A NÖVÉNYI NITOGÉN ANYAGCSERE.

ALKALOIDOK BIOSZINTÉZISE.ORNITIN ÉS LIZIN EREDETŰ ALKALOIDOK I.

Dr. Kursinszki László

Semmelweis Egyetem, Farmakognózia Intézet

2015

1

BIOGENETIKAI RENDSZER(Vágújfalvi)

1. Szacharidok

2. Fenoloidok

3. Poliketidek

4. Terpenoidok

5. Azotoidok

2

AZOTOIDOKVágújfalvi biogenetikai rendszerének 

5.  növényanyag  csoportja, melynek  jellemzője,  hogy  az 

idetartozó vegyületek 

C, H és O ‐ en kívül nitrogént is tartalmaznak.

--------------

Elnevezése ‐ nitrogénre utalDöntő fontosságú, hogy a N‐anyagcserében keletkeznek és vesznek részt.

---------------

A növényi anyagok legváltozatosabb 

csoportja.3

AZOTOIDOK a növényvilágban

Növényi hatóanyagok megoszlása(LUCKNER nyomán)

4

AZOTOIDOK KÉMIÁJA, BIOSZINTÉZISE

Az AZOTOIDOK 3 főcsoportot képeznek, közülük: 

‐az első vegyületcsoport az univerzális anyagcseretermékek

közé; 

‐ a második és harmadik a speciális anyagcseretermékek közé

sorolható

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

1.Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok; aminosavak, biogén aminok, 

peptidek, fehérjék 

2.Alkaloidok 

3.Mérgező vegyületekre hasadó, aminosav eredetű, nitrogén tartalmú

glikozidok 5

SPECIÁLIS ANYAGCSERE UTAK KAPCSOLÓDÁSA

a növények univerzális anyagcsere folyamataihoz

A két fő ciklushoz a pentóz‐foszfát‐ és a 

trikarbonsav ciklushoz

és  az  őket  összekötő: piroszőlősavhoz  kapcsolódik  az aminosavak bioszintézise.

•A bioszintézis utak kezdeti szakaszát→olyan specializálódott szakaszok követik,  amelyek  a növényvilágban már nem általánosak, de sok nagy taxonban (rend, család) ugyanúgy mennek végbe.

6

SPECIÁLIS ÉS UNIVERZÁLIS ANYAGCSERE

7

SPECIÁLIS ÉS UNIVERZÁLIS ANYAGCSERE

8

AMINOSAVAK

• Karbonsavakból vezethetők le, ha azokban az alkil‐láncra egy, vagy több aminocsoportot viszünk be

• egymáshoz  viszonyított helyzetük szerint:  α, β, γ‐ aminosavak

• (közülük az α‐aminosavaknak van legnagyobb jelentősége).

• Az aminosavak részben lineáris, részben  gyűrűs polikondenzáció révén fehérjékké,vagy enzimekké alakulnak át.

• A természetben előforduló aminosavak L‐konfigurációjúak  (egy‐két kivétel).

• Kémhatásukat a bennük lévő karboxil,  ill. amino‐csoportok, esetleg guanidino‐csoportok száma szabja meg.

9

AZOTOIDOK ‐ BIOSZINTÉZIS

Az azotoidok univerzális kiinduló anyagait jelentő

• purin és pirimidin bázisok  bioszintézise 2 helyen,

• univerzális proteinogén aminosavak bioszintézise 6 helyen kapcsolódik 

– a szénhidrát‐ és

– a savanyagcseréhez.

Ezért az univerzális azotoidok rendkívül változatosak!!!

Proteinogén aminosavak

•Résztvesznek a fehérjeképzésben, de•az emberi szervezet nem képes szintetizálni őket, ezért 

•a táplálékkal kell felvennünk. •(pl. valin, leucin, izoleucin, lizin, metionin, treonin, fenilalanin, triptofán)

10

AMINOSAVAK

I. MONOAMINO MONOKARBONSAVAK – neutrális ~

a/ Alifás monoamino‐monokarbonsavakpl.   Alanin, Valin, Leucin, Izoleucin, Serin;  

Kéntartalmuak: Cisztein,  Metionin

b/ Aromás monoamino‐monokarbonsavakpl. Fenilalanin, Tirozin

c/  Heterociklusos monoamino‐monokarbonsavakpl. Prolin, Triptofán

II. DIAMINO‐MONOKARBONSAVAK – bázisos ~pl. Ornitin, Lizin, Hisztidin, Arginin

III. MONOAMINO‐DIKARBONSAVAK – savanyú ~pl. Aszparaginsav, Glutaminsav

11

PEPTIDEK

Fischer javaslatára: az egyik aminosav karboxil-csoportjának egy másik aminosav amino-csoportjánkeresztül történő kötését peptid kötésnek nevezzük.

– dipeptidek

– tripeptidek, tetrapeptidek, …

– polipeptidek

A peptidek kapcsolódása makromolekuláris vegyületekhez vezet:- 10 000 MS alatt: polipeptidek - 10 000 MS felett: fehérjék

12

Egyéb peptidek

Protamin •terápiás szempontból jelentős, nagy arginintartalma miatt,•halak spermájából állítják elő

Gyilkos galóca•Hepta‐peptid: falloidin•Okta‐peptid: amanitin (erősen mérgező!!!)

Equiseteum palustre• palustrin  (toxikus!!!)

Peptid típusú antibiotikumok•pl.  gramicidin, •bacitracin

13

BIOGÉN AMINOK

• A természetben előforduló aminokat, amelyek aminosavakból dekarboxileződéssel keletkeznek, biogén aminoknak nevezzük.

• Szerkezetüket tekintve lehetnek alifások v. aromások. 

14

Alifás biogén aminok

Alifás amin pl. a kolin és a belőle keletkező dimetilamin, a szerinből keletkezőkolamin, az ornitinből származó putreszcin ill. a lizinből képződő kadaverin

15

Aromás biogén aminok

• Aromás biogén aminok közül ki kell emelni a fenil‐alaninból keletkező fenil‐etil‐amint, a 

tirozinból  származó tiramint,  a  dihidroxi‐fenil‐alaninból  (DOPA)  keletkező dopamint; 

továbbá a triptofánból képződő tiramint és a hisztidinből keletkező hisztamint.

16

Biogén aminok, Hatás

• Biológiai hatásuk igen változatos, bár sok esetben még nem tisztázott. 

• Az aromás biogén aminok (pl. triptamin, fenil‐etilamin) a központi idegrendszerre izgató hatást fejtenek ki; 

• legtöbbjük fokozza a szív tevékenységét, és emeli a vérnyomást. 

• A hisztamin vérbőséget okoz (reumás panaszok), a kolinnak a gyulladás csökkentő hatásban van szerepe.

17

Alkamidok

Alifás amidok, polienin savak  és poliin savak izobutilamidjai ill. izopentilamidjai. 

A megfelelő aminok,  2‐metilpropánamin és 2‐metilbutánamin valószínűleg a valin ill. az izoleucin dekarboxilációs termékei. 

18

Kasvirág,  Echinaceae sp., Asteraceae

• Echinacea angustifolia DC. , E. pallida Nutt. és E. purpurea (L.) Moench.

• Keskenylevelű‐, halvány ‐ és bíbor kasvirág.

• Észak‐Amerikában honos, Európában is termesztett évelő lágyszárú növények. 

• A  VIII. Magyar  Gyógyszerkönyvben,  illetve  a  Ph.Eur.V.‐ben mindhárom  faj  gyökere, illetve a bíbor kasvirág föld feletti része hivatalos.

‒ Echinaceae agustifoliae/ pallidae/purpureae radix; ‒ Echinacae purpureae herba

Az E.  purpurea levelei  széles‐lándzsásak,  ritkán fogazottak, mindkét oldalon szőrösek. 

A  virágzat  kúp  alakú,  a  nyelves  virágok  4‐6  cm hosszúak 0,5 cm szélesek, világos vagy sötét lilák.

Gyökere  mélyen  a  talajba  hatoló,  rostszerűoldalgyökérből  áll,  vörösesbarnától  fehér  színű, rövid gyökértámaszt tartalmaz.

A  gyökérdrogok  azonosításához/elkülönítéséhez  mikroszkópos vizsgálat szükséges.

E. angustifolia

19

Kasvirág, Jellemző vegyületek• Illóolaj, pirrolizidin alkaloidok (kis mennyiségben, telítettek, nem toxikusak)

• Kávésav származékok– Kávésav, klorogénsav (kaffeoil-kínasav), dikaffeoil-kínasavak (cinarin, E.

angustifoliára jellemző).– Monokaffeoil-, dikaffeoil- és feruoil-borkősavak (cikóriasavban gazdag az

E. purpurea, gyakorlatilag mentes tőle az E. angustifolia)– Kávésav cukorészterei (echinakozid 0.3-1.7% ; E. purpurea-ból

hiányzik).

20

Kasvirág, Jellemző vegyületek

• Telítetlen alifás vegyületek

– Alkamidok: alifás amidok, polienin savak  és poliin savak izobutilamidjai (echinacein).

– Különösen az E. pallida‐ban: keoalkinek és ketoalkének (echinolon). 

• Hosszláncú zsírsavak, és alkánok.

• Poliszacharidok (arabinogalaktánok).

21

Kasvirág, Hatás

• Immunstimuláns

– Poliszaharidokat és az alkamidokat tartják felelősnek. 

– Feltárt  mechanizmusok:  fagocitózis  aktiválása,  fibtoblasztok  stimulálása, leukociták mobilitásának növelése. 

• Antivirális. Poliszacharidok sejtfelszíni receptorokhoz kapcsolódva, nem specifikus módon  aktiválják  a  T‐limfocitákat,  az  IL‐1,  IL‐6,  IL‐10,  TNF  és  interferon  felszabadulást fokozzák.

• Gyulladáscsökkentő

– Vizes kivonat, poliszaharid frakció; állatkísérletekben.

– Alkamidok:  gyulladás‐ és  antiödémás  hatásuk  COX  és  LOX  enzimgátlóhatásukkal függ össze.

• Hialuronidáz gátló. Poliszacharidok és kávésavszármazékok .

• Sebgyógyító.  Kasvirág:  feltehetően  a  hialuronidázgátló,  gyulladásgátló és antimikróbás hatásoknak köszönhető.

22

Echinacea‐drogok, Alkalmazás

• A  népgyógyászat  a  kasvirág  fajokat  fertőzéses  eredetű betegségek kezelésére használja. 

• Napjaink fitoterápiájában immunmoduláns hatásuk elfogadott. 

• Kiemelt  indikációként  a  recidiváló felsőlégúti  megbetegedések megelőzése, szupportív kezelése szerepel. 

• Napi dózis 900 mg gyökérkivonat,  maximum 8 hétig  alkalmazható.

• A rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok szerint a készítmények csökkentik a gyógyulási időt. 

• Külsőleg az E. purpureae herba kivonatát gyulladásos bőrbetegségekben sikeresen alkalmazták.

• Ellenjavallat: immunszupresszív terápia, autoimmun betegségek.

23

Fehérjék• Molekulatömegük:  10 000‐től több millióig terjed

• Gyógyászatban számos proteint használnak.

Természetes állati eredetű neutrális fehérjék

ZSELATIN – Gelatina alba

• Csontokból, bőrhulladékból  nyerik (tisztítják, derítik, színtelenítik, szárítják)

• Oldható proteinek keveréke: (27,2% glicin, 15% prolin, 14,5% oxiprolin, 9,5% alanin, 8,6% arginin, stb).

• Gyógyszer‐technológiában használják: pl. zselatin kapszulák készítésére.

„KETGÖT” ‐ Catgut  

• Juhbélből   állítják elő (sterilizálják)

• Vízben oldhatatlan, természetes kollagén

• Ellenáll a proteolitikus enzimeknek 

• Sebészeti varrófonal

24

Gyógyászati szempontból fontos enzimek(állati és növényi eredetű proteázok)

Állati eredetű proteázok

Pepszin 

•306 aminosavból áll, Mw: 34.500

•A gyomorban pepszinogénből keletkezik.

•Endopeptidáz: Tyr‐Phe és Leu‐Glu kötéseket bontja.

•Juh v. sertésgyomor nyálkahártyájából állítják elő.

•Mixtura pepsini (aromaanyagokkal együtt).

Tripszin

•Hasnyálmirigy váladéka, tripszinogénből keletkezik, endopeptidáz

•Arg‐Lys kötéseket bontja, pH optimuma: 7,5‐8,5

•Alkalmazás: orális kiegészítő terápia, lokálisan: sebek kezelése

25

Lektinek

26

Lektinek

• A lektinek glikoproteinek, másrészt oligomér peptidek.Molekulasúlyuk 30.000 – 300. 000.    

• Specifikusan,  reverzibilisen  és  észlelhető enzimaktivitás  nélkül  képesek kötődni sejtmembránokon lévő cukorvégekhez.

• A magasabb  rendű növényekben  többnyire magvakban  lokalizálódnak: érés során képződnek, csírázás során eltűnnek.  

• Különösen  gyakoriak    a  Fabaceae  családban  (földimogyoró,  szójabab, Canavalia,  lencse, stb.).

Lehetnek: 

• Fitohemagglutininek:  kicsapják  a  vörösvérsejteket,  számos  esetben csoportspecifikusak.

• Mitotikumok; néhány  képes megkülönböztetni normál‐ és tumorsejteket.

• Egyesek erősen toxikusak.

A  biokémia,  immunológia  és  hematológia  területén  számos    alkalmazásuk ismert.

27

Lektinek

Toxicitás

•(A lektinek gyakran csak parenterális úton toxikusak.)

•Bizonyos  toxikus  lektineket  az  emésztőtraktus  enzimei  nem  károsítanak: abrin, fazin, ricin. 

•Abrin  és  ricin.  A  két  legmérgezőbb    toxalbumin. Hasonló szerkezetűek,  2 peptidláncot tartalmaznak, melyet diszulfidhíd köt össze.

•A  Fabaceae  családban  előforduló lektinek  némelyike  kevésbé mérgezőhosszabb főzés után,  így pl. a babfélékben  levő fazin szétesik; a főtt zöldbab fogyasztható. 

•Nyers (ill.  kevésbé főtt)  zöldbab és  fejtett  bab  hányást,  hasmenést, kólikaszerű hasfájást válthat ki, súlyosabb esetekben kollapszust.

28

Ricinus, Ricinus communis L., Euphorbiaceae

• Egyéves növény. 

• Levelei  karéjosak,  zöld  ,  illetve  vöröses színűek. 

• A  sárga  porzós  és  piros  termős  virágok  a kocsányok végén együttesen helyezkednek el. 

• Termése  tüskés  tok,  3  maggal,  melyek márványozottak és szép fényesek.

• A magvak egyik  fő tartalmi anyaga a ricin;  1 g mag 1 mg ricint tartalmaz

29

Ricinus, Ricinus communis L., Euphorbiaceae

Ricin. 

•Orálisan a szervezetbe jutva rendkívül toxikus. 

•Mérgezési  tünetek:  hányinger,  fejfájás,  véres  hasmenés,  dehidráció,  EEG módosulások, máj  nekrózis,  eszméletvesztés,  és  továbbiak,  a  szervek  többségének károsodását feltáró autopsziás képpel. 

•Gyerekeknél 1 mag is halálos lehet, míg felnőttnél 8 mag okoz halálos mérgezést, ha szétrágják. 

•A halál oka légzésbénulás, vagy szívelégtelenség.

Monoklonalis antitestek  

•A  ricin  régóta  ismert  antitumor  sajátsága  monoklonális  antitestek  tervezését inspirálta.

•Reverzbilisen kapcsolva egy antitestet a    ricin A  láncával, egy  immunotoxint hoztak létre, mely specifikus egy adott antigénre.

• Új  lehetőségeket  nyithat  a  tumor‐ és  vírusellenes  szerek,  immunszupresszív gyógyszerek kutatása területén . 

30

Fefér fagyöngy, Viscum album L.,  Loranthaceae

• Lombos fákon élő félparazita.

• Visci albi stipes  (Fehér fagyöngy ágvég) – szár és levél szolgáltatja a drogot.

• A növény szára álvillásan elágazó. 

• Levelei átellenesek, elliptikusak.

• Lepellevelei körülveszik az alsóállású termőt 

• → terméséréskor húsos álbogyótermést alakítanak ki

• Csak a fehér fagyöngy  alkalmazható !!!• Megkülönböztetés: a sárga fagyöngy lehullatja ősszel a levelét.

fehér fagyöngy sárga fagyöngy 31

Visci albi stipes, Jellemző vegyületek I.

• Triterpenoidok. 

• Szterolok.

• Aminok: kolin, hisztamin, tiramin. 

• Poliszacharidok: galakturonánok, arabinogalaktánok.

• Fahéjsav  származékok:  sziringin,  sziringenin‐4’‐apiolglikozid,  kávésav, ferulasav, szinapinsav, stb.

• Lignánok: eleuterozid E, sziringarezinol és glikozidja.

• Flavonoidok: kvercetin mono‐, di‐, és trimetilészterek glikozidjai, flavanonok és metoxilált kalkonok glikozidjai.

32

Visci albi stipes, Jellemző vegyületek II.

• Viszkotoxin A2, A3, és B, közel 5000 dalton molekulasúlyú, 46 aminosavból felépülő hőálló proteázok.

• Lektinek:   ML  I  (Viszkumin)  , ML  II és ML  III, melyek glikoproteinek és D‐galaktózra (ML I),   N‐acetilglukózaminra (ML III),    illetve mindkettőre (ML  II) specifikusak. 

• Viszkumin: MW 115000 dalton. A ricinhez hasonlóan két láncból (A és B) áll,  sejtpenetrációjának  módja,  hatásának  helye  és  módja  ugyanaz.    Erősen toxikus (100 μg/kg patkányban i.p)

33

Visci albi stipes, Farmakológiai aktivitás

Vérnyomáscsökkentő hatás

•Tradíció által a drognak tulajdonított aktivitás.•Állatkísérletben  igazolták  (kutya,  iv út), melyet  klinikai  vizsgálatokkal    (per os) nem sikerült  megerősíteni.

•A megfigyelt átmeneti  vérnyomás csökkenésért felelős  anyag ismeretlen és az aktivitás  a gazdanövénytől függően változó. 

Citotoxikus aktivitás

•Különböző sejtvonalakon    (HeLa,  sarcoma  180)  tapasztalták  és  a  fehérje frakciónak tulajdonítható.

•Lektinek különösen  citotoxikusak,  valamelyest  immunogén  hatásokkal is rendelkeznek.

•Viscotoxinok sokkal kevésbé citotoxikusak; citolítikus hatásúak.  

34

Visci albi stipes, Alkalmazás

Vérnyomás csökkentő

•Ritkán  használják  ilyen  célból.  A  viscotoxin  és  a  lektin  toxicitása  extrém elővigyázatosságot  igényel  a  drog  használata  során,    és  az  előny‐kockázat  arány  nincs egyértelműen megállapítva. 

Palliatív terápia

•Német Comission E monográfia:

– A  drog  állatkísérletekben    citosztatikus  és  immunstimumuláns  sajátságokat mutatott.

– Palliatív  terápiaként  alkalmazható malignus  tumorok  számára  nem  specifikus immunstimuláció útján. 

•Német  gyógyszergyárak  forgalomba  hoznak  fagyöngy  alapú termékeket,  melyek összhangban állnak a fenti javallattal (fermentációs termékek, lektinre titrált kivonatok: Abnoba viscum, Eurixor, Helixor, Iscador).

35

Növényi enzimek

36

Papja (dinnyefa), Carica papaya L. Caricaceae

• Közép‐Amerikában  honos  kétlaki  növény,  a  trópusi    területeken világszerte termesztik . 

• Pálmaszerű, el nem ágazó törzse 3–10 m magas.  Levelei a  törzs tetején, csokorban helyezkednek el. 

• Levelei hosszú nyelűek,  gyakran  50‐60  cm  átmérővel rendelkeznek, mélyen szeldelt, kihegyezett levélkaréjokkal.

• Papaja gyümölcs

– Bogyótermés,  többnyire  tojásdad,  akár  20‐30  cm  átmérőjűés 5 kg súlyú is lehet. 

– Éretten sárgászöld színű, gyümölcshúsa  narancssárga. 

– Központi  üregében,    fekete,  borsónyi  magvai,    nyálkába ágyazottak. 

Papaya latex

•A  fán  lévő éretlen  termés  bemetszésével  nyerik.  A  gyorsan  koagulálódó tejnedvet lekaparják és szárítják. 

•Kis, áttetsző, fehér vagy barna darabok, grillezett hús illatúak, enyhén sós, esetleg keserűízűek. 

37

Papain, Kémiai összetétel

Nyers papain

•Hagyományos  fehérje  elválasztási  és  klasszikus  affinitáskromatográfiás  technikákkal tisztítják a papaya latexet.

•Papain, kimopapainok és papaja proteáz Ω keveréke. 

Papain

•212 aminosavból  álló fehérje,  Mw: 23 350 dalton.

•Két egyforma méretű doménből áll, köztük egy V alakú mélyedéssel, benne az aktív centrummal.

•Endopeptidáz, melyet tiolok, és redukáló részek (glutation, cisztein, H2S) aktiválnak. 

•Hőstabil, pH optimum : 5‐7, gátlás: fémionikkal, oxidálószerekkel.

Kimopapain 

•218 aminosavból álló fehérje, a papainhoz hasonló tulajdonságokkal. 

38

Papain, AlkalmazásKimopapain

•Keminukleolízis során kimopapaint injektálnak a csigolyközi porckorongba.

•A  ma  már  háttérbe  szoruló intradiscalis  műtéti  eljárás  során  kimopapain enzimmel  végzik  a  (fájdalmasnak  igazolt)  nucleus  pulposus    emésztését, (proteoglikánok) eliminálását. 

Papain

•Emésztési rendellenességek  kezelésére.

•Enzimpótlásként gyomor és patkóbél elégtelenség enyhítésére.

•Diszpepszia esetén.•Lokálisan,  száj  és  garat  nyálkahártya  rendellenességek  esetén,  műtéti utókezelések  során,  baleseti  szájsérülések  kiegészítő kezelésére  szánt készítményekben.

•Sebek tisztítására, gyakran antibiotikummal v. lizozimmel kombinálva.

•Kontaktlencse tisztító oldatokban. 

Papaya levél és tejnedv 

Növényi  gyógyszer  kombinációkban  tradícionálisan  alkalmazható emésztési rendellenességek kezelésére.  39

Ananász,  Ananas comosus (L.) Merr, Bromeliaceae

• Közép‐ és  Dél‐Amerikában    honos  lágyszárúnövény.  A trópusokon világszerte termesztik.

• Tüskésen fogazott,  tőrózsában álló levelek, 

• liláskék trimer virágokból álló fűzérvirágzat, 

• a  virágokból  fejlődő bogyók  az  elhúsosodóvirágzati  tengellyel  és    fellevelekkel  összeforrva terméságazatot képeznek. 

Ananas comosus, www.comfsm.fm40

Ananász

Kémiai összetétel

• Gyümölcs

– Oldódó mono‐ és diszaharidokban  (< 15%),  szerves  savakban és vitaminokban gazdag.  

– Színe  a  karotinoidoknak  köszönhető,  illata  egy  komplex  elegynek, melyben  az oxigenált alifás vegyületek dominálnak. 

• Az érett gyümölcs és a törzs egy proteolítikus enzimet, bromelaint tartalmaz.

• Törzs  bromelain:  bázikus  glikoproteinek  keveréke,  molekulatömege  18000‐28000 dalton, melyben a protein rész a papaintól nem nagyon különbözik. 

• Gyümölcs bromelain: egy savas proteáz. 

• A bromelainok  tiol‐csoporttal rendelkező proteázok. Aktiválásuk redukáló ágensekkel (cisztein), gátlásuk oxidálószerekkel és fémionokkal lehetséges. 

41

Bromelain,

Farmakológiai aktivitás, Alkalmazás

• Gyulladásellenes és antiexudatív aktivitás

– Különböző kísérleti körülmények között  vizsgálták. 

– Az  eicozanoidok  metabolizmusára  gyakorolt  hatásnak  tulajdonítható(gyulladáskeltő és érszűkítő termékek szintézisének gátlása).

• Vérlemezke‐agrregáció gátló aktivitás.

• Véralvadásgátló hatás.

• Post‐operatív  és  post‐traumatikus  ödémák  kezelésére  alkalmazható, gyarapodó klinikai megfigyelések szerint.

• Antibiotikumokkal is kombinálják.

• Diszpepszia kezelésére is alkalmazták a 90‐es évek közepéig.

42

Ficus fajok, Moraceae

F.  carica L.  (Közönséges  füge),  F.  insipida  Willd. ,  és további fajok.

• Fás  növények,  karéjos  levelekkel  és  terméságazat(összetett) terméssel. 

•Utóbbi    apró termések  sokaságából  áll,  és  a  befeléfordult,  elhúsosodott  virágzati  tengelyt  is  magában foglalja.

• Nyers  ficin:  a  törzs  bemetszésekor  gyűjtött  ,  gyorsan  koaguláló latexbőlszűrés és szárítás révén nyert anyag .

• Ficin: proteolitikus enzim, proteázok keveréke a papain hatásához közel állóaktivitással. Élelmiszer technológiában  húspuhítóként használják. 

• Füge áltermés:  székrekedés tüneti kezelésére alkalmazható.

43

Alkaloidok

44

AlkaloidokAlkaloidok definíciója•Az alkaloidok nitrogén tartalmú, többnyire bázikus tulajdonságú vegyületek, melyek  a  nitrogént  döntően  heterociklusos  gyűrűben  tartalmazzák. Korlátozott  előfordulásúak  és  alacsony  dózisban  erős  élettani  hatással rendelkeznek.

HEGNAUER –szerinti csoportosítás:

•Valódi alkaloidok: – a nitrogén heterociklusban található, – aminosav eredetű.

• Protoalkaloidok: – a nitrogén az alifás oldalláncon van, és

– aminosav eredetű (efedrin, kapszaicin,meszkalin)

•Pszeudoalkaloidok:– heterociklusos vegyületek, 

– a nitrogén nem aminosav eredet (terpenoid alkaloidok, pl. aconitin, tomatin).45

Az alakloidkémia koronázatlan királyai és Nobel‐díjasai

46

Alkaloidok csoportosítása

a.) Bioszintézis alapján

valódi pszeudo

b.) N atom helyzete szerint

heterociklikus proto

47

ALKALOIDOK CSOPORTOSÍTÁSA ‐2

• Főalkaloidoknak nevezzük 

• a mennyiségileg túlsúlyban lévő, vagy 

leghatásosabb alkaloidokat  ,         

• míg a többit mellékalkaloidoknak vagy  társalkaloidoknak 

nevezzük .

• (pl. Mák ‐ 40 db. alkaloidot tartalmaz 

• Morfin 0,2 – 0,7 % érett tokfalban 

• Kodein 0,1 – 0,3 %)

48

ALKALOIDOK ELŐFORDULÁSA

Jelenleg  több  mint  8.000  növényi  alkaloidot  ismerünk,  melyek  4.000  fajban 

fordulnak elő.

•Alkaloidok  csak  kivételesen  fordulnak  elő baktériumokban  (pyocyanin, Pseudomonas aeruginosa), 

•meglehetősen  ritkák  gombákban  (ergot  alk.,  Claviseps;  psilocin,    gombákban Közép‐Amerikában),

•megtalálhatók egyes mohákban. 

•(Bizonyos állatfajokban is megtalálhatók.)

Alkaloidok alapvetően a  zárvatermőkben  (=virágos növényekben)  fordulnak elő,  ezek mintegy 15 % ‐a szintetizálja ezeket a termékeket. 

•egyszerűbb szerkezetűek szélesebb körben terjedtek el (pl. nikotin)•bonyolultabb szerkezetűek csak egy‐egy fajban, vagy nemzetségben fordulnak elő.

49

ALKALOIDOK ELŐFORDULÁSA• A növényi előfordulásukban megállapíthatók bizonyos törvényszerűségek

– pl.  egy  növényben  nem  egyetlen  alkaloid  fordul  elő,  hanem  rokonszerkezetűalkaloidok egész sora.

• Másik  fontos  jelenség;  hogy  egy  rendszertani  egységben (nemzetség,  család,  rend) általában rokonszerkezetű, vagy biogenetikailag rokon alkaloid‐csoportok találhatók.

– pl.  Apocynaceae  család    – indolalkaloid,  Papaveraceae  család  – izokinolinok, Datura, Atropa, Hyoscyamus nemzetség – tropánvázas alkaloidok

– Ez  szép  példája  és  kifejezője  a  növényvilág kémiai  filogenezisének. (Tétényi  –kemoszisztematika)

– Kivétel: Duboisia fajban:  tropánvázas + nikotin típusú alkaloidok

• Bizonyos  növényfajok,  vagy  nemzetségek,  családok  kitűnnek  magas  alkaloid tartalmukkal.:– Papaveraceae (pl. mák, pipacs, fecskefű), Loganiaceae, Apocynaceae, Solanaceae, 

Rutaceae– Ezekben  gyakoriak  a  magas  alkaloid  tartalmú fajok,  de  nem    mindegyik  faj 

tartalmaz alkaloidot.

• Ma  már  kimutattak  néhány  olyan  fajban  is  alkaloidot,  melyekről  korábban  úgy tartották, hogy nem tartalmazzák azt. (illóolajos növények; Valeriana, Ruta graveolens)

50

ALKALOIDOK SZEREPE A NÖVÉNYEKBEN

• Nincs alapvető vázépítő, vagy energetikai szerepük.

• Közvetett  módon fontos  szerepet  játszanak  a  növényi  anyagcsere folyamatokban

• pl.  megfigyelték,  hogy  a  mákmagban  az  alkaloidok  a  csírázás megindulásakor lebomlanak (vízoldékony, aminosavszerű anyagokká).

• Növények  fejlődése  során  más  növényeknél  is  észleletek  hasonlófolyamatokat.

• Ez arra utal, hogy a növények képesek a már kész, raktározott alkaloidokat lebontani és esetleg ismét felhasználni.

• Az alkaloidképzés és raktározás a növények fontos exkréciós‐folyamata.

• Az  alkaloidokat  a  növény    eltávolítja:  a  protoplazmából  vakuolumokba, vagy más szekréciós   helyekre (pl. tejcsövekbe, váladéktartókba).

51

Alkaloidok, Fizikai‐kémiai tulajdonságok

• Molekulatömegük: 100‐900

• Oxigénmentes bázisok általában folyadékok (nikotin, spartein, koniin).

• Oxigéntartalmú alkaloidok  gyakorlatilag  szilárd  kristályok,    egyesek  színesek (berberin). 

• Majdnem minden kristályosítható bázis 

– elforgatja a polarizált fény síkját, 

– éles olvadási ponttal rendelkezik, bomlás nélkül, különösen 200 C° alatt.  

• Mint általános szabály, az alkaloidok mint bázisok 

– nem oldékonyak v. alig oldékonyak vízben, 

– oldékonyak apoláros vagy csak gyengén poláros szerves oldószerekben, 

– oldódnak továbbá koncentrált vizes‐alkoholos  oldatokban. 

52

Alkaloidok, Bázicitás• Jelentősen különböző.

• Kizárólag a N atomon lévőmagányos elektronpár elérhetőségétől függ.  

• N atom közelében  lévő elektron‐vonzó csoportok   ↓ , elektron‐küldő csoportok ↑ a bázisitást.    →

• Kolhicin és piperin  amid funkciójukon egy karbonil csoporttal gyakorlatilag semlegesek. 

• Maga a heterociklikus gyűrürendszer bázikus karaktere  különböző attól függően, hogy a magányos  elektronpár szabad, v. része egy aromás rendszernek (következő ábra). 

• Bázicitás függhet sztérikus faktoroktól is (komplex  policiklikus molekuláknál).

• Bázikus karakterüknek köszönhetően 

– oldatban érzékenyek fényre, hőre  és oxigénre.

– Alkalmasak  sók  képzésére  ásványi  savakkal  (HCl,  szulfátok,  nitrátok)  és  szerves savakkal (tartarátok, szulfamátok, maleátok). 

• Alkaloidsók  álatlában  oldódnak  vízben  és  higított  alkoholban,  és  majdnem  mind oldhatalan szerves oldószerekben. 

53

Alkaloidok, Heterociklikus gyűrü bázisitása

• A  heterociklikus  gyűrürendszer bázikus  karaktere    különböző attól  függően hogy a magányos  elektronpár szabad, v. része egy aromás rendszernek. 

• Kinolin, izokinolin : bázisok, Pirrol és indol: savak,  Pirrolidin, telített, erős bázis.

54

Alkaloidok kivonásaAlapja

•Alkaloidok általában só formájában fordulnak elő a növényekben.

•A  bázis és  só formák oldékonysága  különböző vízben  és  szerves oldószerekben. 

Módja 

•Oldószeres (szilárd‐folyadék) extrakció lúgos ill. savas közegben.

Zsírtalanítás

•Zsírok,  viaszok,  terpének,  pigmentek  ,  etc.  zavarhatják  az  extrakciót (pl. emulzóképződéssel).

•Előzetes  kivonásuk  apoláros  oldószerekkel  (hexán,  petroléter,  stb.) szükséges,  lipofil anyagokban gazdag drogok esetén.

55

Alkaloidok, Oldószeres kivonás lúgos közegben

56

Alkaloidok kvantitatív meghatározása

Összalkaloid/totálalkaloid tartalom 

•Alkaloidok kivonása az általános módszer szerint. Teljes kinyerést igazolni kell.

•Gravimetrás meghatározás: könnyen végezhető, de gyenge precizitású.

•Térfogatos módszerek. Acidimetria: direkt ,   gyakrabban visszaméréses (pKa 5 ‐10),  vagy nem‐vizes közegű (gyenge bázisok).

Alkaloid összetétel meghatározása

•Klasszikus módszerek: spektrofotometria, kolorimetria, fluorimetria, denzitometria.

– Spektrofotometria: kinin ‐, cinkonin‐típ. alkaloidok mérése Chinae cortexben (Ph. Hg. VIII.).

– Kolorimetria: Rauvolfia gyenge bázisai mérhetők a módszerrel. 

– Denzitometria:  Morfin TLC elválasztása a zavaró komponensektől , reflektancia mérése. (gyakorlat).

•HPLC‐UV, LC‐MS: Fokozatosan leváltják a klasszikus technikákat. HPLC‐UV(DAD) egyre inkább gyógyszerkönyvi módszer. 

57

Alkaloidok

• A valódi alkaloidokat aminosav eredetük és gyűrűszerkezetük alapján hét csoportra osztva tárgyaljuk, melyek az alábbiak:

1. Ornitin eredetű pirrolidin és tropán alkaloidok

2. Pirrolizidin alkaloidok 

3. Piperidin és egyéb lizin eredetű alkaloidok

4. Nikotinsav eredetű piridin alkaloidok

5. Fenilalanin (tirozin, dopa) eredetű alkaloidok*

6. Triptofán eredetű alkaloidok*

7. Imidazol alkaloidok 

58

Alkaloidok bioszintetikus eredetePrekurzor 

•Típusa: valódi alkaloidok esetén egy aminosav: ornitin, lizin, fenilalanin, tirozin, triptofán, hisztidin és antranilsav.

•Száma:  Adott  aminosavból:  egy molekula  (higrin,  katin),  kettő molekula (benzilizokinolinok), több molekula (spartein) . Két különböző aminosav ( tubulozin).

Heterociklikus gyűrü képződés mechanizmusa

•Általában  egyszerű inter‐ v.  intramolekuláris  reakciók  :    pl.  Schiff  bázis  képződése  , Mannich reakció, …

Kiegészítő szénatom források

•Más metabolikus utak köztitermékei, pl. acetát (tropánok), dimetilallil pirofoszfát  (ergot alk.).

•Növények  egy  szűk  csoportjára  specifikus  köztitermékek,  pl.  szekologanin (monoterpén indol alk.)

Szerkezeti  variabilitás  eredete:  Allil‐oxidáció,  fenolos  oxidatív  kapcsolás,  aromás  gyűrüoxidációja, észterifikálás és éterifikálás.

Terpenoid alkaloidok. Prekurzor szigorúan terpén eredetű, amin funkció képződése utólag.59

Fontosabb alkaloidok aminosav eredete I.

60

Fontosabb alkaloidok aminosav eredete II.

61

Alkaloidok

Fiziológiai hatásuk:

•központi idegrendszert stimuláló (koffein, sztrichnin)

•központi idegrendszert bénító (szkopolamin)

•vegetatív idegrendszert stimuláló (efedrin)

•vegetatív idegrendszert bénító (hioszciamin)

•érszűkítő hatás (vérzéscsillapítás) (anyarozs alkaloidok: ergotamin )

•értágító hatás (teofilin)•vérnyoméscsökkentő (vinkaaminok)

62

Tropán Alkaloidok

63

A. TROPANOLOK

64

Fontosabb tropanolok

65

B. Savak

Alifás savak. Ecetsav, vajsav, izovaleriánsav, 2‐metilvajsav, tiglinsav, angelikasav. 

Aromás  savak.  Lehetnek  specifikusak:  pl.  (S)‐(‐)‐tropasav;    vagy  szélesebb  körben elterjedtek: benzoesav, fenilecetsav, fahéjsav és származékaik. 

66

C. ALKALOIDOK

67

Tropán váz bioszintetikus eredete

68

A tropasav bioszintetikus eredete

69

Atropa belladonna L. (Solanaceae) 

• Dél‐ és  Közép‐Európa  erdős  hegyvidékein   vadon termő évelő növény. 

• Rizóma‐szerű gyökérzetű,  szárai 1‐2  m magasak,  alul  1‐2  cm  vastagok,  hengeresek és középtől felfelé több ágra oszlanak.

• Alsóbb  levelei szórt  állásúak,  feljebb,  közel  a virágokhoz,  szorosan  párban  állnak  és  eltérőméretűek.

• A  virágok magányosak,  öttagúak,  a  harang alakú pártacimpák barnáslilák,  vagy barnássárgák.

• Termése fekete, cseresznye nagyságú bogyó, jól fejlett maradó csészével.

70

Belladonnae folium (Ph. Hg. VIII.)

Levelek

•Hosszúkás  ellipszis  alakúak.  A  lemez  csúcsa kihegyezett, válla nyélrefutó. 

•A  másodrendű erek  60°‐os  szögben  szárnyasan ágaznak  el  és  a  levélnyél  szélén  ívesen kapcsolódnak. 

Mikroszkópos jellemzők

•Sztómás epidermisz részletek, hullámos kutikula és kristályhomokot tartalmazó sejtek. 

•A  szőrök  közül  inkább  rövidnyelű,  soksejtű fejjel bíró mirigyszőrök láthatók.

71

Belladonnae radix

• A drogot képező gyökér 40‐50 cm hosszú, felső része 4‐5 cm vastag is lehet. Több feje van. Kívül szűrkésbarna színű, érdes felületű, törése lisztes. 

• Pora fehéres színű. 

• Mikroszkópos  képében  apró keményítőszemekkel  telt,  színtelen  parenchima részleteket,  és  sok  szabad  keményítőszemet  találunk.  Nem  ritkák  a  kálciumoxalát‐homokot tartalmazó sejtek. Láthatók még vermes vastagodású edénytöredékek is. 

72

Belladonnae folium et radix

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

• A gyökér 0,3‐0,9%, a levél 0,3‐0,6% alkaloidot tartalmaz. 

• Hioszciamin a  fő komponens  (90%). Társalkaloidok  a  szkopolamin  (2%), apoatrpin,  aposzkopolamin,  belladonnin  és  a  kuszkohigrin,  a  gyökérben továbbá belladonnin és bellaradin is található. 

• A levél tartalmaz továbbá kvercetin‐ és kempferol glikozidokat, szkopolint és szkopoletint.

• A friss drogban L‐hioszciamin található, amely a feldolgozás során atropinná (D,L‐hioszciamin) racemizálódik. 

73

Belladonnae folium et radix, Hatás

• Atropin.  Szelektív  hatású paraszimpatolítikum.  Terápiás  dózisban  a  paraszimpatikus végkészülékeken  gátolja  az  acetilkolin  hatását.  Nagyobb  dózisok  idéznek  csak  elő gátlást  a ganglionokban,  illetve  a  motoros  végkészülékeken.  A  muszkarinos  acetilkolin  receptorok valamennyi altípusát gátolja.

• Emberben antikolinerg hatása révén csökkenti a simaizom tónust és számos mirigy aktivitását. A hörgőket  elernyeszti,  enyhíti  a  gyomor‐bél  rendszeri,  továbbá epe‐,  és  húgyúti  görcsöket. Csökkenti  a  szem‐,  és  verejtékmirigyek,  a  légutak  és  a  gasztrointesztinális  rendszer mirigyeinek szekrécióját.

• A  szemen  tartós  pupilla  tágulatot  okoz,  megnehezíti  az  akkomodációt,  mivel  bénítja  a sugárizmokat, és az arra hajlamos szemben nyomásfokozódást válthat ki.

• A szíven normál esetben és előzetes tahikardia után, az atropin a bolygóidegi gátlás csökkentése révén növeli a szívfrekvenciát.

• Központi idegrendszeri hatása révén, kis dózisban mérsékli az idegrendszeri eredetű izomremegést és  izommerevséget.  Nagy  dózisban,  azonban,  főleg izgatja  a  központi  idegrendszert, nyugtalanságot,  álmatlanságot,  extrém  mértékű zavartságot,  rángógörcsöket,  delíriumot, hallucinációkat, öntudat elhomályosulást okoz.

• Az atropin és a szkopolamin egyaránt hányáscsillapító hatású.

• Szkopolamin. Perifériás hatásai lényegében megegyeznek az atropin perifériás hatásaival. Központi idegrendszeri hatása azonban alapvetően különböző, elsősorban nyugtató, bódító hatású és főleg a motoros izgalmat szünteti meg. 

• Atropa belladonna. Mivel a növény gyakorlatilag  főleg hioszciamint  / atropint  tartalmaz, a drog aktivitása gyakorlatilag ezen alkaloidokéval megegyező.  74

Belladonnae folium et radix, Felhasználás

• A  Belladonnae  foliumot  túlnyomórészt  galenikumok  készítésére  használják. Ipari  extrakció céljára  alkaloidokban  gazdagabb  Solanaceae  fajok  állnak rendelkezésre. 

• A nadragulya  levél és kivonatai gyomor‐bélrendszeri és epeúti görcsök elleni készítményekben alkalmazhatóak.  Korábban  gyomorfekélyt  és  asztmát  is kezeltek vele, mely azonban már túlhaladottnak tekinthető. 

• Gyökér készítményei: külső fájdalmak enyhítésére, pl. belledonna tapaszok. 

• Ph. Hg. VIII. 

– Belladonnae pulvis normatus (standardizált belladonna levélpor, 0.28‐0.32% alkaloid  (* = hioszciaminban kifejezve,  vizes közegű titrálás, Ph.Hg.VIII.).

– Belladonnae folii tinctura normata (standardizált belladonna tinktúra, 0.027‐0.033% alkaloid (*).

– Belladonnae folii extractum siccum normata (standardizált belladonna száraz kivonat),  0.95‐1.05% alkaloid (*).

• A Belladonna galenikumok előfordulhatnak számos kombináció alkotóiként. 75

Datura stramonium L. (Solanaceae)

• Egész  Európában,  így  hazánkban  is előforduló egynyári növény.

• Karógyökere ujjnyi vastag, erősen elágazó. 

• Szára 50‐100  cm  magas,  lekerekített, villásan elágazó. 

• Levelei szórt  állásúak,  nyelesek,  10‐15  cm nagyok, ékvállból tojásdad alakúak, öblösen páratlanul  karéjosak és  durván  fogas szélűek. 

• A  virágok  szabályosak,  nagyok  (8‐10  cm hosszúak),  csészéjük  ötcimpájú,  hosszában redőzött,  a  párta csöves,  tölcsér  alakú, hosszában redőzött és fehér. 

76

STRAMONII FOLIUM (Ph. Hg. VIII.) ‐ csattanó maszlag levél

A  maszlag  levelei (8‐25  x  7‐15  cm)  tojásdadok, gyakran aránytalanok. 

•A fonákjukon világosabbak és törékenyek. Az erek a fonákon kiemelkednek. 

•A másodrendű erek  45°‐os  szögben  futnak és  a levéllemez szélén végződnek.

Mikroszkópos készítményében 

•sok  paliszád  és  szivacsos  parenchimarészletet látunk buzogányfej alakú kristályokkal. 

•Gyakoriak az edénnyalábok spirálisan vastagodott falú edényei, továbbá az epidermisz töredékek. 

•Találunk  vastag  falú szemölcsös  és  kúp  alakúfedőszőröket is. Ritkábbak a mirigyszőrök.

77

Stramonii folium

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

• Tropán alkaloidok (0,2‐0,6%),  javarészt  (‒)‐hioszciamin és  (‒)‐szkopolamin,  mintegy  2:1 arányban,  de  idősebb  növényekben  akár 4:1 arányban is. 

• Szteránvázas vitanolidok; 

• hidroxi‐kumarinok (szkopoletin, szkopolin, umbelliferon);  

• flavonoidok .

• Ph.Hg.VIII. − Stramonii folium –min. 0,25% alkaloid (hioszciaminban kifejezve, = *)– Stramonii pulvis normatus – 0,23‐0,27% alkaloid  (*).

78

Stramonii foliumHatás

•Hioszciamin, szkopolamin:  lásd Belladonnae folium dián

•Stramonii folium:  paraszimpatolitikus és görcsoldó hatású ( ~ Belladonnae folium). 

Toxicitás

•A növény erősen mérgező. Elfogyasztása hasonló tüneteket okoz, mint a nadragulyáé(pupillatágulat, hallucinációk, delírium), a nem elhanyagolható mennyiségben  jelenlevőszkopolamin azonban  tompítja  a  delíriumnak  a  „lelkes  ömlengéses” megnyilvánulását, ezért a hallucinogén hatások dominálnak, melyek körülbelül két‐négy órával a fogyasztás után jelentkeznek, és több óráig is eltartanak .

Felhasználás

•Standardizált  kivonatait  még  alkalmazzák  néhány  gyógyszeripari  készítményben, többek között Parkinson‐kór, köhögés, illetve asztma kezelésére. 

•Asztma cigaretta és  füstölőpor  formájában, valamint  szárított drogként, gyógyteaként, alkalmazása  nem  ajánlott  (túladagolás,  veszélyes  mellékhatások  és  kábítószeres visszaélés kockázata).

79

Hyoscyamus niger L. (Solanaceae)

• Ázsiai eredetű, Európában,  így hazánkban  is előforduló két‐ vagy egyéves növény.

• Karógyökere kb. 10 cm hosszú, sárgásbarna.

• Szára 30‐100 cm magas, hengeres, vagy kissészögletes,  csöves,  egyszerű,  vagy  a  felsőrészén elágazó, enyves, mirigyszőrös. 

• Az első évben tőlevélrózsát fejleszt. 

• Piszkos,  halványsárga  színű,  korsószerűvirágai  rövid  kocsányokon  a  murvásodólevelek  hónaljában  ülnek.  A  csésze zöld, háromszögletű,  szálkás  végű,  hegyes fogakkal.

80

Hyoscyami folium

• Tőlevelei 20‐30  cm  hosszúak,  10‐12  cm szélesek,  nyelesek,  tojás  alakúak,  hegyesek, öblösen fogasak. 

• A  szárlevelei közül  az  alsók  rövid,  szárnyas nyélre keskenyednek, a felsők ülők, hosszúkástojás  alakúak, hegyesek és mindkét  szélükön 2‐4,  nagy,  hegyes  foguk  van.  Fő erük  a fonákon  erősen  kiemelkedik.  A  levelek bozontos, puha szőrűek, szürkészöld színűek.

Mikroszkópos kép• Gyakoriak  a  kálciumoxalát  egyes  kristályok, 

sztómás  epidermisz  részletek,  valamint  a paliszád és a szivacsos parenchima töredékei. 

• Gyakoriak a  többsejtű, végsejtjükön  hegyes fedőszőrök, továbbá a hálózatosan, spirálisan, és gyűrűsen vastagodott edények. 

• Mirigyszőrök  ritkák (többsejtűek:  többsejtű, esetleg  egysejtű nyélen  egy‐ vagy  többsejtűfejecske).

81

Hyoscyami foliumJellemző vegyületek, hatóanyagok

•0,03‐0,25% az összalkaloid tartalma, amely L‐hioszciaminból, L‐szkopolaminból (kb. 1,2 : 1 arányban), apoatropinból és kuszkohigrinből áll. 

•Flavonoidok, elsősorban rutin;  nyomokban kumarinok

Alkalmazás

•A  beléndek  levelet  kevésbé használják,  mint  a  belladonna  levelét,  mellyel  néha kombinálják. 

•„Asztma” cigarettákban,  továbbá szedatív kombinációk alkotórészeként alkalmazták.

Hyoscyamus muticus L. (Solanaceae)

•Egyiptomtól Iránig előforduló, évelő növény. Botanikailag nagyon közel áll a H. niger‐hez. Levél:  1% alkaloid, főleg  hioszciamin/atropin. Ipari  extrakciójukra használják a levelet.  

82

Brugmansia sanguinea Ruiz et Pav(syn. Datura sanguinea) (Solanaceae)

• Kisméretű fa, 

• nagy,  csöves  pártájú sárga  vagy  rózsaszín virágokkal, 

• 0,8% összalkaloid tartalommal, és szkopolaminfőalkaloiddal. 

• Ecuadorban termesztik, 

• a leveleket évente háromszor aratják és 

• a szkopolamin előállítására használják. 

83

Datura metel L. (Solanaceae)

•Dél‐amerikai  eredetű,  a  Mediterráneumban elterjedt  egyéves  növény.  Számos fajtája/vátozata ismert. 

•Pártája 5  cimpájú,  levele  tojás alakú, majdnem kopasz,  mely  morfológiai  jellemzők  segítik megkülönböztetését más Datura fajoktól. 

•Alkaloid  tartalma  0,5%,  a  főkomponens  a szkopolamin,  minor  komponensek  a norszkopolamin, hioszciamin, és meteloidin.

Datura innoxia L. (Solanaceae)

•Mexikói eredetű. •Pártája 10 cimpájú, melyek hosszúak és görbültek. 

•Leve erősen aszimmetrikus, szív alakú és szőrös. •Az ipari ágvégek alkaloid tartalma 0,3% és szkopolamin a főalkaloid.

84

SCOPOLIAE RHIZOMA ‐ csüngőbeléndek gyökértörzsScopolia carniolica Jacq. (Solanaceae)

• Közép‐Európa  hegyvidékein,  nálunk  az  Északi‐középhegységben honos, évelő növény .

• Gyökértörzse  10‐12  cm  hosszú,  4‐5  cm  vastag, vízszintesen fekvő. 

• Szára 20‐50 cm magas. 

• Levelei 10‐12 cm hosszúak, rövid nyelűek, elliptikusak, vagy  lándzsás  tojásdad  alakúak.    Kihegyezettek, épszélűek, a csúcsukon esetleg 1‐2 durva foggal. 

• Magányosan álló virágai  lecsüngők, barnáslila  színűek. Termése gömbölyű, kétüregű tok.

Gyökértörzs

•Tartalmaz mintegy 0,4% szkopolamint, közel 0,03% atropint/L‐hioszciamint; továbbákolint, betaint, szkopolamint és szkopoletint.

•Szkopolamin forrásként hasznosítható.85

Duboisia myoporoides R.Br., D. leichardtii F. Muell. (Solanaceae) 

• A  parafa  fák  Ausztráliában  honos és termesztett kistermetű fák, 

• váltakozó állású, keskeny levelekkel, 

• fehér csöves virágokból álló bugavirágzattal. 

• Alkaloid tartalmukmagas (>3%).

• D.  myoporoides‐ből  hioszciaminos és  szkopolaminos szelektált  vonalak egyaránt rendelkezésre állnak. 

• Mindkét fajt az alkaloidok extrakciójára használják, újabban Európában  is. A gyógyászati célú alkaloidok fontos kereskedelmi forrásai.

86

Anisodus tanguticus (Maxim.) Pasch (=Scopolia tanguticaMaxim)

• Kínai eredetű növény, tradicionálisan anesztétikus készítmények alkotója.

• A gyökere alkaloidokat tartalmaz, anizodamint és anizodint.

Anizodamin•Központi idegrendszert izgató, antikolinerg és antispazmodikus hatású; •akut bélfertőzés és szeptikus sokk kezelésére használják; •a kapillárisokat tágítja, fokozza a mikrocirkulációt.

Anizodin•Központi idegrendszert bénító szer, fizosztigminnel antagonizálható; •migrénes fejfájások kezelésére használják.

87

COCAE FOLIUM, Erythroxylum coca Lam. (Erythroxylaceae) A növény Dél‐Amerika Andok régiójában, nevezetesen Kolumbiában, Ecuadorban Peruban és Bolíviában honos.  Peru az egyetlen hivatalos termelője a drognak. 

• A  koka  cserje ágai  vörösesek,  és  ovális, tojásdad, rövid nyelű leveleket hordoznak. 

• A virágok öttagúak és sárgásfehérek.

• Levelek. 3‐6 cm hosszúak, 1‐2 cm szélesek,ép szélűek, nyélre keskenyedők; a végükön olykor szálkahegyűek. 

• A fonákon kollechima léc fut végig a két fél levéllemez közepén.

88

Cocae folium

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

• Alkaloidok : 0,7‐2,5% .– Főkomponens a kokain, jávai koka esetén a cinnamil‐kokain .  – Társalkaloidok a tropa‐kokain, ekgonin, truxillinok (fahéjsav észterei), és 

számos pirrolidin (higrin, kuszkohigrin). 

• Illóolaj,  benne metil‐szalicilát; 

• flavonoidok , és cserzőanyag

89

Cocae foliumHatás, Kokain

•Helyi érzéstelenítő . Blokkolja az ioncsatornákat az idegsejt membránban. 

•Szimpatikus  izgató.  Gátolja  a  noradrelin  újrafelvételét  a  szimpatikus végkészülékekbe. 

•Pszichostimuláns (izgatja  a  központi  idegrendszert):  az  amfetaminhoz  hasonlóhatású, de annál gyengébb. 

Alkalmazás

•Kokalevél. Csupán a kokain extrakciójára használják. •Kokain‐hidroklorid. Helyi  érzéstelenítőként  használták pl.  füll‐orr‐gégészeti műtétekhez.

• Tradicionálisan a  kokalevelet Dél‐Amerikában  (nagy magasság,  oxigénhiány)  a bennszülöttek rágják, és a hozzáadott alkáli anyagok (mész, kagylóhéj) elősegítik a kokain  felszabadulását.  Csökkenti  az  éhség‐ és  szomjúságérzetet,  nagyobb erőkifejtésre teszi alkalmassá az embereket és eufóriát okoz.

•A  kokain nem  gyógyászati  célú gyártását,  forgalmazását;  és  használatát kábítószer ellenes hazai és nemzetközi törvények tiltják!

90

Köszönöm a figyelmet!

91