A budai Rózsadomb és A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjaikörnyékének különleges barlangjai

Östör Ádám

geográfus III.

2006.10.25.

A terület geológiai felépítése I.

• Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy

• Alaphegység: triász karbonát (késő-triász)a. Karni és nóri Fődolomit – kevés barlang (1500-

2000m)

b. Karni-nóri-rhaeti Mátyáshegyi Formáció tűzköves Mátyáshegyi mészkő tagozat (50-200m)

c. Mátyáshegyi Formáció tűzköves Sashegyi dolomit tagozat

A terület geológiai felépítése II.

• Triász formációra települő paleogén és kvarter képződmények:– Felőeocén alapkonglomerátum és

alapbreccsa (néhány m)– Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő (10m)– Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga (néhol

fedő)– Tardi Agyag, Kiscelli Agyag (oligocén)– Pleisztocén-holocén édesvízi mészkő

A barlangok tektonikai viszonyai I.

• Tektonikus preformációnak döntő szerepe• Leggyakoribb tektonikai irányok:

É-D K-Ny ÉNy-DK ÉK-DNy NyÉNy-KDK

• E törésirányokon belül másodlagos riedel törések + tenziós törések

• Hévizek felemelkedtek a törésekben barlangjáratok kioldása

• Barlangok fő hasadékai ezeket követik kulisszás geometriájúak

É

D

KNy

A barlangok tektonikai viszonyai II.

• Később újabb vetők– Reaktiválták, kitágították a korábbi töréseket

• É-D irányú neotektonikus vetők:– fiatalabbak mint az ásványkiválások, helyenként

eltörik azokat

• Terület kiemelkedése térben és időben differenciáltan ment végbe más és más tektonikai irányok újultak fel az egyes barlangokban

• Rétegdőlés – szintén fontos szerep (Mátyás-hegyi-b., Pál-völgyi-b., Szemlő-hegyi-b.)

A barlangok megismerése

• A XI. sz. előtt nem ismertek a térségben barlangok– Szinte az összes barlang zárt (kaverna) típusú, nem

rendelkeznek természetes kijárttal– Kioldásban a felfelé törő melegvíz játszotta a fő

szerepet nem érték el a felszínt oldó hatásuk a keveredési korrózió övezetében

• Felfedezésük véletlen folytán, mesterséges feltárás során:– Kőbányászat: Pál-völgy, Mátyás-hegy (1900-as évek

elején)– Csatornaásás: Ferenc-hegyi-b.

A barlangok megismerése II.

• II. vh után kőfejtők bezárása tervszerű barlangkutatás – nagy felfedezések

• ´70-´80-as évek – rózsadombi építkezési láz – házalapozások– sokszor szakember nem látta ezeket– jó esetben: betömésük megakadályozása, kutatás

(pl.: József-hegyi-b.)

• Jelenleg kb. 50 barlang és ugyanennyi barlangindikáció, felszínre került gömbfülke ismert (összes hosszuk kb. 30km)

A barlangok kialakulása I.

A térségben a mai barlangok kialakulását több korábbi karsztosodási fázis előzte meg

• Paleokarsztos üregek– Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött karszt, mely

általában fiatalabb üledékekkel fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja

• Általában ezek nem őrződtek meg változatlan állapotban:

a. Maradvány paleokarszt (soha nem temetődött be)b. Feltárult paleokarszt (fiatalabb üledékekkel fedett)c. Reaktiválódott paleokarszt (a régebben képződött

karsztos formák mentén újabb karsztosodás)

A barlangok kialakulása II.

• Magmás hatások: 0,5-2m vastagságú kovás telérek – járatszelvény alakjában is meghatározó jelentőségük lehet

• A mezozóos-paleogén paleokarsztok keletkezési ideje szerinti csoportosítása:

1. Felsőtriász paleokarsztok2. Felsőkréta-eocén paleokartsztok3. Felsőeocén paleokarsztok4. Alsóoligocén paleokarsztok

• Egyes ásványkiválások is jóval idősebbek a vizsgált barlangok néhány százezer éves koránál

A barlangok kialakulása III.

• Többség: felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben

• Egyes alsóbb szintek: triász Mátyáshegyi Mészkőben

• Felső járatok helyenként: Budai Márgában– Egyesek (pl.: Molnár János-barlang) teljes

egészében ebben

A barlangok kialakulása IV.

• A barlangok hidrotermás eredetűek– Egyes kutatók (pl.: Cholnoky) szerint a termális fázist

hidegvizes szakaszok előzték meg• A felszálló hévíz csekély oldóképessége nem ad

magyarázatot a nagy horizontális kiterjedésekre keveredési korrózió

• Ennek létrejöttéhez a vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulására volt szükség (felsőmiocén) a barlangok ennél fiatalabbak

• Hegytömeg kiemelkedés, erózióbázis süllyedés keveredési zónák áthelyeződése

• Ez, ill. az emelkedés szakaszossága különböző barlangszintek, emeletes barlangok

A barlangok kialakulása V.

• Az oldás megszűnése ásványok kiválása– Egy részük a meleg vízből (lemezes kalcit)– Másik rész inaktívvá válás után (gipszbevonat,

cseppkövek)• Szárazzá válás után pusztuló fázis

agyagbemosódás, eltömődés, omlások• Újabb vízszintemelkedés is elképzelhető

melegvizes ásványkiválások megfigyelhetők az omladékok felszínén

• Ez akár többször, ismételten is előfordulhatott (pl.: Ferenc-hegyi-b. - korróziós bemaródások a képződményeken)

• Felfelé harapódzó omlások – zsombolyképződés (pl.: József-hegyi-b.)

A barlangok formakincse I.

• A termálkarsztos barlangok sajátosságai:– Gyakori, hirtelen és drasztikus méretváltozások

– Teljes függetlenség a felszín domborzatától

– Nincsenek fluviális üledékek (vannak kivételek pl:. Mátyás-hegyi-b. Agyagos-patak)

– Gyakori hidrotermás ásványok

• A termálkarsztos barlangok legjellemzőbb elemei a gömbfülkék és a korróziós üstök

A barlangok formakincse II.

Gömbfülkék:• Ezek zárják le a repedések tetején feláramló

melegvíz útját• Általában 0,5-3m átmérőjűek• Előfordulnak a fő járatszint tetejében, ill. a

felszín alatt néhány m-rel• Legtöbbször sima felületűek, de gipszkiválások

is borítják őket helyenként• Általában magányosak, gyakran viszont fűzért

alkotnak (gyöngysorserű- vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozat)

A barlangok formakincse III.

• Kialakulásuk:1. Vízzel borított járat felett

légtér hűvös oldalfalra pára csapódik kipárolgó CO2 oldalfalon kondenzálódik (agresszív) lecsurogva old

– Víz alatti konvekciós áramlások hatására bekövetkezett kioldódás eredményei

A barlangok formakincse IV.

Korróziós gömbüstök:

• A gömb csak kisebb része alkult ki

• Néhány dm-es sima falú bemélyedések

• Melegvízben felfelé áramló gázbuborékok alakították ki csak 90°-nál laposabb falfelületen alakulhat ki

Scallop (áramlási kagyló)

Feláramlási csövek (keletkezése vitatott)