1

Miskolc város és környéke – amelyet most megtisztel látoga-tásával – Európának egy sajátos térsége, a Kárpát-medence északi vidéke, más néven az észak-magyarországi régió. Sajá-tosságait, a földrajzi elhelyezkedését, a különleges természeti értékeit, a geológiai adottságait több tízezer éve szívós, krea-tív termelőmunkával hasznosítja az itt megtelepedett ember. Ennek az alkotó munkának köszönhetik a környékbeli tele-pülések mai létüket, eddigi fejlődésük különböző történelmi szakaszait, az itt élő generációk a kialakult kulturális identitá-sukat.A Miskolc központjában feltárás alatt lévő 70 000 éves kovakő-bánya- és kőmegmunkáló üzem szenzációs régészeti leleteitől kezdve, a Bükk hegység barlangjaiból előkerült ősember-re-likviákon, a középkori emlékeken át, a napjainkban megszűnő barnaszénbányászatig és vaskohászatig – ezen kívül számos szakma egykori kiemelkedő művelése – bizonyság e vidék ko-rábbi ipari meghatározottságára. Elkezdődött ennek a gazdag ipari örökségnek a tudatos szám-bavétele, és e különleges kincsünk hasznosításának keresése. A hasznosítás egyik lehetséges módja, hogy értékeinket a kul-turális turizmus keretében a nagyközönség elé tárjuk megis-merés céljából. Tematikus turisztikai hálózatot alakítunk ki a

környékbeli kultúrtörténeti értékű ipari emlékek megismer-tetésére. A másik út, hogy a szakmatörténeti tapasztalatokat, tanulságokat a mai, és az előttünk álló feladataink végrehajtá-sánál hasznosítsuk. A jelenlegi, itt látható bányászati gyűjtemény, és a hozzá kap-csolható interaktív programok, szakmai bemutatók, mindkét célt szolgálni kívánják. Gácsi József magánvállalkozó ötlete és anyagi áldozatvállalása, valamint több támogató szakember közreműködése eredményeként létrejött gyűjtemény a láto-gató előtt felvillantja a múlt bányászatát, annak nehézségeit és szépségét, társadalmi hasznosságát, a fejlődés irányát, a közvetlen környékbeli emlékeket. Külön specialitása e gyűj-teménynek, hogy – miután a vállalkozó a robbantástechnika eszközeinek gyártásával, értékesítésével, ipari robbantások le-bonyolításával foglalkozik, – így ez a téma hangsúlyosabban szerepel a bemutató programjában.

Kellemes időtöltést kívánva, tisztelettel üdvözlik Önta kiadvány Szerkesztői

Kedves Vendégünk!

2

Miskolc, honoured by your visit, with its surrounding districts is a particular region of Europe, northern part of the Carpathian Basin, known as North-Hungarian Region.Its features, geographical position, unique natural advantages, geological endowment have been exploited by people settled down this region. Their hard, ten-thousand-year creative work has shaped its face. This constructive work made it possible for the surrounding settlements to be improved at different historical stages forming their own cultural identity.Sensational archaeological artefacts of the 70,000 year-old flint quarry and stone mill, which are under excavation in the centre of Miskolc recently, indicate the earlier industrial dominance of the place, as well as the relics of primitive man found in the caves of Bukk Mountain, and medieval artefacts. Brown coal mining and iron metallurgy slowly becoming the things of the past are also tangible evidence of its industrial past.Systematic classification of this rich industrial heritage has already started and we are working on finding the way of utilisation of this particular treasure. One of the ways of utilization is giving great publicity to our

values within the framework of cultural tourism. Thematic touristic network has been developed so that the local industrial heritage having cultural historical value would be known in wide circle.The other way we follow is making use of trade history experiences and consequences in our efforts to fulfil this task.The present mining collection can be seen here and enclosed interactive programmes, trade exhibitions are to serve both goals. The collection initiated and supported by Joseph Gacsi entrepreneur with the help of other experts show the visitors mining of the past with its hardship and beauty, usefulness for the society, and the direction of development. Relics found in the immediate neighbourhood are also on display. Detonation technics is highlighted in the programme of the demonstration referring to enterprise of the founder who produces and sells means of detonation and accomplishes industrial explosions.

Wish to all of you a nice time. Warm greetings from editors of the publication

Dear Our Guest

3

Tartalom

A Látogatók köszöntése 1

A lépcsőfeljáró két oldalán és a feljáróval szemben láthatók külfejtéses bányák tablóképei; mélyműveléses bányászat, erdélyi bányatelepek, felvidéki bányász települések képei 6Szent Borbála faszobrának fotója; Selmecbányáról, Rudabányáról készült fotók 6a legszebb magyarországi bányászszobor hasonmása 7

Az emeleti teremben megtekinthetők az ásványi nyersanyagok 8az őskor bányászata; a kohászat munkája az ércek feldolgozásában 9a jövesztésre használt szerszámok; a bányászat szakirodalma 10a világítóeszközök 11a bányászok kötelező fejvédője; a robbantástechnika képei és eszközei; egy skipakna működő modellje 12a Bányászhimnusz szövege és dallamának kottája 14dísztárgyak és emléktárgyak; néhány „minikönyv”; régi bányavárosok és címereik 15sűrített levegős üzemű fúrógép 16bányászatban (is) használt műszerek, mérőeszközök 17speciális bányászkészülékek (önmentők); türelemüvegek; bányászkorsók 18sűrített levegős fúrókalapács és fejtőkalapács 19bányászviselet 19bányász-társláda, bányászfokos 20bányászkitüntetések 21Rudabánya hasznosítható ásványi nyersanyagai, a múlt és a jelen bányáinak helyei 21

A földszinti kiállítóterembenA MIKEROBB Kft. által végzett tevékenység (robbantóanyagok és robbantószerek tárolása, robbanókeverékek gyártása és valamennyi ipari robbantás elvégzése) tablókon, filmeken, valamint a gyakorlatban való bemutatása 22

Néhány példa a bányászati termékek iránti igényekről 26

„Jó tudni” 28

Kiemelt emlékhelyek, relikviák 30

Tájékoztató térkép Észak-Magyarország ásványbányászata emlékeinek színhelyeiről 32

4

5

Kedves Látogató!

A Kárpát-medencei bányászat több tízezer éves múltjából kiemelkednek a középkor századai, amikor hazánk e téren nagyhatalomnak számított az európai országok sorában. Az arany-, ezüst- és rézércek, valamint a só bányászatában meg-határozó volt a magyar bányászat. A kincstár éves bevételének 50-60 %-át évszázadokon át ez a szakma, helyileg Felső-Ma-gyarország és Erdély adta. Hazánk alapította az első műszaki felsőoktatási iskolát a világon 1735-ben Selmecbányán, amely bányász-, majd kohász- és erdészképzésre szakosodott. A bá-nyavárosok és települések mindig a civilizáció fejlődésének, a kultúra és a művészet virágzásának letéteményesei voltak.A selmecbányai hagyományokat értően ápolja a Miskolci Egyetem, ahol jelenleg is magas színvonalon folyik a Műsza-ki Földtudományi és a Műszaki Anyagtudományi Karokon e szakmák korszerű ismereteinek oktatása és az ezzel kapcso-latos kutatómunka. Jelenleg is több száz jól megbecsült ma-gyar bányamérnök folytat kutató- és termelőmunkát a Föld különböző térségeiben. A magyar bányászati emlékek mind több településen az ott élő közösség megbecsülését élvezik és a kulturális örökség fontos részét képezik.Ez a szolid gyűjtemény is csapatmunka eredménye. A kezde-ményezés hamar megértésre, támogatásra talált. Jöttek az újabbnál újabb ötletek, hozták a szerszámokat, relikviákat, emlékeket. Komoly szakmai segítség is érkezett a Megyei Bá-nyászattörténeti Múzeumtól Rudabányáról és Miskolcról, a Megyei Herman Ottó Múzeumtól.

Szeretettel köszöntjük Önt a MIKEROBB Kft. Miskolc-mexikó-völgyi telephelyén kialakított BÁNYÁSZATI GYŰJTEMÉNYben.A MIREKOBB Kft. tulajdonos-ügyvezetője kezdeményezésére és anyagi támogatásával létrejött kiállítást a hazai bányászat és kohászat jeles képviselői jelenlétében 2008. december 5-én nyitották meg, tisztelegve a magyar bányászok és a bá-nyászat védőszentje, Szent Borbála előtt.Amit itt lát, az csupán töredéke a több ezer éves szakmai múltra visszatekintő bányászat eszközeinek, emlékeinek. A kiállítók nem törekedtek a teljességre, mert nem is tűzhettek ki ilyen nagy célt maguk elé. Meg kellett elégedniük csupán a bányászat egy-egy szeletének szűk körű bemutatásával, hi-szen a kiállítóhely befogadóképessége és a rendelkezésre álló anyagiak is korlátot szabtak a fantáziának.Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt, változatosságában és terjedelmében sokkal nagyobb a mainál. S e bányák nem merültek ki, az ás-ványkincsek nem tűntek el, csupán a világ úgy fordult, hogy a bányászatot e tájon a haszontalan dolgok közé sorolták. Tették ezt annak ellenére, hogy a modern világban a minket körülvevő tárgyak döntő többsége ásványi eredetű és a bá-nyászok munkáját dicséri. Az ily módon felfordult világban mi a kötelessége, lelki igénye egy szakmáját szerető bányásznak? A külvilág felé fordulni és bemutatni azokat a tárgyakat, technikákat, közösségi esemé-nyeket és jelképeket, amelyekre nemcsak egykor, hanem ma is büszke.

6

A lépcsőfeljáró két oldalán fényképekből összeállított tablókat talál.

Az első pihenőig bal oldalon előbb külfejtéses bányák képeit, majd efölött és jobbra a mélyműveléses bányászat egyes műveleteit, mozzanatait láthatjuk. Találunk felvételt ácsolatkészítésről (fabiztosítás), fej-tési acéltámokról és pajzsokról, F-típusú vágathajtó gépről és maróhengerről. Az első pihenő jobb oldalán erdélyi bányatelepek fotóit tartalmazó tabló függ. Olyan ismert bányate-lepekről (bányászvárosokról), mint Nagybánya (arány, ezüst, ólom), Lupény (vas és szén), Máramaros (a sótermelés központja), a sóbányáiról ismert Aknaszlatina vagy Resica (vas és szén). E pihenő szemben álló falán Cs. KISS Ernő Szent Borbáláról készített faszobrának fotója látható (az eredeti mű megtekinthető a rudabányai múzeumban), és egy fohász szövege olvasható, amit a bányászok a föld alá indulás előtt mondtak el imaként.

1950-ig minden magyarországi bánya felolvasójában volt Szent Borbála relikvia, amely előtt imádkozni, fohászkod-ni lehetett. Ez hozzá tartozott a legtöbb bányász hétköznapjaihoz.Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünneplik december 4-én a bá-nyászok védőszentjének, Szent Borbálának a napját. A Borbála-kultusz olyan örökségünk, amely a bányászati ha-gyományokra alapozott hivatástudat egyik megnyilvánulása. Elterjedése és fennmaradása évszázadokon keresztül annak köszönhető, hogy a bányászhagyományok és -szokások közösek egész Európában, hiszen közös a termé-szettel vívott harc. Az a körülmény, hogy a bányászok munkájukat állandó életveszély közepette végzik, olyan összetartó erőnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai sem szabhattak korlátot. Az iparágak közül elsősor-ban a bányászat vált nemzetközivé azzal, hogy a bányamunkát vállalókat szívesen látták minden országban, sza-badon telepedhettek le. E szakmát ismerők az aranynál is értékesebbek voltak, hiszen már a középkori uralkodók rendelkeztek felőlük, irányították őket a kívánt helyekre, vagy adták ajándékképpen külföldi országokba. Így terjedt el a Borbála-kultusz is a szakmai tudás kísérőjeként.

7

Tovább haladva bal oldalt két táblán az egykori Felvidék, a harmadikon Ormosbánya (Ormospuszta) fotói sorakoznak. A felvidéki bányásztelepülések közül Dobsina (arany, ezüst, nikkel, vas) – Igló (réz, vas) – Körmöcbánya (arany-, ezüst- és pénzverés) – Gölnicbánya (ezüst, réz, vas) – Bélabánya – Hodrusbánya (Selmecbánya külterületei, arany és ezüst) és Szomolnok (réz, vas és ezüst) képeit láthatjuk, az ormosbányain a helyi közösségi intézmények épületeit.Jobb oldalon az első két tabló a bányász (és kohász) szakemberképzés európai bölcsőjét, Selmecbányát, a felső tabló Rudabányát mutatja be. A sok selmeci látképen jól felismerhető a Bányászati Akadémia, az Óvár, a Leányvár, a Kossuth és a Deák tér.A rudabányai tablón a település jellegzetes utcáin kívül az ércpörkölő kemencék, a vasúti rakodó és a külfejtés képe is látható.

1786-tól számítjuk a borsodi szénbányászat történetét. 2004 októberében a Lyukóbánya bezárásával megszűnt a borsodi szénmedencében a nagyüzemi barnaszénbányászat

Közvetlenül a bejárat előtt áll a legszebb magyarországi bányászszobor hason-mása – csákánnyal, mécsessel, „freibergi” bányászviseletben. A szobor eredetije az 1896-os „ezredéves” kiállításra készült.

8

Most lépjünk be az emeleti terembe.

A terem közepén egy üveggel fedett asztalon számos fontos ásványi nyersanyag, közöttük több szép for-májú kristály látható. Ezek az ásványok és kőzetek a Kárpát-medence és a távoli országok szép és hasznos formációiból adnak ízelítőt. A több tízezer ásványféleségből – melyekben a Kárpát-medence igen gazdag-nak tekinthető – néhányra külön is fel kell hívni a figyelmet. Rudabányáról való a már az ősember által is bányászott termésréz, az itteni legfontosabb vasércen, a limoniton kivált malachit (rézkarbonát) és a szomszédos Alsótelekesen ma is bányászott szép gipszkristály érdemel említést. Szép aragonitkristályt (vasvirágnak is nevezett mészkőkristály) láthatunk Esztramosról, egy csodálatos opált (üveges kvarcmódosulatot) Telkibányáról, ametisztet (lila kvarcot) Selmecbányáról és egy fúrómagot, amely a több mint ezer méteres mélységű recski ércelőfordulást képviseli – egy ottani meddőkőzettel, szkarnosodott andezittel. Messzi idegenből került a gyűjteménybe a szemet gyönyörködtető pirit (vasszulfid Peruból), a miskolci Avas hegyen is előforduló obszidián, az őskori nyílhelyek alapanyaga a Lipari–szigetekről, cianit (alumí-niumszilikát) Brazíliából, egy szép füstkvarc az Urálból, de van itt egirin is (nálunk ismeretlen vastartalmú ásvány) Kanadából.

9

Ezután járjuk körbe a termet balról jobbra.

Az őskor bányászata csak a felszíni ásványi előfordulások kis mélységbe való követését jelentette. Az akkori igényekhez igazodva szerszámok, fegyverek céljaira megfelelő (pattintással kialakított éles vagy hegyes) kő-eszközök iránt volt kereslet. Hazánk területén jelentősnek minősíthető a miskolci Avas hegyen nemrég feltárt kovabánya (és a már régóta ismert Szeleta-barlangi leletek). A fekete színű üveges kvarc, az obszidián volt a legkelendőbb. A tolcsvai és erdőbényei lelőhelyen bányászott obszidiánt messze földre is eljuttatták (ma azt mondanánk, hogy exportálták). Képek tanúsítják az Egyiptomban több ezer éve folytatott bányászatot és ko-hászatot, valamint (a ma is jelentős) görögországi ezüsttermelést.

A második tárló a kohászat munkáját hivatott bemutatni, dicsérni. A kohászat mindenkor szervesen kapcsoló-dott a bányászathoz, hiszen a kitermelt ércekből csak kohósítással lehetett kinyerni a jól hasznosítható fémeket. A széntermelés beindítása után a bányászok adták az olvasztáshoz szükséges energiát képviselő szenet is.

E helynek különös kapcsolata van a kohászattal. A mexikóvölgyi kő-bánya látta el évtizedeken keresztül a diósgyőri kohászatot salakkép-ző anyagokkal.A diósgyőri kohászat bölcsője Ómassán, illetve Újmassán volt, az utóbbi helyen ma is áll egy „őskohó”, a „Fazola-kohó”, amit jeles alkal-makkor üzembe tudnak helyezni.

– Nagyon sok minden, amit naponta használunk, illetve bennünnket körülvesz, ásványi nyersanyagokból készül és ezt bányákban termelik

10

Az ablakok alatt három üveggel fedett asztalt találunk, az első kettőben jövesztésre hasz-nált szerszámokat (ékeket, kalapácsokat, csá-kányokat, kaparó-szerszámokat, vagyis „villa-kapákat”).

E szerszámok láttán érdemes megjegyezni, hogy a bányászok jelvénye – mely sokak sze-rint kettős kalapács – valóban jövesztő szer-szám, az ugyanis ék és kalapács. A jövesztés pedig nem más, mint a nagy kiterjedésű ércből, szénből, egyéb kőzetből valamilyen eszközzel vagy módszerrel kisebb, már el-szállítható darabok leválasztása. (A jövesztés történhet kézi szerszámokkal, géppel vagy robbantással.)

A bányászat szakirodalma is régen kialakult. Az első, min-denütt elismert szakkönyvnek AGRICOLA: „De re metallica” 1556-ban megjelent, a bányászatról és kohászatról írt művét tekintjük. (Ennek a jeles könyvnek a szép magyar kiadását az utolsó tárlóban, a bányászzubbony alatt láthatjuk.)Itt, a harmadik asztalon fekszik egy több, mint 100 éves kiad-vány, a „Magyar bánya-jog”; Nicolaus BODA 1771-ben Prágá-ban kiadott művének reprint kiadása („Az alsó-magyarországi Selmec bányászatában alkalmazott gépek rövid ismerteté-se”), továbbá „Érckutatás Magyarországon a 20. században”; „Bányászat és pénzverés a Gutin alatt”; „A bányászat arany-könyve”; „A kőbányászat kézikönyve” és több bányászattörté-neti közlemény a rudabányai Megyei Bányászattörténeti Mú-zeum kiadványaként; dr. IZSÓ István bányakapitány könyve: „A középkori montanisztika története”, s végül, de nem utol-sósorban KISS Csaba anekdotáskötete, az „… és még egyszer vocem preco!”

11

Az asztalok utáni első vitrinben a föld alatti munkához elengedhetetlenül szükséges világítóeszközök néhány példányát látjuk.

Az ősember még gyantás fenyőfával világított. Valamivel később je-lenik meg a bányákban a szurokfáklya, amely hosszabb időtartamú világítást tett lehetővé. Mindkét világítóeszközt rövidesen az agyag-edényekben égő állati zsiradéknak vagy növényi olajnak a lángja, „világa” szorítja ki. Később megjelennek a fémedények, a „mécsek”, melyek több évezreden keresztül csaknem kizárólagos világítószer-számok voltak (több bányánkban a szláv „kahanec” névvel illették). Kicsit később jelentek meg a faggyúgyertyák, majd jó száz éve hasz-náltak először karbidlámpát, melyet a sújtólégveszélyes helyeken is használható Davy-féle biztonsági benzinlámpa és az akkumulátoros kézilámpa követett. Ma már csaknem kizárólagosan a biztonságosan és kényelmesen használható, nagy fényerejű fejlámpát használják. (A bányákban használatos világítóeszközökről könyvet írt a szlovákiai Rudolf Magula és Tibor Turcan, akik a bányászat e fontos kellékének fejlődéstörténetét dolgozták fel a „Banské lampy” – „Grubenlampen” c. művükben.)

Karbid-lámpa Olaj-mécs

12

A bányászok kötelező fejvédője a bőrből vagy a (ma már álta-lánosan használt) műanyagból készült kobak.

Még a vitrin előtt látható az a német nyelvű jegyzőkönyv, amely a világon az első bányászati robbantásról, a selmecbá-nyai Felső-Biber táróban, 1627. február 8-án készült. A jegyző-könyv tanúsága szerint:

„…az üzem részesei és tisztviselői, valamint a selmeci császári bányabíróság kiküldöttjei megállapították, hogy a robbantás jól sikerült, semmi kár nem történt, és a keletkezett füst egy ne-gyedóra alatt eloszlott.”

E jegyzőkönyvi másolat alatt fúró- és rakodóeszközök, to-vábbá robbantóvezeték nyertek elhelyezést.

A robbantástechnika legismertebb alakja Alfred NOBEL, a di-namit feltalálója volt akinek eredeti, svédországi norai gyárából szerzi be a MIKEROBB Kft. a ma használt legbiztonságosabb rob-bantószer, a nem elektromos NONEL-rendszer elemeit.

A MIKEROBB Kft. elsősorban robbantás-technikai vállalkozás. Nem meglepő tehát, hogy a kiállításon komoly hangsúlyt kap a robbantástechnika, elsősorban a villamos gyutacsok, vala-mint a régi és új eszközök bemutatásával. Biztonságtechnikai okokból a robbanóanyagokat csak képeken láthatjuk – külön-böző gyártmányokat különböző kiszerelésben.

Itt látható az 1938-ban Várpalo-tán üzembe helyezett első hazai skipakna működő modellje is.

Fejfedő elektromos lámpával

13

Hazánk hosszú időszakon keresztül élen járt a villamos bá-nyagyutacsok fejlesztésében és gyártásában. A nagytétényi Bányagyutacsgyár és annak kísérleti laboratóriuma – a tatabá-nyai Bányabiztonsági és Robbantástechnikai Kutatóintézet köz-reműködésével – kiváló, exportképes milliszekundumos gyu-tacssorozatokat fejlesztett ki és gyártott nagy tömegben. Ezek a maguk korában legkeresettebb, kiváló villamos gyutacsok két tablón is láthatók.

Ugyan nem kuriózum, de aki nem élt bányavidéken, annak új-donság a „szívlapát”. Képzelje csak el a kedves látogató azt a bányászt, aki egész műszakon keresztül meddőt (követ, kőzetet) rakodott ezzel a szerszámmal. (Egy merítéssel a meddő kőzet-ből 20…25 kg is ráfért a lapátra!)

A következő vitrinben ismét a robbantástechnika eszközeit találjuk. A robbantógépek közül a Bányagyutacsgyár által ki-fejlesztett RLV-gépek, a Bányászati Kutató Intézet gyártmánya, a TIROB 802 és a Magyarországon ma leggyakrabban használt osztrák Schaffler robbantógépcsalád egyik tagja nyert elhe-lyezést. Vannak itt műszerek a robbantóhálózat jóságának ellenőrzésére és néhány segédeszköz, ami megkönnyíti a robbantómester munkáját. A már alig használt gyújtózsinóros robbantás egy darabját is láthatjuk itt, RG-gyutaccsal felsze-relve és az egyre terjedő NONEL-(nem elektromos)-rendszer több elemét.

A vitrin hátlapján a Nobel alapította gyttorp-i gyárat és robba-nóanyag katalógusok részleteit láthatjuk.

RLV-robbantógép

villamos gyutacs

NONEL-gyutacs

14

Legalul a Magyar Robbantástechnikai Egyesület periodikájá-nak 22. és 25. sorszámú füzetét helyezték el, melyekből a hazai robbantástechnika legismertebb és legeredményesebb szak-emberei közül PAPP József és dr. KÓTA József élete és munkás-sága ismerhető meg.

A (mosdóba vezető) ajtón egy szép embléma alatt a Bányász-himnusz szövege és dallamának kottája olvasható.

A Bányászati Gyűjtemény avató ünnepségén a Magyar Állami Operaház jeles szólistái – közöttük KOMLÓSSY Erzsébet, Kos-suth-díjas művész – előadásában hallgathatták meg az ünnep-ség résztvevői ezt a nagyon szívhez szóló dalt.

Mi a bányászat? Az az emberi munka tevékenység, amelynek eredményeként ásványokat és anyagokat a

„Föld mélyéből” kitermelnek

A robbanás kémiai és fizikai folyamat, illetve jelenség.Az e célra alkalmas anyag úgy ég el, hogy nagy feszítőerejű gázokat

fejlesztve romboló hatást fejt ki. pld. lőpor (az így elégő anyagot körülvevő burkolat szétvetődik (pld. kazán)

Schaffler-robbantógép

15

Az ajtó utáni vitrinben bányászmotívu-mokkal ellátott dísztárgyak és emlék-tárgyak láthatók, hazaiak és külföldiek egyaránt. A dísztárgyak között dominál-nak a „mini” bányászlámpák, amelyeket ügyes kezű szakik a bányák műhelyei-ben állítottak elő, – gyakorlatilag a sem-miből csodákat teremtve.Néhány „minikönyvet” is láthatunk az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület kiadványaiból. Valaha ezek nagyon népszerű könyvek voltak – és a technikai megoldás sem utolsó!

A bányászat a technika- és tudománytörténeten kívül jelentős művészeti értékeket is hagyott ránk. A drágakövekkel díszített

ötvös műemlékek mellett festményeket, szobrokat, irodalmi és filmalkotásokat köszönhetünk e szakmának.

1616

A következő vitrin előtti falon régi bányavárosok (Jászó, Rozsnyó, Igló stb.) címerei láthatók, alattuk villamos és sűrí-tett levegős üzemű fúrógépek.

Villamos üzemű gép

Sűrített levegős üzemű gép

Szintező műszer

17

A közlekedési rendőrök által előszeretettel használt alkohol-szonda elődei, a DRÄGER-gyár által készített, a gázösszetétel meghatározására alkalmas fiolák a bányalevegő kézi pumpával történő beszívása segítségével mutatják meg a levegő veszéy-lyes vagy veszélytelen voltát.

Az újabb vitrinben a bányászatban (is) használt műszerek, mérőeszközök és speciális bányászkészülékek (önmentők) vannak. Látható a híres, MOM-gyártmányú Szepessy-féle te-odolit, egy, ezt jóval megelőző, több mint százéves teodolit és egy hasonló korú szintező műszer is. A vitrin hátlapján egy szép, bányászmotívumokkal teli gömöri vasöntvény hívja fel magára a figyelmet.

Régiónk az ásványi nyersanyagokon belül a barnaszén és lignit termelésének volt az utóbbi két évszázadban jelentős területe.

Teodolit

17

1818

A következő vitrinig rendelkezésre álló helyen egy 1924-ben gyártott Dräger-típusú bányamentő készülék látható. Ez a készülék – a kor technikai szinvonalának megfelelően – már minden olyat tudott, amit a mai legmodernebb bányamentő készülékek.

A készülék feletti leírás a türe-lemüvegek eredetét, történe-tét foglalja össze. Ezek a szép és érdekes tárgyak a XVI. századtól napjainkig fontos szerepet töl-töttek be a „bányászfolklórban”.

Az újabb vitrinben a türelemüve-gek alatt néhány bányászkorsót helyeztek el. Ilyen és ehhez ha-sonló (gyakran fedeles) korsók-kal ajándékozzák meg egy-egy szakestély, jubileumi ünnepség vagy fontosabb bányászrendez-vény résztvevőit.

Ugyan más szakmákban is megjelentek ezek a dísztárgyak, de a legbonyolultabb, ezért a legértékesebbek a föld alatti bányákat, a bányászok munkáját ábrázolják.

19

A bányászok nemcsak a nehéz és veszélyes munkában tartottak ösz-sze, hanem kialakultak közöttük a társas szórakozások keretei is. Ezek legismertebbje a szakestély, amely az 1735-ben alapított selmec-bányai bányászati felsőfokú iskola diákjaitól indult hódító útjára. A szabályozott közös italozáshoz egyforma ivóedényekre is szükség volt, ezek a bányászkorsók. Egy vitrinben az ilyen rendeltetésű sörös korsók néhány szép darabját láthatják, közöttük a MIKEROBB Kft. ala-pításának 15. évfordulójára készültet is.

E vitrinben kerámialapokon több bányaváros címere is felis-merhető.A hátlapon látható 1560-ból származó nagyon szép metszet egy működő ércbányát ábrázol.

A 3. és a 4. vitrin közötti téren sűrített levegős fúrókalapács és fejtőkalapács („pikhámer”) látható. Fölötte a bányászvise-let kialakulását és fejlődését taglaló írás.

20

A magyar bányász szerette a pompát, a ragyogást – és ezért piros nadrágot és csizmát viselt. A Habsburg-uralom alatt, külö-nösen a bécsi (alsó-ausztriai) bányakamara irányítása következ-ményeként, régi bányászviseletünk jellegzetes színei elmosód-tak, s a színpompás egyenruhákat csaknem az egész országban a „freibergi” egyhangú, fekete bányászruha szorította ki. Egy mai magyar – de valójában „freibergi” – bányászegyenruha zubbo-nya látható itt

Itt látható a bányászok összetartozásának, egymást segítő szándékának jelképeként is tekintett szépen cizellált bá-nyász-társláda, amelybe a munkában megrokkantak vagy az elhunytak hozzátartozóinak anyagi megsegítésére gyűjtöttek pénzt.

A bányászfokos valamikor a felügyeleti személy fontos mun-kaeszköze volt. Ezzel ellenőrizték, megfelelő-e a biztosítás. Később hatalmi jelképpé, mára dísztárggyá változott.

A bányászviselet legrégibb hazai ábrázolását Nagybánya XVI. századbeli címeres pecsétjén találjuk. Ebben az időszakban a bányászok csaknem kivétel nélkül zöld föveget, fehér dol-mányt, piros nadrágot és csizmát, vagyis magyar egyenruhát viseltek.

21

Több hazai bányavállalat fokosa mellett figyelemre érdemes az az ezüst színű fokos, amelyet a leobeni Montanuniversität alapí-tásának 150. évfordulója alkalmából készítettek.

Ezzel az emelet látnivalóinak a végére értünk. A kiállított tárgyak sokfélesége láttán a kis méret ellenére sincs hiányérzetünk. De a tárlat bővíthető, és alapítóinak szándéka szerint bővülni is fog, újabb teremmel, esetleg a nagyobb méretű gépek szabadtéren való elhelyezésével.

A bányászkitüntetések mellett helyezték el Agricola 12 írását tartalmazó világhírű művét, a „De re metallicát”, amelynek magyar címe: „A bányászatról és kohászatról”.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kijárat előtti utolsó táblát. Ezen a térképen a csaknem 5500 éves bányászmúlttal dicsek-vő Rudabánya hasznosítható ásványi nyersanyagait, vala-mint a múlt és a jelen bányáinak helyét tüntették fel.

22

A MIKEROBB Kft. (teljes nevén Miskolci Komplex Épületbontó és Robbantás-technikai Kft.) 1991-ben alakult. Tevékenysége robbantóanyagok és robban-tószerek tárolására, robbanókeverékek gyártására és valamennyi ipari rob-bantás elvégzésére is kiterjed.Ebben a teremben a látványosabb, helyenként nagyszámú nézőt is vonzó robbantásos építménybontásokból kaphatnak ízelítőt a látogatók.

Most haladjunk balról jobbra.

Először a váci cementgyár (ma Duna-Dráva Cementipari Kft.) területén felesle-gessé vált 3 db 100 m magas téglakémény egyszerre (szakmai kifejezéssel „egy tűzben”) való robbantásának egy pillanatát láthatjuk. Érdemes megfigyelni, hogy a látszólag azonos építmények bontásánál alkalmazott azonos technológia elle-nére a három kémény háromféleképpen viselkedik.

Most folytassuk utunkat a földszinti kiállítóteremben!

Ugyancsak 100 m magas volt a Rudabányai Ércdúsító Üzem kéménye is. (Ennek a szép és látványos munkának az igazi érdekessé-ge az volt, hogy a belőle kikerülő téglákat még aznap elhordták a környékbeliek.)

23

A Miskolci Egyetemen is végeztek már robbantást. A műhelycsarnok mögötti vasbeton hűtőtornyot bontották el így. (A munka elvégzésére az egyetem vezetősége 1 napot adott, a fúrástól a terület rendbetételéig csak egy szombati nap állt rendelkezésre.)

A budapesti Szent István Kórház 6 emeletes gyermek-szívsebészeti osztályának épülete melletti lépcsőházat és liftaknát kellett eltávolítani úgy, hogy eközben a kórházban zavar-talanul folytatódjon a betegellátás. Sikerült.

A társaság rendszeres – mondhatjuk napi – feladatait, a kőbányák részére nyújtott robbantástechnikai szolgáltatást csupán a terem közepén elhelyezett tablók érzékeltetik. (A BAUMIT dorogi mészkőbányája egyébként – több szakértő egybehangzó véleménye szerint – kiérdemelte „a legszebben művelt hazai kőbánya” címet.)A Hejőcsabai Cement-gyár (ma HOLCIM Zrt. Hejőcsabai Gyára) területén több építmény között számos siló is fe-leslegessé vált. Ezeket ugyancsak robbantással bontották el.

24

Miskolc belvárosában, a helyiek által jól ismert Tulipán-tömb-höz simuló lakóházat ugyancsak robbantással bontották el – nagyszámú néző előtt. A robbantást a Polgári Védelem men-tési gyakorlata követte, hiszen a terep kiváló alkalmat nyújtott a romok alóli mentés szimulálásához, begyakorlásához.

A Tiszai Vegyi Kombinátban végzett sok érdekes munka kö-zött a műtrágyagyártásnál működtetett hengeres építmény, a „szórótorony” robbantással történő irányba döntését láthat-juk a következő tablón.

Budapesten, a nagy forgalmú Hungária körút és a Gizella utca közötti SIEMENS-gyár területén egy négyszintes vasbeton keretszerkezetű épületet kellett robbanással úgy előrehúzni, hogy a mögötte lévő épületek sértetlenek maradjanak.

Az egykori Váci Cement- és Mészmű 1960-as években ké-szült épületeit – korszerűsítés ill. funkcióváltás miatt – sorra lebontották. A következő tabló a gyár mészműi főépületének robbantásos bontását mutatja.

A Kettős-Körösön, Doboz külterületén volt az az acélszerke-zetű, alsópályás ívhíd, amelynek robbantásos bontásához HEXOTOL-vágótölteteket alkalmaztak. Az ilyen „kumulatív hatású” töltetek használata nemcsak biztosabb vágást ered-ményez, hanem nagymértékben lecsökkenti a robbantás re-peszhatását is.

Váci Mészmű

2525

Külön kérésre – előzetes bejelentés alapján – látogatóinknak munkanapokon lehetővé tesszük a gyártás, a vizsgálat és a rob-bantóanyagok biztonságos tárolásának a bemutatását is, szak-mai kísérővel.

Ez irányú igényét a 46/359-905-ös telefonszámon (mely hívószám egyúttal faxszám is) kérjük a látogatást megelőzően legalább két munkanappal korábban bejelenteni.

Köszönjük, hogy látogatásával megtisztelte a bányászokat, a bányász szakmát és azon belül is annak egy nagyon szép, de veszélyes szeletét, a robbantástechnikát.

Jó szerencsét!

A Bélapátfalvi Cementgyár speciális termelő üzemeit, tárolósilóit elbontották és a gyár helyén ipari parkot hoztak létre. Számos, különleges szerkezetű, nagy magasságú épít-mény robbantásos bontását a MIKEROBB Kft. végezte.

Még egy tabló a Tiszai Vegyi Kombinátban végzett robban-tási munkákról. Itt, az utolsó tablón a műtrágyaüzem főépü-letének a robbantás hatására bekövetkező összeomlását lát-hatjuk.

A különböző építmények robbantását bemutató tablók alatt – jobb oldalon – a MIKEROBB Kft. rendszeres tevékenységét, a robbanóanyagok gyártását, vizsgálatát és kiszállítását be-mutató képsorokkal zárul a kiállításnak ez a része.Az alsó szint bejárati ajtajának két oldalán található egy-egy tabló, amely az ásványi anyagok használatának néhány olyan példájáról ad tájékoztatást, amellyel mindenki naponta talál-kozik.

Megközelíthető: - tömegközlekedéssel a 68 sz. autóbusszal (indulás az Újgyőri főtérről)- személygépkocsival, kerékpárral, vagy gyalogosan közúton (a Ládi-fateleptől a Bükkszentlászló felé vezető országút jobb oldalán, a mészkőbányával szemben).

A látogatás lehetséges időpontja: munkanapokon 9 és 13 óra között.

A látogatás és a tervezhető program ingyenes.

Cím: 3531 Miskolc, Győri kapu 21. 1/10.Telefon/fax: 46/359-905E-mail: mikerobb@t-online.hu

26

Lehet ma emberi élet bányászat nélkül?

Egy életen keresztül, 70 év alatt egy magyar ember átlagosan kb. 1100 t ásványi nyersanyagot használ fel.

Ennek megoszlása: 427 t homok és kavics 166 t kőolaj 250 t szilárd kőzet 83 t kőszén 45 t barnaszén 39 t vas 29 t agyag 23 t kvarchomok 13 t kősó 6 t gipsz 3,4 t foszfát 2 t kén 1,6 t kálisó 1,4 t alumínium 1,2 t kaolin 1 t acélnemesítő 1 t réz 1100 t nyersanyag

+ Mintegy 60 000 m3 /fő földgázfelhasználás

Bányászat nélkül nincs út- híd- és házépítés

Minden méter autópályához kb. 33 t ásványi nyersanyag szükséges.

Minden méter híd felépítéséhez 85 t nyersanyagot használnak.

Mintegy 440 t ásványi nyersanyag szükséges egy átlagos családi ház építéséhez.

Az építkezések legfontosabb nyersanyagai: kavics homok cement gipsz agyag (tégla és tetőcserép) kvarc és földpát (üveg) vas (építkezési acél) réz (vízvetékek) alumínium

Bányászat nélkül nincs számítógép

32 elem szükséges egy PC előállításá-hoz:

Au, Ag, Pt, Cu, Pb, Zn, Sn, Al, Sb, Be, Ga, Ge, In, ritkaföld-elemek, Y, Hg, Rh, Se, Si, Sr, Te, Li, Zr, Fe, Mn, Mo, Nb, Ta, W, V és Co.

Ezek az elemek mind kőzetekből, főleg ércekből származnak, amelye-ket bányászni kell.

Néhány példa a bányászati termékek iránti igényekről

27

Bányászat nélkül nincs mobiltelefon

Egy mobiltelefon is ásványi anyagok-ból készül

42 % műanyag (aminek egy része ugyancsak ásványi nyersanyag) 19 % réz (Cu) 11 % üveg 9 % alumínium (Al) 8 % vas (Fe) 5 % kvarc (SiO2) 4 % szilícium (Si) 1 % nikkel (Ni) 1 % ón (Sn)

Bányászat nélkül nincs autó

Egy középkategóriájú autó anyagszük-séglete:

1000 kg vas és acél (karosszéria) 230 kg gumi és műanyag* 65 kg alumínium (motor) 35 kg üveg** 12 kg réz (dinamó, stb.) 11 kg ólom (akkumulátor) 9 kg cink (rozsdavédő)

* a gumiba mészkőpor és kvarc van bedolgozva, a műanyag pedig kőolajból készül.

** az üveget kvarchomokból, földpátból és dolomitból készítik.

Tudta azt, hogy...

ez az Ön kezében lévő ismertető ásvá-nyi nyersanyagot tartalmaz (mészkő-por, kaolin és pigmentek a színezés-hez)?

Tudta azt, hogy a mindennapi életünk-höz szükséges dolgok, – mint a mosószer, fogkrém, de még az orvossá-gok is – majdnem kizárólag bányászati nyersanyagokból készülnek?

28

Jó tudni

Ha többet szeretne tudni a magyar bányászatról, a bányászat történetéről, a látogatható bányászati gyűjteményekről, emlék-helyekről, vagy a kutatói és tanulási lehetőségekről, akkor az alábbi címeken, ill. forrásokból kaphat felvilágosítást:

- Georgius Agricola: DE RE METALLICA LIBRI XII. A BÁNYÁSZATRÓL ÉS A KOHÁSZATRÓL - Benke István főszerk.: A MAGYAR BÁNYÁSZAT ÉVEZREDES TÖRTÉNETE (I. II. III. kötet) - Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara (www.mfk.uni-miskolc.hu) - Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum (www.lib.uni-miskolc.hu) - Központi Bányászati Múzeum, Sopron (www.kbm.hu) - Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya (www.rudabanya.hu) - Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg (www.olajmuzeum.hu) - Különféle városi bányászati múzeumok és kiállítóhelyek (Ajka, Brennberg, Budapest, Dorog, Gánt, Gyöngyös, Nagybörzsöny, Oroszlány, Pécs, Rózsaszentmárton, Salgótarján, Tapolca, Tatabánya, Telkibánya, Várpalota, Visegrád, stb.) - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest (www.nhmus.hu) - Herman Ottó Múzeum, Miskolc (www.hermuz.hu) - Országos Földtani Múzeum, Budapest (www.mafi.hu) - Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc (www.bakonymuseum.koznet.hu)

Bányászati emlékhelyek, relikviák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Miskolc (Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, Pereces, Lyukóbánya, Mexikó-völgye, Újmassa), Borsodnádasd, Bükkábrány, Edelény, Farkaslyuk, Izsófalva, Kazincbarcika, Királd, Kurittyán, Mád, Nyékládháza, Ormosbánya, Ózd, Pálháza, Putnok, Rudabánya, Sajószentpéter, Szerencs, Szuhakálló, Tállya, Tarcal, Telkibánya.

Heves megyében: Bükkszék, Egercsehi, Gyöngyös, Mónosbél, Parád, Petőfibánya, Recsk, Rózsaszentmárton, Szilvásvárad, Szücsi, Visonta.

Nógrád megyében: Salgótarján, (Nógrádi Történeti Múzeum bányászati kiállítóhelye; bányásszobrok, emlékművek, emléktáblák), Bátonyterenye, Bér, Dorogháza, Etes, Jobbágyi, Karancsalja, Kazár, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Nagyoroszi, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sóshartyán, Szécsény.

29

30

A Kárpát-medence északi régiója ősidők óta számos gaz-dag ásványi nyersanyag lelőhellyel rendelkezik, melyeket – a miskolci avasi kovakőbánya leletek bizonyítéka szerint – van, ahol már 70 ezer éve bányásznak, és különböző célra haszno-sítanak az itt élő emberek. Nemesfém-, réz-, és vasércek, kőz-szén, só, agyag, kavics stb. -előfordulások adtak itt munkát és kenyeret az egymást követő bányásznemzedékeknek. Ennek nyomán jelentős anyagi, szellemi gazdagsággal, királyi kivált-ságokkal rendelkező települések jöttek létre a századok során. Érdemes ezeket megnézni és megismerni!

Miskolcon az Egyetem Múzeuma őrzi az emlékeknek olyan kincsét, mint például az első, 1735-ben Selmecbányán alapí-tott felsőfokú műszaki iskola műemlékkönyvtárának egy je-lentős része. Több ezer látogató tekinti meg minden év tavaszán a Miskolci Egyetemen rendezett Nemzetközi Ásványfesztivált Bővebb információ: www.lib.uni-miskolc.hu

A bányászati termékek egy jelentős hányadát a kohászat dol-gozza fel, illetve hasznosítja. E szoros szakmai kapcsolatról és a térségben kialakult egymásrautaltságról adnak tartalmas ismeretet a Központi Kohászati Múzeum gyűjteményei Fel-sőhámorban, valamint az Őskohó környéki szabadtéri kiállító-helyen, Újmassán.Bővebb információ: kohmuz@t-online.hu

Miskolcon, a mexikóvölgyi Bányászati Gyűjtemény az általá-nos szakmatörténeti ismereteken túl a bányászatban használt robbantásos technológiáról ad részletesebb tájékoztatást és igény szerint tart gyakorlati bemutatót. Bővebb információ: E-mail: mikerobb@axelero.hu

A Herman Ottó Múzeum történeti gyűjteménye gazdag ipartörténeti emlékanyagot tartalmaz, s ehhez közel félmilliós lapterjedelmű adattár csatlakozik a 14. századtól napjainkig terjedő írásos emlékekkel. Itt őrzik a Kárpát-medence legtel-jesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. Bővebb információ: www.hermuz.hu

Pereces, és Lyukó bányatelepeinek létrehozását – amelyek közigazgatásilag Miskolc részei – elsősorban a diósgyőri vas-ipar fejlődése igényelte. A térség bányakutatási munkáit még Fazola Henrik, – a vasgyáralapító – a 18. század második felé-ben indította el. Lyukóbánya 2004. évben történő leállásával megszűnt a borsodi szénmedencében a nagyüzemi, föld alat-ti barnaszénbányászat. Tárgyi és társadalmi hagyatéka, emlé-kei a helyszínen megtekinthetők.Bővebb információ: Nagy Sándor, tel.: (48) 439-086

A Rudabányán található Megyei Bányászattörténeti Mú-zeum hazánk egyik legnagyobb bányászati gyűjteménye. Különleges gazdagsága és a bemutatás korszerűsége, az ud-varán elhelyezett emlékművei kivételes élményt nyújtanak látogatóinak. 1965. szeptemberében nyitotta meg kapuját, Rudabánya bányavárossá nyilvánításának 600. évfordulója alkalmából. Valószínűnek tartják a kutatók, hogy már a hon-foglalás korában ezüsttermeléssel indult a bányászat. A bá-nyászat ma gipsz kitermelésével és a meddőhányók újrafel-dolgozásával folytatódik.Bővebb információ: www.hermuz.hu

Kiemelt emlékhelyek, relikviák

31

A Telkibányai Ipartörténeti Gyűjteményben láthatók a város középkori virágzó nemesércbányászatának emlékei, és azok a királyi rendeletek, amelyekben Telkibánya bányavárosi kiváltságait fogalmazták meg. Dioráma és makettek segítsé-gével, bányászszerszámok megtekintésével tájékozódhat a látogató az egykor itt folyó rendkívül hasznos és híres arany és ezüst termelésről. A bányászati gyűjtemény kiegészül ásvány-, erdészeti-, néprajzi-, kerámiagyűjteménnyel és egy emlékszo-bával, valamint szabadtéri bemutatóhelyekkel.Bővebb információ: www.hermuz.hu

Salgótarjánban 1965-ben nyílt meg – az országban az első, Európában a második – a Föld alatti Szénbányászati Mú-zeum. A külön kialakított Bányamúzeum kiállítótermeiben nyomon követhető a nógrádi szénmedence története, az itt dolgozó bányászgenerációk élete. A múzeum bejáratát már messziről jelzi id. Szabó István „Vájár” c. alkotása. A városban és környékén nagyon sok bányászrelikvia tekinthető meg. Itt a 19. század közepétől indult meg és rohamosan fejlődött a szén üzemszerű termelése. Vele együtt terjeszkedett az ipar és kiépült, korszerűsödött a város. Bővebb információ: www.nograd.net

Mátraaljai Lignitbányászati Emlékház (Rózsaszentmárton). A térség a 100 éve elindított lignitbányászat emlékét őrzi. Több, tematikusan összeállított gyűjteménycsoport között láthatjuk itt a Mátraalja és a Bükkalja külfejtéses bányászkodásának em-lékeit, a külfejtéses és mélyművelési gépek makettjeitBővebb információ: rozsaszentmarton.lapunk.hu

A Gyöngyösi Bányászati Gyűjtemény elvezeti a látogatót a valamikori mátraaljai mélyműveléses bányászkodás évtize-deibe, bemutatva az akkori bányák hangulatát, technológiai nehézségeit és szépségeit. A kiállítás helyszíne a Megyei Ön-kormányzat épületének udvara és két nagyobb méretű pin-ceterem. Bővebb információ: (37) 328-068, 3200 Gyöngyös, Vármegyeház tér 1.

Recski Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely. Az épület egyes termeiben egy állandó Bányászati- és Ásványkiállításnak adnak helyet. A kiállítás bemutatja az ércbányászat egyes em-lékeit, több mint 150 ásványt, féldrágakövet és egyéb tárgya-kat. Az előtérben Magyarország kőbányászatának néhány em-lékét tekinthetik meg a látogatók. Az udvaron, fedett részben bányagépek kaptak helyet. A Nemzeti Emlékparkról és a recski nemesfémbányászatról előadás és idegenvezetés kérhető elő-re bejelentett csoportok számára a művelődési házban.Bővebb információ: Hugyecz János Művelődési Ház vezetőjénél, tel.: (20) 9359-043

32

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

1. Borsodnádasd 2. Bükkábrány 3. Edelény 4. Farkaslyuk 5. Izsófalva 6. Kazincbarcika 7. Királd 8. Kurittyán 9. Mád 10. Miskolc 11. Nyékládháza 12. Ormosbánya 13. Ózd 14. Pálháza 15. Putnok 16. Rudabánya 17. Sajószentpéter 18. Szerencs 19. Szuhakálló – Alberttelep 20. Tállya 21. Tarcal 22. Telkibánya

Heves megye

23. Bükkszék 24. Egercsehi 25. Gyöngyös

26. Mónosbél 27. Parád 28. Petőfibánya 29. Recsk 30. Rózsaszentmárton 31. Szilvásvárad 32. Szűcsi 33. Visonta

Nógrád megye

34. Bátonyterenye 35. Bér 36. Dorogháza 37. Etes 38. Jobbágyi 39. Karancsalja 40. Kazár 41. Mátranovák 42. Mátraszele 43. Mátraterenye 44. Mátraverebély 45. Nagyoroszi 46. Rákóczibánya 47. Ságújfalu 48. Salgótarján 49. Sóshartyán 50. Szécsény