A felső és az alsó végtag anatómiája:

Csontok, ízületek, szalagok, erek és idegek

Lektorálta:Dr. Székely Andrea egyetemi adjunktusDr. Somogyi György egyetemi docens

Szerkesztette:Tóth Csaba oh.

2005.

1

Anatómiai alapfogalmak: fő síkok és irányok

1., Három fő sík:

a., coronalis v. frontalis sík - arccal párhuzamos

b., horizontális v. transversalis sík - merőleges, vízszintes

transpyloricus sík planum transpyloricum L1-es csigolyára fektetett horizontalis sík, itt található a gyomor pylorusa is

subcostalis sík planum subcostale a 12-es bordákra fektetett síktransversospinalis sík planum transversospinale spina iliaca anterior superiorok

vonalára eső transversalis síksupracristalis sík planum supracristale a crista iliacák legmagasabb pontjára

fektetett sík

c., sagittalis sík - nyílirányú sík

mediansaggitalis sík - felezi a testetparamediansaggitalis síkok - az összes többi saggitalis sík:

medioinguinalis sík - spina iliaca anterior superior és a symphysis ossium pubis felső végét összekötő ferde vonal közepét metsző sík

medioclavicularis sík mammalis sík - clavicula közepén átmenő saggitalis sík

2., Tengelyek és irányok:

cranialis - fej felé esőcaudalis - farok felé eső

superior-ius - felsőinferior-ius - alsó

dexter-a-um - jobbsinister-a-um - bal

anterior-ius - elöl a test hossztengelyére merőleges irányban

posterior-ius - hátul

ventralis - hasoldalidorsalis - hátoldali

medialis - frontalis síkban a saggitalis síkhoz közelebb eső

lateralis - frontalis síkban a saggitalis síktól távolabb eső

medianus-a-um - saggitalis középsíkban lévő

medius, intermedius - három nagyon hasonló képlet közül a középső

proximalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén a törzshöz közelebb eső részlet

distalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén a törzstől távolabb eső részlet

plantaris - talpidorsalis - lábháti

volaris - tenyéridorsalis - kézháti

radialis - hüvelyk felőliulnaris - kisujj felőli

tibialis - kisujj felőli (lábon)fibularis - szárkapocs felé eső

2

Csontokról általában latinul: os, ossis - csont tsz: ossa kb. 206 db csontunk van valódi belső váz, a mozgás passzív rendszerének fő alkotói a

csontok, melyeken az izmok és a szalagok rögzülnek kóros csontosodás: időskorban egyes porcok elcsontosodhatnak a fogak cementrétege mindenben hasonlít a csontszövethez

Csoportosítás:

1., Ossa longa hosszú csöves csontok fő részei:

2 vég: epiphyis extremitas proximalis törzshöz közelebb esőextremitas distalis törzstől távolabb eső

közepe: diaphysis seu: corpus (a diaphysis jelentése közbenövés, az epiphysisé pedig ránövés)

fiatal korban vörös csontvelő medulla ossium rubra tölti ki, felnőttkorban a humerus és a femur proximalis epiphysisében marad csak meg, a többi helyen sárga csontvelő medulla ossium flava, seu: zsírvelő veszi át a helyét

2., Ossa plana lapos csontok vörös csontvelő és szivacsos csontállomány tölti ki az agykoponya csontjai ill. a scapula tartoznak ide felépítés:

2 tömött lemez: lamina corticalis (externa et interna)közötte szivacsos állomány: diploe

3., Ossa brevia rövid csontok

ujjpercek phalanges, kéztőcsontok ossa carpi

4., Ossa irregularia szabálytalan csontok pl.: csigolyák

5., Ossa pneumatica légtartalmú csontok

főleg az arckoponyán maxilla (sinus maxillaris), os frontale (sinus frontalis), os ethmoidale (cellulae ethmoidales)

3

Csontok anyagi felépítése70 % víz

Szerves anyagok (35%) rugalmasságot biztosítanakkollagén (osteocollagen)proteoglikánosszein

Szervetlen anyagok (65%) keménységet biztosítanakhydroxylapatit Ca2+, Mg2+, S, P-sók, karbonátok

Dekalcinálás: a csontot híg szerves savba vagy EDTA-ba tesszük ezáltal a szervetlen sók kioldódnak, a csont hajlékony lesz

Kalcinálás: égetéssel, a csont merev lesz

Csontok szerkezetePeriosteum

külső kötőszöveti hártya, mely a csontokat kívülről borítja az ízületi felszínek kivételével

kollagénrostos kötőszövet 2 rétege van:

stratum fibrosumstratum osteogenicum seu: cambium

sok eret ideget tartalmaz, ezek hozzák létre a csontfájdalmat (ütéskor, töréskor) belső rétege a cambium képezi az új csontsejteket, így a vastagodásban van fontos

szerepe, a periosteum képes az egész csontot újraképezni csonttörések fractura ossea után innen származnak az osteoblastok (str.

osteogenicumból) és a periosteum felől indul meg az ossificatio

Substantia spongiosa

szivacsos csontállomány felépítése trajectoriális elrendezést mutat, azaz a lemezek az erő és a mechanikai

igénybevétel hatásának irányába mutatnak, és ezek változásakor átrendeződnek

Substantia compacta seu: substantia corticalis, stratum compactum

tömör csontállomány szerkezetét ld. szövettan

4

Cavum medullare velőüreg diaphysist tölti ki és endosteum borítja

Endosteum a periosteumhoz hasonló, de annál jóval vékonyabb hártya velőüreget tölti ki kifejlett állapotban a laminae generales internaet építi fel az endosteumon keresztül a csontszövet Volkmann-féle csatornáiból

canales perforantes kilépő vénák kapcsolatot létesítenek a csontvelő érhálózatával (e vénák a vörös csontvelőben újra sinusoid capillarisokra bomlanak)

egyéb jellegzetességek:

a porccal borított területek mellett a csont felszíne érdesebb, likacsos ami a végdarabra belépő ereknek és az ízületi tokot rögzítő Sharpey-féle rostoknak köszönhető

a diaphysis közepe táján található a foramen nutricium, ennek a folytatása a canalis nutricius, a csontot tápláló erek belépési helyeemissarium - a foramen nutriens csatornává való tágulása, elsősorban vénák átlépésére (pl.: koponya emissarium mastoideum, emissarium condylare)

5

A felső végtag csontjai

vállöv cingulum membri superioris + szabad felső végtag membrum superius

Vállöv: 2 csont alkotja: scapula (lapocka), clavicula (kulcscsont)

Szabad felső végtag:

Felkar Brachium 1 csont: humerusAlkar Antebrachium 2 csont: radius (medialisan), ulna (lateralisan)Kéz Manus

Kéztő carpus 8 db csont 2 sorban, radio-ulnaris irányban:proximalis sor: os scaphoideum

os lunatumos triquetrumos pisiforme

distalis sor: os trapezium os multangulum majusos trapezoideum os multangulum minusos capitatumos hamatum horga: hamulus ossis hamati

Kézközép metacarpus 5 db kézközépcsont alkotja: ossa metacarpaliaUjjak digiti manus

ujjpercekből állnak: phalanx phalanx proximalis, media, distalis a hüvelykujjnak csak 2 phalanxa van, egy proximalis és egy distalis trochlea phalangis - az 1. és 2. ujjperccsont (phalanx) distalis végének ízületi

felszíne ujjak elnevezése:

I. pollex hüvelykujj, 2 phalanxII. index mutatóujjIII. digitus medius középsőujjIV. digitus anularis gyűrűsujjV. digitus minimus kisujj

6

Scapula lapos háromszögletű csont 3 él - 3 szöglet:

margo superiormargo medialismargo lateralis

angulus superiorangulus inferiorangulus lateralis

2 felszín:

facies costalis elülső felszín kissé kivájt: fossa subscapularis

az árokban néha izomtapadásra szolgáló vonalak tarajosodnak:

linea muscularis in fossa subscapulari

facies posterior/dorsalis 2 részre osztja: spina scapulae

felette: fossa supraspinataalatta: fossa infraspinata

a spina scapulae háromszögletű mezővel ered a medialis oldalon, ez a: trigonum spinae

További képletek:

acromion - a spina scapulae folytatása, rajta ízfelszín található a claviculával való ízesülésre: facies articularis acromii

angulus acromialis - az acromion és a spina scapulae találkozásakor létrejövő szöglet(tájékozódási pont)

collum scapulae - scapula nyaka

cavitas glenoidalis - az angulus lateralison található ízfelszín a humerus fejével való ízesülésre

felette: tuberculum supraglenoidalealatta: tuberculum infraglenoidale

processus coracoideus - hollócsőrnyúlvány, lateroventralisan derékszögben meghajlítva laposan végződik és az acromionnal, illetve a köztük feszülő szalaggal lig. coracoacromiale az articulatio humeri stabilitását biztosítják fornix humerale

incisura scapulae - margo superioron található bevágás, lehet lyuk is foramen scapulae

7

Tájékozódási pontok:

spina scapulae Th3 csigolya magasságában

angulus inferior scapulae Th7-8 csigolya magasságában

scapularis sík planum scapulare az a sík melyben a scapula lapja fekszik, ez a sík a symmetriasíkkal 60-os szöget zár be ( a cavitas glenoidalis ezáltal lateral felé és előre néz)

Scapula szalagjai:

ligamentum coracoacromiale proc. coracoideus - acromion közöttligamentum transversum scapulae superius incisura scapulaet hidalja átligamentum transversum scapulae inferius spina scapulae széle - cavitas glenoidalis között

Clavicula egy S-alakban hajlott csont, mely előrefelé a csont medialis 2/3-át kitevő konvexitást,

lateralisan pedig konkavitást mutat

képletek:

extremitas sternalis facies articularis sternalisimpressio ligamenti costoclavicularis

corpus claviculae sulcus musculi subclaviiextremitas acromialis facies articularis acromialis

tuberculum conoideumlinea trapezoidea

8

Humerusextremitas proximaliscorpus humeriextremitas distalis

Proximalis vég:caput humericollum anatomicumcollum chirurgicumtuberculum majus folytatása: crista tuberculi majoris

sulcus intertubercularistuberculum minus folytatása: crista tuberculi minoristuberositas deltoidea

Corpus humeri:

facies anterior medialis határolja: margo medialisfacies anterior lateralis határolja: margo lateralis

distal felé kiszélesednek és a hasonló helyzetű érdességbe mennek át:

crista supracondylaris medialiscrista supracondylaris lateralis

facies posterior rajta: sulcus nervi radialis

Distalis vég:

epicondylus medialis (erősebb)epicondylus lateralis

condylus humeri két része van: trochlea humericapitulum humeri

felette: fossa radialis

fossa coronoidea

sulcus nervi ulnaris a trochlea humeritől medialisan futó barázda (epicondylus medialis alatt)fossa olecrani a trochlea humeri felett a hátsó felszínen található mély árok

(olecranon fekszik bele)

Humerus egészben:

1. Caput-corpus torsio szöge: 20 ( a caput a corpushoz képest hátrafelé rotált helyzetű)2. A humerus hossztengelye a fejjel 130-os szöget zár be.3. A distalis végdarab az ízületi haránttengellyel 76-89-os szöget képez.4. Collum anatomicum/collum chirurgicum bezárt szöge: 60

(oldalfelé nyílt szög)

9

Radiusextremitas proximaliscorpus radiiextremitas distalis

Proximalis vég:caput radiifovea articularis radiicircumferentia articularis radiicollum radii tuberositas radii - a caput/corpus átmenetnél található érdesség

Corpus radii háromszög keresztmetszetű

facies anteriorfacies lateralis rajta érdesség: tuberositas pronatoriafacies posterior

margo anterior

facies anterior facies lateralis margo interossea facies posterior

margo posterior

Distalis vég:

processus styloideusincisura ulnarisfacies articularis carpea

radialtól ulnar felé 4 sulcus látható az egyes extensorok befekvésére:

1. sulcus: (proc. styloideuson van) m. abductor pollicis longusm. extensor pollicis brevis

2. sulcus: m. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevis

3. sulcus: m. extensor pollicis longusa 3. sulcustól lateralisan kiemelkedő csontléc: tuberculum dorsale

4. sulcus: m. extensor digitorumm. extensor indicis

10

Ulnaextremitas proximaliscorpus ulnaeextremitas distalis

Proximalis vég:olecranonincisura trochlearisprocessus coronoideusincisura radialis ebbe illeszkedik a circumferentia articularis radii

folytatásába esik: crista musculi supinatoris

tuberositas ulnae test és a proximalis vég határánál

Corpus ulnae háromszögletű

facies anteriormargo anterior

facies medialismargo posterior

facies posteriormargo interosseus facies anterior és facies posterior találkozásánál

Distalis vég:

caput ulnae rajta: circumferentia articularis ulnaeprocessus styloideus 1 cm-el rövidebb distal felé, mint a radius hasonnevű nyúlványa

11

KéztőcsontokOssa carpi

Os scaphoideum sajkacsonttuberculum ossis scaphoidei palmaris oldal felé néző, bőrön át tapintható kiemelkedés

ízületei:proximalisan: radiusdistalisan: os tarpezium, os trapezoideummedial felé: os lunatum, os capitatum

az erek az érdességen át lépnek bele, ami a csont törése esetén a proximalis tördarab necrosisához vezet

Os lunatum holdascsont ízületei:

proximalisan: radius + discus articularismedial felé: os triquetrumlateralisan: os scaphoideumdistalisan: os capitatum (néha még: os hamatum)

Os triquetrum háromszögletű csont pyramis alakú ízületei:

lateralisan: os lunatumproximalisan: discus articularisdistalisan: os hamatumpalmarisan: os pisiforme

Os pisiforme borsócsont

legkisebb kéztőcsont dorsalis felszínével kapcsolódik a triquetrumhoz

12

Os trapezium nagy sokszögű csonttuberculum ossis trapezii

tőle medialisan a m. flexor carpi radialis inának befekvésére szolgáló barázda helyezkedik el

ízületei:distalisan: I. metacarpus (nyereg alakú felszín)medialisan: os trapezoideumdistalis és medialis ízfelszín között: II. metacarpusproximalisan: sajkacsont

Os trapezoideum kis sokszögű csont

ízületei:proximalisan: sajkacsontdistalisan: II. metacarpuslateralisan: os trapeziummedialisan: os capitatum

Os capitatum fejescsont

legnagyobb carpuscsont ízületei:

proximalisan: os scaphoideum, os lunatumlateralisan: os trapezoideummedialisan: os hamatumdistalisan: III. metacarpus + részben: II., IV. metacarpus

Os hamatum horgascsont jól tapintható:

hamulus ossis hamati palmaris helyzetű, lateralisan hajlított horog

kapcsolatban van:m. flexor digiti minimi brevisligamentum pisohamatum

ízületei:distalisan: IV. és V. metacarpuslateralisan: os capitatumproximalisan és medialisan: os triquetrumproximolateralisan: os lunatum

13

Ossa metacarpaliacaputcorpusbasis

palmarisan enyhén konkávdorsalisan enyhén konvex görbületük van

dorsalis felszínük a caput felé jellegzetesen háromszögletű

I. metacarpus proximalis felszíne nyereg alakú, pollex alappercével ízesülII. metacarpus proximalis vájulata ízesül: carpus

medialis felszíne ízesül: III. metacarpusIII. metacarpus processus styloideus - a proximalis részen dorsoradialisan található nyúlvány

radialisan ízesül: II. metacarpusulnarisan ízesül: IV. metacarpus (2 db ízfelszínnel)

IV. metacarpus radialisan 2 ízfelszín a III. metacarpusszal való ízesülésre ulnarisan 1 ízfelszín az V. metacarpusszal való ízesülésre

V. metacarpus radialisan 1 ízfelszín a IV. metacarpusszal való ízesülésre

Ossa digitorum manusUjjperccsontok

az ujjaknak 3 percük phalanges van kivétel: hüvelyk (2 phalanx)

phalanx proximalisphalanx mediaphalanx distalis

Phalanx proximalis palmarisan lapos, dorsalisan transversalis irányban konvex és érdes kiélesedő szélei a hajlító ínhüvelyek rögzítésére szolgálnak részei:

basis phalangis metacarpusokkal való ízesülésre szolgáló haránt-ovális vápa (prox.)corpus phalangiscaput phalangis seu: trochlea phalangis

Phalanx media basison vezető léc caput phalangis proximalisszal ízesül, a trochlea phalangisba

fekszik bele, így az ízületi kongruenciát biztosítja

Phalanx distalis basison vezető léc

tuberositas phalangis distalis caputot lezáró lapát alakú végdarab

itt tapad: m. flexor digitorum profundus

14

Ossa sesamoidea lencsecsontocskák általában az articulatio metacarpophalangeáléban figyelhető meg a nagyujjon számuk általában 2: 1 medialis és 1 lateralis változó számban a többi ujjnál is előfordulhat

15

Csontok közötti összeköttetésekArtrhoses, Articulationes,

Juncturae ossiumI. Folyamatos összeköttetések

Synarthroses

1. Articulationes fibrosae kötőszövet köti össze a csontokat váz anyagfolytonosságának megszakítása nélküli csontkapcsolat

a., Sutura

a koponyatető lapos csontjai közötti varratok a csontokat mikroszkópikus kötőszöveti szálak rögzítik egymáshoz typusai:

1. sutura serrata fogazott varrat, agykoponyán található2. sutura plana majdnem egyenes varrat, arckoponyán fordul elő3. sutura squamosa

pikkelyvarrat, ferdén elmetszett csontszélek jellemzik halánték és falcsont között squama occipitalis

b., Syndesmosis

szalagszerű kötőszöveti köteg vagy lemez a két csont között pl.: ligmentum interosseum, membrana interossea

c., Gomphosis

beékelődés, a fogak gyökerei és a maxilla/mandibula között a foggyökerek és az állcsont között a Sharpey-féle rostokhoz hasonló

mikroszkópikus kollagénrostrendszerek feszülnek, rögzítve a fogakat

2. Articulationes cartilagineae porcszövet köti össze a csontokat

a., Synchondrosis az epiphysisporc és szomszédos csontszövet kapcsolatát nevezzük synchondrosisnak ilyenek a csigolyák között elhelyezkedő discus intervertebralisok synchondrosisok vannak még a koponya egyes csontjai között:

synchondrosis sphenooccipitalis üvegporc tölti ki

16

b., Symphysis a törzs csontjain, középvonalban fordulnak elő symphysis pubica ha rés támad a két csontot összekapcsoló porcban akkor, a kapcsolat neve: hemidiarthrosis

c., Synostosis eredetileg (gyermekkorban) synchondrosis volt, azonban a porcréteg a pubertás kor után

elcsontosodott (pl.: a synchondrosis sphenooccipitalis a koponya basisán) illetve a medence is 3 csont összecsontosodásából jön létre: os ilium, os pubis, os ischii

II. Megszakított összeköttetésekDiarthroses

Articulationes synovialesÍzületek

A csontvégeket porc borítja, kötőszövetes tok tartja össze, és a csontvégek között ízületi üreg van

1. Articulatio plana a csontfelszínek síkfelszínek - egymáson elcsúszva egy tengely mentén mozognak speciális típusa az amphiarthrosis, amely rendkívül feszes, alig mozog pl.: articulatio sacroiliaca

2. Articulatio trochoidea

forgóízület, amely a tengely/csapágy viszonyához hasonlítható egytengelyű ízület mozgás: rotatio az ízület tengelye egybeesik a csont hossztengelyével oldalszalag nincs pl.: articulatio atlantoaxialis

articulatio radioulnaris proximalis et distalisarticulatio talocalcaneonavicularis

3. Ginglymus csuklóízület, amelyekben az ízfejet trochleanak nevezzük egytengelyű ízület mozgás: flexio-extensio az ízület tengelye merőleges az ízesülő csontok hossztengelyére az ízárokban vezető léc található a ginglymus jellemzője a 2 oldalszalag ligamenta collateralia pl.: articulatio interphalangeae

articulatio talocruralis

17

4. Articulatio ellipsoidea seu: articulatio ovoidea

tojásízület, elliptikus felszínekkel kéttengelyű ízület mozgás: flexio-extensio, adductio-abductio pl.: articulatio radiocarpea

articulatio atlantooccipitalis

5. Articulatio sellaris

nyeregízület, amelyben az ízfelszínek nyereg alakúak 2 majdnem azonos ízfelszín kapcsolódik, az egyik 90-al el van forgatva a másikhoz képest kéttengelyű ízület mozgás: adductio-abductio, oppositio-repositio pl.: articulatio carpometacarpea pollicis

6. Articulatio condyloidea

kondylosz = ököl kissé domború, hengeres ízfelszínek, amelyek két tengely mentén is képesek mozogni pl.: articulatio genus

7. Articulatio spheroidea golyóízület (gömbízület), a gömbfelszínek egymáson elmozdulva több tengely mentén

mozgatják a csontokat bármilyen irányba mozoghat kitüntetett mozgások:

a., haránttengely: flexio-extensiob., saggitalis tengely: adductio-abductioc., konstrukciós tengely: rotatiod., kombinált mozgás: circumductio

pl.: articulatio humeri

8. Articulatio cotylica seu: enarthrosis

a gömbízület speciális típusának tekinthető, az ízvápa fejet az equatorán túl is magába foglalja, ezáltal nagy stabilitást biztosít az ízületnek (a vápa nem tisztán csontos keret, hanem rostporcos labrum articularis tartozik hozzá)

dióízület pl.: articulatio coxae

18

Az ízületek tengely szerinti osztályozása:

Egytengelyű ízületek:1. articulatio plana2. articulatio trochoidea3. ginglymus

Kéttengelyű ízületek1. articulatio ellipsoidea2. articulatio sellaris3. articulatio condyloidea

Soktengelyű v. Szabad ízületek1. articulatio spheroidea2. articulatio cotylica

19

Az ízületek általános felépítéseI. Obligát alkotórészek

1. Facies articularis - ízfelszín két felszín kapcsolódik:

ízfej: caput articularevápa: cavitas articularis

porc cartilago articularis borítja az ízületi porc általában hylainporc, de... rostporcos ízületek:

articulatio sternoclavicularisarticulatio temporomandibularisarticulatio sacroiliaca

2. Capsula articularis - ízületi tok

két rétege van:kívül rostos: membrana fibrosa collagenrostos seu: capsula fibrosabelül vékonyabb: membrana synovialis a synovialis réteg termeli a synoviát, az

ízületi nedvet, amely folyamatosan termelődik és mucoid jellegű (fibroblastok termelik)

3. Ligamentum articularis - ízületi szalag

tsz: ligamenta articularia feladata az ízületet alkotó csontvégek összekapcsolása tömött collagenrostos kötőszövet de: ligamenta flava elasticus rost gátló funkciója is lehet a sternoclavicularis ízületben a claviculát az I. bordához

rögzítő szalag, a: lig. costoclaviculare

4. Cavum articulare - ízületi üreg seu: cavitas articularis szűk, synovia tölti ki vizsgálata arthroscopia

20

II. Járulékos ízületi alkotórészek

1. Discus articularis - ízületi korong rostos porc alkotja feladata az ízfelszínek közötti incongruentia kiegyenlítése összenő a tokkal előfordulás: art. sternoclavicularis

art temporomandibularis

2. Meniscus articularis - gyűrűbetét

rostos porcból áll nem nő össze a tokkal (?) előfordulás: art. genus

3. Labrum articularis - ízvápaajak tsz: labia articularia rostos porc alkotja körkörösen helyezkedik el, ezáltal ízvápa mélyebb lesz előfordulás: art. humeri labrum glenoidale

art. coxae labrum acetabulare

4. Bursa articularis

az ízületi tok zsákszerű kiöblösödése feladata az ízület és a környező szövetek védelme előfordulás: art. genus, art. cubiti

5. Vagina synovialis nyákkal telt zsák elcsúszást segíti a mozgás során előfordulás: art. humeri

6. Musculi articulares

az izületi tokon eredő v. tapadó izmok, melyek az ízületi tok feszítésével megakadályozzák a mozgás során a tok becsípődését

Ízületek ér- és idegellátása

gazdag ér- és idegfonat veszi körül az ízületet a kisebb verőerek az ízület körül összefüggő anastomosis rendszert, ún. recét alkotnak,

ennek neve: rete articulare arteriosum az ízületi tok és a szalagok idegei a helyzetmeghatározásban fontosak

21

Az ízületek főbb mozgásai

A mozgás neve A tengely ill. tengelyek iránya

A mozgás eredménye

Flexio transversalis a mozgásban lévő csontok közelednek egymáshoz

Extensio transversalis a mozgásban lévő csontok távolodnak egymástól

Rotatio a csont hossztengelye a csont a saját tengelye körül forog

Abductio saggitalis a csont távolodik az axiális váztól

Adductio saggitalis a csont közeledik az axiális vázhoz

Supinatio az ulna hossztengelye a radius és az ulna párhuzamosak egymással

Pronatio az ulna hossztengelye a radius forgása következtében keresztezi az ulnát

Oppositio az articulatio carpometacarpea pollicis mindkét tengelye

a hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal

Repositio az articulatio carpometacarpea pollicis mindkét tengelye

a hüvelykujj visszavitele a tenyér síkjába

Inversio lateromedialis ferde tengely a tuber calcanei és a talus feje között

a talp medialis széle felemelkedik (mint amikor a talpakat egymás felé fordítjuk): supinatio, adductio és plantarflexio kombinációja

Eversio lateromedialis ferde tengely a tuber calcanei és a talus feje között

a talp lateralis széle emelkedik és a talp kifelé fordul: pronatio, abductio és dorsalflexio kombinációja

Circumductio a mozgásnak 3 fő tengelye van a tér három irányának megfelelően

a csont vagy végtagrész kúppalást mentén mozog (flexio, extensio, abductio, adductio és rotatio kombinálódnak - ez a szabadízületek mozgásformája)

22

A fenti mozgások aktív (izmok által generált) mozgások, és helyzetváltoztatásban nyilvánulnak meg. Az ízületekben passzív mozgások is vannak, amelyek az ízfelszínek egymáson történő elcsúszásai - ezek az aktív mozgásokat kísérik és az ízületi felszínek alakjából következnek (az art. plana esetében ez az egyetlen mozgásforma).Laza pozíció (loose-packed position): az ízületeknek olyan helyzete, amelyben az ízületi tok feszülése minimális és a csontvégek anatómiai sajátosságaiknak megfelelően illeszkednek. A laza pozíció jelentősége akkor kerül előtérbe, amikor betegség miatt az ízületet a legkevésbé megterhelő helyzetbe kell hozni.

arthroplastica ízületek operációja (protézis)arthroscopia ízületek endoscopos vizsgálataarthritis ízületi gyulladás

Hosszantartó ízületi fertőzések az ízületi porcot elpusztíthatják és a csupasz csontvégek összenőnek, összecsontosodnak, és az ízület elveszíti mozgathatóságát, magát az összenövést ankylosisnak nevezzük.

23

A felső végtag ízületei

Articulatio sternoclavicularis korlátolt szabad ízület 50 circumductio (kúp alakban) sternum és clavicula közötti ízület ízfelszínek: facies artcicularis sternalis

incisura clavicularis az ízfelszíneket rostos porc alkotja, és az ízületi incongruentiát

egy rostporcos korong egyenlíti ki ízületi szalagok: ligamentum sternoclaviculare (anterius et posterius)

ligamentum interclaviculareligamentum costoclaviculare (fő gátló szalag, a claviculát az

1. bordához rögzíti) mozgások:

1. saggitalis t.: emelés-süllyesztés elevatio-depressio2. verticalis t.: előre-hátracsúszás protractio-retractio 3. longitudinalis t.: rotatio

Articulatio acromioclavicularis korlátolt szabad ízület ízfelszínek: facies articularis acromialis

facies articularis acromii ízületi szalagok: ligamentum coracoclaviculare (lig. conoideum et lig. trapezoideum)

ligamentum acromioclaviculare a ligamentum coracoclaviculare két szalagból tevődik össze: az egyik a clavicula

tuberculum conoideumáról jövő ligamentum conoideum, a másik a linea trapezoideán eredő ligamentum trapezoideum

van benne rostos porc - discus articularis mozgások: clavicula forog: előre, hátra, fel, le

rotatio, circumductio

24

Articulatio humeri korlátolt szabad ízület bizonyos keretek között minden irányban mozgatható

(v. szabad ízület) ízesülő felszínek: caput humeri

cavitas glenoidalis

szalagok: ligamentum coracohumerale proc. coracoideusról eredligamentum coracoacromiale fornixot alkotjaligamenta glenohumeralia tokot erősítő 3 gyenge szalag

fornix humeri (vállboltozat): a vállízület felett keletkező boltozat, amely segít a humerusfej rögzítésében; alkotó szalagok:

ligamentum coracoclaviculareligamentum coracoacromiale

hyalinporc borítja a felszínét a vápa:fej arány 1:6 az ízülethez tartozó porcgyűrű azonban javít ezen az arányon és

így a tényleges arány 1:3 lesz labrum glenoidale a cavitas glenoidalist mélyítő 1-2 mm vastag porcgyűrű laza ízület, az izmok tónusa tarja össze az ízületet (subluxatio) vagina synovialis intertubercularis az ízületi tok kitüremkedése, mely a m. biceps

brachii kilépő caput longumának inát követi a sulcus intertubercularisban (a m. biceps brachii eredő ina tehát egy szakaszon benne fut az ízületi tokban)

ízületi tok: magában foglalja a tuberculum supraglenoidalet, illetve van egy kiöblösödése a hónalj felé eső részen: recessus axillaris

mozgásai:anteflexio - retroflexioadductio igazi adductio: kis anteflexio + adductioabductio az abductio a vízszintesig az articulatio humeriben megy végbe,

vízszintes fölé már a scapula cavitas glenoidalisának is fordulnia kell felfelé (ekkor a mozgást már elevationak nevezzük)

rotatio tengelye a konstrukciós tengely ( caput humeri - capitulum humeri)circumductio

25

Articulatio cubiti 3 csont ízesül: humerus, radius, ulna 3 ízület az egész ízületcsoportot tekintve: trochoginglymus jellegű

1. articulatio humeroulnaris hengerízület ízfelszínek: trochlea humeri

incisura trochlearis szalag: ligamentum collaterale ulnare (mediale)

2. articulatio humeroradialis korlátolt szabad ízület gömbfelszínű ízület ízfelszínek: capitulum humeri

fovea capitis radii ízületi szalag: ligamentum collaterale radiale (laterale)

3. articulatio radioulnaris proximalis forgó ízület (art. trochoidea) ízfelszínek: circumferentia articularis radii

incisura radialis

szalagok: ligamentum anulare radiiligamentum quadratum collum radii - incisura radialis ulnaechorda obliqua tuberositas ulnae - radius margo interosseus

mozgás: flexio - extensio trochlea humeri saját tengelye körül, max. 140supinatio - pronatio

a mozgások kivitelezéséhez szükséges mind az art. radioulnaris proximalis, mind az art. radioulnaris distalis elmozdulása, ugyanis supinationál és pronationál a radius az alkar konstrukciós tengelye körül forog

ízületi tok: 1. a tok magába foglalja a fossa radialist, fossa olecranit és fossa coronoideát2. a ligamentum anulare radii alatt a tok kiöblösödik: recessus sacciformis superior

ez a kiöblösödés biztosítja, hogy a radius a saját tengelye körül el tud fordulni

fiziológiás abductio: a felkar és az alkar kifelé nyílt helyzetben tompaszöget zár be,ennek értéke átlagosan: 168,5

membrana interossea antebrachii a radius és ulna margo interosseusait összekötőrostos lemez (syndesmosis)

az alkar és a kar nyílásszöge: max. extensióban: 180 (nőkön ennyi, férfiakon kisebb: 175)max. flexióban: 35 oka: lágyrésztorlódás

26

Articulatio radioulnaris distalis forgó ízület ízület tengelye: caput radii - processus styloideus ulnae (alkar konstrukciós tengelye) ízfelszínek: caput ulnae

incisura ulnaris radii az ízületben rostporcos lemez (discus articularis) is található recessus sacciformis inferior az ízületi tok kiöblösödése az ulna teste felé mozgások: supinatio - pronatio

Articulatio radiocarpea szabad jellegű ellipsoid ízesülő felszínek:

caput articularis: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum első 3 prox. kéztőcsontcavitas articularis: facies articularis carpea (radiuson) + discus articularis

szalagoktenyér: ligamentum radiocarpeum palmarekézhát: ligamentum radiocarpeum dorsaleulnaról: ligamentum ulnocarpeum palmare (volárisan)

ligamentum collaterale carpi ulnareligamentum collaterale carpi radiale

mozgások: dorsalflexio - volarflexioabductio radialis et ulnarispasszív rotatio aktív beavatkozás kell a mozgás kivitelezéséhez:

meg kell fogni a kéztőt

Articulatio intercarpea seu: articulatio mediocarpea feszes ízület a proximalis és distalis kéztőcsontok között 2 fő felszíncsoport:

ulnarisan: eminentia carpi ulnaris(os pisiforme, hamulus ossis hamati)

radialisan: eminentia carpi radialis(os scaphoideum, os trapezium)

szalagok: ligamenta intercarpea volarialigamenta intercarpea dorsalialigamenta intercarpea interossealigamentum carpi radiatumligamentum pisohamatum

sulcus carpi: proximodistalis barázda, amely az eminentia carpi ulnaris et radialisközött keletkezik

canalis carpi - kéztőcsatorna úgy keletkezik, hogy az eminentia carpi radialis et ulnaris között feszülő szalag (ligamentum carpi transversum, seu: retinaculum flexorum) a sulcus carpit csatornává zárja

27

Articulatio carpometacarpea feszes ízületek a distalis kéztőcsontok és a kézközépcsontok közötti ízületek mozgás: adductio - abductio szalagok: ligamentum pisometacarpale

ligamenta carpometacarpea palmarialigamenta carpometacarpea dorsalialigamenta metacarpea interossea

articulatio carpometacarpea pollicis os trapezium és I. metacarpus közötti ízület nyeregízület korlátolt szabad jellegű a mozgását tekintve mozgás: oppositio - repositio

abductio - adductiopasszív rotatio

Articulatio metacarpophalangea tsz: articulationes metacarpophalangeae korlátolt szabad ízületek dorsalisan: gömb - palmarisan: henger az ízületi árok dorsalisan bő és vékony

ízfelszínek: metacarpusok fejeproximalis phalanxok basisa

szalagok: ligamenta collateralia (dorsalisan erednek, erősek, palmarflexioban feszülnek)

ligamenta palmaria volarisan a tokba épülő rostporcos lemezligamentum metacarpeum transversum profundumligamentum metacarpeum transversum superficiale

mozgások:flexio - extensioabductio abductiot gátolja: collateralis szalagok, palmarisan hengerfelszínadductio III. metacarpushoz, mint középvonalhoz történik a közelítéspasszív rotatio 50

Articulatio interphalangea tisztán ginglymus ízület ízfelszínek: phalanxok fej és bázisa

ízfej: trochlea phalangisízvápa: basis phalangis

szalagok: ligamenta collateralia (2 db) mozgás: flexio - extensio

28

A kéztőízületek mozgásai

Fő mozgások:radialabductioulnarabductiopalmarflexiodorsalflexio

Kombinációs mozgások tokszalagok lazaságából következik

I. Oldalmozgások1. tiszta radialis abductio

közreműködő izmok:m. extensor carpi radialis longusm. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. flexor carpi radialism. flexor pollicis longus

a tiszta radialis abductio következtében az os scaphoideum palmar felé kibillen és bőrön át tapintható lesz, ez a billenő mozgás egy radio-ulnaris transversalis tengely körül megy végbe

tengely: os capitatum fejét átszelő dorsocarpalis tengely

2. tiszta ulnaris abductio

ulnaris abductionál a proximalis kéztőcsontok dorsalis irányba billennek ki, ill. tolódnak el

közreműködő izmok:m. extensor carpi ulnarism. flexor carpi ulnarism. extensor digitorumm. extensor digiti minimi

az ulnaris irányba történő elmozdulás ismét a capitatum fejecsét átszelő dorsopalmaris tengely körül megy végbe, míg a kéztőcsontsor billenő mozgása a radioulnaris tengely körül történik

Az abductiós mozgások kiterjedése:

a középállásból történő abductio minden irányban közel azonos mértékben lehetséges

középállás: 12-os ulnaris abductiós helyzetnek felel meg

normál állás: ilyenkor a 3. ujj os capitatumon átmenő tengelye és az alkar hossztengelye egybeesik

normál állásból kiindulva radialis abductio: 15

ulnaris abductio: 40

29

lényegesen nagyobb szögű kitérések képződnek pronatioban, a könyökízületben elfordult humerus mellett, ennek a magyarázata a megfelelő izmok nagyobb működési hatásfokával magyarázható

alkar tengelye: fovea articularis radii - processus styloideus ulnae

II. A kéz hajlító mozgásai: Palmar- és dorsalflexio

a proximalis kéztőcsontok dorsalflexionál palmarisan, palmarflexionál dorsalisan tolódnak el

mozgástengelyekproximalis sor: os lunatumon megy átdistalis sor: os capitatumon megy át

a kéz hajlító mozgásai a 2 tengely körül történő részmozgásokból tevődnek össze a dorsal- és palmarflexio maximális terjedelme: 170

palmarflexio radiocarpalis ízületbendorsalflexio mediocarpalis ízületben történik

közreműködő izmok

palmarflexio: hosszú ujjhajlítókkéztőhajlítókm. abductor pollicis longus

dorsalflexio: radialis kéztőextensorokujjak feszítő izmai

30

Általános izomtan Systema musculorum

Myologia

1. Általános izomtan: contractilis szövetek: myoepithel (m. dilatator pupillae)

simaizomszívizomharántcsíkolt izom

önálló, szerv jellegű anatómiai egység felépítésében is részt vehet harántcsíkolt izom:1. garat, gége, nyelőcső, nyelv2. sphincterek (gyűrű alakú záróizmok)

érzékszervi izmok: szemizmok, dobüreg izmai

2. Musculus egységes kötőszöveti vázzal és többnyire gyenge burokkal (perimysium) összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak

Izom főbb részei

eredés (origo) lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixumtapadás (insertio) lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom szabadabb vége: punctum mobile

az origo és insertio alakja lehet:

lapos inas lemez (aponeurosis) hengerded

venter - izomhas

3. Izmok alakja: orsó hasáb pánt lapos lemez

31

4. Izmok eredései, tapadásai:a., több résszel eredő (caput), majd összeolvadó és közös ínnal tapadó:

m. biceps brachii et femorism. triceps suraem. quadriceps femoris

b., a két has nem egyesül, az ín közös (biventer)

m. digastricusm. omohyoideus

c., inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea seu: inscriptiones tendineae

m. rectus abdominis

5. Izmok rostozata: párhuzamos (izmok többsége) tollazott (pennatus)

unipennatusbipennatus

6. Az izmok kötőszövetes borítása:Fascia - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés

támogatásában van fontos szerepe

Perimysium - az izom húsos részének a váza, amely sövényeket bocsát az izom belsejébe, ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben futnak az izom nagyobb erei

epimysium perimysium externum - külső tokperimysium internum - nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbeendomysium - a legkisebb fasciculusokon belüli sövény, gazdag hajszálérhálózattal

Peritendineum - a perimysium az izom ín határon éles határ nélkül megy át a peritendineumba, itt ágaznak el az ín erei, idegei

Sarcolemma - az izomrostot körülvevő sejthártya, mely két rétegből áll: az egyik az izomrost sejthártyája, a másik az ehhez szorosan hozzáfekvő lamina basalisokhoz hasonló hártya

Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.

durván köteges izmok: m. gluteus maximus finoman köteges izmok: m. psoas major

32

7. Surlódást csökkentő berendezések:a., bursa synovialis

külső rostos, belső sejtdús rétegből áll lencse alakú nyúlós nedvet tartalmaz nagyobb ízületekben fordul elő sokszor a bőr és az alatta lévő csont között is lehet:

pl.: bursa prepatellaris subcutanea

b., vagina tendinum (ínhüvely)

két rétege van:vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű)vagina synovialis - kettős falú:

belső: stratum synoviale befelé az ínnal nő összekülső stratum fibrosum

külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv található

mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe

8. Antagonista és synergeta izmokextensorok - flexorokabductorok - adductorok

9. Izmok beidegzése peripheriás és segmentalis innervatio is van az ideg az izomhas közepén v. attól kissé proximalisan lép az izomba

az ideg a perimysiummal fonatot képez:

párhuzamos izmoknál kis területen pennatus és bipennatus izmok esetén jóval kiterjedtebb az ideg

elágazása

a., sensoros innervatio: izomorsó Golgi-féle ínorsó (inaknál)

b., motoros innervatio:

motoneuron perikaryon: gerincvelő elülső szarvában, agytörzsben

motoros véglemez az izom és a mozgató neuron közötti kapcsolatmotoros egység: egy motoneuron és az általa beidegzett izomrostok összessége

szemizmok: 1 motoros egység 2,5 rostot idegez bevégtagizmok: 1 motoros egység 4-500 izomrostot idegez be

33

10. Izmok működése:

fázisos (fehér) izmok: gyors és erőteljes összehúzódásra képesek, ok: sok a myofibrillum

tónusos (vörös) izmok: lassabban működnek, plazmában dús myofibrillum, de kevesebb izomrost

aktivitási hypertrophia - a rostok száma nem változik, csak az izomrostok vastagság nő

inaktivitási atrophia - csonttörésnél, ficamnál jelentkezik, 2-3 nap után a rostok elvékonyodnak

bénulásos atrophia - motoneuronok elpusztulnak v. az ideg megsérül

degeneratio - az izomrostok száma csökken

34

A felső végtag izomrendszere

Vállizmok - Scapuláris izmokm. deltoideus

e: clavicula lateralis harmada, acromion, spina scapulae (inas lemez) t: tuberositas deltoidea i: nervus axillaris az eredésnek megfelelően 3 részre osztható:

pars clavicularispars acromialispars spinalis

durva rostos, többszörösen bipennatus mozgás: abdukál (az abductiot 90-ig végzi)

pars clavicularis: erős flexor és medialis rotatorpars acromialis: erős abductorpars spinalis: extensor és lateralis rotator

m. supraspinatus e: fossa supraspinata scapulae t: tuberculum majus humeri felső izombenyomata i: nervus suprascapularis rövid vaskos izom abdukál , humerust a vápába fixálja gyakori elváltozás a m. supraspinatus tendopathiája, amely túlerőltetés v. trauma

következtében lép fel: a tuberculum majus közelében mészlerakódás keletkezik az ínban, ami abductioban erős fájdalmat vált ki

m. infraspinatus e: fossa infraspinata scapulae, spina scapulae t: tuberculum majus humeri középső izombenyomata i: nervus suprascapularis háromszögletű izom mozgás: kifelé rotál

m. teres minor e: margo lateralis scapulae t: tuberculum majus humeri alsó izombenyomata i: nervus axillaris orsó alakú kifelé rotál, addukál

35

m. teres major e: angulus inferior scapulae t: crista tuberculi minoris i: nervus subscapularis kicsit nagyobb, mint a teres minor mozgás: kar medial felé történő retroversiója (vele egyidejűleg befelé kisfokú rotatio)

m. subscapularis e: scapula elülső (costalis) felszíne t: tuberculum minus i: nervus subscapularis háromszögletű vaskos izomlemez a scapula elülső kivájt felszínét tölti ki mozgás: befelé rotál (abdukált kar addukcióját segíti)

36

Thoracohumeralis izmok - Mellizmok

légzési segédizmok, nehézlégzésnél v. kóros esetben (auxiliaris légzőizom)

m. pectoralis major e: pars clavicularis clavicula medialis fele

pars sternocostalis membrana sterni, 2-6. bordaporcpars abdominalis rectus hüvely elülső lemeze

t: crista tuberculi majoris (keresztezett rostokkal) i: nervi pectorales C5-Th1 legyező alakú mozgás: addukál és előre húzza a kart, valamint befelé rotálja

m. pectoralis minor e: 3.-5. borda elülső vége t: processus coracoideus i: nervi pectorales majdnem zárt legyező alakú mozgás: lapockát előre és lefelé húzza

m. subclavius e: 1. borda medialis vége (csont-porc határon) t: clavicula lateralis vége (sulcus musculi subclavii) i: nervus subclavius vékony orsó alakú claviculát rögzíti , lefelé húzza

m. serratus anterior e: 1.-9. borda elülső felszínén a m. obliquus externus abdominis

eredésével alternáló csipkékkel t: margo medialis scapulae i: nervus thoracicus longus tapadási vonala alapján 3 részre osztható:

pars superior angulus superiornál lévő részpars intermedia margo medialison tapadó rostokpars inferior angulus inferioron tapadó rostok

legyezőszerű, csipkékkel szegélyezve mozgás: scapulát rögzíti, a cavitas glenoidalist felfelé fordítja, a kart a vízszintes fölé

emeli izom bénulása esetén: scapula alata és a kar nem eleválhat, azaz 90 fölé nem emelhető

differenciáldiagnosztika: megfontolandó, hogy a m. rhomboideusok bénulásáról van-e szó, ugyanis ez utóbbi is scapula alatával jár, de itt a kar elevatiója zavartalan

37

Spinohumeralis izmok - Felületes hátizmok

m. trapezius e: protuberantia occipitalis externa, C1-Th12 csigolyák processus spinosusán

végighúzódó szalagon a ligamentum supraspinalen t: spina scapulae, acromion, clavicula lateralis része részletesebben kibontva:

pars descendens e: linea nuchae superior, protuberantia occipitalis externa,

ligamentum nuchae t: clavicula oldalsó harmada

pars transversa e: C7-Th3 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia) t: spina scapulae, acromion

pars ascendens e: Th2-3-Th12 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia) t: trigonum spinae, spina scapulae

i: nervus accessorius (ramus trapezius) rombusz alakú mozgás: scapulát rögzíti, hátra-, fel-, ill. lefelé húzza, fejet fordítja

m. levator scapulae e: felső cervicalis csigolyák processus transversusa (C1-4) t: angulus superior scapulae i: nervus dorsalis scapulae karcsú, pántszerű izom lapockát emeli

m. rhomboideus minor e: C6-7 csigolya processus spinosusa t: margo medialis scapulae i: nervus dorsalis scapulae lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza

m. rhomboideus major e: Th1-4 csigolya processus spinosusa t: margo medialis scapulae i: nervus dorsalis scapulae lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza

38

m. latissimus dorsi e: pars vertebralis Th9-12 csigolya processus spinosusa

pars iliaca fascia thoracolumbalis, crista iliaca hátsó harmadapars costalis 3 alsó borda hátsó végepars scapularis angulus inferior scapulae

t: crista tuberculi minoris humeri i: nervus thoracodorsalis lapos legyezőszerű izomlemez, testünk legnagyobb izma mozgás: abdukál, befelé rotál és hátra húzza a kart erőltetett kilégzésben és köhögésnél is működik (köhögő izom)

A vállöv izmainak funkcionális csoportosítása

1. Saggitalis tengely menti mozgások:AdductioAbductio 90-igElevatio 90 felett, vízszintes fölé, nem a vállízületen belül, hanem a scapula

forgatásával valósítható meg

2. Frontalis tengely menti mozgások:Anteversio kar előreemeléseRetroversio kar hátraemelése

3. Rotatiós tengely caput humeri - processus styloideus ulnae

ez a tengely egyben az alkar pronatios-supinatios tengelye is, és így a rotatio a pronatiós és supinatiós mozgás fokozódásához vezet

Kifelé rotatioBefelé rotatio

4. Circumductio kifelé és befelé

ez esetben a humerus egy 50 kúp palástja mentén mozog

39

A mozgást kivitelező izmokAdductorok: m. pectoralis major

caput longum m. tricipitism. teres majorm. latissimus dorsicaput breve m. bicipitism. deltoideus p. clavicularis, p. spinalis

Abductorok: m. deltoideusm. supraspinatusm. biceps caput longumm. serratus anteriorm. trapezius a scapula kisfokú rotatiójával segíti az abductiót

Elevatio: m. serratus anterior

az elevatiót megelőzően a kart a m. supraspinatus, m. biceps caput longum és a m. deltoideus segítségével abdukálni kell

az abdukció elevációba való átmenetét a m. serratus anterior és a m. trapezius támogatja

Anteversio: m. deltoideus p. clavicularis (részben p. acromialis)m. biceps brachiim. pectoralis major (p. clavicularis, p. sternocostalis)m. coracobrachialism. serratus anterior

Retroversio: m. teres majorm. latissimus dorsicaput longum m. tricipitism. deltoideus p. spinalis, p. acromialis

a retroversio mindenképpen az articulatio acromioclavicularis mozgásaival jár együtt

Kifelé rotatio/lateralis rotatio: m. infraspinatusm. teres minorm. deltoideus p. spinalis

m. infraspinatus: legerőteljesebb kifelé rotáló izom a kifelé rotatióval egyidejűleg a scapulát és a claviculát a m. trapezius és a mm.

rhomboidei hátrafelé húzzák, ezáltal a sternoclavicularis és acromioclavicularis ízületekben is mozgás keletkezik

Befelé rotatio/medialis rotatio: m. subscapularism. pectoralis majorm. biceps brachii caput longumm. deltoideus p. clavicularism. teres majorm. latissimus dorsi (leggyengébb hatás)

feszített könyök mellett a m. biceps caput brévéje kisfokban hozzájárul a befelé rotatiohoz

40

Klinikoanatómiai vonatkozások:

1. Serratusbénulás: csak csekély, mintegy 15-ig terjedő elevatio jön létre, amit a m. trapezius hoz létre.

2. Humerus törése:a., tuberositas deltoideától proximalisan: a proximalis tördarabot az adductorok túlsúlya

medial felé húzzab., tuberositas deltoideától distalisan: a proximalis tördarabot a m. deltoideus túlsúlya

lateralisan és előre téríti el

3. Scapula alata (winging): serratusbénulásban ugyan az anteversio kiváltható, de a scapula kifejezetten elemelkedik.

4. Hirtelen kifelé rotatio esetén a legerősebb befelé rotáló izom, a m. subscapularis antagonisztikus húzóhatása a tuberculum minus humeri leszakadását eredményezheti.

41

Vállövi fasciákA vállövi izmok saját fasciával rendelkeznek, amelyek az izmok egymáson való elmozdulását teszik könnyebbé.Jellegzetesen megerősödött fasciák:

fascia deltoidea a m. deltoideust borítja be és számos sövénye az egyes izomrostok között a mélybe terjed folytatása:

elöl: fascia pectoralishátul (megerősödve). m. infraspinatus fasciájába megy átdistalisan: fascia brachii

rögzül még: spina scapulae, acromion, clavicula

fascia pectoralis a m. pectoralis majort felszínesen behüvelyezi, majd a sulcus deltoideopectoralisban a

m. deltoideushoz húzódik, és összefügg a fascia axillarisszal

fascia clavipectoralis a m. subclaviust és a m. pectoralis minort hüvelyezi be, de részben a

m. coracobrachialisra is ráterjed a m. pectoralis minort és a m. pectoralis majort elválasztja egymástól a m. pectoralis minor lateralis szélénél a fascia axillarisba sugárzik

fascia axillaris a fascia pectoralis folytatását képezi és átmegy a m. latissimus dorsit borító fasciába nem egyöntetű tömöttrostos kötőszövet alkotja, hanem könnyebb lebontható, lazább

szövésű részeket is tartalmaz a fascia axillaris lazább szövésű részeinek eltávolítása után egy ovalis terület tűnik fel,

melynek proximalis fascia szegélye a: Langer-féle hónaljív

Az egyéb izomfasciák említésre méltó sajátossága, hogy a m. infraspinatus és a m. teres major térségében aponeuroticus jelleget öltenek, és izomrostok eredésére szolgálnak.

42

A kar izmai

I. Flexorok

m. coracobrachialis e: processus coracoideus t: humerus medialis felszíne (crista tuberculi minoristól distalisan) i: nervus musculocutaneus a kar gyenge adductora és flexora a humerus anteversiojában működik közre a humerusfejet stabilizálja az ízületi árokban a nervus musculocutaneus átfúrja az izmot

m. biceps brachii e: caput longum: tuberculum supraglenoidale

caput breve: processus coracoideus t: tuberositas radii, aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus) az ulnaris

fascia medialis részébe sugárzik bele i: nervus musculocutaneus az alkar flexora és supinátora, a caput longum a kar flexora is a caput longum áthalad a sulcus intertubercularison, itt még az art. humeri tokja

borítja (vagina synovialis intertubercularis), a caput longum a humerusfejet hypomochlionként használja működéséhez

m. brachialis e: humerus distalis részének elülső felszíne, septa intermuscularia t: tuberositas ulnae, ízületi tokon (m. articularisként) i: nervus musculocutaneus az alkar flexora

43

II. Extensorok

m. triceps brachii e: caput longum: tuberculum infraglenoidale

caput mediale: sulcus nervi radialistól distalisan, septum intermusculare medialecaput laterale: sulcus nervi radialistól proximolateralisan, septum intermusculare laterale

t: olecranon i: nervus radialis a caput longum a m. teres minor előtt és a m. teres major mögött distal felé húzódik a tapadás környékén rendszerint bursák találhatók:

bursa subcutanea olecranibursa subtendinea musculi tricipitis brachiibursa intertendinea olecrani (járulékos)

mozgás: az alkar extensora, a caput longum a kar extensora is

m. anconeus e: epicondylus lateralis t: olecranon i: nervus radialis mozgás: könyök extensor

44

Hónaljárok - Fossa axillaris

Def.: az elemelt kar mellett a thoracohumeralis izmok néhány vállizommal és a m. latissimus dorsival négyoldalú pyramis alakú gödröt hoznak létre

elülső fal: m. pectoralis minor et major (elülső hónaljredő)medialis fal: m. serratus anterior, thoraxlateralis fal: szabad felső végtag felső részehátsó fal: m. latissimus dorsi, m. teres major, m. subscapularis (hátsó hónaljredő)alapja: fascia axillaris (behúzódik) a fascia clavicopectoralis rögzíti a claviculához

a fascia axillaristcsúcsa: hiatus scaleni felé mutat (itt lép ki a plexus brachialis)

Fossa axillaris tartalma:(a) Axillaris nyirokcsomók

gyakorlati fontosságúak (onkológia), a fascia axillaris fellett van néhány felületes nyirokcsomó; a fascia belső oldalán pedig néhány centrális nyirokcsomót találunka felületes nyirokcsomók a fascia axillaris kerek v. ovális nyílásán át tartanak kapcsolatot a centrális nyirokcsomókkal

néhány nyirokcsomó van még a hónaljárok medialis, hátsó és lateralis falán lévő erek kíséretében

az axillaris nyirokcsomók egy-két nagyobb nyirokérbe gyűlnek össze, melynek neve: truncus subclavius

gyűjtőterület:

1. egész felső végtag2. válltájék3. a törzs egész elülső és hátsó falának felületesebb rétegei, a köldökön átfektetett vízszintes felett4. emlőmirigy

(b) A hónaljárok medialis fala:a. thoracica lateralis (ex: a. axillaris)n. thoracicus longus (ex: plexus brachialis)

(c) A hónaljárok hátsó falaa. subscapularis (ex: a. axillaris) m. subscapularis, m. teres major közötti vályúban

ágai: a. circumflexa scapulae medialis hónaljrésbe nyomul be

a. thoracodorsalis

45

(d) A hónaljárok lateralis falavena axillaris medialis helyzetű, a karon felületesen futarteria axillaris centralis helyzetű, a plexus brachialis fasciculusai veszik körbe, két nagyobb

ágát itt lehet megtalálni:arteria subscapularisarteria circumflexa humeri posterior

plexus brachialis fasciculusai ill. közvetlen ágain. musculocutaneusn. medianusn. axillaris

Hónaljrések Hiatus axillaris medialis et lateralis

A m. teres minor és a m. teres major V-alakban széttér a humeruson való tapadása felé, és a két izom közt halad át a m. triceps brachii caput longuma, úgy, hogy a caput longum a m. teres minor előtt és a m. teres major mögött húzódik distal felé.

Hiatus axillaris medialis háromszög alakú határolja: m. teres minor et m. teres major és a m. triceps brachii caput longuma rajta áthaladó képlet: arteria circumflexa scapulae

Hiatus axillaris lateralis négyszög alakú határai:

felül: m. teres minoralul: m. teres majorlateralisan: collum chirurgicum humerimedialisan: m. triceps brachii

áthaladó képletek: nervus axillarisarteria circumflexa humeri posterior

Nyálkatömlők:

bursa subdeltoidea - a tuberculum majus humeri és a m. deltoideus közöttbursa subacromialis - acromion alatt, a m. supraspinatus inának mozgásait biztosítja

46

A kar izomrekeszei: a karizmokat körülvevő fascia brachii két izomközti sövényt bocsát a humerus

medialis és lateralis éléhez:septum intermusculare brachii medialeseptum intermusculare brachii laterale

elöl lesznek: flexorokhátul lesznek: extensorok

a m. biceps brachii medialis és lateralis oldalán egy-egy sekély barázda keletkezik:sulcus bicipitalis medialissulcus bicipitalis lateralis

Sulcus bicipitalis medialis

határai: m. biceps brachiiseptum intermusculare brachii medialem. triceps brachii

képletei:n. cutaneus antebrachii medialis (ramus anteriorja)n. cutaneus brachii medialisn. ulnaris legmedialisabb, a septum intermusculare brachii medialera fekszik,

majd a septumot átfúrva az epicondylus medialis alatti sulcus nervi ulnarishoz fut

n. musculocutaneusn. medianusa. brachialisvv. brachiales

Sulcus bicipitalis lateralis

subcutan fut benne: vena cephalica

Spatium subdeltoideum

a m. deltoideus és a vállízület tokja, valamint a tuberculum majus és a tuberculum minus humeri és a rajtuk tapadó izmok közötti szövettér

47

Az alkar izmaiI. Flexorok

I/a. Alkar felületes flexorok

m. pronator teres (i: n. medianus)m. flexor carpi radialis (i: n. medianus)m. palmaris longus (i: n. medianus)m. flexor carpi ulnaris (i: n. ulnaris)m. flexor digitorum superficialis (i: n. medianus)

m. pronator teres e: caput humerale: epicondylus medialis

caput ulnare: processus coronoideus ulnae t: tuberositas pronatoria (radius középtája) m: pronál, art. cubitit hajlítja

m. flexor carpi radialis e: epicondylus medialis t: II. metacarpus basisa (palmaris felszínen) m: palmarflexio, radialis abductio

m. palmaris longus e: epicondylus medialis t: aponeurosis palmaris m: palmarflexio az izom hiányozhat, de az aponeurosis palmaris ilyenkor is megvan

m. flexor carpi ulnaris e: caput humerale: epicondylus medialis

caput ulnare: olecranon, margo posterior ulnae t: V. metatarsus basisa m: palmarflexio, ulnaris abductio

m. flexor digitorum superficialis e: caput humerale: epicondylus medialis

caput ulnare: processus coronoideus ulnaecaput radiale: radius

t: II.-III.-IV.-V. középperc basisán a tapadásnál az inak szétválnak (m. perforatus) és a köztük keletkező barázdában fut a

m. flexor digitorum profundus m: a kéz és a proximális ujjpercízületek hajlítója (maximálisan behajlított kézízületben

már insufficiensé válik

48

I/b. Mély alkar flexorokm. flexor pollicis longus (i: n. medianus)m. flexor digitorum profundus (i: n. medianus, n. ulnaris)m. pronator quadratus (i: n. medianus)

m. flexor pollicis longus e: radius volaris felszíne t: pollex körömpercének basisán m: pollex körömpercének flexora

m. flexor digitorum profundus e: ulna, membrana interossea t: II.-III.-IV.-V. körömperc basisán m: csuklót és ujjízületeket hajlítja

m. pronator quadratus e: ulna (palmaris felszínének distalis negyedében) t: radius (palmaris felszínének distalis negyedében) i: n. medianus n. interosseus ramus palmaris m: pronál

49

II. Alkar extensorok

Innervatio: nervus radialis !

Csoportosítás:1. Radialis alkarizmok:

m. brachioradialism. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevis

2. Dorsalis alkarizmok:a., Felületes/ulnaris réteg:

m. extensor digitorumm. extensor digiti minimim. extensor carpi ulnaris

b., Mély réteg:m. supinatorm. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. extensor pollicis brevism. extensor indicis

m. brachioradialis e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale t: processus styloideus radii m: egyízületű izom, az alkart pronatio és supinatio közötti középhelyzetbe hozza és e

helyzetben flektálja

m. extensor carpi radialis longus e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale t: II. metacarpus basisán tapad m: hajlított kart gyengén pronálja, feszítettet supinálja, dorsalflexio, radialis abductio

m. extensor carpi radialis brevis e: epicondylus lateralis caput commune t: III. metacarpus basisán m: a kézfej dorsalis flexióját végzi, valamint ulnarabductióból a középhelyzetbe hozza a két radialis extensor (longus et brevis) elősegíti a markolást, ekkor ugyanis a kézfej

enyhe dorsalflexióban kell legyen, hogy a flexorok maximális hatásfokkal működjenek ha markolás esetén az epicondylus lateralis humeriben fájdalom lép fel, az

epicondylitisre utal; ennek okaként a két radialis feszítő eredési vidékének túlterhelése következtében létrejövő periostealis izgalom jöhet szóba (teniszkönyök)

m. extensor digitorum e: epicondylus lateralis

50

t: II.-III.-IV.-V. ujj közép- és körömpercén tapad inaival a II.-III.-IV.-V. ujjak dorsalis aponeurosisát képezi, széttérő inai között a

gyűrűsujjtól a kisujjhoz húzódó inas nyalábok találhatók connexus intertendinei

m. extensor digiti minimi e: epicondylus lateralis (a m. extensor digitorummal közös fejjel caput commune ered) t: az V. ujj dorsalis inába sugárzik bele (ált. 2 ínnal) m: kisujjflexio, kéz dorsalflexioja, ulnaris abductio

m. extensor carpi ulnaris e: epicondylus lateralis (caput commune részeként) t: V. metacarpus basisán tapad m: a kézfej legerősebb abductora ! (antagonistája: m. abductor pollicis longus)

m. supinator e: epicondylus lateralis, crista musculi supinatoris ulnae t: rácsavarodik a radiusra m: az alkart minden flexiós és extensiós helyzetben supinálni képes

m. extensor pollicis longus e: ulna facies dorsalis, membrana interossea t: pollex körömpercén tapad m: a radius III. ínhüvely rekesztől lateralisan fekvő csontélét, a tuberculum dorsalet

hypomochlionként használva feszíti a hüvelykujjat, kéztőízületet dorsalflektálja és radialis abductiót hoz benne létre

m. extensor pollicis brevis e: radius, membrana interossea t: pollex 1. percén m: pollexet extendálja és abdukálja

m. extensor indicis e: ulna facies dorsalis distalis harmada, membrana interossea t: II. ujj dorsalis inába megy át m: mutatóujjat feszíti, kéztőízület dorsalflexiójában is működik közre

m. abductor pollicis longus e: ulna, membrana interossea t: pollex metacarpusának basisán m: hüvelykujjat abdukálja

51

Az alkar és a könyökízület izomzatának működés szerinti csoportosítása

1. Könyök mozgásai:A könyökízületben flexiót és extensiót különböztetünk meg. A mozgás tengelye: a humerus epicondylusain átmenő egyenes. A tengely előtt futó izmok flektálnak, a tengely mögött futó izmok pedig extendálják a könyökízületet, azonban a könyökízületre gyakorolt hatásuk a szomszédos ízületek helyzetétől is függ.

a., Hajlítás - Flexio

m. biceps brachiim. brachialism. brachioradialism. extensor carpi radialis longusm. pronator teres

csekély jelentőségű: m. flexor carpi radialis, m. extensor carpi radialis brevis, m. palmaris longus

a legerőteljesebb flexio - szinte minden flexor megrövidülésével - pronatiós helyzetben végezhető, kivétek két izom: m. brachialis és m. biceps brachii, melyeknek a hajlítóereje pronatióban megcsappan

b., Feszítés - Extensio

m. triceps brachiicaput laterale et mediale primaer erőkifejtéscaput longum secundaer erőkifejtés

m. anconeus

2. Pronatio - Supinatio forgómozgások, melyek az art. radioulnaris distalisban és proximalisban a

humeroradialis ízület közreműködésével játszódnak le pronatios-supinatios tengely: fovea capitis radii processus styloideus ulnae a pronatio és supinatio közel azonos erővel (hajlított könyök mellett természetesen

jóval erősebben) kivitelezhető a pronatio kitérése a vállízület befelé rotatiójával látszólagosan növelhető

Supinatio:

m. supinatorm. biceps brachiim. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. brachioradialism. extensor carpi radialis longus feszített kar esetén működik supinatorként

52

Pronatio:m. pronator quadratusm. pronator teresm. flexor carpi radialism. brachioradialism. palmaris longus

3. Csuklóízületben (art. radiocarpea) végbemenő mozgások:a., Dorsalflexiob., Palmarflexioc., Radialabductiod., Ulnarabductio

A mozgások tengelye:

Dorsal-palmarflexio: os capitatumot átszelő transversalis tengely

Radial-ulnarabductio: os capitatumon dorsopalmarisan átmenő tengely

a szóbanforgó mozgások közül a palmarflexió a legerősebb a flexorok significansan erősebbek az extensoroknál a flexorok közül az ujjhajlítók a legerőteljesebbek hosszan tartó nyugalmi állapotok után (törések gyógyulása) a kézfej a flexorok

túlereje folytán palmarflexióban fixálódik; ezért kell a nyugalmi helyzeteket mindig dorsalflexióban rögzíteni

A mozgásokat kivitelező izmok:a., Dorsalflexio:

m. extensor digitorumm. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevism. extensor indicism. extensor pollicis longusm. extensor digiti minimi

b., Palmarflexio:

m. flexor digitorum superficialism. flexor digitorum profundus (legerősebb flexorok)m. flexor carpi ulnarism. flexor pollicis longusm. flexor carpi radialism. abductor pollicis longus

53

c., Radialabductio:

m. extensor carpi radialis longusm. abductor pollicis longusm. extensor pollicis longusm. flexor carpi radialism. flexor pollicis longus

d., Ulnarabductio:

m. extensor carpi ulnarism. flexor carpi ulnarism. extensor digitorumm. extensor digiti minimi

54

A kéz izmaiI. A thenar izmai

thenar a hüvelyk párnája, a hüvelyket mozgató izmok

m. abductor pollicis brevis e: tuberculum ossis scaphoidei, retinaculum flexorum t: radialis sesamcsont, hüvelyk 1. perce i: nervus medianus

m. opponens pollicis e: tuberculum ossis trapezii, retinaculum flexorum t: I. metacarpus radialis széle i: nervus medianus m: opponál, addukál

m. flexor pollicis brevis e: caput superficiale: retinaculum flexorum (i: nervus medianus)

caput profundum: os trapezium, trapezoideum, capitatum (i: nervus ulnaris) t: a 2 fej közösen a radialis sesamcsonton

m. adductor pollicis e: caput transversum: III. os metacarpale egész hosszában

caput obliquum: szomszédos kéztőcsontokon t: hüvelyk alappercének ulnaris sesamcsontján tapad mindkét fej i: nervus ulnaris

II. A hypothenar izmai minden izmot beidegez: nervus ulnaris nincs teljes izomgarnitúrája (adduktor nincs)

m. abductor digiti minimi e: os pisiforme, lig. pisohamatum, retinaculum flexorum t: kisujj alappercbasisának ulnaris szélén m: tiszta abductio

m. flexor digiti minimi e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati t: kisujj alappercbasisának palmaris felszínén

55

m. opponens digiti minimi e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati t: kisujj metacarpusának ulnaris felén

III. A mesothenar izmai1. Gilisztaizmok (4)

mm. lumbricales

e: m. flexor digitorum profundus inainak radialis oldaláról t: a palmaraponeurosistól fedetten és a ligg. metacarpea transversa profundától

palmarisan húzódnak és a feszítő izmok aponeurosisába és az alapízületek tokjába sugároznak

beidegzés:2 medialis nervus medianus2 lateralis nervus ulnaris (r. profundus)

2. Csontközti izmok - mm. interossei mozgásuk: az alappercízületben hajlítanak; a közép- és körömpercízületben feszítenek

m. interosseus volaris (3 db)

e: II., IV., V. metacarpus t: megfelelő alapperceken, ill. a megfelelő dorsalaponeurosisokon tapadnak i: nervus ulnaris m: II., IV., V. ujjakat a középsőhöz közelítik, zárják az ujjakat

m. interosseus dorsalis (4 db)

e: az öt metacarpus egymás felé tekintő felszíneiről erednek 2 fejjel t: proximális phalanxokhoz húzódnak és a dorsalis aponeurosisba sugároznak i: nervus ulnaris

A thenar izmainak funkció szerinti összefoglalása

56

Adductio:m. adductor pollicism. flexor pollicis brevism. opponens pollicis

Abductio:m. abductor pollicis brevism. flexor pollicis brevis

Oppositio:m. opponens pollicis- támogatja:

m. flexor pollicis brevism. adductor pollicis

Repositio a dorsalis oldal hosszú izmai végzik:m. extensor pollicis brevism. extensor pollicis longusm. abductor pollicis longus

57

Aponeurosis palmaris a palmaris aponeurosist kétféle rostköteg alkotja:

fasciculi longitudinalesfasciculi transversi

a palmaris aponeurosist a tenyér mély fasciájával 9 septum köti össze (ezek közül 8 a m. flexor digitorum profundus et superficialis inait határolja minden oldalról, míg a 9. septum az első radialis m. lumbricalis radialis oldalához húzódik)

ezek a septumok a fasciculi longitudinales et transversiről erednek, és a mély tenyérfascia kézközépcsontokhoz való rögzülése nyomán az aponeurosis palmarist kellőképpen rögzítik

fasciculi longitudinalesrostok végződése: 2-5 ujjhajlítók ina (vagina fibrosa)

ligg. metacarpea transversa profunda et superficialeujjak alappercízületeinek szalagkészüléketenyér coriuma

fasciculi transversi proximálisan a fasciculi longitudinalesnél mélyebben fekszenek, de distalisan már láthatóak és a hosszanti rostokkal azonos rétegben találhatók

m. plamaris brevis a hypothenar területén található, visszafejlődésben lévő izom, ami az aponeurosis palmarist és a retinaculum flexorumot a kéz ulnaris szélének bőrével kapcsolja össze

A felső végtag fasciaviszonyaiFascia brachii

a felkaron a hajlító és feszítő izmokat borítja a humerus 2 oldalán egy-egy sövény (septum) található:

septum intermusculare medialeseptum intermusculare laterale

a septumok rögzítik a fascia brachiit a humerushoz

septum intermusculare mediale proximalisan a m. coracobrachialis tapadása magasságában kezdődik

septum intermusculare laterale közvetlenül a tuberositas deltoideától distalisan kezdődik

a fascia axillaris közvetlen folytatásába esik a fascia brachii, mely a fascia antebrachiiba folytatódik

a fascia brachiin egy nyílás található a könyökárok felett: hiatus basilicus (v. basilica lép át rajta)

58

Fascia antebrachii szoros kapcsolatban áll az ulna dorsalis felszínével az alkarfasciába sugárzik: aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus) az alkarfascia az egyes izomcsoportok között erős septumokat bocsát a mélybe az alkar distalis végének dorsalis felszínén a fasciát megerősítő harántkötegek az

izmokat leszorító szalagot hoznak létre, ez a: retinaculum extensorum

a palmaris felszínen: Guyon-páholy a m. flexor carpi ulnaris radial és distal felé leszálló izomrostjai a kéztő közelében a fascia antebrachiiba sugároznak, ezen utóbbi és a mély izmokat befedő fasciák nyomán keletkező önálló térség

Fascia dorsalis manus

a retinaculum extensorumnak durva, erős harántrostozatú közvetlen folytatását képezi, ami distalisan az ujjak dorsalis aponeurosisába megy át (és a connexus intertendineikkel is szoros kapcsolatban van)

a fascia dorsalis manus a kézhát radialis és ulnaris szélén a metacarpuscsontoknak megfelelően rögzül

Palmaris fasciákretinaculum flexorum folytatását alkotja: aponeurosis palmarismély tenyéri fascia (fascia palmaris profunda) 9 septum segítségével kapcsolódik egymáshoz az aponeurosis palmaris és a m. interosseus palmarisokat borító mély tenyéri fascia

ligamentum metacarpeum transversum superficiale az ujjak tövénél található vékony, harántul futó szalag, mely szorosan rögzül a subcutisban

ebbe a szalagba sugárzik az aponeurosis palmaris fasciculi longitudinalese

59

Vagina tendinum1. Dorsalis carpalis ínhüvelyek2. Palmaris carpalis ínhüvelyek3. Palmaris digitalis ínhüvelyek

1. Dorsalis ínhüvelyek - Vaginae synoviales dorsales retinaculum extensorum ligamentum carpi dorsale és a septumai által fedve fut a 6

db ínrekesz

így a keletkező osteofibrosus rekeszek 9 különböző hosszúságú ín befekvésére alkalmas vagina synovialist tartalmaznak

1. rekesz: m. abductor pollicis longusm. extensor pollicis brevis

2. rekesz: m. extensor carpi radialis longusm. extensor carpi radialis brevis

3. rekesz: m. extensor pollicis longus

4. rekesz: m. extensor digitorumm. extensor indicis

5. rekesz: m. extensor digiti minimi

6. rekesz: m. extensor carpi ulnaris

2. Palmaris carpalis ínhüvelyek - Vagina synovialis palmaris a retinaculum flexorum által csatornává záródott canalis carpin a n. medianus mellett a

különböző hajlító inak, 3 vagina synovialis palmarisban lépnek át:

I. vagina synovialis tendinis musculi flexoris carpi radialis (os trapezium külön csatornája, a vagina a retinaculum flexorum tapadását 2 részre osztja)

II. vagina synovialis musculi flexoris pollicis longiIII. vagina synovialis communis musculorum flexorum

m. flexor digitorum superficialis, m. flexor digitorum profundus

60

3. digitalis ínhüvelyek - Vagina synovialis digitorum manus az 5 vagina synovialis digitorum manust körülveszi 5 darab:

vaginae fibrosae digitorum manus

részei:pars anularis vaginae fibrosaepars cruciformis vaginae fibrosae

a vagina synovialis parietalis és visceralis lemezei között ereket és idegeket tartalmazó mesotendineum található

a digitális ínhüvelyek térségében kétféle mesotendineumot különböztetünk meg:

vinculum tendinum longumvinculum tendinum breve

a m. abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ínhüvelygyulladásai gyakoriak, és a processus styloideus radiira lokalizált fájdalmat eredményeznek

Fossa cubiti

61

lefelé tekintő csúcsú háromszög alapú gödör határai:

proximálisan: m. biceps brachii (tendo)ulnarisan: m. pronator teresradialisan: m. brachioradialisalapja: m. brachialis

két oldalról határolja: sulcus bicipitalis medialis et lateralis medialisan: a flexorok fasciájába besugárzó aponeurosis musculi bicipitis brachii

(lacertus fibrosus) a könyökárok medialis rekeszét a felszín felé lezárja

Canalis carpi a sulcus carpi és a retinaculum flexorum által létrehozott csatorna

sulcus carpi: proximodistalis barázda, melyet két oldalon az eminentia carpi radialis és az

eminentia carpi ulnaris határol (a retinaculum flexorum zárja csatornává) benne fut:

m. flexor pollicis longusm. flexor digitorum superficialism. flexor digitorum profundusm. flexor carpi radialis mellette lévő kötőszövetes barázdában fut a n. medianusn. medianus

felette fut:m. palmaris longusm. flexor carpi ulnarisarteria ulnarisvena ulnarisnervus ulnaris

Foveola radialis (fossa Tabatiére) a hüvelyk abdukciójakor és extensiójakor a csukló radialis oldalán a m. extensor

pollicis brevis és a m. abductor pollicis inai radial felől és a m. extensor pollicis longus ulnar felől ráncban kiemelik a bőrt, a két ránc közötti gödör a foveola radialis

orvosi szempontból is fontos, mert mélyében halad át ferdén az arteria radialis

62

AngiologiaÁltalános értan

Erek - vasa sanguinea feladatuk a vér áramoltatása, elosztása, szívhez viszonyított helyzetük szerint:

artéria bal kamrából az aorta O2-dús vért szállít, a truncus pulmonalis pedig a tüdő felé szállít CO2-dús vért szállít

capillaris feladat: vér és szövetek közötti gáz és anyagcserevéna vena cava superior et inferior jobb pitvarba CO2-dús vért szállít

Az erek falának szöveti szerkezete:1. tunica intima (minden érszakaszon azonos)2. tunica media3. tunica adventitia

I. Arteriae

I./a Elasticus típusú artériák systoléban a falai kitágulnak és a diastoléban folyamatosan húzódnak össze, ezzel

folyamatos véráramlást biztosítanak rétegek jellemzői:

tunica intima endothelsejtréteg határolja a lumen felé, alatta egy subendothelialis sejtréteg van, ami

elasticus rostból és kevés kötőszöveti sejtből áll fő részét durva és körkörös lefutású elasticus és kisebb részben collagen rostok

alkotják külső határán az elasticus rostok lapokba rendeződnek fenestrált elasticus membrán

tunica media újszülöttben 40, felnőttben 70 koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll sok simaizomsejt és amorf sejtközötti állománya van, ami glükózaminoglikánokból áll

tunica adventitia vékony, szabálytalan, hosszanti rendezettségű elasticus és collagen rostokból áll benne találhatóak az ér tápláló erei: vasa vasorum

63

I./b Izmos típusú középnagy artériák

feladata a test különböző részeibe szétáramló vér eloszlatása

tunica intima egy rétegnek látszik, de az endothelréteg alatt vékony, finom rostozatú kötőszövet

található, ez a: membrana elastica interna (elasticus fenestrált lemez) idősebb korban a MEI többrétegű lehet, sclerotisálhat

tunica media körkörösen v. lapos spirálba rendezett simaizomszövet, mely között kevés elasticus és

collagenrost található az izomsejteket rácsrostból álló kötőszöveti hártya veszi körül

tunica adventitia membrana elastica externa belső körkörös és külső hosszanti lefutású elasticus és collagen rostokból áll a nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk

II. Arteriolák a capillárisok elé kapcsolt arteriolák nyomásredukciós szerepet töltenek be

tunica intima hosszanti elrendeződésű endothel sejtek, mely a vékony membrana elastica internára fekszik

tunica media 3-4 simaizomsejt-réteg a nagyobb arteriolákban és 1 réteg a precapilláris arteriolákban a sejtek között csak rácsrostváz van a belső rétegben (v. egyetlen rétegben) a simaizomsejtek körülérik az ér körfogatát

tunica adventitia a nagyobb arteriolákban hosszanti elasticus és collagen rostköteg alkotja a precapilláris arteriolákban ez a réteg minimális lehet

64

Az artériák O2 és tápanyagellátása: az artériák belső fala elegendő O2-t és tápanyagot kap a tunica intimán keresztül

diffúzóval, ezt segíti még a fenestrált elasticus membrán a nagyobb artériák adventitiájában vasa vasorumok vannak, amelyek a tunica mediaba

is benyomulhatnak

Az artériák beidegzése:a., érző beidegzés

baro- és chemoreceptorok az aortaív falában és az arteria carotis kezdetének sinusszerű tágulatában

(sinus caroticus) az adventitia mélyebb rétegében szőlőfürtszerűen szétterülő tok nélküli idegvégződések találhatók

b., motoros beidegzés velőtlen idegek fonata hálózza be az adventitiát, e fonat ingerületátadó hálózata

behatol az adventitia mélyebb rétegébe, rásimul a media külső felszínére, de oda soha nem hatol be

nincsenek idegvégződések, ún. alapfonatos beidegzés van az idegrostok kilépve a Scwann-sejtek plasmájából a simaizomsejtek közvetlen

közelében adják le mediator anyagaikat:sympathicus vasoconstrictor rostok: noradrenalinparasympathicus vasodilatator rostok: acetil-kolin

III. Capillarisok

1. Muscularis capillaris metarteriola preferenciális (kitüntetett) nagyobb ércsatorna, ami a precapilláris arteriolát a

postcapilláris venulával ív alakban összeköti simaizomsejtek és pericyták veszik körbe a pericyták differenciálatlan mesenchymasejtek

2. Valódi capillaris endothelsejtek intenzíven osztódnak: regeneratio, új capillaris sejtek kapcsolódása: lumen felé: zonula occludens

lumentől távol: macula adherens lehet fenestrált, azaz 0,1 m-es nyílások vannak rajta, pl.: vese glomerulusai, endocrin

szervek a sejtekben pinocytotikus hólyagok az endothelsejteket lamina basalis veszi körül, mely kb. 50 nm vastagságú

finomszemcsés szerkezetű hártya

65

Angiogenezis1. Angiogenezist serkenti:

fibroblast növekedési faktor FGF és tumor necrosis faktor TNFvascularis endothelialis növekedési faktor VEGF

2. Angiogenezist gátolja:

thrombospondinangiostatinendostatin

Endothel által secretált anyagok:1. III-as típusú collagen, laminin, fibronectin2. endothelin: O2-hiányos, ischaemiás állapotban termelődik és erős

simaizomcontractiót vált ki3. thrombocyta aktiváló faktor PAF: endothelsérülés esetén szabadul fel4. von Willebrand faktor5. NO simaizomrelaxációt okoz

IV. Vénák falszerkezetük változatos bő nyirokhálózat van a venák falában

tunica intima endothel borítja subendothelialis kötőszövet minimális az endothel a laza subendothelialis kötőszövettel rögzül a membrana elastica internához

tunica media vékony kevés simaizom főként collagen építi fel nem lesz tartása a venáknak

tunica adventitia a vénák legvastagabb rétege hosszanti és magas menetű spiralis lefutású rostokból áll kevés simaizom és elasticus rost vasa vasorum mélyen behatol, biztos vérellátás

66

Vénabillentyűk - Valvula venosae venás keringést segítik párosával, ritkábban egyesével találhatók zsákszerű intima kettőzetek a lábon, kézen és a bordák közötti venákban találhatók megakadályozzák a vér visszaáramlását

Vénás sinusok, sinusoidok capillarishoz hasonló szerkezetű, szabálytalan alakú, tág gyűjtőerek, melyek falát nem

vascularis rendszerhez tartozó képletek támogatják, pl.:

1. májlebenyke hajszálereinek capillárissinusoidjai2. hypophysis elülső lebenyének capillárisai3. a lép postcapilláris vénás sinusai

valódi sinusok: 1. dura mater sinusai2. vörös csontvelő vénás sinusai3. koponyatető canales diploicijei

Artériák elágazódása:1. Ízületi anastomosishálózatok

az ízületeket erős artériás ágak látják el, amelyek az ízület tokján kívül rete articularet képeznek, ennek jelentősége, hogy az erek a mozgás során összenyomódhatnak és a vér így csak a kollaterális keringés útján tud továbbáramolni

2. Árkád alakú artériás anastomosisok főleg cső alakú zsigerek ellátásában vesznek részt, a zsigert ellátó 2 v. több artéria

szomszédos ágai közt árkádszerű összeköttetés jön létre

3. Gyűrű alakú artériás anastomosisok agyalapi artériás anastomosis gyűrű circulus arteriosus Willisii

Végartériák:a., absolut v. anatómiai végartériák: az a terület artériái, melyet az artéria ellát és máshonnan

nem kap vért (pl.: agy)b., relatív v. funkcionális végartériák: azon terület artériái melyet több artéria lát el

67

Vénák elágazódása: változatos elrendeződésűek hajlamosak a fonatképződésre:

medencebeli szervek vénás fonataiarc mély fonataigerinccsatorna és gerinc körüli vénás fonatok

1. Nagyvénák:vena cava inferior et superiorvena axillarisvena femoralisvena jugularis interna

2. Másodlagos v. harmadlagos vénák:a., mély v. kísérő vénák venae commitantes kettesével futnak az artériák mellett, az artérián végighaladó pulzushullám, a vénában

egy-egy szakaszt összeprésel, a vér csak a szív felé tud elmozdulni a vénás billentyűk miattb., felületes v. bőrvénák erős simaizom faluk van a végtagokon, de az alsó végtagon mégis varicosus

értágulatok alakulnak ki a fascián kívül a bőr alatt vannak

Kettős hajszálérrendszerek - artériás csodarecék, portális venák1. artériás csodarece: az arteriola néhány capillarishurokra oszlik, majd ezek újra egyesülnek

egy arteriolában, és majd ezután oszlik valódi capillárisokra (pl.: vese glomerulusai)

2. portális vénák:

a v. portae hepatis belépve a májba újra capillarisokra bomlik, majd a máj lebenykéit átjáró sinusoidokat alkot; ezek a sinusoidok vénákba szedődve a máj gyűjtőereivel (vv. hepaticae) együtt csatlakoznak a vena cava inferiorhoz; funkció: az emésztőrendszerből felszívott anyagok nem jutnak közvetlenül a keringésbe és a máj ártalmatlanná tudja tenni az idegen és mérgező anyagokat

hypophysis elülső lebenyének vénái

Arteriovenosus anastomosisok, érzáró készülékek

arteriovenosus anastomosis: az arteriolákat és venulákat közvetlenül összekötő, kisebb arteriolának megfelelő ágak

lehetnek bennük lumenzáró berendezések, ezek az intima párnaszerű kiemelkedései; pl.: chromaffin szövetek, nemi szervek erectilis szövetei

68

Kisvérkör:ventriculus dexter

truncus pulmonalis

arteria pulmonalis dextra et sinistra

capillarisok

venae pulmonales dextrae et sinistrae

atrium sinistrum

Nagyvérkör:ventriculus sinister

aorta

artériák

arteriolák

capillarisok

venulák

venák

vena cava superior et inferior

atrium dextrum

69

Aorta

3 szakaszra osztható:1. felszálló aorta: aorta ascendens2. aortaív: arcus aortae3. leszálló aorta: aorta descendens

Aorta ascendens eredése felett megvastagodás van: bulbus aortae

sinus aortae külső formai megnyilvánulása, amit a 3 semilunaris billentyűtasak kiöblösödése okoz

a két elülső sinusból ered az arteria coronaria dextra et sinistra az aorta ascendens kb. 10-12 cm-en a pericardiumon belül halad

Arcus aortae

3 ága van:1. ág: truncus brachiocephalicus seu: a. anonyma. a. innominata, a. brachiocephalica

kettágazik: arteria subclavia dextra

arteria carotis communis dextra2. ág: arteria carotis communis sinistra3. ág: arteria subclavia sinistra

az arteria carotis communis a pajzsporc magasságában oszlik arteria carotis internára és arteria carotis externára

arteria carotis interna agy vérellátásaarteria externa fej lágyrészeinek ellátása

arteria subclavia arteria axillaris arteria brachialis

Aorta descendens a L1 csigolya előtt halad át a rekeszen: hiatus aorticus

a nyílás felett: aorta thoracicaa nyílás alatt: aorta abdominalis

az aorta abdominalis folytatása: arteria iliaca communis dextra et sinistra

70

Az arteria subclavia ágrendszere

Három szakaszát különböztetjük meg: az ún. mellkasi szakaszát a fossa scalenotrachealisban, a muscularis szakaszát a scalenus hasadékban és a nyaki szakaszát a scalenus hasadékon túl a clavicula alatti kilépéséig.

1. Mellkasi szakasz (fossa scalenotrachealisban)

a., arteria vertebralis a jobb és baloldali arteria vertebralis a nyúltvelő és a híd határán egyesül és mint arteria basilaris halad tovább

b., arteria thoracica interna anastomisál az arteria epigastrica inferiorral (ex a. iliaca externa)

seu: a. mammaria interna

ágaiarteria pericardiacophrenicaarteria musculophrenica rectus hüvelyen belüli része: arteria epigastrica superior

c., truncus thyrocervicalis ágai

arteria cervicalis ascendensarteria cervicalis superficialisarteria suprascapularisarteria thyroidea inferiorarteria transversa scapulae a. circumflexa scapulae

2. A muscularis szakasz ágai (scalenus-hasadékban)

truncus costocervicalis ágai

arteria intercostalis supremaarteria cervicalis profunda

3. A nyaki szakasz ágai (scalenus hasadáktól a claviculáig)

arteria transversa colli

71

Az arteria axillaris ágrendszere

Az arteria axillaris az arteria subclavia egyenes folytatása a kulcscsont alatt való áthaladásán túl. Lefutása lógó kar mellet nehezen határozható meg külső tájékozódási pontokhoz viszonyítva. A clavicula alsó szélének közepétől kifelé és felfelé domború ívben a scapula processus coracoideusának kitapintható csúcsától medialisan hajlik le függőleges irányba. Biztosabban meghatározható a helyzete a törzs frontalis síkjában vízszintesig abdukált kar mellett. Irányát és helyét megközelítőleg egy olyan egyenes adja meg, amely a clavicula alsó szélének közepét a könyökhajlatban kitapintható m. biceps brachii inától medialisan fekvő ponttal köti össze. Ez a vonal nemcsak az arteria axillaris, de a folytatásába eső arteria brachialis lefutását is jelzi. Arteria axillarisnak számítjuk az eret, a hátsó hónaljredővel való kereszteződéséig, azon túl már arteria brachialis. Felső szakasza - különösen lógó kar mellett - még ráfekszik a mellkas falára, alsó fele a fossa axillaris oldalsó falához fekve a kar medialis felszínére húzódik át. Tőle medialisan halad a vena axillaris. A plexus brachialis idegtörzsei eleinte nagyobbára lateralis oldalát ölelik körül, majd alsó szakaszában a karfonat három fasciculusa mindinkább közrefogja az artériát. Elölről az ér nagy részét takarja a m. pectoralis major és a fascia clavipectoralis. Az elülső hónaljredőn túl, a fossa axillaris oldalsó falán, a bőrön kívül az ér-ideg köteget csak a fascia axillaris takarja, mely a m. coracobrachialis által okozott kiemelkedés mögött abdukált karon jól kitapintható, sőt sovány egyénen jól látható is az arteria axillaris lüktetésével együtt.

Ágak:

1. szakasz:

arteria thoracoacromialis ágai

ramus deltoideusramus acromialisrami pectorales

arteria thoracica suprema (seu: a. thoracalis suprema)

2. szakasz:

arteria thoracalis lateralisarteria subscapularis

ágaiarteria circumflexa scapulae a fossa supraspinata mélyén anastomosál az

arteria suprascapularissalarteria thoracodorsalis

3. szakasz:

arteria circumflexa humeri anteriorarteria circumflexa humeri posterior

72

Vena cava superior (jobb pitvarba ömlik)

vena brachiocephalica dextra et sinistra

vena jugularis interna + vena subclavia

angulus venosus Pirogov-szöglet: vénás szöglet, mely a vena jugularis interna és a vena subclavia összeömlésénél jön létre, a két ér itt egyesül vena brachiocephalicává

balról beleömlik: ductus thoracicus (3/4 nyirok)jobbról beleömlik: truncus lymphaticus dexter (1/4 nyirok)

Vena cava inferiordiaphragmán átlép: hiatus venae cavae inferioris

L4-5 csigolya közti porckorong magasságában kezdődik

vena iliaca communis dextra et sinistra(70-80-os összeömléséből jön létre)

vena iliaca externa et interna

vena femoralis

73

A felső végtag artériás rendszere

arteria brachialis az arteria axillaris folytatása a hátsó hónaljredővel való kereszteződésétől lefutása: a sulcus bicipitalis medialisban halad a könyökárok közepe felé

a m. biceps brachii inától medialisan halad az aponeurosis musculi bicipitis alatt

a fossa cubiti közepén ágazik el két végágára: arteria ulnaris

arteria radialis ágai: arteria profunda brachii

a m. teres major et minor ina alatt válik le, és a n. radialis kíséretében a sulcus nervi radialisban a kar dorsalis oldalára kanyarodik

a felkar közepe táján két végágra oszlik: arteria collateralis radialis (n. radialisszal)arteria collateralis media

arteria collateralis superiorarteria collateralis inferior átfúrja a septum intermuscularet és a könyökhöz megyarteriae nutriciae

74

arteria ulnaris

a fossa cubitit a m. flexor digitorum profundus felett hagyja el

medialis irányba fut és az alkar harmadánál eléri annak medialis szélét, ahol csatlakozik hozzá a nervus ulnaris

ezután a m. flexor carpi ulnaris által fedve az os pisiforme felé tart

a csuklótájékon felületessé válik, de vastagodott fascia antebrachii takarja

az os pisiforme és a hamulus ossis hamati radialis oldalán lép be a tenyérbe az ideggel együtt, a retinaculum flexorum felett

felületes tenyérívben folytatódik: arcus palmaris superficialis

(ramus palmaris superficialis) ágai: arteria interossea communis

arteria interossea anteriorarteria mediana n. medianust kíséri seu: a. comitans nervi mediani

arteria interossea posteriorarteria recurrens interossea

arteria recurrens ulnaris anteriorarteria recurrens ulnaris posterior

ramus palmaris profundus az os pisiformetól distalisan átfúrja a hypothenar izmait, a tenyér mélyébe megy, ahol részt vesz a mély tenyéri ív alkotásában

rr. carpales dorsales et palmaresrr. musculares

75

arteria radialis az arteria ulnarisnál kicsit gyengébb ág a fossa cubititől a processus styloideus radii felé tart a radius elülső felszínén csak a bőr és a fascia antebrachii takarja pulzustapintás lefutása a kézen: a m. abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ina alatt

belép a fossa radialisba, majd a m. extensor pollicis longus ina alatt áttér a kézhátra és az I. spatium interosseum tövén befut a tenyér mélyébe, ahol a mély tenyéri ívet alkotja

ágai: arteria recurrens radialisramus palmaris superficialis felületes tenyéri ívet lezáró ágramus carpalis dorsalis foveola radialisban válik leramus carpalis palmarisarteriae metacarpae dorsales az ujjak dorsalis oldalát látják el a középpercek közepéig

arteriae digitales dorsalesarteria princeps pollicisarteria metacarpalis I.arteria radialis indicis

végága alkotja: arcus palmaris profundus

Arcus palmaris profundus

a kézközépcsontok basisánál található mély tenyéri ív: m. interosseusok volaris felszínén, aponeurosis palmaris alatt résztvevő erek: arteria radialis (I. spatium interosseum

tövénél mélybe furakodott ága)arteria ulnaris ramus palmaris profundus

ívből erednek:

arteria metacarpea palmaris 4

2-5. ujjak metacarpusközeiben ellátják a tenyér mély szöveteit anastomosálnak:

1. arteriae digitales palmares communesszal2. rami perforantes dorsalis kézközépartériákkal létesít kapcsolatot

az anastomosisrendszer biztosítja, hogy a felületes tenyéri ív összenyomása esetén is elegendő vér jusson az ujjakhoz

76

Arcus palmaris superficialis

distalisan, a metacarpusok feje közelében, aponeurosis palmaris felett résztvevő erek: arteria ulnaris

arteria radialis ramus palmaris superficialis

az ívből erednek:

arteria digitalis palmaris communis 3 2-3., 3-4., 4-5. ujjak felé irányulnak, majd szétoszlanak

arteria digitalis palmaris propria

az ujjak volaris oldalának szélén haladnak de a középső ujjperc közepétől distalisan az ujjak dorsalis felszínét is ellátja

arteria digitalis propria kisujjhoz futó ág, mely közvetlenül a tenyéri ívből ágazik learteria princeps pollicis

Rete articulare cubiti

a könyök artériás hálózata jelentősége: az arteria brachialis lekötése után ezen hálózat segítségével gyorsan,

kielégítő collaterális keringés alakul ki résztvevő erek:

arteria collateralis ulnaris superiorarteria collateralis ulnaris inferiorarteria recurrens ulnarisarteria recurrens radialisarteria recurrens interossea

77

A felső végtag vénás rendszere

két fő csoport:1. mélyvénás rendszer2. felületes vénás rendszer

1. Mélyvénák: az artériákkal együtt haladnak és az arteria brachialis közepétől lefelé két véna kísér egy artériát

vena ulnaris vena radialis

vena brachialis

vena axillaris

vena subclavia

vena brachiocephalica

vena cava superior

2. Felületes vénás rendszer

rete venosum palmare manusrete venosum dorsale manus plexus venosus dorsalis manus

2 nagyvéna vezeti el ulnarisan: vena basilica

radialisan: vena cephalica

az alkar harmadánál a volaris oldalra fordulnak át

vena basilica

a sulcus bicipitalis medialisban halad

hiatus basilicuson átfúrja a fasciát n. cutaneus antebrachii medialisszal

fut vena brachialisba ömlik

vena cephalica

sulcus bicipitalis lateralisban halad, majd a sulcus deltoideopectoralisba fekszik, ezt követően a trigonum clavipectoralehoz fut

vena axillarisba torkollik( a vena axillaris a szívkatéterezés vénája)

78

Anastomosisok nagyobb erek összeköttetései a normális keringés biztosítása érdekében pl.: rete articulare cubiti, plexus venosus dorsalis manus vena cephalica és vena basilica közötti anastomosisok:1. N-alakú

vena basilica vena cephalica

vena mediana cubiti (vérvétel, iv. injekció)

2. M-alakú

vena basilica vena cephalica

vena mediana basilic vena mediana cephalica

vena mediana antebrachii

Felületes vénás elvezetés:Dorsum manus:

venae metacarpeae dorsales közöttük néhány ág igen fejlett, így jön létre a vv. metacarpeae dorsalesek összeömléséből a: vena cephalica accessoria seu: vena salvatellavena basilica kisujj vena metacarpea dorsalisából indulvena cephalica nagyujj vena metacarpea dorsalisából indul

a tájék vénái anastomotikus hálózatot hoznak létre, melynek neve:

rete venosum dorsale manus(a vénáktól takartan itt található: n. ulnaris r. dorsalis; n. radialis r. superficialis)

Antebrachium:vena cephalica (lat.) n. cutaneus antebrachii lateralis kísérivena basilica (med.) n. cutaneus antebrachii medialis kísérivena mediana antebrachii az alkar közepén a tenyérből felszálló vénák

anastomosálnak és ebből a rendszerből ered a vena mediana antebrachii

vena mediana cubiti

N- és M-alakú anastomosis!

79

Brachium: vena cephalica sulcus bicipitalis lateralis sulcus deltoideopectoralis

trigonum clavipectorale vena axillarisba ömlikvena basilica a hiatus basilicuson átjut a fascia brachiin és a vena brachialisba ömlik

Vena axillaris vena brachialis egyenes folytatása felveszi:

vena jugularis internavena occipitalisvena jugularis anterior (arcus venosus jugularis)

vena thoracoepigastricavena thoracoacromialisvena thoracica interna

folytatása: vena subclavia (2) vena brachiocephalica (2) vena cava superior (1)

80

A felső végtag idegellátása

P L E X U S B R A C H I A L I S

1., radixok közvetlen ágai:

n. dorsalis scapulae C5n. thoracicus longus C5-6-7

2., truncusok közvetlen ágai tr. superior:

n. subclavius C5-6n. suprascapularis C5-6

3., a fasciculusok közvetlen ágai, melyek nem mennek ki a végtagra:

nn. pectorales mediales et laterales C5-6-7-8-Th1nn. subscapulares C5-6n. thoracodorsalis C5-6-7

4., fasciculus posterior ágai:

n. axillaris C5-6n. radialis C5-6-7-8-Th1

5., fasciculus lateralis ágai:

n. musculocutaneus C5-6-7n. medianus (pars lateralis) C6-7

6., fasciculus medialis ágai:

n. medianus (pars medialis) C8-Th1n. ulnaris C8-Th1n. cutaneus brachii medialis C8-Th1n. cutaneus antebrachii medialis C8-Th1

n. intercostobrachialis: a Th2 bordaközti ideg ága, anastomosál a nervus cutaneus brachii medialisszal

81

A P L E X U S B R A C H I A L I S Á G R E N D S Z E R E

1., C5-8 és Th1 szelvényből ered:

C5-6: a ganglion cervicale mediusból ramus communicans griseust kapnakC7-8: a ganglion cervicale inferiusból ggl. stellatum kapnak rostokat

a radixok a m. scalenus anterior et medius eredő csipkéi között a hiatus scalenin keresztül lépnek elő a fonat alatt halad az a. subclavia

2., A karfonaton 2 részt különböztetünk meg:

pars supraclavicularis truncusok alkotjákpars infraclavicularis fasciculusok alkotják

az elsődleges kötegeknél truncust superiort, mediust és inferiort, míg a fasciculusokat az arteria axillarishoz való viszonyuk alapján nevezzük el: fasciculus lateralis, fasciculus medialis et fasciculus posterior

82

V á l l ö v i á g a k :

n. dorsalis scapulae

tr. superior ága innervatio: m. levator scapulae et mm. rhomboidei

n. thoracicus longus

tr. superior ága innervatio: m. serratus anterior

n. suprascapularis

tr. superior ága az arteria suprascapularis kíséretében halad, de az ideg a ligamentum

transversum scapulae superior alatt, míg az a. suprascapularis afölött lép át innervatio: m. supraspinatus et infraspinatus, érzőágakat ad az

art. acromioclavicularishoz és art. humerihez

n. subclavius tr. superior ága lehet a n. phrenicus mellékága is innervatio: m. subclavius

nn. subscapulares fasciculus posteriorból ered innervatio: m. subscapularis, m. teres major

n. thoracodorsalis fasciculus posteriorból ered arteria subscapularis et arteria thoracodorsalis mentén halad lefelé innervatio: m. latissimus dorsi

n. pectoralis medialis et lateralis

fasciculus medialis et lateralis ága átfúrja a fascia clavipectoralist innervatio: m. pectoralis minor et major

83

A s z a b a d f e l s ő v é g t a g i d e g e i

nervus musculocutaneus fasciculus lateralisból ered átfúrja a m. coracobrachialist innervatio: kar flexorai érző végága: n. cutaneus antebrachii medialis

a m. biceps brachii inától lateralisan lép elő a fascián

nervus medianus fasciculus lateralis et medialisból ered

sulcus bicipitalis medialisban fut arteria brachialistól lateralisan fut

alsó harmadában a medialis oldalra tér ágakat ad könyökhöz

a fascia antebrachii a felületes flexorokhoz rögzíti alulról az alkaron

a m. palmaris longus alatt belép a canalis carpiba

oszlása:

nn. digitales palmares communes

ujjak tövén: nn. digitales palmares proprii 2-2érzően beidegez volarisan 7 ujjszélet radial felől

ágai:

rr. musculares - alkarflexorokat innerválja, kivétel: m. flexor carpi ulnaris és m. flexor digitorum profundus

n. interosseus antebrachii anterior

m. pronator quadratusm. flexor pollicis longusm. flexor digitorum profundus pars radialis

ramus palmaris hüvelypárnák és a pollex radialis részét innerválja

nn. digitales palmares communes

nn. digitales palmares proprii

bénulás: hajlításkor "eskükéz”-tartás, amikor csak a IV-V. ujjakat tudjuk hajlítani, a thenarizomzat elsorvadt

nervus ulnaris

84

fasciculus medialis ága a sulcus bicipitalis medialisban az arteria brachialis medialis oldalán halad

a felkar közepén átfúrja a septum intermusculare medialet

az epicondylus medialis alatt lévő sulcus nervi ulnarisba fekszik

m. flexor carpi ulnaris által fedve az alkar elülső felszínére kerül

az arteria ulnarisszal halad és az os pisiformétól radialisan a retinaculum flexorum felett lép be a tenyérbe

ágai:

rami musculares - m. flexor carpi ulnaris és m. flexor digitorum profundus

ramus dorsalis nervi ulnaris nervus digitalis dorsalis 5db dorsalisan 5 ujjszél ulnar felőli innervációját látja el

nn. digitales dorsales communes

nn. digitales dorsales proprii 5 dorsalis ujjszél ulnar felől, a középperc közepéig

ramus palmaris nervi ulnaris ulnaris regio a hypothenar felett

ramus profundus nervi ulnaris

kisujjpárnamm. interosseim. lumbricalis II.-IV.m. adductor pollicism. flexor pollicis longus

ramus superficialis nervi ulnaris palmarisan ulnar felől 3 ujjszél

nn. digitales palmares communes

nn. digitales palmares proprii

n. ulnaris bénulása: "karomkéz"-tartás a mm. interossei és mm. lumbricales denerváció miatt az alappercek feszítettek, míg a distalis percek hajlított helyzetűek az antagonisták hatására

85

nervus cutaneus brachii medialis fasciculus medialis ága 2. vagy 3. bordaközti ideggel alkotott anastomosisa: n. intercostobrachialis

nervus cutaneus antebrachii medialis a hiatus basilicuson keresztül kerül a bőr alá:

ramus anteriorramus ulnaris

nervus radialis fasciculus posteriorból ered lefutás: a. axillaris et a. brachialis mögött

az arteria profunda brachii kíséretében a sulcus nervi radialisba kerül

spiralisan megkerüli a humerust és a felkar alsó és középső harmada táján átfúrja a septum intermusculare lateralet

a könyök hajlat lateralis részében 2 végágra oszlik

ramus profundus

végága:n. interosseus antebrachii posteriorkéztőízületet innerválja

ramus superficialis

a foveola radialis alatt éri el a kézhát bőrét

végága:nn. digitales dorsales communes

nn. digitales dorsales propriidorsalisan 5 ujjszélet innervál radial felől

n. radialis felkari ágai:

nervus cutaneus brachii posterior

rami musculares m. triceps brachii, m. anconeus, m. brachioradialis, m. extensor carpi radialis longus et brevis

nervus cutaneus antebrachii posterior septum intermusculare laterale mentén éri el bőrt

nervus radialis bénulás: "lógó kéz" - a feszítők kiesése miatt sem a csuklóízületben, sem az ujjak ízületeiben nincs lehetőség a feszítésre

86

nervus axillaris fasciculus posteriorból ered:

hiatus axillaris lateralis

m. deltoideus alatt ágazódik el

érző ága: nervus cutaneus brachii lateralis superior

innervatio: m. deltoideus, m. teres minor

87