Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idõszaki szakmai lapja l III. folyam, X. évfolyam, 2014. 2. szám l Ingyenes példány
Volt egyszer egy Szatmári Magyar Hírlap –Muhi Sándor, Bumbuluþ Krisztina, SikeLajos, Bura László, Veress István írásaiból
A MI MAGYAR ADÁSUNK 1969-1985.Simonffy Katalin összeállítása
„A mérleg nyelve a csalódások felébillen” – beszélgetés Borsi Balázzsal
r ms
2014
. aug
uszt
uspá
lyáz
at2
Neumann-pályázatközszolgálatitartalmakra
dénhuszonötmillió forintot szán ama-gyarországiNemzetiMédiaésHírköz-lési Hatóság (NMHH) az online köz-szolgálati mûsorszámok gyártásánaktámogatására.Ebbõlötmillióforintha-
tárontúliaknakszól.AMédiatanácsáltalko-ordinált Magyar Média Mecenatúra prog-rambanolyan,avilághálónelérhetõvideók,kisfilmekkészítéséttámogatja,amelyekérté-kesidõtöltéstkínálnakanetezõknek.AMé-diatanácscélja,hogyaNeumann-pályázattá-mogatásánakköszönhetõennecsakateleví-zióképernyõjén,hanemafiatalgenerációál-talelõszeretettelhasznált internetenisérté-keskulturálistartalmakjelenjenekmeg.ANemzetiMédia- ésHírközlésiHatóság
(NMHH) Médiatanácsa legutóbbi üléséndöntöttaNeumannJános-pályázat2014-eski-írásáról.Azún.lekérhetõ(online)közszolgá-latimédiatartalmakkészítésétösztönzõprog-ramtöbbfordulós,ajelentkezéseketfolyama-tosan fogadják. Minden hónap elsõ csütör-tökén zárjákabeadási idõszakot akeretki-merüléséig; az elsõ fordulóhatárideje szep-tember11.,alegkésõbbidecember11.Olyanpályázókjelentkezésétvárják,akik-
nekmárvansaját,nyilvántartásbavettlekér-
hetõmédiaszolgáltatásijogosultságuk,példá-ul online újságuk vagy vásárlási nyilatkoza-tukatervezettfilmreegyilyenszolgáltatótól.Az elbírálás során elõnyt élveznek amagaslátogatottságúhonlapok.A film idõtartamában nincsenek elõzetes
megkötések. A nyertesek egyenként legfel-jebbegymillióforinttámogatásbanrészesül-hetnek,ésazelkészített filmet legalábbegyévig elérhetõvé kell tenniük a vállalt onlinemédiafelületen.AzNMHHMédiatanácsa a Neumann-pá-
lyázatot2012ótahirdetimeg.Amostaniki-írásban elõször vehetnek vészt határon túlipályázókis.Akiírásokoneddigösszesen36alkotásrészesülttámogatásbanközel42mil-lióforintértékben.
Továbbirészletek:http://mediatanacs.hu/cikk/163957/Ezu
ttal_hataron_tuliak_is_jelentkezhetnek_az_NMHH_Mediatanacsanak_online_filmeket_tamogato_Neumannpalyazatara#sthash.5tUeGha1.dpuf
Forrás:
NMHH Kom mu ni ká ci ós Igaz ga tó sá ga
I
2014
. aug
uszt
usrm
sbe
kösz
öntõ
3
(F/el)számolásány lap szûnt meg az el múlt egy év ben Ro má ni á -ban? Men nyi vel sze gé nyí ti egy lap meg szû né se a ro -má ni ai ma gyar saj tót? Hány új ság írót érint? Meny - nyi re ter he li õket a nyom da költ ség? Mi lyen ha tá savan egy ma gyar lap meg szû né sé nek a tár sa da lom ra
(a ma gyar ság ra, a meg ma ra dás ra)? Még so rol hat nám, mi lyenkér dé se ket tet tek fel kol lé gák az el múlt idõ szak ban. Mind eze ket an -nak kap csán, hogy Szatmár me gyé ben meg szûnt egy ma gyar nyel -vû na pi lap.
Mi u tán leg utób bi szá munk ban ar ról ír tunk, hogy a GyergyóiKisújság (át me ne ti leg?) át tért az internetes meg je le nés re, újabbnyom da sza gú ter mék tõl kel lett bú csút ven nünk. Meg szûnt a Szatmá-riMagyarHírlap, azt kö ve tõ en, hogy ha zai ma gyar tu laj don nal (is)in du ló évei után, ha zai ro mán (li be rá lis po li ti ku si) tu laj don ba ke -rült. Mert a ma gyar tu laj do nos már ak kor nem tar tot ta nye re sé gesvál lal ko zás nak a lap ki adást. Úgy tû nik, Szatmár me gye ma gyar sá -ga – és a hely zet sok más er dé lyi me gyé ben is ha son ló – nem ké pes el -tar ta ni két ma gyar nyel vû na pi la pot. Op ti miz mus ra ad okot, hogymeg ma rad tak a rá di ók, a té vés tu dó sí tó cso port ok, s meg ma radt ana gyobb ha gyo má nyú SzatmáriFrissÚjság, amely re – leg alább is énezt vá la szol tam egy új ság írói kér dés re – az a fel adat há rul, hogy ket -tõ he lyett egye dü li ként biz to sít sa írott for má ban a he lyes, pon tos tá jé -koz ta tást. Re mél jük, eb ben se gít sé gük re lesz az is, hogy vá lo gat hat -nak a már gya kor lat ra szert tett hírlapos kol lé gák kö zött.
És a sors úgy hoz ta, hogy az nap, ami kor a Hír lap utol só szá mael hagy ta a nyom dát, a MÚRE el nö ke épp Szatmárról in dult Arad -ra, ahol az Ara di Ma gyar (írott) Saj tó Nap ját ün ne pel tük a Nyu-gatiJelenszer kesz tõ sé gé nek je len le gi és ko ráb bi tag ja i val. A fin toran nál is erõ sebb, mert a szer kesz tõ ség ben ke vés a fi a tal, és mert csu -pa szór vány ban la pot fenn tar ta ni ma sem kön nyû. Még is, úgy gon -do lom, nem a szór vány vi dék ad ja majd a kö vet ke zõ meg szû nõ ma -gyar la pot, ha nem sok kal in kább a fönt em lí tett hez ha son ló hely zet,föld raj zi lag nem is oly tá vol a mos ta ni tól. Mert Bi har me gyé ben aro mán lap tu laj do nos in for má ci ó im sze rint több ször oko zott ne hézper ce ket a ma gyar új ság írók nak. Le gyen szó akár ar ról, hogy a ma -gyar saj tó tá jé koz ta tón ké szült anya got („hol nap tól”) csak fi ze tés el -le né ben je len te ti meg, vagy, ami sok kal sú lyo sabb, hogy a már le kö -szönt, de még fel mon dá si ide jét töl tõ fõ szer kesz tõ kór ház ba ke rül.(Igaz, ko ráb ban is hal lot tam már olyan új ság író ról, aki fõ szer kesz -tõ je mi att ke rült or vos hoz.)
Szó val, ezen a hé ten sem iri gyel tem ma gun kat, új ság író kat, mé -dia mun ká so kat. De még né hány hét, és a kö vet ke zõ ren dez vé nye in -ken so kan iri gyel nek majd min ket. Kö vet ke zõ kon fe ren ci án kat és azõszi köz gyû lést azon a stran don szer vez zük meg, amely nek ké pe itleg utób bi lap szá munk hát só bo rí tó ján mu tat tuk meg.
Ta lál koz zunk szep tem ber 19-21. kö zött Nagy ká roly ban!Rácz Éva
AMÚRE2014.szeptember19-21-inagykárolyirendezvényének–Vidék rõl vidékre, újságírók erdélyi magyar értékek nyomában –támogatójaaBethlenGáborAlapkezelõZrt.
Alapítva: 1993Kiadja a Magyar Újságírók Romániai EgyesületeFelelõs kiadó, felelõs szerkesztõ: Rácz Éva elnökPostacím: 540027 Marosvásárhely – Tg. Mureº, Tusnád utca 5. számWeb: www.mure.ro. Telefon: 0365-402-538. E-mail: [email protected]: Szûcs László. Mûszaki szerkesztõ: Benkõ J. Zoltán.Készült az Europrint Nyomdavállalatnál, felelõs vezetõ: Derzsi Ákos
Tartalom4–7 VoltegyszeregySzatmári Magyar
Hírlap –MuhiSándor,BumbuluþKrisztina,SikeLajos,BuraLászló,VeressIstvánírásaiból
8 AMÚREképviseleteazEurópaiParlamentalakulóülésén
9 MaksayMagdolna:Petõfitéraz utakvárosában...
10–11 AntalErika:RiporttáborbanKalotaszegen
12–15 „Éltetniareménytaképernyõerejével”–AMIMAGYARADÁSUNK1969-1985.SimonffyKatalinösszeállítása
16–17 KissKároly:XIV.AradiMagyarSajtóNapja–Értékõrzésés közösségépítés
18–19 CsekePéterTamás:Hírtelevíziókszereptévesztésben
20 Azújságírásfelelõsségvállalásis–médiatanfolyamavajdaságiTiszaszentmiklóson
21–23 SzûcsLászló:„Amérlegnyelvea csalódásokfelébillen”–beszélgetésBorsiBalázzsal(Reggeli Újság, Mind1.ma)
24 BenczeMihály:Bukaresti Magyar Élet25–27Médiajövõerdélyifiatalokszemével
–CsikiOttó,SzabóCsengeésAndréKrisztinaSaroltaírásaiból
28–29 Százéveírtuk–tallózása Nagyváradi Napló 1914.augusztusilapszámaiból
30 BarabásZsuzsakeresztrejtvénye31 Pályázatok
H
figye
lõ4
r ms
2014
. aug
uszt
us
Volt egyszer egySzatmári Magyar Hírlap
Az utol só szó jo gánASzat má ri Ma gyar Hír lap pal, aSza mos címû
kulturális melléklettel szinte megalakulása ótaállandómunkatársiviszonyomvolt,fõlegaSza-mosbansok írásom jelentmeg,akiadványnakévekig szerkesztõbizottsági tagja voltam. (…)Voltolyanlapszám,amely3-4egészoldalasírá-somtartalmazta,ezért tartottamfurcsánakazt,hogyakulturálismellékletmegszûnésérõl,an-nakokairólmégazta4-5belsõmunkatársatsemértesítették,akiknekakiadványa fennmaradá-sátköszönhette.(…)Naivitásoméstájékozatlan-ságomegyikkézzelfoghatóbizonyítéka,hogya2014-eselõfizetésemisegészévreszól.(…)Számomra január végén vált nyilvánvalóvá,
hogy aSza mos végérvényesenmegszûnik, ar-ról,hogyaSzat má ri Ma gyar Hír lap isrövidesenerreasorsrajut,nemrégértesültem.Jóalkalomezarra,hogyköszönetetmondjunkmindazok-nak, akik íróként, olvasóként, szerkesztõként,fenntartóként önzetlenül kitartottak mellette,úgytûnikközülüknéhányraakövetkezõkbenisszámíthatunk.Afentiekpótlására,behelyettesítéséreama-
gam szerény eszközeivel két kulturális oldalthoztam létre a Facebookon: Szat má ri Kul tú ra(2014.február),Ré gi Szatmár (2014.július),aholeddigképek,cikkek,írások,reprodukciók,hely-történetimunkák,dokumentumok,fotókszázaitközöltem,ésközlömfolyamatosan.Napontaleg-alább7-8állandórovatanyagátújítomfel.Azol-dalaknakmártöbbezresolvasótáboravan,többtucatmunkatárssaldolgozomRomániából,Né-metországból,Magyarországból,Franciaország-ból;angliai,kanadai,ausztráliai,olvasókrólisvantudomásom.Románnyelvûírásoknakéshozzá-szólásoknakishelytadok,ésörömmelfogadommindenújmunkatárs,érdeklõdõjelentkezését.
Mu hi Sán dor
Miután az év elején felfüggesztette melléklete kiadását,júliusban beszüntette megjelenését a közel egy évtizedetmegélt romániai magyar napilap, a Szatmári Magyar Hírlap.Az elõzményeket, a megszûnéshez vezetõ okokat, illetvea társadalmi környezetet öt, a Hírlapot közelebbrõl-távolabbról ismerõ kollégánk, zömében a napilap, illetvea Szamos munkatársai összegzik.
Nem foly tat hat juk az utatAmikortöbbmintötésfélévvelezelõttbetop-
pantamaSzat má ri Ma gyar Hír lap szerkesztõsé-gébe,ideges,megszeppentkezdõként,rengeteggondolatkavargotta fejemben.Vajonképes le-szek-etartaniaziramota„nagyokkal”?Megfele-lek-emajdazolvasókbizalmának?Sikerül-enapmint nap hitelesen tájékoztatni a szatmáriakatmindarról,amivelük,velünktörténik?Aggodal-mam azonban hiábavaló volt. Egy érett és ko-moly, de annál barátságosabb csapat fogadott,akik minden tõlük telhetõt megtettek azért,hogy ne csak a beilleszkedésmenjen könnye-dén, hanem a szakmai fortélyokat is elsajátít-sam.(…)Emlékszemapezsgõbontásra,amikora4500.
elõfizetõnketünnepeltük,azezredikéskésõbbakétezrediklapszámmegjelenésére,azokraazal-kalmakra,amikorAranyosAmáliaésSzabóKin-gakollégáimvidámmeglepetéseinekhála,akö-zösünnepektovábbierõt,kitartástadtakaSzat -má ri Ma gyar Hír lap csapatánakahhoz,hogyamonoton,szürkehétköznapokbanismegpróbál-jukmegállniahelyünket.Azokasötétnapokéshetekisbennemélnek,
amikor2011-benelvesztettünkegyszületettúj-ságírót,FodorIstvánt,akiriportertarisznyájábólazolvasókkezébenapmintnapõszintetörténe-teket csempészett a Szatmármegyei emberekéletérõl.Hiányaóriásiûrthagyottaszerkesztõ-ségben és aHírlaphasábjain.Nem sokkal ké-sõbb ismét búcsúznunk kellett: néhány hónapleforgása alatt kolléganõnk,DebreczeniÉva isitthagyott bennünket. A helyesírási hibák és ahelytelenmondatokrettenthetetlenkigyomláló-ját, olvasószerkesztõnket súlyos betegség vitteel.Nehezen,defolytattukamunkát,újkollégák
érkeztekéstöbbentávoztaka„régiek”közül,demindannyian bíztunk a folytatásban. Bár több-szörterjesztettékaSzat má ri Ma gyar Hír lap ha-lálhírét, mi tudtuk, hogy menni kell tovább.Most azonbanmegtorpantunk, nem folytathat-jukazutat.Maazolvasóklelkestámogatására,kitartásá-
raésasikerekre,örömökreemlékezem,megkö-szönveabizalmat,amivelaSzatmármegyeiekkísértekengem,minketazelmúltéveksorán.
Bumbuluþ Krisz ti na
2014
. aug
uszt
usrm
sfig
yelõ
5
Mind nyá junk szé gye neSzáz éve az akkori Szatmárnémetinek
30 ezerlakosavolt,döntõtöbbségébenmagya-rok.Ezanemtúlnagyközösségeltartottnégyújságot,köztükolyanokat,mintaSza mos, amelymindenidõklegjobbszatmárilapjánakszámit.Amaivároslakosságábólközel40ezermagyarésképteleneltartanikétújságot,jóllehetanyagi-lagtöbblehetõségevolnaerre,mintelõdeinek.(…)Fájó,hogyaligpárhónappalaSza mos utána
Hírlapisleáll.Minda40ezerszatmárimagyarszégyene, hogy ez bekövetkezhetett. Igen,mindnyájunk szégyene, különösen, ha arragondolunk,hogyvannakerdélyivárosok,aholjóval kisebb számúmagyarság ilyen vonatko-zásban többre képes,mert jobban összetarta-nakésamagyarújságéletfontosságúszámuk-ra.MindenekelõttZilahracélzok,aholaSzil ágy -ság közéletilapmellettévekótaegyrangosiro-dalmifolyóirat,aHe pe hu pa rendszeresenmeg-jelenik.Többenvagyunk,akikhelyiközlési le-hetõség hiányában a Hepehupában publiká-lunk.Amireazisokotad,hogyamásik,immáregyetlenszatmárimagyarlapnál,aFriss Új ság -nál mégnemvettékészre,hogymárcsakbe-tyárbecsületbõlisvalamelyestnekikkellenepó-tolniukahiánytegykisebbhetivagyakárhavikiadásúmelléklettel. Nagyváradmeg egyene-sencsászárSzatmárhozviszonyítva,hiszottötmagyarkiadványjelenikmeg.PedigVáradoniscsakaligtíz-tizenötezerrelvantöbbmagyarla-kos,mintnálunk.Amagyarsajtószempontjából ilyenszeren-
csétlen helyzetben, mint augusztus elsejétõllesz Szatmárnémeti, még Ceauºescu nyíltanmagyarellenéveibensemvolt.MertmégakkorisaSzatmáriHírlapmellettilyen-olyanmellékle-teketmégkilehetettadni.Csakreméljük,hogyérdekvédelmi szerveztünk, az RMDSZ végreészreveszi,hovásüllyedtahelyimagyarsajtóésteszazért,hogyközösenmielõbbmegtaláljukakivezetõutat.(…)Mintaki52éveszolgáljaazerdélyimagyar
újságírást,tapasztalatbóltudom:egyújlapindí-tásatöbbszörösentöbbekerül,mintegymeglé-võtovábbéltetése.NemcsakaFrissÚjságpél-dája,deszámosszékelyföldipéldaisbizonyítja,hogyjólmenõmagáncégek,sjólfelkészültköz-gazdászok sikeresen és jövedelmezõenmene-dzselhetnek újságokat. Szatmárnémetibenhánysikeresmagyarvállalkozásvan?Akártöbbszáz.Elképzelhetetlen,hogynelennelegalábbtíz-húszolyanmenedzser,cégvezetõ,akinekaSzat má ri Ma gyar Hír lap nemozgatná meg afantáziáját!(…)
Sike La jos
Szü le tés nap ok ról, el mú lás rólKilencéve,2005tavaszánhírekelt,hogya
szatmárimédiaegyúj lapmagyarnyelvû lapmegjelenését várják. Valamikor június elejénszereztemróla tudomást,amikorSzilágyiFe-renc,aSilcomprestKftigazgatójahívásárael-mentemacégszékhelyére.Beszélgetésünkal-kalmávalelmondta,hogyvállalatatámogatásá-valegyújmagyarhelyilapkiadásáttervezi.Szándékakapcsánaszakmaikörökkel,szat-
mári értelmiségiekkel is sokat vitatták,kell-eSzatmárnémetinek(Szatmármegyének)mégegynapilap,elszegényedõvilágunkban lesz-eelég elõfizetõje/vásárlója. Az is szóba került,hogynapjainkbanaz(újság)olvasásikedvha-nyatlóbanvan,samédiahangos-képesformái(a televíziókmûsorai) igencsak lefoglaljákazemberek (szabad)idejét. S azok, akikújságotolvasnak,többnyirecsakalap(ok)egy-egyol-dalára,rovatárakíváncsiak.(…)Az 1990-es éveket követõen Romániában
megindultgazdaságiéstársadalmifejlõdésésátalakulásokfolyamatábanavárosban(megyé-ben)megjelenõnapilapmellett–úgytûnik–igényvolnamégegylapra,amelyikatájegységmagyar lakossága életével és törekvéseivelfoglalkozik,természetesennemelszigetelõdveazországegészénekfejlõdésiirányától.Aztánrátértatalálkozásunklényegikérdé-
sére,közölte,hogyaztszeretné,haelvállalnámalapfõszerkesztõitisztségét.Azonnal és egyértelmûen kijelentettem:
nemvállalom.–Miért?–kérdezte.–Nemazénasztalom.Tudomugyan,hogy
ez milyen jellegû tevékenységeket kíván, deúgygondolom,mindeznemolyan,amihozzámillõ.Igaz,hogytöbbirányúpublicisztikaitevé-kenységetfejtettemki,viszontelsõsorbannyel-vésznektekintemmagam,seminõségembenazalkalmazottnyelvészettémakörében(nyelv-mûvelés)napilapbanisjelenlehetek,deaszer-kesztõségimunkamegszervezésétnemérzemhozzámillõnek.RáadásulmégmindigvannakóráimaBabeº-BolyaiTudományegyetemPszi-chológiai és Neveléstudományok Kara Szat-márnémetibekihelyezetttagozatán.Ebbõlkö-vetkezõennapirendszerességhezkötõdõ,sokidõtigénylõszerkesztõségimunkátnemvállal-hatok.Attólnemzárkózomel,hogyalapmun-katársait,afiatalújságírókatsegítsem,demin-denhivatalostisztségéscímnélkül.(…)A fentiekben tehát egyetértettünk, úgy is
mondhatnám,hogymegegyeztünk.–Jólenne,hamegismerkednékaszületen-
dõ lapmunkatársaival,elképzeléseikkel,meg-néznémajövendõszerkesztõségszékhelyét–
r ms
2014
. aug
uszt
usfig
yelõ
6
mondtaSzilágyiFerenc,éslevittazépületföld-szintjén már félig-meddig be is rendezett te-rembe.(…)Közülüktöbbenazújságíróiszak-mábanmárjáratosszerkesztõkvoltak,másokaszakmábanfiatalabbakvagyéppenmostindu-lók.Atársadalmi-gazdaságifejlõdésünkrevonat-
kozóan azzal mindenki egyetértett, hogy ezegy gyorsuló világban történik, ilyenbenélünk,ugyanakkoregysokszempontbólegy-ségesülõ(globalizálódó)világrészeivagyunk,illetõleg részeivé válunk. Azt ismegállapítot-tuk, hogy ennek a világnak a törvényei nemazok, amelyeketmegszoktunk, illetõlegmeg-éltünk.Megállapítottuk,hogyanagyvilágpolitikai-
gazdaságiválságaiamivilágunkraishatássalvannak, s a politikai dzsungelháborúk híreitmamáramédia(atelevízió)napontaházhozszállítja,ugyanakkoraztis,hogyazintegráló-dóvilágbanamérhetetlenülgyarapodótechni-kaiésorvostudományieredményekmellettfe-jetetejéreállnemegy,azemberiségfejlõdésefolyamánkialakultértékis.(…)AlapcímébenszereplõSzat má ri jelzõkétje-
lentésthordoz.Egyrésztalapkiadásahelyére(Szatmárnémeti)utal,detalánfontosabbjelen-téstartalma: Szatmár népének szól. Szatmár,mint történelmi–földrajzi térségsajátosmaga-tartásformátalakítottkiarégióetnikailagsok-színû népében. Ezt a magatartást tovább ár-nyaltákatérségetalkotókistájak(Avas,Bükk-alja, Nagykároly környéke, Szamoshát, Túr-hát)sajátosságai,deatérségegységesítõjelle-getovábbélt,sátterjedt–esetünkben–amai,közigazgatásilag többször átszervezett (romá-niai)Szatmáralkotóelemévéváltugocsai,szil-ágysági kistájakra is. A térségrõlmindnyájanvalószerûsítettük,hogyelõbb-utóbbazegyesü-lõEurópa részévé válik, amelyben a táj lakóiazonosságtudatukat remélhetõleg továbbra istöbbé-kevésbémegfogjákõrizni.Eztasajátos-ságukatésigényüketnemkellprovincializmus-naktekintenünk,elzárkózásnakanagyobb(or-szágos, határokon átívelõ) közösségektõl.Olyan vonás ez, amely az emberi társadalomévezredeshagyományainalapul,amelyetbefo-lyásolhatazegészvilágonmegjelentglobalizá-ciós törekvés, eltörölni azonban valószínûlegsohanemfog.(…)A címmásik jelzõje, aMa gyar elsõsorban
azokhozszól,akikeztanyelvetbeszélik,akikenépheztartozónakvalljákmagukat.Eznemjelent valamilyen nemzeti elzárkózást, önma-gábazárkózást.Alap(amintanépis)atörek-véseibenazegyetemesnemzetszemszögébõlakarcselekedni,úgy,hogyaznefulladjonpro-
vincializmusba. Amagyarsághoz tartozás jel-zésenemjelentnacionalizmust.Azönazonos-ságtudatnemazonosíthatóésnemhelyettesít-hetõnacionalizmussal.(…)Alapnemakarakülönbözõpártokcsatáro-
zásaibanésháborúibanrésztvenni.Szívesenhozzájárul hiányos történelmi ismereteink,csonka és szervetlen léttudatunk elemeinekpótlásához, a mai nemzedék ugyanis a múltszámos kérdésérõl csak a célzatosan kialakí-tott nézõpontok alapján hallott, sokan pedigkritikátlanul elfogadják az ígyhallottakat.Decsakvalóstényeketközölnek,atársadalombakorábbi idõszakokban beleivódott jelensége-ket: mítoszteremtést, bûnbakok képzését, azellenségkép állandó ébrentartását kerülni kí-vánják.ASzat má ri Ma gyar Hír lap tehátelsõsorban
atérségmindennapiéletérõl fogírni,rovatai-banazolvasóklehetõlegmindenrétegétmeg-szólítva.Aszerkesztõkszeretnék,haírásaikel-nyernékSzatmármegyelakosainaktetszését.Shamáralapközszolgálativonásátemlítették,azonelvalapján,hogyalapvanazolvasókértés nem az olvasók a lapért, a szerkesztõségnyitottmindenolyankérdésre,amelyazembe-reketfoglalkoztatja.(…)Három hónap múltán, szeptember 30-án
megszületett a napilap. Megérkezését sokanvárták,bizonyságavoltasokszóbanés/vagytelefonontörténõérdeklõdés.Ahetilaputolsó,szeptember29-iszámábanjeleztük:alapmás-naptól–vasárnapkivételével–ahétmindennapján megjelenik. A szerkesztõk üzenete:érezzékmagukénak, hozzájuk szólónak a la-pot. A napilappá válás elõtt az egyik olvasómegkérdezett:„Naésmilyenjelszóvalindulanapilap?” A szerkesztõi munkaközösség amunkalázábansemmilyenösztönzõ,mozgósí-tójelszóranemgondolt.Énsemtudtamilyen-nel elõrukkolni. Az olvasó viszont megfogal-mazta:legyenajelszó:VEDDÉSOLVASD!Ígyezlettamásnapmegszületõnapilapotbeajánlóíráscíme,mozgósítójelszava.Elkezdõdtekanapilapmegmérettetésének
évei.A lapterjesztésküzdelmei:a terjesztésamegyeszékhelyen, aztánamegye többi váro-sábanésvidékükmagyaroklaktafalvaiban,apéldányszámemeléséneklehetõségeiésmód-ja, a témák változatosságának biztosítása, azírások színvonalának folyamatos javítása. Is-mételten felbukkanó gond volt elégséges ta-pasztalt újságíró alkalmazása, valamint az új-ságírónak jelentkezett fiatalok alkalmasságá-nakkérdése.Napilap korában születettmeg aMel lék let
címen megjelenõ idõszakos kulturális kiegé-
A tíz esztendõ néhányHírlap címoldala
2014
. aug
uszt
usrm
sfig
yelõ
7
szítõje.Háromévutánakistestvérelérte,hogyõisnevetkapjon,2008-tólnégyévenáthavon-ta Sza mos néven mûvelõdési lapként jelentmeg.Ekkoraztiselérte,hogymegjelenéseév-folyamátisjelöljék.AkulturálismellékletetVe-ress István szerkesztette, smégnégyen-ötenírták. Általában terjedelmesebb írásokat kö-zölt,irodalmi,történelmi,helytörténeti,képzõ-mûvészeti, néprajzi ésnyelvmûvelési, nyelvé-szetitémakörökben.Évek óta idõszerû a kérdés, hogy az
internet térhódítása korában meddig marad-hatnakéletbenazírottsajtótermékei.Fõkéntakkor,haazírottsajtónemazállamé,hanemmagántulajdon.Érthetõ, hogy az adott hazai gazdasági vi-
szonyokközött(akörbetartozásokvilágában)magáncégek nem igen vállalkozhatnak (fõ-kéntnemrománnyelvû)nyomtatottsajtóélet-bentartására,ezelsõsorbanapártoklehetõsé-ge, választóik befolyásolásának eszköze. Ért-hetõtehát,hogyaSilcomprestkftlemondottaSzat má ri Ma gyar Hír lap fenntartásáról,salapmagyarolvasóközönségeháláslehetDumitruPãcurarunak, amiért átvette és több éven átmûködtettealapot.(…)Egy lap megszûnése mindig hiányérzetet
teremt.Azolvasók több rétegénekhiányoznifogamegszokott ismerõs,avilághálónmindintenzívebbenkeresõkeztegy-kettõreát fog-ják hidalni. Muhi Sándor kezdeményezésé-nek,aSza mos pótlásáravilághálónlétrehozottkétoldalának–Szatmárikultúra,RégiSzatmár–mársokezerlátogatójavan,immárnemcsakSzatmármegyébenélõk,hanemkülföldiek issokan látogatják.Mamáranyagtorlódással isküzd.Aváltozóvilágjele.(…)KosztolányiDezsõegyikíróiüzenetébenaz
írásmûvelõiszámáracélultûzte:„Aztalelketés nyelvet, amelyet rövid idõre kaptunk, újszellemmelfényezve,csorbítatlanulátkellad-nunkutódainknak.”Úgyérzem,hogyaSzat -má ri Ma gyar Hír lap szerkesztõi, munkatársigárdájaetekintetbenakilencévetmeghaladótevékenységefolyamánnemvallottszégyent.
Bu ra Lász ló
Pi ac gaz da ság és ki sebb sé gi saj tóASzat má ri Ma gyar Hír lap piacrólvalóeltû-
nése kapcsán ismételten érdemes elgondol-koznunkakisebbségisajtóésapiacgazdaságviszonyáról.Egészpontosanamagyarnyelvûírottsajtóra,azonbelülisanapilapokragondo-lunk,amelyekarendszerváltásnagylendüle-tébenkivételnélkülmagánkézbekerültekEr-délyben,sapiacgazdaságkörülményeiközött
próbálnak, illetvenéhányanmárcsakpróbál-taktalponmaradni.Annakidejénelsikkadtafi-gyelem elõterébõl az a kérlelhetetlen tény,hogyapiacgazdaságnincstekintettelsemmi-félehivatástudatra,elkötelezettségre,népszol-gálatra,amelyeszméketpedigaszóbanforgószerkesztõségekegytõlegyikmagukénakval-lották. Az elsõ idõkbenmindennél fontosabbvolt ez a szolgálat, mindenki úgy tekintette,hogyalapokakisebbségiközösségfennmara-dásának,gyarapodásának,információkkalvalóellátásánakfontosintézményei.Ehhezajobbá-raönkéntvállalt szolgálathozaközösség ter-mészetes haszonélvezõként viszonyult és vi-szonyul,decsakolyanmértékig,amennyitazújságért kifizet. Kisebbségi sajtó esetében ahirdetések is vékonyabban csordogálnak akasszába, holott ezek nélkülmég a többséginyelvenmegjelenõlapokisellehetetlenülnek.Azelõállításiköltségekugyanisáltalábanma-gasabbak,mintamennyitazelõfizetésért,vagyegy-egylapszámértel lehetkérni,akülönbö-zetetahirdetésekhivatottakbiztosítani.Ahir-detõszámáraahirdetésisbefektetés,megté-rülése annál valószínûbb,minél nagyobb kö-zönséghez szól.Ezolyanmegyékben, ahol akisebbségténylegszámbelikisebbség–kivé-teltképezaSzékelyföld–elevekétséges.Szólnunkkellarrólis,hogyazelektronikus
írottsajtómegjelenésesemkedvezsemmifélenyomtatottsajtóterméknek.Alapokelevemás-naposhírekettudnakközölni,samikormegje-lennek,atájékozódnivágyóolvasókmárnemcsupánarádiókésatelevíziókhíradásaiból,ha-nemazinterneteshírlapokbólisértesülhetnekmindarról,amiérdekliõket.Nemtudjuk,mithozezenatérenajövõ,hovafejlõdnekatömeg-tájékoztatáseszközei, jelenlegannakvagyunktanúi,hogyazírottsajtóvilágszertenehézhely-zetbenvan,hapusztánaszabadversenykörül-ményeiköztképzeliellétét.Nagyhagyományúamerikailapokisbeszüntettékanyomtatottúj-ságelõállítását,scsupáninternetesváltozatukolvashatóelõfizetésfejében.Emeújhelyzethezvaló alkalmazkodásnak tekinthetjük azt is,hogy az összes nyomtatott lap egyúttalinterneteshonlapotismûködtet.Kisebbségivonatkozásban felértékelõdnek
az állam által finanszírozott orgánumok, köz-tükiselsõsorbanakolozsváriésamarosvásár-helyirádiók,amelyekneknagyahallgatottsá-gukazemlítettkétvárosvonzáskörzetében.Itt tartunk tehát, s ilyen környülállásra fi-
gyelemmel kell tudomásul vennünk azt atényt,hogyaSzat má ri Ma gyar Hír lap közelév-tizednyiszolgálatutánleteszialantot.
Ve res Ist ván
aktu
ális
8
r ms
2014
. aug
uszt
us
Tudtam:itttalálhatóazEurópaiParlament,azEurópaTanácsésazEmberiJogokEuró-pai Bírósága. Azt is olvastam, hogy a városFranciaországkulturáliséstörténelmivárosacímetviseli.Elképzeltemaz Ill-folyócskaszi-getén elterülõ, a világörökség részeként vé-delmetélvezõ,történelmivárosmagot.Amitláttam,egészenmásvolt.Mégazel-
képzeltnélisérdekesebb,szebb.Strasbourgigazikétarcúváros.Mígegyik
felén, a hatalmas üvegpalotákban egy egészkontinensjövõjétmeghatározódöntésekszü-letnek, Kis-Franciországként emlegetett bel-városátromantikuséskisvárosihangulatjel-lemzi, ahol a bagett- és kávéillattal fûszere-zett, álmos és hamisítatlan francia nappalokkézakézbenjárnakapezsgõéjszakaiélettel.Elsõként az Európa jövõjét meghatározó
épületrõlésabennetörténtekrõl.AzEurópaiParlamentStarsbourg-iépületébenharmadiknapiskönnyeneltévedtünkakeskenyfolyo-sókon, a folytatás-nélküli mozgólépcsõkön.Nem hiába, azt mondják, ezt a befejezetlenüveg-kreációt egy börtönöket tervezõ mér-nöktaláltaki…Az EP havonta csak négy napot tölt
Strasbourgban,ekkorvannakavégsõplená-risszavazások.Miajúlius15-iülésenvoltunkjelen.EkkorazEurópaiParlamentnagytöbb-séggel választottamegazEurópaiBizottságelnökévé Jean-Claude Juncker luxemburgipolitikust,akitjúnius27-énazEurópaiTanácsjelölt a posztra. A tisztséget jelenleg betöltõJosé Manuel Barrosót novemberben váltjamajdazújelnök.Szinténezabefejezetlenüvegépületadott
otthont július 16-án annak amegemlékezés-nek,amelyrõlaztánutunkaPetõfitérreveze-tett.WinklerGyulaRMDSZ-esEP-képviselõmeghívására a kalotaszentkirályi születésûOkosMártoniseljöttStrasbourgba,akimagaistagjaaMÚRE-nak.HuszonötévvelezelõttJuhosGáborralegyüttBudapestrõlgyalogin-dult el Strasbourgba. Három pár cipõvel és
egy hátizsákkal gyalogoltak végig Európán.Ígytiltakoztakazerdélyifalurombolásellen.IdénismétStrasbourgban,ahárompárle-
jártcipõvel,deimmárautóval,WinklerGyu-la képviselõ meghívására megérkezett azutakvárosábaOkosMárton.Amegemléke-zésen az erdélyi újságírókmellett jelen voltSógorCsabaEP-képviselõ,valamintaszlová-kiaimagyarEP-képviselõ.Több fotó,németés francianyelvûújságcikk igazoltaa25év-velezelõtti„zarándoklatot”.Agyalogláskez-deténmégrománkéntírtrólukasajtó.Idõvelsikerült elmagyarázniuk, õk erdélyimagya-rok.Nemcsupánafalurombolásellen,hanema
szabadságért is gyalogoltak – mesélte picitmeghatódva visszaemlékezésében OkosMárton.NegyedszázadaStrasbourgbantilta-kozónyilatkozatotnyújtottbeazEurópaiPar-lamentésaNemzetköziEmberiJogiIntézet-beOkosMártonésJuhosGábor.1989júliusá-banezutóbbiígyfogalmaztamegküldetésükcélját: „Szeretnémmegérniaztanapot,ami-koregyolyanvilágjönel,amelybenazembermegszabadulazelnyomástól,anyomortólésszabad lesz.” (Új Tü kör 1989. július-augusz-tus)Július 16-án Okos Mártonnak és barátai-
nak SZABAD volt emlékezni a 25 évvel ez-elõtttörténtekreésSZABADvoltvirágothe-lyezniPetõfiSándorstrasbourgiemlékmûvé-nél.Aszabadságjegyébenhaddszóljaknéhány
szótStrasbourgmásik,romantikus,kisvárosihangulatáról.Azutak városában való tartóz-kodásunkataszintenégyévszázadonátépültCathédraleNotre-Dame-de-Strasbourgépüle-te„határolta”.Ezzelahomokkõbõlépültka-tedrálissal találkoztunkelõszöravárosbaér-kezésünkkor.Elbûvölt a „csonka” katedrálismérete. Csonka, mert egyik tornya csak atervekben létezik, soha sem építették meg.142méteresmagasságávalavilág6.legmaga-sabb temploma.Elsõ látásraannyiramegba-bonázott,hogyottlétünkutolsónapjánvissza-tértünkHozzá.Mégegyszermegcsodáltukahomlokzatonaközépkoriszobrászatremeke-it,belülagyönyörû,színesablakokat,ésahí-resasztrológiaiórát.
Petõfi tér az utakvárosában…
Maksay Magdolna és Újvári Ildikó július 14-16. között,az Európai Bizottság elnökének megválasztása idején járta MÚRE képviseletében Strasbourgban.
Ø
2014
. aug
uszt
usrm
sak
tuál
is
9
Ajúnius30-irepülõút(ésazaztkövetõkel-lemesesti városnézés)után, július1-je teljesnapjaazEP jól ismert toronyépületében telt.Ottlétünkalatt,aEurópaiParlamentnyolcadikelnökénekMartinSchulzszocialistaképvise-lõt választották, 409 támogató szavazattal.Emellett14alelnökötés5háznagyotválasztot-tak,illetvemegalakultakaparlamentiszakbi-zottságok.A28tagállambanjegyzettnemzetimozgal-
mak és pártok közül 186-nak van EP-képviselete. Az új parlamentben az EurópaiNéppárta legnagyobblétszámúcsoport:221tagjamajdnem30százalékotjelentazEP-ben.(Ehhez a csoporthoz tartozik az RMDSZ-frakcióis.)Régiek és újak tekintetében teljes egyen-
súlyalakultki:atestületfelétújraválasztották,amásikfelepedigmostkezdimegelsõman-dátumát.Görögország teljesenmegújult csa-pattalkerültbe.Romániából12azújés20azújraválasztottképviselõ.A nõk és férfiak sokat vitatott arányát te-
kintve,az1979-benalakultparlament84-16%-
os arányáhozképest, amost alakult testület-benaférfiakarányanemérielakétharmadot,anõkmár37százalékottesznekki.Romániát32-enképviselikatestületben,közülük22fér-fi,10nõ.AnemekarányábanazegyikvégletetMáltaképviseli,aholaképviselõkkétharmadanõ, a másik véglet pedig Litvánia, ahol ará-nyuknemériela10%-ot.A legfiatalabbeurópaiképviselõDániában
jutott mandátumhoz: Anders PrimdahlVistisenalig26éves;alegidõsebbpedigagö-rögEmmanouilGlezos,akimár91évesisel-múlt.RomániakorelnökképviselõjeTheodorStolojankorábbikormányfõ.Aformaságokkaltarkítottbeléptetésrevár-
vaegyébkéntmegnézhettükazválasztásokkalkapcsolatosankiírtfotópályázatnyertesalko-tásait(éssorozatait).Afotóversenytmégjanu-árbanírtakiazEP,arrakérvekövetõitakö-zösségimédiánkeresztül,hogypályázatiidõ-szakonkéntküldjékbeegy-egytémáhozkap-csolódóalkotásaikat.Májusbanhirdettékmegazutolsótémát,amelyamájus22-25.közöttiválasztásokhozkapcsolódott:Úton a vá lasz tásfe lé – a vá lasz tá sok nap ja (AufdemWegzurWahl – der Wahltag; On the way to vote –electionday;Enroutepourallervoter).EnneknyerteseSimeonLazarov(Bulgária),akiaki-állításipannónidézettindoklásaszerint,azut-cánsokféleemberreltalálkozott,ésmindegyi-küktõl aztkérdezte,miértmegyel szavazni.Képeinkeresztülszerettevolnabemutani,mi-értkellmindannyiunknakelmennünkszavaz-ni,éshogycélunkközös:egyjobbEurópa.
Nemhagyhatom szó nélkül a hajókázást.Mintemlítettem,avárostazIllfolyószeliát,amelynekszigeténavilágörökségrészétké-pezõóvárostalálható.Afolyómelletthangu-latoscsatornákonhajózhattunk,megcsodálvaa németalföldi építészeti stílusban épültszebbnél-szebbházakat.StrasbourgElzásztartományfõvárosa,jel-
képeagólya.Úgytartják,évrõl-évreõkhoz-
zákelatavasztavárosba.Amikorcsökkentavisszatérõgólyákszáma,alakosokfészkeketkészítettek,azótasokgólyaottmaradtélenis.Aboldogságésahûség jelképe.Asokszépemlék,fényképmelletténisegyplüssgólyátrejtettempoggyászomba.Õaboldogságésahûségmellettaköszönetésaszabadság jel-képeisazénértelmezésemben.
(Maksay)
A MÚRE képviseleteaz Európai Parlamentalakuló ülésén
Ø
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökeés a Becsületbíróság elnöke is részt vett a májusbanmegválasztott új Európai Parlament alakuló ülésszakán.Winkler Gyula (RMDSZ) EP-képviselõ meghívására, június30. és július 3. között, a Strasbourgba utazott küldöttségtagja volt még egyesületünkbõl Rácz Éva és Mózes Edithmellett Ambrus Atila és Karácsonyi Zsigmond.
r ms
2014
. aug
uszt
usri
port
10
RiporttáborbanKalotaszegen
HANGULATLAP 1Krúdy-fröccsös élmény, rendhagyóutóízzel
A Krúdy-fröc csöt ki lenc ven szá za lék bor -ból, és tíz szá za lék szó da víz bõl ke ve rik. A mifarnasi lá to ga tá sun kat is ki lenc ven szá za lékkel le mes él mény bõl, és tíz szá za lék kel le met -len meg le pe tés bõl ke ver te a Fennvaló.
Szí vé lyes fo gad ta tás, is te ni va cso ra, ked -ves em be rek min de nütt. A ri port hoz va lóanyag gyûj tés so rán a szom széd fa lu ba,Zsobokra is el lá to gat tam. Min den ki ked ve -sen, szí ve sen nyi lat ko zott, ak kor sem fo gyottel a tü rel mük, ami kor már fag ga tóz ni kezd -tem. Ugyan ez el mond ha tó a farnasiakról is.Az egyik né ni még tú rós buk tát és bo dza ször -pöt is cso ma golt. Az es ti kár tyá zás köz ben bi -zony min den ki nyúlt is a fi nom ság után. Jaj,hát a kártyázás… nem kép zel tünk el es tétnél kü le. Éj sza ká ba nyú ló an ne vet gél tünk a
Tisztaszobák, népviselet, élõ hagyományok, életút-interjúk, helyi sajátosságok, a globalizáció hatásai,elfeledett munkaeszközök és gépek, templombelsõk,építkezések tegnap és ma, a hely vonzása, a fiatalokotthonmaradása, illetve távozása – ezek voltak nagyjábóla témái annak a riporttábornak, amelyet Kalotaszegen,a Váralmás községhez tartozó Farnason (Szilágy megye)ötödik alkalommal szervezett a Magyar ÚjságírókRomániai Egyesülete július 3-6. között. A tábor célja a Farnason és a környezõ településeken,elsõsorban Zsobokon 2014 nyarán talált állapotokfeltárása és rögzítése volt a szociográfiai riporteszközével. A feltáró munka eredményeként hamarosanriportkötetet publikál az egyesület.
la pok mel lett, ös sze ho zott ben nün ket. Ez ál talszö vet sé ge sek ké vál tunk.
Né ha egy-egy bor nak olyan íze van, amitnem tudsz sza vak kal le ír ni. Ilyen kor csak íz -lel ge ted, emészt ge ted, és él ve zed az utó íz ét. Eza hét vé ge is olyan volt. Kü lön le ges. Tar tal -mas. Még él vez ni sze ret ném a tá bor utó íz ét.
És hogy ne csak a jó dol gok ról me sél jek(mert ott van ám a tíz szá za lék szó da): egyikes te a kri ti kák cso ma go lá sa köz ben né melymas ni pi cit fél re csú szott. De a mi ja vunk ravál jék, tíz év múl va meg iga zít juk. Ígér jük!
Géczi Re ná ta
Háromnapálltazújságírókrendelkezésé-re,hogy ismerkedjenekahelyiekkel,aköz-séghez tartozó falvakkal, azok sajátosságai-val,megtalálják számukra a legizgalmasabbtémát.Atáborbananyomtatottésazonlinesajtó, a rádió és tévé munkatársai vettekrészt, többekköztKolozsvárról,Nagyvárad-ról,Marosvásárhelyrõl,Barótról.Film-ésrá-dió-interjú,riport,beszélgetés,színesbeszá-moló készült. Az újságíró szakos egyetemihallgatóknapitudósítástírtakazesemények-rõl,ezeketaMÚREhonlapjánlehetolvasni.
HAN GU LAT LAP 2Tin ta il la tú, szét fir kált bol dogpercek
Me leg nyá ri szél tõl vált za va ros sá a han -gunk a fel vé te le ken és a fény ké pe zõ gép len -csé je is mét õszin tét akart ha zud ni ne künkaz el múlt ról.
Be te ge sen ke res sük az is me ret len he lye -ket, hogy az tán va la mi vel ha za tér hes sünk,de ez a ha za té rés min dig más. A ri port tá borese té ben ezt a vis sza hoz ha tat lan és meg fog -ha tat lan szám lá já ra fo gom ír ni, amely nekka mat ja fel be csül he tet len.
Tin ta il la tú, szét fir kált jegy zet fü ze tek, tás -kák ban hur colt dik ta fo nok, ut cá kon nyi kor -gó sze ke rek és né hány meg vá la szo lat lan kér -dés, ame lye ket ha el fe lej tünk, ak kor azok isma rad nak.
Zsobokon, for ró be to non, me zít lá ba son,ke zem ben egy pár ci põ vel és a bol dog ság galma gam ban, hogy ma is csi nál hat tam va la -
2014
. aug
uszt
usrm
sri
port
11
mit, amely hogy ha el hang zik, el mond ha -tom: Több let tem!
Ki raj zo ló dott min den lé pés. Bár egy kisfa lu szé lén vol tunk, még is lát hat tam, hogy asok kis csepp mi ként vá lik ten ger ré és a sokmi ért bõl ho gyan lesz még több.
És kell: el vesz ni a rész le tek ben, részt vál -lal ni, rész le tez ni, meg ír ni, kér dez ni, meg -hall gat ni, fel ol vas ni, az tán meg szer kesz te niés új ra az ele jé tõl kez de ni min dent. Ré szé vévál ni va la mi nek, akár kis idõ re is.
Több let tem! Még is is mé tel ten ezer nyi útkö ze pén nyí lik so rom pó a sem mi be. Ta lánakad egy po cso lya út köz ben, ami be majd énis be le csöp pen he tek.
Ri port tá bor, kö szö nöm!Bur ján Kin ga
Egyesekúgyérkeztekmeg,hogyvoltelõretervezett témájuk, mások csak elképzelték,mit isszeretnének.Akinek fogalmasemvoltarról, hogymirõl írjon, vagykészítsen felvé-telt,azMolnárIrmareformátuslelkész,aszál-lástadófarnasiöregotthonvezetõjeismertetõ-jeután, illetvePéntekJánosnyelvészprofesz-szor,Kalotaszegszakértõjeelõadásátkövetõ-ennyertötletet.MolnárIrmaahelyisajátossá-gokrólbeszélt,azsobokigyermekotthonról,afalu aszfaltozott utcáiról, amelyet az asszo-nyok„varrtakki”,aképzõmûvészetitáborról,amelyéppakkornyitottakapuit19.alkalom-mal, az itthonmaradás lehetõségeirõl, arról,hogyafalufiataljaiolyanszakmátválasztanak,amelyetmajdotthongyakorolhatnak.Péntek János Kalotaszeg, pontosabban
Körösfõ szülötte, szakértõje is. Román nép-rajzi szempontból nem, csakmagyar szem-pontból számít néprajzi tájnakKalotaszeg –
hívtafelafigyelmétajelenlevõknek.„Itttör-téntmegamagyarnépmûvészetfelfedezéseHermannAntaljóvoltábóla19.században”–sorolta az érdekes tudnivalókat a Belsõ-Er-délyésPartiumközöttelterülõ,befogadójel-legûvidékrõl.Reggel, táskájában vajas kenyérrel és pa-
lackvízzel,jegyzetfüzettel,tollal,hangrögzítõ-vel,fényképezõgéppelfelszerelkezveindultakazújságírókFarnasra,Zsobokra,Váralmásra,Sztánára, vagy Kispetribe, kérdezõsködnivagycsakmegfigyelni,jegyzetelvevagyfotóz-va, illetve filmenörökítvemegmindazt,amitakkormegörökítendõnekvéltek.
HAN GU LAT LAP 3
Csi pet csa pat „szelfi” – buj ká lómosollyal
Ahogy min den tör té net nek, a mi tör té ne -tünk nek is van egy kez de te.
A Ko lozs vá ron ta nu ló új ság író sza koshall ga tók úgy dön töt tek, sze ren csét pró bál -nak és be irat koz nak gya kor no kos kod ni a ko -lozs vá ri rá di ó hoz. Nagy re mé nyek kel és kí -ván csi an vág tak ne ki en nek az idõ szak nak,amely sok meg le pe tést tar to ga tott a szá muk -ra. Az el sõ, hogy el men tek egy ri port tá bor ba.
A ko lozs vá ri ál lo má son ös sze gyûlt a mikis „csi pet csa pa tunk” a leg jobb men tor ral.A vo nat csak ro bo gott, az em be rek el vol tak akütyüikkel, épp, hogy „selfit” nem ké szí tet teka facebooknak. A mi csa pa tunk már a vo na -ton hoz ta a for má ját, elõ tör tek a jobb náljobb tör té ne tek, zen gett a vo nat a ne ve tés tõl.Meg ér kez tünk, el fog lal tuk a he lyün ket, ki töl -töt tük a szük sé ges pa pí ro kat és vár tuk amun kát.
A tá bor úgy telt, ahogy a nó ta is mond ja,„8 óra mun ka, 8 óra pi he nés és 8 óraszórakozás…” Sok él mén nyel, ta pasz ta lat taljöt tünk ha za. Bú csú zom tõ le tek egy Farnas -ról még ma is ar co mon buj ká ló mo sol lyal.
De me ter Emõ ke
Szombatreggelazzalafelkiáltással,hogy„hamárittvagyunk,nehagyjukki”,egycsa-patSztánára,KósKárolyVarjúvárátindultelmegkeresni.Azértmegkeresni,mertajelzõ-táblák,arészletesútbaigazításokellenéreisórákonkeresztülkellettkeresni,mígmegta-láltuk és körbejárhattuk, a sokak által csakkönyvbõl ismert épületet. Délután egy ki-sebbcsapatnakmégarraisteltazenergiájá-ból, hogy a váralmási várat is megkeresse,körbejárja,lefotózza.
An tal Eri ka
évfo
rdul
ó12
r ms
2014
. aug
uszt
us
„Éltetni a reményta képernyõ erejével”A MI MAGYAR ADÁSUNK 1969-1985
RománTelevízióMagyarAdásameg-alakulásától számított negyven évétésa89utánújraalakult,„fiatal”ma-gyaradáshúszévesévfordulójátünnepeltük 2009 decemberé-
ben, Csíkszeredában. AMûvelõdési Házbanmegtartott jubileumi mûsor egyaránt voltmúltidézõésajelenrefigyelõ.Atalálkozónmi„régiek” rádöbbentünk, milyen sokan hiá-nyoznakmáranévsorolvasáskor,ésnemcsakazért, mert szétszóródtunk a világban. Párnap múlva, marosvásárhelyi otthonunkban,vacsoraésborozgatásközben,közösemléke-ket elevenítetünk föl, Bodor Pál egykori fõ-szerkesztõnk, Jakab Mária, Józsa Erika,MáthéÉva,jómagam,aférjeinkésbarátaink.Harmincöt,negyvenévvelkorábbi története-ketabukarestimagyaradásról,ahováBodor-úrszemélyébenasorskezevezéreltbennün-ket.Megszületett agondolat, amagyar adástörténetétmegkelleneírni.Nodekivállalkoz-naerre?Nyilvánvalóvolt,hogyegyedül,csu-pán a saját emlékezetére alapozva egyikünksemtudnabelevágni.Aztsemvárhattuk,nemis remélhettük, hogy valaki a fiatal kollégákközülmegteszihelyettünk.Ránk,akikatörté-netszereplõivoltunk,hárultaz,hogyelmesél-jük,hogyjöttlétreésálltösszeaszerkesztõ-ség, hogyan születtek az évtizedekmúlva isemlékezetesmûsorok.Ezérthárman,egykori„harcostársak”, Józsa Eri ka, TomcsányiMá ria és jómagam vállaltuk, hogy a közösemlékezetmozaikkockáiból könyvet írunk amagyaradástörténetébõl.Azvoltazelképze-lésünk,hogyazegykorikollégákiselmondjákamaguk történeteit, ki hogykerült az adás-hoz, rövid leltárt készítenek legfontosabbmunkáikból.Azzalkezdtükamunkát,hogyfelkérõleve-
letírtunk,majdnekifogtunkfeltérképezni,mi-lyen dokumentumok maradtak meg öt évkényszerszünet (1985-1989)utána rendszer-váltásnak köszönhetõen újraindult MagyarSzerkesztõség archívumában. Szerencsére,megtaláltuk az adások tartalomjegyzékét, akezdetektõl.Ezeketabemondószövegeket istartalmazóadástükröket,akorabeliírottsajtó-
banmegjelentkritikákatésrégifotókathasz-náltuk fel.Most több száz oldalnyi anyagbólszerkesztiH.SzabóGyula,a45évesévfordu-lóraaKriterionKiadónálmegjelenõkönyvet.A továbbiakban részletek következnek ekönyvbõl.
Simonffy Katalin
Múlttörlés ezüstértMiértolyanfontosnekünkelmondaniezta
történetet?Avilágnormálisországaibannemgondelõ-
venni a tévézés hõskorának archívumát. Fa-kón, karcolásokkal tele, demegvannak a fil-mek, lehet restaurálni, tanulmányozni õket.Romániábanazonbanvoltegyolyaneszementkorszak, amikor több évtizednyi, celluloidrarögzített archívumotbeolvasztottak,hogyki-vonják a nyersanyagból az ezüstöt! A fene-nagytakarékosságjóalkalomvolt célzotttisz-togatásra is. Könnyû volt így eltüntetnimin-denkordokumentumot,aminemkonveniáltarendszernek.1983-85 táján ki-ki próbálta megmenteni,
amit tudott. Lopkodtuk, csempésztük hazaszatyrunk mélyén a mûsorainkat. Meg egy-máséit is, azokét, akikmár nem jártak be aszerkesztõségbe, vagyazországot is elhagy-ták. Hogyezekkelazanyagokkalmilett?Ak-kormindenkiaztremélte,hogyazõrületcsakátmeneti, hamarosan helyükre kerülhetnekmajd amegmentettfilmek.Sajnosazátmenettúlsokáigtartott.Apincékben,padlásokonel-dugott,hõre,páratartalomraérzékenyfilmte-kercseknek nem sok esélyük volt túlélniCeauºescut.
Józsa Erika
Kitalálni a Magyar Adást 1969.november23.12óra30perckoraRo-
mánTelevízióképernyõjénazországszerteis-mertéskedveltbemondónõ,SandaÞãranuje-lentettebeazindulóMagyarAdástésátadtaaszót Széles Anna színésznõnek: „Stimaþitelespectatori,inaugurãmastãziemisiunileîn
A
2014
. aug
uszt
usrm
sév
ford
uló
13
limba maghiarã ale Televiziunii Române.Primaemisiunevafiprezentatãdeobunãcu-noºtinþãaamatorilordefilmºiatelespectato-rilordinþaranoastrã–actriþaAnaSzéles.”SzélesAnna: „A legnagyobbörömmel tet-
temelegetakedvesmeghívásnak,hogyamaielsõ adásbanbetöltsemezt a számomra szo-katlanszerepkört–atévébemondószerepét.A szerkesztõségnevében szeretettel köszön-tömmindazokat,akikaképernyõelõttvelünkegyütt izgulnak az indulás sikeréért. KEZD-JÜKTEHÁT!”
Csép Sán dor: Amagyar tévéadáselindítá-sára, a szerkesztõség verbuválására KónyaAnna,abukarestiközszolgálatirádiómagyarmûsorainak szerkesztõje kapott megbízást.Nemvoltkönnyûdolga,tapasztalatokhiányá-ban kellett beugrania a mélyvízbe… Vala-mennyiünk számára öröm volt, hogy ezutánmagyar beszéd is lesz a román televízióban,így magam is, mint a Kolozsvári RádióMa-gyar Osztályának munkatársa megtisz-teltetésnek éreztem a kapott feladatot, hogyvegyekrésztazelsõmûsoroklétrehozásában.
Bo dor Pál: Afeladatmaroknyivoltrádiós-ra,KónyaAnnára,MolnárVilmosra,LabanczFridára, Birta Józsefre, Tomcsányi Tiborrahárult. Feltételezhetõ, hogy aKónya-Molnárpárosévoltadöntõszó,hiszenõkvoltakazel-sõ szerkesztõségvezetõk,KónyaBuba volt akinevezett fõszerkesztõ. Vili a szerkesztõségpolitikai megbízottja, politikai bajelhárítónakküldték.PedigBubaismegbízhatóvoltpoliti-kailag, nem szívesen adta volna a nevét egynagyobb bakihoz. Kónya székelyudvarhelyi,eredetileg tudtommal tanítónõ volt. Dereka-sanmegtettmindentabbananéhányhónap-ban,amígõvoltakinevezettfõszerkesztõ.
Józsa Eri ka: Induláskor Birta József ésTomcsányiTiborvoltazadáselsõbemondója.Bemondónõket az erdélyi színésznõk közülpróbáltak Bukarestbe csábítani, de egyetlensikeresszínmûvészsemvolthajlandópályafu-tásáthetiegyszeritévészereplésértfelcserélniésKolozsvárrólvagy Vásárhelyrõlafõvárosbaköltözni.Ígyvendégbemondókéntjelentcsakmeg az adásban elsõként SzélesAnna,majdFarkasIbolya.1970végérekialakulamagyaradás.Azad-
digmegépítettvázhozadjákhozzáakövetke-zõéveksorána többiszínes,változatosréte-get,melyvégülisAMAGYARADÁSkéntma-radmegazemberekemlékezetében.
Józsa Eri ka: TóthfalussyBéla1970január-jábanjelenikmeg,õerõsen„vonalas”gazdasá-gi riportokra szakosodott. Labancz Frida, aszerkesztõség nemrég elhunyt alapító tagjasajnosnemálltkötélnek,hogyelmondja,vagymegírjavisszaemlékezéseit.Mindenrábeszé-lés,gyõzködéshiábavalónakbizonyult.Fridasértetten, megbántottan viszonyul televíziósmúltjához, talán azért is,mert 1990-ben,mi-korazadásújraindult,õtnemhívtákvissza…AzelsõszerkesztõkmellettÖllererJózsefés
IliaEhrenkranzoperatõrök,EugeniaSiliºteanuvágónõnevetûntfelmárakoraihónapokban.1970közepéncsatlakozikakorábbiakhozHu-szár(Szigeti)Irma,VáriAttila,FischerIstván,(Jagamas) Ferencz Zsuzsanna, Sebestyén(Spielmann)Mihály,BisztricsányiKlára.BodorPalimárazelsõadásoktólközremû-
ködik külmunkatársként. 1970. február 1-jénKönyv áll vány címenrovatotszignál,amagyarkönyvkiadásról beszél az adásban. Fõszer-kesztõként1970.április23-ánjelenikmegelõ-szöraneve.Eznembiztos,hogyegyezikkine-vezése dátumával. Abból lehet következtetnistátuszánakmegváltozására,hogymígaddigMolnárVilmosvagyKónyaAnna láttamozta,hagyta jóvá sugárzásra a mûsort, ezen azadásmenetenmárBodoraláírásaszerepel.
Bo dor Pál: Engemsenkinemtájékoztatottarról,milyenkereteimvannak.Mindeneset-benszintekülönkellettkiverekedni az illetõfelvételét.Nemaztmondták,hogy ittvan18állás–errõlszósemvolt.Azértolyannehézelmesélni,mertegycsomótaktikaisettenke-dészajlott.Tehátnemúgyjárhattamel,mintegyrománfõszerkesztõ.Példáulkikellettta-lálnom a fölvételre valamilyen ürügyet, amimiattföltétlenülodakelljöjjönazaszemélyamagyaradáshoz.
Ferencz Zsuzsanna: Háténbotcsináltaté-véslettem.Bodormegakartmenteni,mertál-lásnélkülmaradtam,mikorvoltaz„állásosz-
Bodor Pál
r ms
2014
. aug
uszt
usév
ford
uló
14
tás” (a vég zet tek ki he lye zé se) és elszegõdtemZilahrakocsmaiénekesnek.Bodormeghallot-ta,saztmondta,namostgyorsangyerefel…Botrányisvolt,mertakkormármegjelentazelsõkötetem…
Ros tás Zol tán:Másod-harmadéveskorom-ban szociológiára szakosodtam. Véletlenülhallottammeg,hogyBodorPálnálBukarest-benatévémagyarszerkesztõségében10állásvan és állítólag senki sem akar odamenni…Jelentkeztem,mérsékeltenörvendett,ésami-nisztériumi„repartíción”márúgyjelentmeganevem,mintakitamagyaradásalkalmaz…Amagyaradáshozvelemegyidõben,1970-benkerültSpielmannMihály,BisztricsányiKlára,Ferencz Zsuzsa és Vári Attila, egy évre ráMáthéÉvátésKabayAnnamáriátvettefelBo-dor.AkkortájtszegõdöttatévéhezBorosZol-tán,CsákyZoltánésCsépSándor.
Hu szár Ir ma: Én1970-benmentemfelBu-karestbe…akolozsváristúdióbólodahelyez-tekéshetvenvégénlettematelevízióalkalma-zottjaegészenaddig,amígmegnemszûnt.85-benazutolsófilmemmegvágvamentadásba,mertmárcsak28percadásvolt…
Máthé Éva: 1971augusztusábantanáridip-lomávalatarsolyombanBukarestbeutaztam,mertazvoltazúzus,hogylegtöbben(minden-ki?) a fõvárosban vettük át az állami kineve-zést.Megvoltamgyõzõdvearról,hogytanárleszbelõlemvalaholegyeldugott,kiserdélyitelepülésen…ÁmmitadaFennvaló…Éppenabban az évben létesítettek három magyarszerkesztõiállástaRománTelevíziókisebbsé-gi szerkesztõségében, és Bodor Pál fõszer-kesztõ az errõl szóló írást lobogtatvamegje-lentakinevezõbizottságelõtt.Képzeljékel:avarkocsos, deszka-sovány vásárhelyi kislány-nakott,helybenelkellettdöntenie:Csajágarö-csögén vagy a bukaresti tévében kezdi el anagybetûsÉletet…
Fischer Ist ván: 1969-ben indultBukarest-benamagyartévéadás.MikorBodorPalioda-került,1971-benátcsábított,hogyrendezõle-hetek, és azt csinálok, amit akarok… Meg-egyezésünkvolt,hogysemmifélemezõgazda-sági riportot nem bíz rám. Mégis elküldöttkolhozriportraaszilágyságiZoványba.Mond-tam, én aszfaltgyerek vagyok, egy tehenetnemtudokmegkülönböztetniabikától,külön-ben sem erre szerzõdtem. Életében elõszörrám kiabált, hogy elege volt a primadon-náskodásból,fogjamacsoportomat,ésindul-jak.Elmentünk.Végülegyrakásfilmmelvisz-szatértem Bukarestbe, kezdtem volna vágniazanyagot,deakopírozómûhelybennemta-láltákahangot,elveszett.Bodor,hajólemlék-
szem,mégaSecuritáténálisreklamálta,hogyszabotálják a magyar adást, emiatt tûnt el ahang. Pali azt akarta,menjek vissza. De eztmárkerek-perecmegtagadtam.Hogymagya-ráznámmeg a parasztembereknek, hogy el-tûntahangjuk?
Bo ros Zol tán: 1970õszén„felmentem”Bu-karestbe és megkerestem Bodort, elmond-tamneki,hogyszoktamnézniamagyaradástésúgyvettemészre,nincs zenei szerkesztõ,énpedigszívesenvállalnám.Bodornak–úgyláttam–jóljöttazajánlat,hiszenemberhiány-nyalküszködött.A71-esnyáriszínháziszünet-benaztánmegkaptamazértesítést,hogyme-hetek.Persze, ettõl, hogyamagyar adáshozkerültem,mégnem lettem tévés.Zeneikép-zettségemvolt, nem szerkesztõi vagy rende-zõi,aztsemtudtam,hogyafilmet,atelerecor-dingot, a premier plant, aMGS-t eszik vagyisszák.
Józsa Eri ka:Azéntévéspályafutásomabu-karesti Romana tér egyik telefonfülkéjébenkezdõdött1971októberében.ARománTeleví-zió magyar szerkesztõségének számát tár-csáztam,BorosZoltánt kerestem, akivel egyzeneifelvételtkellettvolnamegbeszélnem.Atelefontakésõdélutániórábanmagaafõszer-kesztõ,Bodor Pál vette fel. Illedelmesen be-mutatkoztam s mondtam, hogy Boros Zolitkeresem. Amondat, ami ezután következettmeghatároztaazéletemtovábbirészét:JózsaErika? Végre, csakhogy jelentkezett! Hetekóta keressük! (Engem? Miért keresnek en-gem?)Szeretnénkkipróbálniszpíkernek.Be-jönneegypróbafelvételre?
Ros tás Emí lia: 1971-ben jöttem Bukarest-be.Abátyám,RostásZoltán,amagyaradásnálvolt szerkesztõ,meglátogattam a szerkesztõ-séget.Bodormegkérdezte:megtanulnám-eavágást,ésénmegpróbáltam.BeültemaZsizsi(Lukács, majd Aradits Zsuzsanna) háta mö-gé…nagyonkedves,melegszívû, segítõkészvolt, próbált magyarázni, de ideje nem volt,így nem sokat értettem az egészbõl. Kézbe-vettabátyám,akinek jóérzékevoltavágás-hoz,éstanított.NagyodaadássalMajtényiÉviismagyaráztaavágáscsínját-bínját.Sokkezdõvágólány megfordult a szerkesztõségben,egyesekhamar,másokegy-kétévutánlemor-zsolódtak. 1974 novemberében alkalmaztakaz RTV magyar szerkesztõségébe filmvágó-nak.
Tomcsányi Má ria: 68és72közöttfilozófiáthallgattamaBabeº-BolyaiEgyetemen,ebbõlakörnyezetbõlverbuválódottaMagyarAdáscsapatánakjelentõsrésze.1970nyaránfelutaz-tam (vagy inkább leutaztam) Bukarestbe
A magyar adás egykorifõcíme
2014
. aug
uszt
usrm
sév
ford
uló
15
EvelleiIldikóbarátnõmetmeglátogatni.ÕvittfelBodorék lakásába.Estigdumáltunk,Pali-bólömlöttekatervektévéjátékokról,színházifelvételekrõl, portréfilmekrõl, rovatokról, ésközbenkedvesenmindenrõlkifaggatott,egye-temrõl,színházról,irodalmiéletrõl.Énöröm-melmeséltem,aztánestemegkérdezte:volna-e kedvem Bukarestbe jönni, tévézni. - Hát,megpróbálhatom - válaszoltam, de arra nemlehetettrávenniengem,hogyBukarestbenfe-jezzembeazegyetemet.
Simonffy Ka ta lin: AkolozsváriZeneakadé-mián zenetudományi szakot végeztem 1973-ban,ésazvoltazálmom,hogyszínésznõ le-gyek,ígykönnyûvoltigentmondaniBodorúr-nak,akinekCsépSándormutatottbe,mintarádiózásbantehetségeskezdõt.Acsábítóaján-latot,hogypróbáljammegatévézéstis,mélycsöndkövette.AztánegyszerBorosZoltánte-lefonált, hogy egyikmûsorában Trenka Évaénekesnõnekfeltehetemakérdéseket.Adás-banláttam,egyvillanásnyitsemhagyottbelõ-lemariportban.Elteltnéhányhónap,próba-idõremehettemBukarestbe.Akilencediken,afõszerkesztõiszobábanBodorPállehûtöttea lelkesedésemet. „Az ember kétszer örül.Amikoridekerülésamikormajdeltávozik.”
Mik lós Pataky Ge or gi na: Egyiknapa fér-jemazzaljötthaza,hogytalálkozottBodorPa-lival, azt üzeni, keressem fel a televízióban.Kedvesbarátkéntfogadott,kávévalkínált.El-mondta,rövidesenmegüresedikegygyártás-vezetõiállás,arragondolt,betölthetném.An-nak ellenére, hogy az elsõ magyar adástólkezdve beleszerettem a televízióba, álmom-bansemgondoltamarra,hogyvalahaott fo-gok dolgozni. Megismerkedtem a televíziósmunkamindenfázisával,azegészgépezettel:astúdióktólamûhelyekig,adíszlettervezõk-tõl azautóvezetõkig, tudtam,melyik részleg-nekkiazigazgatója,fõnöke,ésmivárhatótõ-lük. Dolgoztam! Mindent elvégeztem, amitrámbíztak,sokanbolondnakistartottak.
Galbács Pál: Amikor ‘78 szeptemberébenbenyitottamBodorúrfõszerkesztõiszobájába,pontosantudtam,miértszeretnékottdolgoz-ni.Mindenekelõttazért,mertamagyaradás,azmagyaradás.Pelikánelvtársmondatátkis-sé átköltve, a belpolitikai helyzet fokozódottugyan,de szilárdanhittem,hogyakétszere-sen elgyötört romániai magyarokban a re-ményt,aképernyõerejévelmégmindigéltet-nilehet.Azadásévtizedeskeménymunkávalkiharcolt tekintélyét az államvallás rangjáraemelt magyargyûlölet sem vehette el. (Né-hányévvelkésõbbadiktatúraezértszüntettemeg).Aztánottvanazemberbenmocorgóhi-
úság-adag. Hogyha valakibõl hiányzik, nembaj,deatévésszakmárólbiztosanlekellmon-dania.MinthogyBodorúrmunkatársáulfoga-dott,becsvágyam,úgyéreztemakkorésott,apillanat asztalánál jóllakattatott. Attól kezdvenagy tiszteletnek örvendõ emberek mellettdolgozhattam. Kívülrõl jöttem, mindösszenégyesztendeilapszerkesztõigyakorlattal,és,íme, most majdhogynem a tévén belül va-gyok.
Csáky Zol tán: 1985.január11.Ezanapéle-senmegmaradt az emlékezetemben.Maros-vásárhelyenszikrázóanhidegvolt.Mínusz11fok.Tisztakékég,tehátfelszálltagép.Buka-rest,Bãneasareptér,onnanegyenesta81-estrolival a tévébe. A kollégák azzal fogadtak:Miértjöttél?Mertadásvan.Nincsadás.Pén-tekenanémetmûsorúgyértvéget,hogyki-húztákadugasztakonnektorból.Mitehátelsem kezdtük. Tizennégy év után hétfõn dél-után5órakormárnemhangzottfelaszignál:Sze ret nék szántani… Állítólagírás,papíros,le-írt végzésmindmáignemkerült elõ abuka-resti Magyar Adás megszüntetésérõl. Állító-lag nem is volt. Aztán ’89.december utolsónapjaibanújraindult.Deezmáregymásiktör-ténet.
***Mostanságismegtörténikvelem,hogyme-
gyekapestiutcánésszembejönvelemRostásLia, barna, hosszú haj…. aztán mégsem õ.Vagy Zseni Siliºteanu, ugyanaz a kerekdedasszonyság…. és mégsem. A bohócsapkás,kerekarcú,csodálkozókékszemekkel,mint-haEmilLungulenne.Ésmégsemõ.MikéntmondtaacsángóasszonyHodorogLuca:Ezavilág,olyanvilág,mintamogyorófavirág.El-telik.ElteltabukarestiMagyarAdásis.Amiadásunk.Dejóvoltemlékeznirá.
Józsa Eri ka: Úgy érzem, aMagyar Adásminket ilyen újságírókká nevelt. Egyikünksemtudottúgykisétálniaszakmából,hogya„riporterséget”abbahagyja.Évekkelavalódi,mindennapi televíziózásutánsem tudokúgyelmennieseményekmellett,hogynekezdjenelperegnibennemafilm.Pereg a film, a magyar adás filmje, vala-
mennyiünkéletfilmje.Ezakönyvújraössze-hozottbennünket.Nemkellmártévésévfor-dulóra várni,mely összeverbuvál bennünketegy-egytalálkozásra.Együttújraacsapat.Saj-nosnemanagycsapat,csakakicsi,azokcsa-pata,akikmegmaradtak…sakikmegmarad-tak„riporternek”.Akikbüszkékakilencedikemeleteneltöltöttéveikre.
A sze mel vé nye ket vá lo gat ta és szer kesz tet te:
Simonffy Ka ta lin
A tévés könyvaz 1969–1985idõszakraösszpontosít. Az adásújraindulását,és az 1990 utánirészt reményeinkszerint a mostaniszerkesztõségmunkatársai írjákmajd meg.
A Román Televízióbukaresti székháza anyolcvanas években
évfo
rdul
ó16
r ms
2014
. aug
uszt
us
XIV. aradI magyar sajtó Napja
Értékõrzésés közösségépítés
AJelenHázteraszánízlésesenmegterítettasztalok köré gyülekeztek a meghívottak –jelenlegiéskorábbiújságírók,külmunkatár-sak,politikaiéscivil szervetekképviselõi,alapközelibarátai–akiketBegeMagdolna,aNyu ga ti Je len fõszerkesztõje köszöntött. Be-vezetõ szavaiban hangsúlyozta: a mostanirendezvényazAra di kul tu rá lis ér té kek tá mo -ga tá sa címûprojektzárómomentuma.Apro-jekt 2014. májusában a III. Aradi MagyarKönyvnapokkal indult, folytatódott a többmint két hónapig nyitva tartó olvasóterem-mel, ésmostPuskelPéterAra di tör té ne tek,em be rek címûköteténekbemutatójával,illet-ve az Aradi magyar sajtó napjának megün-neplésévelzárul.AprojektAradMunicípiumPolgármesteri Hivatala támogatásával való-sult meg. Köszönet érte! – mondta. Átadtaugyanakkor Böszörményi Zoltán laptulajdo-nos, valamintdr.CsermákZoltánésHavasi
2001-ben, az Alföld 1861. augusztus elsejeimegjelenésének 140. évfordulóján szervezte meg elõszöra Nyugati Jelen kiadója és szerkesztõsége az Aradimagyar sajtó napját. Azóta minden esztendõben sor kerülerre – némelykor szerényebb, máskor látványosabbformában. A 2011-es évi, 150. évfordulón nyilván jobban„megadtuk a módját”, de az ideivel semszégyenkezhetünk.
János, amagyarországi közmédia, aMédia-szolgáltatás-támogató ésVagyonkezelõAlap(MTVA)kétmunkatársaüdvözletét,akikazelmúlt években megtisztelték jelenlétükkelrendezvényünket,ezúttalnemtudtakeljönni,delélekbenvelünkvoltak.Jámbor GyulaMÚRE-nívódíjas a köszön-
tõkután–akötetszerkesztõjeként–mutattabePuskelPéterszinténMÚRE-nívódíjasleg-újabbkönyvét,amelyaNyu ga ti Je len ben so-rozatként megjelent helytörténeti írásokbólösszeállított,99„darabot” foglalegycsokor-ba.Eza szerzõkilencedikönállókötete, tízmásikbantársszerzõvolt,hárombanfordító-kéntmûködöttközre–összegzettaméltató,akiszerintamostanikiegészítiazeddigieket,gazdagítja mindazok Aradra vonatkozó tu-dásanyagát,akikezirántérdeklõdnek.
Rácz Éva MÚRE-elnök köszöntõje
Bege Magdolnafõszerkesztõ
köszöntõje
Fotó
k: G
ál Z
oltá
n és
Rác
z Sá
ndor
2014
. aug
uszt
usrm
sév
ford
uló
17
Puskel Péter kissémegilletõdötten kezd-te,ámaztánalaposanbelelendült,miközbenrészletezte, miként kapcsolódott be a hely-történeti kutatásokba,miként dokumentáló-dottésfõként:mikéntépítettmindtöbbköz-vetlen emberi kapcsolatot, amelyekbõl ren-geteget tanult. A mostani válogatás a2009–2013 között megjelent írásokból ké-szült, és igencsak változatos képet nyújt azegykoriaradiemberekéletérõl,munkájáról,aradiérdekességekrõl.Bognár Levente alpolgármester, az
RMDSZ Arad megyei elnöke az Aradi ma-
gyar sajtó napjának rendezvényét méltatószavaibanúgyvélte:azutóbbiidõbenfelérté-kelõdött az öt szórványmegyét átfogó ma-gyarnapilapszerepe,felhívvaarraisafigyel-met,hogymindenkiasajáthelyénélimegazéletét, vívjamegmindennapi kis csatáját azérvényesülésért,amegmaradásért.Mintegy erre rímelve jelezteRáczÉva, a
Magyar Újságírók Romániai Egyesületének(MÚRE)elnöke,hogyegyikszemesír,amá-sik nevet. Az történt ugyanis, hogy AradraSzatmárnémetibõljött,aholéppmegszûntazegyik magyar napilap, a Szat má ri Ma gyarHír lap, ésitt,Aradonamagyarsajtóünnepé-becsöppentbele.Úgyvélte:Aradonértelmevanaszórványértfenntartaniamagyarnapi-lapot,jó,hogyAradonünnepelnilehet,ésaztkívánta, legyen ismindig lehetõséghasonlóünnepetmegtartaniAradon.Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar
NemzetiTanács(EMNT)Aradmegyeielnö-ke az értékmegõrzés fontosságát emelte kiPuskelPéterlegújabbkötetekapcsán,misz-szióként értékelve a helyi értékekkel valófoglalkozást.BereczGábor,aKölcseyEgyesülettitkára
–stílszerûen–fõkéntaHa vi Szem létmutattabe, annak rövid történetével és jelenlegiút-keresésével.BaltaJánosnemcsakalapterjesztésgond-
jait-nehézségeit ecsetelte, hanem arra is rá-mutatott:nemelégedhetünkmegcsupánazújságírással, feladatunk a szórványszolgálatésaközösségépítésis.Rövidebb-hosszabbhozzászólásávalUjjJá-
nos MÚRE-nívódíjas, Nagy István, Mateko-vitsMihály és Simonfi Imre kiegészítette akorábbanelhangzottakat,utóbbihegedûjeiselõkerültegyidõre,ésGroszLászlóalkalmiversesköszöntõjesemmaradtel.A meghívottakat ezután vacsorán látták
vendégülaszervezõk,ahangulatotaLalyésJulykettõsbiztosította,amiegyúttalaztisje-lenti,hogyakiakart,táncraisperdülhetett.AzAradimagyarsajtónapjaezúttalisegy
röpkemegállásilehetõségetteremtettamin-dennapok rohanásában, amelynek soránigyekszünk a leghitelesebb információkatnyújtani öt megyében élõ olvasóinknak.Ugyanakkornéhányórányikellemesegyütt-létre is alkalmat teremtett nemcsak a szûkszerkesztõségnek, hanem a legközelebbiközremûködõinkkel, támogatóinkkal és ba-rátainkkal.
Kiss Károly(ANyugati Jelen 2014.augusztus4-iszámábanmegjelentbeszámolóalapján)
Puskel Péter dedikáljakönyvét a kollégáknak
Bognár Levente, Aradváros alpolgármester
Jámbor Gyula, PuskelPéter és Simonfi Imrealkalmi nótázása
r ms
2014
. aug
uszt
usla
psze
mle
18
Hírtelevíziókszereptévesztésben
Talánsohanemvoltakannyiranyilvánva-lóakaromániaimédiaszabályozáshiányossá-gai,mintaDanVoiculescubebörtönzésétkö-vetõ napokban. A politikus-üzletember mé-diabirodalmához,azIntact tröszthöztartozótelevíziókkorábbansemapártatlanságukrólvoltakismertek,ámazítéletkihirdetéseutánprecedensnélkülimódonmárutcáraisszólí-tották tiltakozni a nézõket.Manipulatívmó-donarrahivatkoztak,hogyazigazságszolgál-tatásdöntéseasajtószabadságellenirányul.Mindezt büntetlenül megtehették, mert anyilvánvaló félretájékoztatás és az állam in-tézményei elleni uszítás miatt az OrszágosAudiovizuálisTanács (CNA)eddigegyetlenszankciótsemszabottki.
Gáspárik: ennek nincs közeaz újságíráshoz „Az Antena 3 polgárháborús hangulatot
teremtettatüntetésmegszervezésével.AkáraLegfelsõVédelmiTanácsotisösszekellettvolna hívni emiatt. Ilyen nincs, hogy utcárahívjákazembereketegyjogerõsbíróságiíté-
Zavartalanul manipulálhatják, félretájékoztathatják, sõtaz állami intézmények ellen uszíthatják az augusztuselején bebörtönzött Dan Voiculescu televíziói a nézõket,és sok más adó is bátran megszegi az audiovizuálistörvényt. Cseke Péter Tamás a médiahatóság korábbi,illetve jelenlegi tagját, Gáspárik Attilát és TurosLórándot kérdezte arról, hogy miért van ez így.
letellentiltakozni.Ennekmársemmiközeazújságíráshoz”–nyilatkoztaazEr dé lyi Ri port -nak GáspárikAttila,akikorábbanhatévigaCNAtagjavolt.SzerinteamédiahatóságnakmárrégelkellettvolnasötétítenieazAntena3-at.„Mostmárkésõmegtenni,azaudiovizu-álistanácsnagyonrosszuljönnekibelõle”–tettehozzá.Gáspárik emlékeztetett arra, hogy már
hosszúévekótaelengedtékakezétaszabá-lyozó hatóságok a különbözõ televízióknak.„AszólásszabadságrahivatkozvaaCNAmin-denegyesügymellettelment:hagyjad,mertamásikadóisugyaneztmûveli.Mostpedigfelébredtünk,hogyeznagyondurvalett.Pe-digamitazAntena 3 televíziótesz,azegyál-talán nem durvább, mint amit mondjuk aRea litatea TV,vagyaB1 TV mûvelnéha”–fogalmazott Gáspárik. Felidézte, hogy ezt ajelenségetegymástköztaromántelevíziózás„otévésedésének” nevezték korábban egy-mást közt a CNA tagjai. A kifejezés DanDiaconescu politikus-üzletember tavaly ótamár nem sugárzó adójára, a szélsõségesenpopulistaszerkesztésielveketkövetõOTV-reutal.Gáspárikszerintajelenségetelõsegítet-te,hogynagyongyenge letta románállam.„Ha erõs lenne, könnyen fegyelmezni tudtavolnaezeketacsatornákatakáraCNA-nke-resztül, vagy más módszerekkel” – magya-rázta.AMarosvásárhelyiNemzetiSzínházjelen-
legi igazgatójaugyanakkorelismerte: amé-diahatóságkorábbansemvoltképes fegyel-mezniatelevíziókat.MagyarázataszerintazAntena 3 óriásinézettségetértelatelevízió-zási stílusával, amásodik legnézettebb csa-tornamaRomániában. „Anézettségmindigmindent felülír. Simán ki tudja fizetni a 100ezer lejes büntetést, ha reklámpercei a né-zettségemiattnagyonértékesek,ésmilliókatkaszálhat”–fogalmazottGápárik.Mint felidézte,korábban többszörkérték
a jogalkotóktól, hogy a CNA által kiróhatóbüntetésekarányosaklegyenekazadottcsa-torna bevételeivel, születetett is errõl egytörvénymódosító javaslat.Eztazonbanazértejtették,mertalkalmazásaméltánytalanságo-kateredményezettvolna.„Kiderült,hogyez
Az Antena 3 a leg töb bet bün te tett adó2013-banaCNAösszesen2,217milliólejesbírságotszabott
ki a televíziókra és a rádiókra, a pénzbüntetések toplistájátmesszeazAntena 3 vezette,295ezer lejjel.AmásodikhelyreSebastian Ghiþã szociáldemokrata képviselõ hírtelevíziója, aRomânia TV került 250 ezer lejjel. A harmadik a listán DanVoiculescumásiktelevíziója,azAntena 1,amelyet245ezerlej-rebírságoltak.Anegyedikhelyre az idõközbenpártot alapítóDanDiaconescutévéje,azOTV került,amelynek2013elejénaCNAvisszavontaamûködésiengedélyét,mertnemfizettekiakorábbibüntetéseket.Azadóazótasemsugároz,DiaconescuaRomânia TV-nbukkantfel.
2014
. aug
uszt
usrm
sla
psze
mle
19
sem jó. Az adók tulajdonosi háttere bonyo-lult.PéldáulaRealitatea TV ésaRosalköz-tisztasági vállalat korábban egy cég volt. ARosalnakhatalmasbevételeivannak,ésigaz-ságtalan lett volna,haaRealitateárakiszab-ható büntetéseket ezekhez az összegekhezarányítjuk”–mondtaaCNAvolttagja.
A né zõk el for dul nak a té vék tõl Gáspárik szerint a jelenség azzal is jár,
hogy drasztikusan csökkentette a médiafo-gyasztástRomániában: ahírtévékhiteltelen-ségemiattazemberekelfordulnakatelevízi-ózástól, és inkább a világhálóról tájékozód-nak. „Ezek a csatornák szerintem már régnem hírtévék, csak erõsítik azt a brandet,amelyet szolgálnak. Ha az adóra kapcsol, anézõnemazértteszi,merttájékozódniakar,hanemazért,mertazonosulnitudazzal,amitacsatornahirdet.Ígyakialiberálisokkaltart,azaRealitatea TV-tnézi,akiazállamfõvel,azaB1 TV-tköveti,akipedigakormánypártok-kal,azaRomania TV-t.Azegyetlenhírteleví-zió,amelyennehezebbészlelnipolitikaibefo-lyásolást,azaDigi24”–mondtaGáspárik.A román média sajátosságának nevezte,
hogy szinte teljes egészében hazai befekte-tõkmûködtetik.Mintmondta,DanVoicules-cu,illetveaPRO TV-tfelfuttatóAdrianSârbukitaláltak két erõs román brandet, amelyekmamilliárdokatérnek.Ezzelszembenpéldá-ul Magyarországon két külföldi befektetõuraljaamédiapiacot.Ennekazamagyaráza-taGáspárikszerint,hogyabarátságtalanüz-leti környezet és a politikai bizonytalanságnemvonzottaakülföldimédiaberuházókat.
Turos: eny hék a bün te té sek GáspárikAttilaRMDSZáltaldelegáltutód-
jaaCNA-banTurosLórándazEr dé lyi Ri port -nak nem kívánta kommentálni azAntena 3legutóbbikihágásgyanúsmûsoraitésakcióit.Eztazzalmagyarázta,hogyetikátlannaktart-ja nyilatkozni olyan ügyrõl, amelyrõl mégnemtárgyaltaCNA.TájékoztatásaszerintamédiahatóságmárcsakazértsemszabhatottkiszankciókatDanVoiculescubebörtönzéseutánazAntena 3-ra,mertatestületkvórum-hiánymiattnemülésezett.A11tagúCNAhá-romtagjabojkottáljaazüléseketahatóságel-nöke, LauraGeorgescu botrányosmagatar-tásamiatt, négyen pedig augusztusban sza-badságonvannak–magyarázta.Turos elmondta: a román médiahatóság
tevékenységének egyfelõl azért alacsony a
hatékonysága, mert a kiszabható bírságok-naknincselrettentõjellege,5ezerlejtõl200ezerlejigterjednek.Emellettadottazképer-nyõ-elsötétítésszankciója is,amelyakár180percesislehet,ámennekmégapénzbünte-téseknéliskisebbafenyítõhatása.„Sokadóinkábbazértszurkol,hogybírsághelyettes-tehétkorsötétítsükelõkettízpercre”–ma-gyarázta.A legsúlyosabbszankcióakihágá-sokatelkövetõadómûködési engedélyéneka felfüggesztése, amelyet akkor szabnakki,hanemfizetikkiapénzbírságokat.Atelevízi-ók azonban a legtöbbször fizetnek. Sõt, azévesköltségvetésükmegtervezésekoreleveszámolnak a CNA-tól kapott várható bírsá-gokkal.GáspárikhozhasonlóaneztTurosaz-zalmagyarázza,hogyazadóknakegyszerû-enmegéribüntetéseketkockáztatvaszabály-sértõ, ám nézettséget generáló tartalmakatsugározni,mertazígybefolytreklámbevéte-lekmesszemeghaladjákabírságokszintjét.A médiahatóság politizáltságáról Turos
úgyvélekedik:elkerülhetetlen,hogyatestü-lettagjaitapártokdelegálják.„Egydemokrá-ciában nincs olyan szuverén döntéshozó in-tézmény a parlamenten kívül, amely vállal-hatnáafelelõsségetamédiahatóságösszeté-teléért.Elhangzottmáraza javaslat,hogyatestülettagjaitcivilszervezeteknevezzékki.Demelyikcivil szervezetek?Éskié legyeadöntésfelelõssége?”–fogalmazott.Hozzátet-te,aCNAtagjaikinevezésükutánnemfoly-tathatnak politikai tevékenységet. „Perszenem biztos, hogy jó, ha pártszékházból ke-rülnekamédiahatóságbaemberek.Vankol-légám, aki parlamenti képviselõ is volt. Ámazmárazegyénfelelõssége,hogyaCNA-nálvégzettmunkájasoránapolitikaimúltjátólel-vonatkoztassa magát” – mondta Turos Ló-ránd.
Az Er dé lyi Ri port he ti lap alap ján
Az Antena 3 egyik arca,Mihai Gâdea az elnöki
palota elé szervezetttiltakozó séta résztvevõi
között
mûh
ely
20
r ms
2014
. aug
uszt
us
Az újságírásfelelõsségvállalás is
Atanfolyamkezdeténdr. Cser mák Zol -tán, azMTVAkommunikációsfõmunkatársaAz új ság írók fe le lõs sé ge az anya nyelv ápo lás bancímmeltartottelõadást,majdstílusgyakorlat-ok következtek. A folytatásban a kulturálishír,ajánló,beszámoló, interjúkerült teríték-re.AdiákokmegnéztékAntala Zsu zsa: Iko -nok és pat ká nyok címû dokumentumfilmjét,amelyrõlmûsorajánlótvagykritikátkellettír-niuk.Mindháromcsoportanehezebbfelada-tot választotta, és több-kevesebb sikerrelmegisbirkózottvele.A hír felépítésérõl és fontosságárólBen -
csik Ist ván, aSza bad kai Rá dió szerkesztõje,ajótudósításösszeállításárólTõ ke Já nos, aMa gyar Szó sportújságírója beszélt. Az el-hangzottakat azonnal megpróbálták a gya-korlatbanishasznosítaniatanulók.AzinterjúkészítéséhezAmb rus At ti la, a
Bras sói La pok fõszerkesztõje,Tóth Lí via, aBá ná ti Új ság szerkesztõjeésTomek Vik tor,aHét Nap fõszerkesztõjeadotthasznostaná-csokat.Miutánajegyzetfogalmávalismegismer-
kedtekahallgatók,nekiveselkedtekaválasz-totttémákfeldolgozásának,ésazutolsónapreggeléremegszülettekazinterjúkésajegy-zetek.Azömébenaktuálistörténésekkelfog-
lalkozómunkákatnyelvhelyességiszempont-bólKa szás An gé la, aVajdaságiMagyarMû-velõdésiIntézetlektoranézteát.AprogrambanhelyetkaptakazentaiBo-
lyai Tehetséggondozó Gimnázium Filmmû-helyénekalkotásaiis,afiatalokjólszórakoz-takaszajániAdyEndreMûvelõdésiEgyesü-let színjátszóinakelõadásán,valamintelláto-gattakPadéra,aSövényházi-tanyánlévõminiállatkertbe,ahollovagolhattakis,ésazaracsiPusztatemplomnálisjártak.Azújságíró-iskolát,amelyaMagyarNem-
zeti Tanács kiemelt ifjúsági rendezvénye, aTartományiOktatási,KözigazgatásiésNem-zeti Közösségi Titkárság támogatásával aTiszaszentmiklósMagyarKultúrkör,aVajda-ságiMagyarÚjságírókEgyesülete és aBá -ná ti Új ság szervezte.
(Tha)Készülnek a kritikák adokumentumfilmrõl
Kilovagoltak a tanfolyam résztvevõi
Csermák tanár úr elõadására figyelnek a fiatalok
Tizenötödik alkalommal gyûltek össze a délvidékiBánságban lévõ Tiszaszentmiklóson a sajtóés a tollforgatás iránt érdeklõdõ fiatalok. A résztvevõkVajdaság több településérõl érkeztek, valamint ezúttal isitt voltak a brassói Áprily Lajos Fõgimnázium diákjai.
2014
. aug
uszt
usrm
sin
terj
ú
21
Borsi Balázs a ReggeliÚjság szerkesztõségében
„A mérleg nyelvea csalódások felé billen”
Ho gyan te kin tesz vis sza ar ra az idõ szak ra,amíg a Reg ge li Új sá got ve zet ted?
Haaztvesszük,hogyarosszdolgokisépü-lésünkre szolgálnak, akkor pozitív a mérleg.Nehézidõszakbankerültemvisszaalaphoz,éshasonlóannehézbendöntöttemel,hogyfelál-lokésátadomahelyem.AReg ge li Új ság tízévvelezelõttimegalakulá-
sától kezdve – két kisebb megszakítással –napjainkigalapnakdolgoztam.2010augusztu-sában fõszerkesztõ-helyettesként mondtamfel,majd2012januárjábanhívtakvissza,immárfõszerkesztõnek. Hosszas tanakodás után el-vállaltam.Nehézmosta laprólbeszélnem.Azutóbbi
években teljesen átalakult amédiatér, változ-tak az olvasói szokások, ráadásul a technikaifejlõdésselisversengenikellett–amiamegyeinapilapokszerepénekátértékelésétisjelentet-te.Talánakockázatokellenéresemlettvolnanehézegyviszonylaggyorsátszervezéstvég-hezvinni, ha egy olyan lapról lett volna szó,amely politikailag viszonylagközépen áll.Denem állt középen. A célom az volt, hogy le-gyünk korrektek, alkalmazzuk ugyanazt amércétmindenkire.Ámazegyikpárttólvalóeltávolodásautomatikusközeledéstjelentettamásikirányába.
EgyolyanidõszakbanhívtakvisszaaReg ge -li Új ság hoz fõszerkesztõnek, amikor nagyonsúlyosmorálisésszemélyzetiválságvoltare-dakcióban. Azonban sikerült régi kollégákatvisszacsábítani, jöttek újabb, lelkes tollforga-tókis,ésakollektívaelkezdettcsapatkéntmû-ködni. Igyekeztünk valóban olyan emberköz-pontú,polgáriújságotcsinálni,amilyetelkép-zeltünk.Eztartottisaddig,ameddigmegnemjelentekazújabbpénzügyiproblémák.A piaci versenyhelyzet sok csapdába bele-
hajszoltaakiadót.Aterjesztésinehézségek,azegyre emelkedõ elõállítási költségek, a szer-kesztõségfenntartásamindsúlyosabbproblé-malett.Azutóbbiesztendõbenmárnagyokvoltaka
bajok,ésnemláttamakiadón,hogyrendezniakarjavagytudjaaproblémákat.Aszerkesztõ-ségodáigjutott,hogynemvoltakfényképezõ-gépeink (fotóriporterünk soha nem is volt),diktafonjaink, télen probléma volt a fûtéssel,kabátbandolgoztunk,aztánmárszolgálatiau-tóink sem voltak, késõbb a fénymásolópapírmegvásárlásasemmentkönnyen.A nehézségek súlyosbodásával a lapban
megjelentekolyanfizetetttartalmak,amelyek-nek korábban nem adtunk volna teret. Az ismindennapi téma volt, hogy éppenkitõl kap-tunk egy kis reklámpénzt. Így történhetettmeg, hogy az európai parlamenti választáskampányában,mivelazRMDSZ-tõlnemkap-tunkegyfillértsemreklámra,akiadóigazgató–akiegyébkéntnembeszélmagyarul–meg-tiltotta,hogyazRMDSZ-rõlszólóhírekkerül-jenek be a lapba. Megoldottuk, írtunk úgy,hogymindenkimegértse,aztánszépenvissza-billentettünkmindentanormáliskerékvágás-ba.Akkortólkezdveazonbanottlebegettafe-jünk felett Damoklész kardja, sosem tudtuk,melyiknapjelentikbeabezárást.Végülazát-szervezésmellett döntöttek, s hogymegma-radjon az újság napilapnak, létszámcsökken-téstjelentettekbe.Idõközbenháromszerkesz-tõtávozotta laptól,egyedülmaradtam.Azát-szervezéstígyisvéghezvitték.Alegutóbbiidõ-szakban jómagammint szerkesztõ, egy elbo-csátásraítéltriporter,minthírszerkesztõ,egysportrovatos, három riporter és két tördelõ-szerkesztõ alkotta a szerkesztõséget. Utólag
Borsi Balázs beszélgetésünk idején még az egyiknagyváradi napilap, a Reggeli Újság fõszerkesztõje,de nem titok, hogy ekkor, augusztus közepén mára felmondási idejét töltötte, ráadásul közben kórházba iskerült, onnan válaszolt Szûcs László kérdéseire.
r ms
2014
. aug
uszt
usin
terj
ú22
pedig–ígéretükkelellentétben–hozzányúltakazamúgyisalacsonyfizetésekhezis.Azutolsóbõféléveseményeivezettekoda,
hogyaztmondjam:eztnemtudomtovábbcsi-nálni. Ekkora szerkesztõségi csapattal nemtudjukaztaszínvonalatnyújtani,amitmagunk-tól elvárnék, fejlesztésre pedig nincs lehetõ-ség.Bármégfiatalvagyok,azegészségiálla-potomisleromlott,jelenlegiskezelnek,talánnéhányhét,hónapalatthelyrejövök,majdmégelválik.
Szak ma i lag mi az, ami a ter ve id kö zül meg -va ló sult, s mi az, ami nem?
Személyessikeremkéntkönyvelemelazúj-ságarculatánakátalakítását,amiremegjelené-se után nyolc évvel került sor. Bár ez is kétütemben zajlott, a végeredménnyel elégedettvagyok,mert olyan szakemberrel, kollégávaldolgozhattamegyütt,akiértetteadolgát.Úgyérzem, sikerült elérnem, hogy kinevezésemutánkoromellenéreakollégákneazegykorigyakornokfiatalembert,ugyanakkorneiski-mondottanafõnökötlássák,hanemacsapatta-got.Persze,habajvolt,éntartottamahátam,elvittemabalhét,mindigodaálltamakollégákmellé,még akkor is, ha az enyéim tévedtek.Aztán mi elrendeztük a szakmai problémátegymásközött.Sajnosnemsikerültelérnem,hogyalapnak
jólmûködõ,sajátszerkesztõvelrendelkezõin-ternetesoldalalegyen,ésaztsem,hogylétre-hozzukazonlinearchívumunkat.Bárazújságweboldalamegújult,aztakiadóigazgatószájaízeszerintraktaösszeegyolyaninformatikus,akiszinténegyszótsemtudottmagyarul...
Köz ben ér tek-e po zi tív meg le pe té sek, il let veem be ri csa ló dá sok?
Rengeteg igaz embert megismertem, amilegfõképpakkorderültki,amikorelterjedtahí-re,hogykilépekaszerkesztõségbõl,ésfelhív-tak, köszöntöttek, bátorítottak, mások sajnál-tak. Az emberi csalódások ismindennaposakvoltak,dealegsúlyosabbmindigannakafelis-
merése,hogyaszabadsajtócsakábránd,mertazokdiktálnak,akikfizetnek.Igyekeztünkmin-den körülmény között becsületesen, szakmaiszempontok alapján összerakni a lapot, mertnálunkahírértékdöntött,nemaz,honnan,ki-tõljöttahír,ezértsokatkellettharcolniazelva-kultésegyrevakmerõbbpártkatonákkal.
Ha min den anya gi, sze mé lyi fel té tel adott lettvol na, mi lyen na pi la pot sze ret tél vol na csi nál ni?
Mindenképpenolyat,amiilleszkedettvolnaaReg ge li Új ság eredeti koncepciójához: olvas-mányosat, tartalmasat, amelyben különös fi-gyelmetszentelünkamagyarnyelvnek,hagyo-mányainknak, kultúránknak. Nagyon fontos-naktartottammindigazemberközpontúságot,aközszolgálatot.Ugyanakkorfigyelembevéveazolvasóielvárásokat,szélestematikaiskálánkellettvolnaösszeállítaniazolvasnivalót.Aro-vatainkmegisvoltak,csakidõvelmárnemma-radt,akimegtöltseazokattartalommal.Amikor a véleménycikkekrõl, riportokról
vagyinterjúkrólegyeztettünk,sokszormondo-gattam: az olvasók elsõsorban arról beszélje-nek,amirõlírunk,smásodsorbanírjunkarról,amirõlbeszélnek.Ezzelakartamkilépniakon-kurenslapárnyékából,amelyabszolútrendez-vényorientált.Énmástakartam.Eleintevoltiskivel,voltismiért.
Ho gyan lá tod, mi a sze re pe, esé lye ma egy ma -gyar nyel vû me gyei na pi lap nak?
Anapilapokhírlapszerepételkell felejteni.Anyomtatottlapfrisshíreketlegfeljebbazel-dugottfalvakbaszállítazoknakazolvasóknak,akiknek nincsenmás kapcsolódásuk a világ-hoz.Amaitechnikaifejlettség,amárnálunkisnagyfokú internet-hozzáférés mellett is vanesélyükanapilapoknak,amennyibensikerülaszerepüketátértékelni,ésakiadókszimbiózis-bantudjákmûködtetniazonlineésaprintplat-formokat. A nyomtatott lapban a változatos,mindenképpen sokhelyi és szórakoztató tar-talmat, a napi közéleti hírek magyarázatait,háttéranyagokat,véleménycikkekettudomel-képzelni, amelyek kiegészítik a gyorsinternetes híradásokat. De ne felejtsük el:megfogniazújságot,belelapozni,megéreznianyomdafesték illatát különleges érzés, errõlnem lehet csak úgy leszokni. De a szükségnagyúr,avidékiújságolvasó,fõlegidõsrétegszegényedik, ez isbefolyásolja a lapeladást –ezért is nem lehet az elõfizetési árakat úgymegemelni,hogyebbõlkifizethetõlegyenleg-alábbanyomtatás.
2014
. aug
uszt
usrm
sin
terj
ú
23
Ho gyan lá tod a saj tó és a po li ti ka kap cso ló dá -si pont ja it, köl csön ha tá sa it? (Nyil ván rom ma -gyar kö zeg ben.)
Asajtópolitikaitömbösödésetermészetesfolyamat.Nincsazzalsemmibajom,haegyikvagy másik sajtótermék nyíltan deklarálja,hogymilyenpolitikaielveketvall,melypárt-tal, pártcsaláddal szimpatizál. Sokkal na-gyobbagondamagukatfüggetlennekbeál-lítómédiumokkal,meg azokkal az elvakultpártújságírókkal, akik mindenkit bértollno-koznak, akivel nem értenek egyet, miköz-benõkmagukgõzerõvelvégzikapártpropa-gandát.Ellehetjátszaniagondolattal,mintahogy
miistettükannakidején,hogyhavalamiértrúgunkegyetazegyikpártba,akkorugyan-azértrúgjunkamásikbais.Aztánlegfeljebbmeglátszikmajdazeredménye,amikorcsök-kennekareklámbevételek...Havanegyerõslábakonállóvállalkozóaháttérben,akiígyiselviszi a lapot, akkor rendben van. Ám hapénzügyi problémák jelentkeznek, átértéke-lõdikahelyzet:akiadónakazlesza„korrek-tebb”,akitöbbetfizet.Ígynehézújságotírni.
Mi lyen sze mé lyes ta nul sá gok kal szol gált ez azidõ szak?
Rengetegettanultamakétésfélévesfõszer-kesztõség alatt.Ma is azt mondom, nem énvoltamalegmegfelelõbberreaposztra,deak-kornemtaláltaknálamjobbat.Szakmaiszem-pontbólasokpozitívvisszaigazolásmellettjólemlékszema rengetegbukfencre, abaklövé-sekre,amikálmatlanéjszakákatokoztak.Elsõévemben egybõl három kampányt fogtam ki(helyhatósági, államelnök-leváltási referen-dum, majd parlamenti választások). Nagyonkeményvolt.Visszagondolva,amérlegnyelveacsalódá-
sokfelébillen.Ezértvesztettemelahitemet,hogy ilyen körülmények tudok még valamittenniezértalapért.Mostfelkellettállnom,ésõszinténremélem,azutánamérkezõújulterõ-velviszitovábbaszerkesztõségetésleszerejehatékonyabbanharcolni.
Mu tasd be kér lek a Mind1.ma pro jek tet, ki -ket, ho gyan cé loz ez a weboldal?
AMind1.ma egyifjúságiprojektnekindult,azzalacéllal,hogyatehetségesfiatalokatbe-mutathassukezenazoldalon.Egyfajtafiatalos,laza, szókimondó, a tényleges problémákrakoncentráló internetesoldaltálmodtunkmegtavalyõsszel,aztánidõközbenmásképpenala-kultak a dolgok.Az alapítók egy részének ismáslettfontosabb,ígymostcsakkettenfoglal-kozunkazoldallal,amelynekjelentõsrészbenmeghagytuksajátosságait.ManapságfõlegBi-harmegyei,nagyváradihírekkerülnekfelsokszórakoztató tartalom közé. Annak ellenére,hogy mi semmilyen fizetett kampányt nemfolytattunk,kialakultegystabilolvasótábor,ésamikor több idõnk van foglalkozni aMind1-gyel, akkor ez a látogatók számán ismeglát-szik.Tervezzükafejlesztést,ezutántöbbidõtszeretnékmajdszánnirá,igyekszünkegylazabihari portált csinálni belõle, amelyen teretkapnánakalegfontosabbkörnyékbelihírekis.
Egy ál ta lán mit gon dolsz a fi a ta lok mé dia fo -gyasz tá si szo ká sa i ról, ha már azt mon dod, aMind1.mael sõ sor ban ezt a ge ne rá ci ót cé loz za?
Váltaniakartam,ezértmostazonlinemédi-árakoncentrálok.Fontosnaktartom,hogytud-juk használni az alternatív kommunikációscsatornákat. A klasszikus hírportálokmellettrengeteg kisebb-nagyobb – kétes hitelû –internetesoldalközölhíreket, többnyireúgy,hogyátveszianagyobbaktólazanyagokat,ne-tán átírják, átszerkesztik azokat,majd ezek atartalmak jönnek-mennek a neten. A szerzõijog, ahivatkozásokhiánya vagyagátlástalanlopásokmásproblémák,amikugyancsaksür-gõsmegoldástkívánnak.Talánazújjászerve-zõdõMÚREképes leszmajdeztazügyetki-mozdítaniaholtpontról.Amaifiataloknakszerintem(civilaktivista-
kénttizenötévemozgomközöttük)emészthe-tetlen a klasszikus értelemben vett, vagy haúgytetszik,akonzervatívújságírás.Nincside-jük olvasni, vagy a figyelmük egy bizonyosiránybaösszpontosul.Aközösségimédia tér-hódításávalráadásulnemisa„mitmond”,ha-nema„hogymondja”lettafontos,aforráspe-digmellékes.Azondolgozommost,hogyapartiumi,bi-
harifiatalokatésfiatalfelnõtteketegyénihan-gonszólítsukmeg,hogyhozzájukisemészt-hetõformábanjuttassukelazinformációkat.Biharban hatalmas ûrt kell betölteni ezen atéren.
A Mind1.ma oldalelsõsorban a fiatalokat
célozza
juni
or24
r ms
2014
. aug
uszt
us
Médiajövõ az erdélyifiatalok szemével
médiaváltozásairól,ahírközlésjövõ-jének lehetõségeirõl, a nyilvános-ság változásairól szóló esszékrehirdetett pályázatot XI-XII. osz-tályosoknak a kolozsvári Ba-
beº-Bolyai Tudományegyetem Újságírás In-tézeténekmagyar tagozata, valamint háttér-intézménye, aMedea Egyesület, közösen aMagyar Újságírók Romániai Egyesületével.Azelbírálók(KassayRéka–MedeaEgyesü-let, illetveMaksayMagdolna–MÚRE)sze-rintfontosszempontvoltafelvetetttémaere-detimegközelítése, érvekésellenérvek fel-sorakoztatása, illetve a helyes és jólmegfo-galmazottszöveg.Eszempontoknakmindhá-romnyertesdolgozatmegfelelt.Az elsõhelyezettmunkájában az ítészek-
nekatémaproblematizálásatetszettalegjob-ban, hogy milyen analógiákat hozott fel aszerzõ a jelenség szemléltetésére, milyenpéldákkalésszempontokkalközelítettemegazt(pl.anyilvánossághozvalóviszonyulásakülönbözõgenerációknál).Emellett,aformais–mondhatni–nyomdakész.Amásodikhe-lyezett írásának a felépítése volt a nyerõ:hogyháromgenerációszemszögefelõlköze-lítimega témátésbevallottan„retrós”gon-dolkodásttükröz.Aharmadikdíjasbanadol-gozatszemélyesjellegemellett,azvoltaleg-szimpatikusabb, ahogyan megközelítette anosztalgia jelenségétésakettõsségetarégidolgokhozvalóragaszkodásban.A tanulóknak szóló pályázat elsõ három
helyezettjénekírásaitolvashatjákmostaRo -má ni ai Ma gyar Saj tó ban, s ki tudja, pár évmúlvaaszerzõkmásmunkáitismegtalálhat-jukaromániaimagyarsajtóban.
Gyor sa ság és ké nye lem – Csiki Ot tó, I. díj„Meglehet,hogyakerékpárospostást/új-
ságkihordót,akilazándobigáljaahírlapokataházakudvarárafelváltjaaszámítógépelõttgubbasztópostás,akimajdcsupánelküldiavirtuálisújságot,akikézhezkapja,nemareg-gelinél forgatva tudakozódik anagyvilághí-reifelõl,hanematáblagépenböngésziahíre-ket?Devajonmilyen jelenettelhelyettesítik
majd a filmekben a család kedvencének, akutyánakareggeli tevékenységét,hisznemlesz,amitreggelhiányosanátnyújtsonagaz-dinak?Biztosantalálnakerre frappánsmeg-oldástdeezmostmellékes.(...)Sajnosapapíralapúsajtóellenszóladivat,
amelyetatársadalomegészekövetettatörté-nelemfolyamán.Amostanidivat,ámbárfoly-tonváltozó, egybizonyosmértékûnyomástgyakorol az internet és a közösségi oldalakhasználatafelé,manapságszintekizárólagazinternet segítségével tudunkmegdolgokat,vagysikerül lebonyolítanivalamit,kapcsola-totfenntartanistb.Ugyanadivatszeszélyesésfolytonváltozó,nemvalószínû,hogytelje-senellenszegül rövid idõnbelülsajátmagá-nak. Habár, ezt ki tudja megjósolni? Mármostérzõdikanyomtatottsajtóviszonylagoshátránya az internethez képest, az viszontbiztos,hogyacivil internetelterjedésenemkisváltozásokathozottésméghozazegysze-rûemberéletébe.Rengetegmegválaszolatlankérdéskereng
errõl a témáról, a válaszok összetettek, haegyáltalán léteznek. Elgondolkodtató. Egynégyévszázadossikertörténetnemérvégetcsakúgy,elõjeleivannak,ésamintfentebbír-tam,ezekajelekmárláthatók.Demégmesz-szenemdõltelanyomtatottésvirtuálismé-diaharca.Semmisemvészel,csakátalakul,ez megtörténhet a nyomtatott médiával is,csakúgy,mintakorábbanemlítettautomobilésállatvontatásújármûvekharcánál.Akönyvmintnyomtatott szövegmégso-
kak számára szimpatikusabb,mint a képer-nyõelõttülveolvasniórákhosszat.Anyom-tatottmédiabirtokoljaeztazelõnyt.Viszontakönyvisvisszaszorulóbanvan,szinténavi-lághálószélestartalmamiatt.Kíváncsiságbólmegkérdeztem egy kívül-
állót is,hogyhololvasszívesebbenhíreket,vagyegyébmástésmiért.Aválasz,talánsejt-hetõis,azvolt,hogyazinternetenolvasszí-vesebben,mertottgazdagabbatartalom.Ésnincsezzelegyedül.Aképzeletbelimérlegena szinte korlátlan adat birtoklása az onlinemédia tányérjába kerül, ezzel jelentõs súlytbirtokolvaszembenakorlátoltadattalés in-formációvalrendelkezõnyomtatottmédiával.
A
2014
. aug
uszt
usrm
sju
nior
25
Azinformációhatalom,ezszintebárholérvé-nyesül.Demégléteznekhagyományõrzõcsopor-
tok,akikarégi,hagyományosélethezpróbál-nakvisszatérni,õkmégéltetikanyomtatottsajtóesetleges jövõjét.Azmégmegemlíten-dõ,hogyachatnyelvnagyoneltérazirodal-mi nyelvtõl, talán még az anyanyelv is ve-szélybekerül.A papíralapú sajtómég aha-gyományos, irodalmi nyelvet használja,amelybõlelsajátíthatóahelyesírásésafogal-mazásikészségis.Meglátásom szerint a papíros sajtó és a
magazinok a távoli jövõben nem tûnnek elteljesen,csakkiszorítódnakazinternetáltal.Hiányozna a társadalomnak, ha teljesen el-tûnne,deez,minttudjuk,csakisazigények-tõlfügg,havanapapíralapúnapilapokra,saj-tóra igény, akkor sok-sok évig létezni fog.Úgy látom, van jövõje a nyomtatott médi-ának.Igaz,hogymárrégótacsakavilághálónol-
vasomahíreketésamagazinokat....
Új ság gyil ko ló internet avagyragaszkadunk a retro stí lus hoz! –Sza bó Csen ge, II. díjAzegészkáoszottkezdõdik,hogynagyon
színesegyéniségekafiatalok,ezazúgyneve-zett Z nemzedék, akiket ,,digitális bennszü-lötteknek”isneveznek.Érdekeskifejezés,ta-lánkicsitdurvais,delegfõképpelítélõ,pedignem lehetmindenkit általánosítani. Legtöb-benelítélika fiatalokat, sokathalljuk,hogy:,,Mindigagépelõttül.Egyfolytábanjátszik,sokatlógaközösségioldalakon”ésmégso-rolhatnánk,deakikmegélikeztakorszakottudják,hogynemegyformákatinik.Amiáltalánosanigaz,hogyúgyszülettünk
ésnevelõdtünk,hogytúlságosanfelgyorsultatechnika,avilágkörölöttünk.Ezértakama-szokat nehéz lekötni, mindig más érdekliõket,mertebbenõttekbele.Azújésérdeke-sebbirántifolyamatosvágy,nehézmegfelel-ni nekük. Ami új dolgokat hoz, azmaga azinternet.Maiátlagostinireaztmondják,nemtudna élni internet nélkül.Talán vanbenneigazság, de bármikor megtörténhet egyáramszünet és muszáj lenne kibirni. Vagyazokra nem gondolnak, akik nem a gazdagállamokban élnek, vannak akik nem tudjákmegengednimaguknakaztaluxust,hogyle-gyen bármilyen mondern felszerelése, demégisboldogok.(...)Igenis, még mindig vannak olyan gyere-
kek, akik imádnak olvasni, de nem gépen,
hanemasarokbanücsörögve,érezveafinompapírillatot és tapintva puhaságát. Megvanannak a varázsa, hogy kézzel megfoghatodésnemcsakaszemeddellátod,hanemérzedaztapapírtmindenérzékszerveddel.Ígyvanezazújsággalis,sokanvannakakikanõlapo-katvagyapletykalapokatigeniskézbensze-retik olvasni, pedig lenne lehetõségük azinternetenbújniazújdonságokat,deugyebármegmagyarázhatatlanul ragaszkodnak hoz-zá,hogyazágyonfekvelapozgassák,halljákés lássák, ahogyan siklanak az oldalak. En-nekakézzelfoghatóhírközlésnekbármeny-nyire is tagadják, több elõnye van, mint azinternetnek.(...)A napilapokat pedig valahogyan be kell
szerezni, akár postán, akár megvenni egyboltban.Ittjönbeegyrosszdolog,amitmu-szájmegemlíteni!Egyszó: lustaság.Bizony,bizonyismerõsezsokunkszámára.Mivelazinternet nemcsak gyors, hanem könnyû ésegyszerûhasználni,nemkellelsétálniazúj-ságoshoz,nemkellvárniapostát.Havalakinemdugjaazorraaláazilletõszemélynekazújságot, akkor inkább fellép anetre és elol-vassa ott, mert lusta. Pedig belegondolvavannak újságkihordók, az ajtóig kellene el-menni, vagy a postaládáig, de nehezükreesik.Lustakimenniaházból,venniegynapi-lapot,ezzelészresemveszi,mennyimástel-utasítmégmellette:egykisséta,kommuni-kálás élõben az emberekkel, talán még út-közbenmégtöbbhírttudhallani,esetlegjókedvrederíthetegykisfrisslevegõvagynap-sütés,valamiizgalom,vagypezsgés,amiszí-nessétesziazéletünketésaszínesalattnemegyrosszdolgotértek,amibizonyazarcunk-ba lógminden internet használatkor: reklá-mok.Azinternetegyikátka,amitõlképtelen-ség megszabadulni, nincs olyan beállítás,amimegtudnáakadályozni,hogynetalálkoz-zunkböngészéskoreggyelsem.Idevagyodafiatalság, ez mindenkit zavar. Az újságbannempittyegegyreklámaszemünkelé,hogynézzük meg. Vannak persze reklámok, deannakmegvanakellõhelyeésakkornézedmeg,amikorakarod.(...)Térjünkráegykicsitazidõsebbgeneráci-
óra,aközépkorúakra.Nálukmásképpmûkö-dikminden.Teljesenmásvilágbaszülettek,másrendszerbe,másvilágfelfogásbaésnemebbeahiperaktívéletbe.Neküknehézlehe-tett megszokni ezt a gépisedett formát. Õkmegszoktákazúgymond,,normális”környe-zetet,mástneveztektermészetesnek,másokvoltakaszokások.Agyerekekvidáman jár-tak könyvtárba, mentek el újságot venni,Ø
r ms
2014
. aug
uszt
usju
nior
26
mertrégennehezebbvolthírekettudniavi-lágról.Internetmégnemnagyonlétezettésa televizió sem tudósított mindenrõl. Megkellettharcolniazújpletykákért,egymássaltöbbet kommunikáltak az emberek, szájrólszájraterjedõhírekvoltak.Denemkellmesszemennünk,hanema
gazdagabbrétegetnézzüka társadalomban,akkor ott vannak a szegényebb emberek,akikmanapságisküzdenekafrissinformáci-ókért.Anapjukfelvandobva,hakaphatnakakezükbeegyújságot,nemhogyinternetet.Többmilliócikkettalálunkróla,hogyazem-berek felemilyenkörnyzetbenél.Hozzájukvajon akkor hogyan juthat könnyebben hír:internetenvagynapilapokban?Ezttermésze-tesenmindenkimagadöntiel,demindenfélekörnyzetetet és szempontot figyelembekellvenni,mertnemagazdagokéavilág,a7mil-liárd emberbõl csupán az emberek 31%-ahasználinternetet.(...)A technikának, el kell ismerni, hogy van
jótékonyhatásaisakárazoktatásttekintjük,akár más munkahelyeket, van, hogy igeniskönnyítiazemberekdolgát,demellettesokdolgottönkreistesz,amifontosazemberekszámára. A felnõttek több mindent éltekmeg, így tudják és felfogják a következmé-nyeket:hamindentátveszazinternetazem-berekközött akommunikációéskapcsolatteljesenmegszûnhet.Ahogyöregszünkegyre inkábbészreves-
szük a történésekben a hasonlóságot. (Al-bertEinstein).Elérkeztünkalegöregebbge-nerációhoz, a legtapasztaltabb nemzedék, alegtöbbetmegéltemberek.Sokanlenézikazöregebbeket,mert,,maradiak”.Nézzükcsakmegmirõlisvanszó:azértmertegyemberragaszkodik valamihez, amibe beleszületettés nem tud átszokni ilyen vadonatújra attólmégnemleragadtvagyfejletlen.Gondoljunkcsakbele,mitvárunkeltõlük,skönnyedénrájukmondjuk,hogybogarasak.(...)Összegezveénhiszekabban,hogyazújsá-
goknemfognakeltûnni.Mintemlítettemazemberektöbbmintfe-
le nem használ, és nem is fog használniinternetet,mertnehezebbmegoldani a sze-gényesebbországokban.A fejlõdés csak rontást hozott az emberi
kapcsolatokba, mivel a legtöbben vagy ott-honülnekaszámítógépjükelõttvagyhaeset-leg ki ismennek együtt szórakozni percen-kéntbujjákatelefonjukat.Mileszpárévmúl-va,megnémulunk?Emberekbõl vagyunk, szükségünk van,
hogy érezzünk akár fizikailag akár lelkileg.
Biztosvagyokbenne,hogyazújságeltünéselelkileg is megviselné az embereket. Érez-nünk kell a tárgyakat, ahogyan egymást is,nemeléghamindena szemünkelõtt törté-nik,mégazthisszük,hogyálmodunkés aznemisolyanjóérzés,hanemtudodteljesenérezniamikörülöttedtörténik.(...)Nagyonsokkifogásttalálunk,hogymiért
jobbazinternet,deeztévekiglehetnevitatni.A lényeg, hogy nagyon sokan élnek olyanemberek,akikragaszkodnakhozzá,és10-20akár30évmúlvasemfogannyirakiöregedniageneráció,hogynehiányozzanakanyomta-tottnapilapok,mertazemberekakkorérzika súlyát és értékét valaminek, mikor márnincs.(...)
Online a nyom ta tott el len, veszélyvagy sze szély? – André Krisz ti na Sa rol ta, III.díj„Akorembereiúgyválnakegyremanipu-
lálhatóbbá és naivabbá, hogy közben megvannakgyõzõdve,hogysenkinemtudtúljár-niazeszükön.Elhiszikamegnemerõsítetthíreket.Sõt,megisosztjákésezáltaluralkodnak:
olyanszintenválikazinternetfelhasználónépuralkodóvá, hogy erejével tinédzserek ön-gyilkosságát, élõ emberek halálhírének ter-jesztését,néhányvéleményformálólázadásá-nakmozgalommávalófejlõdésétidézielõ.Deasajtóonlinefelületlenvalójelenléténekse-gítségével javára is fordíthatja: a kiváncsivagy zaklatott ember bepötyögi egy hozzá-szólás formájában vagy elküldi emailben aportálnakapanaszát,észrevételét,kérdését,ésahivatástudattaláthatottújságírósegít.Ugyanakkorörül,hogyvanérdeklõdésés
nemcsakhasznos,hanemérdekesisabete-võfalatotbiztosítótevékenység.Ablogok, fórumok jó kitárulkozási lehe-
tõséget biztosítanak azoknak az emberek-nekis,akikneknemadatottmeg,hogypén-zértsercegjenapennájuk,deeza jelenségazt eredményezi, hogy a sokönjelölt költõ,író, tényfeltáró riporterésösszeesküvésel-mélethíveannyirafelhígítjaablogokésafó-rumok világát, hogy az ott olvasható infor-mációsokunkszámárakétesésnehezenhi-hetõlesz.Példánakokáértsokatmondó,ahogyanõ-
gyógyászok tiltjákakismamákatattól,hogyfórumokatolvasgassanakaterhességrõlésagyermekvállalásról,mertgyakoriajelenség,amikor a babát váró, épeszû, felnõtt nõ né-hányórafórumolvasgatásutánbepánikolésØ
Ø
2014
. aug
uszt
usrm
sm
ûhel
y
27
mindenféle leírt tünetet érez magán, aztánmegállapítja,hogyagyermekevalószínûlegrákos,Downkórosésrájön,hogyõnemisal-kalmasazanyaságra.Ezt a fajta nevetséges információterjesz-
tést a nyomtatott sajtó sokkal ritkábban en-gedhetimegmagának,ezáltalválikmegbíz-hatóbbáéshitelesebbé.Az emiatt kialakult biztonságérzet hajt a
mai napig az újságárushoz, hogy meggyõ-zõdhessekazadotthírhitelességérõl.Alegszerencsésebbmegoldástalánakkor
valósulnameg,hamindenkineklennepénze,idejeésgyomraahhoz,hogytöbbnyomtatottésinternetesforrásbóliselolvashassaanap
történéseit, nagyokat nevetve azon, hogyesetenként különbözõ hírként is eladhatóugyanazazesemény.Eltûnik-eanyomtatottsajtó?Terethódít-e
aonlinevilág?Kilehetjelenteni,hogyjobbazegyikamásiknál?Vanolyanok,amiértfennkellmaradnibármelyikmûfajnak?Létezikazabritkutatócsoport,aki tudjaezekreakér-désekreahelyesválaszt?Akérdésekösszetettségemiattnemlehet
pontosképletetadniajelenségre.Megközelítõleg annyi esélyét látom an-
nak,hogyazonlinesajtóteljesenkiszorítsaapiacrólanyomtatottterméket,minthaapor-szívóésaseprûpárharcáróllenneszó.”
A legjobbpályamûveket teljesterjedelembena mure.ro oldalonolvashatják.
bukaresti magyar oktatás kétszázévesmúltratekintvissza.ABarátokkatolikustemploma,majdarefor-mátus és evangélikus templo-mokkörétömörülterdélyima-
gyarokebbenavárosbanegycsodálatosma-gyarvilágotépítettek.Iskolák,újságoksoka-sága,könyvkiadás,színház,cégek,gazdaságiés kulturális élet fémjelzi az ide kerültma-gyarokmunkásságát. Ha a két világháborúnemteszitönkreezenintézményeket,akkorBudapestutánmindentérenBukarestlenneamásodiklegnagyobbmagyarváros.Afõvárosimagyarlakosságaz5-6generá-
ciós „õsmagyaroktól”, a jobb munkalehetõ-ségértidetelepedettmagyarokig,egyszélesskálátölelfel.Azutolsónépszámlálásidejénháromezerbukarestivallottamagátmagyar-nak,azittélõharmincezermagyarból.Ajövõnem rózsás, évtizedeken belül az asszimilá-ció hullámai eltörlik az anyanyelvünket.Ezért,alegfontosabbazanyanyelvoktatása,védelme és ápolása. Ezt az ittmûködõAdyEndreElméletiLíceum,aPetõfiHáz,arómaikatolikus, a református, és az evangélikusegyházakvállaljákfel.
Bukaresti Magyar ÉletEzt az öt, amagyarságot tömörítõ intézet
kulturális,tudományosegyesítésétvállaltafelamajdnemegyévebeindultBu ka res ti Ma gyarÉlet kiadvány,melynekszerkesztõidr.BenczeMihály és Forró László. Egyelõre havontaegyszerjelenikmeg,aBras sói La pokmellékle-teként. A mindennapi kulturális és tudomá-nyoséletmellett,közliabukarestimagyaroktörténelmét,ésnevesmagyarszemélyiségekéletrajzát,akikBukarestenkeresztülráhatás-salvoltakazországkulturális,gazdaságifejlõ-désére. Ez év januárjában Ambrus Attila, aBrassóiLapokfõszerkesztõjemutattabehiva-taloson,aPetõfiHázbanszervezettünnepsé-genaBu ka res ti Ma gyar Élet elsõháromszá-mát,illetveaszerkesztõit.ABu ka res ti Ma gyarÉlet közbenkiadtaBéresVivien,abukarestiAdyEndreElméleti Líceumkilencedikes di-ákjának Ér zel mek címû verseskötetét. Újsá-gunkelektronikusváltozatátbárkimegtekint-heti az adyendre-bukarest.ro honlapon.Min-denkitõlszívesenvárunkírásokat,visszaemlé-kezéseket, történelmi fényképeket és doku-mentumokat a következõ címre: [email protected].
Bencze Mi hály
A
Ø
hist
ória
28
r ms
2014
. aug
uszt
us
Száz éve írtuk
ANagy vá ra di Nap ló 1914. augusztus 1-jeiszámaszenzációvalindít,ráadásulakormányateljeselsõoldaltmegírtaanaplósokhelyett.El ren del ték az ál ta lá nos moz gó sí tást. –hirdetialap,érdekes,hogyakkoribanacímutánnemvoltszentségtöréspontottenni.„Õfelségeteg-napelrendelteaközöshadseregnek,haditen-
gerészetnek, mind-két honvédségnek, abosnyák hercegovi-nai csapatoknak álta-lános mozgósítását,valamint a népfölke-lésbehívásátésfelhí-vását. Rimler Károlypolgármester tegnapeste fél hétkor kaptameghivatalosanami-niszterelnökségtõl azáltalánosmozgósítás-ravonatkozórendele-
tet.És tegnap estemárki is ragasztották azegészvárosbanakövetkezõhirdetményeket:MOZGÓSÍTÁSIHIRDETMÉNYÕcsászáriésapostolikirályiFelségeakö-
zös hadseregnek általánosmozgósítását leg-kegyelmesebbenelrendelniméltóztatott…”Ferenc Ferdinánd fõherceg ekkor már
többmint egy hónapja halott volt, ám sajtósszemszögbõlérdekesebb,hogyapolgármes-teráltalestekapottrendeletrõlmáramásnapilapbeisszámolhatott.Vanolyannapilapma-napság a 21. században, ahol este fél hétkormárvégeztekamunkával.
*Azaugusztus1-jeiszámigaziháborúshír-
csokrotishoz,egyebekközttudatja:„ATimesjelenti,hogyazosztrák-magyar flottaegy ré-szeblokádalávetteMontenegrofõkikötõjét,Antivárit.” Amúgy elég optimista volt, mintszintemindenki,aNaplóismeretlencikkírója,hiszen így elõlegezi meg a fejleményeket:„Most dõl el, Szerbiát kell csakmegfenyíte-nünk, vagypedigOroszországot ismegkelltanítanunk arra, hogy ne avatkozzék a dol-
Erdélyi-partiumi lapokból tallózunk következõszámainkban, korabeli kollégáink fontos és érdekesírásaiból. Elsõ alkalommal éppen száz esztendõt ugrunkvissza az idõben, Péter I. Zoltán helytörténész, szakírósegítségével, aki a megsárgult lapú újságokgyûjteményeinek búvárlója.
gunkba.”Akésõbbi történésekazt igazolják,hogy az oroszok-szovjetek nem bizonyultakeléggétanulékonynak.
*Ugyanazonazoldalonegysokkalbékésebb
információ,fizetetthirdetésébenWeiszRózsi-kahozzaanagyérdemûközönségtudomásá-ra,hogyanagyváradi„SasPassageZöldfaut-ca felõli részén található üzletébenhygienikusan és szigorúan rituálisan kezelt(magyaránkóser)hidegfelvágottak,valamintreggeliésuzsonnakávé,tejvajéstúróigenju-tányosáronkapható.Fajborok,állandóanjég-behûtöttsör,éspálinka.”
*Aküszöbönállóvilágháborúapropóján fo-
galmaztamegazaznapi,egyébkéntszombatiszámban(lám,akkoribannemokozottgondotszombatonmegjelennie egyhelyi lapnak) fõ-pásztori üzenetét gróf Széchenyi Miklós,Nagyváradkatolikuspüspöke,komolyérvek-kel erõsítve bizakodását a várható küzdelemvégkimenetelérõl: „Bízunkugyanügyünknekigazságában, bízunk felkészült fegyvereserõnknek királyhûségében, hazafias lelkese-désében és vitézségében: de legfõbb bizal-munkatMagyarországVédõasszonyának,aB.Sz.Máriánakanyaiközbenjárásamellettamin-denható Isten segítségébe vessük imádkoz-ván, hogy vigye gyõzelemre fegyvereinket,melyeketnemkalandoshódításivágy,hanemazanemestörekvésvezet,hogyvisszaállítsukamegsértetterkölcsirendet,hogykioltsukésártalmatlanná tegyük a szomszédban alatto-mosanélesztettpusztítózsarátnokot,melyazegészEurópabékéjétfeldúlássalfenyegeti.”Úgy látszott,mûködött akkoriban a társa-
dalmi szolidaritás, legalábbis akezdeti lelke-sedés idején, hisz a Napló arról is hírt ad,hogy„abehívottkatonákvisszamaradtcsalád-tagjainakfelsegélyezéséreországosgyûjtõak-cióindultmeg,amelynekélénamagyarmág-násvilág legelõkelõbb asszonyai állnak.” Ámnemcsakafõnemesihölgyekmozdultakmeg,egymásikcikkszerintaVörös-keresztEgye-sület gyûjtéséhez „a nagyzomlini káptalanigazdaságcselédeiiselküldtékmindennélkü-lözhetõholmijukat.Kétpárnát isküldtek, je-lezveazt,hogyamagyarnõalegutolsópárná-játisodaadjakérésnélkül,haúgyérzi,ezzelszolgálatotteszahazának.EgyikpárnáraSza-bó Istvánné,másikraSzûcs Juliskanevevanírva.”Azaprófalucska,Nagyzomlinpedigma
2014
. aug
uszt
usrm
shi
stór
ia
29
ahatárközvetlenközelében,deegymásikor-szágbanvan,mintNagyvárad.Aháborús idõkrevalóátállássalkapcsola-
tosazahíris,melyszerintavasútnáléletbelé-pettahadimenetrend,amiaztjelentette,hogy„olyan vonaton, ami bárminemûkatonai céltszolgál,polgárembernekutazninemlehet.”Aközönségnekkétfélevonatközlekedésállren-delkezésére, a helyi vonat és a posta vonat.Utóbbiakra „csak rendõrhatósági vagy kato-nai személyigazolvány felmutatása mellettszolgáltatnakkijegyet.”
*Természetesen a háború jó üzlet is lehet
annak,akiélalehetõséggel.ANaplóbanapol-gármesterével és a püspökével vetekedettcímbetûméretbenazafelhívás,amit–nyilvánfizetetthirdetésként–azújpestiDr.KeletiésMurányivegyészetigyártettközzé.Magáraabelügyminiszterre hivatkozva fogalmazzákmeg azt, hogy „a községek, városok, kórhá-zak, gyógyszertárakkötelesekkellõmennyi-ségû fertõtlenítõ-anyaggal haladéktalanul fel-szereltetni,felkérjükazösszesalispán,fõszol-gabíró, polgármester és jegyzõ, valamintgyógyszerész urakat, hogy szükségletüketLysoform fer tõt le ní tõ-szer ben haladéktalanuladjákfel,hogyarendeléseket,mígakészlettart,azonnalteljesíthessük.”Maradvaagyógyszeriparnál,békésebbrek-
lámfoglalkozottahölgyekigényeivel.Akkori-banmégpatikákbanlehetettkozmetikumokatvenni,igaz,ezmaisígyvan.AnagyváradiCsil-lag gyógyszertár gyakorlatilag csodaszert kí-nált, íme: „Creme-Emaille de la PrincesseMathilde.Legújabbtalálmányakozmetikate-rén.Már2-3használatutánabõrfehérésbár-sonysimalesz.Eltávolítjaaszeplõt,mitessert,
ésmindennemû bõr-tisztátalanságot, el-tûnteti a ráncokat ésaz arcnak ifjú, bájosszíntad.”Megszépültarcuk-
kalanyáriszünetmi-attszínházbanem,deazApollómozgószín-házba,azazamozibaelmehettek a höl-gyek. Zárójelbe tettcsillagutaltarraahírelején, hogy fizetetthirdetés lelkesít film-nézésre:„Tegnapegymegrázó jelenetek-ben gazdag filmdrá-ma, Az utol só ter mi -
nus címûhatalmasújdonságbemutatójavolt.Aközönségnagytetszésselfogadtaapompás,modernfilmet,éskitûnõenmulatottaBol dog -ta lan sze re lem címû két felvonásos vígjátékkellemesjeleneteinis.Abrilliánsújdonságokmais,holnapismaradnakmûsoron.”
*Aháborúsanyagokmellettérdekesoktatá-
sitémájúcikketishozalap.Avakációköze-pén JankovichBéla tanügyminiszter a tanár-ságtekintélyénekmegóvásaérdekében„eltil-tottaatanárokataprivátoktatástól”.Aminisz-terszerintamagánórákakadályozzákataná-rokatabban,hogymindenidejüketazoktatóimunkánakszentelhessék,illetveazügyanya-givonatkozásaimiatttekintélyüketmegóvhas-sák.Persze,ezzelnemakarunkötleteketadniamaiminisztereknek,képesekõkhajmeresz-tõ rendeleteket hoznimaguktól is. Amúgy aNagy vá ra di Nap ló a miniszter érveléseivelegyetértverövidkommentárjábanaztismeg-jegyzi,hogyatanárokilymódonjövedelmükegytekintélyeshányadátólesnekel.
*Az augusztusi kánikulában megnyugtató
hírtközöla lapaszomjasváradiakkal,asör-készletek aggasztó fogyásáról szóló korábbianyagukra visszatérve jelentik: „a kitûnõDréher-féle sörbõl olynagymennyiségû szál-lítmány érkezett Nagyváradra, mely a sör-szükségletet hosszú idõre fedezi.” Ez azértmegnyugtatóegyháborúhajnalán.
*Befejezésülérdekesszínesanyag,melybõl
kiderül,hogyVáradon járt aMentalista,Mr.Alexander és b. neje. Legalábbis a Tele phá -tikus gon do lat ol va sók Nagy vá ra don. címûcikkszerint„olyaneurópaihírû,anormálisember-érzéken túlfekvõ tehetséggel megáldottmûvészpárkezdimegNagyváradon,azApollómozgófényképszínházbanelõadásait,akikneka csodával határos produkcióit olyan kiválópsichiaterek és idegorvosok, mint dr. Fe-rencziSándor,dr.RotterHenrik,dr.HajósLa-josegyetemimagántanár,dr.BergerFerenc,aCharitépoliklinikafõorvosa,dr.LévyLajosésdr.KissGyulafigyeltekmeg.Egybehangzóanmegállapították, hogy Mr. Alexander képesszavakat és az elõttemegnevezés nélkül fel-mutatott tárgyakat nem hipnotizált feleségé-vel kitaláltatni, anélkül, hogy kérdéseket in-téznehozzá,vagybármilyegyetértésrealkal-masközvetítésttalálna.”Kitudja,milettasorsaMr.Alexandernek,
alighanemanejévelegyüttelsodortaõketisavilágégésvihara.
Sz. L.
r ms
2014
. aug
uszt
uske
resz
trej
tvén
y30
Esterházy a sajtóról
VíZ sZIn TEs: 13. Római írnok, Cicerorabszolgája.14. Perszeuszanyjaagörögmi-tológiában.15. Vízgõz.16.Megvételrekínáltholmi. 18. Lipova város magyar neve. 20.Perzsauralkodó.21. …Vegas–avilágsze-rencsejáték-fõvárosa. 22. A japán buddhiz-mus központja. 24. Hangtalanul végzi! 26.Bosszúságot kifejezõ szócska. 27. FedericoGarcia … – spanyol költõ, drámaíró (1898–1936). 28. Átlátszó pozitív fénykép. 29. …flagranti–tettenérve.30. AZagyvabalolda-li mellékfolyója. 31. Pamutgombolyag. 33.Omán,Málta ésSpanyolországgépkocsijele.35. AJupiterholdja.36.…ipso–magátólér-tetõdõen.37. Aföldfelszínirésze.38. Anik-kelésaneptúniumvegyjele.40. Táncdaléne-kes (György).43. Mózes öt könyve (ék. f.)
A Kossuth-díjas író, Esterházy Péter egyik gondolatátidézzük a rejtvényben a vízszintes 1. és a függõleges44. alatt.
44. Tréfás. 46. Tágas. 47. Panaszkodnikezd!49.Minibárbanvan!50. Épületszinttelkapcsolatos.52. Régiudvarház.54. Agalli-um vegyjele. 55. Amerikai mûholdcsalád.56. ÁzsiábanésAfrikábanélõdögevõragado-zó.57.…gros–nagyban.58. FeketeIstvánfecskéje. 59. Szállítmány. 60. Radírdarab!64. Ilionmásikneve.66. Alevegõoxigénjé-nek jelenlétét igénylõ (baktérium). 68. …ákác–SzépErnõmûve.70. Divat–névelõ-vel.72.Mocsarashelyenélõmadár.
Füg gõ LE gEs: 1.Menottikamaraope-rája. 2. A Szilágyság központja. 3. Hatal-maskodóemberrejellemzõ.4. Sötétibolya-színû kristályos elem. 5. Juttat (nép.). 6.Fehér mérgezõ gomba. 7. … Ekberg –svéd-amerikai filmszínésznõ.8. Métában afogadójátékos.9. Festmény.10. Receptrö-vidítése. 11. Magyarországra a XIII–XIV.században betelepült néptörzs.12. Idõmé-rõ. 17. Nagyon régi. 19. Ócska, kopott.
23. Ókori egyiptomiszobor.25. Aszájüregrésze. 27. Éneklõszócska. 28. Idegenhelyeslés. 29. Nagyfinntó.30. TelepülésaFekete-Körös partján.31. Cselekvés rendje.32. Kosztolányifelesé-génekneve.34. Izom-daganat. 36. Fizikaiképesség.39. Magyareredetû szerzetesrend.41. Akimonó selyem-öve.42. Becézett szü-lõ.45. Könnyítahely-zetén. 48. Fizetésirészlet–névelõvel.51.Állóvíz.52. Tollbóbitáspapagájfélemadár.53.Iljusinrepülõgépe.56.Lüktetve fáj.57. OlaszvárosSalernótóldélke-letre.58. Cicanév.59.Azörökváros.60. Za-varos irat!61. KözségDebrecen közelében.63. Jutalom. 65. Szá-mítógép-memória. 67.Lábaihoz.69. Paklibanvan!71. Erõszsineg.
Ba ra bás Zsu zsa
2 3 4 5 7 8 9 10 11 12
13 14 15
16 17 18 19 20
21 22 23 24 25
26 27 28 29
30 31 32
34 35 36 37
38 39 40 41 42 43
44 45 46 47 48 49
50 51 52 53
54 55 56 57
58 59 60 61
62 63 64 65 66 67
68 69 70 71 72
A KL
H
S O H
A
A
Ê
Ê
6
33
1
2014
. aug
uszt
usrm
spá
lyáz
at
31
A Vá rad irodalmi és mûvészeti folyóiratbõvíteni, gazdagítani kívánja társadalmi-kul-turális rovatát a különbözõ tudományágakmûvelõinek írásaival. Mûfaji korlátozásoknélkülvárjákafilozófia,azesztétika,aziroda-lomelmélet, a nyelvészet, a szociológia, anéprajzkutatás, a pszichológia, a történettu-domány,akultúrhistória,tudománytörténet,ahelytörténetstb.kutatóinakesszéit, tanul-mányait, elemzéseit, az egyetemi hallgatókszakdolgozataivalegyetemben.Aközlésszintjétmeghaladószövegeket–
honoráriumellenében–szeptemberilapszá-munktólkezdvefolyamatosanpublikálják.
A legjobbnak ítélt pályamûveket szakér-tõkbevonásávaldíjazzák.
I. díj: 1000 ROnII. díj: 750 ROnIII. díj: 500 ROn
Egy-egy írásmûmaximális terjedelme:40ezerjel,beküldésihatáridõ:2014.december31.Postacím:RevistaculturalãVárad410068OradeaPiaþa1,Decembrienr.12Villanyposta-cím:[email protected]küldeményenkérjükfeltüntetni:A tu do -
má nyok kert je
Turizmus-népszerûsítõMÚRE-pályázatMeg hos szab bí tott ha tár idõ: au gusz tus 31.
Meghosszabbítottuk a turisztikai témájúpályázatleadásihatáridejét:aMagyarÚjság-írókRomániaiEgyesületeszep tem ber 7-igvárjaahazaiturizmustnépszerûsítõújságíróialkotásokat.PályázhatbármelyMÚRE-tag,írott(print,
online)vagyaudiovizuális(rádiós,tévés)mû-vekkel.Terjedelmikorlátnincs.Olyan2014.január 1. és2014. au gusz tus 31. közöttpublikált/sugárzottalkotásokatvárunk,ame-lyek középpontjában az erdélyi turizmus le-hetõségeiállnak.Egypályázólegtöbb2pályamûvetküldhet
be.
A pályamûveket e-mailben [email protected] címre vagy postai úton aMÚREcímére(540027Marosvásárhely,Tus-nád u. 5.) várjuk2014. szep tem ber 7-ig(postaibélyegzõdátuma).Kérjükcsatolniazalkotó(k)nevét,elérhetõségét.
A pá lya mun ká kat nagy ká roly Vá rosön kor mány za ta és a MÚRE dí jaz za,1000 lej össz ér ték ben.Aszervezõkvállaljákalegjobbpályamun-
kákmegjelentetését.www. mure.ro
Soksikertkívánunk!
a Várad folyóIrat pályázatI felhíVása:
A tudományok kertje
Nagykároly
Kisváros, nagy örökséggelagykároly azok közé a csendesalföldikisvárosokközétartozik,ahová az ember szívesen rejtõ-zikamindennapokzajaésfárad-ságaielõl.Avárosszámosolyan
kultúrtörténetijellegzetességgelbír,amelye-ketrövididõalatt,kevésutánajárássalbárkifelfedezhet.AnagykárolyigrófKárolyicsaládrégiott-
hona, a nemrégiben teljes egészében felújí-tott,neogótikusvárkastélyegészévbenvárjaa látogatókat.Az impozánsépülethelyet adháromállandó (egyhelytörténeti, egykora-belienteriõr-ésegyvadászati),valaminttöbbidõszaki tárlatnak, ezenfelül kulturális ren-dezvényekegészsorávalvárjaatartalmaski-kapcsolódásravágyókat.Akastélyésamúzeumnyitvatartásiprog-
ramja:kedd-vasárnap9-17óra.
www.visitcarei.ro
N