A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MODELLJEI 1.

Dr. Gilly GyulaBudapest, 2013 április 10

1

2

1. Miért van szükség egyáltalán felsőoktatásra és diplomásokra?

2. A finanszírozási probléma: alulfinanszírozott expanzió

3. Ki, milyen arányban járuljon hozzá, és milyen alapon

4. Versenymechanizmusok és/vagy tervezés? Mi a leghatékonyabb módszer a rendelkezésre álló források allokációjára

- Képzési területek között- Intézmények, karok, szakok, képzési

programok között

Tartalmi áttekintés

Miért van szükség egyáltalán felsőktatásra?

3

A felsőoktatásnak mindig is fontos szerepe volt: Fontos alapértékek közvetítésében Tudás fejlesztése a tudásért (intellektuális

szabadság, független hang, innovációk, etc) Új jelenség:

A felsőoktatás a gazdasági növekedés motorjává váltRugalmas ismeretek és készségek iránti

igény FoglalkoztatottságVersenyképesség

Tartósan növekszik a felsőoktatás iránti kereslet4

A technológiai fejlődés » folyamatos kereslet az új, a rugalmas, a széleskörű és a differenciált készségek, és a „tanulási képesség” általános fejlesztése iránt – emiatt több képzésre van szükség

A tudás „felezési ideje” is egyre rövidebb – emiatt gyakoribb képzésre van szükség

A túl specifikus ismeretek elavulnak és feleslegesé válhatnak – az általánosabb tudás, és az hogy képessé válunk bármit megtanulni biztosítja a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot

Nem véletlen, hogy a részvételi arányok folyamatosan növekednek minden országban

És semmi nem utal arra, hogy a világban ez a trend kifulladna vagy akárcsak lassulna

A tudástőke a legfontosabb növekedési tényező

„A legfőbb különbség a fizikai- és a tudástőke között az, hogy utóbbi esetében a határhozamok nem csökkenőek.” (Baldwin-Wyplosz, 2009)

A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.

A tartós növekedés a tudásfelhalmozásból, a technológiai fejlődésből és az innovációból származik:

„az OECD országokban érdemes megkülönböztetni a közoktatás és a felsőoktatás hatását....

... a felsőoktatás bizonyult a gazdasági különbségek legfőbb magyarázó-változójának.” (Aghion et al. 2005).

A diplomások jövedelme (OECD “Education at a Glance, 2012” alapján)

6

Magasabb életútra vetített jövedelem, mindkét nemben

A diplomások jövedelme az életkorral nő, az alacsonyabb végzettségűeké vagy csökken, vagy messze nem olyan mértékben nő (országonként eltérő módon)

A GDP növekedésekor általában a diplomások jövedelme nő a legjobban

A 2009-es válság idején a diplomások jövedelme nőtt, vagy a legkevésbé csökkent

Diplomás jövedelemprémiumA diplomások jövedelme lényegesen magasabb

Foglalkoztatottság, munkanélküliség a diplomások körében (OECD adatok alapján)8

A diplomások körében a foglalkoztatottság a legmagasabb a munkanélküliség a legalacsonyabb a 2009-es válság ezt csak minimális

mértékben érintette

Miért alacsony a munkanélküliség és magas a foglalkoztatottság és a jövedelem a diplomások körében?9

Korábbban nem diplomások által betöltött munkaköröket egyre inkább diplomások töltenek be Magasabb képzettség – önálló(bb) munkavégzés -

nagyobb hozzáadott érték képesség bárminek a megtanulására, szélesebb látókör, átlátóképeség, jobb probléma

megoldó képesség… Screening hipotézis

FELSŐOKTATÁSPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS

10

Az alapvető felsőoktatáspolitikai célok

Hozzáférés & Igazságosság: nyitottnak kell lennie bárki számára megfelelő képességek és aspirációk esetén, nem függhet a családi-, vagyoni-, jövedelmi-, lakóhelyi helyzetétől. Egy tehetséget sem vesztegethetünk el Ez egyrészt értékválasztás, másrészt hatékonysági követelmény

Hatékonyság Allokációs hatékonyság

Makro: (i) oktatás és más szektorok és (ii) oktatás alrendszerei közti optimum »» v.ö. költségvetés tervezés

Mikro: (i) képzési szakterületek közti, (ii) intézmények, karok, programok közti optimum, (iii) optimális „mix” »» v.ö: központi keretszámmeghatározás, vs piaci mechnizmusok vita

Technikai hatékonyságMinőségMéret: elég nagynak kell lennie, hogy megfeleljen a

társadalmi, gazdasági elvárásoknak.

A felsőoktatás fundamentális fenntarthatósági és finanszírozási problémája12

Alapvető társadalmi-, nemzetgazdasági-, versenyképességi okok és kényszerek miatt egyre nagyobb méretű (egyre nagyobb részvételi arányú) felsőoktatásra van szükség

“az alulfinanszírozott expanzió” »» részvételi arány nőtt (3-600%), ráfordítás nem nőtt »» fajlagos finanszírozás lecsökkent

Az elegendő méretű felsőoktatás nagyobb annál mint amit kizárólag közpénzekből fenn lehetne tartani (verseny a közpénzekért más jóléti szektorokkal, pl.: egészségügy, nyugdíj)

Ha a felsőoktatás nem “free at the point of use” (=tandíj önmagában) »» akkor valós és súlyos hozzáférési probléma lép fel

Az érzékelt minőségromlás valódi okaAlulfinanszírozott expanzió: a részvételi arány 5-8%-ról 20-50%-ra nőtt,

miközben a felsőoktatásra költött összes pénz

reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért

az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent.

A helyes diagnózis: Ha van minőségromlás, azt nem önmagában a megnövekedett részvétel okozza, hanem az, hogy a finanszírozás nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével.

A tömeges felsőoktatás és aminőséggel kapcsolatos aggodalmak

nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség? „fit for purpose” képzési szintek közötti minőségi szelekció

6%

30%

70%

100%

IQ

Gyakoriság

200+50

A minőség fogalmaSokféle, sokszor egymásnak ellentmondó elvárások. „Mindenkinek van egy minőség definíciója, amit próbál

ráerőltetni a rendszerre ...”- Hagymányos elitista szemlélet, „exclusiv klub”- Műveltség- Általános vs. speciális szakismeret- Elméleti vs. Gyakorlati

Minőségdefiníció a szolgáltatásokban: „Kiváló szolgáltatást nyújtani az érintettek elvárásaihoz

képest.”

Érintettek?- Egyén- Munkáltatók, gazdaság- Társadalom

Hogyan lehet megítélni a felsőoktatási szektor eredményességét?

Megfelelő – főképp outcome- indikátorok pl.:- a diplomás jövedelemprémium (EU 27: 50-

100%-os többlet)- a diplomás munkanélküliség (EU 27: 5%

szemben a nem diplomások 10%-ával)- diplomások foglalkoztatottsága- a részvételi arány (EU27: 29%)(DE SEMMIKÉPPEN SEM olyan input

jellemzők, és adottságok, mint a hallgatók átlagos IQ szintje.)

A tömeges felsőoktatás és ahozzáféréssel kapcsolatos probléma

A tehetség normál eloszlást mutat,Az anyagi teherviselőképesség viszont nem szimmetrikus eloszlású

6%

30%

70%

100%

IQ

Gyakoriság

200+50

A kihívás, amivel az EU szembenéz

Az EU27 messze elmarad finanszírozásban és különösen a magánfinanszírozásban a versenytársaihoz képest.

Forrás: Eurostat 2010

EU19 USA Japán Dél Korea

Diplomások aránya, 2007 (25-34 évesek, %)

32 42 55 58

Teljes felsőoktatási kiadás 2008 (GDP%)

1.3 3.1 1.5 2.5

- állami kiadás 1.1 1.0 0.5 0.6 - magán kiadás 0.2 2.1 1.0 1.9

19

Költségvetési korlát A szembeszáguldó vonatok esete:

A technológiai fejlődés miatt fokozódó kereslet a minőségi tömegoktatás iránt, ami többletforrásokra támaszt igényt

A költségvetési források fokozódó szűkössége Öregedő társadalmak finanszírozása Egészségügyi kiadások robbanása Globális versenyből fakadó adócsökkentési nyomás

Ezek a korlátok a válság előtt is léteztek; a válság nem hozott új típusú problémákat, csak felerősítette a régieket.

Tanulság: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással.

Ez nem egy ideológiai következtetés.

20

Magánforrás-bevonásra van szükség

Potenciális magán-források(a) Családi erőforrások – de rontja a hozzáférést(b) A hallgató keresete a képzés ideje alatt – de a tanulás

rovására megy(c) Munkáltató támogatás – de a munkáltatók kevéssé

hajlandóak finanszírozni a képzést, mivel a munkavállalók mobilak és nem lehet/nem érdemes őket röghöz kötni.

(f) Az egyetemek vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmek – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét

(g) Adományok – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét(h) A hallgató jövőbeli keresete, vagyis diákhitel

felvétele Csak egy jól megtervezett és megfelelően működtetett

diákhitel-rendszer képes (i) kellően nagy mennyiségben és (ii) igazságos módon magántőkét bevonni a felsőoktatás

finanszírozásába.

Egy jól-tervezett diákhitel-rendszer főbb tulajdonságai Jövedelemarányos visszafizetés Kellően nagy hitelösszeg (költségtérítés +

megélhetési költségek) Általános hozzáférés Önfenntartó működés Államháztartáson kívüli elszámolhatóság

és valódi magántőke bevonás

22

Mennyi is az annyi? Mi a köz- és magán finanszírozás optimális mértéke?

Elvi válasz “egyszerű”: a köz- és magánfinanszírozás aránya akkor optimális, ha a “marginal social benefit” és a “marginal private

benefit” arányában kerül meghatározásra Gyakorlati megvalósítás: bonyolult

Mérési, mérhetőségi, metodikai problémák: (i) technikailag számos kvantifikálható költség- és

haszon elem kiszámolása technikailag is bonyolult (v.ö. “önköltség számítás”)

(ii) számos alapvető fontosságú költség- és haszon nem is kvantifikálható

képzési programok “önköltsége” és a “marginal social/private benefit” viszonya “homályos”

A tandíj mértéke a várható egyéni haszonnal kell arányos legyen, nem pedig a képzési programok önköltségével

Elvileg kívánatos-e hogy önfinanszírozó legyen a felsőoktatás és a hallgatók befizetéseiből éljen meg?23

Egy felsőoktatási intézmény nemcsak létező ismereteket oktat, de új ismereteket is produkál (kutat is).

A kutatási eredmény “public good”-ként viselkedik, hacsak nem ipari titokként kezelik. Ezért közkinccsé váló új ismeret nem fog előállni, ha nincs megoldva a kutatás közfinanszírozása

A kutatási költségek épp a kutatási eredmények public good jelleg miatt nem háríthatóak át a hallgatókra.

Helyes-e ha a képzés összes költségét a hallgató fizeti meg?

24

Ha a képzésnek nem lenne semmilyen externália hatása (társadalmi haszna), és ha a képzés kizárólag egyéni “fogyasztási jószág” lenne, akkor indokolt lenne, hogy költségét teljes mértékben az és csakis az fedezze, aki “fogyasztja” (l. pl.: csokoládé, luxus üdülés, autó, egyéni életbiztosítás, kozmetikai célú plasztikai sebészet stb.)

Ezért a hatékonynál alacsonyabb mennyiséghez, és súlyos hozzáférési problémákhoz vezet, ha a felsőoktatás minden költségét a hallgatóknak kellene állniuk

Ez az összes felsőoktatás-politikai alapcélt aláásná: Nem oldódik meg a felsőoktatás finanszírozás fundamentális problémája, miközben egyetlen hozzáférési, társadalmi és nemzetgazdasági cél sem tud teljesülni

A felvételizők választása-mi a hatékonyabb allokációs mechanizmus: központi munkaerőpiaci tervezés versus piaci versenymechanizmusok

A hatékony választás feltételei:a) a fogyasztó informáltsága;b) az információ olcsón és hatásosan megszerezhető;c) ha a fogyasztó könnyebben tudja értelmezni az információt;d) ha a rossz döntés költsége alacsony;e) ha a fogyasztói „ízlések” különbözők.

A felsőoktatás esetében ezek a feltételek túlnyomórészt teljesíthetőek.

A hallgatók képesek lehetnek olyan döntéseket hozni, ami a saját és a társadalom érdekeit szolgálja.

Fontos kivétel: a hátrányosabb helyzetűek kevésbé informáltak, és motiváltak.

Teljesen szabályozatlan szabadversenyes piac helyett szabályozott piacra van szükség.

Központi munkaerőpiaci tervezés (mikro-allokációs hatékonysági kérdéskör (1))

A legtöbb ország felsőoktatásában jelentős mértékű központi erőforrás-tervezés zajlik. Problémák: az egyetemek, képzési programok és a hallgatók száma,

messze meghaladja a tervezéssel kezelhető méretet. A különböző profilú és színvonalú egyetemeket nem lenne

hatékony egyformán finanszírozni. A differenciált finanszírozás elvben megvalósítható lenne

egy mindentudó központi tervező által, de a valóságban a probléma már ma is túl komplex, és komplexitása nőni fog.

Mi a tervezés szempontjából releváns munkaerőpiac, és a releváns időtáv? (5 év? 50év?; hazai – EU munkaerőpiac?)

Fő következtetések

A humán tőke és különösen a felsőoktatás jelentősen meghatározza a jövőbeli kilátásokat

Célok: Méret, Minőség és Hozzáférés egyszerre !

Stratégia: Szabályozott piaci versenymechanizmusok

az allokációban Információnyújtás Minőségbiztosítás 0-18 hozzáférési politikák Állami szerepvállalás, ahol az adekvát Jól megtervezett diákhitel

Köszönöm a figyelmet!