A katonai-rendvédelmi szakcsoportokba készülő diákokról

A katonai-rendvédelmi szakcsoportokba készülő diákokról

A FISZ kutatási elemzése a katonai-rendvédelmi szakterületen képző

felsőoktatási intézmények részére

2004.

Továbbtanulási jellemzők, tendenciák a középiskolások körében

Év Részt vevő középiskolák száma

Részt vevő diákok száma

2002 373 12 544

2003 414 26 678

2004 655 34 004

Az adatok forrása: Országos Középiskolai Kutatás

• Évente ismétlődő kutatás a 16-18 éves, továbbtanulni szándékozó középiskolás diákok körében

• Szervező: FISZ (Felvételi Információs Szolgálat, [email protected])

• Szakmai tanácsadó: Marketing Centrum Országos Piackutató Iroda

• Módszer: önkitöltős, kérdőíves eljárás

• Komplex: több mint 100 kérdés

• Témakörök: továbbtanulás, pályaorientáció, tájékozódás, médiahasználat, közéleti kérdések, nyelvtudás, EU, ifjúság

• Publikálás: sorozatos sajtómegjelenések, Középiskolai évkönyv

• Nyitott kutatás: „külsős” kérdések is szerepelnek, a szervező lehetőséget biztosít más szervezeteknek is, hogy kérdéseikkel részt vegyenek a kutatásban

A kutatás eredményei – Ön is találkozott már velük?

A kutatás több témájának eredményeiről (közélet, pályaválasztás, EU…) több mint 250 híradás tájékoztatta a közvéleményt. Ízelítőül:

„Minden második magyar középiskolás tervez tanulmányokat az EU valamely tagországában – ez derült ki a Felvételi Információs Szolgálat és a Marketing Centrum országos felméréséből”

- Népszabadság, 2004. aug. 7.

„A diákok többsége, amikor egyetemet vagy főiskolát választ, az oktatás szakmai színvonala mellett tájékozódik az intézmény kiegészítő szolgáltatásairól: a kollégiumi elhelyezésről, a sport- és szórakozási lehetőségekről is - derül ki abból a felmérésből, amit Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) végzett.”

- Index.hu, 2004. júl. 28.

„A Felvételi Információs Szolgálat felméréséből az is kiderült, hogy a zenehallgatás, a barátokkal együtt töltött idő, valamint a tévézés, videózás teszi ki a középiskolások mindennapjainak legnagyobb hányadát”

- Metro, 2004. aug. 24.

„Ki az a személy a XX. Századi közéletből, akit a leginkább elismersz? – így hangzott a FISZ harmadok Országos Középiskolai Kutatásának kérdése. Az eredményekből pedig kiderült, hogy hazai pályán Orbán Viktor, Göncz Árpád, Medgyessi Péter vezeti a diákol által elismert közéleti személyek rangsorát.”

-Magyar Nemzet, 2004. Aug. 24.

-

A továbbtanuló középiskolások milyen pályákra készülnek

A népszerűségi listát a kommunikációval kapcsolatos szakterületek vezetik, katonai-rendvédelmi pályára a középiskolások 9 százaléka készül.

Kommunikációs 28%Közgazdasági 25%Bölcsész 19%Informatikai 15%Műszaki 14%Jogi és szociális igazgatási 13%Művészeti 12%Természettudományos 11%Katonai, rendvédelmi 9%Orvosi 7%Egészségügyi 6%Agrár 3%

Mi jellemző a jogi pályára készülő középiskolásokra?

- nemek szerint az összes továbbtanuló középiskolás hány százaléka készül katonai-rendévdelmi pályára

14%

6%

0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14%

Fiú

Lány

A katonai-rendvédelmi pályára készülők körében tavaly óta megnöveke-dett a lányok száma.

A nyelvvizsgával rendelkezők-nek tipikusan angol vagy német középfokú vizsgájuk van.

Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra?

- milyen arányban rendelkeznek nyelvvizsgával?

16%

84%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Van nyelvvizsgája

Nincsnyelvvizsgája

A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok legnagyobb része történelemből és magyarból tervez emelt szintű érettségit.


- milyen tárgyból tervezik az emelt szintű érettségit?

2%

6%

8%

10%16%

19%

23%

29%

40%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

Közgazdaságtan

Fizika

Biológia

Informatika

Egyikből sem

Matematika

Idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok 46 százalékának a felvételi/ érettségi vizsga tantárgyai a legfontosabb szempontok. Ezen a szakterületen kiugró a „gyermekkorom óta ide akarok jelentkezni” válaszok 8 százalékos eredménye, mely a többi szakterületet tekintve átlagban 2-3%.


- milyen szempontokat mérlegelnek a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál?

2%

3%

8%

39%

46%

0% 10% 20% 30% 40% 50%

Felkapott"sikerintézményt"

választok

Melyik városban van azintézmény

Gyermekkorom óta ideakarok jelentkezni

Jó elhelyezkedést biztosítaz intézmény diplomája

Mely tantárgyakból vanfelvételi/érettségi vizsga

A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákoknak 18 százaléka dönt önmaga ebben a kérdésben, legnagyobb részük a szülőkkel együtt mérlegel és választ.


- „ki dönti el, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezel?”

5%

11%

18%

67%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

Várhatóan én fogom eldönteni

A szüleim, eltartóim döntenek akérdésben

Egyedül döntök

A szüleim, eltartóim és az én közösdöntésem


- „Amikor kiválasztod a konkrét felsőoktatási intézményt, mennyiben befolyásolják a választásod a megjelölt intézmény kiegészítő szolgáltatásai?”

A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok számára ugyan befolyásoló tényező a kollégium, sportolási lehetősek stb. (ún. kiegészítő szolgáltatások) megléte, de nem csak ez alapján döntenek.

5%

12%

38%

46%

0% 10% 20% 30% 40% 50%

Fontosabb a környezet,mint a szakmai

színvonal

Egyáltalán nem, csak aszakmai rész érdekel

Legalább olyan fontos,mint az oktatás szakmai

színvonala

Megnézem, de nem eza döntő befolyásoló

tényező


- Milyen összegű költségtérítést hajlandóak fizetni?

A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok 62 százaléka nem venne részt költségtéríté-ses képzésben.

62%

22%

10%

2%

2%

2%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

Nem

110.000 Ft-ot

150.000 Ft-ot

190.000 Ft-ot

220.000 Ft-ot

400.000 Ft-ot


- „Amennyiben egy költségtérítéses szakot választasz, megnézed-e minden felsőoktatási intézmény ugyanazon szakán a költségtérítést?”

A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok 57 százaléka tudatosan végignézi az egyetemek kínálatát.

13%

14%

16%

57%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

Megnézem, de az áraz utolsó szempont

Megnézem és csak apénz dönt

Nem nézem meg

Megnézem, ésminden szempontot

összehasonlítok

Pályaorientáció a 16-18 éves diákok körében

Egyetemre vagy főiskolára felvételizel?

- Egyre rugalmasabban gondolkodnak az intézmény kiválasztásáról

-A budapestiek inkább egyetemre, a vidékiek inkább főiskolára mennek

27

47

38

41

30

8

5

3

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2004

2003

egyetemre főiskolára mindkettőre nem tudja

27

33

32

38

41

29

0% 20% 40% 60% 80% 100%

lányok

fiúk

egyetemre főiskolára mindkettőre

-A lányok lényegesen rugalmasabban gondolkodnak az intézményválasztásról

- A fiúk biztosabban választanak főiskola és egyetem között

Egyetemre vagy főiskolára felvételizel?

25%

14%

12%

21%

11%

19% 19%

15% 15%

28% 27%

24%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

kommunikáció közgazdaság informatika műszaki bölcsész művészeti

vidék

Budapest

Budapesten inkább műszaki-informatikai pályára, vidéken bölcsésznek készülnek a fiatalok

Melyik pályán kívánsz majd továbbtanulni?

azok a diákok, akiket nagymértékben befolyásol, hogy a kiválasztott intézmény diplomája jó

elhelyezkedést biztosít-e

A felsőoktatási intézmény kiválasztásánál a válaszadók 41% -a tartotta fontos szempontnak, hogy a megszerezhető diploma jó elhelyezkedési esélyt jelentsen a munkaerőpiacon

A tudatosan pályát választók képezik a biztosan továbbtanuló fiatalok legtájékozottabb rétegét

Tudatosan pályát választók

- 60,4% szerint a karrierintézményekbe való bejutáshoz nem lesz elég a középszintű érettségi vizsga (ennek ellenére csak 36% tervezi emelt szintű vizsga letételét, 35,6% középszintűt, és 28,4% a bizonytalanok aránya)

- A diákok közel 60 % biztos benne, hogy még az érettségi évében felveszik

A tudatosan pályát választók a legmagabiztosabbak

58,37%

20,48%15,86%

4,27% 1,03%

0%10%20%30%40%50%60%

Az érettségiévében

felvesznek

Legkésőbb azérettségit

követő évbenfelvesznek

Nem tudom Az érettségiutáni néhány

évbenfelvesznek

Nem vesznekfel, csak

próbálkozom

Ki befolyásol leginkább a pályaválasztásban?

71,23%

24,85%

2,94% 0,98%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Kizárólag sajátmagam

döntöm el

Szüleim Ismerőseim,barátaim

Tanáriam

- A diákok meglátása szerint többségük kizárólag saját maga dönt a pályaválasztás kérdésében határozott véleményalkotó

Milyen irányban befolyásol, ha egy felsőoktatási intézmény nem állami, hanem magán fenntartású?

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

40,00%

45,00%

Pozitív irányban(jobb képzés)

Pozitív irányban(elismertebb

diploma)

Negatív irányban(költségtérítés)

Negatív irányban(bizalomhiány)

Nem számít

szülő tanár összes

Költségtérítés

Mekkora anyagi terhet vállalnak a piacképes diplomáért?

- A diákok 36 százaléka venne részt költségtérítéses képzésben

- Az összes válaszadó diák 14,5 %-a számára fontos, hogy a választott intézmény diplomája keresett legyen a munkaerőpiacon, és ezért a képzésért hajlandó költségtérítést is fizetni.

- Ugyanakkor a diákok túlnyomó többsége nem bízik a magán fenntartású intézményekben.

Mekkora összegű költségtérítést hajlandóak fizetni a diákok félévente?

64,11%

18,70%

10,56%

2,90% 1,88% 1,86%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

Nem 110.000Ft-ot

150.000Ft-ot

190.000Ft-ot

220.000Ft-ot

400.000Ft-ot

- Az összes válaszadó 35,89 százaléka hajlandó fizetni a képzésért

Mekkora összegű költségtérítést hajlandóak fizetni a diákok félévente?

52%

29%

8% 6% 5%

0

10

20

30

40

50

60

110.000 Ft-ot 150.000 Ft-ot 190.000 Ft-ot 220.000 Ft-ot 400.000 Ft-ot

- A költségtérítést választó diákok között

- A diákok több mint háromnegyede 150.000 Ft-nál kevesebbet szán tandíjra

41%

27%

18%

13%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

Igen,egyetemi/főiskolaidiplomát és egyébszakképzettséget

Igen, többegyetemi/főiskolaidiplomát szeretnék

Nem, elég lesz egyvégzettség

megszerzése

Igen, több, szakmaivégzettséget adó

tanfolyamotszeretnék

Hogyan vélekednek az élethosszig tartó tanulásról azok a diákok, akik hajlandóak költségtérítést fizetni?

- A költségtérítést vállaló, tudatosan pályát választó diákok 81 százaléka nyitott újabb diploma megszerzésére, vagy tanfolyam, szakképzés elvégzésére

Hogyan érhetők el leghatékonyabban a biztosan továbbtanuló 16-18 éves diákok?

Médiahasználat, Internet-használat a korosztályban

A listát vezető Egyenes út az egyetemre országos továbbtanulási hírújság évente hatszor jelenik meg 135 ezer példányban.

51%

37%

19% 18%14%

5% 4%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Egyenes út az

egyetemre

Helyi iskolaújság Helyi iskolarádió Kréta magazin Továbbtanulás OFINFO DUE Tallózó

Továbbtanulással is kapcslatos lapok olvasottsága a válaszadók százalékában

Médiahasználat

A középiskolában a végzős diákok érdeklődése a legnagyobb a továbbtanulási témák iránt. A lányok valamivel szívesebben forgatják az Egyenes út az egyetemre lapot, területi eltérés nem tapasztalható.

81%

66%

34%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

12.évf. 11.évf. 10.évf.

Az Egyenes út az egyetemre olvasottsága évfolyamonként

Médiahasználat

Az olvasók 59 %-a egynél többször is kézbe szokta venni az Egyenes út az egyetemre lapszámait.

33%

27% 26%

6% 5%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Egyszer Kétszer Háromszor-négyszer

Ennél többször Az iskolábanfolyamatosan kint van

A Egyenes út az egyetemre olvasói hányszor szoktak kézbe venni egy lapszámot

Médiahasználat

fiúk átlag lányok

diákmunka lehetőségek 45 56 61

Európai Unió, külföldi tanulás 54 54 54

pályakezdés, munkakeresés, elhelyezkedés 38 49 54

felsőoktatási intézmények 33 46 51

nyelvtanulás 33 45 50

szakképzések 26 32 34

kultúra, mozi, színház, nemzeti örökség 28 32 34

autók, jogosítvány 34 28 26

életmód, szabadidő, sport 28 26 25

turisztika 12 17 19

informatika, számítástechnikai eszközök 31 16 9

környezetvédelem 15 15 14

pénzügy, bankok, gazdaság 12 8 7

Az Egyenes út az egyetemre olvasóinak érdeklődési köre az olvasók százalékában

Az érdeklődési skálán szereplő témákból a diákok külön melléklet megjelenését is támogatnák.

Médiahasználat

Inkább fiúk olvassák: Magyar Nemzet, Nemzeti Sport

Inkább lányok olvassák: Blikk, Mai Nap

2% 4% 5% 8%

4% 5% 7% 8%

5% 6% 5% 7%

9% 9% 7% 7%

9% 10% 8% 8%

10% 12% 10% 9%

16% 11% 8% 9%

25% 8% 5% 4%

14% 13% 11% 14%

22% 16% 11% 9%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

Népszava

Magyar Hírlap

Magyar Nemzet

Népszabadság

Mai Nap

Színes Mai Lap

Nemzeti Sport

Megyei napilap

Metro

Blikk

Napilapok olvasottsága a korosztályban

1-2 napja olvasta 1-2 hete olvasta 3-4 hete olvasta 5-8 hete olvasta

Médiahasználat

Rendszertelen napilap-olvasási szokások.Legkevésbé olvasnak napilapot: bölcsész, művészeti pályára készülők. Leginkább olvasnak (de főleg Nemzeti Sport):Agrár, katonai-rendvédelmi

Napilapok olvasásának gyakorisága: Az elmúlt két napban olvasott e napilapot?

Nem olvasott

napilapot39%

Egyet olvasott

33%

Kettőt olvasott

16%

Többet olvasott

12%

Médiahasználat

Hány főt érek el?

Napilapok:

Blikk

Metro

Népszabadság

Magyar Hírlap:

Oktatási, ill. diákmédium:

Egyenes út az egyetemre

Kréta magazin

Továbbtanulás

KSH: 16-18 éves, középiskolás korosztály: kb. 300 ezer fő

Rendszeres olvasók* (%)

38%

27%

18%

9%

38%

14%

11%*akik rendszeresen találkoznak a legfrissebb számokkal

Fő

114 000

81 000

54 000

27 000

114 000

42 000

33 000

A Danubiust kiugróan a lányok hallgatják, a többi rádióadónál nincs ilyen eltérés.

Médiahasználat

111 3

111 6

11 2 8

3 3 3 9

4 4 6 19

6 5 7 15

4 5 8 23

8 9 13 32

0 10 20 30 40 50 60 70

Info

Kossuth

Petőfi

Roxy

Juventus

Radio1

Sláger

Danubius

Rádióadók hallgatottsága a korosztályban

több, mint 5 órát 3-5 órát 2-3 órát 1-2 órát

A 10-11. évfolyamosok több időt töltenek a tévé előtt, mint a végzős diákok.

112 5

11 3 11

112 14

3 2 3 33

4 5 10 29

8 8 10 26

9 14 19 41

10 15 20 40

0 20 40 60 80 100

FixTv

HírTV

Duna Tv

MTV1; MTV2

VIASAT3

Viv a

TV2

RTL Klub

A televíziók nézettsége a korosztályban

több, mint 5 órát 3-5 órát 2-3 órát 1-2 órát

Médiahasználat

12%8%

21%19%

38%35%

16%

15%14%

23%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

Soha

Ritkábban

Hetente többször

Hetente

Naponta

Az Internet használat gyakorisága a válaszadók százalékában

2003 2004

A diákok 92 százaléka használja az Internetet. Rohamosan növekszik a napi rendszerességgel használók száma.

2003: a tavalyi kutatás adatai

2004: az idei kutatás adatai

Internet használat

33% 37% 11% 13% 5%

17% 35% 17% 23% 7%

33% 30% 13% 17% 7%

20% 38% 16% 20% 7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

fiú

lány

Budapest

Vidék

Internet használat gyakorisága a válaszadók százalékában - nemek és lakóhely szerint

Napi rendszerességgel Hetente néhány alkalommal Hetente egyszer

Ritkábban Nem használom az internetet

A fiúk és a budapestiek használják rendszeresebben az Internetet, de a „nem használom” kategóriában sem nem, sem terület szerint nincs eltérés.

Internet-használat

42%

51%

37%

56%53%

57%

6%6%

6% 8% 7%8%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Otthon Iskolában Szüleimmunkahelyén

Nem használom

Hol használják az Internetet?

Átlag Fiú Lány

2003-ban a budapestiek 37%-a, a vidékiek 27 %-a használta otthonról az Internetet. Ma az országos átlag 42%

Internet használat

Hazánk egész népességét nézve az Internethasználat 10-15 százalék, tehát a fiatal korosztály kiugróan magas arányban használja a világhálót

66%

74%

50%

55%

60%

65%

70%

75%

80%

2003 2004

Van e-mail címe?

A középiskolások 3/4 –e használja kommunikációra az Internetet, az e-mail címmel rendelkezők száma évről évre növekszik

A direkt elérés jó eszköze lehet

2003: a 2003-as kutatás adatai

2004: a 2004-es kutatás adatai

Internet használat

13%

23%

36%37%

14% 15%

25%

14%11% 10%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Naponta Hetentetöbbször

Hetente Ritkábban Nem használom

Milyen gyakran nézik az e-mail címüket?

2003 2004

Legjelentősebben a napi rendszerességű e-mail használat növekedett.

2003: a 2003-as kutatás adatai

2004: a 2004-es kutatás adatai

Internet használat

10%

8%

5%

3%

0%1%2%3%4%5%6%7%8%9%

10%

OrszágosOktatásiHírlevél(FISZ)

SulinetHírlevél

Felvételi.huhírlevele

OFI Hírlevél

Direkt, célzott elérés: tanulással, oktatással kapcsolatos hírlevelek

A hírlevelek közvetlenül a diák e-mail címére érkeznek, és mivel a feliratkozás általában önkéntes, így aktív, érdeklődő közönséget érnek el.

Internet használat A legnagyobb adatbázissal rendelkező hírlevélnek az Országos Oktatási Hírlevél bizonyult.

2%3% 4% 4%

4% 5% 6% 7%

5% 7% 7% 8%

6% 8% 7% 8%

7% 10% 9% 9%

10% 16% 16% 13%

24% 21% 13% 10%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

www.oktaton.hu

www.palya.hu

FISZ portálrendszer

www.index.hu

www.felvi.hu

www.sulinet.hu

www.origo.hu

Kedvelt weboldalak a korosztályban (melyeken továbbtanulási, oktatási információk is

megtalálhatóak)

1-2 napja 1-2 hete 3-4 hete 5-8 hete

FISZ portálrendszer: www.fisz.hu - továbbtanulási információs site

www.erettsegizo.hu - játéksite

www.kepzeslista.hu - képzések online adatbázisa

Internet használat A promócióval is foglalkozó oldalak sorrendje: Origo, Index, FISZ portálrendszer, Pálya, Oktaton

Maradt még kérdése a korosztályt érintően?

Önnek is van lehetősége részt venni saját kérdéseivel az Országos Középiskolai

Kutatásban!

Keresse a FISZ MédiaCsoport ügyfélkapcsolati vezetőjét, Sáfrány

Zsuzsannát a részletekért.

Elérhetőségek:

[email protected]

0620/338-0590

Ön mit kérdezne a továbbtanuló középiskolásoktól?

Elérhetőségek:

Felvételi Információs Szolgálat (FISZ)1053 Bp. Veres Pálné u. 26.

061/266-7601

[email protected]

Ahol letölthető kutatásokat találhat:www.fisz.hu

Reméljük, összeállításunk hasznos volt, és sikeresen segíti hivatását, munkáját.

Documents

A katonai-rendvédelmi szakcsoportokba készülő diákokról