Embed Size (px)
DESCRIPTION
Előadó: Filep Bálint – Kara Ákos – Kovács Zsolt – Tamándl László – Dr. Szekeres Tamás Előadás absztrakt: A világ gazdasági folyamatait ma már nem lehet előre látható folyamatként leírni. A közelmúlt gazdasági válsága bizonyítja, hogy a korábbi elméletekkel lehetetlen megelőzni a hasonló helyzeteket. Ez a bizonytalanság kihat a társadalom életének minden területére és feszültségeket generál. Vizsgálatunk középpontjában a hazai gazdaság munkaerő szükséglete áll. A munkaerő képzése – különösen a szakmai felkészítése ui. több évet felölelő komplex folyamat, amelyet nem lehet ad hoc intézkedésekkel befolyásolni. Az elmúlt években ugyanakkor szinte pillanatok alatt tűntek el iparágak – munkaerő szükségletükkel együtt. Ezzel szinte egy időben jöttek létre iparágak – új, a korábbitól teljesen eltérő igényekkel lepve meg a munkaerőpiacot. A munkaerőpiac mögött, elsődleges forrásként képző intézmények állnak a szakmunkásképzőktől a mérnökképzésben érdekelt egyetemekig. A gazdaság fejlődése – függetlenül a konjunkturális vagy válság időszakoktól – azt igényli, hogy tovább rövidüljön az igények megfogalmazása és a megfelelően képzett szakemberek biztosítása közötti idő. A duális képzés bevezetése a szakmai képzés minden szintjén éppen ezt kívánja elősegíteni azzal, hogy közelebb hozza egymáshoz a munkahelyet és a képző intézményt. A munkaerő-piaci előrejelzés keresleti oldalának megalapozásához többnyire valamilyen formalizált makro modellt használnak, amely a várható gazdasági növekedést és technológiai változást figyelembe véve a gazdaság szektorális, ágazati, majd ezek alapján foglalkozási és képzettségi keresletét jelzi előre. Jellemző azonban, hogy az aggregált munkaerő-kereslet és -kínálat előrejelzését szolgáló modellek általában sokkal fejlettebbek, mint a foglalkozásokra lebontott előrejelzések módszertana. (Galasi – Varga, 2006) A munkaerő-piac és felsőoktatás kompatibilitás megteremtése nem mennyiségi, hanem minőségi szempontok előtérbe helyezésével érhető el. A felsőoktatásban folyó képzésen, tudásátadáson vagy egyre inkább tudásmegosztáson belül a tartalmak közötti átcsoportosítás szükséges. A „know-what” és „know-why” jellegű kodifikált, explicit tudáselemeket, amelyek a leginkább piaci, árujellegűek, egyre erősebben kiegészítik a tudás más elemei, a „know-how” és a „know-who”, melyek inkább csendes, rejtett (tacit) tudásnak tekinthetők, amit nehezebb kodifikálni és mérni (Lundvall – Johnson, 1994). Ezen k&ea
Citation preview
A MUNKAERŐPIAC, A SZAKKÉPZÉS ÉS A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Filep Bálint, [email protected] Ákos, [email protected]
Kovács Zsolt, [email protected]ándl László, [email protected]
Prof. Dr. Szekeres Tamás, [email protected]échenyi István Egyetem
Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési KonferenciaÓbudai Egyetem
Budapest, 2011. november 21.
Hazai gazdaság munkaerő szükségletére ható tényezők
• Gazdasági folyamatok (gazdasági válság)Vizsgálatunk középpontjában a hazai gazdaság munkaerő szükséglete áll. A munkaerő
képzése – különösen a szakmai felkészítése, több évet felölelő komplex folyamat, amelyet nem lehet ad hoc intézkedésekkel befolyásolni. pillanatok alatt tűntek el iparágak – munkaerő szükségletükkel együtt. Ezzel szinte egy időben jöttek létre iparágak – új, a korábbitól teljesen eltérő igényekkel lepve meg a munkaerőpiacot.
• Demográfia (Ratkó korszak)
• Intézmények önmozgása
• A technikai-technológiai fejlődés gyorsuló tempója
Adott évben különböző végzettséget szerzettek aránya
A 25–64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint
Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint
Forrás: http://www.ksh.hu/interaktiv/korfa/orszag.html
Középszintű oktatási intézmények feladat-ellátási helyeinek száma
(1990-2011)
Középfokú oktatásban részt vevő tanulók száma, fő (1990-2011)
A szakképzés szakmai struktúrájának változási sebessége és a gazdaság szerkezetének változási sebessége közötti ellentmondás erősödésének több oka van.- A szakképző intézmények humán és tárgyi infrastruktúrája csak nagy tehetetlenséggel változik.- A képző intézmények abban érdekeltek, hogy a meglévő szakmai pedagógus potenciál egzisztenciáját biztosítsák. Ez pedig fékezi a munkaerő-piaci szükségletnek megfelelő képzési szerkezet kialakítását.•Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a felsőoktatásban is. A közelmúlt extenzív fejlesztése során a hallgatók szakok szerinti megoszlása és a munkaerő-piaci szükséglet között egyre kisebb az összhang. Természetesen tökéletes összhang soha nem hozható létre, sőt a rövid és a hosszú távú prognózisok is nagy eltérést mutatnak. Ennek csak egyik oka a képzési idő okozta tehetetlenség az igények felmerülése és azok kielégítése között.•A felsőoktatás önmozgása azonban – autonómiájából eredően – sokkal kevésbé követi a munkaerőpiacot, mint a szakképzés alsó szintjein. Sem az akkreditáció, sem a szakindítás engedélyezése, sem a finanszírozás mechanizmusa nem ösztönöz a valós igények kielégítésére.•Ezek a feszültségek mindaddig nem kaptak kellő figyelmet ameddig a demográfiai apály és az ország gazdasági helyzete nem kényszerítette ki.
A szakképzés és a gazdaság szerkezetváltozásainak különbsége
• Duális képzés (nem ismeretlen a vállalati szakmunkásképzésben, mérnökképzés-tömegképzés területén probléma)
• Gyakornoki programok egyre inkább formálissá váltak (jó kivétel példa: SZE - Practing gyakorlat)• Hazai vállalati igények (elvárások)(A magyar munkaerőpiacon azonban nem jellemző az igények, főleg azok hosszabb távra történő
megfogalmazása. Ennek a bizonytalanságnak az enyhítése a képző intézmények számára fontos feladat. )
A munkaerőpiac részvétele a képzésben
Mérnöki követelményrendszer az Audi Hungaria Szerszámgyárában
Külföldi példák, ellentmondások
• Munkaerő-piaci előrejelzések (pályaválasztást segítő)• Tudásátadás, tudásmegosztás változás (know-who, know-how)• Kompetenciafejlesztés – foglalkoztathatóság (employability)
A munkaerőpiac és a szakképzés közötti ellentmondások a képzés minden szintjén egye erőteljesebben jelennek meg. Ennek okai:
• a gazdaság változásának fokozódó dinamizmusa, a nemzetközi gazdasági folyamatok kiszámíthatatlansága,
• a demográfiai apály• az intézmények önmozgása• a technikai-technológiai fejlődés gyorsuló tempója.• Ilyen körülmények között az intézmények számára erősödő kihívás a
munkaerő-piaci alkalmazkodás.
Műszaki pedagógusképzés helyzete, jövőképe
• Bolognai folyamat – életképessége megkérdőjelezhető– A nappali műszaki szakoktató (BA) képzés szinte nem működik
(kivétel egyes intézmények – kis létszámmal, óriási energiával)– A BA levelező képzés szintén kis létszámú -> nem életképes– MA szinten levelező képzés -> elfogadható
• A képzés átgondolásra vár! (kompetenciák, képzési szerkezet, tartalom, módszerek)
• Kettős funkció fontossága (mérnöktanárok képzése, kollégák felkészítése)
Az egységes tanárképzés visszaállítása a problémák jelentős részét nem oldja meg. A duális szakmunkásképzés és mindaz ami bevezetését indokolja, szükségessé teszi a műszaki pedagógusképzés során kialakítandó kompetenciák újragondolását. Ez pedig befolyásolja a képzés szerkezetét, tartalmát és módszereit egyaránt.
Mindez fontos feladat, de a műszaki pedagógusképző intézetek, tanszékek helyzetét nem stabilizálja a felsőoktatás átalakításának most kezdődő folyamatában.Mindaz a szellemi-tudományos érték, amit a pedagógusképzés felhalmozott, a mérnök-képzés megújításában is hasznosítható. Az oktatás perspektívái, feladatai ebben a helyzetben az oktatók számára sok tekintetben kettős kihívást jelentenek: - Olyan kompetenciák kialakítását a mérnök tanárok személyiségében, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a jövő szakmunkásait a valóságos munkahelyi igényeknek megfelelően képezzék. - Egyúttal segítséget kell nyújtaniuk a mérnökképzésben résztvevő kollégáknak, hogy a leendő mérnökök képzése is megfeleljen a gazdaság részéről szakszerűen megfogalmazott igényeknek.
A jövőben ez a kettős funkció várhatóan felértékeli a műszaki tanárképzőket, hosszú távon biztosítva egzisztenciájukat a felsőoktatási intézményben.
Összefoglalás
