A depresszió A depresszió előfordulása a előfordulása a családorvosi családorvosi gyakorlatbangyakorlatbanDr. Torzsa PéterSE Családorvosi

Tanszék

„Az emberi anyag, mely az emberek lelkében él: tapinthatatlan és mégis valóságos”

Márai Sándor

„„2020-ra a depresszió lesz 2020-ra a depresszió lesz a legnagyobb a legnagyobb

népegészségügyi népegészségügyi probléma”probléma”

WHOWHO

A depresszió szövődményeA depresszió szövődményeA depresszió szövődményeA depresszió szövődményeLegnagyobb veszély az öngyilkossági

kísérlet (20-25%) Alkoholizmus, drogabuzusKomorbiditás

Pszichiátriai kórkép szorongásos zavarok Szomatikus betegségek

kardiovaszkuláris és daganatos betegségekBetegállomány, romló szociális státuszSzemélyiség változásRomló gazdasági, társadalmi helyzet

A depresszió előfordulásaA depresszió előfordulása

Egyéves időszakban a felnőtt lakosság 5-10%-át érinti Nőknél kétszer nagyobb kialakulásának valószínűségeAz életminőséget nagyobb mértékben befolyásolja, mint a legtöbb krónikus betegségAz esetek 50-85%-ban megismétlődik

Az alapellátásban megjelenő betegek 20%-nál diagnosztizálható valamilyen pszichiátriai betegség30%-a major depresszióA családorvos ezeknek a betegeknek mindössze 25-50%-át ismerik fel, mivel a depresszióra történő szűrés ritkán valósul meg

A hangulatzavarok felismerését A hangulatzavarok felismerését akadályozó tényezőkakadályozó tényezők

A hangulatzavarok felismerését A hangulatzavarok felismerését akadályozó tényezőkakadályozó tényezők

Betegfüggő ok

Nem tekinti betegségnekGyógyíthatatlannak tartjaFél a stigmatizációtólSzomatikus panaszokat helyezi előtérbeInformáció hiánya

Orvosfüggő ok

A képzés elsősorban organikus irányúA pszichiátriai zavart gyakran bizonytalan területnek tekintiIdőhiányKizárólag az egyidejűlegfennálló testi betegségetészleli

A depresszió A depresszió felismerfelismerését ését befolyásoljabefolyásolja

A depresszió A depresszió felismerfelismerését ését befolyásoljabefolyásolja

Az orvos által regisztráltpanasz

pszichés jellegű szomatikus jellegű

A depresszió

ismeri fel

81%-át81%-át 10%-át10%-át

Szádóczky és mtsai., 2003

A vizsgálatban résztvevő orvosokA vizsgálatban résztvevő orvosokA vizsgálatban résztvevő orvosokA vizsgálatban résztvevő orvosok

Dr. Antalics Gábor XVII. ker.

Dr. Simon Judit VIII. ker.

Dr. Szabó János Heves

Dr. Tímár Éva VII. ker.

Dr. Tamás Ferenc Pilisvörösvár,

Dr. Torzsa Péter XIII. ker.

Összpontszám: pontok összege

( __ __ ) x 2,33 = __ __

0-9 Nincs depresszióra utaló tünet

10-18 Enyhe depresszió

19-25 Középsúlyos depresszió

26- Súlyos depresszió

Diagnózis felállítás: DSM-IV

Rövidített Beck Depresszió Kérdőív Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI)(BDI)

Rövidített Beck Depresszió Kérdőív Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI)(BDI)

756 beteg

átlagéletkor: 52,6±18,3 év

(16 - 93 éves)

451 nő 305 férfi 60% 40%

A depresszió megoszlása a A depresszió megoszlása a betegek neme szerint betegek neme szerint

A depresszió megoszlása a A depresszió megoszlása a betegek neme szerint betegek neme szerint

0

10

20

30

40

Depresszióstünetek

Enyhe Középsúlyos Súlyos

nő n:451

férfi n:305

%

36

26

Depresszióra utaló tünetek Depresszióra utaló tünetek elfordulásaelfordulása

a beteg neme és iskolai a beteg neme és iskolai végzettsége szerintvégzettsége szerint

Depresszióra utaló tünetek Depresszióra utaló tünetek elfordulásaelfordulása

a beteg neme és iskolai a beteg neme és iskolai végzettsége szerintvégzettsége szerint

0

10

20

30

40

50

60

nő n:451

férfi n:305

<8 általános 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú

%

A A depresszidepresszióós ts tüüneteknetek előfordulása életkor előfordulása életkor

szerint szerint

5,3315,120-49

10,14,723,8> 70

8,25,522,760 - 69

11,7102150 - 59

--10< 20

súlyos depresszió

közepes depresszió

enyhe depresszióéletkor

50-59 életkorban megnő a depresszió előfordulása

Munkahely elvesztése

Szomatikus betegségekIdőskorban emelkedik a súlyos depresszió

Súlyos krónikus betegség

Gyógyszermellékhatás

Szociális izoláció

Érzékszervek működés csökkenés

Mozgásszervi betegségek

Hozzátartozók elvesztése

Súlyos depresszióra utaló tünetek Súlyos depresszióra utaló tünetek elfordulásaelfordulása

a beteg neme és iskolai végzettsége a beteg neme és iskolai végzettsége szerint szerint

Súlyos depresszióra utaló tünetek Súlyos depresszióra utaló tünetek elfordulásaelfordulása

a beteg neme és iskolai végzettsége a beteg neme és iskolai végzettsége szerint szerint

0

5

10

15

20

25

30%

nő n:451

férfi n:305

<8 általános 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú

Depresszióra utaló tünetek Depresszióra utaló tünetek előfordulása:előfordulása:

Vidéki praxis: 34.1%

Fővárosi praxis: 31.9%

A rövidített Beck Depresszió Kérdőív gyorsan kitölthető, jól használható a családorvosi praxisbanKlinikai szintű depresszió 19 pont felett valószínűsíthető.A beteg könnyebben meggyőzhető volt a kezelés szükségességérőlA DSM-IV kitöltése, a diagnózis felállítása több időt igényelSok betegnél a súlyos depresszióra utaló tünetek a családorvos számára is új információ volt

ÖsszefoglalásÖsszefoglalásÖsszefoglalásÖsszefoglalás

Kezelt depressziós betegeknél is súlyos depresszió derült kiNehézkes kommunikáció a területi pszichiáterrel. Gyakran csak gyógyszerfelírás történik a pszichiátria ambulancián, elmarad a pszichoterápia

ÖsszefoglalásÖsszefoglalásÖsszefoglalásÖsszefoglalás

Hagyományos konzultáció interakciós mintája

Családorvos

Beteg Pszichiáter

?

A depresszió ideális kezelése

Családorvos

Beteg Pszichiáter

A depresszió kezelésében a családorvosnak fontos szerepe

van

a depresszió korai felismerésetöbb éve ismeri a beteget, családi körülményeit, gyógyszeres kezelésétA beteg könnyebben elfogadja a kezelés szükségességét

Aktív konzíliáriusi, betegcentrikus kapcsolat a családorvos és a

pszichiáter között

Köszönöm figyelmüket!Köszönöm figyelmüket!