A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK … · fejlesztési potenciálokat együttesen figyelembe vevő differenciált szabályozásra. Veszprém megye területfelhasználási

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció

1

A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI

Veszprém megye területrendezési terve módosítása során tervezett változtatások

Veszprém megye területrendezési terve módosítását megelőzően a területrendezési tervek tartalmi

követelményeiben bekövetkezett lényeges változások

A területrendezési tervek készítésében, illetve a térségi területfelhasználás tervezése gyakorlatában a

hatályos megyei területrendezési terv elfogadását követően részben a területrendezési tervek tartalmi

követelményeit rögzítő kormányrendelet, részben a 2018 évi területrendezési törvény elfogadásával

jelentős – jelen módosítás tartalmát is érintő - változások következtek be.

o A hatályos megyei terv elfogadása óta megváltozott a „települési térség” fogalma, jelen módosítás

már az új fogalomhasználatnak megfelelően települési térségként rögzíti a települések teljes

belterületét, valamint az azon kívüli területeken a hatályos településszerkezeti tervekben

beépítésre szánt területekként rögzített területek összességét. A fogalomhasználat változása miatt

a Veszprém megyei tervben is változik (bővül) a települési térségek területe. Ez a helyenként

jelentős nagyságú területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területek

felhasználása szabályozásában. Egyedül a belterületek eddig beépítésre nem szánt területein

növeli a változás az önkormányzatok mozgásterét, mivel a térség egész területén szabadabbá vált

az OTÉK szerinti település-rendezési kategóriák alkalmazása.

o A területrendezésben ezzel párhuzamosan megszűnt a „városias települési térség” és a

„hagyományosan vidéki települési térség” elkülönítése.

o A megyei szerkezeti tervet érintően fontos változás, hogy a korábban bevezetett „vegyes”

területfelhasználási kategória megszüntetésre került az Országos Területrendezési Tervben. Ennek

nyomán a megyei területrendezési terv módosítása sem alkalmazza már ezt a kategóriát. A

korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt területek döntően mezőgazdasági, illetve

erdőgazdálkodási térségbe kerültek besorolásra. A hrsz szerint pontos erdészeti ágazati

adatszolgáltatásban rögzített területi lehatárolásoknak köszönhetően – a fogalomváltozással

összhangban – lehetővé vált úgy az erdőgazdasági térség, az erdő övezet, mint az erdősítésre

javasolt területek pontos lehatárolása.

o A területrendezési törvény változásához alkalmazkodva a megyei TrT-ben is megszüntetésre került

az „építmények által igénybe vett térség” és bevezetésre került a „sajátos terület-felhasználású

térség”. A változás lényege a két kategória fogalom-meghatározásának az eltéréséből adódik. Az

építmények által igénybe vett térség a korábbi OTrT szerint: „amelybe a műszaki infrastruktúra,

valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények

területe és szükséges védőterületük tartoznak”. A sajátos terület-felhasználású térségbe a 2018

évi területrendezési törvény szerint: „az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bánya-területek,

hulladék-ártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi,

sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek

tartoznak.


2

Veszprém megye 2011 évi területrendezési terve által

alkalmazott területfelhasználási kategóriák

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása

során alkalmazott területfelhasználási kategóriák

a) erdőgazdálkodási térség

b) mezőgazdasági térség

c) városias települési térség

d) hagyományosan vidéki települési térség

e) vízgazdálkodási térség

f) építmények által igénybe vett térség.

a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vízgazdálkodási térség,

ad) települési térség,

b) legalább 5 ha nagyságú sajátos

területfelhasználású térség.

o Az OTrT változásával összefüggésben a TrT 2019 évi módosítása során változik a területrendezési

tervezés során alkalmazott övezetek rendszere.

Veszprém megye 2011 évi területrendezési terve által

alkalmazott öveztek

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása

során alkalmazott övezetek

a) Magterület övezete

b) Ökológiai folyosó övezete

c) Pufferterület övezete

d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

g) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület

övezete

h) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület

övezete

i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

j.) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

k) Történeti települési terület övezete

l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi

terület övezete

m) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő

területének övezete

n) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

o) Együtt tervezhető térségek övezete

p) Rendszeresen belvízjárta terület

q) Nagyvízi meder övezete

r) Földtani veszélyforrás területének övezete

s) Vízeróziónak kitett terület övezete

t) Széleróziónak kitett terület övezete

v) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

övezete

z) Honvédelmi terület övezete

Országos övezetek:

1. Ökológiai hálózat magterületének övezete,

2.Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. Jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. Erdők övezete,

7. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. Tájképvédelmi terület övezete,

9. Világörökségi és világörökségi várományos

területek övezete,

10. Vízminőség-védelmi terület övezete,

11. Nagyvízi meder övezete,

12. VTT-tározók övezete,

13. Honvédelmi és katonai célú terület övezete.

Megyei övezetek:

1. Ásványi nyersanyagvagyon övezete,

2. Rendszeresen belvízjárta terület övezete,

3. Földtani veszélyforrás terület övezete,

4. Egyedileg meghatározott megyei övezetek.

4.1.Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott

célterületének övezete

4.2. Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott


4.3. Karsztvízszint emelkedés miatt érintett

települések övezete

4.4. Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének

övezete

4.3.1. Balaton Turisztikai Régió Üdülőkörzet

Veszprém megyei települései

4.3.2. További turisztikai központok Veszprém

megyében: (Veszprém, Pápa, Sümeg, Zirc)

4.3.3. Bakony üdülőfalvai

4.3.4. Somló térsége

4.4. Együtt tervezhető térségek övezete

4.4.1. Veszprém megye funkcionális várostérségei

4.4.2. az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023”

program érdekében együttműködő térség.


3

Fejlesztési potenciál alapú területfelhasználás-alakítási javaslat

Veszprém megye Balaton kiemelt üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó területfelhasználási-,

alakítási javaslat alapvetően két szempont figyelembevételével került kidolgozásra.

Az egyik szempont a jogfolytonosság és a jogbiztonság garantálása a területfelhasználásban. Ennek

érdekében a megyei területfelhasználási terv - a települési térség lehatárolása vonatkozásában – a

települések hatályos településszerkezeti tervein alapul. Ezzel biztosítható az, hogy minden olyan

terület, amely a hatályos településszerkezeti tervekben beépítésre szánt területi besorolású, a megyei

tervben is települési térségként kerüljön lehatárolásra. Így a megyei terv e vonatkozásban sehol nem

tartalmaz visszalépést az építési jogokat rögzítő a hatályos jogi állapothoz képest. Mivel a térség

települései hatályos településszerkezeti terveikben rögzítik azt a területfelhasználást, amely

összhangban van az adott település fejlesztési célkitűzéseivel, ez a dokumentum tekinthető adott

település területfelhasználási jövőképének, melynek megyei tervben való érvényesítése indokolt és

jogszerű.

A területfelhasználás alakítása másik fontos szempontja a területi alkalmasság érvényesítése, a területi

fejlesztési potenciál figyelembevétele. E szempont kiemelkedő jelentőségű az erdőgazdálkodási térség

tervezésében (az erdő és az erdősítésre alkalmas területek meghatározásában és lehatárolásában)

valamint a kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeknek a mezőgazdálkodási térség részeként

történő meghatározásában és lehatárolásában.

Hasonlóan a területi adottságok és potenciálok figyelembevételével történt a vízgazdálkodási térség

lehatárolása. Ezek a lehatárolások, illetve az ezekhez kapcsolódó területfelhasználási előírásoknak,

javaslatoknak és irányelveknek az érvényesítése a továbbtervezés (a hatályos településszerkezeti

tervek következő módosítása) során hozzájárul a fenntartható és egyúttal a fejlesztési potenciálokat

optimálisan kihasználó területhasználatok arányának növeléséhez.

A területi fejlesztési potenciálok érvényesítése szempontjából Veszprém megye területrendezési terve

módosításában különös jelentősége van az egyedileg meghatározott (fejlesztési) övezetek

meghatározásának, lehatárolásának és szabályozásának. Ezen övezeti előírások és ajánlások adnak

iránymutatást a különböző funkcióra tervezett területek vonatkozásában az adottságokat és a

fejlesztési potenciálokat együttesen figyelembe vevő differenciált szabályozásra.

Veszprém megye területfelhasználási terve

A 2011-ben jóváhagyott megyei területrendezési terv területfelhasználási tervében és a 2019 évi

módosítás tartalmában bekövetkezett változások:

A területrendezési tervek tartalmi követelményeinek időközben történt változása miatt a

területrendezési tervekben megszüntetésre került a városias és a hagyományosan vidéki települési

térség megkülönböztetése. Ennek figyelembevételével a 2019 évi módosítás egységesen települési

térséget határol le.

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során változás, hogy a 2010-

ben bevezetett „vegyes” területfelhasználási kategória megszüntetésre került az Országos

Területrendezési Tervben.

A korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt területek döntően mezőgazdasági, illetve

erdőgazdálkodási térségbe kerültek besorolásra. A hrsz szerint pontos ágazati adatszolgáltatásban

rögzített pontos területi lehatárolásoknak köszönhetően – a fogalomváltozással összhangban –


4

lehetővé vált úgy az erdőgazdasági térség, az erdő övezet, mint az erdősítésre javasolt területek

övezete pontos lehatárolása.

A „vegyes” kategória elhagyásával nő úgy az erdőgazdasági-, mint a mezőgazdasági térség kiterjedése

a hatályos megyei tervben tervezetthez képest, de ez jelent érdemi változást a területhasználatban.

A területrendezési törvény változásához alkalmazkodva a megyei TrT-ben is megszüntetésre került az

„építmények által igénybe vett térség” és bevezetésre került a „sajátos terület-felhasználású térség”.

A változás lényege a két kategória fogalom-meghatározásának az eltéréséből adódik. Az építmények

által igénybe vett térség a korábbi OTrT szerint: „olyan területfelhasználási kategória, amelybe a

műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó

egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak”. A sajátos terület-felhasználású

térségbe a 2018 évi területrendezési törvény szerint: „az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bánya-

területek, hulladék-ártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi,

sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak.

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása során alkalmazott területfelhasználási

kategóriák:

o ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG

A területrendezési törvény fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt

térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok

a - települési térségen, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek esetében a sajátos

területfelhasználású térségen kívül eső - Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és

erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt

területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak,

vagy amelyeken a jövőben az erdőtelepítés a termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi

szempontok alapján kedvező, illetve javasolt.

Az erdőgazdálkodási térség az erdészeti ágazat hivatalos adatszolgáltatása figyelembevételével került

meghatározásra, így a térségi szerkezeti terv tervezete tartalmazza a meglévő (jellemzően 1 hektárnál

nagyobb kiterjedésű) erdőterületeket (az erdőállomány kataszter szerint), valamint az erdőtelepítésre

javasolt területek közül azokat, amelyek az érintett települések településszerkezeti terveiben nem

tervezettek átminősítésre beépítésre szánt területté.

A hatályos területrendezési törvényi szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák

területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során az

erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni.

Az erdőgazdálkodási térség fentieknek megfelelő meghatározása és lehatárolása felvet egy olyan

problémát, amelyet a tervezők még a területrendezési törvény hatályba lépése előtt jeleztek a törvényt

előterjesztő Miniszterelnökség államtitkárának.

Az elfogadott OTrT szerint Veszprém megyében az erdőgazdasági térség kiterjedése (az Országos

Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló

földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek összessége) 166 413 hektár, az Adattár

szerinti a jelenlegi tényleges erdőterület 117 916 hektár.

E szerint az OTrT 48 497 hektár (jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló erdőtelepítésre alkalmas

területen) jelöl ki erdőgazdálkodási térséget. Ez a megye erdőgazdálkodási térséggel érintett

területének 41 %-os növelését jelenti.


5

Veszprém megye elkötelezett táji-, természeti értékei megőrzésében és fejlesztésében. Ezért hosszú

távon maximálisan támogatjuk az erdőterületek olyan mértékű növelését is, amelyet a

területrendezési törvény részét képező Országos Területrendezési Terv meghatároz, de annak

érvényesítése során kérjük a lépcsőzetesség lehetőségének biztosítását.

A területrendezési törvény 10. § (1) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriák

területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során az

erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

11. § a) pontja értelmében pedig a megyei területrendezési terv településrendezési eszközökben

történő érvényesítése során e területek legalább 75%-át erdőterület területfelhasználási egységbe kell

sorolni.

A területrendezési törvény fenti paragrafusainak érvényesítése már a megyei területrendezési terv, de

különösen a településrendezési eszközök azt követő módosításának elfogadása után (közép és

hosszútávon) olyan konfliktusokat okozhat, amelyek nehezítik fejlesztési koncepciónkban

megfogalmazott céljaink elérését. Középtávú célkitűzéseik között ugyanis kiemelt jelentőségű a vidék

fejlesztése, ennek részét képezően – a helyi gazdaságok erősítéséhez és a vidéki megélhetés

feltételeihez egyaránt hozzájáruló - szántóföldi és a kertészeti növénytermesztés, valamint az

állattenyésztés fejlesztése az ebben hagyományokkal rendelkező térségekben, az erre alkalmas

területeken.

Ehhez a településeknek és a gazdálkodóknak rövid és középtávon azokra a területekre is szükségük

van, ahol nagy távon az erdőtelepítés, a fenntartható erdő és vadgazdálkodás támogatott.

Erdő besorolású területeken veszélybe kerül a területtulajdonosok földalapú támogatása, a gazdaság

fejlesztésére irányuló pályázatoknál pedig hátrányba kerülnek a gazdálkodók az erdő besorolású

területeken.

Fentiek megoldására a tervezők azt a javaslatot tették, hogy az OTrT-ben szereplő 95%-os

kötelezettség lépcsőzetesen (akár 3 fejlesztési időszakra elnyújtva 65% - 80% - 95%) kerüljön

érvényesítésre annak érdekében, hogy a települések, a területtulajdonosok és a gazdálkodók is

felkészülhessenek a változásra.

A 2011 évben jóváhagyott (jelen módosítás alapját képező) megyei TrT 119 404 hektár

erdőgazdálkodási térséget határolt le. A korábbi TrT-ben és jelen tervjavaslatban az erdőgazdálkodási

térség 45 422-al való növekedésének oka az erdőtelepítésre javasolt területek lehatárolására

alkalmazott módszertan változásából következik. A korábbi módszertant a gödöllői Szent István

Egyetem Tájgazdálkodási Intézete készítette.

Azóta elkészült az erdőtelepítésre alkalmas és javasolt területeknek országosan egységes

minősítésrendszere és megtörténtek ennek figyelembevételével az új területi lehatárolások. A megyei

terv 2019 évi módosítása már az új módszertan eredményei figyelembevételével rögzíti övezetként az

erdőtelepítésre javasolt területeket és ezt a lehatárolást érvényesíti az erdőgazdasági térség

lehatárolásánál.

A lehatárolás megfelel a hatályos OTrT előírásainak, amely szerint az OTrT-ben kijelölt erdőgazdasági

térség területének 95%át a megyei TrT-ben is erdőgazdasági térségként kell továbbtervezni.

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának tervezete a hatályos törvényi szabályozásnak

megfelelően került kidolgozásra. Így az OTrT-ben a megyei területrendezési terv tervezési területén

ábrázolt 166 413 ha erdőgazdasági térség figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 164

826 hektár erdőgazdasági térség került lehatárolásra, amely így Veszprém megye Balaton Kiemelt


6

üdülőkörzeten kívüli területén 99% os megfelelést jelent, amely - mint azt a műleírás, illetve a

hatásvizsgálat jelzi is jelzi – okozhat területhasználati konfliktusokat.

MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG

A hatályos területrendezési törvény fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: az országos és

megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban

szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek -, szőlő,

gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása

indokolt.

Jelen módosítás során fenti fogalommeghatározást is figyelembe véve mezőgazdálkodási térségbe

kerületek besorolásra mindazok a területek, amelyek nem részei az erdőgazdálkodási-, a települési-, a

vízgazdálkodási és a sajátos területfelhasználású térségeknek.

A hatályos területrendezési szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén

belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a mezőgazdálkodási térség

területének legalább 95%-át mezőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. (A megfelelés %-os

értékét a 2019 évi törvénymódosítás szigorította 75%-ról 95%-ra).


7

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának tervezete megfelel ennek a követelménynek

is, ugyanis az OTrT-ben a megyei területrendezési terv tervezési területén ábrázolt 124 721 ha

mezőgazdasági térség figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 122 349 ha

mezőgazdasági térséget határol le. (Ez 98,1%-os megfelelést jelent).

A 2011 évi megyei TrT 172 546 ha mezőgazdasági térséget határolt le. A területi változás részben a

települési térség fogalomváltozással is összefüggő növekedéséből, részben a beépítésre szánt

területek tényleges növekedésből, a vízgazdálkodási térségbe sorolt területek besorolásának

változásából, illetve a sajátos területfelhasználási térség alkalmazásából adódik.

Ezen átsorolási változások a mezőgazdasági területek tényleges kiterjedését csak kis mértékben

módosítják.

TELEPÜLÉSI TÉRSÉG

A területrendezési törvény (illetve a tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányhatározat) szerint települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.


8

A települési térségek lehatárolása a települések hatályos településszerkezeti tervei feldolgozásával, azok figyelembevételével, a településrendezési területfelhasználási kategóriák területrendezési kategóriákká történt összevonásával történt. A településszerkezeti tervek alapján történt feldolgozás kiegészült (a fogalommeghatározás szerint) a települések teljes belterületének települési térségként történő besorolásával (a „fekvéshatárok” figyelembevételével).

Míg 2011-ben a megyei TrT Veszprém megye területén 25 569 hektár kiterjedésben tartalmazott városias-, és hagyományosan vidéki települési térséget addig jelen módosításban a települési térség területe 27 186 hektár. (A hatályos OTrT ugyanezen a területen 26 578 ha települési térséget ábrázol)

A települési térség kiterjedésének eltérése az OTrT vonatkozásában a lépték különbözőségével összefüggő feldolgozási pontosságból adódik. A települési térséget érintő valós területi változások egyrészt (de kisebb részben) a települések településszerkezeti terveiben az önkormányzatok által elfogadott változások érvényesítéséből, (új beépítésre szánt területek kijelöléséből), nagyobb mértékben pedig a települési térség fogalom meghatározása változásából következnek, abból, hogy az új meghatározás szerint „a települési térségbe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak”. Ennek következtében a belterületen belüli (korábban a beépítésre nem szánt besorolásuk miatt - többnyire mezőgazdasági-, kisebb részben erdőgazdálkodási térségbe sorolt - területek váltak a települési térség részévé anélkül, hogy azok településrendezési tervekben elfogadott besorolása változott volna. Az átsorolások következtében az érintett területeken a helyi önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapnak azok konkrét távlati hasznosításának meghatározásához.

A fogalomhasználat változása miatt a Veszprém megyei tervben is változik (a teljes belterület figyelembevétele miatt esetenként jelentősen bővül) a települési térségek területe. Ez a területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területfelhasználásban.

A települési térség növekménye – mint azt alábbi ábra alátámasztja – elsősorban Veszprém megyei jogú város környezetében és a térségközponti szerepkörű városok belterületei környezetében számottevők.

A hatályos területrendezési szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni.


9

VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG

A területrendezési törvény fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi

és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe

Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak

A vízgazdálkodási térség lehatárolása a megyei szerkezeti terv módosítása során a vízügyi ágazat

digitális adatszolgáltatásának felhasználásával, annak és a hatályos településszerkezeti tervek területi

lehatárolásai együttes figyelembevételével történt.

A hatályos területrendezési szabályozás értelmében az országos vízgazdálkodási térség

területfelhasználási kategória területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének

kijelölése során e térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési

területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása ennek a követelménynek is megfelel, az OTrT-ben

a megyei területrendezési terv tervezési területén ábrázolt 1 554 ha vízgazdálkodási térség terv

figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 1 554 ha vízgazdálkodási térség került

meghatározásra az ágazati adatszolgáltatásnak a településszerkezeti tervi feldolgozás lehetővé tevő

pontosításoknak köszönhetően.


10

A SAJÁTOS TERÜLTFELHASZNÁLÁSÚ (korábban hatályos OTrT szerint építmények által igénybe vett) -

TÉRSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

A hatályos területrendezési törvény szerint: sajátos területfelhasználású térség megyei

területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb

külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló

területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és

honvédelmi területek tartoznak A területrendezés tervek tartalmi követelményei a sajátos

területfelhasználású térségre nem fogalmaz meg előírást. Veszprém megye területrendezési terve

2019 évi módosítása során sajátos területfelhasználású térségbe kerültek besorolásra a műszaki

infrastruktúrahálózat elemei, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz

kapcsolódó egyedi „építmények” (pld. bányaterületek, honvédelmi területek) területei és a .

A sajátos területfelhasználású térség és a korábbi OTrT szerint építmények által igénybe vett térség

összevetése a fogalomhasználat jelentős változása miatt nem releváns, mivel 2019-ben e térség

részeként kerültek lehatárolásra a korábban az „építmények által igénybe vett térség” területein túl az

egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási célú területek is. A 2019 évi

megyei TrT tervezetében a sajátos területfelhasználású térség tervezett területe: 13 588 hektár.


11

A sajátos területfelhasználású térség nagy kiterjedését a katonai-, honvédelmi célú területek nagy

kiterjedése indokolja. (A tervezett besorolás összhangban van a Balaton törvény azonos funkciójú

területeinek besorolásával.

A térséghez tartozó területek lehatárolása ebben a vonatkozásban is az ágazati adatszolgáltatások,

illetve a hatályos településrendezési tervek lehatárolásai együttes figyelembevételével történt.

Területi mérleg, az OTrT-nek való megfelelés:

Jelen tervezési eljárás keretében – a megyei szerkezeti terv változásával összhangban - új területi

mérleg kerül meghatározásra miután az egyeztetési eljárás eredménye figyelembevételével a

területfelhasználási terv véglegesítésre kerül. A településsoros - és valamennyi területfelhasználási

kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg lehetővé teszi

az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások)

%-os megfelelőségének ellenőrzése.

Hatályos OTrT szerinti területhasználatok (ha)

települési térség 26579

mezőgazdasági térség 124721

vízgazdálkodási térség 1554

erdőgazdálkodási térség 166413


12

VTrT területhasználatok (ha) összesen.: OTrT megfelelés (%)

települési térség 27186 27186 102,28

sajátos területfelhasználasú térség 13588 13588 -

mezőgazdasági térség 122163 122163 97,95

vízgazdálkodási térség 1554 1554 100,00

erdőgazdálkodási térség 154744

165490 99,45 sajátos területfelhasználási térségi belüli OTrT

szerinti erdőgazdálkodási térség 10746


13

A közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata

A közlekedési hálózatok és létesítmények jövőbeni sorsát és állapotát meghatározó változások

történtek a közelmúltban jóváhagyott OTrT-ben, a megyei terv-módosításnak ez az alapvető oka. Így a

terv leírásakor a változásokra koncentrál a szöveg, bemutatva az országos terv és a megyei terv

összeilleszthetőségének lehetőségeit úgy, hogy a Balaton tervvel érintett területre nem terjed ki a

megyei terv hatóköre, így az ezeken a területeken levő közlekedési hálózatokkal és létesítményekkel a

terv nem foglalkozik.

Közúti közlekedés

A hálózati hierarchia alapján az M8 gyorsforgalmi út kérdéskörét kell elsősorban tárgyalni. Az OTrT

szerint a Dunántúlon a Szentgotthárd - Veszprém - Dunaújváros nyomvonalon halad, azaz Veszprémig

a jelenlegi 8. sz. főút nyomvonalát követi, innen délkeleti irányba fordulva tart a dunaújvárosi hídig. Az

utóbbi időben előtérbe került Veszprém megyében az M8 gyorsforgalmi út kiépítésével kapcsolatban

az a megoldás, hogy az általános országos gyakorlattal ellentétben a gyorsforgalmi út nem új

nyomvonalon halad, hanem a jelenlegi 8. sz. főút épül át gyorsforgalmi paraméterekkel. Ennek a


14

megoldásnak az első szakasza már meg is épült Veszprém és Márkó között, a további szakaszok tervei

is készülnek ebben a szellemben és az építés is várhatóan folyamatos lesz (természetesen a tárca,

illetve az ország teherbíróképessége szerint).

Az ilyen jellegű kiépítés viszont felvet több hálózati és települési, területi problémát, melyet a megyei

tervben kezelni kell. Az egyik alapvető kérdés a 8. sz. főút kialakításának lehetőségei. Az OTrT-ben

foglaltaknak a megyei terv teljes mértékben meg kell hogy feleljen, az országos terv I/1. számú

mellékletének 2.a) pontja viszont tartalmazza a 8. sz. főutat a Székesfehérvár - Veszprém -

Szentgotthárd útvonallal. Így egyrészről a magasabbrendű terv adta kötelezettség a főút betervezése,

de a hálózati hierarchia és nem utolsósorban a megyei településközi kapcsolatok, illetve az érintett

területek, települések kiszolgálása is szükségessé teszi. Ha a 8. sz. főút nyomvonala gyorsforgalmi

funkciót kap (ezáltal magasabb osztályba lép, azaz elveszíti az eddig meglevő közvetlen terület-

kiszolgáló szerepét), az érintett települések közlekedési ellátása igen jelentős színvonalcsökkenést

szenved. A főútnak természetesen van nagyobb térségi (még nemzetközi szintű is) forgalmi szerepe,

de a megyén és a Dunántúlon való elhelyezkedése révén igen jelentős a település közi, illetve rövidebb

távú kapcsolati jellege is.

A fentiek alapján tehát egyrészt kötelezettség (az OTrT-ből adódóan), másrészt területi igény a 8. sz.

főút számára a lehetséges nyomvonal megtalálása. A főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését

tartalmazó tanulmányterv érezte a kapcsolati hiány jelentkezését, ezért az M8 gyorsforgalmi úttal

párhuzamosan jelentős hosszban (a megyei M8 nyomvonal pontosan egyharmad hosszában) szervizút

kiépítésének szükségességét jelezte, ezzel adva meg az átépítéssel elveszett, de hálózatilag szükséges

településközi és térségi kapcsolatokat. Mivel az újonnan fellépő kapcsolati hiány az M8 mentén

jelentkezik, célszerű a javasolt szervizutak kiegészítésével, folyamatossá tételével kialakítani a főutat.

Ennek a megoldásnak több előnye van. Területi szempontból ott biztosítja a közúti kapcsolatokat, ahol

azok az idők folyamán természetes módon kialakultak és így a leginkább szükségesek, a kiépítés

szempontjából pedig maximálisan rugalmas megoldást ad. Ugyanis a fellépő igények szerint

fokozatosan építhető ki, a végső állapotként előirányzott, teljes hosszban való kiépítés hosszabb távon

is elképzelhető. Az ütemezett kiépítés lehetősége a műszaki tartalomra is vonatkozik. Az első ütemben

kiépítendő, legszükségesebb szakaszok - mivel még csak mellékutak összeköttetését biztosítják –

alacsonyabb, mellékúti paraméterrendszerrel építhetők és csak a későbbiekben, esetleg megvalósuló

teljes hosszban való kiépítésnél merülhet fel a főúti szintű kiépítés igénye.

Az M8-al kapcsolatban meg kell említeni a nyomvonal Somló-hegy alatti vezetését. A közlekedési tárca

az érintett települések (Somlóvásárhely, Somlójenő) tiltakozása ellenére a hegy és a települések között

– itt is a jelenlegi nyomvonal felhasználásával – kívánja megépíteni a gyorsforgalmi utat. A települések

rendezési tervében szereplő déli elkerülő nyomvonalat megvalósítása könnyebbséget jelentene ezen

települések mindennapi életében, amely teljes mértékben összefonódott a Somló heggyel, valamint

turisztikai szempontból is sokkal előnyösebb megoldás lenne.

A 8. sz. főút Veszprém és megyehatár közötti szakaszának forgalmát elemezve az előzőben foglaltakhoz

kéVeszprém körvonalazható más megoldás is a főút fejlesztésével kapcsolatban. A főút

forgalomterhelése a hasonló terhelésű szakaszok összevonásával két markáns részre bontható: a

Veszprém - Ajka és az Ajka - megyehatár szakaszra. Ezen szakaszok átlagosan jellemző forgalmát 25

évre előrebecsülve (kerekítve) 35.000 illetve 24.000 E ÁNF adódik. Ez a forgalomnagyság kényelmesen

levezethető négysávos főúti viszonyok között is, ebben az esetben a két szakasz kapacitáskihasználása

„megfelelő” szolgáltatási szint mellett 74 %, illetve 51 %. Tehát a távlati forgalom levezetése főúti

kategória mellett is biztosítható. Javítja a helyzetet, ha a kiépítés műszaki paraméterei megegyeznek,

vagy közelítenek a gyorsforgalmi utak paraméterrendszeréhez, amely lehetővé teszi a Székesfehérvár

- Veszprém szakaszhoz hasonlóan az emelt sebesség engedélyezését. Ennek következtében, mivel


15

főútként üzemelő út esetén a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos korlátozások nem jelentkeznek, az

előbbiekben leírt úthasználati, település- és terület-kapcsolati problémák sem jelentkeznek, tehát a

szervizút kiépítése nem szükséges. Ez a megoldás út-szakmai, területi, gazdasági-gazdaságossági

szempontból is előnyösebb lenne.

A jelenleg érvényben levő terv a Székesfehérvár - Veszprém szakaszon az M80 sz. gyorsforgalmi utat

tartalmazza, az OTrT alapján azonban ez a szakasz is a 8. sz. főút részét képezi.

A megyei terv módosításában szereplő egyéb főutak esetében a jelenleg érvényben levő megyei

tervben foglaltakhoz kéVeszprém csak kismértékű helyi nyomvonalvezetési különbségek vannak egyes

rövidebb szakaszokon.

A főutak ismertetése:

- A 72. sz. főút jelenlegi nyomvonalán marad.

- A 73. sz. főút megyei tervbe tartozó rövid szakasza változatlan.

- A 82. sz. főútnak a 72. sz. - 8. sz. főútak csomópontjához vezető átkötő szakasza változatlanul

megmarad. Az OTrT-ben szerepel Csesznek térségében egy hosszabb tervezett elkerülés a

jelenlegi rossz vonalvezetésű, balesetveszélyes szakasz kiiktatása céljából. Ennek tervezésénél

komoly figyelmet kell fordítani az itt levő természeti értékek megőrzésére.

- A 83. sz. főút a jelenlegi terven szintén a jelenleg érvényes terv szerinti kialakítású.

- A 84. sz. főút sümegi elkerülése változik: a főút a települést nyugati irányban fogja elkerülni.

Egyéb új főúti kapcsolatok az OTrT szerint:

- A Rábacsanak - Pápa útvonal a korábbi térségi jelentőségű mellékút kategória helyett főútként

szerepel a tervmódosításban.

- A Sárvár - Celldömölk - Pápa - Kisbér - Tatabánya főút változatlanul megmarad, csak nem 88.

sz. főúti jelzéssel.

- A Pápa - Devecser - Tapolca főút szintén változatlanul szerepel a jelenlegi tervben.

- A 77. sz. főútként jelzett Nemesvámos - Tapolcai új főút Veszprém város szerkezeti terve

szerint nem a jelenlegi helyen lép ki a városból, hanem a 8. sz. főút városi elkerülő szakaszának

déli szakaszából ágazik ki. A város belső területeinek védelme érdekében ez szerencsésebb

megoldás a korábbinál.

- A 72. sz. főútból a 8. sz. főúttól délre kiágazik egy új nyomvonalú főút, amely az M8

gyorsforgalmi út ezen szakaszával létesít kapcsolatot.

A főutak OTrT-ben jelenleg szereplő elkerülő szakaszai az érvényben levő terven is szerepelnek (csak

Sümeg esetén a város másik oldalán).

A térségi jelentőségű mellékutak a számottevő forgalmú, nagyobb térségeket kiszolgáló jelentősebb

mellékutak, amelyek főutakat kötnek össze, megyei szinten jelentősebb térségeket kapcsolnak egybe,

illetve szolgálnak ki. Ezek az alábbi Zirc - Dudar - (Mór/Bodajk - 81.sz. főút)

Bakonyszentkirály - Dudar - Szápár - (Bakonycsernye) - Várpalota

Veszprém – (Balatonalmádi /71 sz. főút/)

Várpalota - Berhida – (Küngös - Balatonfőkajár - Lepsény)

Nyirád - Halimba - Ajka

Ajka – (Öcs - Pula)

Ajka - Noszlop

Sümeg - Gyepükaján - Devecser - Kolontár - Ajka

Sümeg - Bazsi - (Zalaszántó - Keszthely)

Somlójenő - Külsővat (csatlakozik az új főúthoz)

Pápa - Kerta - (Jánosháza)


16

Nagygyimót -Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc

Bakonykoppány - Lovászpatona - (Tét)

Márkó - Hárskút - Pénzesgyőr

Sümeg – (Zalabér - Zalaegerszeg)

A jelenlegi tervmódosításban nem szerepelnek az érvényben levő tervben levő alábbi térségi

jelentőségű mellékutak:

- Pápa - Kemenesszentpéter - Beled útvonal a közelében, vele közel párhuzamosan haladó új

főúti kapcsolat miatt.

- Pápa - Dáka - Somlójenő - Sümeg útvonal hasonló okokból (a Pápa - Devecser főút és a

Devecser - Sümeg térségi út közelsége, párhuzamossága miatt).

- Lovászpatona - Gic szakasz: nagyságrendjénél fogva nem térségi út.

- Celldömölk - Magyargencs - Szany útvonal: jelentős hosszban új nyomvonalon való építést

igényel, gazdaságtalan, ez az alárendelt kapcsolat meglevő mellékutakon is lebonyolódik.

A településközi mellékúthálózat esetében a tervmódosítás során csak azok az új településközi (két,

vagy legfeljebb három települést érintő) szakaszok kerültek ábrázolásra (lásd a Közlekedési hálózatok

c. tervlapot), amelyek az adott szakaszon közvetlenül érintett településeken túl egyéb települések

közúti kapcsolatait is javítják. A főutakkal vagy egyéb mellékutakkal párhuzamosan vezetett, azok

közelében haladó tervezett útszakaszok tervi ábrázolása nem reális, megvalósítása még igen nagy

távban sem reális. Ugyanígy minimális a megvalósulás esélye a bármilyen természetvédelmi

kategóriába tartozó területen átvezetett új útnak, különösen, ha az új kapcsolat kapacitáshiánnyal nem

támasztható alá.

A kisebb számú tervezett mellékút könnyebbséget jelent a települések számára is a településrendezési

terveik készítése során, mert kevesebb a kötöttségük, de ennek ellenére a terveikben egyéb közúti

kapcsolatokat is feltüntethetnek, ha ezt a településük számára előnyösebbnek ítélik.

A tervezett mellékutak hozzásegítik a településeket a népességmegtartó képességük növelésében is.

A jobb közlekedési kapcsolatokkal könnyebben elérhetők a távolabbi munkahelyek, szolgáltatások és

egyéb, a lakosság számára fontos uticélok, ezáltal javítják a lakosság komfortérzetét, növelik a

helybenmaradók létszámát (pl. Lókút - 82. sz. főút, Vaszar - Lovászpatona, Bakonyjákó - Döbrönte, stb.)

A tervben szereplő mellékút-fejlesztések:

Malomsok - Sobor

Takácsi - Nagyacsád

Nagyacsád - 8405 j. ök. út (Kemeneshőgyész)

Egeralja - Dabrony

Marcalgergelyi - Külsővat

Vinár - Békás

Ganna - Bakonypölöske

Bakonyjákó - Döbrönte

Vaszar - Csót

Vaszar - Lovászpatona

Lovászpatona – Sokorópátka

Nagydém - Kajárpéc

Bakonynána - Olaszfalu

Bakonykuti - Várpalota (Inota)

Bakonykoppány - Fenyőfő

Bakonyszentlászló (Vinye) – Bakonyszentkirály

Pápateszér - Bakonyszentlászló


17

Lókút - 82. sz. főút

Nagytevel - Pápa (Tapolcafő)

Bakonyoszlop - Csatka

Csetény - Jásd

Márkó - Nemesvámos

Kislőd - Úrkút

Úrkút - Ajka (Jókaibánya)

Pusztamiske - Nemeshany - Tüskevár

Gyepükaján - Csabrendek (Nagytárkánypuszta)

Zalagyömrő - Kisvásárhely

Gógánfa - Mihályfa

Megyer - Hetyefő

Kisberzseny - Veszprémgalsa

Öskü - Várpalota

Vasúti közlekedés


18

A hatályos és a jelenleg készülő megyei tervben ugyanazok a vasúti pályák szerepelnek, de az OTrT-

ben ezek más vonalbeosztással szerepelnek. A jelenleg érvényes beosztás szerint az alábbi

vasútvonalak haladnak át a megye Balaton törvényen kívüli részén:

A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak:

- Győr – Pápa - Celldömölk

- Székesfehérvár – Veszprém - Szombathely

- Boba – Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia)

A fenti vasútvonalak az OTrT-ben jóváhagyást nyertek, ezek meglétére (lévén az országos és a

nemzetközi vasúti hálózat integráns részei) hosszú távon is számítani lehet. A Győr - Celldömölk vonal

egyvágányú, nem villamosított. A jövőben villamosítása mindenképpen várható, esetleg

kétvágányúsítása is.

A Székesfehérvár - Szombathely villamosított vonal a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala, ennek

ellenére jelentős hosszban egyvágányú, csak Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között

kétvágányú. Jelenleg folyik a vonal-rekonstrukció tervezése, amelyet a rajzi mellékletek már

tartalmaznak. A nyomvonalak helyszínrajzát tekintve a módosítások olyan kis mértékűek, hogy a terv

adta léptékek ezt nem is érzékelik.

A Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) egyvágányú vonal villamosítása jelenleg folyik a

szükséges pályakorrekciókkal és a bobai delta kiépítésével együtt.

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak:

- Győrszabadhegy - Veszprém

- Tapolca - Ukk

A Győrszabadhegy - Veszprém egyvágányú, dízelvontatású vonal jelentősége nagymértékben csökkent

a környezetében bezárt bányák szállítási igényének elmaradása miatt, ezért a közlekedési tárca

folyamatosan fontolgatja a vonalon az üzem szüneteltetését. A vonal műszaki létesítményeinek

ipartörténeti értékei, valamint az általa feltárt terület Magyarországon szinte páratlan turisztikai

szépségei szükségessé tennék a fennmaradását, mert elősegítheti a térség idegenforgalmi

vonzerejének növekedését.

A Tapolca - Ukk egyvágányú, dízelvontatású vonalat hálózati szerepe miatt (fontos kelet-nyugati

vonalakat köt össze) megszüntetés jelenleg nem érinti. A Balaton-északi part villamosításakor, vagy az

után villamosítása célszerű.

Vasúti mellékvonalak (térségi jelentőségű vasútvonalak)

Az alábbi mellékvonalak találhatók a megyében:

- Tatabánya - Környe - Pápa

- Pápa - Csorna

- Lepsény - Veszprém

Mindhárom vonalon a személyszállítás jelenleg szünetel. Bizonyos szakaszaikon a teherforgalmat

fenntartják, illetve szükség esetén mentesítő, elkerülő vonalként üzemelnek. A személyszállítás

visszaállítására folynak kísérletek, de eddig nem sikerült olyan műszaki és gazdasági megoldást találni,

hogy ez megindulhasson.

Légi közlekedés

Az OTrT-ben a megye két repülőtere az alábbi besorolással szerepel:


19

Állami repülések céljára szolgáló repülőtér:

Pápa

Térségi repülőtér:

Veszprém-Szentkirályszabadja

A repülőterek műszaki állapota lehetővé tenné az intenzívebb használatot, de Magyarországon a

légiközlekedéssel szemben támasztott igény még nem érte el a nyugat-európai színvonalat. Mindkét

repülőtér igen értékes állóeszközállománnyal rendelkezik.

Térségi kerékpárút hálózat elemei

Szany - Vág - Kemenesszentpéter - Pápoc

Pápa - Bakonyszücs, Bakonykoppány - Fenyőfő- Bakonyszentkirály -- Kisbér

Sümeg - Mihályfa - Zalabér

Pápa - Ganna - Magyarpolány - Ajka - Halimba – Taliándörögd - Kapolcs - Monoszló - Zánka

Nemeshany - Devecser - Ajka - Városlőd - Szentgál - Bánd - Veszprém

Ajka -Úrkút – Nagyvázsony – Vászoly - Balatonszőlős - Balatonfüred - Tihany komp


20

Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc - Jásd - Szápár - Bodajk

Balatonfűzfő - Berhida - Várpalota - Bakonykúti

Veszprém – Balatonfüred

Celldömölk – Jánosháza - Rigács -Sümeg

Somlószőlős - Doba - Noszlop - Ganna

Egyházaskesző – Kemenesszentpéter

Pápa – Gecse – Csorna

Tervezői szintű egyeztetést igénylő kérdések

• Nagydémből-Lovászpatona-Kajárpéc tervezett mellékút nyomvonala

• Bakonykuti – Várpalota (Inota) mellékút (rajta kerékpárút) nyomvonala


21

A térszerkezetet érintő energiaközmű- infrastruktúra fejlesztési javaslatok

ENERGIAGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI JAVASLAT

A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására az energiaigény folyamatosan növekszik, amelyet tovább

növel a klímaváltozás hatáskompenzálásának energiaigénye. A társadalmi-gazdasági fejlődés

hullámzását, töréseit jól tükrözi a megye éves villamosenergia fogyasztása. Veszprém megyében az

éves villamosenergia fogyasztás a rendszerváltással egyidőben zajló gazdasági átrendeződés hatására

átmenetileg megtorpant, majd növekedni kezdett a 2008-as világválság hatása törte meg a fejlődést.

Azt követő gazdasági állapotot a villamosenergia fogyasztás csökkenése is jelzi. Gazdasági fellendülést

érdemileg 2012-től jeleznek a fogyasztási adatok.

A közelmúltban valamennyi megye, köztük Veszprém megye is elkészíttette a megye klímastratégiáját,

amelyben a klímaváltozás várható hatásait mérlegelve is kiemelésre került, hogy Veszprém megye sok

szempontból, kedvezőbb helyzetű, a veszélyeztetettsége összesítve országos átlag alatti, ennek is

köszönhető, hogy bár népességét megtartani, növelni sem az elmúlt 20, sem az utóbbi 5 évben nem

tudta, a népesség fogyása 0,5 % alatti. A klímastratégiában rögzítettek szerint a közvetlen lakosságot

érintő klímaváltozás hatására jelentkező hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség a

megyében az országos átlag alatti.

A kedvező adatok ellenére a megyében is a klimaváltozás okozta felmelegedés kompenzálásához a

mesterséges klimatizálás megoldása lassan elkerülhetetlenné válik, amely az energiafogyasztást, az

energiaigényeket növeli, miközben a környezetvédelmi igények és a fenntarthatóság javítása is az

energiaigény csökkentését igényelné. Az energiaközmű fejlesztési feladata a növekvő igények kisebb

környezetkárosítással történő kielégítésének megoldása, racionálisabb energiagazdálkodással a

fenntarthatóság biztosítása.

A megye klímastratégiájában kiemelten vizsgálták a lakosság klíma-érzékenységét, a lakosság

klímaváltozásról való tájékozottságát és a klímaváltozás hatáskompenzálásának igényét,

szükségességét. Veszprém megyét is érintő változások kezelésének első lépéseként a lakosság

tájékoztatása és probléma tudatosítása, a lakosság tudatformálása szükséges, azzal a szemléletformáló

célkitűzéssel, hogy mindenki hozzájárulhat a környezeti állapotok javításához. A klímaváltozás

kezelésének első lépéseként az „adaptáció” javasolható, amely a megváltozott klímaviszonyokhoz való

emberi alkalmazkodó képesség javításával is elérhető. Ezt követi a beruházási igények nélkül is

elérhető tudatformálás, amely segítségével egyszerű és ésszerű takarékossággal csökkenthető a

fogyasztás és az el nem fogyasztott energia kíméli a legjobban a környezetet és csökkenti a költségeket.

Veszprém megyében a tudatformálás érdekében további ismeretterjesztő fórumok szervezése

szükséges.

A következő lépés, amelynek céljából több ezirányú beruházást valósítottak meg a megyében, az

energiafogyasztás csökkentése érdekében, az utólagos hőszigetelés, árnyékolás stb alkalmazásával és

a korszerűbb épületgépészettel, energiatakarékos berendezések alkalmazásával jelentős

energiafogyasztás takarítható meg. Ezek a beruházások ingatlan szinten valósíthatók meg, és segítik az

egyéni fenntarthatóságot.

A takarékos fogyasztás mellett is fennálló növekedő igény kielégítését meg kell oldani, a megoldás

keresésének kettős célja, hogy a környezeti állapot a többlet energiafogyasztás érdekében történő

többlet energiatermelés hatására ne romoljon és a fenntarthatóság se legyen kedvezőtlenebb. E kettős

cél csak az energiatermelésbe a megújuló energiahordozók nagyobb arányú bevonásával valósítható

meg. A primer energiahordozói szerkezet módosítása, a megújuló energiahordozók hasznosításának


22

intenzívebb igénybevétele biztosítja a racionális energiagazdálkodást. Ennek szorgalmazását már

rendeletek is alátámasztják. Ezt szolgálja a módosított 7/2006 TNM rendelet, amelynek megfelelően,

új épületek építésénél 2019. január 1. napjától már a közel nulla energiaigényű épületek

követelményszintjét kell alkalmazni, továbbá az épület energiaigényét az összesített energetikai

jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben, helyben termelt megújuló

energiaforrásból kell kielégíteni. Ennek az energiahatékonysági elvárásoknak megfelelően új épületet

energiatakarékosan kell kivitelezni és az energiaszükséglet legalább 25 %-át megújuló energiaforrás

hasznosításával, helyben termelt energiával kell megoldani.

Új építésnél ezzel a rendelettel a megújuló energiahordozó hasznosítása biztosított. A meglevő

energiaszolgáltatás energiahordozó szerkezetének módosítása már sokkal nehézkesebb. A

klímaváltozás okozta felmelegedés hatásának kezelése, különösen a többszintes, a hőhatásnak jobban

kitett épületeknél kiemelt feladat lesz, amely a gépi hűtés alkalmazása nélkül nem lesz megoldható. A

gépi hűtés energiaellátása jelentős energiaellátási fejlesztést igényel, amelyhez a megújuló

energiahordozó bevonása nyújthat segítséget, hogy a többlet energiatermelés ne okozzon környezeti

terhelés növekedést és a fenntarthatóság is biztosítható legyen.

Veszprém megyében a legérintettebb település Ajka, ahol a lakásállomány 56 %-át meghaladja a

távhőszolgáltatásban részesülő lakások aránya (7064 lakás) és annak döntő hányada telepszerű

többszintes lakóépületben van. A legtöbb lakást Veszprémben érinti, 7869 lakást, a lakásállomány

29,35 %-át. Várpalota távhőellátással rendelkező lakásainak aránya 44,93 % (3935 lakás), Pétfürdő

49,49 % (967 lakás), Tapolca 23,6 % (1637 lakás), Balatonfüred 10,6 % (622 lakás) és Zirc 7,39 % (203

lakás). A telepszerű többszintes épületeknél a növényzettel biztosítható természetes árnyékoló

védelem fölé nyúló szinteknél az élhetőség-lakhatóság fenntartásához a mesterséges, gépi hűtés

biztosítását meg kell oldani. Erre legkedvezőbb megoldást a távhőszolgáltatáshoz kapcsolt távhűtő

hálózat nyújthatná, ennek megvalósítására azonban a közel jövőben nem lehet számítani, a

megoldásra helyben, egy-egy épületre kiépítendő hűtőhálózatnak van realitása.

A helyben kiépítendő hűtés energia szükségletének helyben megújuló energiahordozóval való

kielégítési lehetőségét is ki kell építeni az üzemeltetési költségnövekedés fékezése érdekében.

A megye szintjén várható energiaigény növekedésnek a kielégítésére a meglevő energiaellátó

rendszerek fejlesztése is szükséges, különösen figyelembe véve, hogy a megújuló energiahordozóként

a közeljövőben legeredményesebben hasznosítható napenergia hasznosítási lehetősége időjárás

függő, így a termelés-fogyasztás kiegyenlítésére a hagyományos energiarendszerek fejlesztése is

szükséges.

Veszprém megye területén országos jelentőségű közcélú energiatermelő bázis, 50 MW-ot meghaladó

teljesítményű (120 MW) Litéren üzemel. Az MVM GTER Zrt tulajdonában levő gyorsindítású gázturbina

a villamosenergia ellátó rendszer egyik bázis létesítménye. 50 MW-ot meghaladó az Ajkai Hőerőmű,

amelynek 100 MW a teljesítménye, primer energiahordozója biomassza és import feketeszén, továbbá

az Ajkai Gázturbinás csúcserőmű 116 MW kapacitású. Korábban Inotán üzemelt 50 MW teljesítményt

meghaladó barna szén tüzelésű erőmű, de 2001-ben felszámolásra került, ma már csak a

villamosenergia elosztórendszer egyik gócpontja.


23

Villamosenergia ipari engedélyesek listája

Az iparági nyilvántartásban a következő nagyerőműveket tartják nyilván:

Engedélyes neve Telephelye Erőmű teljesítménye

(MW)

Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka, Gyártelep 101,6

MVM BVMT Bakonyi Villamos Művek

Termelő Zrt. 8400 Ajka, Gyártelep hrsz 1961/1. 116

MVM GTER Zrt. Litéri GT 8169 Litér, Királyszentistváni út 1458/4 hrsz. 120

A megyében még üzemelnek kiserőművek, amelyek bár csatlakoznak a villamosenergia közhálózatra,

energiatermelésükkel jellemzően helyi energiaigényeket elégítenek ki.

Az iparági nyilvántartásban szereplő kiserőművek listája:

Engedélyes neve Telephelye Erőmű teljesítménye

(MW)

Bakonyi Bioenergia Kft. 8401 Ajka Gyártelep hrsz: 1961 30

Bakonyi Erőmű ZRt. 8104 Várpalota Pf. 537. 40

Euro Green Energy Kft. Zirc, Olaszfalu külterülete 25

Veszprém-Kogeneráció Energiatermelő Zrt. 8200 Veszprém Haszkovó út 11. 8,2

Nyilvántartásban szereplő szélerőművek listája:

Engedélyes neve Telephelye Toronyszám (db) Beépített teljesítmény

(MW)

Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Szápár 1 2

Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Csetény 2 4

Windeo Kft. Pápakovácsi 1 2

Bakonyi Erőmű Inota/Várpalota 1 0,25

A megye klímastratégiában is rögzítésre került, hogy a megye energiaellátásánál a helyi

energiaforrások előfordulását is említeni kell. Veszprém megye primer energiaforrások tekintetében,

elsősorban a megújuló energiaforrások szempontjából jelentős potenciállal rendelkezik, míg a fosszilis

energiahordozók gazdaságosan kitermelhető készletei nem számottevőek a megyében. A felhagyott

bányaterületek, a nagykiterjedésű szénmedencék Nyirád, Ajka térségében a szén kitermelése

megszűnt.

A megújuló energiaforrások tekintetében Veszprém megye, jelentős potenciállal rendelkezik

elsősorban a biomassza típusú energiahordozók terén, de gazdag lehetőségek rejlenek a geotermikus

energia, valamint a szél- és a napenergia hasznosítás területein is. A vízenergia hasznosítására

rentábilis lehetőség nincs.

A megye energiaellátása a helyi források közvetlen hasznosításán kívül a megye területén áthaladó

átviteli és szállítóhálózatokról történő vételezéssel biztosított.


24

Energiaforrások, energiatermelő bázisok

A megújuló energiahordozók közül az időjárás függőségében történő energiatermelés fokozása is az

energiaforrásokban szegény országban nagyon hasznos, a termelés-fogyasztás egyensúlyát szolgáló

tároló kapacitás hiánya a hasznosítás lehetőségének korlátot szab. Az időjárás függőség, a termelés-

fogyasztás kiegyenlítésének hiánya mellett, a természet és a táj védelmének igénye is hozzájárult az

amúgy energiatermelésre kedvezően rendelkezésre álló szélenergia hasznosítási lehetőségének

korlátozását célzó rendeletek életbe léptetéséhez.

A másik kedvezően hasznosítható megújuló energiaforrás a napenergia, amelynél a termelés-

fogyasztás kiegyenlítésének igénye ugyanúgy jelentkezik. A termelt villamosenergia iparági

fogadásához az elosztóhálózat fejlesztése, az alap hálózati rendszer tároló képességének növelése,

illetve újabb kompenzációs beruházások megvalósítása szükséges. A termelt villamosenergia átvétel

feltételeit a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamosenergiáról szóló törvény rögzíti.

A megyében bár pontos nyilvántartás nem áll rendelkezésre, több háztartási méretű, 50kVA alatti

kapacitású naperőmű üzemel, amelynek a beruházásának a megtérülését az ad-vesz rendszer

biztosítja. Az ad-vesz rendszerhez a hálózati fogadó készséget szolgáló elosztóhálózat fejlesztését a

szolgáltató, Veszprém megyében az E.ON-ÉDÁSZ Zrt valósítja meg, a termelővel kötött megállapodás

alapján. A hálózatépítés módjának lehetőségét az érintett település helyi építési szabályzata határozza

meg.

Az egy telephelyen létesített 50 MW feletti nagyerőműben termelt energiát és a szintén egy

telephelyen létesített 50 MW alatti kiserőművekben termelt energiát főelosztó hálózaton tudja

fogadni a szolgáltató. Az egy telephelyen létesített 5 MW alatti villamosenergia termelő erőművek

rögzítése az OTrT-ben előírtak alapján csak a településrendezési eszközökben rögzítendők, a

területrendezési megyei tervekben az egy telephelyen létesített 5-50 MW villamosenergia termelő

erőművek rögzítendők, az OTrT-ben az egy telephelyen létesített 50 MW feletti villamosenergia

termelő erőművek rögzítendők.

Az iparági nyilvántartásban szereplő kiserőművek döntő hányada, bár csatlakoznak az elosztó,

főelosztó hálózatokhoz, döntően helyi ipari igényeket elégítenek ki.

5 MW-ot meghaladó kapacitású megújuló energiahordozó hasznosítására létesített naperőmű-park

már több üzemel, és több naperőmű-park beruházása folyamatban van, de erről pontos lista nem áll

rendelkezésre, mivel ezeknek a beruházásoknak jelentős hányada a településrendezési eszközök

szintjén rendezhető. Építésügyi szempontból csak az szükséges, hogy egyes települések

településrendezési eszközeiben a létesítendő naperőmű-park területe, mint megújuló

energiatermelésre alkalmas és kijelölt, többnyire beépítésre nem szánt különleges területként

szerepeljen. A beruházás megvalósításánál csak azt kell figyelembe venni, hogy egy-egy telephelyen

mekkora a tervezett villamosenergia teljesítmény. Annak nincs jelentősége, hogy egy településen belül

hány telephelyen történik energiatermelés. Az energiatermelés villamosenergia hálózati rendszerre

gyakorolt hatását az energiaiparnak kell kezelni. A településrendezési eszközök csak a terület

felhasználásával foglalkozik, ez irányú rendelet kiadását tervezik.

A megye energiaellátásában meghatározó szerepe a területén áthaladó országos és térségi energetikai

hálózatoknak van.

Villamosenergia ellátás

A megye villamosenergia ellátása –a saját ellátást szolgáló villamosenergia termelés felhasználásán

kívül- az országos egységes hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával elégítik ki. Az országos

hálózati rendszerből a megye területén áthalad az országos 400 kV-os átviteli hálózat és a 132 kV-os

főelosztó hálózati rendszer néhány szakasza és a megye területén, Litéren üzemel az országos


25

villamosenergia elosztó rendszer egyik iparági táppontja, 400 kV-os alállomása, amely a megye

villamosenergia ellátásában bázis, „energiaforrás” szerepet tölt be.

A megye területén áthaladó országos hálózati rendszerekhez tartozó átviteli hálózat a MAVIR Zrt

üzemeltetésében van, a főelosztó hálózatokat a helyi szolgáltató, az E.ON Észak-dunántúli

Áramhálózati Zrt. üzemelteti.

Villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei

400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei:

- Litér – (Martonvásár)

- Litér – (Hévíz)

- Litér – (Győr)

- (Paks) – Litér

400 kV-os átviteli hálózat tervezett eleme:

- (Paks) – Litér II.

Átvitelt befolyásoló 132 kV-os főelosztó hálózat elemei:

- Ajka OVIT – Ajka

- Várpalota (Inota) – Várpalota (Inota)

Térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat elemei:

- (Százhalombatta) – Várpalota (Inota)

- Várpalota (Inota) – (Kaposvár)

- Litér – (Oroszlány)

- Litér – (Oroszlány) felhasítva Várpalota

- Litér – (Oroszlány) felhasítva Pét(fürdő)

- Várpalota (Inota) – Litér I.

- Várpalota (Inota) – Litér I. felhasítva Székesfehérvár

- Litér – Ajka

- Litér – Ajka felhasítva Veszprém

- Litér – (Keszthely)

- Litér – (Keszthely) felhasítva Veszprém

- Litér – (Keszthely) felhasítva Tapolca

- Litér – (Keszthely) felhasítva Aszófő

- Ajka – (Hévíz) felhasítva Nyirád

- Ajka – (Hévíz)

- Ajka – (Hévíz) felhasítva Sümeg

- Ajka – (Győr)

- Ajka – (Győr) felhasítva Pápa

- Ajka – Szombathely


26

- Sümeg – Zalaszentgrót

A fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátását szolgáló hálózati rendszert jelenleg az E.ON Észak-

dunántúli Áramhálózati Zrt biztosítja. A szolgáltató a 132 kV-os főelosztó hálózati rendszerén keresztül

csatlakozik a MAVIR Zrt által üzemeltetett hálózathoz, amelyen keresztül a villamosenergia vételezése

biztosított. A 132 kV-os hálózatok csatlakozási táppontjai Veszprém megyében a Litéri és a szomszédos

megyékben üzemelő iparági 400/132 kV-os alállomások.

1. ábra: Veszprém megye villamosenergia hálózata Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés

A 132 kV-os hálózat szállítja a villamosenergiát a megye 132/(/22)(/10) kV-os alállomásaihoz, amelyek

a fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátási bázisának tekinthető.

A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az üzemelő és tervezett alállomások.

A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az alállomások:

• üzemelő: Pét, Inota Veszprém, Aszófő, Tapolca, Sümeg, Nyirád, Ajka, Pápa

• tervezett: Veszprém

Az alállomásokról induló középfeszültségű (22, 10 kV-os) gerinchálózat táplálja az egyes településeken

belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű

elosztóhálózatról elégítik ki az egyes fogyasztók igényeit.

A hálózatépítés iparági tervek és beruházások alapján valósul meg, de a hálózatépítés lehetőségét a

helyi építési szabályzat rögzíti.

A területrendezési tervben a villamosenergia közművek rögzítésével, szabályozásával, egyrészt helyet

kell biztosítani a hálózat meglevő és tervezett, föld feletti és alatti hálózatok és létesítmények számára,

valamint a biztonsági övezetek számára. Másrészt szabályozni kell területgazdálkodási szempontból a

hálózatok fektetési módját. A villamosenergia iparági előírások csak az új építésű vezetékekre ad


27

utasítást, a fektetés belterület, illetve külterületi meghatározásával. Az építésügy azonban nem

használja a belterület-külterület tagolását, hanem beépítésre szánt és nem szánt területet határol el.

Ezért szükséges, hogy a települési igények, elvárások is a fektetés módjának meghatározásában

szerepeljen. A területrendezési tervben rögzített iránymutatás segítséget nyújt a TKR-ben rögzítendő

települési, település képi, esztétikai követelmények érvényesítéséhez.

A villamosenergia hálózatok fektetési formájának meghatározásánál figyelembe kell venni, a

klímaváltozás okozta felmelegedés és szélsőséges szélhatás kompenzálására szolgáló igényeket,

figyelembe kell venni, hogy a megye gazdasági életében fontos gazdasági ágazattá váló turisztikai

fejlesztési igényét, a környezeti állapot fejlesztését, azon belül a látvány, településkép, tájkép javítását.

A klímaváltozással járó szélsőséges szélhatások mellett üzembiztos szolgáltatás érdekében, a napfény-

hő hatás kompenzálását szolgáló növény, fasor telepítéshez szükséges helybiztosítása érdekében,

továbbá a tájképi, településképi védelem érdekében a vezetékek földalatti elhelyezése javasolt. Az így

felszabaduló területen növény-fa telepítéssel javítható a környezeti állapotot.

Földgázellátás

A megyében a termikus energiaellátás energiahordozója a földgáz, amely segítségével az egyes

ingatlanokon automatikus üzemvitelű hőellátást lehet biztosítani. A földgázellátás Veszprém

megyében 9 település: Bakonybél, Csehbánya, Gecse, Kispirit, Megyer, Németbánya, Öcs,

Pápasalamon és Pénzesgyőr település kivételével, település szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll.

A vezetékes gázellátás kiépítésének a hagyományos energiahordozó okozta környezetterhelés

csökkentésén túl, társadalom-politikai hatása is van, különösen kisebb lélekszámú települések

népességmegtartását segíti.

A megye gázellátását, az egységes országos földgáz szállítóhálózati rendszerhez tartozó, megye

területén áthaladó vezetékekről biztosítják. A nagynyomású földgázszállító hálózatokat a FGSZ

Földgázszállító Zrt üzemelteti.

A fogyasztók földgázellátásának egyetemes szolgáltatója az NKM Zrt. A megyében a fogyasztók

földgázellátására egységes elosztóhálózati rendszert építettek ki, amelynek betáplálása az országos

nagynyomású szállító távvezeték hálózatról biztosított. A betáplálás több helyen történik, a

nagynyomású szállítóvezetékre telepített átadó állomások segítségével.

Szénhidrogén szállító hálózat elemei:

- Ajka – (Győr)

- (Kápolnásnyék) – Pét(fürdő)

- (Adony) – Papkeszi

- Devecser – (Nagylengyel)

- Ősi – Papkeszi

- Ősi – Pét(fürdő) Nitrogénművek

- Papkeszi – Devecser

- Dabronc – Tapolca

- Veszprém – Bakonyművek leág

Nemzetközi szénhidrogén szállító hálózat tervezett eleme:

- „Nabucco”


28

A megye területén több gázátadó/elágazó/szakaszoló állomás, mint a gázellátás bázisa üzemel. A

gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép-nyomású vezeték szállítja a földgázt a

településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép

nyomásszabályozóig.

2. ábra: Veszprém megye szénhidrogén szállító hálózata

Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés

A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép-nyomású vezeték szállítja a földgázt a

településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép

nyomásszabályozóig.

A települések közötti elosztás nagyközép-nyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó

hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a

nagyközép-nyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású

hálózatokról ellátott.

Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról

vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó

hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású

elosztóhálózattal biztosított. A kisnyomású elosztóhálózattal történő ellátásnál, az arról kiépített

ingatlan bekötéssel közvetlen fogyasztói igényeket lehet kielégíteni. A nagyközép-, vagy

középnyomású hálózatról bekötött, ellátott ingatlanokon a fogyasztói gázellátáshoz egyedi helyi, házi

nyomáscsökkentőket kell telepíteni, amellyel előállított kisnyomású földgázzal lehet a fogyasztói

igényeket kielégíteni.

Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az

intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás

jellemzően középnyomáson került kiépítésre.

Meg kell jegyezni, hogy a szintén alaphálózati ellátásként kiépített országos elosztású szénhidrogén

(olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezetéke nem érinti Veszprém megye területét. A MOL Nyrt


29

által üzemeltetett szénhidrogén hálózatok Veszprém megye területét érintő fejlesztési terve nem

ismert.

A megyei területrendezési terv további egyeztetése során szükséges a Lovászpatona-Gecse-Szerecseny

térségében a földgázelosztó vezeték nyomvonalának meghatározása.

Megújuló energiahordozók

Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása Veszprém megyének energia

ellátásában meghatározó szerepet tölthetnek be. A Magyarországon rendelkezésre álló megújuló

energiaforrás hasznosítására van példa a megyében. A hasznosítási lehetőségekről tanulmányok,

tervek, stratégiák készültek.

Biogáz, biomassza

A biogáz program, a biomassza hasznosítására a megyében van példa, mivel a biomassza alapú

energiahordozók termelésének a lehetőségeit a megye területének nagyfokú be-erdősültségéből, a

szántóföldi növénytermesztésből, állattartásból származó energetikai célra hasznosítható

melléktermékek nagy mennyisége biztosíthatja.

Meg kell említeni, hogy a megyében üzemelő biomassza hasznosítási projektek ellenére az ezirányú

fejlesztés jövőjét a kibocsátások miatt, az utóbbi időkben már nem tartják annyira kedvezőnek.

Geotermális energia

A földhő hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása várhatóan hosszabb távon is helyi jelentőségű,

döntően épületgépészeti szintű beruházás marad.

3. ábra: Hévízkutak Veszprém megye területén Forrás: Magyarország geotermikus felmérése 2016 alapján saját szerkesztés


30

A geotermális energia Veszprém megyében is rendelkezésre áll, a Magyar Energetika és Közmű

Szabályozási Hivatal által 2016-ban elkészítetett Magyarország geotermikus felmérés szerint. A Bakony

területén ugyan alacsony a geotermikus gradiens. Veszprém megye két települését érinti (Gic és

Nagydém) Győr geotermikus koncessziós területe. A megye geotermikus szempontból mindazonáltal

szerény természeti adottságokkal rendelkezik. Az egyetlen termálfürdő Pápán működik. Említést

érdemel még a balatonfüredi gyógyvíz.

Az országos hévízkataszterben 11 kút szerepel. A kutak egy kivételével mind sekélyek, a legmelegebb

és egyben legmélyebb a Pápa Tak-2 kút, 49°C hőmérsékletű termálvizet ad 1220 méterből.

Hévízkat. szám

Település

Helynév

EOVx

EOVy

Építés éve

H (m)

T (°C)

1 18-22 Hosztót Ukk-1. Karsztvíz 513020.1 192478.1 1966 301 35

2 18-24 Pápa Tak-2. meddő CH fúrás 529282.4 228197.6 1966 1220 49

3 18-25 Pápa Fürdő 2. Kastélykert 531966.6 222395.7 1969 472 42

4 18-28 Pápa Fürdő 1. Kastélykert 530677.9 222215.8 1962 825 33

5 18-29 Sümeg Karsztv. figy. 514690.3 183624.8 1959 556 32

6 18-32 Sümeg Strand 2. 514704.3 183567.3 1983 600 32

7 18-27 Tapolca Strand 2. HgN-39/A 525736.1 172846.6 1987 598 38

8 18-30 Tapolca Strand 1. HgN-39. 525741.2 172864.1 1987 334 37

9 18-35 Tapolca Termál Hotel kútja 527538.7 172651 2001 218 32

10 18-23/A Ukk Vízmű (Ukk-2.) 511847.6 190735.6 1966 800 31

11 18-34 Zalagyömörő 1. sz. 512261.5 187950.9 1988 535 32

A megyében csak 1 hasznosíthatónak ítélt meddő szénhidrogénkút található Pápán. Ez a kút 1437 m

mély és 50 évvel ezelőtt fúrták. A megye területén a 90°C 2000–2800 m mélységben várható, amely

mélyebb az országos átlagtól. Perspektivikusan a talajszondákkal és hőszivattyúkkal megoldott kisebb

geotermikus fűtőegységek létesítése lehet reális.

Szélenergia

A helyzetfeltáró vizsgálatokban rögzítésre került, hogy a megye természeti adottsága a kedvezően

hasznosítható szélenergia rendelkezésre állása. Ennek hasznosítására, Magyarországon első szélerőmű

Veszprém megyében, Inotán létesült, s a korábbi területrendezési terv is a megye kedvező

szélhatásának hasznosítását preferálta, amelynek hasznosítására a megyében több szélerőmű-park

tervezése volt folyamatban. A helyi tiltakozások, ezeknek a megvalósítását meghiúsították. Újabb

létesítésének megvalósítási szándékát is az időközben történt szabályozás megállította. A szélenergia

újabb hasznosítási lehetőségét segítő beruházás megvalósítására a közeljövőben nincs lehetőség.

Napenergia

Töretlen jövője a napenergia hasznosításának van, amelyből évi 1900-2000 óra hasznosítható, 4600-

4700 MJ/m2 termelhető.

A megye területén a Balaton üdülőkörzetében, ahol a turisztikai fejlesztés szezonális jellegű, és a

napenergia hasznosítási lehetősége, a termelés-fogyasztás egybeesik a szezonális hasznosítás

igényével, kínálja a napenergia napkollektoros hasznosítását, amely megtérülő beruházással

megvalósítható.


31

A megye területén általánosan a naperőműves, villamosenergia termelési célú hasznosítás lehetősége

biztosított. A napenergia hasznosításra van mód sziget üzemben is, ha helyi akkumulációval a

termelést-fogyasztást ki tudják egyenlíteni. Gazdasági szempontból az ad-vesz rendszer igénybe vétele

biztosítja a beruházás megtérülését, illetve a naperőmű parkkal közcélú villamosenergia termelés

egyre szélesebb körű, ahol a szolgáltatóval egyeztetve az átvételi tarifa érvényességével a termelt

villamosenergia értékesíthető.

A megújuló energiahordozó hasznosítás területrendezési tervekben való szerepeltetése nagy száma

miatt gondot okoz, ezért javaslat készül a kezelési lehetőségére. A megye szerkezeti tervén csak az egy

telephelyen létesített 50 MW feletti közcélú villamosenergia termelő erőmű megjelenítése szükséges.

Veszprém megyében egy telephelyen belül 50 MW közcélú villamosenergia termelést meghaladó

nagyerőmű létesítési szándéka nem ismert.

A megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőséget a településrendezési eszközök keretében kell

vizsgálni. Számára beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelő terület jelölendő ki. Egy-

egy telephelyre külön-külön meghatározott teljesítmény alapján határozható meg, hogy annak a

beruházásnak, az átfogó területrendezési tervben való szerepeltetése szükséges-e. A korábbi

gyakorlattól ellentétben az önálló telephelyeken előállított villamosenergia teljesítményt e

vonatkozásban önállóan kell mérlegelni.

Azaz aggály, hogy az ország villamosenergia rendszere, hogy tudja fogadni ezekkel a beruházásokkal

időjárás függvényben termelt, a fogyasztás-termelés egyensúlyához nem illeszkedő energiát, azt az

iparágnak kell szabályozni a területrendezéstől függetlenül.

Vízenergia

Veszprém megye területén kisebb vízfolyásokra lehetne vízlépcsőt építeni, helyi akár csak reklám célra,

de ennek jelentősége „telek” szinten marad, annak energiagazdálkodást is érintő hatása a közeljövőre

tekintettel kizárható.

Viziközművek fejlesztési javaslata

Vízellátás

Ivóvíz ellátás

Veszprém megye nagyon kedvező hidrogeológiai adottsága, felszíni és felszín alatti vizekben való gazdagsága a megye lakosságának a közüzemű vízellátásából is látható. Már az ezredforduló óta, a megye valamennyi települése rendelkezik egészséges, közüzemű vízellátással, az ellátottság is egy-egy településen belül, közel település szintű kiépítettséggel, így a vízellátás fejlesztési célja, a kedvező ellátottság megőrzése és annak hosszú távú fenntartásának biztosítása. A mennyiségi ellátás jelenleg biztosított. A vízminőség azonban több helyen is javításra szorul. A megfelelő ivóvíz minőségű víz hosszabb távú biztosítása csak fejlesztésekkel tartható fenn.

A vízigények kielégítése döntően a felszín alatti vízkészletekből történik, részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, részben regionális vízbeszerzési lehetőséggel regionális gerinchálózat segítségével történik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázis elszennyeződése esetén a regionális rendszerek fejlesztésével lehet pótolni. A regionális vízbeszerzés lehetősége, ezért különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása növeli az ellátás biztonságát.

A vízellátás bázisaiból kitermelt víz, amelyet részben helyi hasznosítású elosztóhálózattal, részben kistérségi, vagy nagy regionális rendszerű hálózattal juttatja el az egyes településekhez, az egyes fogyasztókhoz.


32

A felszín alatti vízkivételekkel részben parti szűrésű kutakkal, részben rétegvizekből, részben karsztvízből biztosítják a vízellátást, a felszíni vizekből a vízkivétel többnyire nem ivóvíz ellátás céljából történik. Veszprém megyében a kitermelt bár kedvezőbb minőségű, az itt kitermelt vizek is kezelésre szorulnak. A vízkészletek vízminőségének megőrzésére és javítására az elmúlt években is sokat áldoztak, de további minőség javítási igények is várhatók.

Az elmúlt időkben a közcsatornás szennyvízelvezetés hiánya miatt, a jellemzően talajba szikkasztott szennyvíz okozta szennyezés ellen a sérülékeny vízbázisok védelme nem volt biztosított, így ebben a megyében is több helyi vízbázis elszennyeződött. Azokat az elszennyeződött kutakat, ahol a szennyezés mértéke meghaladta az ivóvíz minőségre vonatkozó előírások határértékét többnyire regionális hálózati kapcsolat kiépítésével váltották ki. A kevésbé szennyezett kutakat technológiai fejlesztéssel, vízkeveréssel alkalmassá tették a fogyasztásra. A szennyezési folyamat megállítását jelentő szennyvízelvezetés és kezelés megoldása (az ezredfordulón a megye lakásállományának csak a 54 %-a csatlakozott a közüzemű szennyvízelvezető rendszerre, amely 2017-re 81,9 % ra emelkedett) lehetőséget adott arra, hogy vízminőség javító beruházásokkal az azóta szigorúbb vízminőségi előírásoknak is megfelelően a vízbázisok az ivóvíz ellátásra alkalmasak legyenek.

A helyi vízkivételek előforduló mennyiségi és vízminőségi problémáinak kompenzálására áthidaló megoldást a regionális vízellátó rendszerek biztosítják.

A vizsgálatok alapján a megye döntő hányada, a Bakony hegység és a Balaton-felvidék területére esik. A Bakony, a Dunántúli középhegység, geológiai adottságával, vízföldtani szempontból a karsztvíz kincs tárolója. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de hozzáférhető nagyobb mélységekben a karszt-összlet peremterületein is. A megye vizsgált területrészén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez kéVeszprém elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik.

A vizsgálatokban részletezettek szerint, a megye területén korábban a bányaműveléssel járó vízkiemelés miatt a karsztvíz felszín vízszintje jelentősen lecsökkent, a problémák megszüntetésére a bányászati érdekű vízkiemelést megszüntették. Ez a karsztvíz készlet Közép-Dunántúl vízellátásának meghatározó vízbázisa.

A megye általános kedvező hidrogeológiai adottságának köszönhetően helyi kutakkal, kistérségi regionális rendszerekkel a vízigényeket az egész megye területén ki tudják elégíteni. Így több település vízbázisa helyi jelentőségű, kistérségi ellátási feladatú vízmű kút. Ezeknek a kutaknak a törvény szerinti előírás alapján meghatározott, vízminőség védelmét biztosító hidrogeológiai védőidom kijelölésével és az arra vonatkozó előírások betartásával a helyi vízbázisok vízminőség védelmét biztosítani lehet. Ehhez kiemelt feladat, hogy a hidrogeológiai védőidomokra a 123/1997 (VII.18.) kormányrendeletben és a hidrogeológiai védőidom határozatában leírtak betartásra kerüljön.

A kormányrendelet 5. mellékletében szerepel, hogy adott védőidommal érintett területet hogy lehet hasznosítani. A kormányrendelet elfogadása óta a terület felhasználási lehetőségekben azonban több változás történt, aminek rendeleti követése nem történt meg, így pl a kereskedelmi gazdasági területekre vonatkozó megállapításokat nem tartalmaz. Azokat a területfelhasználási lehetőségeket, amelyet nem jegyez egyértelműen a rendelet, annak a hidrogeológiai védőidomon való elhelyezése csak az ágazattal folytatott egyeztetés alapján jelölhető ki. De minél hamarabb célszerű lenne a kormányrendelet módosítása.

A természeti, földtani, hidrogeológiai adottságok alapján kirajzolódott az országos vízminőség védelmi területek övezete, amelyre vonatkozóan a településrendezési eszközökben kell szabályozást írni. Az OTrT-ben az Országos vízminőség-védelmi terület övezetére rögzített előírás:

15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő


33

kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

A vízbázisok védelme érdekében ennek teljesítése is szükséges.

Veszprém megyei települések döntő hányadának vízellátását három jelentősebb szolgáltató biztosítja.

A legtöbb, 132 településen a vízellátást a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatja. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 51, a Dél-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 5, összesen 56 településen élők számára biztosítják a vízellátást. A Pápai Víz és Csatornamű Zrt 26 település vízellátását szolgáltatja. A veszprém megyei szolgáltatói körből kimaradt 3 település vízellátását a Pannon-Víz Zrt. (Nagydém település), Vasivíz Zrt. (Külsővat település) és a Fejérvíz Zrt. (Jásd település) biztosítja. Veszprém megyében a vízellátást biztosító szolgáltatókban változás hosszabb távon sem várható.

A vízellátás megyei szinten nagyon kedvező, a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 98 %-os, szerencsésen a „kedvezőtlenebb” ellátottságú településeken kevesebb ember él. A megyében mindösszesen 3077 lakás, kb 7500 fő számára nem biztosított a közüzemi hálózati ivóvízellátás, a megye lakosságának 2 %-a.

A megye jelenlegi kedvező ellátottsága alapján vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már a még teljes körű ellátással nem rendelkező településen kívül, ahol az ellátottság növelése is még feladat, többnyire már a "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A „minőségi” igény pedig elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik. Ezért a jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. A hosszú távú megfelelő vízminőségű vízellátás nagy biztonsággal a regionális rendszerek irányából biztosítható, ezért a regionális vízbeszerzés lehetősége, különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása javasolt.


34

1. ábra: Veszprém megye vízellátó hálózata


A vízellátás fejlesztési igényének meghatározásánál, az igény prognózis készítésénél figyelembe kell venni, hogy Veszprém megye népessége bár minimális mértékben, de csökkenő tendenciájú. A népességcsökkenés önmagában indokolja a vízfogyasztás csökkenését, de a víztakarékosságra való törekvéssel fokozódik a fogyasztás csökkenése. A komfort igény növekedése, viszont vízfogyasztás növekedést eredményez. A fogyasztás csökkenés-növekedés hosszú távon kiegyenlítődik, így hosszútávon az igények mennyiségi növekedésével várhatóan nem kell számolni.

A víztakarékosság mellett a komolyabb ivóvízfogyasztás csökkenést az eredményezi, ha a költségigényesen kezelt jó vízminőségű vizet olyan célra nem akarják felhasználni, amely nem igényelne ivóvíz minőséget.

A házi kutak, a szürkevíz használat csökkentheti az ivóvíz felhasználást, amely jelentősen csökkentheti a háztartások ivóvízellátásának költségeit.

Ma kimondható, hogy hosszabb távon a takarékos, szelektált vízellátású vízhasználattal az igényes kezelést igénylő ivóvíz igénynövekedésével várhatóan Veszprém megye területén nem kell számolni.

Számolni kell a házi kutak növekedésével. Ma már házi kutat létesíteni is csak az arra vonatkozó engedéllyel lehet.

Összefoglalva: a megyében rendelkezésre álló ivóvíz bázisok a várható távlati igényeket, természetesen a bázisok, elosztóhálózatok és azok létesítményeinek megfelelő korszerűsítésével és fejlesztésével, jó állapotban tartásával ki fogja tudni elégíteni.

Egyéb vízellátás

A nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedve, annak kielégítésére lokális megoldást keresnek. Erre a talajvizek, rétegvizek, de jellemzően a felszíni vizek is rendelkezésre állnak.

Távlatilag a legnagyobb vízhiány a mezőgazdaságban, az agrárágazatban várható, amelynek vízellátására az öntözőcsatornák, öntöző hálózatok kiépítési igénye várható. Ezek jellemzően a felszíni vizekre támaszkodva alakíthatóak ki. A kiskertek, zöldfelületek locsolóvíz igényének kielégítése is távlatilag egyre kevésbé veszi igénybe az ivóvíz hálózatot, hanem a helyi vízbeszerzés kap egyre hangsúlyosabb szerepet. A helyi vízbeszerzés keretében a csapadékvíz visszatartása is fontos megoldandó feladattá fog válni.

Egyéb vízellátás között kell említeni a megye természeti kincsét jelentő termálvíz készletet is, amellyel szűkösen rendelkezik és hasznosítása kizárólag balneológiai célú. Részletesebb leírása a megújuló energiahordozók fejezetében szerepel.

Szennyvízkezelés

A vizsgálatok alapján a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a megyében bár már az ezredforduló idején az országos átlag felett volt (2000-ben 54 % volt), a felszíni (kiemelten a Balaton-tó vízminőség védelme) és felszín alatti vizek (kiemelten a karszt víz) minőség védelme a csatornázás kiépítésének a gyorsítását igényelte. A hazai gyakorlatnak megfelelően ugyanis, a szennyvizeket az egyedi házi gyűjtőmedencékbe gyűjtötték és a talajba szikkasztották, jelentős környezet szennyezést okozva. A folyamat megállítására hazai és nemzetközi támogatás segítségével elindította az intenzív szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás fejlesztését. A megvalósított fejlesztések eredményeként a rendelkezésre álló legutolsó statisztikai adatok alapján 2018. január 1.-én a közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások aránya 81,9 % volt.

A megvalósított csatornázási program hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km csatornahálózat (Veszprém megyében az ezredforduló óta közel 1500 km csatorna) épült. A legutolsó rendelkezésre álló statisztikai adatok összeállításakor ennek ellenére még 59 db település nem


35

rendelkezett közcsatorna hálózattal:

Szőc, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Adorjánháza, Apácatorna, Csögle, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid, Bakonykoppány, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Bakonytamási, Egyházaskesző, Gecse, Gic, Kemeneshőgyész, Lovászpatona, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Nagydém, Nemesgörzsöny, Németbánya, Pápateszér, Takácsi, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Hosztót, Megyer, Rigács, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalameggyes, Zalaszegvár, Salföld, Lókút, Pénzesgyőr.

Szerencsésen a csatornázatlan települések kisebb lélekszámúak, így az 59 csatornázatlan településen összesen 22713 ember él és ez a megye lakosságának 6,4 %-a. A csatornázatlan települések közül egyetlen település sincs, ahol a lakosság elérte volna a 2000 LEÉ.

A csatornázatlan településeken és a csatornázatlan városrészeken, település-részeken a szennyvizek jelentős hányadát, ma is a talajba szikkasztják. A nagyon kedvező csatornázottság ellenére megye szinten a talajba szikkadó szennyvíz mennyisége eléri a 6000 m3/nap átlagos mennyiséget, amely a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését okozzák. Különösen a megye nyílt karsztos részén, komoly veszélyforrása a felszín alatti vizeknek, kiemelt veszélyeztetője az un „egy kutas” településeken a helyi vízbázisoknak és veszélyezteti a megye gazdasági életének alapját adó balatoni turizmushoz szükséges Balaton-tó vízminőségét.

Ahogy azt a vizsgálatok feltárták a jelentősebb szennyezést nemcsak a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége okozza, hanem ezt tovább fokozza a szennyvíz szennyezettségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett mosószerfogyasztás stb miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutva, nagyon veszélyeztetik elsődlegesen a felszín alatti, de a felszíni víztesteket is. Ezek a tények a szakágat érintő fejlesztési feladatokat, a szennyvízhálózat fejlesztési igényét kijelöli.

A vízellátáshoz hasonlóan Veszprém megyében a már csatornázott települések döntő hányadának szennyvíz elvezetését, kezelését, elhelyezését a Bakonykarszt vízellátó területén van, így a csatornahálózat üzemeltetését a Bakonykarszt üzemelteti. De mellette üzemeltetőként jelen van a Pápai Vízmű és a DRV is.


36

2. ábra: Veszprém megye szennyvízelvezető hálózata


A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a befogadói a vízfolyások. A másik végterméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági területen történik, de biomasszaként feldolgozva az energiatermelési hasznosítása növekvő tendenciájú.

Ma is a megye egyik szennyező forrásának számító csatornázási hiányosságból eredő környezetterhelés felszámolása határozza meg a szakágat érintő fejlesztési feladatokat. Ezt alátámasztják, hogy fejlesztési tervek elindultak és azok megvalósítása folyamatban van:

A rendelkezésre álló előkészített fejlesztések a 3. melléklet a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelethez tartozó „1. melléklet a 272/2017. (IX. 14.) Korm. Rendelet”-ben részletezettek szerint:

• Pétfürdő nagyközség szennyvíztisztításának fejlesztése "Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"

• Királyszentistván központú agglomeráció szennyvíztisztításának fejlesztése "Királyszentistván Község Önkormányzata és Litér Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"

• Várpalota város szennyvízelvezetésének korszerűsítése "Várpalota Város Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"

• Nemesszalók község szennyvíztisztításának korszerűsítése "Nemesszalók Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"


37

• Öskü község szennyvíztisztításának korszerűsítése Öskü Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint

• Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 5. (ÉKDU 5) Csabrendek Nagyközség Önkormányzata, Répcelak Város Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Önkormányzata, Lábatlan Város Önkormányzata, Bajót Község Önkormányzata, Bezenye Községi Önkormányzat, Dunakiliti Község Önkormányzata, Dunasziget Község Önkormányzata, Feketeerdő Község Önkormányzata és Rajka Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint”

Szennyvízelvezetés, kezelés fejlesztési feladat Veszprém megyében a már csatornázott településeknél a még nem csatornázott településrészek mielőbbi csatornázása, a csatornahálózat bővítése és a rácsatlakozás mértékének növelése. A csatornázatlan (59) településeknél viszont fontos szempont a szennyvízgyűjtés-kezelés mielőbbi megoldása.

A nem csatornázott és a közeljövőben nem várható csatornázású településeknél mindig felmerül a korszerű egyedi házi szennyvízkezelő berendezések alkalmazása. A tapasztalatok azonban országosan nem egyértelműen pozitívok, a lakosság fegyelmezettsége, amely a házi szennyvízkezelést lehetővé tenné általában nem biztonságos, így azokon a településeken, ahol ennek alkalmazása kockázatos lenne, nem célszerű javasolni. Így akár a felszíni, vagy felszín alatti vízbázisok (karszt víz kincs) védelme, akár az országos vízminőség védelmi területek övezetén szintén a vízkincs védelme érdekében, akár a megye gazdasági életének egyik pillérjét adó turisztikai célpont, a Balaton és egyéb folyók, víztestek vízminőség védelmére kockázatot jelentene, ott az alkalmazását nem kellene támogatni.

Ezért, ahol a felszíni, vagy felszín alatti vizek védelme szükségessé teszi, a házi szennyvízkezelést csak akkor lehet kivitelezni, ha a tisztított víz elvezetése nem a talajba szikkasztással, hanem élővízi bevezetéssel megoldható. Ezzel a folyamatos ellenőrzés lehetőségének biztosításával a kockázat jelentősen csökkenthető. Egyébként a teljes biztonságot adó megoldás csak a közcsatornás szennyvízelvezetéssel érhető el.

Meg kell említeni, hogy vannak azonban olyan beépítésre szánt és beépítésre nem szánt településrészek, amelyeknek jól és gazdaságosan működtethető közhálózati csatorna csatlakozását a nagy távolság, az ingatlan időszakos hasznosítása nem tenné lehetővé. Az elmúlt időszakban valóban jelentős kutatások-fejlesztések alapján fejlesztették ki azokat a szakszerű szennyvízkezelő házi berendezéseket, amellyel a szennyvizeket lehet helyben kezelni és elhelyezni, természetesen, ha azt, egyéb helyi, természeti, hidrológiai, geológiai adottság nem akadályozza. Természetesen ennek alkalmazását is csak ott szabad megengedni, ahol azt, kockázatmentesen az állampolgárra lehet bízni és azt a helyi építési szabályzat megengedi. A vízbázisok védelme érdekében azt a kockázatot viszont sehol sem szabad felvállalni, amelynél a tisztított víz ellenőrzés nélkül, közvetlen talajba szikkadna. Erre biztonságos megoldást csak felszíni vízbefogadó tud nyújtani, amelynél a tisztítás minősége bármikor ellenőrizhető.

A megye területének jelentős hányada országos vízminőség védelmi területek övezetén fekszik, amelyre egyedi szabályozás előírása szükséges. Az alapelv, hogy a vízkészlet veszélyeztetését nagy biztonsággal ki kell zárni.

Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt vízbázis védelmi, vagy országos vízminőség védelmi területen elsődlegesen a teljes közműellátás kiépítési kötelezését kell előírni. Ehhez meg kell jegyezni, hogy a teljes közműellátás szennyvízelvezetés vonatkozásában kizárólag az OTÉK 8.§-a alapján „közüzemű” szennyvízcsatornával történő elvezetéssel teljesíthető.

Amennyiben a település csatornázatlan, vagy a közcsatorna hálózat nagyobb távolságban van, akkor a szennyvízelvezetés kezelés megoldására a következő ajánlás adható. Ha:

a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni az adott ingatlanon keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,


38

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre.

c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.

A szennyvízkezelést érintően a fejlesztési feladat elsődlegesen a közcsatorna hálózat kiépítése, bővítése, az ingatlanok közhálózatra való csatlakozási mértékének növelése. A csatornázatlan településeknél, település részeknél a környezet szennyezésének, terhelésének elkerülése érdekében a közüzemű vízhálózat fejlesztését korlátozni kell, új közüzemű vízvezeték építését már csak a csatornahálózat fejlesztéssel együtt szabad kivitelezni. Ha már a közüzemű vízellátás korábban megvalósításra került, akkor a szennyvízpótló berendezés alkalmazása a közcsatornahálózat kiépítéséig elkerülhetetlen lesz. A közműpótlóként alkalmazható megoldást a helyi adottságok, talajmechanikai adottság, talajvízállás, egyéb természeti adottságok, felszíni és felszín alatti vizek védelmének függvényében a helyi építési szabályzatban lehet rögzíteni.

Külön ki kell emelni a megyében, szinte minden nagyobb településen (különösen a Balaton menti első, második település gyűrűn fekvő településeken) előforduló volt zártkertes területeket, kiemelten az országos vízminőségvédelmi területek övezetén fekvő volt kiskertes területeket, amelyeknek funkcióváltással üdülő, vagy lakóterületi átalakulása szinte fékezhetetlennek tűnik. Ezeknek a területeknek az infrastruktúra fejlesztése valamennyi érintett település nagy odafigyelést igénylő kiemelt feladata. Ezeken a területeken nagyon szigorúan kell szabályozni a vízellátás fejlesztését, mert a közüzemű vízellátás az állandó tartózkodás nélkülözhetetlen infrastruktúrája, amelynek kiépítésében az ingatlan tulajdonosok is érdekeltek, s ha ezt elkülönítetten megoldják, a szennyvíz közhálózatos kiépítésében már nem érdekeltek az ingatlan tulajdonosok és általános tapasztalat szerint az alkalmazott és nehezen ellenőrizhető közműpótlással a szennyvíz okozta környezet szennyezés elkerülhetetlen lesz.


39

Tájszerkezet alakítása, tájrendezési és természetvédelmi irányelvek

A tájrendezésre, táj- és természetvédelemre vonatkozó területrendezési tervi szintű javaslatok

elsősorban a térszerkezet védendő elemeire, táj- és természetvédelmi térségi övezetekre vonatkozó

szabályokkal összefüggésben fogalmazhatók meg.

A térségi szerkezeti terv meghatározza a tájszerkezet alakulását, a főbb tájhasználati módok arányait

és egymáshoz való térbeli viszonyait. E tájrendezési alapinfrastruktúrára feszülő konkrét táj- és

természetvédelmi rétegeket az alábbi térségi övezeti rendszer definiálja és határolja le:

- az (OTrT-ben meghatározott) országos szintű ökológiai hálózat övezeteinek egymásra épülő hármas rendszere: az ökológiai magterület, az ökológiai folyosó és az ökológiai pufferterületi övezetek megyei szintű lehatárolása és általános előírásaik ajánlási és intézkedési szinten való kiegészítése, illetve ezek felülvizsgálata;

- az (OTrT-ben meghatározott) országos szintű tájképvédelmi tartalmú övezet megyei lehatárolása, a tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek övezetének meghatározása és általános előírásaik ajánlási és intézkedési szinten való kiegészítése, illetve ezek felülvizsgálata;

Ez utóbbi, tájképvédelmi előírások települési szintű kibontására is lehetőséget adott, illetve ad a

Településkép védelméről megalkotott 2016.évi örvény, amelynek alapján a megyében is elkészültek a

Településképi arculati kézikönyvek, valamint a helyi településkép védelmi rendeletek. Ezek a Nemzeti

Park Igazgatóság által adott országos szintű adatszolgáltatást felhasználták, ílymódon összhangban

állnak a hatályos területrendezési tervekkel is, de ezekre még nincsenek közvetlen visszahatással.

Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek

intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan

- számos táji-, természeti érték szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen

folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, élőhely található, amelyek

már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek.

Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban a Bakony térségében koncentrálódnak. Az ökológiai

hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a

Natura2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is.

Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban a Bakonyi tájegységeken

találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben vannak jelen. Az

ökológiai folyosó övezetek jellemzően a védett területeket vagy magterületeket összekötő sávokban

helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológiai magterületek és

folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét.

Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során.

A tájképvédelmi övezet nem foglalja magában a települési térségek területét, fontos azonban a

települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az ártéri

többszörösen védett táj közötti térségek megyei szintű összehangolt tájképvédelme.

A tájrendezés javaslatai és irányelvei a tervkészítés általános irányelveivel és célkitűzéseivel

összhangban a megye területének - településeinek, kistérségeinek - fenntartható fejlődését célozzák,

hangsúlyozva az eredetiség és a megőrzés fontosságát.


40

A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása magában foglalja a megye értékeinek, sajátosságainak

megőrzését, a koordináció követelményeinek való megfelelést a szerkezeti, területfelhasználási

beavatkozások tervezése és megvalósítása során. A koordináció követelménye egyrészt a megyén

belüli települések és kistérségek együttműködését, összehangolt fejlesztését és rendezését, másrészt

a megye nagyobb térségbe illeszkedését jelenti.

Tájrendezési szempontból elsődlegesen a táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek

megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti

változtatások meghatározásával.

A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak alakítása a táj- és természetvédelmi szakterület

mellett a környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és településrendezési

ágazatok függvénye és bizonyos szempontból ezek szintézisének tekinthető. Az ágazatok közül

tájrendezési szempontból kiemelt figyelmet érdemel a tájhasználati módok egy csoportját

meghatározó és tájszerkezeti tényezőként is fontos táj- és természetvédelmi szakterület, valamint más

szempontból a közlekedési ágazat.

A térségi és települési infrastruktúra szempontjából szerkezetképző közlekedési hálózat fejlesztése

vonja maga után a legegyértelműbb tájszerkezeti változásokat, új települési és térségi kapcsolatok

létrejöttével. Az új nyomvonalak vezetése, települési és ökológiai hálózati elemekkel való egyeztetése

fontos feladata a tájrendezési tervnek. Fontos a felsőbbrendű - országos és térségi - tervekben előírt

közúti és vasúti fővonalak megfelelő tájbaillesztése, tájrendezési szempontból is megfelelő

nyomvonalvezetése és kialakítása.

A tájszerkezet alakítása szempontjából elsődleges a megye ökológiai hálózati rendszerének

kiteljesítése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illetve kiegészítésével. Az ökológiai hálózat

legértékesebb és legmagasabb szinten védett elemei az országos védettségű természeti területek, a

megye területén levő nemzeti parki területek, tájvédelmi körzet és természetvédelmi területek.

Az elsődleges hálózat kiegészül másodlagos, megyei szintű ökológiai elemekkel, amelyeket a helyi

védettségű területek és valamennyi, az elsődleges hálózathoz nem tartozó természeti terület, meglevő

és tervezett ökológiai- és zöldfolyosó együttese képez. Az ökológiai folyosók a megye

természetföldrajzi sajátosságainak megfelelően elsősorban az erdőkhöz, vízfolyásokhoz, extenzív

gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és tervezett művi tájelemek (közlekedési és más

műszaki infrastruktúra nyomvonalak, új beépítések, településszegélyek) zöldfelületi kiegészítését,

környezetvédelmét és tájbaillesztését szolgáló meglevő és tervezett zöldsávok, véderdősávok és

erdősítések.

Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő megyei szintű alkotórészek egymáshoz és az országos

hálózathoz is kapcsolódva képeznek rendszert. E rendszer sajátja, hogy a megye minden regionális

szinten értelmezhető és jelentős meglevő és tervezett természeti, természetszerű, természetközeli és

renaturált területét magában foglalja, függetlenül ezek jelenlegi és tervezett védettségi szintjétől és

tulajdonviszonyaitól. Ezért is szükséges e területek védelme, fenntarthatósága érdekében a

területrendezési terv keretében - a településrendezési tervek szintjére is átvihető és átvehető -

speciális tájhasználati-tájvédelmi szabályozást adni, a tiltások és korlátozások mellett meghatározva a

támogatások és ösztönzések lehetőségeit is.

Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő legfontosabb megyei szintű hálózati elemek az

alábbiak:

• erdőterületek (országos szinten nem védett meglevő erdők és tervezett erdősítések),

• helyi védettségű természeti területek, természetközeli területek


41

• kisvízfolyások (országos szinten nem védett patakok, erek, stb.) medre és parti sávjai, valamint

egyéb vízfelületek (holtágak, tavak, tározók),

• országos szinten nem védett természetközeli nádas- és gyepterületek,

• extenzív műveléssel fenntartandó egyéb mezőgazdasági területek,

• egyéb zöldfolyosók (táblahatárokhoz és települési területekhez illeszkedő védőzöldsávok,

gyepűk, véderdő telepítések).

A tájhasználati módok jövőbeli alakulása szempontjából a tájrendezési fejezet elsősorban a

mezőgazdasági, az erdőgazdasági tájhasználatot, valamint a javarészt ezek mozaikjaiból álló vegyes

területfelhasználást illetően meghatározó, az egyéb tájhasználati típusok (települési, műszaki

infrastrukturális, stb.) más szakági munkarészek keretében meghatározott struktúráját illetően ezek

térbeli megjelenését, tájbaillesztését segíti elő. A tájrendezésnek, szándékaink szerint egyre

jelentősebb szerepe lesz a felszíni vízrendezés (folyó- és kisvízfolyás szabályozás, ár- és belvízvédelem),

a vízfelületek alakítása terén is, az ökológiai szemlélet erősödésével, - a vízi és vizes életterek okszerű

biztosításával.

A mezőgazdasági - és erdőterületek strukturálását és fejlesztését egyre nagyobb mértékben áthatják a

racionális tájgazdálkodás - a termőhely táji-természeti adottságainak megfelelő művelési ágak és

módok megválasztása -, valamint a települési és természeti környezet védelmének térségi szintű

figyelembevételének szempontjai. Ezeknek megfelelően javaslatot teszünk az elsődlegesen erdő-

illetve mezőgazdasági hasznosítású területek kiegészítéseként a mezőgazdasági művelésre, továbbá az

erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas mező- és erdőgazdasági területi struktúra kialakítására. Ezzel

összhangban a nem természeti alapú tájhasználatok (beépítések, műszaki infrastruktúra

létesítmények, műszaki és kommunális telephelyek, stb. által igénybevett területek) zöldbeágyazására,

tájbaillesztésére, a természeti és mesterséges zöldfelületi rendszerek szerves összekapcsolását

elősegítő táj- és településrendezési ajánlásokat is tartalmaz jelen tervmódosítás.

Mező és erdőgazdálkodási javaslatok

A mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozó területrendezési tervi szintű javaslatok egyrészt a

mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó előírásokkal, másrészt a mező- és

erdőgazdálkodással összefüggő térségi övezetekre vonatkozó szabályokkal összefüggésben

fogalmazhatók meg.

Ezek mező- és erdőgazdálkodási szempontból legfontosabb elemei a terv határozattal elfogadásra

kerülő Ajánlásai tartalmazzák.

Az OTrT-nek megfelelően felülvizsgált övezeti kijelölések alátámasztásaként kifejtésre került, hogy

országos összehasonlításban Veszprém megyében kevés a „kiváló és a jó” termőhelyi adottságú

szántóterület, ezért gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a területek hosszú távon is a

mezőgazdasági termelést szolgálják. A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült ennek a két

kategóriának alkalmazásával. A „kiváló” termőhelyi adottságú szántóterület övezeti lehatárolása

biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a művelésre másodlagosan alkalmas terület

lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a „jó területek” mezőgazdasági művelésben tartásához.

A mezőgazdasági területek többsége azonban a fenti kiemelt övezeteken kívüli „egyéb” mezőgazdasági

térség. Ezek fenntartását és művelését illetően kiemelt szerepük van a fent említett Ajánlásokban

foglalt mezőgazdálkodási javaslatok érvényesítésének.


42

A megye értékei közt kiemelkedő helyen szereplő erdőállomány védelme és fenntartása érdekében

történt a tervezési munka során a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” lehatárolása és a hozzá

kapcsolódó szigorú szabály megfogalmazása - amely végül az OTrT és a tartalmi követelmények

változása miatt került kivételre a megyei területrendezési terv módosítása tervezetéből.

A mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozó területrendezési tervi térségi és övezeti szintű előírásokat és

javaslatokat és a megyei közgyűlés (a megyei határozat tervezetében rögzített) ajánlásait a

településrendezési dokumentumok felülvizsgálata és módosítása során maradéktalanul érvényesíteni

szükséges.

Vízgazdálkodási feladatok

A vízgazdálkodási feladatokat a vizek hasznosítási lehetőségének biztosítási, a víz minőségének

megőrzési, a vizek kártételei elleni védekezési feladatok határozzák meg. Az utóbbi években a

vízgazdálkodási feladatok mennyiségileg növekedtek és a nehezebb műszaki megoldások alkalmazási

igényei kerültek előtérbe. Az ivóvíz vízminőségének biztosítása egyre nehezebb. Az ivóvíz bázisok

védelme egyre komplexebb feladatokkal, a felszíni és a felszín alatti víztestek védelmének fokozásával

teljesíthető. A klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékesemények kezelése, a felszíni vizek

rendezése is egyre igényesebb vízgazdálkodási feladat.

1. Felszíni és felszín alatti vizek és azok vízminőség védelmét szolgáló vízgazdálkodási feladatok

Az emberi élet alapfeltételét jelentő víz a természet legnagyobb kincse, amelynek felszín alatti, felszín feletti előfordulását egyaránt védeni kell. Veszprém megye éghajlati adottsága szélsőséges, időnként rendkívül aszályos, vízhiányos, máskor a vízbőség kezelése ad vízgazdálkodási feladatot. A megye bőséges felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Az ivóvíz ellátás lehetőségének jelentőségét egyre jobban felismerik, ezért a vízkészlet megóvása az ország egyik kiemelten fontos feladata. Ezzel a természeti adottsággal rendelkezésre álló vízkincs egyszerre jelent előnyt és felelősséget az ország számára. A vízgazdálkodás feladata a természeti kincsként rendelkezésre álló vízkészletnek, mint nemzeti vagyonnak a mennyiségi és minőségi megőrzése. A vízügyi ágazat ennek érdekében készíttette el a „Vízgyűjtő-gazdálkodási terv” -et, amelynek megvalósítása szükséges a felszín feletti és felszín alatti víztestek védelméhez, jóállapotba helyezéséhez és abban tartásában.

A vizsgálatokban rögzítettekkel azonosan a felszíni vizek esetén a cél általában a jó ökológiai, és a jó kémiai állapot elérése. A jó ökológiai állapot jelentése, hogy az emberi hatások nem zavarják a természetes élőhelyek működését, a jó kémiai állapot jelentése, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg az ökológiai szempontok szerint megállapított határértékeket.

Felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot és jó kémiai állapot elérése a cél. A felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot jelentése, hogy a felszín alatti vízkészletek hasznosítása nem okoz tartós vízszintsüllyedést, sem a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek károsodását, a jó kémiai állapot pedig azt jelenti, hogy ha szennyezések elő is fordulnak, azok nem veszélyeztetnek ivóvízkivételt, egyéb vízhasználatokat, illetve felszín alatti vizektől függő vízfolyásokat és szárazföldi ökoszisztémákat.

A víztestek védelmét szolgáló vízgazdálkodás területét markánsan érinti a klímaváltozás, így a víztestek jóállapotba helyezése mellett, a vizeket érintő klímaváltozás okozta hatások kompenzálására is törekedni kell. A klímaváltozás két fő hatása érinti a viztesteket is, az egyik hatása a felmelegedés, melynek hatására jelentkező kiszáradás, élővizek szintsüllyedése, az aszályosodás, a talajvíz csökkenés a vízháztartásban okoz maradandó kárt, illetve annak kompenzációjának megoldása ad vízgazdálkodási feladatot. A klímaváltozás másik hatása a szélsőséges csapadékesemény, a túlzott vízszintemelkedés, a kialakuló árvízi, belvízi események, amelyek komoly vízkárelhárítási feladatokat okoznak.


43

A felmelegedés okozta kiszáradás hatására az ivóvíz biztosítása egyre nehezebb. A megyére a közelmúltban készített klímastratégia is kiemelten foglalkozott az ivóvízbázisokkal és azok védelmi igényével. Az ivóvíz bázisok sérülékenysége jelentősen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodó képességét is, hiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, ahol az alkalmazkodáshoz szükség van vízre és az alkalmazkodás vízhasználat növekedésével is járhat. A vizsgálat során az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvántartásában szereplő vízbázisokat klíma-érzékenységi kategóriákba sorolták. A sérülékenységi vizsgálatokban az éghajlati kitettséget, az ivóvízbázisok érzékenységét, a települések alkalmazkodó-képességét, valamint a klímamodellek eredményeit vették figyelembe.

Felszíni vízkészletek alakulása szempontjából a megyében meghatározóbb jelentősége a Balatonnak van, a Balaton vízgyűjtőjét alkotó vízfolyásoknak, a Marcal és a Rába szerepe Veszprém megyére közvetett. A folyók hasznosítható vízkészletét a nyári (augusztusi) mértékadó időszakban rendelkezésre álló vízkészletek határozzák meg, melyek a tározási többletekkel vehetők számításba. 5 jelentősebb méretű víztározót létesítettek, ebből 3, a Lesencei nádas mező, a Balatonhenyei tározó, a Lovasi tározó a Balaton vízgyűjtőjére esik, s 2 esik a megye Balatoni vízgyűjtőjén kívüli területre, a Nagyteveli tározó rendszer és a Devecseri tározó.

A vízügyi ágazat kiemelt feladata a kizárólagos állami tulajdonban levő Balaton vízháztartásának biztosítása, a megfelelő vízszint beállítás, amely mentén a balatoni ökoszisztéma a legkedvezőbben fenntartható.

A megyében 160 tavat tartanak nyilván, amelynek döntő hányada bányató, a ma már felhagyott bányászat maradványa.

A megye felszín alatti vízkészletét a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, a megye területén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez kéVeszprém elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik.

A karsztvíz kincset veszélyeztette a térségben zajló bányaművelés, amelynek megszüntetésére döntöttek, ma már negatív hatása nem érezhető.

A talajvizek a megye területén ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan. A megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével a talajvíz réteg elszennyeződött.

A hidrogeológiai adatok alapján a megye területén üzemelő rétegvízre telepített kutak szinte mindegyike kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, így a vízminőség részben már jelenleg is javításra, kezelésre szorul, részben védelmének biztosítására fokozottabb figyelmet kell fordítani.

A felszín alatti vízkészletek sérülékenysége alapján Veszprém megyében a sérülékeny vízbázisú települések száma magas. A vízbázisok védelme védőterület kijelölésével és gondozásával rendezhető.


44

1. ábra: Országos vízminőségvédelmi területek övezete

Forrás: Szolgáltatói adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés

Az országos vízminőség-védelmi terület övezetére az OTrT Tv. 15. § az alábbi előírásokat teszi:

(1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

A vizeket a természeti hatásokon túl veszélyeztető, emberi beavatkozással mérsékelhető szennyezések közül a szennyvíz okozta szennyezés kiemelkedik, az általa okozott szennyezés a szennyvíz közcsatornás elvezetésének megoldásával és szennyvíztisztító telepen történő kezelésével akadályozható meg legbiztonságosabban. Ezért a szennyvizek közcsatornával történő elvezetésének kiépítése, szennyvíztisztító telepen történő kezelésének megoldása, elsődleges feladat. Az elmúlt években Veszprém megyében ennek lassulása volt megfigyelhető, de a csatornázás kiépítésének mielőbbi intenzívebb folytatása szükséges.

A Balaton vízminőségének védelmére történő intenzív csatornázási program hatására 2000-2010 között 1400 km-t meghaladó csatorna épült, de 2010 óta mindössze 88 km csatorna építését rögzíti a statisztikai nyilvántartás.

A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések és a már csatornázott települések csatornázatlan településrészein is, a keletkező szennyvizek ártalommentes elvezetését, kezelését, elhelyezését a felszíni és felszín alatti víztestek károsítása nélkül kell megoldani. A helyi topográfiai,


45

geológiai és hidrogeológiai adottságok, korlátok ismeretében a településrendezési eszközök keretében kell szigorú szabályozással megoldási lehetőséget adni, illetve ha szükséges, akkor a víztestek védelmére a településfejlesztés lehetőségét korlátozni.

A víztestek védelmét szolgáló kisebb lélekszámú települések csatornázási lehetőségét akadályozta, hogy korábban a közcsatornázás és szennyvízkezelés kiépítésének pályázati támogatási alsó határát 2000 LEÉ-ű szennyvíz összegyűjtési lehetőségében határozták meg, Veszprém megye területén a csatornázatlan települések (59) mindegyike 2000 LEÉ alatti. A 2000 LEÉ eléréséhez, pályázati támogatás igénylésének lehetőségéhez több település által létrehozott kistérségi társulás szükséges. A társulások csatornázására támogatást is csak még további egyéb kiemelten kezelt indokok esetén lehetett elérni. Az ebbe nem tartozó kis települések számára szennyvizek elvezetésére, kezelésére a helyi közműpótlók alkalmazása jelenthet csak megoldást.

Erre egyre kedvezőbb műszaki megoldások, lehetőségek állnak rendelkezésre. Sajnálatosan azonban az egyedi megoldások, a házi szennyvízkezelés, a házi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazásában jelentős az üzemeltetési kockázat. Az üzemeltetés kockázatát minimálisra kell csökkenteni. A csökkentés igénye, mértéke a helyi adottságok függvénye, így annak figyelembe vételével lehet a műszaki megoldás lehetőségét szabályozni a helyi építési szabályzatokban.

Általános alapelv, hogy a házi kezelésnek is ellenőrizhetőnek kell lenni. A gyakorlatban alkalmazott monitoring rendszer kialakítása csak óvatosan alkalmazható, mivel a monitoring rendszerrel elérhető jelzés késedelemmel érkezik, ezért ennek kockázati tényezőjével számolni kell.

Nagyon fontos és egyben korlátozó tényező, hogy a szennyvízkezelés megoldása telekjogú, így személyhez kötésére (pillanatnyi megbízhatóságra támaszkodásra) nincs lehetőség. A folyamatos ellenőrzés lehetőségének igénye kizárja a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztási lehetőségét. Ezért, ahol a felszín alatti vizek, a talajok védelme ezt szükségessé teszi, csak olyan házi szennyvízkezelési műszaki megoldás létesíthető, amelynél a kezelt, tisztított szennyvíz akár csak egy helyi medencébe vízminőség ellenőrzésére, összegyűjthető, ahonnan akár talajba szikkasztható, akár továbbvezethető.

A házi szennyvízkezelés okozta veszélyeztetés nagyobb biztonsággal elkerülhető és ezt kell alkalmazni vízvédelmet igénylő övezetek esetén, ha csak olyan szennyvízkezelési technológiát támogat a helyi építési szabályzat, amelynél a tisztított szennyvíz kizárólag élővízbe történő bevezetéssel történik, ahol az élővízbe való bevezetésnél a tisztítás minősége folyamatosan ellenőrizhető és akár emberi, akár műszaki hibából eredő szennyezés előfordulna, annak az utóhatásának a kezelése is szükség esetén megoldható.

A víztestek vízminőségének védelmében történő szigorú szabályozások előírása és betartása biztosítja a vizek megfelelő mennyiségben és jó minőségben való hosszabb távú rendelkezésre állását, amely az emberi társadalmak fennmaradásának alapvető feltétele. A klíma stratégiában rögzítettek alapján, a klímaváltozás következményei jelentős hatással lehetnek az előrejelzések szerint a felszíni és felszín alatti víztestekre, így kiemelten fontos feladat az ivóvízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása.

2. A víz kártételeinek elhárítását szolgáló vízgazdálkodási feladatok

2.1. A nagyvízi meder területére vonatkozó javaslat

A megye felszíni vizekben, vízfolyásokban való gazdagsága, a felszíni víztestek mederben tartása, a medrek fenntartása, karbantartása komolyabb vízgazdálkodási feladatokkal biztosítható.


46

2. ábra: Veszprém megyét érintő vízfolyások Forrás: Saját szerkesztés

A vízgazdálkodási feladatok közül kiemelt feladat a vízkárelhárítás, amelynek felügyeletét a vízügyi igazgatóságok látják el. Veszprém megye területén a vízkárelhárítást szolgáló feladatok a megye területének döntő hányadán a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el, a megye észak-nyugati széle az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a megye nyugati szélén minimális terület a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

A klímaváltozás hatására előforduló szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetése egyre nehezebb feladat. A nagyobb csapadékesemények során a vizek elvezetésére szolgáló vízfolyások mederben tartása egyre nehezebb, de a csapadékvíz hiánya is egyre nehezebben kezelhető. A vízkárelhárítás többnyire településrendezési feladat, területrendezéshez a nagyvízi meder területe kapcsolódik. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. Az OTrT-ben kijelölt nagyvízi meder övezetének területét kell a megyei területrendezési tervekben kijelölni, mint a Nagyvízi meder övezetének területét.

A korábbi megyei területrendezési terv készítése óta ezen a területen jelentős változások történtek. Az utóbbi években lefutó árhullámok túllépték a korábbi árhullámok mértékét és az általuk okozott károk a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatát tették szükségessé. A felülvizsgálat eredményeként született a 83/2014 (III.14.) kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, valamint a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A rendelet előírásainak megfelelően az egyes területek vízügyi ágazatának kezelői feladatait ellátó vízügyi igazgatóságok elkészíttették a nagyvízi mederkezelési tervet. Felülvizsgálták a mértékadó árvízszintet rögzítő rendeletet és az új mértékadó árvízszinteket rögzítő rendelet 74/2014 (XII.23.) BM rendeletként jelent meg.

A nagyvízi mederkezelési terv az árvízi veszélyeztetés mértéke alapján a vízfolyás mentén veszélyeztetési zónákat, levezető sávokat határozott meg. A levezető sávok a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz, az árhullámok és a jég elvezetésében részt vesznek. Az elsődleges levezető sáv a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok, az árhullámok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett zavarmentesen le tud vonulni. A másodlagos levezető sáv is részt vesz az árvizek, árhullámok levezetésében, de területét csak a nagyobb árhullámok érintik. Az átmeneti levezető sáv az árvizek nagyobb árhullámai által időszakosan elöntött területrész, az áramlási holttér, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában.

A rendelet 3. Mellékletében rögzítették az egyes levezetési sávban, zónában milyen építési


47

tevékenység végezhető. Az elkészült nagyvízi mederkezelési tervet, a vízügyi ágazat elfogadta, de társadalmi elfogadása nem történt meg. A tervkészítések során figyelembe kell venni a mederkezelési terv azon előírásait, amelyek kártalanítási követelmény nélkül végrehajthatók.

Az OTrT útmutatása szerint a nagyvízi mederrel érintett a területeken új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki.

Veszprém megye nagyvízi meder érintettsége minimális. A vízügyi ágazat nyilvántartása, a nagyvízi mederkezelési tervek is jelzik, hogy Veszprém megyét, annak észak-nyugati szélén érinti nagyvízi meder övezete. A megyében az egyetlen folyó a Rába, amely jelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőről szállítja a vizeket, s amelyen árvízi elöntést is okozó árhullámok haladnak le. A megye észak-nyugati szélét így érinti a nagyvízi meder övezete, egy rövid, 20,6 km hosszúságú szakaszon. A Rába mentén fekvő jobb-parti települések: Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések közigazgatási területe érintett. A nagyobb árhullámok mederben tartására földgát épült, így Veszprém megyét érintően valós árvízi veszélyeztetést az árhullámok levonulása nem okoz. A Rába medre és a gáttest közötti terület nagyvízi meder területe, azaz hullámtér, amelyre a nagyvízi mederkezelési terv elkészült, s abból mindazt figyelembe kell venni, amely kártalanítási következmény nélkül a településrendezési eszközök keretében megvalósítható.

Az OTrT nagyvízi meder övezete mellett érinti még a megye területét 1 millió m3 tározókapacitást meghaladó tározó vízfelületek területe is:

Állóvíz neve Felület

(km2) Érintett település

Balaton 592

Balatonederics, Szigliget, Badacsonytördemic,

Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, Balatonrendes,

Kővágóőrs, Révfülöp, Balatonszepezd, Zánka,

Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Tihany,

Balatonfüred, Csopak, Paloznak, Alsóörs, Lovas,

Balatonalmádi, Balatonkenese

Devecseri tározó 0,55 Devecser, Borszörcsök

Nagyteveli tározó 0,3 Nagytevel

Rába menti szükségtározó Kemenesszentpéter, Egyházaskesző

A Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyókon kívül a további vízfolyások, a felszíni víztestek mederben tartását az önkormányzatok biztosítják a helyi katasztrófa védelem segítségével. A településeken belüli vízelvezetés rendszerét, hogy a beépítés, burkolás növekedésével párhuzamosan ne kelljen fejleszteni, fontos, hogy minden többlet burkolás okozta többlet elvezetendő vízmennyiség ne közvetlenül a település vízelvezető rendszerét terhelje, hanem a helyi vízvisszatartással, helyi záportározóban visszatartva, abból késleltetett fékezett kivezetéssel terhelésnövekedés nélkül lehessen a vizek továbbszállítását megoldani.


48

3. ábra: Nagyvízi meder területe Forrás: Vízügyi Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján saját szerkesztés

Az egyes helyi jelentőségű kisebb vízfolyásokba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. A változó vízmennyiségek továbbszállítása, mennél nagyobb vízgyűjtő területű vízfolyás szállítja tovább a vizeket annál gondosabb mederben tartási feladatot ró, a helyi önkormányzatra.

4. ábra: Magyarország villámárvíz kockázati térképe

Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban

A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek.

A korábbi VIZIG kezelésű, valamint a Társulati kezelésű befogadók jelentős része korábban -rövidebb szakaszok kivételével- a lezúduló csapadékvizek fogadására, továbbvezetésére megfelelő kiépítettségűek voltak, azonban a megfelelő karbantartások elmaradása miatt, valamint a növekvő terhelési igények, a mértékadó árvízszintek változása miatt ma már a kiépítettségük elégségessége is


49

vizsgálandó. A vízfolyások medrének, a védművének, fokozottabb karbantartásra, illetve a megnövekedett víz szállítási igényekhez való igazítására van szüksége. A közelmúltban erre megfelelő gazdasági háttér nem állt rendelkezésre. A megfelelő karbantartás, fejlesztés hiánya miatt a lefutó árhullámok időszakában komolyabb védekezéssel kell az épített környezet védelmét biztosítani.

Az árhullámoktól az épített környezet védelme a vizek mederben tartása megfelelően kiépített árvízvédelmi mű segítségével, megfelelő védekezéssel, mederkarbantartással biztosítható. A védekezéshez és a vizek mederkarbantartásához szükséges helyet a településrendezési eszközökben, parti sáv kijelölésével kell biztosítani.

Az árvízi elöntéssel veszélyeztetett területeken, a nagyvízi meder használatát, azon építési lehetőséget szigorúan korlátozni-szabályozni is kell. Az árvízi védekezésre szükséges mentett oldali sávokat a védművek lábától szintén 10 m-es sávot, a folyók, patakok magas partjától, védművének lábától 10 m-es sávot árvízi védekezésre szabadon kell hagyni.

Meg kell még említeni az elsőrendű védvonal mentén a mentett oldalon 110 m-es fakadóvízzel veszélyeztetett sávot és a hullámtéri oldalon a 60 m-es gödörásási korlátozással terhelt területet, amely a védmű állékonyságának megóvását szolgálja. Mindkét sávban a terepszint alatti tevékenység csak az érintett hatóság hozzájárulásával végezhető.

2.2. A belvízjárta területekre vonatkozó javaslat

A vízügyi ágazat „rendszeresen belvízjárta terület”-ként lehatárolt területeket nem tart nyilván, arra iparági definíciója sincs. A megye területét érintő vízgazdálkodási feladatokat felügyelő Vízügyi Igazgatóságok a belvízi öblözeteket tartja nyilván.

Belvíz akkor keletkezik, amikor a talaj felső rétegében, kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a csapadéktevékenységből, a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. A belvizes, vízállásos terület olyan lefolyástalan területen alakul ki, ahol a topográfiai adottságok, síkföldrajzi környezet mellett a víz a felszínen nem tud elfolyni és a magasabb talajvízállásnál a víz természetes elszivárgására sincs lehetőség.

A belvízi veszélyeztetett területek hasznosítási lehetőségét célszerű részben korlátozni, részben feltételekhez kötni. A vízügyi ágazat, az általa veszélyeztetettnek tartott belvizes területre területhasznosítási lehetőségeket korlátozó, szabályozó iparági előírásokkal nem rendelkezik, azt a területrendezési eszközökben kell meghatározni. Az adatszolgáltatás a veszélyeztetés mértékére és annak módosítási lehetőségére sem utal, ehhez segítségül a veszélyeztetési mértékkel is foglalkozó Pálfai féle belvíz veszélyeztetettségi tanulmány szolgál. Így belvízzel veszélyeztetett területként a megyei területrendezési tervben a Pálfai-féle nyilvántartás vehető figyelembe.


50

5. ábra: Pálfai-féle veszélyeztetettségi térkép Forrás: Pálfai féle térkép alapján saját szerkesztés

A belvíz-„veszélyeztetettség” mértékét a Pálfai féle térkép jelöli, mely több természeti tényező figyelembe vételével készült és négy kategóriát különböztet meg.

I. belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület

II. belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület

III. belvízzel közepesen veszélyeztetett terület,

IV. belvízzel erősen veszélyeztetett terület

Az I. és II. kategóriába tartozó területeknél területhasznosítási korlátozás igénye nem merült fel. Ezért nem is szükséges feltüntetni a területrendezési eszközökben, a településrendezési eszközökben célszerű lenne tájékoztatóan feltüntetni, hogy a vízrendezés szükségességére fel lehessen hívni a figyelmet. A területrendezési tervekben, csak a III. és IV. kategóriájú a ténylegesen veszélyeztetett területeket kell feltüntetni.

Önmagában, ha egy terület belvízzel veszélyeztetett, az egy figyelem felhívás, hogy annak a területnek a hasznosítási lehetősége korlátozott. Ezek az I. II. kategóriába tartozó, alig, illetve mérsékelten veszélyeztetett területek hasznosítása a terület vízrendezésének megoldását igényli. Gyakorlati tapasztalat, hogy a III. és IV. kategóriába, a „közepesen veszélyeztetett” és az „erősen veszélyeztetett” területet gazdaságosabb beépítésre nem szánt vízgazdálkodási területként kezelni.

A Pálfai féle térkép szerint, belvíz a megye síkvidéki jellegű keleti szélén és Marcaltő települést érintően kis területi részén fordul elő, ahol a terület topográfiai adottságaiból és geológiai adottságaiból eredően lefolyástalan területek alakulnak ki.

Veszprém megye területét érintően a II. és Marcaltő terültét érintően III. kategóriába tartozó veszélyeztetés fordul elő. Ebből a II. kategóriába eső területeket célszerű a településrendezési


51

eszközökben is rögzíteni, hogy a területhasznosítást megelőzően a terület vízrendezése megtörténjen. Ezekről a területekről a belvizek vízelvezetését nagyrészt mesterségesen épített csatornahálózattal meg lehet oldani. A megyében előforduló III. kategóriába tartozó közepesen veszélyeztetett területet vízgazdálkodású célú területhasznosítású területként, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természet-közeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterületként javasolható hasznosítani.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra is, hogy mélyfekvésű, tartósabb vízállásos, vagy mérsékelten veszélyeztetett belvizes területről a vizek teljes mértékű elvezetésének megoldása nem csupán gazdasági kérdés, mivel a vízelvezetés megoldása esetén, a vízhiány kompenzálhatósága is elveszhet. A túlzott vízelvezetés további következményeként a talajvíz szintje is mélyebbre kerül, mellyel azonban a magasabban fekvő területek termékenysége is veszélybe kerül. A vízelvezetés műszaki megoldásánál tehát sokkal racionálisabb és költséghatékonyabb a tájhasználat megváltoztatása. Azokon a területeken, ahol inkább a mezőgazdasági termelés a jellemző, ott a vízvisszatartás prioritásának megfelelő területhasználat: komplex, a vízgazdálkodást, a természet- és környezetvédelmet, együttesen figyelembe vevő tájgazdálkodás indokolt. A természeti értékei miatt védett területeken és környezetükben elsősorban a védelmi célú terület-felhasználás javasolt.

A területrendezés kereteit kijelölő OTrT-ben meghatározott definíció szerint a vízgazdálkodási térségbe tartoznak a folyóvizek, az állóvizek, a vízfolyások és a felszíni vízrendezést szolgáló csatornák medre és mindezeknek a felszíni víztesteknek a parti sávjai. Ezeket a felszíni víztesteket a parti sávjaival együtt, az OTÉK-ban rögzítettek alapján vízgazdálkodási területként kell a területhasznosítás szempontjából kijelölni. Ezeken a területeken vízgazdálkodással összefüggő feladatok végezhetők és csak a vízgazdálkodási tevékenységet segítő, azt nem akadályozó építmények helyezhetők el. Ezek a területek szolgálnak a vizek hasznosítására, a hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére, a vizek kártételei elleni védelemre és védekezésre (vízkárelhárításra). Ezek a vízgazdálkodással összefüggő területhasznosítások a földhivatali térképen és a tulajdoni lapokon is rögzítettek.

A vízgazdálkodási területeknek a hasznosításának a megváltoztatása nem pusztán területfelhasználási szempontok, igények alapján javasolható, a megváltoztatásukhoz a vízgazdálkodási feladatok teljesülését is mérlegelni, ellenőrizni kell. Ezért nagyon fontos, hogy vízgazdálkodásként jelölt, a földhivatali térképen is akként rögzített területfelhasználás megváltoztatása csak a vízügyi ágazat támogatásával történhet. A vízügyi ágazat az ezirányú támogatását csak olyan vízügyi ágazati terv alapján (vízjogi létesítési terv) adhatja, amelyben az érintett víztest parti sávjával együttes tényleges területigényét, fenntartásának szükségességét, illetve felszámolási lehetőségét pontosan meghatározza, figyelembe véve a vízügyi ágazati fejlesztési szándékokat, igényeket is.

A megye területét érintő vízügyi fejlesztési szándékokat, kiemelten a felszíni víztesteket érintő jó karban tételi feladatokat a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv rögzíti. Meg kell azonban jegyezni, hogy azokat az új területigényű vízügyi fejlesztési szándékokat, amelyek megvalósításához új vízgazdálkodási célú területhasznosítás kijelölése is szükséges, azzal csak a tényleges igény megjelenésekor kell foglalkozni, amikor a területfoglaláshoz, a terület funkcióváltásához szükséges gazdasági feltételek is rendelkezésre állnak. (A területfelhasználás módosítása csak kártalanítással valósítható meg és annak teherviselését az érdekelteknek vállalnia kell.)

Általános tapasztalat, hogy a vízgazdálkodási területként jelölt terület akár emberi beavatkozás, akár a természetes hordaléklerakás eredményeként a valóságban már nem a nyilvántartott helyén van, az új helyének legalizálását általában a területtulajdonos érdeksérelme akadályozza. Ez esetben a vízgazdálkodási területet kell fenntartani vízgazdálkodási területként, feltételezve a víz eredeti útjának a visszaállítási lehetősége várhatóan megoldható, amelynek megoldása a mederkarbantartónak, a meder tulajdonosának a feladata. Ettől eltérni csak vízjogi engedély alapján lehet, akkor ha bármi okból okafogyottá vált a vízgazdálkodási terület fenntartásának szükségessége, illetve ha a telekcserében az érintett ingatlan tulajdonosok meg tudnak állapodni.


52

2.3. A helyi vízkárok kezelése

A folyók, vízfolyások, vízelvezető csatornák vízszállító képessége általában korlátozott, a klímaváltozás hatására előforduló szélsőséges csapadékeseményeknél a vízelvezetés útján a vizek mederben tartása nem mindig zavarmentes. A vízelvezetés útján a mederben tartás hiánya esetén helyi vízkár fordulhat elő. A helyi vízkár két eltérő előfordulási területe a dombvidéki adottságból eredő helyi vízkár és a síkvidéki területen kialakuló vízkár. Veszprém megye területét mindkettő érinti. A helyi vízkár kialakulását az intenzív csapadék okozza, amelynek levonulása dombvidéken gyors, a lefutó vizek vízelöntést okoznak a mélyebben fekvő területeken, a síkvidéken a csapadékvíz lefutása nem gyors, a víz tartósan, mint vízállás marad meg a mélyebb fekvésű területen vízkárokat okozva.

A helyi vízkár előfordulását, illetve előfordulási valószínűségét a beépítés növekedése, a burkolt felületek arányának változása, növeli. Hatására a lefutó víz mennyisége is nő. A helyi vízkár rendezése az önkormányzat illetve a befogadót, az adott vízfolyás üzemeltetőjének, a helyi katasztrófavédelemnek a feladata.

A patakok- vízfolyások- csatornák döntő hányada karbantartás hiányos, illetve mederrendezést igényel ahhoz, hogy a helyi vízkár elkerülhető legyen. A karbantartás igénye érdekében meg kell említeni, hogy a medrek karbantartását szolgáló parti sávok kijelölési kötelméről ma már kormányrendelet rendelkezik, de annak egyszerű végrehajtása akadályokba ütközik. A mederkarbantartó sávot elméletileg kijelölni a partvonaltól, (középvízi medertől) lehetne. Az egyes vízfolyások partvonalának (középvízi medrének) kijelölése azonban többnyire nem történt meg, így áthidaló gyakorlatként a településrendezési eszközök szintjén a meder telkétől jelölhető ki a mederkarbantartó sáv és arra a meder karbantartója számára bejegyzett szolgalmi joggal a vízgazdálkodási feladatok elvégzési lehetősége biztosítható.

Az OTÉK a mederkarbantartó parti sáv területét védendő vízgazdálkodási területbe való besorolását írja elő, amelynek végrehajtása a terület magántulajdonba léte akadályozza, mivel a területhasználat módosítása többnyire építési jogvesztést okoz, amely csak kártalanítással oldható fel. Ennek gazdasági fedezetének hiánya miatt átmeneti megoldásként javasolt feltételezés, hogy a partvonaltól mért mederkarbantartó sáv a vízfolyás nyilvántartott medrén belülre esik, így a vízgazdálkodási terület bővítése nem indokolt. A partvonal kijelöléséig átmenetileg, biztonsági indokkal a meder telkétől, annak funkcióváltási, övezet módosítási igénye nélkül jelölhető ki a karbantartó sáv, szolgalmi jogot adva a meder karbantartója számára. Ha a partvonal ténylegesen kijelölésre kerül és a parti sáv túlnyúlik a meder nyilvántartott telkén, akkor a helyfoglalás növelésével járó kompenzációt ki kell elégíteni.

A helyi vízkár keletkezésének egyik alapja a településen belüli felszíni vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésének nem megfelelő megoldása. Az egyes településeken belüli csapadékvíz elvezetés és a kisebb vízfolyások kezelése a települések önkormányzati kompetenciájába tartozik, s egyben önkormányzati feladat a településeken összegyűlő vizek továbbvezetésének a megoldása a végbefogadókig.

A befogadókba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. Így a legkisebb vízfolyásokon is ki tudnak alakulni nagyobb terhelések okozta hullámok. A változó vízmennyiségek zavarmentes továbbszállítása, a vizek mederbe tartása így helyi védekezési feladatok jelenthetnek ezeken a kis vízfolyásokon.

Veszélyesebb helyi vízkárok akkor keletkeznek, amikor heves záporokból, utóbbi időkben előforduló szuper-cellás zivatar, csapadékesemények során rövid idő alatt akár 80-120 mm csapadék esik. A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek.

Valamennyi településen az elmúlt években megvalósított fejlesztések eredményeként a burkoltsági arány növekedett és ezzel az elvezetendő csapadékvíz mennyisége is nőtt és a többlet csapadékvíz elvezetési feladatokra az elvezető rendszert nem fejlesztették.


53

A települések felszíni vízelvezető rendszereinek fejlesztésének hiánya, valamint a vízfolyások megfelelő karbantartásának az elmaradása vezetett oda, hogy a nagyobb csapadékesemények zavarmentes elvezetése nem biztosított.

A helyi vízkár megelőzésére helyi víz visszatartás kiépítése szükséges. A helyi vízvisszatartás kiépítését valamennyi új burkolt felület növekedésével járó beruházásnál meg kell oldani. Ehhez az építési szabályzatban a feladatokat, kötelezettségeket rögzíteni kell.

Klímavédelmi és környezetvédelmi javaslatok

Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők

A munkarész célja az, hogy hozzájáruljon a megyei területrendezési terv környezeti szempontú

megalapozásához. Azokat a környezetvédelemmel összefüggő elemeket emeli ki, amelyek a hosszú és

középtávú területi tervezés szempontjából relevánsak és ennek eszközrendszerével befolyásolhatók.

A környezetvédelmi vizsgálat és javaslatok elkészítéséhez felhasználtuk „Veszprém megye

környezetvédelmi programját”, valamint a helyzetértékeléshez további információkat szereztünk a

tervegyeztetésben közreműködő államigazgatási szervektől, a megyei önkormányzat által

rendelkezésre bocsátott és a környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokból.

A fejezet a hagyományos környezeti elemek szerinti vizsgálat alapján épül fel, mert a vizsgálathoz

szükséges adatok, információk beszerzése ezen struktúra szerint gyakorlatias/szokásos.

A környezet állapota

A földrajzi, az időjárási viszonyok, a népesség alakulása, életminőségének módosulása, a gazdasági

infrastruktúra és az idegenforgalom folyamatos változása egyaránt visszahat a környezet állapotára.

Az alábbiakban a környezeti elemek állapotát vizsgáljuk.

Levegőtisztaság-védelem, klímavédelem

A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari,

közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti

adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Néhány számadatot

Veszprém megye környezetvédelmi programjából használtunk fel.

A levegő minőségét pontszerű és nem pontszerű (területi vagy mobil) szennyezőforrások kibocsátásai,

illetve a szennyező anyagok hígulása, és transzportja határozza meg. Az utóbbi két tényező igen erősen

függ a meteorológiai viszonyoktól (szélsebesség és irány, léghőmérséklet illetve ezek magasság szerinti

eloszlása), kisebb mértékben a domborzati viszonyoktól. Jelentős a növényzet, elsősorban az erdők

szennyezést csökkentő szerepe is. Egyes, reakcióképes szennyező anyagok (pl. ammónia, sósav)

gyorsan átalakulnak a légkörben, míg mások (pl. POP, CO2) évtizedekig vagy évszázadokig

megmaradnak, és belekerülnek a globális légköri transzportba.

A gazdasági szerkezet átalakulásának, a környezetvédelmi jogi szabályozásnak, illetve az alkalmazott

korszerűbb technológiáknak köszönhetően csökkent az ipari eredetű légszennyezés. (már előzetesen

leállt az Inotai Hőerőmű, az Ajkai Hőerőmű kazánjait biomassza tüzelésre állították át. Ezek

következtében nincs jelentős légszennyező anyag kibocsátással üzemelő erőmű.) Már 10 éve

érvényben az a jogszabályi előírás, hogy jelentős környezeti hatással járó ipari tevékenység csak a

jogszabályban előírt környezetvédelmi követelmények betartásával folytatható. A nagyobb ipari

régiókban (Várpalota, Ajka térségében) a jelentős környezetszennyezéssel működő üzemeket


54

leállították, vagy szabályozó berendezésekkel szerelték fel, illetve korszerű, az elérhető legjobb

technológiával üzemelő egységeket telepítettek.

Az ipari szektorban megfigyelhető kedvező tendenciával ellentétben a közlekedésből származó

légszennyezettség mértéke növekvő tendenciát mutat. A gépjárművek műszaki állapota,

környezetvédelmi technológiai jellemzői ugyan javulnak, és a gépjárműpark átlagos életkora is

csökkenőben van, ugyanakkor a közúti személy- és teherszállítás volumene olyan nagy mértékben nő,

hogy összességében a légszennyezés jelentősebb, mint korábban. A közlekedésből eredő

légszennyezés elsősorban az átmenő forgalommal terhelt települések belterületein okoz problémát. A

települések átvezető részein, ahol a forgalom torlódik és a beépítés miatt nem biztosított az

átszellőzés, időszakosan az egészségügyi határértéket meghaladó koncentráció alakulhat ki. A

települések belterülete és a természetvédelmi területek levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt

területek.

A közlekedésből adódó légszennyezettség kibocsátásának értéke a megyében elsősorban a legnagyobb

forgalmat lebonyolító az M7, M71 és a 8-as főközlekedési út nyomvonalán jelentős, de a másodrendű

(72, 82, 83, 84 sz.) utak forgalma is számottevő, egyes túlterhelt szakaszokon kritikus.

A levegőtisztaság-védelem területén a káros anyag kibocsátások nagy mértékben, az országos átlagot

meghaladóan csökkentek, teljesítve ezzel a nemzetközi követelményeket is. A csökkenésben

kiemelkedő szerepe van a fűtéskorszerűsítési programnak, a dízel járműpark megkezdett

korszerűsítésének, valamint a különböző légszennyező ipari jellegű technológiák felülvizsgálatának,

megszüntetésének is.

A légszennyezettségi index alapján látható, hogy a levegő minősége a településeken jó vagy kiváló. Az

utóbbi években bekövetkezett ipari struktúra és gyártási technológia váltás hatására, valamint a

környezet kevésbé károsító járművek elterjedésének köszönhetően további javulás várható. A

közlekedés terén forgalomszervezési intézkedések is segítik a légszennyezés mérséklését.

Veszprém megyében 6 település kivételével kiépült a gázhálózat, mely lehetőséget biztosít az otthonok

környezetkímélő fűtésére. Kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság a magas gázárak miatt, ha teheti az

olcsóbb, szilárd tüzelést választja.

A megyében elenyésző a szélenergia hasznosítás. A fotovoltaikus napelemek elterjedése mind

lakossági, mind közületi szinten növekvő tendenciát mutat

A levegő minősége a településeken tovább javult az utóbbi években az ipari technológiaváltás valamint

a kevesebb károsanyag-kibocsátó járművek elterjedésének következtében. A közlekedés okozta

problémát forgalomcsökkentő intézkedésekkel és az elkerülő utak építésével igyekeztek csökkenteni a

közúti fejlesztések során.

Az allergén gyomnövények gyérítése terén javulás tapasztalható az ismeretterjesztés és a hatósági

intézkedések együttes eredményeként.

A légszennyezettség szempontjából a közúti közlekedés káros hatása mellett a vasút kibocsátása

elhanyagolható. Az országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a szennyezett területek

levegőjének minősége még nem hasonlítható az egyes kritikus részeken kialakuló nagy terhelésekhez,

de a legerősebben szennyezett területeken beavatkozásra van szükség.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X 7.) KvVM rendelet Ajka

várost zónán kívüli városként jelöli meg. A rendelet - a megalapozó vizsgálatok és modellszámítások

eredményei alapján - szerint Ajka város környezeti levegőjében egyedül a szálló por koncentrációja

haladta meg az egészségügyi határértéket. A rendeletben rögzített légszennyezettségi zónák közül a

Székesfehérvár-Veszprém zóna érinti a megyét.


55

Klímavédelem, klímabiztonság

A vizsgálatokban összefoglalt, mintegy néhány évtizeddel ezelőtti Kistáj Kataszterben szereplő éves

átlagokra vonatkozó adatsorok nagyságrendileg napjainkban is igazak, de a kétezres évek

meteorológiai megfigyelései és klimatológiai elemzései alapján feltehető, hogy változásaik nagy

valószínűséggel kedvezőtlen tendenciákat mutatnak. Ez egyrészt a szélsőértékek gyakoriságának,

másrészt a kiszámíthatatlansági - bizonytalansági faktorok növekedésében jelentkezik.

A klímaváltozás általános hatásai:

- a hőingadozás mértékének növekedése, a hőhullámok, ezen belül is a városi hőhullámok gyakoribbá válása, felerősödő sugárzás, a száraz – meleg kánikulai és hőségnapok számának növekedése;

- a csapadékmennyiség ingadozás mértékének növekedése, villámárvizek/aszálycsúcsok gyakoribbá válása, főleg városi térségekben;

- a csapadékeloszlás és a hőmérsékleti viszonyok hagyományos, évszakokhoz köthető periodicitásának torzulásai;

- szélsőséges viharjelenségek gyakoribbá válása, atipikus szélviszonyok („tornádójelenség feltűnése);

- a felszíni kiszáradás, talajvízsüllyedés tendenciájának állandósulása; - a belvízkár jelenség gyakoriságának növekedése a rendkívüli csapadéktöbbletek időszakaiban;

A klímavédelmi előírások érvényesülése a terv ajánlásaiban és a Megyei Közgyűlés munkájában

Az erdőgazdasági térségre vonatkozó területfelhasználási ajánlások az NKP IV-ben, illetve a Nemzeti

Erdőstratégia 2016-2030 című dokumentumban megjelenő célokkal összhangban kerültek

megfogalmazásra, a Veszprém megyei sajátosságok figyelembevételével.

A Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 a 1537/2016. (X. 13.) Korm. határozattal került elfogadásra. A

Nemzeti Erdőstratégia (NES) fő irányvonalai a fenntartható erdőgazdálkodás; a biológiai sokféleség

védelme; a klímaváltozás hatásainak csökkentése. A fenntartható erdőgazdálkodás keretén belül

többek között nem csökkenhet az erdőterület; nem csökkenhet az erdőkből nyerhető faanyag

mennyisége (fenntartható gazdálkodás) és nem csökkenhet az erdő vidéki megtartó képessége. A

fenntartható erdőgazdálkodás támogatásának legfontosabb eszköze az erdő hármas

(természetvédelmi, társadalmi, gazdasági) funkciójának érvényesülése. A biodiverzitás fenntartása,

növelése során többek közt nem csökkenhet az erdők természetessége; a folyamatos erdőborítás; cél a

termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló elegyes, vegyes korú és szerkezetű erdők kialakítása

és fenntartása; a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek kialakítása, valamint az erdő

ökoszisztéma szolgáltatásainak védelme.

Az NKP IV-ben megjelenő célokkal összhangban Veszprém megyében is érvényt kell szerezni az alábbi

szempontoknak:

o Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal).

o Az erdők ökológiai, biodiverzitási értékének növelése.

A mezőgazdasági térségre vonatkozó területrendezési gazdálkodási ajánlások között fontos szerepe

van a természeti értékek fenntartásának. A környezetbarát mezőgazdálkodási gyakorlat fő támogatási

forrását az EU vidékfejlesztési célú támogatásai jelentik. A környezeti szempontok érvényesítését segíti

a kölcsönös megfeleltetés komplex követelményrendszere. Az egyes természeti értékek megőrzésben

jelentős szerepe van a Magas Természeti Értékű Területek Program folytatásának.


56

A környezeti erőforrások túlzott használatán, a környezetvédelmi szempontokat és a klímaváltozás

hatásait figyelmen kívül hagyó, szakszerűtlen agrotechnika alkalmazásán és a környezettudatos

gazdálkodás hiányán túl a művelés felhagyása is veszélyt jelenthet, a biodiverzitás csökkenését

eredményezheti. Jelentős területeket érint a szél- és vízerózió, illetve a talajtömörödés, amelyek

kedvezőtlen környezeti hatásuk mellett a gazdálkodás eredményességét is rontják. Bizonyos

környezeti problémák a tápanyag-gazdálkodás hiányosságaiból erednek.

Az agrárgazdaság szerkezete és ezzel összefüggésben környezeti hatása átalakulóban van. A

szabályozás érvényesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet

átalakulása az agro-ökológiai adottságoknak megfelelően és a klímaváltozás hatásainak

figyelembevételével történjen, és ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését.

Az NKP IV. program itt három stratégiai célt határoz meg:

o A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése. o A természeti, környezeti adottsághoz illeszkedő művelési ágak és módok terjesztése. o A természet-és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése

Az NKP IV-ben megjelenő célokkal összhangban Veszprém megyében is érvényt kell szerezni a fenti

szempontoknak.

A Veszprém Megyei Önkormányzat 2017-ben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program

keretében megkezdte a Veszprém Megyei Klímastratégia című projekt megvalósítását.

A projekt főbb részei:

- Veszprém Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és működtetése,

- Veszprém Megyei Klímastratégia kidolgozása és végrehajtása.

A megyei klímastratégia kidolgozását a Vibrokomp Kft. a szerződésben foglalt ütemezés szerint végezte.

A megyei Közgyűlés a Veszprém Megyei Klímastratégia készítésével kapcsolatos dokumentációkat

megtárgyalta és állást foglalt a dokumentációban foglalt klíma- és környezetvédelmi célok

megvalósítása mellett.

Összefoglalva, általában a szélsőségek erősödése (pl. a hőmérsékleti szélsőértékek, éves és évszakos

pozitív és negatív „rekordok”, aszályos periódusok, stb.) és gyakoriságának növekedése jelent veszélyt.

A változások, az egymásnak is ellentmondó szélsőségek területi hatásai, hogy ezek egyre inkább

„próbára teszik” a természeti rendszereket, degradálják az ökorendszereket, a humán szempontból

pedig növelik a katasztrófaveszélyt.

A kiszáradási tendenciák a vízmegtartás – vízpótlás szükségességére hívják fel a figyelmet, az

elsősorban a nagyobb települések, városok estében ez kiegészül a keletkező hőtöbblet kezelésének

igényével, az átszellőzési, árnyékolási viszonyok javításával. A kompenzáció elsődleges eszköze a zöld

infrastruktúra, a zöldfelületi rendszer és az ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztése.

A klímaváltozás természetes és telepített növénytársulásokra való hatása is kedvezőtlen, a degradáció,

a szárazságtűrőbb fajok előtérbe kerülése irányába hat, a mező- és az erdőgazdálkodásban, a települési

zöldfelület-gazdálkodásban is a szélesebb ökológiai tűrőképességű társulások telepítését, fenntartását

teszi szükségessé. Településökológiai szempontból is elengedhetetlen az élő – biológiailag aktív –

felületek: lombtömegek, víztestek: víz- és zöldfelületek, erdők, parkok védelme és területük növelése.

A klímaváltozás negatív hatásai a fenti aktív, megelőző jellegű eszközök mellett, szükség szerint passzív,

védelmi – védekezési eszközök alkalmazása is szükséges, pl. a kialakult vagy kialakuló

katasztrófahelyzetek, haváriák kezelése érdekében.


57

Zaj és rezgésártalmak elleni védelem

A települések beépített, és beépítésre szánt, védett területfelhasználású területein a környezeti

zajterhelés meghatározó forrása az országos főutakon és vasúti fővonalakon folyó forgalom, illetve a

települések belső közúti forgalma. A közúti forgalom növekedésével a belső területek terhelése

folyamatosan nő, csúcsforgalom idején és üdülési időszakban kritikus. A tervezett elkerülők közül a

több szakasz megépült, az érintett településeken a zaj- és rezgés-terhelés jelentősen csökkent, a

levegőminőség pedig számottevően javult.

Az ipari eredetű terhelés az elmúlt években csökkent a környezetvédelmi szabályozás szigorodásának

eredményeként. A szabályozásnak megfelelni nem tudó üzemeket leállították, a megmaradóknak

pedig be kell tartaniuk a szigorúbb követelményeket. Új üzemek létesítésénél a környezetvédelmi

konfliktus kialakulásának megelőzésére szigorú engedélyezési eljárás van érvényben a telepítés

helyének megválasztásától a technológia megválasztásáig.

A közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban

zavaró. A 8-as számú főút fejlesztése során a 2015 óta átadott szakaszok települések felöli oldalán

zajárnyékoló falak létesültek. További törekvés az elkerülő utak építésével a települést érő zaj

csökkentése.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

Felszíni vizek

A megye jelentős felszíni vízkészletét adó vízfolyásai a (Cuha, Gerence, Gaja, Séd, Torna és az Eger-víz)

a Bakonyi hegyvidékről erednek, befogadójuk a Marcal folyó. (A BKÜK-hez tartozó Balaton-felvidéken

tucatnyi, viszonylag rövid vízfolyás található. Általában jellemző rájuk, hogy a forrásuktól csaknem

egyenes völgyekkel a Balatonba folynak, miközben hosszabb-rövidebb szakaszokkal átpréselik

magukat a parti hegyvonulaton.)

Forrás: OKIR


58

A nagyobb hóolvadások után a kis esésű Marcal a vízgyűjtő területéről számos patak vizét szállítja.

Ennek következtében a jelentéktelennek látszó folyócska kilép medréből és elárasztja néhol

kilométernyi szélességű völgytalpát. A Rába csak rövid szakaszon érinti a megyehatárt.

A hegyvidék nagy részének vízáteresztő karsztos jellege, továbbá a hegylábfelszínek kiemelt helyzete

miatt Veszprém megye állóvizekben szegény. (Legjelentősebb tava a Balaton, de a megye BKÜk-en

kívüli részén nincs számottevő természetes állóvíz.)

A felszíni vizek szennyezettségét, szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így

például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz

vízfolyásba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a vízminőség

jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke a múltbani növekvő tendenciát követően

jelenleg egyre csökken a csatornázási – szennyvíztisztítási program következtében.

A települési szilárd hulladék felszíni vizekbe kerülése jellemzően lokális probléma, az illegális hulladék-

elhelyezéssel függ össze. A szennyezés általában kismértékű vízminőség-romlással is jár, de leginkább

esztétikai konfliktust okoz.

Jelentős diffúz terhelést jelent a korszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megoldások miatt keletkező

szennyeződés-bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz-elvezetés sok

településen ma is megoldatlan, és a csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget

mos le a települések burkolt felületeiről, az így összegyűlő víz pedig tisztítatlanul a felszíni vízfolyásokba

kerül.

A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák és vegyszerek okszerűbb használatával és

mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökken, de továbbra is jelentős. Különösen a hegy- és

dombvidéki, eróziónak kitett területek érzékeny területek érzékenyek. A vizek mezőgazdasági eredetű

nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet kijelölte a nitrát érzékeny

területeket. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei (a

Balaton vízgyűjtője mellett) a karsztos területek.

Az ipari eredetű szennyezés mértéke jelentősen csökkent az előírások és engedélyezések

szigorodásával.

A megyében található víztestek nagy része erősen módosított vízfolyásnak minősül. A hidromorfológiai

beavatkozások újabb és újabb szabályozási műveleteket indukálnak, így a műtárgyak, a mederrendezés

és egyéb vízjárást befolyásoló beavatkozások fenntartják, és egyre növelik a víztestek módosított

jellegét.

Felszín alatti vizek

Veszprém megyében a felszín alatti vízkészletek túlnyomó részét a bakonyi és balatonfelvidéki

karbonátos kőzettömegben tározódó karsztvízkészlet alkotja, így a térségben a vízellátás 80-85%-ban

a karsztos vízbázisokra épült. A rétegvizes vízellátás 10-15% -ban szolgál a vízellátás alapjául. A

talajvizes vízkészlet sérülékenysége és szennyezettsége miatt csak a kedvező utánpótlódási területtel

(pl. erdőborítás) rendelkező talajvizes vízbázisok vize hasznosítható közüzemi vízellátás céljára, így a

kitermelt vízkészletnek most már csak mintegy 2-5%-a talajvíz.

A terület legfontosabb felszín alatti víztípusai a talajvíz rétegvíz és a karsztvíz.

A talajvíz a felszín alatti összefüggő víztömeg felszín közelében lévő része. Szennyeződés iránti

érzékenységük és sok esetben település közeli helyzetük miatt az egyébként kedvező feltételekkel


59

hasznosítható vízbázisok közül többnél nitrátosodási folyamat volt tapasztalható, ezért a vízellátásból

kizárásra kerültek.

A rétegvíz a porózus kőzetek vize, amely a talajvíztartó réteg alatt helyezkedik el, illetve a porózus

közegben a 20 m alatt elhelyezkedő víztömeg. A rétegvíztartó megcsapolásával biztosítja Ajka

környékén pl. a kertai, a somlószőlősi, a somlójenői, a somlóvecsei, az adorjánházi vízmű, Pápa

környékén néhány településtől eltekintve valamennyi település. Devecser város alapvízbázisát is

rétegvízre telepített fúrt kutak adják.

A megye egészét tekintve legfontosabb víztípus a karsztvíz, a karbonátos kőzettömeg

hasadékrendszerében tárolódó felszín alatti víztömeg. Ezen belül uralkodó a térség vízellátásának

alapját képező főkarsztvíz, amely nagy területeken összefüggő karbonátos kőzetekben tárolódik - ezen

belül is főleg a fődolomithoz kapcsolódik és egységes hidraulikai rendszert alkot. A főkarsztvíz

elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de a főkarsztvíztároló mélyebben a

peremterületeken is elérhető. A napi kapacitásukat tekintve a legjelentősebb vízbázisok:

- Veszprém aranyosvölgyi, sédvölgyi, gyulafirátóti, kádártai vízbázis,

- Zirc vízbázis- fúrt kutak és Reguly-forrás,

- Pápa tapolcafői vízbázis,

- Nyírádi vízbázis,

- Várpalota és Pétfürdő karsztos vízbázisai.

Veszprém megyében a nyílt karsztos vagy alig fedett karsztos területek aránya kiemelten nagy, ez

okozza terület érzékenységét. A sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok

felmérése megtörtént.

A felszín alatti víztestek állapotának értékelésére vonatkozóan megállapítható, hogy elsősorban a

karsztvizek, másodsorban a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek állapota nem éri el a jó

minősítést. A karsztvíz mennyiségi állapotának gyenge minősítése szinte a teljes megyei területen

érvényes, és a gyenge minősítés okaiként a felszín alatti vízkészlettől függő ökoszisztémák vízhiánya,

valamint a hasznosítható vízkészletnél nagyobb vízkivétel jelölhető meg. A Veszprém és Várpalota

környékén található víztest jó minősítésű, de a gyenge állapot kockázatát hordozza, mert a vízkivétel

mennyisége nagyjából megegyezik a hasznosítható vízkészlet mennyiségével. A kémiai állapot gyenge

állapotának oka a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek esetében a felszíni víztestek

szennyezettsége, valamint egyéb diffúz szennyeződés. A karsztvizek gyenge minősítésének okaként a

Sümeg, Pápa, Herend térségében húzódó víztest esetében a diffúz szennyezés és a szennyezett

ivóvízbázis került megjelölésre, Veszprém és Várpalota környékén pedig ezek mellett az

ivóvíztermelést veszélyeztető túllépés.

A felszíni vizek alfejezetben leírt szennyező források, környezeti folyamatok érvényesek a felszín alatti

vizek esetében is. Egyrészt azért, mert a leírt szennyező források a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik,

másrészt pedig azért, mert a felszíni vizek szennyezése közvetve a felszín alatti vizek szennyeződését

okozza. Az elmúlt években a felszín alatti vizek minőségének védelmét segítette az állattartó telepekre

és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása, a dögkutak és helyi szeméttelepek

megszüntetésének kötelezettsége, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának szabályozása és

a támogatásokkal ösztönző programok bevezetése a mezőgazdaságban.

Az ipari térségekben a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj

szennyezettsége. Ezek a területek jellemzően az iparvállalatok tulajdonosainak birtokában vannak, és

területükön megtörtént, vagy jelenleg is folyik a kármentesítés valamint a szennyezés alakulásának

nyomon követése.


60

A megyében jelenleg 103 üzemelő ivóvízbázis rendelkezik lehatárolt ill. kijelölt hidrogeológiai

védőterülettel, védőidommal (biztonságba helyezett vízbázisok). Néhány kijelölés folyamatban van.

Forrás: OKIR.hu

A megyében távlati ivóvízbázis terület nem került kijelölésre.

Ivóvízminőség

A Veszprém megyei közegészségügyi szervek és a szolgáltatók által rendszeresen elvégzett vizsgálatok

adatai alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az

országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a vízbázisok

védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett

végezhetők.

A megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. A határérték

feletti nitrit és határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település már nincs a megyében.

Vízgazdálkodás, vízvédelem

Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz Keretirányelve”

(2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezeti elemek átfogó

védelmét szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország felszíni vizeit jó ökológiai és

kémiai, felszín alatti vizeit pedig jó mennyiségi és kémiai állapotba kellett hozni. Ennek eléréséhez

Magyarország is vállalta a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) kidolgozásának kötelezettségét. Az

Országos VGT-ben az alábbi tervezési alegységek érintik a megyét:

1-4 Marcal,

1-5 Bakony-ér és Concó,

1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony,

4-2 Balaton közvetlen vízgyűjtő.

A VGT gyökeres változást jelent a vízgazdálkodási tervezésben. Egyrészt célját tekintve, mivel a vizek

állapotának javítása mellett kiemelten foglalkozik a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelmével,


61

állapotuk javításával, így átfogóbb környezetvédelmi szempontrendszer érvényesül. Másrészt fontos

jellemző, hogy a VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró, és „jó állapotba” hozását

megalapozó stratégiai terv, amely koncepciót és intézkedéseket határoz meg a kitűzött cél elérése

érdekében.

A vizek védelme érdekében 2015. december 22-re elkészült Magyarország második Vízgyűjtő-

gazdálkodási Terve, melyben foglaltak megvalósítása folyamatos. Befejeződött a Veszprém megye

településeinek egészséges vezetékes vízellátásának kiépítése. Befejezéséhez közeledik az üzemelő

vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása.

Az egy kilométer ivóvízhálózatra jutó csatornahálózat hossz közti különbség csökkenő tendenciát

mutat. Veszprém megyében a szolgáltatott ivóvíz 84% szennyvízcsatorna hálózattal összegyűjtésre és

megtisztításra kerül.

Megnevezés 2016. év

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező település 158

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, km 2 478,4

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 127 440

Háztartásoktól szennyvíz-hálózaton elvezetett (ezer m3) 10 062

A Veszprém megyében több településen egyedi szennyvíztisztító kisberendezések ingatlanonkénti

telepítésével oldották meg a szennyvízkezelést (Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon, Salföld,

Szentantalfa és Apácatornán).

Veszprém megyében a közcsatorna hálózattal még nem rendelkező települések közül 11 település

elfogadott fejlesztési tervvel rendelkezik.

Bár a felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi monitoring programja kielégíti a VKI előírásait, az

állapotértékelés során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések tervezéséhez és a már beindított

intézkedési programok hatásának ellenőrzéséhez a monitoring hálózat és programok bővítésére,

megerősítésére van szükség.

A közelmúltban bekövetkezett vízkészlet csökkenés a kommunális vízigény kielégítésében sehol nem

okozott korlátozást, bár az üdülési igény tekintetében bizonyos jellegű hátráltatást jelentett. A

vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezőgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz

mennyiségének különbségéből származnak, évről évre nagyságrendileg nem változik mennyiségük.

Talaj- és földvédelem

Veszprém megye talajtani adottságai nem túl kedvezőek. Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás

váztalajok és a kőzethatású talajok közül a rendzina talajok aránya. Az agyagbemosódásos barna

erdőtalaj fedi a legnagyobb területet.

Veszprém megye erózió szempontjából - a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén –az ország

első-második leginkább veszélyeztetett megyéje. A domborzati viszonyokból adódóan vannak

mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence) Korábban a rendszeres,

nagymennyiségű műtrágyázás, a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága

következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van.

A talajok talajvizek szennyezése szempontjából probléma a települések szippantott szennyvizeinek

illegális ürítése, a műszaki szempontból nem megfelelő szennyvízgyűjtő aknák szivárgása. A megye

szennyvízcsatornával való ellátása megfelelő. A talaj védelme a felszíni és felszín alatti vizek védelmével


62

szorosan összefügg, ezért e fejezet a vizekkel foglalkozó fejezetben leírtakkal együtt ad teljes képet.

Veszprém megye területén a vizek védelme a karsztos területek (és a Balaton miatt) kiemelt figyelmet

követel, és ez a figyelem a talajvédelemre is közvetlen hatással van. A talaj szennyezettsége az

intézkedések hatására csökken, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek minősége nem

kifogásolható, a szennyezett ipari területeken pedig folytatódik a kármentesítés.

A föld és talajvédelem érdekében Veszprém megyében 84 ponton működik talajvédelmi Információs

és Monitoring rendszer. A vizsgálatok megállapították, hogy a talajok szennyezettsége nem érte el a

határértéket. A szennyvíziszapok és a hígtrágya mezőgazdasági területeken történő elhelyezése

hatóságilag ellenőrzötten történik. A hígtrágya felhasználása során káros tápanyag-feldúsulás nem

alakult ki a területen. A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek közül az ökoturizmus

fejlesztése és a biotermékek előállítása elterjedőben van. Az utóbbi években a csapadék eloszlásában

tapasztalható kilengések, aminek következtében a kevésbé veszélyeztetettnek vélt területeken is, az

extrém intenzív csapadék miatt eróziós károk alakulnak ki.

A mezőgazdasági területek talajállapotának javításához hozzájárult a múltban felhalmozódott növényvédőszer hulladék szervezett begyűjtésére és ártalmatlanítására, valamint a növénytermesztésben alkalmazott takarékosabb és környezettudatosabb vegyszerhasználat elterjedése.

A megye környezeti állapotának átfogó ismertetését és középtávú feladatait részletesen tartalmazza a „Progressio Mérnökiroda Kft” által készített, 2018-ban elfogadott „Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022.” (Ennek teljes közzétett anyaga megtalálható a megye honlapján.)

Iparbiztonság

Nagy mennyiségben veszélyes anyagokat felhasználó, előállító és tároló ipari üzemek, Berhida-Peremartonban, Pétfürdőn Várpalota körzetben és Balatonfűzfőn találhatók.

Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Súlyos balesetek ritkán fordulnak elő.

A környezetbiztonság feltételei javultak, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság többek között kidolgozta az iparbiztonság és a veszélyes anyag szállítás védelmi intézkedéseit.

Összefoglaló

Veszprém megye Területrendezési Tervének módosítása során is nagy hangsúlyt kaptak a területi-,

környezeti konfliktusok területrendezési eszközökkel történő csökkentésének kérdései. Ugyanakkor

megállapításra került, hogy a környezeti konfliktusok feloldása, a környezeti ártalmak csökkentése

komplex feladat, melynek irányát és feladatait a területrendezési tervben ugyan részben meg lehet

határozni, megoldani azonban csak egy sokkal szélesebb körű eszközkészlet igénybevételével1.

A környezetminőség javításának igénye áthatotta mind a hatályos területrendezési terv kidolgozását,

mind annak módosítását. De mivel a környezetvédelmi javaslat a területrendezési terveknek csak

alátámasztó munkarésze, így nem kerül jóváhagyásra, ezért környezetvédelem és

környezetgazdálkodás terén az a legfontosabb, hogy a területrendezési eszközök a területfejlesztési és

fenntarthatósági országos és térségi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi célok és

követelmények figyelembevételével kerüljenek alkalmazásra.

1 az EU IPPC – 96/61/EK irányelvének megfelelően


63

A területrendezési terv módosítása a folyamatok alakulását kíséri figyelemmel, és ennek

következményeképpen csak azokat a területeket és beavatkozási pontokat tudja meghatározni, ahol a

szükséges változtatások rendezési, szabályozási típusú beavatkozásokat követelnek. Ezek a feladat-

meghatározások azonban kevésbé a térségi, hanem inkább a településrendezés és helyi építési

szabályozás szintjén lehetségesek, mivel a területrendezési tervezés eszközkészlete meglehetősen

szűk a környezeti konfliktusok feloldásában, a környezeti állapot javításában.

A környezetállapotot is érintő tervi változtatások – a területrendezés alkalmazható

eszközrendszereinek fent említett korlátai között – figyelembe vették és ezáltal értelemszerűen hozzá

is járulnak azoknak az országos és térségi környezeti dokumentumokban megfogalmazott

célkitűzéseknek a megvalósulásához, amelyeket a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a Nemzeti

Környezetvédelmi Program, valamint a Veszprém megyére hatályos környezetvédelmi programok

tartalmaznak.

A terv elhatározásainak környezeti hatását az egyeztetési anyag részeként megjelenő társadalmi,

környezeti, gazdasági hatásvizsgálaton túl a külön dokumentált – de a tervezési eljárás részét képező -

„Stratégiai Környezeti Vizsgálat” is rögzíti.


64

Országos és megyei övezetek:

ORSZÁGOS ÖVEZETEK

Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete

(3.1-3.3.) (az országos ökológiai hálózat térségi övezetei)

A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt

az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai

hálózat övezeti rendszere és lehatárolása, figyelemmel a kijelölt Natura2000 területekre is. Az

Országos Területrendezési Terv 2008. évi módosítása óta azonban az országos ökológiai hálózat

övezeti rendszere nem módosult: jelenleg is a magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetek

hármas rendszere hatályos. Ezekre a 2018-ban módosított OTrT értelmező rendelkezései (4.§) az alábbi

definíciókat tartalmazza:

„34. ökológiai hálózat magterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és

megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli

élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és

életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak

adnak otthont;

35. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és

megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris

kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek,

élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak

az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek - magterületek, pufferterületek - közötti biológiai

kapcsolatok biztosítására;

36. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és

megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak,

amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a

magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel

ellentétesek;”

Az övezetekre vonatkozó részletes szabályokat a 25-27.§ írja le. Ezek közül kardinális rendelkezésként

kiemelhetők az alábbiak.”

Mindhárom szakasz első bekezdése, mindhárom övezetre főszabályként előírja, hogy:

/az övezetekben/ „(1) ... - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve ... települési térséget határoz meg -

csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési

eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete,

ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok

kapcsolatait nem veszélyezteti.”

A magterület és az ökológiai folyosó terület övezetre vonatkozó 25-26.§(2) bekezdések azonosan

foglamaznak a beépítésre szánt terület kijelölés tilalmát illetően:

/az övezetekben/ „(2)... új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és

az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá


65

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.”

Ettől némi eltérést mutat a pufferterületre vonatkozó 27.§(2) bekezdés szerinti előírás, amely csak a

(3) bekezdéssel együtt teljes:

/az övezetben/ „(2)... - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével - a településszerkezeti terv

beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy

ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

/az övezetben/ „(3)..., ahol az Ország Szerkezeti Terve ... települési térséget határoz meg, beépítésre

szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető.”

Az ökológiai hálózat (Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve területi hatályán kívüli)

megyei területei elsősorban a Bakonyban, illetve a megye Balaton kiemelt üdülőkörzet É-i határához

kapcsolósódó területeken, valamint Tüskevártól délre, illetve Devecsertől keletre fekvő területein

koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett

meghatározó jelentősége volt a Natura2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési

területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban e tájegységeken

találhatók.

Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a magterületeket egészíti ki, nagyarányú átfedésben a

Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi

jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT

vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti

területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura2000 területeken pedig a

vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek

készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő,

védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az ökológiai folyosó

területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan ajánlásokat is megfogalmaz.

Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTRT 2018.

Az övezeti lehatárolás összességében kis eltéréseket mutat, viszont információtartalma jelentősen

bővült a 3 ökológiai hálózati övezet országos szinten való lehatárolásával és együttes ábrázolásával.


66

Mint azt a táj- és természetvédelmi vizsgálat is megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi

lehatárolásokkal is alátámasztotta, Veszprém megye is Magyarország táji- természeti értékekben egyik

leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, gazdálkodási formáinak

következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték szenvedett

maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében nagyon sok az

olyan természetileg értékes terület, illetve objektum, melyek már védettek, vagy arra tervezettek, de

akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek

(tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az ezt követően megállapításra került

Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek túlnyomórészt besorolásra kerültek az

OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba is.

Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

A tervmódosítás táj- és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt

területen (pl. tájképvédelmi és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok

övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek belső arányaiban – az előzményi megyetervhez

kéVeszprém - megnövekedett a magterületi övezet területe és jelentősége, de a három öko-övezet

alapvető struktúrája nem változott.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek

(3.4.)


67

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete országos területrendezési tervben megállapított,

kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben is alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai

adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a

legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak.

Ezt az övezetet már tartalmazta a 2006-ban elfogadott megyei területrendezési terv is, azonban a

2008-ban módosított OTrT jelentősen csökkentette ennek a területnek a kiterjedését. Az övezeti

lehatárolást aktuálisan a 2018.évi OTrT módosításnak megfelelően kellett felülvizsgálni és módosítani

kellett.

Az övezetre vonatkozó törvényi szabályokat az OTrT 28.§ írja le. Ezek lényege, hogy az övezetben új

beépítésre szánt terület csak területfelhasználási engedély alapján jelölhető ki, külfejtéses bányatelek

fektetés és bányaművelés nem folytatható.

A megye Balaton kiemelt üdülőkörzetén kívüli (a megyei TrT tervezési területébe tartozó) részének

38%-a alapvetően mezőgazdasági árutermelő terület, ezért fontos, hogy ezeken a területeken a

településtervezés és fejlesztés biztosítsa a mezőgazdasági termelés feltételeit, ezen belül a

mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozását, a nem üzemelő majorok

újrahasznosításának biztosítását, valamint a termőföld védelmét. Mindeközben törekedni kell a

nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság, a meglévő mezsgyék, fasorok

megőrzésére, újak telepítésére, melyek a tájkép kedvező alakítása mellett, a termőföld védelmét is

szolgálják, valamint ökológiai szempontból változatossá teszik a területet. Ezt szolgálják az övezetre

vonatkozó ajánlások is. A településrendezési tervek számára is szabályokat ír elő és iránymutatást ad

a területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó

területfelhasználási változások tervezéséhez.

Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTrT 2018.

Az övezet által érintett területek eltéréseket mutatnak, a hatályos országos terven nőtt (és

pontosodott) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület által érintett terület. Az övezet a

BudaVeszprém Főváros Kormányhivatal Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály

adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. A legnagyobb összefüggő kiterjedésű kiváló és jó

termőhelyi adottságú szántók csak a megye északnyugati részén Kemeneshölgyész, Nagyacsád

térségében találhatók, a megye többi térségében előfordulások ritka és mozaikszerű.


68

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása

tervezetében

Az agroökológiai értékelés szerint a megye területének jelentős része kevésbé jó - közepes minőségű

termőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghatározni azokat a területeket, amelyek az

országos „kiváló” minősítésbe nem kerülhettek be, de a megyében relatíve jobb minőségű területnek

számítanak. Az ezt megalapozó agroökológiai értékelést nemcsak a szántó művelési ágra, hanem

valamennyi intenzívebb művelésű területre célszerű lenne meghatározni, de jelenleg csak a szántóra

áll rendelkezésre, megalapozva az alábbi szántóművelésre másodlagosan alkalmas, de a megyében

még jobb minőségűnek számító „jó termőhelyi adottságú szántóterület” övezet lehatárolását.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület

(3.5.)

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely szántóföldi művelésre másodlagosan alkalmas

területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és

szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja2. A


69

területrendezési törvény meghatározása szerint a jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a

területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv

esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési

tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek

tartoznak.

A jó termőhelyi adottságú szántók övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős

miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 2.§ értelmében:

(1) A településrendezési eszközök készítése során a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység

területét elsősorban - a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete mellett - a jó termőhelyi

adottságú szántók övezetén javasolt kijelölni.

(2) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és

bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások

alkalmazásával engedélyezhető

Az övezetre vonatkozó főszabályok nem változtak, ezek lényege, hogy az övezethez tartozó területek

elsődlegesen mezőgazdasági övezeti besorolása kívánatos a településrendezési tervekben. A

mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek

övezetének kijelölését a racionális földhasználat elveinek való megfelelés teszi indokolttá. Mivel a

megye területét viszonylag kis területen érinti az OTRT kiváló adottságú szántóterületi övezete,

ugyanakkor itt is szükséges a relatíve legjobb minőségű termőföldek mezőgazdasági művelésben

tartásának biztosítása. A településrendezési tervek számára is szabályokat ír elő és iránymutatást ad a

területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó

területfelhasználási változások tervezéséhez.

Jó termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében


70

Veszprém megyei Kormányhivatal Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya

adatszolgáltatása szerinti övezet.

Erdők övezete

(3.6.)

Új övezet, amelyet az OTrT jelölt ki. Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz.

„29.§ Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében

legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését

megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4.

§ (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt

települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

30.§ Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet

engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”

Az övezet az erdőtérség túlnyomó részét képezi. A megye erdőterületi értékeinek fokozott védelme

indokolja, hogy a meglévő erdőterületeken külszíni bányászati terület kialakítása ne legyen

megengedhető, beépítésre szánt területek csak kivételes esetben, legfeljebb a fenti minimális

mértékben csökkenthessék az erdők területét. Az erdőtörvény által lehetővé tett, ott előírt

feltételekkel való erdőművelés alóli kivonás helyének és mértékének meghatározása során döntő

szempontként kell figyelembe venni a termőhelyi adottságokat. Az övezeti tervlap a NÉBIH

adatszolgáltatása alapján készült.

Erdők övezete kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

A fent tárgyalt „erdők övezete” és a következő fejezet „erdőtelepítésre javasolt területek övezete”

együttesen alkotja a szerkezeti terv „erdőgazdálkodási térségének” területét. A fenti ábrán zöld színnel

ábrázolt az „erdők”, kék színnel az „erdőtelepítésre javasolt területek” övezete.

Erdőtelepítésre javasolt területek övezete

(3.7.)

A területrendezési törvény meghatározása szerint az erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a


esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési

tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való

alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi

szempontból szükséges vagy indokolt.

Az OTrT alapján meghatározott övezet erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területként veendő

figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat nem

tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

Az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős

miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 3.§ értelmében:


71

(1) A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő

erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési és településrendezési célokkal

összhangban - a természeti és kulturális örökségi értékek sérelme nélkül - az erdőtelepítésre javasolt

terület övezet területén javasolt kijelölni.

Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTRT 2018.

-

A 2011 évi megyei TrT-ben világosabb zöld jelzi az „erdőtelepítésre alkalmas” területeket. A két

hasonló célú, de eltérő lehatárolású övezet területe jelentős átfedéseket mutat.

Az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területének meghatározása során kiemelt szempont volt,

hogy a mezőgazdálkodási szempontból gyenge termőképességű, beépítetlen és ökológiai hálózathoz

nem tartozó területek elsődlegesen erdőtelepítési célra legyenek felhasználhatók, amennyiben az

erdősítés szükséges termőhelyi és egyéb feltételei is biztosítottak.


72

A erdő és az erdőtelepítésre javasolt terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Az erdészeti övezetek ebben ez erőteljesen erősült és erdősítésre alkalmas megyében - a Kisalföld

benyúló területei és egyes Zala megyével határos területek kivételével szinte a megye valamennyi

térségét (települését) érintik.

Tájképvédelmi terület övezete

(3.8.)

Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban az előző megyei területrendezési terv közigazgatási

területek szerint jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét. A 2018-ban

módosított OTrT megnevezésében új övezetként bevezette a tájképvédelmi terület övezetét. Az

övezet lehatárolását és szabályait nem tartalmazza, ezek meghatározását miniszteri rendelet

hatáskörébe utalja.


73

Megyei TrT 2011 HATÁLYOS OTRT 2018.

-

Tájképvédelmi terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Az övezet lehatárolása a lehatárolás során alkalmazott módszertan változásával lényegileg változott. A

tájképvédelmileg érinett területek nagyságrendileg a megyei TrT tervezési területének közel a felét


74

érintik. Az övezet alkalmazásának, lehatárolásának, illetve az előírások település szintű

alkalmazásának kiemelkedő jelentősége van ebben a táji-, természeti és kultúrális értékekben egyaránt

gazdag, ugyanakkor sérülékeny megyében.

Az övezet lehatárolásának pontosítására és az övezeti szabályok továbbfejlesztésére 2020-at követően

lesz lehetőség, amikor a Agrárminisztérium koordinálásával lezárul az eltérő a magyar tájkarakterű

területek lehatárolása és a kapcsolódó ajánlások sora.

Ezért ebben a tervezési fázisban a megyei TrT módosítása BKÜK-en kívüli területek nem tesz javaslatot

az adatszolgáltatásként megkapott lehatárolások pontosítására.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a tájképvédelmi terület övezete: a


esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet,

amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása,

változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából

sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.

A területrendezésről szóló törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés pontjában

meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért

felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások a

területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 4.§ értelmében

(1) A tájképvédelmi terület övezete területére a megye területrendezési tervének megalapozó

munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg térségi jellemzőit, valamint a település teljes

közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell

határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a

hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.

(2) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat

fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében - a településkép védelméről szóló

törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - meg

kell határozni

a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyedi

szabályait,

b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi

rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a településképi követelményeket.

(3) A tájképvédelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból

kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(4) A tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai

infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos

tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell

megvalósítani.

Az övezet lehatárolása az Agrárminisztérium adatszolgáltatása alapján készült. Az érintett területek

tájszerkezete meglehetősen mozaikos, ami sajátos, összetett tájképi megjelenést eredményez. A

tájképvédelmi övezet nem foglalja magában a települési térségek területét, fontos azonban a

települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az védett táj

közötti térségek összehangolt tájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT övezetre vonatkozó


75

szabályozása mellett fontosnak tartjuk az övezetre megfogalmazott ajánlások alkalmazását is az

érintett települések rendezési terveinek készítése során.

A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

(3.9.)

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelt

területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT lehatárolást és szabályokat

tartalmaz, ezek meghatározását 31.§-a írja le.

(1) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési eszközökben

kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló

törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű

bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell,

c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a

kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk

érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Az OTrT a 2013. és 2018. évi övezeti kijelölése is településhatáros, az övezet lehatárolásában nincs

eltérés. Ezt az alábbi OTrT kivonatok szemléltetik:

OTRT 2013. HATÁLYOS OTRT 2018.

Az övezethez sorolt területeket az OTrT tervlap településhatáros szinten ábrázolja, a 2011 évi megyei

TrT nem tartalmazott ilyen övezetet.

A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása

tervezetében


76

A 2019-es tervmódosításhoz kapott adatszolgáltatás szerint Veszprém megyében Világörökségi terület

nem található, világörökség várományos terület Bakonybél.

Vízminőség-védelmi terület övezete

(3.10.)

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely környezetvédelmi szempontból kiemelt területként

veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat

nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a vízminőség-védelmi terület övezete: a


esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet,

amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi

művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló

védelem alatt álló területek tartoznak.

A területrendezésről szóló törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés 10. pontjában

meghatározott országos övezet területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős

miniszter rendeletben állapítja meg.

A vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter

9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 5.§ értelmében


77

(1) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és

az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve a szennyvíz övezeten

belüli kezelésének feltételeiről a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) A vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó települések településrendezési eszközeinek

készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket. A kijelölt vízvédelemmel érintett

területekre vonatkozó egyedi szabályokat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

(3) A vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati

szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető

Az övezetet egyrészt a sérülékeny, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny vízbázisok és felszín

alatti vízkészletek védelme, másrészt a felszíni vizek védelme érdekében jelölték ki. A hidrogeológiai

adottságok következtében a megye területén számottevő felszín alatti vízkészlet helyezkedik el.

Különös jelentőségét az adja, hogy a felszín alatti vízkészlet egy része biztosítja a megye számos

településének ivóvízszükségletét. A területrendezési övezet legfontosabb célja ennek az ivóvízbázisnak

a megóvása a szennyező tevékenységek káros hatásaitól.

Az övezet által érintett területek megye BKÜ-en kívüli területein is mozaikosak.

A vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének biztosítása nem csak a felszíni vizek

közvetlen védelme, hanem a teljes vízgyűjtőterületre érvényes területhasznosítási szabályok, illetve

korlátozások megfogalmazásával szükséges. A megye területének sűrű vízhálózata és egyes - városi -

térségeinek nagyfokú terheltsége, az intenzív területhasználat - és a Balaton közelsége is - indokolttá

teszi a megye közel felének övezet általi védelmét. Az OTrT alapján az övezet a Balaton

vízgyűjtőterületének védelmi feladatait hivatott ellátni.

A vízminőségvédelmi övezet lehatárolása kismértékben változott, a megye területének mintegy felét

lefedi.

Megyei TrT 2011.


78

A Vízminőség-védelmi terület övezete lehatárolása a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság

adatszolgáltatásán alapul.

Vízminőség-védelmi terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Nagyvízi meder övezete

(3.11.)

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely kiemelt felszíni vízvédelmi és vízgazdálkodási területként

veendő figyelembe.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a nagyvízi meder övezete: a területrendezésért

felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben

alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak,


79

amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint

vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki.

A területrendezési törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés 11. pontjában

meghatározott országos övezet területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős

miniszter rendeletben állapítja meg.

A nagyvízi meder terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019.

(VI. 14.) MvM rendelet 6.§ értelmében

(1) A nagyvízi meder övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) A nagyvízi meder övezetében a településrendezési eszközökben, a jogszerűen kijelölt beépítésre

szánt területen a helyi építési szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával

lehet építési tevékenységet folytatni.

(3) A településrendezési eszköz módosítása esetén a vízügyi igazgatási szerv egyetértésével lehet új

beépítésre szánt területet kijelölni.

Megyei TrT 2011./teljes megyei terület/ HATÁLYOS OTRT 2018./érintett megyei terület/*

-


80

Nagyvízi meder övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

Honvédelmi és katonai terület övezete

(3.12.)

A területrendezési törvény meghatározása szerint a honvédelmi és katonai célú terület övezete: az

OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet,

amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból

eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar

Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges

építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók.

A törvény 32. § (1) szerint a honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési

eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben

a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre

szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló

terület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe

kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a

honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.


81

Honvédelmi és katonai terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében

A honvédelmi és katonai célú terület övezete a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján

tartalmazza azokat a katonai érdekeltségű területeket, amelyek honvédségi célra történő hosszú távú

fenntartásához országos érdek fűződik.


82

MEGYEI ÖVEZETEK

Ásványi nyersanyagvagyon övezete

(3.13.)

A területrendezési törvény meghatározása szerint az ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt

térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei

területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett,

valamint bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi

nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi

nyersanyagvagyon területei találhatók.

A törvény 19.§ (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés 1. pontjában meghatározott megyei övezet övezeti

szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az

övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.

Az ásványi nyersanyagvagyon terület övezetére vonatkozó előírások az alábbiak a területrendezésért

felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 8.§ szerint:

(1) Az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges

kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási

egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését

nem lehetetleníti el.

Megyei TrT 2011. Megyei TrT tervezete 2019

Az övezet célja a megye területén ismert ásványkincs készletek lehatárolása, a szükséges

területhasználatra vonatkozó előírások területi hatályának kijelölése. Az övezet a területileg illetékes

bányakapitányság (Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály)

adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra.

Az övezet az érintett településeket teljes közigazgatási területükkel jeleníti meg. A ténylegesen érintett

területek meghatározása a településrendezési eszközökben történik meg.


83

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely vízvédelmi – katasztrófavédelmi szempontból

megkülönböztetett területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT

lehatárolást és szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe

utalja.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt

térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei

területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal

rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti

vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik.

A rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter

9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 9.§ szerint

(1) A rendszeresen belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha

ahhoz a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök

egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Megyei TrT 2011. Megyei TrT tervezete 2019

Földtani veszélyforrás területe

(3.14.)

Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely földvédelmi szempontból megkülönböztetett

területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és

szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.

A területrendezési törvény meghatározása szerint a földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt

térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a

megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és

földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok

által érintett területek tartoznak.


84

A törvény 19.§ (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés 4. pontjában meghatározott megyei övezet övezeti

szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az

övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.

A földtani veszélyforrás terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter

9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 11.§ szerint

(1) A földtani veszélyforrás terület övezetében a földtani veszélyforrással érintett terület kiterjedését

a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a

bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében

hozzájárul.

(3) A beépítés feltételeit a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró illetékes fővárosi és megyei

kormányhivatal hozzájárulásával kell meghatározni.

A hatályos megyei területrendezési terv megfelelő övezete egy gyűjtőkategóriaként határolta le a

földtani veszélyforrások övezetét. Az övezet összetett szempontrendszer alapján foglalta magába

mindazon területek a megyében, amelyek döntően földtani szerkezeti okok, állékonysági adottságok

(omlás- vagy csúszásveszély, stb.), vagy föld alatti üregek okán kiemelten kezelendők.

Ehhez képesta jelenlegi lehatárolás - amely közigazgatási hatályos - a Veszprém megyei

Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály adatszolgáltatása figyelembevételével történt,

amely a megváltozott lehatárolási szempontrendszer figyelembevételével Csabrendek községet

tartalmazza az övezet által érintett területként.

Megyei TrT 2011. Megyei TrT módosítás tervezete 2019.


85

Egyedileg meghatározott megyei övezetek

A megyei területrendezési terv – élve az OTrT-ben biztosított lehetőséggel – kijelöl és lehatárol

egyedileg meghatározott megyei övezeteket.

Az egyedileg meghatározott megyei övezetek kijelölésére az OTrT 19.§ alatti felsorolásának (3) bek. 5.

pontja, valamint 24.§-a ad felhatalmazást. Az OTrT alapján meghatározott megyei szintű „egyedi

övezeti gyűjtőkategória”, a lehetséges övezetek területére vonatkozóan OTrT-szintű lehatárolást nem

tartalmaz, a 24.§ keretszabályokat (feltételrendszert) állapít meg, - a részletes övezeti szabályok

meghatározását megyei területrendezési terv hatáskörébe utalja.

Az egyedileg meghatározott megyei övezetek lehatárolása a megye terület- és településfejlesztési

dokumentumainak figyelembevételével, megyei koordinációval történik olyan módon, hogy a területi

lehatárolások a követő időszakban is alkalmasak legyenek úgy a rendezési tervezés, mint az Országos

Területfejlesztési Koncepció módosítását követően a fejlesztési eszközök területi fókuszainak

meghatározására. Egyedileg meghatározott övezetek Veszprém megyében (a megyei területfejlesztési

koncepcióval összhangban) az alábbiak:

o Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete

o Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete

o Karsztvízemelkedéssel veszélyeztetett települések övezete

o Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete

o Együtt tervezhető térségek övezetei

o Veszprém megyei jogú város várostérségének alövezete

o Veszprém megye térségközpont városai várostérségeinek alövezete

o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő

térség településeinek alövezete

Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete:

Az övezet alkalmazásának célja a terület és munkaerőigényes gazdaságfejlesztés támogatása a megye

gazdasága szempontjából fontos centrumokban, ott, ahol ennek feltételei adottak.

Az övezet által érintett települések meghatározása Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.)

számú határozatával elfogadott és a 54/2017.(V.25.) MÖK határozat szerint módosított Veszprém

Megyei Területfejlesztési Koncepció figyelembevételével történt.

Az övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az övezethez tartozó települések településrendezési eszközei készítése során azokon a

kereskedelmi-, szolgáltató valamint ipari- gazdasági besorolású területeken, amelyeket a helyi

önkormányzat rendeletével „kiemelt fejlesztési terület”-té minősít az építési telek megengedett

legnagyobb beépítettsége 10%-al lehet magasabb, a legkisebb zöldfelületi arány pedig 5%-al

alacsonyabb, mint az OTÉK 2. számú melléklet szerinti érték.

(2) Az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket

Az övezetre vonatkozó ajánlás: A térségi övezetben az gazdasági terület kialakítását és a gazdasági vállalkozások fejlesztését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.

Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete


86

Az övezet alkalmazásának célja az innovációs fejlesztések koncentrálása Veszprémben és a megye

jelentős potenciálokkal rendelkező városaiban.

Az S3 Innovációs stratégia alapján a megyére az alábbi jellemzők vonatkoznak:

Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP arányában Veszprém megye országosan a leghatékonyabb.

A megyéknek a fenti módszertan szerinti innovációs térben való elhelyezkedése alapján három

régiótípus határozható meg Magyarországon:

• Tudás régiók

• Ipari termelési zónák

• Alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiók.

Veszprém megye Tudásrégió.

Megyére jellemző intelligens technológiák:

• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák

• elektronika és félvezető-technológia

• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz)

• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)

• építőipar (építőipari anyagtechnológiák)

• fa- és bútoripar

Intelligens technológiák megye területi elhelyezkedése

• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák Balatonfűzfő – Balatonfüred

tengely; Tapolca és környéke; Veszprém – Ajka tengely Várpalota környéke, Zirc

• elektronika és félvezető-technológia, Zirc és környéke, Ajka – Veszprém tengely és Pápa környéke

• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) Várpalota és Pétfürdő környéke,

Balatonfűzfő

• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)

Balatonfűzfő – Balatonalmádi – Balatonfüred tengely; Veszprém, Várpalota – Pét környéke

• épíőtőipar (építőipari anyagtechnológiák) Veszprém

• fa- és bútoripar Zirc és környéke, Pápa és környéke

• A megye felmérése alapján: az intelligens technológiák megye területi elhelyezkedése:

• Termelési eszközök és technológiák innováció orientált fejlesztésének támogatása

Devecser és környéke;

• Magas hozzáadott értékű termékek beszállítói hálózatának fejlesztése a klaszterek és egyéb

vállalkozói együttműködések/kooperációk bázisán. Balatonfüredi járás, Ajkai járás, Veszprémi

járás; Veszprémi Regionális Innovációs Centrum, Zirci járás

• Az agrárágazathoz kapcsolódó adottságok jobb kihasználása, termelési eszközök és

technológiai színvonal és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar (élelmiszeripar) K+F+I valamint

diverzifikált fejlesztése, teljes termelési és értékelési láncok támogatásán keresztül. (növény

(szőlő, gyümölcs, kert) és állattenyésztés területén is) Új, kulináris termékek fejlesztésének és

megjelenésének támogatása

• Pápai járás


87

• Devecseri járás

• Tapolcai járás

• Zirci járás


(1) Az övezethez tartozó települések településrendezési eszközei készítése során azokon az

Innovációs-technológiai fejlesztés céljára kijelölt gazdasági és intézményi besorolású területeken,

amelyeket a helyi önkormányzat rendeletével „fejlesztési terület”-té minősít az építési telek

megengedett legnagyobb beépítettsége 10%-al lehet magasabb, a legkisebb zöldfelületi arány pedig

5%-al alacsonyabb, mint az OTÉK 2. számú melléklet szerinti érték.

(2) Az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket

Az övezetre vonatkozó ajánlás: A térségi övezetben új innovációs-technológiai fejlesztési célú gazdasági terület kialakítását és az innovációs-technológiai vállalkozások és intézmények fejlesztését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell. Karsztvíz emelkedéssel veszélyeztetett települések övezete

Az övezet alkalmazásának célja (a szomszédos Fejér megye készülő területrendezési tervével

összehangolva) a Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta problémák

figyelembevétele a települések területfelhasználásának tervezésében.

Az érintett települések Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő, Veszprém.

Cél: Az emelkedő karsztvízszint következtében vízkárral veszélyeztetett településeken a kár megelőzés

és elhárítás érdekében területhasználati és intézkedési javaslatok megfogalmazása.

Az érintett települések meghatározása a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása (illetve

a KEHOP -1.1.0-15-2017-00010 azonosító szám alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság által indított

projekt területi érintettségének) figyelembevételével történt.


(1) Az érintett települések településrendezési eszközeiben vízügyi adatszolgáltatás, szakvélemény

alapján kell meghatározni a biztonságos, vízkárral nem veszélyeztetett, továbbá a karsztvizek

tisztaságának megőrzését is biztosító területhasználatokat.

(2) A fentiek figyelembevételével el kell készíteni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadék- és

karsztvíz elvezetési tervét.

Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete

Az övezet alkalmazásának célja a megyében kiemelkedő potenciállal rendelkező turizmus fejlesztése

kiemelt célterületeinek meghatározása.

Az övezet által érintett települések meghatározása Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.)

számú határozatával elfogadott és a 54/2017.(V.25.) MÖK határozat szerint módosított Veszprém

Megyei Területfejlesztési Koncepció figyelembevételével történt.

Az övezet alövezetei:


88

• Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton Turisztikai Régió Veszprém megyei települései

• Veszprém megye további turisztikai központjai (Veszprém, Pápa és Sümeg, Zirc)

• Bakony üdülőfalvai

• Somló térsége (Doba, Kisszőlős, Oroszi, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely)


(1) Az övezet által érintett települések területén turisztikai-, rekreációs célú beépítésre szánt és

beépítésre nem különleges terület területfelhasználási egység a települési térség további növelésére

vonatkozó korlátozás esetén is kijelölhető amennyiben az új beépítésre szánt terület kijelölése nem

érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket és nem ellentétes Balaton Kiemelt üdülőkörzet

Terültrendezési terve előírásaival.

(2) Az övezettel érintett települések településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési

stratégiája, valamint településrendezési eszközei készítése, felülvizsgálata, valamint módosítása során

a turisztikai fejlesztések az övezetben lévő további településekkel való együttes tervezés keretében,

valamint a folytonosságot biztosító nyomvonalak megteremtésével valósítható meg.

(3) A környezeti állapot megőrzése érdekében a térségi övezetbe tartozó települések

településrendezési eszközeinek készítése során a rekreációs célú területeken indokolt csendes övezet

kijelölése.

A megye területrendezési tervében lehatárolt olyan övezet sajátos irányelvekkel, ajánlásokkal, amely a táji, települési karakter megőrzését és a természetközeli, illetve kulturális turizmus lehetőségeinek bővítését és minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja. Az övezet alövezetei:

o Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton Turisztikai Régió Veszprém megyei települései o Turisztikai központok a BKÜ területén kívül (Veszprém, Pápa és Sümeg) o Bakony üdülőfalvai o Somló térsége

Az övezetre vonatkozó ajánlások: 1. A térségi övezetben új turisztikai célú különleges terület kialakítását és az turisztikai vállalkozások

fejlesztését, a turisztikai potenciál növelését és a kihasználás bővítését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.

2. A fejlesztéseknél az egymásra épülő, az egymást nem kioltó javaslatok élvezzenek prioritást. 3. Az övezettel érintett településen belül az ökoturizmust szolgáló fejlesztések (különösen kerékpáros

útvonal, gyalogos útvonal, lovas útvonal kijelölése és megvalósítása) kapjon hangsúlyt. 4. Az övezetbe tartozó települések településrendezési tervezése során a Bakony, illetve a Somló

tájképi adottságaiból adódó potenciál hosszú távú megőrzését és a turisztikai lehetőségek kihasználását egyaránt biztosító területfelhasználás, valamint bel- illetve külterületi szabályozás meghatározása szükséges.

5. Az érintett települések településrendezési eszközei készítése során a Somló-hegy egyedülálló

tájképi adottságainak, szőlő és borkultúrához kapcsolódó tradícióinak megőrzését szükséges elősegíteni.


89

6. A meglévő települések megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a fejlesztési területek ötletszerű burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi és vidéki rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését az együttműködő településeken, különös tekintettel a turisztikai prioritású Zirc környéki és Csabrendek környéki térségben.

7. A komplex tájgazdálkodás elveinek érvényesítése során szükséges az erdő- és mezőgazdálkodás

táji arculatot megőrző módjainak preferálása. 8. A bakonyi kistelepülések, zsáktelepülések nyugalmának és turisztikai vonzerejének megőrzése

érdekében a településekre jelentős mértékben zavaró átmenőforgalmat vonzó úthálózati fejlesztések nem valósíthatók meg. A térség mellékúthálózata csak a legszükségesebb mértékben bővíthető. Új útkapcsolati elemek tervezése során a természetközeli turizmus bázisainak számító kistelepülések háborítatlanságának megőrzésére kell törekedni.

9. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üdülőterületek térségi szinten összehangolt kijelölésére mind a

Bakony, mind Csabrendek térségében. Az üdülőterületek jó minősége érdekében ütemezett szabályozással csak akkor és akkora területen keletkeztessen építési jogokat a településrendezési terv, amikor és amekkora területen a minőségi turizmus megteremtésének és rentábilis működtetésének feltételei adottak, illetve tervezhető időtávon belül biztosíthatók.

10. A helyi szabályozási tervekben a bakonyi kistelepülések karakteréhez nagyban hozzájáruló népi

építészeti emlékek megőrzését biztosító előírásokat kell alkalmazni. A települések és a táj harmóniájának megőrzése érdekében új beépítésre szánt területek kijelölése során törekedni kell a takarékosságra. Az építési előírások között biztosítani kell kistelepülések esetében a turizmushoz kapcsolódó fejlesztések megvalósíthatóságát

11. Az új épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni,

és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

12. A településrendezési eszközök készítése során - a településképi-tájképi értékeken túl - a speciális

középhegységi adottságokhoz és erdősültségi viszonyokhoz illeszkedő rekreáció (bakancsos turizmus, kerékpározás, erdei tanösvény, vendéglátás, kerékpáros pihenő stb.) megteremtésének lehetőségeit is biztosítani szükséges. Javasolt a bakonyi gyalogos és kerékpáros turizmus infrastruktúra egységes minőségi és arculati szempontok szerinti kiépítése.

Együtt tervezendő térségek övezete

Az övezet tartalma:

o Veszprém megye várostérségeinek alövezete o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség

településeinek alövezete

Veszprém megye várostérségeinek alövezete

A települések közigazgatási területén túlmutató térségi szemlélet, a várostérség szintű tervezés

meghonosítása a területi tervezésben az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kiemelt


90

célkitűzése, amelynek meghonosításában a koncepció országgyűlési elfogadása óta nem történt

érdemi előrelépés. Az övezet alkalmazásának célja Veszprém és funkcionális várostérsége, illetve a

megye térségközponti funkciójú városai és várostérségük (elsősorban fejlesztési) együtt tervezésének

megalapozása és előmozdítása.

A várostérségek lehatárolása a jóváhagyott megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban

történt.

Az alövezetre vonatkozó előírások:

(1) Veszprém megye egyes várostérségei lehatárolását a 2020-2027 közötti fejlesztési időszak

előkészítésére az érintett települési önkormányzatok bevonásával a megyei önkormányzat határozza

meg.

(2) Az egyes várostérségek területére az érintett települések (az OFTK által előirányzott) a

Veszprém megyei Önkormányzat, illetve a Veszprém megyei jogú város Önkormányzata

koordinálásában a 2020-2027 időszakra szóló közös (integrált) várostérségi fejlesztési tervet

készítenek.

Az alövezetre vonatkozó ajánlások:

1. Az övezet területén ösztönözni kell az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak készítését, településszerkezeti terveik, környezetvédelmi és klímavédelmi programjaik összehangolását. 2. Javasolt, hogy a járásszékhely városok várostérségeiben érintett települések kezdjék meg a térség egésze jövőképének végiggondolását, a 2020-2027 közötti fejlesztési időszakra való közös felkészülést. 3. Az övezet területén érintett települések alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelőzésére, a területi kínálatok szabályozására, a településfejlesztési irányok, projektek meghatározására, a várható folyamatok kézbentartására, a fenntartható területkínálat és területfelhasználás kialakítására, a táj védelmére. 4. Az együtt tervezhető térségek használják ki a több települést érintő együttes pályázati és pályáztatási lehetőségeket, a fejlesztési források feltárási lehetőségeit és kistérségi szinten is optimális felhasználását. Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezési, ingatlan- és gazdaságfejlesztési szinten túl a településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális területekre is.

Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség


Az alövezethez tartozó települések körét az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program

érdekében önkéntesen együttműködő térség települései alkotják.

Az alövezetre vonatkozó előírás:

(1) Az övezet által érintett települések az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program

sikere érdekében középtávú településfejlesztési dokumentumaik tartalmát – a térség egésze

fejlesztése, a területi potenciálok sokoldalú kihasználása, illetve a párhuzamosságok kiküszöbölése

érdekében - összehangolják.

Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás


91

A megyei területrendezési terv elfogadásra kerülő munkarészei közül kiemelkedő jelentőségű a megyei

önkormányzati rendelet és annak mellékletei, amely az országos területrendezési szabályozáshoz

kapcsolódva – a törvénynek és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló

kormányrendeletnek megfelelően - tartalmazza Veszprém megye BudaVeszprémi agglomeráción kívüli

területének távlati térszerkezetét és területfelhasználását (területhasználati jövőképét). Az egyes

területfelhasználási kategóriákhoz tartozó (a területrendezési törvény által meghatározott) előírások

érvényesítésével elérhető, hogy a településszerkezeti tervek módosítása során az egyes konkrét

területek felhasználása megváltoztatásával kapcsolatos helyi önkormányzati döntések összhangba

legyenek a törvény által megfogalmazott célokkal (mint az infrastruktúra hálózatok bővítésével

kapcsolatos területigény biztosítása, az erdőterületek védelme és bővítése, a települések

kompaktságának biztosítása, azon belül a zöldterületek növelése, illetve a fenntartható

vízgazdálkodással kapcsolatos hosszú távú érdekek érvényesülése).

A megyei szerkezeti terv ezzel meghatározza azokat a kereteket, amelyek figyelembevételével a

településszerkezeti tervek elkészíthetőek, illetve módosíthatóak. Garantálja, hogy az országos és

megyei érdekeltségű műszaki infrastruktúra hálózat elemei és létesítményei a települések szerkezeti

terveibe is beillesztésre kerüljenek, a helyi hálózatok azok figyelembevételével kerüljenek

továbbtervezésre.

A megyei önkormányzati rendelet részét képező megyei területrendezési szabályzat tartalmazza az

övezeti tervet (a területrendezési tervben alkalmazott övezetek lehatárolását). Az övezeti

lehatárolások - a kapcsolódó (már a területrendezési törvényben meghatározott) előírások

érvényesítésével együtt - biztosítják, hogy az ökológiai-, természet- és tájvédelmi, földvédelmi,

vízvédelmi, örökségvédelmi és honvédelmi, illetve katonai érdekek érvényesüljenek azáltal, hogy a

törvényekben meghatározott országos érdekek a településrendezési tervek készítése során is

érvényesüljenek. Az országos övezeteken túl az ásványi nyersanyagvagyon területeit, a rendszeresen

belvízjárta területeket, valamint a földtani veszélyforrás területei lehatárolását tartalmazó övezetek

pedig alapvető információkat tartalmaznak az egyes területek beépíthetőségének megállapításához.

Ezzel nélkülözhetetlen szakmai segítséget nyújt a megyei TrT hatálybalépése után készülő

településszerkezeti tervek kidolgozásához.

A területrendezési törvény adta felhatalmazás figyelembevételével Veszprém megyében is a megyei

önkormányzati rendelet részeként kerültek meghatározásra és szabályozásra Veszprém megye

egyedileg meghatározott övezetei:

o Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete

o Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete

o Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete

o Balaton Turisztikai Régió Üdülőkörzet Veszprém megyei települései

o Turisztikai központok a BTK területén kívül (Veszprém, Pápa, Sümeg)

o Bakony üdülőfalvai

o Együtt tervezhető térségek övezete (Ezen belül külön övezetként az „Európa kulturális

fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség).

Ezek az övezeti lehatárolások hozzájárulnak a 2020-2027 közötti időszakra készülő megyei

területfejlesztési programok részét képező gazdaságfejlesztés célterületei – területi potenciálokat és

sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő - meghatározásához.

A megyei területrendezési tervek elfogadásra kerülő munkarészei között – a rendeleten túl –

kiemelkedően fontosak az önkormányzati határozattal elfogadásra kerülő munkarészek.


92

A határozattal elfogadásra kerülő munkarészek közül a területrendezési ajánlások a továbbtervezés

során figyelembevételre ajánlott szakági javaslatokat tartalmazza. Az ajánlások egyaránt vonatkoznak

úgy az egyes területfelhasználási kategóriák által érintett területek továbbtervezésére, (a

területhasználat alakítására), mint a megyei övezetekre. Az ajánlások figyelembevétele elősegíti a

megyei TrT tartalmának érvényesítését.

A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő munkarészei közül az intézkedési terv

azokat a feladatokat foglalja össze, amelyeket a megyei önkormányzat vállal a területrendezési tervben

foglaltak érvényesítésének elősegítése érdekében.

Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém megye területrendezési terve

módosításának összhangja

A megyei TrT módosításának egyeztetési anyagának tartalma minden vonatkozásban megfelel a

területrendezési tervek 2019 június 27-én hatályos előírásoknak, a területrendezési tervek tartalmi

követelményeinek és a hatályos OTrT előírásainak.

A végső nyilatkozat az egyeztetési eljárás befejeztével, a tervanyag véglegesítése után kerül

beillesztésre a terv dokumentációjába.

Területi mérleg

A településenként és területfelhasználási kategóriánként meghatározandó területi érintettség

számszerű adatai az egyeztetési eljárást követően, a végleges tervi munkarészek kidolgozása során

kerül meghatározásra.


93

TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLAT

1.1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése

1.1.1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata

Veszprém Megye Önkormányzata megkezdte Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítása

kidolgozását. Ezzel egyidőben megkezdődött a javaslattevő fázis 218/2009. (X.6.) Korm. rend szerinti

területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálata, valamint a 2/2005. (I. 11.) Korm.

rendeletben előírt környezeti értékelés kidolgozása. A hatásvizsgálat környezeti részét a 2/2005. (X.6.)

Korm. rend. szerinti környezeti értékelés kiváltja, így a jelen hatásvizsgálat csak társadalmi, gazdasági

szempontú. Mind a hatásvizsgálat, mind a környezeti értékelés eredményei beépülnek az elfogadásra

kerülő megyei területrendezési terv módosításába.

Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 2010-2011 között a VESZPRÉMTERV Kft

tervezőgárdája a készítette a VÁTI Kht által 2005-ben készített terv felülvizsgálatával és módosításával

az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv egységes szerkezetbe foglalt

anyaga az 5/2011. (II.28.) megyei önkormányzati rendelettel került elfogadásra. Veszprém megye

területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásairól a Veszprém Megyei Önkormányzat

Közgyűlésének 15/2011. (II.24.) MÖK határozata, míg a területrendezési intézkedési javaslatról a

16/2011. (II.24.) MÖK határozata szól. A tervről szóló rendelet 2011. július 1.-én lépett hatályba. A még

hatályos megyei területrendezési terv a jóváhagyása időszakában érvényes Országos Területrendezési

Terv (OTrT) figyelembevételével határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és

területi szabályozásának rendszerét. Ezzel e terv olyan keretet adott a települések által készített

településrendezési tervek készítése számára, amelynek helyi szintű betartása esetén a

településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az

országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése.

A jelen tervezési fázisban a megyei területrendezési terv ismételt módosítására kerül sor. A

területrendezésért felelős Miniszterelnökség állásfoglalása szerint a 2019 évi módosítás egyfázisú

eljárás. A módosítás előkészítése keretében elkészül - és a tervdokumentációval együtt széleskörű

egyeztetésre került - a terv társadalmi-, környezeti és gazdasági hatásainak vizsgálatát tartalmazó

dokumentum is.

Tekintettel arra, hogy 2011-ben Veszprém Megye Közgyűlése a hosszú távra szóló célok és a várható

hatások együttes ismeretében döntött a megye térszerkezetéről és terület-felhasználásáról, azok

hatásainak ismételt vizsgálatára nem kerül sor, így a jelen módosítás előkészítése keretében készített

társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatásvizsgálat kizárólag azokra az elemekre vonatkozik,

amelyek jelen tervezési eljárás részeként kerülnek megváltoztatásra, vagy kiegészítésre, amelyeket

jelen dokumentáció a hatályos tervben rögzítettektől eltérően tartalmaz.

Jelen módosításra elsősorban az időközben módosított Országos Területrendezési Tervről szóló

törvényben érvényesített változtatások, kiegészítések miatt kerül sor.

A módosítás célja - az OTrT módosítással átalakult területrendezési eszközkészlet alkalmazásával, a

megújított ágazati adatszolgáltatások figyelembevételével - az időközben elfogadott megyei

területfejlesztési dokumentumok célkitűzései szolgálatában, a térségben érintett települési

önkormányzatok szempontjai együttes figyelembevételével a területrendezés hatékonyságának

javítása.


94

Jelen módosítás tárgya és területe – az egyedileg maghatározott övezetek kivételével - Veszprém

megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe.

Az egyedileg maghatározott övezetére vonatkozó előírások és ajánlások a megye teljes közigazgatási

területére vonatkoznak.

1.1.2. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása

A hatásvizsgálat a Veszprém Megyei Önkormányzat által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció,

háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, és a nyilvános tanulmányok, jelentések,

fejlesztési stratégiák alapján készült. A hatásvizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes

helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját.

Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák:

Veszprém megye területrendezési terve, 2011

Veszprém megye területrendezési terve (módosítás előkészítése), 2016

Országos Területrendezési terv, 2013

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007

Országos Területfejlesztési Koncepció (Nemzeti Fejlesztés 2030), 2012

Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012

Veszprém megye területfejlesztési koncepciója

Veszprém megye területfejlesztési programja

Veszprém megye klímastratégiája (2018)

Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési teréről szóló törvény (2018)

A hatásvizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló

idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. A társadalmi, gazdasági

hatásvizsgálat keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési

koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv módosítás céljai

megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.

1.2. A tervmódosítás ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival

1.2.1. A területrendezési terv módosítás főbb céljai, tartalmának összefoglaló ismertetése

A tervmódosítás célja

Veszprém megye területrendezési terv módosításának alapvető célja a megyei TrT hozzáigazítása az

időközben módosított a „Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési terve” 2019 március

15-től hatályos törvény részét képező OTrT-hez.


95

Fentiek figyelembevételével jelen módosítás céljai:

• A megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2018-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztése, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtése,

• a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítése, az együttműködés elmélyítése,

• a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítása és védelme, • a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztése, a térszerkezetben meglévő

aránytalanságok kiegyenlítése, a meglévő központok erősítése, a központhiányos térségek funkcióinak bővítése, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítása,

• a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározása, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldása,

• a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezése, azok térbeli rendjének meghatározása,

• az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítése, • a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes

területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítása,

• a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom fejlesztése, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozása,

• valamint a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítása.

1.2.2. A tervmódosítás összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal

Veszprém megye területrendezési tervének módosításához készült Környezeti Értékelés tartalmazza a

releváns tervekhez való kapcsolódást, összevetést bemutató részletes elemzést.

1.2.3. A tervmódosítás részcéljainak társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása.

A megyei területrendezési terv OTrT-törvényhez igazítása esetében ennek az elemzésnek az elvégzése

nem releváns annál az oknál fogva, hogy a területrendezési terv csupán közvetett eszközkészlettel

rendelkezik a gazdasági és a társadalmi folyamatok befolyásolására. Ilyen típusú szabályok, előírások –

a vonatkozó jogszabályi előírásokból következőleg - a tervben nem kaptak helyet.

1.2.4. A jelenlegi társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése

Fenti fejezetben írtak alapján e fejezet kidolgozása nem releváns.

1.2.5. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti, társadalmi és gazdasági jellemzők azonosítása, amelyekre a módosítás valószínűleg jelentős befolyással lesz

A megyei területrendezési terv övezeti lehatárolásai a vonatkozó jogszabály szerinti államigazgatási

szervek által nyújtott adatszolgáltatásokon alapulnak.


96

A megyei területrendezési terv módosítása ebben a fázisban az OTrT törvény, a vonatkozó

jogszabályban előírt állami adatszolgáltatások valamint a képviselőtestületek által elfogadott

joghatályos településszerkezeti tervek adataiból épül fel.

Ezen túl csak a megyei önkormányzati határozattal jóváhagyandó munkarészek között tartalmaz olyan

kiegészítő (egyedileg meghatározott sajátos megyei) övezeteket, amelyek lehatárolására már a

hatályos OTrT is lehetőséget ad.

1.2.6. A társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A 3. fejezet részletesen tartalmazza.

1.2.7. A tervmódosítás céljainak megvalósulása esetén a társadalmi és gazdasági szempontból közvetett vagy közvetlen negatív hatást kiváltó tényezők feltárása A 3. fejezet részletesen tartalmazza.

Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat

97

1.3. A célok hatásainak tételes elemzése azok megvalósulása, illetve meg nem valósulása esetén

Az alábbi fejezet a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások vizsgálatának eredményét mutatja be.

A megyei területrendezési terv módosításában szereplő javaslatok környezeti szempontú elemzésére

Környezeti értékelés készül, amely tartalmazza a környezeti hatások részletesebb elemzését.

A tervezett elemek

A tervezett változtatás várható

Társadalmi

Gazdasági

Környezeti

hatásai

A térségi szerkezeti tervet érintő területfelhasználási változtatások

A megyei terv módosítása

előkészítése során - a

hatályos

településszerkezeti tervek

tartalmának

feldolgozásával –

módosításra, a 2018.

márciusi állapot szerint

aktualizálásra került a

területfelhasználás jogi

állapotát - ezen belül a

települési területek

kiterjedését - rögzítő

vizsgálat, amely a

módosítás kiinduló alapját

képezi.

A tervezés során választott

megoldás jogbiztonságot

biztosít, azt, hogy a települési

önkormányzatok által az

önkormányzati és az épített

környezet alakításáról szóló

törvényekben biztosított

döntések beépültek a megyei

szerkezeti terv alapját képező

területfelhasználási

adatbázisba, tehát a tervezés

során e döntésekben

meghatározottakhoz

kéVeszprém terület-

felhasználási

visszasorolásokra nem kerül

sor.

A megyei tervbe beépülnek

azok a települések által

jóváhagyott


változtatások, amelyek

elsősorban a gazdasági

terültek kiterjedése

növelését teszik lehetővé a

települési térségeken belül.

Gazdaságilag is

kiszámíthatóvá válik a

terület-felhasználás,

biztosított az egyes területek

folyamatos fejleszthetősége.

Az alkalmazott megoldás

biztosítja, hogy a

települési térség további

bővítése során

következetesen lehessen

alkalmazni azokat a térségi

övezeteket, amelyek a

terület-felhasználást

befolyásolják, korlátozzák.

(E korlátozások a

jóváhagyott

településszerkezeti

tervekben beépítésre

szánt és jogszerűen kijelölt

területeket nem érinti.)

Tekintettel arra, hogy a

területrendezési

szabályozásban a hatályos

megyei terv elfogadása

óta megváltozott a

„települési térség”

fogalma, jelen módosítás

már az új

fogalomhasználatnak

megfelelően települési

térségként rögzíti a

települések teljes

belterületét, valamint az

azon kívüli területeken a

hatályos


tervekben beépítésre

szánt területekként

rögzített területek

összességét.

A változtatás a települési

önkormányzatoknak nagyobb

mozgásteret enged a

belterületek

felhasználásában, de nem

jelent kötelezést

a területfelhasználási

kategóriák meghatározása

során.

A változtatás a belterület

egésze települési térséggé

nyilvánításával bővíti az

önkormányzat mozgásterét

új beépítésre szánt területek

kijelölésében, szűkíti ezzel a

korlátozásokat.


változtatás nem jelent

érdemi változást a

területfelhasználásban, a

változtatás környezeti

hatása sem jelentős.

Amennyiben a

továbbtervezés során a

települési önkormányzat a

belterület korábban

beépítésre nem szánt

területein él az új

beépítésre szánt terület

kijelölése lehetőségével,

ezt csak ott teheti meg,

ahol az nem ütközik a

védelmi övezetek

jelentette korlátba, tehát

bár növelheti a

területhasználat

intenzitását, de nem jár

természeti, vagy


98

Így a fogalomhasználat

változása miatt a

Veszprém megyei tervben

is változik (a teljes

belterület

figyelembevétele miatt

esetenként jelentősen

bővül) a települési

térségek területe.

Ez a területi növekedés

azonban nem jelent

tényleges módosulást a

területfelhasználásban.

Egyedül a belterületek

eddig beépítésre nem

szánt területein növeli az

önkormányzatok

mozgásterét a

településrendezési

kategóriák szabadabb

meghatározására.

környezeti értékek

vesztésével.

Tekintettel arra, hogy az

OTrT következő

módosítását is magába

foglaló „Magyarország és

egyes kiemelt térségei

területrendezési terve”

törvény már nem

alkalmazza a „vegyes

területfelhasználású

térség” kategóriát, a

megyei terv 2019 évi

módosítása sem határol

már le vegyes


térséget.

A változtatást az teszi

lehetővé, hogy a

területrendezési terv

készítéséhez használt – a

földhivatali nyilvántartási

térképpel megegyező

rajzolatú - digitális

alaptérkép, illetve ehhez

kapcsolódó hiteles

erdészeti nyilvántartás a


kategóriák nagyobb

pontossággal történő

lehatárolására ad

lehetőséget.

A vegyes területfelhasználású

térség elhagyása egyrészt

kedvező, mert lehetőséget ad

a területfelhasználás

konkrétabb és pontosabb

meghatározására,

lehatárolására. Ugyanakkor

kedvezőtlen következmény,

hogy a továbbtervezés (a

településrendezési tervek

készítése során) némileg

szűkíti a települési

önkormányzat mozgásterét a


kategóriák

meghatározásában.

A kedvezőtlen hatást

nagymértékben enyhíti, hogy

az OTrT módosítása

rugalmasabbá teszi a

területfelhasználás

tervezését, ezzel – a vegyes

területhasználású térségi

kategória alkalmazása nélkül

is lehetőséget ad a táji

adottságoknak és

karakternek megfelelő

mozaikos tájhasználat

kialakítására, ahol ez

indokolt.

Mivel a területfelhasználásra

vonatkozó szabályok

(módosításával)

enyhítésével (az OTrT

módosítása hatályba lépését

követően) a vegyes

területfelhasználású térség

alkalmazása nélkül is

lehetővé válik a területi

adottságoknak és

potenciálnak megfelelő

mozaikos területfelhasználás

tervezése, a változtatásnak

nincs érdemi gazdasági

hatása.

A területfelhasznásra

vonatkozó szabályok

változásával vegyes


térség alkalmazása nélkül

is lehetővé válik a területi

adottságoknak és

potenciálnak megfelelő

mozaikos

területfelhasználás

tervezése, a

változtatásnak nincs

érdemi környezeti hatása.


99

A 2016 évi megyei TrT

módosítás tervezetében

még alkalmazott „vegyes”

kategória elhagyásával nő

úgy az erdőgazdasági-,

mint a mezőgazdasági

térség kiterjedése a

hatályos megyei tervben

tervezetthez kéVeszprém,

de ez jelent érdemi

változást a

területhasználatban.


területi besorolás változása

nem jelent változást a

területfelhasználásban,

annak nincs érdemi gazdasági

hatása. Ugyanakkor a

változtatás előnyös, mert

biztosítja úgy az

erdőgazdálkodás, mint a

mezőgazdálkodás területi

alapjait.

A változásnak nincs érdemi

gazdasági hatása

A változásnak nincs

érdemi környezeti hatása

Az OTrT szerint Veszprém

megyében az

erdőgazdasági térség

kiterjedése (az Országos

Erdőállomány Adattárban

szereplő erdő és

erdőgazdálkodási célokat

közvetlenül szolgáló

földterületek, valamint

erdőtelepítésre javasolt

területek összessége) 166

413 hektár, az Adattár

szerinti a jelenlegi

tényleges erdőterület 117

916 hektár.

E szerint az OTrT 48 497

hektár (jelenleg

mezőgazdasági művelés

alatt álló erdőtelepítésre

alkalmas területen) jelöl ki

erdőgazdálkodási

térséget. Ez a megye

erdőgazdálkodási

térséggel érintett

területének 41 %-os

növelését jelenti.

Ezzel összefüggésben az

erdőgazdálkodási térség

tervezett kiterjedése a

hatályos megyei tervben

tervezetthez kéVeszprém

nő. A növekedés 45 422

hektár, amely Veszprém

megye erdősültségéhez

viszonyítva is jelentős

változás. Az

erdőgazdasági térséggel

érintett területek térbeli

elhelyezkedése is

változott, amely az

erdősítésre javasolt

területek kijelölése

módszertana

Veszprém megye elkötelezett

a táji-, természeti értékei

megőrzésében és

fejlesztésében.

Ezért támogatja az

erdőterületek akár olyan

mértékű növelését is,

amelyet a területrendezési

törvény részét képező OTrT

meghatároz, de annak

érvényesítése során – még a

törvény hatályba lépése előtt

a fokozatosság

lehetőségének biztosítását

kezdeményezte a törvényi

szabályozást előterjesztő

Miniszterelnökségnél a

megyei Őnkormányzat.

A hatályos új területrendezési

törvény szerint az országos


kategóriák területén belül a

megyei terület-felhasználási

kategóriák területének

kijelölése során az


területének legalább 95%-át


kategóriába kell sorolni; a 11.

§ a) pontja szerint a megyei

területrendezési terv


eszközökben történő

érvényesítése során e

területek legalább 75%-át

erdőterület terület-

felhasználási egységbe kell

sorolni.

Az erdőterületek pontosítása

és védelme kiemelt célja a

megyei területrendezési

tervnek. Ennek társadalmi

hatásai kiemelten fontosak

A területrendezési

törvényben rögzített

szabályozás érvényesítése

kedvezőtlen hatású lehet

gazdasági szempontból. E

hatások már a megyei

területrendezési terv, de

különösen a

településrendezési eszközök

azt követő módosításának

elfogadása után érezhetik

hatásukat.

A változás (közép- és nagy

távon) olyan konfliktusokat

fog okozni, amelyek

nehezítik a megyei

területfejlesztési

koncepcióban jóváhagyott

célok elérését.

A fejlesztési célkitűzések

között ugyanis kiemelt

jelentőségű a vidék

fejlesztése, ennek részét

képezően – a helyi

gazdaságok erősítéséhez és

a vidéki megélhetés

feltételeihez egyaránt

hozzájáruló - szántóföldi és a

kertészeti növény-

termesztés, valamint az

állattenyésztés fejlesztése az

ebben hagyományokkal

rendelkező térségekben, az

erre alkalmas területeken.

Ehhez a településeknek és a

gazdálkodóknak rövid és

középtávon azokra a

területekre is szükségük van,

ahol nagy távon az

erdőtelepítés, a

fenntartható erdő és

vadgazdálkodás lesz

támogatott.

Környezeti szempontból

kedvező hatású az

erdőgazdálkodási térség,

majd ennek érvényesítése

esetén a


tervekben az „erdő”


egységek jelentős

növelése, amely hosszú

távon (az erdőtelepítést

ösztönző finanszírozási

rendszerek pozitív irányú

változása esetén) a megye

erdősültségének jelentős

növekedését eredményezi

majd.

Ez a pozitív hatás

egyaránt érvényesül az

erdőtalajokban rejlő

agroökopotenciál

kihasználásában, a megye

ökológiai potenciálja

növelésében, illetve a

klímaváltozás elleni

hatékony küzdelemben.


100

megváltozásával függ

össze.

Az erdőgazdasági

térséggel (és annak a


tervekben való

érvényesítésével)

összefüggő változás, hogy

az új területrendezési

törvény a megyei terület-

felhasználási kategóriák

területének kijelölése

során 75%-ról 95%-ra

emelte azt az arányt,

amely az OTrT szerint az


területének

meghatározott %-át a

megyei területrendezési

tervben is


kategóriába kell sorolni.

ebben a jelentősen erdősült

megyében is.

Kedvezőtlen gazdasági

hatás, hogy az „erdő”

besorolású területeken

veszélybe kerül a

területtulajdonosok

földalapú támogatása, a

gazdaság fejlesztésére

irányuló pályázatoknál pedig

hátrányba kerülnek a

gazdálkodók az erdő

besorolású területeken.

Az erdőterületek

kiterjedésének pontosítása,

illetve az erdősítésre

alkalmas területeken

történő erdőgazdálkodási

térség növelés javítja az erdő

és a vadgazdálkodás térségi

potenciáljait.

A tervezett megoldás

lehetőséget teremt a

hagyományos művelési ágak

(legtöbbször szántó művelési

ágú területek) fenntartására

ott, ahol a szántóföldi

kultúrák fenntartásához

gazdaság érdekek fűződnek.

A tervezett megoldás nem

„kényszerít” olyan

„túlerdősítésre, amely

ellentétes a helyi társadalom

érdekeivel.

A területrendezési

törvény változásához

alkalmazkodva a megyei

TrT-ben is

megszüntetésre került az

„építmények által igénybe

vett térség” és

bevezetésre került a

„sajátos terület-

felhasználású térség”.

A változás lényege a két

kategória fogalom-

meghatározásának az

eltéréséből adódik.

Az építmények által

igénybe vett térség a

korábbi OTrT szerint:

„amelybe a műszaki

A hatályos település-

szerkezeti tervekben

megfogalmazott terület-

felhasználás (amely a

településenként külön-külön

megfogalmazott és

elfogadott

településfejlesztési

koncepciók célkitűzései

figyelembevételével került

megfogalmazásra és

elfogadásra) megjeleníti a

megyei települések által

elfogadott fejlesztési

irányokat és rögzíti az ezek

megvalósításához szükséges

területeket. A kijelölt

területek e szerint

elegendőek és alkalmasak a

tervezett funkciók

megvalósítására.

A helyi és a térségi gazdaság

fejlesztéséhez szükséges

területek a


tervekben rögzített

mértékben rendelkezésre

állnak.

Az új területek igénybevétele

ütemének csökkentése

gazdasági szempontból is

kedvező, hiszen közelíti a

területigény és a területi

kínálat értékeit, hozzájárul

ahhoz, hogy először a már

kijelölt és előközművesített

területek tényleges

igénybevételére kerüljön

sor.

Ugyanakkor a megyei

területrendezési terv nem

akadályozza az egyes

Környezeti szempontból

kiemelkedő fontosságú az

új - beépítésre szánt -

területek kijelölésének és

igénybevételének

lassítása. A megoldás

hozzájárul a térség egésze

hosszú távú

fenntarthatósága

biztosításához.


101

infrastruktúra, valamint a

nem települési

területekhez és települési

funkciókhoz kapcsolódó

egyedi építmények

területe és szükséges

védőterületük tartoznak”.

A sajátos terület-

felhasználású térségbe a

2018 évi területrendezési

törvény szerint: „az 5 ha-

nál nagyobb külfejtéses

művelésű bánya-

területek, hulladék-

ártalmatlanító

létesítmény elhelyezésére

szolgáló területek, egyes

egészségügyi, sportolási,

rekreációs, megújuló

energiahasznosítási,

közlekedési és

honvédelmi területek

tartoznak.

Amennyiben a megyei terv

hatálya időszakában ma még

nem ismert új funkció

számára válik szükségessé

olyan új területi kijelölés,

amelynek nagyságrendje

meghaladja a

területrendezési

szabályokban megengedett

mértéket, úgy lehetőség van

annak területrendezési

eljárásban történő

beillesztésére. Így az indokolt

helyi fejlesztési célok

megvalósítása - már

amennyiben nem sértenek

táj- természetvédelmi-

földvédelmi érdeket –

lehetővé válik.

térségek és települések

fejlesztési célkitűzéseivel

összhangban álló új

gazdasági területek

igénybevételét, kivéve

akkor, ha az táji-, természeti-

, erdészeti-, vízügyi- vagy

honvédelmi érdeket sért.

Jelen tervezési eljárás

keretében – a megyei

szerkezeti terv

változásával összhangban

új területi mérleg került

meghatározásra. A

településsoros - és

valamennyi


kategória területét

meghatározó, a

tervmódosítás mellékletét

képező - területi mérleg

lehetővé teszi az

önkormányzatok által

készítendő


tervekben tervezett

eltérések (változtatások)

%-os megfelelőségének

ellenőrzését.

A terület- és

településfejlesztésért és

rendezésért felelős tárca által

megjelenített érdekek

fűződnek a


szabályok betartásához és

ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő,

hogy a tervmódosítás során a

területi mérleg is

kidolgozásra és elfogadásra

kerül, amely kiindulási

alapjává, illetve

mérőszámává válik az azt

követő változtatásoknak.

A területekkel való átfogó

önkormányzati

gazdálkodáshoz helyi

gazdasági érdekek is

fűződnek, így a tervezési

dokumentumok ilyen

tartalmú kiegészítése

kedvező hatású lehet.

A területi mérleg, illetve a

területi változás

számszerűsíthető

monitoringozása

lehetőségének biztosítása

kedvező környezeti

szempontból, hiszen

hiteles és

összehasonlítható

információval szolgál a

környezet és

természetvédelmi

hatóságok, illetve az

ebben érdekelt társadalmi

szervezetek számára.

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások

Pontosításra került az M8

autópálya nyomvonala

(az OTrT törvény

módosítása, illetve a

megvalósítás

előkészítésére készülő

tervek

figyelembevételével).

A pontosított nyomvonalak

által kiszámíthatóbbá válik az

egyes települések

fejlesztéssel való

érintettsége.

Javulnak az ágazati szintű

továbbtervezés feltételei.

A gyorsabb eljutás a közérzeti

és gyakorlati időmérleg

Az M8 mentén várható

gazdasági fejlesztő hatás

elősegíti a térség

fejlődését. Ezért is fontos a

nyomvonal és a

kapcsolatrendszer

véglegesítése.

A területrendezési terv a

védelmi övezetek sokirányú

alkalmazásával oldja meg,

hogy a tervezett új M8

csomópontok térségében

csak ott kerülhessen sor új


kijelölésére, ahol az

semmilyen vonatkozásban


102

javulását is eredményezheti a

lakosságnál.

nem sért táji-, természeti-,

környezeti érdekeket.

Az OTrT módosításával

összefüggésben változott

néhány térségi

jelentőségű mellékút

besorolása. Az érintett

utak (lsd szerkezeti

terven) főút kategóriába

kerültek átsorolásra

Az útkategóriák változása (a

megközelítés feltételei

előirányzott javításával)

elősegíti az érintett térségek

(kiemelten a Pápától Ny-ra

fekvő területek) fejlesztését.

A változtatás javítja a

munkába járás feltételeit,

növeli az adott terület

gazdasági potenciáljait,

összességében kedvező

hatású.

Az útkategória

átsorolásoknak nincs

számottevő környezeti

hatása. Az út célra

igénybevételre tervezett

terület csak kismértékben

nő (a megvalósításhoz

szükséges területek

növekménye arányában)

A forgalom növekedésével

egyidejűleg nőhet a zaj és a

levegő szennyezettsége,

ugyanakkor a főutak

mentén alkalmazható

védelmi berendezések

megvalósítása csökkenti a

káros hatások

érvényesülését (elsősorban

az érintett lakóterületeken)

A módosítás keretében

sor kerül az országos és a

megyei kerékpáros

hálózat nyomvonalainak

módosítására részben az

OTrT-ben történt

változások, részben a

térségi és települési

szintű továbbtervezés

eredményei

felhasználásával.

A legtöbb nyomvonal

változás térségi

megállapodásokkal és

település szintű tervekkel

alátámasztott.

Térségi és megyei érdek a

kerékpárutak hálózattá

fejlesztése, ezért a

továbbtervezéssel

pontosított hálózat

társadalmi szempontból

kedvező hatású.

A turizmus-

idegenforgalom fejlesztése

érdekében fontos

gazdasági érdek is, hogy a

térségi és a helyi

kerékpárutak országos

hálózatokhoz

kapcsolódjanak, egységes

rendszert alkossanak. Ezzel

javul a megye turisztikai

potenciálja.

A legtöbb nyomvonal

változás eredményeként a

tervezett kerékpárutak a

főutak helyett mellékutak

mellé, illetve a kerékpározás

számára kedvezőbb

környezeti feltételeket

biztosító patakok mellé

kerül.

A hálózat és a nyomvonalak

ilyen irányú fejlesztése

kedvező, mert miközben

nem veszélyeztet fontos

védett és védendő táji-,

természeti értékeket,

lehetővé teszi azok

megközelítés kerékpárral,

ezzel a „szelíd” és

környezetbarát közlekedési

eszközzel.


103

A térségi övezeti tervet érintő változtatások

Az OTrT övezeti

rendszerének

megfelelően az országos

ökológiai részét képező

területeken az ágazati

adatszolgáltatásnak

megfelelően

pontosításra kerültek a

„magterület”, „ökológiai

folyosó” és a

„pufferterület”

kategóriák.

Össztársadalmi érdekek

fűződnek a táji-, természeti

értékeink védelméhez,

fenntartásához és

fejlesztéséhez.

Az ennek

figyelembevételével a

módosított OTrT-ben, illetve

az ágazati

adatszolgáltatásban

pontosított területi

kiterjedésű védelmi övezeti

rendszer egyértelműbb a

táji-, természeti értékek

védelmére, - kedvező

változást jelent a védelem

hatékonysága érdekében.

Ezen övezetek és övezeti

szabályok megyei tervben

való alkalmazása pozitív

hatású táji-, természeti

potenciálok megőrzése

valamint a fenntarthatósági

követelmények teljesítése

érdekében, amelyekhez - a

fejlesztési dokumentumok

tanúsága szerint - Veszprém

megyében is hosszú távú

társadalmi érdekek

fűződnek.

A lehatárolások

érvényesítésének korlátozó

hatása lehet egyes

települések

önkormányzatai számára,

mivel az érintett

területeken nem

dönthetnek szabadon a

területhasználat módjáról.

A területfelhasználási

lehetősége szűkítésének

gazdasági hatása is lehet,

amennyiben ezeken a

területeken szűkül a

gazdaságfejlesztéshez

szükségesnek tartott új

területek kijelölésének és

használatbavételének a

lehetősége.

Ez hatás csökkenthető, ha

olyan településfejlesztési

politikát folytat az

Önkormányzat és azon belül

olyan gazdaságfejlesztési

célokat fogalmaz meg,

amely összhangban van a

térség táji-, természeti és

ökológiai potenciáljával.

A Veszprém megye tervében

is alkalmazott övezetek

lehatárolása környezeti

vonatkozásban

egyértelműen pozitív

hatású, mivel a korábbinál

hatékonyabban, szigorúbb

szabályok alkalmazásával

biztosítja a táji-, természeti

értékek védelmét.

Ugyanakkor a szabályozás -

területrendezési hatósági

eljárás beiktatásával -

kivételes esetekben

lehetőséget ad az egyedi

helyzetek értékelésére,

(ennek alapján csak olyan


döntések meghozatalára,

amelyek nem járnak együtt

a táji-, természeti értékek

jelentős sérelmével).

A terv módosítása során -

az ágazati

adatszolgáltatás

figyelembevételével -

felülvizsgálatra és a

léptéknek megfelelő

pontosításra került a

„kiváló termőhelyi

adottságú szántóterület”

övezeti lehatárolása,

illetve újonnan

lehatárolásra kerültek a

„jó termőhelyi adottságú

szántóterületek”

Ezen túlmenően

meghatározásra és

lehatárolásra kerül „a

mezőgazdasági

művelésre

másodlagosan alkalmas

területek is.

Mivel hosszú távú társadalmi

érdekek fűződnek a

racionális földhasználati

módok és rendszerek

kialakításához, a megyei

tervben alkalmazott

övezetek biztosítják a

legjobb minőségű

termőföldek védelmét és

pozitív hozzájárulást

jelentenek ahhoz, hogy a


tervekben a külterületek


kategóriáit a hosszú távú

célok és a területi

potenciálok együttes

figyelembevételével

lehessen meghatározni.

Az övezeti lehatárolásokhoz

kapcsolódó - a

területhasználat módjára

vonatkozó - ajánlások pedig

hozzájárulnak a

Országos

összehasonlításban

Veszprém megyében kevés

a „kiváló termőhelyi

adottságú szántóterület”,

ezért gazdasági érdekek

fűződnek ahhoz, hogy ezek

a területek hosszú távon is a

mezőgazdasági termelést

szolgálják. Ez gazdaságilag

pozitív hatású.

Mivel az övezeti szabály

lehetővé teszi, hogy „egyéb

lehetőség hiányában, a

külön jogszabályban

meghatározott

területrendezési hatósági

eljárás alapján” beépítésre

szánt terület is kijelölhető,

az övezet alkalmazása nem

jelent az indokoltnál

erőteljesebb korlátozást a

gazdaságfejlesztést szolgáló

új területek kijelölésében.

A termőföldvédelem

hatékony eszközkészlete

bővült ennek a két

kategóriának

alkalmazásával. Ennek

pozitív környezeti hatása

kiemelkedő.

A „kiváló termőhelyi

adottságú szántóterület”

övezeti lehatárolása

biztosítja a legjobb

termőképességű területek

védelmét, a „mezőgazdasági

művelésre másodlagosan

alkalmas terület övezete”

lehatárolása pedig

segítséget és érveket nyújt a

jó területek mezőgazdasági

művelésben tartásához.


104

területhasználatok területi

potenciálokkal összhangban

történő alakításához.

A tervmódosítás során –

ágazati adatszolgáltatás

figyelembevételével –

módosításra kerültek az

„erdőtelepítésre javasolt

területek övezete”.

Hosszú távú társadalmi

érdekek fűződnek a területek

racionális használatához, a

táji és a turisztikai

potenciálok növeléséhez, a

biológiai aktivitásérték

emeléséhez.

A megyei tervben

alkalmazott övezetek ebben

a vonatkozásban is pozitív

hozzájárulást jelentenek

ahhoz, hogy a


tervekben a külterületek


kategóriáit a hosszú távú

célok és a területi

potenciálok együttes


lehessen meghatározni.

Az övezetek

lehatárolásának gazdasági

vonatkozásában is pozitív

hatása van, mivel a

lehatárolások lehetővé

teszik az erdőgazdálkodás

területi alapjainak bővítését

úgy az „erdőtelepítésre

alkalmas” által érintett

területen.

Gazdasági érdekek is

fűződnek ahhoz, hogy a

települések - az épített

környezet alakításáról szóló

törvényben szabályozott

„biológiai aktivitásérték”

romlását - elsősorban olyan

területeken kompenzálják -

a biológiai aktivitásérték

javítását eredményező

erdősítéssel, zöldfelületek

kialakításával - amely

területek alkalmasak az

ilyen irányú fejlesztésekre.

Az övezet pontosításának

környezeti hatása pozitív

egyrészt azért,

o mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji-, üdülési potenciál alakulásában

o másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel - a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára - az erdőtelepítésre leginkább alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is.

A tervmódosítás során a

„térségi jelentőségű

tájképvédelmi terület”

övezetét a tájképvédelmi

terület” övezete váltja

fel. Ez az övezet nemcsak

elnevezésében,

fogalmában, de a

lehatárolás

módszertanában is eltér

a korábbi OTrT által

használt övezettől. Az

övezetbe „a természeti

adottságok, rendszerek,

valamint az emberi

tevékenység

kölcsönhatása, változása

következtében kialakult

olyan területek

tartoznak, amelyek a táj

látványa szempontjából

sajátos és

megkülönböztetett

fontosságú, megőrzésre

A tájképvédelemnek - egy

olyan megyében, mint

Veszprém megye, ahol a táji-

és az üdülési potenciál

védelme és fejlesztése

kiemelt fejlesztési cél -

kiemelkedő jelentősége van.

Azok a szabályok, amelyek a

hatékony tájképvédelmet

biztosítanák - tájvédelmi

törvény hiányában - még

csak formálódnak a

területrendezési-, település-

rendezési eszközök

részeként.

A tájképvédelem - ma még

kellően ki nem dolgozott -

szempontjainak

érvényesítése, (az e

szempontból szükségessé

váló változtatások)

többletköltséget

okozhatnak a beruházások

előkészítése és

megvalósítása során.

A tájképvédelem

szempontjainak

érvényesítése a

területrendezési és a


tervezésben táji-, környezeti

szempontból egyértelműen

kedvező hatású.

A szabályozás, amely a

léptéknek megfelelő

részletezettséggel jelöli ki a

tájképvédelem fő

célterületeit, a hatékony

védelem eszközrendszerét a

településrendezési tervezési

eljárásokhoz kapcsolja olyan

- a tájképi értékek

fennmaradását biztosítani

hivatott - eszközök

alkalmazásával, mint az

építmények tájba illesztését

bizonyító látványterv.


105

érdemes esztétikai

jellemzőkkel bírnak”.

A tervmódosítás során –

új adatszolgáltatás

alapján pontosításra

kerül a „nagyvízi meder”

övezete.

A „nagyvízi meder” övezete

Veszprém megyében kis

területet érint. Annak a

szabálynak

érvényesítéséhez, amely

ezeken a területeken

megakadályozza az új


kijelölését társadalmi és

gazdasági érdekek egyaránt

fűződnek, ezért ezek a

lehatárolások mindkét

vonatkozásban kedvezőnek

minősíthetők

Annak a szabálynak

érvényesítéséhez, amely

ezeken a területeken

megakadályozza az új


kijelölését társadalmi és

gazdasági érdekek egyaránt

fűződnek, ezért ezek a

lehatárolások mindkét

vonatkozásban kedvezőnek

minősíthetők

A nagyvízi meder lehatárolás

környezeti hatása is pozitív,

mert indirekt módon

megteremti a „teret a

folyónak” EU-s irányelv

érvényesítésének

lehetőségét.

A Honvédelmi

Minisztérium

adatszolgáltatása


pontosításra került a

„honvédelmi és katonai

terület” övezeti

lehatárolása.

Össztársadalmi érdekek

fűződnek a honvédelmi célú

területek fenntartásához és

biztosításához, ezen érdekek

azonban csak a hosszú távon

is e célt szolgáló területekkel

kapcsolatban relevánsak.

Pozitív változás, hogy a

módosított terv már a

csökkentett kiterjedésű

területet tartalmazza a

honvédelmi és katonai

érdekeltségű területeket.

A változtatás megnyitja az

utat a felszabaduló

területek más célú - az

érintett kistérségek és

települések fejlesztési

célkitűzéseivel összhangban

lévő - rekreációs, vagy

gazdasági célú hasznosítása

előtt, amely változás

gazdasági szempontból

egyértelműen pozitívnek

értékelhető.

A módosítás környezeti

szempontból negatív hatású

lehet abban az értelemben,

hogy míg a honvédségi

területeken - a

zavartalanságnak

köszönhetően - általában

biztosított a természeti

értékek védelme, ez a

védelem más funkciójú

területen csak ott

érvényesül maradéktalanul,

ahol azt más (védelmi)

övezeti szabályok

biztosítják.

A megyei TrT módosítása

során – élve az OTrT

teremtette lehetőséggel

- Veszprém megyében az

alábbi egyedileg

meghatározott övezetek

kerültek alkalmazásra,

lehatárolásra és

szabályozásra

o Gazdaságfejlesztés

kiemelten támogatott


o Innovációs-

technológiai fejlesztés

támogatott


o Turisztikai

fejlesztések támogatott


o Együtt

tervezhető térségek

övezetei

A gazdaságfejlesztéshez

kapcsolódó övezetek

alkalmazása, az érintett

célterületek meghatározása

elősegíti a területfejlesztés

és a területrendezés

eszközkészlete összehangolt

alkalmazását, a hatályos

megyei területfejlesztési

koncepcióban

megfogalmazott célok

területi prioritásainak

meghatározását.

Az együtt tervezhető

térségek övezetének és

alövezeteinek alkalmazása és

lehatárolása hozzájárul a

térségi szemlélet

erősítéséhez, a térségi

szemlélet érvényesítéséhez a

terület és településfejlesztési

tervezésben.

Gazdasági szempontból a

gazdaságfejlesztés, az

innováció és a turisztikai

fejlesztések kiemelt

célterületeinek

meghatározása jelentős

hatású az erőforrásokkal

való optimális gazdálkodás,

és a fejlesztési potenciálok

kihasználása

szempontjából.

Az együtt tervezendő

térségek alkalmazása

hozzájárul az indokolatlan

párhuzamos fejlesztések

megakadályozásához.

Környezeti vonatkozásban

az együtt tervezendő

térségek alkalmazásának (és

a javaslatok

érvényesítésének) lehet

pozitív hatása az

összehangolt jövőképek, a

fejlesztési célok és a

tervezett beavatkozások

természeti és környezeti

elemeket legkevésbé

terhelő, (nem károsító),

viszont az ökológiai

hálózatokat erősítő (a

meglévő zöldhálózati

elemek hálózatosodását

elősegítő) beavatkozások

előírányzásával.


106

o Veszprém

megyei jogú város

várostérségének

alövezete

o Veszprém

megye térségközpont

városai várostérségeinek

alövezete

o Az „Európa

kulturális fővárosa

Veszprém 2023”

program érdekében

együttműködő térség


1.4. Javaslat környezeti, társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésre

1.4.1. A tervmódosítás érvényesülése során fellépő, a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések

A területrendezési terv módosítása azzal a céllal készült, hogy a fenntarthatóság elve, a természeti,

táji, környezeti értékek megóvása, a környezetbiztonság, a klímaváltozás negatív következményeinek

csökkentése közvetlenül (vízbázisvédelem, erdőterületek növelése, magterület, ökológiai folyosó

kijelölése, stb.) érvényesüljön, továbbá a társadalmi gazdasági fejlődés területi, műszaki

infrastrukturális feltételei, a kulturális és épített örökség megőrzése, a megye élhetőségének javítása,

a munkábajárás, a szabadidőeltöltés és a lakhatás számára a megye kedvező feltételeket biztosítson

lakói számára.

A tervmódosítás nem tartalmaz olyan célt, amely a társadalomra és a gazdaságra káros hatással lenne,

alapvető cél az értékőrzés, a megye fenntartható fejlesztése, gazdasági, társadalmi megújítása számára

a területi, infrastrukturális feltételek biztosítása.

1.4.2. Javaslat olyan társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni

A tervmódosítás céljait érvényesíteni kell a megye településeinek településfejlesztési koncepciói,

integrált településfejlesztési stratégiái és településrendezési tervei készítése során. A megyei szinten

készülő ágazati koncepciók számára is figyelembe veendők a jelen tervmódosítás által meghatározott

keretek. A területrendezési terv „merev” jogszabályi kötöttsége miatt ilyen előírásokat nem tud tenni,

erre csak az önkormányzati határozattal elfogadott szabályozási ajánlások nyújthatnának – közvetve –

lehetőséget. A megbízó megyei önkormányzat jelen tervezés keretében ezzel az eszközzel nem kívánt

élni.

1.5. Összefoglalás

A tervmódosítás a fenntarthatóság, az optimális területfelhasználás és kiegyensúlyozott térszerkezet

szempontrendszerének érvényesítése mellett közvetett módon – a beépített települési tervek révén –


107

a helyi gazdaságfejlesztési javaslatok számára is keretet biztosít. Mindezt országos

összefüggésrendszerbe helyezi azáltal, hogy az OTrT-törvény – törvényben előírt kötelező – előírásait

is tartalmazza.

A tervmódosítás célmeghatározása jól reflektál a helyzetelemzésben feltárt egyes problémák

megválaszolására. Azonban jelen tervmódosítás eszközei – mivel a tervezési feladat az OTrT törvény

érvényesítése volt – csak közvetett és relatíve kevesebb konkrét beavatkozást tudnak elérni a

társadalmi és gazdasági téren.

A tervmódosítás céljai - megvalósulásuk esetén - reális eszközei a megyei területfejlesztési

koncepcióban felvázolt jövőkép elérésének mind a gazdaságfejlesztés, mind a humánerőforrás-

fejlesztés, mind az értékvédelmen alapuló természeti erőforrás gazdálkodás vonatkozásában. A célok

megvalósulása nem jár lényegi káros következményekkel sem a gazdasági fejlődés lehetőségére, sem

a megye élhetőségére, humánerőforrás fejlesztésére nézve. Amivel számolni kell, az a

tervmódosításban meghatározott szabályok, irányelvek esetleges elmaradása esetén reális, miszerint

tovább folytatódnak egyes meglévő kedvezőtlen trendek (területi kiegyenlítetlenség a megyén belül,

gazdaság átstrukturálásának lassulása, elvándorlás bizonyos belső perifériákból).

Documents

A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK … · fejlesztési potenciálokat együttesen figyelembe vevő differenciált szabályozásra. Veszprém megye területfelhasználási