A készletgazdálkodás és a leltározás folyamatának bemutatása a … · 2016. 5. 3. · BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A KÉSZLETGAZDÁLKOZÁS

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A KÉSZLETGAZDÁLKOZÁS ÉS A LELTÁROZÁS

FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA A BOS BT.

GYAKORLATÁBAN

Belső konzulens: Pordán Krisztina

Külső konzulens: Demkóné Hatos Csilla

Világi Ariella

Nappali Tagozat

Pénzügy - számvitel szak

Számvitel szakirány

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

(felhasználási engedély)

Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar

Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző

vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és

felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket.

Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában

való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum

üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum

szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár

állományából.

Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak

saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül

és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és

felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni.

Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-

nyilatkozatot tette:

„Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten

a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan

tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott

felhasználási engedély.”

Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei:

- a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt,

- a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos,

időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély,

- a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra –

ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a

felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem

szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül,

valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható,

- a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek

továbbra is a szerzőt illetik.

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról

A hallgató neve: Világi Ariella Szak/szakirány: Pénzügy - számvitel szak, Számvitel szakirány Neptun kód: V09EF6A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013 A szakdolgozat pontos címe: A készletgazdálkodás és a leltározás folyamatának bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában. Belső konzulens neve: Pordán Krisztina Külső konzulens neve: Demkóné Hatos Csilla Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:

• készletek • készletnyilvántartás • leltár • leltározás • készletgazdálkodás

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított I titkosított. (Kbjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolat készítés céUára átadni.)

Hozzájárulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Ké/jük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya núndenhen eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tattalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

, 2,() X::>' OA O ~S Datum: ............................. c ....... ..

cl ~ tCA 1<1~ c\--.,( vl \.c'-.

hallgató aláírása

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom,

Dátum: 2013.01.03.

.---,.f / \ / , . I /"~í}Jv /'.1';' ......... /:. l/!,:,:.:: ........ J.;) .. : .. : ............ .

könyvtári mun'katárs

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg! H-8900 Zalaegerszegi Gasparich M. u.18IA. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax; (+36-92) 509-930 I www_pszfz.bgf.hu/gkz

A készletgazdálkodás és a leltározás folyamatának bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában

- 1 -

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés, témavázlat indoklása ........................................................................... - 3 -

2. BOS Bt. bemutatása ............................................................................................... - 5 -

2.1. Cégtörténet ........................................................................................................ - 5 -

2.2. A BOS Automotive Products Magyarország Bt. tevékenysége ........................ - 7 -

2.3. BOS Automotive Products Magyarország Bt. szervezeti felépítése, vállalati

struktúrája ................................................................................................................. - 9 -

3. Készletek ............................................................................................................... - 11 -

3.1. Készletek fogalma, mérlegben való megjelenítése, csoportosítása ................ - 11 -

3.2 A készletek bekerülési értéke ........................................................................... - 16 -

3.2.1. Saját termelésű készletek bekerülési értéke ............................................. - 16 -

3.2.2. Vásárolt készletek bekerülési értéke ........................................................ - 19 -

3.3. Készletek nyilvántartása .................................................................................. - 20 -

3.4. Készletek értékelése ........................................................................................ - 21 -

4. Készletnyilvántartás a BOS Bt-nél ..................................................................... - 25 -

4.1. Saját termelésű készletek ................................................................................ - 25 -

4.1.1. Saját termelésű készletek bekerülési értéke ............................................. - 25 -

4.1.2. Saját termelésű készletek nyilvántartása .................................................. - 27 -

4.2. Vásárolt készletek ........................................................................................... - 28 -

4.2.1. Bekerülési értéke ...................................................................................... - 28 -

4.2.2. Vásárolt készletek nyilvántartása ............................................................. - 29 -

4.3. Készletváltozások ............................................................................................ - 29 -

4.4. Egyéb készletek a cégnél ................................................................................ - 31 -

5. A leltárról és a leltározási tevékenységről általában ........................................ - 34 -

5.1.A leltár és leltározás alapfogalmai ................................................................... - 34 -

5.2. A leltárral szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények .................... - 36 -

5.3. A leltározás időpontja ..................................................................................... - 38 -

5.4. Számviteli törvény a leltározásról ................................................................... - 40 -

5.5. A leltározás előszítése és végrehajtása ............................................................ - 41 -

6. Leltározás a BOS Bt-nél ...................................................................................... - 42 -

6.1. Anyagraktár bemutatása .................................................................................. - 42 -


- 2 -

6.2. A leltározási szabályzat és a leltározási ütemterv ........................................... - 43 -

6.2.1. Leltározási Szabályzat .............................................................................. - 43 -

6.2.2. Leltározási ütemterv ................................................................................. - 45 -

6.3. A leltározás személyi feltételeinek biztosítása ................................................ - 46 -

6.4. A leltározás bizonylati rendje .......................................................................... - 48 -

6.5. A leltározás előkészítése ................................................................................. - 50 -

6.6. A leltározás menete az SAP rendszerében ...................................................... - 51 -

6.7. Készletek értékelése ........................................................................................ - 59 -

6.8. Késztermékek leltározásában bekövetkezett változások ................................. - 59 -

7. Összefoglalás ......................................................................................................... - 61 -

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... - 63 -

Képjegyzék: .............................................................................................................. - 65 -

Ábrajegyzék: ............................................................................................................ - 65 -

Diagramjegyzék: ...................................................................................................... - 65 -

Táblázatjegyzék: ...................................................................................................... - 65 -


- 3 -

1. Bevezetés, témavázlat indoklása

A vállalkozásoknak a készletnyilvántartással kapcsolatban számos követelménynek meg

kell felelnie. Nagyon fontos a vevők elégedettsége, amelyet a rövid szállítási idővel,

valamint a szállítások megbízhatóságával lehet elérni. Napjainkban az információ

feldolgozása számítógép nélkül már elképzelhetetlen. A termelési egységek

fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni, ezért szükség van a cégeknél a korszerű

technológia használatára.

Gyakorlatom a BOS Automotive Products Magyarország Bt-nél töltöttem. A gyakorlati

helyem fő profilja a termékgyártás, ezért ez nagyban befolyásolta a témaválasztásomat.

A cégnél a termékszerkezet nagyon sokrétű, valamint az egész nyilvántartási rendszert a

külföldi testvércégek mintájára alakították ki. Úgy gondolom, hogy egy termelő

tevékenységet folytató cég életében nagyon fontos a készletnyilvántartás és a leltározás

folyamata, ugyanis egy termelő vállalkozásnál a sikeres működéshez hozzátartozik,

hogy a készletekről a vállalkozás pontos és megbízható képet tudjon mutatni évközben

és év végén is. Gondolok itt a nyilvántartások folyamatos vezetésére, valamint a

készletek bekerülési értékének a számviteli törvényben előírt szabályozás szerinti

megállapítására, a készletek értékelésére, valamint a mérleget alátámasztó leltár

elkészítésére év végén.

A cég zavartalan működéséhez elengedhetetlen egy olyan szoftver használata, amely a

vállalkozás számára bármely időpontban valós képet tud mutatni a készletekről. A BOS

Automotive Products Magyarország Bt. választása az SAP Business One programra

esett. Ez a program a vállalkozás valamennyi üzleti funkcióját integrálja.1

Dolgozatom első részében a cég történetét, fő tevékenységi körét, szervezeti felépítését,

valamint a szervezeti struktúráját szeretném bemutatni. A cég bemutatása után a

készletnyilvántartás és a leltár, leltározási folyamat elméleti áttekintését fogom

ismertetni. Azaz a számviteli törvény milyen szabályokat szab a vállalkozásoknak ezen

területekkel kapcsolatban. A fő része a szakdolgozatomnak a készletnyilvántartás és a

leltározás folyamatának részletes bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában. Ezen

1http://www.sap.com/hungary/sme/solutions/businessmanagement/businessone/index.epx


- 4 -

fejezetekben kitérek a készletek bekerülési értékének meghatározására, nyilvántartására,

valamint a készletekben bekövetkezett készletváltozások eseteire. A leltározás menetét

az SAP Business One program segítségével mutatom be.


- 5 -

2. BOS Bt. bemutatása

2.1. Cégtörténet

A BOS egy nemzetközi cégcsoport, amelynek székhelyei Kelet- és Nyugat Európában,

Észak- Amerikában és Ázsiában helyezkednek el. Így elmondhatja magáról, hogy a

termelőüzemei világszerte jelen vannak. Összesen 17 leányvállalat alkotja a

cégcsoportot, ebből 4 Németországban található. Európán belül Lengyelországban,

Csehországban, Romániában és Magyarországon is van leányvállalata. Ázsiában 5,

Amerikában pedig 2 leányvállalattal rendelkezik. A vállalat nemzetközi székhelye

Stuttgart (Ostfildern), innen történik a stratégiai irányítás.

1. kép: A BOS cégcsoport vállalatai

(forrás:http://www.bos.de/index.php?id=8 )

A mosonszolnoki leányvállalat:

A mosonszolnoki üzem átadására 1993-ban került sor. A cég a SAMA fantázianevet

kapta. A cél egy 1250 m2 nagyságú gyártócsarnok, egy 2 000 m

2 nagyságú

raktárcsarnok és egy ezekhez csatlakozó 450 m2 nagyságú szociális épület megépítése

volt. Az üzem megépítését követően kirajzolódott, hogy körülbelül 100 fő fizikai és 10


- 6 -

fő szellemi dolgozót tudnak foglalkoztatni. Ezután megkezdődött a próbagyártás, az

első késztermék egy „MAN Frontscheibenrollo“ volt (kamionra gyártott első ablak

roló). A SAMA fantázia nevet 2002-ben BOS Automotive Products Magyarország Bt.

névre változtatta. Időközben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több

munkahelyet teremtettek. 2011-ben új 2000 m2üzemet építettek Mosonszolnokon, így

újabb 100 embernek tudtak munkahelyet biztosítani. A társaság a környék legnagyobb

munkaadójának számít, Mosonszolnokon kívül Győr, Csorna és Mosonmagyaróvár

környékéről számos embernek nyújt munkalehetőséget.A német tulajdonú cég 2004-ig,

amíg Magyarország nem volt az Európai Unió tagja vámszabad területként működött.

Hazánk egyik legnagyobb exportot lebonyolító vállalata közé tartozik. Termékeit

kizárólag külföldre értékesíti. A gyártáson kívül adminisztráció, termékfejlesztés és

minőségbiztosítás folyik.

2. kép: A BOS Automotive Products Magyarország Bt. látképe

(forrás: vállalkozástól kapott kép)


- 7 -

2.2. A BOS Automotive Products Magyarország Bt. tevékenysége

A mosonszolnoki gyár fő tevékenységi köre a következőkből tevődik össze:

Napfényvédő roló rendszerek

Csomagtér – borító és biztosító rendszerek

Belső térelválasztó rendszerek, innovatív műanyag alkatrészek

Kartámaszok, kartámaszokban integrált rendszerek

3.kép: A vállalkozásnál gyártott késztermékek

(forrás: A vállalkozástól kapott kép)

A BOS a legtöbb közép- és felsőkategóriás autókat gyártó vállalatnak beszállítója, a

teljesség igénye nélkül. Pl.: Audi, Alfa Romeo, Bentley, Chevrolet, Citroen, Daewoo,

Fiat, Ford, GM, Honda, Hyundai, Jaguar, Lexus, Opel, Porsche, Toyota, Volvo stb.

Legfőbb üzleti partnerei:

Daimler Chrysler (DC)

BMW (BayerischeMotorenWerke)

VW (Volkswagen).


- 8 -

1. diagram: Vevők megoszlása

(forrás: saját szerkesztés vállalati dokumentumok alapján)

A fő tevékenységi körön kívül a cég melléktevékenységeket is folytat, melyek a

következők:

Raktározás és tárolás

Egyéb természettudományi, műszaki kutatás–fejlesztés

Gépjárműalkatrész-és szerszámgép-nagykereskedelem

Szerszámgyártás, fémmegmunkáló szerszámgép gyártás

Fémmegmunkálás


- 9 -

2.3. BOS Automotive Products Magyarország Bt. szervezeti felépítése,

vállalati struktúrája

Szervezeti felépítés:

Egy vállalat hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő szervezeti felépítés. A

szervezeti felépítés meghatározza egy vállalaton belül a dolgozók feladatkörét és

hatáskörét. A szervezeti ábra jól mutatja az egyes „alá fölé” rendeltségi viszonyokat,

valamint leolvasható róla az is, hogy az egyes feladatok végrehajtásához kire/kikre van

szükség.

1. ábra Szervezeti felépítés


Fontos, hogy a cégvezető mögött egy olyan csoport álljon, akik szakértelmükkel segítik

a cég gazdaságos működésést, fejlődését. A BOS-nál a termelési rendszer

középpontjában a dolgozók állnak, akik munkájukkal biztosítják a folyamatos fejlődést.

Ezért fontos, hogy a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre.

Cégvezető

Logisztika

Minőségbiztosítás

Készülékgyártás

Kaisen

Személyügy

Pénzügy

Controlling

Fejlesztés

Minőségbiztosítás

Munkavédelem

TEC

KBR

GDE

HSE


- 10 -

Vállalati struktúra:

A BOS vállalati kultúrájának talán legfontosabb része az 5S (a Kaizen módszerek

egyike), amely alkalmas a vállalati fejlesztést és a fejődést egyenletessé és dinamikussá

tenni úgy, hogy a vállalkozás mindennemű befektetései (anyagok, humán erőforrás,

gépek-berendezések) hatékony módszerek bevezetésével a vevők minél nagyobb

elégedettségét biztosítsa.

Az 5S fegyelmezett és pontos módszert nyújt a biztonságos, hatékony és tiszta

munkakörnyezet fenntartásához, valamint a szükséges szabályok kialakításához.

Elemei:

- Seiri: A szükségtelen dolgok eltávolítása

- Seiton: A szükséges dolgok rendezése

- Seiso: A szennyeződések megszüntetése

- Seiketsu: A szabványok kialakítása

- Shitsuke: Személyes példamutatás, képzés

Az 5 S műveletek rendszeres végrehajtása biztosítja a vállalatot, hogy környezete

mindig tiszta, rendezett képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot

eredményez a minőség folyamatos javulása mellett.


- 11 -

3. Készletek

3.1. Készletek fogalma, mérlegben való megjelenítése, csoportosítása

„Készletek: olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy

közvetve, (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen

tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik,

illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. Valamint ide tartoznak

az állatok is a tenyészállatokat kivéve (függetlenül attól, hogy a vállalkozás

tevékenységét mennyi ideig szolgálják)”2

A mérleg fordulónapra készül, a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja. A mérleg

eszközoldala mutatja a vállalkozás mérleg fordulónapon meglévő vagyonát. Az

eszközöket a vállalkozónak kell besorolni a befektetett- és forgó eszközök közé, mivel ő

ismeri az eszközök elhasználódási idejét, élettartamát. A forgóeszközök közé besorolás

legfontosabb kritériuma, hogy mennyi ideig szolgálják az eszközök a vállalkozás

tevékenységét.

A forgóeszközök közé soroljuk:

Készlet

Követelés

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Pénzeszközök

Az előbbi felsorolásból is látszik, hogy a készleteket a forgóeszközök közé soroljuk. A

készleteket további csoportokra bontjuk a mérlegben.

2 Róth J. – Adorján Cs. – Lukács J. – Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel 129. o.


- 12 -

2. ábra: A készletek megjelenése a mérlegben

(forrás: saját szerkesztés a mérleg tagolása alapján)

Egy vállalkozást általában minél nagyobb árbevétel elérése érdekében alapítanak, a fő

bevétel szolgáltatásnyújtásból és termékértékesítésből ered. Számviteli értelemben

terméknek minősül a saját termelésű készlet, anyagkészlet és az áru. A saját termelésű

készleteket azért állítja elő a vállalkozó, hogy értékesítse, az előállítási költségnél

magasabb áron. Az árut magasabb áron történő továbbértékesítési célból vásárolja, az

anyagkészletnek pedig a termelésben és a szolgáltatásnyújtásban van szerepe. Lehet

azonban olyan, hogy az anyagkészletet a vállalkozás továbbértékesíti, ilyenkor az

anyagkészlet számviteli elszámolás szempontjából áruként fog viselkedni. Ugyanazon

eszköz besorolása az egyes gazdálkodóknál különböző módon történik, mivel ahol az

eszközt előállítják a saját termelésű eszközök közé sorolják, azonban akik

megvásárolják már vásárolt készletként tartják nyilván. A készletek között

megkülönböztethetünk termelési célú és eladási célú készleteket is.3

3 Korom E. – Ormos M. – Veress A. (2005): Bevezetés a számvitel rendszerébe

B. F

org

óes

zkö

zök

B. I. Készletek

B.1. Anyagok

B.2.Befejezetlen termelés és félkész termékek

B.3. Növendék, hízó és egyéb állatok

B.4. Késztermékek

B.5. Áruk

B.6. Készletekre adott előleleg


- 13 -

A készleteket két csoportba sorolhatjuk:

Saját termelésű készletek

Vásárolt készletek

Saját termelésű készletek: minden olyan készletet a saját termelésű készletek közé

sorolunk, amelyet a vállalkozás saját maga állít elő. Az értékesítést megelőzően

valamilyen termelési folyamatban részt vesznek, vagy vettek. Továbbfelhasználásra

vagy értékesítésre várnak. A tenyészállatok kivételével az állatok is a saját termelésű

készletek csoportjába tartoznak, függetlenül attól, hogy a vállalkozás tevékenységét

hány évig szolgálják

3. ábra: A saját termelésű készletek csoportosítása

(forrás: saját szerkesztés a 2000. évi C törvény alapján)

Befejezetlen termelés: azokat a termékeket soroljuk ide, amelyeken már egy számottevő

megmunkálási folyamatot elvégeztek. Az előkészítő műveletek nem minősülnek

számottevő munkaműveletnek. A vállalkozásoknak a számviteli politikájukban kell

meghatározni, hogy mi számít számot tevő munkaműveletnek. Ide soroljuk még az év

végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményeit is.5

Saját termelésű készletek

Befejezetlen termelés és félkész

termékek Késztermékek

Növendék, hízó és egyéb állatok


- 14 -

Félkész termékek:olyan termékek, amelyek már egy teljes megmunkálási folyamaton

átmentek a vállalkozáson belül és ilyen formában raktárra vették őket, vagy raktárra

vehetők, azonban készterméknek még nem minősülnek.5

Késztermékek:azok a termékek, amelyeken már az összes megmunkálási folyamatot

elvégezték, a minőségi előírásoknak megfelelnek és a raktárra vétel után

értékesíthetők.4.

Növendék, hízó és egyéb állatok: speciális készletek, csak azok az állatok sorolhatók

ide, amelyek a termelési, tartási költség eredményeként növekednek, függetlenül attól,

hogy meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tenyészállatokat a számviteli

törvény szerint nem lehet a készletek közé sorolni, ezeket a mérlegben a tárgyi

eszközök között kell kimutatni.5

Vásárolt készletek:ezeket a készleteket nem a vállalkozó állítja elő. Más vállalkozótól

szerezi be, termelési- és továbbértékesítési célból. Ide tartoznak még a készletekre adott

előlegek.

4. ábra: A vásárolt készletek csoportosítása

(forrás: saját szerkesztés a 2000.évi C törvény alapján)

Anyagok: az anyagok elhasználódási ideje egy évnél rövidebb, függetlenül attól, hogy

hány megmunkálási folyamatban vettek részt. A vállalkozó az anyagokat termelési

céllal vásárolja (termék előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz). A termelés során eredeti 4dr. Szakács I.(2009): Számvitel A-tól Z-ig

5 Róth J. – Adorján Cs. – Lukács J. – Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel

Vásárolt készletek

Anyagok Áruk Készletekre

adott előlegek


- 15 -

alakjukat elveszítik, értékük az előállított termék, vagy nyújtott szolgáltatás értékében

jelenik meg.

Lehetnek:

Alapanyag

Segédanyag

Üzem- és fűtőanyag

Alkatrészek ( amelyek a vállalkozás tevékenységét egy évnél rövidebb ideig

szolgálják

Áruk: olyan készletek, amelyeket a vállalkozó általában értékesítési céllal szerez be,

változatlan formában értékesíti. Értékük azonban változhat.

Megkülönböztetünk:

Kereskedelmi áruk:

Értékesítési céllal beszerzett készletek

Úton lévő áruk

Nem számlázott áruk

Bérmunkára átadott áruk

Bizományba átadott áruk

Az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított

csomagolóanyag

Közvetített szolgáltatások

Betétdíjas göngyölegek

Készletekre adott előlegek: nem tartalmazza az előzetesen felszámított áfát, azokat az

előlegeket kell ilyen címen kimutatni, amelyeket a vállalkozó a szállítónak, az

importálást végzőknek valamint a szolgáltatást nyújtónak kifizet.6

6dr. Szakács I. (2009): Számvitel A-tól Z-ig


- 16 -

3.2 A készletek bekerülési értéke7

A vállalkozás birtokában lévő készletek bekerülési értékének tartalmaznia kell az összes

átalakítási költséget, beszerzési költséget, valamint minden olyan költséget, amely azért

merült fel, hogy a készlet a megfelelő állapotban, a megfelelő helyre kerüljön.

3.2.1. Saját termelésű készletek bekerülési értéke

A saját termelésű készletek bekerülési értékének meghatározása sokkal bonyolultabb,

mint a vásárolt készleteké, mivel a vásárolt készleteknél a vételár egy biztos kiindulási

pont, addig a saját termelésű készleteknél csak részletes számításokkal lehet

meghatározni a bekerülési értéket. Ez az érték az előállítási önköltség, amely pénzben

fejezi ki, hogy a vállalkozásnak mennyi költségébe került az adott termék előállítása. Ez

a költség három részből tevődik össze:

olyan költségek, amelyek azonosíthatók, hogy az adott termék előállításánál

ténylegesen, közvetlenül felmerültek

azok a költségek, amelyek az eszköz termelésével szoros kapcsolatban

voltak

valamit azok a költségek, amiket az előbbi két csoportba nem lehet

besorolni, de az előállított termékre elszámolhatók és a megfelelő mutatók

segítségével feloszthatók

Az önköltségszámítás nagyon fontos, hiszen kihat a vállalkozás számvitelének

pontosságára. Ugyanis ha a közvetlen költségeket a vállalkozó az egyes termékeknél

nem pontosan határozza meg, vagy a költségeket rosszul osztja fel, akkor a termék

előállításának önköltsége nem a tényleges értéket fogja mutatni, így a nyereség

megállapítása is helytelen lesz.

7 Kardos P. – Kapásiné dr. Búza M. – Pankucsi Z. – Tóth M. – Varga K. (2004): Regisztrált mérlegképes

könyvelők kézikönyve


- 17 -

Az önköltségszámításnál először meg kell határozni az önköltségszámítás tárgyát,

amely a kalkulációs egység. A kalkulációs egységhez meg kell határozni egy

mérőszámot, amely lehet: mértékegység, vagy műszaki- gazdasági mutató. A

kalkulációs egység meghatározásánál fontos szempont, hogy azonosíthatóak legyenek a

közvetlenül felmerülő költségek.

Az önköltségszámítás fajtái:

a termelés tömegszerűsége és a termelés átfutási ideje szerint készíthető

egyedi kalkuláció:

sorozat kalkuláció

időszaki kalkuláció

az önköltségszámítás elkészítésének időpontjától függően

előkalkuláció

norma szerinti kalkuláció

terv kalkuláció

közbenső kalkuláció

utókalkuláció

Az önköltségszámítás módszerei:

Az önköltségszámításnál a legfontosabb számadat a közvetlen egységköltség, mivel ez

ad pontos tájékoztatást arról, hogy a vállalkozásnak mennyibe került egy termék

kalkulációs egységének előállítása. Az egységköltséget úgy lehet kiszámítani, ha a

termék előállítás során felmerült költségeket elosztjuk az elkészült termékek között. A

felmerült költségek szétosztására különböző költségszámítási módszerek vannak:

Osztókalkuláció:

egyszerű osztókalkuláció

egyenérték számos osztókalkuláció

fázisonkénti osztókalkuláció

pótlékoló kalkuláció

Normatív kalkuláció


- 18 -

A számviteli törvény előírja, hogy a vállalkozó köteles számviteli politikát készíteni.

Mivel a számviteli törvényben rengeteg választási lehetőség van, ezért a számviteli

politika kialakításakor a vállalkozó eldöntheti, hogy a számviteli törvény adta

lehetőségek közül mit választ, azonban ezután a választott eljárástól eltérni nem lehet. A

számviteli politika részeként különböző szabályzatokat kell készíteni a gazdálkodónak,

ilyen szabályzat az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat.

Önköltség számítási szabályzatot kötelező készítenie azon vállalkozónak,akinek:

az értékesítésének az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített

szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti

évben az 1 milliárd forintot meghaladja

ha valamely üzleti évben a költségnemek szerinti költségek együttes összege

meghaladja az 500 millió Forintot

Ha az előbbiekben felsorolt értékhatárok valamelyikét eléri a cég valamelyik üzleti

évben, a következő évtől utókalkulációval kell megállapítania a saját termelésű

készletek, valamint a végzett szolgáltatások önköltségét.

Ha törvényben meghatározott értékhatárokat a vállalkozás meghaladja és így

utókalkulációval kell megállapítani a saját termelésű készletek értékét, abban az esetben

is el kell készíteni az önköltség számítási szabályzatot, de csak az utókalkuláció keretein

belül lévő változatok közül választhat.

Mivel a törvény előírja, hogy a vállalkozás akkor sem választhat más módszert az

önköltség kiszámítására, ha a feltételek ismét teljesülnek, így ebből következik, hogy ha

valaki a törvényi előírások miatt átáll az utókalkulációs önköltség megállapítására az

végleges.

Nem kell önköltség számítási szabályzatot készíteni annak a gazdálkodónak, aki:

egyszerűsített beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót készít

nem éri el a törvényben meghatározott értékhatárokat


- 19 -

Az önköltség számítási szabályzat szerkezetére vonatkozóan, nincsenek törvényi

előírások, de van tartalmi követelmény:

önköltségszámítás célja és fogalma

kalkuláció tárgya

kalkulációs séma

kalkulációs időszak

költségelszámolás, utalványozás, a kalkuláció bizonylati rendje

önköltségszámítás módszere

könyvvitellel való egyeztetés rendje

felelősök megjelölése

3.2.2. Vásárolt készletek bekerülési értéke

„Az anyag- és árukészlet bekerülési értéké a következőkből tevődik össze:

Számlázott (el is fogadott: kivetett) összeg

o forintban

o devizában – a teljesítés napján érvényes deviza választott árfolyamon

számított értékben, barter ügylet esetén az első ügylet árfolyamán

Engedményekkel, felárakkal módosított összeg (helyesbítő számla is)

o kivétel: az engedmény, ha az konkrét anyaghoz csak közvetve

kapcsolódik, és nem számlázták le, mert ilyenkor egyéb bevétel lesz

Szállítási, rakodási, szerelési költségek

Közvetítői, bizományi díjak, (esetleg opciós díj)

Valamint az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó:

o illetékek, adók (beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó)

o vám, vámpótlék, vámkezelési díj

o jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak

o egyéb hatósági, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj)

o le nem vonható általános forgalmi adó


- 20 -

o a hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja

o a hitel, kölcsön igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási

jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, a hitelszerződés közjegyzői

hitelesítésének díja

o a raktárba történő beszállításig felmerült hitelkamat, biztosítási díj

A beszerzési ár tartalma speciális esetben a fentiektől eltérő is lehet: pl.

apportként átvételkor a társasági szerződés szerinti érték, követelés fejében

történő átvételkor a kiváltott piaci érték, vagy más jogszabályban meghatározott

érték”8

3.3. Készletek nyilvántartása

A saját termelésű készleteket közvetlen önköltségen kell kimutatni. A vállalkozó

eldöntheti, hogy év közben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet,

vagy esetleg csak mennyiségi nyilvántartást.

.A saját termelésű készletek közé sorolt befejezetlen és félkész termékekről a

gazdálkodónak nem szükséges analitikus nyilvántartást vezetni. Ezeket évzáráskor kell

készletre venni a leltár alapján.

Az anyagokat és árukat, tehát a vásárolt készleteket az éves beszámoló készítéséhez

egyedileg, vagy csoportosan kell kimutatni. Ezen készleteknél a gazdálkodó eldöntheti,

hogy év közben vezet e folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, vagy

évközben nem vezet értéknyilvántartást. Ha nem vezet évközben nyilvántartást, akkor

év végén a készletek értékelésekor, vagy a mennyiségi nyilvántartás alapján, ha azonban

ilyet sem vezet, akkor a leltár alapján tudja meghatározni a mérlegbe tartozó

anyagkészletet.

Ha a vállalkozás elszámoló árat alkalmaz, arról külön nyilvántartást kell vezetni,

melyben elő kell írnia az elszámoló ár képzését, valamit megváltoztatási szabályait. Ha

a gazdálkodó elszámoló árat használ, akkor ezt a főkönyvi számlákon, vagy a

8Róth J. – Adorján Cs. – Lukács J. – Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel 133-134. oldal


- 21 -

mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikában lehet nyilvántartani. Szükség van

arra, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy az elszámoló ár- különbözet mely

készletcsoporthoz tartozik, ugyanis ez alapján lehet megállapítani a tényleges beszerzési

árat. Az elszámoló árat szükséges időnként összehasonlítani a tényleges beszerzési

árral, ugyanis ha a két ár között jelentős eltérést lát a gazdálkodó, az elszámoló árat

módosítani kell, erre év közben is van lehetőség. Módosításkor az anyagkészlet

összértéke nem változhat, ezért az elszámoló ár- különbözetet is meg kell változtatni,

tehát amennyivel növeljük az elszámoló árat, annyival csökkentjük a különbözetet és

fordítva.9

3.4. Készletek értékelése10

A gazdálkodónak a számviteli politikájában rögzítenie kell, hogy a saját termelésű

készleteit és a vásárolt készleteit hogyan számolja el, valamint hogyan tartja nyilván. A

készletek értékelésekor a vállalkozónak a saját termelésű készleteit előállítási

önköltségen, a vásárolt készleteit beszerzési áron kell aktiválnia. Év közben bekerülési

értéken tartjuk nyilván a számlákon a készleteket, míg év végén a könyv szerinti értéken

kerülnek kimutatásra.

Vásárolt készletek beszerzési árának meghatározása történhet tényleges beszerzési ár,

valamint átlagos beszerzési ár alkalmazásával.

Tényleges beszerzési ár: a készleteket a vállalkozás tényleges előállítási költségen

illetve beszerezési áron tartja nyilván, amennyibe az a vállalkozásnak ténylegesen

került. Az év közben előállított és beszerzett készletek egyedileg a tényleges bekerülési

értéken kerülnek rögzítésre a vállalkozás főkönyvi számláin.

9 Kardos P. – Szakács I. – Tóth M. (2012): A számvitel nagy kézikönyve

10http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CC4QFjAA&url=http%

3A%2F%2Fusers.atw.hu%2fFnyfgtfk%2Ffelev4%2Fsza%2Fkeszletek-eloadas.doc&ei=dgHVUM-

KOpHIswaS4IGQDw&usg=AFQjCNGTFt3iJ6XM4zgh0jZY6xJUNPn2ZA&sig2=8VND3nky01bqNjuB

u6xTNQ&bvm=bv.1355534169,d.Yms


- 22 -

Tényleges beszerzési ár esetén a készletértékelési eljárások összehasonlítása:

1. táblázat: A készletértékelési eljárások összehasonlítása

Megnevezés FIFO LIFO

Angol elnevezés firstin – first out lastin – first out

Jelentése először beérkezett készlet

kerül először

felhasználásra

(kivezetésre)

utolsónak beérkezett

készlet kerül először

felhasználásra

(kivezetésre)

Zárókészlet utolsó árakon első árakon

Átlagárhoz képest:

ha az ár nő felértékel leértékel

ha az ár csökken leértékel felértékel

A számviteli törvény

szerint

Legjobb:

árcsökkenésnél

kimondottan jó

áremelkedésnél

ugyan felértékel, de

megfelel a

törvénynek, mert az

átlagárhoz képest

értékel fel, de a

tényleges

beszerzési árnál

nem értékel

magasabbra

Nem jó:

áremelkedésnél jó

lenne

árcsökkenésénél az


felértékel, de

felértékel a

tényleges

beszerzési árhoz

képest is, ami a

Szt.-nek nem felel

meg.

(folytatás a következő oldalon)


- 23 -

(az 1.táblázat folytatása az előző oldalról)

Megnevezés LOFO HIFO

Angol elnevezés lowestin – first out highestin – first out

Jelentése a legalacsonyabb

árukészlet kerül először

felhasználásra (kivezetésre)

a legmagasabb árukészlet

kerül először

felhasználásra (kivezetésre)

Zárókészlet legmagasabb áron legalacsonyabb áron

Átlagárhoz képest felértékel leértékel

A számviteli törvény

szerint

ártendenciától

függetlenül mindig

felértékel az


mindig a

legmagasabb áron

beszerzett készlet

marad raktáron, ami

értékelési

szempontból a Szt.-

nek nem felel meg

ártendenciától

függetlenül

aláértékel az


a Szt.-nek nem felel

meg

a valódiság elve

alapján a

mérlegérték

jelentősen eltérhet a

piaci értéktől

(forrás: Róth J. – Adorján Cs. – Lukács J. – Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel 131.o.)

Átlagos beszerzési ár: külön kell kezelni a tényleges beszerzés értékét, valamint a

készletek raktárra vételekor használt értéket. Olyan vállalkozóknál érdemes alkalmazni,

ahol több szállítótól származik a beszerzés, így az egyes termékek beszerzési értéke

eltér. Ebben az esetben a készletek tényleges bekerülési értékét számolással lehet

megállapítani:

1. Súlyozott átlagár: a bekerülési értéket minden alkalommal a beszerzett

mennyiség és annak egységár szorzata adja meg. Felhasználáskor számított

beszerzési értéket állapítanak meg a felhasználásra jutó mennyiségre és ezen az

értéken könyvelik le a felhasználást. A számított átlagos beszerzési ár lehet:

csúsztatott átlagár: minden beszerzés után újra kiszámítják az átlagos

beszerzési árat és a készletcsökkenések értékét ez alapján határozzák meg


- 24 -

éves átlagár: az átlagos beszerzési árat időszakonként újraszámítják és ez

alapján határozzák meg a készletcsökkenések értékét

2. Elszámoló ár: a gazdálkodó egy előre meghatározott elszámoló áron veszi

raktárra a készleteit, ebben az esetben minden készlemozgás ezen az áron kell

lekönyvelni. Az elszámoló ár és a beszerzési ár közötti különbözetet az

árkülönbözet számlán mutatja ki a vállalkozás.


- 25 -

4. Készletnyilvántartás a BOS Bt-nél

4.1. Saját termelésű készletek

A vállalkozás tevékenységét tekintve termelő cég. Ezért nagy hangsúlyt fektet a saját

termelésű készletekre. Ezen készletek önköltségének meghatározása euróban történik,

mert a vevői csak külföldi cégek, így egyszerűbb a számlázás.

4.1.1. Saját termelésű készletek bekerülési értéke

Mivel a vállalkozás értékesítésének az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a

közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele meghaladja az 1

milliárd Forintot és a költségnemek szerinti költségek együttes összege meghaladja az

500 millió Forintot ezért a számviteli törvény előírása szerint a saját termelésű készletek

önköltségét utókalkulációval kell megállapítania.

Utókalkuláció: az elkészült termékek közvetlen önköltségét a termelés befejezése után

állapítják meg. Az utókalkuláció a valós költségeket, azaz a termék előállításához

valóban felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékét tartalmazza.11

A késztermékek és a félkész termékek közvetlen önköltségének megállapításánál a

vállalkozás az anyagköltséget, a bérköltséget és a gépköltséget veszi alapul.

Bérköltség= idő(hány percet dolgoznak vele)*1 egységre jutó euró

Gépköltség függ:

adott évi tarifa (ez minden évben változik)

az önköltség számításánál az is fontos, hogy melyik géppel történik az adott

termék megmunkálása, hiszen ez alapján is változik az önköltség

11

Kardos P. – Kapásiné dr. Búza M. – Pankucsi Z. – Tóth M. – Varga K. (2004): Regisztrált mérlegképes

könyvelők kézikönyve


- 26 -

Anyagköltség: mindig az előállított készlet értéke, a kalkulált anyagköltségnek meg kell

egyezni az eredménykimutatás anyagköltségének összegével. 1-2%-s eltérés azonban

lehet közte.

A vállalkozásnál a kalkuláció az SAP rendszerén belül történik, itt van egy külön

módusz amely a kalkulációt elvégzi.

4. kép: Kalkulációs tábla az SAP programon belül

(forrás: SAP Business One)

Ezen kalkulációs táblában pontosan látni, hogy a termék előállításához milyen

alapanyagokat használtak fel. Az alapanyagok árai önköltségszámításnál a csúsztatott

átlagárak. Az alapanyagok cikkszáma, mennyiségi egysége és a mennyisége, valamint


- 27 -

az önköltségszámításhoz tartozó gépköltség és bérköltség értéke is látszik. Ezekből

számolja ki a program az adott termék önköltségét.

Lehetséges azonban, hogy létező félkész illetve késztermék önköltségét kell újra

kalkulálni. Erre olyan esetben van szükség ha a termék összetételében változás

következik be, azaz több vagy kevesebb anyag kerül felhasználásra. A program ilyenkor

ugyanúgy kalkulál, mintha új lenne a késztermék, vagy félkész termék.

Újrakalkulálásnál az önköltség magasabb és alacsonyabb is lehet a termék összetétel

változásától függően.

Minden év elején a termékek önköltségét újra kell kalkulálni, hiszen a tarifák évről évre

változnak. Erre azért van szükség, hogy a rendszerben az árak valós értéken legyenek

nyilvántartva.

4.1.2. Saját termelésű készletek nyilvántartása

A vállalkozás saját termelésű készleteiről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet

év közben az SAP rendszerén belül.

A saját termelésű készleteket közvetlen önköltségen kell kimutatnia a vállalkozásnak

évközben.

A saját termelésű készletek analitikája tartalmazza a készlet megnevezését, méretét és

mennyiségi egységét. Valamit a tényleges mennyiségét és a mennyiségében

bekövetkezett változásokat. A nyilvántartási árat, ami a saját termelésű készletek

esetében a közvetlen önköltség. A készlet értékét és az értékének változásait, ez a

változás származhat értékvesztésből, vagy értékvesztés visszaírásából. A bevételezés

dátumát, a kivételezés dátumát. 12

A befejezetlen és félkész termékekről a vállalkozás évközben vezeti a készletszámlákat,

valamint ezen termékekről is évközben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet.

12

Kardos P. – Szakács I. – Tóth M. (2012): A számvitel nagy kézikönyve


- 28 -

4.2. Vásárolt készletek

A BOS Bt. árbevételét euróban realizálja, mivel az anyavállalatának euróban kell

jelentéseket adnia, valamint a vevők és a szállítók nagy részével euróban számol el, így

megalakuláskor az euro alapú könyvelést választotta. Így nagyon minimális a forint

alapú könyvelés, olyan számláknál alkalmazzák, amelyeknél nem lehetséges az euróban

történő számlázás.A forintban kiállított számlák esetében az átváltás a valuta könyv

szerinti árfolyama alapján történik.

4.2.1. Bekerülési értéke

A BOS. Bt-nél a vásárolt készletek bekerülési értékének részét a számlán feltüntetett

engedményekkel csökkentett, felárral növelt számlázott ár, valamint az áthárított

csomagolási költség képezi. A beszerzési árhoz kapcsolódó további költségek és díjak

év végén kerülnek felosztásra. Azonban év végén már nem anyagcsoportra külön-külön

osztják fel a:

szállítási költséget

bizományi díjakat

beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket

beszerzéshez kapcsolódó adókat és díjakat,

vámköltségeket

vámköltségen kívüli egyéb vámterheket, illetékeket, bérmunkadíjakat

egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjakat

jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjakat

előzetesen felszámított, de le nem vonható áfát

készlet beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó igénybe vett hitel, kölcsön

felvétele előtt fizetett bankgarancia díjat, kezelési költséget, folyósítási

jutalékot, időarányos hitelkamatot


- 29 -

Ezeket együttesen osztják fel. Az anyagfelhasználásra eső rész az anyagköltséget növeli.

A többit a zárókészletre osztják fel, ez megnöveli a készlet értékét. Ezt a költséget a

készlet mellékköltségek számlára vezetik át év végén.

4.2.2. Vásárolt készletek nyilvántartása

A vállalkozás vásárolt készleteiről évközben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást

vezet.

Vásárolt készletek analitikus nyilvántartásának tartalmaznia kell a következő

információkat:

a készletek megnevezését, mennyiségét, valamint a készletekben bekövetkezett

változásokat mennyiségben és értékben

a beszerzés időpontját

a készletek értékét beszerzési áron

az anyagok értékvesztését és ezek visszaírását

4.3. Készletváltozások

Alapanyag beszerzés: alapanyag beszerzésnél az illetékes beszerző megköti a szükséges

keretszerződéseket. A beszerzések az alapján történnek, hogy a fogyási listán milyen

termékek jelennek meg. Ez nagyon fontos, hiszen így naprakész információt kap a

vállalkozás azzal kapcsolatban, hogy az egyes alapanyagaiból milyen mértékű a fogyás.

A fogyási lista pontossága úgy érhető el, hogy egy adott alapanyag cikkszámához

beállítanak egy minimális készletmennyiséget. Meg kell adni a szükséges

raktárkészletet, valamint a minimális készletszintet. Ezeket az elmúlt évek fogyásának

adataiból könnyedén kiszámolhatják és rögzíthetik. Ha a darabszámok rögzítése a

tételeknél megtörtént egy lekérdezés elindításával megjelenik a szükséges alapanyag

rendelések listái. Amikor beérkezik az anyag, megnézik tényleges az jött e be, majd

ezután az SAP erre alkalmas móduszában a raktárosok bekönyvelik.


- 30 -

Értékesítés: A vevőkért az értékesítők a felelősek. A vevők általában hetente küldenek

egy lehívást, melyben tájékoztatják a vállalkozást arról, hogy milyen késztermékekre

lenne szüksége. Ezt a lehívást befogadja az SAP rendszere, majd az arra alkalmas

személy készít egy kiszállítási tervet, tehát egy szállítólevelet. Ezen szállítólevél alapján

kikönyvelik a rendszerből az eladott készterméket.

Értékvesztés:

Lassú mozgó alkatrészek: ha egy évig nem volt mozgás a készletszámlán, akkor

a vállalkozásnak le kell írnia 50%-kal

Tartalék alkatrészek: mivel az autóiparban szükség van tartalék alkatrészekre,

ezért a vállalkozásnak ha már nem is gyártják az adott terméket akkor is kell

raktáron tartania belőle. Azonban ha a gyártás befejeződik egy adott terméknél

azonnal le kell írni 50%-kal, de 10 évig kötelező tárolni.

Elfekvő készlet: ezek azok a készletek, amiket szinte 100%, hogy a vállalkozás

már nem fog felhasználni, leginkább selejtezésre várnak. Ezeket le kell írni 0-ra

2 év után a BOS Szabályzat szerint. Ez nehézséget okoz a cégnek ugyanis a BOS

Szabályzat külföldi szabályok alapján készült és e szerint le kell értékelni a

készletet. A magyar számviteli törvény erről azonban máshogy rendelkezik.

Értékvesztés visszaírása:

Tartalék alkatrész: eladásánál a terméket visszaértékeli a vállalkozás, hiszen el

tudja adni.

Selejtezés: minőségi kifogás esetén a készletet le kell selejtezni, amelyről selejtezési

jegyzőkönyvet kell készíteni. A fizetés annak a függvénye, hogy a minőségi kifogás a

vállalat hibája, vagy a beszállítóé.

Készletcsökkenés:készletcsökkenésként jelenik meg a vállalkozásnál, ha egy adott

termékből mintát szállít a vevőnek, ugyanis ezt a készletek a vevő érték nélkül kapja

meg.

Készletnövekedés: készletnövekedést jelent a vállalkozásnak, ha a beszállítók küldenek

neki mintát, ugyanis ez pénzcsökkenéssel nem jár.


- 31 -

4.4. Egyéb készletek a cégnél13

Úton lévő készletek: a szállítók és a vevők vonatkozásában is értelmezhető.

Szállítóknál: azokat az árukat fél- illetve késztermékeket nevezzük úton lévő

készleteknek, amelyeknél a fordulónapig megtörténik a kiszállítás a vevő

telephelyére, de a vevő valamilyen oknál fogva nem vette át. Így a teljesítés nem

történhetett meg, ezért a mérlegben a szállítónak kell kimutatni, ugyanis még az

ő tulajdonában van.

Vevőknél: ha a készlet december 31.-ig nem érkezik be a vevő raktárába, de a

számlát viszont megkapta, akkor a vevőnek kell szerepeltetni a mérlegében az

úton lévő készletet, függetlenül attól, hogy a raktárába megérkezett e vagy

semexworks paritás esetén.

Nem számlázott szállítások: Azon készleteket soroljuk ide, amelyek a fordulónapig a

vállalkozás raktárába beérkeztek, de a számla december 31.-ig nem érkezett meg hozzá.

Mivel a teljesítés helye a vevő telephelye ezért a teljesítés megtörtént és a vevő el is

fogadta azt. Problémát jelent azonban, a helyes készletérték meghatározása, mivel a

számla nem érkezett meg, de mindenképpen a vevő mérlegében kell szerepeltetni ezen

készleteket. Ilyenkor útmutatást adhat a szerződésben meghatározott összeg. Ha a

számla beérkezésekor a számlán feltüntetett összeg jelentősen eltér a korábban

megállapított értéktől, akkor meg kell vizsgálni, hogy a készlet még raktáron van, már

felhasználták, vagy esetleg már értékesítették. Ennek függvényében kell elvégezni a

módosításokat. Ha azonban a két összeg között az eltérés nem jelentős, akkor az egyéb

bevételekre, vagy az egyéb ráfordításokra kell elszámolni az összeget.

A vállalkozás ide sorolja még a beszállítóktól kapott mintákat, valamint a vevőknek

küldött mintákat.

Bizományba bérmunkára átadott készletek:A BOS Bt-nek bizományba átadott készlete

nincs. A vállalkozás bérmunkára vásárolt készleteket (termelési alapanyagokat) ad át. A

kiadás során megmunkáló helyenként (bérmunka cégenként) egy raktárhelyre kitárolják

13

Róth J. – Adorján Cs. – Lukács J. – Veit J. (2008): Pénzügyi Számvitel


- 32 -

a kiszállított mennyiséget. Amikor megmunkálás után visszajön a raktárhelyről

visszakönyvelik. Ezzel a módszerrel ellenőrizhető, hogy minden kiszállított anyag

visszaérkezik-e a megmunkáló cégtől. Ha a bérmunkára kiadott anyag beérkezik a

vállalkozáshoz optimális megoldásként új cikkszámot kellene, hogy kapjon, mivel ez is

alapanyag, és ezen cikkszám bekerülési értékébe bele kellene venni az eredeti cikkszám

értékét, így a bérmunka értéke automatikusan hozzáadódna a készlet értékéhez. Gondot

okoz azonban, ha félkész cikkszámon jön vissza a vállalkozás tulajdonába. Ez olyan

termékeknél fordulhat elő amelyeket valamikor a vállalkozás saját maga készít, viszont

valamikor kiadja bérmunkára. Ezen gond elkerülése érdekében a megoldás az lenne, ha

az adott munkafolyamatot mindig bérmunkára adnák ki.

Idegen helyen tárolt készletek:Ide sorolja a vállalkozás a konszignációs raktárakban

tárolt készleteket és az idegen helyen tárolt saját gyártású készleteket is.

Konszignációs raktárakban tárolt saját termelésű készlet: a vállalkozás kiviszi a saját

raktárába azt a mennyiséget, amelyre a vevőnek várhatóan szüksége lesz. Ezen készlet

kiszállításkor nem kerül kiszámlázásra. Amikor a vevőnek szüksége van az úgynevezett

„konszis készletre” kivételezési bizonylat alapján ki tud venni akkora mennyiséget a

készletből amelyre ténylegesen szüksége van.

Konszignációs raktárban tárolt vásárolt készletek: a BOS Bt belföldi és külföldi

beszállító partnerei több konszignációs raktárt üzemeltetnek a cég telephelyén. Célja,

hogy a termeléshez szükséges alapanyagok mindig megfelelő mennyiségben

rendelkezésre álljanak és ezen készletek ne a cég anyagkészletét növeljék. A beszállítók

között vannak heti és havi elszámolók.

Az elszámolás folyamata:

Nyitó készlet + Beszerzés – Felhasználás

A konszignációs raktárakban tárolt készleteket a vállalkozások nem értékben tartják

nyilván, hanem csak mennyiségben. Amikor a termelésbe felhasználják, akkor kerül a

vevő készletébe és ez alapján számláz a szállító.

Ha valami minőségi hibás lecsökkenti a bejövő készletet, ilyenkor a vevő ezt

visszaküldi a vállalkozásnak, hiszen a készletnek még nincs értéke. Azonban ha a vevő


- 33 -

akkor talál hibát amikor már kiadták a termelésnek, tehát már leszámlázták, akkor

jóváírást kell írni, mivel a fogyásban a készlet már benne van.


- 34 -

5.A leltárról és a leltározási tevékenységről általában

5.1.A leltár és leltározás alapfogalmai

„A leltár olyan tételes – jegyzékszerű – kimutatás, amely részletesen feltünteti a

vállalkozó vagyonelemeit összetétel ( azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint, egy

adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben.

Másképpen fogalmazva, a leltár olyan kimutatás, amely – meghatározott napra

vonatkoztatva – tételesen és ellenőrizhető módon, főkönyvi számlánkénti, illetve

mérlegtételenkénti csoportosításban tartalmazza az eszközök mennyiségét, az eszközök

és források értékét”14

5. ábra: Leltározás fajtái

( forrás: saját szerkesztés A leltározás, a leltárértékelés, a selejtezés rendje 2004 könyv

alapján)

14

Sztanó I. (2006): A számvitel alapjai 220 oldal


- 35 -

Tartalma szerint:15

Részleltár:a vállalkozás egy- egy készletcsoportjáról, eszközeinek és

forrásainak egy részéről készített leltárt nevezzük részleltárnak.

Teljes leltár: a társaság valamennyi eszközeit és forrásait tartalmazza,

egy kijelölt időpontban, függetlenül attól, hogy az adott eszköz a

vállalkozás telephelyén van e.

Célja szerint:16

Vagyonmegállapító leltár: a vállalkozás vagyonának megállapítására

szolgáló leltár

Elszámoltató leltár: az eszközökért, készletekért anyagilag felelős

alkalmazottak elszámoltatására és tevékenységük szakszerűségének

ellenőrzésére írják elő, hajtják végre. Főként kiskereskedelmi cégeknél

alkalmazzák ezt a leltározási fajtát.

Időpontja szerint:16

Évközi leltár:

Nyitóleltár: megalakuláskor készítik a vállalkozások a nyitóleltárt, ez

támasztja alá a nyitómérleget, minden eszközt tényleges mennyiségi felvétel

alapján kell szerepeltetni, valamint értékben kell nyilvántartásba venni.

Működő vállalkozás nyitó leltárt nem készít, ugyanis az előző évi záró leltára

megegyezik a következő évi nyitó leltárával.

Átadás- átvételkori leltár: akkor van szükség ilyen leltár elkészítésére, ha a

raktárosok, üzletvezetők személyében változás következik be

Elszámoltató leltár: célja az ellenőrzés, az eszközökért és forrásokért felelős

személyek elszámoltatására szolgál ezen leltár elkészítése

Folyamatos leltározás: lényege, hogy a vállalkozás tulajdonában lévő minden

eszközt és forrást legalább félévente kell leltározni, a belső szabályzatban kell

meghatározni, hogy mely eszközöket kívánja a gazdálkodó folyamatosan

leltározni, valamint a leltár időpontját is

15

Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november


- 36 -

Fordulónapi leltározás: előre meghatározott napon végzik a leltározást a

vállalkozásnál, ilyenkor a leltárfelvételi helyen minden eszközfajtát le kell

leltározni

Idegen leltár: a vállalat területén lévő idegen eszközökről készített leltár. Az idegen

eszközökről készített leltárt, a tulajdonosoknak meg kell küldeni egyeztetés céljából.

A leltár a számviteli mérleghez hasonlóan egy vagyonkimutatás. A mérleget

alátámasztó alapdokumentum. Egy meghatározott időpontban elvégzett leltározási

tevékenység alapján összeállított dokumentum, amelynek célja a vállalkozás

vagyonának a számbavétele. 16

A mérleg és a leltár közötti egyezőségek:17

adott időpontra vonatkozik

teljes körű

a számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének

aláírásával szükséges igazolni

A mérleg és leltár közötti eltérések:17

míg a leltár mennyiségi és értékbeni adatokat is tartalmaz, addig a mérlegben

csak értékbeni adatokat szerepeltetnek

a leltár tagolására nincs előírás, a mérleg tagolását a számviteli törvény előírja

5.2. A leltárral szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények17

A leltárral szemben támasztott alaki követelmények:

A teljesség azt jelenti, hogy a leltárnak a vállalkozás összes eszközét és

forrását tartalmaznia kell. Függetlenül attól, hogy a vállalkozás telephelyén,

vagy idegen helyen tárolják. A vállalkozásnál lévő idegen eszközöket a

16

Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november 17

Dr. Verő I. (2004) : A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje


- 37 -

leltárban érték nélkül kell kimutatni, majd az eszközök tulajdonosának ki

kell küldeni ezeket a leltárakat.

A leltár valódisága mintegy előfeltétele a mérleg valódiságának. Ezért a

leltárnak a ténylegesen megállapított mennyiséget és értéket kell tükröznie,

ez azonban csak úgy lehetséges, ha betartják az előírásokat.

A leltár világossága azt jelenti, hogy a leltárnak részletesen kell mutatni a

gazdálkodó eszközeit és forrásai (fajta, méret, minőség, típus) szerint,

valamint meg kell határozni, hogy az eszközök, források hol találhatók. A

világosság követelménye egyben a bruttó- elv érvényesítését is jelenti, azaz

az adósok és hitelezők követeléseit és tartozásait tételesen kell kimutatni a

leltárban. Ha több követelése vagy tartozása van ugyanazon hitelezőnek,

vagy adósnak akkor sem szabad őket összevonni, hanem bruttó módon kell

elszámolni.

Az egyedi értékelés elve szerint a vállalkozás tulajdonában lévő eszközöket

és forrásokat a könyvvezetés, valamint a beszámoló készítése során

egyedileg kell értékelni.

A leltárral szemben támasztott tartalmi követelmények:

A leltárnak tartalmaznia kell:

a leltározásban résztvevő személyek aláírását

a vállalkozás, telephely megnevezését, a leltározási helyet

a leltár fordulónapját, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját

a bizonylatok sorszámát

az eszközök megjelölését, a ténylegesen talált mennyiséget

a számviteli törvényben előírt módon a leltározott eszközök és források

egységárát, valamint összértékét

a leltártöbbletet és a leltárhiányt


- 38 -

5.3. A leltározás időpontja18

A számviteli törvény csak a beszámoló letétbe helyezésének határidejét írja elő. A

mérleg elkészítésének határidejét nem, így a leltár elkészítésének időpontja is szabadon

választott. Azonban a beszámolót alátámasztó leltárnak fordulónapra kell vonatkoznia

akkor is ha nem akkor készül el ténylegesen. A vállalkozónak figyelembe kell venni,

hogy a leltár a mérleg „alapbizonylata”, tehát a leltárt a mérlegkészítés előtt össze kell

állítania.

A leltározás időpontjainak meghatározásánál fontos szempontok:

az eszközök és készletek leltározása minél közelebbi időpontban van a mérleg

összeállításához, annál pontosabb adatokat fog tartalmazni a mérleg

olyan időpontban a legcélszerűbb elvégezni a leltározást, amikor a legkevesebb

a leltározandó készlet

az időpontok meghatározásánál, fontos szempont, hogy ne, vagy csak

minimálisan zavarja a vállalkozás tevékenységét, ezért ha lehetőség van rá a

leltározást érdemes munkaszüneti napokra tenni

Évközi leltározás körébe tartoznak a következő leltározási módok, amelyeket a

vállalkozás speciális okokból rendelhet el:

nyitóleltár

átadási-átvételkori leltár

elszámoltató leltár

Folyamatos leltározás:

A folyamatos leltározás előnye, hogy a munkafolyamatok megoszlanak. Belső

szabályzatban kell rögzíteni, mely eszközöknél alkalmazza a vállalkozás a folyamatos

leltározási tevékenységet.

18

Dr. Verő I. (2004): A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje


- 39 -

A folyamatos leltározás előfeltételei:

a vállalkozásnak a leltározás időpontjában a főkönyvi könyveléssel egyező

analitikus nyilvántartást kell vezetni, hogy a hiányok és a többletek a

nyilvántartás alapján azonnal megállapíthatók legyenek

az azonos eszközcsoportok leltárfelvételét célszerű azonos időpontban elvégezni

ha a vállalkozás folyamatos leltározást végez gondoskodni kell a személyi

feltételekről. valamint arról, hogy a folyamatos leltározást rendszeresen

ellenőrizzék

Fordulónapi leltározás:

A belső szabályzatban azon eszközök körét, amelyeket a vállalkozás fordulónapon akar

leltározni rögzíteni kell.

Egyeztetni kell az analitikus nyilvántartást a leltárfelvétel adataival, valamint a főkönyvi

számlák és az analitikus nyilvántartás adatait is. Az év utolsó napján a leltár adatai

alapján helyesbített és a főkönyvi számlákkal egyeztetett analitikus nyilvántartás

tekinthető véglegesnek.

Kevés azon eszközök és források köre, amelyeket a mérleg fordulónapján kell

leltározni. Ide tartoznak:

befejezetlen termelés

úton lévő készletek

váltók, értékpapírok, kötvények és egyéb befektetett eszközök

munkavállalók tartozása

adósok és a hitelezők tartozása

megmunkálás céljából átvett idegen készletek

a TB, az APEH és a vámhatóság felé történő elszámolások nyilvántartása

házipénztárak pénzkészletei


- 40 -

5.4. Számviteli törvény a leltározásról19

A számviteli törvény 69 §-a foglalkozik a leltárral szemben felállított

követelményekkel. Eszerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez,

de legfőképpen a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt szükséges elkészíteni,

amely tételesen tartalmazza a mérleg fordulónapján a vállalkozás eszközeit és forrásait.

Lehetősége van arra a vállalkozónak, hogy a mérleg fordulónapját megelőző vagy az azt

követő negyedévben ellenőrizze az árukészleti nyilvántartásának a mérleg

fordulónapjára vonatkozó adatait mennyiségi felvétellel. Ha az utóbbit választja a

gazdálkodó a mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló változásokat a mérleg

fordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. Nem alkalmazhatja ezt az a vállalkozó, aki

év közben sem mennyiségi sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.

Ahhoz, hogy ezeket a feltételeket teljesíteni tudja, a főkönyvi könyvelés és az analitikus

nyilvántartások adatait egyeztetnie kell az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

Ha a vállalkozó év közben folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a leltár

elkészítését megelőzően köteles meggyőződni leltározással a leltárba bekerülő adatok

valódiságáról. Az a vállalkozás aki eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást

vezet, annak ezen eszközeiről a Leltározási Szabályzatban meghatározott

időszakonként, de legalább 3 évente elég mennyiségi felvétellel elvégezni a leltározást.

Azonban a többi eszköznél és forrásnál évente kell elvégezni az egyeztetéssel történő

leltározást. A gazdálkodó választhatja azt a lehetőséget is, hogy év közben nem vezet

folyamatos mennyiségi nyilvántartást, ilyenkor az üzleti év mérleg fordulónapjára

vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell elkészítenie. Az értékben kimutatott

eszközökről és kötelezettségekről, az idegen helyen tárolt eszközökről, valamint a

dematerializált értékpapírokról az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan

egyeztetéssel kell elvégezni a leltárt.

19

A számviteli törvény 2012


- 41 -

5.5. A leltározás előszítése és végrehajtása20

A leltározási tevékenység végrehajtása minden vállalatnál szinte azonos módon

történik. Ezt azonban befolyásolja, hogy a vállalkozás tulajdonában milyen eszközök

lelhetők fel, valamint a vállalkozás nagysága. Hiszen teljesen más volumenű feladatokat

jelent egy kisvállalkozás leltározása és adatainak értékelése, mint ugyanezen feladatok

elvégzése egy nagy vállalatnál. Eltérések különösen a munka előkészítésében,

végrehajtásában, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosításában jelentkezhetnek.

A leltározás végrehajtásának főbb feladatai:

a Számviteli Politika részeként köteles elkészíteni a Leltározási Szabályzatot

a Leltározási Szabályzat alapján az időpontok meghatározása érdekében szükséges

elkészíteni a Leltározási Ütemtervet

a leltározás előkészítése:

a leltározásban résztvevők időben történő megbízása

célszerű elvégezni a szükséges selejtezéseket

a szükséges tárgyi és technikai feltételek biztosítása

a leltározáshoz szükséges bizonylatok biztosítása

gondoskodni kell a tárgyi eszközök és a forgóeszközök helyes elkülönítéséről

szobaleltárak aktualizálása

idegen helyen tárolt eszközök leltárfelvételének előkészítéséről gondoskodni kell

a készleteket mérhető állapotba kell hozni

göngyölegek leltározásának előkészítése során biztosítani kell, hogy ezek

könnyen megszámlálhatók legyenek

a leltározás személyi feltételeinek biztosítása

a leltározásban részt vevők felkészítése

leltárfelvétel végrehajtása

egyeztetés, a leltári adatok értékelése

Ezen feladatok részletes bemutatását a későbbiekben fogom kifejteni, a BOS Bt.

leltározásának tükrében.

20



- 42 -

6. Leltározás a BOS Bt-nél

6.1. Anyagraktár bemutatása

6. ábra: Alapanyagraktár termékcsoportok szerinti felosztása a BOS Bt-nél


HSI: Heckscheibenrollointegriert

GDE: Glasdachrolloelektr.

KBR: Kombirollo

ABR: Abdeckrollo

HSE: Heckscheibenrolloelektr.

TEC: Technologie

RAKTÁR

HSI

GDE

KBR

ABR

HSE

TEC


- 43 -

Minden részlegnek van külön polcrendszere, külön tárhellyel. A 6 raktár közül van

olyan ahol az anyagok saját csomagolásukban, „ahogy érkeznek” kerülnek be a

raktárba, azonban vannak olyan anyagok, amelyeket a az egyszerűbb elosztás végett

kicsomagolnak és méretre szabott ládákban tárolnak. A raktárban a vásárolt készletek

bevételezése a szállítólevél alapján az SAP rendszerben történik. Feltüntetik a

darabszámot a megrendelésszámot, a céget, a cikkszámot, valamit egy négy jegyű kódot

ami útmutatást ad azzal kapcsolatban, hogy a 6 raktár közül hova kerül a készlet. Ha az

adatokat felvitték ezt a dokumentumot kinyomtatják, majd ez kerül rá a termékekre, így

később egyszerűbben megtalálható a készlet.

A késztermékek raktározása HU kezelt raktárakban történik. Ennek lényege,hogy a

terméken feltüntetett címkén nem a termék mennyisége és cikkszáma látható, hanem

egy úgynevezett holding unit számot kap. Ha ezt a számot beírjuk a készletnyilvántartó

rendszerbe, láthatjuk a termék cikkszámát és mennyiségét.

A vállalkozás a vevőinél, valamint a szállítók a vállalkozás telephelyén rendelkeznek

konszignációs raktárakkal. Ennek lényege, hogy az adott szállító kiviszi a konszignációs

raktárába, azt az alapanyag mennyiséget, amelyre a vevőnek várhatóan szüksége lesz.

6.2. A leltározási szabályzat és a leltározási ütemterv

6.2.1. Leltározási Szabályzat

A számviteli törvény 14§-a előírja, hogy a számviteli politika keretében szükséges

leltározási szabályzatot készíteni a vállalkozásoknak. Leltározási Szabályzat

elkészítésére azért van szüksége a cégnek, hogy a vállalkozás leltározási kötelezettsége,

valamint a feladatai egységes elvek alapján kerüljenek végrehajtásra21

21

http://www.adosziget.hu/szakmai-cikk-archivum/konyveles/494-leltarozas-szabalyzat-.html


- 44 -

A BOS Bt. Leltározási Szabályzata a következő részekből tevődik össze:22

1. A leltár előkészítésének feladatai:

1.1. Általános rész: a szakirodalom alapján készül el, tartalmazza a leltár fogalmát, a

leltározás időpontjait, a leltár tárgyi feltételeinek biztosítására kinevezett

személyek megnevezését, az informatikai részleg feladatait, a leltározandó

anyag leltárra való előkészítésének folyamatát. Röviden ismerteti a bizonylatok

tartalmát, és formai és tartalmi követelményét, és a leltározás módját.

1.2. Fogalmak: a számviteli fogalmak pontos ismertetése

1.3. Alapanyagraktár: ezen részben kell megjelölni az utolsó árufogadás dátumát és

az első beérkezés időpontját

1.4. Gyártásközi raktár és befejezetlen termelés: ebben a fejezetben kerül előírásra,

hogy a számolási pontokat a leltár megkezdéséig 0-ra kell beállítani

1.5. Készáruraktár: itt ismertetik, hogy a leltár megkezdését megelőző utolsó

árukiadás és számlakiállítás dátuma milyen időpontra esik

1.6. Selejtraktár: bemutatja, hogy a selejtezésre váró saját termelésű készletekkel és

a vásárolt készletekkel leltározás előtt mi a teendő

1.7. Idegen helyen tárolt készletek: tartalmazza az alvállalkozók és konszignációs

raktárak elérhetőségeit

1.8. Idegen tulajdonú készletek: a leltározással kapcsolatos tudnivalókat ismerteti

1.9. Tárgyi eszközök leltározása: a tárgyi eszközök leltározásával kapcsolatos

információk szerepelnek az 1.9.-es pontban

1.10. Idegen tulajdonú tárgyi eszközök: ezen eszközök leltározásának menetét

mutatja be

2. Leltározás menete:

2.1. A leltározás módja, bizonylatai: a leltározás módjait ismerteti, valamint a

bizonylatok fajtáit, tartalmi és forma követelményét

2.2. Leltározás menete: a leltározás végrehajtásának folyamatát írja le

2.3. A „Kézi leltárívek” kitöltésére vonatkozó előírások: a kitöltéssel kapcsolatos

tudnivalókat ismerteti

22

BOS Automotive Products Magyarország Bt. Leltározási Szabályzata


- 45 -

2.4. A raktár és a termelési leltár ellenőrzése: az ellenőrzés menetéről ad

tájékoztatást

2.5. Leltárkészletek értékelése: a számviteli politikában előírt értékelési módokat

ismerteti

2.6. Leltárjelentés: a leltárjelentés fogalmát ismerteti

2.7. A leltárhoz szükséges erőforrások: a személyi felelősöket jelöli ki a

leltározáshoz

2.8. A leltár dokumentumainak megőrzése

3. Feladatok a leltárutasításhoz: tartalmazza az egyes tevékenységekhez tartozó

felelősök nevét, határidejét

6.2.2. Leltározási ütemterv

A vállalkozásnak szükséges a leltározási szabályzat alapján leltározási ütemtervet

készíteni. Ez a terv részletesen ismerteti a leltározás előkészítésével, a leltározás

folyamatával, az értékeléssel, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos időpontokat,

valamint a munkafolyamatok elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét. 23

Míg a vállalkozás a Leltározási Szabályzatot több évre is készítheti, addig a leltározási

ütemtervet minden évben a leltár elkészítése előtt el kell készíteni. Erre azért van

szükség, mert a leltározási feladatok évről évre változhatnak, valamint az időpontok is

változnak. Az ütemterv biztosítja a vállalkozás leltározásának tervszerű megvalósítását.

A betéti társaságnál a leltározási időpontok a számviteli törvény, valamint a

vagyonvédelem alapján kerülnek kiválasztásra. A vállalkozás a készletek leltározását

minden évben december hónap végén hajtja végre. Az időpontok kijelölésénél

figyelembe veszik a jogszabályban előírt határidőket, valamint a leltározással

kapcsolatos munkafolyamatok időigényességét.

23

Dr. Verő I. (2004): A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje


- 46 -

6.3. A leltározás személyi feltételeinek biztosítása24

A leltározás megkezdése előtt szükség van arra, hogy a vállalkozás felmérje a

leltározáshoz szükséges munkaerő szükségletét. A leltározáshoz rendelkezésre álló,

valamint szükséges munkaerő figyelembe vételével alakítja ki a leltározás személyi

szervezetét.25

7. ábra: A leltározás személyi feltételei

(forrás: saját szerkesztés a Leltározási Szabályzat alapján)

A vállalkozás vezetője felelős a számviteli politika és a leltározási szabályzat

elkészítéséért és módosításáért. Évente el kell készítenie a leltározási ütemtervet, illetve

kijelölnie a leltározás fő felelősét. A leltározás megkezdése előtt ő adja ki a

leltárutasításokat, a leltárhiánynál ő dönt a leltárhiány megtérítéséről. Utasításokat ad,

24


25

Dr. Verő I. (2004) : A leltározás, a leltárértékelés és a selejtezés rendje


- 47 -

hogy a hiányosságokat a jövőben hogyan lehetne megszüntetni, ezekhez milyen

intézkedések szükségesek.

Műszaki vezető feladatai közé tartozik a leltár lebonyolításához szükséges tárgyi,

technikai feltételek és a műszaki képzettségű dolgozók felkészítése. A befejezetlen és

félkész termelés helyes felmérésének biztosítása. A leltárkörzetek kijelölése, valamint

azok előkészítése

Gazdasági vezető a leltározás fő felelőse, tehát ő felel az előkészítő és a lebonyolító

tevékenységek megszervezéséért. Feladatai közé tartozik a leltárértekezlet összehívása,

levezetése, a leltározási szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése, szakmai

tájékoztatás nyújtása és a leltárellenőrök, valamint a leltárfelelősök kijelölése.

Leltárfelelősök felelősek a leltározás gyakorlati lebonyolításáért. A leltározási

szabályzat és a leltározási ütemtervben foglalt elvégzendő feladatok előkészítéséért.

Feladatuk a leltározás menetének meghatározása, a leltári nyomtatványok, valamint a

leltározáshoz szükséges technikai eszközök biztosítása. Ők ellenőrzik, hogy a kiadott

feladatokat végrehajtották e.

A leltározókcsoportba beosztva a leltári csoportvezetők irányításával elvégzik a

leltározandó eszközök azonosítását, az adminisztrációs munkákat, valamint ellenőrzik a

leltározandó eszközök teljes körűségét. Termelési leltárnál az adatrögzítéshez 4 fő, a

fizikai számoláshoz gyártósoronként 2 fő, valamint ellenőrzéshez 1 fő szükséges.

Raktári leltárnál az adatrögzítéshez legalább 3 fő, fizikai számoláshoz 4 fő, valamint

ellenőrzéshez gyártósoronként 1 fő szükséges

A leltárellenőrök feladata a leltározás ellenőrzése, valamint az ellenőrzés során

tapasztalt eltéréseket jelenteniük kell és az ellenőrzésük tényét az ellenőrzött

bizonylatokon aláírásukkal igazolják.


- 48 -

6.4. A leltározás bizonylati rendje

A leltárfelvétel végrehajtását leltárbizonylatok segítségével kell elvégezni. Ezen

bizonylatokat a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni. A leltározás során

használt bizonylatokat számviteli bizonylatnak kell tekinteni. Ezek lehetnek vásárolt,

vagy a gazdálkodó által előállított bizonylatok. A leltárbizonylatok szigorú számadási

kötelezettség alá kell, hogy tartozzanak, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodónak

nyilvántartást kell vezetni róluk. Sorszámmal kell ellátni, kizárólag számítógéppel vagy

tollal lehet kitöltetni. A nyomtatványok átadása, átvétele csak elismervénnyel történhet.

A vállalkozásnak a leltározás bizonylatait a leltárral együtt 8 évig kell megőriznie. A

leltárfelvétel befejezése után, a leltárívek eredeti példányát el kell juttatni a kijelölt

vezetőnek.

A készletek leltározásának alapbizonylata az SAP számítógépes rendszer által

biztosított leltárív. Ezen leltáríveket minden szegmens önállóan nyomtatja ki. Ilyen

leltárív kerül kiküldésre az idegen tulajdonban lévő készletek leltározásához is.

A leltárív tartalma:

raktárhely megnevezése

dátum

leltárív sorszáma

sorszám

cikkszám

megnevezés

egység

mennyiség

megjegyzés

leltározó és leltárellenőr aláírásának helye

A tárgyi eszközök leltározásának alapbizonylata a kontrolling által kiadott üres leltárív.


- 49 -

A tárgyi eszköz leltározásához kapcsolódó bizonylat tartalma:

szervezeti egység megnevezése

dátum

leltár sorszáma

sorszám

eszköz megnevezése

azonosító száma

leltározó és leltárellenőr aláírásának helye

A fellelt idegen tulajdonú tárgyi eszközök leltározásához kapcsolódó bizonylat tartalma:

leltározás helye

dátum

leltár sorszáma

sorszám

eszköz megnevezése

azonosító száma

tulajdonosa

fellelt helye

becsült értéke

felelős leltározó és leltárellenőr aláírásának helye

Leltárfelvételi ívek kiadási bizonylat tartalma:

induló sorszám

utolsó sorszám

felelős

„átvette aláírás”, dátum

„visszavette aláírás”, dátum


- 50 -

6.5. A leltározás előkészítése

A leltár időpontjának meghatározás után a vállalkozás elkezdheti a leltár

megszervezését. A vállalkozásnál külön időpontokban leltározzák a készleteket és a

tárgyi eszközöket. Míg a tárgyi eszközök és az IT eszközök, valamint az irodai tárgyi

eszközök leltározása november hónapban történik, addig a készleteket december végén

leltározzák. Ennek okát, már az előzőekben említettem. A kijelölt időszak alatt

kötelesek elvégezni a leltárt a leltározásban résztvevő területeken.

Szükség van a tárgyi feltételek (íróeszközök, mérőeszközök, anyagmozgató gépek,

leltárjegy és leltári címke) biztosítására. Ezen eszközök biztosítása a leltárfelelősök

feladata. A raktárvezető feladata a targoncabeosztás elkészítése, valamint egyeztetése a

Factory Managerekkel.

Az informatikai részleg feladata gondoskodni az SAP rendszer elérhetőségéről és

használhatóságáról, valamint a belépőkódok használhatóságáról.

A leltározásban résztvevő személyeket időben meg kell bízni a rájuk bízott

feladatokkal, hogy legyen idejük a felkészülésre, a tanfolyamokon való részvételre. Az

SAP adatrögzítők nevét a leltár előtt le kell adni az informatika osztály részére, hogy

azok felkészítését időben el tudják végezni. A leltározás napján a termelési és a raktári

leltározás esetén a délelőttös és a délutános műszak részére is tájékoztatót kell tartania a

logisztikai menedzsernek. A tájékoztató témája a mérés és az ellenőrzés módszerei.

A vásárolt készleteket felül kell vizsgálni a leltározás előkészítése során. A minőségileg

hibás és felesleges készleteket át kell tárolni és könyvelni a selejtraktárba. A szállítónak

minőségi kifogás miatt visszaküldött árukat lehetőleg a leltár megkezdése előtt vissza

kell küldeni. A saját termelésű készletek selejtezését a leltár megkezdése előtt el kell

végezni. A selejtraktárban tárolt készleteket a leltározás kezdete előtt meg kell

semmisíteni, ugyanis a selejtraktárban készlet nem maradhat. Leltározás ideje alatt a

készletek nem minősíthetők.

A tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket el kell különíteni egymástól, a szobaleltárakat

aktualizálni kell, valamint a készleteket mérhető állapotba kell hozni. Gondoskodnia


- 51 -

kell még a vállalkozásnak az idegen helyen tárolt készletek leltárfelvételének

előkészítéséről, valamint a cég területén lévő idegen tulajdonú eszközök elkülönítéséről.

6.6. A leltározás menete az SAP rendszerében

8. ábra: Leltározás menete


A BOS Bt. készleteit mennyiségben és értékben is nyilvántartja. Azonban a leltározást a

nyilvántartástól függetlenül tényleges méréssel, számbavétellel kell elvégezni. A

vállalkozás leltárának elkészítése az SAP rendszerében történik. Az alapanyagok, a


- 52 -

késztermékek, valamint a beszállítói konszignációs készletek a VM modulban

leltározandók. Első lépésként zárolni kell azon raktárt, amelyben leltározni szeretnének.

A VM modulon belül az LI06 móduszban történik a raktár zárolása. Itt a program

felkínálja magától a vállalkozásnál meglévő raktárakat, így a leltározó könnyen

kiválaszthatja azt a raktárt, amelyben a leltározást fogja végezni. Ettől az időponttól

anyagmozgás nem lehetséges.

5. kép: Raktár zárolása


A raktár zárolása után az LX15 tranzakcióban a dátum és a zárolt raktári szám

megadása után elindul a leltár. Ezután a program ad a leltárnak egy számot, amelyre a

későbbiekben szüksége lesz a leltározónak.


- 53 -

6. kép: A leltárív nyomtatási folyamata az SAP rendszerében


A leltárív nyomtatása is az S0AP rendszeréből történik, ez a LI04 móduszon belül

érhető el. Itt az előbb kapott leltárszám beírása után a program generál egy leltárívet.


- 54 -

7. kép: Leltárív nyomtatása az SAP rendszerében


Ezen leltáríveket adja ki számolásra a leltárfelelős. Ez a leltárív üres, tehát a

raktárszámon, a dátumon, és a sorszámon kívül semmi nem látszik rajta. Úgynevezett

„vak leltározás” folyik a cégnél, ami azt jelenti, hogy az üres leltárívekre azt írják be

amit ténylegesen találtak. A felleltározott készletekre leltárcímkét raknak, amelyen

feltűntetik a termék cikkszámát, darabszámát és a saját aláírásukat. A leltározás első

bizonylataként kitöltik a leltárjegyet, ezután a kitöltött leltárjegyet keresztben átlósan

áthúzva jelzik, hogy a rajta szereplő mennyiség felvitelre kerül a leltárívre. A

leltárfelvétel során szúrópróbaszerű ellenőrzés történik, azaz leellenőrzik, hogy a

megszámolt tételen szereplő mennyiség helyes-e. Ha az eltérés +/-5%, akkor elég a

mennyiséget kijavítani, azonban ennél nagyobb eltérés esetén újra kell számolni. A

leltárfelvevők beírják, hogy miből mennyit találtak, majd ezen bizonylat alapján

összesítik a készletek, majd egy Excel táblába felviszik a termék megnevezését,


- 55 -

cikkszámát, mennyiségi egységét és a mennyiségét. Az Excel táblában történő felvitel

után egy második ellenőrzést tartanak, melynek lényege, hogy a kézi Excel lista

összege egyezik e a gépi Excel lista összegével, azaz a leltárívre felvezetett adatok

egyeznek e a fizikaiakkal. A felelős által aláírt hiánytalan leltárívek leadási határideje

mindig az adott leltár utolsó napja. A leltár lezárása után a kontrolling leltárjelentést

készít. A leltárjelentés tartalmazza a leltárt megelőző és a leltárt követő készletek

mennyiségi és értékbeni eltérését, raktáranként és termékcsoportonként. Ezután a talált

készletmennyiséget a leltárívek alapján felviszik az SAP rendszerén belül az LI11N

móduszában.

8. kép: LI11N módusz


Az SAP rendszerében nyilvántartott készletmennyiségekhez beírják a megtalált

mennyiségeket. Felvezetik az újonnan talált készletek cikkszámát és mennyiségét.


- 56 -

Harmadik ellenőrzésként az SAP-s leltárív rögzítése után az eltéréslista alapján az első

30 és az utolsó 30 legnagyobb darabszámú eltérést kell ellenőrizni. Ha az eltérés 5%-nál

nagyobb, akkor újraszámolást kell elrendelni. Ha újraszámolást rendelnek el az SAP

rendszeréből az LI04 móduszban ki kell nyomtatni az után számolási leltáríveket.

9. kép: LI04 módusz


Az újabb leltározás végeztével, az új adatokat felviszik az SAP-ba. Itt be kell írni az

elején kapott leltárszámot, így a program előhívja a már kitöltött leltárívet. Ezen

leltárívbe a hiányzó adatokat felviszik az eltéréseket módosítják.


- 57 -

10. kép: Eltérések módosítása


A készleteket a VM modul LI20 tranzakciójábán lekönyvelik, itt be lehet állítani egy

korlátot amelynél magasabb eltérést nem akarnak könyvelni. Ebben az esetben a

program csak a korláton belül eső raktárhelyeket ajánlja fel könyvelésre.

Az LX22 móduszban lehetőség van arra, hogy a leltározó ellenőrizze leltárfelvitel

közben, esetleg leltározás után a leltár állapotát.


- 58 -

11. kép: Leltár állapotának vizsgálata


Lehetőség van a leltár felvitel közben is és után is a leltárív módosítására. A leltározás

befejeztével a raktárhelyek zárolását fel kell oldani.

A beszállítói konszignációs készletek leltározása ugyanúgy történik, mint az anyagok és

a késztermékek leltározása, annyi különbséggel, hogy a leltáríven látszik a

konszignációs beszállító azonosítója, valamint a „K” konszignációs készlet jele.

Az SAP rendszerén belül az MM modulban leltározza a vállalkozás:

Gyártóhelyek,

QS raktárak

Csomagolóanyagok

TMK raktárak


- 59 -

Vevői konszignációs készletek

Bérmunkás, beszállítói készletek

6.7. Készletek értékelése

Év végén az alapanyagokat csúsztatott átlagáron értékeli a vállalkozás az SAP program

segítségével.

A befejezetlen és félkész termékeket valamint a késztermékek ára önköltség számítással

kerül elszámolásra az SAP-ban. Az önköltség az anyagköltségből és a közvetlen

önköltségekből tevődik össze. A közvetlen önköltségek tartalmát a fentiekben már

ismertettem. Az 51. héten a kalkulációs programot újra kell futtatni, mivel csúsztatott

átlagárral számolnak.

6.8. Késztermékek leltározásában bekövetkezett változások

A 2012. évtől kezdve a vállalkozás a késztermékek leltározásánál egy új módszert

vezetett be. Ennek lényege, hogy nem leltárfelvételi íveken történik a leltározás, hanem

kidolgozott egy olyan programot melynek segítségével a leltározás sokkal

megbízhatóbb, ugyanis kevesebb a hibázási lehetőség, valamint a leltározási idő hossza

is lecsökkent.

Az alapanyagraktár bemutatása című résznél már leírtam, hogy a késztermékek

raktározása HU kezelt raktárban történik. Ennek légyege, hogy a késztermékek egy

úgynevezett holding unit számot kapnak. A raktárakban a címkéken a holding unit szám

és a tárhely van feltűntetve. Egy szkennelő gép segítségével leolvassák a holding unit

számot, valamint a tárhelyet és ez a gép egy Excel táblázatba „rakja” automatikusan a

leolvasott adatokat. Így nincs szükség a leltáríven történő leltározásra és ténylegesen

azok a mennyiségek kerülnek a táblázatba amelyek fellelhetők az adott tárhelyeken.


- 60 -

Ezen folyamatot egymás után kétszer kell elvégezni a pontos és hibátlan leltározás

érdekében. Ha a két felvétel megegyezik, abban az esetben elfogadható az első felvétel.

Mivel a program saját magától generál egy Excel táblát, így azon hibalehetőségek sem

merülhetnek fel, hogy amikor a leltárívekről diktálással felviszik a számítógépbe az

adatokat esetlegesen elírják, vagy rosszul diktálják be. Ezután az SAP-ban nyilvántartott

készletekhez hozzá kell keresni az Excel táblázatba lévő adatokat. Majd fordítva is meg

kell ismételni a folyamatot, azaz az Excel táblához keresni az SAP-ban lévő

késztermékeket. Erre azért van szükség, mert lehetséges, hogy van olyan holding unit

szám ami nincs készleten, de fizikálisan a raktárban van. Ha ezeket a leltározó elvégezte

a leltározás további tevékenysége megegyezik az alapanyag leltározás folyamatával.


- 61 -

7. Összefoglalás

Szakdolgozatomban a BOS Automotive Products Magyarország Bt.

készletgazdálkodásának és leltározási folyamatának bemutatását tűztem ki célul.

Véleményem szerint ez nagyon fontos téma egy termelő tevékenységet folytató cégnél.

Fontosnak tartom kiemelni a BOS Automotive Products Magyarország Bt.

szoftverválasztását. Ugyanis a vállalkozás a készletgazdálkodással és a leltározással

kapcsolatos folyamatok, teendők elvégzését ezen szoftver segítségével tudja

végrehajtani. Az SAP Business One szoftver segítséget nyújt a vállalkozásnak abban,

hogy zavartalanul, sikeresen tudja ellátni a készletnyilvántartással kapcsolatos

feladatait. Tehát ezen szoftveren belül képes árajánlatok készítésére,

ügyfélmegrendelések bevitelére, szállítások szervezésére, készletszintek, állapotok

monitorozására, figyelésére, számlák és vevőállományok kezelésére, beszerzési

megrendelések kiadására, készletinformációk frissítésére, import tételek

értékszámítására, beszerzési mellékköltségek kezelésére, visszáruk és jóváírások

kezelésére, fizetések feldolgozására, raktárgazdálkodás kezelésre, szükséglettervezésre,

gyártáshoz kapcsolódó folyamatok kezelésre, a raktári készletekről jelentés készítésére.

Az SAP program alakiságában a cégcsoporton belül azonos azonban a mosonszolnoki

cég által használt modulok a magyar számviteli szabályoknak megfelelő algoritmusok

alapján funkcionálnak.26

A BOS Automotive Products Magyarország Bt. napfényvédő roló rendszerek,

csomagtér – borító és biztosító rendszerek, belső térelválasztó rendszerek, innovatív

műanyag alkatrészek és kartámaszok, kartámaszokban integrált rendszerek gyártásával

és értékesítésével foglalkozó vállalat. Melléktevékenységként raktározási és tárolási,

egyéb természettudományi, műszakik kutatás-fejlesztési, gépjárműalkatrész- és

szerszámgép nagykereskedelem, szerszámgépgyártási, szerszámgyártási, valamint

fémmegmunkálási tevékenységet folytat.

Az előző fejezetekben részletesen bemutattam a vállalkozás készletgazdálkodását,

valamint a leltározás folyamatának lépéseit az SAP szoftver segítségével.

26

http://www.sap.com/hungary/sme/solutions/businessmanagement/businessone/index.epx



- 62 -

Készletnyilvántartással kapcsolatos észrevételeim:

Úgy gondolom az SAP Business Program használata a készletnyilvántartáshoz

megfelelő, ugyanis a vállalkozás a készletnyilvántartással kapcsolatos feladatait

ezen szoftveren belül zavartalanul el tudja végezni és valós képet kap a

készletszintekről.

Fontosnak tartom kiemelni a vállalkozás készletnyilvántartásával kapcsolatosan,

hogy a BOS Bt. mennyiségi és értékbeni nyilvántartást alkalmaz. Ez véleményem

szerint optimális döntés volt, hiszen így a törvény szabta előírások közül van

lehetősége a választásra leltározásnál.

A saját termelés készletek önköltségszámításánál a vállalkozás az utókalkulációs

önköltségszámítást alkalmazza, így az elért értékhatárok miatt a törvényi

előírásoknak eleget tesz.

A konszignációs raktárak létrehozását a vevőknél, és a vállalkozásnál jó döntésnek

tartom.

A raktározás módszere megfelelő, hiszen az alapanyagok csoportosításának

következtében a kiadás a termelés részére gyors.

A leltározással kapcsolatos észrevételeim:

A leltározási szabályzat elkészítése a számviteli törvény előírásai szerint történik.

A dolgozók a leltározás megkezdése előtt egy meghatározott időpontban részt

vesznek egy tájékoztatáson, hogy a leltározást zavartalanul működjön. A dolgozók a

rájuk bízott feladatokat megpróbálják maradéktalanul teljesíteni.

A cégnél mindig megtörténik a selejtezendő eszközök leselejtezése a leltározási

tevékenység megkezdése előtt.

A leltárbizonylatokat szigorú számadású bizonylatként kezelik.

Az elkészített leltár megfelel a mérleg „alátámasztó bizonylatának”

A késztermékek leltározásában bekövetkezett változásokat az előbbiekben

részletesen bemutattam. Javasolnám az alapanyag raktáraknál is bevezetni ezen

leltározási módszert. Az új módszer használatával a leltározási időt valamint a

leltározáshoz szükséges személyek számát jelentősen le lehetne csökkenteni,

valamint a hibázási lehetőség is kevesebb lenne.


- 63 -

Irodalomjegyzék

Szakirodalom:

1. Róth József – Adorján Csaba – Lukács János – VeitJózsef : Pénzügyi Számvitel

(Magyar könyvvizsgálói Kamara Oktatási központ, Budapest 2008)

2. Korom Erik – Ormos Mihály – Veress Attila: Bevezetés a számvitel rendszerébe

(Akadémia Kiadó, Budapest 2005)

3. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig

(Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató 9. átdolg. kiad., Budapest

2009)

4. Kardos Péter – Kapásiné dr. Búza Mária – PankucsI Zoltán – Tóth Mihály –

Varga Katalin: Regisztrált Mérlegképes Könyvelők Kézikönyve

(Saldo, Budapest 2004)

5. Kardos Péter – Szakács Imre – Tóth Mihály: A számvitel nagy kézikönyve

(Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató, Budapest 2012)

6. Sztanó Imre: A számvitel alapjai

Perfekt, Budapest 2006)

7. Verő Ivánné: A leltározás, a leltárértékelés, a selejtezés rendje 2004

(Unió Kiadó, Budapest 2004)

8. A számviteli törvény 2012

(Perfekt, Budapest 2012)

Internetes forrás:

1. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CC4

QFjAA&url=http%3A%2F%2Fusers.atw.hu%2Fnyfgtfk%2Ffelev4%2Fsza%2Fkesz

letek-eloadas.doc&ei=dgHVUM-

KOpHIswaS4IGQDw&usg=AFQjCNGTFt3iJ6XM4zgh0jZY6xJUNPn2ZA&sig2=

8VND3nky01bqNjuBu6xTNQ&bvm=bv.1355534169,d.Yms(letöltve: 2012.11.20.)

2. http://www.adosziget.hu/szakmai-cikk-archivum/konyveles/494-leltarozas-

szabalyzat-.html (letöltve: 2012.11.28.)

3. http://www.sap.com/hungary/sme/solutions/businessmanagement/businessone/index

.epx (letöltve: 2012.12.10.)

4. http://www.bos.de/index.php?id=8(letöltve: 2012.12.10.)

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CC4QFjAA&url=http%3A%2F%2Fusers.atw.hu%2Fnyfgtfk%2Ffelev4%2Fsza%2Fkeszletek-eloadas.doc&ei=dgHVUM-KOpHIswaS4IGQDw&usg=AFQjCNGTFt3iJ6XM4zgh0jZY6xJUNPn2ZA&sig2=8VND3nky01bqNjuBu6xTNQ&bvm=bv.1355534169,d.Yms









http://www.bos.de/index.php?id=8


- 64 -

Jogszabályok:

1. 2000. évi C. törvény a számvitelről

Szaklap:

1. Adó Szaklap XIII. évfolyam 2009/14. szám november

A vállalkozás belső dokumentumai:

1. BOS Automotive Products Magyarország Bt. Leltározási Szabályzata


- 65 -

Képjegyzék:

1. számú kép: A BOS cégcsoport vállalatai

2. számú kép: A BOS Automotive Products Magyarország Bt. látképe

3. számú kép: A vállalkozásnál gyártott késztermékek

4. számú kép: A kalkulációs programom belül

5. számú kép: Raktár zárolása

6. számú kép: A leltárív nyomtatásának folyamata az SAP rendszerében

7. számú kép: Leltárív nyomtatása az SAP rendszerében

8. számú kép: LI11N módusz

9. számú kép: LI04 módusz

10. számú kép: Eltérések módosítása

11. számú kép: Leltár állapotának vizsgálata

Ábrajegyzék:

1. számú ábra: Szervezeti felépítés

2. számú ábra: A készletek megjelenése a mérlegben

3. számú ábra: A saját termelésű készletek csoportosítása

4. számú ábra: A vásárolt készletek csoportosítása

5. számú ábra: Leltározás fajtái

6. számú ábra: Alapanyagraktár termékcsoportok szerinti felosztása a BOS Bt-nél

7. számú ábra: A leltározás személyi feltételei

8. számú ábra: A leltározás menete

Diagramjegyzék:

1. számú diagram: Vevők megoszlása

Táblázatjegyzék:

1. A készletértékelési eljárások összehasonlítása

NYILATKOZAT

Alulírott Világi Ariella büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a

szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban

leírtak a saját, önálló munkám eredményei.A szakdolgozatban felhasznált adatokat a

szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam.Ezen szakdolgozat semmilyen

része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén

diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012.december.27.

_____Világi Ariella sk.___

hallgató aláírása

Közszolgálati Intézeti Tanszéki Osztály

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Világi Ariella

Születési hely, év: Mosonmagyaróvár, 1988.09.21

NEPTUN kód: V09EF6

Szak: Pénzügy és számvitel Szakirány: számvitel

Konzulens neve:

Pordán Krisztina

Beosztása:

főiskolai adjunktus

A záró dolgozat címe:

A készletnyilvántartás és a leltározás folyamatának bemutatása a BOS Bt. gyakorlatában.

Tanszéki konzultációk igazolása

Konzultáció

időpontja

Konzultáció témája Tanszéki konzulens aláírása

2012.11.17. A készletekkel és leltározással kapcsolatos

elméleti rész áttekintése.

2012.12.14. A készletnyilvántartás és a leltározás

gyakorlati bemutatásának áttekintése.

2012.12.22. Végső simítások a majdnem kész

dolgozaton. Hivatkozások pontosítása.

Összefoglalás.

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, 2012. december 27.

………………………….....

Tanszéki konzulens aláírása

Documents

A készletgazdálkodás és a leltározás folyamatának bemutatása a … · 2016. 5. 3. · BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A KÉSZLETGAZDÁLKOZÁS