A klinikai egészségpszichológia elméleti keretei. A beteggé válás

pszichés tényezői.

Osváth Viola

2012.09.04.

Egészségpszichológia definíciója

Pszichológia oktatási, tudományos és szakmai hozzájárulása az alábbi területeken:

Egészség megőrzés, fenntartás Betegségek prevenciója, kezelése Egészség, betegség, diszfunkciók etiológiai

és diagnosztikus korrelátumainak meghatározása

Egészségügyi rendszer, egészségpolitika formálása

Az egészségpszichológia megjelenésének okai

a biomedikális modell hátrányai az életminőség jelentősége a hangsúly áttolódása a fertőző betegségekről a

krónikus betegségekre a viselkedéstudományok fejlődése (pl.

tanuláselméletek, coping, stresskutatás stb.) az egészséggondozás költségei az elsődleges prevenció elhanyagolása

Az egészségpszichológia témái

viselkedéses rizikófaktorok, viselkedéses patogének

az egészség viselkedéses megőrzése, viselkedéses immunogének

az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek

kommunikáció, döntéshozatal és együttműködés az egészségügyi dolgozó-beteg kapcsolatban

a kezelés környezete krónikus és haldokló beteg

Az egészségpszichológia irányzatai

Klinikai egészségpszichológia Preventív/egészségfejlesztő egészségpszichológia

(egészséges emberek, akik legveszélyeztetettebbek)

Közösségi egészségpszichológia (kisebb, körülhatárolható közösségek)

Kritikai egészségpszichológia (hatalom, gazdaság, nagyobb társadalmi struktúrák)

A klinikai egészségpszichológia alkalmazási területei

Betegségek, sérülések, fogyatékosság-formák pszichológiai hatásai

Pszichológiai hátterű diszfunkciók szomatikus tünetei

Viselkedéses hátterű szomatikus panaszok Megterhelő kezelésekre adott pszichofiziológiai

válaszok Egészségügyi dolgozók problémái

Az orvoslás szemléleti modelljei

Biomedicinális Pszichoszomatikus Biopszichoszociális

Biomedicinális modell

A természettudományok erőteljes fejlődése a 19. századtól.

A biológiai tudományok eredményeit véli meghatá-rozónak, e terület zavarainak korrekcióját célozza.

A lelki zavarokat hasonló módon szemléli, a pszichológiai jelenségek mögött is elsősorban a biológiai összetevők szerepét vizsgálja.

Biomedicinális modell kritikája

Szemléleti dualizmus (egytényezős elmélet) Biológiai gyógymódok túlértékelése Redukcionizmus a konzultációs gyakorlatban Elszemélytelenedett orvos-beteg kapcsolat Betegség központúság

A pszichoszomatika pszichodinamikai irányzata

• Bizonyos testi betegségekben szenvedők orvosi és pszichológiai vizsgálata

• A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában,

patogenezisében és a betegség lefolyásában

• Freud szemléletmódja inspirálta

A pszichoszomatika pszichofiziológiai irányzata

Természettudományos vizsgálómódszerek • Pszichofiziológiai megfigyelések és kísérletezések• Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek

közötti kódolás• Az egészséges és kóros fiziológiai működések

feltétele

Biopszichoszociális modell

Engel, 1977Rendszerelméleti alapokA betegségek kialakulásában nem csupán

a biológiai, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevők is lényegesek az orvostudománynak a társadalomtudományokkal való kapcsolata közeli kellene legyen.

A betegségek kialakulásában nem egyszerű ok-okozati viszonyok vannak.

Prediszponáló (hajlamosító)

Precipitáló („trigger”)

Fenntartó tényezők szerepe.

A biopszichoszociálismodell

A biopszichoszociális modell továbbfejlesztése

Narratív megközelítés: a folyamat, a lépésről lépésre egymásra hangolódó megértés, az összefüggő „történet” (narratívum) konstruálásának fontossága

Társas konsrukcionista megközelítés: tágabb társadalmi folyamatok is befolyásolják a betegséget

Materiális-diskurzív-intrapszichés elemzési modell: biológiai, szociológiai, társas, nyelvi és intrapszichés tényezők egyforma jelentősége

A beteggé válás pszichés tényezői

A reprezentációk szerepe a beteggé válásban és gyógyulásban

Egészségről/ betegségről alkotott kép (kognitív reprezentáció): az egyén miként gondolkodik tüneteiről, betegségeiről, hogyan értékeli azokat, hogyan viszonyul hozzájuk- szerepet játszik az egészséggel kapcsolatos viselkedésben, a beteggé válásban, a gyógyító- beteg kapcsolatban

Laikus betegségelméletek

Leventhal és mtsai (1980)Benne foglaltatik:Konkrét tünetek, és egy címke, ami segíti a

betegségprobléma azonosításátA probléma rövid- és hosszútávú

konzekvenciáiIdői lefolyásA probléma okaA gyógyulás feltételezett eszközei

Laikus betegségelméletek

Döntési szabályok: ezek segítségével különíti el az egyén, hogy a

tünetei betegség jeleként értelmezendő-e vagy sem. (segíti megérteni a laikus diagnózisalkotás mechanizmusát és a segítségkérés motívumainak feltárását)

Döntési szabályok

Stresszbetgség szabály: az aktuális élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak a tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként élik meg.

Életkorbetegség szabály: a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint, ha idősebbek.

Szimmetria szabály: a címkézés hatása a tünetészlelésre (egyrészt a tünetektől szenvedő emeber címkézi a tüneteit, másrészt a diagnosztizált „címkézett” beteg specifikus tüneteket észlel magán, Lau és mtsai, 1989)

Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek?

A társas és kulturális jelentésadás (szimbolizáció) szerepe egészség- betegség vonatkozásában

Egészség/ betegség szimbólumértékeEgészség: „jó”, „helyes” magatartás, a felelős,

önmagával törődő egyénBetegség: „rossz” magatartás, egészségével

nem törődő egyén- stigmatizáció, bűnbakkképzés, kirekesztés alapja lehet

Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek?

A betegség, mint ellenség„megtámadott…”, „ levert a lábamról…”A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való

tekintéseSzociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betgség

ezt veszélyezteti)ReakciókHaragos indulat a betegséggel szemben („felveszi a harcot”,/ az

indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás)A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése,

elmaradása)Ellenség előtti kapituláció

Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek

A betegség, mint nyereség

Elsődleges betegségelőny (Freud)A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli

meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás„beteghez illő” reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a

betegség tényét)Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség,

törődés, figyelem a betegség során-”ragaszkodás” a betegséghez/tünetekhez, a beteg „nem akar” gyógyulni

Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek

A betegség, mint veszteség

Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak

Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok

Gyászreakció- esteleg depresszióA betegség, mint büntetés „igazságos”- passzivitással reagál„„igazságtalan”: „felveszi a harcot”/hosztilitás