A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGI

ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA

2001 óta minden év április 16- án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezün k. 1944szági zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ez t követhurcoltak el Magyarországról Auschwitz- Birkenauba.

semmisíteni, így a romákat, a fogyatékkal él

A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGI

ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJAÁPRILIS 16.

án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezün k. 1944-ben e napon kezdszági zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ez t követ ő hónapok során több mint 400 000 zsidót zártak gy

Birkenauba. A nemzetiszocialista rendszer más csoportokat is üldö zött vagy próbált mea fogyatékkal él őket, a homoszexuálisokat és a rendsze r politikai ellenségeit.

A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGI

ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA

ben e napon kezd ődött meg a magyaro r- hónapok során több mint 400 000 zsidót zártak gy űjtőtáborokba, ma jd

nemzetiszocialista rendszer más csoportokat is üldö zött vagy próbált me g-politikai ellenségeit.

FOGALOMTÁR

ANTISZEMITIZMUS

Zsidóellenes személy vagy mozgalom/párt, aki/amely a zsidókat teszi felelőssé valamennyi társadalmi- politikai-gazdasági problémáért, és a zsidók jogfosztását, kifosztását, az országból való eltávolításukat kívánja vagy követeli. A rasszista antiszemiták a II. világháború idején eljutottak a zsidók tömeges legyil-kolásának gondolatához és politikájához.

ÁRJA

Szanszkrit szó, eredetileg egy indoiráni népcsoport neve. A nemzetiszocialista ideológia a németek árja eredetét és felsőbbrendűségét hirdette a „nem árja” népekkel, elsősorban a zsidókkal szemben. A hét-köznapi szóhasználatban az árja egyszerűen a nem zsidó polgárok megjelölésére szolgált.

DEPORTÁLÁS

Valamely embercsoport államilag irányított, erőszakos kitelepítése külföldre vagy kényszerlakóhelyre, jellemzően munka- vagy koncentrációs táborokba. A nácik a második világháború idején a zsidók és más áldozati csoportok tömeges megsemmisítésének részeként alkalmazták.

DIASZPÓRA

A diaszpóra kifejezés (jelentése: magok elvetése vagy szétszórása) valamely etnikumra, vallás követői-re, illetve közösségre utal, akik külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket, majd a világ valamely táján más népek közé szóródva/szétszóródva folytatják életüket, építik kultúrájukat.

ENDLÖSUNG

Végső megoldás - az európai zsidóság kiirtására irányuló náci program fedőneve 1941 és 1944 között.

FAJELMÉLET

A 19. századi szociáldarwinizmusban és politikai antiszemitizmusban gyökerező szélsőjobboldali esz-merendszer. A fajelmélet hívei (fajvédők) szerint küzdelem folyik a túlélésért pusztító és alkotó fajok (népcsoportok) között. A fő ellenséget a zsidóságban látták, akik ellen nézetük szerint, minden eszköz-zel küzdeni kell.

FASIZMUS

Az első világháború után kialakult szélsőjobboldali eszmerendszer, nevét az ókori római törvénykezést szimbolizáló vesszőnyalábról (fasces) kapta. Lényege a polgári demokrácia és a parlamentarizmus el-utasítása, helyette államközpontú, egypárti és felülről irányított egységekre épülő berendezkedés, erős-kezű és teljhatalmú vezér irányítása (diktatúra) alatt. A két világháború közötti Európa számos országá-ban jöttek létre fasiszta típusú rendszerek, először Benito Mussolini vezetésével Olaszországban, 1922-ben.

GESTAPO

Geheime Staatspolizei (titkos államrendőrség), a hitleri Németország titkosrendőrsége.

GETTÓ

A középkori városokban kizárólag zsidók által lakott, elzárt lakónegyed. A II. világháború idején így ne-vezték a zsidók részére városokon belül vagy azok szomszédságában kijelölt kényszerlakóhelyeket. A szó napjainkban zömmel hátrányos helyzetű kisebbségek által lakott városnegyed értelemben is hasz-nálatos.

HOLOCAUST

A görög eredetű szó eredetileg Istennek ajánlott, teljesen elégő tűzáldozatot jelent; az 1960-as évek óta az európai zsidóság kétharmadának 1939 és 1945 közötti kiirtását értjük alatta. Európában 1933 és 1945 között a nácik és csatlósaik a zsidókon kívül több millió lengyelt, oroszt és más nemzetiségűt, ci-gányokat, homoszexuálisokat, elmebetegeket, Jehova Tanúit, politikai és vallási ellenfeleik sokaságát üldözték és ölték meg. A holokauszt egyediségét nem az áldozatok száma adja: még soha nem fordult

elő 1941 előtt az emberiség történelmében, hogy egy állam vezetői egy nép, nemzetiség, vagy vallási csoport valamennyi tagját meg akarták volna ölni.

A fogalom megjelölésére használják a héber soá (eredetileg csapás, katasztrófa) és a magyar vészkor-szak kifejezéseket is.

HOROGKERESZT

A hinduizmus egyik kedvelt vallási jelképe (szvasztika). Balra irányulva az építés, jobbra irányulva a pusztítás (Káli) szimbóluma. A nácik tudatosan választották az utóbbit mozgalmuk jelképének.

KONCENTRÁCIÓS TÁBOR

Főleg a totalitárius berendezkedésű államok egyik különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköze, lényegében börtöne. Nem sokkal hatalomra jutásuk után a nácik megkezdték a koncentrációs táborok létrehozását, és mindenféle bírói ítélet nélkül ide hurcolták politikai ellenfeleiket, elsősorban a kommunistákat, majd milliószámra a fajelméletük szerint alacsonyabb rendű népeket, mindenekelőtt a zsidókat.

A történelem folyamán először a britek állítottak fel koncentrációs táborokat az angol–búr háborúk ide-jén, bár azt megelőzően évezredekre visszatekintve is találhatunk forrásokat megsemmisítő, vagy bün-tető táborokról. Később még számos más állam is követte példájukat, a 20. században igen elterjedt büntetési forma volt.

NÁCIZMUS

Szélsőjobboldali politikai ideológia, gondolkodásmód és politikai rendszer. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, Adolf Hitler alakította ki az 1920-as években korábbi teoretikusok elkép-zelései nyomán. Lényege az árja faj felsőbbrendűségét hirdető fajelmélet és a nemzetiszocialisták (ná-cik) szerint világuralomra törő zsidóság elleni harc. 1941-től kezdve az európai kontinensen élő zsidók teljes elpusztítására törekedett. A német nemzetiszocializmus a két világháború között más országok-ban kialakított jobboldali pártok és diktatúrák mintájául szolgált.

NEONÁCIZMUS

A neonácizmus (vagy magyarosan újnácizmus) a Harmadik Birodalomban megvalósult nemzetiszocia-lizmus (nácizmus) újjáélesztésére, vagy egy nagyon hasonló ideológia életre hívására törekvő politikai mozgalmak ideológiai gyűjtőneve a második világháború után.

NYILAS

Szálasi Ferenc (1897–1946) szélsőjobboldali, nacionalista és irredenta, antikommunista, antiszemita pártjának egyik jelképe volt a nyilaskereszt, pártjának neve pedig hatalomra kerülésekor (1944. október 15–16.) Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom volt. Szálasi híveit, követőit nevezik ezért röviden nyilasoknak is.

RASSZISTA

Olyan ember, aki más embereket, népeket bőrszínük, és/vagy vallásuk alapján gyűlöl, hátrányosan megkülönböztet, jogaiktól, vagyonuktól való megfosztásukat, az országból való eltávolításukat, sőt akár tömeges legyilkolásukat kívánja, vagy követeli.

SS

Schutzstaffel, Védosztag. Kezdetben Hitler testőrségét alkotta, majd fokozatosan elit jellegű párthadse-reggé fejlődött. A második világháború alatt Heinrich Himmler birodalmi vezető (Reichsführer-SS) irányí-tása alatt álló SS (és fegyveres szárnya, a Waffen-SS) volt a holokauszt és más háborús bűnök egyik fő felelőse.

ZYKLON B

Ciánvegyületet (hidrogén-cianid) tartalmazó rovarirtó szer, amelyet 1941-től a náci megsemmisítő tábo-rokban, elsősorban Auschwitz-Birkenauban a százezerszámra odahurcolt áldozatok, túlnyomórészt zsi-dók tömeges megsemmisítésére használtak. A gázkamrák nyílásaiba szórt kristályokból az emberek testmelegének hatására gáz keletkezett, amely néhány percen belül halált okozott.

A ZSIDÓ NÉP

A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a népt ől származtató, illetve a zsidó vallást követ ő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetétel ű emberek közössége a világ minden részén.

A zsidó hagyomány a héber nép létrejöttét a Biblia történeteiből is ismert egyiptomi kivonulástól számítja.

A Bár Kochba király nevével fémjelzett szabadságharc (i. sz. 132-135-ig) leverése után Róma ke-gyetlen megtorlásba kezdett. Az életben maradt zsidók, és akiket nem hurcoltak el rabszolgának, kénytelenek voltak elhagyni az ősi földet.

Az 5. században a mai Franciaország területének lakói felvették a kereszténységet, és az első frank uralkodó erőszakos térítésbe kezdett. Zsidókkal is fel akarták vetetni a keresztény vallást, azért kikötötték, hogy addig nem érintkezhettek keresztényekkel, míg maguk is azzá nem váltak. Erőszakkal kereszteltek meg gyerekeket. A zsidók nem voltak hajlandóak feladni hitüket.

A Frank Birodalom három részre szakadásakor kialakult zűrzavaros helyzetből Németország terü-letére indult meg a zsidók menekülése, különösen azután, miután I. Ottó itt megerősítette a köz-ponti hatalmat; viszonylagos szabadságot élveztek a zsidó közösségek. Ők voltak az askenázi, Kelet Európából elszármazott zsidók, akik kezdetben németül, majd e nyelv elferdítéséből szár-mazó jiddis nyelven beszéltek.

A zsidóknak hazánk területén való honfoglalás előtti jelenlétét, zsidó közösségek működését lele-tek tanúsítják.

III. Béla királysága alatt igen sok zsidó, elsősorban kézművesek érkeztek Bizáncból. Ebből a kor-ból való IV. Béla 1251-ben kiadott híres zsidó kiváltságlevele, amelyet a középkori magyar király-ság fennállása alatt az egymást követő uralkodók megerősítettek. Ennek lényege, hogy a zsidók a király kamaraszolgái, a kincstárnak adóznak, az pedig biztosítja jogvédelmüket. A zsidók kereske-delemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, a királyi udvar nem egyszer vette igénybe pénzüket, szakértelmüket.

Magyarország újabbkori történetének legnagyobb arányú bevándorlása a kelet-európai zsidóság érkezése volt, amely a 19. század második felében vált tömeges méretűvé. Az új bevándorlók igen szegény, nagyrészt falusi életmódú és földműveléssel is foglalkozó, jiddis nyelven beszélő askenázi zsidók voltak a Monarchia fennhatósága alá tartozó Galíciából és az Orosz Birodalom területéről.

A 20. századra az izraelita vallású magyarság olyan mértékben keveredett a keresztény vallású-akkal és olyan építő részévé vált a magyar társadalomnak és kultúrának, hogy nem lehetett többé attól elválasztani.

A mai magyarok közül – különösen városban – sokaknak vannak zsidók a felmenői között, aho-gyan németek, szlávok és más nemzetiségűek is.

A ZSIDÓ VALLÁS

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legelterjedtebb vallása, a három ábrhámi vallás (judaizmus, kereszténység, iszlám) nép) közül kerülnek ki, bár a történelemzárok, a krími karaiták, vagy a zsidózó székelyek,

Noha a zsidóság nem térítő vallás, lehetséges az egyéni betérés is, illetve a rituális zsidó örökbfogadásban részesültek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, illetve az, aki betért.

A zsidó vallás eredete a Bibliábanvissza. E történet szerint Isten szövetsválasztott népévé fogadja, és elvezeti majdan az Ígéret földjére.

A zsidók Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol pár száz évvel késkirály fia – idejében megépítették Jerzsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A Szentélyt i. e. 586-ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig számahonnan csak évtizedekkel későazonban ezt i. sz. 70-ben a rómaiak romboltákron mintegy kétezer éves száműzetése.

A zsidó vallás alapja az egyistenhitírott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Sínai

A ZSIDÓ VALLÁSA zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legelterjedtebb vallása, a három ábr

(judaizmus, kereszténység, iszlám) egyike. Hívei elsősorban a zsidók (zsidóság, zsidó nép) közül kerülnek ki, bár a történelem során más népek is áttértek a judaizmusra (például a kzárok, a krími karaiták, vagy a zsidózó székelyek, más néven székely szombatosok).

ő vallás, lehetséges az egyéni betérés is, illetve a rituális zsidó örökbltek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek

aki betért.

Bibliában olvasható ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik Isten szövets éget kötött az ősatyákkal , hogy őket és leszármazottaikat

választott népévé fogadja, és elvezeti majdan az Ígéret földjére.

A zsidók Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol pár száz évvel késő

idejében megépítették Jeruzsálemben a Szentélyt , a zsidó vallás legszentebb helyét. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A

ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig számsőbb térhetett vissza. Ekkor megépítették a Második Szentélyt,

ben a rómaiak rombolták le, ezzel megkezdődött a gálut, a zsidó nép imműzetése.

egyistenhit , valamint a Tóra , azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra l áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Sínai-hegyi kinyilatkoztatáskor

A ZSIDÓ VALLÁS

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legelterjedtebb vallása, a három ábra-sorban a zsidók (zsidóság, zsidó

során más népek is áttértek a judaizmusra (például a ka-más néven székely szombatosok).

vallás, lehetséges az egyéni betérés is, illetve a rituális zsidó örökbe-ltek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek

satyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik , hogy őket és leszármazottaikat

A zsidók Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol pár száz évvel később Salamon – Dávid , a zsidó vallás legszentebb helyét. A

zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe hurcolták,

bb térhetett vissza. Ekkor megépítették a Második Szentélyt, ődött a gálut, a zsidó nép immá-

z az isteni törvények megtartása. A Tóra hegyi kinyilatkoztatáskor

adott át Mózesnek, aki továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus (beszélgetés), mely-nek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt. Ennek segítségével a Mózes által át-adott Tóra, e már több mint háromezer éves könyv élő szóvá tud válni a világ valamennyi orszá-gában azt tanulmányozó hívőknek.

A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést például az imádkozás módját, az ünnepek és a Sábát – a Szombat – megünneplésé-nek szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit, például a gyilkolás, a lopás, vagy a paráznaság tilalmát; a helyes étkezési, erkölcsi vagy épp házastársi előírásokkal segít a lelki-szellemi épülésben.

A Szentély lerombolása után a papok helyébe az írástudók, a rabbik léptek, akik – a héber szó eredeti jelentése szerint – a nép tanítómesterei lettek. Egyre jelentősebb szerephez jutottak a zsi-nagógák is, amelyek eredetileg a babilóniai száműzetés korában jöttek létre.

A NÁCI IDEOLÓGIA, A FAJELMÉLET

A Hitler által a náci párt programjába beillesztett fajelmélet több évszázados múltra tekintett vissza.

August William Schlegel (1767-1845) 1800-as évek elején fogalmazta meg először az árja azaz felsőbb-rendű ember teóriáját.

Houston Steward Chamberlain (1855-1927) bár Angliában született, 15 éves korától Németországban élt és szerzett természettudományi doktorátust, illetve lett Richard Wagner veje. 1899 –ben írta meg „A 19. század alapjai” című művét, melyben a zsi-dókat alsóbbrendű, káros fajnak, míg a nordikus, északi emberfajt felsőbbrendűnek minősítette.

Alfred Rosenberg (1893-1946) Hitler korai harcostársa, a náci párt egyik alapítója 1930 -ban megírta a Huszadik század mítosza című művét, melyben kifejtette és megfogalmazta a nácizmus alapjait és filozófiáját. Ebben dolgozta ki elméletét a zsidó világ-összeesküvésr ől. Szerinte a zsidók diaszpóraként szétszóródva a világban, de egységes irányítás alatt, tudatosan szerzik meg a gazdasági hatalmat, a kultúra és a sajtó kulcspozícióit, majd ezek birtokában a gazdasági hatalmat politikai hatalommá váltják át.

A fajelméletnek sajátos „továbbfejlesztése” volt az élettér elmélet (lebensraum), melyet Hitler először a Mein Kampf nevű írásában tett közzé. Az élettér elmélet alapján a németeknek, fel-sőbbrendűségük miatt, joguk van meghódítani az alsóbbrendű keleti országokat, elvenni ezen népek földjeit, majd uralkodni felettük.

Hitler és fő ideológusa Alfred Rosenberg a világ népeit három kategóriába sorolta:

- az első kategóriába tartoztak az árják (a né-metek mellett az angolok és a skandinávok),

- a népek második csoportját a segédnépek alkották (franciák, spanyolok, olaszok, portugá-lok, románok, magyarok és szlávok),

- a harmadik – legalsó – kategóriát a káros, így kiirtandó népek alkották (a zsidók, a feketék, az indiánok és más színes bőrű fajok).

A náci ideológiának és fajelméletnek a népszerűsítéséről az 1930 –as

évektől Joseph Göbbels és Julius Streicher gondoskodtak.

DEPORTÁLÁS, GETTÓK

A nácik 1937 és 1940 közt fontolóra kezdték venni az európai zsidóság más kontinensre való de-portálásának lehetőségét: Palesztinába, Madagaszkár szigetére, Rhodeziába és Brit Guineába.

A teljes európai zsidóság összegyűjtésének végső helyszínéül Lengyelországot jelölték ki, mely-nek területén kialakították a Hans Frank vezette Lengyel Főkormányzóságot.

Gettókat hoztak létre. A lengyel fővárosban létrehozott gettót 16 kilométeres fallal zártak el az "ár-ja" városrészektől. A zsúfoltság óriási volt, átlagosan 6-20 ember lakott egy szobában, az emberek éheztek, járványok törtek ki. Az utcákon holttestek hevertek, a családok rejtegették rokonaik hullá-it, hogy felvehessék helyettük a nyomorúságos élelemadagot.

A gettókban a közösségeket zsidó tanácsok irányították, vezetőjüket, illetve tagjaikat a nácik jelöl-ték ki, és arra kényszerítették őket, hogy működjenek együtt az SS –el a különböző rendelkezé-sek, koncentrációs táborokba szállítások megszervezésében.

A német hatóságok kényszermunkásként dolgoztatták a zsidó lakosságot, hadiüzemekben, köz-munkán.

Az egész Magyarországra kiterjedő gettósítási akciót néhány hét alatt végrehajtották, június elejé-ig Budapest kivételével gyakorlatilag az ország egész területén elvégezték. Budapesten csak júni-us végén koncentrálták a zsidókat úgynevezett „csillagos házakba”, amelyek nem egy elkülönült területen álltak, hanem elszórtan az egész városban. Április közepe és július eleje között több mint százhetven gettóban vagy gyűjtőtáborban 437 ezer zsidót zsúfoltak össze. A gettósitást végző csendőröket Ferenczy László vezette.

A Sztójay-kabinet új belügyi vezetésével (Jaross Andor belügyminiszter, Baky László és Endre László államtitkárok) elkezdődött a „zsidókérdés végső megoldása Magyarországon”, amely a németek számára is meglepő hatékonysággal haladt előre: 1944. április közepe és május vége között az ország szinte teljes zsidó lakosságát gettókba és gyűjtőtáborokba zárták. Ezt követően május 15. és július 9. között pedig a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy 430 ezer embert deportáltak – 10-15 ezer kivételével – Auschwitz-Birkenauba.

ZSIDÓTÖRVÉNYEK MAGYARORSZÁGON

A magyarországi zsidóság jogegyenlősége először 1920-ban sérült az ún. numerus clausus törvény beveze-tésével. Ez előírta, hogy az egyetemeken tanuló fiatalok összetételének meg kell felelni az egyes felekeze-tek, illetve népcsoportok össznépességen belüli arányának. Bár a törvényt 1928-ban enyhítették, a zsidó val-lású egyetemisták aránya ezt követően is csak 10–12% körül mozgott, szemben a háború előtti 30–34%-kal.

Részben a hazai antiszemitizmus, részben a náci Németország nyomásának engedve a magyar tör-vényhozás 1938-tól kezdődően további zsidóellenes törvényeket fogadott el.

§ Az I. zsidótörvény (1938. évi XV. tc.), amely még vallási alapon állt, 20%-ban maximálta az üzleti és ke-reskedelmi alkalmazottak, valamint a különböző értelmiségi pályák izraelita vallású tagjainak a számát.

§ A II. zsidótörvény (1939. évi IV. tc.), amely már faji alapra helyezkedett, az iparban és a kereskedelemben 12%-os, az értelmiségi pályákon 6%-os, az állami alkalmazottak körében pedig 0%-os kvótát állapított meg.

A törvény szerint zsidónak az minősült, akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt.

§ A III. zsidótörvény (1941. évi XV. tc.) megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést és az azon kívüli nemi kapcsolatot is.

§ A IV. zsidótörvény (1942. évi XV. tc.) értelmében zsidók a továbbiakban nem vásárolhattak mezőgazdasá-gi ingatlant, sőt meglévő földjeiket is el kellett adniuk.

NYILASOK

A nyilas hatalomátvétel (1944. október 15.) idején a vidéki zsidóság már gyakorlatilag fel lett szá-molva. Az országban Budapesten kívül már csak a munkaszolgálatos századokban voltak zsidók. A fővárosban körülbelül 200 ezer, a munkaszolgálatos századokban körülbelül 100 ezer zsidó vár-ta rettegve, mit hoz a nyilas uralom.

November 6-án elindultak a halálmenetek. Az időjárás viszontagságainak és a nyilasok kegyet-lenkedésének kitett embereket gyalog indították útnak a nyugati határszél irányába, Hegyeshalom felé. A halálmenetek során sokan haltak meg a fáradtság, az éhség és az őrök kegyetlenkedéséi-nek következtében. Az utolsó gyalogmenet december 11-én indult. A halálmenet végén a foglyo-kat kényszermunka várta, majd aki ezt is túlélte, azt valamelyik birodalmi koncentrációs táborba szállították.

December elején kiderült, hogy a semleges országok nem fogják elismerni Szálasi rendszerét és kormányát. A zsidók helyzete folyamatosan romlott, rendszeressé váltak a nyilas terrorakciók, gyilkosságok, Dunába lövések.

A KONCENTRÁCIÓS

TÁBOR

A náci birodalom legnagyobb táborrendszerét a Németországhoz csatolt lengyel kisváros, Oświęcim mellett hozták létre 1940 nyarán. A kezdetben mintegy húsz, földszintes téglaépületből álló kis koncentrációs tábor 1944-re 40 négyzetkilométeres komplexummá fejlődött, amelyhez több tucat altábor, ipari üzem, bánya tartozott. A tábor alapító parancsnoka Rudolf Höss volt.

Heinrich Himmler, a “végső megoldást” irányító náci vezető tájékoztatta Hösst, hogy Auschwitzot megsemmisítő központtá kívánja alakítani. Himmler azt is megparancsolta, hogy keressenek új gyilkolási metódust. Höss és emberei 1941 őszén új módszert dolgoztak ki: a korábban fertőtlení-tésre és rovarirtásra használt hidrogéncianiddal, azaz a Zyklon B-vel ölték meg a foglyokat.

A hullák elégetése állandó nehézséget okozott: a parasztházakból átalakított gázkamrákban meg-gyilkoltak holttestét az auschwitzi tábor krematóriuma nem volt képes elhamvasztani, ráadásul gyakori volt az üzemzavar. Ezért 1942 nyarán több hónapos tervezés után Birkenauban négy, gázkamrákkal és krematóriumokkal felszerelt létesítmény építését kezdték meg. A munka majd-nem egy évig tartott.

Auschwitzban összesen 1,1 millió embert gyilkoltak meg, közülük mintegy 1 millió volt zsidó.

Auschwitzban összesen 1,1 millió embert gyilkoltak meg, közülük mintegy 1 millió volt zsidó.

Auschwitzban összesen 1,1 millió embert gyilkoltak meg, közülük mintegy 1 millió volt zsidó.

„KEZÜKHÖZ VÉR TAPAD”

EICHMANN, KARL ADoLF

SS-alezredes, az európai zsidóság megsemmisítésének egyik fő irányítója. 1932-től náci párttag, 1935-től a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst - SD) "zsidóügyi" referense. 1938-től az osztrák, később a cseh és német zsidók kényszerkivándoroltatásának irányítója. 1941-től a Birodalmi Biztonsági Főhiva-tal (Reichssicherheitshauptamt) zsidóügyi osztályának (IV/B/4) vezetőjeként a deportálások irányítója. 1944 márciusától speciális egysége élén a magyar ha-tóságokkal közösen szervezte a magyar zsidóság gettósítását és deportálását.

GoEBBELS, JoSEPH

Hitler birodalmi népnevelési és propaganda-ügyi minisztere. 1922-től náci párt-tag, 1926-tól berlini pártvezető. 1929-től a náci propaganda irányítója, 1933-tól propaganda-miniszter. 1945 tavaszán Hitler mellett maradt és annak öngyil-kossága után végzett magával, feleségével és gyermekeivel.

HIMMLER, HEINRICH

Nemzetiszocialista politikus, az SS Birodalmi Vezetője (Reichsführer-SS). 1943 augusztusától birodalmi belügyminiszter, 1944 júliusától a tartalék hadse-reg parancsnoka. A zsidóság megsemmisítésének irányítója. 1945 áprilisában kapitulációs ajánlatot tett a szövetségeseknek, ezért Hitler minden hivatalától megfosztotta és kizárta a náci pártból. A Harmadik Birodalom összeomlásakor menekülni próbált, sikertelenül. Május végén fogságba esve öngyilkosságot követett el.

HITLER, ADoLF

Náci politikus, a Harmadik Birodalom és a Nemzetiszocialista Német Munkás-párt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) kialakítója és vezére (Führer). 1933-tól német kancellár, 1934-től vezér és kancellár. Felfegyverez-te Németországot, felszámolta az első világháborút lezáró békerendszert, 1939. szeptember 1-én, Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a máso-dik világháborút. 1941-ben kiadta a zsidók fizikai megsemmisítésére vonatko-zó (szóbeli) parancsot. A német háborús vereség küszöbén, 1945. április 30-án Berlinben öngyilkosságot követett el.

HÖSS, RuDoLF

Az Auschwitz-komplexum alapító parancsnoka (1940. május- 1943. novem-ber). Ezután magasabb posztra helyezték, a Koncentrációs Táborok Felügye-lőjének lett a helyettese. Eichmann kérésére visszatért Auschwitzba, és 1944 nyarán ő irányította a magyar zsidók megsemmisítését (Höss-akció). 1944 őszén a Magyarországról érkező halálmenetek résztvevőinek ausztriai munka-bevetését felügyelte. Halálra ítélték.

MANDEL, MARIA

SS-főfelügyelőnő. Több táborban szolgált felügyelőnőként, majd 1942-1944 között az auschwitz-birkenaui női tábor parancsnoka volt. A női foglyokkal kegyetlenkedő, sokszoros gyilkos Mandelt a háború után halálra ítélték és kivégezték.

MENGELE, JoSEF

SS-százados, orvos. 1939 és 1943 között a Fegyveres SS kötelékében front-szolgálatot teljesített. 1943-tól az auschwitz-birkenaui tábor kutatóorvosa. Áltudományos kísérleteket végzett élő embereken, főleg zsidó és cigány ikre-ken. Gyakran ő szelektálta a magyarországi transzportokat. A háború után Dél-Amerikába szökött, évtizedekig bujkált. Sosem kerül bíróság elé. Brazíli-ában egy kirándulás során vízbe fulladt.

MoLL, oTTo

SS-főtörzsőrmester. 1941-től az auschwitzi büntetőszázad, majd a Sonderkommando parancsnoka. 1944 nyarán a birkenaui krematóriumok főparancsnokaként magyar zsidók százezreinek meggyilkolását irányította. Sok száz embert lőtt agyon vagy lökött a hullaégető gödrökbe. A holokauszt történetének egyik legnagyobb hóhérát a háború után halálra ítélték és fel-akasztották.

ENDRE LÁSZLÓ

Köztisztviselő, antiszemita politikus. 1938 és 1944 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. A Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként a vidéki zsidóság deportálásának egyik fő irányítója, felelőse. A magyar és né-met hatóságok közötti együttműködés kulcsembere, akit Eichmann a legjobb barátai közé sorolt. A nyilas uralom alatt a hadműveleti területek polgári kor-mánybiztosa. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

JARoSS ANDoR

Felvidéki magyar politikus, 1944 márciusától augusztusig a Sztójay-kormány belügyminisztere. A magyar zsidóság jogfosztásának, a vidéki zsidók gettósí-tásának és deportálásának egyik fő felelőse. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

KuN ANDRÁS

Kiugrott minorita pap, nyilas karhatalmista. Számos budapesti tömeggyilkos-ság irányítója és résztvevője. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

SZÁLASI FERENC

Katonatiszt, szélsőjobboldali, nyilas politikus, "nemzetvezető" (1944-1945). A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom megalakítója és vezetője. Jobb szélről támadta a Horthy-rendszert, ezért 1937-ben, majd 1938 és 1940 kö-zött bebörtönözték. 1944 októberében a németek hatalomra segítették. A nyilasok a végsőkig kitartottak a nácik mellett, uralmuk idején sok ezer zsidó halt meg. Szálasit a háború után halálra ítélték és kivégezték.

SZTÓJAY DÖME

Altábornagy, diplomata, miniszterelnök és külügyminiszter (1944. márc. 22-aug. 29.) 1935-től Magyarország berlini nagykövete. Magyarország német megszállása után a kollaboráns kormány feje, így felelős az antiszemita ren-deletekért, a vidéki zsidóság gettósításáért és deportálásért. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

VAJNA GÁBoR

Katonatiszt, nyilas politikus. Szálasi Ferenc egyik legközvetlenebb munkatár-sa, a nyilas kormány belügyminisztere, a zsidókkal kapcsolatos ügyek irányí-tója. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

IGAZ EMBEREK AZ

EMBERTELENSÉGBEN Apor Vilmos

Győri katolikus megyéspüspök. 1944-ben nyilvánosan elítélte a deportáláso-kat. 1945-ben szovjet katonák gyilkolták meg, mivel megpróbálta megvédeni tőlük a gondjaira bízott lányokat, asszonyokat.

Bajcsy-Zsilinszky Endre

Politikus, országgyűlési képviselő. Kezdetben fajvédő, szélsőjobboldali eszmé-ket vallott, ám később ellenezte Magyarország hadba lépését, majd követelte az újvidéki mészárlás felelőseinek megbüntetését. 1944. március 19-i letartóz-tatásakor, pisztollyal a kézben várta a Gestapót és tüzet nyitott a nyomozókra. Októberben szabadult, hamarosan a Szálasi-rezsimmel szembeni ellenállás egyik vezető alakja lett, ezért a nyilasok letartóztatták, majd kivégezték.

Endre László

Csillaghegy csendőrparancsnokaként 1944-1945-ben életét kockáztatva több száz magyar zsidót, lengyel menekültet és politikai üldözöttet mentett meg a gettósítás, a deportálás, a halálmenetek és a nyilasterror elől. Mivel csendőr volt, a kommunista korszakban elbocsátották, nyugdíját megvonták

Hamvas Endre

Csanádi katolikus püspök, felsőházi tag. Többször is tiltakozott a deportálások ellen, felháborodásának nyilvánosan is hangot adott. A Belügyminisztériumban is megpróbált közbenjárni az üldözöttek érdekében.

Kállay Miklós

Politikus, miniszterelnök. A Bethlen István nevével fémjelzett angolbarát cso-port embereként került a kormányrúdhoz. Miniszterelnöksége alatt igyekezett eltávolítani Magyarországot a náci hatalomtól, és kapcsolatot találni az angol-szász szövetségesekkel. Következetesen megtagadta a zsidók kiszolgáltatását és deportálását. A németek Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták, itt sza-badult fel. A háború után az amerikai magyar emigráció egyik vezető alakja.

Kálló Ferenc

Katolikus tábori esperes. A nyilas hatalomátvétel után a honvédkórházakban zsidókat, baloldaliakat és katonaszökevényeket bujtatott. A nyilasok kivégez-ték.

Komoly Ottó

Mérnök, a Mentőbizottság elnöke. A nyilas uralom alatt a Nemzetközi Vöröske-reszttel együttműködve jelentékeny mentőtevékenységet fejtett ki, ezért a nyi-lasok meggyilkolták.

Langlet, Valdemar

A Svéd Vöröskereszt magyarországi képviselője. Diplomáciai védettségét fel-használva számtalan budapesti zsidót mentett meg a nyilas uralom idején.

Márton Áron

Erdélyi katolikus püspök. 1944-ben felemelte szavát a zsidóüldözések, depor-tálások ellen. 1951-ben a román hatóságok magyarellenes koncepciós perben 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1956 és 1967 között házi őrizetben tartották.

Perlasca, Giorgio

Olasz embermentő. Mikor a budapesti spanyol diplomáciai testület a nyilas puccs után befejezte magyarországi működését, Perlasca "kinevezte magát" spanyol ügyvivőnek, és soha nem létezett státuszát el is fogadtatta a nyilas hatóságokkal. Felügyelte a spanyol védett házakat, ezrével adta ki a követség pecsétjével ellátott papírokat.

Rotta, Angelo

Katolikus főpap, budapesti pápai nuncius (1930-1945). 1944-ben a Vatikán követeként minden elkövetett, hogy Horthyt a deportálások leállítására, a magyarországi keresztény egyházakat és XII. Pius pápát pedig tiltakozásra bírja. Több ezer menlevelet bocsátott ki, számos budapesti ház zsidó lakóit helyezte pápai védelem alá, megbízottai sok embert mentettek ki a hegyes-halmi halálmenetekből.

Slachta Margit

Katolikus nővér, a Keresztény Női Tábor és a Szociális Testvérek Társasá-gának egyik vezető alakja, az első magyar női országgyűlési képviselő. Ke-ményen fellépett a fajüldözés, a szélsőjobb térnyerése, a zsidótörvények el-len. 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott a hontalannak nyilvánított zsi-dók deportálása ellen. 1944-ben a többi szociális testvérrel együtt igen jelen-tős embermentő tevékenységet folytatott. Parlamenti munkáját a háború után is folytatta, a kialakuló kommunista diktatúra elől 1949-ben az Egyesült Álla-mokba menekült.

Sztehlo Gábor

A protestáns zsidók védelmére létrejött Jó Pásztor Bizottság munkatársa, a Nemzetközi Vöröskereszt "B" szekciójának vezetője. A nyilas uralom alatt az üldözött gyermekek védelmét szervezte, több száz zsidó gyermek köszönheti neki az életét.

Wallenberg, Raoul

Svéd építészmérnök, diplomata. 1944 júliusában érkezett Magyarországra, hogy a svéd diplomáciai testület tagjaként segítséget nyújtson a zsidóknak. A svéd mentőakciók motorja. Ezrével bocsátotta ki a védleveleket, számos bu-dapesti házra terjesztette ki a svéd védelmet, személyesen és megbízottain keresztül tömegesen mentette az embereket a halálmenetekből és a József-városi pályaudvarról induló transzportokból. 1945 januárjában a szovjet ható-ságok letartóztatták és Moszkvába hurcolták. A Szovjetunió hivatalos közlése szerint 1947-ben fogságban halt meg, szívelégtelenség miatt.

NEM!

A népnemzeti ideológia (eszmerendszer) sajátja, hogy mindig csak valaki ellen tudja megfogal-mazni magát, és úgy érzi, a saját azonosságtudatát meg kell védeni. Ebben az ideológiában ben-ne van a kirekesztés.

A „felsőbbrendűség” csak akkor érvényesül, ha kreálunk egy „alsóbbrendűt”, akihez képest mi fel-sőbbrendűek vagyunk. Ha mi népnemzeti közösségként határozzuk meg magunkat, etnikai-kulturális nemzetként, ahogy a társadalom nagy része és a kormányideológia jelenleg teszi, akkor ahhoz, hogy a magunk népnemzeti identitását megerősítsük, ellenségképet kell találni. Ez az el-lenségkép a „zsidó”, a „cigány”, a „homoszexuális”, az „internacionális”, a „kozmopolita”, a „liberá-lis zsidó”, az „urbánus”...

Fel kell fogni, tudatosítani kell magunkban, hogy az etnikai nemzettudat egy idő után népirtáshoz vezethet.

Csak a demokrácia lehet a megoldás. Ha egyáltalán v an mit tanulni Ausch-witzból, akkor az az, hogy a fajelméletet nem szaba d beereszteni.

SOHA, SENKINEK…