AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI, SZERVEZÉSI FELADATOK

ÁRUFORGALMI FOLYAMAT

Értékesítés

előkészítés eladás

Készletezés

tárolás gazdálkodás

Beszerzés

szállító keresés megrendelés

Beszerzési tevékenység

A vevőkör keresletét mennyiségben és válasz-tékban a legteljesebben kielégítő árualap biztosítása

Beszerzési stratégia meghatározása

A beszerzési módszerek meghatározása.

Az áruutánpótlás folyamatosságának biztosítása

A változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás

HOSSZÚ TÁV

RÖVID TÁV

A BESZERZÉS VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

A beszerzendő áruk nagyságrendjénekés választékának meghatározása

A vevőkör jellemzői

Demográfiai

Szociális

Kulturális

Pszichológiai

A beszerzendő áruk nagyságrendjének és választékának meghatározása

A bolt szakosítottsága Több árucsoportot forgalmazó egység –széles

választék

Néhány vagy csak egy árucsoportot forgalmazó egység – mély választék

A vállalkozás nagysága és tőkeereje Nagyobb, tőkeerős vállalkozás (külföldi tőke,

üzletlánc)

Kisebb, kevesebb tőkével rendelkező vállalkozás

A BESZERZÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ MÓDSZEREK

A szállító partnerek kiválasztása

szállító

Kapcsolatfelvétel a szállítóval

Árubemutató termek

Szakvásárok, kiállítások

Reklámeszközök

Ügynökök

A szállító kiválasztása

Minőség és választék

Mennyiség

fuvarozó

A MEGFELELŐ SZERZŐDÉSFAJTA KIVÁLASZTÁSA

A szerződés: a szerződő felek egyidejű, egyező akaratnyilvánítása. Megállapodás, amelyben mindkét fél jogait és kötelezettségeit rögzítik.

Szerződésfajták:

Az adásvételi szerződés

A szállítási szerződés

A bizományi szerződés

Az ügynöki szerződés

A SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Az áru ára

A szállítás ütemezése, szállítási határidő

A kiszállítási feltételek

A fizetési feltételek

Az áruvisszavételi lehetőségek

A kifogások intézése

Egyéb együttműködési lehetőségek

Az áru ára

Listaár: amelyet a szállító a vevőnek az ajánlatban megjelöl.

Számlázott ár: a szállító partner által kiállított számlán szereplő érték.

Felár: listaár fölé emeli a beszerzett termék árát.

Árengedmény: konkréten az adott termékhez köthetők, a listaár alá csökkentik a termék árát.

Az árat közvetlenül befolyásoló engedmények

Mennyiségi rabatt: nagy mennyiség beszerzése esetén adja a szállító.

Minőségi árengedmény: csökkent minőségű áruk beszerzésekor kapható.

Szezonális árengedmény: szezonhoz kötött áruk esetében kapható.

Akciós árengedmény: a szállítónál felhalmozódott készlet értékesítése esetén.

A beszerzési ár felépítése

Listaár

+ felár

- árengedmények

= Számlázott ár

+ beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek

= Beszerzési ár

Az árba be nem épülő kedvezmények I.

Utólagos engedmények

Bónusz: meghatározott idő alatt, meghatározott beszerzési értékhez köti a szállító.

Skontó: a számlát azonnal, vagy a szállító által meghatározott rövid időn belül kiegyenlítő vevők kapják.

Az árba be nem épülő kedvezmények II.

Szállítói hozzájárulások

Promóciós hozzájárulás: amikor a szállító fizet, ha a kereskedő részt vesz az új termék népszerűsítésében.

Marketing hozzájárulás: amikor a szállító fizet, ha a kereskedő kiemelten kezeli hirdetéseiben az ő termékeit.

Listázási díj:új szállító fizeti, hogy a termékei bekerülhessenek az üzletlánc kínálatába.

Szortimentkezelési díj: amikor a szállító fizet, hogy a bolt adott polcára az ő termékei kerüljenek.

A BESZERZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

A BESZERZÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSE

A változó piaci viszonyokhoz rugalmasan kell

alkalmazkodni.

Az áru jellemzői

A forgalom várható alakulása

A meglévő készlet nagysága és összetétele

A raktározási lehetőségek

Az áru-utánpótlási idő

A vállalkozás pénzügyi helyzet

A MEGRENDELÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA

A megrendelés az alkalmankénti beszerzendő áruk

mennyiségének és választékának meghatározása, és

ennek közlése a szállítóval.

Kis- és középvállalkozásoknál

Személyes kiválasztással

Gépkocsivezetők közvetítésével

Mobil nagykereskedőktől

Üzletszerzők útján

Írásban - telefonon

A MEGRENDELÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA

Országos üzletláncoknál

Keretszerződés

Egyedi megrendelések

Termékek csoportosítása:

Aktív termékek

Passzív termékek

Csak veszteséggel leadható termékek

EDI rendszer működtetése

A KÉSZLETEZÉSRE VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

Készletpolitika

Döntések:

A készletek nagyságáról

A készletek összetételéről

Optimális készletnagyság

Minimális készlet

Maximális készlet

A döntéseket befolyásolja:

A forgalom nagysága és összetétele

A beszerzés gyakorisága

A szállítási távolság

A forgalmazott áruk jellege – helyettesítő termékek

A tároló kapacitás

A készletezés költségei – készletutánpótlás és készlettartás állandó és változó ktg-i

A vállalkozás pénzügyi helyzete

A készletezés költségei 1.

A beszerzés költségei: Szállítási díj

Rendelésfelvétel

Áruátvétel költségei

Ügyvitel költségei

Rakodási díjak

Minőség-ellenőrzés

Szállítási veszteség

Szállítmánybiztosítás

Fuvarköltség

A készletezés költségei 2.

A raktározás költségei:

Raktárfenntartás

Anyagmozgatás

Tárolási veszteség

Adminisztráció

Értékcsökkenés

Biztosítás

Speciális körülmények biztosítása, pl.: hűtés

A készletezés költségei 3.

A készlethiány költségei:

Elmaradt nyereség

Jó hírnév csökkenése

Rendkívüli beszerzés többletköltsége

A KÉSZLETEZÉSHEZ HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ MÓDSZEREK

1. A készletutánpótlás gyakorisága és a tételnagyság meghatározása

A készletgazd. politika alaptípusai:

Állandó időközönként azonos mennyiséggel

A jelzőkészletszint elérésekor állandó mennyiség rendelése

Állandó időközönként a megadott készletszintre való feltöltés

A jelzőkészletszinz elérésekor az adott készletszintre történő feltöltés

2. A raktározás helyének és a tárolási módnak a meghatározása

Szempontok: A kereskedelmi tevékenység jellege – kis- vagy

nagyker.

Az áru jellege

Az alkalmazott értékesítési mód –hagyományos, önkiszolgáló, minta utáni

A vállalkozás pénzügyi helyzete

Tárolási módok - soros vagy tömbtárolás

3. A készletnyilvántartásirendszer kialakítása

A készletek nyilvántartási módjai:

Folyamatos nyilvántartás mennyiségben és értékben

Folyamatos nyilvántartás mennyiségben

Folyamatos nyilvántartás értékben

Folyamatos nyilvántartás nélkül -leltározással

A KÉSZLETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

Áruk csoportosítása

Kurrens áruk: A legkeresettebb árukat jelenti (gyorsan

értékesíthetők, pl: idényjellegű termékek)

Inkurrens áruk: Nehezen értékesíthető, vagy eladhatatlan

termékek ( divatváltozásra hajlamos termékek)

Standard áruk: A napi cikkeket soroljuk ide (forgalmuk

rendszerint állandó, pl: kenyér, tej, stb.)

A döntéseket megvalósító módszerek

A raktár áttekinthetőségének biztosítása

Az áruk állagromlásának megakadályozása

Az inkurrens készletek felszámolása

Készletnövekedés, készletcsökkenés okai

Készletnövekedés oka Készletcsökkenés oka

Árubeszerzés

Bizomyányostólvisszaszállítás

Leltártöbblet

Adminisztratív többlet

Áruk átvétele azonos üzletlánchoz tartozó üzlettől

Eladás Selejtezés Káresemény Térítés nélküli átadás Ajándék Leltárhiány Bizományosnak

értékesítésre átadás Visszáru a szállítónak

A készletfajták

A nyitó- és a zárókészlet egy meghatározott időpontban jellemzi az üzlet készlethelyzetét.

Nyitókészlet: Egy elszámolási vagy elemzési időszak kezdetén meglévő összes készlet.

Zárókészlet: egy elszámolási vagy elemzési időszak végén meglévő összes készlet.

Az elszámolási vagy elemzési időszak általában egy hónap, egy negyedév, egy félév, egy év, vagy más elszámolási időszak (pl. egy idény).

A nyitó- és zárókészlet megállapítása

Leltározással A legpontosabb felmérési lehetőség.

Általában vagyonmegállapító vagy ellenőrzési céllal készítik, de lehet készletfelmérő is egy-egy árucsoport esetén.

Számítással A nyilvántartott adatokból állapítják meg a

készletértéket. A számítást bizonylatok alapján végzik.

Számítógépes készletnyilvántartással A legegyszerűbb és leggyorsabb.

Átlagkészlet Az átlagkészlet egy vizsgált időtartam készletét

mutatja meg. Azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt.

Megállapítása: Egyedi átlaggal A legpontatlanabb

Számtani átlaggal már korábban átlagolt készletadatokból Pl. negyedéves készletadatokból

Kronologikus átlaggal A legtöbb készletadatot veszi figyelembe, ezért ez a

legpontosabb.

A készletek elemzése I.

Forgási sebesség napokban Az Fsn megmutatja, hogy hány napra elegendő az

átlagkészlet.

Fsn=(átlagkészlet*napok) / forgalom¤

Fsn=napok/Fsf

Forgási sebesség fordulatokban Az Fsf megmutatja, hogy egy adott időszak alatt

hányszor cserélődik le az átlagkészlet.

Fsf= forgalom¤/átlagkészlet

Fsf=napok/Fsn¤Forgalom / Nettó árbevétel / Elábé - annak függvényében, hogy miként tartjuk nyilván a készleteket (fogyasztói, nettó eladási vagy nettó beszerzési áron)

A készletek elemzése II.

A készletek, forgalom változásának számszerűsítése

Viszonyszámokkal – dinamikus viszonyszám

A forgási sebesség változás meghatározása

Viszonyszámokkal – dinamikus viszonyszám

Vigyázz!! VdFsn = Fsn0 / Fsn1

Készletvonzat számítás

Kv = átlagkészlet változás %-a / forgalom változás %- a

Leltározás célja, szerepe

A leltározás a készletek tényleges felmérése azáruk megszámolásával, mérésével; a vállalkozástulajdonát képező eszközök valóságban meglévőállományának megállapítása.

A leltár olyan kimutatás, mely adott időpontravonatkozóan tételes, ellenőrizhető módontartalmazza a vállalkozás eszközeinek mennyiségétés értékét.

Leltározási szabályzat – hosszú táv

A kereskedelmi egység sajátosságaira, tevékenységére, szervezeti felépítésére tekintettel a leltárkészítésről belső utasítást, szabályzatot kell készíteni.

leltár tartalmi és formai sajátosságainak meghatározása

a leltárkészítés menete

a leltározási és egyeztetési munkafolyamat előírásai

a munkamódszert

Leltározási ütemterv – rövid táv

meg kell határozni az év során elvégzendő feladatokat

ki kell jelölni a leltározások időpontját, vagy folyamatos leltározásnál annak időintervallumát

meg kell tervezni az egyes leltározások munkaidő-szükségletét

ki kell jelölni a leltározási körzeteket

meg kell határozni a leltárfelelősöket, a leltározók beosztását, személyét, a leltárellenőrök személyét és a leltárértékelést végzők nevét

rögzíteni kell a leltárfelvétel módját

Leltározás típusai

Elszámoltató leltár

Vagyonmegállapító leltár

Ellenőrző leltár

Átadó, átvevő leltár

Rendkívüli leltár

Leltározás lebonyolítása

A leltározás számolással, méréssel történik, melynek ki kellterjedni az eredeti, gyári csomagolású árukra is. A felmértárumennyiséget leltárfelvételi íveken kell rögzíteni.

A leltár felvétele történhet:

Egyszeres leltárfelvétel (egy csoport végzi)

Ikerleltár ( két csoport egymástól függetlenül végzi a leltározást, majd összehasonlítják a végeredményt)

A leltározás bizonylatai: Leltárív Jegyzőkönyv

A leltározás bizonylatai

A leltározási bizonylatok tartalma

megnevezés és sorszám

a leltározás helye

a leltárfelvétel napja

a leltározott tételek megnevezése

a felvett mennyiség

mértékegység

a felvett mennyiség értéke

a leltárkészítők, ellenőrzők és egyeztetők aláírása

Az üresen maradt sorokat mindig ki kell húzni a bizonylaton.

A leltáreredmény megállapítása I.

Egyező: a tényleges készletérték megegyezik a könyv szerinti értékkel

Többlet: ha a tényleges készletérték magasabb, mint a könyv szerinti érték

Hiány: ha a tényleges készletérték, kevesebb mint a könyv szerinti érték

A leltáreredmény megállapítása I.

Leltározással megállapított készletérték a vizsgált időszak végén: Leltár szerinti zárókészlet – LSzZK

Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi készletérték: Könyv szerinti zárókészlet – KSzZK

Az elszámoltatás eredménye lehet egyező, ha LSzZK = KSzZK

többlet, ha LSzZK > KSzZK

hiány, ha LSzZK < KSzZK

A leltáreredmény megállapítása II.

Forgalmazási veszteség: Az áruk kezelésével, tárolásával kapcsolatban bekövetkezett olyan minőségi és mennyiségi változások, amelyek a gondos kereskedői munka ellenére az áruk természetéből erednek.

A leltáreredmény megállapítása III.

Nyers hiány megállapítása

A forgalmazási veszteség megállapítása

selejt nélküli készletcsökkenés %-ában,

a forgalom értékének %-ában

Térítendő hiány =

Nyers hiány – Forgalmazási veszteség

Példa a raktár-elszámoltatásra

KSzZK 1 135 + 17 709 – 6 320 – 11 249 – 44 – 76 = 1 155 EFt

Nyers hiány 1 155 – 1 119 = 36 EFt

Normalizált hiány (6 320 + 11 249) × 0,002 = 35 EFt

Térítendő hiány 36 – 35 = 1 EFt

Nyitókészlet 1 135 EFt

Árubeszerzés 17 709 EFt

Árukiadás a konyhának 6 320 EFt

Árukiadás az értékesítőtérnek 11 249 EFt

Selejtezés 44 EFt

Szállítónak visszaküldött áru 76 EFt

Leltár szerinti zárókészlet 1 119 EFt

Normalizált hiány (Forgalmazási veszteség) 0,2 %

A leltáreredmény megállapítása I.

Leltározással megállapított készletérték a vizsgált időszak végén: Leltár szerinti zárókészlet – LSzZK

Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi készletérték: Könyv szerinti zárókészlet – KSzZK

Az elszámoltatás eredménye lehet egyező, ha LSzZK = KSzZK

többlet, ha LSzZK > KSzZK

hiány, ha LSzZK < KSzZK

A leltáreredmény megállapítása II.

Forgalmazási veszteség: Az áruk kezelésével, tárolásával kapcsolatban bekövetkezett olyan minőségi és mennyiségi változások, amelyek a gondos kereskedői munka ellenére az áruk természetéből erednek.

A leltáreredmény megállapítása III.

Nyers hiány megállapítása

A forgalmazási veszteség megállapítása

a forgalom értékének %-ában,

selejt nélküli készletcsökkenés %-ában

Térítendő hiány =

Nyers hiány – Forgalmazási veszteség

Példa a raktár-elszámoltatásra

KSzZK 1 135 + 17 709 – 6 320 – 11 249 – 44 – 76 = 1 155 EFt

Nyers hiány 1 155 – 1 119 = 36 EFt

Forgalmazási veszteség 11 249 × 0,002 = 22,5 EFt

Térítendő hiány 36 – 22,5 = 13,5 EFt

Nyitókészlet 1 135 EFt

Árubeszerzés 17 709 EFt

Áruátadás más boltnak 6 320 EFt

Értékesítés 11 249 EFt

Selejtezés 44 EFt

Szállítónak visszaküldött áru 76 EFt

Leltár szerinti zárókészlet 1 119 EFt

Forgalmazási veszteség 0,2 %