A globalizáció visszásságai

Alapfogalmak

Modernizáció = fejlődés?Jólét = boldogság?Információ = szabadság?Deszakralizáció = technológia uralma?Igény = szükséglet?Mi a növekedés?

Munkahelyteremtés, demokratikus jogok kiterjesztése, kulturális identitás védelme, természeti környezet védelme

Mi a globalizáció?

� Nemzetköziesedés� Uniformalizálódás� Egységesedés� Kooperáció� Kooperáció� Hálózat� Csökkenő távolságok� Hatalom (döntéshozatal) területének elkülönülése� Szabadság fogalmának átértékelődése� Információs többlet� Átterhelés

1. Tűzhasználat (energia)2. Nyelvhasználat (társadalom)3. Mezőgazdaság (felesleg,

népességnövekedés)4. Civilizációk (eltérő fejlődési pályák)5. Európai hódítások (tőke, kereskedelem)6. Ipari (technikai) forradalom (elmúlt 200 év)

Kauzalitás modell (ok-okozati)19. század� népességnövekedés, higiénés viszonyok lassú javulása, csökken a gyermekhalandóság� Ipari forradalom: belépés a szénkorszakba (károsanyag-kibocsátás ugrásszerű növekedése)� Iparosítás és modernizáció + a szociális igények megjelenése (biztosítások, gyermekmunka,

rabszolgaság felszámolása)� Urbanizációs folyamat (nagyvárosok növekedése a centrum területeken)� Gyarmatbirodalmak (piacok kiterjesztése)� Közlekedés fejlődése (vasút és hajózás, majd légiközlekedés)� Közlekedés fejlődése (vasút és hajózás, majd légiközlekedés)

20. század� Rohamos technikai fejlődés� 20-as évtized: belépés az olajkorszakba (kiemelt energiaforrás)� Globális stratégiai lépések� Tőke allokáció – gazdasági és bankszektor összefonódása� Természeti erőforrások felértékelődése (globális versenyfutás az energiahordozókért)� 2 pólusú világ: eltérő pályák, egységesülő világ� Nukleáris energia� 1973/1979 – olajárrobbanás, reform és tétova fordulat� Neoliberális gazdaságpolitika: liberalizáció, dereguláció, privatizáció� Szabadpiaci verseny és intézményrendszerének kialakítása� Fukuyama: a történelem vége: az örök béke és jólét korszaka?

Kauzalitás modell 2.

1. Népességrobbanás (80% a fejlődő világban realizálódik)2. Urbanizáció (megapoliszok és nyomornegyedek létrejötte)3. Ificsúcs (a lakosság fele 18 évnél fiatalabb)4. Környezeti degradáció, klímaváltozás5. Migrációs folyamatok, konfliktusforrás5. Migrációs folyamatok, konfliktusforrás6. Új gyarmatosítás: környezeti átterhelés, nyugati modell és kínai

modell – kizsákmányolás (energiahordozók és természeti javak)

7. Az iszlám válasza (modernizációs átmenet – demokrácia, vagy irányított modernizáció)

8. Globális tőke érdekei érvényesülnek a regionális érdekek felett, a tőke a kisebb ellenállás felé mozdul el – kiszolgáltatottság és szegénység újratermelése

A globalizáció visszásságai� Növekvő egyenlőtlenségek (80-szoros eltérés a leggazdagabb és

legszegényebb országok között), a világ népességének 40%-a napi 2 dollárnál kevesebből élt

� Közjavak problémája: hozzáférés nem biztosított (közjavak beárazása –nem végtelen a hozzáférhetőség), kisajátítások

� Kulturális különbözőségek elmosása: univerzális értékek (főként a fogyasztás)fogyasztás)

� Konzumtársadalom kialakulása (az egyén megítélése a fogyasztás függvénye – hitelfelvétel – eladósodás), fenntarthatatlan fogyasztási modellek

� Természeti javak degradációja – biztonságpolitikai tényezők(környezeti szűkösség: víz, talaj), mezőgazdaság (monokulturális növénytermesztés – vetőmagok és növényvédőszerek)

� Fedezetlen hitelek és felmérhetetlen adósságállomány – válságból válságba sodródás (a válságba jutott rendszer talpra állítása – 3100 milliárdos segélycsomag – USA)

� Város és vidék viszonyának végleges megváltozása – a vidék a város kiszolgálójává válik

A globalizáció intézményrendszere2. Gazdasági intézmények: neoliberális gazdaságpolitika megalapozói (Breton Woods, 1944): 1959-től működnek globális

szinten, amikor az európai valuták konvertibilissé váltak; a ’80-as évektől összefonódva működnekA, IMF (Nemzetközi Valutaalap) B, GATT/WTO (Kereskedelmi Világszervezet) C, Világbank (IBRD)

Feladatuk:� Nemzetközi kereskedelmi korlátok lebontása (egyezmények sora, pl. Lomé (1975), Cotonou (2000), Doha (2001) –

fejlődő világot érintik)� Kollektív gazdasági cselekvések elősegítése� Globális gazdasági válság megelőzése; gazdasági segítségnyújtás és újjáépítés (IMF)� Strukturális kiigazítások egy adott ország gazdaságpolitikájában (adóemelés, deficitcsökkentés) (IMF)� Munkaerőpiac, pénzügyi intézményrendszer és kereskedelempolitika (Világbank) � Globális keresletélénkítés (WTO)� Globális keresletélénkítés (WTO)� Áruk és szolgáltatások szabad áramlásának ösztönzése, a kereskedelem liberalizálása (WTO)� Vámok eltörlése, protekcionista gazdaságpolitika lebontása, liberlaizált piacnyitás (torz struktúrák jönnek létre)

Válságból válságba: 1987. Tőzsdekrach, 1997-1998 Ázsiai kistigrisek, 1998. Oroszország, 2001. Argentína 2007. Globális pénzügyi és gazdasági válság

2. Transznacionális vállalatok� Áru, tőke, munkaerő és technológia szabad mozgatása� Kulturális és gazdasági egységesítésre törekszenek (ez a nézet napjainkban fellazulóban van)� Termelékenység növelése (olcsó munkaerő, vagy gépesítés és csúcstechnológia használata)� Globális Klíma Koalíció (1989-2000)� Profitmaximalizálásra törekszik

3. Globális civil társadalom (NGO-k)� Határokon átnyúló együttműködések (emberi jogok, környezetvédelem, szegénység elleni harc stb.) – Jubilee

mozgalom, Greenpeace, WWF, FoE, Vöröskereszt� Méltányos kereskedelem (Fait Trade)� Transzparencia (átláthatóság) és elszámoltathatóság

A globalizáció és fejlődés� Realista iskola (Keohane, Stiglitz): a nemzetközi tér szereplői az államok –

érdekek, költségek és haszon mozgatják (anarchikus folyamatok, kapcsolódik a hegemón elmélethez); nagy szerepet kap a biztonságpolitikai megközelítés

� Interdependencia elmélet: szereplők kölcsönhatása – függőségi helyzetből fakad

� Határhaszon elmélet (Kuznets, Daly): igények csökkentése, összfogyasztás növekedése, versenyképesség növelése (paradigmaváltás szükségessége) –ellentmondás a reálfolyamatokkal!ellentmondás a reálfolyamatokkal!

� Fejlettségi szintek eltérősége és felzárkóztatás (Vogel) – a fejlett országok szigorú szabályozása megoldja a környezeti problémákat, ezért ezt el kell várni a fejlődőktől is – ellentmondás a reálfolyamatokkal!

� A hegemón modell: Globális vezető szerep kialakítása� Rezsim modellek (Rosenau, Young): globális döntéshozatali rendszerek

létrehozása – tudományos konszenzus szükségessége, elvek, normák, szabályozások elfogadása; nem feltétlenül formális aktus

Népsűrűség (fő/km2)

Környezeti problémákA fő kérdés: mi okozza? A, gazdasági alulfejlettség B, Túlhasználat C,

Bonyolult kapcsolatrendszer (piaci szereplők, politikai-hatalmi konfliktusok, kulturális tényezők)

A Föld eltartóképessége véges (ok-okozati problémák) (Nyulak szigete – hol az egyensúly?)

� Klímaváltozás (légkör felmelegedése – üvegházhatás)� Klímaváltozás (légkör felmelegedése – üvegházhatás)� szélsőséges időjárási jelenségek (viharok, jégeső, tornádó, hurrikánok)� tengervízszint-emelkedés� sivatagosodás, ariditás, talajerózió� biodiverzitás csökkenése� Hulladékproblémák (kommunális hulladék, veszélyes hulladék)� levegőszennyezés� vízszennyezés, víztúlhasználat, halállomány csökkenése � energiaválság� környezeti szűkösség, környezeti konfliktusok� negatív externáliák (közvetett károkozás)

Megoldási lehetőségekMilyen modellt tekintsünk megoldásnak? Bonyolult és komplex rendszer – közpolitikai rendszerszemléletÚjraelosztás rendszerének átgondolása: A, Vállalatok szociális/társadalmi felelősségvállalása B,

extraprofit, kamatok, nemzetközi átutalások kis mértékű megadóztatása (pl. Tobin adó) – megelőzni a spekulációs pénzmozgást és az extraprofitok kialakulását C, Támogatások átstrukturálása – a megelőzésre fektetni a hangsúlyt D, politikai legitimitás, és/vagy hatékonyság – technokrata megközelítés (dilemma)

Üzleti alapon, a piacra bízva kell megoldani a problémákat, azaz a gazdasági szereplőket érdekeltté kell tenni (fosszilis energiatermelők piaci részesedésének növekedése a megújulók piacán) A, Igényt teremteni B, A társadalom igényeinek megfelelni (pl. 1999. Seattle után) – zöld marketing és zöld piac teremteni B, A társadalom igényeinek megfelelni (pl. 1999. Seattle után) – zöld marketing és zöld piac felívelése; közjavak beárazása és a fogyasztás visszafogása

Közösségi részvétel és konszenzus: szélesíteni a döntéshozatalba bevontak körét és növelni a globális felelősségvállalás szintjét; méltányos kereskedelem; Környezetvédelmi Világszervezet létrehozása

Glokalizációs elképzelések: szűkíteni a távolságokat; a termelést, a fogyasztást és a kereskedelmi csatornákat helyi szintekre korlátozni; helyi pénzrendszerek bevezetése;

A Gaia-elmélet (James Lovelock) 1979, 1988, 2009

Komplex szemlélet szükségességeRendszerszemlélet fontossága

Fő dilemmák� Észak-Dél ellentét (globális svéd asztal) � Kína, India és a Kelet-Nyugat ellentét, az iszlám

térnyerése� Versenyképesség, vagy ökológiai fenntarthatóság –

hol van/van-e az egyensúlyi helyzet?hol van/van-e az egyensúlyi helyzet?� Rendszerszemlélet – ki dolgozza ki a válaszokat

(civilek vagy/ és a politika/gazdaság)� A Nagy Vita (Norman Myers- Julian Simon)� Zöld piac és zöld marketing

Kérdések, dilemmák1. Mi a növekedés definíciója?2. Milyen lépésekre van szükség és azokat miként érjük el? (van-e szükség

változásra?)3. Rövidtávú-hosszútávú gondolkodás (politikai konszenzusok)4. Kell-e és lehet-e globális ökológiai rezsim?5. Mivel és miként váltsuk ki a fosszilis energiahordozókat?6. Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális 6. Miként egyenlíthetők ki a regionális különbségek (versenyképesség, vagy szociális

háló; élelmiszer, gazdaság, víz stb.)?7. Miként csökkenthetők a társadalmi-vagyoni különbségek?8. Miként alakul a nők helyzete? Mi a nő szerepe?9. Miként tekintsünk a migrációra?10. Korlátozás, vagy alkalmazkodás?11. Van esélye a Green New Dealnek? (munkanélküliség)12. Miként érhető el a globális leszerelés és fegyverzetcsökkentés?13. Miként váltható ki/érhető el a környezettudatos életmód?

Fenntartható fejlődés modellek

1. Környezettudatos magatartás kialakításaA, jogszabályok, szankciók (külső kényszer)B, Ösztönzés (pl. adókedvezmény)C, Morális indíttatása (egész piaci szegmens C, Morális indíttatása (egész piaci szegmens

számára)2. Ismeretterjesztés (felhívni a problémákra a

figyelmet)3. Értékek és meggyőződések kialakítása

(hosszas folyamat – paradigmaváltás)

Neofunkcionalista iskola

1. Újraelosztás reformja (minta a vadászó-gyűjtögető társadalom)

A, nem létezik a szűkösség fogalma (nincs fogyasztási kényszer)

B, munka és társadalom összefonódásaB, munka és társadalom összefonódásaC, nem létező fogalmak: önzés és kapzsiságD, nem létezik nemi diszkriminációE, nincs kisajátítás, tőkeallokációF, nincs személyes tulajdonG, a pénz nem mint helyettesítő jelenik meg (talaj,

erdő, víz nem mérhető)

FFM2. A Sachs-dilemma1. Versenyelmélet: a növekedés az egyedüli megoldás!

Észak-Dél konfliktus (a fejlődés valójában harc a piacokért) – népesedés, migráció, erőforrások, hatékonyság a középpontban

2. Űrhajós szemlélet: az együttműködés a megoldás, azaz az Észak-Dél megosztottság új egyensúlya (környezetbarát technológia, új Marshall-terv, ökologizmus – Gaia elmélet)

3. Otthon szemlélet: a fenntartható fejlődés önellentmondás, alternatívák kellenek, nem elméletek!(környezeti igazságosság – ne legyen erőforrás kisajátítás; kis közösségek, társadalmi (környezeti igazságosság – ne legyen erőforrás kisajátítás; kis közösségek, társadalmi szervezetek alkotják a társadalmat, regionális lépték kialakítása, helyi erőforrások előtérbe helyezése)LETS – helyi pénzrendszerek alkalmazása

4. Önmérséklés: nem lemondás, életvitelünk átalakítása (Takács-Sánta András) – a fogyasztás csökkentése áll a középpontban (Ne vásárolj semmit!; Ne autózz! stb.)A személyiség uralása a nevelés lényege, nem a tananyag elsajátítása (az az oktatás része)

5. Divattá tenni a zöld értékeket: zöld marketing (-barát; -tudatos; -kímélő; -öko; organikus) – lelkiismeretre alapoz, ne jobb terméket vegyen, hanem ne vegyen semmit; már nem hiszünk a reklámnak, de bízunk benne…

Köszönöm a figyelmet!