38
A Föld alakja – és annak ismerettörténete a A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig gravimetriáig Timár Gábor ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Atomoktól a csilagokig Ünnepi előadás az ELTE fennállásának 375. évfordulóján 2010. március 25.

A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

  • Upload
    dorie

  • View
    37

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Timár Gábor ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék. Atomoktól a csilagokig Ünnepi előadás az ELTE fennállásának 375. évfordulóján 2010. március 25. A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig. Áttekintés. A görögök szerint... - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáigEötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Timár Gábor

ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Atomoktól a csilagokigÜnnepi előadás az ELTE fennállásának 375. évfordulóján

2010. március 25.

Page 2: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Áttekintés

• A görögök szerint...

• Lehet-e lapos?

• Magellán és Snellius: a gömb újra hódít

• Huygens, Newton és a francia akadémia: de gömb-e?

• És milyen ellipszoid?

• És ha az sem elég pontos?

• Mérjük az eltérést az ellipszoidtól: Eötvös

• Mérjük az eltérést műholdakról is.

Page 3: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Erathoszthenész: a gömb és a mérete

Page 4: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Ptolemaiosz: szélesség és hosszúság a gömbön

Görög eredeti (balra), és a törtek kódolása (jobbra)

Page 5: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Ezt valamiért elfelejtettük... és laposnak hittük

Page 6: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Galilei és a távcső – odafenn annyira gömb minden

Page 7: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Galilei és a távcső – odafenn annyira gömb minden

Page 8: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Galilei: ... és kis híján bajba került

Page 9: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Magellán: az első (európai) körülhajózás

Page 10: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

és Snellius háromszögei

A nagyobb távolságok megmérésének „legolcsóbb” módja: alapvonalmérés és szögmérés.

Page 11: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

és Snellius háromszögei

A nagyobb távolságok megmérésének „legolcsóbb” módja: alapvonalmérés és szögmérés.

De mit csinálnak a háromszög belső szögei?

Page 12: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Nem működik a trigonometria?

...legalábbis furcsa eredményeket ad: a háromszögek belső szögeinek összege több mint 180 fok, az egy csúcsba futó síkszögek összege (fent) több mint 360 fok...

Page 13: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Nem működik a trigonometria?

...legalábbis furcsa eredményeket ad: a háromszögek belső szögeinek összege több mint 180 fok, az egy csúcsba futó síkszöget összege (fent) több mint 360 fok...

... és innen jön a gömbháromszögtan.

Page 14: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Huygens ingaórája

különböző szélességeken eltérően jár

A Föld gravitációs erőtere nem gömbszimmetrikus

(A földalak-meghatározás fizikai módszere)

De mi baj az ingaórákkal?

Page 15: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Huygens ingaórája

különböző szélességeken eltérően jár

A Föld gravitációs erőtere nem gömbszimmetrikus

(A földalak-meghatározás fizikai módszere)

De mi baj az ingaórákkal?

Page 16: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

citrom

Következő közelítés: az ellipszoid. De!

Page 17: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

citrom vagy mandarin?

Következő közelítés: az ellipszoid. De!

Page 18: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

citrom vagy mandarin?(Francia Akadémia) (Newton)

Következő közelítés: az ellipszoid. De!

Page 19: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

El kell menni a pólushoz és a trópusokra, és mérni...

és az jött ki, hogy a Föld lapult ellipszoid

(A földalak-meghatározás geometriai módszere)

Ívmérések

Page 20: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

a mandarin (és Newton) nyert

Lapult ellipszoid

Page 21: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

a=fél nagytengely; (a-b)/a=lapultság

Lapult ellipszoid

Page 22: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Nagytengely és lapultság – időben? És térben?

Ellipszoidok: Bohnenberger, 1809; Zách, 1809; Walbeck, 1823; Everest, 1830;Clarke, 1866, 1880; Hayford, 1909; Kraszovszkij, 1940; IUGG67; WGS84.

Fél nagytengely Lapultság

Page 23: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

És ez sem elég pontos...

...mérési hibák – vagy valami elvi probléma?

Ideális (ellipszoid) alak

Valódi alak

GEOID(Listing, 1872)

Page 24: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

A Föld alakja a geoid

A GEOID(Föld-szerű) alak

de nevezhetjük krumploid-nak is

ez egy fizikailag meghatározott alak: a Föld nehézségi (gravitációs és centrifugális) erőterének a tengerszinthez tartozó potenciálfelülete

Page 25: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

A térképészek (és a geofizikusok) az ellipszoidot szeretik

Könnyebb vele számolni – de sokféleképpen lehet a „krumploidhoz” simítani...

Page 26: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

De hogy számítható a geoid helyzete?

A Föld alakját a képletbeli C és S együtthatókkal írhatjuk le,de honnan vegyük őket?•Felszíni gravitációs mérésekből (Eötvös...)•Műholdak pályaváltozásaiból

Geoid-unduláció:

A függőleges távolság a geoid és a (legjobban illeszkedő) ellipszoid között. Ez a ronda képlet (alul) írja le.

Page 27: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Az Eötvös-inga

A nehézségi erőtér finom változásait méri

Page 28: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Az Eötvös-inga

A Cavendish-inga

Page 29: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Az Eötvös-inga

Az Eötvös-ingán a tömegek helyzete bonyolultabb: így alkalmas az erőtér függőleges megváltozásának kimutatására is.1 E = 1 eötvös = 10-9 1/s2

Page 30: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Az Eötvös-inga

Régen és ma: az első mérés a Ság-hegyen (1891), és egy mai mérés (ELGI-BME, 2007, Makád mellett)

Page 31: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Az Eötvös-inga

Eötvös kiterjedt méréseket folytatott a befagyott Balatonon (ott kicsi a szintezési igény...), és lelkesedése egyszer majdnem bajba is sodorta...

Jegyezzük meg: az Eötvös-inga nem g-t még, hanem a g térbeli megváltozási ütemét.

Page 32: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Vissza az eredményekhez: A geoid világtérképe

Az EGM96 geoidmodell (S és C együtthatók 360-ig ismertek) és a legjobban illeszkedő WGS84 ellipszoid függőleges távolsága. Vörös: +120 méter, kék: -120 méter – érdemes megfigyelni a globális és helyi trendeket.

Page 33: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Az előző adatsor közép-európai része

a gyakorlatban: a GPS által megadott (ellipszoid feletti)magasságból így lehet tengerszint feletti (geoid feletti)magasságot számítani.

Page 34: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Űrtechnológia: űr-gravimetria

GOCE: pályaelem-változások és gyorsulásmérés

Page 35: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Űrtechnológia: űr-gravimetria

CHAMP: pályaelem-változások és űrbeli GPS-mérések

Page 36: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Űrtechnológia: űr-gravimetria

Tom kergeti Jerryt az űrben: a GRACE kísérletben az egyikműhold követi a másikat: a pályaelem-változások mellettTom és Jerry távolságváltozásait mérik.

Page 37: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Űrtechnológia. űr-gravimetria: változik a geoid

Az űrgeodézia olyan finom felbontású adatokat szolgáltat,hogy lehetővé vált például a geoid évszakos változásainakkimutatása: növényzetben tárolt víz gravitációs hatása azAmazonas-medencében.

Page 38: A Föld alakja – és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig

Köszönöm a figyelmet