tanára Nagy Ildikó.

▪ A Kölcsey Ferenc országos versmondó és népdaléneklő versenyen Rafael Péter 5. b (Csongrád megyei és endrődi), Vaszkó Nikolett 8. a (erdélyi és endrődi), Rácz Ildikó 8. b (szlovák és endrődi) dalokat adott elő. Mindhárman könyvjutalomban részesültek. Felkészítő tanáruk Nagy Ildikó.

▪ A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja által meghirdetett 2008. évi „Őszirózsa" Természetvédelmi Vetélkedőn László Loretta, Liszkai Mária, Tokai Kinga és Szentpéteri Balázs 8. a osztályos tanulók III. helyezést értek el. Felkészítő tanáruk Vaszkó András.

▪ Szent-Györgyi Albert Tanulmányi és Művészeti Versenyen Tokai Kinga 8. a, magyarból I. helyezett , fizikából II. helyezett, Szentpéteri Balázs 8. a magyarból II. helyezett, Liszkai Mária 8. a angolból II. helyezett. Felkészítőik, segítőik Komóczi Attiláné, Uhrinné Darvas Erzsébet, Gresóné Farkasinszki Katalin, Szentpéteriné Uhrin Ildikó.

▪ Teleki Pál Országos Földrajz-földtan versenyen Szabó Zoltán 7. a IV. helyezést, Tokai Kinga 8. a IX. helyezést, Szujó Tamás 8. a X. helyezést értek el, felkészítő tanáruk Vaszkó András.

5.6. SPORTEREDMÉNYEK

Atlétika

▪ Nemzetközi gyermekversenyen 1 csapatezüstben 1 csapattag, 1 bronz egyéni. ▪ Országos szakosztályversenyeken 1 csapataranyban 1 csapattag, 3 csapatezüstben 3 csapattag,

3 csapatbronzban 3 csapattag. ▪ Országos minősítő versenyeken 4. a – 8. c – 8. b – 7 különdíj ▪ Megyei diákolimpiákon 1. a – 2 e – 2 b ▪ Körzeti diákolimpiákon 1. a – 2. e – 2 b ▪ Megyei szakosztályversenyeken 10 a – 8 e – 11 b ▪ Körzeti diákolimpiákon 32 a – 22 e – 25 b ▪ Összesen 146 érem: 49 a – 45 e – 55 b – 7 különdíj



27

Játékos sportvetélkedő ▪ Országos elődöntő III. hely ▪ Megyei Diákolimpia II. hely ▪ Körzeti Diákolimpia I. hely

Labdarúgás ▪ Egy fiatal sportág szervezett keretek között iskolai szinten, mely egyenlőre körzeti ezüst- és

bronzérmeket tudhat magáénak, de rövid időn belül valószínűsíthető minőségi javulás.

Körzeti Diákolimpia sakk ▪ 8 főből álló csapatunkból első helyezést ért el Dósai Dorina és Szentpéteri Balázs 8. a I.

helyezést, Varga Tibor 6. b III. helyezést értek el. Felkészítőjük: Vaszkán Gábor Egyéni versenyek, eredmények ▪ Varga Tibor 6. b Megyeválogatott csapattagként Mezei Futó Országos Bajnokságon II.

helyezett, Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely ▪ Rau Krisztián 6. b Megyeválogatott csapattagként Mezei Futó Országos Bajnokságon II. hely ▪ Szeles Szilárd 6. a Országos Gyermek Csapatbajnokság (Budapest) V. hely ▪ Szőke János 6. a Országos Gyermek Csapatbajnokság (Budapest) V. hely Országos

Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely ▪ Békés megye válogatottjának tagjaként a 4 x 600 méteres váltóban országos II. hely ▪ Szentmiklósi Márk 5. a Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely ▪ Szőke Valentin 5. b Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely ▪ Szőke Patrik 6. a Országos Terematlétika Bajnokság (Budapest) V. hely

6. SZOLGÁLTATÁS

6.1 NAPKÖZIOTTHON

Összehasonlító napközis ( + kollégiumi) adatok

A csoportok száma és összetétele az elmúlt évek során nem változott jelentősen. Ebben a tanévben is 14 csoportban folyt a délutáni tanulmányi munka, ebből 7 csoportban a napközisek és kollégisták együtt tanultak. A napközis ellátást igénybevevő tanulók létszáma folyamatosan nő. Ennek oka, hogy sok tanuló külterületről, illetve távolról jár, ezért a buszközlekedéshez kell igazodni. Másrészt a szülők igénylik a délutáni segítséget a másnapra való felkészülésben, valamint igen széles programkínálatunk van a délutáni foglalkozásokat illetően, amelyeken szívesen részt vesznek a tanulók.

2006/2007 2007/2008 2008/2009 Telephely Csoportok

száma létszám % Csoportok száma létszám % Csoportok

száma. létszám %

Gyomaend-rőd 12 254 64 % 13

276 (+ 29 koll)= 305

72 % 13

287+ 26

koll. = 313

77 %

Csárda-szállás 1 15 41 % 1 13 100 % 1 13 93 %

Összesen: 14 296 62 % 14

289 (+29 koll.) = 318

75 % 14 326 77 %



28

A 7. 8. évfolyam részére tanulószobai foglalkozást szerveztünk. Ezekben a csoportokban a pedagógusok naponta váltják egymást, aminek az előnye az, hogy több területen tudnak segítséget nyújtani a tanulóknak.

A napközis és kollégista tanulók közül az alsó tagozaton felzárkóztatásra szorul 5 tanuló, bukott a felsőben 16 tanuló. Összesen 21 tanuló nem teljesítette a tantervi minimumot, ez a napközis, tanulószobás és kollégista (továbbiakban napközis) tanulók 6, 5 %-a.

A napközis létszám október 1-jéhez képest csökkent 10 fővel. Ennek oka, hogy 5 gyermeket elvittek átmeneti nevelésbe, vannak olyanok, akik az étkezési díjak fizetésének elmaradása miatt maradtak ki a napköziből, és van, aki kollégiumba került. 59 fő sajátos nevelési igényű gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 18 %-a és az összes SNI-s tanuló 74 %-a.

Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 14 tanuló (24 %-uk).

57 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 18 %-a, az összes hhh-s tanuló 72 %-a.

Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 8 tanuló (14%-uk). 52 fő integrált gyermek tanul itt délután, ez a napközisek 16 %-a, az összes integrált tanuló 73 %-a.

Közülük nem teljesítette a tantervi minimumot valamelyik tantárgyból 2 tanuló (4 %-uk).

A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nagy százaléka veszi igénybe a napközis és tanulószobai szolgáltatást.

Néhány tanuló esetében biztosítottuk a pedagógiai asszisztensek közreműködésével a személyre szabott felkészítést.

A magatartás és a szorgalom átlag is jobb egy-egy tizeddel, mint előző év végén. A félévihez képest a szorgalom átlag 0, 5 tizeddel lett jobb.

Általában az alsó tagozatos csoportokban jobbak a magatartási és a szorgalmi átlagok, mint a felső tagozatosoknál. Három alsó tagozatos csoportban nincs felzárkóztatásra szoruló tanuló, de mindegyikben van kitűnő. A felső tagozatos és a vegyes összetételű csoportokban mindegyikben van bukás és van 3 olyan csoport ahol nincs kitűnő tanuló.

Nehezebb a felső tagozatos gyermekeket a tanulásra rávenni, és ahogy nőnek a követelmények a gyengébb képességű gyermekek, egyre inkább lemaradnak. Ezeknél a gyermekeknél nagy szükség van a délutáni segítségre a tanulásban napközi, korrepetálás vagy fejlesztő foglalkozás keretében. Akik a felkínált lehetőségekkel nem élnek, általában nem tudják teljesíteni a tantervi minimumot. Sajnos ezeknél a gyermekeknél a családi háttér nem ösztönzőleg hat, pedig anélkül nem lehet eredményt elérni.

6.2. KOLLÉGIUM

Összesített kollégiumi statisztika

Lét

szám

Cso

port

alsó

fels

ő

SNI

%

Felz

árkó

ztat

ásra

sz

orul

als

óban

Buk

ott f

első

ben

%

Inte

grác

iós

felk

észí

tésb

en

vesz

rés

zt

%

20 1.

7 13 11 55 2 2 20 2 10

2. 6 6 100 - 1 16, 7 - -



29

4 3 Össz. 26 17 58,6 2 3 19,2 2 7,7

A kollégisták közel 50 %-a gyámügyi beutalt. Október 1-jén összesen 29 gyermek (27 iskolás és 2 óvodás) volt a kollégiumban, tanév végén szintén 29 a létszám csak az összetétel változott (26 iskolás, 3 óvodás).

Sikertelenül zárta a tanévet öt tanuló, ez a kollégista létszám 19 %-a. A kollégista tanulók családi háttere nem ösztönzi a gyerekeket a tanulásra. A szülőkkel való együttműködés nehézkes, akadozó. A pedagógusok igyekeznek pótolni a megfelelő családi támogatást.

A kollégista tanulók magatartási átlaga 3,3, a szorgalom 3,1. Az iskolai átlagoknál alacsonyabb, de az előző évekhez képest nem változott jelentősen.

A tanév elején tervezett programok közül az alábbiakat valósítottuk meg:

▪ Szeptember: Balesetvédelmi, Tűzvédelmi oktatás, Tűzriadó próba Házirend ismertetése, megbeszélése

▪ Október: Megemlékezés október 6-ról

Szalonnasütés, Amőba verseny Túra a gáton a vashídig Megemlékezés október 23-ról

▪ November: Kollégiumi Tátika

▪ December: Télapó ünnep a családsegítő központban, disco a kollégiumban

Karácsonyi készülődés, kollégiumi fenyő ünnep, disco

▪ Január: Pótszilveszter

▪ Február: Farsangi bál fánksütéssel

▪ Március: Nőnapi megemlékezés

Megemlékezés március 15-ről

▪ Április: Beszélgetés a védőnővel a felső tagozatosoknak (szexuális felvilágosítás)

Húsvéti locsolkodás

Föld napja – szemétszedés

▪ Május: Kihívás napja – séta a Bónom-zugba, vacsorával egybekötve

▪ Június: Liget-fürdőben strandolás

Főzés és játék a Neubort – tanyán Nyársalás

Ebben a tanévben is jó kapcsolatot alakítottunk ki a Családsegítő Központtal. Közös programokon vettek részt a gyerekek és a gyámügyi beutaltakkal kapcsolatban is segítették a munkánkat.

6.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Szabadidős tevékenységek

Az előző évekhez hasonlóan a szülők megkapták a délutáni szabadidős programkínálatunkat, és a segítségükkel választhattak a tanulók a programok közül. Most is nagyon szívesen jártak számítógépezni, tömegsport- és kézműves foglalkozásra.



30

Az alsó tagozatos osztályok közül néhányan jártak úszni a tanév során.



31

Úszásoktatásban részvevő tanulók száma

Időszak Résztvevő tanulók (fő) Összeg(Ft) 2008. szeptember 224 122 000 2008. október 190 95 000 2008. november 132 66 000 2008. december 60 30 000 2009. január 25 12 500 2009. február 59 29 501 2009. március 49 24 500 2009. április 39 19 500 2009. május 100 50 000 2009. június 249 124 501 Összesen: 1 127 573 502

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008/2009. nevelési-oktatási évtől kezdődően megtéríti az iskolák úszásoktatásával kapcsolatos fürdőhasználati költségeit. Intézményünkből havi átlagban 120 tanuló vette igénybe a fürdő szolgáltatásait. Az igénybevétel eloszlása nem egyenletes, ugyanis az órákat tömbösíteni kell, valamint az időjárás miatt is az őszi és a tavaszi időszakokra torlódik.

Az iskola helyi tantervében az alsó tagozatosok vízhez szoktatása, illetve egy úszásnem megtanítása szerepel. A tanulók utaztatása nehézséget jelent egyrészt az elegendő kísérő biztosítása miatt, másrészt a helyi járat igénybevétele miatt. Igen sok tanulónak nincs bérlete, a buszköltséget pedig nem tudja kifizetni. Az elmúlt tanévben ezeket a kiadásokat az iskola vállalta magára. A jövőben minden esetben be kell tervezni a költségvetésbe.

Az úszásoktatáshoz szükséges egyéb eszközöket, kellékeket pályázati forrásból biztosítottuk.

A pedagógusok több tantárgyból tartottak korrepetálást, amelyeken a rászoruló tanulók többsége rendszeresen részt vett. A tehetséggondozás is fontos része a délutáni programoknak. Az irodalom szakkör, a nyelvi előkészítő, a történelem és matematika szakkörök fontosságát, a szaktanárok és a tanulók munkáját tükrözik a tanév során elért eredmények. A szabadidős programok jelentős részét a diákönkormányzat szervezi éves ütemezés szerint. Ezek közül a legjelentősebbek: őszi túra, tátika, terempontozás, amőba bajnokság, ki mit tud?, észkaszinó. Tanulóink nagy számban vesznek részt a diákönkormányzat programjain.

6.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása- nevelése integrált és szegregált módon is történik. Azok a tanulók tanulnak a speciális tagozaton, akiknek a szakértői bizottság eltérő tantervű oktatást javasol, mert tanulásban akadályozottak. Őket 3 összevont tanulócsoportban gyógypedagógusok tanítják megfelelő tárgyi feltételekkel felszerelve. A többiek a normál tagozaton, normál tantervvel haladnak. Nekik is gyógypedagógusok tartják a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, valamint fejlesztő pedagógusok a szaktárgyi megsegítést. Sajnos nem tudjuk mindenkinek az előírt foglalkozási számot biztosítani kapacitás híján, de a túl sok délutáni fejlesztést a tanulók sem bírják.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók kontrollvizsgálata megtörtént 9 tanuló esetében. Közülük szakértői bizottsághoz küldtünk 2 tanulót, akiknek még nem érkezett meg a vizsgálati eredménye. Újonnan diagnosztizáltak 3 tanulót, akik beilleszkedési és magatartási zavarral küzdenek. Az ő besorolásuk megtörtént a tanév során a nekik megfelelő fejlesztési csoportba. 2 tanuló kontrollvizsgálata sajnálatos módon elmaradt. A jövő tanévtől szorosabb együttműködést kell kidolgozni az osztályfőnökökkel, illetve gyermekfelügyelőkkel. is. A 2008/2009. tanévben magas



32

számú volt a tanulásban akadályozott és a sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatának száma is, ezért a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság helyben végezte el a kontrollvizsgálatokat. Ekkor minden tanuló felülvizsgálata megtörtént. Egy tanuló áttelepítésre került a speciális tagozatra, visszatelepítés az idei tanévben nem történt.

Városi szinten át kell gondolni a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását követve a jogszabályokat és az oktatáspolitikai szándékokat.

A beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási problémával küzdő tanulók száma is évről-évre nő. Az ellátásukat a nevelési tanácsadó és saját szakembereink segítségével tudjuk megoldani (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus).

6.5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS

Az integrációs felkészítés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kidolgozott pedagógiai rendszer, amelyet röviden IPR-nek szoktunk nevezni. Lényege a tanulók személyre szabott oktatása - nevelése, iskolai életének segítése. Erre támogatást lehet igényelni elképesztő adminisztrációs kötelezettségek elvégzése árán, majd a támogatás felhasználásának módjáról is ilyen feltételekkel kell elszámolni. Öt éve kezdtük bevezetni iskolánkba az IPR-t, és tapasztalataink szerint minden évben több és bonyolultabb a vele járó adminisztrációs kényszer.

Iskolánkban 79 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van, ez az összlétszám 19 %-a. 68-an vesznek részt integrációs felkészítésben. Eddig évente változott, hogy kik kerültek be a rendszerbe attól függően, hogy kapott-e gyermekvédelmi kedvezményt a szülő és tett-e nyilatkozatot iskolai végzettségéről. Ez 30-40%-os mozgást jelentett a rendszerben lévő tanulók személyét illetően.

2007-2008 tanév vége 2008-2009 tanév vége Integráltak száma 66 68 Alsóban fokozott segítséget igényel - 2 Alsóban felzárkóztatásra szorul - - Felsőben bukott 1-2 tárgyból 4 4 Felsőben bukott 3 vagy több tárgyból - 1 Hiányzás 24 óra/fő 37 óra/fő Igazolatlan hiányzás (2. félév) 1 óra/fő 1 óra/fő

Mindkét tanév végét figyelembe véve a bukások számában nincs jelentősebb változás. 2007/2008-as tanévben az integráltak 6 %-a bukott évvégén és valamennyien sikeres javítóvizsgát tettek.

2008/2009-es tanévben az integráltak 7 %-a bukott év végén.

A 2007/2008-as tanévben a félévi és év végi felzárkóztatás (bukás) nem változott jelentősen.

Év végén a felső tagozatosok 7 %-a bukott javítóvizsgára, és az alsó tagozatosok 3 %-a igényel fokozott segítséget a továbbiakban.

Márciustól az iskolai koordinátor segítségével a rászoruló tanulóknak minimum-szinteket gyakorló foglalkozásokat szerveztünk. Ennek is köszönhető, hogy sokkal kevesebben buktak és kevesebb tantárgyból, mint félévkor.

A hiányzás mutatószáma csekély növekedést mutat, amelynek egyik oka, hogy egy tanuló tartós betegség miatt sokat hiányzott.

A 2007-2008-es tanévben 10 tanuló hiányzott igazolatlanul. Összesen 63 órát. A 2008-2009-es tanévben pedig 8 tanuló mulasztott igazolatlanul összesen 102 órát. Az igazolatlan hiányzások nagy része családi okokra vezethető vissza és a szülők felelőtlensége és nemtörődömsége miatt következett be. Az igazolatlanul mulasztó tanulók közül néhányan védelembe vannak véve.



33

Fontos feladat a következő tanévre, hogy az igazolatlan hiányzás visszaszorítására fokozott figyelmet fordítsunk.

Az integrált tanulók 81 %-a tanul délután valamilyen szervezett formában, az iskolában. Ez igen magas arány, mely egyrészt azt igazolja, hogy tanulóink és szülők igénylik, hogy felügyelet mellet, segítséggel készüljenek fel a tanítási órákra, másrészt pedig a távolság miatt sokan közlekednek busszal. Az iskolában színes délutáni programkínálat van, ha ezeken szeretne a tanuló részt venni, akkor is itt kell maradnia.

6.6. GYERMEKVÉDELEM

Iskolánkban félállású gyermekvédelmi felelős végzi az ide tartozó feladatokat. A státusz biztosítását indokolja a tanulói összetétel. Iskolánkban alapellátásban részesül 26 tanuló, aki közül 6 alsó tagozatos és 20 felső tagozatos. Az alapellátottak közül folyamatban van a védelembe vételi eljárás 3 tanuló esetében. A védelembe vett tanulók száma 36. Ebből 20 alsós és 16 felső tagozatos. Évek óta folyamatos növekedést mutat a súlyosabb gyermekvédelmi esetek száma. Ez az adat év közben folyamatosan változik és az a tapasztalatunk, hogy aki egyszer a rendszerbe belekerül, utána folyamatos munkát ad a jelzőrendszer tagjainak. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 217 fő, akik közül 108 alsó tagozatos és 109 felső tagozatos. A kollégiumban lévő tanulóinak nagy része a jegyző által beutalt, az elhanyagoló, veszélyeztető szülői magatartás miatt. Az a tapasztalat, hogy ez a szám évről évre növekszik, egyre gyakrabban előfordul, hogy a gondos odafigyelés ellenére is átmeneti nevelésbe kerülnek gyermekek. Ebben a tanévben 8 tanuló került átmeneti nevelésbe.

Folyamatos kapcsolatunk van a nevelési tanácsadóval. A pszichológus 24 tanulónkat látta el a tanév során, összesen 235 órában.

Minden védelembe vett tanuló esetén megtörtént a kötelező felülvizsgálat (15 család) a Családsegítővel és a Gyámügyi Hivatallal közösen. 3 család esetében a tanév során több alkalommal is kezdeményezni kellett az esetmegbeszélést. Ezen kívül még 12 alkalommal tartottunk esetmegbeszélést a Családsegítőben. Erre olyankor került sor, amikor a probléma túllépte az iskola falait, ugyanakkor a Gyámhivatal bevonása még nem vált szükségessé.

Ezeken a megbeszéléseken a gyermekvédelmi felelős, az érintett pedagógusok és a családsegítő alkalmazottai vesznek részt.

A jelzőrendszer tagjaival jó, együttműködő kapcsolatot ápolunk, rendszeresen, keressük közösen a megoldást az adandó problémákra. A védőnő rendszeresen ellenőrzi a gyermekek tisztaságát, ápoltságát, lakhatási körülményeit, részt vállal a drog-megelőzési tevékenységünkben.

A családsegítővel közösen több alkalommal is tartottunk esetmegbeszélést, valamint pályázatokon való együttműködés is erősíti jó kapcsolatunkat. Rendszeresen részt veszünk a Gyámhivatal munkájában, jellemzések elkészítésével, védelembevételi eljárásokon, felülvizsgálatokon való aktív részvétellel, javaslatainkkal. A drogprevenciós tevékenységünk megvalósításában igénybe vettük a diákönkormányzat segítségét, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs részlegét is.

A rendőrséggel napi kapcsolatot tartottunk. Jól működött az egy iskola – egy rendőr program. Minden évben összeülnek a város intézményeinek gyermekvédelmi felelősei, illetve első alkalommal tartott a Gyámhivatal szervezésével a város gyermekvédelmi fórumot, ahol a jelző rendszer minden tagja aktívan részt vett, és több nehezen megoldható probléma esetében sikerült megoldást találni.



34

7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS

A szervezeti átalakulás nem befolyásolta érzékelhetően az alkalmazotti közösség munkáját. A minőségirányítási csoport több mérést végzett a szervezet működésével kapcsolatosan, aminek az elemzése a beszámoló 1. sz. mellékletében olvasható. A kollektíva több területen kezdeményezett változtatásokat, amelyeket a nevelőtestület megvitatott. A munkaközösségek műveltségterületenként szerveződtek, feladataikat éves terv szerint végezték, a tanév végén beszámolót készítettek munkájukról.

Egy-egy adott feladat elvégzésére munkacsoportokat hoztunk létre. Szem előtt tartottuk, hogy a nevelőtestület és a munkacsoportok között megfelelő munkakapcsolat épüljön ki, kölcsönösen segítsék egymás munkáját.

A kommunikáció javítása céljából megbíztuk a feladat elvégzésével a sajtófelelősöket és az iskola honlapjának a felelősét. Ennek hatására jelentősen javult az iskola kommunikációja.

A belső információáramlást bővítettük az internet-kapcsolatokkal. Minden pedagógus elérhető a levelező programok segítségével.

Igyekszünk rugalmassá tenni a szervezetet, hogy mielőbb tudjunk reagálni a környezet változásaira, partnereink igényeire.

8. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG

Intézményünk kapcsolatrendszere szerteágazó. A szakmai kapcsolataink egy része a munkavégzés feltétele. Ilyen az OKM , OKMT, OOIH, EDUCATIO KHT., Békés Megyei Tudásház. Ezeken kívül szakmai kapcsolatban vagyunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületével, annak tagiskoláival. Évente kétszer találkozunk szakmai konferenciákon, egyéb alkalmakkor pedig műhelymunkákban veszünk részt.

Esélyegyenlőség a közoktatásban címmel szakmai fórumot szerveztünk a régió iskolái számára, amelyen képviseltette magát az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, illetve az Országos Oktatási Integrációs Hálózat Dél-alföldi régiója.

A helyi társadalom civil szférája is fontos az iskola számára. A nevelőtestület tagjai bekapcsolódnak a Múzeumbarátok Körének, a Természetjáró Tájvédőknek, az Endrődiek Baráti Körének a tevékenységébe. Együttműködünk különböző programok, rendezvények, kiadványok létrehozásában. Az idén a Rózsahegyi Napokat az Endrődiek Baráti Körével közösen rendeztük.

Működik az iskola mellett két alapítvány is. A Rózsahegyi Iskola Diákjaiért Alapítvány, amely a jelenlegi diákságot segíti és a dr. Farkas János Alapítvány, amely a magasabb iskolai fokon tanulókat támogatja.

A Diáksport Egyesület az iskolai sporttevékenységet és a versenyeztetést támogatja.

Testvériskolai kapcsolatot ápolunk Pilzno egyik iskolájával. Az idén két alkalommal vettek részt tanulóink sikeres nyelvvizsgájuk jutalmaként lengyelországi kiránduláson és a mi intézményünk vendégül látott lengyel diákokat.

Gyomaendrőd, 2009. június 29.

Farkas Zoltánné igazgató



35

Záradék:

A tanév végi beszámolót a nevelőtestület 2009. június 30-án a tanévzáró értekezleten egyhangúlag elfogadta.

Kovásznainé Mikó Klára jkv.



36

Documents

A 2008/2009-ES TANÉV ÉRTÉKELÉSE · 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE Tanulói hiányzások napokban Igazolt Igazolatlan Összesen Nap/tanuló Alsó