A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai

A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai

A magyar gazdaság és a monetáris politika kilátásai

2011. július 1.

Simor András

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Az előadás főbb pontjai

1. Monetáris politikai helyzetértékelés

2. Makrogazdasági helyzetkép1. Makrogazdaság

2. Infláció

3. Pénzügyi piacok

4. Hitelezés

3. A júniusi inflációs előrejelzés üzenetei

2

Monetáris politikai helyzetértékelés

• Az inflációs kilátásokat ellentétes folyamatok alakítják• A tovább emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt rövid

távon jelentősen cél fölött marad az infláció• A belső kereslet elhúzódó stagnálása és a laza

munkapiac azonban tompítja a költségsokkok inflációs hatását

• Az inflációs jelentés alappályája szerint 2012 végére monetáris szigorítás nélkül elérhető az inflációs cél

• A cél eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására

A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai 3

Az infláció 2012-ben a cél szintjére csökkenhet a jelenlegi kamatszint

huzamosabb ideig történő fenntartásával


Monetáris politikai helyzetértékelés - kockázatok

1. A tovább növekvő nyersanyagárak a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé

2. Az EU periféria adósságválságának súlyosbodása esetén• csökkenne a külső kereslet• kockázati prémiumunk emelkedne, az árfolyam

leértékelődése inflációs nyomással járna. Ez utóbbi hatás erősebb.

monetáris szigorítás válhatna szükségessé3. A fiskális kiigazítás hatására tovább csökkenhet a

kockázati prémium• a kedvezőbb árfolyam mérsékelheti az inflációs nyomást,

ami kamatcsökkentést tenne lehetővé



2. Makrogazdasági helyzetkép

1. Makrogazdaság

2. Infláció


4. Hitelezés


6A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai

Erős szerkezeti kettősség mellett folytatódott a kilábalás

• Továbbra is a külső kereslet a növekedés motorja

• A belső kereslet a vártnál is gyengébb

• A fogyasztásban az szja-kiengedés ellenére nem következett be fordulat

• Néhány egyedi nagy projekttől eltekintve kedvezőtlen alapfolyamatok a beruházásban


Az éves GDP változás szerkezete

A fogyasztás a vártnál is kedvezőtlenebbül alakult

• Elhúzódó mérlegalkalmaz-kodás • az erős svájci frank • a magas adósság-

állomány • és a bizonytalan jöve-

delem kilátások miatt• A hitelezés sem

támogatja a fogyasztási fordulatot

• Év eleje óta tovább erősödtek az óvatossági motívumok


Lakossági jövedelmek felhasználása

Folytatódik a foglalkoztatás bővülése nélküli kilábalás

• A foglalkoztatás a válság alatt elért mélypontján stagnál

• Míg a válság alatt a foglal-koztatás a kibocsátással arányosan csökkent,

• addig a kilábalás első évé-ben a foglalkoztatás csak késéssel követi a növekvő kibocsátást


A GDP és a foglalkoztatás változásának

kapcsolata Európa országaiban



2. Infláció


4. Hitelezés



A nyersanyagár sokk már meghaladja a 2007-2008-as sokk mértékét


A gyenge kereslet miatt a maginfláció alacsony


A munkapiac változatlanul laza, mérsékelt a bérinflációs nyomás

A gyenge munkaerő kereslet és az aktivitás növekedése laza munkapiacot eredményez

A laza munkapiac árleszorító hatása tükröződik az alacsony bérinflációs

mutatókban


Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatóink mérsékelt inflációs nyomást

mutatnak




2. Infláció


4. Hitelezés

3. A júniusi inflációs előrejelzés főbb üzenetei


Az ország kockázati megítélése a korábbinál kedvezőbb szinten

stabilizálódott• A fiskális intézkedések

hírére már az első negyedévben javult az ország megítélése• a régióhoz

viszonyítva is

• Az árfolyam erősödött, CDS-felárunk csökkent…

• …bár a régiós átlagnál még mindig jóval magasabb


Magyarország CDS-felára és a közép-európai kompozit index

Az EU perifériát sújtó adósságválság újabb hulláma eddig nem érintette a régiót


Görögország 5 éves CDS-felára és a közép-európai kompozit index



2. Infláció


4. Hitelezés

3. A júniusi inflációs előrejelzés főbb üzenetei


Lakossági hitelezés

Vállalati hitelezés

19

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április (frissítve).

Negatív nettó hitelflow-k

Megjegyzés: Az egyes szektorok belföldi hitelállományának nettó negyedéves, árfolyamszűrt változása

-300

-200

-100

0

100

200

300

400

500

-300

-200

-100

0

100

200

300

400

500

2005

.I. II. III.

IV.

2006

.I. II. III.

IV.

2007

.I. II. III.

IV.

2008

.I. II. III.

IV.

2009

.I. II. III.

IV.

2010

.I. II. III.

IV.

2011

.I.

Mrd FtMrd Ft

Banki hosszú Banki rövid Nembanki hosszúNembanki rövid Összesen

-200

-100

0

100

200

300

400

500

-200

-100

0

100

200

300

400

500

2005

.I.n.

évII.

n.év

III.n

.év

IV.n

.év

2006

.I.n.

évII.

n.év

III.n

.év

IV.n

.év

2007

.I.n.

évII.

n.év

III.n

.év

IV.n

.év

2008

.I.n.

évII.

n.év

III.n

.év

IV.n

.év

2009

.I.n.

évII.

n.év

III.n

.év

IV.n

.év

2010

.I.n.

évII.

n.év

III.n

.év

IV.n

.év

2011

.I.n.

év

Mrd FtMrd Ft

Banki lakáscélú Banki egyéb Nembanki lakáscélú

Nembanki egyéb Összesen


Vállalati hitelállomány a KKE régióban (2008 október = 100 %, árfolyamszűrt)

Lakossági hitelállomány a KKE régióban (2008 október= 100 %, árfolyamszűrt)

20

Régiós összehasonlításban is alacsony hitelaktivitás

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április (frissítve).

85

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

85

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

2008

. ok

t.no

v.de

c.20

09.

jan.

feb.

már

c.áp

r.m

áj.

jún.

júl.

aug.

szep

t.ok

t.no

v.de

c.20

10.

jan.

feb.

már

c.áp

r.m

áj.

jún.

júl.

aug.

szep

t.ok

t.no

v.de

c.20

11.

jan.

feb.

már

c.

%%

EE LV BG HU SK RO LT PL CZ

80

85

90

95

100

105

110

80

85

90

95

100

105

110

2008

. ok

t.no

v.de

c.20

09.

jan.

feb.

már

c.áp

r.m

áj.

jún.

júl.

aug.

szep

t.ok

t.no

v.de

c.20

10.

jan.

feb.

már

c.áp

r.m

áj.

jún.

júl.

aug.

szep

t.ok

t.no

v.de

c.20

11.

jan.

feb.

már

c.

%%

HU EE LV LT BG PL CZ RO SK


21

A hitelezési feltételek alakulása a vállalati szegmensben

A vállalati szegmensben a nem-árjellegű hitelkondíciók szigorodtak 2010 vége óta

Megjegyzés: a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. A pozitív érték szigorítást jelez.


-100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

100

-100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

100

2004

.II.

fél

év

2005

.I.

félé

v

II. fél

év

2006

.I.

félé

v

II. fél

év

2007

.I.

félé

v

II. fél

év

2008

.I.

félé

v

II. fél

év

2009

.I.

n.év

II. n

.év

III. n.

év

IV.n

.év

2010

.I.

n.év

II. n

.év

III. n.

év

IV.

n.év

2011

.I.

n.év

II.-I

II. n

.év

(e.)

%%

SZIG

ORÍ

TÁS

ENYH

ÍTÉS

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0

2.5

3.0

3.5

4.0

0.0

0.5

1.0

1.5

2.0

2.5

3.0

3.5

4.0

2008

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2008

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2008

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2008

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2009

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2010

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2011

. ja

n.m

árc.

%%

Forint hitelkamat felára Euro hitelkamat felára

A referencia kamat feletti simított felár

Megjegyzés: 3 hónapos mozgóátlag. Euro hitelek esetén 3-hónapos Euribor, forint hitelek esetén 3-hónapos BUBOR a referencia kamat.

22

A hitelezési feltételek alakulása a háztartási szegmensben

A háztartási szegmensben a kamatok emelkedtek

Megjegyzés: a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. A pozitív érték szigorítást jelez.


A jelzáloghitelek teljes hitelköltsége (THM)

Megjegyzés: A forint hitelek esetén 3-hónapos BUBOR feletti felár. Szabadfelhasználású jelzáloghiteleket is tartalmazza.

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

2007

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2008

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2009

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2010

. ja

n.m

árc.

máj

.jú

l.sz

ept.

nov.

2011

. ja

n.m

árc.

%%

Forint jelzáloghitel kamatfelára Forint jelzáloghitelDeviza jelzáloghitel

-80

-60

-40

-20

0

20

40

60

80

100

2004

.I. fél

évII.

fél

év20

05.I.

fél

évII.

fél

év20

06.I.

fél

évII.

fél

év20

07.I.

fél

évII.

fél

év20

08.I.

fél

évII.

fél

év20

09.I.

n.é

vII.

n.é

vIII.

n.év

IV.n

.év

2010

.I. n

.év

II. n

.év

III.

n.év

IV.

n.év

2011

.I. n

.év

II.-II

I. n.

év (

e.)

2004

.I. fél

évII.

fél

év20

05.I.

fél

évII.

fél

év20

06.I.

fél

évII.

fél

év20

07.I.

fél

évII.

fél

év20

08.I.

fél

évII.

fél

év20

09.I.

n.é

vII.

n.é

vIII.

n.év

IV.n

.év

2010

.I. n

.év

II. n

.év

III.

n.év

IV.

n.év

2011

.I. n

.év

II.-II

I. n.

év (

e.)

Lakáshitel Fogyasztási hitel

%

SZIG

ORÍ

TÁS

ENYH

ÍTÉS



2. Infláció


4. Hitelezés

3. A júniusi inflációs előrejelzés főbb

üzenetei



• A márciusi előrejelzésnél lassabb növekedésre számítunk

• A fiskális egyensúlyjavító intézkedések jelentősen visszafogják a belső keresletet

• A kibocsátás tartósan elmarad a kapacitásoktól

A kilábalás a korábban vártnál elhúzódóbb folyamat lesz

A GDP legyezőábrája


• A nettó export növekedési hozzájárulása továbbra is jelentős marad

• A belföldi kereslet, első-sorban a fogyasztás, a korábbi előrejelzésnél visszafogottabban alakul

A növekedés szerkezeti kettőssége csak lassan oldódik

Az éves GDP változás szerkezete


• A globális növekedés tartó-san lelassul a válság előtti évekhez képest

• Az új autóipari beruházások-nak köszönhetően azonban piaci részesedésünk ismét emelkedhet

• A gyenge belső kereslet mi-att az import növekedése mindvégig elmarad az ex-port dinamikától

Az export a külső kereslet fokozatos csökkenése mellett is támogatja a

növekedéstAz exportpiaci részesedés alakulása


• Bár az adóintézkedések nyomán 2011-ben nőnek a reáljövedelmek,

• …az erős óvatossági megfon-tolások miatt a fogyasztási ráta enyhén csökken

• A fiskális intézkedések 2012-ben visszafogják a háztartá-sok rendelkezésre álló jövedelmét

• Az adósmentő csomag fogyasztási hatása csekély lehet

A fogyasztás visszafogottan alakul

A lakossági jövedelmek felhasználása


A munkapiaci helyzet csak lassan javul

• A foglalkoztatás késve követi a fellendülést

• Eközben a kormányzati intézkedések hatására a munkapiaci aktivitás növekszik

• A fentiek eredőjeként a munkanélküliség 10% fölött maradhat

• A laza munkapiac a következő években is lehetővé teszi a visszafogott béremeléseket

Foglalkoztatás és munkanélküliség a nemzetgazdaságban

Az inflációs folyamatok kettőssége fennmarad

• A költségsokkok rövidtávon magasan tartják az inflációt

• A reálgazdaságból adódó inflációs nyomás, és így a maginfláció az előrejelzési horizonton alacsony lehet

• A külső hatások kifutásával az infláció az alapkamat huzamosabb ideig történő szinten tartása mellett 3%-ra csökkenhet


A maginfláció és a maginfláción kívüli tételek

A külső finanszírozási képesség a következő években is jelentős többletet

mutathat

• Az erős export növe-kedés és a visszafogott belső kereslet magas reálgazdasági több-letet eredményez…

• …ami a növekvő EU transzferekkel együtt bőven ellensúlyozza a jövedelemegyenleg növekvő hiányát


A külső finanszírozási képesség szerkezete

A fiskális intézkedések hatása a költségvetési egyenleg előrejelzésére

• Csak a részletezett és kellő bizonyossággal megvalósuló intézkedéseket vettük figyelembe

• 2011-ben az ESA egyenleg elfedi az alapfolyamatokat – az SNA egyenleg romlása mutatja a költségvetési lazítást

• 2012-ben az újabb intézkedések révén megközelíthető a mastrichti cél

• 2% alatt a ciklikusan igazított egyenleg


2010 2011 2012ESA-egyenleg -4,3 2,4 -3,2Ciklikusan igazított kiegészített SNA egyenleg -0,8 -4,2 -1,8

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Documents

A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai