A mozgató szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.com

Passzív mozgatórendszer: test csontjai, csontokat összekötő ízületek és ízületi szalagok.

Aktív mozgatórendszer: a test vázizmai.

Passzív mozgatórendszer = A csontrendszer

206-208 csontból áll

Alak szerint: hosszú csöves, rövid, lapos,

szabálytalan alakú csont.

A csontváz szerepe:

• a test belső szilárd váza; méret- és alak

meghatározó,

• testüregeket határol, védi az

életfontosságú szerveket,

• szivacsos állományában található a

vörös csontvelő, mint legfontosabb

vérképző szerv,

• a mozgás passzív szervrendszere.

Testünk csontjai

Koponyacsontok

• Arckoponya

• Agykoponya

Felső végtag csontjai

• Vállöv csontjai (lapocka, kulcscsont)

• Felkarcsont

• Alkarcsontok (singcsont, orsócsont)

• Kézcsontok (kéztőcsontok, kézközépcsontok, ujjpercek)

Törzscsontok

• Csigolyák (7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farki)

• Bordák (12 pár)

• Szegycsont

• Medencecsont (szeméremcsont, csípőcsont, ülőcsont)

Alsó végtag csontjai

• Combcsont

• Térdkalács

• Lábszárcsontok (sípcsont, szárkapocscsont)

• Lábcsontok (lábtőcsont, lábközépcsontok, lábujjpercek)

Csontok felépítése

Csontszövet jellemzői

A támasztó szövetek közé tartozik

a szervezet vázát alkotják,

összekötő és hézagpótló szerepük van,

sejtes és ún. sejt közötti állomány alkotja,

erekben gazdag

A csontszövet a szervezet legkeményebb,

legteherbíróbb szövete.

Egyszerre szilárd és rugalmas.

A csontszövet felépítése

1. sejtes állományból, csontsejtekből

igazi csontsejtek: nyúlványokkal rendelkező nagy sejtek, amelyek a sejtközötti állományhoz

szükséges anyagokat termelik (pl. kollagén),

csontképző sejtek: a csont növekedésének helyén (a porcos végek illetve a csonthártya

alatt), vagy átépítődésének helyén (pl. csonttörés) helyezkednek el,

csontfaló sejtek: a csontok üreges részében, illetve ott helyezkednek el, ahol csont

felszívódás folyik.

2. sejtközötti állományból

kollagénrostok fehérjéből felépülő szerves anyagok, ún. (mint a vasbeton, rugalmasságát,

szakítószilárdságát adó acélhuzal), ezek képezik a csont kb. 35%-ál,

ásványi sókat tartalmazó rostközötti állomány (mint a vasbeton kemény betonja), a csont

kb. 65%-át adják.

A csontok két eltérő szerkezetű részből állnak:

1. Csontkéreg állomány:

• a csont felszínen levő tömött, sűrű

csontállomány,

• vastagságát befolyásolja a terhelés

(combcsont vastag) és a funkció.

2. Szivacsos csontállomány:

• a csontok belső részét foglalja el,

• ebből állnak, pl. a csontok vaskosabb,

egymással ízesülő végei, a köbös és a lapos

csontok,

• nagyobb szilárdságú,

• megváltozott terhelésre (pl. egyik végtag megrövidülése) átépülésre képes a csontgerendázat.

Csontok járulékos részei:

A csontokat a porcos részek kivételével mindenhol csonthártya borítja, mely a csont

táplálásában, növekedésében és újraképződésében játszik szerepet.

A csonthártya nagyszámú fájdalomérző idegvégződést is tartalmaz, ezért a csonthártyát

érintő kórfolyamatok igen fájdalmasak.

A csonthártya alatt a csont tömöttebb állománya), ezen belül pedig a szivacsos állomány

foglal helyet.

A csontvelő

• A gerincesek csontjaiban elhelyezkedő szövet

• Fő feladata a vérsejtek (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezkék) termelése

A porc

• A csontok kifejlődésében és a csontok közötti összeköttetések létesítésében van

szerepe

• A csontok ízületi felszíne általában üvegporc.

• A rugalmas porc (porckorong)a csigolyák közötti összeköttetésben találhatóak.

A csontok összeköttetései

Folyamatos kapcsolódás: nem mozdítható, pl. keresztcsont (összecsontosodás),

medencecsont

Ízületes kapcsolódás - elmozdulást biztosító kapcsolat

• 2 szomszédos csont között rés van:

• Egyszerű (két csont kapcsolódása) / Összetett (több csont kapcsolódása)

• Mozgáslehetőségek:

• Egytengelyű (ujjpercek, térd, könyök) / Kéttengelyű (csukló)

• Soktengelyű v. Szabad (nagy mozgásterjedelem, pl. váll, csípő) / Korlátozott

(minimális elmozdulás, pl. szegycsont).

Ízületek fajtái:

• Gömbízület: csípő, váll

• Csuklóízület: könyök, térd

• Kerékízület: singcsont-orsócsont között

• Tojásízület: csukló

• Nyeregízület: hüvelykujj

Ízületek felépítése

Ízületi fej: domború ízületi felszín

Ízületi árok (vápa): homorú ízületi

felszín

Ízületi rés: a felszínek közötti rés

Porcboríték: sima felszínű, rugalmas

porc,

• a súrlódás és ütközés

csökkentésére

Ízületi nedv: síkosító és tápláló

folyadék

Ízületi tok: ízületet körülvevő és

összetartó erős rostok

Szalagok: külső és belső, az ízületet

erősítik

Főbb ízületek:

Vállöv (a mellkashoz kapcsolja a szabad végtagot)

szegycsont, kulcscsont, lapocka

Vállízület (lapocka és a karcsont ízesülése alkotja)

Könyökízület

• karcsont, singcsont, orsócsont

• Csuklóízület, egytengelyű összetett

Csuklóízület

• orsócsont, kéztőcsont felső sora

• Tojásízület, összetett, kéttengelyű

• Főbb ízületek

Csípőízület: Combcsont feje, medencecsont vápája

Térdízület: Combcsont, sípcsont +térdkalács

Bokaízület: sípcsont, szárkapocscsont, ugrócsont

Gerincoszlop felépítése - anatómia

1. Csigolyák:

33-35 csigolya alkotja a törzs tengelyét

képző gerincet.

24 valódi csigolya, és 9-11 álcsigolya

A valódi csigolyák önálló csontok.

Az álcsigolyák fejlődésük folyamán

egymással összenőttek. A gerinc alsó

részén található keresztcsontot és

farokcsontot alkotják.

Valódi csigolyák:

• nyakcsigolyák: 7

• hátcsigolyák: 12

• ágyékcsigolyák: 5

Álcsigolyák:

• Keresztcsonti csigolyák: 5

• Farokcsonti csigolyák: 3-6

Csigolyák felépítése

• Test

• Ívek

• Csigolyalyuk (a csigolyalyukak összessége

adja a gerinccsatornát, amelyben a

gerincvelő helyezkedik el)

• Ízületi nyúlványok (4 db, 2 felfelé, 2 lefelé)

• Harántnyúlványok

• Tövisnyúlványok

Összeköttetésük: porckorongokkal, szalagos, ízületes

felülnézet – ágyékcsigolya

2. Porckorongok (discusok)

Számuk 23.

Alakjuk megegyezik a csigolyatestekkel.

Szélességük, vastagságuk változik a gerinc különböző szakaszain. A háti szakaszon a

legvékonyabbak, az ágyéki szakaszon a legvastagabbak. Fejlettek, ahol nagy az igénybevétel.

Funkciója: rugószerep

A porckorongok két részből tevődnek össze:

• külső rostos gyűrű,

• és az ezt kitöltő puha kocsonyás állomány/mag.

A porckorongokat a csigolyatestek felső és alsó felszínéhez üvegporc réteg kapcsolja össze.

Discus hernia/Porckorongsérv

A gerinc két oldalán az egymást követő csigolyák teste, íve és ízülete nyúlványa egy

lyukat vesz közre. Ezeken a nyílásokon lépnek ki a gerincvelői idegek a gerinccsatornából.

Túlzott igénybevétel hatására a porckorong külső, gyűrű alakú rostjai fokozatosan

felszakadnak

• Ez lehet részleges átszakadás, amikor a nucleus pulposus csak bedomborodik a

gerinccsatornába.

• Teljes átszakadásnál a n. pulposus bekerül a gerinccsatornába és az eltávolítás csak

műtéttel lehetséges.

A gerincoszlop szerkezete és felépítése

Az egymáshoz kapcsolódó csigolyák sora a gerinc, mely kettős feladatot lát el:

törzsünk szilárd tengelye

megvédi a gerincvelőt a külső behatásoktól

Nyílirányban kettős „S” alak jellemzi, ami az újszülöttön még nem látható.

kyphosis: hátrafelé domború görbületek: háton és keresztcsonton

lordosis: hátrafelé homorú görbületek: nyaki és ágyéki szakaszon

Homlokirányban kisebb fokú fiziológiás

oldalirányú görbület

(háton jobbra – fiziológiás scoli, amellyel ellentétes irányú kiegyenlítő eltéréseket

figyelhetünk meg).

A gerincoszlop szerkezete - görbületek

A görbületek kialakulása (a mozgások begyakorlásával, 6-7 éves korra automatikussá válik)

A gerinc görbületeit és hajlatait a test súlya, az izmok húzó hatása hozza létre.

A gerinc alakja függ: nem, egyén, kor, tápláltság, életmód, genetikai adottság, pszichés

állapot.

A gerinc élettani görbületei a rugalmas erőátvitel érdekében jönnek létre a mozgásfejlődése

során.

o magzati életben: háti és keresztcsonti görbület

o az élet során: nyaki (hason fejemelés 2. hó, kúszás, mászás) és az ágyéki

(felegyenesedéssel, járással 12. hó)

A gerincoszlop szerkezete – mozgásai

A gerincben négyféle mozgás jöhet létre:

1. Előre- és hátrahajlás (nyílirányban)

nyaki szakasz ágyéki szakasz háti szakasz

2. Oldalra hajlás (homloksíkban)

Nyaki és lumbális szakaszon a legnagyobb.

3. Csavarodás (hossztengely körül)

4. Rugószerű mozgás

A porckorongok rugalmassága és a gerinc „S” alakú görbületei teszik lehetővé.

Aktív mozgatórendszer - izomtan Izomzat (testtömeg 40-50 %-a)

A csontok akaratlagos (idegi impulzusok hatására megvalósuló) elmozdulását az ízületekben a

hozzájuk tartozó izom-összehúzódások, ill. izomfeszülések okozzák.

Izom: rövidülésre és elernyedésre képes szövet.

Csontokhoz közvetlenül vagy inak segítségével kapcsolódik.

Mozgás: Ízületekben jönnek létre, ahogy az izmok 2 csonton lévő eredési és tapadási

pontokat közelítik.

A kémiai energiát mechanikai energiává alakítja át.

Speciális folyamata a kontrakció.

Az izom fajtái

Simaizom

o Kis erőkifejtés

o Nem fáradékony

o Zsigerek, erek, belek fala

Szívizom

o Szív falát alkotja

o Nem fáradékony

Harántcsíkolt izom

o Nagy erőkifejtés

o Fáradékony

o Vázizomzatot alkotja

o Mozgató, tartó funkció

Izompólya (kötőszövetes hártya) burkolja az izmot. Az izompólyán belül kötőszövetekből felépülő

rekeszekben izomkötegek találhatók, amelyek izomrostokból épülnek föl. Ezeket maguk az

izomsejtek építik fel.

Az izomsejtekben speciális sejtalkotók figyelhetők meg, melyek az izom összehúzódási

képességét adják – MIOFIBRILLUMOK

Az izomsejt tengelyével párhuzamosan futnak, fehérjék építik fel (az izom szerkezeti fehérjéi)

Miofibrillumok: aktin (vékony) és miozin (vastag, melyen kereszthidak vannak)

Mozgás során a miofibrillumok szerkezetben jön létre elmozdulás, mely a teljes izomsejt

(izomrost) megrövidülését eredményezi.

Ehhez energiára van szükség – ATP bontása biztosít

Izomösszehúzódás

Nyugalmi állapotban a kereszthidak nem kapcsolódnak az aktinhoz – rendezetlen mozgást

végeznek.

Az izomban aktív állapotban a fejek

mozgása rendezetté válik, ciklikusan

kötődnek az aktin szálakhoz,

disszociálnak, majd újra kötődnek

(mint az evezőcsapások)

Ez a mechanizmus a két filamentum

rendszert egymáshoz képest

ellentétes irányban igyekszik

mozgatni.

Az aktin és a miozin szálak egymáson elcsúsznak – sliding mechanizmus

Feltétele: Ca+ (szarkoplazmában van, mely a miofibrillumok közötti teret tölti ki)

Nyugvó izomban a Ca+ koncentráció alacsony, ingerület hatására megnő a koncentráció,

felszabadul az a felület, ahová a miozin fejek kötődni tudnak. (a ph csökkenés ezt gátolja)

Izomrostok fajtái

vörös rost

• Aerob E nyerő folyamatok

• Lassú összehúzódás

• Magas mitokondrium és hemoglobin

• Kicsi rostátmérő

• Kitartó munkavégzés

• Gazdag erezettség

fehér rost

• Anaerob E nyerés

• Kevés mitokondrium

• Gyors összehúzódás, rövid ideig

• Erezettség csekély

Izom kémiai összetétele

78%-a víz

20 % fehérje – pl.: aktin, miozin

1-2 % nem fehérje

kreatin, ATP, ADP, AMP – E raktározás

ásványi anyagok (Ca, Mg, Na, CL, P),

zsírok, glikogén, - E pótlás

Mioglobin

O2 megkötő képessége jobb, mint a hemoglobiné, a vérrel szállított O2t át tudja

venni

Izmok működése

Funkcióik alapján 3 csoportba oszthatók:

TÓNUSOS izmok

FÁZISOS izmok

Kevert izmok

Egyes izmok mozgáspárokban dolgoznak (hajlítás-feszítés, közelítés-távolítás, emelés-

süllyesztés). A mozgástól függően lehet az izom:

• Agonista (az adott mozgást végzi)

• Antagonista (adott mozgást fékezi)

• Szinergista (adott mozgást közvetve segíti)

• Stabilizáló (adott mozgást közvetve támogatja)

Elképzelhető, hogy két izom egyik mozdulat esetében antagonizmusban, egy másik esetben

szinergizmusban működik

Széles hátizom: karok mellkas előtti kereszteződése során antagonistája a nagy

mellizomnak, de a fejszecsapás mozdulatban szinergizmusban dolgozik vele.

Mindig csak az adott mozdulatokra vonatkoztatva lehet megállapítani két izomról, hogy azok

antagonizmusban, vagy szinergizmusban állnak egymással.

Tónusos izmok

Fázisos izmok

Az Izomműködés élettana

Izmok működését 4 szempont alapján vizsgálhatjuk:

Elektromos vonatkozás

Mechanikai jellemzők

Hőjelenségek

Energiaszolgáltatás (fehérjék, szénhidrátok, zsírok)

Izomműködés elektromos vonatkozásai

Az izomrostok összehúzódásához ingerlésre van szükség, melyet idegsejtek, mozgató

idegrostok segítségével bonyolít le testünk.

Az idegszövet működése elektromos jelenségeken alapul.

AZ izomsejtekhez a központi idegrendszerből idegrostok segítségével jut el az inger.

Izomrángás – egyetlen izolált inger éri a rostot – egyetlen kontrakció történik

Izomremegés /inkomlett tetanusz– sorozatos ingerlés hatására,

összehúzódás+részleges elernyedés pl.: didergés, vacogás

Komplett tetanusz – nagy frekvenciájú sorozatinger hatására, folyamatos kontrakció,

leggyakoribb, hétköznapi tevékenységeink alapja

Az Izomműködés élettana

Mechanikai jellemzők

AZ izom által kifejtett erő és a külső erő viszonyát vizsgáljuk.

– koncentrikus

• Az izom megfeszül, összehúzódik, és megrövidül.

• Legyőző

• Nagyobb a belső erő a külső erőnél

– excentrikus

• Az izom megfeszül és nyúlik

• Fékező, utánaengedő

• Nagyobb a külső erő a belső erőnél

– Izometriás

• Az izom megfeszül, de a hossza nem változik

• Tartó

• A belső és a külső erő egyenlő

– Auxotóniás – kevert működés

Hőjelenségek

Izomműködés során emelkedik a test hőmérséklete.

Két szakaszban termelődik:

Kezdeti hő – az izomrostok összehúzódása pillanatában azonnal keletkezik, a

hőtermelés folyamatosan zajlik az izomtevékenység alatt

Megkésett hő

Az izomtevékenység abbamaradása után is megfigyelhető további hőtermelés.

Ezt a sportolás során bekövetkező belső környezeti változások okozta

egyensúlybomlás helyreállításához szükséges folyamatok energiaveszteségéből

származik.

A helyreállító folyamatok során, az energiaveszteségből származó hőtermelés

eredménye.

Az egyes izomcsoportok izmai és az általuk létrehozott mozgások

A MELLKAS IZMAI

Felületes réteg:

Nagy mellizom

Kis mellizom

Elülső fűrészizom

Mély réteg

Külső bordaközti izmok (belégzés)

belső bordaközti izmok (kilégzés)

Rekeszizom

1. Nagy mellizom

A mellkas elülső oldalán, felületesen elhelyezkedő erős izom.

A mellkas tájék kidomborodását okozza.

Tornászok, súlyemelők, mellúszók mellizmai igen fejlettek.

A felemelt kart nagy erővel lefelé húzza.

Távolított kart közelíti, előrehúzza.

Légzési segédizom.

Függeszkedés, mászás – felfelé húzza a mellkast.

2. Kis mellizom

Nagy mellizom alatt.

Rostjai felfelé húzódnak.

Működése

A lapockát/vállövet előre lefelé húzza

Rögzíti a lapockát.

Támogatja a nagy mellizmot.

Bordákat emeli.

3. Elülső fűrészizom

Széles legyezőszerű izom a mellkas oldalán.

Sovány embereken jellegzetesen

kidomborodik.

Antik szobrokon ábrázolásuk nagyon

kifejező.

Rostjai a mellkasfalon húzódnak oldalra és

hátra.

Működése:

o Deltaizom munkáját segíti.

o Emeli a bordákat.

o Tónusával gátolja a lapocka alsó

csúcsának elemelkedését a

mellkastól.

4. Rekeszizom

A mellüreget a hasüregtől elválasztó, hatalmas izomlemez.

Jobb és baloldalon kupolaszerűen a mellkas üregébe emelkedik.

A hasüreg a nagyobb nyomású, ezért boltosul a rekesz a mellüregbe.

Működése:

Fontos légzőizom.

o Aktív működése: Belégzéskor a kupolák lefelé a hasüreg felé süllyednek. A húsos rész

rostjai összehúzódnak.

o Passzív működése:

Kilégzéskor emelkednek a mellüreg felé. A rostjai ellazulnak, és a hasüregi nyomás

eredményezi a rekeszdomborulat emelkedését.

FELÜLETES HÁTIZMOK

Felületes réteg:

o Csuklyásizom

o Széles hátizom

o Rombuszizom

o Lapockaemelő izom

o Hátsó fűrészizmok

Mély réteg

o Gerincfeszítő izmok

1. Csuklyásizom

2. Széles hátizom

3. Rombuszizom

4. Lapockaemelő izom

5. Hátsó fűrészizmok

1. Csuklyásizom

Széles, lapos, háromszögletű izom a nyak és a háttájék felső részén.

Az egyetlen olyan törzsizmunk, amely a törzset a vállöv mindkét csontjával összekapcsolja.

A kétoldali együttesen trapéz alakra emlékeztet.

Feji, nyaki (legerősebb) és mellkasi része van. Működése

o A lapockákat egymáshoz közelíti.

o Nyaki rész összehúzódása: vállakat felfelé húzzák.

o Rögzített váll esetén a nyaki részek összehúzódnak: fejet hátra hajlítja.

o Egyik oldali nyaki rész: a fejet azonos oldalra hajlítja, és ellenkező irányba forgatja.

o Alsó rostok a lapockákat egymás felé lefelé húzzák.

2. Széles hátizom

Az emberi test legszélesebb izma.

A törzs hátsó, alsó részén helyezkedik el.

Felső részére ráhúzódik a csuklyásizom alsó csúcsa.

Működése:

o Felemelt kart nagy erővel lefelé húzza.

o A kart a hát mögé viszi, befelé forgatja.

o Felemelt kar esetén a törzset függeszti, összehúzódása a törzset emeli.

(függeszkedés, mászás)

o Belégzésben segít az alsó 4 borda emelése révén.

o A lapocka alsó csúcsát a mellkashoz szorítja.

3. Kis és nagy rombuszizom

A csuklyásizom alatt, a lapocka és a gerinc között húzódó, szorosan egymás mellett fekvő két

kis izom.

Működésük:

o A lapockát a gerinchez rögzítik.

o A lapockát és a vállat egymás felé, kissé felfelé

húzzák.

o A lapocka belső szélét a gerinc felé húzzák.

MÉLY HÁTIZMOK

A csigolyák tövisnyúlványai, harántnyúlványai és a

bordaszögletek által képzett mély barázdát töltik ki.

Egymással szorosan összefüggő izomzatot alkotva a gerinc

nyaki, háti ágyéki és keresztcsonti szakaszán húzódnak

végig.

Működésük

A gerinc oldalra és hátrahajlítása

Testhelyzet megtartása

Forgatják a gerincet.

HASIZMOK

A hasfal elülső, oldalsó és hátsó részét alkotó izmok.

Három rétegben helyezkednek el.

Külső ferde hasizom

Belső ferde hasizom

Haránt hasizom

Egyenes hasizom

Négyszögletű ágyékizom

Egyenes hasizom

A hasfal elülső részén, középvonal mellett függőlegesen fut végig.

Lefutását négy közbeiktatott inas rész szakítja, meg, mely sovány embereken jól

látszik („kockás a hasuk” )

Működésük:

Tónusukkal fenntartják az egyenletes hasűri nyomást.

Együttes összehúzódásuk: hasprés (kilégzés, szülés, vizelés megindítása,

székletürítés, hányás, köhögés, tüsszentés)

Gerincet rögzítik.

Testtartás szabályozása.

Törzset előre hajlítják – kétoldali

A törzset a saját oldala felé hajlítja – egyoldali

A törzset fordítja.

Segítenek a kilégzésben.

Erős hasizom nélkül szinte minden sportmozgás rossz hatásfokkal végezhető el.

CSÍPŐIZMOK

Elhelyezkedésük szerint további két csoportba oszthatók:

o Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és ott is található izmok

o Külső csípőizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el. Ezek a farizmok.

Mindkét izomcsoport elsősorban a csípőízületre fejtik ki hatásukat.

Hajlítják, feszítik, ki- és befelé forgatják, távolítják a combot.

Egyedül a comb közelítésében nincs szerepük.

1. Külső csípőizmok

1.1 Nagy farizom

A fartájék alsó részén felületesen található erős, durva rostozatú izom, amely a zsírpárnával

együtt e tájék alakját és domborulatát adja.

Az egyenes járáshoz, az egyenes testtartáshoz és a test egyensúlyának fenntartásához

szükséges izom.

Rögzített törzs esetén a combot hátrahúzza, majd távolítja és kifelé forgatja.

A csípőízületet feszíti.

1.2. Középső farizom

A farizmok második rétege, a csípőízületet oldalról borítja.

o A combot távolítja.

o A combot befelé forgatja (elülső rostok)

o A combot kifelé forgatja (hátulsó rostja)

1.3. Kis farizom

A középső farizom alatt található.

A combot távolítja és befelé forgatja.

2. Csípő horpaszizom

A csípőízületet nagy erővel hajlítja.

A hasizmokkal együttműködve a

törzset előre hajlítja.

A nagy farizommal együtt nagy

szerepük van az egyensúly

kialakításában.

COMBIZMOK

Feszítők – a comb elülső részén, a térdet feszítik

o Négyfejű combizom

o Szabóizom

Hajlítók – a comb hátulsó részén, a térdet hajlítják

o Kétfejű combizom

o Féliginas izom

o Félighártyás izom

Combközelítők – a comb belső tömege, a csípőízületben hoznak létre mozgást, közelítik a

lábat

Négyfejű combizom

A test legerősebb izma.

A combcsont testét elölről csaknem teljesen

beborítja.

Négy önálló feje van (egyenes combizom,

belső/középső/külső vaskos izom)

o A térdet feszíti.

o Guggolásból való felálláskor a test

súlyát is tartja.

o Egyenes i.: csípőízületet hajlítja.

o Külső/belső vaskos i.: a térdkalácsot

saját irányába húzza.

Kétfejű combizom

Hosszú és rövid feje van.

o A térdízületet hajlítja.

o Hajlított térd esetén a lábszárat kifelé

forgatja.

o Hosszú feje feszíti a csípőízületet.

Középső farizom

Nagy farizom

Kétfejű combizom

Féliginas izom

Félighártyás izom

Karcsúizom

Szabóizom

VÁLLIZMOK

Köpenyszerűen borítják a vállat.

A vállöv csontjain erednek, és a karcsont

felső részén tapadnak.

A váll izmai a szabad felső végtagot

mozgatják.

Deltaizom

A váll legerősebb izma.

Alakja megközelítőleg háromszög alakú.

A váll körvonalait határozza meg.

Működése:

o A kart távolítja 90o ig.

o Elülső része a távolított kart előre

húzza, befelé forgat.

o Hátsó rész a távolított kart

hátrahúzza, kifelé forgatja.

KARIZMOK

Hajlítók – a kar elülső felszínén

Hollócsőr karizom

Karizom

A kétfejű karizom

o Meghatározza a kar elülső részének alakját.

o Lefutása közben két ízületen halad át (váll, könyök)

o Könyökízületet hajlítja.

o Hajlított könyökízület mellett a hanyintott alkart borintja.

o Legerősebb a hajlító hatása, ha az alkar hanyintott helyzetben van.

Feszítők – a kar hátulsó felszínén

Kampóizom

Háromfejű karizom

o 3 feje van: hosszú fej, belső és középső.

o A karcsont hátulsó felszínét borítja.

o Hosszú, erős izom

o Az alkart a könyökízületben feszíti.

o Hosszú feje két ízülete hidal át – a kart hátrahúzza.

A LÁBSZÁR IZMAI – hajlítók

A lábszár hátsó felszínén találhatók.

o Talpi izom

o Háromfejű lábikraizom

Működése:

o A lábat talpi irányba hajlítja.

o Járás, futás, ugrásnál fontos.

o Lábujjra állásnál a sarokgumót

tartja.

o Térdet hajlítja.

o A gázlóizom a térdet feszíti

(egyenes testtartás).

A LÁBSZÁR IZMAI -feszítők

Elülső sípcsonti izom

A sípcsont laterális oldalán húzódik végig.

Működése:

o A lábat lábháti irányba hajlítja.

o Emeli a talp mediális szélét.

o Megindítja az elrugaszkodást.

o Tartja a lábboltozatot.

o Túlerőltetés - lúdtalp