A á mí ó gé p álkálmá á i léhé ó é géi á ání á i- án lá i ... · A grafikus felhasználói felület a számítástechnikában olyan, a számítógép és ember

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Cím: 1122 Budapest, Maros u. 19-21. Telefon: +36 (1) 477 3100, Fax: +36 (1) 477 3136 Honlap: www.educatio.hu

Projekt megnevezése: Pedagógusképzés támogatása (TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

1 / 87

A szá mí tó gé p álkálmázá si léhétó sé géi á tání tá si-tánulá si fólyámátbán I.

http://www.educatio.hu/



2 / 87

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 5

1.1. A képzés célja, tematikája, módszerei..................................................................................... 5

2. Alapismeretek .................................................................................................................................. 6

2.1. Kapcsolódó alapfogalmak ........................................................................................................ 6

2.2. Operációs rendszer .................................................................................................................. 7

2.3. Felhasználói felület .................................................................................................................. 7

2.4. Programok elindítása, futtatása ............................................................................................ 10

2.5. Műveletek fájlokkal, mappákkal ............................................................................................ 10

2.5.1. Fájlok, mappák............................................................................................................... 10

2.5.2. Mappaszerkezet ............................................................................................................ 10

2.5.3. Fájl és mappakezelés Windows intézővel ..................................................................... 11

2.5.3.1. Mappakezelés ........................................................................................................ 12

2.5.3.2. Fájlkezelés .............................................................................................................. 13

2.6. Feladatok ............................................................................................................................... 13

3. Perifériák ....................................................................................................................................... 14

3.1. A billentyűzet és használata .................................................................................................. 14

3.2. Az egér és használata ............................................................................................................ 16

3.3. Nyomtatók ............................................................................................................................. 17

3.4. Projektor ................................................................................................................................ 18

3.5. CD/DVD lemezek ................................................................................................................... 18

3.6. Háttértárolók ......................................................................................................................... 18

3.6.1. Fizikai és logikai meghajtók ........................................................................................... 18

3.6.2. Cserélhető, hordozható adattárolók ............................................................................. 19

3.7. Feladatok ............................................................................................................................... 20

4. Irodai alkalmazások ....................................................................................................................... 20

4.1. Szövegszerkesztés ................................................................................................................. 20

4.1.1. A felhasználói felület bemutatása .................................................... 20

4.1.2. Műveletek dokumentumokkal ............................................. 21

4.1.3. Egyszerűbb formázási lehetőségek .............................. 24

4.1.3.1. Betűformátumok ............................................ 24




3 / 87

4.1.3.2. Bekezdésformátumok............................................................................................ 26

4.1.3.3. Oldalbeállítás ......................................................................................................... 28

4.1.4. Feladatok ....................................................................................................................... 29

4.2. Táblázatkezelés...................................................................................................................... 30

4.2.1. A felhasználói felület bemutatása ................................................................................. 30

4.2.2. Műveletek állományokkal ............................................................................................. 31

4.2.3. Műveletek cellákkal, sorokkal, oszlopokkal ................................................................... 34

4.2.3.1. Mozgás a táblázatban ............................................................................................ 34

4.2.3.2. Adattípusok, adatbevitel ....................................................................................... 34

4.2.3.3. Kijelölés a táblázatban ........................................................................................... 35

4.2.3.4. Cellák, oszlopok és sorok beszúrása, másolása, törlése ........................................ 35

4.2.4. Műveletek, függvények ................................................................................................. 38

4.2.4.1. Alapműveletek ....................................................................................................... 38

4.2.4.2. Hivatkozások .......................................................................................................... 39

4.2.4.3. Függvények ............................................................................................................ 41

4.2.5. A táblázat formázási lehetőségei .................................................................................. 43

4.2.5.1. Oszlop- és sorformátumok .................................................................................... 43

4.2.5.2. Cellaformátumok ................................................................................................... 44

4.2.6. Diagram készítése .......................................................................................................... 45

4.2.7. Feladatok ....................................................................................................................... 48

4.3. Bemutató készítés ................................................................................................................. 49

4.3.1. A felhasználói felület bemutatása ................................................................................. 49

4.3.2. Műveletek állományokkal ............................................................................................. 50

4.3.3. Nézetek, diavetítés ........................................................................................................ 53

4.3.4. Diák létrehozása, törlése, mozgatása ............................................................................ 53

4.3.5. Diák tartalmának szerkesztése ...................................................................................... 54

4.3.6. Objektumok beszúrása .................................................................................................. 55

4.3.7. A prezentációkészítés legfontosabb szempontjai .......................................... 57

4.3.8. Feladatok ................................................................................... 58

4.4. Rajzoló és képszerkesztő alkalmazás ........................................ 58

4.4.1. Műveletek képállományokkal ................................... 58




4 / 87

4.4.2. Alapvető műveletek....................................................................................................... 60

4.4.3. Feladatok ....................................................................................................................... 61

5. Az Internet alkalmazása................................................................................................................. 61

5.1. A World Wide Web ................................................................................................................ 61

5.1.1. Keresés .......................................................................................................................... 61

5.1.2. Net-etikett ..................................................................................................................... 62

5.1.3. Szerzői jogok .................................................................................................................. 63

5.1.3.1. Creative Commons ................................................................................................ 63

5.2. Levelező rendszerek használata ............................................................................................ 64

5.2.1. Online levelező rendszerek ........................................................................................... 64

5.2.2. Az elektronikus levelezés szabályai, veszélyei ............................................................... 65

5.3. Alkalmazások az interneten................................................................................................... 65

5.3.1. Online adatbázisok, gyűjtemények ............................................................................... 65

5.3.1.1. Sulinet portál (http://www.sulinet.hu) ................................................................. 65

5.3.1.2. Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu/) .......................................... 66

5.3.2. E-ügyintézés ................................................................................................................... 66

5.4. Online multimédia tartalmak ................................................................................................ 67

5.4.1. Képek keresése, letöltése .............................................................................................. 67

5.4.2. Videók felhasználási lehetősége .................................................................................... 69

6. E-portfólió ...................................................................................................................................... 70

6.1. A Pedagógus e-portfólió és típusai, a kompetenciák ............................................................ 70

6.2. A Pedagógus e-portfólió feltöltésének módja a jelenleg működő felületre ......................... 72

6.3. A felület ................................................................................................................................. 74

7. Vizsgafeladat ................................................................................................................................. 86




5 / 87

1. Bevezetés

1.1. A képzés célja, tematikája, módszerei „A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban I.” modul alapvető célja,

hogy a résztvevő pedagógusok mindazon alapvető elméleti és gyakorlati ismeretet elsajátítsák, melyek

az informatikai eszközökkel támogatott oktatási-nevelési tevékenységhez, pedagógiai munkához

szükségesek.

A képzés célkitűzései:

- A résztvevő váljon képessé a számítógép és perifériáinak legalapvetőbb módon, a

legszükségszerűbb területeken történő kezelésére, a mappa- és fájlrendszer

használatára/kialakítására, programok megnyitására (grafikus felületű operációs rendszer

mellett).

- Biztonsággal, kellő határozottsággal legyen képes használni az irodai alkalmazásokat.

- Ismerkedjen meg az internet által nyújtott lehetőségekkel, használjon böngészőt, online

adatbázisokat, olyan szint elérése mellett, amely már az önálló felfedezés igényét is kialakítja.

- Ismerje meg az internetezés alapvető biztonsági szabályait.

- A digitális kapcsolattartás alap formáit alkalmazza.

- Képek, videók megtekintésére, lejátszására, letöltésére problémamentesen képessé váljon a

résztvevő.

- Ismerkedjen meg e-portfólió szoftverekkel, használatukkal.

A képzés során megszerezhetőek azok az alapvető ismeretek, melyek a további IKT és digitális

pedagógiához kapcsolódó módszertani képzések bemeneti feltételeinek teljesítéséhez szükséges.

Fontos hangsúlyozni, hogy a képzés nem egyenértékű ECDL képzési és vizsgarendszer különböző,

egyedi moduljaival, elvárásaival!

A képzés során minden modul, minden témakör az elméleti háttér ismertetésével kezdődik, melyet

gyakorlati bemutatók követnek. Az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását, rögzítését pedig

különböző – számítógépen – végrehajtandó példák, feladatok segítik.

A modul tartalmának megismerése, elsajátítása során a résztvevők egyéni munka, páros munka,

esetenként csoportos munka, egyéni bemutató formáit alkalmazzák.

Az elvégzendő feladatokat az egyes témáknál, témaköröknél meghatározott formában kell elkészíteni.

A képzés sikeres teljesítésének kritériumai:

- a továbbképzés 90%-án való jelenlét

- az egyes feladatok legjobb tudás szerinti elkészítése

- a vizsgamunka elkészítése




6 / 87

2. Alapismeretek

2.1. Kapcsolódó alapfogalmak A számítógépek ma már az élet minden területén megtalálhatóak, így az oktatási során is

megkerülhetetlenek. A többi műszaki eszközhöz hasonlóan a számítógép pontos működési

mechanizmusa, felépítésének, részegységeinek ismerete nem feltétlenül szükséges a hatékony

alkalmazásához. A képzés jelen része ezért mindössze azt a célt szolgálja, hogy a számítógéphez

kapcsolódó legfontosabb fogalmakat tisztázza, rögzítse.

A hardver a számítógép működését lehetővé tevő elektronikus egységek összefoglaló neve. A

számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden, fizikailag megfogható külső

és belső részegységét (pl. memória modulok, háttértárolók), valamint tartozékait.

A szoftver a hardver egységeket működtető, vezérlő programok összessége, de szoftvernek nevezzük

a különböző felhasználási célokra készült alkalmazásokat is. A program pedig valamilyen feladatot old

meg a számítógépen. Alkalmazásnak, felhasználói programnak nevezzük azokat a programokat, melyek

valamilyen jól meghatározható feladat megoldására, támogatására hoztak létre (pl. szövegszerkesztő,

navigációs program, könyvelő alkalmazás). Ezek a felhasználói alkalmazások a számítógéptől

függetlenül is beszerezhetőek, megvásárolhatóak. A szoftvert egyrészt tehát a gépet működtető

programok, másrészt a felhasználói alkalmazások összessége, valamint a számítógéppel való

feldolgozásra előkészített adatok alkotják. Az adat rendkívül sokféle lehet: szöveg, kép, mozgókép,

hang és a legtöbb felhasználói program, alkalmazás képes arra, hogy különféle információkat, adatokat

hozzunk létre és kezeljünk a segítségükkel. Általában elmondható, hogy adott programmal létrehozott

adat csak ugyanazzal (vagy hasonló célú) típusú alkalmazással módosítható. Pl. egy

szövegszerkesztővel létrehozott dokumentum, csak szövegszerkesztő programmal nyitható meg és

módosítható.

A számítógépen lévő információtárolási egysége a fájl (file, állomány). Egy fájl tartalma a gép

szempontjából vagy adat, vagy program. Ez utóbbi a processzor által végrehajtható utasításokat

tartalmazza (néha bináris fájlnak is hívják). A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép,

hang stb. Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A

fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése, alkalmazási lehetősége azonban már

az operációs rendszertől és a kezeléséhez szükséges felhasználói alkalmazástól függ.

A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely egy kidolgozott algoritmus alapján

meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. Egyaránt

programnak nevezzük a programozók által készített forrásprogramot, amely az ember által olvasható

formában tárolja a feladat leírását, és azt a kódot, amelyet a számítógép ténylegesen végrehajt: a

futtatható programot, amely a forrásprogramból speciális programok - fordítóprogramok -

közreműködésével jön létre. A programokat valamilyen háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak.

Ha egy programot elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a

memóriába, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni,

működni kezd.




7 / 87

2.2. Operációs rendszer A személyi számítógép (PC) működését, vezérlését, a felhasználói programok futtatását, a számítógép

erőforrásainak kezelését az ún. operációs rendszer biztosítja.

Ennek érdekében az operációs rendszer végzi:

- a különböző részegységek (memória, perifériák, egyéb erőforrások) kezelését,

- egységes keretet biztosít a különböző programok, felhasználói alkalmazások futtatásához,

- az adatok, információk, tárolását, betöltését,

- a felhasználó és a számítógép közötti kommunikációt biztosítását.

Az operációs rendszerek is folyamatosan fejlődnek, változnak. A korai speciális vezérlőegységekről (ún.

terminál) irányítható számítógépes rendszerektől, a felhasználó számítógépeken (PC) alkalmazható

parancssoros DOS (Disk Operating System) verzióktól jutottunk el a jelenlegi grafikus felhasználói

felületekig, melyek egyre jobban elrejtik a felhasználó elől az adott parancs, adott szolgáltatás

tényleges technikai, informatikai végrehajtását és egyre jobban támogatni kívánják a felhasználóbarát

megjelenést, működést.

Bármilyen jelenlegi operációs rendszert is vizsgálunk, mindegyik biztosítja

- a felhasználó számára könnyen kezelhető grafikus felületet, mely segítségével minden

szolgáltatás, funkció, parancs elérhető, végrehajtható;

- a különböző perifériák (nyomtató, monitor, lapolvasó stb.) telepítését, illesztését a

számítógéphez;

- az adatok, programok tárolására szolgáló logikai rendszer (mappastruktúra) létrehozását,

módosítását, kezelését;

- az adott számítógépen található programok, alkalmazások futtatását és újak telepítését, vagy

éppen eltávolítását, törlését;

A számítógép alkalmazásához mindenképpen szükséges az operációs rendszer alapvető

szolgáltatásainak megfelelő szintű ismerete.

2.3. Felhasználói felület Ebben a fejezetben a Windows 7 felhasználói felület legfontosabb részei kerülnek bemutatásra,

azonban fontos hangsúlyozni, hogy a grafikus felhasználói felületek jellemzői (rugalmasan testre

szabható felület, rengeteg felhasználói beállítás) miatt, illetve a különböző operációs rendszer verziók

miatt az adott számítógép felhasználói felülete kisebb-nagyobb mértékben eltérhet az itt

bemutatottaktól.

A grafikus felhasználói felület a számítástechnikában olyan, a számítógép és ember közti kapcsolatot

megvalósító elemek összessége, melyek a monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek

együtteseként jelennek meg.




8 / 87

1. ábra: A Windows 7 operációs rendszer felhasználói felülete

A mai modern Windows operációs rendszereknél a legnagyobb helyet a kezelőfelületen az asztal

foglalja el. Az asztal szinte teljesen testre szabható és a számítógépet használó felhasználók a saját

beállításaiknak megfelelő felületet fogják látni minden egyes belépésnél. Az asztalon nyílnak meg az

alkalmazások ablakai (pl.: Sajátgép) és itt találhatóak az ikonok is, melyekkel könnyedén elérhetjük

gyakran használt programjainkat. Az asztalon található ikonok átrendezhetőek, csoportosíthatóak,

akár törölhetőek is. Fontos hangsúlyozni, hogy egy programhoz tartozó ikon törlése nem eredményezi

magának az alkalmazásnak a törlését, de ha egy dokumentum az asztalra került elmentésre és az ikon

töröljük, akkor maga a dokumentum is a lomtárba kerül.

A lomtárban található ikonok, dokumentumok még nem kerültek végleges törlésre, lehetőség van azok

visszaállítására.

Az asztalon található leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, menük, a tálca,

választógombok, jelölőnégyzetek és ikonok, valamint a mutatóeszközhöz kapcsolódó egérkurzor.

2. ábra: A tálca

A tálca alapesetben a képernyő alsó részén található (de helyzete és egyéb jellemzői is testre

szabhatóak). A tálcán található a Start menü (a Windows logóval jelölt gombbal

érhetjük el), melynek segítségével a telepített programok, alkalmazások

indíthatóak el, elérhetjük a Windows beállításához szükséges eszközöket.

A Start menü közvetlen elérést biztosít a leggyakrabban használt

alkalmazásokhoz, a felhasználó dokumentumait tartalmazó




9 / 87

mappához, az utoljára megnyitott fájlokhoz, dokumentumokhoz, keresési menüpont szolgáltatásait

illetve az operációs rendszer összes beállítási lehetőségét tartalmazó Vezérlőpulthoz.

Az alkalmazások, dokumentumok, táblázatok megjelenítése ablakokban történik.

3. ábra: Az ablak részei

Az ablakok alapvetően az alábbi részekkel, kezelőszervekkel rendelkeznek:

1. Címsor: az ablak (illetve a benne megjelenő program vagy dokumentum) nevét tartalmazza. A

címsor húzásával (azaz az egérkurzorral a címsort kiválasztva és az egér gombját nyomva

tartva) az ablak áthelyezhető a képernyő egyik pontjából egy másikba.

2. Menüsor: az ablakban megjelenő alkalmazás tartozó menüsor.

3. Kis méret gomb: az ablakot elrejti a tálcán.

4. Teljes méret gomb: az ablakot a teljes képernyőt elfoglaló méretre állítja.

5. Bezárás gomb: bezárja az ablakot (és a benne futó programot is).

6. Függőleges gördítősáv (és a csúszka): ha az ablak tartalma nem fér el az ablakban, a Windows

automatikusan megjeleníti a gördítősávot. A legkönnyebben a csúszka vonszolásával

mozgatható.

7. Vízszintes gördítősáv: mint az előző pontban, de vízszintesen.

8. Keret: az ablak méretét a keret (vagy valamelyik sarokpont)

vonszolásával lehet változtatni.

Ha egyszerre több ablak van nyitott állapotban, akkor az ALT billentyű

nyomva tartása mellett a TAB billentyűvel lehet váltogatni az ablakok




10 / 87

között. Ugyanez a hatás – azaz egy adott ablak aktívvá tétele, kiválasztása – elérhető úgy is, ha bármely

részére (pl. címsor, ablakon belüli terület) kattintunk az egérrel.

2.4. Programok elindítása, futtatása Egy ikonra duplán kattintva (vagy jobb egérgombbal kattintva az adott ikonon, majd a Megnyitás

menüpontot kiválasztva) az adott program, dokumentum elindítható, megnyitható. Ez nemcsak az

asztalon található ikonokra igaz, hanem bármilyen mappában, ablakban található ikon ugyanígy

viselkedik a dupla kattintás hatására.

2.5. Műveletek fájlokkal, mappákkal

2.5.1. Fájlok, mappák

A számítógéppel végzett tevékenységek eredményei és maguk a munka során alkalmazott programok

is fizikailag fájlokban, állományokban kerülnek tárolásra.

A számítógép, az operációs rendszer számára értelmezhető, futtatható, elindítható fájlokat

programfájlnak nevezzük. Az felhasználói információkat, adatokat tartalmazó fájlokat adatfájlnak

nevezzük.

A fájlok azonosítását a nevük, illetve az azt követő ún. kiterjesztésük segíti. A kiterjesztés abban nyújt

segítséget, hogy megállapítható legyen milyen típusú az adott fájl, milyen alkalmazáshoz tartozik,

milyen programmal nyitható meg. A fájl nevét és kierjesztését egy pont választja el. Fontos

hangsúlyozni, hogy a kiterjesztés módosítása azt is eredményezheti, hogy nem lehet megnyitni a hozzá

tartozó alkalmazással, ezért a fájlok átnevezése során körültekintően járjunk el!

Az alábbi képen mappák és fájlok is találhatóak:

4. ábra: Mappák és fájlok

A Device Documents és a Saját nevű ikonok mappát jelölnek, de láthatunk képet tartalmazó fájlt

(Festmény.bmp), Microsoft Word dokumentumokat (Olvasmány.docx) is.

2.5.2. Mappaszerkezet

A mappák és almappák rendszere a számítógépen tárolt fájlok, programok rendszerezését teszi

lehetővé.

A mappák, almappák rendszere tetszőlegesen bővíthető, igényünk szerint lehet

újabb mappákat létrehozni.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy adott mappán belül (pl. Dokumentumok)

további mappák kerültek létrehozásra (Bemutatók, Levelek,




11 / 87

Táblázatok). A mappaikonok előtt található „+”jel jelzi, hogy az adott mappa tartalma tovább

bontható, további almappákra. Ha erre kattintunk, akkor kibontásra kerül a mappa tartalma. A „-”

jelentése, hogy az adott mappa már kibontásra került.

5. ábra: Mappaszerkezet

Ha egy mappa előtt található „-” jelre kattintunk, akkor a kibontott ág, mappaszint elrejtésre kerül. Ha

egy mappa előtt sem „+”, se pedig „-” nem található, az azt jelenti, hogy az adott mappa nem tartalmaz

további mappákat, almappákat, azaz itt nincsenek további ágai a mappaszerkezetnek.

2.5.3. Fájl és mappakezelés Windows intézővel

A számítógépünkön található fájlok és mappák kezelésére, karbantartására az operációs rendszer

Windows Intéző alkalmazása használható, mely a Start menü Programok » Kellékek menüpontból

indítható el.

A program megnyitása után az ablak bal oldalán a Kedvencek, a saját Könyvtára, a számítógéphez

csatlakoztatott meghajtók (Számítógép) és a Hálózat láthatók, a jobb oldalon pedig az aktuális

objektum tartalma.




12 / 87

6. ábra: A Windows Intéző felhasználói felülete

A bal oldalon található objektumok elemei rendszerint mappákat és fájlokat tartalmaznak, amelyek a

jobb oldalon jelennek meg (a bal oldalon rendszerint nem láthatunk fájlokat).

Az Intéző felületén a navigációs gombok alatt található az adaptív menüsor, amely a kiválasztott

objektum tulajdonságainak megfelelően változtatja tartalmát. A menüsorral egy vonalban, a jobb

oldalon találjuk a További beállítások parancsgombot, amely az Intéző elemeinek megjelenítési módját

(Extra nagy ikonok, Nagy ikonok, Közepes ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek, Mozaik, Tartalom)

szabályozza egy csúszka, illetve a listás választás segítségével. E gomb mellett jobbra található a

betekintő ablaktábla megjelenítését ki-, illetve bekapcsoló gomb, amely a különböző médiaelemek

(hang, kép, videó) megjelenítésére szolgál. E gomb mellett jobbra található a súgó gomb.

2.5.3.1. Mappakezelés

A bal oldalon található fastruktúrában egérrel kattintva tudunk kiválasztani, kinyitni egy adott mappát.

Ha az adott mappán belül szeretnénk létrehozni egy almappát, akkor az Intéző ablakának felső részén

található parancssoron az Új mappa menüpontot kell kiválasztani, majd a mappa nevét megadni.

Az aktuális mappában úgy is létre tudunk hozni egy almappát, ha a jobb oldalon talál ablakrészben

(ahol a kiválasztott mappa tartalma megjelenik), bel egérgombbal kattintunk és a megjelenő helyi

menüből kiválasztjuk az Új » Mappa menüpontokat.

Mappa törlése érdekében ki kell választani a törölni kívánt mappát, akár a bal oldalon lévő

struktúrában, akár a jobb oldalon található ablakrészben. A kiválasztott mappa a Delete

billentyűvel vagy jobb egérgombbal történő kattintás után a megjelenő helyi

menüben a Törlés menüpontot kiválasztva törölhető.

Mappák átnevezése, az eddigiekhez hasonlóan történik: ki kell választani

az átnevezni kívánt mappát, majd egy újabb bal egérgombbal történő




13 / 87

kattintás után a mappa neve szerkeszthetővé válik. Itt is használható a helyi menü, ha a mappa

kiválasztása után jobb egérgombbal kattintunk az átnevezni kívánt mappa nevén.

2.5.3.2. Fájlkezelés

Fájlok, állományok kezelése esetén ki kell választani azt a fájlt, vagy azokat a fájlokat melyekkel a

műveletet végre kívánjuk hajtani.

Több fájl kiválasztására számos lehetőségünk van:

- Ha a kijelölni kívánt fájlok folytonosan helyezkednek el a mappában (pl. Lista nézetben), akkor

ki kell választani az első állományt és a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett ki kell választani

az utolsó fájl. Ezzel a módszerrel a listában megjelenő, az első és az utol állomány között

elhelyezkedő összes állomány kijelölhető.

- Ha a CTRL billentyűt nyomva tartjuk és így kattintunk rá bal egérgombbal a fájlokra, akkor

szabadon jelölhetünk ki a listában különböző helyeken megjelenő fájlokat.

A kiválasztott fájl törlése történhet:

- a Delete billentyű leütésével,

- illetve jobb egérgombbal történő kattintás után a megjelenő helyi menüből a Törlés menüpont

kiválasztásával.

Az átnevezéshez a fájl kiválasztása után:

- egy újabb bal egérgombbal történő kattintás szerkeszthetővé teszi a fájl nevét,

- vagy jobb egérgombbal történő kattintás után a megjelenő helyi menüből az Átnevezés

menüpont kiválasztásával szintén végrehajtható a kívánt művelet.

A fájlmásolás két fő lépéssel hajtható végre:

- A kiválasztott fájl, vagy fájlok nevére kell kattintani jobb egérgombbal és kiválasztani a

megjelenő helyi menüből a Másolás menüpontot.

- A mappaszerkezetben meg kell keresni, ki kell választani azt a mappát, ahová másolni

szeretnénk a fájlt, vagy fájlokat és jobb egérgombbal kattintva a mappa tartalmát mutató

ablakrészben a megjelenő helyi menüből a Beillesztés menüpontot kell kiválasztani.

A fájlok másolása, mozgatása elvégezhető egérrel is:

- Ha a mozgatni kívánt fájlt, vagy fájlokat kiválasztottuk, akkor a bal egérgombot nyomva tartva,

vonszolásos módszerrel át lehet mozgatni a kívánt mappába, ami mondjuk az Intéző ablakának

bal oldali paneljében látható.

- A másolás a mozgatáshoz, áthelyezéshez hasonló módon történik, de a vonszolás közben a

CTRL billentyűt nyomva kell tartani.

2.6. Feladatok 1. Az oktató által megadott meghajtón és mappán belül hozza létre az alábbi mappastruktúrát:




14 / 87

2. Keresse meg az oktató által megadott mappát és a benne található szöveg.txt fájlt másolja át

a saját Gyakorlás\Bemutató mappába.

3. A Gyakorlás\Bemutató mappában lévő szöveg.txt fájlt helyezze át a Gyakorlás\Szöveg

mappába.

3. Perifériák

3.1. A billentyűzet és használata A billentyűzeten található billentyűket az alábbi főbb csoportokba lehet sorolni:

- Írásra szolgáló (alfanumerikus, írógép) billentyűk. Ezek a billentyűk megegyeznek a

hagyományos írógépeken található betű, szám, írásjel és szimbólum billentyűkkel.

- Vezérlőbillentyűk. Ezeket a billentyűket önmagukban, vagy más billentyűkkel együtt lenyomva

bizonyos feladatok végrehajtására lehet használni. A leggyakrabban használt vezérlőbillentyűk

a Ctrl, az Alt, a Windows-embléma A Windows billentyű és az Esc.

- Funkcióbillentyűk. A funkcióbillentyűk konkrét feladatok elvégzésére használhatók. A

billentyűk neve F1, F2, F3 és így tovább, egészen az F12 billentyűig. Ezeknek a billentyűknek a

feladata programról programra változik.

- Navigációs (kurzor) billentyűk. Ezen billentyűk használatával lehet mozogni

dokumentumokban vagy weboldalakon és szövegszerkesztés során. Ezek közé a billentyűk

közé tartozik a Home, az End, a Page Up, a Page Down, a Delete és az Insert billentyű.

- Numerikus billentyűzet. A numerikus billentyűzet számok gyors beírásához hasznos. A

billentyűk egy blokkban vannak elhelyezve, mint egy hagyományos számológép vagy összeadó

gép esetében.

Gyakorlás

Szöveg

Táblázat

Bemutató

Vizsga

Alapanyag

Kész




15 / 87

7. ábra: Billentyűzet elrendezés (forrás: Wikipedia)

A különböző alkalmazásokban a szöveg beírásakor egy villogó függőleges vonal látható, ami a kurzor.

A kurzor jelöli az aktuális beírási pozíciót, itt fog megjelenni a beírt szöveg. A kurzor mozgatása

történhet egérrel (a kívánt helyre kattintunk), vagy a navigációs gombokkal.

A betűkön, számjegyeken, írásjeleken és szimbólumokon kívül a billentyűzet részei még a Shift, a Caps

Lock, a Tab, az Enter, a szóköz és a Backspace billentyűk:

- Shift: A Shift nyomva tartása mellett egy adott betű billentyűjét lenyomva a betű nagybetűként

jelenik meg, illetve számbillentyű esetén, a billentyű felső felén található szimbólum jelenik

meg.

- Caps Lock: A Caps Lock billentyűt egyszer kell lenyomni, ha csak nagybetűket kívánunk

folymatosan írni. A funkció kikapcsolásához ismételten le kell nyomni a Caps Lock billentyűt.

- Tab: A Tab megnyomásával a kurzort egyszerre több szóköznyi hellyel mozdítja előre. A

szövegszerkesztő alkalmazásokban a tabulátor pozíciók pontosan beállíthatóak. Ezen kívül a

Tab billentyűvel léphet a következő szövegmezőbe az űrlapokon.

- Enter: A következő sor elejére mozgatja a kurzort.

- Szóköz: Egy szóközzel mozgatja előre a kurzort.

- Backspace: A kurzor előtti karakter vagy a kijelölt szöveg törléséhez nyomja le a Backspace

billentyűt.

A legtöbb alkalmazásban lehetőség van arra, hogy a leggyakrabban használt műveleteket, funkciókat

billentyűkombinációkkal, billentyűparancsokkal érjük el. Ezek segítségével a gyakorlott felhasználók

gyorsabban tudnak bizonyos műveleteket végrehajtani. Valójában az egérrel végrehajtható a legtöbb

művelet vagy parancs sokkal gyorsabban elvégezhető a billentyűzet egy vagy több

gombjának használatával.

A CTRL+A például azt jelenti, hogy nyomja le és tartsa lenyomva a CTRL

billentyűt, majd nyomja le az A betűt. A CTRL+SHIFT+A például azt jelenti,




16 / 87

hogy nyomja le és tartsa lenyomva a CTRL és a SHIFT billentyűt, majd nyomja le az A betűt.

A legtöbb programban különböző dolgokat lehet végrehajtani a billentyűzet használatával. Egyes

alkalmazásokban az adott menüpontot megnyitva láthatóak a konkrét parancsokhoz tartozó

billentyűzetkombinációk. A billentyűparancsok (amennyiben léteznek) a menüelemek mellett vannak

feltüntetve.

8. ábra: Billentyűparancsok a Jegyzettömb alkalmazásban

Más alkalmazások esetében pedig a program felhasználói dokumentációja, beépített Súgója adhat

információt az elérhető billentyűzetparancsokról.

3.2. Az egér és használata A grafikus felhasználói felületen történő navigálásra, a kurzor pozicionálására az informatikában több

eszköz is elterjedt. A leggyakrabban erre a feladatra az egeret használjuk.

Speciális célokra (pl. játék) léteznek különlegesen kialakított eszközök is, de az általánosnak mondható

egér két gombbal és görgető kerékkel rendelkezik. Az két gomb közül az egyik az elsődleges gomb (ez

általában a bal oldali gomb), a másik pedig a másodlagos gomb (ez általában a jobb oldali gomb). A

legtöbb művelet esetében az elsődleges gombot kell használnunk.

A legtöbb egéren található egy görgető kerék is a két gomb között. Ennek a használatával könnyebben

tud a dokumentumokban és weblapokban görgetni. Használata az ablakoknál található függőleges

görgetősávot váltja ki.

Egy a képernyőn található elemre mutatni azt jelenti, hogy úgy kell mozgatni az egeret, hogy a mutató

érintse az adott elemet. Amikor rámutatunk egy elemre, gyakran megjelenik egy kis mező, amely az

elem leírását tartalmazza.

Az egér mutató megváltozhat attól függően, hogy éppen mire mutattunk rá. Ha például egy

hivatkozásra mutat a böngészőben, vagy egy dokumentumban a mutató nyíl helyett Az egérmutató

képe (nyíl) egy kinyújtott ujjat ábrázoló kézre változik.

A legtöbb egérművelet során rá kell mutatni valamire, majd meg kell nyomni az egér egyik gombját.

A kattintás (egy kattintást, bal gombbal történő kattintást) akkor használjuk, ha valamilyen elemet,

menüpontot ki kell választani. Ekkor az adott objektumra rá kell először mutatni, majd

meg kell nyomni és fel kell engedni az elsődleges gombot (ez általában a bal

oldali gomb).

Ha duplán kel kattintatnia egy elemre, mutasson rá a képernyőn, majd

kattintson gyorsan egymás után kétszer. Amennyiben túl sok idő




17 / 87

telik el a két kattintás között, a számítógép azokat valószínűleg két különálló kattintásként, és nem

pedig egy dupla kattintásként értelmezi.

A dupla kattintást leggyakrabban az asztalon található elemek megnyitásához kell használni. Például

elindíthatunk egy programot, vagy megnyithatunk egy mappát úgy, hogy először rámutatunk a kívánt

objektumra, majd pedig duplán kattintunk rajta.

A jobb gombbal (másodlagos gombbal) történő kattintás általában az adott objektummal végezhető

műveletek listáját jeleníti meg egy ún. helyi menüben. Először rá kell mutatnunk az adott objektumra

(fájl, kijelölt szöveg a szövegszerkesztőben stb.), majd egyet kattintunk a jobb oldali gombbal. Ekkor

általában megjelenik egy lista, ami az elemen elvégezhető műveleteket tartalmazza.

A képernyőn látható elemeket húzással (vonszolással) lehet áthelyezni. Egy objektum húzásához rá kell

mutatni az objektumra a képernyőn, folyamatosan nyomva kell tartani az elsődleges gombot, eközben

az objektumot át kell húznia az új helyére, majd fel kell engedni az elsődleges gombot.

Ezt a módszert leggyakrabban fájlok és mappák más helyre történő áthelyezésére, vagy a képernyőn

található ablakok és ikonok áthelyezésére használjuk.

3.3. Nyomtatók A számítógépünkön található dokumentumokat, szövegeket a nyomtatók segítségével tudjuk papíron

is reprodukálni.

A nyomtatók lehetnek:

- közvetlenül (pl. kábellel vagy vezeték nélküli módon) csatlakoztatva a számítógépünkhöz,

ekkor helyi nyomtatóról beszélünk,

- illetve a hálózaton elérhető eszközök is (hálózati nyomtatók)

A különböző nyomtatók rendelkezhetnek egyedi tulajdonságokkal, lehetőségekkel, de alapesetben

minden nyomtatónál meglehet adni:

- a kívánt példányszámot,

- a nyomtatási tartományt, azaz hogy a teljes dokumentumot, vagy csak bizonyos oldalakat

akarunk kinyomtatni.

A számítógépünkről elérhető nyomtatók megtekinthetőek Start gomb » Eszközök és nyomtatók

menüpontra kattintva:

9. ábra: Nyomtatók a Windowsban

Ebben az ablakban külön csoportosítva találhatóak a nyomtatásra

alkalmas eszközök.




18 / 87

3.4. Projektor A projektor olyan kivetítő eszköz, mely a számítógéphez csatlakoztatva nagyobb méretben vetíti a

számítógép által megjelenített képet. Lehet monitor helyett és mellett is használni.

A nagyméretű vetített kép miatt alkalmas bemutatók megtartására (pl. konferencia), de a

háztartásokban is megjelent már (házimozi rendszerek). Az oktatásban a frontális oktatás egyik

legfontosabb informatikai eszköze lehet, de az interaktív táblával együtt használva már nagyobb

módszertani lehetőség, mozgástér állhat rendelkezésre.

A projektor csatlakoztatása után általában azonnal megjelenik a kivetítendő kép, de ha automatikusan

nem érzékeli a számítógépről érkező jelet, akkor általában a projektoron vagy a projektor

távirányítóján lehet kiválasztani a jelforrást (Source).

A hordozható számítógépeken pedig billentyűzetparanccsal (Fn+F7) lehet váltogatni az

alapbeállításokon:

a) csak a laptop/notebook beépített képernyőjén jelenik meg a kép,

b) csak a projektoron jelenik meg a kép,

c) ugyanaz a kép jelenik meg a projektoron és a laptop/notebook beépített képernyőjén,

d) a projektor és a laptop/notebook képernyőjén különböző kép jelenik meg, a Windows

felhasználói felülete két megjelenítőre kerül kiterjesztésre.

3.5. CD/DVD lemezek CD vagy DVD lemezen tárolhatóak különböző alkalmazások, programok. Ilyen esetekben általában a

CD-ről vagy DVD-ről előbb telepíteni kell a számítógépünkre az adott alkalmazást. Ez általában

automatikusan elkezdődik, ha egy telepítendő alkalmazást tartalmazó CD-t/DVD-t helyezünk el a

számítógépünkben.

Azonban ezek a lemezek adattárolásra is alkalmasak. Régebben külön alkalmazást kellett telepíteni

ahhoz, hogy az írható CD-re, DVD-re adatokat tudjunk felmásolni.

Az újabb verziójú Windows operációs rendszerekkel azonban már közvetlenül lehet akár adatokat

tartalmazó DVD-t készíteni, akár olyan zenei CD-t mely bármely CD-lejátszóban meghallgatható.

3.6. Háttértárolók

3.6.1. Fizikai és logikai meghajtók

A számítógépen található – fájlok, mappák, dokumentumok, programok tárolására alkalmas –

háttértárolókat a Windows fájlkezelési rendszere meghajtóként értelmezi, mely eltérő lehet fizikai és

logikai „létezése” alapján.

Például, ha a számítógépben található egy adattárolásra alkalmas merevlemez, azt logikailag több

meghajtóra lehet bontani (pl. C: és E: meghajtók), ugyanakkor több merevlemez is szervezhető egy

logikai meghajtó alá.

Nemcsak a számítógépben található merevlemezek, hanem a hálózaton elérhető,

fizikailag a hálózati szerveren, kiszolgálókon található háttértárak is

meghajtóként érhetőek el a felhasználók számára. Fontos hangsúlyozni,

hogy adott számítógépes hálózatban a különböző felhasználók, adott

hálózati meghajtót lehet, hogy logikailag más néven érnek el, de




19 / 87

valójában fizikailag ugyanazon szerveren található merevlemezen dolgoznak. Ez az adott hálózat, az

adott felhasználói beállításaitól függ.

A CD/DVD lemezek írását, olvasását biztosító meghajtók is logikai meghajtóként (általában D: betűjellel

azonosítva) érhetőek el.

3.6.2. Cserélhető, hordozható adattárolók

A hordozható adattárolók között a legnépszerűbbek a mozgó alkatrészeket nem tartalmazó pendrive-

ok (SB-flash-tároló, USB-kulcs, pendrájv, tollmeghajtó, USB memória), melyek szabványos USB

csatlakozással köthetőek össze a számítógépünkkel.

10. ábra: USB memóriák

Az USB memóriák néhány száz GB-os tárolókapacitással rendelkeznek, de ebből a szempontból egyre

nagyobb kapacitású eszközök jelennek meg.

Nagyobb adatmennyiség mobil tárolására alkalmasak a külső háttértárolók, melyek már akár egy-két

TB (1 terabyte= 1024 gigabyte) kapacitást is biztosítanak, méretük pedig kb. megegyezik az

okostelefonok méretével.

11. ábra: Külső háttértár

Csatlakoztatás után ezek a memóriák, külső háttértárak is úgy

működnek, mint a számítógépünkben található merevlemezek, azaz




20 / 87

betűjellel rendelkező logikai meghajtóként tudjuk őket elérni. Ezeken a meghajtókon a szokásos

módon tudunk mappákat létrehozni, állományokat másolni.

3.7. Feladatok 1. Próbálja ki a http://minimouse.us/ oldalon található játékos feladatokat, melyek az

egérhasználat begyakorlásában nyújtanak segítséget! A feladatok értelmezésében az oktató

segítséget nyújt!

2. Ha az egérhasználata magabiztos, akkor tekintse meg az alábbi módszertani bemutatókat:

- Nyomtatás:

http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/help/videos/printing-options

- CD írás:

http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/help/videos/burn-a-cd

4. Irodai alkalmazások

4.1. Szövegszerkesztés

4.1.1. A felhasználói felület bemutatása

A következő fejezetekben található képernyőképek és parancsleírások a Microsoft Word 2013

szövegszerkesztőn alapulnak. A legtöbb esetben azonban az egyes szolgáltatások, funkciók nagyon

hasonló módon érhetőek el a Microsoft Word előző verzióiban, illetve más szövegszerkesztőkben is.

Mivel a Microsoft Word felhasználói felület (lásd 12. ábra) szinte minden eleme módosítható,

személyre szabatható, ezért elképzelhető, hogy adott számítógépen, adott felhasználóval belépve

eltérő elrendezést, különböző elemeket fogunk találni.

A Menüsor azonban minden esetben rendelkezésre áll majd, melynek segítségével a szövegszerkesztő

összes szolgáltatás, funkciója elérhető.

A Menüszalag a legfontosabb, leggyakrabban használt parancsok gyorsabb elérését biztosítja.

Az alkalmazás ablakának bal felső sarkában a mentés ikonja, illetve a végrehajtott szerkesztési

műveletek visszavonására szolgáló ikonok találhatóak.


http://minimouse.us/

http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/help/videos/printing-options

http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/help/videos/burn-a-cd



21 / 87

12. ábra: A Microsoft Word felhasználói felülete

A Vonalzók segítségével a beírt szöveg laphoz, odalhoz, margókhoz viszonyított helyzetét állapíthatjuk

meg.

Az ablak jobb alsó sarkában pedig a szövegre vonatkozó Nagyítás/Kicsinyítés adható meg. Ennek

segítségével lehet például a képernyő szélességéhez igazítani a megjelenítést. A megjelenítés további

beállításai a menüsoron található Nézet menüpontban érhetőek el.

4.1.2. Műveletek dokumentumokkal

A szövegszerkesztőt elindítva üres dokumentumban tudjuk a munkát megkezdeni, melynek a neve

alapértelmezésben Dokumentum1.

A fájlokkal végrehajtható műveletek a Fájl menüponttal érhetőek el:

- Az Információ menüponttal az aktuális dokumentum különböző tulajdonságai tekinthetőek

meg

- Az Új menüpont segítségével lehet új, üres dokumentumot létrehozni.

- Meglévő, korábban már elmentett dokumentumot a Megnyitás menüpontra kattintva tudunk

megnyitni. Lehetőségünk van azok közül a fájlok közül válogatni, melyeket az elmúlt

időszakban használtunk (Legutóbbi dokumentumok), behívhatunk különböző online, virtuális

tárolási helyeken (Sharepoint, SkyDrive) található fájlokat. A leggyakrabban azonban a saját

számítógépünkön, illetve hálózati meghajtókon lévő dokumentumokat szoktuk megnyitni

(Számítógép).

Menüsor

Menüszalag

Vonalzók

Nagyítás

Visszavonás




22 / 87

13. ábra: Dokumentum megnyitása a Microsoft Word alkalmazásban

- A Mentés menüpont első használatakor meg kell adnunk hogy melyik meghajtóra, melyik

mappába milyen néven kívánjuk elmenteni a dokumentumot. Ha már rendelkezik névvel a

dokumentum, azaz nem első alkalommal mentjük, akkor a Mentés menüpontra kattintva

kérdés nélkül elmenti a dokumentumot az adott névvel, a korábban már megadott helyre. A

normális mentési funkció elérhető a szövegszerkesztő bal felső sarkában található ikonnal

is.

- Ha egy dokumentumot más névvel, más helyre kívánunk elmenteni, vagy egy meglévő

dokumentumból szeretnénk egy másolatot, akkor ezt a Mentés másként menüponttal tudjuk

megtenni. Ebben az esetben – az első mentéshez hasonlóan – meg kell adnunk a dokumentum

nevét és a mentés helyét (meghajtó, mappa).

- A Nyomtatás menüpontban elérhető az összes kapcsolódó lehetőség (lásd 14. ábra):

o a nyomtató kiválasztása (a számítógéphez telepített, a számítógép által elérhető helyi

és hálózati nyomtatók közül választhatunk),

o megadhatjuk hogy a teljes dokumentumot, vagy csak bizonyos oldalakat akarunk

kinyomtatni,

o ha a nyomtató alkalmas rá, akkor a papír mindkét oldalára nyomtathatunk,

o innen is elérhetőek az oldalbeállításhoz kapcsolódó parancsok




23 / 87

14. ábra: Dokumentum nyomtatása

- A Megosztás menüponttal lehetőségünk van az adott fájlt különböző – helyi hálózaton vagy

interneten található – online felületeken megosztani más felhasználókkal, annak érdekében,

hogy közösen szerkeszthető legyen a dokumentum. A leggyakrabban azonban ezt a

menüpontot arra használjuk (amennyiben a Microsoft Outlook programot használjuk a

levelezésre), hogy csatolt dokumentumként elküldjük az aktuális dokumentumot a

címzetteknek.

A dokumentum fájlokkal kapcsolatban fontos kiemelni a következőket:

- A Microsoft Word régebbi verzió doc kiterjesztésű fájlokat hoztak létre, kezeltek. A Microsoft

Word 2007-es verziójától jelent meg az új szabvány, mely docx kiterjesztésű állományokat hoz

létre. A doc kiterjesztésű dokumentumok – alapesetben – minden Word verzióval

megnyithatóak, de a docx kiterjesztés csak az újabb Microsoft Word verziókkal! Ezért nagyon

fontos, hogy mentésnél csak a fájl nevét adjuk meg, a kiterjesztését ne módosítsuk!




24 / 87

15. ábra: A Microsoft Word 2013 által kezelt fájlformátumok

- A Microsoft Word saját állományain kívül további fájltípusokat is képes megnyitni, illetve több

formátumba is képes menteni (lásd 15. ábra). Például lehetőség van arra, hogy véglegesnek

szánt dokumentumunkat pdf kiterjesztéssel elmentsük, ami az Acrobat Reader alkalmazással

lesz megnyitható, de nem lehet majd szerkeszteni, módosítani.

4.1.3. Egyszerűbb formázási lehetőségek

A szövegszerkesztőkben a formázási lehetőségek a dokumentum különböző szintjeihez, objektumaihoz

kapcsolódnak:

- A dokumentum legkisebb eleme a karakter. A karakterek formázása a különböző

betűformátumok alkalmazásával történik.

- A szövegfolyam tagolása bekezdésekre történő bontással történik. Egy bekezdés az Enter

billentyű leütéséig tart.

4.1.3.1. Betűformátumok

A betűformátumok alkalmazása esetén két lehetőségünk van:

- Már meglévő szöveg formázásához előbb kijelöljük a módosítani kívánt szövegrészt. Ez lehet

egy szó, több bekezdésnyi szöveg, vagy akár a dokumentum teljes szövege. Majd pedig ezután

a kijelölt szövegre vonatkozóan állítjuk be a kívánt szövegformátumot.

- Az adott karakterpozíción állva beállítjuk a kívánt formátumot. Ezután ha elkezdünk szöveget

írni, a beírt karakterek a kívánt formátumban fognak megjelenni.

A szövegszerkesztőben beírt szöveg „megjegyzi” a formátumokat, így ha például egy félkövér és 14-es

méretű szövegbe állunk bele és elkezdünk írni, akkor az újonnan beírt szöveg is ilyen formátumú lesz.

A betűformátumokat tartalmazó párbeszédablak elérhető:

- A menüszalag Kezdőlap főlapjáról (lásd 16. ábra)

- Illetve a szövegben a formázni kívánt helyre, kijelölésre jobb egérgombbal kattintva, majd a

megjelenő helyi menüből a Betűtípus… menüpontot kiválasztva.




25 / 87

16. ábra: Betűformátumok elérése a menüszalagról

Mindkét esetben a Betűtípus párbeszédablak jelenik meg:

17. ábra: A betűformátumok párbeszédablaka

Ebben a párbeszédablakban lehetőségünk van összes formázási lehetőség végrehajtására.

Választhatunk különböző Betűtípusok közül:

- Times New Roman

- Bauhaus 93

- Courier New

- Mistral

Betűstílusokat állíthatunk be:

- Normál

- Félkövér

- Dőlt

- Félkövér dőlt

Módosítható a betűméret, mely nyomdai mértékegységben – pont –

került meghatározásra:




26 / 87

- 5 pont - 11 pont

- 18 pont

- 28 pont

Az általában használt betűméret 10-13 pont között van, de ez függ a betűtípustól is.

De lehetőség van a betűszín, különböző aláhúzások alkalmazására is, továbbá felső és alsó index is itt

állítható be, ami különböző mértékegységek (pl. 23 m2), képletek (pl. a1+b3) esetében jelenthet

segítséget.

Fenti beállítások többsége elérhető a menüszalagról is (lásd 16. ábra), azaz a gyakran használt

formázások miatt nem kell a menübe belépni.

4.1.3.2. Bekezdésformátumok

A szövegszerkesztés során a beírt szöveg tagolása alapvetően a bekezdésekre való tördeléssel történik.

Minden egyes Enter billentyű leütése, lezárja az adott bekezdést és új bekezdést kezd. Éppen ezért

fontos kiemelni, hogy a sorok végén nem kell Enter-t ütni, a szövegszerkesztők automatikusan új sort

kezdenek, ha beírás során az adott sor végére értünk.

A bekezdések végét a ¶ jel mutatja. Ez – illetve a többi – formázási szimbólum akkor látszik csak, ha a

menüszalag Kezdőlap főlapján a szintén ¶ jellel ellátott kapcsolóval ezt engedélyezzük.

Megjegyzés: a SHIFT-ENTER billentyűkombinációval új sort kezdhetünk egy adott bekezdésen belül,

mely speciális lehetőséget ad a szöveg tördelésére.

A betűformátumokhoz hasonlóan a bekezdésformátumok alkalmazása esetén is két lehetőségünk van:

- Már meglévő szöveg formázásához előbb kijelöljük a módosítani kívánt szövegrészt. Ez lehet

egy bekezdés vagy több bekezdést tartalmazó szöveg, vagy akár a dokumentum teljes szövege.

Majd pedig ezután a kijelölt szövegre vonatkozóan állítjuk be a kívánt bekezdésformátumot.

- Az adott karakterpozíción állva beállítjuk a kívánt formátumot. Ezzel az aktuális bekezdés

formátumát tudjuk átállítani.

A bekezdésformátumokat tartalmazó párbeszédablak elérhető:

- A menüszalag Kezdőlap főlapjáról (lásd 18. ábra)



18. ábra: Bekezdésformátumok elérése a menüszalagról

Minden esetben a Bekezdés párbeszédablak jelenik meg:




27 / 87

19. ábra: A bekezdésformátumok párbeszédablaka

Ebben a párbeszédablakban tudjuk beállítani a bekezdésünkre vonatkozó összes formázási

lehetőséget.

Igazíthatjuk a bekezdést balra:

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore

et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut

aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum

dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui

officia deserunt mollit anim id est laborum.

jobbra:



aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse

cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa

qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

középre:


et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation

ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure

dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla

pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in

culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.




28 / 87

illetve sorkizárt is lehet:



aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum

dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia

deserunt mollit anim id est laborum.

Lehetőségünk van a sortávolság beállítására, a bekezdés előtti és utáni térközt, megadhatjuk a

bekezdés jobb és baloldali behúzását és az első sorra vonatkozó beállítások is itt találhatóak.

Az alábbi bekezdésre beállított formátumjellemzők:

- bal oldali behúzás: 2 cm

- jobb oldali behúzás: 0,5 cm

- az első sor 1,25 cm-rel beljebb kezdődik

- a bekezdés előtt és után térköz került beállítva, melynek mértéke mindkét esetben 12 pont

- a sorköz: dupla

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod

tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis

nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis

aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla

pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia

deserunt mollit anim id est laborum.

4.1.3.3. Oldalbeállítás

Az oldalbeállítások segítségével a margók mérete, a papírméret állítható be. Ezek a beállítások a

leggyakrabban a teljes dokumentumra vonatkoznak, azonban lehetőség van csak a dokumentum egy

adott részére, szakaszára beállítani ezeket a jellemzőket.

20. ábra: Oldalbeállítások elérése a menüszalagról

Az oldalbeállításokat tartalmazó párbeszédablak elérhető:




29 / 87

- A menüszalag Lapelrendezés főlapjáról (lásd 20. ábra)



21. ábra: Az oldalbeállítás párbeszédablak

Ennek a párbeszédablaknak a Margók fülén lehetőségünk van:

- beállítani a margókat a teljes dokumentumra vonatkozóan,

- eldönteni, hogy álló vagy fekvő formátumban kívánjuk az oldalt használni.

A Papírméret fülön állíthatjuk be, ellenőrizetjük a lapméretet, mely alapesetben a szabványos A4-es

méretre van állítva.

4.1.4. Feladatok

1. A korábban a Gyakorlás\Szöveg mappába másolt szöveg.txt fájlban található szöveget másolja

át a Microsoft Word szövegszerkesztő üres dokumentumába.

2. Hajtsa végre az alábbi formázási feladatok:

a. A dokumentum margói:

i. felső és alsó margó: 3,5 cm

ii. jobb és bal margó: 3 cm

b. A szöveg legyen Calibri típusú és 12 pont méretű és sorkizárt.

c. A dokumentum első sora (Interaktív táblák a tanteremben) legyen cím:

i. 18 pontos méret

ii. Courier New betűtípus

iii. félkövér és dőlt

iv. középre igazított




30 / 87

d. A használatra kész összeállítás és a kiválasztási szempontok utáni felsorolás legyen

tetszőleges sorszámozott felsorolás.

3. Az így formázott kész dokumentumot mentse el a Gyakorlás\Szöveg mappába,

interatívtábla.docx néven.

4.2. Táblázatkezelés


A következő fejezetekben található képernyőképek és parancsleírások a Microsoft Excel 2013

táblázatkezelőn alapulnak. A legtöbb esetben azonban az egyes szolgáltatások, funkciók nagyon

hasonló módon érhetőek el a Microsoft Excel előző verzióiban, illetve más táblázatkezelőkben is. Mivel

a Microsoft Excel felhasználói felület (lásd 22. ábra) szinte minden eleme módosítható, személyre

szabatható, ezért elképzelhető, hogy adott számítógépen, adott felhasználóval belépve eltérő

elrendezést, különböző elemeket fogunk találni.

A Menüsor azonban minden esetben rendelkezésre áll majd, melynek segítségével a táblázatkezelő

összes szolgáltatás, funkciója elérhető.



műveletek visszavonására, illetve megismétlésére szolgáló ikonok találhatóak.

22. ábra: A Microsoft Excel felhasználói felülete

Az ablak jobb alsó sarkában pedig a szövegre vonatkozó Nagyítás/Kicsinyítés

adható meg. Ennek segítségével lehet például a képernyő szélességéhez

Visszavonás

Menüsor

Oszlopcímkék

Sorcímkék

Aktív cella

Nagyítás

Menüszalag

Szerkesztőléc

Munkalap




31 / 87

igazítani a megjelenítést. A megjelenítés további beállításai a menüsoron található Nézet

menüpontban érhetőek el.

A Szerkesztőlécbe írt információk (számok, szövegek, képletek) jelennek meg az Aktív cellában, illetve

a kiválasztott cella tartalma is a Szerkesztőlécben módosítható. Az aktív cella kiválasztása történhet

billentyűzetről a kurzormozgató nyilakkal, illetve egérrel kattintva is aktívvá tehető az adott cella.

A táblázaton belüli tájékozódást a Sorcímkék (sorszámok) illetve az Oszlopcímkék (betűk) alapján

megadható hivatkozások segítik. A fenti ábrán pl. az A1-es cella az aktív.

4.2.2. Műveletek állományokkal

A táblázatszerkesztőt elindítva üres táblázatban tudjuk a munkát megkezdeni, melynek a neve

alapértelmezésben Munkafüzet1. Az Excel által kezelt munkafüzet munkalapokat tartalmazhat. Egy új

munkafüzet alapesetben Munka1 munkalapot tartalmaz (lásd 22. ábra) és a név mellett található + jel

segítségével lehet újabb munkalapot létrehozni a munkafüzeten belül. A munkalapokon lehet

számokat, adatokat, képleteket, szöveges információkat tartalmazó táblázatokat létrehozni. A

munkafüzetek között kapcsolatok, hivatkozások is lehetnek, azaz a különböző munkalapok adatait fel

lehet használni közös képletekben.


- Az Információ menüponttal az aktuális táblázat különböző tulajdonságai tekinthetőek meg

- Az Új menüpont segítségével lehet új, üres táblázatot létrehozni, de akár az Excel által javasolt

– különböző célokra szánt – sablonok felhasználásával is indíthatjuk a munkát.

- Meglévő, korábban már elmentett táblázatot a Megnyitás menüpontra kattintva tudunk


időszakban használtunk (Legutóbbi munkafüzetek), behívhatunk különböző online, virtuális


számítógépünkön, illetve hálózati meghajtókon lévő táblázatokat szoktuk megnyitni

(Számítógép).




32 / 87

23. ábra: Táblázat megnyitása a Microsoft Excel alkalmazásban


mappába milyen néven kívánjuk elmenteni a táblázatot. Ha már rendelkezik névvel a

munkafüzet, azaz nem első alkalommal mentjük, akkor a Mentés menüpontra kattintva kérdés

nélkül elmenti a fájlt az adott névvel, a korábban már megadott helyre. A normális mentési

funkció elérhető a táblázatkezelő bal felső sarkában található ikonnal is.

- Ha egy táblázatot más névvel, más helyre kívánunk elmenteni, vagy egy meglévő táblázatból

szeretnénk egy másolatot, akkor ezt a Mentés másként menüponttal tudjuk megtenni. Ebben

az esetben – az első mentéshez hasonlóan – meg kell adnunk a fájl nevét és a mentés helyét

(meghajtó, mappa).




o megadhatjuk hogy a teljes munkafüzetet, vagy csak bizonyos munkalapokat akarunk

kinyomtatni,






33 / 87

24. ábra: Táblázat nyomtatása



hogy közösen szerkeszthető legyen a táblázat. A leggyakrabban azonban ezt a menüpontot

arra használjuk (amennyiben a Microsoft Outlook programot használjuk a levelezésre), hogy

csatolt állományként elküldjük az aktuális munkafüzetet a címzetteknek.

A dokumentum fájlokkal kapcsolatban fontos kiemelni a következőket:

- A Microsoft Excel régebbi verzió xls kiterjesztésű fájlokat hoztak létre, kezeltek. A Microsoft

Excel 2007-es verziójától jelent meg az új szabvány, mely xlsx kiterjesztésű állományokat hoz

létre. A xls kiterjesztésű munkafüzetek – alapesetben – minden Excel verzióval megnyithatóak,

de a xlsx kiterjesztés csak az újabb Microsoft Excel verziókkal! Ezért nagyon fontos, hogy

mentésnél csak a fájl nevét adjuk meg, a kiterjesztését ne módosítsuk!

25. ábra: A Microsoft Excel 2013 által kezelt fájlformátumok

- A Microsoft Excel saját állományain kívül további fájltípusokat is

képes megnyitni, illetve több formátumba is képes menteni

(lásd 25. ábra).




34 / 87

4.2.3. Műveletek cellákkal, sorokkal, oszlopokkal

4.2.3.1. Mozgás a táblázatban

A munkafüzet munkalapjai között egyszerűen úgy lehet váltani, hogy a kívánt munkalapra kattintunk.

Adott munkafüzeten belül a cellák között vagy a kurzormozgató nyilakkal lehet mozgatni az aktív cellát

vagy pedig egyszerűen a kiválasztani kívánt cellára kattintunk az egérrel.

Az ablak vízszintes és függőleges görgető sávjaival a munkalapon az adott irányban lehet mozogni, de

ekkor az aktív cella kijelölése nem változik.

4.2.3.2. Adattípusok, adatbevitel

Adatot bírni az aktív cellába lehet. Az adatbevitel közben a szokásos szerkesztési lehetőségünk van (pl.

BACKSPACE billentyűvel lehet visszatörölni). Az adatbevitel végén az ENTER billentyű leütésével a beírt

adat rögzítésre kerül a cellába és az aktív cella eggyel lejjebb kerül.

Egy kijelölt cella tartalma a DELETE billentyűvel törölhető.

Ha csak módosítani kívánjuk a cella tartalmát, akkor elsőként aktívvá kell tenni, azaz ki kell választani.

Ezután vagy szerkesztőlécbe kell kattintanunk vagy az F2-es billentyűvel is szerkesztési üzemmódba

tudunk lépni.

A 26. ábra néhány példát tartalmaz a szöveges és szám adattípusokra:

26. ábra: Adatbevitel a táblázatba

A B2-es cellában szereplő szöveget az Excel automatikusan balra igazítja, de ez később, a cellaformázási

parancsokkal módosítható. A törtszámok esetében, ha nincs kerekítési szabály beállítva a cellára

vonatkozóan, akkor a beírás szerinti állapotában jeleníti meg a táblázatkezelő (lásd B4-es cella). Ettől

eltérő viselkedés is lehet, ha túl keskeny az oszlop. Számokat, karaktereket vegyesen tartalmazó cella

esetében a tartalom szöveges információként lesz kezelve (lásd B5-ös cella).

A számokat a táblázatkezelő alapértelmezett esetben jobbra igazítja (lásd B3-as cella).

Az Excel számként, képletként kíván minden olyan adatot kezelni ami „-”, „+” vagy „=” jellel kezdődik.

Ha a mi szándékunk az lenne, hogy ezen esetekben szöveges információként értelmezze az adatokat,

akkor aposztróf karakterrel kell kezdenünk az adatbevitel. Ez csak a szerkesztőlécben

történő beírás, szerkesztés során fog látszani, a cellában már nem.

Ha egy cellába hosszú szöveget írunk bele, akkor túl fog lógni a mellette

lévő cellákba (lásd B7-es cella), ami alapvetően nem jelent problémát.

Azonban ha a mellette lévő cellában is van adat, akkor viszont nem

Táblázat kijelölése




35 / 87

fog látszani a cellán túllógó szöveg (lásd B8-as cella). Ebben az esetben az adott oszlop szélességét

megnövelve lehet láthatóvá tenni a szöveget, vagy több sorba lehet tördelni a szöveget (lásd később a

cellaformázásoknál).

4.2.3.3. Kijelölés a táblázatban

A különböző műveletek (pl. formázás) során ki kell jelölnünk azokat a cellákat, melyekkel dolgozni

akarunk.

Erre több lehetőségünk is van:

- Ha csak egy cellát szeretnénk módosítani, akkor aktív cellává kell tennünk, azaz ki kell

jelölnünk.

- Több szomszédos cella (azaz cellatartomány, cellákból álló téglalap alakú terület) kijelölése

minden esetben a tartomány két átellenes sarkának kijelölésével történik:

o Egérrel: a kívánt cellatartomány egyik sarkára kattintva és az egér bal gombját nyomva

tartva, áthúzzuk az egeret az átellenes sarokig.

o A sarokcella kijelölése után billentyűzettel is történhet a tartomány kijelölése. Ebben

az esetben a SHIFT nyomva tartása mellett kell a tartomány átellenes cellájába

navigálnunk.

- Adott oszlop kijelöléséhez az oszlop címkéjére kell kattintanunk. Több oszlop is kijelölhető az

egér bal gombjának nyomva tartása mellett.

- Adott sor kijelöléséhez a sor címkéjére kell kattintanunk. Több sor is kijelölhető az egér bal

gombjának nyomva tartása mellett.

- A teljes táblázat kijelöléséhez a táblázat sarkában, az A oszlop és az 1-es sor találkozásánál

található területre (lásd 26. ábra).

4.2.3.4. Cellák, oszlopok és sorok beszúrása, másolása, törlése

A tartalom törlése minden táblázatrész esetében ugyanúgy történik:

- Ki kell jelölni az a cellát, tartományt, oszlopot vagy sort melynek a tartalmát törölni akarjuk.

- A DELETE billentyű törli a kijelölt rész tartalmát.

Ha egy adott sort (vagy akár többet) törölni akarunk (azaz nemcsak a tartalmát), akkor először ki kell

jelölni (a sorcímkére ki lehet jelölni a teljes sort, de elég egy olyan cellatartományt kijelölni, mely

megegyezik a törölni kívánt sorral, sorokkal). Majd a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva

megjelenik egy helyi menü, melyből az Egész sor törlése paranccsal tudjuk a kívánt szerkesztést

végrehajtani (lásd 27. ábra, ahol a felesleges márciust kell eltávolítani a táblázatból).




36 / 87

27. ábra: Sor törlése

Ugyanilyen módszerrel lehet oszlopokat is törölni, de természetesen ebben az esetben, a táblázatban

a törölni kívánt oszlopot, oszlopokat kell kijelölni.

Az oszlopok, sorok törlésére szolgáló parancs a menüszalagon is elérhető (lásd 28. ábra)

28. ábra: Sor vagy oszlop törlése a menüszalagról

Ha a táblázatba egy adott helyére sort (vagy akár többet) akarunk beszúrni (azaz új, üres sort vagy

sorokat), akkor először ki kell jelölni (a sorcímkére ki lehet jelölni a teljes sort, de elég egy olyan

cellatartományt kijelölni, mely megegyezik a beszúrni kívánt sor, sorok helyével, számával) az a sort

vagy sorokat melye fölé kívánjuk beszúrni az új sort. Annyi sort lehet beszúrni, ahányat kijelöltünk.

Majd a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva megjelenik egy helyi menü, melyből az Egész

sor beszúrása paranccsal tudjuk a kívánt szerkesztést végrehajtani (lásd 29. ábra, ahol a kihagyott

márciusnak kell egy új sort beszúrnunk).

29. ábra: Sor beszúrása

Sorok, oszlopok beszúrását ugyanilyen módon lehet a menüsoron

található parancs segítségével is végrehajtani (lásd 29. ábra).




37 / 87

Adott táblázatrész (cella, tartomány, oszlop, sor) másolása minden esetben hasonló módon történik.

Első lépésként a másolni kívánt területet kell kijelölni, majd különböző módon tudjuk a másolás első

lépését megtenni:

- a CTRL+C billentyűkombinációval,

- a menüszalag, Vágólap lapján a Másolás menüpontra kattintva (lásd 30. ábra),

- a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüből a Másolás menüpontot

kiválasztva (lásd 30. ábra).

- Ilyenkor a másolni kívánt tartalom egy átmeneti tárolóba kerül, az ún. Vágólapra.

Bármelyik módszert is választjuk, a végrehajtása után a másolni kívánt terület körül megkülönböztető

keret fog megjelenni.

30. ábra: Cellatartomány másolása

A másolás második lépését ekkor tudjuk végrehajtani:

- Ki kell választani a másolás helyét. Tartomány esetében ez a másolt tartalom új helyének bal

felső sarka.

- Majd be kell szúrnunk a vágólapon tárolt tartalmat a kívánt helyre:

o A CTRL+V billentyűkombinációval,

o a menüszalag, Vágólap lapján a Beillesztés menüpontra kattintva (lásd 30. ábra),

o a másolni kívánt tartalom új helyének bal felső sarkán jobb egérgombbal kattintva, a

helyi menüből a Beillesztés ikont kiválasztva (lásd 31. ábra).




38 / 87

31. ábra: Tartalom beszúrása a vágólapról

Amennyiben egy adott táblázatrész új helyre kívánunk mozgatni (áthelyezés), akkor a kivágás

műveletsort kell végrehajtanunk, melyek folyamata teljes mértékben megegyezik a másolással,

mindössze a kivágni kívánt táblázatrész kijelölése után:

- CTRL+X billentyűkombinációval,

- a menüszalag, Vágólap lapján a Kivágás menüpontra kattintva (lásd 30. ábra),

- a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüből a Kivágás menüpontot

kiválasztva (lásd 30. ábra).

- Ilyenkor is a másolni kívánt tartalom a Vágólapra kerül.

Az új helyre történő beillesztés már megegyezik a másolásnál leírtakkal.

A másolás, áthelyezés, akkor ezt egér műveletekkel is gyorsan végre tudjuk hajtani:

- A másolni, áthelyezni kívánt táblázatrészt ki kell jelölni.

- A kijelölt táblázatrész szélére pozícionálva az egérmutatót annak alakja megváltozik.

- Ekkor vonszolásos (húzásos) módszerrel (az egér bal gombját nyomva tartva) át tudjuk húzni a

tartalmat a kívánt helyre.

- Ha a vonszolásos művelet előtt a CTRL billentyűt is nyomva tartjuk, akkor egy „+” jel jelenik

meg az egérmutató mellett és a tartalom másolását tudjuk elvégezni a vonszolással.

4.2.4. Műveletek, függvények

4.2.4.1. Alapműveletek

Az Excelben az adatok bevitelén túl, lehetőségünk van műveletek megadására is. Ebben az esetben

amelyik cellába műveletet írtunk be, ott a művelet végrehajtása után az Excel a művelet eredményét

fogja megjeleníteni.

A műveletek beírását minden esetben = egyenlőségjellel kell kezdeni.

Az alapműveletek esetében használható műveleti jeleket mutatja be a 32. ábra.

Beszúrás




39 / 87

32. ábra: Alapműveletek

A C oszlopba szöveges adatként kerültek rögzítésre a műveletek, míg a D oszlopban egyenlőségjellel.

Jól látható, hogy az aktív cellában (D8) a művelet értéke (5) jelent meg, míg a szerkesztőlécen látszik

az eredetileg rögzített művelet (=100/20). Ez azt is jelenti, hogy a képletek szerkesztése a

szerkesztőlécben hajtható végre (lásd 4.2.3.2 fejezet, 34. oldal).

A műveletek számítási sorrend a matematika szabályainak megfelelően történik, balról jobbra haladva,

a művelet prioritásokat, illetve a zárójeleket figyelembe véve.

4.2.4.2. Hivatkozások

A konstans értékek mellett a táblázatkezelő képes adott, hivatkozott cellák tartalmát is felhasználni a

műveletek során.

Az alábbi ábrán bemutatott példában szeretnénk az A termékre vonatkozó adatsort összegezni a B7-

es cellában. A művelet végrehajtásához nem a konkrét adatokat írjuk be, hanem cellahivatkozásokat

használunk. Ennek eredményeképpen például minden héten aktualizálhatjuk az egyes napok adatait

és a B7-es cellában lévő képletet a táblázatkezelő minden egyes esetben újra fogja számolni.

A cellahivatkozások beírásához az előbbiekben leírtak szerint járunk el, azaz egyenlőségjellel kezdjük a

képlet beírását. Ezután azonban nem konstans számokat írunk be, hanem a cellahivatkozásokra van

szükségünk, amit többféleképpen tudunk elérni:

- a cellahivatkozásokat (azaz az oszlop- és sorcímkéket) a billentyűzetről begépeljük,

- a kurzormozgató billentyűkkel választjuk ki az éppen meghivatkozni kívánt cellát,

- az egérrel választjuk ki a szükséges cellát.

33. ábra: Relatív cellahivatkozás

Bármelyik megoldást is választjuk, a cellahivatkozások között minden esetben

szükség van a kívánt műveleti jelre, jelen esetben az összeadásra. Az Excel

a cellák könnyebb azonosítása érdekében azonos színnel jelöli a

cellahivatkozást a képletben és magát a cellát a táblázatban.




40 / 87

Az utolsó hivatkozás után ENTER billentyűt leütve az Excel a művelet értékét jeleníti meg a képletet

tartalmazó cellában.

A relatív cellahivatkozás hatékonysága abban mutatkozik, hogy ha oszlopokkal vagy sorokkal ugyanazt

a műveletet kell elvégeznünk, akkor a képletet tartalmazó cella átmásolásával nagyon gyorsan tudjuk

az azonos logikára épülő számításokat elvégezni.

Pl. a 33. ábra által bemutatott példában szeretnénk a C oszlopban is összegezni a B termék adatait.

Nem kell újra képletet írnunk a C7-es cellába, hanem elég átmásolni (bármelyik – a 4.2.3.4. fejezetben

bemutatott – megoldási móddal) a B7-es cellát a C7-re.

Illetve van egy még ezeknél is gyorsabb megoldási lehetőség:

- A másolni kívánt – képletet tartalmazó – cellát választjuk ki.

- A cella jobb alsó sarkába pozícionálva az egeret, az egérmutató át fog változni vékony

keresztté.

- Ekkor nyomva tartva az egeret áthúzzuk a cella kijelölését a szomszédos cellába.

Bármelyik megoldást is választjuk, a C7-es cellában ez a képlet fog megjelenni: =C2+C3+C4+C5+C6.

Ugyanis a relatív hivatkozás „működése” azon alapszik, hogy attól függően melyik irányba másoljuk az

adott képletet, a képletben szereplő hivatkozások a másolás irányának megfelelően változnak.

34. ábra: Relatív hivatkozás másolása

A fenti ábrán jól látszik, hogy a D4-es cellába írt képletben felfelé másolva egy cellát, a sorcímkék eggyel

csökkenek, míg eggyel lejjebb másolva a sorcímkék eggyel növekednek. Ugyanígy eggyel balra másolva

a képletet, a sorcímkék változatlanok, de az oszlopkoordináták balra tolódnak el.

Azonban elképzelhető, hogy nem szeretnénk, ha a képletek így viselkednének másolásnál. Ehhez az

abszolút hivatkozásokat kell használnunk:

35. ábra: Abszolút hivatkozás

A fenti példában minden termék esetében szeretnénk kiszámolni a bruttó árat. Ha az A termék

esetében a C3-as cellába a =B3*C1 képletet írnánk, akkor ezt egy cellával lefelé másolva a

=B4*C2 képletet kapnánk. A B2 tagja szorzatnak megfelelő lenne, de nem a C2-

es cellával szeretnénk megszorozni, hanem mindenképpen a C1-es cellával.




41 / 87

Az abszolút hivatkozás lényege, hogy az így megadott cella koordinátája nem fog megváltozni, bármely

irányba, bármilyen távolságba másoljuk.

A fenti példa megoldásához a C3-as cellába =B3*$C$1 szorzat került, ahol a C1-es hivatkozásnál az

oszlop- és a sorkoordináta elé is $ jel került, ezzel jelölve, hogy a hivatkozás abszolút típusú. A C3-as

cellát le lehet másolni az alatta lévő két cellába. A B3-as hivatkozás eggyel lejjebb B4-re, míg két sorral

lejjebb B5-re fog módosulni. Azonban a $C$1-es hivatkozás mindenképpen változatlan marad, azaz

minden esetben az ÁFA kulcs kerül meghivatkozásra a képletekben.

4.2.4.3. Függvények

Az alapműveletek mellett a táblázatkezelő számos matematikai, trigonometriai, pénzügyi, logikai és

egyéb típusú függvényt tartalmaz, melyek a megadott paraméterek, bemeneti értékek alapján, adott

szabály alapján állítják elő a kimeneti értékeiket.

A függvények általános alakja: függvénynév(argumentum1;argumentum2;…argumentumn).

A függvénynévvel lehet megadni a konkrét transzformációt, míg az argumentumlista a függvény

működéséhez szükséges adatokat adja meg. Az argumentumok száma az adott függvényre jellemző

tulajdonság, illetve vannak kötelező és opcionális argumentumok is.

Az argumentum lehet:

- konstans,

- cellahivatkozás,

- tartomány hivatkozás,

- művelet

- beágyazott függvény

- stb.

A függvények beírása a műveleteknél ismertetett módon történik, azaz egyenlőségjellel kezdjük, majd

a függvény neve következik. Zárójelekben pedig megadjuk a művelet bemeneti értékeit, jelen esetben

a műveletek során felhasználni kívánt tartomány hivatkozását.

Az alábbi ábrán a leggyakrabban használt függvények láthatóak egy táblázatban:

36. ábra: A leggyakrabban használt függvények

A táblázatban használt függvények

- SZUM(B3:B7): az argumentumként megadott tartomány

számadatokkal kitöltött celláinak összegét adja meg.




42 / 87

- MIN(B3:B7): az argumentumként megadott tartományban szereplő legkisebb értéket adja

eredményül.

- MAX(B3:B7): az argumentumként megadott tartományban szereplő legnagyobb értéket adja

eredményül.

- ÁTLAG(B3:B7): az argumentumként megadott tartomány számadatokkal kitöltött celláinak

átlagát adja meg.

A függvények argumentumaként megadott tartományhivatkozás relatív hivatkozásként működik,

azaz a függvényeket tartalmazó cellákat jobbra másolva, mindig a kívánt oszlopokkal végezhető el a

művelet.

Mivel a táblázatokban az összegzést használjuk a leggyakrabban, így a SZUM függvény alkalmazására

rendelkezésre áll még az eszköztáron az AutoSzum eszköz.

Alkalmazásához ki kell jelölni az összegezni kívánt cellákat (pl. az alábbi példában a hétfőre vonatkozó

adatok és rákattintva az AutoSzum ikonra a kijelölés mellett egy SZUM függvénnyel összegezve meg

fog jelenni a kijelölt tartományban található értékek összege.

37. ábra: AutoSzum alkalmazása

A függvényeket nem csak közvetlenül nevük beírásával tudjuk a táblázatba illeszteni, hanem a

menüszalag Képletek főlapjáról is.

Itt egyrészt magán a menüszalagon is megtaláljuk a különböző típusú függvények csoportjait, másrést

a Függvény beszúrása menüpont kiválasztásával egy külön párbeszédablakban lehet a függvények

között keresni, illetve a kívánt függvényt beszúrni a táblázat adott cellájába.




43 / 87

38. ábra: Függvények beillesztése

4.2.5. A táblázat formázási lehetőségei

4.2.5.1. Oszlop- és sorformátumok

A cellák méretét az oszlopok szélessége és a sorok magassága határozza meg. Az előzetesen kijelölt

oszlopok és sorok tulajdonságait az egér segítségével, illetve menüparancsokkal is beállíthatjuk.

Az oszlopok szélessége, illetve a sorok magassága közvetlenül az őket elválasztó (az oszlopok betű-,

illetve a sorok számjelzései között található) választóvonal egérrel történő elhúzásával módosítható.

A kiválasztott, kijelölt oszlopok, sorok tulajdonságai pedig a menüszalagon a Kezdőlap főlapon a

Formátum menüpont kiválasztásával is beállíthatóak.

39. ábra: Oszlop- és sorformátumok beállítási lehetőségei

A kívánt sormagasság és oszlopszélesség megadása mellett, mindkét

esetben lehetőségünk van arra, hogy a kijelölt oszlop(ok) vagy sor(ok)




44 / 87

tartalmának megfelelő érték kerüljön beállításra, az Automatikus sormagasság és Automatikus

oszlopszélesség menüpont segítségével.

4.2.5.2. Cellaformátumok

A kijelölt cellák tulajdonságait tartalmazó parancsok többféleképpen is elérhetőek az Excel-ben:

- A kijelölt cellákon, tartomány jobb egérgombbal kattintva, majd a megjelenő helyi menüből a

Cellaformázás menüpontot kiválasztva.

- A menüszalag Kezdőlap főlapján elérhető Betűtípus, Igazítás, Szám menüpontokat alkalmazva.

- Illetve a menüszalag Kezdőlap főlapján elérhető Formátum menüpont is tartalmazza a

Cellaformázás menüpontot.

Illetve a menüszalagon néhány, leggyakrabban használ parancs közvetlenül elérhető, pl. a betűtípus,

méret kiválasztása, a félkövér, dőlt és aláhúzott írásmód, a különböző – cellán belüli – igazítási

parancsok.

40. ábra: Cellák formázására szolgáló párbeszédablak

A párbeszédablakban elérhető lehetőségek minden esetben a kijelölt cellákra, tartományra állíthatóak

be.

A Szám fülön különböző számmegjelenítési kategóriákból lehet választani, melyek esetében csak az

adott szám cellán belüli megjelenítése módosítható, a cella értéke változatlan.

Az Igazítás fül segítségével lehet az adott érték cellán belüli elhelyezését (függőleges, vízszintes

igazítás) beállítani.

A Betűtípus fülön lehet a kívánt betűtípust, betűméretet, színt és további paramétereket beállítani a

kijelölt cellákra vonatkozóan:




45 / 87

41. ábra: Betűformátumok

Az Excel alapesetben cellarácsokkal jeleníteni meg a táblázatot, de ez nyomtatásban nem fog

megjelenni. A táblázat szegélyekkel történő ellátáshoz kell a Szegély fül parancsait használnunk:

42. ábra: Cellarácsok

A párbeszédablak segítségével a kijelölt tartományra vonatkozóan lehet beállítani, hogy a külső

szegély, illetve a belső cellarácsok milyenek legyenek.

4.2.6. Diagram készítése

Az adatokat tartalmazó táblázatainkat diagramok segítségével is kiegészíthetjük. A diagramokat

gyorsan elő lehet állítani, főleg ha előrelátóan az oszlop- és sorneveink beszédesek.

Diagram elkészítéséhez első lépésként ki kell jelölni az adott táblázatot – vagy a kívánt részét – amihez

a grafikus ábrázolást el kívánjuk készíteni.




46 / 87

43. ábra: Diagram beszúrása

Majd a Menüszalagon a Beszúrás főlapon az Ajánlott diagramok menüpontra kattintva megjelenik a

Diagram beszúrása párbeszédablak.

Különböző diagramtípusok közül választhatunk, amit bármikor módosíthatunk. Az Ajánlott Diagram

fülön a leggyakrabban használt típusok közül választhatunk, míg a Minden Diagram fülön a teljes

kínálat a rendelkezésünkre áll.

A megfelelő diagram kiválasztásakor vegyük figyelembe az ábrázolni kívánt adatsorok, -oszlopok

mennyiségét, az adatok közötti összefüggést (pl. adatok összegzésére a halmozott oszlopdiagram

megfelelő).

A kiválasztott diagramtípusra kattintva a grafikon meg fog jelenni a táblázatunkkal azonos

munkalapon. Itt a grafikon átméretezhető, a kereten található kicsiny négyzetek egérrel történő

megragadásával és húzásával.

A példánkban az összesen, maximum, minimum és átlag adatokat tartalmazó sorokat is kijelöltük, így

ezen adatok is megjelenítésre kerültek a grafikonban (lásd 43. ábra). Ha azt szeretnénk, hogy ezen

sorok ne kerüljenek ábrázolásra a grafikonba, akkor:

- a grafikon beszúrása előtt ezen sorok nélkül kell kijelölni a táblázatot vagy

- módosítanunk kell a grafikonhoz felhasznált adatforrást.




47 / 87

44. ábra: Adatok kiválasztása a diagramhoz

Amennyiben a grafikonra kattintunk, akkor a Menüszalag kibővül a Diagrameszközök menüponttal,

így az utóbbi megoldáshoz a Menüszalagon az Adatok főlapon ki kell választanunk az Adatok kijelölése

menüpontot (lásd 44. ábra). Itt lehetőségünk van kiválasztani a jelmagyarázattal ellátni kívánt

adatokat, illetve kijelölhetjük, hogy mely értékek jelenjenek meg a grafikonban. Ezenkívül, fel is

cserélhetjük az ábrázolás logikáját (Sor/oszlop váltása), azaz jelen példában a vízszintes tengelyen

szerepelhetnek az egyes termékek, míg az oszlopok az egyes napokhoz tartozó értékeket fogják

ábrázolni.

A grafikon teljes mértékben testre szabható:

- A Diagrameszközök menüben a Tervezés menüpontra kattintva más színösszeállítást

alkalmazhatunk a grafikonban.

- Bármikor megváltoztathatjuk a grafikon típusát.

- A Diagram-összetevő hozzáadása menüponttal újabb diagramelemeket adhatunk a

grafikonunkhoz (pl. tengelyek elnevezését).

A grafikon formázása során a módosítani kívánt diagram-összetevőre duplán kattintva megjelenik az

összes formázási lehetőség.




48 / 87

45. ábra: Diagram-összetevők formázása

A fenti ábrán látható oldalsó formázási panel jelenik meg például akkor, ha a grafikon jelmagyarázatán

kattintunk.

Szöveges diagram-összetevők esetében (pl. tengely és diagram címek) használhatóak a Menüszalag

Kezdőlap főlapján található betűformázási lehetőségek (pl. betűtípus, méret).

További formázási, testre szabási lehetőségek:

- Alakzatokat adhatunk a grafikonunkhoz a Diagrameszközök menü Formátum menüpontjában.

- Speciális szövegeffektusokat használhatunk.

Az így elkészített és saját elképzelésünkre kialakított grafikon kapcsolatban van azzal a táblázattal, amit

kijelölve létrehoztuk. Így, ha a táblázatban változnak az értékek, akkor a grafikon is módosul.

4.2.7. Feladatok

1. Készítse el az alábbi táblázatot és grafikon:

2. Mentse el a Gyakorlás\Táblázat mappába eladás.xslx néven!




49 / 87

4.3. Bemutató készítés


A következő fejezetekben található képernyőképek és parancsleírások a Microsoft PowerPoint 2013

prezentációkészítő programon alapulnak. A legtöbb esetben azonban az egyes szolgáltatások, funkciók

nagyon hasonló módon érhetőek el a Microsoft PowerPoint előző verzióiban, illetve más prezentáció-

, bemutató-készítő alkalmazásokban is. Mivel a Microsoft PowerPoint felhasználói felület (lásd 46.

ábra) szinte minden eleme módosítható, személyre szabatható, ezért elképzelhető, hogy adott

számítógépen, adott felhasználóval belépve eltérő elrendezést, különböző elemeket fogunk találni.

A Menüsor azonban minden esetben rendelkezésre áll majd, melynek segítségével a

prezentációkészítő összes szolgáltatás, funkciója elérhető.



műveletek visszavonására, ismétlésére szolgáló ikonok találhatóak.

46. ábra: A Microsoft Powerpoint 2013 felhasználói felülete

Az ablak jobb alsó sarkában pedig a diákra, diatartalom vonatkozó Nagyítás/Kicsinyítés, illetve a kíván

Nézet adható meg. Ennek segítségével lehet például a képernyő szélességéhez igazítani a

megjelenítést. A megjelenítés további beállításai a menüsoron található Nézet menüpontban érhetőek

el.

A Vázlat ablaktáblában prezentációnk diáit tudjuk áttekinteni, míg a Dia

ablaktáblában a kiválasztott diát tudjuk szerkeszteni. Egyes szerkesztési

műveletek aktivizálják a jobb oldalon található Munkaablakot, ahol a

szerkesztési műveletek részleteit lehet beállítani.

Menüsor

Menüszalag

Vázlat

ablaktábla

Dia ablaktábla

Jegyzet ablaktábla

Munkaablak

Nézetválasztás

Visszavonás

Nagyítás




50 / 87

Az egyes diákhoz megjegyzéseket tudunk fűzni, amit a diák alatt megjeleníthető Jegyzet ablaktáblában

tudunk megtenni.

4.3.2. Műveletek állományokkal

A prezentációkészítőt elindítva üres diasorban tudjuk a munkát megkezdeni, melynek a neve

alapértelmezésben Bemutató1. A bemutatóban lehet különböző szöveget, képeket, illusztrációkat

tartalmazó diákat létrehozni.


- Az Információ menüponttal az aktuális bemutató különböző tulajdonságai tekinthetőek meg

- Az Új menüpont segítségével lehet új, üres bemutatót létrehozni, de akár az PowerPoint által

javasolt – különböző célokra szánt – sablonok felhasználásával is indíthatjuk a munkát.

47. ábra: Bemutatósablonok

- Meglévő, korábban már elmentett bemutatót a Megnyitás menüpontra kattintva tudunk


időszakban használtunk (Legutóbbi bemutatók), behívhatunk különböző online, virtuális


számítógépünkön, illetve hálózati meghajtókon lévő bemutatókat szoktuk megnyitni

(Számítógép).




51 / 87

48. ábra: Bemutató megnyitása a Microsoft Powerpoint alkalmazásban


mappába milyen néven kívánjuk elmenteni a bemutatót Ha már rendelkezik névvel a

prezentáció, azaz nem első alkalommal mentjük, akkor a Mentés menüpontra kattintva kérdés

nélkül elmenti a fájlt az adott névvel, a korábban már megadott helyre. A normál mentési

funkció elérhető a PowerPoint ablakának bal felső sarkában található ikonnal is.

- Ha egy bemutatót más névvel, más helyre kívánunk elmenteni, vagy egy meglévő bemutatóból

szeretnénk egy másolatot, akkor ezt a Mentés másként menüponttal tudjuk megtenni. Ebben

az esetben – az első mentéshez hasonlóan – meg kell adnunk a fájl nevét és a mentés helyét

(meghajtó, mappa).




o megadhatjuk hogy a teljes bemutatót, vagy csak bizonyos diákat akarunk kinyomtatni,






52 / 87

49. ábra: Bemutató nyomtatása



hogy közösen szerkeszthető legyen a bemutató. A leggyakrabban azonban ezt a menüpontot

arra használjuk (amennyiben a Microsoft Outlook programot használjuk a levelezésre), hogy

csatolt állományként elküldjük az aktuális bemutatót a címzetteknek.

A bemutató fájlokkal kapcsolatban fontos kiemelni a következőket:

- A Microsoft PowerPoint régebbi verzió ppt kiterjesztésű fájlokat hoztak létre, kezeltek. A

Microsoft PowerPoint 2007-es verziójától jelent meg az új szabvány, mely pptx kiterjesztésű

állományokat hoz létre. A ppt kiterjesztésű bemutatók – alapesetben – minden PowerPoint

verzióval megnyithatóak, de a pptx kiterjesztés csak az újabb Microsoft PowerPoint verziókkal!

Ezért nagyon fontos, hogy mentésnél csak a fájl nevét adjuk meg, a kiterjesztését ne

módosítsuk!

50. ábra: A Microsoft PowerPoint 2013 által kezelt fájltípusok




53 / 87

- A Microsoft PowerPoint saját állományain kívül további fájltípusokat is képes megnyitni, illetve

több formátumba is képes menteni (lásd 50. ábra).

4.3.3. Nézetek, diavetítés

A bemutató szerkesztése közben különböző nézetek között választhatunk, melyek a Menüszalag Nézet

főlapjáról válaszhatóak ki, illetve a főbb lehetőségek a PowerPoint ablakának jobb alsó sarkában is

rendelkezésre állnak

51. ábra: Nézetet a Microsoft PowerPointban

- A leggyakrabban Normál nézetben dolgozunk a bemutatóval, mely három ablaktáblát

tartalmaz: A Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablaktáblákat.

- Diarendező nézetben – a Nagyítási beállítástól függően – a bemutató összes diája áttekinthető.

- Jegyzetoldal nézet segítségével a diákhoz írt hosszabb, magyarázó szövegek szerkeszthetőek,

áttekinthetőek, melyek az előadás vetítése közben, az előadónak nyújthatnak segítséget, vagy

nyomtatásban is megjeleníthetőek.

Speciális nézetnek tekinthetjük azt is, amikor az elkészült prezentációnkat levetítjük. Erre a Menüszalag

Diavetítés főlapja által biztosított beállításokkal van lehetőségünk:

52. ábra: A vetési üzemmód beállításai

Kezdhetjük a vetítés az első vagy az aktuális diától, illetve használhatunk egyedi beállításokat,

időzítéseket is.

4.3.4. Diák létrehozása, törlése, mozgatása

A bemutató készítését kezdhetjük teljes üres, sima diákkal, de lehetőség van sablonok alkalmazására

is (lásd 4.3.2. fejezet, 50. oldal).

Bárhogy is döntünk új diák létrehozása, törlése, módosítása ugyanúgy történik.

Az indulásnál egy, üres diából áll a prezentációnk, a választott sablonnak megfelelő szín-, betű- és

egyéb beállításokkal.

Ha új diát szeretnénk létrehozni, akkor erre több lehetőségünk van:

- A Vázlat ablaktáblában kattintunk jobb egérgombbal és a megjelenő

helyi menüből az Új dia … menüpontot választjuk ki.




54 / 87

- A Menüszalagon a Kezdőlap főlapon az Új Dia menüpontra kattintunk (53. ábra). Ennél a

megoldásnál még a beszúrni kívánt dia elrendezését is kiválaszthatjuk.

53. ábra: Új dia beszúrása

Egy már létező dia elrendezését is megváltozathatjuk, szintén ebben a menüben, az Elrendezés

menüpontban.

Egy dia törlés történhet:

- A Vázlat ablaktáblában kattintunk jobb egérgombbal a törölni kívánt dián (vagy több dia esetén

a kijelölt diákon) és a megjelenő helyi menüből az Dia törlése menüpontot választjuk ki.

- Ki kell választani a törölni kívánt diát vagy diákat és a DELETE billentyű segítségével

végrehajtható a törlése.

A prezentációban lévő diák sorrendje nagyon egyszerűen módosítható:

- Az áthelyezni kívánt dián kattintva és az egér gombját nyomva tartva áthúzhatjuk a kívánt

pozícióba.

4.3.5. Diák tartalmának szerkesztése

A különböző diákon elhelyezett szövegdobozok, előre beállított formátumait bármikor

megváltoztathatjuk.

A szövegdoboz mérete, elhelyezkedése is módosítható, ha a szövegdoboz sarkain, illetve oldalain

elhelyezett kis négyzeteken kattintunk egérrel és nyomva tartott bal gombbal a kívánt pozícióba

húzzuk.

Lehetőségünk van betű- és bekezdésformátumokat megadni a szövegdobozokon belül

elhelyezett tartalomra.

Ezeket a beállításokat a szövegszerkesztésnél látott módon vagy a szöveg

beírása előtt állíthatjuk be, vagy egy már beírt szöveget utólag is

formázhatunk, ha előtte kijelöljük a módosítani kívánt szöveget.




55 / 87

54. ábra: Szövegdoboz – betűformátumok

A Menüszalag Kezdőlap főlapján a Betűtípus menüben a leggyakrabban használt parancsok közvetlenül

elérhetőek, de kinyitható a teljes párbeszédablak is.

A bekezdésformátumok szintén a Menüszalagról érhetőek el.

4.3.6. Objektumok beszúrása

A szöveges tartalom mellett lehetőség van különböző típusú objektumok beszúrására is. Ha valamelyik

beépített diaelrendezést használtuk (53. ábra), akkor ott adott szövegdobozon belül, a PowerPoint

felajánl különböző beszúrható tartalomtípusokat:

- táblázat,

- diagram,

- Smart-ábra,

- a számítógépen található vagy online kép,

- videó.

55. ábra: Diára beszúrható tartalmak




56 / 87

Ha a szövegdobozon belül kattintunk a kívánt típusra, akkor a PowerPoint végigvezet a beszúrási

folyamaton.

Természetesen beszúrhatunk a szövegdobozokon kívül is, üres diára vagy bármikor más lépésben is

különböző tartalmakat. Erre szolgálnak a Menüszalagon a Beszúrás főlap menüpontjai.

56. ábra: Beszúráshoz kapcsolódó menüpontok

Táblázat beszúrása legegyszerűbben úgy végezhető el, hogy megadjuk hány oszlopból és sorból álljon

a táblázat. A kívánt méretű táblázat később természetesen módosítható.

57. ábra: Táblázat beszúrása

Képek beszúrásakor a számítógépen található, illetve az Office online képgyűjteményében található

képek közül választhatunk. A beillesztett kép méretét és egyéb jellemzői a beszúrás után bármikor

módosíthatjuk.

A bemutató kiegészíthető különböző adatsorokat bemutató diagramokkal is. Kész diagramok

egyszerűen átmásolhatóak a Microsoft Excel táblázatszerkesztőből is.

Az adott dián azonban létrehozhatunk új diagramot is, melynek első lépése a kívánt diagramtípus

kiválasztása, ami később természetesen bármikor módosítható.

A diagram beszúrása után megjelenik az ábrázolt adatokat tartalmazó táblázat is, ami valójában egy

„mini táblázatszerkesztő”.




57 / 87

58. ábra: Diagram beszúrása

Ebben a táblázat végrehajtott minden módosítás hatással lesz a dián belül megjelenő diagramra.

4.3.7. A prezentációkészítés legfontosabb szempontjai

A bemutatók készítése során témától, célközönségtől, rendelkezésre álló időtől és még sok más

tényezőtől függően, sok szempontot kell figyelembe venni. Vannak azonban általános szempontok,

javaslatok melyeket érdemes szem előtt tartani:

- Mielőtt nekilátunk a prezentáció készítésének, készítsünk vázlatot. Ehhez egy nagyon egyszerű

szövegszerkesztő alkalmazás is megfelelő. Írjuk le, hogy milyen főbb pontokról szeretnénk

beszélni. Ha már kész a vázlat, és látszik, hogy honnan hova szeretnénk eljutni a prezentáció

során, csak akkor érdemes a konkrét eszközt elővenni.

- Egy jó arculati sablon kiválasztása, elkészítése sokat segíthet a mondanivalónk „eladásában”.

Legyünk igényesek a grafikai kiegészítők használatánál.

- Inkább készítsünk több diát kevés szöveggel, mint fordítva. Egyes felmérések szerint a

közönség nagy része 6-7 sort, azon belül ugyanennyi szót képes a dián áttekinteni. Csak a kulcs

mondatokat, szavakat írjuk le, és a többit élőszóban mondjuk el, így nem érzi úgy a közönség,

hogy „felolvasóesten” ül. Ha a prezentációt ki szeretnénk osztani, akkor a dia jegyzet oldalához

írhatjuk az élőszóban elmondott információkat.

- Az első benyomás nagyon fontos, ezért érdemes egy ütős, humoros bevezetővel kezdeni, ez

felcsigázza a közönség érdeklődését. Az is jó lehet, ha egy előző felszólaló előadásához kötjük

a mondanivalónkat. Természetesen aztán ebből a színvonalból ne adjunk lejjebb, és

a zárásnál is legyen egy slusszpoén, illetve ütős konklúzió.

- A prezentációt úgy kell elkészíteni, hogy ne untassa a közönséget,

vagyis a hallgatóság tudásszintjénél magasabb szintre kell a

tartalmát „belőni”.




58 / 87

- A betűméretet úgy állítsuk be, hogy az messziről is jól olvasható legyen (36pt, vagy nagyobb).

- A betűtípus igazodjon a témánk stílusához.

- Ügyeljünk a szöveg és a háttér megfelelő kontrasztkülönbségére is. Ha az előadóterem nincs

megfelelően lesötétítve, vagy a kivetítő nem túl jó minőségű, a kevésbé kontrasztos szöveg

nem lesz olvasható. A kontrasztkülönbséget persze többféleképpen elérhetjük. Lehet világos a

háttér és sötét a szöveg (pozitív szöveg), illetve beállítható a sötét háttér a világos szöveggel

(negatív szöveg). Azonban vegyük figyelembe, hogy ez utóbbi jobban fárasztja a szemet.

- A színválasztás igazodjon a témához, illetve a célközönséghez. A színkombináció egyaránt

hordozhat konzervatív, vagy vidám, fiatalos megközelítést.

- Használjuk ki a multimédiában rejlő lehetőségeket. Egy-egy ábra, fotó esetleg animáció, videó,

sokkal élvezetesebbé teheti a bemutatónkat.

- Ha számadatokat is szerepeltetni szeretnénk, készítsünk megfelelő stílusú diagramokat.

4.3.8. Feladatok

1. Készítsen min. 5 diából álló prezentációt egy szabadon választott tanórai témához

kapcsolódva.

2. A prezentációt mentse el a Gyakorlás\Bemutató mappába tanóra.pptx néven.

4.4. Rajzoló és képszerkesztő alkalmazás

4.4.1. Műveletek képállományokkal

A Microsoft Paint programot a Start menü programjai között, a Kellékek csoportban találjuk.

A Paint alkalmazás elindításakor egy üres ablak jelenik meg. A rajzoló- és festőeszközök az ablak

tetején, a menüszalagon találhatók.




59 / 87

59. ábra: A Microsoft Paint felhasználói felülete

Az alábbi ablak mutatja be a Paint felhasználói felületének különböző részeit:

- A Gyorselérési eszköztár segítségével lehet menteni az aktuális rajzot, illetve visszavonni és

megismételni az utolsó szerkesztési műveletet.

- A Paint gombra kattintva érhetőek el a mentéshez, megnyitáshoz, nyomtatáshoz kapcsolódó

fájlműveletek (lásd 60. ábra).

- A Menüszalagon lehet elérni a rendelkezésre álló parancsokat, eszközöket.

- A Rajzterületen lehet a szerkesztési műveletek végrehajtani. A Rajzterület mérete

módosítható, beállítható.

Érdemes gyakran menteni az aktuális képet. A mentéshez a Paint gombra kell kattintani, majd a

Mentés menüpontra. Ezzel lehet elmenteni a képen az utolsó mentés óta végrehajtott összes

módosítást.

Amikor az első alkalommal mentünk egy képet (vagy a Mentés másként menüpontot használjuk), meg

kell, meg lehet adni egy fájlnevet a képhez, illetve a kívánt formátum is megadható:

- A Paint gombra kell kattintani, majd a Mentés parancsra.

- A Fájl típusa mezőben kell kijelölni ki a kívánt fájlformátumot.

- A Fájlnév mezőbe kell megadni a rajz nevét, majd a Mentés gombra kell kattintani.

Paint gomb Menüszalag

Rajzterület

Gyorselérési eszköztár




60 / 87

60. ábra: A Paint által kezelt mentési formátumok

A Paint különböző képformátumú állományokat épes megnyitni és az általa kezelt mentési

formátumokba menteni.

4.4.2. Alapvető műveletek

Egyes eszközökkel, mint a Ceruza, Ecset, Vonal és Görbe, különböző egyenes, görbe és kanyargós

vonalakat készíthetünk. Az adott rajzeszköz viselkedése attól függ, hogy rajzolás közben hogyan

mozgatjuk az egeret. A Vonal eszközt például egyenes vonal rajzolására használható.

- A Kezdőlap Alakzatok csoportjában kell kattintani a Vonal elemre.

- Ezután a Színek csoportban kattintunk az 1. szín elemre, majd a használni kívánt színre.

- Rajzoláshoz az egér mutatót kell nyomvatartott bal egérgombbal húzni a rajzterületen.

A rajzok nem csak egyenes vonalakból állhatnak. A Ceruza és az Ecset használatával teljesen tetszőleges

alakzatokat lehet létrehozni.

- Kattintani kell a Kezdőlap lap Eszközök csoportjában a Ceruza eszközre

- A Színek csoportban az 1. szín elemre kattintva tudjuk kiválasztani a használni kívánt színt.

- Rajzoláshoz az egér mutatót kell nyomvatartott bal egérgombbal húzni a rajzterületen.

A Paint programban sok különböző alakzatot lehet rajzolni. Lehet mértani, illetve beépített alakzatokat

rajzolni, például téglalapokat, köröket, háromszögeket és nyilakat. Saját egyéni alakzatot is

rajzolhatunk a Sokszög alakzat használatával.

- A Kezdőlap Alakzatok csoportjában választunk egy előre elkészített alakzatot, például

egy téglalapot .

- Úgy adhatjuk hozzá az alakzatot, hogy a rajzterületen a megfelelő méretűre húzzuk az

egérmutatóval.

- A körvonal stílusának módosításához az Alakzatok csoportban kattintunk

a Körvonal elemre, és kiválasztunk egy körvonalstílust.

- Ha nem szeretnénk, hogy az alakzatnak legyen körvonala, kattintsunk

a Nincs tagolás beállításra.




61 / 87

- A Színek csoportban kattintva az 1. szín elemre, a körvonal kívánt színét tudjuk kiválasztani.

- A Színek csoportban kattintva a 2. szín elemre, a kívánt kitöltőszín állítható be.

- A kitöltés stílusának módosításához az Alakzatok csoportban kell kattintani a Kitöltés elemre,

és ki kell választani egy kitöltésstílust.

- Ha nem szeretnénk, hogy az alakzat ki legyen töltve, a Nincs kitöltés beállításra kell kattintani.

Ha a kép szerkesztése közben hibázunk, vagy egyszerűen csak meg kell változtatnia a kép egy részét, a

radírt használhatjuk. Alapértelmezés szerint a radír a radírozott területeket fehérre változtatja, de

módosíthatjuk a radír színét. Ha például a kék színt adjuk meg háttérszínként, minden kitörölt elem két

színűre vált.

- Kattintsunk a Kezdőlap lap Eszközök csoportjában a Radír eszközre .

- A Színek csoportban a 2. szín elemet kell kiválastani, majd kattintsunk a színre, amivel törölni

szeretnénk. Amennyiben fehér színű radírt kívánunk használni, nem kell színt kijelölni.

- Az egér húzásával radírozzuk ki a megfelelő területet.

4.4.3. Feladatok

1. Készítsen logót a Szuper Zöldség Bt-nek!

2. Mentse el a logót a Gyakorlás\Táblázat mappába!

3. A kész lógót szúrja be a Gyakorlás\Táblázat mappában található eladás.xslx táblázatba!

4. Mentse el az így módosított táblázatot!

5. Az Internet alkalmazása

5.1. A World Wide Web

5.1.1. Keresés

A világháló folyamatosan változik, weboldalak jelennek meg, weboldalak lesznek időlegesen vagy

végleg elérhetetlenek.

A rendelkezésre álló, elérhető információmennyiség azonban folyamatosan növekszik, így az internet

működéséhez a kezdetektől fogva hozzátartoznak a különböző keresési szolgáltatást nyújtó oldalak is.

Ezek a – internet tartalmához – hasonlóan folyamatosan változnak, fejlődnek, jelennek és szűnnek

meg.

Jelenleg a Google és a Microsoft (Bing) által nyújtott keresési szolgáltatást használják a legtöbben, de

vannak különböző speciális keresők, illetve minden online szolgáltatás, tartalomtár lehetőséget ad

különböző keresési metódusokra saját tartalmára vonatkozóan.

A következő néhány példa a Google keresőjével kerül bemutatásra, de általában ezek a lehetőségek

más kereső esetén is használhatóak.

A keresés a keresőmezőbe beírt kulcsszó, kulcsszavak alapján történik. Ha több kulcsszót

írunk be, akkor azok között logikailag ÉS kapcsolat van, azaz azok a találatok

fognak megjelenni, melyek mindegyik kulcsszót tartalmazzák.




62 / 87

61. ábra: Google keresés – találati oldal

Alapértelmezésben a Google keresője az internetes oldalakat fogja a találati listában megjeleníteni, de

lehetőségünk van különböző tartalomtípusok szerint s keresni:

- Képek;

- Videók: ebben az esetben nemcsak a Youtube videók fognak megjelenni, hanem más olyan

mozgóképes tartalmak, melyet a rendszer be tud azonosítani;

- Térkép: címjellegű adat esetén a Google saját térkép és navigációs szolgáltatása nyújtja a

keresési találatokat;

- Könyvek: a Google saját online könyváruházának tartalma alapján jelennek meg a releváns

találatok;

- Alkalmazások: a Google Play áruházban található programok között kerül végrehajtásra a

keresés.

A Keresőeszközök segítségével tovább finomíthatjuk a keresés területét:

- Nyelv megadásával szűkíthetjük a keresést;

- Megadhatjuk, hogy milyen friss találatokra, mikor publikált tartalmak vagyunk kíváncsiak (az

elmúlt évben, hónapban stb. megjelent tartalmak);

- Szűrhetünk a tartalmak között aszerint, hogy már meglátogatott, vagy még számunkra új

oldalakon történjen a keresés.

5.1.2. Net-etikett

A Netikett az internet használatának általános illemszabályait foglalja össze. Erre azért van

szükség, hogy az emberek az internet használata közben is udvariasak,

segítőkészek és türelmesek legyenek egymással.

Ezek a korábban íratlan szabályok ma már több helyen olvashatók is az

interneten, több változata is létezik.




63 / 87

Az online kommunikáció során is be kell tartani a törvények szabta korlátokat, így a gyűlöletkeltés, a

kirekesztés sem megengedett az internetes munka, játék és egyéb tevékenységek során.

Attól függően, hogy milyen virtuális közösségbe lépünk be és kommunikálunk, lehetnek speciális, csak

arra a közösségre jellemző elvárások. Ezekről mindenképpen tájékozódni kell, ha egy új levelezési

listára, fórumba lépünk be.

A számítógépes hálózatokhoz kapcsolódó legtöbb illemszabály az elektronikus levelezésre vonatkozik.

Az e-mail legvonzóbb tulajdonsága, hogy gyors, ezért nem illik levelezőpartnerünket napokig

megvárakoztatni a válasszal.

Ha levelet írunk, minél rövidebben és érthetőbben fogalmazzuk meg közlendőnket, mert az

embereknek általában csak néhány percük van napközben az elektronikus postaládájuk megnézésére.

A reklám jellegű szövegeket lehetőleg kerülni kell, ezeket levél helyett inkább valamelyik

hirdetőtáblára célszerű kitenni.

A számítógépek világméretű hálózata, az internet, szinte azonnali üzenetváltást is lehetővé tesz. Az

csevegő (IRC) szolgáltatáson keresztül zajló beszélgetés egy közös lapra való írást lehetővé tevő

szolgáltatás. Ez tulajdonképpen az elektronikus beszélgetés, más néven chat. Használatával akár több

távoli számítógép gazdája lehet kapcsolatban egyszerre egymással, így csoportos csevegésre is

lehetőség adódik. Az üzenetek csak a begépelés végén kerülnek elküldésre, s az elküldés után azonnal

megjelennek a többiek képernyőjén.

Az online csevegésre is vonatkoznak az e-mailezés kapcsán leírt általános szabályok.

5.1.3. Szerzői jogok

Az interneten is elérhető szellemi termékek felhasználása során mindenképpen körültekintően kell

eljárnunk.

Általánosan elmondható, hogy a szerzői által az interneten publikált bármilyen tartalom esetén jogunk

van az megtekinteni. Minden más esetben azonban utána kell nézni, ellenőrizni kell, hogy milyen más

tevékenységekre vagyunk jogosultak.

Adott online rendszerek esetében a regisztráció során is megtekinthetőek a felhasználói jogosultságok,

kötelezettségek köre.

5.1.3.1. Creative Commons

A Creative Commons („kreatív közjavak”) egy olyan nonprofit szervezet, melynek céljai azon az

egyszerű felismerésen alapulnak, hogy az internetes közösség számos kreatív művet hoz létre, melyet

azok publikálásával valójában szerzői jog véd. A Creative Commons e művek létrehozóinak és

publikálóinak különböző licenc formákkal segít abban, hogy a szerzői jogok egy részét megtarthassák,

más részét azonban felajánlják a közösségnek. Például a szerző rendelkezhet afelől, hogy művének

forrását minden esetben feltüntessék, kereskedelmi forgalomba ne hozzák, és változtatás nélkül

közöljék akárhol is. Más licencek még szigorúbbak vagy éppen engedékenyebbek, némely munkákat

alapul lehet venni saját művek létrehozásához vagy akár fel is lehet használni

bevételszerzés céljából. A szervezet célkitűzése, hogy a szerzői jogi kérdésekben

- legyen szó egy tananyagról, fényképgyűjteményről vagy videómegosztó

oldalon közzétett videóról - egyértelmű, tiszta helyzeteket

teremtsenek.




64 / 87

A szerzői jogokról szóló Sulinet tananyag elérhetősége: http://szerzoijog.sulinet.hu/

5.2. Levelező rendszerek használata

5.2.1. Online levelező rendszerek

A weben elérhető szolgáltatások között nagyon hamar megjelentek a külön e-mail alkalmazás

telepítése nélkül használható, online levelezőrendszerek.

Ezek egyértelmű előnye, hogy a megfelelő bejelentkezési információk (felhasználói név, jelszó)

birtokában bármilyen számítógépről be tudunk lépni a rendszerbe és meg tudjuk tekinteni leveleinket.

Ami előny az egyben hátrány is! Nagyon körültekintően kell eljárnunk, ha leveleinket nem a saját,

hanem „idegen”, nyilvános gépről tekintjük meg:

- Ne maradjunk bejelentkezve a levelezőrendszerben!

- Privát dokumentumokat, tartalmakat ne mentsünk le ilyen hozzáférésű gépen.

- A legbiztosabb, hogy a nyilvános gépen történő belépés után megváltozatjuk a jelszavunkat.

62. ábra: Google fiók létrehozása

A Google által nyújtott szolgáltatások jellemzője, hogy egyetlen egy regisztrációval (Google-fiókkal)

több szolgáltatás elérésére is jogosultak leszünk.

Ezek közül az egyik a Gmail, mely @gmail.com végződésű e-mail címet és online tárhelyet

kínál leveleinknek.

A levelek küldése, fogadása, rendszerezése web-en történik, az internet

böngészőnkben. Minden alapvető művelet végrehajtható (e-mail

küldése, fogadása, mellékletek csatolása stb.).


http://szerzoijog.sulinet.hu/



65 / 87

5.2.2. Az elektronikus levelezés szabályai, veszélyei

Általában elmondható, hogy az elektronikus levelezés során ugyanazokat a szabályokat érdemes

betartani, mint a valós életben (pl. köszönés, bemutatkozás első találkozáskor; mások beszélgetésének

tiszteletben tartása stb.), csak éppen a virtuális térhez alkalmazkodva.

Fontos, hogy válasszuk szét a magán és hivatalos levelezésünket. Ez utóbbin csak a munkánkhoz,

munkahelyünkhöz kapcsolódó kommunikáció végezzük! Családunkkal, ismerőseinkkel, barátainkkal

privát e-mail címről tartsuk a kapcsolatot.

Általános szabályokként a következőket érdemes betartani:

- Az elektronikus levelezés során érdemes szem előtt tartani, hogy nem lehet 100%-os módon

biztosítani, hogy ne kerüljön az adott levél illetéktelenek kezébe. Ezért a nagyon személyes,

bizalmas, fontos információkat, csak – erre a célra szolgáló alkalmazással – titkosítva érdSemmi

érdemes elküldeni.

- A levelek továbbküldésének (forward) legfőbb szabálya, hogy ne változtassuk meg annak

tartalmát, szóhasználatát. A nem releváns részek – főleg ha az eredeti levél nagyobb

terjedelmű – törölhető, de ez semmiképpen sem mehet az eredeti értelmezés, jelentés

rovására.

- Ha ez a levél személyes üzenet volt, de egy csoportnak szeretnénk továbbítani, akkor

mindenképp ki kell kérni a szerző engedélyét.

- A „lánc” levelek (reklámanyagok, és az ún. hoax-ok) elektronikus továbbítása tilos az

interneten.

- A levelek végére érdemes odaírni a nevet és az elérhetőséget, mert sok levelezőprogram

levágja a fejléc-információkat, amelyek tartalmazzák többek között a válaszcímet is. Ez a

sig/signature (aláírás) ne legyen hosszabb 4 sornál.

- Óvatosan bánjunk a csupa nagybetű használatával, ugyanis ez a virtuális térben kiabálásnak

számít.

- A hangszínt smiley-kal, emotikon-okkal (mosolygók ☺) lehet szemléltetni, viszont

mértékletesen és óvatosan kell velük bánni.

- Válaszolásnál tömörnek kell lenni anélkül, hogy túlságosan lényegre törők lennénk. Csak annyit

szabad idézni az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válasz. A felesleget törölni kell.

- Ha mi vagyunk a címzettek és a válaszadáshoz több időre van szükségünk, illik egy rövid választ

írni a feladónak, hogy megkaptuk a levelét, ha a levél fontossága szükségessé teszi ezt.

- Nem illik mások e-mail címét továbbítani harmadik személy felé. Levéltovábbítás esetén a

továbbított levél fejlécének ezen részei törlendők. Ez utóbbi gyakorlat azért is fontos, mert az

e-mail vírusok terjedését jelentős mértékben csökkenti.

5.3. Alkalmazások az interneten

5.3.1. Online adatbázisok, gyűjtemények

5.3.1.1. Sulinet portál (http://www.sulinet.hu)

A Sulinet Portál és Tudásbázis megjelenése a magyar nyelvű

taneszközök és tananyagelemek számát több százezerre növelte. Az




66 / 87

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által felügyelt, üzemeltetett rendszer ma már a digitális

kompetencia fejlesztését végző pedagógusok legfontosabb háttere. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató

Nonprofit Kft. a tananyagok/taneszközök mellett szakmai, pedagógiai támogatást is nyújt a

pedagógusok számára, akik különböző tantárgyak tanórái szeretnék az informatika lehetőségeit

kihasználni. A támogatás nem egy kötelezően használandó tankönyv vagy feladatgyűjtemény, hanem

egy olyan környezet, melyben a pedagógusok a saját tantervükhöz, pedagógiai elképzeléseikhez

válogathatnak a digitális tartalmak között, de ezek mellett tanmeneteket, óravázlatokat, technikai

tanácsokat, szoftvereket is kaphatnak.

Az ingyenes és nyilvános tananyag-adatbázis szolgáltatásai, funkció minden segítséget megadnak

abban, hogy a felhasználó megtalálja és saját igényeinek megfelelően fel tudja használni a Sulinet

Portálon található képeket, animációkat, mozgóképeket vagy akár teljes foglalkozásokat.

5.3.1.2. Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu/)

A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy

kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb

részben pedig térképek és kották. Gyűjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint

egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is.

5.3.2. E-ügyintézés

Egyre több hivatal, szolgáltató, bank teszi lehetővé, hogy különböző ügyeinket online, elektronikusan

is intézhessük.

Ezek a szolgáltatások természetesen nagyon különbözőek, így az adott szolgáltatást nyújtó oldalon kell

tájékozódni arról, hogy milyen feltételekkel lehet igénybe venni és milyen funkciókat lát el.

Az állampolgárként intézendő ügyek többsége már intézhető a http://www.magyarorszag.hu oldalon:

63. ábra: Az Ügyfélkapun keresztül intézhető ügyek


http://www.magyarorszag.hu/



67 / 87

Itt a regisztráció abból a szempontból speciális, hogy a véglegesítése a lakóhely szerinti

okmányirodában történik.

5.4. Online multimédia tartalmak

5.4.1. Képek keresése, letöltése

A különböző webes keresési szolgáltatások segítségével kereshetünk képeket is (lásd 5.1.1. fejezet, 61-

es). Azonban ezek felhasználása saját tartalomban (pl. honlap, kiadvány, tananyag stb.) már problémás

lehet, így mindenképpen érdemes körültekintően eljárni.

A képek tárolására, megosztására számos weboldal kínál megoldást.

A képmegosztó rendszerek azóta lettek igazán népszerűek, amióta a digitális fotótechnika

mindennapossá vált, és sok milliónyi fénykép születik minden órában. Az oktatás és a projektmunka

szempontjából egy ilyen szolgáltatás a képanyag színvonalas publikációja és jó minőségű, legálisan

használható fotók beszerzése okán fontos. Az internetes közösség számára hozzáférhetővé tett képek

már a feltöltéskor magukban hordoznak információkat. Ilyenek például a fájlokból kiolvasható adatok,

technikai információk (formátum, méret, dátum, fényképezőgép típusa stb.), amelyeket kiegészítenek

a feltöltő által megadott adatok (cím, leírás, szerző neve, felhasználhatóság módja stb.). Maga a szerző

is ellátja a képeit kulcsszavakkal, ún. címkékkel (tag), melyek az összes többi adattal együtt a

kereshetőséget támogatják. Egy web 2.0 típusú képmegosztó alaptulajdonsága, hogy a képeket a

felhasználók is bővíthetik címkékkel és megjegyzésekkel, így finomítva a kategorizálást és gazdagítva a

képhez tartozó információkat.

A legismertebb képmegosztók közül megemlítjük a Yahoo azonosítóval használható flickr-t

(http://www.flickr.com), a Google szolgáltatását a Picasat (http://picasa.google.com/), a Google Earth-

höz kapcsolódó Panoramio-t, illetve a magyar Inda Fotót (http://indafoto.hu/).

A képek keresése kapcsán a flickr által nyújtott alapvető szolgáltatásokra nézzünk néhány példát!

Bár egyre több a magyar (nyelvű) felhasználó a flickr oldalon, de azért jellemző módon még angol

nyelvű kulcsszavakkal lehet releváns és nagyobb mennyiségű tartalmat találni. De azért érdemes

próbálkozni!

Az alábbi példában a „vulkán” kulcsszóra történt keresés eredményének egy részét lehet látni:


http://indafoto.hu/



68 / 87

64. ábra: flickr találati lista

Az adott képre kattintva megtekinthető a kép maga, illetve a kapcsolódó – a kép tulajdonosa által

feltöltött – tulajdonságok.

A flickr rendszer szolgáltatásai közül azonban kiemelném azt a lehetőséget, hogy kereshetünk olyan

képeket is, melyeket a tulajdonosuk a Creative Commons (lásd 5.1.3. fejezet, 63. oldal) szabályai szerint

publikált és így szabad(abb) felhasználási lehetőséggel rendelkezünk ezen képek esetében.

65. ábra: flickr – részletes keresés

Részletes keresés




69 / 87

Ezen szolgáltatás eléréséhez a részletes keresést kell használnunk (64. ábra). Ha erre kattintunk, akkor:

- lehetőségünk van olyan kulcsszavakat megadni melyeket ki kívánunk zárni a keresésből (none

of these words);

- típus szerint szűkíthetjük a keresést fotókra/videókra, képernyőképekre, illetve

grafikákra/animációkra;

- dátum szerint is meghatározhatjuk a keresés „határait”;

- illetve beállíthatjuk, hogy csak a Creative Commons (CC) szerint publikált tartalmakat kérjük,

akár azon belül is azokat, melyek kereskedelmi célra felhasználhatóak, illetve módosíthatóak.

A keresési oldalon (65. ábra) beállított értékek szerint lefutatott keresés után a találati listában csak

valamilyen CC séma alapján publikált tartalmak fognak megjelenni. Hogy az adott kép pontosan mire

és hogyan használható fel, ahhoz a képre kell kattintani, majd a jobb oldalon megjelenő fekete

információs sávban az bekeretezett „i” betűvel jelzett Info ikonra, majd a CC ikonra.

66. ábra: Creative Commons (CC)

A megjelenő tájékoztató szöveg magyar nyelven is megjeleníthető, ha az oldal alján található nyelvi

változatok közül azt választjuk.

Az példában szereplő kép (66. ábra) esetében a tartalmakat szabadon megoszthatjuk, akár üzleti

célra is, de meg kell nevezni a szerzőt és nem lehet az eredeti tartalmat módosítani, megváltoztatni.

5.4.2. Videók felhasználási lehetősége

Mindaz, amit a képmegosztó szolgáltatásról írtunk, vonatkozik a videomegosztókra is, melyek alaposan

megváltoztatták az elektronikus média világát azzal, hogy a tévé, a web és a rádió mellett új

információs csatornákként működnek. A legnépszerűbb ezek közül a YouTube

(http://www.youtube.com), magyar nyelvterületen pedig a Videa (http://videa.hu) és az Inda Videó

(http://indavideo.hu/). Létezik oktatással foglalkozó videómegosztó is, a

TeacherTube (http://www.teachertube.com/)

Ezen online alkalmazások esetében is kulcsszavak szerint tudunk tartalmat

keresni.


http://www.teachertube.com/



70 / 87

6. E-portfólió

6.1. A Pedagógus e-portfólió és típusai, a kompetenciák Bevezető

A pedagógus portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a

pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, nehézségei és

sikerei – egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése

alapján. (Tehát a dokumentumok egyik része leíró, a másik része elemző, értékelő jellegű.) A két rész

csak egymással összefüggésben értékelhető, csak ez a kétoldalú megközelítés teszi lehetővé a

pedagógus munkájának mélyebb megértését.

Az iskolai gyakorlatban két kiemelten fontos funkciója van/lesz a portfóliónak. Egyrészt a szakmai

fejlődés folyamatos segítése, másrészt az életpálya egyes szintjein a feljebb lépést lehetővé tevő

minősítés megalapozása. A rendszeres szakmai ellenőrzés-értékelés során a szakértők és

szaktanácsadók számára fontos információforrás a pedagógus portfóliója, amelyet a

támogatás/segítés szándékával elemeznek, értékelnek. Az életpálya különböző szintjeire való

pályázások során viszont az értékelés lesz jellemző. A kétféle megközelítés a portfólió két különböző

típusát: a folyamatosan készített „munkaportfóliót”, illetve a cél által meghatározott „értékelési vagy

bemutató portfóliót” részesíti előnyben.

A munkaportfólió a tanári pálya eseményeinek folyamatos rögzítését jelenti, munkanaplószerűen.

Célja az egyéni fejlődés támogatása. Elsősorban a készítője számára bír jelentőséggel, mert összegyűjti

mindazokat a szakmai tapasztalatokat, amelyek tudatosítása és felhasználása későbbi munkája során

nagy segítséget jelenthet. Ebből következik, hogy összeállítása egyedi, készítése nem igényel részletes

központi előírásokat.

A minősítés során alkalmazott portfólió esetében ettől eltérő „szabályozás” történik. A

pedagógusok válogatását saját munkájuk dokumentumaiból azzal segítik, hogy előzetesen

megismertetik értékelésük kritériumrendszerét, területeit, s ezek alapján kapnak egy ajánló listát, amit

célszerű mindenképpen megjeleníteni a portfólióban, meghatároznak ún. kötelező dokumentumokat,

és ajánlásokat tesznek a további tartalmi elemekre is.

(Forrás: Kotschy Beáta: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési

folyamatában)

A Pedagógus e-portfólió a Pedagógus Élepálya Modell (PÉM)

rendszer első eleme. Szerepe, hogy a pedagógusok digitális




71 / 87

formában is összegyűjthessék és tárolhassák munkáikat, szakmai teljesítményüket bemutató

dokumentumaikat.




72 / 87

Kompetenciák

A minősítési eljárás során a pedagógus értékelésének elemei, az értékelés szempontjai a

pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával.

A kompetenciák a szakmai felkészültség komponenseit: a tudást, az attitűdöket/nézeteket és a

képességeket foglalják magukba. A pedagógusi kompetenciák vizsgálata során a tevékenység mögött

meghúzódó szakmai tudás, a megvalósítás képességének színvonala és a pedagógus elkötelezettsége,

elhivatottsága egyaránt értékelhetővé válik.

A minősítés alapját képező pedagóguskompetenciák:

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a

megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

3. kompetencia: A tanulás támogatása

4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód

érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel,

tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő

módszertani felkészültség

5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre,

integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének

folyamatos értékelése, elemzése

7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

6.2. A Pedagógus e-portfólió feltöltésének módja a

jelenleg működő felületre




73 / 87

1. A feltöltés szabályai

A felhasználónak dokumentumokat kell a felületen jelzett helyekre feltöltenie illetve esetleg

azokhoz kapcsolódóan fejléceket űrlapszerűen kitöltenie.

A felület minden fájlfeltöltési lehetőségnél pontosan egy fájl feltöltését engedélyezi.

A feltöltendő fájlnak PDF formátumúnak kell lennie.

Bármely feltöltendő fájl maximális mérete 10 MB.

Felhasználónként a rendelkezésre álló tárhelyre 100 MB adatmennyiség tölthető fel, a

dokumentumok számától függetlenül.

2. PDF formátumú dokumentum készítése

2007-es vagy attól újabb verziójú Microsoft Office csomag esetén Word, Excel vagy PowerPoint

formátumból PDF formátumú fájl készítése:

(Minden fájlt eredeti (Word, Excel vagy PowerPoint) formátumban is tároljon a saját

számítógépén vagy egyéb adathordozón, mert később azt tudja szerkeszteni!)

A szövegfájlok ajánlott formátuma: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, másfeles

sorköz, normál margó (mind a négy oldalon 2,5 cm).

1. Nyissa meg az eredeti (Word, Excel vagy PowerPoint) fájlt, és válassza a Mentés

másként parancsot!

2. Írja be vagy válassza ki a dokumentum nevét a Fájlnév mezőbe!

3. A Fájl típusa lista legördülő mezőjénél válassza a PDF elemet!




74 / 87

4. Ha mentés után szeretné megnyitni a fájlt, jelölje be a Fájl megnyitása a közzététele

után jelölőnégyzetet.

Attól függően, hogy a nyomtatási minőség vagy a fájlméret a fontosabb szempont, jelölje be az

alábbi lehetőségek egyikét az Optimalizálás felirat mellett:

Ha a minél kisebb fájlméret a fontos, jelölje be a Méret minimalizálása (online

közzétételhez) választógombot. (A portfólióba való feltöltéshez ezt javasoljuk.)

Ha jó minőségben kell kinyomtatni a dokumentumot, jelölje be a Szokásos (online

közzétételhez és nyomtatáshoz) választógombot.

Ha mentés után változtatni szeretne a PDF-fájlon, végezze el a módosítást az eredeti, a 2007-es

vagy annál újabb verziójú Microsoft Office rendszer Word, Excel vagy PowerPoint formátumában lévő

fájlon, és mentse ismét PDF formátumban.

(Jelenleg a portfóliókban filmek, videók, hangfájlok megjelentetése nem lehetséges a tanulók

személyiségi jogainak védelme érdekében.)

6.3. A felület




75 / 87

Az ismertetésre kerülő felület a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatokat elérni kívánó

felhasználók e-portfóliójának feltöltőfelülete.

1. Belépés

A rendszert kizárólag olyan felhasználók érhetik el, akik az Oktatási Hivataltól az e-portfólió

feltöltésére engedélyt kaptak, továbbá a www.oktatas.hu oldalra regisztráltak (egy látogató típusú,

felhasználó által választott felhasználónév és jelszó segítségével), ezzel beléptek a Saját oldal nevű

felületükre, és ott elvégezték a validáció folyamatát. A Saját oldal nevű felület használatához és a

validáció folyamatának elvégzéséhez segítséget a

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop3115/felhasznaloi_segedlet_sajatold

al.pdf link alatt található „Felhasználói segédlet az oktatas.hu oldalon elérhető Saját oldal és a szervező

alkalmazás felületeinek és funkcióinak használatához” című dokumentumban talál.

További bejelentkezések alkalmával a Saját oldal a regisztráció során megadott felhasználónév és

jelszó kombinációjának megadásával érhető el; onnan Az e-portfólió felülete a „Pedagógus”

menüpontból a Portfólió megtekintése link alól.

2. A pedagógus e-Portfólió felülete


http://www.oktatas.hu/

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop3115/felhasznaloi_segedlet_sajatoldal.pdf

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop3115/felhasznaloi_segedlet_sajatoldal.pdf

https://www.oktatas.hu/pem2015



76 / 87

A fejléc alsó sávjában un. lapozófülek láthatóak, ezekre kattintva lehet a felület különböző oldalai

között navigálni.

Egy-egy oldalon blokkokat találunk, vagy lenyíló-visszazárható ablakokat (szürke sávok), amelyek

a blokkokat tartalmazzák.

Például a Pedagógiai tevékenység dokumentumai oldal blokkokat tartalmaz:




77 / 87




78 / 87

A Szakmai önéletrajz oldal olyan lenyíló-visszazárható ablakokat, amelyek a blokkokat

tartalmazzák:

A kék hátterű blokkok adatai (mezői) nem szerkeszthetőek, azok tartalma automatikusan

betöltődik a KIR rendszerből érkező adatokkal, a sárga hátterű blokkok adatai (mezői) szerkeszthetőek

a felhasználó által.

Ha egy dokumentum blokkjának mezőit a felhasználó elkezdi kitölteni, akkor annak a blokknak

minden egy- illetve két csillaggal jelölt mezőjét kötelező kitölteni a véglegesítéshez. Tehát a blokkot

vagy teljessé kell tenni, vagy ha nem kötelezően kitöltendő a blokk, akkor minden adatát törölni

kell.




79 / 87

A Nyitólapon statikus jellegű tájékoztató információk és linkek találhatók.

A Szakmai önéletrajz lapozófülön található elemek közül a „Személyes adatok” lenyíló-

visszazárható ablakban lévő blokk elérhetőség adatának kitöltése kötelező. A Szakmai önéletrajz

oldalon a többi lenyíló-visszazárható ablak blokkjainak kitöltése opcionális.

A Pedagógiai tevékenység dokumentumai lapozófül blokkjai:

Eredetiséget igazoló nyilatkozat (a blokk kitöltése kötelező):




80 / 87

Intézményvezetői nyilatkozat:

Pedagógiai szakmai tevékenységek bemutatása, dokumentumai:

Egyéb pedagógiai tevékenységek bemutatása, dokumentumai:

A további 3 blokk (az Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai; a

Pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása; a Szakmai életút

értékelése) a fentiekhez hasonló. (A Pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének

rövid bemutatása; és a Szakmai életút értékelése blokkok kitöltése kötelező.)

A Nevelő-oktató munka dokumentumai lapozófülön először

portfóliójelleg választása szükséges:




81 / 87

Ha a Pedagógiai tevékenység dokumentumai oldalon az Intézményvezetői blokkban a felhasználó

nyilatkozott arról, hogy olyan intézményvezető, aki kötelező tanítási órával/foglalkozással nem

rendelkezik, akkor a portfóliójelleg választó blokkja a következő:




82 / 87

Majd ezen a fülön „A portfólió alapdokumentumai” sávban látható nyílra kattintva válnak

láthatóvá az alapdokumentumokat jelképező ikonok és megkezdődhet azok feltöltése.

A portfólió dokumentumcsoportjai munkakörönként eltérőek. A nevelési-oktatási intézményben

pedagógus munkakörben dolgozók portfóliótípusa képezi a következő példa alapját. A többi munkakör

esetén is hasonló szerkezetű blokkokkal, jelölésrendszerrel, de eltérő dokumentumcsoportokkal

találkozhat a felhasználó. (Pl.: pedagógusok esetén óraterveket/foglalkozásterve

dokumentumcsoporttal találkozhatunk; szakszolgálati dolgozók esetén speciális szakszolgálati

dokumentumokkal (esettanulmány, ülésterv…); gyermekvédelmi területen dolgozók

esetén foglalkozási egység dokumentumaival.)

A dokumentumokat a dokumentumcsoportok neve mögött látható

színes, sorszámozott négyzetek szimbolizálják.




83 / 87

A felhasználónak lehetősége van szabadon választható dokumentumok feltöltésére, „A portfólió

szabadon választható dokumentumai” sávban látható nyílra kattintva.

A megjelenő szabadon választható dokumentumok közül a felhasználó tetszése szerint legalább

4, legfeljebb 6 db dokumentumot tölthet fel.




84 / 87

A véglegesítés további feltétele, hogy mind a 8 kompetencia bejelölésre kerüljön valamelyik

dokumentumhoz kapcsolódóan.

3. Dokumentum-függőségek

A Nevelő-oktató munka dokumentumai felületen található dokumentumcsoportok egymással

függőségi viszonyban vannak, mivel azokban olyan adatmezők találhatók, melyek értékei a magasabb

rendű dokumentumból öröklődnek az alacsonyabb rendű dokumentumba.

Kezdetben csak egy csoportprofil adható meg, más dokumentumcsoport dokumentumai nem. Ha

létezik egy csoportprofil dokumentum, akkor ahhoz kapcsolódóan lehet csak tematikus tervet

megadni. Ha pedig a felhasználó létrehozta a tematikus tervet, csak akkor lehet ahhoz kapcsolódó

óratervet elkészíteni. Ezt a függőséget az alkalmazás kezeli.




85 / 87

A fenti képernyőképen levő státuszok azt jelentik, hogy a felhasználó a véglegesítésnek megfelelő

módon feltöltött egy csoportprofilt, egy ahhoz kapcsolódó tematikus tervet és ehhez a tematikus

tervhez kapcsolódóan sikeresen feltöltötte a 2. számú óratervét, ami mentésre került, de nem

véglegesíthető (még hiányos a töltöttsége), valamint a 3-as számú óratervét hibátlanul, hiánytalanul

feltöltötte, a többi óratervét pedig még el sem kezdte tölteni.




86 / 87

4. Példa: egy óraterv feltöltése

7. Vizsgafeladat Az eddig tanult eszközök és ismeretek alkalmazásával készítsen el egy választott tanórához kapcsolódó

feladatlapot!

A feladatlap Microsoft Word formátumú legyen.

A feladatlap min. 5 tanulói feladatot tartalmazzon szöveges leírással, megfelelő

formázással.

Legalább 1 internetes hivatkozás szerepeljen benne!




87 / 87

Alapkövetelmény, hogy a segédanyag tantárgyi és tartalmi követelmények szempontjából illeszkedjen

a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervek valamelyikéhez.

A feladatlap kidolgozására vonatkozó további feltételek:

- Creative Commons licencelésű, szabad felhasználású vagy saját, jogtiszta képi- és videó

tartalmak felhasználása kötelező,

- internetes hivatkozások pontos megadása,

- az esetlegesen felhasznált források jegyzéke.
