Esszé:

A komáromi bencés gimnázium jeles

szerzetestanárai

a 20. században

Lukács Olívia

II. C

Selye János Gimnázium

Révkomárom

~ 2 ~

I. Bevezető

A magyarság történetében mindig is kivételes helyet foglalt el Komárom városa és környéke.

Kezdve a római birodalomtól történelmi és embert próbáló időkön át bezárólag napjainkig.

Ma, sajnos, a város már közel sincs ahhoz a régi fontos szerepéhez, amit korábban töltött be.

Egy valamiben azonban még mindig kiemelkedik: Komárom a felvidéki magyarság egyik

bástyája. E fontos szerepe mellett egyben a szlovákiai magyarság egyik kulturális és oktatási

központja. A városunk szívében áll a Selye János Gimnázium épülete, mely ma a legnagyobb

felvidéki magyar tannyelvű gimnázium. Legkorábbi elődje, a jezsuita gimnázium 1649-ben

alakult meg. Tehát Komárom 367 éve vonzza a gimnáziumi tanulmányok iránt érdeklődő

fiatalságot. E hosszú idő alatt számtalan kivételes személyiségű tanár és diák fordult már meg

az iskolában. Munkámban gimnáziumunk három volt kiemelkedő szerzetestanárának életével

és munkásságával szeretnék fogalakozni.

Hites Kristóf , Gidró Bonifác, Bíró Lucián neve ugyan beolvadt városunk, magyarságunk

talapzatába, de sajnos nagyon mélyre, eltakarja őket az idő. Mikor belefogtam ennek az

esszének a megírásába, azt hittem, könnyen találok adatokat, információkat róluk, de sajnos

kevés ember van, aki mesélhetne róluk. E három példaértékű embert senki se fogja tovább

emlegetni, eltűnnek ők is az időben, mint nagyapáink, nagyanyáink, akiket nem ismert meg a

világ történelme, csak mert nem foglaltak el országokat és nem döntöttek meg birodalmakat.

De mégis rengeteget adtak nekünk, az emberi tartást- a gerincet- ők nevelték belénk.

Most, hogy feldolgozom Hites Kristóf, az úgynevezett bújdosó osztály osztályfőnökének

életét , Bíró Lucián életművét, aki a cserkészcsapat alapítója és egyben utolsó bencés igazgató

volt, természetessen nem utolsó sorban Gidró Bonifác életét és munkásságát, aki iskolánk

nagyhírű igazgatója és matematikatanára volt, remélem egy kicsit közelebb hozom azt a távoli

múltat, amit már csak az érintettek ismernek, és így megismerheti egy nagyobb közösség is

azt, hogy milyen a Felvidéken magyarnak lenni, harcolni a magyarságért és továbbadni azt.

~ 3 ~

II. A komáromi bencés gimnázium rövid története 1776-1945

,, …a Szent Benedek-rend akkori művelt tagja, kiknek kezében volt a városi serdülő fiatalság

nagy részének szellemi nevelése és későbbi tudományuk alapvetése – a komáromi

közszellemre nagy hatással voltak. Nevelésük – úgy nemzeties és felvilágosult irányú, nem

zárkóznak el a külvilágtól, sőt midőn a magyar színészek – a nyelv ezen hathatós művelői és

terjesztői meg-megjelentek-példájukkal buzdítják a lakosságot azoknak pártolására.” 1-így

jellemzi a komáromi bencés rend tanárait, oktató nevelő munkájukat az egykori diák,

Szinnyei József a 19. században.

Komáromban a katolikus iskolák újjászervezése a XVII. századtól következik be a jezsuiták

megjelenésével. 1649-ben azzal a feltétellel kapták meg III.Ferdinánd királytól az ún.

Várgróf-házat, hogy ott gimnáziumot létesítenek. A négyosztályos kisgimnáziummal

városunk is felsorakozott a neves magyar iskolavárosok közé.

1773-ban azonban a Jézus Társaságot feloszlatták, utána még három éven át az

egyházmegyékbe átlépett jezsuiták vezetése alatt maradt az iskola.

1776-ban a pannonhalmi bencés rend kapta meg a komáromi gimnáziumot azzal a feltétellel,

hogy a rend maga látja el az iskolát tanerőkkel - ingyen. Az iskola ünnepélyes átadása

1776. október 27-én történt meg. A bencések az érseki jezsuita iskolát már nagygimnáziumi

rangban kapták meg. Az új tanulmányi rendszer (Ratio Educationis) előírta az osztályok

különválasztását, így minden osztályt külön csak egy tanár tanított, egyedül ő minden

tantárgyat. A tanárok létszáma változó volt 9-8-7 között mozgott. Bizonyos fokú szakosodás

felé mutatott, hogy a rendkívüli tantárgyakat az arra hajlamos tanár taníthatta.

1786-ban a bencések is a jezsuiták sorsára jutottak, megvonták tőlük az oktatás lehetőségét. A

gimnázium állami irányítás alá került, és ott is maradt 1812-ig.

,,Midőn a 19. század elején I.Ferenc elhatározta a II.József által 1786-ben feloszlatott bencés

rend visszaállítását, kettős feladatot tűzött a rend elé: az istentisztelet előmozdítását, valamit

az ifjúság helyes nevelését és oktatását.” 2A visszaállítást a király 1802. március 12-én kelt

iratában mondta ki. Az ezt követő ünnepségek során Kollonich László kalocsai érsek e

képpen foglalta össze a rend új küldetését: ,, Minden fárodozástok , gondoskodásotok arra

1 Szénássy Z.: Rév-Komárom, KT Kiadó kft, Komárno 1997, 75.oldal 2 Mons Sacer 996-1996, Pannonhalma 100 éve II., Pannohalma 1996, Kner nyomda, 255. oldal

~ 4 ~

fordítsátok , hogy a gondozásotokra bízott ifjúság az igaz hitben erősen, a jó erkölcsökkel,

minden erénnyel fölékesítve kerüljön ki kezetek alól. Így adtok az egyháznak igaz fiakat, így a

fejedelemnek hűséges alattvalókat, így a hazának hasznos polgárokat.” 3

A bencés atyák elődeikhez méltóan irányították az iskolát, amelyet kiváló tanárai és

növendékei országos hírnévre emeltek. A tanárok közül kiemelkedik Czuczor Gergely költő,

Révai Miklós nyelvész, Pray György tudós, Vaszary Kolos hercegprímás, Gyulai Rudolf, a

komáromi múzeum megalapítója, Gidró Bonifác matematikus és Bíró Lucián, a bencés

gimnázium utolsó igazgatója.

Czuczor Gergely itteni működése alatt (1829-1835) szerkesztője volt Komáromi

Kalendáriumnak. Mint komáromi tanárt választották a Magyar Tudományos Akadémia

levelező tagjává, 1831-ben. De ne feledkezzünk meg a nem kevésbé jelentős tanítványok

soráról sem: Ányos Pál költő, Beöthy Zsolt és Szinnyei József irodalomtörténészek, Kultsár

István író, Konkoly-Thege Miklós csillagász, Feszti Árpád festőművész.

A bencés gimnázium anyagi és szellemi fejlődését nagyban elősegítette a Király József

Alapítvány, ugyanis Király József pécsi püspök – a gimnázium egykori diákja- 1814-ben:

,,alapítványt tett Pannonhalmán azzal a céllal, hogy abból 16 nemes ifjú évi 200 forint

ösztöndíjban részesüljön a komáromi bencés gimnáziumban és a győri bölcseleti tanfolyamon

folytatott tanulmányai alatt. A püspök a következő években ismételten megtoldotta az

alapítvány összegét, amely 1819-ben már meghaladta a 200 000 váltóforintot. Ekkor 30 diák

részesülhetett évi 300 forint ösztöndíjban. A bencés rend kezelésében lévő alapítványi tőke a

következő évtizedekben tovább gyarapodott, s a 20. század elején már meghaladta az

egymillió koronát. Az ösztöndíjak összege pedig évi 600-800 koronára emelkedett”4.- A

Király Püspök Alapítvány most is minden évvégén támogatást nyújt az arra érdemes

fiataloknak .

Az 1848/49-es szabadságharc kitörése után a diákok elhagyták a tantermeket, így azok

hónapokon át üresek voltak. Az 1848. szeptember 17-i tűzvész okozta károk rendbetétele után

az épületet lefoglalták katonai raktárnak. A tanítás csak 1849 őszén folytatódott. Flum osztrák

kultuszminiszter 1850-ben négyosztályos algimnáziummá fokozta le. Magyar jellegét az

1867-es kiegyezés után nyerte vissza. A benediktinusok nevelési módszere a jozefinista

3Mons Sacer 996-1996, Pannonhalma 100 éve II., Pannohalma 1996, Kner nyomda, 255. oldal

4 Mons Sacer 996-1996, Pannonhalma 100 éve II., Pannohalma 1996, Kner nyomda,260. oldal

~ 5 ~

nevelési reformok mellett újra a valláserkölcsi nevelésre összpontosult a komáromi

kisgimnáziumban is. A tanulók a hitoktatásban és a hitélet gyakorlásában sajátították el ez

erkölcsös élet alappilléreit. A nevelésük további célja volt a hazafiasságra való nevelés volt.

Ezen nevelési alapelvek voltak hivatva értékes embereket adni a társadalomnak. Munkájukat

nagyban segítette az a 6031 darab könyv, amit 1882-ben rendszereztek.

A millennium esztendejét -1896 - követő felemelkedés egyre több művelt ifjút igényelt. Ezt

ismerte fel Komárom város vezetősége és a kisgimnázium igazgatósága, illetve maga a bencés

rend. A széleskörű társadalmi és egyházi támogatottság végül is eredményhez vezetett, és a

gimnáziumot főgimnáziumi rangra emelték. Mindezek az intézkedések azonban felvetették az

egy új iskolai épület iránti igényt. A város erre a célra átengedte a Vármegye utcában (ma

Király püspök utca) az egykori kórház telkét, ami pontosan szemben állt Jókai Mór

szülőházának. A város közgyűlése 1905-ben határozatot hozott a főgimnázium építésére. A

vármegye pedig 100 000 koronát biztosított felekezetenként. A reprezentatív iskolaépület

Domány János polgármestersége és Horváth Kristóf igazgatósága alatt épült fel. 1908

szeptember 8-án megtörténhetett az iskola felavatása, és vele párhuzamosan az új iskolaév

megnyitása.

Az első világháború kitörése után 1 200 katonát szállásoltak el a gimnázium falai közt, majd

katonai kórházzá alakították át, és 1914. szeptember 4-én megérkeztek az első sebesültek. A

tanítás csak 1916-tól indult újra.

Az 1919/20-as tanévben a tantestület letette a hűségesküt, így az iskola megkapta a

nyilvánossági jogot és tovább működött, mint az elszakított Felvidék egyetlen magyar tanítási

nyelvű középiskolája. 1921-ben a pannonhalmi főapát Gidró Bonifácot nevezte ki az iskola

igazgatójának, aki 1939-ig állt az iskola élén. A magas szintű oktatói és nevelői munkának

köszönhetően a diákok sikeresen helyt tudtak állni neves cseh, szlovák egyetemeken is. Ez idő

tájt volt az iskola növendéke Selye János is, a későbbi orvos-kutató tudós, a stresszelmélet

megalkotója. 1994-ben a bencés iskola jogutódja az akkor még ,,csak” MTG, azaz magyar

tannyelvű gimnázium felvette a nevét. Így lett a régi bencés gimnáziumból a mai Selye János

Gimnázium.

Az intézet Czuczor Gergely önképzőköre évtizedeken át szervezte az összejöveteleit az iskola

aulájában, ahol a felnőtteknek tartottak előadásokat többféle témakörből pl.: matematika,

történelem, különböző nyelvek, csillagászat… Természetesen fogalakoztak koruk társadalmi

és szociológiai problémáival is. 1913-ban alakult meg a Jókai cserkészcsapat, mint azt az

~ 6 ~

iskola falán lévő emléktábla ma is hirdeti: ,,Karle Sándor a Bencés Gimnázium tanára 1913.

május 23-án Komárom városában a Regnum Marianum ifjúsági egyesület keretén belül

megalapította az első cserkészcsapatot a mai Szlovákia területén.”.

Ennek a cserkészcsapatnak lett a későbbi vezetője Bíró Lucián tanár. A tanári kar tagjai

közül többen írtak tankönyveket pl.: Bíró Lucián, Gidró Bonifác, Horváth Cézár. A Bíró

Lucián által alapított Tábortűz című lapnak pedig munkatársa volt a tanári kar jelentős része.

,,1938 és 1945 között ismét magyar fennhatóság alatt állott városunk s vele együtt az iskola is,

amely ezekben az években a leglátottabb bencés gimnázium volt: 1941-ben 678 tanuló

iratkozott be, s ez év végén 74-en tettek sikeres érettségi vizsgát.’’ 5

Az 1943/44-es évkönyv azonban már azt bizonyítja, az állam egyre inkább korlátozta a

gimnázium működését: ,, A tanítás ideje alatt nem foglalta el intézetünket a katonaság, de a

tornateremnek és az ifjúsági háznak az idén is a hadikórház céljait szolgálta… A légi támadás

veszélye miatt többször kellett megszakítanunk a tanítást. Sok zavarunk volt a tanárhiány

miatt is (elvitték őket a háborúba harcolni)… Március 31-én váratlanul minden összefoglalás

nélkül befejeződött a tanév. A tanulók április 11-én megkapták a bizonyítványukat…” 6

A II. világháború végén, 1945-ben gimnáziumunkat is, mint minden magyar iskolát

Csehszlovákiában, bezárták. A felvidéki magyarok számára a hontalanság évei következtek.

1950-ben új korszaka kezdődik a gimnáziumnak; sajnos, már a bencés atyák nélkül. A bencés

szellem már csak az iskola falaiból árad és tanít minket becsületre, emberségre, magyarságra

napjainkig.

5 Mons Sacer 996-1996, Pannonhalma 100 éve II., Pannohalma 1996, Kner nyomda, 260. oldal 6 Évkönyv 1943/44 ,8-9. oldal

~ 7 ~

III. Jelentős bencés tanáraink a 20. században

1. Gidró Bonifác (1869-1958)

Gidró István 1869. augusztus 20-án született a mai Románia területén Karcagfalván (Csík

megye). Középiskolai tanulmányait Csíksomlyón végezte. 1888-ban belépett a bencés

rendbe, majd Pannonhalmán tanult teológiát. Tanári oklevelét 1893-ban a Budapesti

Egyetemen szerezte meg mennyiségtan-természettan (mai szóval: matematika- fizika)

szakból. Pappá Győrben szentelték 1894-ben.

Tanítani Esztergomban kezdett el, majd tanári pályájának kicsúcsosodásának helyszínén, a

komáromi bencés gimnáziumban folytatta pedagógusi munkáját. Tette mindezt negyven évig,

ebből 18 évig az iskola igazgatója volt. Szerves része volt a város szellemi életének is: 1911-

től 1945-ig a Jókai Közművelődési egyesületben dolgozott. Tanári munkássága egybeesett a

bencés gimnázium aranykorával, mely egészen az első világháború végéig tartott, majd a

magyar iskolát egyre több nemzetiségi intézkedés érte utol és az állam kezdte

ellehetetleníteni a magyar bencéseket Komáromban (is). 1920. július 31-én minden előzetes

jelzés és figyelmeztetés nélkül 24 órás határidővel kiutasítottak és a tanítástól eltiltottak két

tanárt és az akkori igazgatót, Mórocz Emiliánt pedig felszólították, hogy mondjon fel. A

főapát Mórocz utódjául Gidró Bonifácot nevezte ki. Kinevezése után egyből elkezdett

dolgozni azon, hogy a gimnázium magyar voltát tartani tudja és tartotta is bár ez hatalmas

erőfeszítéseket és munkát igényelt a részéről. 1925-ben levelet írt a főapátnak, melyben

egyértelműen kifejezte álláspontját, hogy a komáromi gimnáziumnak meg kell maradni és

nem értett egyet azokkal a rendtársaival, hogy a bencés gimnáziumnak úgy már nem lesz

értelme, ha több lesz a világi tanító. Gidró erre úgy reagált a levelében hogy, kihangsúlyozta

nem a bencés nevelés a fő ,hanem a magyarság ápolása. ( Ez a gondolkodásmód később is

jelmezezte az iskolát mivel a gimnázium nem a vallásosságot helyezte minden fölé, inkább

az erkölcsösséget és a hazafiságot). Az állampolgársággal kapcsolatos gondok eléggé

elnyúltak. ,, A rend határozottan lépett fel ez ügyben is többségében a házfőnök Gidrónak

köszönhetően: 1929. március 22-én kelt levele, amelyben felkéri Bartal Lajos ügyvédet, hogy

Boldoghy Mariusznak csehszlovák állampolgársági igazolványt szerezzen.

~ 8 ~

Amennyiben az ügyvédnek közbenjárója útján sikerül az állampolgárság megszerzése, akkor

az addig utazási költségekre kifizetett 800 koronán kívül 7200 korona jutalomdíjat fizet,

amennyiben nem sikerül az állampolgárságot megszerezni: egy árva fillért sem.” 7

A Minisztertanács jegyzőkönyvébe is bejegyzett 1939. július 14-i ülés egyik napiredi tárgya

volt Gidró Bonifácnak a tanügyi főtanácsos cím adományozása, mely meg is történt.

Igazgatósága idején talán már akkor legendás alakjának is köszönhető , hogy a diákok

létszáma 300 főről 700-ra bővült .Gidró nem csak mint igazgató volt kivételes jellem az iskola

történelmében, de mint tanár is több sikert tudhatott magának: diákjai számos pályázatot

nyertek meg, 8 iskolai könyvet is írt többek közt reál és hagyományos gimnáziumokba,

leányiskolába, a matematikai analízis és a geometria területéről is többször írt. A bencés

tanárok fizikatanítása már életükben is sok tiszteletet vívott ki: ,, Általában meg kell

állapítani, hogy a tanításban a kísérleti módszert használták. A sok tankönyv - több igazán

sikeres - mind ezt bizonyítja. Nem hanyagolták el a fizika újabb elméleteivel való foglalkozást

sem. Nem egy tanárról feljegyzik, hogy ha valami újdonságról olvasott, azonnal

tanulmányozásába kezdett, igyekezett az alapul szolgáló kísérleteket megismételni, hogy

tanítványainak is bemutathassa.”8 Hasonló tanítási módszerekkel tanított Gidró is.

Életének legtermékenyebb időszakát és egyben Komáromot is maga mögött hagyta, amikor

1939. szeptember 1-jén nyugdíjba vonult.

1940-től Tihanyban szolgált majd ő volt ott az utolsó tihanyi apát. Épp úgy, mint tanítói és

igazgatói munkáját, a tihanyi papi munkát is nagyon komolyan vette, úgymond szívvel

lélekkel csinálta. Sajnos Tihanyban sem mentek a dolgok egyszerűen és azok az idők is

megpróbáltatásokkal és nehézségekkel voltak tele. Ez jól mutatják be Gidró egyes

naplóbejegyzései, melyek a saját életén kívül az egész bencés rend akkori nyomorúságos

sorsát tárja az olvasó szeme elé. Vegyünk is pár bejegyzést példának:

,,Július 16-18-ig nem volt konyhalány. Egyik nap a tanítónő, a másik nap az apáti inas

segített a konyhán. Nyári időben nagyon nehéz konyhalányt kapni, mert a levendula-telepen

naponkint 100-024 pengőt is megkeresnek a lányok, mi pedig csak 200-250 pengőt tudunk

fizetni egy hónapra.

7 Illés Pál Attila- A komáromi bencés rendház a két világháború közötti korban, 389. oldal 8 Fizika szemle 1996. 5.szám

~ 9 ~

Augusztus 4. A drágaság napról napra nő. Ma egy tojás 10-12 pengő, egy doboz gyújtó 15

pengő, egy pár csirke 700 pengő, egy pár férfi zokni 400 pengő, női harisnya 700 pengő, egy

malac 3000 pengő, ez pár ló 25-40000 pengő, és mi november végéig a régi 80-100 pengős

havi rátát kaptuk.

Október 25. Ma először ettünk reggelire rántott levest, mert kevés a tej és abból túrót

készítenek, hogy valami túrósat is ehessünk. Október 20-tól vacsorára egy tál étel: főzelék,

kifőtt tészta vagy sült krumpli. Eddig volt valami gyümölcs is. Ebédre még mindig kapunk

levest, főzeléket hús nélkül vagy tésztát. Augusztus 1-jétől húst csak sátoros ünnepeken látunk.

A faluban nem mérnek húst, de nem is tudnánk megfizetni. Balatonfüreden 1 kg marhahús 800

pengő volt. Ma egy misestipendium 40 pengő, ezen semmit sem lehet venni, mert egy doboz

gyújtó 120 pengő, egy tojás 100 pengő.

November 5-től oroszok voltak beszállásolva a 25-ös szobában. 7-8 aludt itt. 5-én este két

teherautó állt be a felső udvarba, nem várták meg a kapunyitást, hanem a teherautóval

nekimentek a vasrács kapunak és benyomták. November 6-tól 9-ig itt főztek 25 embernek

ebédet, vacsorát, a mi fánkat tüzelték. Éjjel is fűtöttek. Nappal dorbézoltak. 9-én délelőtt 10

órakor mentek el. Amikor elmentek, olyan volt a 25-ös, mint egy istálló. Alig tudták az inasok

rendbe tenni a sok mocsokból.”9

Ezekben a nehéz években is akadt egy kis öröme Gidró Bonifácnak: 1940. február 16-án

Komáromban átvette Alapy Gáspár polgármestertől a város díszpolgára címet. Ekkor a

pannonhalmi főapát Dr. Kelemen Krizosztom így értékelte Gidró életművét: ,,Kedves

Barátom ! Te negyven esztendőt töltöttél el Komáromban. Ennek a negyven esztendőnek nagy

részét együtt töltöttük. Visszapillantást vetve az első két évtized kedves szép emlékeire,

különös súllyal emlékezett a minden önzetlen, gerinces, becsületes magyarnak a

megpróbáltatás és kálváriajárás keserves húsz esztendejére. Magyarnak lenni itt — kiemelte

— megtartani egy intézet magyar nemzeti és keresztény szellemét, az olyan munka, amely

minden elismerést megérdemel. Komáromban eltöltött negyven esztendőn keresztül kifejtett

munkásságod jutalma és érdemes munkásságod elismerése e-város díszpolgári oklevele.”10

9 tihanyinfo.hu, Gidró Bonifác apát naplójából – 60 évvel ezelőtt

10 Komárom megyei hírlap 1940.május 18

~ 10 ~

A tihanyi munkássága 1950-ben ért véget mikor is Pannonhalmára ment, ahol nyugdíjba

vonult. 1958. január 17-én Győrben halt meg, majd testét a Pannonhalmi Apátságban

helyezték örök nyugalomra.

Ma gimnazistáink a róla 2005. november 25-én elnevezett tanteremben tanulják a fizikát.

Továbbá nevét viseli 1992-től az iskolánkban évenként megrendezésre kerülő Gidró Bonifác

Matematikai és Fizikai napok.

~ 11 ~

2. Bíró Lucián (1898-1990)

Mécs László: Pisztrángok példája: (részlet)

,,A pisztrángokról ezt tanultam:

sosem úsznak ők az árral,

de mindig szembe, mindig hősként

glédában, egy kicsit vadultan,

rugalmasan, nagyon frissen,

hol zuhatag fájdalma szisszen…”

,,Nagyon régen történt, ha jól emlékszem , még 1936-ban. Az egyik magyarórán Mécs László

akkor megjelent, Pisztrángok példája című versét elemezted. A pisztrángokról tanultam:

sosem úsznak az árral, de mindig szemben, mindig hősként. Ezt hangsúlyoztad. Aztán

latinórán latinul is elmondtad, contra torrentem , vagyis szemben az árral. Amit ott akkor

nekünk magyaráztál , azt egész életedben tudatosan élted. Nemes pisztránglélek voltál ,

kedves Lucián atya, sosem úsztál az árral, hanem mindig szemben, mert mindig jobbat akartál

és tökéletesebbre vágytál.” 11 E képen fogalmazott Bíró Lucián egyik volt diákja, Koller

Gyula a Tanár úr halála után egy újságcikkben. És valóban, milyen igaza is volt, Lucián atya

élete azért is olyan példaértékű, mert ki mert állni az igazáért még akkor is, amikor egy nála

sokkal erősebb hatalom állt a másik oldalon.

1898. április 4-én Zsitvaújfalun született Bonczek Pavel lengyel származású asztalos és

Juhász Paulina fiaként. Édesanyja felől rokoni szálak fűzték Kittenberg Kálmán híres magyar

Afrika-tudóshoz. A kis Gézát ( születési neve Bonczek Géza volt) a zsitvaújfalusi elemi iskola

elvégzése után az esztergomi bencés gimnáziumba küldték. Itt nagyon megtetszett neki a

bencések életvitele és munkabírása, így - mint ő fogalmazott - ,,egyenes út ” vezette

Pannonhalmára. 1915-ben belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, ahol felvette a Bíró

( Bonczek magyarosítva) Lucián nevet. Bencés szokásként a gimnázium utolsó két évét már

ott töltötte ún. kispapként. 1922-ben Pannonhalmán pappá szentelték, majd pedig a budapesti

Pázmány Péter tudományegyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári oklevelet. Évekkel

később, mikor volt tanítványa, Cornides István (egyben iskolánk volt tanára is) megkérdezte,

11 Remény 1990. május 27

~ 12 ~

hogyan lett bencés, ő csak ezt válaszolta: ,, Hogyan lettem bencés ? Hát úgy szólva

természetesen…”12

1922-ben a főapát az akkori Csehszlovákiába, Komárom városába küldi. Nagy szükség is volt

az új tanárra, mivel a komáromi bencés gimnázium akkor a fennmaradásáért küzdött.

Tíz bencés tanárt a 15-ből állampolgárságuk miatt utasítottak ki az országból. Az ő családja,

szlovák ,,illetősége” vitathatatlan volt, így joga volt az állampolgárságra. A bencés

gimnázium többi tanárával együtt a régi bencés mottó égisze alatt dolgoztak: Ora et Labora!

A benne gyökerező mély és erős hitet tovább is adta mindig diákjainak, vallásos ember volt,

aki mégis könnyen szót értett a fiatalokkal. Egy afféle követendő példa volt számukra, ez jól

bizonyítja, hogy mikor már nyugdíjban volt, akkor is szinte mindig jött hozzá látogatóba egy

régi diák, beszélgetni az ő kedves tanárukkal. Komáromban nem csak az iskolában dolgozott,

a város kulturális életét is szerette volna úgy szólván felrázni: A cserkészcsapat

főparancsnoka volt 1924-től 1939-ig, továbbá szervezője és parancsnoka 11 cserkésztábornak,

egy tutajtábornak és egy téli tábornak. Résztvevője volt az 1933-as gödöllői jamboreenek,

ahol jelen volt a cserkészet megalapítója Robert Baden-Powell is. Megteremti a szklenófürdői

nyaralótelepet, ahol a cserkészeivel maguk építenek két faházat. Ezt a helyet a cserkészek

nagyon megkedvelték. Ide köthető a már említett Cornides István egyik elbeszélése is: „Egy

esős estén, mikor visszaindultak a táborba, Lucián atya figyelmeztette az ifjú Cornidest, hogy

rossz úton indult el és így nem tudnak majd visszatalálni a táborba, de a fiú nem engedett és

végül is Lucián atya követte, de fogadott vele egy tábla csokoládéban, hogy el fog tévedni.

Másnap a reggelinél Lucián atya betartotta ígéretét és oda adta a vesztes fogadás árát

Cornides Istvánnak. Mint fogalmazott: ,, Mosolyogva csapott a vállamra, mindig örült ha a

tanítványai valamiben meghaladták.”13. 1938-ban az első bécsi döntést követően elszakadtak

a szklenói táborhelytől. Bírónak még sikerült eljutnia Selmecbányára, ahol a város

vezetőségétől kibérelte a szklenói völgyet évi egy koronáért. A tanár úr örömmel újságolta

tanítványainak: ,,Beszéltem a város vezetésével nagyon megnyugtattak: kedves tanár úr nem

fog semmi sem változni…”14 sajnos az öröm rövid idejű volt. A háború vége előtt csak a

Tihanyi félszigeten tudtak találkozni 1944-ben.

A cserkészeten kívül Komáromban a Jókai Egyesület közművelési szakosztályának volt az

elnöke, továbbá a Komáromi Katolikus Kör főtitkára volt és a Masaryk Akadémia rendes

12 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus 13 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus 14 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus

~ 13 ~

tagja, a Katolikus Akció helyi fő titkára, a Szlovenszóki Magyar Cserkész Alosztály

sajtóreferense, megszervezte a Magyar Középiskolai Önképzőkörök Szövetségét.

Szerkesztette a Virágoskert című lapot. 1938-től a Tábortűz című lapot szerkeszti, melyen

Mrenna József érsekújvári tanár, országos magyar cserkészparancsnok volt feltüntetve

szerkesztőként, de mindenki tudta, hogy a tényleges szerkesztő Bíró Lucián és rendtársai

voltak. Az irodalomtörténész Turczel Lajos a Hét című folyóiratban így emlékezett Lucián

atyáról és a Tábortűzről: ,,Sok tartalmas cikket írt a Tábortűzbe és vezércikkíróként a meglepő

újságírói fogásoktól sem riadt vissza. Így például egy vezércikkének ezt a szenzációs címet

adta: Kalocsai Géza a prágai Spártából átigazolt a füleki FTC-be. A szövegből aztán rögtön

kiderült, hogy valóságnak meg nem felelő cím csak arra szolgált, hogy a lap olvasói a

vezércikkbe is beleolvassanak. A szerző továbbiakban kritikai boncolás alá vette azt a rossz,

henye szokást, hogy az olvasók tetemes részét csak a szenzációk érdeklik, és a szellemi

fejlődésüket elősegíteni akaró írásokat mellőzik.”

1932-ben a Komáromi Szent Anna kápolna mellett épült zárdában telepítette le a Szociális

Testvérek Társasága nővéreit. Velük érkezett Salkaházi Sára is, aki Komáromban 1932-től

1934-ig dolgozott: elemi iskolában hitoktatást tanított, katolikus karitászt vezetett, és a

Katholikus Nő című folyóiratot szerkesztette. Mivel 100 zsidót megmentett, a nyilasok

Budapesten a Dunába lőtték (Cipők a Duna-parton) 1944-ben. Az immár Boldoggá avatott

Salkaházi képe ma is a komáromi Szent-Anna kápolna sekrestyéjében látható.

A Komáromban 1933-ban megjelent, és a Bíró Lucián által szorgalmazott Liturgikus Lexikon

a lexikont újra ki is adták 1989-ben Bíró szorgalmazására. Virt László így írt Lucián atya

egyházi törekvéseiről: ,, A két világháború között a katolikus világegyház a liturgikus valamit

a szociális és pedagógiai mozgalmakban keresett és talált megújuláshoz feltételeket. E

megújító mozgalmaknak, amelyek a második vatikáni zsinat előkészítői voltak, van néhány

nagy nevű nyugat európai képviselője. A nemzeti kisebbségi életből azonban nem mindig volt

mód a nemzetközi nyilvánosság elé kerülni. Bíró Luciánnak gazdag, de megpróbáltatásokkal

megterhelt életet szánt a Gondviselés. Neve összeforrt a fent említett törekvések szlovákiai

megjelenésével. A liturgikus mozgalomnak az volt a célja , hogy aktivizálja a világi hívőket is.

A konzervatív egyházfelfogás szerint egyedül a klérus a felelős az egyházért, a világiaknak

pedig csak passzív szerepük lehet.”15

15 Nap - 1990. január 12. Virth László- Bíró Lucián Életszolgálata

~ 14 ~

1938-ban, mikor Teleki Pál akkori oktatásügyi miniszter Komáromba látogatott, hogy itt

tárgyaljon, megnézte a gimnáziumot is, ami nagyon elnyerte a tetszését és szeretett volna itt

építeni egy olasz gimnáziumot. A tárgyalások már folytak, mikor a komáromi bencések

visszaléptek Teleki ötletétől, ugyanis a háború előszele már belengte a városunkat is, így a

bencések nem merték vállalni, félve a háború kimenetelétől és attól is, hogy egyáltalán a saját

gimnáziumuk meddig fog még működni. ( A bencések félelme végül be is igazolódott az

iskola 7 év múlva megszűnt.)

1939-ben a főapát Pápára helyezi át, ahol 5 évig bencés házfőnök és a bencés gimnázium

igazgatója volt. A komáromi fiúkkal ekkor is szoros kapcsolatot ápolt.

1944-ben a főapát visszahelyeztette Komáromba ahol az iskola megszűnéséig az utolsó

iskolaigazgató volt, továbbá ez évtől 1978-ig a pannonhalmi főapát szlovákiai vikáriusa.

1944-ben az iskolát teljes egészében fegyveresek szállták meg, ezért a bencés rendházban

tanították tovább a gyerekeket egészen a bencés gimnázium 1945. március 31-én történt

bezárásáig. A tanítási nyelv továbbra is magyar volt, ugyanis elutasították a szlovák nyelven

való tanítást annak ellenére, hogy mindenki tudott szlovákul. Lucián atya ekkor a tanítást néha

hatósági engedélyek nélkül is végezte. Ebben az időben tanúsított makacs kiállásának a

komáromi magyar iskola mellett köszönhető az, hogy öt év múlva megnyílt a bencés iskola

méltán híres utódja, az állami gimnázium.

1947-ben Miatyánk címmel szerkesztett egy imakönyvet és a Kalendáriumot az 1948-as

szökőévre. E két kiadvány már csak azért is fontos volt, mivel Csehszlovákiában akkor tiltott

volt a magyar szó nyomtatása és ez a két mű betöltötte az akkor keletkezett űrt a

Csehszlovákiai magyar könyvnyomtatásban. ,,S bár a két kiadvány ennyikében sincs /…/

egyetlen utalás sem az üldözésekre, az adott helyzetre, s a kalendárium is csak különböző

hasznos ismereteket ad és nem hasznos, béketűrésre, szeretetre, keresztényi alázatra intő

vagy éppen gyakorlati tanácsokat közöl, de ez volt a bátor kiállás, a lázadással felérő

szembeszegülés magyar nyelven, szép, íves, szabatos magyar beszéddel teszi. Bíró Lucián ki is

vívta vele a szlovák hatóságok haragját, a szlovák sajtó gyűlöletteljes kirohanásait….” 16A

hatóság hamar felderítette, hogy ki is áll e szavak mögött, így Lucián atyára 250 korona

büntetést szabtak ki.

16 Új forrás- 1995 i.m – Bíró Lucián (1898-1990)

~ 15 ~

Az 1948-as fordulat után Bíró Lucián szálka maradt az állam szemében, így a megtorlás

számára is elkerülhetetlenné vált. Erre az időszakra így emlékezett vissza Cornides Istvánnak:

,,Komáromból úgy vittek el bennünket 1949-ben, mintha rabok lettünk volna, akikre vigyázni

kell, hogy meg ne szökjenek. Igaz, nekünk volt egy sor bűnünk: értelmiségiek voltunk mint

tanárok, hívők is, sőt papok, s ami még rosszabb: szerzetesek no és persze magyarok.” 17

Előbb Znióváraljára (Észak-Szlovákia) küldték a hívek nagy felháborodására ugyan is ők nem

akartak magyar papot és ez ügyben még a püspökig is elmentek a panaszukkal, de végül is

Lucián atya elment Znióra és az első miséje előtt így szólt a hívekhez: ,, Kedves hívek engem

a püspökötök küldött hozzátok s én mint pap engedelmeskedtem. Vegyétek hát tudomásul,

hogy ezentúl én fogom megkeresztelni gyermekeiteket, én fogom összeadni fiaitokat-

lányaitokat, s halottaitokat én fogom eltemetni.” 18Ez a beszéd természetesen szlovák

nyelven folyt hangzott el. Kis idő múlva a hívek nagyon megkedvelték Lucián atyát és ő is a

falubelieket. Viszont a falut hamarosan el kellett hagynia, mivel felszólították, hogy segítsen

megszervezni a termelőszövetkezetet, de ő nemet mondott arra hivatkozva, hogy ez nem az ő

kötelessége. Így hát a felsőbb vezetés áthelyezte az egyházmegye ,,legrosszabb”

plébániájára, Malinovára. Végül is személyiségének köszönhetően a hívekkel sikerült magát

elfogatnia olyannyira, hogy a falusiak maguk ajánlották fel segítségüket a templom

rendbetételére. A városban eltöltött időre így emlékezett vissza a maga örök optimizmusával:

,,…büntetni akartak, de csak jót tett velem: ha hosszú életű leszek, ennek köszönhetem.” 19

Malinováról a déli országrészbe küldték Lazik Ambrus nagyszombati püspök kérésére, hogy a

magyar híveknek legyen magyar papjuk. Összesen négy falu papja volt: Balony, Medve,

Nyárad, Szap. Itt is feltalálta magát: szabad idejében az akácosban méhészkedett. Papi

szolgálatáról elmondható, hogy igyekezett közelebb hozni a szlovák és a magyar híveket

azzal, hogy szlovákul – délen már magyarul is – misézett. A legjobban az bizonyítja, hogy jól

végezte munkáját: mikor már nyugdíjban volt, diákja mellett egykori hívei is egymásnak

adták lakása kilincsét.

1968 után tekintélyes szavú szószólója volt a vallásszabadságnak, épp ezért 1970-ben 72 éves

korában kényszernyugdíjazták. Ekkor visszaköltözött Komáromba.

Városunkban továbbra is misézett. A Rozália templom és a Szent Anna kápolna tömve volt,

mikor épp misét tartott, ez nem is csoda, hisz eddigre már személyisége és jelleme híressé

17 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus 18 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus 19 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus

~ 16 ~

tette Komáromban is. Továbbá gyakran elutazott Őrsújfalura és Aranyosra ( Komáromtól 12

km) és ott is misézett, mert mint mondta: ,, Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy elvárhassuk

a híveket a városba”20 Bíró Lucián aktívan élte a nyugdíjas éveit is: egyházirodalmi

tevékenységet folytatott (A Szent Adalbert társulat magyar nyelvű szerkesztője) , illegálisan

németet és hittant tanított, utolsó élő komáromi bencés tanárként fogadja a volt diákokat,

osztálytalálkozókon vett részt. A szlovákiai magyarság egyik ikonikus alakjává vált.

1989-ben nagy megtisztelés érte Lucián atyát: a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma

Márton Áron emlékéremmel tüntette ki, erre a maga szerény voltával így reagált:

,, De hát engem nem szoktak kitüntetni… de hiszen én nem csináltam semmit… no hisz igen

csináltam valamit , de olyan apró dolgokat”21

1990. május 15-én Bíró Lucián elhunyt. Már nem érhette meg azt, miként Václav Havel

Csehszlovákia első szabadon választott elnöke 1991-ben felújította a Visegrádi szerződést

(ismertebben V4), és ezzel is teljesült volna Bíró egyik álma, az egyesült Közép-Európa.

Ma emlékét őrzi a komáromi Marianum iskola Bíró Lucián alapítványa és iskolámban, a

Selye János gimnáziumban pedig egy tantermet neveztek el róla 2006. március 15-én.

20 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus 21 Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István- Cserkész 1990. augusztus

~ 17 ~

3. Hites Kristóf (1913-1999)

Hrotkó Endre 1913. augusztus 26-án látta meg a napvilágot a Komáromhoz közeli Csicsó

községben. Hrotkó Sándor és Szokoly Julianna fiaként. Édesapja római katolikus kántor tanító

volt, aki 42 éven át egyedül tanította a 3-tól 8 osztályig a fiúkat. (A kisebbeket apácák

nevelték). A család helyzete nagy hatással volt a hét Hrotkó-gyerekre: a legkisebb gyermek,

László születése után édesanyjuk lebénult és tolókocsiba került. Ekkor a még gyerek László

elhatározta, hogy orvos lesz (ami később sikerült is, Kanadában kórházat is alapított), a

harmadik Hrotkó fiúra, Endrére pedig édesapja gyakorolt nagy hatást: jó példaként szolgált

számára apja (és persze anyja) mély vallásossága, továbbá a családfő kitűnő pedagógiai

érzéke, az ahogy a kis gyerekeket tanította nevelte.

Endre a komáromi bencés gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. A bencések

élete és erkölcsös, de mégis szabad nevelése még jobban elmélyítette a hitét és ő maga is

beállt a soraikba az iskola elvégzése után.

1934. augusztus 6-án öltötte először magára a bencések ruháját. Ünnepélyes fogadalmát közel

egy év múlva 1935. augusztus 15-én tette le. Teológiai diplomáját a neves prágai Károly

egyetemen szerezte. Tanárai oklevelét pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen

latin-magyar szakon 1937-ben.

1938. szeptember 11-én áldozó pappá szentelték. Szülőfaluja a felszentelés alkalmából egy

kis verset mondatott el Hites (Hrotkó magyarosítva) Kristóf atyának: ,, Nagy örömmel

gyűltünk itt egybe, Csicsó község római katolikus hívei, hogy sok szeretettel köszöntsük falunk

nagy fiát Hrotkó Endrét, lelki atyánkat, és elkísérjük templomunkba első szentmise-áldozata

bemutatására. Kis községünknek nagy örömnapja van ma. Ünneplőbe öltözött falunk apraja-

nagyja, mert községünk nagy fia Hrotkó Endre, Kristóf atya, aki életpályáját a papi

hivatásnak szenteli, ma Csicsón, szülőfalujában tartja első szentmiséjét és áldását osztja

minden keresztény hívének. Kérjük Jézusunk szeretetét, a szentlélek erejét, Szűz anyánk

oltalmát, aki mindnyájunk Nagyasszonya, hogy védje, oltalmazza jó atyánkat tovább, az élet

nehéz és göröngyös útjain…”22

22 csicso-nagy.uw.hu/fo-o-csicso-NAGY-A/csaladfa/hrotko.htm

~ 18 ~

Mint áldozó pap kezdett el dolgozni a nyugat magyarországi Ölbőn majd pedig Sopronban,

ahol a bencés gimnáziumban tanított 1943-tól 1945-ig. Ekkor vissza tért az alma materébe, a

komáromi bencés gimnáziumba, jobban mondva annak maradványába. A bencések nem adták

fel a hitet, amit az oktatásba vetettek és az ide érkező Kristóf atya sem.

Tanította a diákokat a bencés rendház pincéjében, padlásán elbújva, így távol volt a hatóságok

szeme elől. Ezekből a diákokból lett az úgynevezett bujdosó osztály avagy a komáromi

bencés gimnázium utolsó o mohikánjai, és Hites Kristóf pedig az utolsó osztályfőnök. Így

emlékezik meg róla egyik diákja, Dr. Szabó Rezső: „A lágyszívű, de szilárd hitű és kemény

lelkű osztályfőnökünk a bujdosó osztály megszervezője és 1945-től 1948-ig a gimnázium 6.

osztályától az érettségiig a mindenese. Külön-külön és együtt mindannyiunk barátja,

gyámolítója és bátorítója, felekezeti különbség nélkül lelkiatyja, nevelője, tanára: az „Oszi”,

Hites Kristóf, Szent Benedek-rendi szerzetes, latin–magyar szakos tanára, a lángoló buzgóság

földi követe.”23 Hites atya életében már azzal legendává vált , hogy ezt az osztályt maga

,,csempészte,, át a Dunán egy ladikkal , hogy aztán Magyarországon (Komáromban és

Győrben) érettségi vizsgát tudjanak tenni.

Ennek a tevékenységének az 1947-es magyar kommunista hatalomátvétel vetett véget, a

diákok közül volt, akit be is börtönöztek , de a többségüket ,,csak” kiutasították

Magyarországról, így Hites Kristófnak 1948-ban kivándorló útlevéllel el kellet hagyni az

országot – hazájában a hatóságok részén egyértelműen persona non grata lett.

Előbb Kanadába ment, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában is

ugyanaz az ember maradt, mint szülőföldjén. Cleveland-ben tanítani kezdett 1958-ig egy

szlovák gimnáziumban, itt a magyar emigráció szellemi központjában (ahol kb. 10 ezer

magyar élt) élénk társasági életet élt: kapcsolatba került a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti

Bizottmányának elnökével Sirchich Lászlóval. Együtt jelentették meg a Kettős Járom alatt

című lapot (amelyet 1990-ig adtak ki). Először egy kőnyomatos nyomdán lett kinyomtatva a

lap, aminek egyes számait Hites sokszorosította a szlovák gimnázium egyik nyomtatóján, ezt

az egész iskolai vezetőség és a tanári kar is nagyon rossz néven vette tőle.

23 Selye János Gimnázium, Évkönyv 2005-2006, Selye János Gimnázium kiadványa,Komárom 2006

~ 19 ~

Sokéves tanári tapasztalatainak köszönhetően 1958-ban öt bencés társával együtt megvásárolt

egy elhanyagolt telket a kaliforniai Woodside-ban (San Franciscó-i öböl térsége) és egy

magyar iskolát alapítottak, melynek Hites lett az igazgatója, továbbá megalapították a Szent

István magyar perjelséget, melyet nyugdíjba vonulása után a Szent Benedek rend amerikai

perjelsége vett át.

A 90-es években így emlékezett meg ezekről az időkről: ,,A csehszlovákok visszatérésekor a

magyar gimnáziumnak meg kellett szünnie, a bencés tanárokat a csehszlovák kormány

megfosztotta müködési engedélyüktől. Ekkor azok a diákjaim, akik nem voltak hajlandók

szlovák gimnáziumba járni, úgynevezett bujdosó osztályt alakitottak, őket rejtve elvezettem az

érettségiig. Ezután útlevelet kértem a hatóságoktól, amit azzal a feltétellel adtak meg, hogy

nem térek vissza külföldről. Bécsen, Párizson át kanadai magyar farmerek lelkipásztori

gondozására kaptam meghivást. Jelentkeztem a clevelandi szlovák alapitású bencés

apátságba, amelynek iskolájában hittant és latint tanitottam. A helybeli szlovák lakosság

követelésére az apát két év után kénytelen volt elbocsátani.

Ezután New Jersey gimnáziumban dolgoztam, majd pedig Detroitba kerültem tanárnak és

segédlelkésznek. Négy bencés rendtársammal elhatároztuk, hogy önálló alapitásba kezdünk,

erre Kaliforniában nyilt lehetőség. Munkánkat a Wells Fargo Bank elnöksége segitette, aki a

világháborúban amerikai pilótaként Belgium fölött zuhant le, és ejtőernyővel a mardesous-i

bencés apátság kertjében ért földet. Maga is egykori bencés diák lévén, bankelnökként

elhatározta, hogy a bencéseket letelepiti Kaliforniában, de hiába kért alapitókat az angol

kongregációtól. Rendtársammal, Jávor Egon atyával azonban vállalkoztunk a munkára, és

1958-ban új közösséget és iskolát alapitottunk. Az iskolát tizenöt évig vezettem, ma is

müködik, háromszázötven diákkal, de csak három magyar bencés tagságával.” 24

A Magyar Katolikus Misszióban Jaszovszky atya után ő maga lett a San Franciscó-i

környékén élő magyarok papja. Havi kettőször misézett a Priory kápolnájában, a helyi

katolikus templomban San Franciscóban és Oakland-ben. (Az 1980-as évek végére már csak a

Priory kápolnában misézett.)

Cleveland-ben belekerült a politikai közéletbe is. 1984-ig alelnöke, majd elnöke lett a

Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának (amely 1994-től a Szlovákiai Magyarok

Nemzeti Bizottmánya néven működött tovább). Munkatársaival ők váltak a felvidéki magyar

emigráció ikonikus alakjaivá. A nemzeti bizottmány Hites által meghatározott egyik feladata

24 Magyar nemzet, 1998.09. 19 Rodosdy Tamás

~ 20 ~

volt a szlovák-magyar kapcsolatok javítása és ápolása, továbbá a magyar-magyar kapcsolatok

és barátságok elmélyítése. Hites hitt abban, hogy ha a szlovák önrendelkezés megvalósul,

akkor a Szlovákiában élő magyarok sorsa is jobbra fordulhat. Ezzel a nézetével is nagyon

kötődött az Esterházy János által megfogalmazott felvidéki politikához. Természetesen az

életben őt is érték kisebb-nagyobb szakmai csalódások, de ez nem tántorította el attól , hogy

tevékenységét tovább folytassa.

Mikor a hazai politikai helyzet kezdett változni, Hites atya egyre gyakrabban tért haza

Magyarországra. Itt rendszeresen ellátogatott olyan falvakba, melyekben zömében szlovákok

éltek és ott szlovákul misézett, ezzel is egy kicsit próbálta segíteni a magyarországi

szlovákokat. Részben ennek a kitartó munkájának köszönhetően jött létre a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem Bölcsészeti Karán a szlovák tanszék.

Kapcsolatot ápolt többek között az Amerikába emigrált Wass Alberttel is. Részben az ő

szellemi és anyagi segítségének köszönhető, hogy Wass a Danubian Press kiadóval elkezte

kiadni a Central Europian Quarterly című folyóiratot, ez volt az egyetlen fórum, ahol a kelet-

urópai politikai és társadalmi viszonyokat mutatta be, kifejezetten angol célközönségnek.

(Wass Albertet, többek közt, ezért a nemzetközi tevékenységért a száműzött írók amerikai

PEN klubjának a tagjává választották.)

Hites atya nem csak a szlovákiai magyaroknak segített, támogatta a világon élő magyarokat

függetlenül attól, hogy ők szlovákiaiak, romániaiak vagy pedig magyarországiak voltak.

Remek példa erre Dr. Kolozsy Sándor esete, aki Ausztráliában élő romániai születésű magyar

ember volt, őt 1981-ben az erdélyi világszövetség társelnökei: Wass Albert, Hites Kristóf,

Nánay Endre, Kövér József Amerikába hívta, ahol Wass Astor parki lakásában élt 7 napig,

majd hazatérte után a világszövetség társelnökei felkérték, hogy Ausztráliában is hozzon létre

az Erdélyi világszövetségnek egy központot.

Hites atya Magyarországi kapcsolatainak is köszönhető, hogy az 1980-as években Dobossy

László vezetésével megalakult a Rákóczi Szövetség, melynek feladata a felvidéki magyarok

segítése és támogatása lett, míg a az USA-ban élő magyarokat a Hites vezette nemzeti

bizottmány támogatta és védte.

~ 21 ~

Tevékenységei mellett mindig talált időt és anyagi forrást, hogy az emigrációban lévő magyar

fiatalokat oktassa és támogassa. 1994-ben végleg elhagyta Amerikát és visszatért

Pannonhalmára. Természetesen egy ilyen életútra többen is felfigyeltek, így a kitüntetések is

sorra érték Hites atyát: A Szent László lovagrend, továbbá a Magyar Vitézi rend is tagjai

közé választotta Magyarországért és a magyarokért végzett munkájáért, a Rákóczi Szövetség

által alapított Esterházy-emlékérmet ő kapta meg legelőször. 1994-ben megkapta a Magyar

Örökség kitüntetését és bejegyezték az Arany Könyvbe is.

Az idő vasfoga sajnos Hites Kristófon is meghagyta a maga nyomát, látása egyre csak romlott

így a felvidéki híreket és történéseket a pannonhalmi gimnázium diákjai olvasták fel Hites

atyának.

1999. május 26-án hunyt el Pannonhalmán.

Csáky Pál Európa Parlamenti képviselő 2015-ben így emlékezett meg róla: ,,Hites Kristóf

neve ma is fogalom, szerintem joggal nyilvánulnak meg azok, akik a boldoggá avatás

lehetőségét is felhozzák személyével kapcsolatban. Apostol volt, a szó legnemesebb

értelmében, sok más társával egyetemben. Példaképek máig: akkor tekinthetünk

optimizmussal a jövőbe, ha sok elhivatott követőjük akad.”25

Hites Kristófról a komáromi gimnázium sem feledkezett meg: iskolánk nemrég felújított

tetőterében egy tanterem viseli nevét. 2013-ban iskolánk volt diákja, Dóczé Péter filmet

forgatott az bujdosó osztály kalandjairól, a filmben számos sikeres ,,selyés,, színészpalánta

játszott szerepet, továbbá a komáromi Jókai Színház társulatának tagjai is szerepet vállaltak a,

a főszerepet, Hites Kristóf alakját, Olasz István keltette életre a filmvásznon.

25 csakypal.eu/tiszteletet-a-benceseknek/

~ 22 ~

IV. Összegzés

Munkám lényegét, értelmét Wass Albert szavaival érzem legjobban kifejezve: ,, Nem

harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.” Épp úgy, ahogy

Gidró Bonifác, Bíró Lucián és Hites Kristóf se harcoltak sem a szlovák nemzet sem pedig az

állam vezetősége ellen, ők azért harcoltak amiben hittek: a magyarságban, Istenben és a fiatal

nemzedék erejében.

Mikor hozzáfogtam az esszé megírásához nem tudtam hogyan kezdjem el, mivel ahogy

kiderült előttem senki sem írt hasonló jellegű munkát ,amiből információt tudtam volna

meríteni. Szerencsére hamar felvettem a kapcsolatot városunk múzeumával, ahonnan sok

hasznos tanácsot, forrást és képet kaptam Bíró Lucián életével kapcsolatban. Az egész munka

alatt számomra a legpozitívabb csalódás a Hites család reakciója volt. Hozzájuk az amerikai

Bencés iskola küldött ugyan is ők úgy gondolták , hogy a kutatásomban ők tudnak a

legjobban segíteni. Valóban nem tévedtek Hites Kristóf unokaöccse Hites Sándor személyes

élményei és fényképei sokat segítettek.

Miközben a kutatásaim alatt egyre jobban feltárult előttem a személyiségük, kezdtem egyre

magamhoz közelebbinek érezni az életüket. Az a korszak, amiben éltek, már egy ideje elmúlt,

számtalan politikus jött és ment, de a felvidékiek élete nem sokat változott. Több olyan

emberre volna szükségünk, mint ők, akik egyformán hittek a szlovák és a magyar nemzetben,

nem keresték az ellentéteket, ha találtak is, azon fáradoztak, hogy ez eltűnjék. Úgy gondolom,

ez a nézet tudná csak tartósan megváltoztatni a szlovákiai magyarok és az itt élő szlovákok

viszonyát.

Természetesen, mind a bencés gimnáziumnak, mind pedig a Selye János Gimnáziumnak is

több különleges személyiségű tanára volt és van. Épp ezért jónak tartom letisztázni, miért

éppen eme három tanárt választottam: a bencés gimnázium három korszakát tudtam így

megragadni, a boldog békeidőket, az új iskolába való költözést, majd azt a korszakot, mikor

már mindenki sejtette, hogy az iskola léte komoly veszélyben van,az iskola megszűnését,

továbbá azt, amikor már a bencés gimnázium hivatalosan csak történelem volt, de a

valóságban padláson, pincében rejtőző hatalmas nagy erő, ami a diákokat akkor is tudta

motiválni a tanulásra.

Iskolánk épületének sokat látott, komor nagy falai most is árasztják magukból azt a szellemet,

melyet az építésekor a bencések belé plántáltak. Régen volt az az idő, mikor Komáromban

~ 23 ~

iskolát alapítottak, és ugyancsak régen volt, hogy ezeket az ódon falakat felépítették, de a

gimnázium célkitűzése ma is ugyanaz: egy olyan magyar fiatalság nevelése, akik az élet

számtalan erkölcsi viharában mindig meg tudják találni a helyes utat és azt követni is tudják

~ 24 ~

V. Köszönet nyilvánítás:

Szeretném köszönetemet kifejezni a Duna Menti Múzeum munkatársának Vanya Péternek a

készséges segítségét, fényképeket és az információkat továbbá azt, hogy hasznos tanácsokkal

látott el.

Továbbá köszönetemet fejezem ki Hites Sándornak, hogy a szabad idejében keresett nekem

fényképeket és a nagyon érdekes elbeszélését Hites Kristófról, az ő segítsége nagyon

érdekessé és kicsit személyesebbé tudta tenni a munkámat.

~ 25 ~

VI. Felhasznált Irodalom

A komáromi bencés gimnázium rövid története 1776-1945:

Selye János Gimnázium, Emlékkönyv 100,1908-2008, Király Püspök Alapítvány

kiadványa,Komárom, 2008

Selye János Gimnázium, Évkönyv 2005-2006, Selye János Gimnázium kiadványa,Komárom

2006

Mons Sacer 966-1996 II.,Kner nyomda, Pannonhalma, 1996

Rév-Komárom, Szénássy Zoltán, KT Kiadó kft, Komárno, 1997

Selye János Gimnázium, Évkönyv 1943-1944, Selye János Gimnázium kiadványa, Komárom

1944

Komárom, Selye János Gimnázium, Honismereti Kiskönyvtár 20. szám, 1995

Gidró Bonifác:

Illés Pál Attila- A komáromi bencés rendház a két világháború közötti korban

Fizikai Szemle 1996. 5. szám

Tihanyinfo.hu, Gidró Bonifác apát naplójából – 60 évvel ezelőtt

Komárom megyei hírlap 1940. május 18

Szent Bened-rendi katolikus gimnázium értesítője, 1939/40

Selye János Gimnázium, Évkönyv 2005-2006, Selye János Gimnázium kiadványa,Komárom

2006

~ 26 ~

Bíró Lucián:

Remény, 1990. május 27. Koller Gyula

Cserkész 1990.augusztus Szabálytalan interjú Bíró Luciánnal, Cornides István,

Nap, 1990.január 12. , Virth László, Bíró Lucián életszolgálata

Új forrás, 1995 i.m, Tóth László, Bíró Lucián (1898-1990)

Selye János Gimnázium, Évkönyv 2005-2006, Selye János Gimnázium kiadványa,Komárom

2006

Duna táj, 1990.3.31, Szuchy M. Emil , Ex de nati sumus

Komáromi újság, 1998. 5. 26, Bíró Lucián (1898-1990)

Heted Héthatár, 2003. augusztus 3., Motesky Árpád, Őseink nyomában a Zsitva völgyében-

11.

Hites Kristóf:

Selye János Gimnázium, Évkönyv 2005-2006, Selye János Gimnázium kiadványa,Komárom

2006

Rodosdy Tamás, Magyar nemzet, 1998. szeptember 19

csicso-nagy.uw.hu/fo-o-csicso-NAGY-A/csaladfa/hrotko.htm

csakypal.eu/tiszteletet-a-benceseknek

~ 27 ~

VII. Fényképes melléklet

Gidró Bonifác:

Gidró Bonifác munka közben.

(Forrás: Selye János

Gimnázium archívuma)

Gidró Bonifác portréja. (Forrás: Selye János

Gimnázium archívuma)

~ 28 ~

Bíró Lucián:

Cserkésztábor amely 1929-

ben volt a Fehér-patak

völgyében (Biely potok).

(Forrás: Duna Menti

Múzeum)

~ 29 ~

A tanárokat ábrázoló kép

októberében készült, a bencés

kolostor udvarán. Felső sor

jobbról az utolsó helyen áll Bíró

Lucián. ). (Forrás: Duna Menti

Múzeum)

Az 1921-es cserkésztáborban Bíró

Lucián diákjaival. (Forrás: Duna

Menti Múzeum)

~ 30 ~

Hites Kristóf:

Bíró Lucián egy osztálytalálkozón.

(Forrás: Selye János Gimnázium

archívuma)

Hites Kristóf a Vág parton a diákjaival.

(Forrás: Selye János Gimnázium

archívuma)

~ 31 ~

Hites Kristóf Amerikában az

Bencés iskola előtt (Forrás: Hites

Sándor)

Hites Sándor egy ünnepségen.

(Forrás: Hites Sándor)

~ 32 ~

Hites Kristóf három magyar diákkal együtt egy újság címlapján. (Forrás: Hites Sándor)