Upload
pascale-cameron
View
102
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A FIZIKA TÖRTÉNETE. 2004/2005. tanév II. félév. A fizika története. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész). A fizika története. Már a görögök is…. A fizika története. A fizika története. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
112004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A FIZIKA A FIZIKA TÖRTÉNETETÖRTÉNETE
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
222004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
A világ lényegére A világ lényegére vonatkozó vonatkozó
elképzelések az antik elképzelések az antik természetfilozófiábantermészetfilozófiában
(ion iskola, püthagoreusok, eleai (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész)iskola, atomisták, Arisztotelész)
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
332004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
MárMár a görögök is… a görögök is…
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
442004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
552004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Az ion (milétoszi) iskolaAz ion (milétoszi) iskola
Főbb képviselők:Főbb képviselők:
a)a) Thalész (~Kr.e.Thalész (~Kr.e.Kr.e.Kr.e. b)b) Anaximandrosz (~Kr.e. 611 - Kr.e. Anaximandrosz (~Kr.e. 611 - Kr.e.
546)546)
c)c) Anaximenész (Kr.e. 585 - Kr.e. 525)Anaximenész (Kr.e. 585 - Kr.e. 525)
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
662004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Milétosz:Milétosz: a görög filozófia bölcsője, a a görög filozófia bölcsője, a
Maiandrosz folyó égei-Maiandrosz folyó égei-tengeri torkolatánál, tengeri torkolatánál,
földrajzilag igen kedvező földrajzilag igen kedvező helyen épülthelyen épült
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
772004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
THALÉSZ (~Kr.e. 640 - Kr.e. THALÉSZ (~Kr.e. 640 - Kr.e. 546) 546)
a HÉT görög bölcs egyikea HÉT görög bölcs egyike a hét görög bölcs (összesen 26-an a hét görög bölcs (összesen 26-an
vannak) vannak) „válogatott” csapata: „válogatott” csapata:
ThalészThalészBiaszBiaszSzolónSzolónKleubuloszKleubuloszKhilónKhilónPeriandroszPeriandroszPittakoszPittakosz
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
882004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
THALÉSZ (~Kr.e. 640 - Kr.e. 546) THALÉSZ (~Kr.e. 640 - Kr.e. 546) „„a filozófia ősatyja”a filozófia ősatyja”
a köznapi szinten felülemelkedve szemlélte a köznapi szinten felülemelkedve szemlélte a világota világot
kidolgozta a filozófia, a természetfilozófia, a kidolgozta a filozófia, a természetfilozófia, a tudományos gondolkodás alapjaittudományos gondolkodás alapjait
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
992004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Thalész asztronómiai ismeretei:Thalész asztronómiai ismeretei:
a Hold önmagában sötét égitest, fényét a a Hold önmagában sötét égitest, fényét a Naptól kapjaNaptól kapja
jól ismerte a Hold és a Nap egymáshoz jól ismerte a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított mozgásának törvényszerűségeitviszonyított mozgásának törvényszerűségeit
képes volt előre jelezni egy napfogyatkozást képes volt előre jelezni egy napfogyatkozást (Kr.e. 585. május 28.), ami be is következett(Kr.e. 585. május 28.), ami be is következett
elsőként állapítja meg az év hosszát, a téli elsőként állapítja meg az év hosszát, a téli és a nyári napforduló pontos idejétés a nyári napforduló pontos idejét
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
10102004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Thalészről szóló anekdota:Thalészről szóló anekdota:
……egy okos és tréfás thrák egy okos és tréfás thrák szolgáló a csillagok szolgáló a csillagok járására figyelő járására figyelő Thalészt, mikor egy Thalészt, mikor egy gödörbe bukott, míg az gödörbe bukott, míg az eget nézte, azzal tette eget nézte, azzal tette nevetségessé, hogy az nevetségessé, hogy az égen történő dolgokat égen történő dolgokat szeretné tudni, de azt szeretné tudni, de azt sem veszi észre, ami az sem veszi észre, ami az orra előtt, a lábainál orra előtt, a lábainál van.van.
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
11112004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Thalész igen jártas a matematikában és a Thalész igen jártas a matematikában és a geometriábangeometriában
Thalész-tételThalész-tétel kiszámította a piramisok magasságát, kiszámította a piramisok magasságát,
úgy hogy megmérte árnyékukat abban az úgy hogy megmérte árnyékukat abban az időpontban, amikor árnyékunk hossza időpontban, amikor árnyékunk hossza egyenlő testünk hosszával egyenlő testünk hosszával
valamint egy bot árnyékának mérésével, valamint egy bot árnyékának mérésével, hasonlóságot alkalmazva hasonlóságot alkalmazva
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
12122004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
13132004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Thalész igyekezett kikutatni a mágnesség Thalész igyekezett kikutatni a mágnesség természetét (a mágneskő azért képes természetét (a mágneskő azért képes mozgatni, mert „lelke” van)mozgatni, mert „lelke” van)
Ismerte, hogy a megdörzsölt borostyánkő kisebb Ismerte, hogy a megdörzsölt borostyánkő kisebb tárgyakat magához vonz (borostyán=tárgyakat magához vonz (borostyán=))
Csillagászati úton kiszámította, hogy bő olaj (-Csillagászati úton kiszámította, hogy bő olaj (-bogyó) termés lesz, megvagyonosodott bogyó) termés lesz, megvagyonosodott
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
1414
A fizika történeteA fizika története
Arkhé-tan Arkhé-tan ((): az a nézet, amely szerint ): az a nézet, amely szerint minden létező valamilyen (egy vagy több) minden létező valamilyen (egy vagy több)
ősmatériából, ősmatériából, azaz azaz arkhébólarkhéból ered. ered.
Thalésznél az arkhé: a Thalésznél az arkhé: a VÍZVÍZVálasztásának alapja: a víz az élet alapja, a Választásának alapja: a víz az élet alapja, a
tenger és a Nílus szerepe, a víz körforgásatenger és a Nílus szerepe, a víz körforgása
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
15152004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Anekdota:Anekdota:Thalész Thalész sohasemsohasem nősült meg. nősült meg.Amikor anyja nősülésre biztatta, így válaszolt:Amikor anyja nősülésre biztatta, így válaszolt:
- - Még nincsMég nincs itt az ideje. itt az ideje.Később, amikor már öregebb volt, azt mondta:Később, amikor már öregebb volt, azt mondta:
- - Már nincsMár nincs itt az ideje. itt az ideje.
Amikor megkérdezték tőle, miért nem akarta, Amikor megkérdezték tőle, miért nem akarta, hogy gyerekei legyenek, azt válaszolta:hogy gyerekei legyenek, azt válaszolta:
- A gyerekek iránti szeretetből.- A gyerekek iránti szeretetből.
A világ lényegére vonatkozó elképzelések az anA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábantik természetfilozófiában
16162004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Thalész egy atlétikai viadal megtekintése közben Thalész egy atlétikai viadal megtekintése közben egy stadionban lelte halálát.egy stadionban lelte halálát.
Diogenész Laertiosz verse:Diogenész Laertiosz verse:Épp versenyt nézett, Zeusz úr, te Napisten, a pályánÉpp versenyt nézett, Zeusz úr, te Napisten, a pályán
bölcs Thalész, amikor messzeragadtad el őt.bölcs Thalész, amikor messzeragadtad el őt.
Íme, dicsérem a tetted, hogy fölemelted az aggot,Íme, dicsérem a tetted, hogy fölemelted az aggot,
mert lentről már nem látta a csillagokat.mert lentről már nem látta a csillagokat.
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
1717
A fizika történeteA fizika története
ANAXIMANDROSZ (~Kr.e. 611 - Kr.e. 546) ANAXIMANDROSZ (~Kr.e. 611 - Kr.e. 546)
Nála az arkhé: Nála az arkhé: apeironapeiron
(határtalan és meghatározatlan; közel kerül az (határtalan és meghatározatlan; közel kerül az absztrakt anyagfogalomhoz)absztrakt anyagfogalomhoz)
Szerinte a Föld gömb alakú, és a Föld van a Szerinte a Föld gömb alakú, és a Föld van a mindenség középpontjábanmindenség középpontjában
Az élőlények anyagi hatás eredményeképpen Az élőlények anyagi hatás eredményeképpen keletkeztek és fejlődtekkeletkeztek és fejlődtek
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelésA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábanek az antik természetfilozófiában
1818
A fizika történeteA fizika története
ANAXIMENÉSZ (Kr.e. 585 - Kr.e. 525) ANAXIMENÉSZ (Kr.e. 585 - Kr.e. 525)
Nála az arkhé: Nála az arkhé: levegőlevegő
Az arkhé-tanhoz kozmogóniát dolgoz kiAz arkhé-tanhoz kozmogóniát dolgoz ki
A levegő megritkul – tűz lesz belőleA levegő megritkul – tűz lesz belőle
A levegő megsűrűsödik – vízzé, földdé, kővé A levegő megsűrűsödik – vízzé, földdé, kővé stb. válikstb. válik
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
1919
A fizika történeteA fizika története
HÉRAKLEITOSZHÉRAKLEITOSZ
(( Kr.e. 530 – Kr.e. 470) Kr.e. 530 – Kr.e. 470)
Nála az arkhé: Nála az arkhé: tűztűz („.. Volt mindig és van és lesz örökké („.. Volt mindig és van és lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre.”)élő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre.”)
A dialektika ősatyja – A dialektika ősatyja – panta rhei (minden folyik):panta rhei (minden folyik):
nincs abszolút nyugalom, hanem minden dolog a nincs abszolút nyugalom, hanem minden dolog a szakadatlan keletkezés, változás és elmúlás állapotában szakadatlan keletkezés, változás és elmúlás állapotában vanvan
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelésA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábanek az antik természetfilozófiában
2020
A fizika történeteA fizika története
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
2121
A fizika történeteA fizika története
„Nem lehet kétszer ugyanabba
a folyóba lépni.”
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
2222
A fizika történeteA fizika története
KratüloszKratülosz
túllicitálja Hérakleitoszttúllicitálja Hérakleitoszt
Azt hirdeti: Azt hirdeti: egyszeregyszer sem lehet ugyanabba a sem lehet ugyanabba a folyóba lépnifolyóba lépni
(Tagadja a viszonylagos állandóságot)(Tagadja a viszonylagos állandóságot)
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2323
A fizika történeteA fizika története
Püthagorasz (~ Kr.e. 580 – Kr.e. 500)
Püthagorasz és a püthagoreus iskola
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2424
A fizika történeteA fizika története
Püthagorasz Szamosz szigetén született, élete nagy részét Kroton városában töltötte
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2525
A fizika történeteA fizika története
Püthagorasz nevét a Püthagorasz nevét a Püthagorasz-tételPüthagorasz-tételről ről
ismeri aismeri a
„„nagyközönség”nagyközönség”
(Állítólag, amikor a tételt (Állítólag, amikor a tételt felfedezte, örömében 100 felfedezte, örömében 100 bikát áldozott hálából az bikát áldozott hálából az
isteneknek)isteneknek)
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2626
A fizika történeteA fizika története
Püthagorasz felesége a Püthagorasz felesége a „matematikus” Teano„matematikus” Teano
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2727
A fizika történeteA fizika története
Püthagorasz és tanítványai lényegében egyPüthagorasz és tanítványai lényegében egy iskolát, iskolát, vallási szektátvallási szektát alkottak alkottak
Az iskolának szigorú szabályai voltak pl.:Az iskolának szigorú szabályai voltak pl.:• Ne egyél lóbabot!Ne egyél lóbabot!• Ne éleszd a tüzet vassal!Ne éleszd a tüzet vassal!• Ne egyél szivet!Ne egyél szivet!• Ne hagyd tested nyomát az ágyadon, amikor felkelsz! Ne hagyd tested nyomát az ágyadon, amikor felkelsz!
(Összesen 10 – 15 ilyen utasítás szabályozta a csoport (Összesen 10 – 15 ilyen utasítás szabályozta a csoport életét.)életét.)
A tagok esküt tettek, hogy soha sem fedik fel a világnak A tagok esküt tettek, hogy soha sem fedik fel a világnak matematikai felfedezéseiketmatematikai felfedezéseiket
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2828
A fizika történeteA fizika története
ArkhéjukatArkhéjukat a mennyiségi viszonyokban, a számokban a mennyiségi viszonyokban, a számokban vélték felfedeznivélték felfedezni
A tízes (10) számot (az eggyel és néggyel együtt) A tízes (10) számot (az eggyel és néggyel együtt) szent számnakszent számnak tekintették ( a tíz az első négy szám tekintették ( a tíz az első négy szám összegeként adódik): összegeként adódik):
10 = 1+2+3+410 = 1+2+3+4
A szent tetraktüsz
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
2929
A fizika történeteA fizika története
Az aranymetszés:
AK : KB = KB : AB
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3030
A fizika történeteA fizika története
Számmisztikájukat uralta a tízes számSzámmisztikájukat uralta a tízes számTíz ellentétpár létezik, ezek:Tíz ellentétpár létezik, ezek:
határolt és határtalanhatárolt és határtalanpáratlan és párospáratlan és párosegy és sokegy és sokjobb és baljobb és balhím és nőhím és nőmozdulatlan és mozgómozdulatlan és mozgóegyenes és görbeegyenes és görbefény és sötétségfény és sötétségjó és rosszjó és rossznégyzet és téglalapnégyzet és téglalap
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3131
A fizika történeteA fizika története
Asztronómiai nézeteik:Asztronómiai nézeteik:Nem a Föld a mindenség centrumaNem a Föld a mindenség centruma
Létezik valamiféle Létezik valamiféle központi tűzközponti tűz (ez nem a Nap!), a kozmosz (ez nem a Nap!), a kozmosz minden objektuma körülötte kering minden objektuma körülötte kering
(kozmosz: összehangzó szép rend)(kozmosz: összehangzó szép rend)
Petron szerint a kozmoszban éppen 183 világ létezik (a Petron szerint a kozmoszban éppen 183 világ létezik (a legszebb geometriai síkidom az egyenlő oldalú legszebb geometriai síkidom az egyenlő oldalú háromszög, minden oldalán hatvan fok van, ugyanúgy a háromszög, minden oldalán hatvan fok van, ugyanúgy a kozmoszban is háromszor hatvan világ lehetséges, és kozmoszban is háromszor hatvan világ lehetséges, és még három, amely a háromszög csúcsán helyezkedik el)még három, amely a háromszög csúcsán helyezkedik el)
A másik kitüntetett görbe: a körA másik kitüntetett görbe: a kör
A kozmosz objektumai A kozmosz objektumai egyenletes körmozgástegyenletes körmozgást végeznek végeznek
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3232
A fizika történeteA fizika története
A számmisztika megmutatkozik abban is, hogy a központi A számmisztika megmutatkozik abban is, hogy a központi tűz körül hány égitest keringtűz körül hány égitest kering
Az állócsillagok világaAz állócsillagok világaNapNapHoldHoldFöldFöld
MerkurMerkurVénuszVénuszMars Mars JupiterJupiter
SzaturnuszSzaturnuszEz összesen kilenc „dolog”, de a kilenc tökéletlen, Ez összesen kilenc „dolog”, de a kilenc tökéletlen,
felvesznek egy tizedik égitestet, az felvesznek egy tizedik égitestet, az EllenföldEllenföldetet
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3333
A fizika történeteA fizika története
A dolgokban rejlő A dolgokban rejlő mennyiségi viszonyok mennyiségi viszonyok
elemzése során behatóan elemzése során behatóan analizálják a zenét.analizálják a zenét.
A zenei harmónia A zenei harmónia voltaképpen voltaképpen
matematikailag kifejezhető matematikailag kifejezhető anyagi anyagi
törvényszerűségeken, törvényszerűségeken, bizonyos arányokon bizonyos arányokon
nyugsziknyugszik
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3434
A fizika történeteA fizika története
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3535
A fizika történeteA fizika története
A szférák zenéjeA szférák zenéje
Utalás KeplerreUtalás Keplerre
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések azA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában antik természetfilozófiában
3636
A fizika történeteA fizika története
Optikájukban a Optikájukban a látósugár elméletetlátósugár elméletet alkalmazzák alkalmazzák
A szemünkből sugarak, ún. látósugarak indulnak A szemünkből sugarak, ún. látósugarak indulnak ki, ezek mintegy letapogatják a tárgyakatki, ezek mintegy letapogatják a tárgyakat
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
3737
A fizika történeteA fizika története
Az ELEAIAz ELEAI iskolaiskola
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
3838
A fizika történeteA fizika története
Az eleai iskola előkészítője:Az eleai iskola előkészítője:
Xenophanész (Kr.e. 570 – Kr.e. 474)Xenophanész (Kr.e. 570 – Kr.e. 474)
Fő műve: A természetről (Peri physeos), Fő műve: A természetről (Peri physeos), verses formájú filozófiai iratverses formájú filozófiai irat
A világ anyagi egységét tételezi, szerinte a A világ anyagi egységét tételezi, szerinte a világ nem keletkezik és nem múlik el, világ nem keletkezik és nem múlik el,
mozdulatlan, változatlanmozdulatlan, változatlan
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
3939
A fizika történeteA fizika története
Az iskola fő képviselője:Az iskola fő képviselője:
PARMENIDÉSZ (Kr.e. 540 – Kr.e. 515(?))PARMENIDÉSZ (Kr.e. 540 – Kr.e. 515(?))
A létező egy és mozdulatlanA létező egy és mozdulatlan
A létező attributumai:A létező attributumai:
EgészEgész
VégtelenVégtelen
A létező változó világként érzékeink torzítása A létező változó világként érzékeink torzítása miatt jelenik meg miatt jelenik meg változóváltozó világként világként
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
4040
A fizika történeteA fizika története
A parmenidészi bölcselet védelmezője:A parmenidészi bölcselet védelmezője:
ZÉNÓN (Kr.e. 490 – Kr.e. 430)ZÉNÓN (Kr.e. 490 – Kr.e. 430)
Mesterének állításait az ún. Mesterének állításait az ún. APÓRIÁAPÓRIÁkkalkkal
indirekt módon bizonyítjaindirekt módon bizonyítja
Sokságellenes apóriaSokságellenes apória
Mozgásellenes apóriákMozgásellenes apóriák
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzeléA világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiábansek az antik természetfilozófiában
4141
A fizika történeteA fizika története
Mozgásellenes apóriái:Mozgásellenes apóriái:
DichotómiaDichotómia
Akhilleusz és a teknősbékaAkhilleusz és a teknősbéka
A repülő nyílA repülő nyíl
StadionStadion
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
42
• Zénón apóriái - amelyek Arisztotelész Zénón apóriái - amelyek Arisztotelész közvetítésével maradtak fenn az utókorra közvetítésével maradtak fenn az utókorra - sok fejtörést okoztak a filozófusoknak. - sok fejtörést okoztak a filozófusoknak. Általánosan elfogadott megoldásuk (talán Általánosan elfogadott megoldásuk (talán még) ma sincs.még) ma sincs.
• A következőkben Ruzsa Imre műve A következőkben Ruzsa Imre műve alapján, matematikai elemzés alapján, matematikai elemzés segítségével olyan megoldást segítségével olyan megoldást ismertetünk, amely sokak számára ismertetünk, amely sokak számára meggyőző és elfogadható.meggyőző és elfogadható.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
43
• A Zénón apóriák tárgya közös:A Zénón apóriák tárgya közös:
a mozgás, a tér, az időa mozgás, a tér, az idő
Felfogásunk a térről és az időről:Felfogásunk a térről és az időről:
a)a)A tér és az idő lehet folytonos, azaz A tér és az idő lehet folytonos, azaz végtelenül oszthatóvégtelenül osztható (nincs legkisebb, már (nincs legkisebb, már tovább nem osztható tér- és időintervallum)tovább nem osztható tér- és időintervallum)
b)b) A tér és az idő megszakított, nem A tér és az idő megszakított, nem folytonos, azaz folytonos, azaz „atomos”„atomos” (van tehát olyan (van tehát olyan legkisebb tér- és időintervallum, amely legkisebb tér- és időintervallum, amely már tovább nem osztható, nevezzük ezeket már tovább nem osztható, nevezzük ezeket „tératomnak” és „időatomnak”.)„tératomnak” és „időatomnak”.)
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
44
1. feltevés:1. feltevés:
A tér és az idő folytonos,A tér és az idő folytonos,
azaz érvényes a azaz érvényes a
végtelen oszthatóság elvevégtelen oszthatóság elve
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
45
1. Dichotomia1. Dichotomia (felezés) (felezés)
• Ha elfogadjuk a végtelen oszthatóság elvét, Ha elfogadjuk a végtelen oszthatóság elvét, akkor a mozgás lehetetlen. Mert tegyük akkor a mozgás lehetetlen. Mert tegyük föl, hogy egy föl, hogy egy dd távolságot kell megtennünk. távolságot kell megtennünk. Hogy megtehessük, Hogy megtehessük, előbbelőbb meg kell tenni a meg kell tenni a felét, a felét, a d/2d/2 távolságot, hogy ezt bejárjuk, távolságot, hogy ezt bejárjuk, ahhozahhoz előbb előbb bebe kell járni ennek felét, a kell járni ennek felét, a d/4d/4 távolságot, de ennek feltétele, hogy távolságot, de ennek feltétele, hogy előbbelőbb a a felét, a felét, a d/8d/8 távolságot befussuk, . . . és így távolságot befussuk, . . . és így tovább, a végtelenségig.tovább, a végtelenségig.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
46
• Meg kell tenni az AB = d távolságotMeg kell tenni az AB = d távolságot
A BFF1F2
Fi : felezőpont
d/2
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
47
• A felezést A felezést bármeddigbármeddig folytathatjuk, a folytathatjuk, a dd távolság megtételének a feltételeit is vég távolság megtételének a feltételeit is vég nélkül sorolhatjuk föl, a feltételek e nélkül sorolhatjuk föl, a feltételek e visszafelé haladó láncolatában visszafelé haladó láncolatában nincs első nincs első feltételfeltétel. Mivel nincs első feltétel, azt nem . Mivel nincs első feltétel, azt nem is lehet teljesíteni, de hát akkor egyetlen is lehet teljesíteni, de hát akkor egyetlen kikötésünk sem teljesül (hiszen kikötésünk sem teljesül (hiszen bármelyiknek előfeltétele a megelőző bármelyiknek előfeltétele a megelőző feltétel teljesülése). Így a feltétel teljesülése). Így a dd távolságot távolságot nem lehet megtenni, a mozgás lehetetlen, nem lehet megtenni, a mozgás lehetetlen, mert mert nem lehet elindulni.nem lehet elindulni.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
48
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
49
2. Akhilleusz és a 2. Akhilleusz és a teknősbékateknősbéka
A: AkhilleuszA: Akhilleusz T: teknősbékaT: teknősbéka
A A1 A2
T T1
d d1
T2
d : a teknősbéka előnye
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
50
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
51
A trójai háború hőse, a gyors lábú Akhilleusz, nem képes A trójai háború hőse, a gyors lábú Akhilleusz, nem képes utolérni a lomha teknőst, ha annak bármely csekély utolérni a lomha teknőst, ha annak bármely csekély előnye van. Mert tegyük fel, hogy a teknős előnye a előnye van. Mert tegyük fel, hogy a teknős előnye a dd távolság. Amíg Akhilleusz befutja a távolság. Amíg Akhilleusz befutja a dd távolságot, addig távolságot, addig a teknős előrecammog valamennyit, mondjuk a teknős előrecammog valamennyit, mondjuk dd11 távolságot. Amíg Akhilleusz ezt megteszi, addig a távolságot. Amíg Akhilleusz ezt megteszi, addig a teknős előrehalad teknős előrehalad dd22-t, . . . és így tovább, a -t, . . . és így tovább, a végtelenségig. Bármely csekélyre zsugorodik is a végtelenségig. Bármely csekélyre zsugorodik is a teknős előnye, e csekély távolságnál is van kisebb - a teknős előnye, e csekély távolságnál is van kisebb - a végtelen oszthatóság elvének elfogadásával-, tehát végtelen oszthatóság elvének elfogadásával-, tehát amíg Akhilleusz ezt megteszi, addig a teknős képes egy amíg Akhilleusz ezt megteszi, addig a teknős képes egy újabb, bár kisebb előnyre szert tenni. Tehát Akhilleusz újabb, bár kisebb előnyre szert tenni. Tehát Akhilleusz sohasem éri utól a teknőst, a mozgást nem képes sohasem éri utól a teknőst, a mozgást nem képes befejezni. A mozgás tehát nem létezik, hiszen ha befejezni. A mozgás tehát nem létezik, hiszen ha létezik, létezik, nem lehet megállni.nem lehet megállni.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
52
2. feltevés:2. feltevés:
A tér és az idő atomos, A tér és az idő atomos, azaz azaz
a végtelen oszthatóság a végtelen oszthatóság elve nem érvényeselve nem érvényes
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
53
3. Sztadion3. Sztadion(A sztadion jelentése: hosszmérték, (A sztadion jelentése: hosszmérték,
futópálya)futópálya) Tegyük fel, hogy három párhuzamos sorban Tegyük fel, hogy három párhuzamos sorban
lovasok állnak, az alábbi ábrának megfelelően:lovasok állnak, az alábbi ábrának megfelelően:
Két lovas távolsága mindhárom sorban állandó, legyen ez a távolságegység. A B és C sorok egyszerre megindulnak, és egyenlő sebességgel haladnak a nyíllal megjelölt irányban, az A sor nyugalomban marad.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
54
A mozgás az alábbi ábrának megfelelően A mozgás az alábbi ábrának megfelelően fejeződik be:fejeződik be:
A A BB sor lovasai megállapíthatják helyzetüket az sor lovasai megállapíthatják helyzetüket az AA sorral illetve a sorral illetve a CC sorral összehasonlítva. Az sorral összehasonlítva. Az
elmozdulás 2 illetve 4 egység. Így elmozdulás 2 illetve 4 egység. Így bebizonyosodott, hogybebizonyosodott, hogy
2 = 42 = 4,,
de ez ellentmondás, tehát a mozgás lehetetlen.de ez ellentmondás, tehát a mozgás lehetetlen.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
55
4. A repülő nyíl4. A repülő nyíl
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
56
Amíg egy test önmagával egyenlő Amíg egy test önmagával egyenlő helyet foglal el, nincs mozgásban. helyet foglal el, nincs mozgásban. A repülő nyíl minden A repülő nyíl minden időpillanatban önmagával időpillanatban önmagával egyenlő helyet foglal el. Így a egyenlő helyet foglal el. Így a repülő nyíl nincs mozgásban, a repülő nyíl nincs mozgásban, a mozgás csak látszat, nem létezik.mozgás csak látszat, nem létezik.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
57
A Zénóni apóriák A Zénóni apóriák elemzéseelemzése
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
58
A szinópéi filozófus, Diogenész és A szinópéi filozófus, Diogenész és tanítójának történetetanítójának története
• Diogenész, amikor tanítója elmondta neki Zénón Diogenész, amikor tanítója elmondta neki Zénón apóriáit, felkelt és ide-oda járkálni kezdett, hogy apóriáit, felkelt és ide-oda járkálni kezdett, hogy saját mozgásával cáfolja meg Zénón saját mozgásával cáfolja meg Zénón következtetéseit. Válaszul tanítója botot ragadott következtetéseit. Válaszul tanítója botot ragadott és verni kezdte növendékét. Miért? Azért, hogy és verni kezdte növendékét. Miért? Azért, hogy ez utóbbi gondolkozzék és megtanulja logikusan ez utóbbi gondolkozzék és megtanulja logikusan megcáfolni más gondolkodó nézeteit. megcáfolni más gondolkodó nézeteit.
• (A görögöknél csak észérvekre lehetett (A görögöknél csak észérvekre lehetett hivatkozni, az érzékelésünket megcsaló hivatkozni, az érzékelésünket megcsaló érzékszervekre, a tapasztalatra pedig nem.)érzékszervekre, a tapasztalatra pedig nem.)
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
59
1. Dichotomia elemzése1. Dichotomia elemzéseEsemény: egy távolság megtételeEsemény: egy távolság megtétele• D → eljutni B-be (a d távolság megtétele)D → eljutni B-be (a d távolság megtétele)• DD11 → eljutni F → eljutni F11-be (a d/2 távolság megtétele)-be (a d/2 távolság megtétele)• DD22 → eljutni F → eljutni F22-be (a d/4 távolság megtétele)-be (a d/4 távolság megtétele)
Leszálló eseménysorozat:Leszálló eseménysorozat:DDnn, D, Dn-1n-1, …, D, …, D22, D, D11, D, D
ha D-nek a feltétele Dha D-nek a feltétele D11, és általában D, és általában Di-1i-1--nek a föltétele Dnek a föltétele Dii (i= 2, 3, 4, . . ., n). (i= 2, 3, 4, . . ., n).
Ha DHa Dn n nem következik be, akkor D sem nem következik be, akkor D sem következhet be.következhet be.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
60
DDn n : a sorozat kezdőtagja, D: a sorozat : a sorozat kezdőtagja, D: a sorozat zárótagjazárótagja
• Végtelen leszálló eseménysorozat:Végtelen leszálló eseménysorozat:
… … , D, Dnn, D, Dn-1n-1, …, D, …, D22, D, D11, D (nincs kezdőtag), D (nincs kezdőtag)
• Ha egy leszálló eseménysorozat kezdőtagja Ha egy leszálló eseménysorozat kezdőtagja nem következik be, akkor zárótagja sem nem következik be, akkor zárótagja sem következhet be. A végtelen leszálló következhet be. A végtelen leszálló eseménysorozatnak nincs kezdőtagja, tehát eseménysorozatnak nincs kezdőtagja, tehát az nem is következhet be. Így a zárótagja az nem is következhet be. Így a zárótagja sem következhet be.sem következhet be.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
61
2. Akhilleusz és a teknős 2. Akhilleusz és a teknős elemzéseelemzése
• Az előnyök befutásához szükséges idők:Az előnyök befutásához szükséges idők:
t =tt =t11 + t + t22 + … + t + … + tnn + … = ∞ + … = ∞ (????)(????)
tt11=d/v=d/vAA vvAA: Akhilleusz sebessége: Akhilleusz sebessége
dd11=t=t11∙v∙vTT =d∙v =d∙vTT/v/vAA vvTT: teknős sebessége: teknős sebessége
tt22=d=d11/v/vA A = (d∙v= (d∙vTT/v/vAA)/v)/vAA=(d/v=(d/vAA)∙(v)∙(vTT/v/vAA))
dd22=t=t22∙v∙vTT
tt33=d=d22/v/vAA=(d/v=(d/vAA)∙(v)∙(vTT/v/vAA))22
ttnn=(d/v=(d/vAA)∙(v)∙(vTT/v/vAA))n-1 n-1 n= 1, 2, …, n= 1, 2, …,
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
62
• t= (d/vt= (d/vAA)∙∑(v)∙∑(vTT/v/vVV))ii i=0, 1, 2, …, ∞ i=0, 1, 2, …, ∞
• Feltehető, hogy vFeltehető, hogy vAA>>vvT T vvTT/v/vAA << 1 1
• Végtelen mértani sor: Végtelen mértani sor:
∑ ∑(v(vTT/v/vVV))ii → 1/(1- v → 1/(1- vTT/v/vAA) , ha i→∞) , ha i→∞
t→ (d/vt→ (d/vAA)∙[1/(1- v)∙[1/(1- vTT/v/vAA)]= d/(v)]= d/(vAA-v-vTT)≠∞)≠∞
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
63
• Tegyük fel, hogy Tegyük fel, hogy x x távolság után befogja távolság után befogja Akhilleusz a teknőst!Akhilleusz a teknőst!
Ekkor fennáll:Ekkor fennáll:
• x=vx=vTT∙t ∙t •d+vd+vTT∙t= v∙t= vAA∙t∙t
• d+x=vd+x=vAA∙t∙t
•t=d/(vt=d/(vAA-v-vTT)≠∞)≠∞
Elfogadnák-e a görögök ezt a Elfogadnák-e a görögök ezt a cáfolatot?cáfolatot?
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
64
3. Sztadion elemzése3. Sztadion elemzése
• Az állítás: a 2 egységnyi hosszúságú út és a Az állítás: a 2 egységnyi hosszúságú út és a 4 egységnyi hosszúságú út ugyanannyi 4 egységnyi hosszúságú út ugyanannyi pontból áll, mint ahány pontot tartalmaz a T pontból áll, mint ahány pontot tartalmaz a T időszakasz, tehát a 2 egységnyi szakasznak időszakasz, tehát a 2 egységnyi szakasznak ugyanannyi pontja van, mint a 4 egységinek.ugyanannyi pontja van, mint a 4 egységinek.
• Távolság egy pontja: „tératom” Távolság egy pontja: „tératom” (távolságatom)(távolságatom)
• Időpont: „időatom”Időpont: „időatom”• Logikai ellentmondásLogikai ellentmondás
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
65
• Ebben az értelmezésben csak egyféle sebesség Ebben az értelmezésben csak egyféle sebesség lehetséges!!!lehetséges!!!
• 1 távolságatomot t idő alatt fut be a test, akkor 1 távolságatomot t idő alatt fut be a test, akkor 1 időatom alatt 1/t távolságatomot tesz meg. 1 időatom alatt 1/t távolságatomot tesz meg. De a távolságatomnál kisebb távolság nincs, De a távolságatomnál kisebb távolság nincs, azaz, ha tazaz, ha t>>1, akkor az 1/t távolság nem létezik. 1, akkor az 1/t távolság nem létezik. Pl. ha t=3, akkor 1 időatom alatt átugrotta a Pl. ha t=3, akkor 1 időatom alatt átugrotta a távolságatomot, 2 időatom alatt pedig „pihent”. távolságatomot, 2 időatom alatt pedig „pihent”.
• 1 időatom alatt d1 időatom alatt d>>1 távolságatomot fut be, 1 távolságatomot fut be, akkor 1 távolságatomot 1 időatomnál kisebb akkor 1 távolságatomot 1 időatomnál kisebb idő alatt futná be, de 1 időatomnál kisebb idő alatt futná be, de 1 időatomnál kisebb időtartam nincs. időtartam nincs.
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
66
Így ha feltesszük, hogy a mozgás során a test Így ha feltesszük, hogy a mozgás során a test nem hagy ki atomokat, azaz minden egyes nem hagy ki atomokat, azaz minden egyes távolságatom befutásához legalább egy távolságatom befutásához legalább egy időatom szükséges.időatom szükséges.
Így bármely mozgás sebessége: 1 Így bármely mozgás sebessége: 1 távolságatom osztva 1 időatommaltávolságatom osztva 1 időatommal
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
67
• Ha elvetjük az atomos hipotézist, akkor Ha elvetjük az atomos hipotézist, akkor az apória értelme: bármely szakasz az apória értelme: bármely szakasz pontjainak halmaza ekvivalenspontjainak halmaza ekvivalens
2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában
68
4. A Nyíl elemzése4. A Nyíl elemzése