Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A Felhők ciklus
sötétség
borulás
különböző
formák
megtörik a
fény
1845 novembere és 1846 márciusa között a szüleinél,
Szalkszentmártonban időzött a költő.
Itt keletkezett a 66 rövid terjedelmű költemény.
Emberi és lelki válság: csalódott a szerelemben,
barátokban, az irodalmi és közéletben, Pestben, szülei
elszegényedtek, szerelemköltőként is kudarc érte, negatív
kritikákat kapott.
Kiváltó okok: életrajzi körülmények + művészi
elégedetlenség, új utakat kereső szándék
Lelki válság+művészi válság
A korszak végén írt összegző vers:
Mint felhők a nyári égen…
Mint felhők a nyári égen,Érzeményim jőnek-mennekMajd fehéren, majd sötéten;S egy sem áll, egy sem pihen meg.Hova mennek? honnan jőnek?Nem tudom, nem sejthető;Hozza és elfúja őketAz örök szél, az idő.
A szerelem fellegébőlHulltanak reám villámok;A barátság fellegébőlZáporesők szakadának.Zápor és villám multávalCsendes tiszta lett az ég,S a másik perc fuvalmávalUjra felhő érkezék.
S a felhők, habár fehérek,Árnyat akkor is csak vetnek.Majd ha én oly időt érek,Hogy felhőim megrepednek!S széleikre rózsaszínbenSzáll az égő napsugár,S ők úgy állanak fölöttem,Mint megannyi tündérvár!
Oh ez idő el fog jőni,Amidőn majd szerelmemnekS barátságomnak felhőiRózsaszínben tündökölnek;Hanem akkor már indulhatTemetésemre a pap,Mert ha a felhők kigyulnakLemenőben van a nap.
A ciklus meghatározó jellemzői:
- ön- és világszemlélet elbizonytalanodása
- világfájdalmas, elégikus-tragikus hangvétel
- kiábrándulás az eszményekből (szerelem, barátság, hűség, becsület, erkölcs)
- töredékesség, sűrítettség
- epigrammaszerű versek
- elmélyült gondolatiság
Korábbi elemzők ezt a ciklust egy zűrzavaros, beteges lelkiállapot lenyomatának tartották.
Újabban: más megközelítési szempontok (20. században az egységes világ- és személyiségkép felbomlása) →esztétikai fordulatként értékelik ezeket a verseket.
A bánat? egy nagy
óceán…
A bánat? egy nagy óceán.S az öröm?Az óceán kis gyöngye. Talán,Mire fölhozom, össze is töröm.
Forrás: deviantart.com
Versforma: zaklatottságot tükröz: a sorok szótagszáma
változó; a 3. sorvégnél megtörik a versmondat.
Metaforapár: bánat=óceán; öröm=gyöngy
végtelen
Óceán hatalmas
ritkaság
Öröm apró
értékes
törékeny
Az emberi sors meghatározó jellemzője a vers szerint a bánat,
a boldogtalanság.
Birtokos szerkezet: S az öröm? / Az óceán kis gyöngye.
Az örömöt a bánathoz tartozónak, belőle kinyerhetőnek
mutatja.
A gyöngy az óceán mélyén nehezen hozzáférhető.
Fölhozom – hiányos igei metafora; a lírai ént a
gyöngyhalásszal; a boldogságkeresést a gyöngyhalászattal
azonosíthatjuk.
Talán – a boldogság megszerezhetőségének
bizonytalansága.
ITT ÁLLOK A RÓNAKÖZÉPEN...
Itt állok a rónaközépen,Mint a szobor, merően.A pusztát síri csend födé el,Mint elfödik a halottat szemfödéllel.Nagymessze tőlem egy ember kaszál;Mostan megáll,S köszörűli a kaszát...Pengése hozzám nem hallatszik át,Csak azt látom: mint mozog a kéz.És most idenéz,Engem bámul, de én szemem sem mozdítom...Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?
Itt állok a rónaközépen
A vers beszélője egy tér középpontjában jelöli ki a maga
helyét.
Róna - a költő eddig is használta a kifejezést; itt új tartalmat
nyer.
Tájleíró gesztust sejtet a cím.
A beszélő testhelyzetének mozdulatlansága : „Mint a szobor,
merően”
„szemem se mozdítom”
A tájjal kapcsolatos személyes benyomások minősítése
szokatlan: neszek hiánya, a pusztának a halotthoz, a
csendnek a szemfödélhez való hasonlítása a belső
tájra, a belső tartalmakra, a lélek zaklatottságára utal.
A szemlélet tárgyaként egy másik ember jelenik meg; a hozzá kapcsolt történések teljesen hétköznapiak, mégis sejtelmesnek hatnak (lassú tempó, beszéd megszakítottsága miatt).
A másik ember kaszál (a halál képe felidéződik bennünk).
Nézőpontváltás: a beszélő kérdésével belehelyezkedik a másik ember szerepébe; de vissza is utal önmagára + az olvasót is bevonja a játékba.
„Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?”
A lírai én gondolatai a halál körül járnak.
Az emberi bizonytalanság, a társ utáni vágy is megfogalmazódik a versben.
Lezáratlan, nem érvényes az epigrammatikus szerkezet.
Annyit sem ér az élet…
Annyit sem ér az élet,
Mint egy eltört fazék, mit a konyhából
Kidobtak, s melynek oldaláról
Vén koldús nyalja a rászáradt ételt!
A szöveg egy törött tárgyhoz, egy eltört fazékhoz hasonlítja az életet.
értéktelen
Törött fazék fölösleges
kidobták
Értéktelenség, fölöslegesség tapasztalata (A vén koldus, a rászáradt étel tovább erősítik a negatív képzeteket.).
A korabeli kritikusok szerint a költő aljas nézeteket vall; a legtöbb bírálat a ciklus ezen versét érte.
A mai olvasó másként értékeli (az egységes világ- és személyiségkép felbomlása után…).
A férj hazajő betegen…
A férj hazajő betegen.
Hű nője orvosért
Megy hirtelen.
Miként siet, az istenért!
Az orvostól mindent remél,
Azért rohan érte, mint a szél,
Oly gyorsan azért keresi föl...
Jól tudja: az orvos gyakran öl.
Ellentétre, fordulatra épülő szerkezet(az epigramma
szerkezetére emlékeztet).
Csattanóra végződik.
Aggódó asszonyi odaadás; az utolsó szó (öl) szertefoszlatja az
eddig kialakult jelentést.
Az epigramma műfajához
közelíti
Rövid terjedelem
Ellentétre, fordulatra
épülő szerkezet
Életbölcsességszerű
tartalom
Elhatárolja az epigramma
műfajától
Érzelmi zaklatottság
Gyakori lezáratlanság,
töredékesség
Szabálytalan formák
Személyesség,
vallomásosság
A metaforák
szövegszervező ereje
Sors, nyiss nekem tért...
Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessekAz emberiségért valamit!Ne hamvadjon ki haszon nélkűl eNemes láng, amely úgy hevit.
Láng van szivemben, égbül-eredtláng,Fölforraló minden csepp vért;Minden szív-ütésem egy imádságA világ boldogságaért.
Oh vajha nemcsak üres beszéddel,De tettel mondhatnám el ezt!Legyen bár tettemért a díj egyUj Golgotán egy új kereszt!
Meghalni az emberiség javáért,Mily boldog, milyen szép halál!Szebb s boldogítóbb egy hasztalan életMinden kéjmámorainál.
Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg,Ily szentül!... s én elkészítemSaját kezemmel azon keresztfát,Amelyre fölfeszíttetem.
1846 áprilisa
A korszak lezárására utaló vers.
Gondolkodástérkép
Felhők
Hangnem
Költői én
Epigramma-
szerűség
Képalkotás
Téma
Forma
Felhasznált irodalom:
Goda Imre: Petőfi az iskolában, Savaria University Press, Szombathely, 2002
Illyés Gyula: Petőfi Sándor, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,1974
Margócsy István: Petőfi Sándor, Újmandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10., Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Bp., 2013
OFI – Irodalom 10., Eszterházy Károly Egyetem, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2016
dr. Mohácsy Károly: Irodalom II., Korona Nova Kiadó, Bp., 1997.
dr. Gerold László – dr. Bori Imre: Olvasókönyv a középiskolák II. osztálya számára, Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Beograd, 2006
Összeállította: Radócki-Dukai Virág