Alkotm ánybírós ág

a Budapesti XX., XXI. és XXIII. KerüleriBíróság útján

hiv. szám: 8. P.XXI. 20. 779/2017/40/1.

Alkotmányjogi panasz indítványa:

Di. KoUér Mihály Dávid

kérelmezőnek

a. Kúria, mint felülvizsgálaü bÍróság általhozott Pfr. VII.21. 621/2019/3. sorszámalatt meghozott Itélet ellen.

A.̂ inditvány a^ Abtv. 53. J (4) beke^déss'yrinti wgrehajtás felfü^ges^tése irántl kérelmeítartalma^l

Budapest, 2021. febmár 10.

Tisztelt Budapesri XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság!

Alulirott személyesen eljáró - Dr. Koller Mihály Dávid ) felperes- jogÍ szakvizsga bizonyítványom ide K/1. s^amon csatolva - a Kúria, mint felülvizsgálati bÍróságáltal Pfr.VII.21. 621/2019/3. sorszámon meghozott itéletével (továbbiakbm: Itélet) szembenbenyújtott alkotmányjogi panasz indÍtvánnyal összefüggésben a2 alábbi

végtehajtás felfüggesztése itánti ketelmet

terjesztem elő:

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az Alkotmanybírósagiól szóló 2011. évi CLI. törvény(Abtv. ) 53. § (4) bekezdése, vatamiat az űgyben alkalmazandó Polgárí Perrendtartásrólszóló 1952. évi III. törvény (rPp. ) 359/C. § (1) bekezdése alapján az Itélet végrehaftásátsziveskedjeti felfüggeszteni.

Abtv. 53. J (4) A. bíróság a^ alkoímányjogi panas'^ban támadott döntés végrehajtását a^ A. lkotmánybíróságeljárásának befeje^eséigfelfügges^íheti.

rPp. 359, C. § (1) A^ elsőfokon eljárt bínság a^ alkotmányjogi panas^ban támadotí határo^űt végnhajtásáta'^A^lkotmánybíróság eljárásának befije^eséigfelfü^ges^heti, e határo^at elkn külön fellebbe^esnek van helye.

(2) A^ eho fokon eljárt biróság a^ ülkotmáiyjogi panas'^ban támadott hütáro^yt végrehajtását a^Alkotmánybíróság eljárásának befeje^eséig felfö^ges^ti, ba a^ AlkotmánjbÍróság erre híya fe{ a bíróságoí. Ehatáro^at ellen felkbbe^snek fíincs /je/ye.

(3) A bíróság rffelfu^ges^tésrol s^olójogerős vég^est megküldi a^ Alkotmánybíróságnak.

A peres eljárásban eljárt Tisztelt Bíróság 8. P.XXI.20. 779/2017/40/1. sorszámú ekőfokúítéletében, valamint a feüebbezés folytán eljáít FővárosÍ Törvényszék 57.Pf.638. 646/2018/12.sorszámú jogerős ítéletében a felperes kereseü kéreknének a jogalap tekintetében teljes egészében,az összegszerűség vonatkozásában pedig részben helyt adott.

Ezzel szemben a Kúria Itélete a felperes kereseti kérelmét teljes egészében elutasította.

Előa-dom, hogy az Itélettel szemben a magyar polgári eljárásjog szabályai alapján a bíróságrendszerén belül már Jogorroslatnak nincs helye.

Á2 Ítélet a lend alkotmányjogi panasz indÍtványban részletesen előadottak szerint súlyosan sérti aKérelmezőnek

(Í) az Alaptörróny XXVIII. dkk (1) bekezdésében alapveto jogként biztosítottdsztességes bíróságÍ eljáráshoz való jogát; valamint

(ü) az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében alapvető Jogként biztosítottjogorvoslathoz való Jogát.

Előa-dom, hogy az Ítélet alapján a felperes magánszemélyként köteles 15 napon belül megfizetniaz alperesnek 2.202.400, - Ft első- és másodfokú perköltséget és 1.064.000,- Ft felülvizsgáladeljárásÍ költséget. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az alperes a felperessel szembenbírósági végrehajtásÍ eljárást kezdeményezhet

EIőadom, hogy az alperesi ) az ide K/2. s^amon csatolt

cégkivonat tanúsága szerint 2019. augusztus 1. napjától végelszámolási eljárás alatt áll.

A cégnyüvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. cvi V. tönT ény(Ctv. ) szerint:

105. § (1) .A végeh^amolást a végels'^amolás ke^do időpontjától s^amított legkésobb három éven belü/ he kell

Amennyiben tehát felperes az Itéletben megállapított perkÖltség Összegét a végelszámolás alattálló alperes részére megfizeú, úg)7 - tekintettel az Alkotmánybíróságnak az alkotmányJogipanaszok elbírálása során fennálló jelentős ügyterhére - alapos okkal tartani lehet attól, hogy azAlkotinánybÍróságnak az Itélet esetleges megsemmisítéséről szóló döntése esetén a. Kérelmezőnekmár nem lesz módja az alperestől a megfi^etett perköltséget visszakÖvetelni, mivel az alperes avégelszámolása során jogutód nélkül megszűnik, és a cégnyüvántartásból törlésre kerül.

Eloadom továbbá, hogy az alpercs által a 2019. évre vonatkozóan közzétett beszámoló, éskiegészítő meUéklet adatai alapján az alperes vagyoni helyzete rendkívüli módon negatív. Abeszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési jegyzőkönyvet K/3., a kiegészítő mellékletet K/4. s^amoncsatoljuk.

A közzétett mérlegadatokból megállapítható, hogy az alperes befektetett eszkÖzÖkkel nemrendelkezik, a saját tőkéje -6. 944. 773e Ft, az eredménytartaléka -10. 407. 396e Ft" az adózotteredménye -233. 697e Ft.

A Kiegészítő melléklet 3. 3. pontja (Jövedelmezőség) szerint:

,fA gű'^dálkodó öss^es, teljes naptári hre s'ymÍtott bevéte. le a^ elo^o évhen 8, 635, 1 32 EFí, a tár^évben1,497, Í 77 EFt volt A-^ öss^es bevéíel a^ elő^o' évhe^ képest 7, 137, 955 EFf értékkel, 82. 7 %-kal csökkent.

A ga^áfkodó teljes naptárí évn s^amított árbevétele a^ elő^o évben 692, 077 EFí, a tárg^évben 110^518 EF/volt. A^árbevéfel a^e/o^o évhe^képest 581, 559 EFf értékkel, 84. 0 %'kal csökkent.^

Az ide K/ 5. s^amon csatolt BDT2018. 3946. sz. eseti döntés elvÍ tartalma szerint:

"[!3J A végnhajtás felfö^ges^íésének elrendelésénél a^ elsofokú bíróságnak a^ ugy öss^es k.örHlményeire kiterjedös^eles mérlegelési khetosége van, amelynek. legfontosstbb szempontja. annak éftékelése, hogy avégrehajtás foganatositásaf illetőleg siíinak megakadáÍyozása okozhat-e felentősebbjogsérelmet a feíek vagyoni és szeméfyí víszonyaíban. A.^ ebofokú bíróság rés^letes indokál adtaannak a köwfke^fetéséfíek, hogy a^ alkotmányjogs. panas^ eredményessége esetén a végrehajtás felfii ^es^tésénekhiánjában a^ eredeti állapot már nem lenne hefyr eá/líthüíó, és e^t a követke^etést ü felperes felkbbe^esébenelöadottak sem cáfolíák.

Előadom, hogy az Itéletben fogklt fizetési kötelezettségem teljesítése, vagy végrehajtása esetén -a.7. alperes végels^ámolási eljárására, valamint a rendkívül negatív gazdálkodási adataira tekintettel- akppal kijelenthető, hogy az áltfdam megfizetett összeg visszakövetelésére gyakorlaülehetőségem nem lesz, így az Alkotmánybíróságnak az Itélet megsemmisítéséről szóló esedegesdöntése már nem lesz végrehajtható, mivel a per alperese addigra vélhetően már jogutód nélkülmegszűnik.

Fetperes ugyanakkor egy magánszemély, aki vagyonnal, stabil jövedelemmel rendelkezem, így azItéletben szereplő perköltség s2emélyemtol most is, és az Alkotmánybíróság esedeges elutasÍtódöntése esetén is behajtható lesz. Ennek Ígazolására ide K/6. s^amon csatolom a 2019. adóévrevonatkozó személyi Jövedelemadó bevallásomat.

A bizonyosság szintjén kijelenthető tehát, hogy amennyiben a felperes az Itéletben szereplőperköltséget megfízeú, vagy tőle azt behajtják, úgy az alkotmányjogi panasz eredményességeesetén a végí-ehajtás felfüggesztésének hiányában az ereded áUapot már nem lesz helyreáUítható.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

AlulÍrott személyesen eljáró - Dt. Koller Mihály Dávid felperesjogi szakvizsga bizonyítványom korábban K/l. számon csatolva - a Kúria, mint felülvizsgálaü

biróság által Pfr.VII.21.621/2019/3. sorszámon meghozott itéletével (továbbiakban: Itélet)szemben 2.2 alábbi

alkotmányjogi panasz indítványt

terjesztem elő:

Kérem a Tiszteft Alkotxnánybíróságot, hogy Magyarország Alaptörvénye 24. § (2)bekezdés d) pontja és az ASkotmánybítóságtól szóíó 2011. évi CLL törvény (Abtv.) 27. §a/ap/an alulimtt felpetesnek a

alperes elíenkártérítés iránt foíyó petében áÍIapítsa meg a Kúria, mint felűlvizsgálati bíróság általhozott Pfv.VII.21. 621/2019/3. sz. ítélet Alaptörvény-eUenességét, és az Abtv. 43. S Wbekezdése és az tPp. 360. § b) ponty'a alapyán semmísítse meg azty tekintettel arra^ hogy adöntés sérti a Kérelmezőnek az Alaptörvény XXVIII. cikk{(l) bekezdésében alapvetójogként biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való fogát, valamint az AlaptörvényXXVIII. cikk (7) bekezdésében szintén alapvetö jogként biztosított jogorvoslathoz valójogat.

Indokolás

I. Pertörténet

1. Ténvállás:

A ), mint felperesÍ jogelőd és azalperes között 2012. pnuár 1. napján tartós ügyvédi megbízásí szerződés jött létre. A folyamatosmegbízás ellátására irányuló szerződés 17. pontjában a felmondási jog korlátozásra került akként,hogy bármelyik fél fehnondhatja írásban a szerződést a tárgy naptári év végére hat hónaposfelmondási idővel.

"Felek ajelen s'^er^odést határo^athn idöre kötík a^yl, hog^ bármelykfel a tár^ naptári év végére legülább 6hónapos felmondási ÍdS betartásával, írásban filmondhatja.

Az alperes részérol üg^^vezető - akinek képviseled joga a ügyvezetővel együttes volt - 2015. október 21. napján kelt levelében az ügyvédi megbízási

szerződést azonnali hatáüyal felmondta az 1998. évi XI. törróny (rUg}^v. tv.) 24. § bekezdése,valamÍnt a Polgári Töi'vénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk. ) (1) bekezdésérehivatkozássa.L

A feknondó levél az ügyvédi megbízási szerződés megszüntetését az alábbiakkal indokolta:

" ^t megbí^ás a^omiaU hatályü me^s^untetésén ehosorban a^ iig^védi iroda egyik tagjársak magatartáscf miattkeri'ilt sor, aki o/yan frnyegeto magatartást tanúsított megbi^oval, ilktve annak tagával s'^emben, ame/)' sülyosbi^alomves^tést eredményea ^tt, így a megbí-^as további fenntartása nem khetséges."

A Kúria ítéletének súlyos iratellenessége szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felmondólevél indokolása nem vüágos, nem valós, és nem is okszefű az alábbiakra tekintettel:

A megbízott ügyvédi irodának 2015. október 21. napján kettő tagja volt A 2015. október 21. napján hatályos alapító

okiratát ide K/7. s^amon mellékelem.

2015. szeptember 20. napjától szüneteltette az ügyvédi tevékenységet - aBács-KÍskun Megyei Ugyvédi Kamara szünetelésről szóló határozatát ide K/8. s^amon csatoljuk -,a tehát 2015. szeptember 20. napjától egy aktív ugyvéd tagja volt, dr.

A felmondás indokolásából tehát nem vüágos, hogy az ügy\Tédi iroda mely tagjának, és mibentetten érhető "fenyegető magatartása" okozott a megbízó oldalán súlyos bizalomvesztést.

Ki kell emelni továbbá, hogy 2015. szeptember 20. napjától nem végzettügyvédi tevékenységet, így vele szemben az ügyvédi munkájában történő bizalomvesztés nemalakulhatott ki.

A megbízó oldaláról rögzítendő, hogy a közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint az alperest 2015.októberében együttes cégjegyzési joggalrendelkező ügyvezetők képviselték.

Az ídperesnek továbbá több tagja is volt, így a

A febnondás Índokolása alapján tehát az sem vüágos, hogy ki volt az elszenvedője a "fenyegetőmagatartásnak".

A Kúria az Itéletében perdöntő jelentőséget tulajdonított e körben az alperes által 27/A/17. számalatt csatolt, a által 2015. augusztusában írt levélnek, melyben a levél írójafeszült hangnemben fordul ügyvezető- és tulajdonostársához,

A Kúria ítélete azonban teljes egészében figyeknen kívül hagyja a peranyagokból egyérteknűenkövetkező, és a peres eljárásban az alperes által sem vitatott alábbi tényeket:

(i) D a perdöntőnek minősített levelet nem ügyvédiminőségében Írta a megbízójának, hanem mÍnt a2 alperes üg)r\?'e2Ctője és eg^7benegyik tényleges magánszemély tulajdonosa fordult a másik ügyvezetőhöz éstényleges magánszemély tulajdonoshoz,

(ü) levelében nem szerepel a által azídperes részére végzett jogi tevékenységre utalás.

(üi) 2015. s2eptember 20. napjától szüneteltette az üg^rvéditevékenységéc, így a vele szembeni esetleges bizalomvesztés a 2015. október 21.napján kelt felmondást nem alapozhatta meg.

Alláspontom szerint a Kúria Itélete e2en tényeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, ésokszerű Índok nélkül felülmérlegeh az első- és másodfokú bíróság azon egybehangzó álláspontját,miszerint a feknondás nem jelöl meg olyan egyértelműen körülírható súlyos szerződésszegést,amely az alperes azonnali hatályú felmondását megalapozhatná.

Az irányadó lényeges tényállás szerÍnt továbbá a képviseletében eljáró dr. ügy\réd 2015. december 30. napján engedményezte a felperesre a megbízási

szerződésből eredő 1. 106. 129, - Ft összegű megbízási díj, valamÍnt 18. 900. OOO, - Ft összegűkártérítési követelést.

/A peres eljárás során vitás volt a felek között az üg)rvédÍ megbízási szerződés, valamint azengedményezésÍ szerződés ér\rényessége. TekÍntetteI azonban arra, hog}r az első-, másodfokúbíróságok, valamint a Kúria is arra az álláspontra helyezkeáett, hog)r az ügyvédi megbízásiszerzőáés érrónyes, az engedményezésí szerződés érvénytelenségére pedig az alperes, mint adósnem hÍvatkozhat, így a pertörténet ezen részének ismertetése az alkotmányjogÍ panas2 elbírálásaszempontJából nem bÍr JelentőséggcL/

2. Az elsőfokú ítélet

A Budapestl XX., XXI. és XXIII. Kerülea Bíróság 8. P.XXI.20.779/2017/40/I. szímú ítéletébena felperes keresetének részben helyt adva kötelezte az alpercst az ügyvédi megbízási szerződésfelmondása miatt előállt kár jogcímén 10.287. OOO, - Ft, vídamint perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéleü indokolásának lényege szerint megállapította, hogy a megbízónak jogavolt a fÜgyv.tv. 24. § (2) bekezdése alapján a folyamatos megbízási jogviszonyt azonnali hatáUyalmegszuntetm.

Megálkpította továbbá, hogy a 2015. október 21-ei fehTiondás az v.gyvédi megbízási szerződést

megszüntette, azonban a2 alperes feknondási joga a megbízásÍ szerződésben korlátozva volt, ígyaz alperes köteles megfizetni a felperes részére a 2015. októberére időarányosan járó 1. 106. 120,-Ft ügyvédi munkadíjat, továbbá a 6 hónapos felmondási időre járó elmaradt haszonkéntjelentkező ügyvédi munkadíjat, 10. 287. OOO, - Ft-ot.

Ezt meghaladóan a bíróság felperes keresetét elutasította.

Az elsöfokú ítélet a 2015. októbet 21-ei felmondás indokolásának valószerűségével,megalapozottságával nem foglalkozott, mivel a rUgyv. tv. 24. § (2) bekezdésére alapítottfelmondást indokolást nem igénylö, rendes felmondásnak tekintette. A rendes felmondástpedig a megbÍzó nem is köteles indokolm.

3. A masodfpku ítelet

Az elsőfokú ítélettel szemben felperes és alperes is fellebbezést nyújtott be. A FővárosiTörvényszék, mint másodfokú bíróság az 57.Pf.638.646/20'18/12. számú jogerős ítéletében az

elsőfokú biróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes marasztalását 8. 100.000, - Ft tőkére, ésannak 2016. február 3. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatára leszáUította.

A felperesi követelés jogalapja. vonatko^ásában a másodfokú ítélet az elsőfokú ítélettel lényegébenegyező álláspontra jutott.

A másodfokú ítélet indokolásának jelen alkotmányjogi panasz szempontjából lényeges részleteszennt:

,yA^ 1998. éw XL tön'ény (Ütv.) feímondáskor hatályos 24. ̂ (2) beke^dése a megbí^ rés^ere a^nnüii hatáljüfelmondási jogol ingedett, a^oiiban a 24. J (3) hekr^dése kimondta, hof)'folyamatos megbi'ysi jtigvis'yiy eselén -

amiljen a perheli is volí - afelek ettől eltéroen rendelke^hefnek. Ennek me^eleloen a perheli megbí^asi s^enydés17. pontjában afelek akként rendelkf^ck, hofy harmeljikft lft lmondhatja irásban a s'ynydest, a tárg naptáriév végén kgalább hat hónapos felmondási idovel. A^ alperes a^nbün - ettői eltéroen - a^onnali hatályúft lmondásra iwiiatkoy joffiyilatko-sptot tett. amit a felpemi jogelöd nem fogadott cl, csak reiides - a-y^

ft lmondási idivel lörténS - fsimondísként. As^ esyel kapcsolatos jogigilatko'yta iiem érlelme^ietS kiterjes^lSev,íg^ nem állapítható meg annak alap/án, ho^ kö'sys mege^e^essel, a-^onnaü haíálljal bo^ajárult volna as^efsydés megs^néséhe^ ...

A^ alperesi írásheli felmondásban a felmondás okaként cstipán annyi s^erepelt, /josy a felmondásra a^ ü^védiiivda tg/ik tagának magatartása miatt került sor, akí olyail feiiyegtto magatartást tanúsitott a megbí^óval,ilktöleg annak egyik tagával s^emben, ann süljos bi^ahmves^tést eredménye^ett. Koíikrétumok azoíibanmagában az Írásbeli felmondásban ezzel kapcsolatban nincsenek. Az alperes áhal afelperesi fogelűd és az alpetes közötti levelezésböl kiragadott egyes mondatok, részleteknem alkalmasak anaak megállapitására, hogy a felperesi jogelod szerzodésellenesmagatartása alapot adott volna valamilyeti törvényi rendelkezés aíapf'an az azonnalihatályú felmondásra.

A bi°yf iyiíás rendeike^esre áttó anyüga ahpján a-^ alperes alaptalaniil kifogásolta a^t, hogy a^ elsőfokü bíróságeyyl kapcsolalos allitasait fiem emeli at a^ általa megállapitott téigallasha. A per iinyafa alapján csak annyiállapitliatá mef, hog a ft lperesi jofflod és a^ alperes kösyitt a vis'yi iy megrmntott, de e^ továhhi vi-ygálídást imn

igényel a perben.

A másodfokú bíróság tehát az elsőfokú bírósággal egyezően rendes felmondásnak tekinti a 2015.október 21-ei nyüatkozatot, megjegyzi azonban, hogy a felmondás indokolásában szereplőmÍnden konkrétumot nélkülöző "fenyegető magatartásra" utalás nem alkalmas arra, hogymegalapozza a felperesi jogelőd szembeni azonnali hatályú feknoadást.

4. Felülvizssálat

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria Pfv. VII.21. 621/2019/3. számú ítéletében ajogerős ítélet felülvizsgálatí kérelemmel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, azelsőfokú bíróság ítéletét e körben megvaltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészébenelutasította.

A Kúria Itéletének indokolása szerint;

"(37) Mindebből az fs következik a Kúria álláspontja szermt - szemben a jogetős itéletbenírtakkal -, hogy a fehnondásban a bizalomvesztésre való hívatkozás - további konkrétkötűlmények tényszerű leirasa, ismertetése hiányaban is, valamint szerződésszegéshiányában t's - megalapozzák az azoimali batatyú felmondás jogszemségét, felléve, Img a^

valós alapokon ny^s^k, amit a máslk fél (felperes) vitatása eseUn a^ erre hivatko^o alperesnek kellhfynytania. (BH2012. 221., BH2007. 86.)

[38] E körben a°^ alperes kiterjedt kvek'^est csatolt, amelyek a^onban e^ kivétellel a felmondásf követő időreestek, í^ a^ok a-^ a/peresi hivatko^ás alátámas^tásaként nem s^olgálhattak. V^anakkor a^ alperes által afelH lvi^sgálaü kérelemben is tyomatékosan hangsúlyo^ott 27/^4, / 7. j^-tfw á/^ csatolt kvél 2015. augKs^tusi

keltét afelperes nem tette viíássá, Ennek tartalmából annyi kétségmentesen megállapítható, hog^ a felperesi jogelodirodave^eto tagja^ és többségi tulajdonosa és a^ alperes másik ü^ve^etöje kö^ott a kö^osen Uilajdonolt, ve^tetlalperesi társasá^gal és további társaságokkal, jogüg^letekkel öss^efüjsgésben zs ff^leti jellegü, anyagi termés^etfíviták voltak a felmondás időpontjában, továbbá a levél hangvételébol e^értelmuen kitümk a^ igen fes^üit,elknséges vis-^ony a feiperesi jogelod alperes képvÍseleíét ténylegesen ellátó tagja és a^ alperes másik ügyve^etöjekö^oít. E^t a me^allgatott tanü vallomása is alátámas^totta. Ebből pedig oks^emen koveíkec yk a felperesijogelőd és a^ alperes kö'^otti vis^ofiy megromlása, ami koksönös bi^almatlanság kialakulásáho^ is ve^eteff.

[39] A. Kúria emelktt döntő jelentoséget tulqjdonított annak, ho^ a felmondásra adott válas^levelében afelperesijogelod üffvédi iroda ve^etője maga is ügy nyilaíko^oU, hogy a rés^krol is .m/)W hi^alomws^tés alakuií ki,am'mek kövefke^tébfn a^ ügyvédi me^bí^asi s^er^ödés fenntartását mctguk sem kívánják. E nyilatko^ata - ekörben e^etértve ajogeros ítéktben írtakkal - fiem minősül a s^er^dés köfys mege^e^essel való megs^mtetéséhevaló belee^ye^esnek, a^onban a felmondásbon állított bi^alomves^tést, illetve annak kölcsönös jellegéí e^'értelmüenalátámas^tja.

A Kúria az Itéletében lényegében a perben becsatolt iratok, és a lefolytatott bizonyítás tartalmávalellentétesen a 2015. október 21-ei felmondást átminősítette;, és súlyos szerződésszegésen alapulóazonnalÍ hatályú felmondásnak tekintette, valamint megállapította, hogy a 2015. október 21-eifelmondás indokolásában szereplő tények megalapozzák az alperes súlyos szerződésszcgésenalapuló azonnaU hatályú felmondását.

AlulÍrott felperes a. Kúria fend Ítéletét 2020. október 26. napján vettem kézhez, és a2:zal szembenaz Abtv. 27. § szerint az eg}redi ügyben érintett személyként az Abt\r. 30. § (1) bekezdésébenmeghatározott határidőn belül alkotmányjogi panasszal élek. Előadom, hogy az ügyben semrendes, sem rendkÍvüli Jogorvoslatí eljárás nincs folyamatban, a. panasz a Kúría felülvÍzsgálatieljárásban hozott határozatát érintí, perújítási eljárás Índítványozására nem keriilt sor.

II. Avitatott döntés alaptörvény-ellenessége

Aüáspontom szerint az Itélet alaptöi'vény-ellenességét az alapozza meg, hogy tárgyÍ ügyben aKúria az í-Pp. 206. § (1) bekezdésével, a 270. § (2) bekezdésével, Íüen'e a 275. § (1) bekezdésével,valamint az irányadó egységes bírói ̂ a.korlattal szemben

(i) az elsőfokú- és másodfokú bíróság által felvett tényállástól eltért, a által 2015. október 21. napján aláírt felmondást átminősítette súlyos

s7erxődésszegésen alapuló a?;onnali hatályú (szankciós) felmondássá;

(ü) a bizonyítékok csak kÍvételesen elvégezhető felühnérlegelését egyrészt annakelőfeltételei hiányában, másrészt úgy végeztc el, hogy felülvizsgálati határozataindokolásában ki sem tért arra, hogy a tényállás kivételes felülmérlegelését mí tesziindokolttá;

(üi) ezen túlmenően pedig a felüknérlegelés eredményeképpen olyan döntésreJutott, amely a pet során feltárt tényekkel teljes egészében ellentétes, így a2Itélet nem veszi figyelembe, hogy a 2015. október 21-ei felmondó nyüatkozatalapján nem vÍlágos, hogy a "fenyegető magatartást az iroda mely tagja, amegbízó mely tagjával szemben fejtette ki, továbbá teljes egészében figyeknenkívül hagyja azt a tény, hogy dr. 2015. szeptember 20.napjától szüneteltette az ügyvédi tevékenységét, Így az ő irányába fennáUóesedeges bÍzalomvesztés nem szolgálhatott alapul a megbÍzási szerződés azonnalihatályú felmondásához.

Alláspontom szerint a Kúria Itélete a fenüekre tekintettel sérú az indítványozónak az AlaptörvényXXVIII. cikk (1) bekezdésében akpvető jogként biztosÍtott üsztességes bírósági eljáráshoz valóJogát, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében alapvetó Jogként biztosítottJogorvoslathoz való jogát.

A) Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme

"M.indenkmekjoga van ahho^ hogy a^ ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben ajogait és kötele^ettségeittorvény áítal felállított, fuggef/e> és pártatlan bíróság üs^ességes és nyilvános tár^aláson, ésstyrfi batáridSn belül

bírálja el."

A Pp. 275. § (1) bekezdése szerint: , ^4. feiülvi^álati eljárásban bi^nyítás felvételének helye nincs. A Kúriaa felülvi^sgálati kérekm elbÍrálása során a re/ídelke^esre álló iraíok alapján dönt.

A közvetlenség és szóbeliség elvéből következoen a bizonyítékok mérlegelése az első- ésmásodfokú bíróságok feladata, ahol a bizonyítás során a feleket, tanúkat, szakértőket közvedenülhaUgatják meg.

A kialakult és következetes kúriai gyakorlat szerint a Kúria felülvizsgálad eljárásban abizonyítékokat kizárólag akkot mérlegeli felül, ha bíróságok által megállapított tényállásÍra. tellenes, kÍrívóan okszerűden vagy logÍkai eUentmondást tartalmaz.

Ahogy arra a Kúria KGD2006. 38. sz. eseü döntése utal ^A Lesfe/sobb ̂ Íróság e^seges ítélke^esigfakorlata alapján a tényállás íis^á^asa, a bi^onyítékök mérlegelése és értékelése ajogerős ítéletet ho^o bíróságfeladatkörébe tarto^k. A í^^felsőbh ^íróság a feli'ilvisygálüti eljárásban a tényáüást csak akkor módosítbatjavagy egés^ííheti ki, ha as^ iratelknes ékts^erütlen megállapításokat tartalma^ vagy önmagával logikaielkntmondáshan á/l, illetve a bitynyítékokat kirívóan oks^mtknül mérlegelte. E^ébkéní a bi^pnyífékokfelülmérlegelésére a felülvi^sgálati eljárásban nincs lehetőség.

A BH1998. 401. sz. döntés indokolása szerint ,^Ajogerős ítélet felülvi^sgálatát jogs'^abályértés miatt leheíkémi (... ) Ha a bíróság ítéktének megáüapított téuyallása imfcllews, oks^enltkn vag^ iogikai ellentmondásttartalma^ a jogs^abá^sértés megállapitható. New állapitható meg a^pnban a jogsr(abálysértés, ha a kérelem a

bi^onyítékok oks^ern mérlegelesét támadja.

A BH1996, 255. sz. ítélet kimondja: , ^A felnlvi^sgálati kérekm aiapos leheí, ha a másodfokú bíróság amérlegeUse körébe vont üdatok éftékelésénél ny'íivánvcfióan heiytelen köveíke^eíésreJH toít.

Hasonlóképpen foglal állást a BH1996. 346. sz. döntés is: ^ másodfokú bíróságjogerös ííélete elknanyagi vag^ eljárási jogs^abálysértésre tekintettel lebet felülvi^sgálatot kérni A^ e. ljárási jogs^abálysértés eseténa^pnban csak akkor, ha a^ oljan sulyü, bojsy ü^ a^ erdemi döntést is befolyásolja

A KGD2002. 26. sz. eseti döntésben a Kúria kifejti, hogy , ^4 fi liilviygálati eljárás kereleben a bmságmérkgelése körébe tarto^ kérdés általában nem vi^sgálható, és n'mcs l.ehetőség a kfol^tatott bi^nyítás adatainaks^embeállüására, újabb öss^hasonHtására sem. Vi^sgálhatja a°ynban a Legfe/sőbi? ^íróság a^t, hogf amérkgelés eredményét meghatáro^o indokok tarfhatók-e, nincs-e benn/ik nyilvánvalóan helytekn köwtke^teíés.

A fendekből a contrario következik ugyanakkor, hogy amcnnyiben adott ügyben a rendelkezésreálló bizonyítékok eljáró bÍróságok áltaü mérlegelése nem kirívóan logikátlan, okszerűtlen,életszerűden vagy éppen irateUenes, a Kúm a felülvizsgábti eljárás során nem Jogosult ezekfelülmérlegelésére, illerve ÚJ bizonyÍtás felvételére.

Megerősíü ezt a BH1993. 584. sz. döntés elvi jelentőségű megállapítása. is, miszerint "... nemállapííbaíó meg eljárás'i s'ybálysértés, ha a j'elüivi^sgálati kérelem a bi^nyítékok s^abtíd mérlegeléset támadjü, .

A Kúria tehát az Itélet meghozatala során anélkül mérlegelte felül az első- és másodfokú bíróságáltal megáUapított tényállást, hogy Índokát adta volna annak, hogy a bizonyítékok mérlegelésétmiért tartja kirívóan okszerűdennek, iratellenesnek.

A Kúria tehát az Ítéletben ináokolás nélkül eltért a saját maga által kimunkált gyakorlattóL

Kérelmező tisztában van azonban azzal, hogy a TÍsztelt AlkotmánybÍróság nem "negyedfokúbíróság", valamint Kérelmező ismeri az Alkotmánybíróságnak a többek között a 30/2014.(IX.30.) AB határozatában rögzített gyakorlatát Ís.

Az Alkotmánybíróság a hivatko2ott határozatában megállapítja, hog\T , ^4^ Alkotmánybíróságu^anakkor a 30/2014. (IX. 30. ) ̂ 4B határo^tában már kimondta - ii^yan ajogero tis^te/etben tartásánükelvével öss^efii^gésben -, hogy a'^A. hptön'év^ XX}/JIL cikkének (1) heke^dése nem rö^ií semmilyen elvárási a

bi^otyítás rends^erét, s^übályait ille(ően, beleértve a^t is, hogy meijik jogorvoslati fön/w mennyiben mérlegelheti(mérkgelheti felül) a bi'^onyitékokat. A. felülmérlegelés tilalma a kö^etlenség mm kodifikált, a^ eljárásjogis^abályokból leve-^eteíí elvével ho^ható öss^efü^esbe. E^ abból a^ alapfeltevéíböl Índul k^ hogf a^(ok) a bíró(k)U{dja(k) a leghelyesehben mérlegelessel megállapitam e^y bi^onyzték bi^ofíyító erejéí, aki(k) a hi^nyítékokat -rends^ennt s^obeh tár^aláson - kö^efknül megvÍ^sgáita(k). Sew a felülmérlegelés abs^ölát tilalma, sem a^ alólmeghatáro'yíí körü kivételek léte a tis^ességes bírósági tár^alásho^ valójogból nem ve^ethetö le.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntései szerint egy eljárás tisztességességét mindig esetről esetrelehet csak megítélni, a konkrét ügy kötülményeinek figyelembe vételével, ettől függetlenülugyanakkor nevesÍteni lehet számos olyan követelményt, amelyeknek egy eljárás meg kell, hogyfeleljen ahho2, hogy dsztességesnek minősüljön.

Polgáfi peres eljárásban Így a üsztességes bírósági tárgyalás követelményének része a bírósághozfordulas joga {3215/2014. (IX. 22.) AB határozat, Indokolás [11]-[13]}, a tárgyalásigazságosságának biztosítása {36/2014. RÍII. 18.) AB határozat, Indokolás [66]}, a tátgyalásnyÜvánossága és a bÍróságÍ döntés nyüvános kilzÍrdetése {22/2014. (VII. 15.) AB határoxat,Indokolás [49]}, a törvény által létrehozott biróság {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás[32]-[34]} független és pártatlan eljárása {21/2014. (VII. 15.) AB hatátozat, Indokolás [58]},ület^e a perek ésszerű időn belül való befejezése {36/2013. (XII, 5.) AB határozat, Indokolás[38]}, az indokolt bfrói döntéshez fuződő jog {7/2013. (III. l.) AB határozat, Indokolás [28]}.

10

Az. indokolt bílói döntéshez fűződo jog vonatkozásában hivatkozott 7/20Ü. (III.l.) ABhatátozat megállapitásai szerint:

"[29] 2. 1. A^ Alkotmányhiróság a-^ Abh. -ban a tis-^tfsséges eljárás alkotmanyos követtlmínyrendsífrentkértslmfysthf^ a^ cmheri jogok es alapvito s-ybadságok vedeimérol s-yló, Rómahan 1950. november 4-cn kfltEyy>ényt (a taváhhiakbaii: 'E.QW.piéiy) is felhivta, amikw megáUapitotta, hog/ a^ Egespiéiy "eljárási

gm-anciákat tartalma'y cikkei általában elfogadott ertelmc^se ssjriiit a fair trial oljan minSség, amelyel as^eljárás egés^enek és köritlményeinek fi^ekmbevételével khet csitpán megitélm.

[31] 2. 2. A^ Effv^méiy 6. Cikk (1) beke^flése mindtnkintk jogot bffosit arra, Iwf)' "S'ét " tinien)' általUtreho-ytt fiifgetien és pártatlan hmság tis^cssegesen, nyilvánosan és éss-yrv idm heliil tárg/alja, és hvyffihatárti^atot polfari jogi jofai és kötekfttsigti tárgálmi, illttokg a^ cllene fellwptt büvtetSjogi vádakmegalapo-yttságát ilklSen. A Wríság a^ indakolt birót dontésht^ val6 jogot as^ Egieysésy 6. Cikkébtn fiiffall

tis^tességcs tárgalasho^ valijog rés-ynek ttkinti. Ejo^politos tartalma a Viiroság llmult evtiydtk soran s'ymosdiintfsebcn kimunkált, s-ykskörii gakmlatáhol alvasható ki. E körben a Bíróság kiindulópontja az,hogy a bítói döntésekkel szemben valamennyi demoktatikus jogállamban elvárható azobjektívitás és az atlathatóság, ami egfelSl elejét ves-g a^ önkétyes hatósági és hirisági döntéshii^atalnak,másrés-y-Sl erosíú a hirósági dönteshifytalha vetett kö^bi'ylmat, és a bírói döiittstk tekiiitélyct. (Taxqvet kwtrafitlffum, 926/05. ; 2010. umember 16. ; J 90. ; legutóhh megirSsitve: Shala kontra Nom^ia, 15620/09.;

2012. jiílziis 10. ; J 29. ) A Bitóság következetes gyakorlata szerínt a tisztességes eljaras és ajogállamisag elvéhez tartozik az a követelmény, hogy a bítósagok a döntéseik alapjáulszolgáló indokokat kellő részletességgel mutassák be. (Smminen kontra 'Finnws-yg, S7801/97.;200}. juli>s 1. ; { 34. : kgHtébh megerositve: Vojtwhová kontra S^lwakia, 59102/08. ; 2012. s-yptember 25.;S 3 5-)

[34] E/jhe^ képest a^ Alkotmárybmság által v'fygált, a-^ Alaptöniéiy XXVIII. ákk (1) bikf^deséhcn rtjlSilidokolási k'ótek'yttseg alkotmányos követelméiiye tt biráság dönttsi s-yibadságáiiak ahs-ylvt korlátját jekntí,

neve-yteseti a^t, hog/ döntésenek 'mdokairól a^ eljárási tömnjekmk meffeliloen s-giksíges s-ymot adnia. A^iiidokcilási kötek-yttscg alkotmáiyjog értelemben vett sértlmc a^ eljírasi s'yhály alaptörvéiy-tlltnis alkalma^asátjelenti. A tis^tességes el/árásból fakadó elvárái tehát a^ eljárási sybdlyok AlaptSrvcnynek megft klS

alkalma-ysa, ami a jogállaim kiretik kösptt miíkodS bmságok feladata. Az eljírísi tötvényrendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a biróidöntésekkel szemben azt a minimalis elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy abiróság az elfárásban szereplő feleknek az ügy lényegi tészeire vonatkozó észrevételeitkello alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséröl határozataban számot adjon.Ennek megitelísihe^ a^ Alkotmáiyhiriság v'nggálja a jogvita termés-ytét, a^ alkalma-yndo eljárasi tömnyrendtlkesyseit, afekk által a^ adott iigbtfi elSterjtS^tett kérelmeket és és-yevsteleket, valamiiit a-^ ufyhen válas^igénylo lényeges kérdéseket.

A Kúria Ítéletének korábban már idézett 7. oldal (37), (38) és a 8. oldal (39) pontjaiban foglaltindokolasa nem felel meg a tisztességes bírósági eljárás azon alkotmányos követelményének, hogya birói döntésck indokainak objektíveknek, átláthatóaknak kell lenniük.

A Kúria Ítéletének hivatkozott indokolása - azon túknenoen, hogy az elsó- és másodfokú biróságleljárásban megállapitott tények felülmérlegelését jelenü - ellentétes a 2015. október 21-elt'eknondás szövegszerű tartaknával, valamint azzal a ténnyel, hogy a 2015. szeptember 20.napjától ügyvédi tevékenységét szüneteltető dr. l szembeni bizalomvesztésnem szolgálhatott a súlyos szerzodésszegésre alapitott felmondás alapjául.

Megítélésem szerint a nyilvánvaló iratellenességre alapított kúriai ítélet semmiképpen semfeleítetheto meg a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog alkotmányos követelményének.

11

^vagyunkTermészeteséh ázzal, bogfzz AUcoHnánybítóság áUandó ̂ a-köflatá^szerinTsLtisztességes eljáráshoz való, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített jogból nemvezethető le a Kúria áltaÜ felülmérlegeléssel kapcsolatos bármely elváfás, amint ezt a2Alkotmánybuóság több alkalommal ki is mondta, legutóbb például a 3249/2020. (VII. 1.) ABvégzésben, vagy a 3449/2020. (XII. 9.) AB végzésben: "az Alkotmánybíróság következetesgyakorlata szerint azt, hogy a Kúria a felülvizsgálat során nulyen tényáüást vesz alapul, vagyismüyen tényekre alapozza az ítéletét, az Alkotmánybíróság eljárása során nem vi^sgálja, az ugyanisídncs összefLiggésben a tisztességes eljátáshoz való alapveto joggal. Az Alaptói-vény XXVIII.

cikkének (1) bekezdése nem tögzít semmÍlyen elvárást a bizonyítás rendszerét, szabályait Ílletően,beleértye azt is, hogy melyik jogonroslati fórum mennyiben mérlegelheü (mériegelheü felül) abizonyítékokat. Sem a. felülmérlegelés abszolút dlakna, sem az az alól meghatározott körűkivételek léte a tisztességes bítóságí tárgyaláshoz való jogból nem vezethető le {30/2014. (IX. 30.)'AB határozat, Indokolás [83]; 3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [25]; 3212/2015. (XI.10.) AB határozat, Indokolás [11]}.1Jelen ügy vonatkozásában ugyanakkor ügydöntőnek és az alkotmányjogi panaszbefogadhatóságának és érdemben történő elbírálásra alkalmasságát alátámasztónak tartunk egyolyan tényt, amit összefüggésben állónak látunk az Alkotmánybíróság által ugyancsak nemrégibenmegerősített, a 3249/2020. (VII. 1.) AB végzésben Ís megfogalmazott elvárásnak.Ez utóbbi szerint - szó szerint idézve - "a2 Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalttisztességes bíróságÍ eljátáshoz való jog sérelmét jelenti, ha a Kúria a felülvÍzsgálad kérelem és acsadakozó felülvizsgálaü. kérelem keretein tartalnulag nyilvánvalóan tüllépve érdemben vizsgáljafelül a jogerős határozatot és ezzel megváltoztatja az ügy kimenetelét, különösen, ha az ügyérdemére kiható olyan kérdésben dönt, a-mely a felülvizsgálaü eljárást megeloző bíróságÍ eljárássorán sem volt vita tárgya. ... az anyagl igazság érvényre juttatása. szempontjából a bíróságíeljárásban is kulcsfontosságú, hogy lehetőség nyfljon az egymással ellentétes áUáspontok (áüítások,vélemények) ütköztetésére, mely olyan érték, amely a. üsztességes bíróságÍ táfgyalás (eljárás) soránáltalánosságban is érvényesülést kíván. " Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében rögzítette:"'Az Ákptörvény XXVIII. cÍkk (1) bekezdése szerinü Jog alanya ugyanis nem elszenvedője,hanem cselekvő résztvevoje a JogaÍt és kötelezettségeit elbífáló eljárásnak, ezért aTkalmat keUszámáta. bÍztosÍtani, hogy az eljárás sotán elbÍtálandó, rá vonatkozó tény- és Jogkérdésekbenvéleményt formálhasson és állást foglalhasson. Ebből következoen egy adott ügyben eljáróbíróság a peres felektől függedenül sem idézheti elő azt a helyzetet, hogy olyan kérdésben hozHöntést, amelyben a feleknck a bítóságÍ eljárás során nem volt lehetoségük megnyiktkozni, azálláspontjukat ütköztetni/ Az eljárási szabálysértések esetében az Alkotmánybíróság egyrésztfigyelembe veszi, hogy a.2 megváltoztatja. -e az ügy kÍmenetelét, másrészt azt is, hogy a dsztességesbüróságÍ tárgyaláshoz való jog alapján az egyes eljárási ga.tanciák olyan értéket jelentenek, amelyekmegszegése vagy be nem tartása klhat az ügy érdemére, az ügy kimenetelétől függedenül, atisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme úgy is bekövetkezhet, liogy nem áll fenn okságÍkapcsolat a lényeges elJárási szabálysértés és az ügy konkrét kimenetele között, azonban a felekjogainak érvényesíthetősége olyan sérelmet szenved, amely az eljárás egészét és kÖrülményeitfigyelembe véve eléri az alaptörvény-ellenesség szÍntjét {3157/2020. (V. 21.) AB határozat,Indokolás[46],[49]}. ([11] Az idézett döntésben foglaltak jelen ügyben is releva.nciával bÍmak: amennyiben a Kúriatúltetjesxkedett a felülvizsgálaü kérelmen, vagy eleve úgy fólytatta le a felülvizsgálaü eljárást, hogyannak feltételei nem álltak fenn, az a dsztességes bíróságí eljáráshoz való jog sérelmét jelenti."

A jelen alkotmányjogi panaszban támadott Kúriai döntéssel összefüggésben azt tarjuk ezzelösszefüggésbe hozhatónak, hogy a Kúria - saját döntésében kifejezetten kimondva - olyanbizonyítekpthasznalt fel az ugy erdemi eldöntesehez es tekmtett perdontonek, amely a. ̂ .prábbi -

12

apahaszt benyújtónak kedvezo "tatíalmú - két bírósági döntésben'semmilyen módon nemképezte részét az ügy érdemi eldöntését megalapozó bizonyítékoknak.Veleményünk szerint, ez analóg módon összefüggésbe hozható az Alkotmáaybiróság fentielvárásának. Bár ebbea az esetben nem arról van szó, hogy a Kúria olyan kérdésben döntöttvokia, amely a korábbi döntésekbea aem merült fel, hanem új, kotábban nem értékeltbizonyítékot tekintett ügydöntőaek és alapozta rá a2 ügy érdemi eldöatését, a két helyzet teljes^hasoalóságot mutat. Ugyanis akár az, hogy a Kúria korábban fel aem merülo kérdésben hozétdemi dontést, akár az, hogy korábban fel nem merülő bizonyitékot használ fel érdemi ésügydöntő jellegűként úgy, hogy az elsőfok és másodfok döntését megváltoztatja, sétü az énntettfél úsztességes eljáráshoz való jogát.

A Kúria döntésének [38] pontja ugyanis ezt tartalmazza:,E kötben az alperes kitetjedt levekzést csatolt, amelyek azonban egy kivétellel a felmondástkövető idóre estek, igy azok az alperesi hivatkozás alátámasztásaként aem szolgálhattak.^Ugyanakkor az alperes által a felülriygálati kmkmben is igiimatékosan bangsulyo-ytt 27/A/17. számalatt csatolt kvél 2015. augusztusi keltét a felperes nem tette vitássá. Ennek tartalmából amykétségnienttsen megáltapithatí, hogy a felperesi jogelod irodavezeto tagja, és többségi tulajdonosa ésaz alperes masik ügyvezetoje között a közösen tulajdonolt, vezetett alperesi társasággal és továbtítítsaságokkal, jogügyletekkel összefüggésben is üzleri jellegű, anyagi tennészetu viták voltak afeknondás idopontjábaa, továbbá a levél hangvételéből egyértelműen kitímik az igen feszült'ellenséges viszony a felperesi jogelőd alperes képviseletét ténylegesen ellátó tagja ésaz alperesmásik ugyvezetője között. Ezt a meghaügatott tanú vallomása is alátámasztotta. Ebbol pedigoks-yrüin kavetke-gk a fclperesi jogelíd es a^ alpem kö'yitti visyny megnmlása, ami kölcsöms biiylmatlanságkiatakulásáho'^ is vesftett"

.Alláspontunk szerint egyérteknű, hogy a Kúria egy, a korábbi eljárási fázisokban nem hasznosítottbizonyítékot ügydöntonek tekintett és az alapján érdemben döntötte el az ügyet (a panaszbeayujtójára kedveződenül), igy az Alkotmánybiióság fenri érveléséből analóg módon levezetveálláspontunk szerint megsértette a usztességes eljáráshoz való jogot.

Mivel ez a tény véleményüak szerint megfelel az Abty. 29. §-baa foglalt követeknénynek;íievezetesen annak, hogy az AUsotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntéstérdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapveto alkotmányjogi jelentőségű kéidésesetén fogadja be, ugy véljük, hogy a panasz befogadhatóságának e vonatkozásbaa nincs akadálya:helyzetünkben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-eUenességről beszélhetünk.

B) Alaptőrvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelme

r}Aindenkinek Joga van ahlw^ hogjogiirvaslattat eljcn a^ oljan himáf}, hatósagi ésmás kiyfd^atasi dSntísellen, amely ajogát vag^jögos érdekét sérfi. "irtfrM<<t^nniinTnr'mTTnn-nr-Ti-"m-'nj. ^^i^- r_in i -,----

Az 5/1992. (I. 30.) AB hatátozatban az Alkotmánybíróság kifejtette; ,^4^ Alkolmdig ajogormslat. ho'^ való jogot a^ alkotmáiyos alapjogok kö'yitt ríg'jti. As^ hagf a^ 57. J' (5) bekí-^díse s-yriilt ajogonwslati jogot mindenkí 'a tömnyekben mtghatáro^ottak s'ynnt'

'

fyakmolhatja, Htalás a^ elteri syibályosysi

khetSségekre a^ egts tljárasokban mra, hog a jogonmslatiiak többféle fonnája lehet. [... ] a jogorviislatho^ valí

13

jog, mint alkotmányos alapjog immanens tartalma a^ érdemi határo^atok tekintetében a más s^ervhe^ vagy [...]u^ana^n s^erve^eten belüli magasabb fómmho^Jordulás khetosége. (ABH 1992, 27, 31.)

Rámutatott arra Ís, hogy "[mjinden jogorvoslat lényegi, immanens eleme a >pgorvoslás> lehetősége., vagfis ajogorvoslat fogalmilag és s^bs^tandálisan tartalma^a ajogsérelem orvosoi. hatóságát. " [23/1998. (VL 9.) ABhatározat, ABH 1998, 182, 186.

A magyar polgári perjog rendszerében az első- és kivételesen a másodfokú bÍróság előtt zajUk abizonyÍtási eljárás. A bíróságnak a feleket terhelő bizonyftási teherről tájékoztatást is kell adnia.

Amennyiben a sérelmet szenvedett fél nem ért egyet a bíróságnak a bizonyítékok mérlegelésévelkapcsolatos döntésével, úgy mind az első-, mÍnd a másodfokú bírósági határozattal szembenlehetőség van jogorroslatra.

A Kúria a lefolytatott bizonyÍtási eljárás eredményeképpen az első- és másodfokú bíróság általfelvett tényáUást csak kivételesen, rendkívül klrívó esetekben mérlegelheü felül, ami következücabból Ís, hogy a Kúria esetleges téves, ÍrateUenes megállapÍtásával szemben a peres feleknekjogorvoslaü lehetőségük már nincsen.

Jelen esetben amennyiben a Kúria úgy értékelte, hogy jogüag a 2015. október 21-eÍ felmondásnem rendes fehnondásnak, hanem a megbÍzott súlyos szerződésszegése miatü azonnali hatályúfelmondásnak minősülhet, úgy lehetősége lett volna a2 első- és másodfokú bíróság Ítéletéthatályon klvül helyezrú, és a megismételt eljárásra. vonatkozóan előími, hogy a bíróságnak és afeleknek bizonyÍtást keU folytatnÍ a 2015. október 21-ei feknondáshoz fűzött indokolásmegalapozottságára vonatkozóan.

A megismételt eljárásba-n a. Kérelmezőnek Ís lehetősége lett volna az ezzel kapcsolatos ténybeü ésjogi áUáspontját előadni, bizonyítási indítványaÍt megtenni.

Jelen ügyben a Kúria Itélete úgy mérlegelte felül az eljáró bíróságok által megálla. pított tényáUástés jogi mÍnősítést, hogy a Kérehnező a Kúria álláspontját már csak a végleges, jogoí-voslattal mártámadható Itéletből ismerhette meg.

AUáspontunk szerint a Kúria ezzel az eljárásával megsértette a Kérelmező Jogonroslatho2 fűződőalkotmányos alapjogát, az alábbiak szerint.

A Jogorvoslathoz való, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésben foglalt jogot e konh'étesetben összefüggésbe hozhatónak tartjuk a XXVIII. dkk (1) bekezdésbea foglalt, üsztességeseljáráshoz való joggal. (A Kúria a döntésében a fend - véleményünk szerint a üsztességes eljárás alaptörvényi előírásátsértő módon fethasznált - bizonyíték alapján az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta. Ennekazért van Jelentősége, mert a Kúriának lehetősége lett volna a döntést hatályon kívül helyezni, amiazért lényeges, mert abban a körben lehetőségünk lett volna a fenti bizonyítékra és annak mindenvonatkozására érdemben reagálai, valamint az esetlegesen kedveződen döntés ellenJogorvoslathoz való Jogunkat gya.korolni.A Kúria e döntésével viszont a jogorvoskthoz való jogunkat kizárta (dontése elleafelülvizsgálatnak nincs helye), mÍg a. hatályon kívül helyező döntése esetén ez épp fordítva lenne.ÁUáspontunk szerint abban a-z esetben, ha a Kúria az első- és másodfokú bíróság döntésévelhomlokegyenest ellenkező tartalmú döntést lát jogszerunek, akkor a üsztességes eljárásból azkövetkesdk, hogy a }ogon7oslathoz való Jog teljeskörű érvényesülését segÍtve és azt ne kízárva^hozzon döntést, azaz Üyen esetben^ne megváltoztató, hanem a^ jogorvoslaú jogot^ megtartó*

14

fíatályon^kívül helyező dÖntést hözzön. Nemtertjuká^tisztessége? eljárás Jogával szinkconbaníevőnek azt, hogy üyen esetben az ügyet akként zárja. le a Kúria, hogy a korábban pernyertes félpervesztessé változik akként, hogy számára a kedveződen tattalmú döntés voltaképpeajogorvoslat nélküli, quasi "elsőfokú" döntés: e kedveződen tartalommal szemben (amitesetünkben ráa.dásul a tisztességes eljárás szabályainak sérelmével felhasznált bizonyítéb alapjánhozott meg a Kúria), de facto kizátt volt az - e tekintetben tartalmában - nem is rendkívülinektekmthető jogorvoslat.

'Ai Altoünánybuóság a 3249/2020. (VII. 1.) AB végzésben - fordított helyzetben - kimondta,hogy az adott esetben a Kúria "nem maga orvosolta a sérelmet, hanem új eljárás lefolytatásátrendelte el, vagyÍs nem döntötte el az v.gyet. E^ alapvetoen ki^arja a jogot-voslatho^ való jog sérelmét, ame^smételt el/árásban a bíróságnak ug^anis lehetosége yaf) a tényk ismételt vi^gálatára, új tények, adatokmegállapítására^ ilktve, ugyafi a K/íria iránymutatásának keretei kö'ytt, de a^ <gy érdemi tn^sgálatárd\

Ezt a nagyon fontos köriilményt a contrario értelmezéssel a saját ügyünkre is alkalma.zhatónaklátjuk: mivel esetünkben a Kúria eldöntötte az ügyet, az AIbotmánybíróság e döntése alapján ajogorroslathoz való jog sérehne - és az a.zt eredményező, tisztességes eljátás sérelme -megvalósult.1Ogy véljük, etekintetben ismét csak teljesül az Abtv. 29. §-ában foglalt, az alkotmányjogi panaszbefogadásával kapcsolatos követelmény: az AlkotmánybÍí'óság az aíkotmányjogÍ panaszt a bíróidöntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogí |elentőségukérdés esetén fogadja be. Ebben az esetben a bírói dÖntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenes áll fenn (íi dsztességes eljárás és a Jogorvoslathoz való Jog együttes sérelme), és egybenalapvető alkotmányjogi jelentoségű is a kérdés: az Alkotmánybíróságnak lehetősége van állástfoglalni abban a kérdésben, hogy a dsztességes eljáráshoz való jogból, valamint a jogorvoslathozvaló jogból, Ílletőleg ezek együttes értehnezéséből következik-e az, hogy amennyiben a Kúria a.felülvi2sgálad eljárásba.n a korábbi döntések megegyező tartalmával etlentétes döntést hoz,következÜc-e alkotmányos követelményként e két jog együttes értelmezéséből az, hogy Ílyenesetben nem megváltoztató, hanem hatályon kÍyul helyezési^kell hpznia. , " . _J

Fendekre tekintettel kérjük a t. Alkotmánybíróságot, hogy az alkotmányjogí panaszunknak helytadni, és a Kúria Itéletét megsemmisíteni szíveskedjen.

Indít^ányunk K/9. sors^ámü mellékleteként csatoljuk a Kéreknező adatkezelési nyüatkozatát,ameUyel a Kérelmező az adatai nyüvános ke2eléséhez, illerre az ÍndÍtvány nyüvánosságrahozatalához hozzájárul.

.A módosításokkal e^séges s^erke^etbe foglalva:>

Budapest, 2021. febmár 10.

Tisztelettel:

Dl. KoUer Mihály Dávidkéreknező

15

Mellékletek:

K/l. : Kérelmező jogi szakvizsga bizonyí^ánya

K/2. : cégkivonata

K/3. : 2019. évi beszámoló elfogadó taggyűlésének jegyzőkön)rve

K/4. : 2019. é\7i beszámoló kiegészftő melléklete

K/5. : BDT2018. 3946. sz. eseti döntés

K/6. : Kcrelmező 2019. évi személyi jövedelemadó bevallása

K/7. : 2015. október 21. napján hatályos alapÍtó okirata

K/8. : Bács-KÍskun Megyei Ugyvédi Kamara ügyvédi szünetelésérőlszóló határozata

K/9. ; Adatkezelési nyilatkozat

16