A felvilágosodás kora (XVIII. század)

KÖVETELMÉNYEK

Tematikai

egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi

harca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari

forradalom találmányai.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása,

természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny,

felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata,

ökumenikus gondolkodás, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus,

emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus,

szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció.

Személyek: Spinoza, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II.

(Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon,

Metternich, Watt, Stephenson, Marx.

Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok

Észak-Amerikában, Waterloo.

Kronológia:

1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai

Egyesült Államok létrejötte),

1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése),

1793-1794 (a jakobinus diktatúra),

1804-1814/15 (Napóleon császársága),

1848 (forradalmak Európában).

A felvilágosodás

A FELVILÁGOSODÁS JELLEMZŐI

• ismétlés: A XVII. században a természettudomány fejlődése nyomán

(Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton) kialakul az a nézet, hogy a

világot nem Isten kifürkészhetetlen akarata működteti, hanem világos és

emberi ésszel megérthető törvények.

• a XVIII. század a felvilágosodás kora. A felvilágosodás egy

eszmeáramlat, amely az ésszerűség nevében át akarja alakítani a

társadalmat. Ésszerűtlenek pl. az Isten kegyelméből uralkodó király, a

születési előjogok, a dogmák és a vallási fanatizmus.

• jelmondat: Sapere aude! (Merj gondolkodni!)

fogalma

• a felvilágosult gondolkodók feltételezték, hogy a társadalmi problémák

oka a nép tudatlansága, ezért terjeszteni akarták az új ismereteket.

Ebben segítségükre szolgált, hogy a XVIII. században egyre több a

könyv, az emberek egyre többet olvasnak.

• a felvilágosodás legnagyobb munkája is egy könyv, a francia

Enciklopédia. (33 kötete 1751 és 1772 között íródott, szerkesztői

Denis Diderot és Jean d'Alembert, a cikkek minden témakört felölelnek,

írásában a kor legtöbb jelentős gondolkodója részt vett.)

• a felvilágosodás központja a XVIII. században Franciaország, innen

terjed szét Európában (keleti határa Oroszo.)

LEGFONTOSABB KÉPVISELŐI

Charles-Luis de MONTESQUIEU

• A törvények szelleméről (1748)

• hogyan lehet megakadályozni a zsarnokságot? nem szabad egy kézben

lennie a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomnak, legyenek

egymástól függetlenek és kölcsönösen ellenőrizzék egymást

• a hatalmi ágak szétválasztása a mai demokráciák alapja.

VOLTAIRE

• írásaiban támadja az egyházat, a dogmákat, a babonákat, a fanatizmust

• Isten létezését azonban ő sem vonja kétségbe („Ha Isten nem volna, ki

kéne találni!”); elképzelése szerint Isten megteremtette a világot és az

azt működtető törvényeket, és utána más nem avatkozik be (mint egy

mérnök), ez az elképzelés a deizmus

Jean-Jacques ROUSSEAU

• ideális állam: a nép kezében van a hatalom (népszuverenitás), a

polgárok mindent közösen döntenek el, akik nem értenek egyet a

döntéssel, azokat megbüntetik

• az ember alapvetően jó, de a civilizáció megrontja (a vademberek

boldogabbak, mint a "civilizáltak"); sokat írt a nevelésről is, amelynek

fejlesztenie kéne ezt a természetes jóságot

Enciklopédia

Montesquieu

Voltaire

Rousseau

Adam SMITH

• angol közgazdász, műve A nemzetek gazdagsága (1776), első modern

közgazdasági munka

• a gazdaságot szerinte az önérdeken alapuló munka hajtja

• a gazdaság szabályozza saját magát, nem szabad kívülről beleszólni

(szabad verseny előnyei)

Smith

Életmód a XVIII. században

olvasni

AZ ÉLETMÓDRÓL ÁLTALÁBAN

• az életmódban óriási különbségek lehetnek attól függően, hogy

ki hol él (pl. Nyugat- vs Kelet-Európa), milyen származású,

vagyonú stb. A következők általában jellemzőek a felvilágosodás

korára.

• a korábbi századok életét alapvetően meghatározta a három

állandó jelenség: az éhínség, a járványok és a háborúk. Ezek

most annyira visszaszorulnak, hogy a XVIII. századot

fordulópontnak tekinthetjük az emberek életszínvonalában.

TÁPLÁLKOZÁS

• már a XVI. század óta ismertek, de csak ekkor terjednek el az

olyan alapvető élelmiszerek, mint a:

o burgonya: Amerikából, előbb Burgundiában, kezdetben

nem tudják hova tenni (dísznövény?); tápértéke jobb a

gabonáénál; egyes területek élelmezése teljesen a

burgonyától függ

o kukorica ("török búza"): Amerika; ua. mint burgonya;

főként takarmánynövény

o tea: Kínából, teaivás szokása

o kávé: Etiópiából, hozzánk törököktől ("feketeleves"), a

korszak legjellegzetesebb társasági központjai a

kávéházak (újságolvasás, hírek megtárgyalása, Pesten is

több tucat)

általában

táplálkozás

o kakaó, csokoládé: Mexikó (az azték uralkodó még

afrodiziákumként használta, chilivel..., XIV. Lajos már

fagylaltként is ette)

o dohány: Amerika, háromféle fogyasztás (bagóként

rágva, tubákként felszippantva, szivarként v. pipaként

elszívva)

HIGIÉNIA, ORVOSTUDOMÁNY

• a higiénia mai szemmel továbbra is borzasztó: fürdés nincs

szokásban, főleg É-Európában, városok koszosak

• az orvosok ritkák, az egyszerűbb beavatkozásokat a borbélyok

végzik (pl. foghúzás, amputálás), a szülésnél a bábák segítenek

(óriási a szülési halandóság)

• betegségek eredetét (baktériumok) nem ismerik: érvágás,

hashajtó, imádkozás

• a nagy járványok, pl. pestis, lepra mégis megszűnnek, mert az

emberek szervezete a jobb táplálkozás miatt ellenállóbb, és a

kormányok hatékonyabban lépnek fel a járványok terjedése

ellen (pl. egész városok karanténba zárása).

HÁBORÚK

• vannak továbbra is (majd tanuljuk), de nem annyira pusztítóak,

mint régebben (pl. mint a 30 éves vagy a 15 éves háború volt),

mert a XVIII. századi háborúkat már nem zsoldosok, hanem

állandó hadseregek vívják.

• ezeket rendesen ellátják, így nem kell fosztogatniuk. (Plusz a

burgonya nem olyan kényes, mint a gabona, nem pusztul el, ha

átmasírozik a földön egy hadsereg.)

higiénia

orvoslás

háborúk

CSALÁDI ÉLET

• a XVIII. században más volt a családi élet, a családtagok

egymáshoz való viszonya. A család fogalmába beletartozott

mindenki, aki a háztartásban élt, a cselédek is.

• az emberek későn házasodnak (férfiak 25-27 évesen, nők 20 év

körül), és ritkán házasodnak újra - ennek oka, hogy a túl sok

gyerek eltartása nehéz, a születésszabályozás még

gyerekcipőben jár (birkabél, főzetek stb.)

• óriási a gyerekhalandóság (7-8 gyerekből 2-3 éri meg a

felnőttkort), ezért a kisgyerekek halála nem olyan megrázó; a

gyerekekkel elkezdenek tényleg gyerekként bánni: terjednek a

gyerekruhák, játékok, a testi felnyitást már nem tartják

"felvilágosodott" dolognak

• a nők szerepe nő ("a nők százada"), főleg a nemesek körében

már szinte egyenrangúak (pl. Franciao.-ban szalonokat vezetnek)

TÁRGYI KÖRNYEZET

• az életszínvonal emelkedésébe beletartozik az is, hogy az

emberek jobb minőségű, szebb tárgyakkal veszik körül magukat.

• ruházat (képek!): férfiak - háromszögletű kalap, paróka, kabát,

harisnya, csatos cipő; nők: tornyos frizurák, fűző, alsószoknyák,

kendők

• bútorok stb.: a középkori asztal-szék-láda hármashoz most

párosul a szekrény, a szőnyegek, a tükrök, a porcelán (Kínából,

de 1709-ben egy Böttger nevű németnek sikerül előállítania Erős

Ágost szász király számára porcelánt kaolinból; az 1.

porcelángyár Meissenben alapul), órák

család

születésszabályozás

gyerekek

nők

ruházat

bútorok

Nagy-Britannia

olvasni

POLITIKAI RENDSZER

• ismétlés: az 1689-es dicsőséges forradalommal Angliában új

államforma jön létre, az alkotmányos monarchia (a király uralkodik,

de a parlament kormányoz helyette). A XVII. századi polgárháborúk

után a XVIII. század a béke kora, ekkor válik Anglia nagyhatalommá,

a világ legfejlettebb gazdaságú országává.

• 1707: Anglia és Skócia uniója → Nagy-Britannia (lobogó: Union

Jack, András+György-kereszt) - Írországot is megszállva tartják

(hivatalosan csak 1801-ben csatolják NBr-hoz)

• uralkodóházak: 1714-től a német származású Hannover-dinasztia

uralkodik, legfontosabb királya III. György (1760-1820) /Ma is ez a

dinasztia uralkodik NBr-ban, csak a nevét változtatták meg az első v.h. után az

angolosabb Windsor-házra./

• az uralkodók külföldiek (nem is beszélnek angolul), ezért a valódi

hatalom a miniszterelnöké (legerősebb pártból nevezi ki a király,

tevékenységéért felelős a parlamentnek), az első min.elnök Sir

Robert Walpole

• két párt működik: whigek (polgárság, pénzemberek) és toryk

(birtokosok) - rendszeresen parlamenti választásokat tartanak, a két

párt versenyez, hogy ki tud több képviselőt küldeni a parlamentbe

(kevés embernek van szavazati joga, és ők is megvásárolhatók,

úgyhogy a rendszer nem tökéletes)

• külpolitika: az angolok részt vesznek a kor összes európai

háborújában, mindig a gyengébb oldalt támogatják - Európában

legyen egyensúly, és addig ők meghódíthassák a világot; Angliáé a

világ legerősebb flottája, a legnagyobb gyarmattartó ország a

világon, övé Észak-Amerika, India; Észak-Amerikában megszerzik a

franciáktól Kanadát, az amerikai függetlenségi háborúval viszont

elveszítik a többi észak-amerikai területüket (ezeken megalakul az

USA)

Nagy-Britannia

min. elnök

pártok

külpolitika

GAZDASÁG - AZ IPARI FORRADALOM KEZDETE - Tudni

• Nagy-Britannia gazdasága a legfejlettebb a világon

• mezőgazdaság: vetésforgó (ugar helyett takarmánynövények),

talajjavítás (trágyázás), csatornázás, jobb ekék, aratógép

• a mezőgazdaság fejlődése miatt a népesség 1700 és 1800 között 5-ről

9 millióra nő; vidékről egyre többen költöznek a városokba, ahol

olcsó munkaerőt jelentenek az ipar számára

• ipar: legfontosabb ágazat a textilipar: alapanyaga az angol gyapjú

vagy az amerikai/indiai pamut, a késztermékeket pedig Európába és a

gyarmatokra adják el, jókora haszonnal - az így nyert pénzt azután be

lehet fektetni máshová, ezért a textilipar az angol gazdaság

húzóágazata lesz

• a textilipari termelés fokozása érdekében új eszközöket találnak fel:

o 1733 szövőgép (John Kay, „repülő vetélő”)

o 1764 fonógép (James Hargreaves, "fonó Jenny" - engine)

o 1769 jobb fonógép (Sir Richard Arkwright)

• új energiaforrások felfedezése:

o 1735 kőszén (kokszosítás, Abraham Darby) - faszén helyett;

Angliában rengeteg kőszén van

o 1769 gőzgép (James Watt) - a gőzt az ókor óta ismerték, de

nem használták (erőátvitelt nem tudták megoldani)

• létrejönnek az első gépek (gép = önműködő szerszám)

• a manufaktúrákban gépesítik a termelést, így kialakulnak az első

gyárak

• mindez a fejlődés annyira fontos és hirtelen, hogy ezt a folyamatot

ipari forradalomnak nevezzük

mezőgazd.

textilipar

találmányok

energiaforrások

ipari forr.

A felvilágosult abszolutizmus. Poroszország

tudni kell

A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS JELLEMZŐI

• a XVIII. század elején Európában hatalmi átrendeződés ment végbe:

két régebbi nagyhatalom, Spanyolország és Svédország kiesett, de

jelentkezett egy új nagyhatalom, Poroszország.

• Európa legfejlettebb országának ekkor is Nagy-Britannia és

Franciaország számított. A francia felvilágosodás hatására a lemaradt

országok uralkodói reformokat kezdeményeztek. Az ilyen kormányzati

rendszert felvilágosult abszolutizmusnak nevezzük. Felvil. abszol. jött

létre pl. Spanyolo.-ban, Poroszo.-ban, Ausztriában, Itáliában és Oroszo.-

ban is.

• a felvilágosult abszolutizmus célja az ország modernizálása. Ennek

érdekében a felvilágosult abszolút uralkodók:

• rendeletekkel, parlament nélkül kormányoznak, mert úgy gondolják,

hogy reformjaikat úgysem szavaznák meg (ezért "abszolutizmus") -

"mindent a népért, semmit a nép által"

• a társadalomban csökkentik a különbségeket: felszabadítják a

jobbágyokat, a nemességet is megadóztatják

• a gazdaságot fejlesztik: védővámok, útépítések, adókedvezmények

javítják az életszínvonalat: iskolákat, kórházakat alapítanak, javítják az

élelmiszerellátást

• a vallásban türelmet hirdetnek

POROSZORSZÁG

• ismétlés: az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Birodalom

több mint 300 kisállamra esett szét. A német államok közül a

legnagyobbak: Bajorország, Szászország, Hannover, Ausztria és

Poroszország.

• a Porosz Királyság 1701. januárjában, I. Frigyes királlyá koronázásával

alakult meg (Hohenzollern-dinasztia). Területe kezdetben két különálló

részből állt: Brandenburgból (itt volt az ország fővárosa, Berlin) és a

porosz hercegségből.

hatalmi

átrendez.

felvil. absz.

reformok

I. Frigyes Vilmos (1717-40)

• uralkodása idején Poroszo. katonaállammá vált:

o mindent a hadsereg érdekeinek rendeltek alá (állami bevétel

80%-a erre!)

o a lakosság számához képest a porosz hadsereg volt a legnagyobb

egész Európában (80 ezer fő)

o /Ez a porosz, illetve a későbbi német mentalitáson is meglátszik: rend,

tekintély, fegyelem szeretete./

II. (Nagy) Frigyes (1740-86)

• belpolitika:

o kínvallatás eltörlése, vallásszabadság, állami gabonaraktárak

o máshonnan elűzött protestáns németek betelepítése

o merkantilizmus, ipar támogatása

• külpolitika:

o korának egyik legnagyobb hadvezére, hadserege 200 ezer fő

o Ausztriától két háborúban (1740-48 osztrák örökösödési h.,

1756-63 hétéves h.) elragadja Sziléziát (fejlett gazdaságú

tartomány)

o 1772-ben részt vesz Lengyelo. első felosztásában, ekkor sikerül

egyesíteni területeit

Porosz Kir.

katonaállam

Nagy

Frigyes

hódítások

Lengyelország, Oroszország és Franciaország

olvasni

LENGYELORSZÁG

• ismétlés: Lengyelország 1700 körül még mindig Európa egyik

legnagyobb országa. Itt azonban nincs felvilágosult abszolutizmus,

mert a királyi hatalom nem elég erős.

• Lengyelo. államformája nemesi köztársaság: elvben az országgyűlés

(szejm) irányít, de itt minden lengyel nemes személyesen is

megjelenhet és mindenkinek vétójoga van! Emiatt a szejm

működésképtelenné vált, az ország anarchiába süllyedt

• a legyengült országot a szomszédai (Poroszo., Ausztria, Oroszo.)

három lépésben felosztják egymás között (1772, 1793, 1795)

Lengyelország

felosztások

• 1795-ben ez a nagy múltú állam megszűnik, "letörlik a térképről"

(1918-ig nem is lesz)

• a lengyelek sorsa összekapcsolódik az európai politikával, a 19. sz.-

ban több szabadságharc lesz

OROSZORSZÁG

• ismétlés: Oroszország I. (Nagy) Péter uralma idején elkezdett

felzárkózni a fejlettebb Nyugat-Európához, de még így is elmaradott.

Oroszország despotikus monarchia.

II. Katalin (1762-1796)

• német származású, férje meggyilkolása után lesz cárnő

• belpolitika:

o némi túlzással felvilágosult abszolutisztikus uralkodónak

nevezhetjük őt, mert ismerte a felvilágosodást (Diderot-val

levelezett) és hozott bizonyos reformokat (iskolák alapítása,

városok támogatása, kereskedelem fejlesztése)

o egyébként azonban ugyanolyan zsarnok volt, mint elődei - a

jobbágyok elnyomása miatt az ő idejére esik az orosz

történelem egyik legnagyobb parasztfelkelése, a Pugacsov-

felkelés (1773-75), ezt leverik

• külpolitika: terjeszkedés

o Lengyelo.-tól területek (1772, 1793, 1795)

o törökökkel háborúzik, megszerzi a Fekete-tenger északi

partvidékét

FRANCIAORSZÁG

• Franciaországban a XVIII. században virágkorát éri az

abszolutizmus. Ezt az időszakot később úgy nevezik: ancient régime

(„régi rendszer”). Az Általános Rendi Gyűlést 1614 óta nem hívták

össze.

• uralkodók:

o XV. Lajos (1715-1774): „Utánam az özönvíz!” nem érdekli a

kormányzás, helyette kegyencnői (Madame Pompadour)

irányítanak; XVI. Lajos (1774-1792): gyengekezű, felesége

(Marie Antoinette, Mária Terézia lánya) irányít

Oroszország

II. Katalin

Franciaország

uralkodók

• társadalom: Franciao. Európa legnépesebb állama (27 millió), a

lakosság jogilag három rendet alkot:

1. katolikus egyház

2. nemesség (ősi: „a kard nemessége” és szerzett/vásárolt:

„taláros nemesség”)

3. "harmadik rend", polgárság és parasztság (a lakosság 95%-a),

csak ők adóznak

• gazdaság: a lakosság 4/5-e még a földből él

o a mezőgazdaságot egyre inkább korlátozzák a feudális terhek

(adó, robot)

o az ipar fejlődik (manufaktúrák, főleg textilipar, luxuscikkek)

• külpolitika: Franciao. részt vesz a század összes nagy háborújában

(pl. hétéves háború, amerikai függetlenségi háború)

o fő ellenfelei Anglia és/vagy a Habsburg Bir.

o a háborúk mérlege kudarc: pl. a hétéves háborúban elveszítik

Kanadát és Indiát

o az állandó háborúk lassan csődbe juttatják az államot

társadalom

gazdaság

külpolitika

Az Egyesült Államok létrejötte

tudni kell

AZ ANGOL GYARMATOK A XVIII. SZÁZADBAN

• a XVIII. századra 13 angol gyarmat alakult ki.

• lakosság 2 millió (ebből 400 ezer fekete rabszolga), három nagyváros

(New York, Boston és Philadelphia)

• eltérő gazdasági és társadalmi fejlődés:

o észak: farmergazdálkodás, fejlődő ipar

o dél: ültetvényes rabszolgagazdálkodás (dohány, rizs, indigó)

• irányítás: Londonból, kormányzók segítségével

• 1756-63 között zajlik a hétéves háború, ebben Nagy-Britannia

megszerzi Kanadát Franciao.-tól

• ezután azonban megromlik a viszony az anyaország (Nagy-Br.) és az

amerikai gyarmatok között. Ennek okai:

13 gyarmat

észak és dél

romló

viszony

o Nagy-Br. számára a gyarmatok felvevőpiacot jelentenek, ezért

az északi ipar termékeire védővámokat vetnek ki (ez

akadályozza a gazdasági fejlődést) - cserébe az amerikaiak

bojkottálják (nem veszik meg) az angol árukat

o adókat is kivetnek, pl. bélyegadó, cukoradó; teával csak a

Kelet-Indiai Társaság kereskedhet

o az amerikaiakat dühíti, hogy nincs képviseletük az angol

parlamentben, tehát a "fejük felett" döntenek róluk (pedig

szabad emberek és brit alattvalók)

• 1773: a "bostoni teadélután": Boston kikötőjében indiánnak öltözött

amerikaiak a vízbe szórják a Társaság egy hajójáról a teát - Nagy-Br.

válaszul blokád alá veszik Bostont

• 1774: Első Kontinentális Kongresszus Philadelphiában - kimondják,

hogy a blokád törvénytelen; a gyarmatok szövetséget kötnek Nagy-Br.

ellen, fegyveres összecsapások is kezdődnek

• 1775: Lexingtonnál a britek vereséget szenvednek az amerikai

felkelőktől, Nagy-Br. hadat üzen

A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ (1775-83)

• szembenálló erők:

o amerikaiak: irreguláris sereg (önkéntesek); de ismerik a

területet, visszavonulhatnak a szárazföld belsejébe; hazafiság,

lakosság támogatása - a sereg parancsnoka George Washington

o angolok: reguláris hadsereg (főként német zsoldosok),

loyalisták, indiánok, flotta

• 1776. július 4. Függetlenségi Nyilatkozat (Thomas Jefferson) –

• 1777 saratogai győzelem

• 1778 Franciao., Spanyolo. és Hollandia belép a háborúba az amerikaiak

oldalán; európai önkéntesek érkeznek (pl. La Fayette márki, magyarok,

lengyelek is)

• 1781 yorktowni győzelem (Cornwallis brit táb. leteszi a fegyvert)

• 1783 versailles-i béke, III. György elismeri a gyarmatok függetlenségét,

létrejön az USA

1773 Boston

1774

Philadelphia

a függ.

háború

Függ. Nyil.

AZ USA ALKOTMÁNYA

• a függetlenség kivívása után összeül a szövetségi gyűlés és 1787-ban

elfogadták az USA Alkotmányát (alkotmány = alaptörvény, amelynek

más törvények nem mondhatnak ellent, meghatározza a társadalmi-

politikai élet kereteit). Az USA Alkotmánya az első demokratikus

alkotmány a világon, minta Európa számára is. Itt valósul meg először a

hatalmi ágak szétválasztása: - Tk. 27. o. ábra és forrás

• végrehajtó hatalom: Elnök (4 évre választják, első elnök Washington),

hadsereg főparancsnoka (Nemzeti Gárdáé is), külpolitika, minisztereket

ő nevezi ki és neki tartoznak felelősséggel, törvényhozással szemben

vétójoga van; Kongresszus 2/3-os többséggel vonhatja felelősségre

• törvényhozó hatalom: Kongresszus, ez kétkamarás: Szenátus (államok

2-2 küldötte) és Képviselőház (államok lakosságszám arányában

küldenek képviselőket)

• bírói hatalom: Legfelsőbb Bíróság

• ezek a szövetségi intézmények, de minden államnak saját szervezete,

törvényei vannak

• az Alkotmányban nem biztosították a polgári szabadságjogokat, de

1791-ben 10 kiegészítő cikkelyt csatolnak az Alkotmányhoz (Bill of

Rights), ebben: szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság; ártatlanság

vélelme; magántulajdon védelme; fegyvertartás joga (!).

• az Alkotmány ma is változatlanul érvényben van; azóta csak újabb

kiegészítéseket csatoltak hozzá (22).

Alkotmány

végreh. hat.

törvényh.

hat.

bírói hat.

polg.

szab.jogok

IPARI FORRADALOM TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI

A MUNKÁSOK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI

• az ipari forradalom egyik árnyoldala a társadalmi különbségek

növekedése: a gazdasági fejlődést csak egy nagyon szűk réteg

(vállalkozók, gyárosok) tudják kihasználni, ugyanakkor sok ember

tönkremegy (mert a gépek "elveszik" a munkáját), és kénytelen

alacsony bérért dolgozni

• a nagyvárosokban megjelennek a munkásnegyedek: itt szűkös

lakások, szemét, bűnözés (alkoholizmus, prostitúció)

munkások

helyzete

liberális

felfogás

• a kormányok ált. szemet hunynak efölött és nem törődnek a

szegényekkel (a korszakban uralkodó liberális felfogás szerint

mindenkinek meg kell adni az alapvető szabadságjogokat, amelyek

birtokában szabadon kezdhet bármit az életével; ha szegény marad,

az ő hibája)

• a munkások érdekeit senki nem védi, teljes a kiszolgáltatottsága (a

munkaerő-túlkínálat miatt): bármikor kirúghatják, bérek

minimálisak, nőket és gyermekeket dolgoztatnak, mert olcsóbb (pl. 6

éves gyerekek bányában napi 14 órát)

MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK

• kivándorlás

• munkások lázadása, gépek összetörése (géprombolók) - ilyenek

minden fejlett területen voltak, de a kormányok felléptek ellenük,

olykor katonasággal verték szét a lázadókat

• saját szervezeteket alapítanak, amelyek az ő érdekeiket képviselik

(szakszervezetek, önsegélyező egyletek): az elsők Angliában; a

szakszervezetek pl. sztrájkokat, tüntetéseket szerveznek, és

harcolnak a munkások jogaiért (pl. választójog kiterjesztése), az

önsegélyező egyletek tagjai egymáson segítenek, ha valamelyikük

bajba jut, pl. baleset éri vagy elveszíti a munkáját - kezdetben ezek

illegálisak

• Angliában a munkások országos mozgalma, a chartista mozgalom

sikert ért el és sikerült törvényes úton rendezni a problémát: a

parlament 1847-ben meghozta az ún. gyári törvényeket, amelyek

megtiltották a nők és gyermekek alkalmazását a bányákban, napi 10

órás munkaidő (gyerekeknek kevesebb). Innentől a szakszervezetek

lesznek a konfliktuskezelés eszközei. /A chartista mozgalom a nevét a

parlamentnek benyújtott kérvényekről (ang. charter) kapta./

• máshol a törvényes megoldás nem sikerül, de mégis egyre több

ember kezd foglalkozni a munkások helyzetével - a század közepére

kialakul egy negyedik eszmerendszer, a szocializmus

szakszervezetek

chartisták

A SZOCIALIZMUS

• a szocialisták számára a legfőbb érték az egyenlőség: nem elég, ha

mindenki megkapja a szabadságjogokat, hanem az államnak aktívan

segítenie kell a rászorulókon, ha kell, a tehetősebbek rovására (pl.

nagybirtokok szétosztása a földnélküliek között, plusz adók)

• az első szocialisták tkp. jóindulatú emberek voltak, akik elméleti

megoldásokat dolgoztak ki - mivel ezek nem megvalósíthatók, őket

utópistáknak nevezzük (utópia: elképzelés egy jobb világról), ilyen

pl.:

o Saint-Simon: francia filozófus, az ideális államot az

iparosok és a tudósok irányítsák

o Charles Fourier: angol kereskedő, szerinte az embereknek

kis, szervezett közösségekben (falanszterekben) kellene

élniük, ahol minden közös, és tudományosan irányítják (pl.

Madách Az ember tragédiájában is van egy ilyen jelenet)

o Robert Owen: angol gyáros, gyárában kedvező feltételek,

iskola, kórház a munkásoknak - végül tönkremegy

• mások erőszakkal, forradalom útján kívánták a kérdést megoldani - a

legnagyobb hatású szocialista irányzat, a marxizmus is ilyen volt

Marxizmus (tudományos szocializmus)

• alapítói Karl Marx és Friedrich Engels német filozófusok (1848:

Kommunista Kiáltvány)

• azért "tudományos", mert történelmi és gazdasági elvekből próbált

kiindulni

• Marxék az emberi történelmet szakaszokra osztották (ősközösség,

rabszolgatartó r., feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus,

kommunizmus) - tk. 97. o. ábra

• az ősközösségben nem volt magántulajdon, de amikor ez megjelent,

akkor kialakult két osztály: elnyomók és elnyomottak - ezek között

osztályharc dúl, ennek révén egyre fejlettebb társadalmak jönnek

létre

• a kapitalizmus korában az osztályharc a tőkések és a munkások

(proletárok) között folyik, de Marxék szerint a jövőben a

szocializmus

utópisták

marxizmus

proletároknak fel kell lázadniuk és erőszakkal meg kell szerezniük a

hatalmat, hogy létrehozzák a saját államukat (proletárdiktatúra)

• ez el fog vezetni egy olyan boldog korszakhoz, amikor ismét

megszűnik a magántulajdon és mindenki egyenlő lesz

(kommunizmus)

• /A marxizmus igazából a század második felétől lesz jelentős, a XX. században

sajnos megpróbálják megvalósítani, ekkor derül majd ki, hogy több szenvedést

okoz, mint amennyit megold./

A francia forradalom kitörése

A FORRADALOM OKAI, KEZDETE

• az 1780-as évek végére az abszolutizmus válságba jutott: a növekvő

kiadások miatt államcsőd fenyegetett, a szegények lázongtak a rossz

termés miatt

• ekkor már többen is reformokat sürgettek, pl. La Fayette márki (az

amerikai függetlenségi háborúban is harcolt), Sieyés abbé ("Mi a

harmadik rend?"

• XVI. Lajos összehívta az Általános Rendi Gyűlést - ez 1789

májusában össze is gyűlt (1614 óta először!), hogy megoldja a

válságot

• itt a harmadik rend kinyilvánította, hogy ő képviseli a francia nemzetet

(ebben igaza is volt, hiszen a 3. rend a francia népesség 95%-a!),

Nemzetgyűléssé alakult; képviselőik elhagyták a rendi gyűlés épületét

• XVI. Lajos tétovázik: először támogatja a harmadik rendet, azután

Párizs körül összevonja a hadsereget, hogy visszakényszerítse őket /A

forradalom során XVI. Lajos végig határozatlan, egyszer szigorúbb, egyszer

engedékenyebb politikát folytat./

• Párizs lakossága azonban a harmadik rend oldalára áll: felkelés tör ki,

új városi tanácsot és nemzetőrséget alakítanak (utóbbi vezetője La

Fayette)

• majd 1789. július 14. megostromolják és elfoglalják a Bastille-t

(börtön, a régi rendszer gyűlölt szimbóluma, ide zárták a politikai

foglyokat) - ez a forradalom kezdete

válság

Rendi Gyűlés

Nemzetgyűlés

1789. júl. 14.

A FORRADALOM GYŐZELME

• 1789 nyarán a forradalom elterjed az egész országban:

o a városokban lemondatják a királyhű polgármestereket és új

városi tanácsokat hoznak létre

o vidéken az éhező parasztok a földesuraik ellen fordulnak: a

"nagy félelem" ideje alatt fosztogatások, gyújtogatások,

gyilkosságok követik egymást

• a nemesség és a papság egy része külföldre emigrál, a másik része

aug. 4-én lemond ősi kiváltságairól (pl. adómentességük

megszüntetése, feudális terhek eltörlése)

• 1789. aug. 26-án a Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és Polgári

Jogok Nyilatkozatát

o a hatalom a néptől származik (népszuverenitás), ezért minden

állampolgárnak joga van részt venni a törvényalkotásban

o a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak (törvény előtti

egyenlőség), ártatlanság vélelme

o emberi jogok: vallás-, szólás- (sajtó-) szabadság, személyes

szabadsághoz, tulajdonhoz és biztonsághoz való jog

• XVI. Lajos ellenkezni próbál, de a tömeg megrohanja a versailles-i

palotát és a királyi családot Párizsba kényszerítik

• ezután a Nemzetgyűlés sorra hozza az intézkedéseket, amelyek során

Franciaország átalakul:

o megszüntetik a feudális tartományokat, helyettük 83 megye

o az egyház vagyonát állami kézbe veszik és áruba bocsátják

o eltörlik a céheket, egységes súly- és mértékrendszer (méter)

'89 nyara

aug. 4.

Az Emberi és

Polg. Jogok

Nyilatkozata

intézkedések

Az alkotmányos monarchia időszaka

AZ 1791-ES ALKOTMÁNY

• a Nemzetgyűlés másfél évi munka után, 1791-re elkészül az

alkotmánnyal (ez az első írott francia alkotmány), XVI. Lajos

szentesíti - Franciao. ezzel alkotmányos monarchiává válik

o törvényhozó hatalom: Törvényhozó Nemzetgyűlés;

választójogi cenzusok: csak férfiak, francia állampolgárság,

min. 25 éves kor, bizonyos vagyon (emiatt Franciaország 28

millió lakosából csak kb. 4 millió választhat)

o végrehajtó hatalom: a királyé (ő nevezi ki a minisztereket és

a hadsereg vezetőit; korlátozott vétójogával beleszólhat a

törvényhozásba is), azonban a miniszterek nem neki felelősek

(= ő nem menesztheti őket), csak a Nemzetgyűlés, és a király

bármilyen rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

o bírói hatalom: független bíróságok

o ezenkívül az alkotmány biztosítja az emberi jogokat is

• XVI. Lajos ismét kétértelműen viselkedik: megkísérli elhagyni

Párizst, de visszahozzák - a monarchia tekintélye egyre csökken, egyre

többen akarnak köztársaságot

A MONARCHIA BUKÁSA

• az alkotmányos monarchia nem bizonyult stabilnak, ennek okai:

o belső okok: egyre súlyosbodó gazdasági problémák (infláció,

éhínségek) hatására a tömegek egyre elégedetlenebbek - emiatt

a forradalom radikalizálódik (szélsőségesebb lesz); pl. 1791.

júliusában a nemzetőrség belelő a tüntető tömegbe (Mars-

mezei sortűz)

o külső okok: Európa hatalmai bizalmatlanok a forradalmi

Franciaországgal (főként az emigráns nemesek hatására) -

Ausztria és Poroszo. uralkodói 1791. aug.-ban katonai

beavatkozással fenyegetnek, ha XVI. Lajosnak bármi

1791:

alkotmány

válság okai

bántódása esnék (pilnitzi nyilatkozat)

• 1791. okt.-ben összeül az új Nemzetgyűlés, itt három csoportosulás

alakul ki:

o alkotmányos monarchisták: ők azok, akik elégedettek a

fennálló rendszerrel (főleg nagypolgárság, forradalomhoz hű

nemesség és papság)

o girondiak: Gironde megye képviselői (vez. Jacques-Pierre

Brissot), ők további reformokat akarnak (főleg

középpolgárság)

o jakobinusok: a Jakobinus Klub a párizsi Szt. Jakab-

kolostorban működött, innen a név (vez. Maximilien

Robespierre), ők radikális reformokat akarnak, a válság

megfékezése érdekében a szabadság korlátozásától sem

riadnak vissza (főleg kispolgárság, városi szegények, sans-

culotte-ok "nadrágtalanok")

• a vélemények főleg abban térnek el, hogyan reagáljanak a pilnitzi

nyilatkozatra; végül a girondiak akarata érvényesül, és 1792. ápr. 20-

án Franciao. hadat üzen Ausztriának és Poroszo.-nak - megindul

Franciao. háborúja Európa ellen, amely innentől kisebb

megszakításokkal 1815-ig tart. A háború kezdetben védekezésként

indul, de a győzelmek után hamarosan hódító háború lett belőle,

melynek célja "a forradalom exportja" (Európa népeinek

felszabadítása a zsarnok királyok alól)

• mivel XVI. Lajos nem működött együtt a Nemzetgyűléssel, a tömeg

1792. aug. 10-én megostromolja a királyi palotát, majd a

Nemzetgyűlés megfosztja hatalmától és börtönbe veti

• mivel az alkotmányos monarchia megbukott, a Nemzetgyűlés átalakul,

Konvent lesz belőle, és saját kezében összpontosítja a végrehajtó

hatalmat is (a Konventben már nincsenek alkotmányos monarchisták,

csak girondiak és jakobinusok, illetve a kettő között ingadozók)

• a porosz-osztrák hadsereg közeledésének hírére pánik tör ki, a

Konvent engedélyezi, hogy az árulónak ítélt személyeket megöljék (az

első terror), fellobban a nemzeti érzelem (a Marseillaise születése),

pártok

háború

a monarchia

bukása

terror

nacionalizmus

az emberek tömegével állnak be a hadseregbe

• 1792. szept. 20-án a francia hadsereg Valmynál legyőzi a poroszokat

• másnap kikiáltják a köztársaságot

Valmy

köztársaság

A köztársaság időszaka

A GIRONDIAK URALMA (1792-93)

• a valmy-i győzelem után a franciák ellentámadásba mennek át: 1792.

nov. 6. Jemappes mellett győzelem, majd Belgium elfoglalása - a cél

ismét a Rajna, mint XIV. Lajos korában

• közben XVI. Lajost perbe fogják és a jakobinusok követelésére 1793.

jan. 21-én hazaárulásért egyszerű állampolgárként kivégzik

• a francia győzelmek és a király kivégzése miatt az európai hatalmak

szövetséget (koalíciót) kötnek Franciao. ellen (NBr. vezeti, tagjai:

Ausztria, Poroszo., Hollandia, Spanyolo., Portugália) - támadás

Franciao. ellen

• közben a gazdasági válság is megmarad, parasztfelkelések kezdődnek

• egyre több rendkívüli intézkedés:

o a hatalmat a Konventnek alárendelt Közjóléti Bizottság

összpontosítja (9 fő)

o Forradalmi Törvényszék: az árulók gyorsított elítélése - egyre

több kivégzés (guillotine)

o maximálják az élelmiszerek árát

• végül 1793. jún. 2-án a jakobinusok átveszik a hatalmat a Konventben,

a girondiakat letartóztatják (később sokat kivégeznek)

A JAKOBINUS DIKTATÚRA (1793-94)

• 1793: új alkotmány (általános választójog, mindenkinek joga van a

munkához és a tanuláshoz, rabszolgaság eltörlése stb.)

• ez azonban nem lép életbe, valójában Robespierre és hívei uralkodnak -

céljuk a forradalom megmentése, de ennek érdekében a legdurvább

eszközöktől sem riadnak vissza

• terror bevezetése: gyanúsakról szóló törvény (tk. 72. o., nagyjából

bárki gyanús lehet, büntetése halál - vö. Emberi és Polgári Jogok

XVI. Lajos

kivégzése

az 1.

koalíció

rendkívüli

intézk.

jakob.

hatalomátv.

1793-as alk.

terror

Nyilatkozata!); a forradalmi törvényszékek kb. 40 ezer embert végeznek

ki

• örök kérdés, hogy szabad-e valamilyen nemes cél (pl. a szabadság

megmentése) érdekében erőszakhoz, emberek kivégzéséhez folyamodni

- a jakobinusok szerint muszáj volt

• ennek ellentmond, hogy az áldozatok többsége egyszerű paraszt vagy

polgár - ők miért ellenség? (nem válogattak)

• bevezetik az általános hadkötelezettséget, kényszersorozások (hatalmas,

kb. 750 ezer fős tömeghadsereg jön létre) - leverik a lázadásokat,

legyőzik az ellenséges seregeket

• mivel egyre több ember számít ellenségnek, hamarosan már senki sincs

biztonságban - Robespierre tkp. bárkit a halálba küldhet, még saját régi

híveit is (a jakobinusok két csoportra oszlottak: a "veszettekre" és a

mérsékeltekre, akik enyhíteni akarták a terrort - utóbbiakkal Rob.-ék

leszámoltak, vezetőjüket, Dantont kivégezték) /ld. ábra: Robespierre a végén

már maga végzi ki a hóhért/

• végül a jakobinusoknak is elegük lesz belőle, és 1794. júl. 27-én

(thermidor 9-e) letartóztatják és őket is kivégzik

A DIREKTÓRIUM (1794-99)

• ismét egy girondi jellegű csoport kerül hatalomra, jelszava: „Se királyt,

se diktatúrát!”

• 1795: új alkotmány

o törvényhozás: Vének Tanácsa (felsőház) + Ötszázak Tanácsa

(alsóház), cenzus alacsonyabb (pl. 21 év)

o végrehajtó hat.: 5 tagú Direktórium - nehogy ismét egy ember

kezébe kerüljön a hatalom

• ezzel a rendszerrel igazából senki nem elégedett (pl. a királypártiak és a

megmaradt jakobinusok lázadnak ellene), csak azért fogadják el, hogy

végre nyugalom legyen, így fennmarad 4 éven keresztül (!)

háború

thermidor

1795-ös alk.

Napóleon kora OLVASNI

NAPÓLEON FELEMELKEDÉSE

• 1769-ben született Korzikán (Ajaccióban) /A sziget abban az évben került

Genovától Franciao.-hoz./

• katonai iskolát végzett (tüzértiszt)

• 1793-ban (24 évesen!) tábornokká nevezik ki

• 1796-97: itáliai hadjárat az osztrákok ellen - győzelmek, végül

békekötés

• 1798-99: egyiptomi hadjárat Anglia ellen - katonailag kudarc (az

egyiptomiakat legyőzi, de az angol flottától vereséget szenved),

tudományos szempontból fontos (tudósokat visz magával, rosette-i kő

haza - óegyiptomi írás megfejtése: François Champollion, 1822)

• 1799. nov. 9.: államcsíny - új alkotmány: Franciao. konzulátus lesz

(római minta, Napóleon mint „első konzul” egyedül irányítja a

törvényhozó és végrehajtó hatalmat is)

KONZULSÁGA (1799-1804)

• uralma végre rendet és békét hoz Franciao.-nak, ezért minden társ.

réteg támogatja

• a forradalom eredményeit meghagyva modern polgári államot hoz létre

• intézkedései:

o Polgári Törvénykönyv (Code Civil vagy Code Napoléon):

polgári szabadságjogok (pl. törvény előtti egyenlőség,

tulajdonhoz való jog)

o gazdaság támogatása, Francia Nemzeti Bank (1800)

o konkordátum a pápával (1802): elválasztja az egyházat az

államtól (= a francia állam támogatja a katolikus egyházat, de

megszünteti a befolyását a politikában, az oktatásban stb.)

o újra legyőzi az osztrákokat (1800, Marengo), Angliával 1802-

ben békét köt

• 1804-ben császárrá koronázta magát (1815-ig lesz császár) - innentől

rendeleti úton kormányoz, de népszerűsége sokáig megmarad (császári

címét népszavazással erősíti meg)

Korzika

Itália

Egyiptom

államcsíny

Polg.

Törv.könyv

Nemzeti

Bank

konkordátum

császár

CSÁSZÁRSÁGA (1804-15)

• Franciao. ekkor Európa legerősebb hatalma: Anglia fáradhatatlanul

szervezi a koalíciókat Franciao. ellen, de Napóleon mindig legyőzi őket

• egész Európa térképét átrajzolja: megszünteti a Német-római

Birodalmat (1806), a meghódított területekből új államokat szervez (pl.

Itáliai Királyság, Rajnai Szövetség, Varsói Nagyhercegség), ezek élére

saját családtagjait vagy tábornokait ülteti

• fontos, hogy mindenhol bevezeti a francia törvényeket, ezzel haladást

hoz

• katonai sikereinek okai:

o személyes varázsa, vezetői képessége (katonáival harcol,

fegyelmet tart; céltudatosan építette saját imázsát)

o kiválóan tudta összhangban tartani a különböző fegyvernemeket

(gyalogság, lovasság, tüzérség)

o a hatalmas francia hadsereg (Grande Armée) általában

külföldön harcol, az ellenséges országok tartják el (a franciák

terhei nem emelkednek) - tk. 80. o. szöveg

o kiváló tisztjei voltak (a tehetséges katonák gyorsan

felemelkedhettek, hiszen „Minden katona a tarsolyában hordja

a marsallbotot.”)

• fő ellenfele Anglia:

o Napóleon Anglia invázióját tervezi, de ez meghiúsul, mert a

francia flottát 1805-ben Nelson admirális Trafalgarnál legyőzi

o 1806: N. kihirdeti a kontinentális zárlatot (tk. 81. o.) - egész

Európában megtiltja Angliával való kereskedést; Angliát ez a

legkevésbé sem töri meg (gyarmatok), sőt inkább az európaiak

nem tartják be, mert nekik van szükségük az angol árukra

• Poroszo., Ausztria, Oroszo.:

o nagyszerű győzelmek sora: 1805 Austerlitz (osztrákok-

oroszok), 1806 Jéna (poroszok)

o I. Ferenc osztrák uralkodó kénytelen hozzáadni Mária Lujzát N-

hoz (dinasztiaalapítás!), 1807: tilsiti béke I. Sándor cárral,

uralma

sikerek okai

Anglia

kont. zárlat

Por., Au.,

Or.

lázadások

Bukása

• Napóleon 1807-ben volt hatalma csúcsán - de egyre szaporodnak az

intő jelek:

o a meghódított népek lázadnak a francia uralom ellen (pl.

Spanyolo., német területek), a felkelések leverése egyre

nagyobb erőket köt le

o az angolokat nem sikerül legyőzni, I. Sándor is tárgyalásokat

kezd velük

• bukását végül az 1812-es orosz hadjárat okozta:

o ősz: gyors előrenyomulás, de közeleg a tél és az oroszok

hátrálnak (Kutuzov táb.)

o borogyinói csata – győzelem, de nagy veszteségek, Kutuzov

elmenekül

o Napóleon bevonul Moszkvába, de I. Sándor cár nem köt vele

békét

o visszavonulás közben sereg nagy része odavész (-35oC, rossz

felszerelés, orosz támadások)

• ezt a veszteséget már nem tudja pótolni: bár új sereget állít fel, ezek

újoncok

• Anglia új koalíciót szervez ellene, és 1813-ban a lipcsei csatában („a

népek csatája”) Napóleon vereséget szenved

• a megszállt országok elszakadnak, Napóleon lemond, Elba szigetére

száműzik (csak kicsi sereget vihet), Franciao.-ba visszatérnek az elűzött

Bourbonok (XVIII. Lajos)

• 1815-ben Napóleon váratlanul visszatér Franciao.-ba, rövid ideig ismét

ő az úr („száznapos uralma”), de Waterloonál vereséget szenved

(Wellington herceg)

• most már Szent Ilona szigetére száműzik (Csendes-óceán), itt hal meg

1821-ben

1812

Oroszo.

1813 Lipcse

Elba

1815

Waterloo

Szent Ilona

A bécsi kongresszus. Új politikai eszmék

TUDNI KELL

A BÉCSI KONGRESSZUS

• 1814-ben, Napóleon első bukása után Bécsben összegyűlnek az

európai nagyhatalmak képviselői: Anglia (Lord Castlereagh

külügymin.), Oroszo. (I. Sándor), Ausztria (Metternich kancellár),

Poroszo. (III. Frigyes Vilmos) és Franciao. (Talleyrand külügymin.).

• a tárgyalások legfőbb célja nem „Franciao. megbüntetése”, hanem

hogy ne legyen több háború Európában, ezért új hatalmi egyensúlyt

kell kialakítani:

• a kongresszus döntései:

o Franciao.-tól nem vesznek el területet (csak a hódításait;

1790-es határok), az országba visszatérnek a Bourbonok

(XVIII. Lajos)

o a napóleoni háborúk egyik nagy nyertese a megerősödő

Oroszo., aki most több európai területet kap (pl. Finno.,

lengyel területeik névleg Lengyel Királyságot alkotnak, ahol az

orosz cár a király)

o Anglia és Ausztria célja, hogy megállítsa Oroszo. nyugati

terjeszkedését, ezért megerősítik Ausztriát (megkap Velence,

Lombardia) és Poroszo.-t is (német területeket kap)

o Napóleon 1806-ban megszüntette a Német-Római

Császárságot, ehelyett a német államok a Rajnai Szövetségbe

tömörülnek - itt Ausztria és Poroszo. rivalizálnak a vezető

szerepért

• ez a rendezés kb. 100 évre szavatolja Európa békéjét (az első

világháború kitöréséig, 1914-ig csak kisebb háborúk lesznek

Európában)

cél

Franciao.

Oroszo.

Ausztria,

Poroszo.

ÚJ POLITIKAI ESZMÉK

• a francia forradalom nyomán alakultak ki azok a politikai eszmék,

amelyek a mai napig meghatározóak

Liberalizmus (lat. liber = „szabad” - szabadelvűség)

• alapvető érték az egyén szabadsága, pl. a lelkiismeret (vallássz.), a

vélemény kimondása (szólássz., sajtósz.), de a vállalkozás és

meggazdagodás szabadsága is (mindenki induljon egyenlő esélyekkel,

de ha magasra jut, élvezhesse a munkája gyümölcsét)

• ideális állam: választott képviselőkből álló parlament hozza a

törvényeket és ellenőrzi azok végrehajtását, mint Angliában

Nacionalizmus (lat. natio = „nemzet”)

• a középkorban nincs nemzeti érzés: minden ember kisebb csoportok

(pl. céh, rend, kolostor) tagja; minden országot az uralkodó iránti

személyes hűség tart össze

• most fontossá válnak a nemzeti összetartást kifejező dolgok: közös

nyelv, kultúra, történelem; jelképek (pl. zászló, himnuszok ekkor)

• a nacionalisták célja az egész nemzet egy államba szervezése (Ny-

Európában ez rendben, de K-Európában az etnikai és az államhatárok

ritkán esnek egybe: soknemzetiségű birodalmak, pl. Ausztria, Töröko.,

Oroszo.)

Konzervativizmus (lat. conservare = „megőriz”)

• a liberalizmussal és a nacionalizmussal szemben fogalmazzák meg -

alapvető érték a rend, a kiszámíthatóság, a biztonság

• az egyén szabadságával szemben inkább a közösség összetartó erejét

hangsúlyozzák - a legfőbb ilyen összetartó erő a hagyomány (pl.

vallás, királyság, hagyományos társadalmi rend)

• a régi dolgokat még akkor sem szabad hirtelen megváltoztatni, ha

azok rosszak: lassú, fokozatos fejlődés

liberalizmus

nacionalizmus

konzervativiz.

A Szent Szövetség rendszere. Forradalmak és

szabadságharcok TUDNI KELL

A SZENT SZÖVETSÉG

• 1815-ben I. Sándor, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos létrehozza a Szent Szövetséget:

céljuk a fennálló rend megőrzése, a további forradalmak megakadályozása;

kimondják, hogy akár erőszakkal is beavatkoznak, ha valamelyik országban

forradalom törne ki (konzervativizmus!)

• a XIX. század első felében az európai államok zöme abszolút monarchia, de egyre

terjed a liberalizmus és a nacionalizmus - sorra követik egymást a forradalmak (= harc

a saját kormány ellen annak megváltoztatásáért) és a szabadságharcok (= harc egy

idegen hatalom ellen az ország függetlenségéért)

FORRADALMAK

• 1815 és 1848 között több országban is kitört forradalom (tk. 87. o. térkép), pl.

Spanyolo. 1821-23, Portugália, Szárd Kir., Nápolyi Kir. (1821), Oroszo. (1825

dec. - dekabrista felkelés)

• ezeket általában liberális katonatisztek vezetik, akik alkotmány kiadására próbálják

kényszeríteni az uralkodókat, ez néha sikerül is

• miért fontos az alkotmány: ez korlátozná a király hatalmát (pl. hatalmi ágak

megosztása, polgári szabadságjogok)

• mivel azonban nincs tömegtámogatásuk, a Szent Szövetség katonai beavatkozása

leveri őket

Franciaország (1830)

• egyetlen sikeres forradalom Franciao.-ban volt 1830 júliusában:

• oka: a francia trónra visszakerülő Bourbonok vissza akartak térni az abszolutizmushoz

- X. Károly feloszlatta a nemzetgyűlést

• Párizsban 3 nap utcai barikádharc után X. Károly lemondott, de a forradalom vezetői

nem kiáltottak ki köztársaságot, hanem egy oldalági rokont hívtak meg: Lajos

Fülöpöt (1830-48), aki új alkotmányt vezet be (hatalom a nagypolgárságé)

• ez azért volt sikeres, mert a tömeg támogatta őket (a franciák a nagy forradalom alatt

megszokták, hogy beleszólnak a politikába, a nép nem nyugszik bele az elnyomásba)

SZABADSÁGHARCOK

• nacionalizmus terjedése: Európában mindenütt mozgalmak indulnak a nemzetek

egyesítéséért, és a függetlenség kivívásáért

• Nyugat-Európában már létrejöttek a nemzetállamok (egy nemzet - egy állam), de

Közép- és Kelet-Európában még nem

• pl. német területeken és Itáliában egyre erősebb lesz a gondolat, hogy egyesíteni

kell a német-, ill. olaszlakta területeket - itt egyelőre nem törnek ki szabadságharcok,

de állandóak a zavargások, Itáliában földalatti mozgalom indul (carbonarik,

szénégetők), céljuk az osztrákok kiűzése Itáliából

• de több területen tört ki szabadságharc, ezek ott sikeresek, ahol a liberális vezetők

megszerzik a nép támogatását; emellett még általában szükséges egy-két nagyhatalom

támogatása is

Latin-Amerika

• a latin-amerikai spanyol és portugál gyarmatokon az 1820-as években megindul a

függetlenségi háború (hasonló az amerikaihoz; vezetője Simón Bolívar) - tk. 98. o.

térkép

• végül ezek a gyarmatok függetlenné válnak, itt köztársaságok jönnek létre (pl.

Kolumbia, Peru, Argentína, Brazília)

• ezekben ált. fehér katonatisztek (kreolok) uralkodnak, a helyi indián és kevertvérű

(mesztic) lakosságot elnyomják - Latin-Amerika országaiban ma is általános a

szegénység és a politikai zűrzavar (állandóan puccsok és diktatúrák váltják egymást)

Az ipari forradalom TUDNI KELL

AZ IPARI FORRADALOM KEZDETE

• az ipari forradalom fogalma: rendkívül gyors gazdasági fejlődés, amely

hamarosan teljesen átalakítja a társadalmat és az emberek

mindennapjait (ekkora változás nem volt az újkőkor óta!)

• kezdete: Nagy-Britanniában a XVIII. században (találmányok: szövő-

és fonógép, gőzgép), itt megjelennek a gépek (= nem emberi erővel

hajtott szerszám)

• elterjedése: a kontinensen és Amerikában a XIX. sz. első felében; a

XIX. század végéig Nagy-Britannia a vezető („a világ műhelye”)

• vége: ki tudja? még ma is tart és egyre gyorsul, inkább hullámokról

beszélhetünk (1. a XIX. sz. első felében, 2. a XIX-XX. sz. fordulóján -

autómobil, telefon, vegyipar, 3. mostanában - elektronika, internet)

KÖZLEKEDÉS ÉS HÍRKÖZLÉS

• a vízi szállítás olcsóbb: csatornaépítések, majd a gőzgépet is először

hajózásban alkalmazzák: 1807 Fulton gőzhajója

• vasút: 1825 Stephenson Rocket nevű gőzmozdonya Stockton és

Darlington között (síneket a bányászatban már korábban is használtak,

"csak" kombinálni kellett a gőzgéppel, és megoldani az egyenes vonalú

mozgás forgómozgássá való átalakítását) - tk. 89. o. forrás

• vasútépítési láz bontakozik ki: 1850-ben Európában már 28 000 km

vasút volt (USA 14 000 km) - tk. 89. o. térkép (legsűrűbb: Anglia,

Észak-Fr.o., német területek; Magyaro. hol? - Pest-Vác, ill. Pest-

Szolnok)

• a vasút jelentősége: gyorsabb a közlekedés, olcsóbb a szállítás

• a hírközlésben Morse távírógépe (1832) jelentett áttörést (hamarosan

kábel Nagy-Br. és USA között!)

általában

gőzhajó

vasút

távíró

A NEHÉZIPAR KIALAKULÁSA

• a vasút sok szenet és vasat igényel, ezért fejlődik a bányászat és a

kohászat (tk. 89. o. grafikon: pl. 1850-ben Nagy-Britannia 65 millió

tonna szenet és 1 millió tonna vasat termel évente)

• a következő lépés, hogy a gépeket is gépekkel állítják elő: a korábbi

eszközöket alkalmassá teszik vas megmunkálására (1810 Maudslay

vasesztergája), megjelennek a szerszámgépek (pl. maró-, fúrógépek),

ezzel kialakul a nehézipar harmadik ágazata, a gépgyártás

• kialakulnak a szabványok (egységes méretű alkatrészek)

• a gépek lassan mindenütt elterjednek, pl. a mezőgazdaságot is

gépesítik: gőzeke, vetőgép, aratógép

• megjelenik a legmodernebb ipari szervezet, a gyár: munkamegosztás +

gépek

AZ IPARI FORRADALOM KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI

KÖVETKEZMÉNYEI

• népességnövekedés: oka a mezőgazdasági termelés növekedése (több

élelem), a higiénia fejlődése (pl. vízöblítéses WC, csatornázás) és az

orvostudomány fejlődése (pl. védőoltások)

• az érintett területeken demográfiai robbanás zajlik: pl. Anglia

népessége 1800 és 1850 között 10-ről 20 millióra nő (korábbi

duplázódáshoz 100 év kellett: 1700-1800 5-ről 10 millió)

• a népességfölösleg vagy kivándorol (évente többszázezer ember

Európából Amerikába), vagy a városokba megy munkát keresni, ennek

következménye a városi lakosság növekedése (városiasodás,

urbanizáció) - pl. Angliában 1850-ben már a népesség fele városokban

élt

• ekkor jelennek meg a milliós nagyvárosok (London 1850 k. 2,5 m)

• elkülönülnek a városrészek: belváros (gazdasági, kormányzati központ,

előkelő lakóházak), külvárosok (szegényebb rétegek, néha

nyomornegyedek), ipartelepek (csak gyárak vannak)

• az ipari forradalom további következménye az egyre súlyosabb

környezetszennyezés

gépgyártás

gyárak

népességnöv.

városiasodás

körny.

szenny.

Társadalmi ellentétek

tudni kell

A MUNKÁSOK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI

• az ipari forradalom egyik árnyoldala a társadalmi különbségek

növekedése: a gazdasági fejlődést csak egy nagyon szűk réteg

(vállalkozók, gyárosok) tudják kihasználni, ugyanakkor sok ember

tönkremegy (mert a gépek "elveszik" a munkáját), és kénytelen

alacsony bérért dolgozni

• a nagyvárosokban megjelennek a munkásnegyedek: itt szűkös

lakások, szemét, bűnözés (alkoholizmus, prostitúció)

• a kormányok ált. szemet hunynak efölött és nem törődnek a

szegényekkel (a korszakban uralkodó liberális felfogás szerint

mindenkinek meg kell adni az alapvető szabadságjogokat, amelyek

birtokában szabadon kezdhet bármit az életével; ha szegény marad,

az ő hibája)

• a munkások érdekeit senki nem védi, teljes a kiszolgáltatottsága (a

munkaerő-túlkínálat miatt): bármikor kirúghatják, bérek

minimálisak, nőket és gyermekeket dolgoztatnak, mert olcsóbb (pl. 6

éves gyerekek bányában napi 14 órát)

MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK

• kivándorlás

• munkások lázadása, gépek összetörése (géprombolók) - ilyenek

minden fejlett területen voltak, de a kormányok felléptek ellenük,

olykor katonasággal verték szét a lázadókat

• saját szervezeteket alapítanak, amelyek az ő érdekeiket képviselik

(szakszervezetek, önsegélyező egyletek): az elsők Angliában; a

szakszervezetek pl. sztrájkokat, tüntetéseket szerveznek, és

harcolnak a munkások jogaiért (pl. választójog kiterjesztése), az

önsegélyező egyletek tagjai egymáson segítenek, ha valamelyikük

bajba jut, pl. baleset éri vagy elveszíti a munkáját - kezdetben ezek

illegálisak

munkások

helyzete

liberális

felfogás

• Angliában a munkások országos mozgalma, a chartista mozgalom

sikert ért el és sikerült törvényes úton rendezni a problémát: a

parlament 1847-ben meghozta az ún. gyári törvényeket, amelyek

megtiltották a nők és gyermekek alkalmazását a bányákban, napi 10

órás munkaidő (gyerekeknek kevesebb). Innentől a szakszervezetek

lesznek a konfliktuskezelés eszközei. /A chartista mozgalom a nevét a

parlamentnek benyújtott kérvényekről (ang. charter) kapta./

• máshol a törvényes megoldás nem sikerül, de mégis egyre több

ember kezd foglalkozni a munkások helyzetével - a század közepére

kialakul egy negyedik eszmerendszer, a szocializmus

A SZOCIALIZMUS

• a szocialisták számára a legfőbb érték az egyenlőség: nem elég, ha

mindenki megkapja a szabadságjogokat, hanem az államnak aktívan

segítenie kell a rászorulókon, ha kell, a tehetősebbek rovására (pl.

nagybirtokok szétosztása a földnélküliek között, plusz adók)

o az első szocialisták tkp. jóindulatú emberek voltak, akik

elméleti megoldásokat dolgoztak ki - mivel ezek nem

megvalósíthatók, őket utópistáknak nevezzük (utópia:

elképzelés egy jobb világról), ilyen pl.:

o Saint-Simon: francia filozófus, az ideális államot az

iparosok és a tudósok irányítsák

o Charles Fourier: angol kereskedő, szerinte az embereknek

kis, szervezett közösségekben (falanszterekben) kellene

élniük, ahol minden közös, és tudományosan irányítják (pl.

Madách Az ember tragédiájában is van egy ilyen jelenet)

o Robert Owen: angol gyáros, gyárában kedvező feltételek,

iskola, kórház a munkásoknak - végül tönkremegy

• mások erőszakkal, forradalom útján kívánták a kérdést megoldani - a

legnagyobb hatású szocialista irányzat, a marxizmus is ilyen volt

szakszervezetek

chartisták

szocializmus

utópisták

Marxizmus (tudományos szocializmus)

• alapítói Karl Marx és Friedrich Engels német filozófusok (1848:

Kommunista Kiáltvány)

• azért "tudományos", mert történelmi és gazdasági elvekből próbált

kiindulni

• Marxék az emberi történelmet szakaszokra osztották (ősközösség,

rabszolgatartó r., feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus,

kommunizmus) - tk. 97. o. ábra

• az ősközösségben nem volt magántulajdon, de amikor ez megjelent,

akkor kialakult két osztály: elnyomók és elnyomottak - ezek között

osztályharc dúl, ennek révén egyre fejlettebb társadalmak jönnek

létre

• a kapitalizmus korában az osztályharc a tőkések és a munkások

(proletárok) között folyik, de Marxék szerint a jövőben a

proletároknak fel kell lázadniuk és erőszakkal meg kell szerezniük a

hatalmat, hogy létrehozzák a saját államukat (proletárdiktatúra)

• ez el fog vezetni egy olyan boldog korszakhoz, amikor ismét

megszűnik a magántulajdon és mindenki egyenlő lesz

(kommunizmus)

• /A marxizmus igazából a század második felétől lesz jelentős, a XX. században

sajnos megpróbálják megvalósítani, ekkor derül majd ki, hogy több szenvedést

okoz, mint amennyit megold./

marxizmus