Március 15.

Készítette: Kávai Bózsó Ildikó

Március 15.

1848. március 15-ei forradalom emléknapja

Nemzeti ünnepünk

Először 1927-ben nyilvánították Magyarországon hivatalosan nemzeti ünneppé.

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

Petőfi Sándor 1848. március 15. főszereplője

„Dicsőséges nagyurak, hát

Hogy vagytok?

Viszket-e ugy kicsit a

Nyakatok?

Uj divatú nyakravaló

Készül most

Számotokra… nem cifra, de

Jó szoros.”

(Dicsőséges nagyurak)

A forradalom előzményei

1848 tavaszán forrongott egész Európa

Az embereknek már elege volt az osztrák császár igazságtalan, népeket sanyargató törvényeiből

Sorra robbannak ki forradalmak Párizsban, Bécsben

A forradalom előzményei

Petőfi mindennél többre tartja a vágyott szabadságot. Imádja feleségét, de ezt olvassuk versében:

SZABADSÁG, SZERELEM!

Szabadság, szerelem!E kettő kell nekem.Szerelmemért föláldozomAz életet,Szabadságért föláldozomSzerelmemet.

Pest, 1847. január 1.

Petőfi a változást sürgeti

Márciusi ifjak

Petőfi Sándor

Jókai Mór Vasvári Pál

Vajda János Irinyi József

Fiatal radikális értelmiségiek, írók, költők.

A Pilvax kávéházban a „közvélemény asztala” körül

ülőket nevezték így. Vakmerő fiatalok, akik

fegyverek nélkül robbantották ki a forradalmat 1848. március

15-én.

12 pont1848. március 11-én megszületik a 12 pont, melyet Kossuth reformprogramjára épített petícióként a vásárra érkezőknek akartak felolvasni.

Többek között követelték: A sajtószabadságotEgyenlőségetMagyar kormánytSaját hadseregetKözös adózástNemzeti bank létrejöttét

Nemzeti dalPetőfi Sándor 1848. március 13-án megírta lelkesítő költeményét a Nemzeti dalt.

Minden kicsit előbb történt• Az országgyűlésben elfogadták a Kossuth által benyújtott reform

javaslatot.

• Március 15-én küldöttség indul Kossuth vezetésével Bécsbe, hogy a reformokat elfogadtassák az uralkodóval

• A Pilvax kávéházban eldöntik, hogy március 15-én forradalommal támogatják a törvények szentesítését

A nagy nap előestéje

• 1848. március 14-ről így ír Petőfi a naplójában:

„Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni, mert az határozottan állt előttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap... hátha holnapután már késő lesz!”

A nagy nap előestéje

Szendrey Júlia éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Petőfi.

A forradalom előestéjén (francia mintára) kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti színű főkötőt.

A kokárda

Eredetileg kör formájú színes szalagból készült rózsát jelképező főúri ruhadísz. 1789-ben a

francia forradalomban lett nemzeti színű (kék-fehér-

piros), és a franciák a kalapra tűzve viselték.

1848-as forradalom óta a magyarság számára a függetlenség és a szabadság szimbóluma.

Szendrey Júliának köszönhetjük a magyar nemzeti színű kokárdát. Saját szellemi terméke, hogy a kokárdát a szív fölé helyezte.

Március 15-én este már mindenki ezt hordta, és azóta is kitűzzük az ünnepen.

piros = erőfehér = hűségzöld = remény

?Szendrey Júlia hibásan varrta meg, így került

a márciusi ifjak kabát hajtókájára, illetve a mellükre a szívük fölé. Így ennek emlékére

máig a kívül piros változatát viseljük március 15-én a forradalom emléknapján.

A heraldika (címertan) szabályai szerint ez lett volna a helyes.

A nap helyszínei és eseményei

PILVAX KÁVÉHÁZ:

Itt tervezik meg a nap eseményeit

Innen indul a forradalom

Petőfi és Jókai késnek

Odaérkezésükkor már tekintélyes tömeg sorakozott fel a márciusi ifjak mögé

A főváros szívében a fiatal radikális

értelmiség törzshelye.

Itt szövegezték meg a 12 pontot.

Március 15-én itt olvasta fel először Petőfi a Nemzeti

dalt.

(Hajnal: 5:30)

A nap helyszínei és eseményei

EGYETEMEK:

A fiatal egyetemisták csatlakoztak hozzájuk.

Rövid idő alatt 10000 főre gyarapodott a tömeg.

A nap helyszínei és eseményei

LANDERER-HACKENAST NYOMDA:A cenzúra engedélye nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt

Ez a két szöveg lett a szabadsajtó első két terméke.

A nap helyszínei és eseményei

NEMZETI MÚZEUM:

Több tízezres tömegtüntetéssé alakult az eseménysorozat

(délután 3 óra)

A nap helyszínei és eseményei

VÁROSHÁZA:

A városi tanács képviselőivel is elfogadtatják a 12 pontot

BUDAI VÁR:A helytartó tanácsnak is átadják a 12 pontot

Kiszabadítják a Várbörtönben raboskodó Táncsics MihálytParaszti sorból származó értelmiségiként 1846 után röpiratokban követelte a jobbágyság felszámolását, így a hatóságok sajtóvétség címén börtönbüntetésre ítélték.

A nap helyszínei és eseményei

NEMZETI SZÍNHÁZ:

Este Katona József: Bánk bán című előadását adják elő.

Előadás előtt Jókai Mór beszélt a tömeghez, és közölte: Győzött a forradalom

Elérték a sajtószabadságot

Forradalmi választmányt alakítottak

Eltörölték a nemesi megszólításokat

Petőfi ezzel zárja aznapi naplóját

„Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben”

Következmények

A budapesti forradalom híre eljutott a bécsi udvarba is.

Az uralkodó szorult helyzetbe volt, meghátrált, és szentesíti a reformjavaslatokat.

Ez lényegében a forradalom győzelmét jelenti.

Ám később a magyar nemzetnek fegyveres erővel kell védenie a március 15-ei forradalommal elért eredményeket, a szabadságharc következik.

Összegzés

Március 15-e eredményei örök érvényűek. Nem csak a forradalom kitörésének napja, hanem a bátor, tenni akaró, lázadó ifjúságnak a napja is.

Azt jelenti számunkra, hogy ne maradjunk tétlenek, merjünk cselekedni, ha jobbítani szeretnénk a sorsunkon.

Ebből a napból erőt tudunk meríteni.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!