A Juncker-Bizottság · 2019-11-15 · mivel sok országban a belpolitika többet nyomott a latban, mint a szolidaritás, amelynek alapvetően a tetteinket vezérelnie kellett volna

1

A Juncker-Bizottság tevékenységének áttekintése

2019. október 22.

A Ju

ncke

r-Bi

zott

ság

3

A Ju

ncke

r-Bi

zott

ság

3

3

Tartalomjegyzék

Beszéd az Európai Parlament előtt „Európa – a szívügyünk” � � � � � � � � � � � � � � � � � � 5

Az EU 2014–2019-ben: fő mutatók � � � � � � � �17

4

A Ju

ncke

r-Bi

zott

ság

5

Beszéd az Európai Parlament előtt

„Európa – a szívügyünk”

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökeStrasbourg, 2019. október 22.

A Ju

ncke

r-Bi

zott

ság

6

2014–2019 | A Juncker-Bizottság

Signor Presidente!

Az Európai Tanács Tisztelt Elnöke!

Tisztelt Képviselők!

Napra pontosan öt éve annak, hogy a Parlament bizalmat szavazott az általam

vezetett Bizottságnak, és ezt a bizalmat Önök sohasem tagadták meg� Bár

kapcsolatunk nem mindig volt felhőtlen, mindig udvarias maradt, az időnkénti

viharok ellenére is mindvégig rendezett volt� És ezt szeretném most Önöknek

szívből megköszönni� Mert mindannyiunk számára elévülhetetlen megtiszteltetés

az ebben az ülésteremben helyet foglalók bizalmát élvezni és az európai

demokráciát megtestesítő európai parlamenti képviselők támogatását a hátunk

mögött tudni� Számos ismerős arcot látok itt� Közülük sokakhoz barátság fűz

– nem csupán intézményközi szinten, hanem életre szólóan, amiért őszintén

hálás vagyok�

Szeretnék köszönetet mondani Tusk elnök úrnak is� Mintha csak ikertestvérek

lettünk volna� Néha még az ikertestvérek között is előfordul nézeteltérés� De

mi voltunk annyira okosak, hogy a nézeteltéréseinket ne vigyük a nyílt színre�

Ezért Önök valószínűleg meglepődnek, ha azt hallják, hogy időnként bizony nem

mindenben értettünk egyet� Szeretném megköszönni Donaldnak, hogy mindig

kitartóan mellettem állt és kitüntetett a barátságával – ez a barátság nem fog

elmúlni, és én mindig büszke leszek rá� A barátság – olykor annyira tévesen

használjuk ezt a szót! – meglehetősen ritka a politikában� Ugyanazon politikai

Európa – a szívügyünk

7

családon belül még ritkábban fordul elő, de Donald nélkül nem lettem volna

képes mindarra, amit véghez vittem�

És minthogy most utolsó ízben szólalok fel Önök előtt ebben az ülésteremben,

megragadom az alkalmat, hogy sok szerencsét kívánjak von der Leyen

asszonynak� Ő az, akire szükségünk van a Bizottság élén, és akinek most a

bátorításunkra és a jókívánságainkra van szüksége� Minden jót, Ursula!

Szeretnék köszönetet mondani a biztostársaimnak is� Mert nélkülük semmit sem

érhettem volna el� Ezek a nők és férfiak – egyénileg és együttesen – sokat tettek

Európáért, amiért köszönet illeti meg őket� Muchas gracias, obrigado, merci,

vielen Dank!

Amikor 2014-ben hivatalba léptem, Európa gyengélkedett: számos repedés

kezdte ki az egységét, és megcsorbult a szolidaritás� 2014-ben Európa nem

örvendett közszeretetnek – ezért is beszéltem akkoriban az „utolsó esély

Bizottságáról”� De nem a Bizottságról akartam beszélni, hanem egy olyan

Bizottságról, amely a válságban lévő Európa szolgálatában áll, hiszen 2014-

ben döntő pillanat érkezett el Európa jövője szempontjából� Ezért mindannyiunk

felelőssége volt, hogy ne szalasszuk el az utolsó esélyt, amely Európa kapuján

kopogtatott�

Kollégáimmal együtt egy politikai jellegű Bizottság felállítása mellett döntöttem�

Azt szerettem volna, hogy a biztosok a megválasztott képviselők közül kerüljenek

ki – így is lett� A brit biztostól eltekintve – két brit biztossal dolgoztam együtt

a megbízatásom során, az egyik kiválóbb volt, mint a másik – minden biztos

8


nemzeti vagy európai szinten megválasztott képviselő volt� Azt akartam, hogy a

biztosok jól ismert arcok legyenek – az országukban és Európában egyaránt� Arra

kértem őket, hogy ne zárkózzanak be Brüsszelbe, ne bástyázzák el magukat a

Berlaymont épületben, hanem láttassák magukat, magyarázzanak, folytassanak

párbeszédet a többi képviselővel és a közvéleménnyel, vagyis a polgárokkal�

Az elmúlt öt év során 1815 civil párbeszédet szerveztünk� A biztosok pedig

911 alkalommal látogattak el a nemzeti parlamentekbe és a regionális

parlamentekbe�

A megbízatásom elején azt ígértem Önöknek, hogy a Bizottság a lényegre

fog összpontosítani, hogy „a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb szerepet

vállaljunk”� És szerettem – szerettünk – volna megálljt parancsolni a jogalkotás

elburjánzásának, ami a Bizottság munkáját korábban jellemezte� Ezt meg is

valósítottuk, hiszen 83%-kal kevesebb jogalkotási kezdeményezést terjesztettünk

elő az előző Bizottsághoz képest� 142 jogalkotási javaslatot visszavontunk,

162 meglévő jogszabályt pedig korszerűsítettünk� Ki tudná ennél jobban

csinálni? Minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy beváltsuk

az ígéreteinket, de ettől függetlenül egyesek még mindig azzal vádolják a

Bizottságot, hogy túlságosan sokfelé kapkod és mindennel foglalkozni akar� Az

előítéletek szívósan tartják magukat Európában� Minden megváltozott, de úgy

teszünk, mintha minden maradt volna a régiben�

Amikor a bemutatkozó beszédemet tartottam Önök előtt, három kulcsszót

említettem – azt akartam, hogy a Bizottság magatartását ez a három kulcsszó

határozza meg: növekedés, foglalkoztatás és beruházás�


9

A növekedésnek immár a 25� egymást követő negyedévét éljük� Az Európai

Unióban már hét éve tart a növekedés� 14 millió munkahelyet hoztunk létre�

A munkanélküliség 2000 óta most a legalacsonyabb� 241 millió európai

rendelkezik munkahellyel, ami 73,9%-os foglalkoztatási rátát jelent�

A Juncker-terv mintegy 439 milliárd euró összegű beruházást generált�

Kezdetben sokan úgy gondolták, hogy ez egy légből kapott terv, ami eleve

kudarcra van ítélve – akkor „Juncker-tervről” beszéltek� Most, hogy sikeres,

már Európai Stratégiai Beruházási Alap a neve� Ez a dolgok menete� E tervnek

köszönhetően több mint egymillió munkahely jött létre�

Emellett a Stabilitási és Növekedési Paktumnak is új értelmet adtunk azáltal,

hogy néhány rendelkezését rugalmasabbá tettük� Ezt számos tagállam akarata

ellenére vittük véghez, amelyek hivatalosan soha nem hagyták jóvá a Stabilitási

és Növekedési Paktum hatékonyabbá tétele érdekében általunk alkalmazott

rugalmas megközelítést� Az eredmény azonban magáért beszél: a hiány 6,6%-ról

0,7%-ra csökkent�

Ez a bölcs, átgondolt, intelligens rugalmasság, amellyel a Stabilitási és

Növekedési Paktumot felvérteztük, lehetővé tette számunkra, hogy aktívan

fellépjünk, amikor Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország

hozzánk fordult segítségért�

A megbízatásom alatt, Kedves Barátaim, volt részem csalódásokban és

sikerekben egyaránt� Nagy csalódás számomra, hogy az erőfeszítéseink ellenére

nem sikerült haladást elérnünk Ciprus újraegyesítését illetően� Megint csak az

időnket vesztegettük�

10


Dacára folyamatos és intenzív erőfeszítéseinknek, nem került sor szerződés

megkötésére Svájccal�

Nem sikerült megvalósítanunk a bankuniót� Nem azért, mert a Bizottság nem

terjesztett elő javaslatokat, hanem a tagállamok miatt, amelyek nem fejtettek

ki elég erőfeszítést ennek érdekében� Márpedig ha nem hozzuk létre annak

rendje s módja szerint a bankuniót – a gazdasági és monetáris uniót egy olyan

bankunióvá alakítva, amely a világ minden táján a monetáris uniókat jellemzi –,

nem leszünk képesek reagálni a következő sokkra, akár belülről, akár kívülről

érkezik majd�

Egyik legégetőbb teendőnk a betétbiztosítási rendszer bevezetése� Betétbiztosítás

nélkül nincs bankunió, teljes bankunió nélkül pedig többé nincs gazdasági és

monetáris unió sem� Nem futamodhatunk meg e feladatok elől�

Jóllehet az elmúlt öt évben sokféle válsággal kellett szembenéznünk,

eredményeket is sikerült felmutatnunk� A szívem szerint „sikereket” mondanék,

de inkább tartózkodom ettől, mert nem szeretnék önteltnek tűnni� De azért sok

mindent elértünk�

Mindenekelőtt az Európai Unió szociális dimenzióját szeretném megemlíteni� Míg

az elmúlt évtizedekben ez a kérdés kissé mostohagyereknek számított, nekünk

sikerült elfogadnunk a szociális jogok európai pillérét� Emlékszem, hogy amikor

legelőször szólaltam fel e Parlament előtt – mint fiatal munkaügyi miniszter, az

EU Tanácsának luxemburgi elnöksége alatt –, már akkor is erről beszéltem�

Még mielőtt a szociális jogok európai pillérének jóváhagyása megtörtént volna,

sikerült eredményeket elérnünk a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv


11

tekintetében� A várakozással ellentétben sikerült megegyezésre bírnunk a

Parlamentet és a Tanácsot� Úgy vélem, mindenképpen nagy sikerként könyvelhető

el e Bizottság javára, hogy alapelvként kimondta: azonos munkakörben végzett

azonos munkáért azonos munkabért kell fizetni� A munkavállalók méltósága

múlott ezen�

Egyébiránt nagyot tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy Európát úgy is építhetjük és

felvirágoztathatjuk, hogy a munkavállalók véleményét figyelmen kívül hagyjuk�

Európa a munkavállalók Európája is�

Azt hiszem, egy másik sikertörténet: Görögország� Muszáj beszélnem róla, mert

rendkívül sokat foglalkoztatott ez a kérdés, és sokat aggódtam Görögországért�

Visszaadtuk Görögországnak a méltóságát, ami megilleti� Túl gyakran és túl

sokáig sárba tiporták a görög nép méltóságát, és szerettem volna helyreállítani

a világ rendjét azáltal, hogy visszaadjuk e népnek mindazt a megbecsülést, amit

megérdemel�

Meg akarták akadályozni a Bizottságot abban, hogy fellépjen Görögország

érdekében� Jól emlékszem, milyen éjszakába nyúló megbeszéléseket folytattunk

a Szamarász-, Cíprasz- és a mostani Micotákisz-kormánnyal (utóbbi akkor

még nem volt hivatalban), amikor megpróbáltunk megoldást találni a görög

problémára� Számos kormány nem akarta, hogy a Bizottság beleavatkozzon

e kérdésbe� Sohasem fogom elfelejteni, hogy több miniszterelnök felhívott,

és azt mondta: „Foglalkozz a saját dolgaiddal� A görög probléma rendezése a

tagállamokra tartozik�” Ezzel szemben én a magam naiv – de helyes – felfogásával

úgy gondoltam: az a dolgunk, hogy tiszteletben tartsuk a Szerződést� Márpedig

a Szerződés kimondja, hogy a Bizottság felel Európa általános érdekéért� Az

12


általános érdek az volt, hogy elkerüljük az euróövezet szétbomlását, tehát teljes

joggal tettük azt, amit tettünk�

Afrika – igen� Európai polgárokként nem feledkezhetünk meg legközelebbi

szomszédjainkról: az afrikaiakról� Az afrikai kontinensnek szüksége van

a szolidaritásunkra� De nem elég jótékonykodnunk� Az európai ember

hagyományos hozzáállása a jótékonyság, ma viszont arról van szó, hogy valódi,

egyenrangúságon alapuló partnerséget kell kialakítani Afrika és Európa között�

A tevékenységünk vezérfonalát az Afrikába irányuló beruházások és az ottani

munkahelyteremtés kell, hogy képezze – Afrikát nem szemlélhetjük kizárólag a

menekültválság szemszögéből� Az afrikai embereket megsértjük méltóságukban,

ha az Afrikához fűződő kapcsolataink kialakítása során csakis a menekülteket

tartjuk szem előtt� De kövessünk el mindent ott a helyszínen annak érdekében,

hogy a szerencsétlen sorsú emberek ne vessék magukat a tenger habjaiba�

Igen, a menekültkérdés – siker vagy sem? A mérleg jobb, mint hinnénk, de még

jobb is lehetne, ha a Tanács – ahogyan a Parlament is tette – elfogadná az összes

javaslatot, amelyet a Bizottság a társjogalkotó elé terjesztett mérlegelésre� Az

áthelyezésre vonatkozó első intézkedéscsomagot 2015 márciusában, majd

a dublini rendszer reformjáról szólót 2016 áprilisában terjesztettük elő� Ne

felejtsük el azonban, hogy Európának köszönhetően 760 000 emberéletet

sikerült megmentenünk a Földközi-tengeren� Európa fellépésének köszönhetően

760 ezerrel kevesebben veszítették életüket�

2015 márciusában ismertettem, milyen intézkedések révén kívánjuk orvosolni

a menekültkérdést� Javaslataimat hallva a Parlament felállva tapsolt� Akkor ezt

mondtam: ma Önök megtapsoltak engem – de biztosak abban, hogy két év múlva


13

is megtapsolnak majd? A taps az ezt követő években némileg alábbhagyott,

mivel sok országban a belpolitika többet nyomott a latban, mint a szolidaritás,

amelynek alapvetően a tetteinket vezérelnie kellett volna�

Megbízatásom során sokat foglalkoztam a nemzetközi kereskedelemmel, holott

hivatalba lépésemkor nem gondoltam volna, hogy így lesz� Kényes téma ez:

heves viták tárgyát képezi az összes tagállamunkban, amelyek – gyakran –

joggal érvelnek a sebtében megkötött kereskedelmi megállapodások ellen�

Mi azonban változtattunk ezen� 15 nemzetközi kereskedelmi megállapodást

kötöttünk meg� Jelenleg 72 országgal van érvényben kereskedelmi

megállapodásunk, amely a világ javainak 40%-át képviseli� A kereskedelmi

megállapodások biztosítják jelenlétünket a globális színtéren egy olyan

időszakban, amikor az Egyesült Államok hátat fordít a multilateralizmusnak, és

így kivonja magát a többiekkel közösen szervezett szolidaritásból is�

Szót kell ejtenünk Európa globális szerepéről is� Európa legnagyobb sikere –

legnagyobb teljesítményünk – továbbra is az, hogy Európában béke van�

Ez magától értetődőnek tűnik, pedig nem az� Ma 60 helyen dúl háború a világon�

E háborús konfliktusok közül azonban egy sem zajlik az Európai Unió területén –

ott, ahol a korábbi évszázadokban, sőt, még a múlt században is a legvéresebb

háborúk dúltak�

A béke nem magától értetődő� Büszkének kell lennünk rá!

Tudom én is, hogy a fiatalokat nem lehet lázba hozni ezzel a témával, hogy

Európában béke van – legalábbis ezt gondoljuk� Mégis, ha a fiatalokkal beszélünk,

szót kell ejtenünk az európai kontinens örök dilemmájáról, a háborúról és a

14


békéről� Elég, ha csak az Európai Unió közvetlen szomszédságába vetünk egy

pillantást, hogy lássuk, milyen feszült a nemzetközi helyzet, és ezáltal milyen

sebezhető az Európai Unió helyzete is�

Mesélnünk kell a fiataloknak a háborúról és a békéről� 20 év múlva már nem

lesznek olyan európaiak, akiknek nagyszülei vagy dédszülei még átélték a

háborút� Még most fel kell elevenítenünk tehát, mit is jelent a háború, nehogy

feledésbe merüljön� Ezért a fiatalokkal beszélgetve is mindig szóba hozom a

háború és a béke kérdését�

Ám ez nem elégséges érv� Perspektívába kell helyezni Európát a fiatalok számára,

a jövőjük szempontjából megvilágítani azt�

De mi is Európa jövője? A legkisebb kontinensen élünk� Az európaiak többségében

ez egyáltalán nem tudatosul� Kontinensként nagyon kicsik vagyunk, mi európaiak�

A politika, az az a tudomány, amivel demográfiai és földrajzi adottságainkat

össze kell hangolnunk� A politika sosem hagyhatja figyelmen kívül a földrajzi és

demográfiai helyzetet�

Kihalófélben vagyunk� Eltűnni nem fogunk, de egyre kevesebben leszünk�

A 20� század elején a világ népességének még 20%-a volt európai� A 21� század

végén a 10 milliárd embernek csupán 4%-a lesz európai�

Ez gazdasági erőnket is elapasztja� Néhány év múlva egyetlen uniós tagállam

sem lesz tagja a G7-országoknak�

Alapvetően téved, aki e visszafordíthatatlan fejlemények láttán is úgy véli, itt

az idő Európa visszafejlesztésére és a nemzeti gyökerekhez való visszatérésre�


15

Európa békét jelent� Európa azonban erőt is adhat, amire szükségünk is van,

hiszen befolyásunk egyre csökken a világban�

Ehhez a külpolitika terén is működőképessé kell tennünk szabályainkat

és döntéshozatali eljárásainkat� Újból amellett érvelek, hogy külpolitikai

kérdésekben is minősített többséggel döntsünk a Tanácsban� Nem minden

kérdésben, de azokban igen, amelyekben Európának színt kell vallania�

Washingtonban különleges élményben volt részem� Tavaly július 25-én azért

látogattam meg Trump elnök urat, hogy párbeszéd útján találjunk megoldást

a kereskedelmi háborúval fenyegető helyzetre, ami sikerült is� Hogy mi is

történt pontosan? Trump elnök úr szokásához híven hosszan értekezett arról, ki

mindenkit látott már vendégül az elnöki irodában: kancellárokat – akikből több

is van –, miniszterelnököket, államelnököket, és hogy miről tárgyalt velük�

Majd közölte: „Nekik már mindent elmondtam�”

Erre én: „De ez nem elég� Európának is el kell mondanod�”

Ő visszakérdezett: „Hogyhogy?”

Elmagyaráztam neki: „Mert a kereskedelmi ügyekben kizárólag a Bizottság az

illetékes� Mondjanak a többiek bármit – akármilyen jó szándékkal –, az nem

számít� Csak az számít, amit az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió

nevében előad�”

Válaszom nagy hatással volt rá, de rám még inkább� Hiszen ha az ember

luxemburgiként Washingtonban ülve azt mondja: „Én vagyok a főnök!” – na,

ilyet még nem látott a világ�

16


Következtetés

Végül, összefoglalásként:

Azzal az érzéssel távozom hivatalomból – nem búsan, de nem is túl boldogan –,

hogy sokat fáradoztam�

Ha mindenki sokat fáradozna, néhány dolog jobban alakulna�

Büszke vagyok arra, hogy jó ideig – főként az utóbbi öt évben – nekem is jutott

egy kis szerep abban a nagy egészben, amely mindannyiunknál fontosabb�

Vigyázzanak Európára� És minden erejükkel küzdjenek a nacionalizmus ostoba

és szűk látókörű megnyilvánulásai ellen�

Éljen Európa!

17

3

Az EU 2014–2019-ben:fő mutatók

2019. október

A Ju

ncke

r-Bi

zott

ság

„Mindig szoros figyelemmel fogom kísérni, hogyan alakul életem legnagyobb szívügye: Európa. Büszke vagyok arra, hogy ha csak keveset is, de tehettem valamit e nagy utazás részeseként, amely olyan eredmények elérését tette lehetővé számunkra, amelyek mintegy hatvan éve még lehetetlennek tűntek. És tudom, hogy a jövő nemzedékei, akik csak a békés és egyesült Európát ismerik majd, holnap elérik mindazt, ami számunkra ma még elérhetetlennek tűnik.” Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

Amikor a Juncker-Bizottság öt évvel ezelőtt hivatalba lépett, Európa a második világháború óta bekövetkezett legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válságból lábadozott. Az európai projekt népszerűségének csökkenése miatt Juncker elnök úgy érezte, ez az „utolsó esély” arra, hogy az Európai Unió ismét elnyerje a bizalmat. Juncker elnök ezért elhatározta, hogy más megközelítést alkalmaz, és egy politizáló Bizottságot hoz létre, amely nagy figyelmet fordít az embereket foglalkoztató problémákra és megoldást nyújt azokra.

Az elmúlt öt év során az Európai Bizottság fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy előrevigye az Európai Unió ügyét és javítsa a polgárok életét. A Juncker-Bizottság erőfeszítéseket tett, hogy Európa egységesebbé és szociálisabbá váljon, közelebb kerüljön polgáraihoz és nagyobb befolyásra tegyen szert globális szinten. A politizáló Bizottság a nagy horderejű dolgokban nagy, más területeken szerényebb szerepet vállalt, ez utóbbiakban több hatáskört hagyva a nemzeti és helyi hatóságokra. A különböző válságok során a Bizottság mindvégig hű maradt értékeihez, elveihez és prioritásaihoz. Az európai gazdaságot jobb állapotban adjuk át, mint amilyenben kaptuk. Az Unió és az uniós intézmények iránti bizalom tíz évre visszatekintve most a legerősebb. És az Európai Uniót világszerte továbbra is reménysugárnak, a béke letéteményesének és a stabilitás példamutatójának tekintik.

18

19

201920182017201620152014(októberig)

2013201220112010(februártól)

1526

212323

117

196

108

146

79

A Juncker-BizottságA második Barroso-Bizottság

130évente (átlag)

Kulcsfontosságú kezdeményezések Visszavonásra tett javaslatok

Hatályon kívül helyezett jogszabályok

A szabályozás egyszerűsítésére irányuló kezdeményezések

1422015–2019

1622015–2019

842015–2019

Forrás: Európai Bizottság.

83%-oscsökkenés

MINŐSÉGI JOGALKOTÁS

EURÓPA ALAKÍTÁSA

Politikai pályafutása során Jean-Claude Juncker közel 600 uniós szintű ülésen vett részt. Volt olyan időszak, amikor egyszerre több nemzeti portfólióért felelt és a Tanács különböző formációiban vett részt.

596 ülés

29költségvetési tanácsi ülés

197gazdasági és pénzügyi tanácsi ülés

147európai

tanácsi ülés

21euróövezeti

csúcstalálkozó

164 eurócsoporti ülés

38foglalkoztatási és szociálpolitikai tanácsi ülés

20

KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁSOK

AZ EREDMÉNYKÖZPONTÚ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA

Folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások 2014 vége és 2019. október 11. között

A bírósági szakasz előtt lezárt kötelezettségszegési ügyek

800

700

600

500

400

300

200

100

02014 2015 2016 2017 2018

A Juncker-Bizottság hivatalba lépéseA Juncker-Bizottság hivatalba lépése

699657 646

772

564

663

2014 2015 2016 2017 2018 2019. október 11.

2019. október 11.

1800

1600

1347 1368

1657

1559

1571 1581

1400

1200

1100

28

15

33

11

14

63

17

4

7

20

116

1

2

32

87

18

1

3

31

21

7

4

Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

Összekapcsolt digitális egységes piac

Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és előretekintő éghajlat-politika

Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

Nyitott és tisztességes kereskedelem a szabályokon alapuló globális rendszerben

A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

Úton egy új migrációs politika felé

Az EU globális szerepének megerősítése

A demokratikus átalakulás Uniója

Az Európai Bizottság javaslatát az Európai Parlament és a Tanács elfogadta

Az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament és a Tanács elfogadására vár

Az Európai Parlament elutasította

* Ez 535 javaslatot fed, amelyek közül 488-at a Juncker-Bizottság terjesztett elő, 47-et pedig az előző Bizottságoktól vett át

A Juncker-Bizottság által előterjesztett, vagy az előző Bizottságoktól átvett jogalkotási javaslatok*

Forrás: Európai Bizottság. Forrás: Európai Bizottság.


21

körül volt az EU-ban és az euróövezetben az elmúlt években

Az EU és az euróövezet növekedése

A növekedés

25negyedéve töretlen

GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY

az EU-ban és az euróövezetben

Az adósságráta az EU-ban

88,3%-ról (2014)

81,9%-ra (2018) csökkent

Az európaiak

49%-a kedvező véleménnyel

van az európai gazdaság jelenlegi helyzetéről

Az államháztartási hiány az EU-ban

2%

Erőteljes növekedés: a gazdaság talpra állásától a bővülésig

Több és jobb munkahely

A GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA

14 millió munkahely jött létre az EU-ban

A Juncker-Bizottság indulása óta

Rekordszinten áll a foglalkoztatottak száma –

MUNKAHELYEK

241,4 millió

A foglalkoztatási ráta 2019 második negyedévében

rekordszintet ért el –

73,9%

ifjúsági munkanélküliség

14,2%-ra csökkent

Bár az

még mindig túl magas, a 2013. januári 24%-os csúcsértékről

Csökken a munkanélküliség a gazdaságilag aktív népesség %-ában

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 20196

8

10

12

14A Juncker-Bizottság hivatalba lépése

11,5

10,0



euróövezetEU

6,6%-ról (2009)

0,7%-ra (2018) csökkent

22

Az európai beruházási terv (a Juncker-terv) eredményei

Az európai beruházási terv 2019-ig

Az európai beruházási terv 2022-ig várhatóan

1,1 millió munkahely

1,7 millió munkahely

létrejöttét tette lehetővé

létrejöttét teszi lehetővé20

1520

2020

2520

3020

3520

4020

450

0,5

1,0

1,5

2,0

GDP-

növe

kedé

s (%

)

KÖZVETLEN HATÁS

STRUKTURÁLIS HATÁS

A beruházások az EU-ban visszatértek a válság előtti szintre, és stabilan növekednek.

2019. októberi adatok alapján az európai beruházási terv várhatóan 439,4

milliárd euró értékben fog EU-szerte további beruházásokat mozgósítani.

Az európai beruházási terv kulcsfontosságú szerepet játszott az Unióban a foglalkoztatás és a növekedés előmozdítása terén.

Az előrejelzések szerint több mint egymillió induló vállalkozás és

kisvállalkozás számára válik majd könnyebbé a finanszírozáshoz való hozzáférés.

0,9%-kal 1,8%-kal


Gazdasági növekedés(%)

előrejelzés

-12

-9

-6

-3

0

3

20202019201820172016201520142013201220112010

-5,5

-9,1

-7,3

-3,2

0,7

-0,4 -0,2

1,5 1,9 2,1 2,2

Munkanélküliség (%)

10

15

20

25

30

2019201820172016201520142013201220112010

24,9

17,9

24,5

27,526,5

23,6

21,5

19,3

12,7

17,0(2019. június)

-12

-9

-6

-3

0

3

20202019201820172016201520142013201220112010

-5,5

-9,1

-7,3

-3,2

0,7

-0,4 -0,2

1,4 1,9 2,1 2,2

A Juncker-Bizottság hivatalba lépése

Forrás: Eurostat..

A Juncker-Bizottság hivatalba lépése

Reflektorfényben: Görögország

Görögország uniós forrásból

20,4 milliárd euróösszegű, GDP-je mintegy 11%-ának megfelelő finanszírozásban részesült 2015 júliusa óta.2015 januárja és júliusa között 4 euróövezeti csúcstalálkozó és 16 eurócsoporti ülés tárgyalta Görögország gazdasági helyzetét. Jean-Claude Juncker elnök és Alékszisz Cíprasz

miniszterelnök, Brüsszel, 2016. június 3.

növelte a GDP-t, és

növeli a GDP-t, és

23

A kereskedelempolitika támogatja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést

EU–USA kereskedelem

41 kereskedelmi megállapodás

72 országgal15 olyan ország van, amelynek az EU-val kötött kereskedelmi megállapodása 2014 óta lépett hatályba

Az Egyesült Államok és az Európai Unió 1 billió dollár összegű kétoldalú kereskedelmi kapcsolatot tart fenn. Juncker elnök és Trump elnök 2018. július 25-i együttes nyilatkozatában elkötelezte magát az iránt, hogy valamennyi amerikai és európai polgár javát szolgálva tovább erősítik ezt a kereskedelmi kapcsolatot.

15%-os uniós exportnövekedés 2014 és 2018 között

Az EU–Japán megállapodás egy nyitott kereskedelmi térséget hoz létre, amely a globális GDP közel

30%-át képviseli

KERESKEDELMI HÁLÓZAT

36 millió uniós munkahely kapcsolódik a nem uniós országokkal

folytatott kereskedelemhez

5 millióval több, mint 2014-ben

6,1 milliárd euró értékű további exportlehetőség az

akadályok lebontása révén

15%-kal nőtt a Kanadába irányuló uniós

export 2018-ban, az EU-Kanada megállapodás alkalmazásának első

teljes évében



Jean-Claude Juncker elnök és Donald Trump elnök, Washington, 2018. július 25.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

25%

47%

26%

Amerikai Egyesült Államok Brazília Kanada Uruguay Ukrajna Egyéb

44%

35%

8%

Az elmúlt öt év átlaga 2019/2020

0

1

2

3

4

5

6

1 5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53

Mill

ió t

onna

Hét a gazdasági évben

2019/205 éves csonkoltátlag

A szójabab-behozatal származás szerinti megoszlása (Utolsó frissítés: 2019. október)

Az Egyesült Államokból származó uniós szójabab-behozatal – kumulált mennyiség (Utolsó frissítés: 2019. október)

Nő az Egyesült Államok EU-ba irányuló LNG-exportja milliárd köbméter – kumulált (Utolsó frissítés: 2019. október)

0 Mrd m3

2 Mrd m3

4 Mrd m3

6 Mrd m3

8 Mrd m3

10 Mrd m3

12 Mrd m3

14 Mrd m3

16 Mrd m3

18 Mrd m3

2016 2017 2018 2019

+93%

+479%Jean-Claude Juncker elnök és

Donald Trump elnök találkozója

24




0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

2014 2015 2016 2017 2018 2019

MIGRÁCIÓ

Biztonságos lehetőségek megnyitása

A jelenlegi helyzet: szabálytalan határátlépések a 3 fő útvonalon

Érke

zők

szám

aha

vont

a

Közel 63 000 áttelepítés az EU-n kívülről

Közel 35 000 áthelyezés az EU-n belül

Több mint 12 700 áthelyezés Olaszországból

Több mint 21 000 áthelyezés Görögországból

Az arra jogosultak

100%-át sikerült áthelyezni

2015 óta mintegy 760 000 ember életé-nek megmentése

551 hajó lefoglalása

2015. október 20.

10 000 érkező

160 emberkereskedő és embercsempész előállítása a Sophia művelet keretében

Amihez az uniós műveletek 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben hozzájárultak:

Kelet-mediterrán útvonal

Közép-mediterrán útvonal

Nyugat-mediterrán útvonal

90%-kal alacsonyabb, mint a 2015. szeptemberi szint

Az érkezők száma összességében

51 új dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedés van hatályban, ezek közül 26 az acélágazatban

további

190 000 közvetlen munkahelyet biztosítva

A védelmet nyújtó Európa

ezek közül

128 000 munkahely az acélágazatban van

25

A NEMEK EGYENSÚLYA A VEZETŐ POZÍCIÓKBAN

UNIÓS POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS

A polgári védelmi mechanizmust 2014 óta 128 alkalommal aktiválták annak érdekében, hogy sürgősségi segélyt nyújtsanak az Európában és a világ egyéb részein bekövetkező természeti katasztrófák – erdőtüzek, árvizek, földrengések – és más válsághelyzetek miatt.

2019-ben létrejött a rescEU polgári védelmi rendszer az EU-n belüli válságelhárítás megerősítésére.

2014–2019

128

a női vezetők aránya az Európai Bizottságon belül, míg ez az arány 2014 novemberében 30% volt; ez 37%-os növekedés.

41%



Az EU határvédelmi ügynökségének megerősítése

Az európai határőrség jelenlegi állománya

Tartalékállomány: 1500

Határvédelmi beruházások

2014 2006–2013 2014–2020 2021–20272019

1300<300 2,4milliárd

5,6milliárd

21,3milliárd

EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET

Több mint 30 000 fiatal vett részt különböző projektekben Európa-szerte.

A Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben 1,26 milliárd eurós költségvetést javasolt az Európai Szolidaritási Testület megerősítésére és bővítésére azzal a céllal, hogy legalább 350 000 lehetőséget biztosítson az európai fiatalok számára.


Több mint 172 000 fiatal regisztrált azóta, hogy Juncker elnök 2016. szeptemberben bejelentette az Európai Szolidaritási Testület létrehozását

2016. szept. – 2019 2021–2027

x11,7legalább350 00030 000

Kiközvetítések a projektekhez Európa-szerte

26

KAPCSOLAT A POLGÁROKKAL

Civil párbeszédek számokban 2015-től (beleértve a Facebookon zajló 25 élő civil párbeszédet is) Látogatások a nemzeti

parlamenteknél

Több európai polgári kezdeményezést vettek nyilvántartásba

62019

202014

Nem vettéknyilvántartásba

412019

292014

Nyilvántartásbavették

+41%

-70%

A Bizottság tagjai

több mint 911 alkalommal látogattak el a nemzeti parlamentekhez, és tartottak találkozókat képviselőikkel.



1815 párbeszéd 642 városban

Résztvevők száma évente

2015

2014 2014

17 40018 600

50 80054 700

73 000

2016 2017 2019

2019 2019

2018

Összesen

214 500 fő vett részt

1,6 millió néző az internetes közvetítések révén

Összesen

290 millió európai

potenciális elérése a médián keresztül

ERASMUS PROGRAM

Rekordszintű, 2,8 milliárd eurós uniós finanszírozás az Erasmus+ számára, amelynek köszönhetően

853 000 fő kapott ösztöndíjat a külföldi tanuláshoz, képzéshez, oktatáshoz, munkavégzéshez és önkénteskedéshez.


1987

2018

2014–20202019

x2

Az Erasmus költségvetése

millió millió

Az elmúlt 32 évben több mint 10 millió fiatal részesült az Erasmus program előnyeiből. A 2014–2020-as időszakban az Erasmus+ program várhatóan túlteljesíti azon célkitűzését, hogy 4 millió embert érjen el az EU-ban.

A Bizottság javaslata szerint a 2021–2027-es időszakra szóló következő uniós költségvetésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági ügyekre, az Erasmus költségvetésének 30 milliárd euróra – a jelenlegi összeg kétszeresére – növelése révén. 2014–2020 2021–2027

15 30milliárd

milliárd

27

BEFEKTETÉS AZ AFRIKÁVAL VALÓ PARTNERSÉGBE


Az európai külső beruházási tervet 2017. szeptemberben fogadták el az afrikai és az európai szomszédságpolitikában részt vevő partnerországokban történő beruházások ösztönzése érdekében. Az Európai Unió 4,5 milliárd eurós hozzájárulásával az európai külső beruházási terv 2020-ig várhatóan akár 44 milliárd euró összegű beruházást mozgósít. Ebből 4 milliárd eurót már lekötöttek.

40 milliárd euró

2020-ig várható összes beruházás44 milliárd euró

Kötelezettségvállalás:Uniós források (támogatásötvözés

és garanciák) 4,5 milliárd euró

* Uniós pénzügyi hozzájárulás és a várható beruházások

Már lekötve

Külső beruházási terv 2017–2020

4 milliárd euró

SZÜKSÉGHELYZETI ALAP AFRIKÁÉRT


A Szükséghelyzeti Alap Afrikáért – több mint 4,5 milliárd eurós kerettel – 26 olyan afrikai országot támogat, amelyeket a legsérülékenyebb helyzetűek közül a legsúlyosabban érint az instabilitás, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az irreguláris migráció.

Eddig 210 intézkedést hagytak jóvá a három érintett régióban, összesen mintegy 4 milliárd euró értékben, amely az alábbiak szerint oszlik meg:

Afrika szarva: 1406,1 millió euróÉszak-Afrika: 659,2 millió euróSzáhel-övezet/Csád-tó: 1953,2 millió euró.

ÉSZAK-AFRIKA

SZÁHEL-ÖVEZET/ CSÁD-TÓ

1953,2millió EURó

1406,1millió EURó

659,2millió EURó

ORSZÁGOKMarokkó, Algéria, Tunézia, Líbia és Egyiptom.

ORSZÁGOKBurkina Faso, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria és Szenegál.

ORSZÁGOKDzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Tanzánia és Uganda.

AFRIKA SZARVA

Az intézkedéseket az uniós tagállamok fejlesztési ügynökségei, nemzetközi és helyi NGO-k, valamint ENSZ-szervezetek vagy más nemzetközi szervezetek hajtják végre.

28

AZ EU KÖZMEGÍTÉLÉSE 2014–2019-BEN

2014-hez képest 2019-ben a közvélemény pozitívabban ítéli meg az Európai Uniót. Az Eurobarométer felmérések szerint az európai projekt és annak eredményei széles körű támogatást élveznek.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

2019. jún.

2019. febr.–márc.

2018. szept.

2018. ápr.

2017. szept.–okt.

2017. márc.

2016. szept.–okt.

2015. szept.

2014. nov.–dec.

54 55 5357 57

6062

59

29 292826 28 25 25

3 3 3 3 2 22 2

14 15 16 1412 12 11 12

27

Ön szerint országa EU tagsága általában véve... ? Tendencia 2014-től 2019-ig

59%

13%

2%

26%

83

12 13 16 1716

22 24

1823 24

22 22 23 2526

34 32 3733

35

81 79 7875 73 72 72 71 71 70 69 68

65

59 58 5855 54 54 54 52 50 49

46 44 4237 36

ELLT SEDKNL MTPTEE BGLU FI BEDEIE ROLV HRHU PL AT SKEU28 CYES SI ITFR CZUK

2431 35

20

4544

4041

46

4 5 4 5 8 4 3 10 5 4 7 8 8 1013

8 106

8 619 15

1528 8 12 18 20 17

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 0 0 0 0 0 002 2 2 24 5 3 3

+1 +9 +8 +8 +10 +11 +5 +13 +25 +22 +14 +11 +6 -3 +4 +22 +14 +7 +7 -9 -10 =0 +14 +2 -2 -4 -3 -3 +2

2014. nov.–dec.

2015. szept.

2018. szept.

2019. febr.–márc.

2017. márc.

2018. ápr.

2019. jún.

2016. szept.–okt.

2017. szept.–okt.

Uniós tagság

Összehasonlítás a brexit előtti legutolsó felméréssel (2015. szeptember)

Jó dolog

Se nem jó, se nem rossz dolog

Jó dolog

Se nem jó, se nem rossz dolog

Rossz dolog

Nem tudja

Rossz dolog

Nem tudja

Forrás: Parlemeter, 2019. június.

29

Tendencia 2014-től 2019-ig

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

2931

27 2731

3734 3536

3740

32 3336

42 41 42 42

Don't knowTend not to trustTend to trust

ELLT SEDK NLMTPTEE BGLU FI BE DEIE RO LV HRHU PL AT SKEU28CY ES SI IT FRCZ UK

QA8a.14 I would like to ask you a question about how much trust you have in certain media and institutions. For each of the following media and institutions, please tell me if you tend to trust it or tend not to trust it.

The European Union

7268

60 59 58 57 56 56 55 55 54 54 54 54 52 52 51 5148 47 46 45 44 44

37 3633 32

29

1624

23

31 30 33

20

37

28

40

33

40 3835

42 4145

31

4246 48 50

46 46 55 55 56

66

56

12 8 17 10 12 10 24 7 17 5 13 6 8 11 6 7 4 18 10 7 6 5 10 10 8 9 11 2 15

Az alább felsoroltak mindegyike esetében határozza meg, hogy inkább megbízik-e annak tevékenységében vagy inkább nem.

Az Európai Unió (%)

Az Európai Unióba vetett bizalom

2014 2015 2016 2017 2018 2019

Az Európai Unióba vetett bizalom

A nemzeti kormányba vetett bizalom

44%

34%

Inkább bízik Inkább nem bízik Nem tudja

Forrás: Standard Eurobarométer felmérés, 2019. június.

Forrás: Standard Eurobarométer felmérés, 2019. június.

Az Európai Bizottság nem tehető felelőssé a kiadvány további felhasználásából eredő következményekért.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

© Európai Unió, 2019

A további felhasználás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) szabályozza.

Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától származó előzetes hozzájárulás birtokában lehet csak felhasználni vagy többszörözni.

Print ISBN 978-92-76-12477-1 doi:10.2775/008173 NA-03-19-816-HU-C

PDF ISBN 978-92-76-12476-4 doi:10.2775/278086 NA-03-19-816-HU-N

32

Documents

A Juncker-Bizottság · 2019-11-15 · mivel sok országban a belpolitika többet nyomott a latban, mint a szolidaritás, amelynek alapvetően a tetteinket vezérelnie kellett volna