A magyar választási rendszerKészítette: Pintér Ádám

a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga nincs választójoga annak: aki gondnokság alatt áll, eltiltott a közügyek

gyakorlásától, szabadságvesztés-büntetését tölti, kényszergyógykezelés alatt áll

mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakhelye Magyarországon van

a szavazásban akadályozott az, aki külföldön tartózkodik (és nem jelentette be külföldi szavazási szándékát), továbbá akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon

a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul

A választójog

A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

A választási rendszer jellemzői

egyéni választókerületekben a jelöléshez 750 választópolgár hitelesített aláírása szükséges

területi listát az a párt állíthat, amely az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben állított jelöltet

országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát

ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi és egy országos listán lehet jelölt, amennyiben mandátumot szerez a többi listáról törölni kell

ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soronkövetkező lép ugyanazon párt egy választókerületben csak egy listát állíthat

A jelölés

Országgyűlési egyéni választókerületek

386 képviselő

210 fő listás

min. 58 fő országos listáról

max. 152 fő területi listáról176 fő

egyéni

Az Országgyűlés összetétele

A választás eredményének megállapításaEgyéni választókerületTerületi választókerületOrszágos lista

Egyéni választókerület 1. forduló:◦ az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta a

szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott

◦ érvénytelen a választási forduló, ha nem szavazott a választópolgárok több mint fele

◦ érvényes, de eredménytelen a választás, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét

Egyéni választókerület 2. forduló:◦ a 14 nappal később tartandó második fordulóban mindazok a

jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak, a szavazatok legalább 15 százalékát megkapták vagy az első három hely valamelyikét szerezték meg

◦ a második fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint egynegyede szavazott

◦ ha a választás jelölt hiánya vagy a részvétel miatt eredménytelen időközi választást kell tartani

a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok több mint fele szavazott

ha az első forduló érvénytelen (a választópolgárok kevesebb, mint fele szavazott), a második fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak

a második forduló akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint egynegyede szavazott ha üres mandátum marad, akkor az felkerül az országos listára az a lista kaphat mandátumot, amely az országosan összesített listára leadott szavazatok

több mint 5 százalékát kapta, ha nem éri el a lista ezt a szavazatszámot kiesik és nem kap mandátumot

ha a területi választókerületben a második forduló érvénytelen volt, akkor az első fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra

Területi választókerület

SZAVAZATSZÁMÍTÁS (Hagenbach-Bischoff formula)

Területi választókerület

összes érvényes szavazat egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám

megszerezhető mandátumok száma 1

a párt listájára adott szavazat mandátum töredékszavazat (maradék)

egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám

2 egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám kétharmados határ

3

Ha marad betöltetlen mandátum, akkor a töredékszavazatok után a kétharmados határig csökkenő sorrendben kapnak a pártok mandátumot. Ha ezután is marad mandátum, akkor az felkerül az országos listára. A maradék töredékszavazatok és a mandátumot nem eredményező szavazatok is az országos listára kerülnek.

KONKRÉT PÉLDA

Területi választókerület

 Párt neve  Szava zatok száma

 Szavazat/ H-B

 Kapott mandá tum

Fennmaradó szavazatok

száma 

Kétharmados szabállyal nyert

mandátumok száma 

Töredék-szavazatok

száma

Összes megszerzett mandátum

 MSZP  482 323  12,80  12  29 971  1 -7725 13

 SZDSZ  104 474  2,77  2  29 082  1 -8614 3

 Fidesz-MDF  345 181  9,16  9  5 917  0 5917 9

Országgyűlési választások, Budapest, 2002. április. 7.Megszerezhető mandátumok száma: 28Hagenbach-Bischoff-kvóta: 1.093.194 / (28+1) = 37696,3448, kerekítve=37.696Ennek kétharmada: 25.131

Kiosztásra került 25 mandátum, az országos listára került 3, valamint a pártok töredékszavazatai is (a kétharmados szabállyal szerzett mandátumnál negatív előjellel kerülnek fel a töredékszavazatok az országos listára – számítás: fennmaradó szavazatok száma - egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám).

az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz

töredékszavazatnak minősülnek:◦ az egyéni választókerületekben az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel egyik forduló esetén

sem szereztek mandátumot◦ a területi választókerületben – érvényes választási fordulóban – a listákra leadott olyan szavazatok,

amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, valamint amelyek a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot meghaladták

nem minősülnek töredékszavazatnak azok a szavazatok, amelyeket érvénytelen választási fordulóban adtak le és amelyeket az 5 százalékos küszöböt meg nem haladó szavazatszámot kapó pártra adtak

Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok alapján osztják el. Negatív szavazatok akkor keletkeznek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerülnek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kell levonni azokat.

Országos lista

SZAVAZATSZÁMÍTÁS (d’Hondt-mátrix)

Országos lista

58 a területi listákon be nem töltött mandátumok száma országos listán szétosztandó mandátumok száma

D’Hondt-módszer: az egyes pártokra leadott töredékszavazatokat egy osztósorral osztjuk végig – a pártnak már odaítélt mandátumok számával + 1-gyel.Az első mandátumot egyszerűen a legtöbb szavazatot kapott párt kapja, ezután ez a párt már csak szavazatainak felével versenyez. Amennyiben még így is több szavazat van versenytársainál, megkapja a második mandátumot is, ami után már csak szavazatainak harmadát lehet számításba venni. Az osztogatás addig megy tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

KONKRÉT PÉLDA

Országos lista

Országos listát állító pártok

Összes töredékszavazat

MIÉP 0 Munkáspárt 0 Fidesz-MDF 1 013 491

FKgP 0 SZDSZ 529 486

Centrum 0

Új Baloldal 0 MSZP 1 211 078

Országgyűlési választások, országos lista, 2002. április. 21.Kiosztható mandátumok száma: 70 (csak az első 8 kiosztásának menete látható)    

Osztó sorszáma MSZP Fidesz-MDF SZDSZ

1 1 211 078 1 013 491 529 486

2 605 539 506 746 264 743

3 403 693 337 830 176 495

4 302 770 253 373 132 372

5 242 216 202 698 105 897

Mandátum Mandátumelosztlás

1. 1 211 078

2. 1 013 491

3. 605 539

4. 529 486

5. 506 746

6. 403 693

7. 337 830

8. 302 770

Eredmény 4 3 1

A magyar választási rendszer