Kathryn Ross - A botrány szele

A tekintélyes képviselő, Gareth Fraiser mindenki előtt elhallgatja,

hogy titkárnője a saját törvénytelen gyermeke. Maga Sabrina is

tud már a dologról, és borzasztóan rosszulesik neki, amikor Gareth

mostohafia megvádolja, hogy viszonya van a főnökével, s ezzel

felelőtlenül szétdúlja családi életüket. A fiatal férfi úgy véli, meg

kell mentenie édesanyja boldog házasságát, s ennek érdekében

minden eszközt latba vet...

1. FEJEZET

- Tulajdonképpen nem lett volna szabad idejönnünk - idegeskedett Sabrina.

- Miért nem? - kérdezte Gareth, és bort töltött a lánynak. - Nagyszerű ötletnek tartom,

hogy itt vacsorázzunk.

- Valóban csodálatos hely, de óvatosnak kell lennünk, Gareth. - Sabrina tekintete

végigfutott London legdrágább éttermén, ahol gyertyafényes asztaloknál ült az előkelő

közönség. Sok híres ember járt ide, országgyűlési képviselők is, mint Gareth Fraiser.

Titkos találkozókhoz igazán nem tűnt a legmegfelelőbb helynek. - Nem hiszem, hogy

általában ide szoktad meghívni a jelenlegi vagy a volt titkárnőidet.

- De hiszen te nem vagy közönséges titkárnő! - cáfolta meg derűsen Gareth.

Sabrina kék szemének tekintete szeretettel pihent meg a férfin. Kissé ugyan már eljárt

felette az idő, de ez cseppet sem ártott meg vonzó külsejének. Szőke haja még mindig

dús volt, arcvonásai határozott egyéniségről tanúskodtak.

- Hiszen éppen erről van szó. Semmiképpen sem akarhatjuk, hogy a szájukra vegyenek

az emberek.

- Bocsáss meg, Sabrina, nem akartam kockáztatni a jó híredet! - Gareth sóhajtva

hátradőlt a székén. - Szegénykém, az utóbbi időben nem volt könnyű dolgod. Először az

édesanyád halála, aztán... Hiszen tudod, mire gondolok. Okvetlenül beszélgetnünk kell

már végre. Annyi mindent szeretnék megmagyarázni.

A lány szeme elhomályosult a bánattól.

- Tudom - mondta halkan -, de aggódom miattad. Mit szólna a feleséged, ha a

tudomására jutna, hogy meghívtál vacsorázni?

- Azt gondolná, hivatalos megbeszélnivalónk van. Egyébként Párizsba utazott

meglátogatni a fiát. Csak holnap érkezik haza.

- Megmondod neki? - Sabrina szemében feszültség és aggodalom tükröződött.

- Nem tudom, lesz-e hozzá bátorságom. Nagyon szeretlek, Sabrina. Bizonyára nehezedre

esik elhinni, hiszen olyan sok hibát követtem el. Már réges-régen fel kellett volna tárnom

az igazságot Nadine előtt. Nagyon kérlek, gyere vissza hozzám dolgozni. Majdcsak

találunk valami megoldást. Annyira hiányzol!

1

Kathryn Ross - A botrány szele- Te is nekem - hatódott meg a lány. Bizony hiányzik! Nemcsak Gareth, hanem a

Westminster Palace pezsgő politikai élete is, gondolta. - Nehézségeid támadhatnak, ha

továbbra is titkárnőként alkalmazol. A politika a mindened, és a választók kifogástalan

életvitelt várnak el tőled. Ha kiderül, hogy mi fűz össze kettőnket, az a pályád végét

jelentheti. Legalábbis veszélyeztetné, hogy megválasszanak az Európa Parlamentbe

képviselőnek.

- Igazad van - sóhajtott Gareth. - Pedig ez különösen fontos számomra.

- Keményen megdolgoztál érte.

- Hát igen - nézett maga elé a férfi. - Meg Nadine is. Mindig mellettem állt.

Sabrina egyetértően bólintott. Ismerte Gareth feleségét. A gyönyörű és rendkívül okos,

francia származású asszonyt mindenki szerette és tisztelte. Kétségkívül nagyban

hozzájárult férje pályájának sikeréhez.

- Nadine nem ostoba, Gareth. Csupán idő kérdése, hogy rájöjjön, valami nincs rendben.

Nem akarlak semmire sem rábeszélni, szerintem azonban jobb lenne, ha vagy mindent

elmesélnél a feleségednek, vagy örökre száműznél engem az életedből.

Igyekezett határozott hangon beszélni, de összefacsarodott a szíve arra a gondolatra,

hogy elveszítheti Garetht. Éppen most, amikor már biztosan tudja... Amikor alig várja,

hogy jobban megismerjék egymást, hogy mindent megbeszéljenek, és elmélyítsék a

kapcsolatukat.

- Remélem, ezt nem mondod komolyan? - sápadt el a férfi, és ezer ráncba szaladt a

homloka. Könyörgően kapott Sabrina keze után.

- Nem, persze hogy nem, csak a józan eszemre próbáltam hallgatni.

- Képtelen vagyok Nadine-nak megmondani, Brina. Én...

Annyira elmerültek a beszélgetésben, hogy észre sem vették, valaki odajött az

asztalukhoz.

- Mit nem tudsz Nadine-nak megmondani? - szólalt meg hűvösen egy mély férfihang.

Sabrina gyorsan elhúzta a kezét, ahogy észrevette az idegen komor tekintetét.

- Marc! Ez aztán a meglepetés! - kiáltott fel Gareth. Talpra ugrott és nyugtalanul

körülnézett.

- Nadine-t is magaddal hoztad?

- Nem. Anya még Franciaországban maradt.

Gareth megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy nem fenyegeti a felesége azonnali

felbukkanásának veszélye.

- A titkárnőmmel vacsorázom - magyarázta, ahogy visszanyerte a lélekjelenlétét, és

bemutatta egymásnak a fiatalokat. - Sabrina Harrington, ő pedig a mostoha fiam, Marc

Kingsley.

Sabrina szinte megbabonázva nézett a sötét hajú, sötét szemű férfira. Vonzó külseje

mellett keménység és határozottság sugárzik belőle, állapította meg.

2

Kathryn Ross - A botrány szeleMarc tekintete egy röpke pillanatig mintha meglepetést árult volna el, aztán

megállapodott a lány szőke haján és keskeny, szabályos arcán. Rögtön utána olyan kihívó

fölényesség sütött a szeméből, hogy Sabrina zavarában piros lett, mint a pipacs.

- Harrington kisasszony - biccentett Marc, majd teljes figyelmével újra Gareth felé fordult.

- Kerestelek otthon telefonon. A házvezetőnőd mondta, hogy valószínűleg itt talállak.

- A telefonszámot is megadtam neki, hátha Nadine felhív. Nem ülsz le hozzánk, Marc? -

mutatott egy üres székre Gareth.

- Köszönöm, de csak egy percre. - Kingsley az arany karórájára pillantott, aztán helyet

foglalt Sabrinával szemben. - Azt akartam veled közölni, hogy anya megváltoztatta a

terveit, és majd csak a hét végén jön haza. Nizzába röpült, hogy meglátogassa a nővérét.

- Remélhetőleg jól van a nővére?

- Nincs semmi baj - nyugtatta meg a mostohaapját Marc. - Anya egyszerűen csak látni

akarja.

- Köszönöm, hogy személyesen értesítettél. Különben este telefonáltam volna a párizsi

lakásodra, és aggódtam volna, miért nem jelentkezik senki.

- Anya szokás szerint a Sheldonban szállt meg, Nizzában. Az lenne a legjobb, ha most

azonnal felhívnád. Valószínűleg hamar lefekszik, hiszen hajnalban indult el, és ahogy

ismerem, nyilván egész nap a nizzai üzleteket járta.

- Bizonyára felvásárolta a fél várost - mosolygott vidáman Gareth, aztán udvariasan

Sabrinához fordult: - Ugye megbocsát? Fel kell hívnom a feleségemet.

Mielőtt a lány szóhoz juthatott volna, Marc már felelt is helyette:

- Természetesen megbocsát. Biztos vagyok benne, hogy Harrington kisasszony sohasem

állna az igaz szerelem útjába. - Hanghordozása könnyed volt, tekintete azonban zavarba

ejtően áthaló.

Sabrina eltűnődött, miért érzi kétértelműnek a megjegyzést. Hiszen nyilvánvalóan csak

tréfa volt. Gareth azonban láthatólag nem talált semmi okot az aggodalomra.

Felállt és rámosolygott a lányra.

- Mindjárt visszajövök. Addig is vigyázzon, nehogy a mostoha fiam elcsavarja a fejét!

Sabrinát kínosan érintette a csipkelődés. Udvariasan, de kissé idegesen rámosolygott

Marcra. Kingsley nem viszonozta a mosolyt, kifürkészhetetlen arckifejezéssel nézte a

lányt.

- Mondja, Harrington kisasszony, ez most munkavacsora vagy kellemes kikapcsolódás? -

kérdezte, s mintha metsző éle lett volna a hangjának.

Sabrina idegesen babrált a poharával. Gareth a titkárnőjeként mutatta be, pedig

valójában már nem dolgozik nála. De kell-e ezt tudnia a mostohafiának? - töprengett.

Jobb lesz megmaradni annál, amit Gareth mondott, döntötte el.

- Munkavacsora - válaszolta könnyedén.

- Komolyan?

3

Kathryn Ross - A botrány szeleÚjra ez a gúnyos hanghordozás! Marc Kingsley arcvonásainak keménységét még a

gyertyafény sem tudta meglágyítani.

- Mikor kezdett a mostohaapámnál dolgozni, Harrington kisasszony?

- Körülbelül egy éve - felelte némi habozás után a lány. Kezdte magát úgy érezni, mintha

kihallgatáson lenne, és nyugtalanul fészkelődött a székén.

- Értem - nézett mélyen a szemébe Marc. - És jelenleg hol dolgozik?

A váratlanul nekiszegezett kérdéstől Sabrina elbizonytalanodott.

- Jelenleg? - meresztette tágra nagy kék szemét rémületében, és képtelen volt

összeszedni a gondolatait.

- Igen, most, amióta felmondta a titkárnői állását a mostohaapámnál - magyarázta

tagoltan a férfi.

Tehát kezdettől fogva tudta, hogy már nem vagyok a titkárnője, rettent meg még jobban

a lány.

- Anyám ugyanis nemrégiben említette, hogy Gareth új titkárnőt keres, és nehéz lesz

magát pótolni - folytatta szabályos, hófehér fogait megvillantva Kingsley.

- Értem... - A lány kétségbeesetten törte a fejét, mit is mondjon. Csapdába került! - Nos,

még nem sikerült másik állást találnom. Ezért időnként otthon még mindig dolgozom

Garethnek - füllentette. - Gépírást meg hasonlókat.

- Vagy úgy. Milyen jó dolga van a mostohaapámnak! Bárcsak nekem is lehetne valakim,

mint maga, akinek időről időre elvihetném a leírnivalót!

Sabrinának nagyon nem tetszett az a hang, amelyet Marc megütött. A hideg futkosott

tőle a hátán. Csak nem gyanúsítja azzal a férfi, hogy ő Gareth szeretője?

Kingsley változatlanul mosolygott. Barátságosan.

Lehetséges, hogy üldözési mániám van? - tűnődött Sabrina. Talán csak azért tulajdonítok

túlzott jelentőséget a szavainak, mert amúgy is kényelmetlenül éreztem magamat Gareth

társaságában ezen a nyilvános helyen.

- Jó képesítéseim vannak, így aztán Gareth szívesen rám bízza az ügyeit - jegyezte meg

hűvösen. - Persze csak addig, amíg nem talál másik titkárnőt.

- Biztos vagyok benne, hogy a legmegfelelőbb képesítésekkel rendelkezik - mérte végig

a Marc sokatmondóan a lány hattyúnyakát és zöld selyemblúzának kivágását. - Azonkívül

roppant csinos. Feltehetőleg ez sem rossz ajánlólevél.

Sabrina zavarában azt sem tudta, hova nézzen.

- Maga igazán nagyon szép, és mindent összevéve, meglehetősen veszedelmes,

Harrington kisasszony - jelentette ki Marc, s tekintete megpihent a lány érzékien telt

ajkán.

Sabrina mély lélegzetet vett, és igyekezett összeszedni a gondolatait. Szeretett volna

valami csattanós választ adni, mivel azonban továbbra is makacsul rászegeződött a sötét,

majdnem fekete szempár, teljességgel képtelen volt erre. Összerezzent, amikor Gareth

visszaért az asztalhoz, és leült a helyére.

4

Kathryn Ross - A botrány szele- Beszéltél anyával? - érdeklődött nyomban a mostohafiú.

- Igen - felelte Gareth kurtán, és hangja kimerültségről árulkodott. Arca a szokásosnál

szürkébbnek látszott, vonásai mélyebbek lettek.

- Minden rendben van? - kérdezte nyugtalanul Sabrina.

- Igen, semmi baj. Csak egy kicsit fáradt vagyok. Ha befejezted a vacsorát, Brina,

szívesen hazamennék.

- Köszönöm a vacsorát. Máris indulhatunk - mondta a lány.

Feldúlt lelkiállapotában észre sem vette, hogy Gareth tegezte, sőt a becenevén szólította.

A nyilvánosság előtt ezt eddig mindig elkerülték.

Sietve felkapta a táskáját. Alig várta már, hogy megszabaduljon a szemben ülő Kingsley

zavarba ejtő tekintetétől, és végre megtudja, mitől került Gareth hirtelen ilyen nyomorult

állapotba.

- Tényleg nagyon elcsigázottnak látszol. Hazavigyem a titkárnődet? - ajánlkozott Marc.

Sabrina összerándult. Éppen tiltakozni akart, amikor Gareth megelőzte:

- Ha nem okoz neked gondot, hálás lennék érte.

- Nagyon szívesen hazaviszem a kisasszonyt - biztosította Kingsley a mostohaapját. Sötét

szeme megvillant, amint észrevette Sabrina arcán a nemtetszést. - Add ide kocsi

kulcsodat! Szólok a portán, hogy a te autóddal is álljanak a bejárat elé.

Amikor Marc hallótávolságon kívülre került, a lány Garethhez hajolt, és aggodalmasan

megkérdezte:

- Mi történt?

- Semmi, kicsim. - Mivel ezzel láthatólag nem győzte meg Sabrinát, sóhajtva hozzátette: -

Volt egy kis nézeteltérésünk Nadine-nal. Semmi komoly, de nagyon bánt, hogy

felizgattam.

- Min kaptatok össze?

A férfi egy pillanatig habozott.

- Azt szerette volna, hogy holnap utazzak Nizzába, és töltsem vele a hétvégét.

Megmondtam neki, hogy ez lehetetlen.

- De hát miért? - ráncolta össze a homlokát a lány. - Hiszen te magad mondtad, hogy

nincs semmi különösebb elfoglaltságod erre a két napra.

- Holnap veled szeretnék találkozni. Rengeteg megbeszélnivalónk van.

- Nem, Gareth! - tiltakozott határozottan Sabrina. - A feleséged az első.

- Nem akarok erről vitatkozni - intette le Gareth. - A holnapi napot veled töltöm, és kész.

Talán kimehetnénk valahova a városból... Tízkor érted megyek. - Ezzel felállt, és a lányra

mosolygott.

- Javíthatatlan vagy - nevette el magát Sabrina.

- De azért szeretsz?

- Tudod jól...

Gareth tekintete egy pillanatra megpihent a lányon.

5

Kathryn Ross - A botrány szele- Köszönöm, Brina. Nem is tudod, milyen boldoggá teszel. - Elhallgatott, de úgy tűnt,

mintha még mondani akarna valamit. Mikor azonban felnézett, a mostohafiát látta

közeledni. - Megteszel nekem egy szívességet, Brina? - kérdezte.

- Ha módomban áll, természetesen.

- Ne beszélj kettőnkről Marcnak! Nagyon kellemetlenül érintene, ha Nadine tőle tudná

meg.

- Számíthatsz rám.

Gareth megkönnyebbülten bólintott.

- Marc nagyon okos és nagyon megnyerő. Légy vele óvatos, Brina!

- Engem nem fog az ujja köré csavarni. Akkor hát elutazol holnap a feleségedhez

Nizzába?

- Nem. Ahogy megbeszéltük, tíz órakor érted megyek. - Mielőtt a lány további ellenvetést

tehetett volna, már el is ment.

Sabrina fejcsóválva nézett utána. A legmakacsabb ember, akivel valaha is találkozott!

Bizonyára csak azért egyezett bele abba, hogy Marc hazavigye őt, mert így elejét vehette

minden további vitának.

Elnézte a két férfit, ahogy a kijáratnál beszélgetnek. Gareth eddig mindig magasnak és

izmosnak tűnt, Marc mellett viszont szinte törékenynek hatott. Sabrina kutatni kezdett az

emlékezetében, mit is mesélt a mostohafiáról Gareth. Gazdag és sikeres nagyiparos,

ideje legnagyobb részét Párizsban tölti, de Surreyben is van egy háza. Az anyja francia,

az apja angol volt. Ennél több nem jutott Sabrina eszébe. Nagyot sóhajtott, felállt és

elindult Marc Kingsley felé. Sokkal többet kellene tudnia róla, hogy ne legyen ilyen

védtelen vele szemben!

Ahogy közelebb ért hozzá, a férfi tetőtől talpig végigmérte karcsú termetét, mintha csak

fel akarná becsülni az értékét.

Meg sem kell szólalnia, hogy vérig sértsen! - forrt a méreg Sabrinában. Egyetlen

pillantása elég hozzá. Csak legalább ne bámulna egyfolytában!

- Indulhatunk? - kérdezte Marc.

A lány némán bólintott. Szerencsére kinn sötét volt, így biztonságban érezhette magát

Kingsley fürkésző tekintete elől, míg végül lefékezett mellettük egy tűzpiros Porsche.

Kiszállt belőle az étterem egyenruháját viselő portás, és átadta Marcnak a kulcsot.

Sabrina megvetően nézte az áramvonalas, feltűnő sportkocsit. Marc Kingsley kétségkívül

szeret hivalkodni. Bizonyára a barátnői is a legdrágább ruhákban és ékszerekben

pompáznak.

Meglepte, hogy a férfi udvariasan kitárja előtte a kocsiajtót, és besegíti az ülésre.

Modora legalább van...

Tulajdonképpen miért vagyok ilyen ellenséges? - csodálkozott magán Sabrina. Hiszen alig

ismerem. Most mindenesetre szívességet tesz azzal, hogy hazavisz.

6

Kathryn Ross - A botrány szeleMarc becsatolta a biztonsági övet, majd beindította a motort. Az utcai lámpa fénye

megvilágította az arcát, ahogy Sabrina felé fordult.

Tényleg hihetetlenül vonzó, szögezte le magában a lány szívdobogva.

- Nem akarja bekötni magát?

- Jaj, dehogynem! - Gondolataiból felriadva ügyetlenül ráncigálni kezdte a biztonsági övet.

- Hagyja csak, majd én! - vette ki kezéből a hevedert Marc. Közben véletlenül hozzáért a

blúzához.

Sabrina megrázkódott, mintha áram ütötte volna meg. Az öv csatja bekattant a helyére,

aztán Kingsley gyakorlott könnyedséggel besorolt a forgalomba. A lány lopva

elgyönyörködött a kormánykeréken nyugvó keskeny, de erős férfikéz szépségében.

Mihelyt azonban rajtakapta magát, mit csinál, gyorsan elfordította a tekintetét, és

kibámult az ablakon. Dühös volt, és nem értette, mi történik vele. Miképp lehetséges,

hogy egy futó érintés minden porcikámat izgalomba hozza? méltatlankodott magában.

Mindjárt huszonhat éves leszek, de még senki sem gyakorolt rám ilyen hatást. Persze

nyilván nem én vagyok az egyetlen nő, aki ennyire vonzónak találja. De hogyan tudja

Marc Kingsley ennyire felkavarni a lelkivilágomat?

Minden szava, minden mozdulata szélsőséges érzelmeket vált ki belőlem. Egyszer

indokolatlan dühöt, másszor egyenesen félelmet, de egy pillanatra sem hagy

közömbösen. Hogyan lehetséges? Hiszen egy vadidegen ember! igyekezett más irányba

terelni a gondolatait, miközben végighajtottak London forgalmas utcáin. Remélte, hogy

leköti figyelmét az éjszakai városkép különleges szépsége. A narancssárga fényben fürdő,

kivilágított épületek az ég sötét háttere előtt ilyenkor még gyönyörűbbnek látszottak.

Arra ocsúdott fel, hogy a Porsche megállt a kensingtoni lakása előtt. Pedig Marc nem is

kérdezte, hol lakik.

- Honnan tudta a címemet? - csodálkozott.

- Gareth megmondta.

- Vagy úgy.

Marc leállította a motort. A hirtelen támadt, nyomasztó csendben Sabrina szinte hallotta

saját izgatott szívverését.

- Köszönöm, hogy hazahozott - mondta, és a kilincs után nyúlt.

- Nem hív be egy kávéra?

- De, természetesen, ha akarja - dadogta meglepetten. Mi a csoda lelt engem?

bosszankodott magában. Úgy viselkedem, mint egy éretlen fruska. Dühösen állapította

meg, hogy remeg a keze, miközben megpróbálta a zárba dugni a kulcsot.

- Segíthetek? - kérdezte vidáman a háta mögött álló férfi.

Már csak ez kellett! Még ki is nevet! - mérgelődött Sabrina.

- Nem, köszönöm, már beletaláltam. - Szerencsére sikerült elfordítania a kulcsot, és

beléptek az előszobába.

7

Kathryn Ross - A botrány szeleAz igényesen berendezett, tágas lakás jó ízlésre vallott. Az őszibarackszínűre festett

falakat és a vastag, puha, krémszínű padlószőnyeget kristálycsillárok világították meg.

- Gyönyörű lakás - jegyezte meg Marc, ahogy körülnézett a nappaliban, és megcsodálta

az elefántcsontszínű bőr ülőgarnitúrát meg a falakon függő kortárs festményeket. -

Gareth bizonyára rendesen megfizeti a munkáját.

Sabrina felvonta a szemöldökét. Mit képzel ez az ember tulajdonképpen? Mi köze ahhoz,

honnan van neki pénze? Mégis jobbnak látta elereszteni füle mellett a megjegyzést, és

udvariasan hellyel kínálta a vendéget.

- Helyezze magát kényelembe! Én addig felteszem a kávét.

A vendég azonban utánament a konyhába, és a márvánnyal borított pultnak

támaszkodva figyelte a lány háziasszonyi serénykedését.

- Tulajdonképpen miért hagyta ott az állását a mostohaapámnál? - kérdezte mintegy

mellékesen.

Sabrina éppen a kávéskészletet vette elő a konyhaszekrényből. A váratlan kérdés

hallatán kicsúszott a kezéből egy drága csésze, és apró darabokra tört a kövezeten.

Kingsley lehajolt, és segített felszedni a cserepeket.

- Milyen kár érte! - nézegette a márkajelzést. - Royal Doulton. Nagyon értékes darab.

A lány szeme villámokat lövellt.

- Maga talán adóügyi nyomozó? - sziszegte. - Állandóan csak azzal foglalkozik, mi milyen

drága!

- Komolyan? - hökkent meg Marc. - Sajnálom, de a szép tárgyak egyszerűen elbűvölnek.

Sabrina az ajkába harapott, és könnyek gyűltek a szemébe. Papírba csomagolta a

cserepeket, és a szemétbe dobta.

- Bocsásson meg! - nyögte. - Nem lett volna szabad így magára támadnom, de ez a

készlet nagyon kedves emlék. Anyámé volt. - Gyorsan elfordult, hogy elrejtse az

érzelmeit. Igazán butaság, hogy egy eltört csésze ennyire felizgatja. De hát mit csináljon,

ha azonnal az édesanyja jut róla az eszébe? Amikor visszafordult, engesztelőén

mosolyogni próbált. - Tudja, alig két hónapja halt meg. Még nem hevertem ki a csapást.

- Nagyon meg tudom érteni - felelte Marc meglepő együttérzéssel. Sabrina könnyes

szeme nem kerülte el a figyelmét. - Megcsináljam a kávét? Maga inkább üljön le!

- Nem, köszönöm, már jobban vagyok.

Kingsley ennek ellenére a lány alá igazított egy széket, aztán elővett a szekrényből egy

másik csészét.

Miután fölöslegesnek látszott minden vita, Sabrina leült, és figyelte a szorgoskodó

vendéget. Különös látvány, hogy egy ilyen rendkívül vonzó férfi sürög-forog a

konyhájában, és kávét készít neki!

- Kér cukrot és tejet?

- Nem, köszönöm.

- Akkor van bennünk valami közös - mosolygott a házias vendég, és kitöltötte a kávét.

8

Kathryn Ross - A botrány szeleTöbb bennünk a közös, mint ahogy ő sejti, villant át Sabrina agyán.

- Menjünk be a nappaliba! - javasolta. - Ott barátságosabb.

- Nekem tetszik itt - állította Marc. Leült, kinyújtotta hosszú lábát, és a gőzölgő csésze

után nyúlt. - Igazán örülök, hogy ma este Gareth keresésére indultam.

A lány kérdő tekintetet vetett rá.

- Különben talán soha nem ismerkedtünk volna meg.

- Gareth figyelmeztetett, hogy legyek óvatos magával - mosolygott zavartan Sabrina.

- Komolyan? - Marc hangja egy pillanatra mintha újra megkeményedett volna. Aztán

elmosolyodott. - Akkor maga előnyben van velem szemben. Gareth ugyanis nekem nem

mesélt magáról.

A lány ivott egy korty kávét.

- Nos, a magántitkárnők óhatatlanul megtudnak egyet-mást a munkaadójuk

magánéletéről - magyarázta.

- El tudom képzelni - bólogatott Marc, és letette a csészéjét. - Egyébként éppen el akarta

mesélni, miért adta fel az állását a mostohaapámnál.

- Valóban? Maga túl sokat kérdez, Mr. Kingsley.

- Azért, mert maga érdekel engem. Egyébként szólítson Marcnak!

Sabrinának majd kiugrott a szíve a helyéről.

- Igazán hízelgő rám nézve. - Alig tudta az érzelmeit palástolni. Lehetséges, hogy Marc

Kingsley valóban érdeklődik iránta?

- Meghívhatom holnap ebédre?

Találkozni akar velem! - ujjongott magában Sabrina. Legszívesebben azonnal lelkesen

beleegyezett volna, aztán eszébe jutott Gareth. Az ő kedvéért legjobb lenne távol tartania

magát Marc Kingsleytől. Különben is a holnapi nap Garethé.

- Nagyon sajnálom - rázta a fejét -, de holnap nem érek rá.

- Talán valaki mással találkozik?

Azon töprengett, mi lenne a legmegfelelőbb válasz. Ha igent mond, Marc esetleg

megkérdezi, hogy ki a barátja, ha pedig nemet, akkor más időpontot ajánl.

- Holnapra már megbeszéltem valamit - mondta végül kitérően.

- Mit szólna akkor a holnaputánhoz?

- Nem lehet, Marc. Van valakim... Nem tehetem meg vele.

- Szerencsés ember - felelte lassan Gareth mostohafia, aztán kiitta a kávéját. Akkor jobb,

ha elmegyek.

A lány nehezen tudta titkolni csalódottságát. Más körülmények között nagyon is szívesen

viszontlátná ezt a férfit!

- Még egyszer köszönöm, hogy hazahozott-mondta udvariasan, aztán ő is felállt, és az

ajtóhoz kísérte vendéget.

Marc váratlanul kinyújtotta a karját, és megsimogatta az arcát.

- Nem adom fel ilyen könnyen. Hamarosan találkozunk, Sabrina Harrington. ígérem.

9

Kathryn Ross - A botrány szeleA lány szívdobogva nézett utána. Egy pillanatra végtelen öröm töltötte el. Mégiscsak

viszontlátja! Mikor azonban becsukódott az ajtó, egy csapásra visszatért a valóságba.

Nagy ívben el kell kerülnie Marc Kingsleyt. Ez nagyon fontos.

Letörten visszaballagott a konyhába, és elmosogatott.

Vajon mit szólna Marc, ha megtudná az igazságot? Vajon akkor is keresné a

társaságomat, ha tudná, hogy Gareth Fraiser házasságon kívül született lánya vagyok?

Még lefekvéskor is ez a kérdés foglalkoztatta. Pedig erre sohasem fogja megtudni a

választ. Hiszen a titkot nem szabad elárulnia!

2. FEJEZET

Gareth másnap reggel pontosan megjelent Sabrináért, aztán elindultak a városon túlra.

Csodaszép idő volt. A mezők friss zöldje tündöklő napfényben fürdött, a fák rügyei

minden pillanatban kipattanni készültek, s az út szélét szegélyező nárciszok szinte

világítottak a tavaszi napsütésben.

Sabrina kedve egyre inkább felderült. Az elmúlt tél szörnyű megpróbáltatásai után

jólesett az eljövendő ragyogó, meleg napokra gondolnia. Mintha egy sötét alagútból

kijutott volna az aranyló fénybe.

- Elárulod végre, hova megyünk? - mosolygott az apjára.

Gareth egy pillanatig habozott.

- Úgy gondoltam, nálam ebédelünk - felelte aztán.

A lány összeráncolta a homlokát. Nem tetszett neki az ötlet. Nadine még nem is tud a

létezéséről. Ez így nem helyes!

- A házvezetőnőd csodálkozni fog, ha beállítasz velem mint ebédvendéggel.

- Sadie miatt nem kell aggódnod. Azt fogja hinni, hogy diktálni akarok neked. Már

szóltam neki, hogy munkaebédet tervezek. - Fraiser megnyugtatóan a lányára

mosolygott. - Elhatároztam, hogy végre alaposan kibeszéljük magunkat. A

dolgozószobámban legalább nem zavar senki.

Valószínűleg igaza van, hiszen egyszer már valóban mindent nyugodtan meg kell

beszélnünk, gondolta Sabrina. Nagy megrázkódtatást jelentett számára, amikor

megtudta, hogy Gareth Fraiser az apja. Hiszen az anyja mindig azt állította, hogy az

édesapja meghalt.

Még mindig nehezére esett szembenéznie a tényekkel. Annak idején az újságban olvasta

Gareth apróhirdetését, amelyben az magántitkárnőt keresett. Jobban mondva, az anyja

hívta fel erre a figyelmét. Mivel éppen ilyen állást keresett, várakozásbeli izgalommal

10

Kathryn Ross - A botrány szelement el a bemutatkozó beszélgetésre. Rendelkezett a megfelelő képesítésekkel, és az

ajánlólevelei tele voltak dicsérettel, mégis tartott egy kicsit a versenytársaktól. Repesett

az örömtől, amikor megtudta, hogy ő nyerte el az állást. Bár néha meglehetősen

megerőltető volt a munka Gareth mellett, ő mindig nagyon élvezte, és nagy tisztelettel

tekintett a főnökére.

Néhány hónap múlva aztán Lucy Harrington, az édesanyja közlekedési baleset áldozata

lett. Gareth szeretettel vigasztalta a porig sújtott lányt, és szabadságra küldte, hogy

összeszedje magát. Rendkívül megértően viselkedett, még a temetési előkészületekben

is segített. Sabrinának nagyon jólesett az együttérzése, de ekkor még nem is gyanította

az igazságot.

Két héttel a temetés után megtalálta az anyja naplóit. Rájött, hogy sok évvel azelőtt az

anyját és Gareth Fraisert szoros baráti szálak fűzték egymáshoz. Ugyanarra az egyetemre

jártak, sőt ugyanabban az ügyvédi irodában dolgoztak, amíg Gareth át nem tért a

politikai pályára.

Sabrina nagyon meglepődött, és nem tudta mire vélni a dolgot. Vajon miért nem

említette soha az anyja, hogy ismeri a főnökét? Mi lehetett a titkolózás oka?

Lázas kíváncsisággal olvasta tovább a naplót. A felfedezés az egész életét

megváltoztatta. Haragudott az anyjára, mert hazudott neki, s haragudott Garethre, mert

becsapta. Talán csak azért alkalmazta őt Mr. Fraiser, mert a lánya. Ez a feltételezés

annyira bántotta és megalázta, hogy alaposan beolvasott Garethnek, és azonnal

felmondott.

Azóta persze már megnyugodott, és inkább csak sajnálta a szüleit. Micsoda szörnyű

helyzet! Bárcsak megmondta volna az anyja az igazat!

- Az ördögbe! - szitkozódott Gareth, amint megállt a kocsival egy Viktória korabeli

kastély előtt.

- Mi baj van? - riadt fel gondolataiból Sabrina. Kérdeznie sem kellett volna, mert a

következő pillanatban ő is felfedezte a tűzpiros Porschét.

- Marc - felelte Gareth kifejezéstelen hangon.

Sabrina szíve egyszeriben gyorsabban kezdett dobogni.

- Most mit csináljunk? - nézett az apjára tanácstalanul.

Fraiser nagyot sóhajtott.

- Egyszerűen azt mondjuk neki, hogy néhány fontos dolgot el kell intézned számomra. Ha

szerencsénk van, csak rövid ideig marad. Egyébként valóban jó lenne, ha segítenél a

papírmunkában - mosolygott Gareth. - Nagyon hiányzol az irodámban, Brina. Az utódod a

nyomodba sem léphet.

- Ezt csak úgy mondod - legyintett a lány -, de azért köszönöm.

- Egészen komolyan gondolom. Ha meglátod az íróasztalomat, mindjárt elhiszed. -

Gareth fürkészően nézte a lányát. - Csak nincs valami bajod, Brina? Egészen elsápadtál.

11

Kathryn Ross - A botrány szele- Nincs semmi - nyugtatta meg Sabrina, pedig a rosszullét kerülgette az ijedségtől.

Hiszen azzal hárította el Marc meghívását, hogy ma a barátjával találkozik. Jaj, hogyan

fog most ebből a csávából kimászni?

Marc a nappaliban ült az aranybarna brokáttal bevont pamlagon, és hosszú lábát

kinyújtva unottan lapozgatott egy folyóiratot. Úgy tűnt, hogy roppantul ráér. Amikor

Gareth és Sabrina belépett, felállt és kérdően nézett a lányra.

- Milyen kellemes meglepetés - mondta vontatottan. - Azt hittem, ma találkája van.

Sabrina érezte, hogy a rászegeződő tekintet hatására arcába szalad a vér.

- Nem fogja elhinni, de a barátom az utolsó pillanatban lemondta a találkát. Valami

fontos üzleti ügy elszólította. - Igyekezett könnyed, tréfálkozó hangot megütni. Közben

ugyancsak nyomorultul érezte magát a bőrében. Utált hazudni.

- Ezt valóban nehéz elhinni - felelte Marc.

A lányt szíven ütötték a goromba szavak. Kingsley azonban elmosolyodott, és azonnal

elvette a megjegyzés élét, mert így folytatta:

- Az a fickó nyilvánvalóan őrült.

- Én viszont nagyon jól jártam. Sabrina ugyanis volt olyan kedves és elvállalta, hogy ma

délután segít rendet teremteni az irataim között - szólt közbe Fraiser.

- Milyen gondos teremtés! - jegyezte meg Marc, és sötét szemével leplezetlenül bámulta

a lányt.

- Iszol valamit, Marc? - kérdezte Gareth. Az italszekrénynél állt, és éppen whiskyt töltött

magának.

- Egy kávé jólesne.

- És te, Brina? Kávét kérsz vagy valami erősebbet?

- Kávét kérek szépen. - A lány rémülten vette észre, hogy Gareth már megint tegezte

Marc előtt. Vigyáznia kellene, ez túlságosan bizalmasan hangzik.

Amikor az apja kiment, hogy kávét kérjen a házvezetőnőtől, Sabrina leült a kandalló elé,

és idegesen pislogott Marcra, aki a kandalló párkányának támaszkodott. Finom szürke

öltönye még jobban kiemelte daliás termetét, széles vállát és keskeny csípőjét. Ahogy a

tekintetük találkozott, a lány gyorsan elfordult.

- Mi lenne, ha ma este elmennénk vacsorázni?

- Nem lehet, Marc - felelte Sabrina mély lélegzetet véve. Soha még ilyen nehezére nem

esett visszautasítani egy meghívást.

- Maga nagyon hűséges. Sokat jelenthet magának az a férfi, ha még most is ilyen

odaadó, miután cserbenhagyta magát.

Jaj, ha az ember egyszer hazudni kezd, nehéz kikeveredni a maga szőtte hálóból!

- Nem hagyott cserben - jelentette ki méltóságteljesen a lány -, csak felhívott, és

lemondta a találkozót.

- Vagy úgy - húzta el a száját gúnyosan Marc. - Aztán ki ez az erények mintaképe?

Ettől a kérdéstől rettegett Sabrina kezdettől fogva.

12

Kathryn Ross - A botrány szele- Nem hiszem, hogy ismerné. Számítógépekkel foglalkozik.

- Komolyan? - A férfi hangjából megint gúny csendült ki.

Sabrina fellélegzett, amikor Gareth végre visszajött.

- Mindjárt kész a kávé - jelentette jókedvűen, és felváltva hol a lányára, hol a

mostohafiára nézett. - Mondd csak, Marc, mi szél hozott ma ide?

- Jogi tanácsot szeretnék kérni tőled. Éppen egy németországi gyár megvásárlása

ügyében tárgyalok. Néhány kérdésben szívesen hallanám a véleményedet.

Gareth láthatólag meglepődött.

- Semmi gond. Tudod, hogy mindig szívesen állok a rendelkezésedre.

-Köszönöm, de látom, ma délután más elfoglaltságod van. Nem akarok alkalmatlankodni.

- Mit szólnál a holnaphoz?

- Az már késő. Ma délután már részt kell vennem egy tanácskozáson ebben az ügyben.

Ne izgasd magad, Gareth! Majd csak boldogulok valahogy.

Fraiser egy ideig némán vívódott magában, és tanácstalanul nézett Sabrinára. Nagyon

szeretett volna meghitt körülmények között, zavartalanul beszélgetni a lányával, de a

mostohafiától sem akarta megtagadni a segítségét.

- Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha én addig rendet rakok az íróasztalon - szólalt meg

Sabrina. - Ha valami kérdésem lesz, majd átjövök.

Gareth arcán kétség tükröződött.

- Nem okoz nagy gondot?

A lány a fejét rázta.

- Igazán kedves magától - mondta Marc, és közben mintha elégedetten megcsillant volna

a sötét szeme.

Legalábbis Sabrinának az az érzése támadt, mintha Kingsley készakarva idézte volna elő

ezt a helyzetet. De hát az ilyen nevetséges gondolatokat jobb azonnal elfelejteni!

- Nagyon sajnálom - szabadkozott az apja gondterhelt arccal, amikor néhány perc múlva

a dolgozószobába kísérte.

- Nincs semmi baj, Gareth.

- Annyira reméltem, hogy végre nyugodtan beszélgethetek veled!

- Majd legközelebb. Legalább most van időm rendet tenni az irataid között mosolygott a

lány, ahogy végignézett a rózsafa íróasztalon uralkodó összevisszaságon.

Gareth keserves arcot vágott.

- Jobban szerettem volna kettesben eltölteni veled egy kellemes délutánt. Különös, hogy

Marc tanácsot kér tőlem. Igaz, hogy jogász vagyok, de neki egész csoport jogtanácsos áll

rendelkezésére.

- Bizonyára valami olyan kérdésről van szó, amely kifejezetten a te szakterületedhez

kapcsolódik - vélte Sabrina, miközben már az íróasztalon tornyosuló papírhegyet

mustrálgatta.

- Remélem, gyorsan végzünk - bizakodott Gareth.

13

Kathryn Ross - A botrány szele- Csak nyugodtan tárgyaljatok! Miattam ne izgasd magad!

Arra azonban Sabrina sem számított, hogy a két férfi jogi értekezése majdnem három

órán át tart. Miközben Gareth iratait rendezte, a házvezetőnőtől kapott kávét, később

pedig könnyű ebédet is. Mindent átnézett, minden újonnan érkezett levelet iktatott, míg

végül minden napra kész és áttekinthető lett.

Éppen az utolsó irattartót tette fel a polcra, amikor a dolgozószoba ellenkező végében

észrevett néhány bekeretezett fényképet. Odament, hogy közelről is megnézze őket. Az

egyik az apját és Nadine-t, a feleségét ábrázolta Madelinenel, közös lányukkal. Kezébe

vette a képet, hogy alaposabban szemügyre vegye. Nem ismerte a féltestvérét, aki már

két éve az Egyesült Államokban élt, de Gareth gyakran beszélt róla nagy büszkeséggel.

Madeline csak húszéves volt, és máris befutott művésznőként kezelték.

Sabrina kíváncsian tanulmányozta a képét. Milyen különös érzés hirtelen rájönni, hogy

van egy féltestvére! Nemrég még egyetlen gyereknek hitte magát. Persze valójában

teljesen mindegy, szomorodott el. Úgysem fogok vele találkozni.

Váratlanul kinyílt az ajtó, és Marc lépett be.

- Már el is készült? - mérte végig a kandalló mellett álló lányt.

Nyilván nem hiszi, hogy valamit is dolgoztam, ráncolta össze a homlokát Sabrina.

- Igen, éppen most lettem kész.

Marc elvette a bekeretezett képet.

- Ez a féltestvérem, Madeline - magyarázta. Aztán a másik felvétel után nyúlt. Ez pedig

az anyám és Gareth esküvői képe.

Sabrina a boldogságtól sugárzó párra pillantott.

- Ismerem ezt a képet. Egy másolata ott áll Gareth irodai íróasztalán a Westminsterben.

- Gareth mindent megtenne az anyámért - jelentette ki Marc, miközben visszatette a

képet. - Azt hiszem, még mindig olyan szerelmesek egymásba, mint a házasságuk első

napján.

- Nagyon boldognak látszanak - felelte Sabrina.

Kingsley egy darabig fürkészően nézte.

- Úgy látom, maga nagyon szereti a mostohaapámat - mondta aztán.

A lány elfordította a tekintetét. Néha nagyon nyugtalanította az, amit Marc szeméből

kiolvasott.

- Igen, hiszen nagyon jó hozzám.

- Gareth nagyon jószívű. Könnyű belőle együttérzést kiváltani.

- Mit akar ezzel mondani? - nézett fel gyanakodva Sabrina.

- Talán egy kicsit féltékeny vagyok. Feltűnően sok időt tölt a mostohaapámmal,

számomra ellenben annyi időt sem tud szakítani, hogy eljöjjön velem ebédelni.

Sabrina nem tudta hirtelenében, komolyan kell-e vennie a szemrehányást.

- Nevetséges! Hiszen Garethnek dolgozom.

14

Kathryn Ross - A botrány szele- Nekem is dolgozhatna. Mit szól az ötlethez, Sabrina? Holnap ebédelhetnénk együtt, és

megbeszélhetnénk az ajánlatomat.

- Marc... én...

Kingsley lassan egyre közelebb és közelebb lépett, aztán villámgyorsan lehajolt.

- Marc! - próbált tiltakozni a lány, de a következő pillanatban Marc gyengéden

megcsókolta. Ajkának finom érintése teljesen felkavarta Sabrinát. Megroggyant a térde, s

kénytelen volt a férfi karjába kapaszkodni. Aztán viszonozta a csókot. Egész testében

remegett, ahogy Marchoz simult, és a fellobbanó szenvedély mindent elfeledtetett vele.

Kingsley váratlanul felegyenesedett, két kezét a lány vállára tette, és mélyen a szemébe

nézett. Holnap tíz körül érted mehetek? - kérdezte halkan.

Sabrinát teljesen összezavarta, hogy ilyen hatást tett rá a csók.

- Nem is tudom - felelte akadozó nyelvvel. - Tíz óra kicsit korai időpont az ebédeléshez.

- Az én terveim szerint nem - hangzott a titokzatos válasz.

Mihelyt Marc eltávolodott tőle, Sabrina furcsán elhagyottnak érezte magát.

- Tehát tíz órakor - zárta le a kérdést határozottan a férfi.

Ebben a pillanatban benyitott Gareth. Izgatottnak látszott.

- Bocsássatok meg! - nézett a két fiatalra. - Éppen most telefonált Nadine. Még ma este

hazajön.

- Ez aztán a jó hír! - örvendezett Marc, majd Sabrinára mosolygott: - Hazavihetlek? Amint

látom, itt már végeztél.

- Nagyon köszönöm, Marc, de majd én hazaviszem - szólt közbe gyorsan Gareth. -

Szeretnék még valamit megbeszélni Sabrinával.

- Ahogy akarod - rántotta meg a vállát Marc. Tekintete egy pillanatig megpihent a

lányon. - Akkor a holnapi viszontlátásra! - búcsúzott.

Miután kiment, Sabrina jobbnak látta, ha leül, annyira remegett a térde.

- Mire célzott? - kérdezte aggódva Gareth, mivel látta, hogy a lánya egészen elsápadt.

Sabrina lesütötte a szemét.

- Meghívott holnap ebédre. - Mivel Gareth meglepetésében egy szót sem szólt, ijedten

nézett fel. - Remélem, nem baj.

- Nem... nem - túrt idegesen a hajába az apja. - Jelent neked Marc valamit, Sabrina?

- Hiszen alig ismerem - nevetett zavartan a lány.

- Nem rossz fiú. Mindazonáltal már összetört egynéhány női szívet, és...

- Miattam igazán nem kell aggódnod. Tudok én magamra vigyázni!.

Gareth arcán látszott, hogy ő nincs annyira meggyőződve erről.

- Borzasztó, mennyire összekavartam mindent. Miért is nem beszéltem rólad a

feleségemnek már évekkel ezelőtt? Úgy érzem, cserbenhagytalak, s most te és Marc...

- Ne gyötörd magad, Gareth! - szakította félbe szomorúan Sabrina. - Végül is nem akkor

volt viszonyod az anyámmal, amikor Nadine-t már elvetted.

- Az igaz, de nős voltam, amikor anyádat megismertem.

15

Kathryn Ross - A botrány szele- Anya ezt egyetlen szóval sem említette a naplójában - ingatta a fejét döbbenten a lány.

- Az én kedves, jó Lucym! Gyűlölte a csalást, és szörnyen kínozta a lelkiismeret.

Sabrina most már semmit sem értett a világból. Nem tudta elhinni, hogy az anyja

viszonyt folytatott egy nős emberrel. Ez annyira ellentétes volt a jellemével! Megszólalt a

telefon. Gareth idegesen odament a készülékhez, és bekapcsolta az üzenetrögzítőt.

- Gyerünk ki a kertbe! - mondta gyengéden a lányának. - Ott legalább nem zavar senki.

Sabrina bólintott. Nagyon várta már, hogy meghallgassa az apja történetét. Hátha

mégiscsak megért valamit az egészből. Talán megtudja, miért kellett az anyjának ilyen

sok mindent eltitkolni előtte.

A ragyogó tavaszi napsütés ellenére a szabadban még elég hűvös volt.

- Nem fázol, kicsim? - karolt bele a lányába Gareth.

Féltőn óvó hangja könnyeket csalt Sabrina szemébe. Tagadóan megrázta a fejét. Gareth

kedvesen megsimogatta a kezét.

- Gyere, megmutatom a kertet!

Csendben élvezték az ápolt kert és a környék látványát, gyönyörködtek a tarka tavaszi

virágokban, és közben összeszedték a gondolataikat. Aztán amikor Gareth mesélni

kezdett, Sabrina minden másról megfeledkezett.

- Tudod, mennyire hasonlítasz az édesanyádra? Mindig nagyra tartottam Lucyt..

Rettenetesen megrázott a halála.

- Nekem most is borzasztóan hiányzik. Igen közel álltunk egymáshoz. Legalábbis azt

hittem... Szeretném tudni, miért nem mesélt soha rólad. Most úgy érzem, egész

életemben hazudtatok nekem.

- Lucy így tartotta a legjobbnak - magyarázta Gareth. - Téged mindennél jobban

szeretett, és semmiképpen sem akart fájdalmat okozni neked.

- De hát miért nem mesélt el nekem semmit? - fakadt ki Sabrina. - Hazudott nekem,

Gareth! Azt mondta, az apám meghalt.

- Talán jogosan haragszol... De gondold végig, milyen helyzetbe került az édesanyád! Ma

már senki sem botránkozik meg, ha egy egyedülálló nő gyermeket szül, de akkoriban,

amikor téged várt, még más időket éltünk. - Gareth visszarévedt a múltba. - Lucy

gyönyörű volt, életvidám és nagyon makacs. Amikor megismertem, körülbelül annyi idős

lehetett, mint te most. A legtisztább eszmények vezérelték. Arról álmodott, hogy híres

ügyvéd lesz.

- Sikerült is neki - mosolygott büszkén Sabrina. Mindig csodálta az anyját, a

köztiszteletnek örvendő, erős lelkű asszonyt és jól menő ügyvédet.

- Őszintén szerettük egymást. Engem azonban egy Jessica nevű nőhöz kötött a házasság.

- Aki természetesen nem értett meg téged...

- Tudom, hogy ostobán hangzik - sóhajtott Fraiser -, de nem voltunk szerelmesek

egymásba. A házasságunk már csak papíron létezett, amikor az anyádat megismertem.

16

Kathryn Ross - A botrány szeleJessica közben szemet vetett egy gazdag emberre, mihelyt rájött, hogy én nem vagyok

olyan nagy fogás, mint képzelte.

- Ha annyira szeretted anyámat, miért nem váltál el Jessicától?

- Szívesen megtettem volna, elhiheted. De amikor a válást említettem Jessicának,

teljesen kiborult. Hirtelen én lettem számára a legfontosabb a világon. A szeretője nyilván

nem akarta elvenni, így elhatározta, hogy megtart.

Sabrina érezte a fájdalmat az apja hangjában.

- Most már ne gyötörd magad azért, ami elmúlt! - csitította.

- Csakhogy a múlt a jövőre is kihat! Tudod, egyszer rettenetesen összevesztünk

Jessicával. Szörnyű dolgokat vágtam a fejéhez. Ő pedig fejvesztetten kirohant az utcára,

egyenesen egy autó kerekei alá.

- Ó, Gareth!

- Nem halt meg, de élete végéig tolószékbe kényszerült. Szüksége volt rám, Sabrina.

Nem hagyhattam el, hiszen bűnösnek éreztem magam.

- Ezért szakítottál anyámmal?

A férfi bólintott.

- El sem tudod képzelni, milyen fájdalmas volt számomra a szakítás. - Gareth szeme

elhomályosult. - Lucynak akkor már tudnia kellett, hogy gyermeket vár, mégsem mondta

meg.

- Nem akarta, hogy kilátástalannak érezd a helyzetedet.

- Bizonyára... Jessica egy fél év múlva meghalt. Édesanyád azonban addigra elköltözött,

és nem sikerült a nyomára bukkannom.

Sabrina lehajtotta a fejét. Mindketten gondolataikba mélyedtek.

- Néha valóban hinnem kell abban, hogy a sors kezében vagyunk - szólalt meg

bánatosan a lány. - Talán te és az anyám egyszerűen nem voltatok egymásnak rendelve.

- Lehet. Négy évvel később megismertem Nadine-t, aki özvegyen maradt a kisfiával.

Magam is özvegy lévén kölcsönösen vigasztaltuk egymást. Közben szenvedélyesen

beleszerettem. Sohasem beszéltem neki az édesanyádhoz fűződő viszonyomról. Oly sok

együttérzéssel vigasztalt a feleségem elvesztése miatt! Hogyan is vallhattam volna be

neki, hogy hűtlen voltam Jessicához? A mai napig gyötör a bűntudat, valahányszor Jessica

eszembe jut.

Sabrina nagyon jól át tudta érezni Gareth helyzetét. Ha az apja mindjárt kezdetben

megmondta volna az igazságot, Nadine biztosan megértette volna. Most azonban már

nehéz lesz bevallania mindent.

- Azonkívül azt hittem, hogy sohasem látom viszont anyádat - folytatta Gareth. Egy

napon azonban véletlenül összefutottunk az Oxford Streeten. Alig akartam hinni a

szememnek. Hat éve nem hallottam róla. Beültünk valahova egy italra. Elmondtam, hogy

megnősültem, van egy kislányom és egy mostoha fiam. Ő pedig rólad mesélt.

Gondolhatod, mit éltem át.

17

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina élénken el tudta képzelni.

- Bizonyára úgy érzed, hogy gyáván cserbenhagytalak. Mikor Lucy azt mondta, jobb, ha

nem bolygatjuk a dolgokat, igazat adtam neki.

Sabrina megpróbálta visszatartani a könnyeit.

- Addigra ő már elhitette veled, hogy apád meghalt. Nekem meg Nadine-ra is kellett

gondolnom. Nagyon szeretem őt.

- Nyugodj meg, Gareth! Megértem, min mentél keresztül. - Sabrinát meghatotta,

mennyire fontos az apjának, hogy ő mit gondol.

- Amikor titkárnőre volt szükségem, és megtudtam, hogy te éppen állást keresel,

megkértem édesanyádat, hívja fel a figyelmedet a hirdetésemre. Nagyon vágytam rá,

hogy megismerjelek. Az ifjú hölgy, aki jelentkezett nálam, minden várakozást felülmúlt -

folytatta derűsebben Fraiser. Szeretettel nézett a lányára, és amikor meglátta, hogy a

csodaszép kék szempárban könnyek csillognak, vigasztalóan magához ölelte. - Nagyon

sajnálom, hogy ennyire felizgattalak - suttogta.

- Jó tudni az igazságot - mosolygott rá a könnyein keresztül Sabrina.

- Ugye a következő szombaton van a születésnapod?

A lány meglepve bólintott. Az apja ezt is számon tartja! Ő maga a sok izgalomban

teljesen megfeledkezett a jeles dátumról.

- Szeretném megünnepelni veled valahol. Döntsd el, hogy ebédelni vagy vacsorázni

menjünk-e inkább.

- Nem is tudom... - habozott Sabrina.

- Nincs hát számomra hely az életedben? - kérdezte Gareth, és hangjából végtelen

szomorúság érződött.

- Ne érts félre! - tiltakozott gyorsan Sabrina, aki nagyon örült, hogy végre megismerhette

az apját. - De óvatosnak kell lennünk. Minden annyira összekuszálódott. A családodnak

fogalma sincs az anyámhoz fűződő viszonyodról, és nem tudnak a létezésemről.

Azonkívül a nyilvánosságra is gondolnod kell. Politikusként nem engedheted meg

magadnak, hogy botrányba keveredj.

- Beismerem, félek megmondani Nadine-nak az igazat. Azt is jól látod, hogy a pályám

rendkívül fontos számomra. Főleg most nem követhetek el hibát.

- Pontosan tudom, mi forog kockán. Egy erkölcsi botrány lerombolna mindent, amit az

utóbbi években fáradságos munkával felépítettél.

- A titkárnőmként velem jöhetnél Brüsszelbe. Mikor aztán a dolgok valamennyire

elrendeződnek...

Sabrina tagadóan megrázta a fejét.

- Gondold át, Brina! - Gareth elkapta a lánya kezét. - Kérlek!

Sabrina szemében könnyek csillogtak.

- Ő, Gareth, én már egyáltalán nem tudom, mi a jó és mi a rossz.

18

Kathryn Ross - A botrány szele- Gyere! - mondta szeretetteljesen az apja, és átkarolta a vállát. - Sétáljunk még egy

kicsit!

Annyira elmerültek a beszélgetésben, hogy egyikük sem vette észre a férfit, aki a kert

távolabbi végében egy fatörzs mögé rejtőzve feléjük irányította a teleobjektívet.

3. FEJEZET

Sabrina még soha, egyetlen találka előtt sem volt olyan ideges, mint a Marc Kingsleyvel

megbeszélt ebéd előtt. Különleges gonddal fésülködött, és festette ki magát, s hosszú

időbe tellett, amíg eldöntötte, hogy mit vegyen magára.

Végül egy elefántcsontszínű lenvászon kosztümre esett a választása, amely

miniszoknyából és kabátkából állt. Hozzá őszibarackszínű blúzt vett fel. A tükörbe

pillantva elégedetten állapította meg, hogy finom, nőies jelenségnek hat, és egészen

19

Kathryn Ross - A botrány szelenyugodtnak látszik. Rettenetes lenne, ha Marc észrevenné, milyen alaposan felkavarta

lelkivilágát az a csók! Ha eszébe jut, ahogy összesimultak, még most is elönti a forróság.

Milyen csodálatosan cirógatta a száját Marc gyengéd ajka!

Sabrina nagyot nyelt, és igyekezett elhessenteni az emlékeket. Amikor csöngettek, a

gyomra összeszorult az izgalomtól. Még egy utolsó pillantást vetett a tükörbe, aztán ajtót

nyitott.

- Jó reggelt! - üdvözölte Marc, és elismerően nézett rajta végig.

- Megkínálhatlak egy kávéval vagy valami egyébbel, mielőtt elindulunk? - érdeklődött

Sabrina.

- Arra nincs idő - rázta a fejét Marc.

- Hogyhogy nincs?

- Készen vagy? - mosolygott Kingsley, ügyet sem vetve a lány csodálkozására.

Sabrina bólintott, és a táskája után nyúlt.

- Itthon ne felejtsd az útleveledet! - jegyezte meg a férfi mintegy mellékesen.

- Az útlevelemet? Az meg mihez kell?

- Vedd magadhoz, útközben majd elmondom.

Sabrina reszkető kézzel vette elő az okmányt az íróasztalfiókból. Vajon mit tervezhet

Marc? A szíve izgatottan dobogott. Éppen elég kalandnak ígérkezett önmagában az is,

hogy Marc Kingsleyvel ebédel!

A férfi sötét öltönyt viselt, és haja majdnem kékes feketén csillogott a tavaszi

napfényben. Ezúttal nem a tűzpiros sportkocsival érkezett, hanem egy hosszú, sötét

luxusautóval. Az egyenruhás gépkocsivezető udvariasan kinyitotta előttük az ajtókat.

Sabrina helyet foglalt a kényelmes hátsó ülésen.

- Nem túlzott ez az előkelőség? - mosolygott félénken Marcra.

- Nem, csupán célszerű. A hivatalos utakon nagy segítség a hivatásos gépkocsivezető. Az

egész úton nyugodtan dolgozhatom, és minden percet kihasználhatok.

- Értem. Akkor ez most hivatalos út?

- Nem, csak nem akarok egyetlen percet sem elvesztegetni - felelte Marc és olyan

vakmerően mosolygott, hogy Sabrina szíve önkéntelenül gyorsabban kezdett dobogni.

- Pezsgőt? - A férfi előrehajolt, és kinyitott egy kis italszekrényt, amely kristálypoharakat

rejtett magában, valamint ezüst jeges vödörben egy palack behűtött pezsgőt.

- Nincs ehhez egy kicsit túl korán? - aggodalmaskodott a lány. Szokatlan volt számára,

hogy nappal szeszes italt igyon, ráadásul ilyen veszedelmesen vonzó férfi társaságában.

A pezsgősdugó pukkant, és Marc a kristálykelyhekbe töltötte a gyöngyöző italt.

- Ünneplésre soha sincs túl korán - nyújtotta át a lánynak a poharat.

- Mit ünneplünk?

- Természetesen a tavaszt meg az újraéledő természetet.

- Javíthatatlan vagy, Marc Kingsley! - rázta a fejét nevetve Sabrina. - Csak nem akarsz

leitatni?

20

Kathryn Ross - A botrány szele- Arra eddig nem volt szükségem - húzta fel Marc a sötét szemöldökét. Úgy tűnt, egészen

komolyan érti.

Sabrina lesütötte a szemét, s ivott egy kortyot.

- Áruld el végre, hova megyünk ebédelni! - mosolyodott el aztán.

- Egy csodaszép vendéglőbe a bal parton.

- Minek a bal partján?

- A Szajnáén.

- A Szajna-parton? Csak nem Párizsba megyünk?

- Hol másutt lehetne az ember egy ilyen szép tavaszi napon?

Sabrina úgy érezte, mintha tündérmesébe csöppent volna. Marc rendkívül szórakoztatóan

és kedvesen viselkedett vele. A repülőtér fontos személyiségek számára fenntartott

különtermében csak rövid ideig kellett várakozniuk, s a gépmadár hamarosan földet ért

velük Párizsban. A repülőtéren Kingsley francia sofőrje várta őket a londonihoz hasonló

autóval.

Sabrina a harmadik pohár pezsgőnél tartott, amikor a Szajna-parton suhantak.

- Még mindig alig tudom elhinni - ámuldozott, miközben a folyóban visszatükröződő

gyönyörű palotákat csodálta.

Marc meglepetésszerűen megfogta a kezét, és az ajkához szorította. A lány szíve vadul

dobogott, ahogy a tekintetük találkozott. Úgy érezte, semmi másra nem vágyik, csak

arra, hogy Marc így nézzen a szemébe! Elhúzta a kezét. Maga is megdöbbent rajta,

milyen érzelmeket vált ki belőle Marc. Nem fogok még egyszer találkozni Marc

Kingsleyvel, tökélte el magában. Soha többé! Ezzel tartozom apának.

- Valami rosszat mondtam?

- Nem - rázta a fejét Sabrina, és mosolyt erőltetett az arcára.

Marc nem viszonozta a mosolyt. Hangját elfojtott érzelmek fűtötték:

- Arra a másik férfira gondolsz?

A lány tiltakozott, de látszott, hogy Marc nem hisz neki. Hirtelen keménynek és hűvösnek

hatott.

- Ne áltasd magad! Sohasem fogja miattad elhagyni a feleségét.

Sabrina úgy megdöbbent, hogy először egy hang sem jött ki a torkán.

- Hogy jut eszedbe ilyen képtelen ötlet, hogy nős emberrel találkozgatok?

- Csak gyanítottam - rántotta meg a vállát Marc.

- Teljesen alaptalan feltételezés.

Ahogy a férfi fürkészően ránézett, Sabrina megborzongott. Nehezére esett kitalálnia, mi

rejtőzhet valójában a rászegeződő hűvös tekintet mögött.

Kingsley kopogott a sötétített üveg válaszfalon a vezetőnek.

- Itt kiszállunk. Négy órakor jöjjön értünk a vendéglőhöz! - rendelkezett.

A kocsi nesztelenül megállt.

- Innen már gyalog megyünk - közölte Marc, és ki akarta segíteni a lányt az ülésről.

21

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina nem fogadta el a kezét.

- Egész nap duzzogni akarsz? - kérdezte a férfi, amikor egyedül maradtak.

- Nem duzzogok, csak nagyon haragszom, hogy ilyen elhamarkodott véleményt alkotsz

rólam.

- A gyors véleményalkotás már vagyonokat hozott nekem. Bocsáss meg!

- Majd meggondolom. - Valójában Sabrina már rég elfelejtette az egészet. Ki is tudna

haragudni ilyen gyönyörű tavaszi napon?

A díszes palotákkal szegélyezett, széles utakra ragyogóan tűzött a nap. Az öreg

gesztenyefákon már bontakoztak a rügyek, s a levegőben tavaszi illat lengedezett.

- Nagyon szeretem ezt az évszakot - lelkesedett Sabrina, és mélyen belélegezte a tavaszi

illatot.

Marc elmosolyodott.

- A szerelmesek ilyenkor kézen fogva járnak - mondta csábító hangon.

Sabrina szíve izgatottan vert. Annyira élvezte Marc közelségét, hogy eszébe sem jutott

elhúzni a kezét. Miközben némán ballagtak a Szajna-parton, olyan jókedvűnek érezte

magát, mint az anyja halála óta még soha.

- Hány éves vagy, Marc? - kérdezte hirtelen.

- Harminchat. Miért?

- Csakúgy...

- Elárulnád, mi foglalkoztat?

- Például az, hogy miért nem nősültél meg. Nem akarsz megállapodni, és családot

alapítani? - Jaj, mit tett a pezsgő! Különben sohasem jutott volna Sabrina eszébe ilyen

személyes kérdést feltenni.

Meglepő módon Marc elgondolkozott.

- Természetesen szeretném, ha egyszer gyerekeim lennének- felelte komolyan csak még

nem találtam olyan nőt, aki az anyjuk lehetne.

- Gareth szerint már sok női szívet összetörtél.

- Ezt mesélte volna?

- Ne érts félre! Gareth igen nagyra tart téged - tette hozzá sietve a lány. - Csak a féltés

beszélt belőle.

- Attól fél, hogy belém találsz szeretni? - kérdezte különös tekintettel Marc.

- Nem... - dadogta Sabrina, és bánta már, hogy egy szót is szólt.

- Elmesélted Garethnek, hogy ma találkozunk?

- Természetesen - mondta a lány, és a szeme sarkából lopva Marcra pillantott, A férfi

nagyon elmerült a gondolataiban. Amikor azonban a rászegeződő tekintetet észrevette,

elmosolyodott.

- Éhes vagy?

Sabrina bólintott. Hosszú idő óta először volt étvágya.

22

Kathryn Ross - A botrány szeleEgy hangulatos Szajna-parti vendéglőben ebédeltek. Az előkelő környezet láttán Sabrina

örült, hogy olyan nagy gondot fordított a megjelenésére. Ő halat rendelt, Marc pedig

sültet, és zamatos bort ittak hozzá.

Az a könnyed természetesség, ahogy Marc a francia pincérekkel társalgott, eszébe

juttatta Sabrinának, hogy Kingsley félig francia, Párizsban él, és csak kevés időt tölt

Londonban. Ez a gondolat lehangolta. No de úgysem szabad többet találkoznia Marckal!

Nem teheti meg sem Garethszel, sem Marckal. Nem folytathat viszonyt valakivel, aki előtt

titka van...

- Mire gondolsz? - faggatta a férfi, akinek feltűnt a különös kifejezés Sabrina szemében.

- Arra, hogy te bizonyára itt érzed magad otthon - felelte a lány kitérően.

- Úgy van. Az anyám született párizsi. Az apám ugyan angol Volt, Cheshire-ben született,

de itt éltek.

A pincér kihozta a kávét és a konyakot.

- Délután megmutatom a házamat - ígérte Marc, amikor újra egyedül maradtak.

A lány bólintott. Alig várta már, hogy többet megtudjon Marc Kingsleyről. Soha még férfi

így el nem bűvölte.

- Vannak Londonban is leányvállalataid? - kérdezte, mivel szerette volna tudni, milyen

gyakran jár Marc Angliában.

- Igen, de a székhelyem Párizsban van. - Marc megitta a kávéját, és intett a pincérnek,

hogy hozza a számlát. - Éppen ezért lenne jó, ha itt dolgozhatnál.

Sabrina meglepve nézett rá. Vajon tréfál?

- Hallottam, hogy folyékonyan beszélsz néhány nyelven. Nagy segítséget jelentene

számomra valaki, aki tud németül, franciául és hollandul.

A lányon csalódottság lett úrrá. Szóval csak ezért hívta meg Marc Párizsba ebédelni?

Jobban érdeklődik a szakmai tudása, mint a személye iránt? Meglepte, mennyire fáj neki

ez a feltételezés. Hiszen nincs közöttük semmi, és ennek így is kell maradnia.

Valamit dadogott, de a férfi leintette:

- Most ne válaszolj semmit, Sabrina! Először hallgasd meg nyugodtan az ajánlatomat,

aztán ráérsz meggondolni.

- Rendben - bólintott a lány. A lelke mélyén azonban jól tudta, hogy még csak

mérlegelnie sem szabad az ajánlatot.

Az odarendelt kocsi már várta őket a bejárat előtt. Kényelmesen elhelyezkedtek a puha

bőrüléseken, és a vezető nekivágott a sűrű forgalomnak. Sabrina úgy elmerült a

gondolataiban, hogy észre sem vette Marc rajta pihenő tekintetét.

Rövidesen maguk mögött hagyták Párizst, és kies vidéki tájra érek. A sofőr egyszer csak

bekanyarodott egy díszes kapun, és végighajtott egy nyárfasorral szegélyezett úton.

--Ez az otthonom - közölte Marc.

23

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina csodálattal bámulta az épületet. Valóságos tündérpalota! Két oldalán kerek

tornyok emelkednek, mint a mesében. A kastélyt gyönyörűen ápolt kert vette körül, elöl

szökőkutak csobogtak, a háttérben hatalmas erdő húzódott.

Marc kiszállt, és gálánsán kisegítette Sabrinát. El sem engedte a kezét, amíg felmentek a

lépcsőn a bejárathoz.

A lányt lenyűgözte az előcsarnok. Közepéről csodálatosan faragott, aranyozott korlátú

falépcső indult felfelé, amelyet piros szőnyeg borított.

- Lélegzetelállító - mondta Sabrina áhítatosan, ahogy körülnézett.

- Első látásra beleszerettem. A reneszánsz építészet tökéletes példája. Gyere,

körülvezetlek!

Szebbnél szebb termeken haladtak, keresztül, amelyek tele voltak régiségekkel,

műtárgyakkal, festményekkel. Önmagukban egy vagyont érhetnek! - állapította meg

Sabrina, majd megállt egy különösen szép kép előtt, hogy nyugodtan megcsodálja.

- Az egyik kedvencem - árulta el Marc. - Egyébként egy preraffaelita festő műve.

- Berendezve vásároltad a kastélyt?

- Részben. Időről időre azonban mindig kiegészítettem valamivel. Főként festményekkel.

Ez a szoba különösen érdekes - nyitott ki egy ajtót, és a toronyban elhelyezkedő

hálószobába vezette vendégét.

A helyiséget félköríves ablakfülke zárta le, ahonnan csodálatos kilátás nyílt. A szobát egy

nagy mennyezetes ágy uralta. A baldachin brokátjának arany és kék színe

megismétlődött a szőnyegen és a függönyökön.

- Azt mondják, Napóleon és Josephine egy szenvedélyes hétvégét töltöttek itt

magyarázta Marc, és leült az ágy szélére. - Hogy tetszik? - Olyan áthatóan nézett a

lányra, hogy annak hirtelen nagyon gyorsan kezdeti dobogni a szíve.

- Csodaszép - felelte hűvös udvariassággal, és az ablakhoz lépett, hogy megpróbáljon

úrrá lenni érzelmein.

Marc azonban ott termett mögötte.

- Hogy tetszik az otthonom, Sabrina?

A lány idegesen tördelte a kezét.

- Nagyon - nyögte ki.

Kingsley megérintette a vállát.

- Ennek igazán örülök - mondta elégedetten. - Egyébként nagyon jól éreztem magam a

társaságodban.

- 0, Marc... - Sabrina a könnyeivel küszködött. - Gyönyörű ez a mai nap. Bárcsak. -

Zavartan elharapta a szót.

- Mit szeretnél, Sabrina?

A lány nagyot sóhajtott. Az szeretné, ha a dolgok másként lennének Azt, hogy Gareth

nyíltan elismerhesse, hogy az apja. Azt, hogy összebarátkozhasson ő … vonzó férfival...

Szomorúan ingatta a fejét, mert tudta, hogy ez lehetetlen.

24

Kathryn Ross - A botrány szele- Azt szeretném, ha ez a nap sohasem érne véget - suttogta végül remegő hangon

Kingsley gyengéden megsimogatta a haját.

- Hosszú idő óta ez volt a legboldogabb napom - folytatta a lány sápadtan. Sabrina

szemét égették a könnyek. - Köszönöm, Marc.

- Szegény drágám - mondta szeretetteljesen a férfi, és zsebkendőjével felitatott egy

legördülő könnycseppet. - Az utóbbi időben nagyon nehéz lehetett neked.

A lányt annyira meghatotta a hangjából kicsendülő együttérzés, hogy legszívesebben

minden elmesélt volna, ami a szívét nyomta. Csakhogy ezt nem tehette meg!

- Tudom, min mentél keresztül - vonta magához Marc vigasztalóan, és gyengéden

simogatta a hátát. - Én is teljesen összeomlottam, amikor apám meghalt.

Csodálatos érzés volt Marc karjába simulni. A lány a mellkasára hajtotta a fejét, és

hallgatta lassú, szabályos szívverését. Bezzeg az ő szíve! Az összevissza kalimpált.

- Költözz Párizsba, Sabrina! Kezdj új életet! - suttogta Marc a fülébe.

Sabrina felegyenesedett, és zavartan bámult a férfira.

- Kivehetnél itt egy lakást, és beléphetnél a cégemhez. - Marc elsimította a lány arcába

hullott selymes tincset. - Közelebbről megismerhetnénk egymást.

Sabrina behunyta a szemét, és egy pillanatra elálmodozott a lehetőségről. Aztán

megrázta a fejét:

- Nem... Nem lehet, Marc.

- Többet tudnék neked nyújtani, mint amiről valaha is álmodtál - folytatta sokat ígérően

Marc, aztán a lányhoz hajolt.

Csak egy gyengéd, futó csók volt, de Sabrina most többre vágyott. Beletúrt a férfi sűrű

hajába, és szenvedélyesen a szájára tapasztotta az ajkát. Sohasem hitte volna, hogy ilyen

vágyakozás ébredhet benne!

Marc egy másodpercig habozott, aztán forrón viszonozta a csókot.

- Gondolkozol az ajánlatomon? - kérdezte utána halkan.

- Én... Ó, Marc! - dadogta kétségbeesetten a lány. Időközben annyira besötétedett, hogy

már nem tudta kivenni Kingsley arckifejezését.

- Felejtsd el azt a másik férfit, Sabrina!

- Ha az olyan egyszerű lenne! - mondta szomorúan, és az apjára gondolt. Mihelyt

kiderülne az igazság, Gareth mindent elveszítene, amit eddig felépített.

- Nagyon is egyszerű - állította Marc, és átfogta a lány karját. - Mellettem majd elfelejted!

- Jaj, Marc, ez fáj!

Sabrinának az a benyomása támadt, hogy a férfi készakarva okozott neki fájdalmat. Erre

a gondolatra megborzongott.

- Olyan szép lehetne az élet, Sabrina - suttogta a fülébe Marc, és megsimogatta az arcát.

- Egy csodaszép lakás vár rád. A jövő héten már egy vadonatúj sportkocsival

száguldozhatsz Párizsban. A legjobb divatházakban vásárolhatsz. És elmélyíthetnénk a

kapcsolatunkat... - Itt jelentőségteljesen elhallgatott.

25

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina megmerevedett. Ez az ajánlat egyáltalán nem tetszett neki. Nem olyan fajta ő,

akit anyagi előnyökkel lehet csábítani! Marc szerelme az, amire vágyik!

- Nekem nincs ilyesmire szükségem - suttogta. - Én...

- Gondold meg, Sabrina! Az élet lehet szép és egyszerű is, meg nagyon nehéz is.

Választhatsz.

Miről beszél Marc? Mit jelenthet a hangjában az a furcsa fenyegető árnyalat? Az arca

szinte kegyetlennek tűnik a homályban.

- Marc! Nem tudom, miről beszélsz, és...

A telefon éles csörgése szakította félbe a szavait. Marc bosszúsan vette fel a kagylót.

- Tessék! - szólt bele gorombán. - Értem. - Bekapcsolta az íróasztalon álló lámpát, és a

szobát kellemes, aranyló fény árasztotta el. – Na jó, akkor hát nincs mit tenni mondta, és

hátrasimította fekete haját. Egyszeriben fáradtnak látszott. - Rendben, holnap reggel ott

leszek. - Ezzel letette a kagylót és a lány felé fordult: - Sajnálom, Sabrina, de nem tudlak

hazavinni Londonba. Holnap reggel Németországba kell utaznom. Az új gyár átvételénél

gond merült fel.

A lány arcára kiült a csalódás. Marc odament hozzá és megsimogatta.

- Nagyon sajnálom, drágám.

Sabrinán újra erőt vett a vágy, hogy hozzásimuljon. Az iménti félelme teljesen elpárolgott.

Biztosan csak beképzelte magának, hogy Marc viselkedése megváltozott. Sötétben néha

indokolatlanul ijesztőnek hatnak a dolgok. A meleg lámpafényben a férfi újra gyengédnek

és csodálatosan vonzónak látszott.

- Kiviszlek a repülőtérre, és Londonban majd hazafuvaroz a sofőröm. Jó lesz így?

- Igen, természetesen.

Sabrina nagyon szerette volna megkérdezni, mikor látják viszont egymást, mégis erőt

vett magán. Nem szabad többet találkozniuk!

26

Kathryn Ross - A botrány szele

4. FEJEZET

A következő napokban Sabrina állandóan csak Marc Kingsleyre gondolt. A csókjáról

álmodozott, és az ajánlatán töprengett. Végképp odalett a nyugalma, a legszívesebben

azonnal felült volna az első párizsi gépre. Kétségbeeséssel töltötte el, hogy Marc azóta

sem jelentkezett.

Amikor az apjával beszélt telefonon, annak első kérdése az volt, hogyan érezte magát

Marc társaságában. Gareth hangja annyi aggodalmat árult el, hogy Sabrinanak majd

megszakadt a szíve.

- Úgye nem árultál el semmit, Brina? Mármint kettőnkről.

- Nem, Gareth, ne aggódj! Megőrzöm a titkot.

- Találkozol még vele?

Jaj, micsoda fájdalmas kérdés! Sabrina szívesen biztosította volna apját, hogy nem fogja

többé viszontlátni Marcot, de nem volt rá képes.

- Nem tudom - felelte aztán akadozó nyelvvel.

- Nagyon sajnálom, Sabrina- sóhajtott Gareth. - Minden az én hibám. Lehetetlen

helyzetbe hoztalak.

- Ne gyötörd magad, Gareth! Igazán nem fontos. - Istenem, hogy is hazudhatok ekkorát?

- villant át a lány agyán.

Gareth azonban megnyugodott.

- Gondolkoztál már azon, hogy akarsz-e újra nálam dolgozni?

- Igen - felelte idegesen a lány -, de még mindig nem tudom, mitévő legyek.

- Majd a születésnapodon megbeszéljük. Szombat délben érted megyek.

A telefonbeszélgetés után Sabrina sokáig hányta vetette magában a dolgot, de csak nem

jutott dűlőre. Jó lenne az apjával dolgozni, a közelében lenni, jobban megismerni!

27

Kathryn Ross - A botrány szeleAztán Marc jelent meg lelki szemei előtt. Eszébe jutott, ahogy kéz a kézben sétáltak a

Szajna-parton, s még emlékezett, mit érzett, amikor a férfi átölelte. Aztán felidézte az

elválást. A repülőtér felé menet Marc hallgatag volt, a sötét utat bámulta, amíg Párizs felé

hajtottak. Bekísérte Sabrinát a váróterembe, ahol a lány szomorúan elbúcsúzott tőle.

- Ne felejtsd el, amit mondtam, Sabrina! Az élet nagyon szép lehetne - ismételte meg

Kingsley.

Az egész repülőút alatt ezek a szavak jártak a lány fejében. Meg az, hogy miért nem

csókolta meg Marc búcsúzóul. Csupán gyengéden megsimogatta az arcát, és különösen

nézett rá. Mindennek már négy napja, és azóta még csak nem is hallott róla.

Sóhajtott, és igyekezett elűzni szomorú gondolatait. Semmi értelme sincs Marcon

töprengeni. Hiszen úgysem lehet közöttük semmi!

A nap hátralévő részét azzal töltötte, hogy azoknak a ládáknak és dobozoknak a tartalmát

rendezte, amelyeket az anyja házából hazahozatott. Az a vigasztalan feladat várt rá, hogy

kiürítse és eladja a richmondi ingatlant.

Lucy Harrington tudniillik úgy rendelkezett, hogy halála után a házát adják el, és a

bevétel egy részét a rákkutatás támogatására fordítsák. Mióta a nővére rákban meghalt,

Lucy rendszeresen küldött adományokat erre a célra. A többi pénzt a lányára hagyta.

Legalább belátható ideig nem lesznek anyagi gondjai.

Ha Sabrinán múlott volna, nem adja el a házat, legalábbis nem ilyen gyorsan.

Fájdalmas feladat volt az anyja háztartását felszámolni. A legkeservesebb részét az

jelentette, amikor a ruhákról és a személyes holmikról kellett döntenie. Most is a

könnyeivel küszködött, amint a könyvekkel és dísztárgyakkal teli ládákat átnézte. Egy

hasonló délutánon találta meg a naplót. Sohasem felejti el azt a lelki megrázkódtatást,

amelyet akkor átélt. Még most is reszket a keze, ha rágondol.

Hirtelen megszólalt a telefon. Sabrina könnytől fátyolos hangon szólt bele.

- Sabrina? Jól vagy? - hangzott a vonal másik végéről.

Marc! Jóleső melegség töltötte el, s egyszeriben felélénkült:

- Milyen kellemes meglepetés!

- Valaki mást vártál? - kérdezte a férfi szárazon.

- Nem. Mit akarsz ezzel mondani?

- Semmit.

Csend lett.

- Még egyszer nagyon szépen köszönöm a csodálatos napot Párizsban - mondta zavartan

Sabrina, hogy felvegye a beszélgetés fonalát.

- Gondolkoztál az ajánlatomon?

Milyen hűvös, tárgyilagos a hangja! Nem mondható éppen szenvedélyesnek és

csábítónak.

- Nos, hát... - Jaj, istenem, de nehéz a döntés! Sabrina tekintete végigsiklott a lakásban

szerteszét felhalmozott ládákon. Józanul kell viselkednie! Rengeteg elintéznivalója van

28

Kathryn Ross - A botrány szelemég Londonban. Azonkívül Garethnek is fájdalmat okozna, ha Párizsba költözne, mert a

mostohafia közelében szeretne lenni. - Azt hiszem, alkalmatlan az időpont, hogy Párizsba

költözzem.

- Jól fontold meg, mielőtt kosarat adsz nekem, Sabrina!

- Azt hiszed talán, nem fontoltam meg?

- Később majd megbeszéljük - mondta a férfi nyersen, és letette a kagylót.

Sabrina döbbenten meredt a telefonra. Képzelődik, vagy Marc hangja tényleg

fenyegetően hangzott? Fejcsóválva újra munkához látott. Talán a csalódottság beszélt

Marcból? Akkor mégiscsak jelent neki valamit. Ez a lehetőség egy picit felvidította.

Reszkető kézzel kisimított egy tincset az arcából, aztán újra a ládák fölé hajolt. Jobb, ha

elfoglalja magát, addig sem töpreng.

Néhány órával később talált egy régi fényképalbumot. A felvételeken az édesanyja volt

látható, meg ő maga mint kisgyermek.

Könnyekben tört ki. Jaj, csak élne az édesanyja! Vele beszélhetne Maréról. Biztosan

tanácsot is tudna adni, hogyan viselkedjék. Összeszedte magát, és folytatta a hagyaték

átnézését. Amikor végképp kimerült, megfürdött. A meleg víz jót tett meggyötört

idegeinek. Aztán kiszállt a kádból, fürdőköpenyt vett magára, és a konyhába ment, hogy

valami harapnivalót készítsen magának. Úgy tervezte, utána majd lefekszik.

Éppen tejet melegített magának, remélve, hogy az megkönnyíti az elalvást, amikor

csöngettek. Ki lehel az ilyenkor? Hiszen már majdnem fél tizenegy van!

Kisietett az előszobába, bekapcsolta a biztonsági láncot, és résnyire kinyitotta az ajtót.

- Én vagyok az. Marc.

A jól ismert hang halálra rémítette. Marc Kingsley nem láthatja meg ilyen öltözetben!

- Nyisd ki végre! - sürgette parancsolóan a késői látogató.

Kénytelen-kelletlen engedelmeskedett, és igyekezett hűvösen viselkedni.

- Mit keresel itt ilyen időpontban?

Marc fölhajtotta a felöltője gallérját, mint aki fázik, és fáradtnak látszott.

- Ha beengedsz, elmesélem - türelmetlenkedett odakinn.

Sabrina vegyes érzelmekkel eresztette be. Örült is, hogy látja, meg félt is a találkozástól.

Marc levetette a kabátját, és hanyagul a lépcső karfájára vetette. Haját összezilálta a

szél, sötét bőrén esőcseppek csillogtak. Rendkívül vonzó, férfias jelenség volt.

- Behívsz a nappaliba, vagy a barátodat várod? - Tekintete sértően mérte végig a lány

világoskék fürdőköpenyét és kócos, szőke haját.

Sabrina összerándult, az idegei pattanásig feszültek.

- Marc, te féltékeny vagy!

Kingsley megvetően felhorkant, pillantása megvetést sugárzott.

- Megkínálsz valami itallal? Rám férne egy pohár whisky.

Némi habozás után Sabrina behívta a nappaliba. Érdekelte, hogy mi vezérelte hozzá

Marcot ilyen késői órán és hogy mitől olyan rosszkedvű.

29

Kathryn Ross - A botrány szeleA szoba meleg volt és barátságos. A kandallóban pattogott a tűz, a lemezjátszóról

komolyzene szólt.

Marc figyelte, ahogy a lány reszkető kézzel kitölti neki a whiskyt.

- Jól értettelek a telefonban? Tényleg nem akarod elfogadni az ajánlatomat, hogy nálam

dolgozz? - kérdezte lényegre törően.

Ennyi lenne az egész? Pusztán állásajánlat? Pedig Sabrina azt képzelte... azt remélte,

sokkal többről van szó.

- Ezért jöttél? - Odament Marchoz, és a kezébe nyomta a poharat. Közben erőt vett

magán, és a férfi szemébe nézett.

- Természetesen ezért. - A férfi ivott egy kortyot, majd letette a poharat egy asztalkára.

Sabrina az ajkába harapott. Különös, Marc hirtelen milyen hűvös és elutasító lett.

- Nagyon sajnálom, de nem fogadhatom el az ajánlatodat. - Nehezére esett eltitkolni,

hogy mennyire megbántottnak érzi magát. Büszkén felemelte a fejét. Ezt a bánásmódot

igazán nem érdemelte! Ha Marc csupán alkalmazni akarta, nyugodtan megmondhatta

volna. Nem kellett volna őt abban a hitben ringatnia, hogy valami egészen mást akart.

Főként pedig nem lett volna szabad megcsókolnia!

- Nagy kár. - A férfi hangjában félreismerhetetlen volt a fenyegetés. - Azt reméltem,

rábeszélhetlek, hogy maradj Párizsban. Úgy látszik azonban, nem hagyod magad elcsalni.

- Ide figyelj, Marc! Megmondtam, hogy nem tudok nálad dolgozni. A kérdést ezzel meg is

tárgyaltuk, nem érek rá játszadozni.

Sabrinának elfogyott a türelme. Marcnak nincs joga ahhoz, hogy bejelentés nélkül

betoppanjon, és szinte felelősségre vonja, mert nem fogadta el az állásajánlatát. És mit

értett azon, hogy elcsalni? Honnan?

- Pedig megesküdtem volna arra, hogy a magadfajta nő mindig ráér a játszadozásra.

- Magamfajta nő? - kérdezett vissza értetlenül Sabrina. - Mire célzól ezzel?

- Tudod te pontosan, mire célzok. A Garethhez fűződő viszonyodról beszélek.

Sabrina rémülten hátrálni kezdett a férfi elől, aki képletesen és a szó szoros értelmében is

a sarokba szorította. Amikor Marc gyengéden megsimogatta az arcát, úgy húzódott el,

mintha tüzes parázs ért volna hozzá.

- Bárcsak ne tudnám, miből áll a kapcsolatotok - folytatta Kingsley -, de sajnos nagyon is

nyilvánvaló!

- Elárulod már végre, miről beszélsz?

- Arról, hogy viszonyod van a mostohaapámmal.

- Micsoda? - A lánynak a döbbenettől alig jött ki hang a torkán. - Hogy jut eszedbe ilyen...

ilyen rettenetes képtelenséget állítani? - Reszketett a haragtól. Egyszerűen nem akart

hinni a fülének. Aztán hirtelen lehullott a hályog a szeméről.

Ezért ajánlott hát neki Marc párizsi lakást! Jaj, hogy is lehetett ilyen vak? Azt képzelte,

hogy Marc vonzódik hozzá, és közelebbről meg akarja ismerni. Egy pillanatig sem merült

30

Kathryn Ross - A botrány szelefel benne, hogy ilyen szörnyűséget tételez fel róla, és az az egyetlen célja, hogy elcsalja

őt Gareth közeiéből.

Marc a lány sápadt arcára szegezte a tekintetét.

- Kiváló színésznő vagy, Sabrina - jelentette ki halkan. Aztán eleresztette a lány kezét, és

a fürdőköpeny alatt kirajzolódó karcsú alakot mustrálgatta. - Meg tudom érteni, hogy

vonzónak talál. Nagyon kívánatos ifjú hölgy vagy. Azt is meg tudom érteni, hogy miért őt

választottad. Gareth kedves jóságos és nagyon-nagyon gazdag. Bizonyára rendkívül

kifizetődő számodra ez a kapcsolat.

Sabrina meg akarta pofozni, Marc azonban gyorsabbnak bizonyult, és elkapta a lány

ütésre lendülő karját.

- Ezt nem tanácsolom, kedvesem. Efféle gyerekes dühkitörésekkel semmire sem mégy.

Sabrina olyan dühös volt, hogy a legszívesebben sípcsonton rúgta volna Marcot. Ehelyett

azonban kitépte karját a férfi szorításából, és oldalra lépett.

- Örülök, hogy megjött az eszed, kislány. Majd meglátod, lehet velem beszélni.

Sabrina válaszra sem méltatta.

- Mivel félig francia vagyok, valamennyire megértem az ilyen ügyeket - folytatta Marc. -

Bizonyos körök Franciaországban elfogadják, ha a férjnek szeretője van. Anyám azonban

nem tartozik közéjük. Sok időbe telt, amíg apám halálát kiheverte, és Gareth adott neki új

életkedvet. Nagyon szereti a férjét, és azt hiszem, ő is viszonozza a szerelmét.

- Csak nem hiszi azt Nadine... Remélem, nem mesélted neki azt, hogy...

Sabrina rémületében képtelen volt összehozni egy épkézláb mondatot.

- Nem. Nem tudja, hogy a férjének viszonya van. Azt azonban sejti, hogy valami nincs

teljesen rendben. Körülbelül két hónappal ezelőtt elárulta nekem, hogy aggódik.

- Te meg néhány felületes benyomásból összeraktál valami képet, és máris kész volt a

végkövetkeztetés.

- Ne nézz engem hülyének! - A férfi szeme haragosan szikrázott. - Mihelyt

megállapítottam, hogy Gareth gondjai nem a munkájával kapcsolatosak, és anyagi

nehézségei sincsenek, rögtön tudtam, hogy csak nő lehet a dologban. Különösen, miután

kiderítettem, hogy a felesége tudta nélkül lakást vásárolt.

- Miféle lakást? Mi a csodáról beszélsz? - ráncolta össze a homlokát elképedve Sabrina.

- Hiába nézel rám ilyen ártatlanul, drágám! Pontosan tudom, mit gondoljak rólad. Ezt a

csodaszép lakást öt évvel ezelőtt valami csillagászati összegért vette Gareth, és az

eredeti ár csekély töredékéért adta el neked.

Sabrina döbbenten bámult rá. Maga is tudta, hogy potom áron jutott a gyönyörű

kensingtoni lakáshoz.

- Öt éve viszonyod van Garethtel, aztán tavaly a titkárnőjeként alkalmazott.

- Nem igaz! Marc, el kell hinned, hogy nem vagyok a mostohaapád szeretője! Egyébként

is mindent félreértesz. A lakást is meg minden mást is!

- Halljam, mennyit fizettél a lakásért! - mordult rá a férfi gorombán.

31

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina valóban nevetségesen keveset fizetett. Csodálkozott is rajta annak idején, és

tanácsot kért az édesanyjától. Lucy azonban azt ajánlotta, hogy meg kell ragadni az

alkalmat, amíg a tulajdonos meg nem gondolja magát.

- Teljesen hamis megvilágításban látsz mindent.

- Aligha. Hetek óta figyeltetlek. Néhány napja Gareth karjában láttalak a kertjében. Marc

néhány fényképet húzott elő a zsebéből. A lánynak reszketni kezdett a keze, ahogy

átvette a teleobjektívvel készített felvételeket. Az egyiken az apja vigasztalóan átkarolta

a vállát, s ezt ölelésnek is lehetett értelmezni. A másikon éppen a könnyeket törölte le az

arcáról.

- Úgy látszik, megrögzött szokásod, hogy egy férfi mellére borulva sírd ki magadat -

jegyezte meg Kingsley epésen.

Sabrina elsápadt. Marc a párizsi tartózkodásukra céloz!

- Kiváló módszer. Majdnem megsajnáltalak.

Ez a megjegyzés a lelke mélyéig felkavarta a lányt. Párizsban azt hitte, hogy Marc

megértő, pedig egész idő alatt megvetette. Még soha életében nem érezte magát ennyire

megbántottnak.

- Ilyen mélyre süllyedtél? Kémkedsz, és titokban fényképeket készítesz? Nem tudom

elhinni.

- Magánnyomozót fogadtam, ő csinálta a felvételeket.

- Undorodom tőled! - Sabrina dühösen a férfi lába elé dobta képeket. - Ezek semmit sem

bizonyítanak.

- Nekem más a véleményem. Tudod, mennyi baj származhat egy ilyen felvételből?

Gondolj a mostohaapám hírnevére és a pályájára!

Sabrinát a hideg is kirázta erre.

- Most az lesz a legjobb, ha el mégy - mondta, miután nagy nehezen leküzdötte

indulatait. Nyilvánvaló, hogy Marcnak csak akkor változik meg róla a véleménye, ha

megtudja az igazságot. Ám ahhoz előbb neki beszélnie kell Garethszel.

- Addig nem tágítok, amíg nem tisztáztuk a helyzetet.

A fenyegető hangtól Sabrina újra ideges lett.

- Nincs semmi tisztáznivalónk. - Minden igyekezete ellenére megbicsaklott a hangja.

Ellensúlyozásul kihívóan magasra emelte a fejét. - Mit bizonyít az, hogy Garethtől vettem

a lakást? Az égvilágon semmit! A képeken pedig két barát látható, akik együtt sétálnak

egy kertben.

- Figyelmeztetlek, Sabrina, hogy fogytán a türelmem.

A lány megborzongott. Marc egészen félelmetes, amikor így beszél...

- Nem úgy van, ahogy képzeled - pillantott félénken a férfira.

- Ne nézz rám olyan ártatlanul! Azzal nálam nem mégy semmire. - Marc karon ragadta,

és egy székhez ráncigálta. - Legfőbb ideje, hogy nyugodtan megbeszéljük a feltételeket.

32

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrinának minden erejét össze kellett szednie, hogy uralkodjék magán és ne vágja az

igazságot Marc szemébe. Hihetetlen, hogy ehhez a férfihoz vonzódott! Miközben durva

szorításának nyomait dörzsölgette a karján, szeme haragos villámokat szórt Kingsley felé.

Ha a pillantásom ölni tudna, minden bizonnyal holtan rogyna össze, állapította meg némi

elégtétellel.

- Ülj le! - parancsolt rá Marc.

A lány nem mert ellentmondani, és némán engedelmeskedett.

- Tehát mennyit akarsz?

- Tessék?

- Azt már tudom, hogy számító vagy. Csak azt szeretném még tudni, milyen olcsón adod

magad. - A férfi megnevezett egy csekélynek éppen nem mondható összeget.

Sabrina nem mert hinni a fülének. Valóban arra vetemedik ez az ember, hogy meg akarja

venni? Felháborodásában nem talált szavakat, csak a szeme szikrázott a tehetetlen

dühtől.

Kingsley azonban valami okból azt hitte, hogy a hallgatás a lány tárgyalási módszeréhez

tartozik, és megemelte az összeget. Sabrina hátradőlt a székben, és ujjaival türelmetlenül

dobolt a karfán. Ha Marc megtudja az igazságot, nem fog győzni a bocsánatáért

esedezni! Ettől a gondolattól kicsit felderült a hangulata.

- Mit ajánlasz hát? Fogjam a pénzt, és tűnjek el Londonból szófogadó, jó kislány módjára?

- Ezzel az összeggel oda mehetsz, ahova akarsz, csak Gareth előtt ne mutatkozz többé.!

Sabrina összeszorította a fogát, és megpróbálta elképzelni, ahogy másnap Marc térden

állva könyörög a bocsánatáért. Hiszen nyilvánvaló, hogy Gareth dührohamot kap, ha

meghallja, mit talált ki a mostohafia, s okvetlenül elmondja neki az igazságot.

- Sajnálom, de el kell utasítanom lekötelező ajánlatodat. Túlságosan is sok örömöt lelek a

londoni életben. Eszem ágában sincs lemondani róla a hitvány pénzedért!

- Csak nem azt akarod mondani, hogy szereted Garetht? Abban ne reménykedj, hogy

elhagyja érted a feleségét! Mit tudsz te neki nyújtani? Egy csinos fiatal testet? Az másnak

is van. Ezért nem fogja kockára tenni a házasságát.

Sabrina megvonaglott a szörnyű sértésektől. Nem volna szabad törődnie ezzel a pimasz

fráterrel. De mit csináljon, ha annyira fáj a megvetése?

- Maga nem ismer engem, Mr. Kingsley - jelentette ki méltóságteljesen. - Miért nem tűnsz

már végre el? - tette aztán hozzá hűvösen.

- Szeretném, ha elgondolkoznál az ajánlatomon. Nagyvonalú ajánlat. Különösen, ha

meggondoljuk, hogy mihelyt Nadine tudomást szerez rólad, rövid úton úgyis megkapod

az útilaput.

- Ez fenyegetés?

- Természetesen. - Marc tetőtől talpig végigmérte a lányt, aztán az ajtóhoz vonult. -

Huszonnégy óra gondolkodási időt adok - fordult vissza a küszöbről.

33

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina dermedten bámult a becsukódó ajtóra. Amikor az utcán felbúgott a Porsche

motorja, a telefonhoz lépett. Azonnal fel akarta hívni az apját, de észbe kapott, hogy már

nagyon késő van. Tizenegy órakor nem illik alkalmatlankodni. Különben is, lehet, hogy

Nadine már hazaért. Kénytelen lesz holnapig várni, és az irodába telefonálni.

Keserveset sóhajtva visszatette helyére a kagylót, leoltotta a villanyt, és lefeküdt.

Alvásról természetesen szó sem lehetett. Egyfolytában Marc szörnyű vádjai csengtek a

fülében. Aztán hirtelen eszébe jutott, hogy alig néhány nappal ezelőtt milyen hatást

váltott ki belőle a férfi kedveskedése. Rettenetesen szégyellte magát.

Marc részéről csupán játék volt minden: a csókjai, a gyengédsége, a meghívás Párizsba.

Egész idő alatt megvetette! Megpróbálta elcsábítani, csupán azért, hogy a mostohaapja

életéből eltűnjön!

Teljes szívéből gyűlölte Marc Kingsleyt. Bűnhődnie kell ezért az aljas viselkedésért!

Nagyon-nagyon meg fogja bánni ezt az egészet!

5. FEJEZET

34

Kathryn Ross - A botrány szeleMásnap reggel Sabrina első dolga volt, hogy felhívja az apját az irodájában. Gareth

titkárnője közölte, hogy Mr. Fraiser ma nincs benn.

- Meghagyta a telefonszámát, ahol elérhető? Nagyon fontos lenne. - Sabrina izgatottan

várta a választ. Nem akart még egy éjszakát álmatlanul hánykolódva tölteni.

- Sajnos nem. Hívja fel újra hétfőn!

Sabrina megköszönte, és csalódottan letette a kagylót. Most mihez kezdjen? Hívja fel

otthon az apját? De mi lesz, ha Nadine veszi fel a telefont? Bizonyára különösnek találná,

hogy a férjét otthon keresi a volt titkárnője.

Esetleg álnéven telefonálhatna? Egyszerűen nevetséges! Idegesen járkált fel és alá. Nem

akarta Nadine-t nyugtalanítani. Talán ő is osztja Marc nézetét, hogy a férje viszonyt

folytat a volt titkárnőjével. Reszkető kézzel hátrasimította a haját. Rettenetes ez a

helyzet! Még szerencse, hogy másnap úgyis találkozik az apjával, hiszen megbeszélték,

hogy szombaton közös ebéddel ünneplik meg a születésnapját, és Gareth tizenkettőkor

érte jön.

Úgy döntött, Richmondba utazik, s azzal foglalja el magát, hogy kitakarítja az anyja házát.

Belevetette magát a munkába, mégis alig akart véget érni a nap. Nehezére esett

felszámolnia az anyja háztartását. Közben egyfolytában rá kellett gondolnia.

Aztán eszébe jutottak Marc Kingsley vádaskodásai, és sírni szeretett volna

elkeseredésében. Minden reménytelenül összekuszálódott!

Vajon Gareth tényleg neki vásárolta a kensingtoni lakást? Az anyja mindenesetre azt

mesélte annak idején, hogy egy külföldre települő ügyvéd kollégája akarja eladni, és neki

is felajánlotta megvételre. Lucy megkérdezte a lányát, hogy esetleg érdekli-e. Persze

hogy érdekelte! A lakás kitűnő állapotban volt, és nagyon megérte az árát.

Sabrina röviddel a huszonegyedik születésnapja után be is költözött. Lehet, hogy a lakás

tulajdonképpen születésnapi ajándék volt az apjától, akit akkor még nem ismert?

Hazafelé menet egész úton már annak örült, hogy a huszonhatodik születésnapján

találkozni fog az apjával. Gareth majd mindent helyrehoz, és megmondja Marcnak az

igazságot. Ezzel minden gond megoldódik.

Noha azzal hitegette magát, hogy közte és Marc között mindennek vége, egész éjjel a

férfi körül forogtak a gondolatai. Istenem, milyen kedves volt először! S milyen boldoggá

tette őt a gyengédsége! Most már bezzeg szégyellte, hogy olyan szenvedélyesen

viszonozta a csókját.

Bizonyára azért történt, mert éppen érzelmi mélyponton volt, és Marc felvidította. Igen,

csak ez lehet a magyarázat. Még nem heverte ki az édesanyja halálát, aztán megtudta,

hogy Gareth az apja. Marc kihasználta, hogy megingott a lelki egyensúlya. Rendes

körülmények között nem fordulhatott volna elő, hogy megcsókol egy vadidegen férfit!

Nyugtalanul hánykolódott az ágyban, s kétségbeesetten remélte, hogy végül mégiscsak

álom jön a szemére.

35

Kathryn Ross - A botrány szeleMásnap reggel korán felkelt. A postaládában több születésnapi üdvözletet talált. Az apja

sok boldogságot kívánt neki, s újra nyomatékosan biztosította a szeretetéről.

Sabrina meghatottan mosolygott, és a kandallópárkányra tette az üdvözlőkártyákat.

Miután lezuhanyozott, egy türkizkék kosztümöt vett fel, amely nagyszerűen hangsúlyozta

a szeme kékjét. Elégedetten nézegette magát a tükörben, aztán lement a nappaliba,

hogy ott várja az apját.

Tizenkettő azonban elmúlt, és Gareth nem jött. Fél kettőkor Sabrina már olyan ideges

volt, hogy kétségbeesetten járkált fel és alá.

Lehet, hogy Marc közbelépett? Nem, az kizárt dolog. Egyrészt Marc nem is tudott a

találkozóról, másrészt Gareth Fraisert nem olyan könnyű megakadályozni valamiben.

Talán megfeledkezett a születésnapról? De hát akkor nem küldött volna üdvözlőlapot.

Három óra körül Sabrina szinte magánkívül volt az aggodalomtól. Az apja mindig nagy

súlyt helyezett a pontosságra. Bizonyára történt vele valami, hiszen nem is telefonált,

hogy kimentse magát. Hosszas vívódás után úgy döntött, felhívja az apját a lakásán,

aztán mégis abbahagyta a tárcsázást. Mit mondana, ha nem az apja veszi fel a kagylót?

Röviddel négy előtt aztán elhatározta, hogy legalább elhajt az apja házához, és megnézi,

ott áll-e a kocsija.

A szombat délutáni csúcsforgalomban csak araszolva jutott előre. Bekapcsolta a rádiót,

azt remélve, hogy valami jó zene megnyugtatja az idegeit. Zene helyeit azonban rövid

híreket sugároztak.

Gareth Fraiser nevének említésére felfigyelt, és hangosabbra állította a rádiót. Bizonyára

valami törvényjavaslatot nyújtott be.

A baleset ma délelőtt tizenegykor történt a nyugati irányba vezető városi autópályán. A

kocsi más autóval nem ütközött, a rendőrség egyelőre semmit sem tud mondani a

szerencsétlenség lehetséges okáról. Mr. Fraiser életveszélyes sérülésekkel fekszik a

Charing Cross Kórházban.

Sabrina dermedten bámult a semmibe. Gareth kórházban van! Talán már meg is halt, ő

pedig tétlenül ült otthon és várta. Kétségbeesetten nézett körül út jelzőtáblákat keresve.

A mögötte és mellette haladó kocsik vezetői dühödten dudáltak, amikor váratlanul sávot

váltott.

Megpróbált lehiggadni. Már csak az hiányzik, hogy ő is szerencsétlenül járjon!

Örökkévalóságnak tűnt, amíg végre megállhatott a kórház parkolójában. Remegő kézzel

bezárta a bogárhátú Volkswagent, és elindult a főbejárat felé.

Orrát megcsapta a fertőtlenítőszerek jellegzetes szaga, és cipősarka kísértetiesen

kopogott a kövezeten, ahogy a felvételi asztalhoz sietett, hogy a fiatal nővértől

érdeklődjön Gareth Fraiser felől.

Nem csoda, hogy ennyire megrázta a súlyos baleset híre, hiszen csak néhány hónappal

ezelőtt veszítette el az édesanyját, mégpedig hasonló körülmények között. Az emlék még

36

Kathryn Ross - A botrány szelenagyon frissen élt benne. Akkor Garethnél dolgozott, aki azonnal beültette a kocsijába, és

elhozta a kórházba. De későn érkezett. Az édesanyja addigra már meghalt.

- Mr. Fraisert még az intenzív osztályon ápolják - közölte a nővér, miután átnézett egy

listát. - Maga a rokona? - kérdezte, mivel feltűnt neki, hogy a lány milyen sápadt.

Sabrina egy pillanatig habozott, aztán megrázta a fejét, és az ajkába harapott.

- Láthatnám egy pillanatra? - fogta könyörgőre.

- Nagyon sajnálom, de csak a legközelebbi hozzátartozók mehetnek be hozzá. Majd

tájékoztatjuk, ha változik az állapota.

Ki fog tájékoztatni? Ki fogja megmondani, hogy él-e még, vagy már meghalt?

- Kérem, engedjen be! Csak egészen rövid időre! Csak egy percre! - rimánkodott Sabrina.

- Nagyon sajnálom. Már mondtam, hogy csak a legszűkebb család mehet be hozzá. Még

mindig eszméletlen. - Ezzel a nővér elfordult, és a papírjaival kezdett foglalkozni.

Sabrina még soha életében nem érezte magát ilyen elhagyatottnak. Legszívesebben

világgá kürtölte volna: A családhoz tartozom! Gareth Fraiser az édesapám!

Rémülten rezzent össze, amikor valaki a vállára tette a kezét.

- Hogy merészeltél idejönni? - támadt rá Marc Kingsley halkan, de nagyon dühösen. Sötét

kordnadrágot és fekete pólópulóvert viselt. Egész fellépése még fenyegetőbbnek és

elutasítóbbnak hatott, mint máskor. Sápadt arca aggodalmat tükrözött. Halljam a választ!

- követelte keményen és hajthatatlanul.

- Be akarok menni Garethhez. Tudni akarom, hogy van.

A beszélgetést egy izgatott női hang szakította félbe:

- Mr. Kingsley! Meg tudná nekünk mondani, hogy van Mr. Fraiser?

Sabrina kíváncsian hátranézett.

Egy sötét hajú fiatal nő mikrofont dugott Marc elé, mellette két tudósító nyújtogatta a

riporter magnóját, mögöttük pedig egy operatőr feléjük irányította a kameráját.

Kingsley elfojtott egy káromkodást.

- Még nincs túl az életveszélyen - felelte kurtán.

- És azt meg tudná mondani, ki ez a hölgy, aki meg akarja látogatni a képviselő urat? - A

kérdések gyorsan és erőszakosan követték egymást. - Hallottuk, hogy Mr. Fraiser

kocsijában egy nagy csokor vörös rózsa volt, rajta egy kártya, amelyen az állt...

- Jól van - szakította félbe Marc türelmetlenül. - Tudom, mi állt a kártyán. Holnap pedig

valószínűleg egész Anglia tudni fogja. Melyik csatornának dolgozik?

Sabrina előtt elsötétedett a világ az újabb megrázkódtatástól. Gareth éppen őhozzá

tartott, amikor a baleset történt! Miért is kellett neki elfogadnia a születésnapi

ebédmeghívást! Akkor nem következett volna be ez a szörnyű szerencsétlenség.

Mindennek ő az oka!

Észre sem vette, hogy Marc átkarolja a derekát. Csak akkor nézett fel, amikor a férfi

magához vonta.

37

Kathryn Ross - A botrány szele- Pontosan tudom, mit írt a mostohaapám a kártyára, hiszen ott voltam - mondta éppen a

férfi.

Lehet, hogy Gareth tényleg a szeme láttára írt neki üdvözlőkártyát? Megmondta volna a

mostohafiának az igazságot?

- A kártyán ez állt: A drága kislánynak szívem minden melegével - idézte Marc, majd a

kamera előtt mélyen és gyengéden Sabrina szemébe nézett.

Legalábbis így látszott a külső szemlélő számára. Csak Sabrina vette észre a fenyegetést

ebben a tekintetben.

- Születésnapi üdvözlet annak a hölgynek, akit szeretek. Ugyanis előzőleg jelentettem

be, hogy eljegyeztem Harrington kisasszonyt. Mostohaapám nagyon örült a hírnek, mert

jól ismeri és szereti Sabrinát, aki valamikor a titkárnője volt.

Sabrina értetlenül bámult. Miket beszél Marc összevissza? Miért tálal fel az újságíróknak

ilyen hazugságokat?

- Gareth éppen a menyasszonyomhoz indult, amikor a baleset történt. A tudósítók mohón

kaptak a történeten. Egy fotós előrefurakodott, és lefényképezte a párt.

- Mióta ismerik egymást? Mikor lesz az esküvő? - záporoztak a kérdések.

Marc ügyesen a kijárat felé terelte Sabrinát és a tudósítókat. Kinn aztán feléjük fordult:

- Örülnék, ha most magunkra hagynának bennünket. Elképzelhetik, hogy mindketten

mennyire aggódunk.

Még hogy aggódunk. Sabrina minden ízében remegett a félelemtől, hogy Gareth esetleg

meghalhat.

- Hol hagytad a kocsidat? - kérdezte dühösen Marc, amikor végre sikerült lerázniuk az

újságírókat.

- Nem tudom. Valamerre arra.

A férfi bosszúsan állapította meg, hogy Sabrina idegei teljesen felmondták a szolgálatot.

- Ilyen állapotban nem ülhetsz kormányhoz. Hívok neked taxit.

- Nem! Nem, Marc. Itt szeretnék maradni. Tudnom kell, hogy van Gareth - nézett a lány

esdeklően Kingsleyre. Majd belepusztult a félelembe, hogy elveszítheti az apját.

Ugyanúgy, ahogy az anyját közlekedési baleset folytán veszítette el. Ilyen kegyetlen nem

lehet hozzá az élet!

- Ne csinálj jelenetet! - Marc körülnézett, hogy nincs-e a közelben újságíró. Nem

maradhatsz itt. Gondolj Gareth jó hírére!

Sabrina üveges tekintettel bámult rá. Pillanatnyilag semmi más nem érdekelte, csak az,

hogy Gareth meggyógyuljon.

Marc halkan szitkozódott, és magához húzta a lányt. Messziről gyengédségnek tűnhetett,

ahogy beletúrt a selymes szőke tincsekbe, valójában azonban durván belemarkolt

Sabrina hajába, és hátrahúzta a fejét, hogy ne térhessen ki a csókja elől. A csók véget ért,

mielőtt igazán elkezdődött volna, a lány érzelmei mégis teljesen felbolydultak.

38

Kathryn Ross - A botrány szele- Remélem, a nézőközönség meg van elégedve - mosolygott hűvösen Marc. Átkarolta

Sabrina vállát, és magával vonszolta. - Most pedig haza mégy - jelentette ki

ellentmondást nem tűrően. - Ha kell, erőszakkal is hazaviszlek.

Sabrina annyira kábult volt az átélt izgalmaktól, hogy tiltakozni sem tudott. Miközben

Kingsley hosszú léptekkel keresztülvágott a parkolón, csak nehezen tudott a nyomában

maradni. Végre megálltak a Porsche mellett.

Marc kinyitotta az utas ülés ajtaját.

- Szállj be! - förmedt a lányra, és tartotta neki az ajtót.

- Nem akarok veled menni. - Sabrina szíve izgatottan vert, s még mindig az ajkán érezte

az iménti csókot.

- Már éppen eleget tettél, hogy aláásd Gareth jó hírét. Fölösleges, hogy még jobban

felhívd magadra a figyelmet - szólt rá a férfi metsző hangon, aztán gyengéd erőszakkal

betuszkolta az utas ülésre.

Sabrina túlságosan kimerült volt, hogy tiltakozzon.

Némán hajtottak Kensington felé. A forgalom közben még akadozóbbá vált, ráadásul az

eső is megeredt. A lány figyelte a halkan surrogva ide-oda mozgó ablaktörlőt. Az ő

gondolatai is hasonlóképpen cikáztak egyik irányból a másikba. Hol az édesanyjára

gondolt, hol az édesapjára.

Gareth nem halhat meg! Nem lehet ilyen kegyetlen a sors! Bárcsak ne fogadta volna el az

ebédmeghívást...

Elsimította az arcába hulló haját, aztán Marcra sandított.

- Mit gondolsz, meggyógyul Gareth?

- Nem tudom.

- Engem hibáztatsz a szerencsétlenségért? - suttogta remegő hangon. - Ha én nem

lennék, Gareth most épségben ülne otthon a feleségével. Ugye ezt gondolod?

Marc megvető pillantást vetett rá.

- Késő bánat! - Hátranyúlt, elővett a táskájából néhány esti lapot, és a lány ölébe tette. -

Olvastad?

Mindegyik a címoldalon, kiemelt helyen hozta Gareth Fraiser balesetének történetét, és

kivétel nélkül mind feltette a kérdést: Ki lehet Gareth Fraiser drága kislánya?

- A pletykaéhes sajtó! - Sabrina tajtékzott a dühtől.

- Ezek a szavak álltak azon a kártyán, amelyet egy csokor vörös rózsára tűzve találtak.

Nemcsak nevetségessé tettél egy köztiszteletben álló embert, hanem valószínűleg a

pályáján is súlyos törést okoztál. Nadine fájdalmáról már nem is beszélek.

- Nadine is látta az újságokat?

- Nem. Amikor a baleset történt, éppen egy jótékonysági rendezvényen vett részt. Onnan

egyenesen a kórházba sietett, és azóta is ott van.

- Hála istennek! Nagy kő esett le a szívemről.

39

Kathryn Ross - A botrány szele- Ne játszd meg az aggódó ártatlanságot! Tudom, hogy egyáltalán nem törődsz Nadine-

nal.

- Tévedsz, Marc. Nagyon is aggódom érte.

- Azt látom. Alighogy kiteszi a lábát az országból, azonnal találkozgatsz a háta mögött a

férjével.

- Nem igaz!

- Dehogynem! Mihelyt meghallottad, hogy Nizzában van, azonnal meglátogattad a férjét,

és a vállára borultál. A karjában fényképeztek le. Ne felejtsd el, hogy tudom az igazságot!

Azért utasítottad el az ajánlatomat, hogy költözz Párizsba, meri Gareth Fraiserrel vannak

terveid.

- Fogalmad sincs semmiről - felelte a lány jéghidegen.

- Ismerem a fajtádat. Minden kínálkozó alkalmat megragadsz, hogy egy férfit

megkopaszthass.

- Aljas hazugság! - Sabrina kinézett az ablakon, hogy a könnyeit elrejtse. Nem kellene

ennyire a szívére venni Marc Kingsley gyanúsítgatásait, hiszen a férfi nyilván nem tudja

az igazságot. - Nem lett volna szabad ilyen hazugságokat terjesztened a kórházban -

mondta hirtelen, ahogy eszébe jutott, miket mesélt Marc az újságíróknak. - Nincs jogod

hozzá.

- Minden jogom megvan hozzá, hogy óvjam Garetht, és megvédelmezzem az érdekeit.

Ezek az újságírók nem ostobák. Tudják, hogy Gareth és Nadine az utóbbi hónapokban

nem sok időt töltött együtt. Nyilván kinyomozták volna, kinek szánta Gareth a vörös

rózsákat. Remélem, most már nem kutatnak tovább. - A férfi megvetően nézett végig a

lányon. - Az, hogy felbukkantál a kórházban, nem sokat használt Garethnek.

- Majd megőrültem az aggodalomtól. A rózsákról meg a kártyáról pedig nem tudtam

semmit.

- Bizonyára attól félsz, hogy elapad a forrás, ahonnan a pénz csörgedezik.

Sabrina rájött, hogy semmi értelme sincs vitatkozni. Marc Kingsley egyetlen szavát sem

hiszi, és úgyis csak rosszat hajlandó feltételezni róla. Talán mégis el kellene neki

mondania az igazságot? - tépelődött.

Közben megérkeztek Kensingtonba, és Marc leállította a motort. Sabrina szó nélkül

kiszállt, aztán meglepve látta, hogy a férfi a bejárathoz kíséri.

- Nem mégy vissza a kórházba? - fordult Marchoz a kapunál.

- Csak miután beszéltem veled.

- Nincs mondanivalóm számodra.

- Nekem viszont annál több. - Marc kivette a lány kezéből a kulcsot, kinyitotta a kaput, és

belépett. Egyenesen a konyhába tartott.

Sabrina kénytelen-kelletlen követte.

- Iszol egy csésze teát? - kérdezte a férfi.

- Nem, köszönöm. Beszélni akartál velem, hát akkor beszélj!

40

Kathryn Ross - A botrány szele- Rendben van. - Marc letelepedett az egyik konyhaszékre.

Sabrinának eszébe jutott az az este, amikor Marc először hozta haza. Kávét főzött neki, ő

pedig nagyon kedvesnek és vonzónak találta. Milyen különös most erre gondolnia,

miközben a férfi szeméből süt felé a harag...

- Nyilván tisztában vagy azzal, hogy holnap az újságok tele lesznek az eljegyzésünk

hírével.

- Mit fogsz csinálni?

- Mégis mit gondolsz? Néhány hétig játszom a szerelmes vőlegényt, amíg a botrány szele

el nem csitul. Te pedig szépen együttműködsz.

- Tessék? - bámult rá értetlenül a lány. - Arra aligha lesz szükség.

- Dehogynem! Ezt még neked is be kell látnod. Bemutatunk a nyilvánosság előtt egy kis

színjátékot, nehogy a mostohaapámat botrányba keverjék.

- Teljesen megőrültél. Nem elég, hogy előadtad azt a képtelenséget az újságíróknak?

- Mi mást tehettem volna? Hirtelenében csak ez jutott az eszembe, hogy megmentsem a

helyzetet.

- De hiszen ez őrültség! Alig ismerjük egymást. Senki sem fogja egy szavunkat sem

elhinni.

A férfi felállt, és gondterhelten fel-alá járkált a konyhában.

- Nagyon gyorsan történt az egész. Szerelem az első látásra.

- Ha, ha, ha! Hiszen mindenki azonnal észreveszi, hogy ki nem állhatjuk egymást.

- Egy pillanat! - torpant meg Marc, és sokatmondóan a lányra nézett. - Párizsban

mindenesetre elég hatásosan tudtál bűvölni az ártatlan kék szemeddel, miközben azt

latolgattad, vajon mennyit tudnál belőlem kicsikarni.

- Nem latolgattam én semmit!

- Nem? - húzta fel a szemöldökét férfi. - Márpedig én azt hiszem, mérlegelted, hogy nem

jelentek-e bőségesebb bevételi forrást, mint a mostohaapám. Mikor aztán visszajöttél

Londonba, mégis Gareth mellett döntöttél, mert őt könnyebb kiszipolyozni. Egyszerűen

képtelen ellenállni a szomorú tekintetednek.

- Ne tedd magad nevetségessé! - Sabrina hangja reszketett a haragtól. Legszívesebben

ököllel esett volna neki ennek az arcátlan fickónak. - Vedd tudomásul, hogy megvetlek!

- Nem tartom valószínűnek. Időközben megismertem a színésznői képességeidet.

Párizsban egyszer már eljátszottad a szenvedélyes szerelmest. Ha elég nagy a tét,

biztosan meg tudod ismételni.

- Gyűlöllek, Marc Kingsley.

- A mostohaapámat is gyűlölöd?

- Természetesen őt nem! - Sabrina szemét elhomályosították a könnyek, amint Garethre

gondolt.

- Akkor hagyd abba ezt a színjátékot! Ha tényleg jelent neked valamit Gareth Fraiser,

akkor mostantól kezdve gyengéd odaadással nézel rám. Különben annak az embernek,

41

Kathryn Ross - A botrány szeleakit állítólag szeretsz, rövidesen romba dől az élete. Derékba törik a pályája, és

valószínűleg zátonyra fut a házassága is. Tudod, milyen a botránysajtó. Ha egyszer

megérzi a vérszagot, a végsőkig űzi az áldozatot.

Sabrina tudta, hogy Marcnak igaza van. Talán mégis meg kellene mondania neki, milyen

eltéphetetlen szállal kötődik Garethhez?

- Az önmagában egészen jól jönne neked, ha elhagyná a felesége. Nem hiszem azonban,

hogy akkor is mellette maradnál, ha fel kellene adnia a pályáját.

- Nincs viszonyom Gareth Fraiserrel - jelentette ki Sabrina remegő hangon. Szeretném,

ha hinnél nekem.

- Meghiszem azt, hogy szeretnéd.

Sabrina kétségbeesetten a hajába túrt. Megígérte Garethnek, hogy nem árulja el a titkot,

de ez a kínos helyzet már kezd elviselhetetlenné válni.

- Meddig akarod ezt a cirkuszt játszani, Marc?

- Ameddig szükséges. Ne félj, alig várom, hogy megszabaduljak tőled. Néhány héten

belül valami nyilvános helyen összeveszünk, és akkor azonnal felbontjuk az eljegyzést.

- Remélem, sejted, hogy Gareth nem lesz különösképpen elragadtatva, ha megtudja.

- Gareth megkönnyebbüléssel fogja tudomásul venni, hogy sikerült elcsitítanom a vihart.

A politikusi pályája rendkívül fontos számára. Márpedig, ha ez a botrány kipattanna,

elbúcsúzhatna a közélettől.

Sabrina magába roskadt. Ha a nyilvánosság előtt úgy tűnik, hogy az apjának szeretője

van, akkor Gareth Fraisernek mint politikusnak vége. Csakhogy nincs szeretője!

Jaj, miért is nem mondhatja meg az igazságot? Miért tartotta Gareth olyan sokáig

titokban, hogy van egy házasságon kívül született lánya? Vajon tényleg veszélybe sodorja

mindez a pályáját és a házasságát? Mert ha így van, akkor nem szabad semmit sem

elárulnia. Keservesen sóhajtott. Olyan képtelenül zűrzavaros ez a helyzet! Úgy érezte,

hogy az egész világ cserbenhagyta.

- Mit mondtak tulajdonképpen a kórházban Gareth állapotáról?

- Amit a sajtóval közöltem. - Marc az órájára pillantott. - Vissza kell mennem.

Hazaküldöm Nadine-t, hogy pihenjen.

Sabrina nagyot nyelt.

- Remélhető, hogy visszanyeri az öntudatát?

- Valószínűleg még korán van ahhoz, hogy ezt meg tudják mondani.

Sabrina behunyta a szemét. A szemhéja nehéz volt, mint az ólom, azonkívül rosszul is

érezte magát.

- Ha egy pillanatra kizökkennél az aggódó szerető szerepéből, akkor beszélhetnénk a

feltételekről.

- Miféle feltételekről? - kérdezte Sabrina, és kimerültsége ellenére tágra nyitotta a

szemét.

- Mindjárt gondoltam, hogy ez felkelti az érdeklődésedet.

42

Kathryn Ross - A botrány szeleA lány megadta magát a sorsának. Érezte, hogy semmi értelme hadakozni.

- Mit szólnál ahhoz az összeghez, amelyről már a múltkoriban beszéltünk?

Sabrina idegesen összerándult.

- Fogalmam sincs, miről beszélsz.

- Fölösleges kéretni magad, Sabrina. Természetesen úgy értem az összeget, hogy még

egy nulla van a végén. Tisztában vagyok azzal, hogy busás kárpótlásra tartasz igényt

azért, hogy eljátszd a menyasszonyom szerepét.

Még pénzt sem átall kínálni! Azt hiszi, meg tud vásárolni?

- Tartsd meg az átkozott pénzedet! - kiáltotta felháborodásában a lány.

Kingsley közelebb lépett. A szeméből leplezetlen fenyegetés áradt.

- Ez az utolsó ajánlatom. Feljebb már nem megyek. Ezért eljátszod a szerető

menyasszonyomat, és eltűnsz, amikor mondom. Megértettük egymást?

Sabrina megrázta a fejét, és a szeme dühösen szikrázott.

- Nagyon sajnálom, Mr. Kingsley, de csak az idejét pocsékolja. - Mielőtt azonban végképp

visszautasította volna Marc őrült ötletét, belehasított egy gondolat. Ha most kidobja

Marcot, akkor honnan fogja megtudni, hogy van Gareth? Arra van utalva, amit Marc mond

neki, senki más nem fogja tájékoztatni. Kénytelen jó képet vágni a színjátékhoz. - Nekem

nem kell a pénze, Mr. Kingsley - jelentette ki nyugodtan -, de hajlandó vagyok eljátszani a

rám osztott szerepet. Legalábbis a következő napokban.

- Nemcsak a színjátékot, hanem a szerencsejátékot is szereted? - nevetett megvetően

Marc.

- Tessék?

- Nyilván azt reméled, hogy Gareth rövidesen felépül, és akkor ott folytathatod, ahol

abbahagytad. Azért utasítod el az én pénzemet, mert a mostohaapámtól lényegesen

többet remélsz.

- Elegem van a gyalázatos rágalmaiból, Mr. Kingsley! Természetesen remélem, hogy

Gareth rövidesen jobban lesz. Csakhogy nem anyagi okokból. Hanem azért, mert

szeretem. Ezt maga valószínűleg nem érti, de ez az igazság. - Sabrinának csak később

jutott az eszébe, vajon okos dolog volt-e elárulni, hogy szereti Gareth Fraisert.

Marc arckifejezése rémülettel töltötte el.

- Legalább már nem játszod meg, hogy csupán Gareth titkárnője vagy - mondta a férfi

jeges hangon. - Kétlem azonban, hogy tudod, mi a szerelem.

Sabrinának ideje sem volt válaszolni, mert Marc már folytatta:

- Ide kell adnod a tartalék kapu- és lakáskulcsodat.

- Hogyhogy?

- Már el felejtetted, hogy a világ szeme előtt a vőlegényed vagyok? Ha azt akarjuk, hogy

a színjátékunk meggyőzően hasson, akkor nekem ki-be kell járkálnom az ajtódon.

Továbbá ágyazz meg nekem is!

- Eszemben sincs!

43

Kathryn Ross - A botrány szele- Azt teszed, amit mondok. Hiszen ha szerelmes lennék beléd, akkor itt aludnék nálad.

Sabrina reszketett a félelemtől.

- Add ide a kulcsokat! A kórházból visszajövök ide, és itt töltöm az éjszakát. Te is

pontosan tudod, hogy erre szükség van. Megígérem, hogy tájékoztatlak Gareth

állapotáról.

A lány elkínzottan nézett rá. Jaj, mit is csináljon?

- Add már ide, Sabrina! Nincs időm várni. Be kell érnem a kórházba, hogy beszélni tudjak

az orvosokkal.

- Rendben - bólintott csüggedten Sabrina, és megkereste a pótkulcsokat. - Utána rögtön

visszajössz, vagy még ott maradsz?

- Még nem tudom. Miattam nem kell fennmaradnod - szólt vissza az ajtóból Marc. -

Hagyd nyitva a hálószobám ajtaját, nehogy véletlenül a te ágyadba feküdjek! - nevetett

gúnyosan.

6. FEJEZET

Sabrina órák hosszat várt Marc visszatérésére. Nem mintha annyira vágyott volna

viszontlátni a férfit, hanem azért, mert tudni akarta, mit mondtak neki az orvosok. Leült a

televízió elé, hátha a hírekben beszámolnak Gareth állapotáról. Közben egyik kávét a

másik után itta.

Nagy rémületére egyszer csak saját magát pillantotta meg a képernyőn. A róla és Marcról

készült felvételt aztán minden hírműsorban megismételték, a megfelelő alámondással: A

milliomos Marc Kingsley láthatólag nagyon szerelmes abba a titokzatos lányba, akihez

Gareth Fraiser útban volt, amikor a baleset történt. Gareth egészségi állapotáról azonban

nem közöltek semmi újat. A felvételeken valóban fülig szerelmesnek látszunk.

Félelmetes, mennyire el lehet ferdíteni a valóságot! - keseredett el a lány.

Egy villanásnyi ideig látta, ahogy Nadine megérkezik a kórházba. Mélységes együttérzés

fogta el. Szegény asszony, most megjárja a poklokat! Arról is tudósítottak, hogy Gareth

lánya, Madeline hazarepül Amerikából, hogy az apja betegágyához siessen.

Az egész család összegyűlik, csak ő hiányzik! Pedig ott kellene lennie, hiszen miatta

történt az egész!

Eszébe jutott, milyen megható gondoskodással vette körül az apja, amikor az anyja

meghalt. Hogyan vigasztalta, hogyan óvta!

Hajnali egykor kikapcsolta a televíziót, és lefekvéshez készülődött. Marc valószínűleg nem

nála tölti az éjszakát. A biztonság kedvéért azonban nyitva hagyta a másik hálószoba

44

Kathryn Ross - A botrány szeleajtaját, ahogy megbeszélték. A férfi tréfálkozását, hogy véletlenül az ágyába fekszik,

egyáltalán nem találta mulatságosnak.

Lefekvés előtt megfürdött, remélve, hogy ez talán némileg megnyugtatja felajzott idegeit.

A kívánt hatás azonban elmaradt. Belebújt az ágyba, kinyújtózott, behunyta a szemét, de

nem tudott elaludni.

Három óra felé járhatott, amikor hallotta, hogy a lakásajtó kinyílik, aztán újra becsukódik.

Valaki végigmegy a folyosón. Marc keresi a hálószobáját. Azonnal talpra ugrott, és

magára kapta a pongyoláját. Úgy érezte, okvetlenül tudnia kell, hogy van Gareth,

különben megőrül! Amikor kilépett a szobájából, Marc már becsukta az ajtaját. Sabrina

rövid habozás után bekopogott hozzá. Kingsley azonnal kinyitotta az ajtót, és

aggodalmasan nézte a lány sápadt, elgyötört arcát.

- Rosszul vagy? - kérdezte. - Rettenetesen nézel ki.

Sabrinát meglepte a törődése. Biztosan csak attól fél, hogy nem tudom eljátszani a

szerepemet, gondolta aztán keserűen.

- Csak azt akartam tudni, mit mondtak az orvosok.

- Gyere be!

A lány habozott.

- Na, gyere! Nem harapok. - Marc hozzálátott, hogy kicsomagolja holmiját a bőröndjéből.

- Mit mondtak?

- Kómában van - közölte nagy sokára fegyelmezett hangon a férfi, miután az utolsó inget

is beakasztotta a szekrénybe.

- Fel fog épülni?

- Nem lehet tudni. Elég rosszak a kilátások.

- Jaj, nem! - Sabrinának könnyek tolultak a szemébe. Gyorsan elfordult, nehogy Kingsley

meglássa a könnyeit.

- Az ég szerelmére, kislány! - mondta Marc gorombán. - Túlzásba viszed a színjátékot.

Sabrina szó nélkül kiszaladt, bezárkózott a szobájába, levetette magát az ágyra, és

szabad folyást engedett a könnyeinek. Arcát a párnájába temetve zokogott, és esdeklően

imádkozott Gareth életéért. Álomba sírhatta magát, mert legközelebb már arra lett

figyelmes, hogy a nappaliból zene szól.

Hunyorogva felült. Még hét óra sem volt. Gyorsan felkelt, farmert húzott magára és hozzá

egy világoskék pulóvert, aztán megnézte magát a tükörben. Nem tetszett neki, amit

látott. A szeme bedagadt és vörös, az arca fehér, mint a meszelt fal. A fürdőszobában

hideg vízzel megmosta az arcát, de ez sem segített. Végül is nem teljesen mindegy,

milyen látvány nyújtok? - vonta meg a vállát, majd nagyot sóhajtott.

A nappaliban csak a televízió szólt magában, Marc a konyhában éppen pirított kenyeret

reggelizett. A frissen őrölt kávé csodás illata megcsapta a lány orrát.

- Jó reggelt! - köszöntötte a férfi. Sabrina bedagadt szeme nem kerülte el a figyelmét. -

Iszol egy kávét?

45

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrinának egy pillanatig a nyelvén volt, hogy odavágja, ez az ő konyhája, akkor főz

magának kávét, amikor akar. Nem szorul Marc szívességére! Valahogy mégsem nem volt

kedve veszekedni. Különben is, ő húzná a rövidebbet.

- Igen, kérek - felelte. Letelepedett a szemközti székre, és figyelte, ahogy a férfi kávét

tölt neki.

Újra rátörtek első találkozásuk emlékei. Marc akkor is kávét készített neki. Aztán később,

Párizsban megcsókolta.

- Aludtál valamit?

Emberfeletti erőfeszítéssel összeszedte magát. Miért hazudna?

- Igen, néhány órát - felelte, és hálásan kortyolni kezdte a kávét. - Vissza mégy a

kórházba?

Marc bólintott.

- Szeretném, ha Nadine kipihenné magát. Egész éjszaka Gareth mellett maradt. Nem

tudom, sikerül-e hazaküldenem. Rendkívül makacs tud lenni.

Akárcsak a fia, gondolta Sabrina.

- Biztosan rá tudod venni - mondta. - Láthatnám egy pillanatra Garetht? Csak egyetlen

pillanatra! Csak annyit szeretnék...

- Nem! - vágott a szavába Marc. - Neked nincs jogod ott lenni.

- Maga nagyon szívtelen, Mr. Kingsley!

Marc megrántotta a vállát, és tovább ette a pirítóst.

- Miért nem láthatom? Mi abban a rossz? - próbálkozott Sabrina. Ilyen könnyen azért nem

adja fel!

- Hogy mi abban a rossz? Anyámnak nélküled is épp elég baja van, azonkívül rövidesen

megérkezik Madeline. A válaszom nem, és ezzel lezártuk a vitát. - A férfi felállt, az üres

tányért betette a mosogatóba, aztán töltött magának még egy kávét.

Nyilvánvalóan semmi értelme a szívére hatni. Az nincs neki! Ha rajta múlna, sohasem

láthatnám viszont az apámat, kesergett Sabrina.

- Ne szólíts Mr. Kingsleynek! És ne magázz! A végén még mások előtt is elárulod magad.

A lány lenyelte a nyelvére kívánkozó választ. Jaj, miért is ilyen igazságtalan az élet!

Madeline persze ott állhat az apja betegágyánál, ő nem! Madeline foghatja az apja kezét,

ő nem! Összeszedte magát. Az önsajnálat sehova sem vezet.

- Egyébként ma délután bemutathatod a színészi képességeidet. Nadine találkozni

szeretne veled. Meg akarja neked mondani, hogy mennyire örül az eljegyzésünknek.

- Jaj, istenem! - nyögte Sabrina. Ez a gondolat cseppet sem tetszett neki. Éppen eléggé

bántotta, hogy vadidegen embereknek hazudnia kell, de Gareth feleségét végképp nem

akarta becsapni.

- Nagyon óvatosan kell viselkedned. A beszélgetést bízd rám.

- Boldogan. Neked bizonyára kevésbé esik nehezedre a hazugság!

46

Kathryn Ross - A botrány szele- Megkímélhetnél az álszent megjegyzéseidtől. Mindent meg fogok tenni, hogy anyámat

megkíméljem a további szenvedéstől. Ha ehhez hazudnom kell, akkor hazudok.

Sabrina megitta a kávéját, és közben kétségbeesetten törte a fejét. Jaj, bárcsak

megmondhatná az igazat Nadine-nak! Semmiképpen sem akart azonban bajt okozni

Garethnek. Tudta, hogy sohasem bocsátaná meg magának, ha miatta tönkremenne az

apja házassága.

- Most pedig jól figyelj! Elmesélem neked a szerelmünk történetét - szólalt meg ismét

Marc. - Gareth irodájában ismerkedtünk meg, és kölcsönösen fülig szerelmesek lettünk

egymásba.

- De hiszen én sohasem láttalak Gareth irodájában - ráncolta a homlokát Sabrina.

- Ezt mi ketten tudjuk, Nadine azonban nem. Mindenesetre hihetően hangzik.

- Számomra ez egyszerűen nevetséges! Még hogy én fülig szerelmes lettem beléd! -

Szükségesnek érezte Marc tudtára adni, hogy sohasem találta vonzónak.

- Csak a múlt héten láttalak viszont. Összefutottunk Gareth irodája előtt - folytatta Marc,

oda sem hederítve a lány megjegyzésére. - Amikor megláttalak, tudtam, hogy nem

akarlak még egyszer elveszíteni. Párizsba vittelek, és a házamban megkértem a kezedet.

Megértetted? Ez nagyon fontos! Amennyire lehet, maradjunk közel az igazsághoz, akkor

legalább nem felejtjük el, mit kell mondanunk.

- Felkavarodik a gyomrom, Marc!

- Esküszöm, hogy megkeserülöd, ha hibát követsz el, Sabrina - nézett rá hűvösen a férfi.

A lányt rémülettel töltötte el a nyílt fenyegetés. Nyilvánvaló volt, hogy Marc Kingsleyvel

nem ajánlatos szembeszállni.

- Mondom tovább: tegnap reggel meséltem el Garethnek az eljegyzésünket, és ez a hír

nagy örömmel töltötte el őt. Éppen hozzád indult, amikor szerencsétlenül járt. Megértettél

mindent?

- Nem túlságosan regényes történet...

- Jobban kedvelnél valami kalandos mesét?

Sabrina komoran bámult maga elé.

- A bogárhátúm még mindig a kórház előtt áll. Volnál olyan szíves magaddal vinni

engem, hogy elhozhassam?

- Volnék. - Marc egy pillantást vetett az órájára. - Indulhatunk most mindjárt?

- Igen. - A lány ellenőrizte, hogy a táskájában vannak-e a kocsi kulcsok. - Magamra kapok

egy kiskabátot - állt fel, és átment a nappaliba, hogy kikapcsolja a televíziót. Éppen

megint Marcról volt szó: Az a fiatalember, akiről a legtöbb lány álmodott egész Nagy-

Britanniában, bejelentette az eljegyzését. A kép hirtelen egy csodaszép, sötét hajú lányt

mutatott. Imogen Müller, akit az utóbbi időben kapcsolatba hoztak Marc Kingsleyvel, nem

akart megjegyzést fűzni az eljegyzés híréhez, mivel csak tegnap késő este érkezett meg

Londonba. Sabrina döbbenten meredt a képernyőre. Marcnak barátnője van! A sötét hajú

lány meglehetősen letörtnek látszott.

47

Kathryn Ross - A botrány szele- Tőlem a tied lehet! - jegyezte meg hangosan Sabrina, és határozott mozdulattal

kikapcsolta a készüléket. Ahogy megfordult, Marckal találta magát szemben, aki kajánul

figyelte.

- Rendkívül nagylelkű tőled, Sabrina, de sajnos, Imogen nem az én esetem.

- Pedig azt hittem, mindenki az eseted, aki miniszoknyát hord - vágott vissza Sabrina,

gondosan elkerülve Marc tekintetét. - Kicsoda tulajdonképpen ez az Imogen Müller?

- Hiszen te féltékeny vagy, drágám!

- Csak ne képzelj be magadnak semmit! Pusztán azért kérdezem, mert hátha tudnom

kell.

- Vagy úgy. - Marc belebújt a kabátjába. - Tulajdonképpen nem lehet túl sokat mondani

róla. Huszonkét éves, életvidám, csodaszép és egy német multimilliomos lánya, akivel

üzleti kapcsolatban állok.

Sabrinát valahogy bosszantotta az Imogen Müllerről adott szűkszavú leírás.

- Remélem, ez a váratlan eljegyzés nem fog megártani az üzleti kapcsolatodnak jegyezte

meg, és szemében árulkodó fények gyúltak ki. - Müller papa megharagudhat, hogy

fájdalmat okoztál a kislányának.

Marc megrántotta a széles vállát:

- Roland Müller nem támaszt nehézségeket, ha előnyös üzletet szimatol.

Sabrina mosolyt erőltetett az ajkára.

- Ha szórakozni óhajtasz Müller kisasszonnyal, ne zavartasd magad! Semmi kifogásom

ellene. Rám nem kell tekintettel lenned.

- De hiszen eljegyeztük egymást, drágám! Tudod, hogy engem csak te érdekelsz.

- Hagyd már abba, mert megint felkavarodik a gyomrom!

- Az engem nem érdekel, feltéve persze, ha ez nem a terhesség első jele - jelentette ki

Marc. Megmarkolta Sabrina vállát, és indulatosan megrázta. - Ne merészelj hát a

következő hetekben más férfival találkozni! - fenyegetőzött.

Sabrina elvörösödött dühében. Mit képzel róla ez az ember tulajdonképpen? Felemelte a

kezét, és képen teremtette Marcot. Nyomban utána rémülten meredt a férfi arcán pirosló

foltra. A haragja egy csapásra elpárolgott, és mélységes letörtség foglalta el a helyét.

- Nem lett volna szabad ennyire elragadtatnom magamat - dadogta. - Sajnálom.

Azt hitte, Marc azonnal megbünteti a pofonért. A férfi összehúzta a szemét, és kegyetlen

vonás jelent meg a szája sarkában.

Sabrina most először igazán félt tőle.

Kingsley óvatosan megtapogatta az arcát, aztán megvonta a vállát:

- Nos, belátom, egy kissé durva megjegyzés volt. Bocsánatot kérek.

Sabrina elképedésében nem talált szavakat. Marc Kingsley a fölényes, mindenható

bocsánatot kér tőle!

- Mind a ketten túlfeszített idegállapotban vagyunk. Meg kellene próbálnunk művelt

emberekhez méltóan viselkedni - ajánlotta a férfi. - így is épp elég rossz a helyzet.

48

Kathryn Ross - A botrány szeleA lány szemét könnyek homályosították el. Amíg dühös volt Marcra, valahogy még

uralkodni tudott magán. Csak ne kezdjen el Marc kedves lenni! Azt nem lehet elviselni.

Kingsley némán vezette a Porschét a kórház felé, ám komor arckifejezéséből és abból,

ahogy recsegve sebességet váltott, világosan kitűnt, mennyire haragszik.

A kórház parkolójában elgondolkozva nézett Sabrinára. A lány sokat adott volna érte, ha

olvasni tud a szeméből.

- Emlékszel már, hol hagytad a kocsidat?

- Igen - bólintott Sabrina.

Kiszálltak.

- Megpróbálom rábeszélni anyámat, hogy déltájban kísérjen el hozzád. Talán, ha tudja,

hogy várod, sikerül rávennem, hogy mozduljon el Gareth ágya mellől, és pihenje ki

magát.

Sabrina bólintott.

- Készítsek valamit ebédre?

Szinte hihetetlennek tűnt számára, hogy újra értelmes emberek módjára beszélgetnek,

mikor röviddel ezelőtt is még válogatott sértéseket vagdostak egymás fejéhez.

- Felesleges. Tea és valami sütemény is megteszi. Úgysem maradunk sokáig. Utána

azonnal hazaviszem, hogy lepihenjen.

Sabrina bólintott, és elindultak a kórház kapuja felé.

- Erre van a kocsid?

- Nem, valahol hátul. Először azonban tudni szeretném, hogy van Gareth.

- Nem! - torpant meg a férfi. - Semmi esetre sem jöhetsz be.

Már éppen kirobbant volna a következő veszekedés, amikor egy női hang Marc nevét

kiáltotta. Mindketten megfordultak. A csinos, sötét hajú lány húsz év körül járhatott, és

világos rózsaszínű kosztümöt viselt, amelynek szabása előnyösen kiemelte remek alakját.

Sabrina egy pillanatig azt hitte, hogy Imogen Müllert hozta útjába a sors, és éles fájdalom

járta át a szívét. Nem tudná elviselni, hogy megismerje Marc barátnőjét!

- Ő Madeline - súgta oda Marc. - Vigyázz, mit mondasz előtte!

Sabrinának elakadt a lélegzete. Megrendítette, hogy Madeline Fraiser, a féltestvére

hirtelen itt áll előtte.

- Marc... Ó, Marc! - A sötét hajú lány a bátyja karjába vetette magát. - Rettenetes! Hogy

van apa?

- Küszködik az életéért. - Kingsley gyengéden megsimogatta a húga haját. Örülök, hogy

látlak, a körülmények ellenére is.

Sabrina önkéntelenül összehasonlította Marc féltőn óvó viselkedését azzal, ahogy a férfi

vele bánik. Istenem, de jó is Madeline-nek!

- Igaz, amit az újságok írnak rólad, Marc? A repülőgépen azt olvastam, hogy eljegyezted

magad. Hajól emlékszem, Sabrinának hívják... Tényleg igaz?

- De még mennyire! Egyébként Sabrina ott áll mögötted.

49

Kathryn Ross - A botrány szele- Ó... - Madeline eddig nyilván csak Marcot vette észre. Teljesen meglepődött, amikor

felfedezte Sabrinát, akinek most volt először alkalma a féltestvére szemébe nézni. Noha

Madeline az anyjától örökölte sötét haját, sugárzó kék szemük nagyon hasonlított.

- Szervusz, Madeline! - üdvözölte Sabrina meghatottan.

Madeline őszinte örömmel átölelte.

- Borzasztóan örülök - suttogta, ahogy ránézett. - Remélem, tudod, hogy az évszázad

fogását csináltad. Marc a legkedvesebb, legszeretetreméltóbb férfi a földön.

Természetesen apa után...

Sabrina a földre szegezte a tekintetét.

- Igen, tudom - nyögte ki nagy nehezen.

- Persze hogy tudja! - jelentette ki Marc öntudatosan.

- Te is nagyon boldog lehetsz, bátyuskám. Csodaszép a menyasszonyod! Milyen öröm,

hogy a testvéremként üdvözölhetem a családunkban!

A sors különös tréfája, gondolta Sabrina. Bárcsak azonnal megmondhatnám az igazságot

mindkettőjüknek! Marc éberen figyelte.

- Azt hiszem, drágám, menned kell - szólalt meg.

Sabrina először fel sem fogta, hogy hozzá beszélnek, aztán a férfi megszorította a karját.

- Elkésel! - szólt rá, és hangjából fenyegetés csendült ki.

- Igen, persze - bólintott a lány. Valószínűleg tényleg jobb, ha elmegyek, mielőtt valami

meggondolatlanságot találok mondani.

- Nem maradsz itt? - lepődött meg Madeline.

- Sabrinának fontos elintéznivalója van - közölte Marc ellentmondást nem tűrően. -

Később majd találkoztok. Bekísérlek Garethhez.

- Anya hogy viseli ezt az egészet? - aggodalmaskodott Madeline.

- Rosszul. Egész éjszaka az ágya mellett virrasztott. Gyere, hátha rá tudjuk venni, hogy

pihenjen! - Marc átkarolta a húga vállát, aztán szúrós pillantást vetett Sabrina felé. -

Viszontlátásra! - mondta neki nyomatékosan.

Sabrina elnézte, ahogy a két testvér kart karba öltve bemegy a kórházba. Ő meg itt áll

kitaszítottan, mint valami idegen! Lehet, hogy Marcnak mégis igaza van? Talán tényleg

nincs itt semmi keresnivalója? Hiszen nem engedik oda Gareth betegágyához!

Megeredt az eső, és pillanatok alatt igazi áprilisi zápor kerekedett belőle. Sabrina

meggyorsította a lépteit, de mivel nem volt nála sem ernyő, sem kabát, vékony

kabátkájában bőrig ázott, mire megtalálta a kocsiját.

Testileg-lelkileg megviselve szállt be a bogárhátúba, és elindult hazafelé. Nadine közelgő

látogatása aggodalommal töltötte el. Éppen elég borzasztó volt, hogy Madeline-nek

hazudnia kellett, de hogy még Gareth feleségének is kénytelen legyen azt állítani, hogy

fülig szerelmes Marcba...

Otthon először is lezuhanyozott és átöltözött. Fekete nadrágot és fekete-fehér mintás

tunikát vett fel, aztán reszkető kézzel megszárította ázott haját.

50

Kathryn Ross - A botrány szeleKözben eszébe jutott a legutóbbi viharos veszekedésük Marckal. Vajon a férfinak komoly

szándékai vannak Imogen Müllerrel? Maga sem tudta, miért érdekli ez. Végül is neki

tökéletesen mindegy! Számára csak egyetlen dolog fontos, az, hogy Gareth hamarosan

jobban legyen.

Nagyot sóhajtva kiment a konyhába, és a mosogatóba tette a reggeli edényt. Jólesett

valamivel elfoglalnia magát. Addig sem kellett Nadine küszöbönálló látogatásra

gondolnia.

Tizenkettő körül nekilátott az ebéd előkészületeinek. Noha Marc azt mondta, ne csináljon

nagy gondot az anyja látogatása miatt, Sabrina készített egy kis lasagnét. Csak utólag

jutott eszébe, hogy Nadine esetleg nem is szereti az olasz konyhát.

Pontosan egy órakor hallotta, hogy nyílik a lakásajtó.

- Merre vagy, Sabrina? - kiáltotta az előszobából Kingsley.

- Jövök már - sietett Marc és Nadine üdvözlésére a lány.

Marc azonban egyedül érkezett.

- Hát anyádat hol hagytad? - Sabrina maga is meglepődött, hogy csalódottnak érzi

magát.

- Tíz lóval sem lehetett elvontatni Gareth betegágyától. Elnézésedet kéri, és azt üzeni,

alig várja már, hogy lásson, de most nem jöhet.

Sabrina bólintott. Tökéletesen meg tudta érteni, hogy Nadine a férje mellett akar

maradni.

- Hogy van Gareth? - érdeklődött aggodalmasan.

- Változatlanul. - A férfi szimatolni kezdett. - Minek van ilyen csodás illata?

- Metélt tésztát készítettem olasz módra. Gondoltam, Nadine-nak ennie kell valami

rendes főtt ételt.

- Értem...

Sabrina ezt a kijelentést erős kétségekkel fogadta. Marc bizonyára azon töpreng, mi

indíthat valakit arra, hogy a szeretője feleségének olasz ételkülönlegességet főzzön.

- Éhes vagy? - kérdezte a férfitól hűvösen.

- Igen. Tényleg szívesen ennék valamit. - Marc levetette a kabátját, és követte Sabrinát

az ebédlőbe. - Igazán kitettél magadért - jegyezte meg elismerően a gyönyörűen terített

asztalra mutatva.

- Legalább addig sem Gareth járt az eszemben - felelte a lány az igazságnak

megfelelően. Marc olyan fürkészően nézett végig rajta, hogy a haja tövéig elpirult.

- Hozom az ételt - mondta gyorsan. - Addig ülj le!

Úgy érezte, tiszta szerencse, hogy egy pillanatra kimehet és nyugalmat erőltethet

magára.

- Madeline is a kórházban maradt Nadine-nal? - érdeklődött, amikor már tésztát szedett

Marcnak.

- Mind a ketten beszélnek hozzá, mert remélik, hogy hallja.

51

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina nagyot nyelt. Majd belebetegedett a gondolatba, hogy Gareth eszméletlenül

fekszik.

- Ez igazán kitűnő - dicsérte Marc a tésztát.

Sabrina csak tessék-lássék piszkálta az ételt.

- Te miért nem eszel?

- Nincs étvágyam - felelte, és a vizeskancsó után nyúlt. Észrevette, hogy Marc is

abbahagyta az evést. - Mi baj van? - kérdezte tőle idegesen, aztán elnevette magát. Nem

mérgeztem meg az ételt, ha netán arra gondolsz. Bármennyire is meglep téged, nem

szándékozom Nadine-t eltenni láb alól.

- Ez meg sem fordult a fejemben - állította derűsen a férfi.

- Biztos?

- Azon tűnődtem, vajon ma délután van-e valami dolgod.

- Miért? - nézett rá gyanakodva Sabrina.

- Mert szeretnék neked gyűrűt venni.

- Gyűrűt?

- Úgy tudom, ez a szokás, ha valaki eljegyzi magát.

- Nem gondolod, hogy kezded túlzásba vinni ezt a játékot? Nekem nem kell gyűrű.

Különben sincsenek nyitva az üzletek, hiszen vasárnap van.

Marc az utolsó szálig megette a tésztát, aztán kényelmesen hátradőlt. Amikor aztán a

lány elkezdte összeszedni az edényeket, felkelt, hogy segítsen.

- Hagyd csak, majd én elintézem! - hárította el gyorsan Sabrina a közreműködést, amikor

egyszerre nyúltak a salátástálért, és véletlenül összeért a kezük.

- Jól van - mosolygott a férfi. - Használhatom a telefonodat?

- Természetesen. - Sabrina kisietett a tálcával a konyhába. Marc hírtelen udvariassága

nyugtalanította. Valahogy könnyebb volt elviselnie a helyzetet, amikor Marc

barátságtalanul bánt vele.

Miután végzett a konyhai teendőkkel, a férfit a nappaliban találta. A kanapén szunyókált.

- Nem mégy vissza a kórházba? - kérdezte idegesen. Alig várta már, hogy

megszabaduljon tőle.

- Azt hihetné az ember, hogy útban van a szeretett vőlegényed - húzta fel gúnyosan a

szemöldökét Marc. - Később majd benézek a kórházba. Most séta kocsikázni szeretnék

veled.

- Én viszont nem akarok.

- Már hogyne akarnál! Persze hogy akarsz. - Hangjában megint ott bujkált a fenyegetés.

- Vagyis nincs más választásom - lövellt felé Sabrina egy haragos pillantást.

- Úgy van.

- Hozom a kabátomat - mondta megadóan a lány.

A szobájába menet belenézett a tükörbe. Elcsigázott, sápadt arc tekintett rá vissza. Az

elmúlt napok izgalmai megtették a magukét.

52

Kathryn Ross - A botrány szeleFényesre kefélte a haját, és kirúzsozta a száját. Mindjárt valamivel jobban érezte magát.

Marc már az előszobában várta. Amikor Sabrina elkapta a férfi elismerő pillantását, újra

idegesség fogta el.

- Hova megyünk tulajdonképpen? - kíváncsiskodott.

- Meglepetés.

Útközben nem szóltak egymáshoz.

Sabrina időről időre lopva Marcra nézett. Szerette volna tudni, mi lehet a szándéka.

- Ne félj, nem történik semmi bajod! - mosolyodott el váratlanul Kingsley.

Sabrina gyorsan elfordította a tekintetét. Csak nem ért Marc a gondolatolvasáshoz?

- Egyáltalán nem félek- tiltakozott határozottan, és hogy bebizonyítsa, társalogni kezdett.

- Mit szólt Nadine az eljegyzésünkhöz?

- Meglepő módon egy kicsit felvidította a hír. Kedvel téged, és nagyon szeretne látni.

Megpróbálok holnapra összehozni egy találkozót. Emlékszel még, hogy ismerkedtünk

meg? Hátha Nadine meg találja kérdezni.

- Mintha csak tegnap történt volna - húzta el a száját Sabrina.

A kocsi jó ütemben haladt. Vasárnap lévén a forgalom sokkal gyérebb volt, mint

hétköznap.

- Hol kértem meg a kezedet? - mondatta fel a leckét Marc.

A modora egyik tanítójára emlékeztette a lányt, akit nem különösképpen kedvelt.

Hangsúlyozottan unottan válaszolt.

- Mit gondoltál rólam, amikor először megláttál? - folytatta a faggatózást a férfi.

- Ezt nem gyakoroltuk be!

- Akkor erőltesd meg a képzeletedet!

Sabrina egy pillanatig elgondolkozott.

- Erőszakos, beképzelt fráternek tartottalak - válaszolta aztán az igazságnak megfelelően.

A férfi vidáman nevetett.

- Jól van. Anyám ezt biztosan elhiszi.

- Akkor nem táplál hamis képzeteket a fiát illetően.

- Nagyszerű fickónak tart, és a legtöbb nő osztja a véleményét.

- Kivéve engem - jegyezte meg Sabrina. - No és az utóbbi időben valószínűleg Imogen

Müller is másként vélekedik rólad.

Marc hallgatásba burkolózott.

Sabrina titkon attól félt, hogy túl messzire talált menni, és a szeme sarkából a férfi arcát

leste. Talán fáj neki, hogy elveszítette Imogent? Furcsa módon összefacsarodott a szíve.

Mi lelt engem? - döbbent meg. Már saját magamon sem igazodom ki. Marcról meg

végképp nem tudta, mit érezhet. A férfi vonásai nem is rezdültek, mindaddig, amíg le

nem állította a kocsit egy parkolóban, és ki nem kapcsolta a motort.

Csak akkor tért vissza Sabrina megjegyzésére.

53

Kathryn Ross - A botrány szele- Nem tudom, hogyan vélekedik rólam Imogen - mondta komolyan. - Egyelőre nem

beszéltem vele minderről, és a jelenlegi helyzetben nem is volna illendő.

Sabrinát bosszantotta a férfi fölényes modora, azonkívül az sem tetszett neki, hogy

egyelőre nem beszélt Imogennel. Valószínűleg később ott akarja folytatni a barátnőjével,

ahol abbahagyta. Marc Kingsleyt nyilván semmi sem hozhatja ki a sodrából.

- Fel kellene hívnom a barátomat - kezdte Sabrina -, hogy megnyugtassam, nem kell

komolyan vennie azt a sok badarságot, amit az újságok írnak. Rövidesen visszatérek

hozzá. - Maga sem értette, miért mondja ezt. Hiszen nincs is barátja! Valami azonban

mégis arra ösztökélte, hogy okvetlenül hozza Marc tudomására: nem érdeklődik iránta, és

Garethszel sincs viszonya.

- Nem gondolod, hogy az egy kicsit nehéz lenne? Az egyetlen barátod ugyanis

eszméletlenül fekszik a kórházban.

- Gareth nem a barátom.

- Mégis szereted? Ne fáraszd magad, Sabrina! Mindent tudok rólad. A magánnyomozó,

akit felbéreltem, arról is tájékoztatott, hogy tavaly egy bizonyos Stevennel volt laza

kapcsolatod, de röviddel édesanyád halála előtt szakítottál vele.

Sabrina döbbenten bámult rá.

- Látom, minden követ megmozgattál, hogy valamit kideríts rólam! - Hihetetlen, hogy

még az egykori udvarlójáról is mindent tud! - Akkor már csak azt áruld el, hogyan

egyezteted ezt össze azzal a gyanúsítással, hogy évek óta viszonyom lenne Garethszel?

- Nagyon egyszerűen. Megcsaltad. Ahhoz biztosan jól értesz.

A lány keze ökölbe szorult, Marc azonban rendületlenül mosolygott.

- Meg kell tanulnod uralkodni magadon, Sabrina. Már elfelejtetted a ma reggeli

beszélgetésünket?

A lány azt sem tudta, hova legyen mérgében.

Kingsley szenvtelenül kiszállt, átsietett a kocsi túloldalára, és kinyitotta Sabrinának az

ajtót.

- Hova megyünk? - kérdezte a lány.

- Bevásárolni. - Marc karon fogta, mintha a legjobb barátok lennének. - Gondolj arra,

hogy szerelmesek vagyunk egymásba! Simulj hozzám, és minden adandó alkalommal

mosolyogj rám szerelmesen! Megértetted?

- Micsoda ostobaság! - bosszankodott a lány. - Még ha valóban szerelmes lennék, akkor

sem viselkednék így. Nem vagyok már éretlen fruska!

- Nyilván nem voltál még szerelmes.

Sabrina nem válaszolt. A szerelemmel eddig még valóban nem találkozott. Akadt ugyan

néhány udvarlója, de egyik kapcsolata sem volt komoly. Pedig vágyakozott rá, hogy

megtalálja azt a férfit, akit neki rendelt a sors. Aki a karjába venné, és soha többet nem

engedné el. Aki a legjobb barátja és a szeretője lenne egyben. Akit nem csak a teste

érdekelne. De hát nyilván nehéz ilyen férfit találni.

54

Kathryn Ross - A botrány szeleElindultak a forgalmas utcán. Vasárnap lévén csak néhány üzlet volt nyitva. Marc megállt

egy előkelő ékszerüzlet előtt, és becsöngetett.

- Zárva van - bámult rá Sabrina.

- Nekem majd kinyitják.

Néhány pillanat múlva valóban fordult a kulcs a zárban.

- Üdvözlöm, Mr. Kingsley. Örülök, hogy újra látom. - Az ékszerész betessékelte őket az

üzletbe.

- Remélem, nem várattuk sokáig - mondta Marc udvariasan. - Nagyon kedves, hogy a

rendelkezésünkre áll.

Egy pompás hátsó terembe mentek, amelynek hangulatát a vörös kárpit és a dúsan

aranyozott bútorok határozták meg. Az ékszerész két XIV. Lajos korabeli székre mutatott.

- Foglaljanak helyet, kérem. Mindjárt mutatok egypár gyűrűt - mondta, aztán kinyitott

néhány szekrényt, és számos bársonnyal bélelt fiókot tett a lány elé. - Csak válogassanak

nyugodtan! Hozhatok talán addig kávét?

- Az nagyon jó lenne, Dave. Köszönjük.

Sabrina alig hallotta a két férfi szavait. Majd elállt a lélegzete, ahogy megpillantotta a

fiókokban a sok gyémántot, rubint, smaragdot, zafírt. A gyűrűk ékkövei úgy csillogtak,

szikráztak, hogy szinte beleszédült.

- Nos, drágám, melyik tetszik? - kérdezte Marc higgadtan.

Az ékszerész tapintatosan visszahúzódott azzal az ürüggyel, hogy hozza a kávét.

- Ilyen gyűrűt én nem akarok - súgta a lány indulatosan Marcnak.

- Miért? - kérdezte tőle a férfi megütközve, mintha valami illetlenséget mondott volna.

- Mert... mert ezek egy vagyonba kerülnek, mi pedig el sem vagyunk igazán jegyezve. Ha

mindenáron venni akarsz valamit, akkor vegyél valami utánzatot.

- Attól félsz talán, hogy Gareth megneheztel, ha magához tér, és meglátja az ujjadon a

gyűrűt?

- Nem. Egyszerűen csak nem akarok ilyen drága ékszert.

- Sajnálom, Sabrina - mosolygott gúnyosan Marc -, de gondolnom kell az üzleti híremre.

Ha valami olcsó eljegyzési gyűrűt ajándékoznék neked, egyik napról a másikra óriásit

zuhannának a részvényeim. Talán még a tőzsde is összeomlana.

- Nagyon mulatságos.

- Komolyan beszélek. Hiszen le is tudod, milyen viharos sebességgel terjednek a

pletykák, és milyen végzetes következménnyel járhatnak.

Az ékszerész közben visszajött a kávéval.

- Talált valamit? - mosolygott Sabrinára.

Egy kisördög azt súgta a lánynak, hogy kérje meg a tulajdonost, mutasson inkább valami

olcsó divatékszert. Tulajdonképpen nem is bánná azt a pletykát, ha biztos lehetne abban,

hogy kizárólag csak Marc Kingsleynek árt vele!

55

Kathryn Ross - A botrány szeleEhelyett azonban kivette a legnagyobb gyémánttal díszített gyűrűt a fiókból, és az ujjára

húzta. Úgy illett rá, mintha ráöntötték volna.

- Nem is tudom - mondta bizonytalanul. Ahogy felemelte a kezét, a kő vörös és kék

fényben szikrázott.

- Be kell vallanom, hogy ez egész készletem legszebb darabja - közölte az ékszerész. - A

kő nagyítóval nézve is makulátlanul tiszta.

- Tényleg? - Sabrina megcsillogtatta a briliánst Marc orra előtt. - Mit szólsz hozzá,

drágám? - nézett nagy, kék szemével ártatlanul a férfira. Valójában esze ágában sem volt

ezt választani, csak meg akarta leckéztetni Marcot. Igazán rászolgált!

Kingsleynek a szeme sem rebbent.

- Tetszik neked? - kérdezte.

- Nagyon szép. - A lány minden irányból megcsodálta a gyűrűt, és elgyönyörködött a

csiszolt gyémánt tüzes fényében.

- Jó, akkor ezt kérjük - fordult Marc az ékszerészhez, aki alig akart hinni a szerencséjének.

- Nem! - Sabrina ijedten próbálta lehúzni a gyűrűt. Rémülettel töltötte el, hogy Marc

esetleg tényleg meg akarja venni neki.

- Tartsd csak az ujjadon! - szólt rá a férfi, és könnyedén szájon csókolta. - A világ

legszebb nőjének a legszebb gyűrű jár.

Sabrinának majd elállt a szívverése. A lágy, csábító hang és Marc ajkának érintése

teljesen elkábította. Némán bámult a férfira, tiltakozni sem volt ereje. Mire újra meg

tudott szólalni, már késő volt. Addigra Kingsley már elvonult az ékszerésszel, hogy

kiegyenlítse a számlát.

- Milyen hallgatag lettél egyszerre - szólalt meg Marc, amikor röviddel később a kocsi felé

tartottak.

A lány még mindig nem tért magához a kábulatból.

- Nem lett volna szabad ilyen drága gyűrűt venned - mondta szemrehányóan.

- Igazán remekül játszol, Sabrina Harrington. Még a végén azt hiszi az ember, hogy

tényleg egy csodaszép, ártatlan kislány vagy. Néha meg tudom érteni, miért vonzódik

hozzád annyira Gareth.

Sabrina hallgatott. A megjegyzés szíven ütötte. Jaj, hogyan bizonyíthatná be, hogy csak

tréfálni akart, amikor a gyűrűt kiválasztotta?

- Ne vágj már olyan gondterhelt ábrázatot, drágám! Ezerszeresen is meg fogod nekem

szolgálni ezt a gyűrűt.

Sabrinának egyáltalán nem tetszettek ezek a szavak. Aggodalmasan nézett a férfi sötét

szemébe. Ezt vajon hogy érthette?

56

Kathryn Ross - A botrány szele

7. FEJEZET

Amíg hazafelé hajtottak Kensingtonba, alig szóltak egymáshoz. Marc letette Sabrinát a

ház előtt, ő maga azonban a kocsiban maradt.

- Egyenesen a kórházba megyek. Talán később még találkozunk.

Sabrina felment a lakásba. Az ablakból még látta, ahogy Marc besorol a forgalomba.

Valóságos rejtély ez az ember! Vajon miért adott ki szemrebbenés nélkül egy csillagászati

összeget erre a gyűrűre? És mire célzott, amikor azt mondta, hogy ő ezt ezerszeresen

meg fogja szolgálni neki?

A telefon csörgése riasztotta fel nyomasztó gondolataiból.

- Halló? Sabrina?

Kissé franciás kiejtéséről azonnal felismerte Nadine hangját.

- Igen, én vagyok. Üdvözlöm, Mrs. Fraiser. Hogy van a férje?

- Változatlanul. - Nadine fátyolos hangjából érződött, mennyire aggódik a férjéért. - Még

mindig a kórházból beszélek. Egyébként már órák óta próbálom magát elérni.

- Marc elvitt vásárolni. Jegygyűrűt vett nekem. - Jaj, talán ezt mégsem kellett volna

mondani?

- Ó, drágám, annyira örülök nektek! - mondta őszinte örömmel az asszony.

Sabrinát ettől csak még jobban gyötörte a bűntudat.

57

Kathryn Ross - A botrány szele- Ha néhány perccel hamarabb telefonál, még itt találja Marcot. Most indult el a

kórházba.

- Magával is akartam beszélni. Elnézést szeretnék kérni, hogy délben nem tudtam

elmenni. Tudom, hogy várt, de egyszerűen nem voltam képes elszakadni Garethtől.

- Nem kell mentegetőznie, Mrs. Fraiser! Tökéletesen meg tudom érteni.

- Szólíts csak Nadine-nak! Végül is már a családhoz tartozol. Remélhetőleg Gareth

rövidesen meggyógyul, és akkor megfelelőképpen megünnepelhetjük az eljegyzést.

- Jaj, az nagyszerű lenne...

- Addig is örülnék, ha a fiammal bejönnél a kórházba. Igazán nem kell azt hinned, hogy

zavarsz.

A meghívás teljesen váratlanul érte Sabrinát.

- Marc azt mesélte, hogy nem akarsz alkalmatlankodni. Tudom persze, nem valami

kellemes hely a kórház, de ha szívesen benéznél Marckal, nagyon örülnék.

- Nagyon köszönöm, Nadine. - Sabrina tétovázott. Mindent megtett volna, hogy láthassa

az apját, Marctól azonban félt. - Talán holnap reggel bemegyek - felelte óvatosan.

- Örülnék. Most már le kell tennem, Sabrina. A holnapi viszontlátásra!

Marc bizonyára dührohamot kap, ha ez a tudomására jut. De hát annyi baj legyen!

Okvetlenül látnom kell már apát, gondolta a lány.

A Nadine-nal való beszélgetés után sokkal jobban érezte magát. Hiszen ha az asszony

ennyire bízik Gareth felépülésében, akkor biztosan van remény!

A nap hátralévő részét azzal töltötte, hogy szétválogatta az édesanyja ruháit, és

zsákokba rakta a jótékonysági intézmények számára. Szörnyű feladat volt, és Sabrinán

rövidesen újra úrrá lett a kétségbeesés. Időről időre a jegygyűrűre pillantott. Csodaszép

kő! És milyen tüzesen szikrázik! Eláll tőle az ember lélegzete.

Vajon az édesanyja mit szólna ehhez a egész helyzethez? Azt tanácsolná-e, hogy mondja

el Marcnak az igazságot Garethről? A nyilvánosság előtt persze semmi se derülhet ki, de

Marc biztosan megőrizné a titkot.

Egyszerűen nem tudta, mitévő legyen. Megígérte az apjának, hogy nem fecseg ki

semmit, a körülmények azonban azóta alapvetően megváltoztak. Vajon Gareth rossz

néven venné, ha nem tartaná tovább kötelezőnek az ígéretét?

Miután befejezte a ruhák átnézését, teát főzött magának. A lakás ijesztően csendesnek

tűnt. Csak a régi állóóra tiktakolt. Bekapcsolta a televíziót, de egyik csatornán sem talált

olyan műsort, amelyet érdemes lett volna megnéznie. Végül megfürdött, és lefeküdt.

Kimerültsége ellenére nem jött álom a szemére.

Órákkal később hallotta, hogy halkan nyílik az előszobaajtó, aztán léptek hallatszottak a

folyosón. Sabrina visszafojtott lélegzettel felült, és várta, hogy a léptek elhaladjanak a

hálószobája mellett. A kopogtatástól rémülten összerezzent.

- Alszol, Sabrina?

58

Kathryn Ross - A botrány szeleA szíve a torkában dobogott. Talán Garethről hoz valami új hírt Marc? Éppen kiugrott az

ágyból, amikor a férfi benyitott.

- Várhattál volna még egy pillanatot! - förmedt rá Sabrina, és gyorsan magára kapta a

pongyoláját. Kombinépántos, csipkebetétes szatén hálóinge túl sokat mutatott a

melléből.

- Láttam már női testet - felelte gúnyosan Marc.

- Meghiszem azt! De nem az enyémet.

- Azon még segíthetünk, ha te is akarod.

- Cseppet sem találom mulatságosnak a vicceidet!

- Én viszont azt nem találom mulatságosnak, hogy a hátam mögött látogatást szervezel

Gareth betegágyához.

Tehát ezért jött be a szobába.

- Édesanyád kért, hogy látogassam meg.

- Te meg persze nem kéretted magad sokáig - mondta a férfi megvetően. - Azt hittem,

világosan fejeztem ki magam: nem akarlak Gareth közelében látni.

- Az ég szerelmére, Marc! Gareth az életéért küszködik. Aligha fogom a kórházi ágyon

elcsábítani.

A férfi szeme veszedelmesen szikrázott.

- Nem érdekel, mi vezérel téged. Megmondtam, hogy nem akarlak ott látni.

- Késő. Nadine arra számít, hogy holnap reggel bemegyek veled. Mivel tudnál kimenteni?

- Bízd csak rám, majd kitalálok valamit. Mindenesetre nem teszed be a lábadat a

kórházba.

Sabrina kék szemét elárasztották a könnyek. Megpróbált közömbösnek mutatkozni, de a

visszafojtott sírástól megremegő szája széle elárulta.

- Ne szenvedj, mint egy vértanú! Nálam ez nem válik be.

- Hagyj engem békén!

Marc az ajtóhoz indult.

- Ez nem lehet igaz - fordult vissza, amikor meghallotta a feltörő zokogást. - Már megint

egész éjjel bőgni akarsz?

- Hogy érted, hogy megint?

- Mint múlt éjjel.

- Nem is bőgtem... - Sabrina maga sem értette, miért kell hazudnia Marcnak.

- Minden reggel bedagadt szemmel szoktál felébredni?

- Talán allergiás vagyok a jelenlétedre a lakásomban.

Marc szívből jövően nevetett. Aztán némán nézte a lányt, és észrevette a fájdalmat a

szemében.

- Jól van. Megadom magam. Holnap reggel egy negyedórára bejöhetsz velem. De egy

perccel sem maradhatsz tovább! - fűzte gyorsan hozzá, és kiment a szobából.

59

Kathryn Ross - A botrány szeleVajon miért változtatta meg a véleményét? Minden megnyilvánulása újabb talány!

Sabrina megkönnyebbülten dőlt hátra a párnájára, álom azonban nem jött a szemére.

Gondolatai állandóan csak Marc körül keringtek. Ki igazodik ki rajta? Először dühöngött,

aztán szívből jövően kacagott. Miért?

Hirtelen eszébe jutott Marc arckifejezése, amikor a gyűrűvásárláskor gyengéden

megcsókolta, és megint elbőgte magát. Csak tudnám, mi lelt már megint? - törölte le

türelmetlenül a könnyeit. Holnap végre meglátogathatom az apámat. Meg fog gyógyulni!

Akkor mi a baj? Ám a könnyei tovább patakzottak. Csak Marc lehet az oka! hasított bele a

felismerés. Kétségbeesetten igyekezett abbahagyni a sírást. Végtére is nem jelenhet meg

holnap bedagadt szemmel Nadine előtt!

Mielőtt elaludt, azon töprengett, vajon szereti-e Marc Imogen Müllert.

Másnap korán felkelt, és lezuhanyozott, aztán felvett egy csinos kék kosztümöt, és

szépen megfésülködött. Szerencsére ezúttal nem dagadt be a szemhéja, csak az arca

tűnt kissé sápadtnak.

Marcot már a konyhában találta. Vajon mindig ilyen hajnalban kel, vagy le sem feküdt? -

tűnődött Sabrina.

- Ma reggel jobban nézel ki - jegyezte meg futólag a férfi. - Úgy látszik, múlófélben van

az allergiád.

A lány elengedte a füle mellett a megjegyzést.

- Már szóba sem állsz velem?

- Dehogynem. Idétlen tréfákra azonban nem érdemes válaszolni. - Sabrina letelepedett a

konyhaasztalhoz, és kitöltötte a kávét. - Hogy volt tegnap Gareth? - érdeklődött,

gondosan elkerülve Marc tekintetét.

- Változatlanul. Ha lett volna valami újság, elmondtam volna.

Ezzel Sabrina is tisztában volt, inkább csak azért kérdezősködött, nehogy személyesebb

témára terelődjön a szó. Miközben a kávéját kortyolgatta, idegesen Marcra sandított.

Csupa életerő, tettrekészség, önbizalom! Ráadásul mindehhez hihetetlen vonzerő társul.

Bosszúsan megrázta magát. Marc Kingsley valójában egyáltalán semmit nem jelent neki.

Csak ne volna ilyen átkozottul jóképű!

- Mi az? - húzta fel a szemöldökét a férfi, ahogy észrevette, hogy figyelik.

- Semmi - sütötte le szemét a lány. Remélhetőleg nem vörösödik el! - Mikor indulunk a

kórházba?

- Mihelyt elkészülsz. - A férfi felállt. Méretre szabott gyapjúöltönyében még a szokásosnál

is jobban festett.

A lány elfordította a tekintetét, kihörpintette a kávéját, és felállt.

- Mindjárt hozom a táskámat.

Erezhetően megenyhült az idő. Sabrina nagyon szerette a tavaszt, amikor mindenből az

új kezdet reménye árad. Eszébe jutott, milyen boldogan sétált kéz a kézben Marckkal a

Szajna-parton. Mintha egy örökkévalóság telt volna el azóta.

60

Kathryn Ross - A botrány szeleAmikor megálltak a kórház parkolójában, és elindultak a bejárat felé, azon tűnődött, vajon

lesz-e még valaha boldog.

Marc az előcsarnokban átkarolta a vállát. A lány tudta, hogy ez a meghitt mozdulat csak

az esetleges nézőközönségnek szól, különös módon mégis a biztonság érzését keltette

benne. Marc az intenzív osztályon csupán biccentett a nővérnek, aki minden

kérdezősködés nélkül beengedte őket a kórterembe.

Gareth mozdulatlanul feküdt az ágyon, számtalan cső és vezeték csatlakozott hozzá.

Körülötte a képernyőkön számok és görbék villogtak. Sabrinának megroggyant a térde a

látványtól, Marc azonban átkarolta a derekát és támogatta.

Nadine az ágy mellett ült. Rájuk mosolygott, szemében azonban könnyek csillogtak.

Felállt, és szeretettel átölelte a lányt.

- Úgy örülök, hogy látlak!

Sabrinát azonnal bűntudat fogta el. Vajon akkor is így fogadna, ha tudná az igazságot?

Istenem, de borzasztó ez az alakoskodás!

Nadine Fraiser ötvenes éveiben járó, karcsú, vonzó nő volt. Divatos vonalú, világoskék

ruhát viselt, magasra tűzött, sötét hajába ezüstszürke tincsek vegyültek. Marc nagyon

hasonlított az anyjához, a szemét is tőle örökölte.

- Gareth drágám - fordult az asszony mozdulatlanul fekvő férjéhez -, Marc elhozna

Sabrinát.

Kingsley elkapta Sabrina kérdő tekintetét.

- Az orvosok azt tanácsolták, hogy beszéljünk hozzá - magyarázta suttogva. Lehet, hogy

hall minket, és ez segít a felépülésében.

A lány közelebb ment az ágyhoz.

- Szervusz, Gareth! - mondta halkan. - Rövidesen meg fogsz gyógyulni. Valamennyien

nagyon várjuk!

Nadine odatolt neki egy széket.

- Marc, lennél olyan szíves, és hoznál nekem egy kávét? - fordult a fiához.

- Természetesen. Te is kérsz, Sabrina?

A lány bólintott, de nem vette le a szemét az apjáról. Milyen sápadt és tehetetlenül

kiszolgáltatott!

- Tegnap elmeséltem Garethnek, hogy Marc vett neked jegygyűrűt - újságolta Nadine

vidáman.

Sabrina kényszeredetten mosolygott.

- A közelgő esküvő gondolata talán reménysugárt nyújt neki ebben a sötétségben -

folytatta Gareth felesége.

Nagyon fáradtnak látszik, állapította meg Sabrina, ahogy az asszony felé fordult.

- Hadd nézzem azt a gyűrűt! - kérte Nadine.

Sabrina felemelte kissé remegő kezét. Szörnyű érzés fogta el, amiért Nadinet becsapja!

- Jaj, de gyönyörű! Teljesen hibátlan kő! - lelkesedett az asszony.

61

Kathryn Ross - A botrány szele- Bizony.

- Olyan regényes ez az egész! Igazi viharos szerelmi történet!

- Szerelem az első látásra - jegyezte meg a kávéval visszatérő Marc.

Sabrina felnézett, és meglátta a gúnyos villanást a férfi szemében. Nyilván a gyűrűről

beszél!

- Tulajdonképpen pezsgőt kellene innunk. No majd akkor, ha Gareth meggyógyul. Fényes

eljegyzési ünnepséget rendezünk - tervezgetett Nadine. - Biztosan a férjem is ezt akarná.

Nagyon sokra tart téged, kedvesem.

Sabrina nem mert Marc szemébe nézni.

- Amikor a fiam elmesélte, hogy eljegyezte magát, először nagyon meglepődtem. De

amikor azt is elárulta, kivel, rögtön megértettem a sietségét. Garethtől tudtam, hogy

nemcsak szép vagy, hanem nagyon melegszívű is. A férjem borzasztó szomorú volt,

amikor felmondtál neki.

Sabrina percről percre nyomorultabbul érezte magát. Igyekezett tudomást sem venni

Marc jelenlétéről, és csak Nadine-ra figyelni.

- Kitűztétek már az esküvőt? - érdeklődött az asszony.

- Megvárjuk, amíg Gareth jobban lesz, csak azután gondolkodunk az időponton vette át a

szót gyorsan Marc. - Neki is részt kell vennie az esküvőnkön.

- Igen, az szép lenne - bólintott Nadine, aztán kutatva nézett Sabrinára. - Persze

megérteném, ha te nem szívesen várnál addig. Tudom én, milyen az, ha az ember

szerelmes. Nem venném rossz néven, ha már most ki akarnátok mondani az igent.

- Jaj, nem! Tudunk várni - vágta rá gyorsan Sabrina.

Marc rámosolygott, és gyengéden átölelte.

- Rengeteg időnk van - erősítette meg, és arcon csókolta a lányt.

Sabrinát teljesen összekavarta a közelsége. Elpirult, a szíve pedig hevesen kalapált.

Nadine szeme szeretettel pihent meg a fiatalokon, aztán a férje felé fordult:

- Bárcsak látnád őket! Akár egy turbékoló gerlepár! Gyönyörűség rájuk nézni.

- Hol van Madeline? - érdeklődött Marc, hogy végre kizökkentse a beszélgetést a nem

kívánt irányból.

- Hazaküldtem. Szegény lány teljesen kimerült.

- Te is fáradtnak látszol. Haza kellene menned, hogy legalább néhány órát aludj.

- Nem, Marc. Nekem itt a helyem. Gareth mellett akarok lenni, amikor kinyitja a szemét.

Egy orvos nézett be a kórterembe.

- Beszélhetnék magával egy pillanatra, Mrs. Fraiser? - kérdezte nyugodtan.

- Természetesen. - Az asszony letette a kávéscsészét, és kiment.

Marc követte.

Ahogy Sabrina egyedül maradt, megsimogatta az apja kezét.

- Gareth, remélem, hallasz - suttogta a fülébe. - Én vagyok az, Sabrina. Tudnod kell, hogy

szeretlek, és...

62

Kathryn Ross - A botrány szele- Készen vagy?

Összerezzent, és eleresztette Gareth kezét.

- Nem is hallottam, hogy visszajöttél.

- Azt látom - felelte mogorván Marc. - Indulnunk kellene.

Sabrina nem akart vele vitatkozni. Úgyis hiába!

- Jól van - állt fel megadóan. - Hol van Nadine?

- A nővérszobában.

- Baj van? Mit akartak tőle?

- Csak rá akarták beszélni, hogy menjen haza és pihenje ki magát. Ő azonban hallani

sem akar erről.

Sabrina megkönnyebbülten felsóhajtott. Attól félt, az orvosok Nadine-nal azt közölték,

hogy Gareth állapota rosszabbodott.

Búcsúzóul még egy pillantást vetett az apjára.

- A mielőbbi viszontlátásra, Gareth!

Marc kinyitotta neki az ajtót, és előreengedte.

- Szeretnék elbúcsúzni Nadine-tól - mondta a lány a folyosón.

- Hogy te milyen jól nevelt vagy! Az ember nem is hinné rólad, hogy el akarod venni a

férjét.

- Azt egyáltalán nem akarom, Marc. - Sabrina szemében könnyek csillogtak. Én...

Nadine szakította félbe, aki éppen kilépett a nővérszobából. Fáradtnak, de eltökéltnek

látszott.

- Mi most elmegyünk, anya - mondta Marc gyengéden.

Az asszony bólintott.

- Nagyon köszönöm, hogy eljöttél, kedvesem - fordult a lányhoz.

- Magammal viszem Sabrinát az irodámba - közölte Marc. - Volt olyan kedves, hogy

megígérte, dolgozik nekem.

A lány meglepve húzta fel a szemöldökét. Erről eddig szó sem esett!

- Estefelé visszajövök - folytatta Marc. - Valószínűleg még itt leszel. Ugye, anya?

- Természetesen. Mindaddig itt maradok, amíg Gareth jobban nem lesz.

- Néha borzasztóan csökönyös tudsz lenni. - Marc lehajolt, és arcon csókolta az anyját. -

Viszontlátásra! Tudod, hol érsz el, ha szükséged van rám.

- Miért mondtad azt Nadine-nak, hogy dolgozni fogok neked? - kérdezte Sabrina, mihelyt

kiléptek a kórházból.

- Mert ez a helyzet - felelte a férfi, miközben besegítette Sabrinát a Porschéba. Most

meghálálhatod a gyűrűt.

Tehát erre célzott tegnap, amikor kijöttek az ékszerésztől...

Marc hűvösen mosolygott a lány meglepett arckifejezése láttán.

- Miféle más fizetségre gondoltam volna? - kérdezte gúnyosan.

63

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina azonban egy pillanatra tényleg azt hitte, hogy a férfi a testét akarja. Később

persze elhessentette ezt a képtelen gondolatot. Marc nem olyan ember.

- Ha azt akarod, hogy dolgozzam neked, meg kellett volna kérned.

- Mint ahogy megkértelek, hogy gyere velem Párizsba?

- Mondtam, hogy nem tudok Párizsba költözni. Nem kívánhatod tőlem, hogy feladjam az

itteni életemet. Kötelezettségeim vannak - magyarázta a lány. Nagy erőfeszítésébe

került, hogy nyugodt maradjon.

- Ha Garethre célzól, felejtsd el! - nevetett bosszúsan Marc. - 0 nős, és sohasem jutna

eszébe miattad elhagyni Nadine-t. - Elindította a motort, és ügyesen besorolt a

hömpölygő forgalomba.

Sabrina dühösen hallgatott. Mivel győzhetné meg Marcot, hogy nincs viszonya

Garethszel? Nem sokáig bírja már ezt a helyzetet!

Fél óra múlva Marc leállította a kocsit a Kingsley Enterprises mélygarázsában. Egész

odáig egy szót sem szóltak egymáshoz.

Beszálltak a felvonóba, aztán a legfelső emeleten beléptek egy tágas, korszerűen

berendezett irodába, ahol négy nő ült egy-egy számítógép előtt. Valamennyien

mosolyogva üdvözölték a belépő főnököt. A terem másik végéből nyílt Marc irodájának

előszobája. Benn egy fiatal lány éppen telefonált. A főnököt meglátva bűntudatosan tette

le a kagylót.

- Remélem, hivatalos ügyben beszélt - mordult rá Marc, ahogy elhaladt mellette.

- Természetesen, Mr. Kingsley - biztosította ijedten a lány.

Szegényke, biztosan a barátjával beszélgetett, mosolygott megértően Sabrina.

- Anna, ő Sabrina - fordult Marc a titkárnőjéhez. - Segíteni fog nekünk a külföldi

jelentések elkészítésében.

Annán megkönnyebbülés látszott. Nyilván örült a segítségnek. Marc letelepedett az

íróasztalához. Az irodája ablakából csodás kilátás tárult elébük a Temze felé. A falakat a

hatalmas Kingsley gyárbirodalom angliai és külföldi egységeiről készült színes fényképek

díszítették.

- Hol a mai postám? És miért nincs bekapcsolva a kávéfőző? - kérdezte harapósan Marc.

- Bocsánat, Mr. Kingsley. A posta még az asztalomon van - mondta Anna, és

megszeppenve kisietett.

- Kész szerencsétlenség ez a lány! - forgatta a szemét Marc, amikor kettesben maradt

Sabrinával. - Arra kértem az ügynökséget, hogy küldjenek egy tapasztalt titkárnőt a

szabadságok idejére. Ezek meg küldtek egy csitrit, akinek halvány fogalma sincs

semmiről!

Anna. visszajött, letett egy halom levelet és egyéb küldeményt a főnök asztalára, aztán

nekilátott a kávéfőzésnek.

- Kerestek telefonon? - érdeklődött Marc, miközben átnézte a leveleket.

64

Kathryn Ross - A botrány szele- Igen. Imogen Müller háromszor is kereste. Kéri, hogy hívja vissza. Azonkívül Mr.

Hoffman és Mr. Anderson telefonált.

Sabrina fürkészően nézte Marc arcát, és idegesen harapdálta az ajkát. Olvasni szeretett

volna a férfi gondolataiban. Vajon felhívja-e a barátnőjét? És ha igen, mit mond neki?

Netán az igazságot, miszerint az eljegyzés semmi egyéb, mint elterelő hadművelet?

- Anna! Hívja fel Mr. Hoffmant, és adja oda Sabrinának azokat a jelentéseket, amelyeket

franciául kell megfogalmazni.

Sabrina kiment a titkárnővel, és igyekezett lehiggadni. Túl sok minden történt már ma!

Különben miért izgatná, hogy Marc beszél-e Imogen Müllerrel vagy sem?

- Ritka rossz kedvében van ma a főnök - jegyezte meg Anna, miután becsukta maguk

mögött az ajtót.

- Hát igen - csatlakozott a véleményéhez Sabrina. Közben azon tűnődött, miért telefonált

háromszor is Imogen Müller. Bizonyára nagyon letört lehet...

- Hogy van Mr. Fraiser? - érdeklődött a titkárnő. - Hallott valamit róla?

- Változatlan az állapota.

- Borzasztó. - Anna közben tárcsázott, és miután a hívott fél jelentkezett, megnyomott

egy gombot. - Mr. Hoffman van a vonalban, Mr. Kingsley. Kapcsolom közölte. Aztán

odament egy iratszekrényhez. - Mindjárt odaadom a jelentéseket. Nagyon örülök, hogy

átveszi tőlem ezt a munkát. Már hozzákezdtem a múlt héten, de Mr. Kingsley nem volt

túlságosan megelégedve velem. A lányok közül mindenki irigyelt, hogy mellette

dolgozhatom, de borzasztóan nehéz főnök. Megköveteli, hogy minden tökéletes legyen.

- Tudom - helyeselt együtt érzően Sabrina, és átvette az iratokat. - Melyik íróasztalt

használhatom?

- Azt ott.

Különös érzés volt újra irodában dolgozni. Ugyanakkor jó is. Sabrina csak most ébredt rá,

mennyire hiányzott neki a hivatali élet pezsgő légköre. Délre elkészült a franciáknak

fogalmazott jelentéssel, és közben teljesen megfeledkezett arról, hogy haragudott

Marckra.

Éppen hozzá akart látni, hogy segítsen Annának egy németül írott, bonyolult üzleti

kimutatás legépelésében, amikor kinyílt az ajtó, és belépett egy húszas évei elején járó,

sötét hajú, csinos nő.

Sabrina azonnal tudta, hogy csak Imogen Müller lehet. Az életben még szebb volt, mint a

képeken. A fekete-fehér Yves-Saint-Laurent-kosztüm kifogástalanul simult karcsú

alakjára, apród frizurára nyírt, sötét haja az irodai világításban vörösesen csillogott.

- Marckal szeretnék beszélni - mondta kissé gőgösen, alig észrevehető németes

színezettel a hangjában.

- Elő van jegyezve? - kezdeti lapozgatni Anna a naptárban.

- Nekem nincs szükségem előjegyzésre. Személyes ügyben jöttem. Mondja meg neki,

hogy Imogen keresi!

65

Kathryn Ross - A botrány szeleA név hallatán megenyhült Anna titkárnői szigora.

- Mindjárt megkérdezem Mr. Kingsleyt - közölte, és eltűnt Marc irodájában.

Imogen Müller láthatóan rossz néven vette, hogy az előszobában ácsorogva kell

várakoznia. Bosszúsága levezetéséül oldalról méregetni kezdte a másik íróasztalnál ülő

nőt. Aztán összeráncolta a homlokát, és alaposabban megnézte.

- Maga talán Sabrina Harrington? - kérdezte meglepve.

- Az vagyok. - Minden idegfeszültsége ellenére Sabrinának sikerült nyugodtan állnia a

német lány tekintetét. Imogen tetőtől talpig szemügyre vette. A szikrázó gyémántgyűrű

sem kerülte el a figyelmét.

- Maga gépírónő!

Lekicsinylő megállapítása felbőszítette Sabrinát. Hát persze, Marc nyilván másféle

lányoknak szokott udvarolni. A foglalkozását azonban ne becsüljék alá, a szakmájában ő

nagyon is jó!

- Magas képesítéssel rendelkező titkárnő vagyok - felelte hűvösen.

- Valóban? Igaz, hogy Marc épp most jegyezte el magát, vagy talán az egész csak

porhintés az újságírók szemébe?

A nekiszegezett kérdéstől csaknem elállt Sabrina szava, de gyorsan magához tért.

- Persze hogy igaz! Nem a sajtó kedvéért találtuk ki. Nagyon szerelmesek vagyunk

egymásba. - Maga sem tudta, miért meséli ezt Imogennek. A szavak szinte maguktól

szaladtak ki a száján. Talán csak meg akart fizetni ennek a fennhéjázó nőszemélynek.

Vagy talán maga is elhitte egy pillanatig, hogy igazat mond?

Imogen kételkedve felhúzta a szemöldökét.

- Ezt nehéz elhinnem. Ugyanis nagyon jól ismerem Marcot.

Sabrinának erre már nem kellett válaszolni, mert Marc megjelent az ajtóban.

- Milyen kellemes meglepetés, Imogen!

- Hol bujkáltál az utóbbi napokban, drágám? - kacérkodott vele Imogen.

- Ha bejössz az irodámba, majd elmesélem. Hozza be, legyen szíves, a Müllerféle

szerződést! - kérte Annától Marc, mielőtt becsukta maguk mögött az ajtót.

Undok béka! - morogta magában dühösen Sabrina, és megpróbált a munkájába

temetkezni.

- Volnál olyan szíves, és hoznál nekünk kávét, Sabrina? - szólalt meg Marc hangja a főnök

- titkárnő telefonban.

- Miért nem használja a szobájában lévő kávéfőzőt? - fordult Sabrina paprikásan Anna

felé, aki kétségbeesett igyekezettel próbálta előkeríteni a Müller-féle szerződést.

- Sejtelmem sincs róla. Talán nem működik.

Sabrina sóhajtva felállt, kitöltött két csésze kávét, mosolyt varázsolt az arcára, és

belépett az oroszlán barlangba.

Imogen a férfival szemben ült egy fotelban. Két lábát kecsesen egymásra helyezte, így jól

érvényesült fekete harisnyába bújtatott hosszú combja.

66

Kathryn Ross - A botrány szele- Köszönöm - mosolyodott el Marc, amikor Sabrina letette a csészéket az asztalra. -

Ismered már a menyasszonyomat, Imogen?

- Igen. - Imogen Müller nem is próbálta leplezni a rosszkedvét.

Sabrina kifelé menet jól hallotta a német lány sértő megjegyzését:

- Tudom, hogy nehéz manapság jó titkárnőt találni, Marc. De mindjárt feleségül is kell

venned?

Marc válaszát már nem tudta meg. Vajon a menyasszonya védelmére siet, vagy egy

elbűvölő mosollyal elintézi a kérdést? - töprengett Sabrina, aztán újra a munkájának

szentelte a figyelmét.

Miről beszélhetnek ennyi ideig? - ütött szöget a fejében fél óra múltán. Csak nem ismeri el

Marc, hogy az eljegyzésünk egyáltalán nem valódi? Borzasztó kínos lenne azok után,

amiket Imogennek mondtam!

Amikor a Müller lány nagy sokára kijött Marctól, felettébb önelégült benyomást keltett.

- Tehát ma este fél nyolckor? - kérdezte bájos mosollyal.

- Részemről semmi akadálya - bólintott Kingsley. - Lehet persze, hogy fel kell váltanom

anyámat a kórházban, de akkor majd felhívlak.

Imogen távoztában diadalmas tekintetet vetett vetélytársnőjére. Vajon mit mondott neki

Marc? - aggodalmaskodott Sabrina. Lehet, hogy Imogen elmesélte neki, hogy azt

állítottam, szerelmesek vagyunk egymásba?

Remegni kezdett a keze. Nem mert Marcra nézni, hátha a férfi kitalálja, mi jár a fejében.

Úgy döntött, ha Kingsley nehezményezve szóvá tenné, amit Imogentől hallott, arra fog

hivatkozni, hogy csak a szerepét játszotta.

- Elmehet ebédelni, Anna - bocsátotta el a titkárnőjét Marc, és visszavonult az irodájába.

A titkárnő boldogan felkapta a táskáját, és sokatmondóan mosolygott Sabrinára:

- Ez volt Mr. Kingsley előző barátnője - súgta bizalmasan. - Szerintem azért izgatta fel

magát, mert Mr. Kingsley egy másik nőt jegyzett el.

- Komolyan? - kérdezte közömbösen Sabrina.

- Kíváncsi vagyok, vajon újra találkozni fognak-e - csivitelt tovább gyanútlanul a titkárnő.

- Müller kisasszony egészen elégedettnek látszott, amikor távozott. Lehet, hogy

kibékülnek? Talán az eljegyzését is felbontja Mr. Kingsley...

- Azt nem hiszem. - Sabrina kezdett lassan dühbe gurulni. Semmi kedve sem volt tovább

hallgatni Anna fecsegését, különösképpen pedig Imogen Müllerről nem.

- Pedig én azt is el tudom képzelni. Hiszen Müller kisasszony olyan csinos! Miért

szalasztaná el Mr. Kingsley?

Sabrina számára betelt a pohár.

- Mr. Kingsley velem jegyezte el magát - közölte.

Anna olyan rémült képet vágott, hogy Sabrina csaknem megsajnálta. Végül is a titkárnő

nem vétett neki semmit, Marc sodorta a kétségbeesés szélére.

67

Kathryn Ross - A botrány szele- Semmi baj, Anna - vigasztalta a lányt. - Én is tudom, hogy Marc szoknyavadász hírében

áll.

- Kérem, ne haragudjon! Nem sejtettem, hogy ön a menyasszonya. Nagyon kérem,

bocsássa meg, amit mondtam! Sajnos nagyon szeretek pletykálni, különben olyan

unalmas lenne az irodai élet.

- Már el is felejtettem.

- Megyek is gyorsan ebédelni, mielőtt megint bakot találok lőni. - Ezzel Anna vette a

kabátját, és elsietett.

Sabrina rosszkedvűen látott újra munkához. Nem csoda, hogy Anna azt hiszi, Marc és

Imogcn Müller kibékültek. Végül is ma estére találkozót beszéltek meg, és Imogen

fölöttébb önelégülten távozott az irodából. Marc meg közben bolondot csinál belőlem,

füstölgött magában.

- Be tudnád hozni a francia jelentést, Sabrina? - hallotta Marc hangját a főnöktitkárnő

készülékből.

Magához vette az iratcsomót, és bement az irodába.

- Köszönöm. - Marc fel sem nézett, csak érdeklődve átlapozta a papírokat. - Ez

lényegesen jobb! Nagyra értékelem a segítségedet. Ha Anna visszajött, elmehetsz. Szólok

a sofőrömnek, hogy vigyen haza.

- Nem, köszönöm. Busszal is haza tudok menni.

- Felőlem - vonta meg a vállát Marc. - Legyen, ahogy akarod!

- Én is azt szeretném!

- Mi baj van tulajdonképpen?

- Semmi. Mi lenne? Gareth öntudatlanul az intenzív osztályon fekszik, én pedig egy olyan

ember menyasszonya vagyok, aki minden szoknya után megfordul. Különben minden

tökéletes.

- Tényleg így viselkedem?

- Mindenki azt fújja, milyen nagy nőcsábász vagy.

- Ennyire zavar, hogy egy szoknyavadász a vőlegényed?

- Tudom, hogy valójában nem vagyunk jegyesek - jegyezte meg jéghidegen Sabrina. - A

külvilág számára azonban egy pár vagyunk. Ha továbbra is minden szoknya után

megfordulsz, visszaadom a gyűrűdet, és vége az egész komédiának! Nem tűröm, hogy

bolondot csináljanak belőlem! Sem tőled, sem mástól!

- Jól van - csitította Marc -, akkor ezentúl minden szenvedélyemet rád összpontosítom,

- Hogy érted ezt? - lövellt haragos villámokat a lány szeme.

- Éppen most céloztál arra, mennyire szeretem a hölgytársaságot. Be kell vallanom,

ebben a tekintetben van némi hiányérzetem. Talán jobb lesz, ha ezentúl kizárólag az új

menyasszonyommal foglalkozom.

- Próbálkozz meg talán inkább a hideg zuhannyal! - Sabrina dühösen becsapta maga

mögött az ajtót, de így is hallotta Marc gúnykacaját.

68

Kathryn Ross - A botrány szeleAlig várta már, hogy Anna visszajöjjön, és ő elhagyhassa az irodát.

- Bocsánat - lihegte a titkárnő, ahogy fél órás késéssel beesett az ajtón. - A barátommal

találkoztam, és közben elfelejtettem az órámra nézni.

Marc kidugta a fejét az irodájából.

- Már megint elkésett, Anna - korholta a lányt.

- Sajnálom, Mr. Kingsley, én...

- Diktálni akarok.

Anna magához vette a gyorsírótömbjét, Sabrina pedig villámgyorsan összeszedte a

holmiját.

- Holnap délelőtt is be tudnál jönni néhány órára? - kérdezte tőle Marc, mielőtt felállt. -

Szeretnélek megkérni, hogy írj meg még egy jelentést.

Sabrina a legszívesebben azt felelte volna neki, hogy egyszer s mindenkorra hagyja őt

békén. Már ki is nyitotta a száját, amikor gyanús csillogást vett észre a férfi szemében.

Marc tehát pontosan tudja, mire készül. Hát nem szerzi meg neki azt az örömöt, hogy a

bosszúságában gyönyörködjön!

- Ha akarod - felelte, aztán fogta a táskáját, és Kingsleyt egy búcsúpillantásra sem

méltatva, emelt fővel távozott.

Az üvegfalú előcsarnokban észrevette, hogy kinn zuhog az eső. Mégiscsak jó lett volna

elfogadni Marc ajánlatát, hogy a sofőr hazavigye! Nagyot sóhajtott, felhajtotta a kabátja

gallérját, és kiment a forgóajtón.

Éppen ki akart lépni a járdára, amikor odagördült melle Marc fekete hivatali autója, és az

egyenruhás gépkocsivezető előzékenyen kinyitotta az ajtót.

- Mr. Kingsley megkért, hogy vigyem haza - közölte udvariasan.

Sabrina pillanatnyi habozás után beszállt. Fogadni mert volna, hogy Marc figyeli az

ablakából, és örül, hogy ismét az övé lett az utolsó szó.

8. FEJEZET

Marc este nem jött haza. Sabrina maga sem tudta, miért, de nagyon nyugtalan lett. Pedig

a férfi sohasem mondta neki, hogy minden éjszakát a lakásán fog tölteni. Csupán

abban állapodtak meg, hogy a látszat kedvéért időnként ott alszik. Miért vár hát rá mégis

egész éjszaka? Miért látja lelki szemei előtt Imogen Müller ölelő karjában? Vajon tényleg a

német lánnyal szórakozik? Végtére is találkozót beszéltek meg! Sabrinának különös

69

Kathryn Ross - A botrány szelemódon megsajdult a szíve. Hajnaltájban hirtelen rátört a rémület. Hátha Marc azért nem

jött haza, mert sürgősen a kórházba hívták! Alvásról most már szó sem lehetett. Kiment a

konyhába, és készített magának valami innivalót. Az éjszaka sehogy sem akart véget

érni. Csak legalább annyi idő lenne már, hogy fel lehessen hívni a kórházat!

Végre-valahára nyílott a bejárati ajtó.

Sabrina pongyolában kiszaladt az előszobába.

- Hol a csodában voltál? - pörölt a férfival köszönés helyett.

Marc még mindig a sötét öltönyét viselte, fáradtnak és kimerültnek látszott. Haja

összekócolódott, arcán kiütközött a borosta.

- Hogyhogy nem alszol? - csodálkozott.

- Aggódtam. Attól féltem, történt valami.

A férfi még jobban elképedt.

- Miattam aggódtál? - kérdezte.

- Nem. Gareth miatt.

- Vagy úgy.

- Szóval hol voltál?

- Nem vagyunk házasok, Sabrina. Valójában még csak jegyesek sem.

Az utóbbi mondat úgy hatott a lányra, mint a hideg zuhany.

- Természetesen nem - mondta csendesen. - Csak arra számítottam, hogy este idejössz.

Minden rendben van Garethszel?

- Nincs semmi baj.

Sabrinának nagy kő esett le a szívéről, de nem hagyta nyugodni a kérdés: vajon hol

járhatott Marc? Nem merte még egyszer megkérdezni. A férfi elég világosan a tudtára

adta, hogy ehhez neki semmi köze. De akárhol járt is, nagyon fáradtnak látszik...

- Kérsz egy csésze teát?

Kingsley bólintott.

- Behoznád a szobámba? Először le szeretnék tusolni.

Sabrina a konyhába sietett, és feltette a teáskannát. Rövidesen már forrt is a víz.

Reszketett a keze, amíg kitöltötte a teát, és rátette a csészét egy tálcára. Hol lehetett

Marc? Ez a kérdés csak nem ment ki a fejéből.

A tálcával egyensúlyozva, kopogott a vendégszoba ajtaján. Semmi válasz. Óvatosan

lenyomta a kilincset és belépett. A fürdőszobából vízcsobogás hallatszott.

- Behoztam a teádat, Marc! - kiáltotta.

A férfi csak egy törülközőt viselt lazán a csípője köré tekerve, amikor kijött a

fürdőszobából. Sabrina eddig mindig felöltözve látta. Most kíváncsi pillantást vetett Marc

kidolgozott izmaira, sötét szőrrel benőtt, domború mellkasára, aztán jobbnak látta

gyorsan elfordítani a tekintetét, és letette a tálcát az éjjeliszekrényre.

- Köszönöm, Sabrina. Megpróbálok egy órát aludni. Volnál olyan szíves, felkeltenél

nyolckor? Kilencre be kell érnem az irodába. Fontos tárgyalásom van.

70

Kathryn Ross - A botrány szele- Igen... természetesen.

- És, Sabrina...

- Igen? - A lány megállt a küszöbön, és szívdobogva várta a folytatást.

- Köszönöm a teát - mondta hálásan Marc.

Sabrina visszament a saját hálószobájába, beállította az ébresztőórát, és lefeküdt.

Neki is jót tett volna még egy óra alvás, de nem tudott elaludni. Minduntalan Marc járt a

fejében. Vajon tényleg Imogen Müllerrel volt? És ha igen, miért izgatja ez őt oly nagyon?

A kelő nap első sugarai már besütöttek az ablakon. Sabrina az oldalára hengeredve

tépelődött az ágyban. Mi lelt engem? Csak nem vagyok féltékeny? Egyszerre belehasított

a felismerés. Nem, az lehetetlen! - ült fel döbbenten. Nem lehetek szerelmes bele!

Állandóan sérteget, ki nem állhat. Hogyan is szerethetnék egy ilyen embert?

Visszabújt a takaró alá, és tovább elemezte a helyzetét. Mindig ugyanarra a

következtetésre jutott: szereti Marcot! Elég, ha csak felidézi a sötét szemét meg azt,

ahogy néha mosolyog. Ha pedig arra a szenvedélyes párizsi csókra gondol, valami édes,

jóleső melegség árad szét az egész testében. Amikor az éjjeliszekrényen megszólalt az

ébresztőóra, felkelt, és kopogott Marc ajtaján.

- Marc, nyolc óra!

Mivel nem kapott választ, ismét próbálkozott, aztán benyitott. A férfi hanyatt feküdt, és

az igazak álmát aludta.

- Marc!

Kingsley azonban meg sem moccant.

- Marc! - A lány egyre közelebbről szólongatta, végül leült az ágya szélére. Marc, nyolc

óra van! - mondta hangosabban, és könnyedén megérintette a férfi meztelen vállát.

Kingsley csak ekkor nyitotta ki a szemét, és álmosan elmosolyodott. Sabrinával a világ is

megfordult ettől a mosolytól.

- Ideje felkelni! - mondta, és fel akart állni.

Marc azonban nem engedte.

- Mondtam már, hogy gyönyörű vagy?

A lány piros lett, mint a pipacs.

- Öröm felébredni, ha itt vagy mellettem - bókolt tovább Kingsley.

- Nem kell udvarolnod, hiszen már megígértem, hogy ma délelőtt is segítek az irodában.

- Azért még mondhatom, hogy csodaszép vagy - mosolygott rá Marc még elbűvölőbben,

és gyengéden megsimogatta az arcát. - Milyen üde és finom a bőröd, a hajad pedig méz-

és kamillaillatú!

A férfi Sabrina arcához szorította az arcát, kezét pedig selymes hajába mélyesztette, és

eljátszott szőke fürtjeivel.

- Kérlek, ne! - könyörgött a lány, miközben Marc lesimította válláról a pongyoláját.

- Ne? - Marc mélyen a szemébe nézett, félrehúzta a csipkés szatén hálóing keskeny

pántját is, majd gyengéd csókot lehelt a vállára.

71

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina szíve hevesen kalapált, de már nem volt ereje tiltakozni. Teljesen átadta magát a

gyöngédség élvezetének. A férfihoz simult, és élvezte a becéző simogatást. Marc maga

mellé húzta az ágyra, és áhítattal nézte.

- Csodaszép! - suttogta, ahogy tekintete végigsiklott Sabrina várakozástól kipirult arcán,

csillogó szemén, karcsú nyakán, egészen keblének domborulatáig. Aztán lehajtotta a

fejét, és csókokkal borította el a lány felhevült bőrét.

Sabrina számára már semmi más nem számított, csak az, hogy Marc karjában van.

- Drágám? - nézett rá kérdően a férfi.

A lánynak elfúlt a lélegzete. Drágámnak szólított! Szeretem, nézett ábrándosan Marcra.

Egész szívemből szeretem! - ujjongott magában, és megsimogatta a férfi arcát.

Kingsley mélyen a szemébe nézett, és kiolvasta belőle, hogy Sabrina minden porcikájával

vágyakozik utána. Ekkor újra a lány fölé hajolt. Miközben szerelmes szavakat suttogott

neki, finoman harapdálta a fülcimpáját, keze pedig izgatóan simogatta karcsú testét.

Sabrina szíve olyan vadul dobogott, mintha ki akarna ugrani a helyéből.

- Sabrina, drágám! Drága, szépséges Sabrinám!

- Marc, kérlek... Marc én... - A lányt először megriasztotta a szenvedély elsöprő ereje,

aztán meg akarta mondani Marcknak, hogy szereti, de a szenvedélyes csókok

elhallgattatták. Nem győzött betelni Marckal, és arra vágyott, hogy eggyé váljon vele.

Percekbe telt, amíg meghallották, hogy az éjjeliszekrényen csöng a telefon. Marc

kibontakozott az ölelésből, és sóhajtva felvette a kagylót.

Sabrinának úgy tűnt, mintha valahonnan a távoli messzeségből hallaná a férfi hangját:

- Tényleg? Ez igazán jó hír! Azonnal indulok. - Marc letette a kagylót, és bocsánatkérően

a lányra nézett: - Nagyon sajnálom, kicsim, de el kell mennem.

Mit művelek én itt tulajdonképpen? - józanodott ki azon nyomban Sabrina. Teljesen

megőrültem? Kapkodva visszaigazította a hálóingje vállpántját, és belebújt a

pongyolájába.

- Kérlek, Sabrina, ne nézz így rám!

- Hogyan? Igazad van, abba kell hagynunk. Nem is tudom, mit keresek itt. Szörnyű hibát

követünk el...

- Sabrina! - vágott a szavába határozottan Marc.

A lány azonban már sarkon- fordult. Nem volt rá kíváncsi, mit akar mondani Kingsley.

- Kilenc órakor fontos tárgyalásod van - figyelmeztette még remegő hangon.

- Az most nem érdekes - legyintett Marc. A lány vállára akarta tenni a kezét, aki azonban

elhúzódott. - Sabrina...

- Ne magyarázkodj! Jobb, ha meg sem szólalsz. Egyszer s mindenkorra felejtsük el, ami

történt! - mondta a lány és kirohant.

A szobájában a legszívesebben leborult volna az ágyára, hogy kibőgje magát. A lelke

mélyéig felzaklatta, ami történt, és nem igazodott el saját érzései útvesztőjében.

72

Kathryn Ross - A botrány szeleBolondot csinált magából, hiszen Marc minden valószínűség szerint Imogen Müllerrel

töltötte az éjszakát!

Összeszedte magát, és sokáig zuhanyozott. Azt remélte, hogy a forró vízsugár majd

lemossa a bőréről Marc gyöngédségének emlékét, de csalatkoznia kellett. Hajszárítás és

öltözködés közben is szüntelenül a lelkében dúló viharral foglalkozott.

Amikor pedig kirúzsozta csókoktól duzzadt ajkát, megint csak a férfi jutott eszébe.

Semmiképpen nem szabad kimutatni az érzéseimet, különben Marc rögtön rájön,

mennyire vágyom a szerelmére, mérlegelte józanul a helyzetet. Kihúzta magát, mély

lélegzetet vett, és emelt fővel vonult ki a szobájából.

Kingsley a nappaliban várta.

- Indulnunk kell, különben elkésel - mondta kurtán a férfinak. Rá sem pillantott.

Marc fogta a kabátját és a kocsi kulcsokat.

- Üzentem a sofőrömnek, hogy jöjjön érted - felelte rövid habozás után.

- Értem - felelte a lány, pedig semmit sem értett.

- Ha beérsz az irodába, azonnal próbáld meg elhalasztani a találkozómat Mr. Hoffmannal.

Annának már megtelefonáltam, hogy nem tudok bemenni, de ő még tapasztalatlan, és

nem tud megfelelően tárgyalni egy ilyen komoly üzletféllel.

Tehát megint visszaminősültem a megbízható titkárnő szerepkörébe, állapította meg

letörten Sabrina. A hivatalos hangnem szíven ütötte.

Ugyanez a férfi nemrég még gyengéd szavakat suttogott a fülembe, gondolta

lehangoltan. Csak tudnám, mit akar tőlem tulajdonképpen! És miért érzek most olyan

kétségbeejtő ürességet a lelkemben?

- Rendben. Megteszem, amit tudok - felelte fegyelmezetten. Hangja semmit sem árult el

zaklatottságáról.

- Nagyon örülnék, ha ki tudnál húzni a csávából. Mutasd meg Hoffmannak a szerződést!

Anna remélhetőleg már letisztázta.

- Rendben - ismételte Sabrina. Ennél többet nem volt képes kinyögni. Ahogy a tekintetük

találkozott, a legszívesebben sikított volna. A férfi arckifejezése eltökéltséget fejezett ki.

Hová tűnt a gyengédség s a szenvedély? Sabrina gyorsan elfordult.

- Akkor a viszontlátásra! - búcsúzott Marc.

Hiszen teljesen közömbös nekem, igyekezett bebeszélni magának a lány, és bár torkát

fojtogatta a sírás, lenyelte a könnyeit. Kingsley hivatali gépkocsija éppen akkor gördült a

ház elé, amikor kinézett az ablakon. Az irodában Anna már türelmetlenül várta Sabrinát.

Idegesen járkált fel-alá az előszobában.

- Mr. Hoffman bent van - súgta Sabrinának, és Marc szobája felé biccentett. Szörnyen

dühös! Amikor közöltem vele, hogy Mr. Kingsley sajnos akadályoztatva van, majdnem

leharapta a fejemet.

- Semmi baj, Anna! Majd én leszerelem. Legyen szíves, hozza utánam a szerződést,

amelyet letisztázott neki!

73

Kathryn Ross - A botrány szeleA fiatal titkárnő láthatóan nagyon megkönnyebbült.

Sabrina mély lélegzetet vett, és határozottan benyitott Marc irodájába.

- Őszintén sajnálom, hogy megvárakoztattuk, Mr. Hoffman.

Az üzletember drága Armani-öltöny viselt, és rubinokkal kirakott arany kézelőgombja

éppoly tüzesen csillogott, mint a szeme, amikor megpillantotta Sabrina karcsú alakját.

- Mr. Kingsley magántitkára vagyok - léptette elő magát önhatalmúlag Sabrina. Marc is

megmondta, hogy ez az ember aligha tárgyal egy közönséges titkárnővel.

Mr. Hoffman felállt, és kezet fogott vele. A jelek szerint máris megnyugodott valamelyest.

- Sajnos, Mr. Kingsley nem lehet itt, az utolsó pillanatban közbejött egy halaszthatatlan

ügy - magyarázta Sabrina. - Bizonyára megérti - mosolygott elbájolóan az üzletemberre.

Mr. Hoffmannak nem maradt más választása, mint hogy megértően bólogasson.

- Foglaljon helyet, kérem - mondta Sabrina az íróasztal előtti karosszékre mutatva, ő

pedig magától értetődő természetességgel beleült a főnöki székbe. Nem izgatta magát,

mit szólna Kingsley, ha tudná, hogy a helyét bitorolja. Elvégre Marc azt kérte, hogy

tapintatosan szerelje le Mr. Hoffmant. Ő pedig most éppen ezt teszi.

A megszeppent fiatal titkárnő behozta a kért szerződést, és tátva maradt a szája, amikor

meglátta, hogy Sabrina a rettegett főnök íróasztalánál trónol.

- Köszönöm, Anna - vette át az iratot Sabrina. - Legyen szíves, főzzön egy finom kávét

Mr. Hoffmannak! - rendelkezett, aztán az üzletemberhez fordult: - Volna szíves átnézni a

példányát, Mr. Hoffman? Olvassa végig nyugodtan, figyelmesen! Ha ebben a formájában

elfogadja a szöveget, megállapodhatunk az aláírás időpontjában. Megfelel így?

- Természetesen - bólogatott az üzletember. Már annak is örült, hogy legalább

belenézhet a szerződésbe.

Sabrina szorongva figyelte. Csak ne kérdezzen semmit! - fohászkodott magában.

A titkárnő behozta a kávét.

- Ideadná, kérem, az előjegyzési naptárt? - mosolygott rá Sabrina.

Húsz perc múlva Mr. Hoffman már el is távozott - elégedetten és jobb hangulatban, mint

ahogy érkezett. Mindkét lány megkönnyebbülten fellélegzett, amikor becsukódott

mögötte az ajtó.

- Hogy sikerült lecsillapítani? - kérdezte Anna csodálattal. - Egyébként majd elájultam,

amikor bevittem a szerződést és megláttam, hogy maga Mr. Kingsley helyén ül. Hol van

tulajdonképpen Mr. Kingsley?

- Nem tudom.

Sabrina még csak gondolni sem akart a férfira, beszélni meg végképp nem óhajtott róla.

Hiába nem akart azonban Marcra gondolni, egy pillanatra sem tudta róla elterelni a

figyelmét. Miközben elmerülten gépelte a jelentést, amire Marc megkérte, lelki szemei

előtt újra meg újra felbukkant a férfi arca.

Szégyellte a reggel történteket. Mennyire vágyott rá, hogy teljesen odaadja magát neki!

Pedig tudta, hogy Marc valószínűleg egy másik nővel töltötte az éjszakát. Az egyetlen

74

Kathryn Ross - A botrány szelementsége, hogy szerelmes. Könnyűszerrel az ujja köré csavarhat, mert a jelenlétében

minden erőm elhagy, kesergett magában.

Egy óra múlva Kingsley is megérkezett.

- Minden rendben? - kérdezte, és szenvedélyes pillantást vetett Sabrinára.

- A legnagyobb rendben.

- Hoffman nem akadékoskodott?

- Nem.

- Eleinte nehéz esetnek látszott kotyogott közbe Anna. - Sabrina azonban egykettőre

megbékítette.

Marc bólintott.

- Sikerült megállapodni az aláírás időpontjáról?

- A következő hétfőre jegyeztük elő - felelte a titkárnő, mivel Sabrina már teljes

odaadással verte a villanyírógépet.

- Jól van. Hívja fel Mr. Hoffmant, és kapcsolja be hozzám, legyen szíves! - Ezzel Marc

elvonult a szobájába.

Kisvártatva megszólalt a hangja a kihangosított titkárnői telefonban:

- Be tudnál hozzám jönni egy pillanatra, Sabrina?

A lány úgy tett, mintha nem hallotta volna. Semmi kedve sem volt Marc szeme elé

kerülni.

- Sabrina! Nem hallotta? - szólt rá Anna. - Mr. Kingsley beszélni kíván magával.

- Igen, tudom. - Vonakodva felállt, és megigazította a haját, mielőtt bekopogott.

Marc elmélyülten tanulmányozott egy iratot, és alig nézett fel, amikor Sabrina belépett.

- Beszélni kívántál velem?

- Most hallottam, hogy te vagy a magántitkárom - szólalt meg kifejezéstelen arccal, de a

szeme vidáman csillogott.

- Arra kértél, hogy húzzalak ki a csávából. Megpróbáltam, sikerült - mondta Sabrina, és

dacosan Marc szemébe nézett. Bár ne tette volna! Hihetetlen, milyen hatással van rá ez a

szempár. Mintha szédítő mélység akarná elnyelni.

- Ne mentegetőzz! Éppen dicsérni akarlak. Nagyszerű munkát végeztél. Mr. Hoffman el

van ragadtatva tőled.

A dicséret még jobban zavarba hozta Sabrinát.

- Köszönöm - mondta mereven.

Marc egy darabig fürkészően nézte.

- Meghívhatlak ebédre? - kérdezte aztán.

Sabrina erre nem számított.

- Én... azt hiszem, nem.

- Miért nem? - komorodott el Kingsley.

- Mert... mert nem tartom különösen jó ötletnek - dadogta a lány.

- Beszélnünk kell egymással - állt fel a férfi.

75

Kathryn Ross - A botrány szeleSabrina nyugtalanul követte az ajtóhoz.

- Miről?

Marc válasz helyett odaszólt Annának:

- Most elmegyünk ebédelni. Tartsa a frontot, amíg visszajövök!

A titkárnő leplezetlen érdeklődéssel figyelte, ahogy a főnök felkapja Sabrina táskáját,

majd a csuklójánál fogva szinte kivonszolja az irodából a menyasszonyát.

- Eressz el! - követelte Sabrina, miközben Marc végigráncigálta a folyosón. Kingsley

azonban csak a mélygarázsban, a kocsija előtt engedte el.

A lány dühösen dörzsölgette sajgó csuklóját.

- Fájdalmat okoztál - jajdult fel panaszosan.

- Ne haragudj!

- Mit jelent ez az egész? - kérdezte Sabrina. Addig nem szállok be, amíg el nem árulja,

mit akar, fogadkozott magában.

- Meg kell beszélnem veled néhány dolgot.

Sóhajtva megadta magát, és beült.

Marc beindította a motort.

- Hova viszel? - nézett rá nyugtalanul Sabrina.

- Majd meglátod.

Útközben hallgattak, és Sabrina kibámult az ablakon. Egy előkelő richmortdi vendéglőnél

álltak meg, közvetlenül a Temze partján. Egy ablak melletti asztalhoz ültek, ahonnan

gyönyörű kilátás nyílt a folyóra.

Vajon miért hozott ide? - tűnődött Sabrina.

- Iszol valamit, Sabrina? - kérdezte tőle Marc, ahogy a pincér megjelent az asztaluknál.

- Egy pohár fehérbort kérek szépen - mondta. Megvárta, míg a pincér elmegy, aztán

közelebb hajolt a férfihoz: - Nem akarok hálátlannak mutatkozni, Marc, de ma délutánra

már mást terveztem - füllentette. Ezt parancsolta a büszkesége. El akarta titkolni Marc

előtt, mit érez iránta.

- De nekem okvetlenül beszélnem kell veled. Nagyon fontos.

Kíváncsi vagyok, mi lehet az a fontos. És vajon melyikünknek fontos? - latolgatta

magában Sabrina.

- Szeretném, ha még egyszer fontolóra vennéd, hogy Párizsba költözz - jelentette ki

váratlanul a férfi.

- Miért éppen most kérsz erre? - kérdezte bizonytalanul Sabrina, amint felocsúdott első

meglepetéséből.

- Miért ne kérhetnélek éppen most? - mosolygott rá Marc. - Kívánlak. Azt akarom, hogy

mindig a közelemben légy, Sabrina - tette hozzá eltökélten.

76

Kathryn Ross - A botrány szele

9. FEJEZET

- Teljesen elment a eszed, Marc? - sziszegte Sabrina, amikor végre újra meg tudott

szólalni.

- Ellenkezőleg! Most jött csak meg igazán.

A pincér kihozta az italokat, és felvette a további rendelést.

- Lazacot kérek - jelentette ki Kingsley, anélkül hogy akár egy pillantást vetett volna az

étlapra.

- Én is - csatlakozott hozzá a lány. Bármit megrendelt volna, csak minél hamarabb újra

zavartalanul egyedül maradjon Marckal.

- Jól választottál, Sabrina. Ebből is látszik, hogy mi ketten nagyszerűen összeillünk.

Ez meg mit jelent már megint?

- Úgy érted, hogy jó titkárnő vagyok?

- Az is igaz, de nem ezért kérlek, hogy költözz hozzám Párizsba.

- Azt akarod... hogy költözzem hozzád?

- Természetesen. Szükségem van rád.

A lány összeráncolta a homlokát, és hallgatott. Marc olyan magabiztosnak látszik, mintha

fel sem merülhetne, hogy nemet mond neki.

- Sok mindent tudnék neked nyújtani. Van egy nagy házam London közelében, egy

nyaralóm Portugáliában, és természetesen a kastélyom Párizs mellett. Fényűző életet

élhetnél. A legelőkelőbb divatházakban vásárolhatnál. Vehetnél a bogárhátúd helyett egy

rendes új kocsit és bármit, amit csak akarsz.

77

Kathryn Ross - A botrány szeleEz úgy hangzik, mintha meg akarna vásárolni! - háborodott fel Sabrina. A legszívesebben

megkérdezte volna: És a szerelem? Vagy talán Marc minden kényelemmel és csillogással

berendezett életében a szerelem számára nincs is hely?

Eszébe jutott Párizs. Marc ott is hasonló ajánlatot tett. Akkoriban még azt hitte, jelent

valamit a férfinak. De azok az álmok sajnos, már rég szertefoszlottak. Időközben Marc

világosan az értésére adta, mit gondol róla.

- Talán nehezedre esik elhinni, Marc, de engem teljesen hidegen hagy a franciaországi

kastélyod és a portugáliai nyaralód. Van saját lakásom Londonban, elégedett vagyok a

bogárhátúmmal, és ruhákat is tudok venni magamnak. Köszönöm szépen. Azt gondolod,

meg tudsz engem vásárolni? - fakadt ki haragosan Sabrina.

A férfi rezzenetlen arccal nézte. A dühkitörés egyáltalán nem zökkentette ki a

nyugalmából.

- Azt gondolom, hogy szép és okos nő vagy.

- Akkor miért ajánlottad fel, hogy költözzem hozzád?

- Hiszen éppen most mondtam. Mert szép vagy, és okos.

- Akárcsak Imogen Müller.

- Hát ő meg hogy jön ide? - húzta fel a szemöldökét Marc.

Sabrina szeme haragos villámokat lövellt.

- Még mindig viszonyod van azzal a lánnyal!

- Hiszen te féltékeny vagy! - állapította meg felcsillanó szemmel Marc.

- Ostobaság! Nekem aztán tökéletesen mindegy, kivel találkozgatsz. - Sabrina tudta,

hogy már csak a büszkesége az egyetlen mentsvára. Ha azt feladja, tökéletesen ki lesz

szolgáltatva. - Különben is te mondtad ma reggel, hogy nem tartozik rám.

- Ma reggel? - Marc kutatott az emlékezetében, aztán elnevette magát. - Szóval azt

hiszed, hogy Imogennel töltöttem az éjszakát? Különös módon úgy látszott, hogy örül. -

Tehát mégiscsak féltékeny voltál.

- Nem igaz!

- Pedig elég dühösen fogadtál. Szinte úgy tűnt, mintha nem lenne közömbös neked, hol

jártam.

- A látszat gyakran csal. Csak az aggodalom beszélt belőlem. Attól féltem, hogy

Garethszel történt valami.

- Persze, Gareth! - ráncolta össze a homlokát Marc. - A mi beszélgetésünk mindig csak

körülötte forog.

- Mivel őmiatta vagyunk együtt.

Kingsley rövid hallgatás után megismételte a kérdését:

- Hozzám költözöl Párizsba?

- Nem! - csapott az asztalra Sabrina. Számára szóba sem jöhetett ez a megoldás. Hiába

szereti Marcot, nem tudna olyan férfival együtt élni, aki nem viszonozza a szerelmét. Az

78

Kathryn Ross - A botrány szelepedig, hogy Marc nem szereti őt, napnál is világosabb. De hát miért kéri, hogy költözzön

hozzá, amikor egyfolytában sértegeti és megalázza?

- Értem - nézett rá Marc gyengéden. - Megkérdezhetem, hogy miért nem?

- Nem. - Sabrinának eszébe sem jutott, hogy megmondja az igazságot. Hiszen Marc csak

kinevetné!

A pincér elébük rakta a művészien elrendezett ételt. Sabrina egy falatot sem bírt

legyűrni. Jaj, miért tudja Marc ennyire felkavarni a lelkivilágát? Kingsley sem nyúlt a

lazachoz, csak az ásványvízből kortyolgatott.

- Nekem egyre azt hajtogatod, mennyire szereted a mostohaapámat. Hallottam, hogy

neki is ezt mondtad a kórházban. Komolyan így érzel?

Sabrina elbizonytalanodott. Ha őszintén válaszol, Marc félreérti. Azt viszont nem venné a

lelkére, hogy megtagadja az apját.

A férfi igenlésnek vette a hallgatását,

- Értem - szólalt meg, majd némi gondolkozás után hozzátette: - Akkor most elárulom,

hogy Gareth visszanyerte az öntudatát, és az orvosok szerint teljesen meg fog gyógyulni.

Az örömhír hallatán Sabrina meg sem tudott szólalni.

- Az egész éjszakát a kórházban töltöttem, mert már mutatkoztak a jelei, hogy magához

tér a kómából - folytatta a férfi. - A ma reggeli telefonhívás ezt erősítette meg.

- Ma reggel egyenesen visszamentél a kórházba?

Kingsley bólintott.

- Még nagyon gyenge, nem tudott túl sokat beszélni, de az orvosok biztosítottak, hogy a

legjobb úton halad a gyógyulás felé.

Sabrinának a megkönnyebbüléstől könnyek szöktek a szemébe. Ugyanakkor világosság

gyúlt az agyában. Tehát ezért kérte Marc újra, hogy költözzön hozzá Párizsba! Még

mindig attól fél, hogy ő veszélyezteti az édesanyja házasságát. Önfeláldozóan hajlandó

lenne egy darabig összeadni magát a veszedelmes csábítóval, csakhogy az eltűnjön

végre a mostohaapja életéből!

- Tulajdonképpen mikor akartad ezt megmondani? Miután elfogadtam a nagylelkű

ajánlatodat, hogy a kitartott szeretőd legyek? - A lány felugrott az asztaltól, és a szeme

haragos szikrákat szórt. - Eredj a pokolba, Marc Kingsley!

Mielőtt a férfi bármit szólhatott volna, Sabrina magára kapta a kabátját, és hanyatt

homlok kirohant az étteremből. Nem nézett se jobbra, se balra. Nem vette észre sem a

szomszéd asztaloknál ülők elképedését, sem Marc arckifejezését. Nem érdekelte semmi

más, csak hogy minél hamarabb kijusson a friss levegőre.

Kétségbeesetten futkosott az utcán, hogy taxit fogjon. Észre sem vette, hogy ömlik az

eső. Egyfolytában Marc körül keringtek a gondolatai. Már amikor reggel hazajött a

kórházból, tudta, hogy Gareth a gyógyulás útjára lépett, mégsem szólt erről egy mukkot

sem! Megszállottan próbálja megakadályozni, hogy ő valaha is Gareth közelébe kerüljön!

Eszébe jutott, ahogy reggel Marc szenvedélyesen megcsókolta.

79

Kathryn Ross - A botrány szeleMeg kell hagyni, a csábításhoz igazán jól ért. Nem hiába áll szoknyavadász hírében. Talán

csak azért halmozta őt el a gyengédségével, mert el akarta hódítani Garethtől? Nagyon is

elképzelhető. Pimaszul megkérte, hogy legyen a szeretője. Nincsenek erkölcsi gátlásai,

különben nem vetemedett volna ekkora arcátlanságra. Egyszerűen hideg számításból

cselekszik. Kitervelte, hogy leveszi őt a lábáról, a nagyvonalú ajánlatával elcsalogatja az

apja közeléből. Szépen kivárja, amíg Gareth elveszti iránta az érdeklődését, aztán

faképnél hagyja.

Sabrina rettentően elkeseredett. A szakadó esőben már teljesen átázott a kabátja.

Megpróbált leinteni egy taxit, de az lassítás nélkül továbbhajtott. Váratlanul fékezett

mellette egy piros sportkocsi. Sabrina rémülten látta, hogy Marc ül a kormánynál.

A férfi leeresztette az ablakot, és kiszólt:

- Na, szállj be, Sabrina! Hiszen csurom víz vagy.

- Eszembe sincs a te kocsidba beszállni! - utasította el a lány magánkívül a haragtól.

- Ne tedd magad nevetségessé! Szállj be, vagy megfoglak, és beteszlek.

- Tűnj el! - kiáltotta dühösen Sabrina.

Szerencséjére ekkor újabb taxi tűnt fel a sarkon. Kétségbeesetten integetett neki, és

ezúttal szerencséje volt. A kocsi megállt, és ő gyorsan behuppant a hátsó ülésre.

Megkönnyebbülten látta, hogy Marc kocsija is elindul. Attól tartott, hogy a férfi esetleg

átül hozzá a taxiba.

- Hova vigyem, kisasszony? - szólította meg a vezető.

Megadta a címet, aztán hátradőlt az ülésen, és behunyta a szemét. Erőt vett rajta a

kimerültség. A sok álmatlan éjszaka megtette a hatását. Csak akkor riadt fel

szendergéséből amikor a taxi megállt Kensingtonban. A vezető hátrafordult, és kérte a

viteldíjat.

Sabrina hirtelen rádöbbent, hogy az étteremben felejtette a táskáját. Mivel némán bámult

a taxisra, a gépkocsivezető megismételte az összeget. Most mit csináljak? - rémült meg

Sabrina. Még a lakásba sem szaladhatok fel pénzért, mert a kulcsok is a táskában

maradtak!

- Ide figyeljen, kisasszony, nem érek rá egész nap itt álldogálni! - mondta ingerülten a

taxis.

Ekkor kívülről kinyílt az ajtó.

- Mennyivel tartozik magának a hölgy? - kérdezte egy jól ismert férfihang.

Marc szó nélkül kifizette a viteldíjat, és tetemes borravalóval is megtoldotta. Aztán

megvárta, hogy a lány kiszálljon.

Sabrina nem tudta megfejteni az arckifejezését.

- Ugye ez a tied? - nyújtott át neki a férfi egy fekete bőr kézitáskát.

- Igen, köszönöm. - Mi mást is mondhatna? Egyszeriben végtelenül ostobának érezte

magát. Körülményesen kotorászni kezdett a lakáskulcsa után.

80

Kathryn Ross - A botrány szeleMarc némán nézte, és ettől a lány még jobban elbizonytalanodott. Végül megtalálta, amit

keresett, de a keze annyira remegett, hogy azonnal le is ejtette a kulcsokat. Marc

felemelte a földről a kulcscsomót, és kinyitotta az ajtót. Sabrinának megint csak meg

kellett köszönnie. Aztán kiveti néhány bankjegyet a tárcájából, és átnyújtotta.

- Hát ez meg micsoda? - kérdezte bosszúsan a férfi.

- A taxi pénz.

- Ne butáskodj! - mondta Marc, és Sabrinát faképnél hagyva bement a lakásba. A lány

kénytelen-kelletlen visszatette a pénzt, és Kingsley után kullogott.

- Hálásan köszönöm, hogy elhoztad a táskámat, Marc - mondta hűvösen. - Most azonban

meg szeretnélek kérni, hogy menj el. Nem tűröm tovább a sértegetéseidet.

- Sohasem állt szándékomban, hogy megsértselek - állította a férfi. Ráérősen

nekitámaszkodott a lépcsőkorlátnak, és teljes lelki nyugalommal nézte Sabrinát.

A lány úgy érezte, hogy Marc csak színlel, és elrejti valódi érzéseit.

- Visszahoztam a táskádat - emlékeztette Kingsley. - Nem gondolod, hogy a becsületes

megtaláló legalább egy kávét megérdemelne?

- Nem - fordult el tőle Sabrina. Miközben kihámozta magát a kabátjából, megpillantotta

magát a nagy falitükörben. Rettenetes látványt nyújtott: ázott tincsek tapadtak a

homlokához, az arca maszatos volt a könnyektől.

- Akkor megengeded, hogy én főzzek neked egy kávét, amíg átöltözöl?

Sabrinának megint az az este jutott az eszébe, amikor először találkoztak. Akkor is Marc

készített neki kávét. 0 pedig már akkor érezte, mennyire vonzódik hozzá... Persze azt is

sejtette, hogy ez az érzés veszélyes lehet. Nem lett volna szabad többet találkoznia

Marckal.

Sarkon penderült, és szeme haragos villámokat lövellt a férfira.

- Nyugalom! - intette Marc. - Semmi okod rá, hogy megint kiborulj, mint az étteremben.

Hihetetlenül heves vérmérsékleted van.

- Komolyan engem hibáztatsz az étteremben történtek miatt?

- Ilyen hatásra nem számítottam. Nem akartalak felizgatni, Sabrina. Kérlek, bocsáss meg!

A lány némán, vádlón nézett rá. Újra sírás fojtogatta a torkát.

- Úgy látszik, alábecsültem az érzelmeidet Gareth iránt. Azt hittem, hogy... Marc nem

fejezte be a mondatot. - Végül is mindegy, mit reméltem. Csak azt szeretném mondani,

hogy már egyáltalán nem tartalak számító nőcskének, akit csupán a pénz érdekel.

Belátom, egy kicsit elkéstem a bocsánatkéréssel, de remélem, hogy megengesztelődsz.

Sabrina titkon mindig arra számított, hogy diadalmámor fogja eltölteni, ha Marc végre

bocsánatot kér tőle. Most viszont egyszerűen csak kábult volt.

- Talán csak próbára akartál tenni, amikor felajánlottad a házadat, a nyaralódat, a

pénzedet meg a szolgáltatást?

- Lehet - mondta furcsán fátyolos hangon a férfi.

Sabrina szíve nagyot dobbant.

81

Kathryn Ross - A botrány szele- Tudod, hogy nem szándékozom elvenni a mostohaapádat Nadine-tól. A mi kapcsolatunk

egészen más természetű. - Rövid szünetet tartott, mert nem akart félreérthetően

fogalmazni. - Gareth Fraiser pénze és befolyása sohasem érdekelt.

- Nem tartozol nekem magyarázattal, Sabrina - legyintett a férfi, és türelmetlenül a

hajába túrt. - Tulajdonképpen nem érek rá veled kávézni. Már régen az irodában kellene

lennem.

- Értem.

- Valóban? - mosolygott szomorúan Marc.

A lány egy pillanatig habozott, aztán lassan lehúzta ujjáról a jegygyűrűt.

- Vissza kell venned - mondta nyugodtan. - Nem bírom tovább ezt a színjátékot.

Marc Kingsley vonásai megkeményedtek, és egy izom az arcán idegesen rángatózni

kezdett.

- Nekem nem kell. Tartsd meg emlékül!

Sabrina az ajkába harapott, és kétségbeesetten igyekezett visszatartani kibuggyanó

könnyeit.

- Nem tudom megtartani, Marc. Én...

- Akkor ajándékozd oda valami jótékonysági szervezetnek! Viszontlátásra!

Amikor a lány egyedül maradt, hátát az ajtónak vetette, és úgy érezte, nyomban

megszakad a szíve.

82

Kathryn Ross - A botrány szele

10. FEJEZET

Hirtelen könnyű szellő támadt a hegyes-völgyes tájon, és a messze nyúló nárciszmező

aranyló tengerként hullámzott a tavaszi napsütésben. Sabrina elsimította az arcába hulló

haját, és visszaindult a szállodába. Csodaszép nap volt. A hegyek alján elterülő rétek

zöldje most meg élénkebbnek hatott, mint máskor. Mindenütt nárciszok virítottak, az út

szélén meg lenn a tóparton is. Az egész táj csupa-csupa arany, amerre a szem ellát!

Hiába, a Tóvidéknek nincs párja.

Sabrina gondolatban felmondta Wordsworth egyik idevágó költeményét. Ám a verssorok

csak rövid időre tudták a gondolatait elterelni Marckról, aki éjjel-nappal betöltötte a

lelkét. Még az álmai is csak körülötte forogtak.

Majdnem két hét telt el azóta, hogy londoni veszekedésük után megpróbálta visszaadni

neki a jegygyűrűt. Az első héten ki sem mozdult otthonról, csak kábán ténfergett a

lakásában. A férfi nem jelentkezett. Arról is a televízióból értesült, hogy Gareth jobban

van. A család összegyűlt a betegágyánál, és boldogan figyelték a gyógyulását. Sabrina is

megkönnyebbült, mégis szomorú volt.

Az apjának nincs rá szüksége! Mellette van Madeline, Marc és Nadine - a lánya, a

mostohafia és szerető felesége. Ő nem tartozik a családhoz! Az ő létezése súlyos

gondokat okozhat Garethnek. Hiába vágyakozott egész lelkével arra, hogy meglátogassa

az apját, erőt vett magán, és inkább felült a Tóvidékre induló vonalra.

Londonban egyszerűen nem bírta tovább. Amikor a Timesbm meglátta, hogy üdülést

hirdetnek a Windermere-tó partján, azonnal összecsomagolt. Eredetileg a családi

értesítések rovatot tanulmányozta a tekintélyes napilapban. Azt figyelte, vajon Marc

közhírré teszi-e az eljegyzésük felbontását. Egyelőre azonban nem jelent meg ilyen hír.

Marc valószínűleg megvárja, amíg Gareth hazamegy Nadine-hoz.

Nekitámaszkodott egy fatörzsnek, és élvezte a Windermere-tó hideg kék tükrére nyíló,

csodálatos kilátást. A vízparti zöld mezőkön bárányok legelésztek.

Sabrina elmosolyodott. Lassacskán kezdett magára találni, és éjszaka újra tudott aludni.

A friss levegőn tett hosszú sétáktól arca némileg visszakapta a színét. Visszaindult a

szállodához, amely tulajdonképpen inkább hagyományos stílusban berendezett

vendégfogadó volt. A sötét fagerendás mennyezetű szobákban hűvösebb napokon

befűtötték a nyílt kandallókban. Meggyorsította a lépteit. Jól fog esni egy csésze forró

kávé! Dusty, a fogadósné vizslája már messziről elébe szaladt. Sabrina lehajolt hozzá, és

megsimogatta.

83

Kathryn Ross - A botrány szele- Eljössz velem holnap sétálni, Dusty? Nagyon magányos ám itt egy londoni lány!

- Én is elkísérhetlek benneteket? - szólalt meg váratlanul egy hang a háta mögött.

Nem, ez nem lehet! - kapta fel a fejét Sabrina. Csak nem tart már ott, hogy hangokat vél

hallani?

Tétován megfordult. Ijedség és remény kavargott benne, ahogy megpillantotta Marcot.

- Mit csinálsz te itt? - hüledezett.

- Pontosan ezt akartam kérdezni tőled én is. Jól nézel ki - állapította meg leplezetlen

csodálattal Marc.

- Véletlenül jártál erre? - kérdezte alig hallhatóan a lány.

- Nem - felelte Kingsley. - Egyenesen hozzád jöttem.

Sabrina nagy szemeket meresztett rá.

- Miért? Történt valami? Gareth? - rettent meg.

- Gareth jól van - nyugtatta meg Marc, és közelebb lépett. Noha higgadtnak látszott, a

hangjában feszültség bujkált, és kialvatlan arca átvirrasztott éjszakákról árulkodott.

- Biztos? - kérdezte Sabrina, és megbicsaklott a hangja.

- Egészen biztos. Ma reggel is voltam nála. Az orvosok azt mondják, rövidesen

hazaengedik.

- Ez csodálatos! - Sabrina idegesen hátrasimította a haját. - Honnan tudtad, hogy itt

vagyok?

- Remélem, nem veszed rossz néven, de felmentem hozzád, mert nálam maradt a

lakáskulcsod. Amikor megláttam a telefon mellett a kiterített újságot és benne a

bekarikázott hirdetést, azonnal kocsiba ültem.

Sabrina összeráncolta a homlokát.

- Nem kellett volna ezt a hosszú utat megtenned. Szabad akaratomból úgy döntöttem,

eltűnök Gareth életéből. Többé nem alkalmatlankodom sem Garethnek, sem neked.

Feleslegesen jöttél utánam.

- Tévedsz - felelte a férfi gyengéden. - Nagy gondot okoztál az eltűnéseddel.

- Hányszor kell még mondanom, hogy nem támasztok semmiféle nehézséget?

- Gareth tudni szeretné, miért nem látogatod meg.

Sabrina összerezzent.

- Érdeklődött felőlem?

- Hát persze! - Marc megfogta a lány vállát, aztán felemelte az állát, és kényszerítette,

hogy a szemébe nézzen.

Sabrina bőrét szinte égette a férfi kezének érintése.

- Miért nem mondtál nekem semmit, te kis csacsi? - kérdezte Marc gyengéden.

- Mit kellett volna mondanom? - riadt meg a lány.

- Sabrina! Mindent tudok. Hogy is nem vettem észre, mennyire hasonlítasz rá? Hiszen

annyira nyilvánvaló!

84

Kathryn Ross - A botrány szele- Te tudod, hogy... - Vajon miből jöhetett rá? Talán talált valamit a lakásomban? - törte a

fejét izgatottan Sabrina.

- Gareth elmondta - felelt Marc az el sem hangzott kérdésre.

Sabrinán olyan megkönnyebbülés lett úrrá, hogy örömében kis híján sírva fakadt.

- Miért nem árultad el nekem, hogy Gareth lánya vagy, Sabrina? Megjártam miattad a

poklokat.

- Ne haragudj! Nem tudtam, mit kellene tennem. Kötött a Garethnek lett ígéretem, hogy

senkinek nem árulom el az igazságot. Félt, hogy mit fog szólni Nadine, ha megtudja. Meg

a nyilvánosság is aggasztotta. Tudod, a politikai pályája... - mondta Sabrina, és

elpityeredett.

Marc gyengéden letörölte az arcán végiggördülő könnycseppet.

- Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam - folytatta a lány halkan.

- 0, Sabrina! Kettőnk közül nekem kell bocsánatot kérnem. Dühömben szörnyű

sértéseket vágtam a fejedhez.

- Teljesen érthető, hiszen azt hitted, tönkre akarom tenni az anyád házasságát.

- Be kell vallanom valamit. A haragomnak személyes oka is volt.

- Ezt meg hogy érted? - Sabrina most már végképp összezavarodott.

- Beszélgethetnénk egy kicsit meghittebb környezetben? - kérdezte rövid hallgatás után

Kingsley.

A lány beterelte a fogadó társalgójába, és a kandalló elé állított kényelmes karosszékekre

mutatott.

- Őszintén szólva, még meghittebb környezetre gondoltam - mondta Marc.

- Nem... Azt nem akarom. - Sabrina attól félt, nem tudja palástolni az érzelmeit, ha

meghitt kettesben maradnak. - Nagyon kedves tőled, hogy eljöttél... és elmondtad, hogy

Gareth hiányol, és... - dadogta.

A férfi gyengéd erőszakkal magához vonta.

- Bizonyos dolgokat tisztáznunk kell, Sabrina. Annyi mindent szeretnék neked elmondani!

- Kérlek, Marc! - A lány elhárító kézmozdulatot tett. Biztosan csak bocsánatot akar kérni

tőlem, gondolta. Nyilván nagyon kedves lesz hozzám, én pedig meghatódottságomban

olyasmit találok neki mondani, amit később százszor is megbánok. Kérlek, eressz el!

Nekünk már nincs mondanivalónk egymás számára.

- Tévedsz. Megértem, hogy nagyon haragszol, de akkor is tisztázni kell a dolgokat, mert

beleőrülök.

Sabrina nem tudta, meddig képes még ellenállni.

- Menjünk fel a szobádba, és beszéljünk meg mindent nyugodtan! - győzködte elbűvölő

mosollyal a férfi.

- Kérlek, ne kívánd ezt, Marc!

- Csak egy negyedórát kérek. Aztán, ha elküldesz, elmegyek. Ezt megígérem, Sabrina.

A lány tétován bólintott.

85

Kathryn Ross - A botrány szeleMindketten összerezzentek, amikor valaki a hátuk mögött megköszörülte a torkát.

Mrs. Roberts, a fogadó tulajdonosnője állt a társalgó bejáratánál, és szívélyesen

mosolygott.

- Az az érzésem támadt, hogy valaki inni szeretne valamit - kacsintott feléjük.

- A legjobb pezsgőből kérünk egy palackot két pohárral - rendelt Marc. Fizetett, aztán

fogta a behűtött palack Dom Pérignont és a két kristálykelyhet. - Ezzel most

visszavonulunk - magyarázta a fogadósnénak.

Sabrina azt sem tudta, hova legyen zavarában, Mrs. Roberts azonban megértően

mosolygott.

- Ezt meg miért kellett mondanod? - súgta dühösen a lány, mihelyt a fogadósné kiment. -

Mit fog most rólunk gondolni?

- Pontosan azt, ami az igazság - felelte Marc jelentőségteljesen.

Amikor Sabrina észrevette az árulkodó csillogást a szemében, elfúlt a lélegzete. Reszkető

kézzel vette elő a szobakulcsot, és a zárba illesztette. A kandallóban vidáman pattogott a

tűz, és a táncoló lángnyelvek nyugtalan árnyékot vetettek a hangulatosan berendezett

szoba falára és a bútorokra. A pezsgősdugó nagyot pukkant, és Marc telitöltötte a két

poharat.

- Gareth tudja, hogy itt vagy? - kérdezte Sabrina.

- Igen: Gareth mindent tud - mosolygott rá gyengéden Marc. - Mindent elmeséltem neki.

- Az eljegyzésünkről is? - faggatózott tovább a lány.

- Mondtam, hogy mindent - válaszolta komolyan Kingsley, és elgondolkozva nézte

Sabrinát

A lány kortyolt egyet a gyöngyöző italból, és a Párizsban töltött napra gondolt. Akkor ivott

utoljára pezsgőt. Akkor szeretett bele Marcba...

- Legalább most zavartalanul folytathatod a kapcsolatodat Imogen Müllerrel pillantott fel.

- Nagyon bántotta őt az állítólagos eljegyzésünk.

- Eszemben sincs! - állította a férfi határozottan.

Sabrinát hihetetlen boldogsággal töltötte el ez a kijelentés.

- Engem csak az érdekel, hogy veled folytatódjon a kapcsolatom.

Sabrinában pislákolni kezdett a remény szikrája.

- Örülsz, hogy lett még egy húgod? - kérdezte kételkedve.

- Ugyan már! - A férfi letette a poharát, és idegesen a hajába túrt. - Rettenetesen

összezavartam mindent! Olyan... bizalmatlan voltam, olyan szörnyen féltékeny.

- Féltékeny? Kire voltál féltékeny?

- Természetesén Garethre. El sem tudod képzelni, milyen nyomorultul éreztem magam!

Majdnem megőrültem.

- Féltékeny voltál? - Sabrina alig tudta felfogni.

86

Kathryn Ross - A botrány szele- De még mennyire! Amikor a fülembe jutott, hogy Garethnek viszonya lehet veled,

nagyon dühös lettem, és közbe akartam avatkozni. Mikor aztán megismertelek, és

megláttam a gyönyörű kék szemedet, ellenállhatatlan vonzalom ébredt bennem irántad.

- Marc... Igazán nem kell mentegetőznöd. Már rég megbocsátottam neked, és...

- Az isten szerelmére, Sabrina, észrevehetted volna, hogy nem mentegetőzni akarok.

Csak szeretném, ha tudnád, min mentem keresztül.

Sabrina ámultan hallgatta a férfi érzelemkitörését. Lehetséges lenne, hogy... Némán

várta a folytatást.

- Amikor megpillantottalak Garethszel az étteremben, az első gondolatom az volt, hogy

te vagy a legszebb nő, akit valaha láttam. Már akkor beléd bolondultam, amikor először

rám néztél a sugárzó, kék szemeddel, és rám mosolyogtál. Annyira vágyakoztam utánad,

te pedig még csak találkozni sem akartál velem. Ilyenre még nem volt példa az

életemben.

Sabrina önkéntelenül elmosolyodott erre a kijelentésre, pedig tudta, hogy Marc nem

hencegni akar, csak az igazságot mondja. Lassan újraéledt benne a remény. Lehetséges,

hogy ez a csodálatos, vonzó férfi, akit egész szívével szeret, viszonozza az érzelmeit, és

őszintén szerelmes belé?

- El se tudod képzelni, milyen dühös voltam, amikor visszautasítottad az ajánlatomat,

hogy költözz Párizsba. Kis híján elvette az eszemet a féltékenység. Azt hittem, hogy a nő,

akit eszeveszetten kívánok, a mostohaapámat szereti.

- Ó, Marc! - suttogta könnyeivel küszködve Sabrina. - Még mindig nem merem elhinni.

Hiszen úgy tűnt, halálosan gyűlölsz. - Nagyon szeretett volna hinni Marcnak, de félt, hogy

újabb sebeket kap. - Kérlek, inkább ne mondj ilyesmit, ha nem gondolod komolyan! Nem

tudnám elviselni a csalódást.

- Minden szót komolyan gondolok - jelentette ki ünnepélyesen a férfi. Kivette Sabrina

kezéből a pezsgőspoharat, letette az asztalra, aztán szorosan átölelte a lányt.

Sabrina orrát megcsapta arcvizének illata, és tisztán hallotta, milyen izgatottan dobog a

szíve. Marc megcsókolta az arcát, majd a remegő ajkát.

- Higgy nekem, Sabrina! Elepedek érted - suttogta rekedten.

Sabrina teljesen átadta magát az érzelmeinek, és viszonozta a csókot. Megborzongott, és

a térde rogyadozni kezdett. Erősen belekapaszkodott Marcba. A szeméből patakzottak a

könnyek.

- Jaj, drágám, ne sírj! - kérlelte gyengéden a férfi. - Nem tudom elviselni, ha fájdalmat

okozok neked.

- Bocsáss meg! Igazán sajnálom - szipogta a lány. Kétségbeesetten igyekezett

visszanyerni az önuralmát, és lefejtette magáról Marc ölelő karját. Tényleg ostobán

viselkedem, szidta magát. Hiszen Marc most vallotta be, hogy megőrül értem. De vajon

tényleg komolyan gondolja-e? Hiszen szívtipró hírében áll. Talán csak játszik az

érzelmeimmel. Talán csak a visszautasításom ingerli, azért akar meghódítani. Szörnyű ez

87

Kathryn Ross - A botrány szelea bizonytalanság! Nem merte elhinni, hogy Marc Kingsley valóban őszinte. Túl szép ez

ahhoz, hogy igaz legyen!

- Nem akarok neked fájdalmat okozni, Sabrina. Csak azt szeretném tudni, van-e még

esélye annak, hogy mindent elölről kezdjünk.

- Nem tudom, Marc - nyögte ki, és elfordult. Úgy érezte, ha belenéz abba a sötét

szempárba, nincs egy értelmes gondolata!

Feszült csend támadt, amelyet végül Sabrina tört meg:

- Hogyan értetted, hogy kezdjünk mindent elölről? Annyira félek, Marc!

A férfi a háta mögé állt, de nem érintette meg. Bizonyára nagy önuralmába került.

- Amikor utoljára együtt ebédeltünk Londonban, megkértelek, hogy gyere velem

Párizsba, és költözz hozzám.

Sabrina némán hallgatta, nem mert megfordulni.

- Talán akkor rontottam el - folytatta töprengve a férfi. - Bizonyára azt gondoltad,

egyfajta alkut ajánlok. De nekem is van büszkeségem, Sabrina! Biztosra akartam menni.

Azért ajánlottam fel mindenemet, hátha a szerelmemmel nem éred be. Amikor aztán

kosarat adtál, arra következtettem, hogy Garethbe vagy szerelmes.

Sabrina sarkon fordult.

- Jól értettem? Azt mondtad, a szerelmed? - kérdezte remegő hangon.

- Igen - erősítette meg Marc. - Szeretlek, Sabrina! Az első pillanattól fogva szerelemmel

szeretlek.

- Ő, Marc! - Sabrina hevesen átölelte a férfit, és szorosan hozzásimult, mintha eggyé

akarna válni vele. Többé már nem az értelmére hallgatott, csak az érzelmeire. Marc

szorosan tartotta a karjában, aztán ölbe kapta, és leült vele a kandalló melletti

karosszékbe.

- Jaj, ha tudnád, mennyire vágyakoztam rá, hogy így átölelj! - vallotta be Sabrina.

A férfi megcsókolta a nyakát, aztán a szájára szorította az ajkát. Sabrina szenvedélyesen,

forró vágyakozástól fűtve viszonozta a csókot, miközben Marc a blúza gombjaival babrált.

- Már megint elsietek mindent - mosolygott rá bocsánatkérően. - Ne haragudj, drágám! -

mondta reszelős hangon, és elsimított a lány arcából egy tincset, hogy a szemébe

nézhessen. - Bocsásd meg a türelmetlenségemet, de már olyan régen vágyom rá, hogy

az enyém legyél!

Sabrina mély lélegzetet vett. Még mindig gyötörte a féltékenység.

- Nem merem elhinni, hogy belém szerettél. Hiszen olyan sok szép nő volt az életedben!

- Egyikük sem nyűgözött így le, mint te!

- Talán csak azért sóvárogtál utánam, mert visszautasítottalak. Megsértettem a

büszkeségedet, és most be akarod bizonyítani, hogy neked senki nem tud ellenállni

kockáztatta meg Sabrina.

Ki kell derítenie az igazságot, akármilyen fájdalmas lehet is. Tudnia kell, hogy Marc

érzései valóban őszinték-e. Lélegzet - visszafojtva várta a választ.

88

Kathryn Ross - A botrány szele- Amióta ismerlek, se éjjelem, se nappalom. Minden gondolatomat betöltöd, és éjszaka

nem jön miattad álom a szememre. Sohasem éreztem még ilyen ellenállhatatlan vágyat,

hogy valakitől megkérdezzem, hogy...

- Mit? - vágott közbe izgatottan a lány.

- Hát azt, hogy... Mielőtt megmondanám, szeretném tudni, hogy csak a bolondját járatod-

e velem, vagy látsz esélyt arra, hogy újrakezdjük.

Sabrina még sohasem látta Marcot ilyen komolynak. Mégsem tudott ellenállni a

kísértésnek, hogy egy kicsit megkínozza:

- Ha jobban meggondolom... Talán... egy iciri-piciri esélyt látok.

Marc felfedezte szemében a huncut fényeket.

- Látom, csak ugratsz - könnyebbült meg, és átölelte.

Ahogy az ajkuk újra találkozott, Sabrínát hatalmába kerítette a vágyakozás.

- Mondd, hogy érzel valamit irántam! - unszolta a férfi. Szeme elsötétedett a

szenvedélytől.

- Hiszen tudod te azt - súgta alig hallhatóan Sabrina. Aztán érthetően kimondta: -

Szeretlek, Marc. Pedig minden erőmmel küzdöttem az érzéseim ellen - folytatta. Még

most is félek, hogy csak játszol velem, és összetöröd a szívemet:

- Sohasem okoznék neked fájdalmat, Sabrina. Ellenkezőleg, szeretnélek minden

fájdalomtól örökre megóvni.

- 0, Marc! - nevetett könnyei között a lány. - Ha csak... - Hirtelen eszébe jutott valami:

- Nadine és Madeline tudják rólam az igazságot?

- Drága Sabrina, Gareth mindent elmesélt nekünk.

- És mit szóltak hozzá?

- Először megdöbbentek. Egyébként én magam is - ismerte el a férfi, és újra megcsókolta

Sabrinát. - Nyugodj meg! Anyám és Madeline ugyanúgy tisztelik és szeretik apádat, mint

azelőtt, és alig várják, hogy végre viszontlássanak téged.

Sabrina a férfi vállára hajtotta a fejét, és hihetetlen megkönnyebbülés töltötte el.

- Nem tudtam volna elviselni, ha fájdalmat okozok nekik.

- Drágám! - szólalt meg egy forró csók után Marc. - Remélem, beleegyezel, hogy ne csak

Gareth lánya, hanem Nadine menye is légy.

A lány hirtelen felegyenesedett.

- Tehát valóban komolyan beszélsz?

- De még mennyire, drágám! Egész szívemből szeretlek, és én lennék a legboldogabb

ember a világon, ha feleségül jönnél hozzám.

Sabrina az örömkönnyek fátyolán keresztül, boldogan ránézett Marcra.

- Még mindig nem merem elhinni. És Imogen Müller?

- Drága, Sabrina! Abba a lányba sohasem voltam szerelmes, és már jóval azelőtt kiadtam

az útját, hogy téged megismertelek. Imogen azzal az ürüggyel állított be akkor az

irodámba, hogy az apja megkérte, beszéljen meg velem valami hivatalos ügyet. Átláttam

89

Kathryn Ross - A botrány szelerajta, és gyorsan rájöttem, hogy hazudik. Nem kapott semmiféle felhatalmazást üzleti

tárgyalásra.

Sabrina boldogan elmosolyodott. Érezte, hogy jobban szereti a férfit, mint ahogy azt

valaha is el tudta képzelni.

- Ezennel megkérem a kezedet. Hozzám jössz? Drága, édes Sabrinám, irgalmazz végre

nekem, és mondd, hogy igen! - unszolta Marc, de mielőtt válaszolhatott volna, forrón

szájon csókolta, hogy nagyobb nyomatékot adjon a kérésének.

A lány nagy levegőt vett.

- Marc Kingsley, szeretlek téged teljes szívemből, és ha lehetne, még ma este hozzád

mennék feleségül.

- Különleges engedélyt fogok beszerezni, drágám. Azt azonban nem hiszem, hogy még

ma este megesküdhetnénk. Nagyon megbotránkoztatna, ha most ennek ellenére

kipróbálnánk ezt a hitvesi ágyat?

90