A „jó kormányzat" elvárásai a tényalapú döntéshozatal érdekében

A „jó kormányzat" elvárásai a tényalapú döntéshozatal érdekében

Dr. KARDON BélaFőosztályvezető

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes ÁllamtitkárságTudománypolitikai Főosztály

Budapest 2011. február 24.

Mihez kell a kormányzatnak az AVIR és a DPR?


AVIR DPR• Stratégia alkotáshoz és azok nyomonkövetéséhez

(felsőoktatási stratégia, tudománypolitikai stratégia, eu-s stratégiák, programok, akciótervek stb.)

• A felsőoktatás szereplői minőségbiztosítási szemléletének kialakulásának támogatásához (FOI képzések fejlesztésénél, kormányzati (NEFMI) és szakmai (MAB) szervek döntéshozatalánál)

• Jogszabályelőkészítéshez, jogszabályalkotáshoz és azok nyomonkövetéséhez (Ftv, rendeletek, egyéb jogszabályok stb.)

• A felsőoktatási kibocsátásának és a munkaerő-piaci igények harmonizációjához, képzés-, szolgáltatásfejlesztéshez, munkaerő-piaci visszacsatoláshoz

• Kormányzati előterjesztésekhez, vezetői összefoglalókhoz és riportkészítéshez

• A vállalati, illetve ipari kapcsolatok, együttműködések kialakulásámak és megerősödésének elősegítéséhez

• Költségvetés tervezéshez - BSC/KPI/adatbányászat/előrejelzés

• Országos mobilitási adatok kiegészítéséhez, finomításához

• Évi beiskolázási politikához (felvételi, ponthatárok stb.)

• Pályázatok előkészítéséhez, szakmai nyomonkövetéséhez és riportkészítéshez

• Az elvándorlást, szakmaelhagyást visszafordító intézkedésekhez (pl. brain-gain, oktatói/kutatói/szakmai pályázatokkal)

• Adatszolgáltatáshoz - riportkészítés/adatbányászat (OECD, Eurostat, IMHE, ÁFSZ. KSH stb.)

• Tájékoztatáshoz - riportkészítés/adatbányászat (média, hallgatók, oktatók, kutatók, társadalom stb.)

• Marketing és PR tevékenységhez (a magyar felsőoktatás népszerűsítése, azáltal hogy primer, aggregált adatokat szolgáltat a végzett diákok elhelyezkedéséről, megelégedettségéről)

• Benchmarkinghoz (FOI, munkaerőpiac, szakmai szervezetek stb.)

• A diploma értékének a külső és belső közvéleménynek történő bemutatásához, az intézményi és ágazati sikerességnek felméréséhez és a pályaorientációhoz információ („mit ér a diploma?”)

Általában milyen indikátorokra van szüksége az AVIR-ban a kormányzatnak?


• Intézmény gazdálkodási, működtetési, fenntartási, egyéb pénzügyi mutatókra (pl. a költségvetési támogatások és az államilag finanszírozott képzés kiadásainak egyenlege)

• Felsőoktatási humánerőforrás mutatókra (pl. létszámok tudományterületenként, nemek szerint, regionális bontásban)

• Pályázati mutatókra (pl. intézményfejlesztési, ösztöndíj pályázatok)• Mobilitási mutatókra (pl. összes hallgatói létszámhoz viszonyítva a tanulmányi ösztöndíjjal

kiutazott hallgatók száma)• Beiskolázási mutatókra (pl. a természettudományi karokra felvett női hallgatók aránya)• A felsőoktatási intézmények teljesítménymutatóira (pl. EPO szabadalmak, jegyzett publikációk,

nemzetközileg elismert kutatások, oktatók, hallgatók aránya)• Munkaerő-piaci, diplomás pályakövetési mutatókra (pl. diplomás munkanélküliség

korosztályonként és végzettségekként)• Kutatási mutatókra (pl. iparági kutatások, alapkutatások, kisérleti fejlesztések)• Infrastruktúra mutatók (pl. IKT, építési, fenntartási beruházások, kutatási infrastruktúra)• Tanulmányi mutatókra, így a lemorzsolódással kapcsolatos adatokra (pl. nyelvvizsga hiányában

oklevelet nem kapók, vagy adott fél évig nem elég kreditet gyűjtők)

Általában milyen DPR indikátorokra van szüksége a kormányzatnak?


• Mi történik a hallgatóval, ha kerül ki a képzési rendszerből? Valójában mit ér a szerzett tudás?

• Mi látható az államigazgatási adatbázisokból a végzettek, friss diplomások kezdeti munkaerőpiaci pozicióiból?

• Vannak-e mérhető különbségek az egyes intézmények képzései között a munkaerőpiac visszajelzései alapján

• Képzési áganként, képzésenként mennyire összehasonlítható, hogy melyik képzési területre mennyire jellemző a pályaelhagyás ?

• Hogyan és mennyi idő alatt talál egymásra friss diplomás és munkaadó?

• Hogyan és miért lesz valakiből pályaelhagyó, vállalkozó?

• Milyenek a pénzügyi/kereseti lehetőségeik egyes képzési területeken végzett friss és pár év tapasztalattal rendelkező diplomásoknak?

• Melyek a leginkább preferált tudások, skill-ek, kompetenciák a munkaerő-piacon

• Mik a regionális különbségek a felsőoktatásból a munkaerőpiacra való átmenetben ?

A „jó kormányzat” főbb elvárásai a szolgáltatott adatokkal és a képzett mutatókkal kapcsolatban


A folyamatos, nem aggregált (alap)adatok küldése és az intézmények számára konkrétan nem ismert célú, az adott célnak megfelelően nem befolyásolt adatszolgáltatás egy megbízható adatbázist generálhat, amely:

•pontos: adatok, mutatók hitelesen reprezentálják a valóságot és ellenőrizhetők az adatforrások

•konzisztens: az adat elemek, mutatók következetesen, ellentmondás nélkül definiálták

•integrált: az adatok, mutatók közötti kapcsolatok nem tartalmaznak ellentmondásokat

•teljes: minden szükséges adat, mutató elérhető

•Megbízható, érvényes: az adat, a mutató a felsőoktatási stratégiaalkotás és iformációszolgáltatás követelményeknek megfelel

•Naprakész, időszerű: az adat folyamatosan frissített, hozzáférhető, amikor szükséges

•kompatibilis : minden mutató esetében fontos, hogy az Eurostathoz, OECD-hez tudjon adatot szolgáltatni, azaz ezekkel kompatibilis legyen

•bármilyen szempont / csoportosítás szerint lekérdezhető.

Mit kíván a kormányzat a stratégiai adatokkal, indikátorokkal, jelentésekkel, elemzésekkel, benchmarkokkal nyújtani az intézmények számára?


• A stratégiai mutatók a kormányzat prioritásai, fókuszpontjai, amelyek íránytűként szolgálnak

• A jelentésekkel, összehasonlító elemzésekkel rámutatat a rendszerhibákra, a stratégiai eltérésekre, meghatározza a beavatkozási pontokat

• Trendeket állít fel, amellyel segítheti az alkalmazkodást

• A versenyt is szolgáló teljesítményadatokat, költséghatékonysági, megelégedettségi, minőségfejlesztési stb. adatokat tesz közzé

• Rangsorokat állít fel, benchmarkingokat, nemzetközi összevetéseket is készít

• Tudományos elemzéseket készít az összefüggések mélyebb megértéséhez

Mik a kormányzati elvárások az AVIR-rel kapcsolatban?


• A felsőoktatási adattárház, meta-adatbázis hozzáférhető legyen a kormányzati döntéshozók számára is.

• Legyen egy irányítópultjuk, amely egyetlen adatnézetben biztosítja a vezetők számára az adott stratégiával, munkával, projekttel vagy célkitűzéssel kapcsolatos adatok figyelését.

• A VIR stratégiai és döntéstámogató rendszerben a döntéshozó az intézmények aktuális eredményeit tükröző hagyományos mutatókat kiegészítheti az ágazati célkitűzésekkel, és azokat folyamatosan össze tudja hangolni.

• A rejtett összefüggések feltárására alkalmas adatbányászati, valamint átfogó, kiszolgáló-alapú hagyományos és interaktív komplex jelentéskészítési (riporting) lehetőségek álljanak a döntéshozó rendelkezésére.

• Annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az adattár adataiból tetszőleges és részletes, részben automatizált ad hoc lekérdezések történhessenek.

• Olyan lekérdező eljárást biztosítása, amellyel a kormányzat által meghatározott elemzői kör, közvetlenül, az Educatio lekérdezői közreműködése nélkül az AVIR-ban megtalálható adatokból tetszőleges változókat az elterjedt statisztikai elemző szoftverek (SPSS, SAS, Statistica stb.) által kezelhető formátumba exportálhat.

Mik a kormányzati elvárások a központi DPR-rel kapcsolatban?


• Melyik képzésből milyen esélyekkel helyezkednek el a hallgatók, és mely képzésekben végzettek lesznek nagy valószínűséggel munkanélküliek

• A különböző központi nyilvántartások összekapcsolásából legyenek pontos adataink a képzés, a munkanélküliség / elhelyezkedés illetve a jövedelem összefüggéseire. és intézményi, azaz:

- Az eddig elérhetetlen adatforrások kiaknázása, elérhetővé tételét az intézmények számára

- A központi DPR eredmények visszacsatolása az intézményfejlesztési tervekbe- Az intézmények rendelkezésére álló pályakövetési információk körének jelentős

bővítése- Egyszerű, de mégis biztonságos adattárak létrehozása- Az aggregálhatóság és a korlátozott összehasonlíthatóság megteremtése

A kormányzat elvárásai önmagával szemben


• Folyamatosan felhasználja az adatokat

• A kulcsfontosságú stratégiai lépéseket, mérföldköveket folyamatosan elemzi és szükség esetén beavatkozik

• A VIR funkcióit, az elemzéseket minden szervezeti egység számára elérhetővé teszi

• A szükséges (releváns) adatokat és elemzéseket megosztja a felettesekkel, döntéshozókkal, az „ügyfelekkel” stb.

• A VIR funkciók és adatbányászat és használatára a felhasználók számára biztosítja a megfelelő képzéseken való résztvételt.

• Az ágazatnak ki kell alakítania a saját stratégiáit, mivel a VIR stratégiai és döntéstámogató rendszerben lévő összes célt és mutatószámot az oktatási kormányzat víziójából és stratégiájából kell levezetni. Így érhető el, hogy a VIR stratégiai menedzsment eszközzé vájon.

Kik számára hasznosak az AVIR ágazati aggregált adatok, benchmarkok, stratégiai riportok, mutatók?

Oktatási államtitkár NEFMI miniszter Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács

Felsőoktatásért és tudomány-politikáért

felelős Helyettes Államtitkárság

Minisztéri-umok

TársadalomMunkaerőpiacFOI-k

MTA OECDEurostat stb.

FTTMRKOH

Kormány

Educatio AVIR


A „jó kormányzat” elvárása, hogy az ágazati vezetők döntéseiket naprakész információs felület alapján hozzák meg (management cockpit)


• A VIR vezetői felülete az ágazat információit webes felületen, tetszetős grafikonokkal, naprakészen jeleníti meg.

• A lekérdezések az ágazati vezetői igényekhez gyorsan alakíthatók. • A megjelenítési felületek felhasználóként (miniszter, államtitkát, helyettes államtitkár stb.) testre

szabhatóak, minden felhasználó csak a számára szükséges adatokat látja.

A „jó kormányzat” elvárása, hogy az ágazati vezetők folyamatosan nyomonkövethessék az ágazati stratégiákat


A stratégiai mutatószámrendszerre pillantva a dötéshozó, vezető valós időben látja a célértékek teljesülését és azokat a tendenciákat, amelyek alapján döntést hoz, pl. a beavatkozásra.

A „jó kormányzat” elvárása, hogy az ágazati vezetők tisztában legyenek a stratégiai összefüggésekkel (stratégiai térkép)


Hallgatók és Társadalom

AlkalmazottakésKapacitások

Gazdálkodás Pénzügy

KépzésKutatás-fejlesztés

Stratégiai cél 1 -Mobilitás elősegítése

Misszió

Tanulmányi ösztöndíjjal kiutazó hallgatók száma

Külföldi hall-gatók száma

Ösztöndíjakösszege

Kiutazóoktatókszáma

Külföldi diákok

képzésénekbevétele

Külföldi oktatókköltségei

Külföldi oktatókszáma

Idegen nyelvűkézpések száma

Nemzetköti K+F projektek száma

Nemzetközi K+F

projektek bevételei

Stratégiai cél 2 -Tudományos színvonalbiztosítása

K+F projektek száma

Projekt előkészítésre

allokáltköltségek

K+F hasznosulás

TDK-kszáma

Az ágazati vezetők számára a stratégiai térképek segítségével képileg megjelenített stratégia:•természetes és egyben nagy hatású, javítja a gyors és hatékony döntéseket•túlmutat a stratégia megjelenítésén, a térkép a stratégiaalkotás folyamata közben is garantálja, hogy a BSC nézőpontjai mindig előtérben maradjanak•a térkép felépítéséből adódóan az egyes nézőpontokhoz tartozó célok közti ok-okozati összefüggések is nyilvánvalóak és félreértelmezhetetlenek

A „jó kormányzat” elvárása, hogy az ágazati vezetők számára naprakész, komplex vezetői riportok álljanak rendelkezésre


• A jelentések nem pusztán adatbázisból származó adatok gyűjteménye, hanem elemzést, előrejelzést, több munkatárs információit és több kapcsolódó jelentés kombinációját is tartalmazzák

• Ezenkívül a jelentésben szereplő adatokra meghatározott szabályok vagy megfelelőségi előírások is vonatkozhatnak

További teendők


• (Jog)szabályok kialakítása (AVIR, DPR)• Az intézményi VIR/DPR pályázatokon nem nyertes intézmények bevonása a rendszerbe• szakmai szempontból indokolható menetrend:- 2011/12-ben már ezen a rendszeren keresztül is kell szolgáltatni a hivatalos adatokat;- 2012/13-ban ez a rendszer lesz a hivatalos (komolyan kell venni a saját fejlesztéseket a FIR-hez

hasonló problémák elkerüléséhez)• Minden ágazati irányításban közreműködő szervezet, intézmény számára rendelkezésre kell állnia az

adekvát IT infrastruktúra háttérnek és szakmai kapacitásnak• A következő fejlesztési szakasz végére tisztán kell látni, hogyan kapcsolódhatnak a jelenlegi

adattárhoz további, az oktatási kormányzat stratégiáját, döntéseit szolgáló, releváns adatrendszerek és azok interoperábilisak-e (pl. a FIR-AVIR K+F mutatók esetében az OMIK-féle Nemzeti Kutatásnyilvántartó Rendszerrel, illetve a KSH fogalmakkal való kapcsolódás az ágazat számára már most nagyon fontos lenne)

• Az adattár jelenleg nagyrészt az inputokra és az ellátottsági mutatókra koncentrál. Kevés benne a kibocsátás minőségét mérő mutató. Az inputok szerinti döntéshozatal struktúrát konzervál és nem kellően ösztönöz a költségcsökkentésre. Ezért az adattárat a kibocsátás minőségét mérő mutatókkal ki kell bővíteni

• A Diplomás pályakövető rendszer teljes rendszerének kiépítése• Az AVIR kiegészítése térinformációs rendszerrel (GIS), a térbeli információk megjelenítésére

(kutatások, FOI-k kihelyezett tagozatok, pályakövetési adatok, munkerő-piaci adatok, inkubátor házak, vállalati együttműködések, beiskolázási adatok stb.)

• Az AVIR legyen az az ágazati információs eszköz, amelyben a különböző adatok, indikátorok (DPR, statisztikák, elemzések stb.) rendelkezésre állnak, nyomonköveti a stratégia megvalósulását, lehetővé teszi az eredmények és célok bemutathatóságát, azonnali lekérdezhetőséget, a lehetséges döntések következményeinek vizsgálatát stb.

Köszönöm a figyelmet!

E-mail: [email protected]: Szalay u. 10-14. 6. szint 638.Telefon: +36 (1) 7954096Fax: +36 (1) 7950256

mailto:[email protected]

Documents

A „jó kormányzat" elvárásai a tényalapú döntéshozatal érdekében