23.04.24. 9:00

A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása

Magyarországon

Makó Ágnes

PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

MSZT konferencia – „Konfliktus és társadalmi innováció”

Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola

2010. november 6.1

23.04.24. 9:00

Tartalom

• A kutatás logikája• Háttér• Családpolitika• A nők munkaerő-piaci helyzete• A háztartáson belüli munkamegosztás• Kutatási kérdések• Hipotézisek• Módszertani elképzelések

2

23.04.24. 9:00

A kutatás logikája

Állam Termékenység

Család

MAKROSZINT

MIKROSZINT

3

23.04.24. 9:00

A kutatás logikája

Állam• Családpolitika• Munkaerő-piaci szabályozás

Termékenység

Család• Munka-megosztás

4

23.04.24. 9:00

A kutatás logikája

TermékenységCsaládpolitika

Munkaerő-piaci szabályozás

Családi munka-megosztás

5

23.04.24. 9:00

Háttér

6

23.04.24. 9:00

Családpolitika• Pozitív kapcsolat a családtámogatási juttatások

volumene és a gyermekszám között – Blanchet–Ekert-Jaffé 1994, Gauthier–Hatzius 1997, Ferrarini

2006– Gábos 2005, Spéder–Kapitány 2007, Kapitány 2008, Bálint–

Köllő 2008, Gábos–Gál–Kézdi 2009

• A hatás létezik, de a magyar családpolitika merev, tradicionális, hosszú ideig vonja ki a nőket a munkaerőpiacról, döntés az összehangolás helyett

• A gyermekgondozási intézményrendszer szerepe

7

23.04.24. 9:00

A nők munkaerő-piaci helyzete• 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság –

magasabb termékenység

8

23.04.24. 9:00

A nők munkaerő-piaci helyzete

B

BG

CZ

DK

D

EST

IRL

GRE

F

I CYLV

LT

L

H

MT

NL

APLPRO

SLO

SK

FIN

SGB

HR

IS

N

CH

1,2

1,3

1,4

1,5

1,6

1,7

1,8

1,9

2,0

2,1

2,2

30 40 50 60 70 80 90

telje

s te

rmék

enys

égi a

rány

szám

női foglalkoztatottsági ráta (százalék)

A teljes termékenységi arányszám és a női foglalkoztatási ráta (százalék) közötti kapcsolat a 15-64 évesek körében, 2008

Forrás: Eurostat

9

23.04.24. 9:00

A nők munkaerő-piaci helyzete• 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság –

magasabb termékenység• Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb

termékenység

10

23.04.24. 9:00

A nők munkaerő-piaci helyzete

B

BGCZ

DK

D

EST

IRL

GR

E

F

ICY

LV

LT

L

H

MT

NL

APLP

RO

SLO

SK

FINS

GB

HR

IS

N

CH

1,2

1,3

1,4

1,5

1,6

1,7

1,8

1,9

2,0

2,1

2,2

0 10 20 30 40 50 60 70 80

telje

s te

rmék

enys

égi

arán

yszá

m

részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya (százalék)

A teljes termékenységi arányszám és a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya (százalék) közötti kapcsolat a 15-64 évesek körében, 2008

Forrás: Eurostat

Közepes részmunkaidősfoglalkoztatottság ésmagas termékenységÉszak- és Nyugat-Európában

Magas részmunkaidősfoglalkoztatottságés alacsony termékenységNyugat-Európában

Alacsonyrészmunkaidősfoglalkoztatottságés alacsony termékenységaz új EU-tagállamokban

Közepes részmunkaidős foglalkoztatottságés alacsony termékenység a mediterrán államokban

11

23.04.24. 9:00

A nők munkaerő-piaci helyzete• 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság –

magasabb termékenység• Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb

termékenység• Attitűd szerepe: hagyományos vs rugalmas nemek

közötti munkamegosztás (OECD-felmérés, Mörtvik–Spånt 2005)

12

23.04.24. 9:00

A háztartáson belüli munkamegosztás Magyarországon

• Blaskó 2006, Pongrácz–Murinkó 2009• A háztartási munka túlnyomó részét a nők végzik

– Házimunkára fordított idő 75%-a– Társukhoz viszonyítva 3,3-szer nagyobb rész – Hagyományos, rutinszerű női munkákban (főzés, takarítás, mosás) még nagyobb

egyenlőtlenség

• Nők munkaerő-piaci jelenléte nem növeli a férfiak háztartási munkában való részvételét

• Tradicionális szerepfelfogás – relatív elégedettség• Fiatalok és magas iskolai végzettségűek: kiegyensúlyozottabb

munkamegosztás

13

23.04.24. 9:00

Munkamegosztás és termékenység – pozitív

társadalmi hatások

14

23.04.24. 9:00

A magas gyermekszám pozitív hatásai

• GDP, jövedelemadó• Munkaerő• Járulékfizetés – nyugdíjrendszer fenntarthatósága• Állami kiadások (pl. egészségügyi) csökkentése• Idős szülők anyagi és lelki támogatása

15

23.04.24. 9:00

• GDP, jövedelemadó• Integráció a társadalomba• Szakmai kiteljesedés• Elégedettségérzet, hasznosságérzet• Önállóság, ön- és családfenntartó képesség – férfiakra

nehezedő stressz csökkentése• Állami kiadások csökkentése

A nők fokozott munkaerő-piaci részvételének pozitív hatásai

16

23.04.24. 9:00

A férfiak házimunkában, gyermeknevelésben való fokozott

részvételének pozitív hatásai• Integráció a családba• Jobb párkapcsolat• Elégedettség, szubjektív jóllét (Kopp–Skrabski 2007) • Hosszú táv: jobb fizikai és mentális egészségi állapot,

hosszabb várható élettartam (Kopp–Skrabski 2009) • Gyermekek kiegyensúlyozott családban történő

szocializációja, identitás, kétnemű gondoskodási minta• Állami kiadások (pl. TB) csökkentése

17

23.04.24. 9:00

Kutatási kérdések• Mi segíti elő, hogy a foglalkoztatottság termékenységre

gyakorolt – mikroszinten negatív – hatása makroszinten pozitív összefüggésként érvényesül? – Családpolitikai eszközök– Munkaerő-piaci szabályozás (rugalmasság)– Háztartási munkamegosztás

• A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti-e a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését?

• Milyen családbarát munkaerő-piaci gyakorlatok működnek ma Magyarországon?

18

23.04.24. 9:00

Hipotézisek• A háztartási munkamegosztás és a rugalmas munkaerő-

piaci szabályozás nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt pozitív hatásához, mint a családpolitikai juttatások emelése

• A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését

• A nemek közötti munkamegosztás kiegyensúlyozása sokrétű társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezek közül egy a fertilitás növekedése

19

23.04.24. 9:00

Módszertani elképzelések• Másodelemzés

– KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk Fordulópontjai” c. panel adatfelvétel első három hulláma (2001, 2004, 2008)Háztartáson belüli munkamegosztás, munkavállalási és gyermekvállalási stratégiák, 2006-tól Gyes melletti munka lehetősége

• Szakértői interjúk– Jól-Lét Közhasznú Alapítvány – Magyarországi Női Alapítvány (MONA)

• Mélyinterjúk– 40 év alatti anyák

• Esettanulmányok– Családbarát gyakorlatot folytató vállalatok

20

23.04.24. 9:00

Hivatkozások• Bálint Mónika – Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély,

2008/1. szám• Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH NKI Kutatási jelentések 82.• Gauthier, Anne Helene – Hatzius, Jan (1997): Child-related benefits and fertility: An econometric analysis.

Population Studies, Vol. 51, No. 3 (Nov., 1997), pp. 295-306• Gábos András (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai. Ph.D. értekezés,

Budapesti Corvinus Egyetem• Gábos András – Gál Róbert I. – Kézdi Gábor (2009): The effects of child-related benefits and pensions on

fertility by birth order: A test on Hungarian data. Population Studies, 63:3, pp. 215-231.• Kapitány Balázs (2008): A gyed-hatás. Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre

gyakorolt hatása. In: Demográfia. 2008/1. 51-79.• Kopp Mária – Skrabski Árpád (2007): Női szerepek a mai magyar társadalomban. Vigilia 72. évf. 7. szám• Kopp Mária – Skrabski Árpád (2009): Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy Ildikó

– Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium.

• Mörtvik, Roger – Spånt, Roland (2005): Does gender equality spur growth? OECD Observer, No. 250, July 2005

• Pongrácz Tiborné – Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások 2009. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium.

• Spéder Zsolt – Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények. Műhelytanulmányok6. KSH NKI, Budapest.

21

23.04.24. 9:00

Köszönöm a figyelmet!

22