MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK

A GYERMEK- ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS

MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ESZKÖZEI

SZERZŐ: OLÁH GRÉTA

IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI SZAK

LEVELEZŐ TAGOZAT

KONZULENS: CSEMÁNÉ DR. VÁRADI ERIKA

EGYETEMI DOCENS

MISKOLC

2017

2

UNIVERSITY OF MISKOLC

FACULTY OF LAW AND STATE

DEPARTMENT OF CRIMINAL LAW AND CRIMINOLOGY

THE RESOURCES OF PREVENTION AND WAYS OF

HANDLING OF JUVENILE DELIQUENCY

AUTHOR: OLÁH GRÉTA

BA IN JUDICIAL ADMINISTRATION

CORRESPONDENCE COURSE

CONSULTANT: CSEMÁNÉ DR. VÁRADI ERIKA

INSTRUCTOR

MISKOLC

2017

3

Tartalomjegyzék

1. Bevezető gondolatok ................................................................................................ 5

2. Gyermek- és fiatalkorú meghatározása a büntetőjogban ......................................... 6

3. Gyermek- és fiatalkori bűnözés a 21. században ..................................................... 7

3.1. Gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma .......................................................... 7

3.2. Gyermek- és fiatalkori bűnözés hazánkban statisztikai adatok alapján............ 7

3.3. Gyermek- és fiatalkori bűnözés okai ................................................................ 9

3.3.1. A család szerepe ......................................................................................... 10

3.3.2. Az iskola szerepe ........................................................................................ 10

3.3.3. A társadalom szerepe ................................................................................. 11

3.3.4. A média hatása ........................................................................................... 12

4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei ......... 14

4.1. Bűnmegelőzés fogalma ................................................................................... 14

4.2. Rendszerezés .................................................................................................. 14

4.2.1. A bűnmegelőzés háromszintű modellje ..................................................... 14

4.2.2. Bűnmegelőzés formái és eszközei ............................................................. 15

4.2.3. Generális prevenció .................................................................................... 16

4.2.4. Speciális prevenció ..................................................................................... 17

4.3. Bűnmegelőzés Magyarországon ..................................................................... 17

4.3.1. D.A.D.A. program ...................................................................................... 19

4.3.2. Útravaló Ösztöndíjprogram ........................................................................ 21

4.3.3. Alkohol-, illetve kábítószer-használó fiatalok ........................................... 22

4.3.4. Elítélt fiatalok, fiatal felnőttek társadalmi reintegrációja ........................... 24

4.3.5. Pártfogó felügyelő ...................................................................................... 25

4.3.6. Áldozattá válás megelőzése ....................................................................... 27

4.3.7. Bűnmegelőzés mobil applikáción keresztül? ............................................. 28

4.4. Bűnmegelőzés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében ........................................ 28

4

5. Bfv. II. 1618/2015/6. számú elvi döntés ................................................................ 31

5.1. A tényállás ...................................................................................................... 31

5.2. A határozat elvi tartalma ................................................................................. 31

5.3. A kúria döntése ............................................................................................... 31

6. Záró gondolatok ..................................................................................................... 33

5

1. Bevezető gondolatok

Dolgozatom címe A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei.

A „fiatalkori bűnözés alapkérdései” című szabadon választható tantárgy keretében

ismerkedhettem meg közelebbről ezzel a témakörrel. Az előadás során nagyon érdekesnek

bizonyult számomra ez a téma, és már akkor eldöntöttem, hogy hasonló tárgyú szakdolgozatot

szeretnék írni.

Szakdolgozatomat két részre osztanám. Az első részben a gyermek- és fiatalkorú bűnözés

fogalmát, néhány statisztikai adatot és a lehetséges okokat szeretném részletezni. Legfontosabb

kérdések ebben a részben, hogy kiket is nevezhetünk gyermek- és fiatalkorúnak. Milyen szerepe

van a családnak, az iskoláknak, a társadalomnak a gyermek- és fiatalkori bűnözés tekintetében?

Dolgozatom második részében a bűnmegelőzés, és annak eszközei kapnak helyet. A

bűnmegelőzés fogalmától, annak rendszerezésén át, egészen az egyes bűnmegelőzési

programok részletezésével folytatom szakdolgozatomat. Végül egy, a témámhoz tartozó jogeset

ismertetésével zárom a sorokat.

Mindezek kifejtéséhez a gyermek-és fiatalkori bűnözésről, bűnmegelőzésről szóló

szakirodalmakat és cikkeket vettem segítségül. Fontos szerepet játszanak dolgozatomban a

témához kapcsolódó jogszabályok. Végezetül a szakirodalmak, cikkek, jogszabályok mellett

nagy hangsúlyt kapnak az internetes források is.

6

2. Gyermek- és fiatalkorú meghatározása a büntetőjogban

Szakdolgozatom elején tisztázni szeretném, kit is nevez a büntetőjog gyermekkorúnak,

illetve fiatalkorúnak. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

IV. fejezete alapján a büntetőjog a gyermekkort, a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok

egyikeként említi meg. A törvény 16. §-a szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény

elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be. E főszabály alól kivételt képez, ha az

elkövető az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a

terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az

elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges

belátással.

A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket a törvény XI. fejezetében olvashatjuk. A 105. §

(1) bekezdése a következőképpen határozza meg a fiatalkorú fogalmát:

105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte,

de a tizennyolcadikat nem.

A 12., illetve 14-18. életév közötti elkövetői körre speciális szabályokat fogalmaz meg a

Büntető Törvénykönyv. Fontos megemlíteni, hogy a büntetés vagy intézkedés

megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. A büntetés vagy

alkalmazott intézkedés elsődleges célja, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a

társadalom hasznos tagjává váljon. Kiemelendő szabály, hogy a bűncselekmény elkövetésekor

tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorúval szemben csak intézkedést lehet alkalmazni.

Büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha az intézkedés nem célravezető, továbbá ha másként nem

érhető el a helyes irányba történő fejlődés. Büntetés kiszabására okot adhat például a sorozatos

elkövetés, elkövetési mód, társtettesség, csoportos vagy bűnszövetségben való elkövetés.1

További speciális szabályokat a fiatalkorúakra tekintettel a fent említett törvény XI.

fejezetében olvashatunk.

1 Lásd bővebben: Máthé Magdolna: Az életkor jelentősége a büntetőjogban (online) 2016.

http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/az-eletkor-jelentosege-a-buntetojogban [2017. 02. 15.]

7

3. Gyermek- és fiatalkori bűnözés a 21. században

3.1. Gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma

Jelen fejezetet a gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalmának ismertetésével kezdeném. A

fogalom meghatározásához az ifjúkori bűnözés kérdéséből kell kiindulni. A kriminológiai

szakirodalom alapján az ifjúkori bűnözés egy adott helyen és időben, a 24 évesnél fiatalabb

elkövetőket, és az általuk megvalósított bűncselekményeket magába foglaló társadalmi

tömegjelenség. A fogalmon belül megkülönböztethetjük a gyermekbűnözést, a fiatalkori

bűnözést, valamint az ifjú/ fiatal felnőttek bűnözését.

Gyermekbűnözés: 14. életévüket be nem töltött elkövetők és cselekményeik

Fiatalkori bűnözés: 14. életévüket már betöltött, de 18. életévüket még el nem ért

fiatalkorúak és bűncselekményeik

Ifjú/ fiatal felnőttek bűnözése: 18. életévüket már betöltött, de 24. életévüket még el

nem ért elkövetők és bűncselekményeik2

3.2. Gyermek- és fiatalkori bűnözés hazánkban statisztikai adatok

alapján

A regisztrált gyermekkorú elkövetők száma a 21. században hullámzó, de statisztikai adatok

alapján megállapítható a csökkenés. A század elején 2000-ben, a 14 év alatti elkövetők száma

3964, ehhez képest 2014-re 1488 gyermekkorú elkövetőt jegyzett a statisztika.3

Tények a gyermekkori bűnözésről:

vagyon elleni bűncselekményeket követnek el legnagyobb számban a gyermekkorúak,

emelkedik az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények köre,

elkövetők többsége fiú,

leggyakoribb a csoportos elkövetés,

gyermekkorúak többsége teljes családban él, de a szülők közül sokan a foglalkoztatási

hierarchia alján állnak,

2 Lásd bővebben: Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a

serdülőkor pszichés sajátosságaira. In: Prof. Dr. Farkas Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből.

Doktori tanulmányok 3. Miskolc, 2013, 5-42 o. 3 Lásd bővebben: Legfőbb Ügyészség: Tájékoztató a 2014. évi bűnözésről (online) Budapest, 2015.

http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok6797.pdf [2017.02.16.] Továbbiakban: (Legfőbb Ügyészség i.m. 7. o.)

8

gyermek veszélyeztetettsége hátterében állhat családja, szűkebb környezete, vagy

halmozottan hátrányos helyzete.4

1. ábra A regisztrált gyermekkorú (14 év alatti) elkövetők számának alakulása, 1995-2014 Forrás:

http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok6797.pdf

A regisztrált fiatalkorú elkövetők száma jóval magasabb a gyermekkorú elkövetők számával

szemben, de pozitív társadalmunk számára, hogy a fiatalkorú elkövetők száma is csökken

(2000-ben 11 333 fő, 2014-ben 8 806 fő).5

2. ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportonkénti százalékos megoszlása a 2012. évben Forrás:

http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok9816.pdf

4 Lásd bővebben: Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés (online)

http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-varadi_erika.pdf

[2017.02.16.] Továbbiakban: (Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8. o.) 5 Lásd bővebben: Legfőbb Ügyészség i.m. 7. o.

9

Utolsó ismert statisztikai adatok alapján a fiatalkori bűnözésről a következő megállapításokat

tehetjük:

fiatalkorú elkövetők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb,

legnagyobb arányban vagyon elleni bűncselekmények elkövetése jellemző,

2. ábra alapján elmondhatjuk, hogy tipikus a csoportos elkövetés,

fiú elkövetők száma lényegesebben magas a lányokéhoz képest,

életkort tekintve a 17 évesek száma a legmagasabb,

leggyakrabban alkohol, illetve kábítószer hatása alatt követik el a bűncselekményeket.6

3. ábra A regisztrált elkövetők száma nemek és korcsoportok szerint Forrás:

http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok4524.pdf

3.3. Gyermek- és fiatalkori bűnözés okai

„A személyiségbeli, alkati és gyermekkori környezeti hatásokat középpontba helyező

kutatások általános értékelése szerint hét-nyolc éves korra azonosíthatóvá válik a legtöbb olyan

veszélyeztetettségi forrás, amely előre jelzi a későbbi kriminalizálódás esélyét. A kockázati

tényezőcsoportok hatásai különböző életkorokban, eltérő mértékben jelentenek

veszélyeztetettséget a későbbi kriminalizálódás mértékére nézve, azaz az egyes

6 Lásd bővebben: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak

bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok9816.pdf

[2017.02.16.]

10

rizikófaktorokkal szemben az érzékenység, fogékonyság életkor szerint változik.” Olvashatjuk

Solt Ágnes „Peremen billegő fiatalok” című doktori disszertációjában.

3.3.1. A család szerepe

Elsőként a család fontos szerepét említeném meg, hiszen a családi élmények meghatározóak

egy gyermek életében. A bántalmazás, az elhanyagolás, a hátrányos helyzet, veszélyeztető

faktorok témám szempontjából.

A gyermeknél a kriminalitás megjelenését eredményezheti a családon belüli bántalmazás. A

bántalmazás során várható a fiatal mentális megbetegedése, pszichés zavarok kialakulása,

autoagresszív tettek elkövetése. A depressziótól a bűnelkövetésig vezethet a gyermekre

közvetetten ható bántalmazás, a családon belüli erőszakélmény is (pl. anya, testvér

bántalmazásának látványa). Azon gyermekek, akik családon belül nem kapnak elég törődést,

odafigyelést, gondoskodást vagy éppen megfelelő nevelést, jóval veszélyesebbé válnak a

népesség számára. A hátrányos helyzet fogalmát a következőképpen írhatjuk le: azok a

személyek, illetve családok élnek hátrányos helyzetben, akiknek a szükségletkielégítési

lehetőségei, életkörülményei a társadalom többségénél lényegesen rosszabbak. Ez a helyzet a

gyermek- és fiatalkorúakra nézve további hátrányokat szül, például gyermek alacsony születési

súlya, iskolai lemaradás, kamaszkori terhesség, munkanélküliség vagy éppen bűnelkövetés.

Szintén Solt Ágnes kutatásában olvashatjuk, hogy egy gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló

fiatal 8,4-szer nagyobb eséllyel válik bűnelkövetővé, hiszen a gyermek nevelésében egy éles

váltás következik be, az életében jelenlévő személy(ek) megváltoznak, értékrendje felborul.

Ilyen esetben a kriminalizálódás szinte elkerülhetetlen.7

3.3.2. Az iskola szerepe

A család mellett meghatározó szerepet kap az iskola, amit akár második „otthonként” is

értelmezhetünk a gyermekek tekintetében.

Gájerné Dr. Szabó Andrea cikke alapján az iskola is alapvető szerepet kap az oktatás mellett

a nevelésben is. „A legnagyobb probléma abban mutatkozik meg, hogy az iskola nem képes a

társadalomban fennálló jelentős különbségeket háttérbe szorítani, hanem még inkább felerősíti

azokat.” Nemcsak a családon belüli bántalmazás, elhanyagoltság lehet előjele egy későbbi

7 Lásd bővebben: Solt Ágnes: Peremen billegő fiatalok. Veszélyeztető és kriminalizáló tényezők gyermek- és

ifjúkorban. Doktori (Ph.D.) disszertáció. Budapest, 2012. 1-287 o.

11

kriminális életpályának, hanem az iskolai kudarcélmények is. Fontos szerepe van a fiatalok

baráti környezetének, illetve annak hogy milyen csoportokba tömörülnek. Kutatások szerint

szoros összefüggés van a csoportképződés és a deviánssá válás között. Előfordul, hogy a

csoport tagjainak egy része alkohol- vagy kábítószer fogyasztó, vagy esetleg öngyilkosságot

kísérelnek meg. A deviáns magatartások legsúlyosabb formája, amikor a fiatalok akár

csoportosan, akár egyénileg bűnelkövetéshez folyamodnak.8

3.3.3. A társadalom szerepe

4. ábra Bronfenbrenner modell Forrás:

http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-varadi_erika.pdf

Ebben a részben Bronfenbrenner nevét említeném meg, aki úgy vélte, hogy egy gyermek

fejlődésének ökológiai aspektusai vannak. Az egyén és környezete közötti kapcsolat olyan,

mint egy egymásra kölcsönösen ható rendszer. Család, iskola, barátok, szomszédság, szociális

helyzet, mint rendszer, hatással van a fiatalra. „Bronfenbrenner 4 olyan egymásba kapcsolódó

rendszert nevezett meg, melyek befolyásolják az egyéni fejlődést: a micro-, meso-, exo- és a

macro-rendszert. A macro-szint a társadalmi hatások, kapcsolódási pontok összessége, az exo-

szint a szűkebb társadalmi környezet elemei egymáshoz való viszonyulásának szintje. Ezekkel

az elemekkel (például a szülők munkahelye vagy az iskolai tanács) ugyan a fiatal nincs

közvetlen kapcsolatban, de közvetve hatnak rá azokon a felnőtteken (például szülők,

pedagógusok) keresztül, akikkel kontaktusa van. A meso-szint a mindennapi életteret jelentő

8 Lásd bővebben: Gájerné Dr. Szabó Andrea: Fiatalkorúak bűnözése és annak okai (online) 2016.

http://www.tabunyitogato.hu/cikkek/tudastar/fiatalkoruak-bunozese-es-annak-okai.html [2017.06.18.]

12

környezet (például otthon, iskola, napközi, ..) kölcsönös kapcsolatainak összessége, a micro-

szint pedig maga a család, pontosabban a tagok közötti (interperszonális) interakciók szintje.”

„Egy olyan győztes-vesztes típusú társadalomban, mint amilyen a miénk, ezek a fiatalok - a

többségüket amúgy is jellemző igen alacsony önbecsülés mellett - teljesen reménytelennek

látják saját jövőjüket.”9

3.3.4. A média hatása

A média tartalma és a bűncselekmények elkövetése között, ha közvetlen kapcsolat nem is,

de közvetett mindenképp kimutatható. A fiatalok deviáns magatartásáért nem tehetők felelőssé

a televíziós tartalmak, azonban azok kialakulásához hozzájárulnak. A televízióban látottak

alapján, abból ötletet meríthetnek, kedvet kaphatnak az utánzásra, amely végső soron

bűncselekmények elkövetéséhez vezethet.

A horror és akciófilmek, a hírműsorok, a kibeszélőműsorok, a rajzfilmek, de akár a reklámok

is negatív hatással lehetnek a gyermek- és fiatalkorúakra egyaránt.

„A horror filmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott erőszak és a káros pszichés hatás

miatt.” Olvashatjuk Bakos Eszter írásában, továbbá azt is, hogy ezekben a filmekben a

gyermekek az erőszak jutalmazott formáját látják. Ennek következtében ők is a

konfliktuskezelés e módját választják.

A híradó az egyik legerőszakosabb műsortípus, amely a gyermekek esetében sokkoló hatású.

Az egyes elkövetett bűncselekmények ismertetése esetén a jogkövetkezmények hangsúlyozása

háttérbe kerül, így a fiatalok nem látják a társadalom által elítélt magatartások negatív

következményeit.

A kibeszélőműsorok középpontjában a trágár beszéd, a vitatkozás, az erőszakos viselkedés

és a nézeteltérések nem megfelelő megoldása áll. A könnyed életmód is negatív hatással hathat

a fiatalokra. Ezek a műsorok humorosak, közkedveltek a fiatalok körében, de azt a

következtetést vonhatják le, hogy bárkiről rögtön vélemény alkotható és a tiszteletet mellőzni

lehet kapcsolataikban.

A rajzfilmek sem mellőzik az erőszakos, agresszív jeleneteket. Bakos Eszter példának hozza

a Tom és Yerry mesét, amelyben a palacsintává lapított vagy felrobbantott macska egy idő után

talpra áll, így a fiatalok úgy vélhetik, hogy az agresszió ártalmatlan.

9 Lásd bővebben: Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8. o.

13

Végül a reklámok, azoknál a hátrányos helyzetű gyermekeknél okozhat problémát, akik nem

tudják feldolgozni, hogy a reklámozott termékeket legális úton nem tudják megszerezni.

Mindezekre tekintettel a fiatalok körében egyre több bolti lopás történik.10

10 Lásd bővebben: Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései. Jogelméleti szemle, 2010. 2.

sz.

14

4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének

eszközei

4.1. Bűnmegelőzés fogalma

A bűnmegelőzés fogalmát sokféleképpen meghatározhatjuk. Először is tekinthetjük olyan

tevékenységnek, amely egyéni vagy csoportos, magán vagy állami bűncselekmények

bekövetkezését megakadályozza. Másrészt minden olyan intézkedés, beavatkozás, amelynek

célkitűzése az állampolgárok biztonságérzetének javítása vagy bűnözés számának csökkentése.

Megemlítendő az ún. három pillér elve, amikor is a bűnmegelőzési politika célba veszi a

bűnelkövetés minden lehetséges aspektusát: az elkövetőt, az áldozatot, és a bűncselekményi

szituációt.11

4.2. Rendszerezés

A bűnmegelőzés rendszerezése tekintetében kétféle csoportosításnak van jelentősége a

magyar bűnmegelőzési szemlélet szempontjából.

4.2.1. A bűnmegelőzés háromszintű modellje

A háromszintű modell Brantingham és Faust nevéhez fűződik, aminek napjainkig nagy

hatása van e témakörben. A beavatkozás szintjeit az általánostól az egyedi felé közelítve

különbözteti meg.

Elsődleges megelőzés: ide tartozik a társadalom kiegyensúlyozott működését

biztosító intézmények megerősítése, társadalmi integráció, bűnözést alakító

társadalmi, jogi és gazdasági körülmények befolyásolása, jól működő

igazságszolgáltatás, amely az egész társadalomra kihat.

Másodlagos megelőzés: bűnözési szempontból már közelít a veszélyeztetett

csoportokra, egyénekre, veszélyesebb helyzetekre vagy körülményekre. Itt már a

hatósági szükségszerűség is megjelenhet. A rossz családi környezet,

iskolakerülés, alkohol- és drogproblémák és számtalan egyéb tényező

megalapozhatja a beavatkozást.

11 Lásd bővebben: Borbíró Andrea: Bűnmegelőzés. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés

kézikönyve, I. kötet. Budapest, 2009, Fresh Art Design Kft., 111-172 o. Továbbiakban: (Borbíró Andrea i.m. 14.o.)

15

Harmadlagos megelőzés: megtörtént bűncselekményekre reflektál, és a

bűnismétlések megelőzését célozza, amihez olyan szervezetek (pl. egyházak, civil

szervezetek, stb.) kapcsolódnak, amelyek szerepet játszhatnak az újbóli

bűnelkövetés megakadályozásában, segítik a bűnelkövető beilleszkedését a

társadalomba és a bűnmentes életvitelhez.12

4.2.2. Bűnmegelőzés formái és eszközei

Második csoportosítás, amit megemlítek Tonry és Farrington által alkalmazott felosztás. A

háromszintű modell a bűnmegelőzés mikéntjéről, azaz a megelőzés lehetséges formáiról és

eszközeiről nem mond sokat. Tonry és Farrington szerint négy irányát különböztethetjük meg

a bűnmegelőzésnek:

büntető igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés;

kockázatközpontú megelőzés (bűnelkövetővé válás megelőzése);

közösségi megelőzés;

szituációs és áldozatközpontú megelőzés

A következő táblázat néhány példa segítségével mutatja be a bűnmegelőzés szintjeinek és

típusainak összefüggését.13

12 Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o. 13 Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.

16

5. ábra Forrás: http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tamop_tk_1_alt+gyfk.pdf

4.2.3. Generális prevenció

A büntetés egyfajta általános visszatartó hatást gyakorol a társadalom tagjaira, és ezt a hatást

értjük a generális prevenció alatt, amelyet elsődleges megelőzésnek is nevezhetünk.

Megvalósítandó feladatok között szerepel például „a bűnüldöző szervek reakcióképességének

fokozása, a bűnelkövetés kockázatának növelése, a büntető igazságszolgáltatás

időszerűségének javítása, vagy a büntetés elkerülhetetlenségének biztosítása”. Olvashatjuk

Borbíró Andrea írásában.

A generális prevenció pozitív oldala a jogkövető hajlandóság növelése, negatív oldala pedig

a büntetéstől való félelem. Ez a két oldal párhuzamosan valósítja meg az általános visszatartást.

17

Általános elrettentés alatt a büntetéssel, bűncselekmény következményeivel való fenyegetést

értjük. Egészen a 18. századig, Beccaria és Jeremy Bentham munkásságáig nyúlnak vissza

elméleti gyökerei.14

4.2.4. Speciális prevenció

A speciális prevenció a harmadlagos megelőzés területére tartozik, és a bűnismétlés

megakadályozását jelenti. A generális prevenciónál beszélhettünk általános elrettentésről, a

speciális prevenciónál pedig speciális elrettentésről ejthetünk szót. Lényege, hogy a büntetés

letöltése alatt átélt szenvedés visszatartja az elítéltet, az újbóli bűnelkövetés lehetőségétől.

A speciális prevenció kapcsán az ún. „short, sharp shock” elvet említeném meg, amelyet

1980-ban vezettek be Nagy-Britanniában. Ezt az elvet a fiatalkorúakra alkalmazták, aminek

következtében a rövid, de sokkszerű szabadságvesztés kiszabása hordoz annyi elrettentő erőt,

amely visszatartja a fiatalt a további bűnelkövetéstől. A módszer tekintetében sok eltérő

vélemény született. A kutatások eredményei szerint a „sokkoló büntetés” nem csökkenti, hanem

növeli az újbóli bűnelkövetés valószínűségét.15

4.3. Bűnmegelőzés Magyarországon

„Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat”

(Beccaria)

Dolgozatom ezen pontját Beccaria-nak, a klasszikus büntetőjogi iskola atyjának igazságával

kezdeném. A szankcióknak egyik alapvető célja a további bűncselekmények elkövetésének

megelőzése az elkövetőknél, de a társadalom többi tagjánál is. Beccaria-tól idézett gondolat

alapján azonban hatásosabb lenne a bűntettek megelőzése.

Hazánkban a ’90-es évek elején kezdtek el komolyabban foglalkozni a bűnmegelőzéssel,

ezáltal megkezdődtek a bűnözéssel kapcsolatos adatok gyűjtése, statisztikák készítése,

prevenciós programok szervezése. Létrejött az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) és

az országgyűlés elfogadta „A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját”, amely keretében

3 fő szakmai célról beszélhetünk:

a bűncselekményeket előidéző körülmények redukciója;

14 Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o. 15 Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.

18

a sértetté válás veszélyének mérséklése;

a bűnalkalmak számának csökkentése, melyek megvalósításáért az OBmB lett felelős.

Az OBmB jogutódja 2011-ben a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács lett, amely kidolgozta a

Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát. A stratégia kiemelt beavatkozási területei:

települések biztonságának elősegítése;

nagyobb hangsúly a fiatalkori bűnmegelőzésre;

áldozattá válás megelőzése és áldozatsegítés;

bűnismétlés csökkentése.16

Az imént említett stratégia céljának a bűnalkalmak számának csökkenését tekinti, és nem

pedig a bűnözés okainak megszüntetését vagy mérséklését. A stratégia középpontjában a

biztonság áll, mivel célkitűzései között a közösségi rendészet fejlesztése vagy a külterületen

élők biztonságának javítása kap nagyon hangsúlyt. Kiemelkedő szerepet kap az egyén is. Az

állam egyik legfontosabb kötelesége a polgárok tulajdonának védelme, de az állampolgároknak

is segíteni kell az őt veszélyeztető bűncselekmények megelőzésében, nagyobb figyelmet kell

fordítaniuk önmaguk és környezetük biztonságára.17

A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének megelőzésében nagy jelentősége van a családnak,

a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek,

az egyházaknak, a rendőrségnek és az önkormányzatoknak.18

A bűnözés visszaszorítása érdekében a következőkben több programot is megemlítek,

valamint néhányat bővebben is kifejtek, amelyek nagyban elősegítik a gyermek- és fiatalkorúak

bűnmegelőzését:

egészségfejlesztés, drogprevenció (pl.: D.A.D.A program, ELLEN-SZER program)

hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése (pl.: Útravaló

Ösztöndíjprogram)

környezeti értékek, kulturális örökség tisztelete (pl.: Erdei Iskolai, Ökoiskolai

program)

erőszakmentes konfliktuskezelés (pl.: gyermekvédelmi továbbképzésben

agressziókezelési/mediációs technikák oktatása)

16 Lásd bővebben: Juhász Lívia: A bűnmegelőzés néhány lényegi kérdése a büntető-igazságszolgáltatás tükrében.

Diskurzus, 2015. 5. évf. 2. sz. 3-10 o. 17 Lásd Bővebben: Búza Gábor Attila: Hatékony bűnmegelőzés? Jogi tanulmányok, Budapest, 2014. 1. sz. 350-

354 o. 18 Lásd bővebben: Borbíró Andrea i.m. 14. o.

19

emberi jogok és demokratikus értékek megismertetése (pl.: városi

diákönkormányzatoknak demokratikus életre nevelés)

sport és szabadidős tevékenységek szervezése (pl.: Magyarországi Éjféli

Sportbajnokságok Egyesülete)

„biztonságos szórakozóhely” program (pl.: „Érj haza!” kampány)

alkohol-, illetve kábítószer-használó fiatalok (pl.: Minisztérium szenvedélybetegek

szakellátásának fejlesztése)

elítélt fiatalok, fiatal felnőttek társadalmi reintegrációjának segítése érdekében

számos lépés (pl.: Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Büntetés-végrehajtási Intézet

szakmatanulást, munkába állást támogató programja

áldozattá válás megelőzése (pl.: „a tanulók ön- és vagyonvédelemre nevelésének

iskolai programja”)

A sikeres bűnmegelőzést minél korábban el kell kezdeni a gyerekeknél, akár már óvodás

kortól kezdve. A fent említett projektek, programok eltérnek egymástól, hiszen más feladat jut

a pedagógusnak más az iskolának, mint intézménynek, az önkormányzatoknak, a rendőrségnek

vagy a civil szervezeteknek.19

4.3.1. D.A.D.A. program

A jelenleg is hatályos gyermek- és ifjúságvédelmi programok egységes végrehajtásáról szóló

16/2016. (VII. 21.) ORFK utasítás alapján hat gyermek- és ifjúságvédelmi programot

különböztethetünk meg: DADA, ELLEN-SZER, „Iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat”,

Szülők és családok a Rendőrség kiemelt partnerei a kábítószer-bűnözés megelőzésében, OVI-

ZSARU, és az „Az iskola rendőre” programot.

A D.A.D.A. (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) program 25 éve indult Magyarországon az

amerikai DARE program alapján. A programot a Magyar Rendőrség Biztonságra nevelő Iskolai

Programjaként is emlegethetjük. A projekthez olyan rendőrök jelentkeznek, akik tanításukkal,

tudásukkal hozzásegítik a fiatalokat ahhoz, hogy a jogszabályoknak eleget téve, azok maximális

betartásával nőjenek fel, egészséges, káros szenvedélyektől mentes, bűn útjára soha nem lépő

életet éljenek.20

19 Továbbiakban: Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8. o. 20 Lásd bővebben: A D.A.D.A program (online) http://www.bulisbiztonsag.hu/a-d-a-d-a-program [2017.06.20.]

20

Az imént említett utasításban konkrétan felsorolják azokat az előírásokat, amelyeknek a

program oktatására jelentkező rendőröknek meg kell felelniük. Az utasítás hetedik pontja

szerint:

7. A DADA program oktatását olyan rendőr végezheti,

a) aki motivált, és elkötelezett az ifjúságvédelmi munka iránt;

b) aki előzetesen az oktatási feladatot legkevesebb 2 tanítási évre önként vállalja;

c) akinek az oktatási feladatok ellátását az állományilletékes parancsnoka biztosítja;

d) aki rendelkezik érvényes pszichológiai alkalmassági minősítéssel;

e) aki a beiskolázás előtt részt vett az alapellátó pszichológusnál orientációs

beszélgetésen, amely után a pszichológus pozitív javaslattal élt, valamint

f) aki a legalább 30 órás alapképzésen részt vett, és sikeres elméleti, valamint gyakorlati

vizsgát tett.

A programot korosztályonként legalább két tanítási éven keresztül folyamatosan kell

végrehajtani az általános iskola 2-4. osztályában, továbbá 6-8. osztályában. Az oktatást végző

rendőröknek számos feladatot kell ellátniuk. Alap- és továbbképzéseken, konzultációkon kell

részt venniük, ismereteiket önképzéssel szükséges gyarapítani. Folyamatos kapcsolatot kell

tartaniuk a köznevelési intézmények képviselőivel és előre leegyeztetett időpontban a

foglalkozásokat meg kell tartaniuk.

Szintén az utasításban olvashatjuk, hogy évente három „Az év DADA rendőre” díj

adományozható, amelyek adományozására minden évben április 24-én, a Rendőrség Napja

alkalmából kerül sor.

A projekt célja, hogy gyermek- és fiatalkorúak könnyebben észre vegyék a

veszélyhelyzeteket, ki tudják számítani döntéseiket, cselekedeteiket és azok következményeit.

Fő mondanivalója: tanuld meg a veszélyhelyzeteket felismerni, a következményeket jól

átgondolva helyesen dönteni, ha kell elutasítani a neked ártó dolgokat, de mindenképpen mondd

el a szülőknek, tanároknak, rendőröknek és próbáld elkerülni az ilyen helyzeteket, ha lehet.

Módszerei között szerepelnek a szituációs játékok, szerepjátékok, irányított beszélgetések vagy

vitavezetés.21

21 Lásd bővebben: Módszer: DADA, Dióhéjban (online) http://iskon.opkm.hu/bpd.php?sno=11 [2017.06.20.]

21

4.3.2. Útravaló Ösztöndíjprogram

A 2005 óta működő Útravaló Ösztöndíjprogram ösztöndíjat és mentorálási támogatást nyújt

hátrányos helyzetű tanulóknak. Az Útravaló Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramjai a

hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók iskolai

sikerességének elősegítését biztosítják, és mentori támogatással segítséget kínálnak

motivációjuk és önértékelésük megerősítéséhez.

Alprogramjaihoz tartozik, mint például az „Út a középiskolába” ösztöndíjprogram,

amelynek célja a részt vevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való

továbbtanulásra. További ösztöndíjprogram az „Út az érettségihez”, amelynek köszönhetően a

részt vevő tanulók támogatást kaphatnak a középiskola sikeres befejezéséhez, a felsőoktatásba

való bejutás elősegítésének céljából.

Az ösztöndíjprogram céljának megvalósulását a tanulók köznevelési intézményei és

mentorok segítik. Az „Út a középiskolába” és az „Út az érettségihez” ösztöndíjak esetében

mentorként jelentkezhet az a személy, aki élete során szakképzettséget szerzett tanárképzésben

vagy tanítói képzésben. Ugyanakkor a mentori tevékenységre egyaránt alkalmas lehet

szociálpedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus illetve a pedagógusképzést folytató

felsőoktatási intézmény olyan hallgatója, aki az eddig elhangzott végzettségeket adó

képzésekben az utolsó két félév valamelyikének teljesítését a támogatási időszakba tartozó

félévben kezdi meg. A mentor feladataihoz tartozik például, hogy segítse a tanulót a tanulásban

és a pályaválasztásban. A mentor egyéni fejlesztési tervet készít az általa mentorált tanulónak,

mely alapján az osztályfőnök és az érintett pedagógusok bevonásával legalább háromhavonta

értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. Az ösztöndíjas időszak

alatt a mentorált előrehaladási naplót vezet, amely lehetővé teszi a tanuló tanulmányi

előmenetelének nyomon követését, valamint a mentorálás során alkalmazott pedagógiai

eszközök hatékonyságának vizsgálatát. A mentor rendszeres és személyesen kapcsolatot tart az

általa mentorált tanulóval, az osztályfőnökkel, illetve szükség esetén a szaktanárokkal.

Mindemellett családlátogatáson vesz részt a tanév során minimum egy alkalommal és legalább

heti 2 órában – önállóan vagy több tanuló esetén csoportosan – a segítségre szoruló tanuló

felkészítésével foglalkozik és az efféle foglalkozásokat napra készen dokumentálja a tanulóról

vezetett egyéni előrehaladási naplóban. Köteles 8 napon belül jelezni a Programiroda felé

minden olyan változást, amely kihat a tanuló ösztöndíjának folyósítására. Végül, de nem utolsó

sorban mentorképzésen kell részt vennie és a tanév végén beszámolót készít a Programiroda

22

felé. Fontos megemlíteni, hogy egy mentor egy tanévben összesen legfeljebb öt tanuló

vonatkozásában vállalhat mentori szerepet.

Az alprogramokra azon, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók jelentkezését adhatja

be a köznevelési intézmény, akik megfelelnek a következő előírásoknak:

magyar vagy külföldi állampolgár, aki

Magyarország területén működő köznevelési intézményben tanuló jogviszonnyal

rendelkezik,

halmozottan hátrányos helyzetű vagy védelembe vett vagy családba fogadott

vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy utógondozásban részesül vagy

hátrányos helyzetű,

„Út a középiskolába” ösztöndíj esetén, 7-8. évfolyamon tanul, és előző tanév végi

tanulmányi átlaga eléri a 3,0-et,

„Út az érettségihez” ösztöndíj esetében középiskolában érettségit adó képzésben

9-12. évfolyamon, illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában 7-12.

évfolyamon, vagy két tanítási nyelvű vagy nyelvi előkészítő osztállyal induló

oktatásban 7-13. évfolyamon tanul

Nemcsak a mentornak, a tanulónak is fontos az együttműködése a mentorral. Iskolalátogatási

kötelezettségének eleget kell tennie, igazolatlanul 10 óránál többet nem mulaszthat, tanulmányi

átlagát megtartania vagy javítania szükséges.

A vissza nem térítendő támogatás egy tanévre, 10 hónapra szól. Jelentkezni lehet

elektronikus úton vagy papír alapon.22

4.3.3. Alkohol-, illetve kábítószer-használó fiatalok

Mint már említettem a gyermek- és ifjúságvédelmi programok egységes végrehajtásáról

szóló 16/2016. (VII. 21.) ORFK utasításban szereplő programok között helyet kap a „Szülők és

a családok a Rendőrség kiemelt partnerei a kábítószer-bűnözés megelőzésében” elnevezésű

program.

A program során a 12-18 éves gyermeket nevelő szülők kerülnek középpontba, így

lehetőséget kapnak, hogy évente legalább egy alkalommal tájékoztatást kapjanak a kábítószer-

fogyasztás büntető igazságszolgáltatást érintő veszélyeiről. A rendőrök e feladatukat állandó

szolgálati feladataik mellett végzik. A projektben részt vevő rendőrök ismerik a büntető

22 Lásd bővebben: Útravaló ösztöndíjprogram, Felhívás (online)

http://www.emet.gov.hu/felhivasok/utravalo_osztondijprogram_1/ [2016.06.21.]

23

igazságszolgáltatást szabályozó normákat, az illetékes egészségügyi, segítő és civil szervezetek

elérhetőségét, az ilyen bűncselekmények előfordulását. Fontos, hogy tanévenként legalább egy

alkalommal tájékoztatást tartanak a szülőknek, és kéthetente egy alkalommal egyórás telefonos

ügyeletet tartanak.

Nemcsak a Rendőrség, a civil szervezetek is nagyban kiveszik a részüket a bűnmegelőzés

tekintetében. Az Emberbarát Alapítvány is egy ilyen szervezet, amelynek programjai között

szerepel például az Ifjúsági konferencia, Drogprevenciós program kortárs csoport segítségével

12-18 éves fiataloknak, Tanári drogprevenciós program, rendszeres foglalkozások vagy

rendszeres egyéni tanácsadás. A szervezet az Ifjúsági konferencia során felső tagozatos,

középiskolás, huszonéves fiatalokat keres fel, akik között egészségnevelő tevékenységet

végeznek. Lehetőséget ad ezen korosztály számára, hogy szemléletmódjuk változzon. A

drogprevenciós program gyógyulófélben lévő szenvedélybeteg drogkarrierjének bemutatásával

információt nyújt a fiataloknak. A beszélgetések során az alkohol, drogok, dohányzás hatásaira

és káros következményeire is kitérnek.23

A másik alapítvány, amelyről szót ejtenék még a Drogprevenciós Alapítvány, amely 1994

óta foglalkozik a szenvedélybetegség témakörével. A Civil Ártalomcsökkentő Szociális

Kontaktprogram (C.A.T.) célja a droghasználatból fakadó egyéni és társadalmi károk

mérséklése és az egészségtudatosság növelése. A program munkatársai folyamatosan figyelik

a kliensek élethelyzetét. A szervezet Drogoplex Ambulanciával is rendelkezik, ahol 14 éves kor

feletti szenvedélybetegekkel és hozzátartozókkal foglalkoznak. Szolgáltatásaik a következők:

családi konzultáció, tanácsadás, pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés.24

Ebben a pontban említeném meg a Gyermekek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és

Ifjúsági Közalapítványról, valamint az Ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának

szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény. A törvény I. Rész 4. §-a szerint, a Gyermek-

és Ifjúsági Alapprogram bevételi forrásaiból a következő célokat lehet támogatni:

a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését segítő programokat;

a honismeretet, a helyismeretet elősegítő, a haza szeretetére nevelő programokat;

a természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítő programokat;

az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, saját szervezeteik és csoportjaik

kezdeményezéseit és tevékenységét;

23 Lásd bővebben: Emberbarát Alapítvány (online) http://www.emberbarat.hu/index.php [2017.06.22.] 24 Lásd bővebben: Drogprevenciós Alapítvány (online) http://dpa.hu/ [2017.06.22.]

24

az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem-kormányzati szervezetek

olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra,

az együttműködésre;

a demokráciára neveléssel, a demokratikus működés gyakorlásával és az

állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeményezéseket;

a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programokat,

az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai

kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezéseket;

a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek

fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelőző, figyelemfelhívó

programokat;

hátrányos helyzetben lévő gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítő

programokat;

az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és

elemző rendszer kiépítését és működtetését.

Az Alapprogram támogatja a gyermekek és a fiatalok programjait, szervezeteit,

kezdeményezéseit.

4.3.4. Elítélt fiatalok, fiatal felnőttek társadalmi reintegrációja

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás

végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 83. § (1) bekezdése szerint:

83. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrány

érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak

elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a

társadalom jogkövető tagjává váljon.

Az elítéltek társadalmi beilleszkedését segíti a fogvatartottak munkáltatása, általános,

középfokú, felsőfokú iskolai oktatása, szakképzése, szakmai gyakorlat megszerzése, valamint

egyéb reintegrációs programok, amelyeket szakmai módszerekkel végeznek.

Úgyszintén ebben a törvényben olvashatjuk, hogy a szabadságvesztés végrehajtása során

biztosítani kell az elítélt önbecsülésének, személyiségének, felelősségérzetének fejlődését, és

ezáltal felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre.

Fiatalkorúaknál kifejezetten fontos vizsgálni az előéletüket, mi vezette őket a

bűncselekmény elkövetéséhez, így megismerve gondolkodásmódjukat. Ez a korosztály

25

súlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén is jó eséllyel a húszas éveikben szabadul, ezért

nem mindegy, hogy a társadalomba visszakerülve azt építeni vagy rombolni fogják.

A gyermek- és fiatalkorúak többsége nehéz gyermekkor után, nehéz életkörülményekből

kerülnek a börtönbe. A reintegrációt elősegítő tevékenység kiindulópontját megkönnyíti, hogy

a börtönön belül, milyen készségekkel, életkori sajátosságokkal rendelkeznek a fiatalok.

Egyik ilyen tevékenység például a csoportos kimaradás, ahol a fogvatartottak egy csoportja

részére intézménylátogatást szerveznek. A kimaradás egyfajta jutalom, a helyszín kijelölése

mellett a legfontosabb feladat a fogvatartottak kiválasztása. Az elítéltek és felügyelőik a

látogatás során civil öltözetben vannak, civil autóbusszal utaznak. Amit kapnak: bizalom és hit

abban, hogy a látogatás során együtt fognak működni, bilincs, rácsok és falak jelenléte nélkül

is.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közreműködésével és finanszírozásával 2013-ban

valósult meg első alkalommal a jobb agyféltekés rajzolás program. Ennek keretében a

fogvatartottak és a nevelőkollégák is elsajátíthatták a fekete-fehér rajzolás készségét, valamint

a színes akril és a színes pasztell technikát. A fiatalkorúak számára nagy kihívást jelentett ez a

háromnapos program, hiszen napi nyolc órát kellett a foglalkozáson eltölteniük. Többen

próbálták feladni, de ami meglepő, hogy a fogvatartottak egymást győzködték arról, hogy senki

se adja fel, mindenki tartson ki. A program végén olyan sikerélménnyel gazdagodhattak,

amellyel eddig talán nem is találkoztak, és megtanulták, hogy a kitartás és a kemény munka

gyümölcse a siker lehet. Fontos az is, hogy a fiatalok csoportban, egy csapatként vettek részt a

foglalkozáson. Ennek során egymásért küzdöttek, hogy a siker közös legyen, és így ezt a

tapasztalatot viszik tovább a szabadulás utáni időszakra is.

Végül törvényi kötelezettségen túl, közös társadalmi érdek a reintegráció, hiszen fontos,

hogy a fogvatartottak a szabadulást követően is helyt tudjanak állni a társadalomban.25

4.3.5. Pártfogó felügyelő

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet

tartalmazza a pártfogó felügyelők működésére vonatkozó normákat. A rendelet hatálya kiterjed

a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Igazságügyi Minisztériumra és a pártfogó

felügyelői feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalokra, valamint a büntetés-

végrehajtási pártfogó felügyelőkre.

25 Lásd bővebben: Pesti Ferenc: Reintegrációs törekvések a Fiatalkorúak Bv. Intézetében. Börtönügyi Szemle,

2015. 1. sz. 11-17 o.

26

A pártfogó felügyelet végrehajtásának célja annak megakadályozása, hogy „a pártfogolt

ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi

beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek

megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.” (Bv. törvény 310. §

(1) bekezdés)

Szintén a Bv. törvény 310. § (3) bekezdése alapján:

(3) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,

b) a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői tervet

készít,

c) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek

és személyek tevékenységét,

d) a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása

érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.

A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét az erre külön kijelölt fiatalkorúak pártfogó felügyelője

hajtja végre, de gyermekjóléti szolgálat is közreműködhet.

Büntetések vagy intézkedések mellett kerülhet sor az alkalmazásukra. Vádemelés

elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, feltételes

szabadságra bocsátáshoz és javítóintézetből való ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódhat. A

fiatalkorú elkövetők valamennyi esetben kötelezően pártfogó felügyelet alatt állnak.

A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által készített

környezettanulmány egy kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány

célja a terhelt személyiségének, egészségi állapotának, esetleges káros szenvedélyeinek,

lakóhelyének, családi körülményeinek, baráti kapcsolatainak, iskolai teljesítményének

bemutatása, valamint a bűncselekményhez való viszonya. Egy iskolai jellemzés is a tanulmány

kötelező melléklete, amely az oktatási intézményben tanúsított teljesítményről ad képet.

A környezettanulmány mellet beszélhetünk a pártfogó felügyelői véleményről is, amely

tájékoztatást ad arról, hogy a pártfogó felügyelet vagy a közérdekű munka büntetés

alkalmazható szankció lehet-e vagy sem a terhelt esetében. A bíróság és az ügyész döntése,

hogy milyen büntetést vagy intézkedést alkalmaz, a vélemény figyelembevétele csak egy

lehetőség.

A környezettanulmány vagy a vélemény készítésekor a gyermekkorúval, illetve

fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozót is meg kell hallgatni.

27

A pártfogó felügyelő a gyámnál, a gyermekjóléti szolgálatnál vagy szakszolgálatnál is

információt szerezhet a terhelttel kapcsolatban.26

4.3.6. Áldozattá válás megelőzése

„Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben

veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek - a társadalmi

szolidaritás és méltányosság elvei alapján -, az Országgyűlés” A bűncselekmények

áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt alkotta.

Az elkövetők mellett nagy hangsúlyt kell fordítani az áldozatokra is. Az „Együtt az

áldozatvédelemben” elnevezésű projekt célja például a bűncselekményeket előidéző okok

hatásának mérséklése, sértetté válás veszélyének csökkentése, áldozatok megfelelő

információkhoz jutása, emberi jogok érvényesítésének erősítése. Továbbá fontos a különböző

áldozati csoportok számára speciálisan a helyzetüknek megfelelő szolgáltatások biztosítása.

„Az elsődleges prevenció körében célunk, hogy mérséklődjön a lakosság körében az

áldozattá válás, az új esetek előfordulási aránya csökkenjen. Oksági megelőzés történik.

Törekszünk rá, hogy minél több csatornán keresztül juttassunk el információkat a lakosság

minél szélesebb köréhez, melyek hozzájárulnak, hogy tudatosabban tudjanak védekezni az

áldozattá válás elkerülése céljából. A másodlagos prevenció kapcsán célunk a már sértetté vált

személyeknél az esetek gyors, hatékony megoldása, amikor még nem rögzült tartósan a negatív

állapot. A harmadlagos prevenció során a károsító hatások, következmények kiküszöbölése,

ártalomcsökkentés, rehabilitáció a cél.”

A projekt célcsoportjai:

bűncselekmények sértettjei (fiatalok, gyermekkorúak, nők, idősek, fogyatékkal

élők),

tulajdon elleni szabálysértések sértettjei,

potenciális áldozatok,

áldozatokkal foglalkozó szakemberek,

áldozatok mikrokörnyezete,

településeken élő állampolgárok

A program során olyan tevékenységek valósulnak meg, mint például szakemberek

alkalmazása, önkéntes humán szakemberek alkalmazása, trauma feldolgozó egyéni, csoportos

26 Lásd bővebben: dr. Bolyky – dr. Sárik: HELYZeTEelemzés. A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a bűnelkövetések

szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről, 2015.

28

terápia, mediációs, helyreállító eljárások lehetővé tétele, kommunikációs tréningek szervezése

az áldozatokkal, végül nyomtatott vagy elektronikus alapú tájékoztatás nyújtása az áldozattá

válás elkerülésének módszereiről.27

4.3.7. Bűnmegelőzés mobil applikáción keresztül?

A jelenleg hatályos 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat, amely a Nemzeti Bűnmegelőzési

Stratégia 2016-2017. évre szóló intézkedési tervét foglalja össze, meghatározza a

bűnmegelőzési mobil alkalmazások fejlesztését.

A bűnmegelőzés hatékonysága növelhető, ha a kornak és a technikai fejlettségnek megfelel.

Manapság szinte már mindenki rendelkezik olyan telefonnal, amely alkalmas arra, hogy

internetkapcsolaton keresztül, különböző programokat, applikációkat használjon a nap bármely

pillanatában. Ennek köszönhetően lehetőség van olyan alkalmazások kidolgozására, amelyek

révén lehetségessé válik a prevenciós ismeretek közvetlen átadása.

Az UNICEF Magyar Bizottság által kifejlesztésre került a HelpApp applikáció, amelyet

okostelefonra terveztek. Bajba került gyermekek ezen keresztül azonnal segítséget tudnak

kérni. Az alkalmazás felajánlja az ingyenesen hívható segélyhívót, a 112-t, a Kék Vonal

lelkisegély-szolgálat számát, de saját vészhívók beállítására is van lehetőség. Végül az

applikáció sms-ben vagy e-mailben elküldi a telefon tulajdonosának GPS-koordinátáit az előre

beállított címre vagy telefonszámra.28

4.4. Bűnmegelőzés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében

Ebben a fejezetben megyénk bűnmegelőzési tevékenységét szeretném bemutatni a Borsod-

Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság beszámolója alapján.

2015-ben a következő bűnmegelőzési programok valósultak meg:

Bűnözés utánpótlásának visszaszorítása, az elkövetői kör fokozatos csökkentése:

„Beccaria” iskolai nevelési-oktatási bűnmegelőzési program;

Vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítása, áldozatvédelem: „Totál-kár”

bűnmegelőzési projekt;

27 Lásd bővebben: „Együtt az áldozatvédelemben” projekt (online) http://www.aldozatvedelem.info.hu/projekt

[2017.06.28.] 28 Lásd bővebben: Életet menthet az ingyenes mobilalkalmazás (online)

http://eduline.hu/kozoktatas/2015/3/29/veszhivas_okostelefon_alkalmazas_HS065D [2017.06.28.]

29

Lakossági-, intézményi tájékoztatás, kommunikációs stratégia megújítása: „ELBIR”

- Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer”;

Szakemberképzés, felnőttképzési, mentor- és kortársképzés: „Együtt a bűnözés

ellen”- program;

Fegyveres rablások megelőzése, bankbiztonság: „Vidocq” bankfiókok

bankbiztonsági bűnmegelőzési programja;

Kistelepüléseken elkövetett bűncselekmények, szabálysértések megelőzése,

valamint célcsoportok védelme: „Nehéz út” településbiztonsági program.

A 2015. évben folytatódott Miskolcon egy sikeres ifjúságvédelmi őrjárat, ami heti

rendszerességgel működött. Az őrjárat során 126 fiatal ellenőrzésére került sor, így biztosítva a

folyamatos rendőri jelenlétet a városban.

A D.A.D.A és az ELLEN-SZER iskolai programokon kívül nagy hangsúlyt kapott a szülői,

nevelői értekezleteken való rendőri részvétel.

Nemcsak a tanév során, de a nyári szünetben is helyet kap a bűnmegelőzés. Egyes

táborokban általános iskolai tanulóknak filmvetítést tartottak, az áldozattá válás elkerüléséről.

A 2014/2015-ös tanévben 258 oktatási intézmény vett részt megyénkben az „Iskola rendőre”

projektben, amely nagyban segítette a gyermekek védelmére irányuló bűn- és

balesetmegelőzési tevékenységet. „A tanévben az iskolarendőrök 811 alkalommal tartottak

előadást, figyelemfelhívó osztályfőnöki órát, illetve foglalkozást összesen 19 850 tanulónak. Az

iskolarendőrök 295 esetben szerveztek különböző programokat, vetélkedőket, melyeken 8859

diák vett részt. Megállapítható, hogy az iskolák pozitívan értékelték az iskolarendőrök

jelenlétét, szívesen segítették a munkájukat, és folyamatosan igényelték részvételüket az

osztályfőnöki órákon, illetve az iskolai rendezvényeken.”

A beszámolóban olvashatunk a „Hét ellenszer a SZER ellen” elnevezésű programról is,

amelyet a megyei rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya a Miskolc Megyei Jogú Város

Önkormányzatával közösen valósított meg 2015-ben.

A programnak hét eleme volt:

Klobusitzky Györgynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának

„Drogprevenció és közlekedésbiztonság” című interaktív előadása a középiskolás

korosztálynak;

a Miskolci Önkormányzati Rendészet nagytermében a „Kihívás napja” alkalmából

„Beccaria” játékos interaktív vetélkedő a bűnmegelőzésről és a kábítószerek káros

hatásairól az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói részére;

30

Pláza Drogprevenciós Napok: A Miskolc Pláza I. emeletén lévő kiállító teremben a

2014. évi „képSZERűen” című drogprevenciós fotópályázat alkotásainak kiállítása,

majd a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: KEF) tagjai (Borsod-

Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály, Miskolci

Drogambulancia, Önmegvalósítás Egyesület, Nádihegedű Alapítvány, Célpont

Ifjúsági Tanácsadó Iroda) mutatták be szakmai megelőző tevékenységüket a fiatalok

részére;

9-10. osztályos tanulók részére a Cinema Cityben filmvetítéssel egybekötött

beszélgetés megtartása, aminek levezetője és előadója egy korábbi szerhasználó volt;

a B-A-Z Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet szervezett megtekintésére került sor,

4 alkalommal, naponta 25 fiatalkorú részvételével;

az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak szülei részére tájékoztató anyag átadása,

amelynek témája a nyári szünetre való felkészülés, a nyár veszélyei, érintve a

kábítószer-fogyasztás kérdését is;

a „Kábítószer elleni küzdelem világnapja”(június 26.) alkalmából a miskolci KEF-

fel együtt szervezett nagyszabású szabadtéri rendezvényt a miskolci Szinva

teraszon, melynek célja az egészséges életmód propagálása volt.

Mindezeken kívül helyet kapott még a családon belüli erőszak kezelése, az áldozatvédelem,

a baleset-megelőzési tevékenység, valamint az együttműködés a helyi és megyei

önkormányzatokkal, területileg illetékes bíróságokkal, ügyészségekkel, oktatási

intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel, polgárőr egyesületekkel és az egyes

rendészeti feladatokat ellátó szervekkel, személyekkel.29

29 Lásd bővebben: Beszámoló. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság

érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról, valamint a határrend és határőrizet helyzetéről

és a határforgalom alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (online) 2015.

http://www.baz.hu/content/2016_aprilis/1604_02_rendorseg_besz.pdf [2017.07.01.]

31

5. Bfv. II. 1618/2015/6. számú elvi döntés

5.1. A tényállás

A járásbíróság a csoportosan elkövetett, rablás bűntette miatt a fiatalkorú V. rendű

terheltet bűnösnek mondta ki, ezért 1 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett –

fiatalkorúak fogházára ítélte. A jogerős határozat ellen a fiatalkorú terhelt javára a főügyészség

felülvizsgálati indítványt nyújtott be törvénysértő büntetés kiszabása miatt. Az indítvány szerint

a Btk. 106. § (2) bekezdésének 2. mondata alapján:

Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be,

csak intézkedés alkalmazható.

A megyei főügyészség azt kezdeményezte, hogy a Kúria az alapítéletet helyezze hatályon

kívül, és a járásbíróságot új eljárásra utasítsa. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati

indítvány alapos.

5.2. A határozat elvi tartalma

A fiatalkorú V. rendű terhelt 2001. január 18-án született. 2014. január 1-jén, a

bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizenharmadik

életévét még nem. A terhelt fiatalkorúnak minősül mivel a Btk. 105. § (1) bekezdése szerint:

105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét

betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.

Ahogyan fent már említettem, azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor

tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. A járásbíróság a büntető

anyagi jog szabályát megsértve büntetést szabott ki a fiatalkorúval szemben. A Legfőbb

Ügyészség kérte a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását és új

ügydöntő határozat hozatalát, mivel a rövidített indoklással szerkesztett alapítélet nem

tartalmazza a büntetéskiszabás alanyi és tárgyi tényezőit.

5.3. A kúria döntése

A Kúria a következő megállapítására jutott: azzal a személlyel szemben, aki a

bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be, megrovás, próbára

bocsátás és végső soron javítóintézeti nevelés, valamint – ha az ítélet meghozatalakor a

tizenhatodik életévét betöltötte – a jóvátételi munka alkalmazható.

32

Az V. rendű terhelt kifejezetten súlyos bűncselekményt követett el, ezért a megrovás

alkalmazása fel sem merülhet. A kúria a próbára bocsátás alkalmazására látott lehetőséget, ezért

a támadott határozatot megváltoztatta, a büntetés kiszabását mellőzte, és az V. rendű terheltet

2 évre próbára bocsátotta.30

30 Lásd bővebben: Tájékoztató a Bfv.II.1618/2015/6. számú elvi döntésről: A törvényben meghatározott

bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltött, de a tizennegyedik életévét még be nem töltött

fiatalkorú terhelttel szemben csak intézkedés alkalmazhat (online) 2016. http://www.kuria-

birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-bfvii161820156-szamu-elvi-dontesrol-torvenyben-meghatarozott-buncselekmeny

[2017.06.25]

33

6. Záró gondolatok

A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközei című

szakdolgozatom végéhez érve, összegzésként elmondhatjuk, hogy napjainkban a gyermek- és

fiatalkori bűnözés száma egyre csökken, és remélhetőleg a jövőben is csökkenő számokat

fogunk látni az erről szóló statisztikákban. Dolgozatom elején a gyermek- és fiatalkori bűnözés

okaira kerestem a válaszokat, majd említést tettem a család, az iskola, a társadalom, valamint a

média szerepéről, hatásairól.

Bűnmegelőzés tekintetében nagyon sok program, tevékenység áll a gyermekek és fiatalok

részére. Véleményem szerint, a dolgozatomban említett bűnmegelőzési programok nagyban

hozzájárulnak ahhoz, hogy a korosztály részére megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a témához

kapcsolódó jogszabályokról, jogkövetkezményekről vagy segítségnyújtásról. Fontos, hogy

ezek által a csökkenjen a bűnelkövetések, és újbóli bűnelkövetések száma.

Témám szempontjából áttekintettem a legfontosabb jogszabályokat, az ehhez kapcsolódó

szakirodalmakat, cikkeket. Végezetül dolgozatomat egy bírói gyakorlattal zártam.

Remélem, hogy olvasóm részére egy átfogó, részletes dolgozatban ismertethettem meg a

gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének eszközeit.

34

Felhasznált irodalom

1. Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései; Jogelméleti szemle;

2010. 2. sz.

2. dr. Bolyky – dr. Sárik: HELYZeTEelemzés; A fiatalkorúak bűnelkövetésére és a

bűnelkövetések szankcionálására jellemző magyarországi helyzetről; 2015.

3. Borbíró Andrea – Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi

bűnmegelőzés kézikönyve; I. kötet; Fresh Art Design Kft.; Budapest; 2009.

4. Búza Gábor Attila: Hatékony bűnmegelőzés? Jogi tanulmányok; Budapest; 2014. 1.

sz.

5. Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös

tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira; Prof. Dr. Farkas Ákos: Tanulmányok a

bűnügyi tudományok köréből; Doktori tanulmányok 3. Miskolc; 2013.

6. Juhász Lívia: A bűnmegelőzés néhány lényegi kérdése a büntető-igazságszolgáltatás

tükrében; Diskurzus; 2015. 5. évf. 2. sz.

7. Pesti Ferenc: Reintegrációs törekvések a Fiatalkorúak Bv. Intézetében; Börtönügyi

Szemle; 2015. 1. sz.

8. Solt Ágnes: Peremen billegő fiatalok; Veszélyeztető és kriminalizáló tényezők

gyermek- és ifjúkorban; Doktori (Ph.D.) disszertáció; Budapest, 2012.

Jogszabályjegyzék

1. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2. 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági

Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának

szervezeti rendjéről

3. 16/2016. (VII. 21.) ORFK utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi programok egységes

végrehajtásáról

4. 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és

a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

5. 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016-2017.

évre szóló intézkedési tervéről

6. 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

35

7. 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami

kárenyhítésről

Internetes forrás

1. http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/az-eletkor-jelentosege-a-buntetojogban 2017. 02.

15. 21:20

2. http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok6797.pdf 2017.02.16. 15:45

3. http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-

varadi_erika.pdf 2017.02.16. 16:22

4. http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok9816.pdf 2017.02.16. 17:05

5. http://www.tabunyitogato.hu/cikkek/tudastar/fiatalkoruak-bunozese-es-annak-

okai.html 2017.06.18. 18:10

6. http://www.bulisbiztonsag.hu/a-d-a-d-a-program 2017.06.20. 14:35

7. http://iskon.opkm.hu/bpd.php?sno=11 2017.06.20. 14:50

8. http://www.emet.gov.hu/felhivasok/utravalo_osztondijprogram_1/ 2017.06.21. 19:11

9. http://www.emberbarat.hu/index.php 2017.06.22. 19:02

10. http://dpa.hu/ 2017.06.22. 19:20

11. http://www.aldozatvedelem.info.hu/projekt 2017.06.28. 17:10

12. http://eduline.hu/kozoktatas/2015/3/29/veszhivas_okostelefon_alkalmazas_HS065D

2017.06.28. 17:49

13. http://www.baz.hu/content/2016_aprilis/1604_02_rendorseg_besz.pdf 2017.07.01.

22:04