1

AA kköözztt iiaaggyy,, nnaaggyyaaggyy,, kkiissaaggyy Szerk.: Vizkievicz András

A köztiagy (dienchephalon)

Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei:

� Epitalamusz � Talamusz � Hipotalamusz

� Legfontosabb kéregalatti érző- és koordinációs központ. � Fontos része az exrapiramidális mozgatórendszernek. � Vegetatív és neuroendokrin központ.

Epitalamusz

Részei

� A tobozmirigy (pineal gland)

� Melatonint termel, amely � gátolja az ivarmirigyek működését, � befolyásolja a kedélyállapotot (depressziót válthat ki). � Mivel a fény gátolja az elválasztását, alvásfolyamatok kiváltásában

jelentős.

2

Talamusz A III. agykamra két oldalán elhelyezkedő páros magcsoport. Kapcsolatban áll

� az agytörzsi hálózatos állománnyal és magvakkal,

� az összes felszálló érzőpályával.

Feladata � Kéreg alatti érzőközpont: minden

érzőpálya (kivéve szaglópálya, amely oldalágakat küld) átkapcsolódik rajta, érzőinformációk integrálása, előzetes feldolgozása.

� Az extrapiramidális mozgatórendszer része. � Alvás és ébrenléti állapot szabályozása, része az agykérgi aktiváló rendszereknek.

Hipotalamusz

A III. agykamra lefelé tölcsérszerűen elkeskenyedő része körüli terület. A hipofízissel egy nyél köti össze. Szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel (egyesek szerint annak része). Hipotalamusz működése (lásd alább részletesen)

1. A hormonális rendszer irányítója. 2. Víz és sóháztartás idegrendszeri kp.-ja. 3. Vegetatív idegrendszer egyik legfelsőbb

kp.-ja, szimpatikus és a paraszimpatikus hatások összehangolója.

Ösztönös magatartást kialakító mechanizmusok:

4. táplálkozási magatartás szabályozása (éhség-jóllakottsági kp.),

5. vízfelvétel szabályozása (szomjúság kp.), 6. testhőmérséklet szabályozása (hűtő-fűtő kp.), 7. szexuális magatartás kialakítása, érzelmi reakciók – düh- kiváltása, 8. biológiai óra.

1. Kissejtes állománya révén a hormonális rendszer irányítója, gátló és serkentő

faktorokat termel , amelyek a hipofízis elülső lebenyére hatnak. A hipotalamusz az a végső közös út, amelyen át a hipofízis az irányítást kapja, mivel a hipotalamusz gyakorlatilag a központi idegrendszer összes többi területéről kap információt.

2. A hipotalamuszban helyezkednek el azok a neuronok – nagysejtes magok -, amelyek termelik az ADH-t és az oxitocint, ezeknek az idegsejteknek az axonjai egészen a hipofízis hátulsó lebenyéig húzódnak és ott végződnek. A neurohormonok itt tárolódnak és szükség esetén felszabadulnak.

Ez a magcsoport egyben a aktiválódásának ingere a vér ozmotikus koncentrációjának emelkedéseszabályozásának központja.

3. A hipotalamusz a vegetatív és a szomatikus

idegrendszer működésének az összehangolójaFeladata a Cannon-féle vészreakció(Fight or flight / Harcolj vagy menekülj reakció): fenyegető környezet, bekövetkezett ártalom, vagy nagy fizikai erőkifejtés során a az erőforrásait és felkészül a védekezésremenekülésre. Mozgósítja a szervezet erfolyamat alatt szimpatikus idegrendszeri aktiválódástörténik, amit a hipotalamusz integrál

4. A táplálékfelvétel szabályozása Hipotalamuszban található az ingerlése táplálék felvételt, irtása a táplálkozás elmaradását eredményezi. A szintén itt található jóllakottsági központműködik. Az éhség érzetét

1. elsősorban az alacsony vércukorszint,2. és a gyomor üressége

Jóllakottság jelzései: 1. gyomor teltsége2. magas inzulin szint3. magas vércukorszint

6. Hőszabályozás Az ember állandó testhőmérsékletA szabályozott folyamatok, melyek az állandó testh

• hőtermelés, • hőleadás, • hőfelvétel, egyensúlyuk

homeosztázis egyik fontos paramétere Hőtermelés, amely nyugalomban f

1. Az alaphőtermelést az alapanyagcseretesttömeggel arányosan nő

2. Didergéses hőtermelés3. Nem didergéses hőtermelés

zsír, glikogén bontásakor felszabaduló h Hőtermelő szervek az izmok, a máj és a vesék

Ez a magcsoport egyben a szomjúság központ, amely ngere a vér ozmotikus

koncentrációjának emelkedése, ezért a vízfelvétel szabályozásának központja.

vegetatív és a szomatikus űködésének az összehangolója.

féle vészreakció megszervezése (Fight or flight / Harcolj vagy menekülj reakció):

, bekövetkezett ártalom, vagy kifejtés során a szervezet mobilizálja

felkészül a védekezésre vagy a Mozgósítja a szervezet erőforrásait . A szimpatikus idegrendszeri aktiválódás hipotalamusz integrál.

szabályozása

Hipotalamuszban található az éhség központ, melynek rtása a táplálkozás elmaradását

jóllakottsági központ fordítva

z alacsony vércukorszint, gyomor üressége jelzi.

gyomor teltsége (mechanoreceptorok révén), agas inzulin szint, agas vércukorszint (ami emeli az inzulinszintet).

őmérsékletű; maghőmérséklete 37 oC, ez a végtagokon lehet változó., melyek az állandó testhőmérsékletet biztosítják

egyensúlyuk biztosítja az optimális állandó testhőmérséklethomeosztázis egyik fontos paramétere.

nyugalomban főleg a zsigerek, munkában az izmokhozaz alapanyagcsere lebontó folyamatai biztosítják

testtömeggel arányosan nő. őtermelés során az izmok remegése, fokozott munkája

őtermeléskor egyes hormonok hatására (pl.kor felszabaduló hő biztosítja az állandó testhő

izmok, a máj és a vesék.

3

C, ez a végtagokon lehet változó. mérsékletet biztosítják:

őmérsékletet, amely a

a zsigerek, munkában az izmokhoz kapcsolható. lebontó folyamatai biztosítják. A hőtermelés a

, fokozott munkája fejleszt hőt. pl. tiroxin) fokozódó

testhőmérsékletet.

4

Hőleadás többek között � párolgás útján történik, mely különböző mértékben, de állandóan zajlik – a bőr

felszínéről a verejték párolgása hőt von el a bőr ereinek véréből. A hőszabályozás központja a hipotalamuszban van, ahol két ellentétes hatású mag – fűtőközpont, hűtőközpont - működésének az egyensúlya biztosítja az állandó testhőmérsékletet. A szabályozás a negatív visszacsatolás elvén alapszik. Fűtőközpont integrálja azokat a mechanizmusokat, amelyek alacsonyabb külső környezeti hőmérséklet esetén is biztosítják az optimális testhőmérsékletet:

� a bőr erei összehúzódnak, � a lebontó anyagcsere mértéke nő (az adrenalin,

tiroxin elválasztás nő), � didergéses hőtermelés beindul, � a szőrzetborzolás kialakul, aminek köszönhetően a

szőrszálak között egy jól hőszigetelő légréteg alakul ki,

� viselkedésbeli változások tapasztalhatók.

Hűtőközpont, melynek aktivitása során � a bőr erei tágulnak, a bőr véráramlása nő, � a verejtékezés fokozódik, � a légzés fokozódik, miáltal a tüdőn keresztül leadott

hőmennyiség nő, � a lebontó anyagcsere mértéke csökken, � viselkedésbeli változások következnek be.

Láz

Lázról akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. Lázas állapotban a maghőmérséklet azért emelkedik, mert a hipotalamikus kell érték magasabbra állítódik különféle vegyületek (pyrogének) pl. egyes fehérvérsejtek által termelt citokinek (interleukinek), továbbá a különféle kórokozók bomlástermékeinek hatására. (A pyrogének prosztglandinokat szabadítanak fel, melyek serkentik a fűtőközpont működését.) A hipotalamusz hőérzékeny neuronjai a normális testhőmérsékletet alacsonynak érzékelik, és ennek megfelelően működtetik a lehűlés elleni szabályozást. A láz az immunválasz fontos eleme, mivel magasabb hőmérsékleten a kórokozók szaporodása csökken, az immunrendszer működése fokozódik (limfociták osztódása, interferonok képződése).

� Első szakasza a didergés. Hőtermelés beindulása, bőr ereinek szűkülése, mivel a kell érték magasabbra állítódott. A testhőmérséklet emelkedik.

� A láz állandó szakasza alatt a hipotalamusz neuroncsoportjai ezt az emelkedett maghőmérsékletet tartják stabil szinten, a hőleadás ekkor egyenlő a hőtermeléssel, a bőr meleg, de a verejtékezés még nem indul meg.

� Harmadik szakasz a verejtékezés, mivel a kell érték visszaállítódik, így beindul a hűtés. 1 fokos hőváltozás 500-1000 ml folyadékveszteséget jelent! A testhőmérséklet visszaáll az eredeti értékre.

5

Lázcsillapítás A láz bizonyos érték tartományban segíti a gyógyulási folyamatokat, azonban 41 Celsius fok felett életveszélyessé válik, mivel magasabb hőmérsékleten megváltozik az enzimek térszerkezete, aktív centruma, ami az anyagcsere folyamatok leállásához vezet. Ezért a lázat 39 Celsius fok felett csillapítani kell. Erre több lehetőség van. Gyógyszeresen paracetamol, aspirin, amidazophen, ibuprofen segítségével, melyek gátolják a prosztaglandinok felszabadulását. Fizikai módszerekkel, pl. hűtőfürdő, borogatás alkalmazásával.

Kisagy

Mozgáskoordinációs központ

• az izomtónus szabályozásában, • testtartásban, • izommozgások összerendezésében, • a pontos, bonyolult, célvezérelt mozgások kivitelezésében játszik szerepet.

A kisagy a pontos mozgásokat koordináló működését úgy fejti ki, hogy csak azok a mozgások valósulnak meg, amelyeket a kisagy nem gátol, azaz negatív mintával dolgozik. Az alkohol hatása a központi idegrendszer működésére. Az alkohol két ingerületátvivő anyag receptorához is kötődik, megváltoztatva azok működését. A gátló GABA receptorokat serkenti, a serkentő glutamát receptorát gátolja. A GABA és a glutamát az agy több részén is fontos szerepet játszik, különösen a hippocampusban, a kisagyban és a középagyban, ezért elsősorban a felsorolt területek működésében okoz zavarokat az alkohol, aminek köszönhetően

• csökken az agresszió féken tartása, • gyakori az emlékezetkiesés, memóriazavar, • tapasztalható a részegek tántorgása, egyensúlyvesztése, tagolatlan beszéde.

Nagyagy A központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentgramm, 1350 cm3. Egy mély hosszanti barázda alapvetkérgestest pályái kapcsolják összekoponyacsontoknak megfelelő � Homoklebenyt

Szaglóközpont, beszéd, írás

� Fali lebenyt Elsődleges érző kp. (testérzés

� Nyakszirti lebenyt Látás kp.-ja.

� Halántéklebenyt Hallás és beszédértő kp.

Az agy felszínét kisebb-nagyobb tagolják. Lefutásuk, egyéni különbséget mutathat, ugyanakkor fvonalaikban mindenkiben hasonló.agy felületét növelő képződmények (2200 cm Az agyvelő keresztmetszetén jól látszik, hogy állománya két részre különül:

� felszíni szürkeállományraalkotja,

� belső fehérállományra A nagyagykéreg

• Neuronok sejttestei alkotják (• Vastagsága változó, 2-• 6 szövettani rétegre különül

A központi idegrendszer legfejlettebb, tömegét tekintve legjelentősebb részeEgy mély hosszanti barázda alapvetően két féltekérekapcsolják össze. A nagyagy nagyobb egység

koponyacsontoknak megfelelően tagoljuk, így megkülönböztetünk:

Szaglóközpont, beszéd, írás, összerendezett szemmozgások, elsődleges

testérzés)

nagyobb barázdák ún. tekervényekre Lefutásuk, egyéni különbséget mutathat, ugyanakkor fő

vonalaikban mindenkiben hasonló. A tekervények lényegében az ődmények (2200 cm2). wow

keresztmetszetén jól látszik, hogy állománya két

elszíni szürkeállományra, amely a nagyagykérget

fehérállományra, melyben neuroncsoportokat, ún. törzsmagvakat

Neuronok sejttestei alkotják (kb. 90 milliárd). -4 mm.

6 szövettani rétegre különül.

6

ősebb része, 1300-1400 féltekére osztja, ezeket a

A nagyagy nagyobb egységeit az egyes

ődleges mozgatókéreg.

törzsmagvakat találunk.

7

Az agykéreg különböző működésű területeinek szerkezete eltérő az egyes rétegek fejlettségét tekintve. Megkülönböztetünk:

� Motoros kéregrészleteket, pl. homloklebeny. � Érzőkéreg részeket, pl. fali lebeny. � Asszociációs kéreg területeket, amelyek átmenetet mutatnak az előző kettő között.

Elsődleges mozgatókéreg indítja el az akaratlagos mozgásokat, végzi a konkrét kivitelezést. Elsődleges érzőkéreg: a testérzetek, bőr, izmok, inak mechanikai, hő és fájdalom érzetének kialakulása.

Primer látókéreg: a látópálya végződési területe, fényérzet kialakulása. Primer hallókéreg: a hallópálya végződési területe, hangérzet kialakulása.

Fehérállomány Lényegében pályák alkotják, ilyenek pl. a két féltekét összekapcsoló pályák, amelyek a kérgestestet hozzák létre a két félteke határán.

Nagyagyi törzsmagvak

A nagyagy fehérállományában idegsejtcsoportokat, ún. törzsmagvakat találunk, amelyek az extrapiramidális mozgatórendszer kiinduló egységei.